[pic] | COMMISSION OF THE EUROPEAN COMMUNITIES |

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brussels, 20.8.2009

Brüsszel, 20.8.2009

COM(2009) 433 final

COM(2009) 433 végleges

COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE COUNCIL AND THE EUROPEAN PARLIAMENT

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

GDP and beyond Measuring progress in a changing world

A GDP-n innen és túl A haladás mérése változó világunkban

COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE COUNCIL AND THE EUROPEAN PARLIAMENT

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

GDP and beyond Measuring progress in a changing world

A GDP-n innen és túl A haladás mérése változó világunkban

1. INTRODUCTION

1. BEVEZETÉS

Gross Domestic Product (GDP) is the best known measure of macro-economic activity.[1] Developed in the 1930s, GDP has become a standard benchmark used by policy-makers throughout the world and is widely used in public debates. GDP aggregates the value added of all money-based economic activities. It is based on a clear methodology that allows comparisons to be made over time and between countries and regions.

A bruttó hazai termék (GDP) a makrogazdasági teljesítmény legismertebb mérőszáma[1]. A GDP, amelynek koncepcióját az 1930-as években dolgozták ki, az egész világon a politikai döntéshozók viszonyítási alapjává vált, és a nyilvános vitákban előszeretettel hivatkoznak rá. A GDP az összes pénzalapú gazdasági tevékenység értékét összesítve jeleníti meg. Kiszámítása egyértelmű módszer alapján történik, amely módot nyújt az országok és a régiók teljesítményének térbeli és időbeli összehasonlítására.

GDP has also come to be regarded as a proxy indicator for overall societal development and progress in general. However, by design and purpose, it cannot be relied upon to inform policy debates on all issues. Critically, GDP does not measure environmental sustainability or social inclusion and these limitations need to be taken into account when using it in policy analysis and debates.[2]

A GDP mára a társadalmi fejlődés és általában véve a haladás mérőszámává vált. Koncepciójánál és rendeltetésénél fogva azonban a GDP nem alkalmas arra, hogy minden kérdésben érveket szolgáltasson a politikai vitákhoz. A GDP alapvetően nem képes a környezetvédelmi fenntarthatóság és a társadalmi integráció mérésére, és e korlátokra a politikai elemzés, illetve a viták során tekintettel kell lenni [2].

The need to improve data and indicators to complement GDP has been increasingly recognised and is the focus of a number of international initiatives. These initiatives also reflect renewed societal and political priorities. In November 2007, the European Commission (together with the European Parliament, the Club of Rome, the WWF and the OECD) organised the Beyond GDP conference.[3] The conference revealed strong support from policy-makers, economic, social and environmental experts and civil society for developing indicators that complement GDP and aim to provide more comprehensive information to support policy decisions.

Számos nemzetközi kezdeményezés helyezi a középpontjába azt az egyre erősödő felismerést, hogy javítani kell a GDP által megjelenített információkat kiegészítő adatok és mutatók minőségén. Ezek a kezdeményezések egyben azt is jelzik, hogy a társadalmi és politikai természetű kérdések újra prioritást kapnak. 2007 novemberében az Európai Bizottság (az Európai Parlamenttel, a Római Klubbal, a WWF-fel és az OECD-vel együtt) megrendezte a „GDP-n túl” című konferenciát[3]. A konferencia rávilágított arra, hogy a GDP-t kiegészítő, és a politikai döntéseket jobban alátámasztó, teljesebb körű információt nyújtó mutatók kifejlesztése jelentős támogatottságot élvez a politikai döntéshozók, a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szakértők, valamint a civil társadalom körében.

This Communication therefore identifies a number of actions that can be taken in the short to medium term. The overall aim is to develop more inclusive indicators that provide a more reliable knowledge base for better public debate and policy-making. The Commission intends to cooperate with stakeholders and partners to develop indicators that are internationally recognised and implemented.

Ez a közlemény ennek megfelelően olyan intézkedéseket határoz meg, amelyek rövid- és közép távon végrehajthatók. A cél alapvetően a korábbinál átfogóbb mutatók kidolgozása, amelyek megbízhatóbb ismeretalap biztosításával tartalmasabb nyilvános vitákat és megalapozott politikai döntéshozatalt tesznek lehetővé. A Bizottság együtt kíván működni az érdekelt felekkel és a partnerekkel a nemzetközileg elismert és alkalmazott mutatók kifejlesztésében.

2. MEASURING PROGRESS IN A CHANGING WORLD

2. A HALADÁS MÉRTÉKÉNEK SZÁMSZERűSÍTÉSE VÁLTOZÓ VILÁGUNKBAN

2.1. Improved indicators reflecting new political and technical context

2.1. Az új politikai és technikai helyzetet megfelelőbben tükröző mutatók

The EU bases several policy decisions and instruments on GDP. In the current economic downturn, restoring economic growth is the major concern, and GDP growth is a key indicator to assess the effectiveness of the EU and national governments' recovery plans.

Az EU számos politikai döntését és eszközét alapozza a GDP-re. A gazdaság jelenlegi válságos helyzetében a gazdasági növekedés helyreállítása jelenti a legfőbb gondot, és a GDP növekedése kulcsfontosságú mutatóként szolgál az EU, valamint a tagállami kormányok által végrehajtott fellendülési tervek eredményességének mérésében.

When the European Council endorsed the European Economic Recovery Plan[4] it recognised that the crisis should also be taken as an opportunity to set our economy more firmly on the path to a low-carbon and resource-efficient economy. The response to the crisis should seek to protect the hardest hit and the most vulnerable in society. These challenges point to the need for more inclusive markers than just GDP growth; for indicators that concisely incorporate social and environmental achievements (such as improved social cohesion, accessibility and affordability of basic goods and services, education, public health and air quality) and losses (e.g., increasing poverty, more crime, depleting natural resources). The reflections on indicators contained in this Communication could contribute to setting new strategic goals for the post-2010 Lisbon Strategy.

