EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.9.21.

COM(2017) 459 final/2

CORRIGENDUM
This document corrects document COM(2017) 459 final of 8.30.2017.
Concerns the Hungarian language version.
Errors in the title have been corrected.
The text shall read as follows:

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

Jelentés a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatást biztosító, a 332/2002/EK tanácsi rendelet 10. cikke szerinti uniós mechanizmusról

1.Összegzés

Ez a dokumentum a Bizottság jelentése a Tanácsnak a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatást biztosító, a 2002. február 18-i 332/2002/EK tanácsi rendelet 1 (a továbbiakban: fizetésimérleg-rendelet vagy fizetésimérleg-támogatási eszköz) szerinti uniós mechanizmus használatáról. A Bizottság e jelentése alapján, valamint figyelembe véve a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (EFC) véleményét, a Tanács felkérést kap annak vizsgálatára, hogy az eszköz milyen mértékben felel meg továbbra is a céljának, tekintettel annak elveire, konstrukciójára és az eszköz keretében nyújtható hitelek mértékére.

A 2012 óta eltelt időben Románia kért és kapott elővigyázatossági pénzügyi támogatást az eszköz keretében. Magyarország 2016 áprilisában visszafizette hitelét, míg a Lettországnak nyújtott 0,7 milliárd EUR-s hitel törlesztése még hátra van. Az említett kedvezményezett tagállamok fizetési mérlegének fenntarthatósága gyorsan javult, ami lehetővé tette a piaci alapú finanszírozáshoz való újbóli hozzáférést.

A Bizottság a következőképpen értékeli az eszközt:

·A legutóbbi, 2009. májusi felülvizsgálat óta az eszköz bizonyította hatékonyságát, mivel a kedvezményezett tagállamok fizetési mérlegének fenntarthatósága gyorsan javult, így ezen országok számára hamar lehetővé vált a piaci alapú finanszírozáshoz való újbóli hozzáférés.

·Az eszköz keretében nyújtott hitelek és hitelkeretek jelenleg 50 milliárd EUR összegben (tőkeösszeg) megállapított felső összege megfelelőnek tűnik.

·A Bizottság új tanácsi rendeletre irányuló javaslatában javasolt változtatások (COM(2012) 336 final) szükségesek és megfelelők: javítani kell a szabályozási keretet, be kell vezetni az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus létrehozásáról szóló, 2010. május 11-i 407/2010/EU rendelet 2 szerinti hitelfeltételeket és egyértelműsíteni kell a hitelkeretek használatát. Egyértelművé kell tenni továbbá, hogy az eszköz igénybe vehető hitelintézetek feltőkésítésének (közvetett) finanszírozására, és hogy a szakpolitikai feltételek – elsősorban e problémák kezelése érdekében – kiigazíthatók.

2.Bevezetés

A fizetésimérleg-rendelet szerint a fizetésimérleg-támogatási eszközt azzal a céllal hozták létre, hogy uniós középtávú elővigyázatossági pénzügyi támogatást nyújtsanak olyan tagállamoknak, amelyek nem vezették be az eurót 3 (eltéréssel rendelkező tagállamok) és amelyek fizetési mérlegükkel kapcsolatban nehézségeket tapasztalnak, vagy nehézségek fenyegetik őket. E pénzügyi támogatás uniós hitel vagy hitelkeret formájában nyújtható. A fizetésimérleg-rendelet továbbá előírja, hogy a Tanácsnak rendszeresen vizsgálnia kell, hogy az eszköz milyen mértékben felel meg továbbra is a céljának, tekintettel annak elveire, konstrukciójára és maximális mértékére. A tanácsi vizsgálatra a Bizottság jelentése alapján, azt követően kerül sor, hogy az EFC véleményt nyilvánított.

A Bizottság – legutóbbi értékelése alapján – 2012. június 22-én javaslatot nyújtott be (COM(2012) 336 final) a fizetésimérleg-rendelet módosítására. Ugyanakkor a Tanács tagjai egyetlen tagállam kifogása miatt nem tudtak közös álláspontot kialakítani.

3.A helyzet jelenlegi állása és a fizetésimérleg-támogatási eszköz megfelelősége

A 2012 óta eltelt időben egy tagállam, Románia kért és kapott pénzügyi támogatást az eszköz keretében. A támogatás, amelyet 2013 októberében hagyták jóvá hivatalosan, 2015 szeptemberében lejárt. A támogatással párhuzamosan a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött készenléti hitelmegállapodás (SBA) is érvényben volt. Hasonlóan a 2011–13 közötti időszakra vonatkozó megállapodáshoz, a 2013–15-as időszakra rendelkezésre álló támogatást is elővigyázatossági támogatásként kezelték, és nem került sor a lehívásra.

