05 01 01. jogcímcsoport — A „Mezőgazdaság és vidékfejlesztés” szakpolitikai területen aktívan foglalkoztatott személyzettel kapcsolatos kiadások

05 01 02. jogcímcsoport — A „Mezőgazdaság és vidékfejlesztés” szakpolitikai terület támogatásában részt vevő külső személyzettel kapcsolatos és más igazgatási kiadások

05 01 02 01. jogcím — Külső személyzet

05 01 02 11. jogcím — Egyéb igazgatási kiadások

05 01 03. jogcímcsoport — A „Mezőgazdaság és vidékfejlesztés” szakpolitikai terület felszerelésekkel, berendezésekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadásai

05 01 04. jogcímcsoport — A „Mezőgazdaság és vidékfejlesztés” szakpolitikai terület működésére vonatkozó támogatási kiadások

Jogalap

A legutóbb az 1698/2005/EK rendelettel (HL L 277., 2005.10.21., 1. o.) módosított, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről szóló, 1999. május 17-i 1257/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 160., 1999.6.26., 80. o.).

Az 1290/2005/EK rendelettel (HL L 209., 2005.8.11., 1. o.) hatályon kívül helyezett, a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 1999. május 17-i 1258/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 160., 1999.6.26., 103. o.).

A legutóbb az 1198/2006/EK rendelettel (HL L 223., 2006.8.15., 1. o.) módosított, a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. június 21-i 1260/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 161., 1999.6.26., 1. o.).

Az 1085/2006/EK rendelettel (HL L 210., 2006.7.31., 82. o.) hatályon kívül helyezett, a csatlakozni szándékozó közép- és kelet-európai országok előcsatlakozási mezőgazdasági és vidékfejlesztési intézkedéseinek az előcsatlakozási időszakban történő közösségi támogatásáról szóló, 1999. június 21-i 1268/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 161., 1999.6.26., 87. o.).

A mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzésére, jellemzésére, begyűjtésére és hasznosítására irányuló közösségi program létrehozásáról és az 1467/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 26-i 870/2004/EK tanácsi rendelet (HL L 162., 2004.4.30., 18. o.).

A legutóbb az 1437/2007/EK rendelettel (HL L 322., 2007.12.7., 1. o.) módosított, a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet (HL L 209., 2005.8.11., 1. o.).

A legutóbb a 2012/2006/EK rendelettel (HL L 384., 2006.12.29., 1. o.) módosított, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet (HL L 277., 2005.10.21., 8. o.).

Az egy előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról szóló, 2006. július 17-i 1085/2006/EK tanácsi rendelet (HL L 210., 2006.7.31., 82. o.).

Az 1234/2007/EK rendelettel (HL L 299., 2007.11.16., 1. o.) hatályon kívül helyezett, a hasított kifejlett marhák közösségi osztályozási rendszerének meghatározásáról szóló, 2006. július 24-i 1183/2006/EK tanácsi rendelet (HL L 214., 2006.8.4., 1. o.).

05 01 04 01. jogcím — Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) –– A működéshez nem kapcsolódó technikai segítségnyújtás

Megjegyzések

Az előirányzat célja a közös agrárpolitika végrehajtásához szükséges előkészítő, felügyeleti, igazgatási és technikai támogatási, értékelő, audit- és ellenőrző intézkedések – különösen az 1290/2005/EK rendelet 5. cikkének a)–d) pontjában meghatározott intézkedések – finanszírozása.

Az előirányzat célja a 870/2004/EK rendelettel létrehozott genetikaierőforrás-program célkitűzésének elérésével közvetlenül kapcsolatos tanulmányok, szakértői találkozók, tájékoztatások és kiadványok ráfordításainak finanszírozása.

A költségvetési rendelet 18. és 154. cikkének megfelelően az általános bevételkimutatás 6 7 0. jogcímcsoportja szerinti bevételek további előirányzatok rendelkezésre bocsátását teszik lehetővé.