Az Európai Tanács az európai gazdasági fellendülési terv[4] jóváhagyásakor elismerte, hogy a válság alkalmat nyújt arra is, hogy gazdaságunkat szilárdan alacsony szén-dioxid-kibocsátású és forráshatékony fejlődési pályára állítsuk. A válságra adott válaszlépések során törekedni kell a társadalom legsúlyosabban érintett és legsérülékenyebb rétegeinek védelmére. E kihívások arra utalnak, hogy a pusztán GDP-növekedést mérő jelzőszámoknál átfogóbb mutatókra van szükség; olyanokra, amelyek szervesen magukba foglalják a társadalmi és környezetvédelmi eredményeket (mint például a társadalmi kohézió erősödését, az alapvető javak és szolgáltatások hozzáférhetőségét és megfizethetőségét, az oktatást, a közegészséget és a levegő minőségét), valamint a veszteségeket (például a szegénység fokozódását, a bűnesetek szaporodását, a természeti erőforrások kimerülését). E közlemény mutatókkal kapcsolatos észrevételei hozzájárulhatnak a 2010 utáni időszakra vonatkozó lisszaboni stratégia új alapcéljainak kijelöléséhez.

Statistical techniques and computing technologies have also developed beyond recognition since the inception of national accounts and GDP. The EU finances several research projects on new indicators reflecting wider public concerns than those currently covered by GDP. There are no insuperable technical obstacles to developing the quality and scope of our indicators even further so that policy decisions can progressively be based on a more integrated, balanced and timely view of social, economic and environmental facts.

A nemzeti számlák és a GDP-mutató létrejötte óta a statisztikai módszerek és a számítástechnika oly sokat fejlődött, hogy kezdeti önmagukra már halványan sem hasonlítanak. Az EU jelenleg számos kutatási projektet finanszíroz olyan új mutatók kidolgozásával kapcsolatban, amelyek a GDP-ben tükrözött adatoknál tágabb körűen tartalmazzák a köz érdeklődésére számot tartó jelenségeket. Nem tornyosulnak leküzdhetetlen technikai akadályok mutatószámaink minőségének és alkalmazási körének továbbfejlesztése előtt, amely révén a politikai döntéseket a társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi tények egyre integráltabb, kiegyensúlyozottabb és időszerűbb felfogására lehet majd alapozni.

2.2. Building on international and Member States efforts

2.2. Építünk a nemzetközi és tagállami erőfeszítésekre

Reflection on how to complement GDP is not new. Several routes are being explored by international and national institutions. The UNDP has developed a Human Development Index (HDI) to benchmark countries based on combined measurement of GDP, health and education. The World Bank with its calculation of genuine savings has pioneered the inclusion of social and environmental aspects when assessing the wealth of nations. The OECD is running the Global Project on Measuring the Progress of Societies fostering the use of novel indicators in a participatory way. Several NGOs measure the "ecological footprint" – a measurement that has been formally recognised as a target for environmental progress by some public authorities. Researchers have published pilot indices of well-being and life satisfaction. The EU and Member States have developed and use a broad range of social and environmental indicators, often regrouped in sets of sustainable development indicators. The EU also promotes and supports the use of internationally recognised indicators in neighbouring countries and developing countries. Integrated economic and environmental accounts are increasingly providing a wealth of information based on sound methodology.

A GDP kiegészítéséről folytatott eszmecsere nem új keletű. Jelenleg számos lehetőséget vizsgálnak nemzetközi és nemzeti intézmények. Az ENSZ Fejlesztési Programja kidolgozta a humán fejlettségi mutatót (Human Development Index, HDI), hogy az országokat a GDP, az egészségügy és az oktatás színvonalának együttes mérésére alapozva hasonlíthassa össze. A Világbank a tényleges megtakarításokra vonatkozó számításaival úttörő szerepet játszott abban, hogy a nemzeti javak mérésekor társadalmi és környezetvédelmi vonatkozásokat is figyelembe veszünk. Az OECD által folytatott, a társadalmi haladás mérésére irányuló globális projekt (Global Project on Measuring the Progress of Societies) elősegíti az új mutatók minél szélesebb részvételen alapuló alkalmazását. Számos nem kormányzati szervezet méri „az ökológiai lábnyomot” – egy olyan mutatót, amelyet egyes közhatóságok formálisan is elismernek, mint a környezetvédelem terén elért haladást kifejező mérőszámot. Kutatók kísérleti mutatókat tettek közzé a jólét és az életszínvonallal való elégedettség mérésére. Az EU és tagállamai sokféle társadalmi és környezetvédelmi merőszámot fejlesztettek ki és használnak, amelyeket gyakran a fenntartható fejlődés mérésére való alkalmasságuk alapján csoportosítanak. Az EU előmozdítja és támogatja a nemzetközileg elismert mutatók alkalmazását a szomszédos, valamint a fejlődő országokban. Az integrált gazdasági és környezetvédelmi számlák egyre gazdagabb tárházát szolgáltatják a megbízható módszereken alapuló információknak.

Against this context, solutions to improve, adjust or complement GDP are being sought. Most recently, France set up the high level Commission on the Measurement of Economic Performance and Social Progress, chaired by Joseph Stiglitz, in order "to identify the limits of GDP as an indicator of economic performance and social progress" and "to consider additional information required for the production of a more relevant picture". Its report is due later this year.

Ebben az összefüggésben folyik a GDP tökéletesítésére, mai viszonyokhoz való igazítására és kiegészítésére irányuló megoldások keresése. Franciaország nemrégiben magas szintű bizottságot hozott létre a gazdasági teljesítmény és a társadalmi haladás mérésére, amely – Joseph Stiglitz vezetésével – azt tűzte ki célul, hogy „megállapítsa a GDP-nek, mint a gazdasági teljesítmény és a társadalmi haladás mutatójának a korlátait” és hogy „megvizsgálja milyen kiegészítő információk szükségesek egy a mai helyzetet jobban kifejező kép megalkotására”. A bizottság jelentése az év vége felé várható.