Az uniós elővigyázatossági támogatás összege 2 milliárd EUR volt, míg az IMF hozzájárulása 1,75 SDR-t (különleges lehívási jog, mintegy 2 milliárd EUR) tett ki egy szintén elővigyázatossági jellegű készenléti hitelmegállapodás alapján. A támogatott kiigazítási program célja az volt, hogy segítséget nyújtson Romániának a makrogazdasági, költségvetési és pénzügyi stabilitás megszilárdításához, és ennek révén a gazdaság rugalmasságának és növekedési potenciáljának fokozásához; a közigazgatási kapacitás növeléséhez; az adóigazgatás reformjához; az államháztartási gazdálkodás javításához; és az állami tulajdonú vállalatok átszervezéséhez.

Magyarország 2016 áprilisában teljes mértékben visszafizette hitelét, míg a Lettországnak nyújtott 0,7 milliárd EUR-s hitel törlesztése még hátra van. A Romániának nyújtott, két korábbi megállapodás (amelyből az egyik egy elővigyázatossági támogatás volt) jól mutatta az eszköz sokoldalúságát. A 2010–2011 közötti időszakban folyósított nem elővigyázatossági támogatásból Romániának még 3,5 milliárd EUR-t kellett visszafizetnie.

1. táblázat: Fennmaradó visszafizetési kötelezettségek a fizetésimérleg-támogatási eszköz keretében (2017. augusztusi állapot)

millió EUR-ban

Az eszköz fennmaradó kapacitása a fentieket figyelembe véve jelenleg 45,8 milliárd EUR. Újabb támogatás iránti kérelem nem érkezett.

Általában véve valamennyi korábban említett kedvezményezett tagállam fizetési mérlegének fenntarthatósága gyorsan javult, ami lehetővé tette számukra a piaci alapú finanszírozáshoz való újbóli hozzáférést. Az eszköz tehát eredményesen betöltötte a szerepét.

Ugyanakkor a 2010–13 közötti időszakban a nemzetközi pénzügyi támogatási eszközök kínálatát rugalmasabb és még inkább megelőző jellegű eszközökkel bővítették. Az euróövezetben, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) átfogó eszköztárat biztosít tagjai finanszírozási szükségleteinek kezeléséhez. Az Unióban az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM), ami nagyjából hasonlóan működik, mint a fizetésimérleg-támogatási eszköz, rugalmasabb keretet vezetett be a makroszintű pénzügyi célokat szolgáló forrásbevonási és hitelezési műveletekhez. Ezzel szemben a fizetésimérleg-támogatási eszközt nem módosították.

Következésképpen az a javaslat fogalmazódott meg, hogy egyértelművé kell tenni a fizetésimérleg-rendelet hitelkeretekre vonatkozó rendelkezéseit, míg a forrásbevonási és hitelezési műveletekre vonatkozókat hozzá kell igazítani az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus rugalmasabb előírásaihoz.

Továbbá – a hatos csomag és a kettes csomag elfogadásával – megerősödött a többoldalú felügyeleti keret. Különösen a gazdasági és költségvetési felügyelet megerősítéséről szóló 472/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4 számos olyan rendelkezést tartalmaz, amelynek célja az olyan euróövezeti országok párhuzamos jelentéstételi kötelezettségének elkerülése, amelyek pénzügyi támogatásban részesülnek. Ennek módja, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárást (MIP) és az európai szemesztert felfüggesztik, és a monitoring az ezen országokkal kötött pénzügyi megállapodások keretében, nem pedig a Stabilitási és Növekedési Paktum (SNP) prevenciós ágának rendelkezési szerint valósul meg. Ezenkívül a 472/2013/EU rendelet teljesen egyértelmű keretet határoz meg az euróövezeti országok felügyeletére a pénzügyi támogatás időszakának végét követően (programot követő utólagos felügyelet). Hasonló rendelkezések bevezetését javasolták a fizetésimérleg-támogatási eszköz keretében támogatásban részesülő euróövezeten kívüli tagállamok esetében is.

4.A jogalkotási javaslat és a jelenlegi helyzet

A Bizottság 2012. június 22-én jogalkotási javaslatot nyújtott be (COM(2012) 336 final) a fizetésimérleg-támogatási eszköz átdolgozásának céljából. A javaslat azonban a fizetésimérleg-rendelet módosítása helyett a meglévő rendeletet hatályon kívül helyező és annak helyére lépő új rendeletre irányul. A javaslat a következő főbb módosításokat tartalmazza a fizetésimérleg-támogatási eszköz vonatkozásában:

·Rugalmasabb eszköztár: célzott hitelkeret-eszköz lehet egy feltételekhez kötött elővigyázatossági hitelkeret, amely támogathatósági feltételeken alapul, vagy egy szigorított feltételekhez kötött hitelkeret, amely támogathatósági feltételek és új szakpolitikai intézkedések kombinációján alapul. A feltételekhez kötött elővigyázatossági hitelkerethez csak olyan tagállamok juthatnak hozzá, amelyek gazdasági és pénzügyi helyzete alapvetően továbbra is stabil, és megfelelnek az elfogadott támogathatósági feltételek összességének. A szigorított feltételekhez kötött hitelkerethez való hozzáférést olyan tagállamok számára kell engedélyezni, amelyek nem felelnek meg a feltételekhez kötött elővigyázatossági hitelkeret odaítéléséhez szükséges feltételeknek, de általános gazdasági és pénzügyi helyzetük stabil marad. E tagállamok kötelesek korrekciós intézkedések elfogadására.