05 01 04 03. jogcím — Előcsatlakozás a mezőgazdaság és vidékfejlesztés (IPARD) terén –– Igazgatási kiadások

Megjegyzések

Ez az előirányzat a következők fedezésére szolgál:

• technikai és igazgatási támogatási kiadások, amelyeket a Bizottság a közösségi jog alapján működő végrehajtó szervekre ruházhat át,

• technikai és igazgatási támogatási kiadások a Bizottság által a kedvezményezettek és a Bizottság kölcsönös előnyére ad hoc szolgáltatói szerződések keretében kiszerződtetett közhatalmi feladatok nélkül,

• küldöttségek szerződéses vagy kihelyezett kisegítő személyzetével (kihelyezett nemzeti szakértők, egyéni szakértők, helyi alkalmazottak és helyi műszaki kiszolgáló személyzet) kapcsolatos kiadások a Bizottság nem tagországokban működő képviseleteiben végzett átruházott programirányításra vagy a felszámolt műszaki segítségnyújtási hivatalok feladatainak belső átvételére, valamint azok a pótlólagos logisztikai és infrastrukturális költségek, mint a képzések, értekezletek költségei, a számítástechnikai és telekommunikációs költségek, valamint a bérleti díjak, amelyek közvetlenül az ebben a jogcímben szereplő előirányzatokból fizetett, a küldöttségekben dolgozó ideiglenes személyzet jelenlétéből erednek,

• a program célkitűzésének elérésével közvetlenül kapcsolatos tanulmányok, szakértői találkozók, tájékoztatás és kiadványok ráfordításai.

Ez az előirányzat a 05 05 01. és 05 05 02. jogcímcsoport alatti igazgatási költségek fedezésére szolgál.

05 01 04 04. jogcím — Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) –– A működéshez nem kapcsolódó technikai segítségnyújtás

Megjegyzések

Ez az előirányzat az 1698/2005/EK rendelet 66. cikkének (1) bekezdésében előírt, EMVA által finanszírozott technikai segítségnyújtás fedezésére szolgál. A technikai segítségnyújtás az előkészítő, felügyeleti, igazgatási támogatási, értékelési és ellenőrzési intézkedéseket foglalja magában. Ebben az összefüggésben az előirányzat különösen az alábbiak fedezésére használható fel:

• támogatási ráfordítások (reprezentációs költségek, képzés, találkozók, kiküldetések, fordítás),

• tájékoztatási és közzétételi ráfordítások,

• informatikai és távközlési ráfordítások,

• szolgáltatási szerződések,

• az ideiglenes személyzettel (szerződéses személyzet, nemzeti szakértők, egyéni szakértők, kisegítő személyzet, ügynökségi személyzet) kapcsolatos kiadások 1 850 000 EUR összegig.

A költségvetési rendelet 18. cikkének megfelelően az általános bevételkimutatás 6 7 1. jogcímcsoportja szerinti bevételek további előirányzatok rendelkezésre bocsátását teszik lehetővé.

05 01 04 07. jogcím — Kísérleti projekt egy biztonsági alapnak a zöldség- és gyümölcságazatbeli bevezetésére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány elvégzése érdekében — Igazgatási kiadások

Megjegyzések

Ezt a jogcímet az alábbiakkal kapcsolatos megvalósíthatósági tanulmány finanszírozására lehet felhasználni:

• a közösségi és nemzeti szintű piacmegfigyelő központok által a gyümölcs- és zöldségtermesztés előrejelzésére szolgáló közösségi rendszer bevezetése, amelynek feladata a válságok előrejelzése a válaszadási képesség fokozása érdekében,

• a termelői szervezetek által kezelt és a jelenlegi kivonási rendszert kiegészítő biztonsági alap bevezetése, amelynek alkalmazására válság (általános árzuhanás, éghajlati katasztrófa) esetén kerülne sor.

Az előirányzat felhasználható továbbá a projekt előkészítésével, irányításával, felügyeletével, pénzügyi ellenőrzésével és ellenőrzésével kapcsolatos technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtással, valamint a tanulmány eredményeinek terjesztésével kapcsolatos kiadások fedezésére is.

A költségvetési rendelet 18. és 180. cikkének megfelelően az általános bevételkimutatás 6 7 0. jogcímcsoportja szerinti bevételek további előirányzatok rendelkezésre bocsátását teszik lehetővé.

Jogalap

Kísérleti projekt a legutóbb az 1525/2007/EK rendelettel (HL L 343., 2007.12.27., 9. o.) módosított, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.) 49. cikkének (2) bekezdése értelmében.

05 01 04 08. jogcím — Fenntartható mezőgazdaság és a talaj megőrzése egyszerűsített termesztési technikákkal

Megjegyzések

Az ENSZ környezetvédelmi programja megállapítja, hogy feltehetőleg a világ mezőgazdasági földjeinek több mint egynegyede degradálódott a második világháború óta. Jelenleg évi 10–15 millió hektáros veszteséget tartanak nyilván.