The Commission closely monitors and in many cases contributes to these developments to ensure international comparability between indicators.

Az egyes mutatók nemzetközi összehasonlíthatósága érdekében a Bizottság gondosan figyelemmel kíséri, és sok esetben támogatja ezen újító kezdeményezéseket.

2.3. Improved indicators meeting citizens' concerns

2.3. Az állampolgárokat foglalkoztató kérdéseket hívebben kifejező mutatók

These initiatives are in line with public opinion as citizens aspire to balanced progress.

A fent említett kezdeményezések a közvélemény támogatását élvezik, hiszen az állampolgárok kiegyensúlyozott fejlődésre vágynak.

A 2008 Eurobarometer poll showed that more than two thirds of EU citizens feel that social, environmental and economic indicators should be used equally to evaluate progress. Only just under one sixth prefer evaluation based mostly on economic indicators. An international poll in 2007 gave similar results.[5]

Egy 2008-ban végzett Eurobarométer-felmérés szerint az EU állampolgárainak több mint kétharmada úgy véli, hogy a haladás mérésére társadalmi, környezetvédelmi és gazdasági mutatókat egyaránt figyelembe kellene venni. Csak alig egy hatoduk részesítené előnyben a főleg gazdasági merőszámokon alapuló értékelést. 2007-ben egy nemzetközi közvélemény-kutatás hasonló eredményeket hozott[5].

Studies have also revealed that citizens can feel distanced from statistical information. GDP may be growing, but disposable incomes and public services are perceived as shrinking. As societies become more diverse, indicators based on averages or "the typical consumer" are not sufficient to fulfil the information needs from citizens and policy-makers. Complementing GDP with additional concise metrics that reflect wider public concerns would demonstrate greater linkage between EU policy and citizens' preoccupations.

A tanulmányok azt is feltárták, hogy az állampolgárok nem feltétlenül érzik úgy, hogy a statisztikák hűen képezik le az életüket. A GDP növekedése ellenére esetenként úgy érzékelik, hogy a jövedelmek szabadon felhasználható része és a közszolgáltatások színvonala csökken. Mivel a társadalmak egyre sokszínűbbek, az átlagemberen, illetve az ún. „tipikus fogyasztón” alapuló mutatók már nem elégítik ki az állampolgárok és a politikai döntéshozók információigényét. A GDP-nek átfogóbb, a közvéleményt foglalkoztató kérdéseket tömören összesítő merőszámokkal való kiegészítése közelebb hozná egymáshoz az EU politikáját és az állampolgárokat foglalkoztató kérdéseket.

3. FIVE ACTIONS TO BETTER MEASURE PROGRESS IN A CHANGING WORLD

3. ÖT INTÉZKEDÉS A HALADÁS JOBB MÉRÉSÉRE VÁLTOZÓ VILÁGUNKBAN

Against this background, the Commission proposes to implement the following five actions, which can be revised or supplemented in the light of the review planned in 2012.

Az előbbiekben elmondottak alapján a Bizottság a következő öt intézkedés végrehajtását javasolja, amelyek e közlemény 2012-ben tervezett felülvizsgálatának fényében módosíthatók, illetve kiegészíthetők lesznek.

3.1. Complementing GDP with environmental and social indicators

3.1. A GDP kiegészítése környezetvédelmi és társadalmi mutatókkal

Indicators that summarise important issues with a single figure are essential communication tools. They trigger policy debate and give people a feel for whether or not progress is on track. GDP and the unemployment and inflation rates are prominent examples of such summary indicators. But they are not meant to reflect where we stand on issues such as the environment or social inequalities. To fill this gap, the Commission services intend to develop a comprehensive environmental index and improve quality-of-life indicators.

A fontos kérdéseket számszerűsítő mutatók alapvető kommunikációs eszközt képeznek, mivel politikai vitára késztetnek, és érzékelhetővé teszik az emberek számára, hogy a dolgok jó irányban haladnak-e. A GDP, a munkanélküliségi és inflációs ráta kiemelkedő példái az ilyen összesítő mutatóknak. Céljuk mindazonáltal nem az, hogy bemutassák, hol állunk az olyan kérdésekkel kapcsolatban, mint a környezetvédelem vagy a társadalmi egyenlőtlenség. E hiány pótlására a Bizottság szolgálatai átfogó környezetvédelmi indexet kívánnak kidolgozni, és javítani szeretnék az életszínvonalat mérő mutatók minőségét.

3.1.1. A comprehensive environmental index

3.1.1. Átfogó környezetvédelmi index

There is currently no comprehensive environmental indicator that can be used in policy debates alongside GDP. Such a single measurement for the environment would help foster a more balanced public debate on societal objectives and progress. Close candidates for such a purpose are the ecological and carbon footprints, but both are limited in scope.[6] As methodologies for composite indices and data are now sufficiently mature[7], Commission services intend to present a pilot version of an index on environmental pressure in 2010.

Jelenleg nincs olyan átfogó környezetvédelmi mutató, amelyet a politikai vitákban a GDP mellett használni lehetne. Egy ilyen külön környezetvédelmi mérőszám kiegyensúlyozottabbá tenné a társadalmi célokról és haladásról folytatott vitát. Az ökológiai lábnyom, illetve a szén-dioxid-lábnyom céljukat tekintve jó eséllyel tölthetnék be egy ilyen mutatószám szerepét, de alkalmazási körük korlátozott[6]. Mivel az összetett indexek elkészítésének módszertana, valamint az adatok mennyiségüket és minőségüket tekintve már megértek erre[7], a Bizottság szolgálatai 2010-ben be kívánják mutatni a környezetvédelmi terhelési index kísérleti változatát.