·Nagyobb átláthatóság és elszámoltathatóság: az Európai Parlament illetékes bizottsága javasolhatja az érintett tagállamnak, hogy vegyen részt a kiigazítási program végrehajtásának előrehaladásáról folytatandó eszmecserében. Az érintett tagállam parlamentje a makrogazdasági kiigazítási program végrehajtásának előrehaladásáról folytatott eszmecserében való részvételre meghívhatja a Bizottság képviselőit.

·Fokozott felügyelet: amely magában foglalja az érintett tagállam gazdasági, költségvetési és pénzügyi helyzetének szigorú nyomon követéséhez szükséges információkhoz való szélesebb bizottsági hozzáférést, valamint a Bizottság rendszeres jelentéseit. A fokozott felügyelet alá vont tagállamnak a gazdasági nehézségek lehetséges forrásainak kezelését célzó intézkedéseket kell hoznia.

·A felügyeleti eljárások egyszerűsítése: a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ága és az európai szemeszter keretében megvalósuló monitoring számos lépését felváltja makrogazdasági kiigazítási program és az annak keretében megvalósuló nyomon követés. Ugyanezen a módon a felülvizsgált rendelet felfüggeszti a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárást, amennyiben a tagállamnak makrogazdasági kiigazítási programot kell végrehajtania, valamint a támogatást követő utólagos felügyeletet ír elő, ha a tagállam a kapott pénzügyi támogatás kevesebb mint 75 %-át térítette vissza.

A Bizottság által javasolt fenti módosításokon kívül az Európai Parlament javasolta azon lehetőség bevezetését, hogy az euróövezeten kívüli tagállamok kapjanak hitelt pénzügyi intézményeik feltőkésítéséhez (közvetett feltőkésítési eszköz). E kérésre a Bizottság beleegyezett annak pontosításába, hogy az eszköz a pénzügyi intézmények szükséges feltőkésítése nyomán keletkező finanszírozási szükséglet kielégítésére felhasználható, valamint hogy a szükséges feltételrendszer kiigazítható úgy, hogy az eszköz elsődlegesen ezen problémák kezelését szolgálja.

A Tanács legutóbb 2013 decemberében vitatta meg a módosított bizottsági javaslatot közös álláspont kialakítása céljával. A javaslat – egy tagállam kifogását kivéve – széles körű támogatást kapott. Ezt követően a jogalkotási eljárás holtpontra jutott.

5.Következtetések és ajánlások

A fizetésimérleg-támogatási eszköz 2012 óta hatékonyan betölti szerepét, hiszen a legutóbbi kedvezményezett tagállamok is sikeresen visszaállították fizetési mérlegük fenntartható egyenlegét és időben visszafizették a támogatást.

A kint lévő tőkeösszegek 50 milliárd EUR-ban meghatározott felső összege megfelelőnek tűnik. E felső korlát felülvizsgálata nem szükséges, tekintettel arra, hogy az eszköz fennmaradó kapacitása jelenleg 45,8 milliárd EUR, és nem érkeztek további kérelmek.

Az eszköz az eddigiekben igen hatékonynak bizonyult, és világosan jelzi az Unió készségét és képességét, hogy valamennyi tagállama mellett kiálljon a nehéz időkben. Tekintettel a jelenlegi bizonytalanságokra, ez különösen fontos.

Ugyanakkor nyilvánvalóvá vált, hogy az eszközt ki kellett igazítani annak érdekében, hogy tükrözze a fizetésimérleg-támogatási eszköz legutóbbi felülvizsgálata óta különösen az euróövezetben végbement intézményi innovációkat. E célból a Bizottság benyújtotta (COM(2012) 336 final) javaslatát, amelyet továbbra is tárgyal a Tanács. A Bizottság a jogalkotási eljárás lezárását javasolja, mivel ez javítja az eljárást, és ezáltal hozzájárul a tagállamok közötti egyenlő versenyfeltételek biztosításához. Továbbá a Bizottság a politikai környezet megváltozását olyan lehetőségként értékeli, amely új lendületet adhat a javaslatnak.

(1)

HL L 53., 2002.2.23., 1. o.

(2)

HL C 118., 2016.5.12., 1. o.

(3)

Jelenleg kilenc tagállam tartozik ebbe a kategóriába: Bulgária, a Cseh Köztársaság, Dánia, az Egyesült Királyság, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország (az Egyesült Királyság tekintetében a Szerződésekhez csatolt 15. jegyzőkönyv meghatározza, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 143. és 144. cikke továbbra is alkalmazandó).

(4)

Az Európai Parlament és a Tanács 472/2013/EU rendelete (2013. május 21.) a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euroövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről (HL L 140., 2013.5.27., 1. o.).