Európában valószínűleg a talaj degradációja és eróziója a legnagyobb környezeti probléma, amelyet a közel 157 millió hektárt súlyosan érintő hagyományos mezőgazdaság okozott (Európa 16 %-a, ami gyakorlatilag Franciaország teljes területének háromszorosa). Európában a talajerózió átlagos mértéke sokkal magasabb (17 tonna/hektár/év), mint a talajképződés átlagos mértéke (1 tonna/hektár/év). Az Európai Unió országainak nagy részét érinti ez a probléma. A mediterrán régiókban a talajerózió nagyon erős, és a mezőgazdasági földek akár 50–70 %-át is érintheti. A hagyományos mezőgazdaság fokozódása az utóbbi ötven évben (a gépesítés és a szántás növekedése) hozzájárult ehhez a tendenciához, megnövelve az elsivatagosodás kockázatát a veszélyeztetett régiók nagy részében. Az eróziónak jelentős gazdasági hatása van az érintett mezőgazdasági földekre, de a helyi infrastruktúrákra is, a hálózatok fenntartási költségei és a szennyvízkezelés költségei miatt.

A hagyományos mezőgazdaságban a biodiverzitás csökkent mértékű, mivel a hosszú távon parlagon hagyott földek nem szolgáltatnak eleséget és menedéket a vadon élő állatoknak a kritikus időkben. Ezzel szemben azok a termelési rendszerek, amelyek maradványokat hagynak a felszínen, hozzájárulnak a vadon élő állatok felépüléséhez és fenntartásához (madarak, kisemlősök).

A fenntartható mezőgazdaság olyan technikák összessége, amelyek célja a mezőgazdasági tevékenység véglegesítése fizikai, társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi közegeiben.

E választási lehetőségek középpontjában nevezetesen az „egyszerűsített termesztési technikák” állnak, amelyek rendeltetése a talaj jobb megőrzése (angolul: conservation agriculture). A talaj megőrzése olyan talajhasznosítási gyakorlati megoldások együttesét jelenti, amelyek egymástól legalább a talaj természetes összetétele, szerkezete és biodiverzitása révén különböznek, és megvédik az eróziótól és az állagromlástól. Ezek a technikák a felszíni munkák technikáit csoportosítják: talajtakarás a veteményezés során, közvetlen vetés, a termesztési maradványok talajba forgatásának mellőzése és növényi borítás az erdőgazdálkodásban (spontán vegetációval vagy erre alkalmas fajták vetésével).

A mezőgazdasági megőrzési technikák a tisztán környezetvédelmi szemponton túlmenően fontos gazdasági tényezőt is jelentenek, amit számításba kell venni. A hagyományos mezőgazdaságban a termesztési beavatkozások az úgynevezett talajmegőrzéses mezőgazdasággal szemben nagyobb beruházásokat igényelnek, fenntartásukhoz több anyagi ráfordítás szükséges, fosszilis energiafogyasztásuk tetemes, és jóval több munkaidőt használnak fel. A talajmunkák nélküli termesztés például – becslések szerint – évente 3–5 liter/hektár üzemanyag-megtakarítást jelent, a hagyományos rendszerekkel összevetve. Általában véve, a talajmegőrzéses mezőgazdaság a termesztési munkákra fordított energiafogyasztást 15–50 %-kal csökkenti, és ezzel a termelékenységet energiaegységenként 25–100 %-kal növeli.

E technikák előmozdítására egyedül a 2007 és 2013 közé eső időszakra vonatkozó vidékfejlesztési program lehet alkalmas. A kísérleti projekt fedheti a know-how terjesztésére irányuló tevékenységeket, ami a tervezet egyik alapvető részét képezi. A legfontosabb célkitűzések egyike az ezen technikák megismerésének ösztönzése annak érdekében, hogy a leendő európai uniós jogszabályozás nehézségek nélkül legyen majd alkalmazható.

Jogalap

Kísérleti projekt a legutóbb az 1525/2007/EK rendelettel (HL L 343., 2007.12.27., 9. o.) módosított, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.) 49. cikkének (2) bekezdése értelmében.

05 01 04 09. jogcím — CURE (Konvent a Városi és Vidéki Európáról)

Megjegyzések

A konvent célja – az uniós programok 2008–2009-es félidős felülvizsgálatakor – ajánlásokat tenni a politikakeretekre, valamint a kormányok és a civil társadalom hatékony partnersége révén kialakított, Európa városi és vidéki területeinek jövőjére vonatkozó, fenntartható megközelítést elősegítő intézkedésekre.