This index will reflect pollution and other harm to the environment within the territory of the EU to assess the results of environmental protection efforts. A fall in the value of the index will show that progress on environmental protection is being made. It will comprise the major strands of environmental policy:

Ez a mutató a szennyezést és az egyéb környezeti károkat fogja tükrözni az EU területén belül , hogy bemutassa a környezetvédelmi erőfeszítések eredményeit. Az index értékének csökkenése azt jelzi majd, hogy a környezetvédelem terén előrelépés történik, hiszen tartalmazni fogja a környezetvédelmi politika főbb vonalait, azaz:

- climate change and energy use

- az éghajlatváltozást és az energiafelhasználást,

- nature and biodiversity

- a természetet és a biológiai sokféleséget,

- air pollution and health impacts

- a levegőszennyezést és az egészségügyi hatásokat,

- water use and pollution

- a vízhasználatot és szennyezést,

- waste generation and use of resources

- a hulladéktermelést és a természeti erőforrások felhasználását.

The index will initially be published annually for EU and Member States with the longer term aim being – if successful – to publish it in parallel to GDP. Complementary information on sub-themes and related environmental goals set on EU and national level will be published too to allow for correct interpretation of the index. By looking at it alongside GDP and social indicators, citizens would be able to assess whether EU and national policies – together with citizens' and business efforts – deliver the level of environmental protection they expect and whether progress is achieved in a balanced way towards social, economic and environmental goals.

A mutató közzétételére az EU és a tagállamok vonatkozásában kezdetben évente kerül majd sor azzal a céllal, hogy hosszabb távon – amennyiben sikeresnek bizonyul – a GDP-vel párhuzamosan hozzák nyilvánosságra. Kiegészítő információk a környezetvédelem egyes alterületei és az azokkal kapcsolatos, EU és tagállami szinten meghatározott környezetvédelmi célokat illetően szintén közzétételre kerülnek majd a mutató helyes értelmezése érdekében, amely a GDP-vel és a társadalmi mérőszámokkal együtt jelezni fogja az állampolgárok számára, hogy az EU és a tagállami politikák – a polgárok és az üzleti vállalkozások erőfeszítései mellett – meghozzák-e az általuk elvárt szintű környezetvédelmet, és vajon történt-e kiegyensúlyozott módon előrelépés a társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi célok megvalósítása felé.

In addition to this comprehensive index on harm to or pressure on the environment, there is potential to develop a comprehensive indicator of environmental quality , e.g., showing numbers of European citizens living in a healthy environment. Research on this will be stepped up.

A környezetkárosítás , illetve a környezetterhelés átfogó indexe mellett lehetőség van a környezetminőség átfogó mutatójának a kidolgozására is, amely például bemutatná az egészséges környezetben élő európai állampolgárok számát. A Bizottság az erre irányuló kutatásokra fokozottabb hangsúlyt helyez a jövőben.

The Commission will also continue to work on indicators that capture the environmental impact outside the territory of the EU (e.g. indicators to monitor the Thematic Strategy on Sustainable Use of Natural Resources) and will continue to support improvement of the Ecological Footprint.

A Bizottság folytatni fogja a munkát azokkal a mutatókkal kapcsolatban is, amelyek a környezetre gyakorolt hatást az EU területén kívül mérik (pl. a természeti erőforrások fenntartható használatára vonatkozó tematikus stratégia végrehajtását nyomon követő mutatók), és továbbra is támogatni fogja az ökológiai lábnyom koncepciójának tökéletesítését.

3.1.2. Quality of life and well-being

3.1.2. Életminőség és jólét

Citizens care for their quality of life and well-being. Income, public services, health, leisure, wealth, mobility and a clean environment are means to achieve and sustain those ends. Indicators on these "input" factors are therefore important for governments and the EU. In addition, social sciences are developing increasingly robust direct measurements of quality of life and well-being and these "outcome" indicators could be a useful complement to the "input" indicators.

Az állampolgárok számára fontos életminőségük és jólétük. A jövedelem, a közszolgáltatások, az egészség, a szabadidő, a javak, a mobilitás és a tiszta környezet eszközök e célok elérésében és fenntartásában. Az említett „input” tényezőkre vonatkozó mutatók ezért fontosak a kormányok és az EU számára. A társadalomtudományok emellett az életminőség és a jólét egyre megbízhatóbb közvetlen merőszámait dolgozzák ki, és az ilyen „eredmény” mutatók az „input” mutatók hasznos kiegészítőivé válhatnak.

The European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions is working on this issue. In addition, the Commission has launched studies on the feasibility of well-being indicators and on consumer empowerment and, with OECD, on people's perception of well-being.

Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért dolgozik ezen a témán. Emellett a Bizottság tanulmányokat kezdeményezett a jóléti mutatók alkalmazhatóságáról, a fogyasztók jogainak erősítéséről, továbbá – az OECD-vel karöltve – azt vizsgálta, mi alapján ítélik meg az emberek saját életszínvonalukat.

3.2. Near real-time information for decision-making

3.2. Közel valós idejű információ a döntéshozatalhoz

Factors including globalisation and climate change are bringing ever faster changes to the economy, society and the environment. Policy-making requires equivalent information on all those aspects – even if this goes at the expenses of accuracy – as it has to react quickly to new developments. Currently, there are considerable differences in the timeliness of statistics in the different areas. GDP and unemployment figures are published frequently within a few weeks of the period they are assessing and this can allow near real-time decision making. By contrast, environmental and social data in many cases are too old to provide operational information e.g. on fast-changing air and water quality or work patterns. The Commission will therefore aim to increase the timeliness of environmental and social data to better inform policy-makers all across the EU.

Az olyan tényezők, mint a globalizáció és az éghajlatváltozás felgyorsítják a gazdaság, a társadalom és a környezet változásait. A politikai döntéshozatal mindezen vonatkozásokkal kapcsolatban egyenértékű információt igényel – még akkor is, ha ez a pontosság rovására megy –, hiszen gyorsan kell reagálnia az új fejleményekre. Jelenleg az egyes területekre vonatkozó statisztikák időbeli megoszlása jelentősen különbözik. A GDP és a munkanélküliség számadatait gyakran az értékelt időszak után már néhány héttel közzéteszik, ami közel valós időben történő döntéshozatalt tesz lehetővé. Ezzel ellentétben a környezetvédelmi és a társadalmi adatok sok esetben túlságosan régiek ahhoz, hogy operatív információt nyújtsanak, pl. a gyorsan változó levegő- és vízminőségről vagy a munkavállalási trendekről. A Bizottság ezért törekedni fog arra, hogy fokozza a környezetvédelmi és társadalmi adatok időszerűségét a politikai döntéshozók megfelelőbb tájékoztatása érdekében az EU egész területén.

3.2.1. More timely environmental indicators

3.2.1. Időszerűbb környezetvédelmi mutatók

Satellites, automatic measurement stations and the internet make it increasingly possible to monitor the environment in real time. The Commission is stepping up efforts to realise this potential. It has taken major steps to employ these technologies with the INSPIRE Directive[8] and GMES.[9] Last year the Commission presented the Shared Environmental Information System (SEIS), a vision of how to link traditional and novel data sources online and make them publicly available as fast as possible. A first example of such "near real-time reporting" is the ozone web of the European Environment Agency (EEA) which provides data on harmful ground-level ozone concentrations to support daily decisions such as whether to take the car or public transport, or whether or not to undertake outdoor activities.[10]

A műholdak, automatikus mérőállomások és az internet egyre inkább lehetővé teszik a környezet valós idejű megfigyelését. A Bizottság fokozza erőfeszítéseit e lehetőség kiaknázására, az INSPIRE-irányelvvel[8], valamint a GMES-programmal[9] pedig fontos lépéseket tett e technológiák alkalmazása érdekében. Múlt évben a Bizottság bemutatta a közös környezetvédelmi információs rendszert (SEIS), azaz egy jövőképet arról, hogyan lehet a hagyományos és az új adatforrásokat egymással online összekötni és a lehető leghamarabb nyilvánosan hozzáférhetővé tenni. Egyik első példája az ilyen „közel valós idejű jelentéstételnek” az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) ózonhálózata, amely adatokat nyújt a káros földfelszíni ózonkoncentrációról, hogy ennek ismeretében napi szinten lehessen dönteni arról, hogy aznap saját gépjárművel vagy tömegközlekedési eszközzel induljunk el, illetve kimenjünk-e a szabadba[10].

More timely data can also be produced by "now-casting", which uses statistical techniques similar to those used in forecasting to make reliable estimates. For instance, the EEA intends to produce short-term estimates of greenhouse gas emissions based on existing short-term energy statistics. Eurostat intends to extend its use of now-casting to environmental accounts.

Időszerűbb adatokat ultrarövid távú előrejelzéssel (now-casting) is elő lehet állítani, amely az előrejelzésekhez hasonló statisztikai módszereket alkalmazva megbízható becsléseket eredményez. Az EGT például az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának rövid távú becsléseit kívánja létrehozni a meglévő rövid távú energiastatisztikák alapján. Az Eurostat az ultrarövid távú előrejelzés alkalmazását ki kívánja terjeszteni a környezetvédelmi számlákra is.

3.2.2. More timely social indicators

3.2.2. Időszerűbb társadalmi mutatók

Social data is usually collected from surveys using face-to-face interviews with large samples of respondents or using administrative data sources (e.g. tax or social security registers). The Commission, together with Member States, has been working to streamline and improve the surveys and reduce the time lag between data collection and publication. The European Labour Force Survey collects data on employment quarterly and results are published within half a year. Data on Healthy Life Years are also collected and disseminated on a yearly basis. Whenever possible and cost-effective, the timeliness of social data will be improved, e.g. with the new European System of Social Statistical Survey Modules.

A társadalmi adatokat általában a résztvevők nagy statisztikai mintacsoportjaival folytatott személyes interjúkat alkalmazó felmérésekből vagy közigazgatási adatforrásokból (pl. adó- vagy társadalombiztosítási nyilvántartás) gyűjtik ki. A Bizottság a tagállamokkal együtt dolgozik a felmérések egyszerűsítésén és tökéletesítésén, valamint az adatok összegyűjtése és közlése közötti időtartam csökkentésén. Az Európai Munkaerő-felmérés elnevezésű program negyedévente adatokat gyűjt a foglalkoztatásról és az eredményeket a gyűjtéstől számított fél éven belül már közzéteszi. Az „egészségben eltöltött életévek száma” elnevezésű mutató adatait szintén évente állítják össze és teszik közzé. A társadalmi adatok időszerűségét – amikor csak költséghatékony módon lehetséges – javítani fogják, pl. a szociális statisztikai felmérési modulok európai rendszerével.

3.3. More accurate reporting on distribution and inequalities

3.3. Pontosabb jelentés a javak társadalmi elosztásáról és az egyenlőtlenségekről

Social and economic cohesion are overarching objectives of the Community. The aim is to reduce disparities between regions and social groups. In addition, far-reaching reforms – such as those required to fight climate change or to promote new patterns of consumption – can only be achieved if efforts and benefits are felt to be equitably shared among countries, regions, and economic and social groups.

A társadalmi és gazdasági integráció a Közösség mindent átfogó célkitűzése. A cél a régiók és a társadalmi csoportok közötti különbségek csökkentése. Messzemenő reformokat – például az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel és a fenntartható fogyasztási minták térnyerésének elősegítésével összefüggésben – csak akkor lehet megvalósítani, ha az áldozatvállalás és a haszon méltányosan oszlik meg az országok és régiók, valamint a gazdasági és társadalmi csoportok között.