A konventet azzal a céllal hozzák létre, hogy közelítse a vidéki és városi érdekeket, elsősorban egy különféle európai régiókban zajló, tematikus szemináriumsorozaton keresztül, illetve, hogy vidék és város együttesen próbálja megtalálni a módját annak, hogy az európai és nemzeti programok valóban fenntartható módon hozzanak maximális hasznot a városi és vidéki területek számára.

Az elképzelések szerint az egyes szemináriumok a fenntarthatóság összefüggésében egy vagy több fő témára, illetve kérdéskörre összpontosítanak: akár általános témákra, amelyek a városi és vidéki területekre egyaránt vonatkoznak, mint például a demográfiai és éghajlatváltozás, az energiahatékonyság, az élelmiszer-biztonság, a természeti erőforrások kezelése, a biológiai és kulturális sokféleség, a kohézió és a társadalmi beilleszkedés, a polgárok és kormányok közötti konstruktív párbeszéd; akár sajátosan városi vagy a vidéket érintő kérdésekre, mint például a lakosság gyors növekedése, a földtulajdonért való verseny, a társadalmi szolgáltatások megszűnése vagy a korlátozott helyi gazdaságok. Külön figyelmet kell fordítani a városok és vidéki területek kölcsönös függőségére és az átfogó regionális megoldásokra.

A folyamat a konvent összeülésekor, lehetőleg 2008 őszén éri el csúcspontját, az alábbi fő eredményekkel:

• nyilatkozat Európa városi és vidéki területeinek fenntartható jövőképéről,

• hatásos leíró anyag a városi és vidéki területek fenntartható jövőjéhez hozzájáruló tevékenységekkel kapcsolatos „bevált gyakorlatok” példáiról,

• annak felmérése, hogy a jelenlegi politikai keretek és intézkedések mennyire tűnnek megfelelőnek az említett jövőkép elérésére és a bevált gyakorlat széles körű elterjedésének elősegítésére,

• az uniós programok 2008–2009-es félidős felülvizsgálata során figyelemre méltó javaslatok a politikai keretek és intézkedések változtatásait illetően.

Ezek az események és eredmények valamennyi ágazat döntéshozóihoz szólnak, európai, nemzeti és regionális szinten egyaránt. A kihívás abban rejlik, hogy ezeket a csoportokat puszta célközönség helyett aktív résztvevőkként vonjuk be a konvent folyamatába. A konvent olyan partnerszervezetek csoportjának közös kezdeményezése lesz, amelyek e jelentős városi-vidéki kérdés különböző oldalait képviselik, és amelyek egyformán elkötelezték magukat arra, hogy a városok és a vidék mindkét fél számára fenntartható jövő megteremtését célzó együttműködésére összpontosítanak.

Jogalap

Előkészítő intézkedés a legutóbb az 1525/2007/EK rendelettel (HL L 343., 2007.12.27., 9. o.) módosított, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.) 49. cikkének (6) bekezdése értelmében.

05 01 06. jogcímcsoport — Mezőgazdasági vizsgálatokkal, ellenőrzésekkel és tájékoztatókkal, valamint az EMOGA Garanciarészlege, az EMGA és az EMVA számlái számviteli vizsgálatának tekintetében az egyeztető testülettel kapcsolatos kiadások

Megjegyzések

Ez az előirányzat az EMOGA Garanciarészlegének keretén belül működő Egyeztető Testület számlaelszámolásainak finanszírozásának (díjak, berendezések, utazások és találkozók), a tanulmányok, illetve az ellenőrzések támogatásának és kommunikálásának egyéb ráfordításaira, például a könyvvizsgáló cégek közreműködésének fedezésére szolgál.

Jogalap

A legutóbb a 2154/2002/EK rendelettel (HL L 328., 2002.12.5., 4. o.) módosított, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlegének finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek tagállamok által végzett vizsgálatáról és a 77/435/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 1989. december 21-i 4045/89/EGK tanácsi rendelet (HL L 388., 1989.12.30., 18. o.).

A 885/2006/EK rendelettel (HL L 171., 2006.6.23., 90. o.) hatályon kívül helyezett, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege számlaelszámolásával összefüggő egyeztetési eljárás kialakításáról szóló, 1994. július 1-jei 94/442/EK bizottsági határozat (HL L 182., 1994.7.16., 45. o.).

Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozása következtében egyes, mezőgazdasági ágazatbeli intézkedéseknek ezen új tagállamok számára történő társfinanszírozását előíró egyes rendelkezések módosításáról szóló, 1994. december 20-i 3235/94/EK tanácsi rendelet (HL L 338., 1994.12.28., 16. o.).

A honlap fenntartója a Kiadóhivatal