This is why distributional issues attract increasing attention. For example, even if the GDP per capita figure for a country is rising, the number of people living at risk of poverty may be increasing. Existing data from national accounts, e.g. on household income, or from social surveys such as EU-SILC[11], already allow for an analysis of key distributional issues. Policies affecting social cohesion need to measure disparities as well as aggregates such as GDP or GDP per capita.

Ezért van az, hogy a társadalmi elosztás kérdései egyre nagyobb figyelmet kapnak. Még ha egy ország egy főre jutó GDP-je növekszik is, előfordulhat például, hogy az elszegényedéssel fenyegetett emberek száma ezzel együtt nő. A tagállami számadásokban, illetve egyes szociális felmérésekben, például a jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó közösségi statisztikákban (EU-SILC)[11] már rendelkezésre álló adatok – pl. a háztartások jövedelméről – már most lehetővé teszik a kulcsfontosságú elosztási kérdések elemzését. A társadalmi kohéziót érintő politikákhoz a szociális különbségeket éppúgy mérni kell, mint a GDP-t, illetve az egy főre jutó GDP-t.

In its Renewed Social Agenda: Opportunities, Access and Solidarity ,[12] the Commission reiterated its commitment to fight poverty, social exclusion and discrimination. To foster exchange of experience between Member States, the Commission reports on a set of indicators agreed with Member States, to inform policy-makers about income disparities and particularly about the situation at the lower end of the income scale. The analysis of situations in Member States also looks at education, health, life expectancy, and various non-monetary aspects of social exclusion. Indicators of equal access to quality housing, transport and other services and infrastructure that are essential to participate fully in society – and hence to contribute to economic and social progress – are being developed.

A Bizottság „ Megújított szociális menetrend: Lehetőségek, hozzáférés és szolidaritás ” című közleményében[12] megerősítette elkötelezettségét a szegénység, a társadalmi kirekesztés és a megkülönböztetés elleni küzdelem iránt. A tagállamok közötti tapasztalatcsere elősegítése érdekében a Bizottság számos, a tagállamokkal egyeztetett mutatóról készít jelentést annak érdekében, hogy a politikai döntéshozókat tájékoztassa a jövedelmi különbségekről, különösen pedig a jövedelmi skála alsóbb spektrumában elhelyezkedők helyzetéről. A tagállamok helyzetének elemzése figyelembe veszi az oktatást, az egészségügyet, a várható élettartamot és a társadalmi kirekesztés számos egyéb, nem monetáris vonatkozását. Folyamatban van a minőségi lakáshoz való egyenlő hozzáférés, a közlekedés és egyéb olyan szolgáltatások és infrastruktúrák mutatóinak a kidolgozása, amelyek alapvetően fontosak a társadalomban való teljes körű részvételhez – tehát hozzájárulnak a gazdasági és társadalmi haladáshoz.

In addition, the link between social exclusion and environmental deprivation has been gaining attention. Clean air and water, unspoiled landscapes and rich biodiversity on the one hand and pollution and noise on the other are not evenly distributed. A recent study[13] contracted by the Commission confirmed that poorer people, while polluting less, live in areas of lower environmental quality, which contributes to poorer health, stress and vulnerability to natural disasters.

Emellett a társadalmi kirekesztés és a természeti környezettől való megfosztottság közötti kapcsolat is egyre több figyelmet kap. Egyrészről a tiszta levegő és víz, a romlatlan tájak és a biológiai sokféleség, másrészről a szennyezett környezet és a zajártalom nem egyenlően oszlanak meg. A Bizottság megbízásából nemrégiben elkészített tanulmány[13] megerősítette, hogy a kevésbé módos rétegek – miközben kevesebb hulladékot termelnek – rosszabb minőségű természeti környezetben élnek, és ez rosszabb egészségi állapotot, stresszt, továbbá a természeti katasztrófáknak való fokozottabb kitettséget eredményez.

These analyses will be regularly updated and their results published.

Ezeket az elemzéseket a Bizottság rendszeresen aktualizálni fogja és eredményeiket közzéteszi.

3.4. Developing a European Sustainable Development Scoreboard

3.4. Az európai fenntartható fejlődési eredménytábla kidolgozása

Sustainable Development (SD) is an overarching objective of the European Union. The aim is to continuously improve the quality of life and well-being on Earth for present and future generations. The EU Sustainable Development Indicators (SDIs)[14] have been developed together with Member States to monitor progress on the multitude of objectives of the EU Sustainable Development Strategy (SDS) and are reflected in the Commission's biennial Progress Report.

A fenntartható fejlődés az Európai Unió mindent átfogó célja, hogy a jelen és a jövő nemzedékei számára folyamatosan javuljon az élet minősége és a jólét a Földön. Az EU fenntartható fejlődésre vonatkozó mutatóit[14] a Bizottság a tagállamokkal együtt fejlesztette ki a fenntartható fejlődés uniós stratégiájában szereplő nagyszámú célkitűzés terén elért haladás figyelemmel kisérése érdekében, és ezeket a kétévente közzétett eredményjelentés is tükrözi.

However, this monitoring tool does not fully capture recent developments in important areas that are not yet well covered by official statistics (such as sustainable production and consumption or governance issues). For several reasons, SDIs cannot always be based on the most recent data. Consequently, they may not fully reflect the efforts that businesses, civil society or governments at local or national levels are making to meet these challenges.

E megfigyelési eszköz azonban egyes, a hivatalos statisztikákban még meg nem jelenő fontos területek legújabb fejleményeit nem tükrözi teljes mértékben (így például a fenntartható termelést és fogyasztást, vagy a kormányzási kérdéseket). Számos okból a fenntartható fejlődés mutatóit nem lehet minden esetben a legfrissebb adatokra alapozni. Emiatt e mutatók nem feltétlenül tükrözik mindenre kiterjedően az üzleti vállalkozások, a civil társadalom és a helyi kormányzatok, illetve a nemzeti kormányok erőfeszítéseit, amelyeket e kihívásoknak való megfelelés érdekében tesznek.

A Sustainable Development Scoreboard

A fenntartható fejlődés eredménytáblája

To stimulate the exchange of experience between Member States and among stakeholders on policy responses, we need a more concise and up-to-date set of data. The Commission therefore explores the possibilities to develop, together with Member States, a Sustainable Development Scoreboard. The SD Scoreboard, based on the EU SDI set, could also include other quantitative and qualitative publicly available information, for instance on business and policy measures. The Commission services intend to present a pilot version of the SD scoreboard in 2009.

A tagállamok, valamint az érdekelt felek között a lehetséges szakpolitikai válaszlépésekkel kapcsolatos tapasztalatcsere ösztönzése érdekében tömörebb és frissebb adatokra van szükségünk. A Bizottság ezért a tagállamokkal együtt vizsgálja a fenntartható fejlődés eredménytáblájának kidolgozási lehetőségeit. A fenntartható fejlődés eredménytáblája, amely a fenntartható fejlődés mutatóira épülne, tartalmazhatna más nyilvánosan elérhető mennyiségi és minőségi információkat is, például üzleti és szakpolitikai intézkedésekről. A Bizottság szolgálatai 2009-ben be kívánják mutatni a fenntartható fejlődés eredménytáblájának kísérleti változatát.

Thresholds for environmental sustainability

A környezeti fenntarthatóság küszöbértékei

The SDS sets as a key objective to respect the limits of the planet's natural resources. These include nature's limited capacity to provide renewable resources and absorb pollutants. Scientists are seeking to identify related physical environmental threshold values and highlight the potential long-term or irreversible consequences of crossing them. For policy-making it is important to know the "danger zones" before the actual tipping points are reached, thereby identifying alert levels. The cooperation of research and official statistics will be stepped up in order to identify – and regularly update – such threshold values for key pollutants and renewable resources in order to inform policy debate and support target setting and policy assessment.

A fenntartható fejlődés eredménytáblájának központi célja bolygónk korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló természeti erőforrásainak megóvása. A korlátozott mennyiségben való rendelkezésre állás többek között abban is megnyilvánul, hogy a természet csak korlátozott mértékben képes megújuló erőforrásokat biztosítani és a szennyező anyagokat elnyelni. A tudósok igyekeznek meghatározni a kapcsolódó fizikai környezeti küszöbértékeket és hangsúlyozzák, hogy ezek átlépése potenciálisan hosszú távú, illetve visszafordíthatatlan következményekkel járhat. A politikai döntéshozás számára fontos a riadókészültségi szint azonosítását lehetővé tévő „veszélyzónák” ismerete még mielőtt a tényleges fordulópont bekövetkezne. A kutatás és a hivatalos statisztikák közötti együttműködés intenzitása fokozódni fog a kulcsfontosságú szennyező anyagok és a megújuló energiaforrások ilyen küszöbértékeinek beazonosítása – és rendszeres aktualizálása – érdekében, hogy ezek alapján tájékozottságon alapuló politikai vitákra legyen lehetőség, illetve támpontul szolgáljanak a célok megállapításához és a politikai elemzéshez.

3.5. Extending National Accounts to environmental and social issues

3.5. A nemzeti számlák kiterjesztése a környezetvédelmi és társadalmi kérdésekre

The European System of Accounts is the main tool behind EU economic statistics as well as many economic indicators (including GDP). As a foundation for coherent policy-making, we need a data framework that consistently includes environmental and social issues along with economic ones. In its June 2006 conclusions, the European Council called on the EU and its Member States to extend the national accounts to key aspects of Sustainable Development. The national accounts will therefore be complemented with integrated environmental-economic accounting that provides data that are fully consistent. As methods are agreed and the data becomes available this will be complemented, in the longer term, with additional accounts on social aspects.

Az EU gazdasági statisztikái és számos gazdasági mutató (beleértve a GDP-t is) elkészítésénél a nemzeti számlák európai rendszere jelenti a fő eszközt. A következetes politikai döntéshozatal alapjaként olyan adatkeretre van szükségünk, amely a gazdasági kérdések mellett egyértelműen kiterjed a környezetvédelmi és társadalmi kérdésekre is. Az Európai Tanács 2006 júniusában felkérte az Európai Uniót és tagállamait, hogy a nemzeti számlákat terjesszék ki a fenntartható fejlődés kulcsfontosságú vonatkozásaira is. A nemzeti számlákat ezért ki kell egészíteni minden tekintetben következetes adatokat szolgáltató, integrált környezetvédelmi-gazdasági elszámolással. A módszerek egyeztetése és az adatok hozzáférhetővé válása után ez – hosszabb távon – a társadalmi vonatkozásokkal kapcsolatos további számlákkal egészülne ki.

This will provide an integrated evidence base to underpin policy analysis, helping to identify synergies and trade-offs between different policy objectives, feeding for example into ex-ante impact assessment of policy proposals. The Commission will ensure that this work is taken further in future revisions of the international System of National Accounts and the European System of Accounts. In the longer term it is expected that more integrated environmental, social and economic accounting will provide the basis for new top-level indicators. The Commission services will continue to explore – through collaboration with international organisations, dialogue with civil society and research projects – how such macro-indicators could best be designed and used.

Az említett intézkedés a politikai elemzés alátámasztásához integrált tényalapot biztosít majd, amely segít a különböző politikai célok közötti szinergiák és kompromisszumok meghatározásában például azzal, hogy információt nyújt a politikai javaslatokat megelőző hatásvizsgálatok elkészítéséhez. A Bizottság gondoskodik arról, hogy ez a munka a nemzeti számlák nemzetközi rendszerének és a számlák európai rendszerének jövőbeni felülvizsgálatai során továbbra is folytatódjon. Hosszabb távon várható, hogy az integráltabb környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági elszámolás új, általános mutatók alapjául szolgál majd. A Bizottság szolgálatai – a nemzetközi szervezetekkel való együttműködésen, a civil társadalommal folytatott párbeszéden és kutatási projekteken keresztül – folytatják annak vizsgálatát, hogy e makró szintű mutatók miképpen tervezhetők meg és használhatók fel a legmegfelelőbb módon.

3.5.1. Integrated environmental-economic accounting

3.5.1. Integrált környezetvédelmi-gazdasági elszámolás

The Commission presented its first strategy on "green accounting" in 1994.[15] Since then Eurostat and the Member States – in collaboration with the UN and the OECD – have developed and tested accounting methods to the point where several Member States now regularly provide first sets of environmental accounts.

A Bizottság első stratégiáját a „zöld elszámolásról” 1994-ben mutatta be[15]. Az azóta eltelt időben az Eurostat és a tagállamok – az ENSZ-szel és az OECD-vel együttműködésben – olyan mértékű előrelépést értek el az elszámolási módszerek kifejlesztésében és tesztelésében, hogy több tagállam ma már rendszeresen szolgáltat környezetvédelmi elszámolásokat.

Most common are the physical flow accounts on air emissions (including greenhouse gases) and on material consumption and the monetary accounts on environmental protection expenditure and taxes. As the next step, the Commission plans to extend data collection in these areas to all Member States. As a following step, physical environmental accounts could be set up for energy consumption, waste generation and treatment, and monetary accounts for environment-related subsidies. The Commission aims to have these accounts fully available for policy analysis by 2013. To ensure the accounts are comparable the Commission plans to propose a legal framework for Environmental Accounting early next year.

Az elszámolások a leggyakrabban a levegőbe kibocsátott gázok (köztük az üvegházhatást okozó gázok) áramlásának fizikai, továbbá az anyagi fogyasztásról készített, illetve a környezetvédelmi kiadásokról és adókról szóló monetáris elszámolások. Következő lépésként a Bizottság az e területeken folytatott adatgyűjtést minden tagállamra kiterjeszti. További lépésként az energiafogyasztással, a hulladékkezeléssel és hulladékfeldolgozással kapcsolatban fizikai környezetvédelmi számlák, míg a környezetvédelmi támogatásokkal kapcsolatban monetáris számlák hozhatók létre. A Bizottság célja, hogy ezek a számlák 2013-ban már teljes mértékben a politikai elemzés rendelkezésére álljanak. A számlák összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében a Bizottság tervezi, hogy a jövő év elején javaslatot nyújt be a környezetvédelmi elszámolás jogi keretének megalkotására.

A second strand of environmental accounts relates to natural capital, in particular changes in stocks, the most advanced of which are the accounts on forests and fisheries stocks. The Commission will contribute to the work currently undertaken at UN level.

A környezetvédelmi számlák második típusa a természeti tőkéhez kapcsolódik, így különösen a készletekben bekövetkező változások elszámolásaihoz, amelyek közül a legelőrehaladottabbak az erdőkről és a halállományról szóló számlák. A Bizottság hozzá fog járulni az ENSZ jelenleg e területen folytatott munkájához.

A further challenge in the development of environmental accounting is complementing physical environmental accounts with monetary figures, based on valuation of the damage caused and prevented, changes in the stock of natural resources and in eco-system goods and services obtaining representative, robust, comparable and reliable monetary measures at national and EU level[16]. Monetising the costs of environmental damage and the benefits of environmental protection can help to focus policy debate to the extent that our prosperity and well-being depend on goods and services provided by nature. At micro level such valuation is conceptually sound. It is covered by several studies, notably the TEEB (The Economics of Ecosystems and Biodiversity) initiative, an ongoing wide ranging valuation of ecosystem services, jointly undertaken by UNEP, several countries and the Commission. Valuation is widely used in the Commission's impact assessments.[17] The EEA plans to continue its work on valuation of and accounting for ecosystem goods and services, with a view to establishing internationally accepted methods. However, translating such studies to macro level in a meaningful way needs further research and testing. The Commission intends to step up work on monetary valuation and the further development of conceptual frameworks.

A környezetvédelmi elszámolás kidolgozásakor további kihívást jelent a környezetvédelmi fizikai számlák kiegészítése monetáris adatokkal, amelyek az okozott, illetve megelőzött káron, a természeti erőforráskészlet és az ökorendszer javainak és szolgáltatásainak változásain alapulnak, és amelyeken keresztül reprezentatív, egyértelmű, összehasonlítható és megbízható monetáris intézkedések hozhatók tagállami és EU szinten[16]. A környezeti kár költségeinek és a környezetvédelemből származó előnyöknek monetáris egységekben való kifejezése segíthet abban, hogy a politikai viták kulcsfontosságú kérdésekre összpontosítsanak, hiszen boldogulásunk és jólétünk a természet által nyújtott javaktól és szolgáltatásoktól függ. Mikró szinten az ilyen elemzés koncepcióját tekintve már megalapozott, hiszen számos tanulmány foglalkozik vele, nevezetesen például „Az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség gazdaságtana” (The Economics of Ecosystems and Biodiversity, TEEB) című kezdeményezés, amely az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja, továbbá számos ország és a Bizottság közösen folytatott, sokoldalú értékelése az ökorendszer-szolgáltatásokról. Az értékelést hatásvizsgálataiban a Bizottság széles körűen felhasználja[17]. Az EGT nemzetközileg elfogadott módszerek létrehozásának céljából folytatni tervezi az ökorendszer javainak és szolgáltatásainak értékelésével, illetve elszámolásával kapcsolatos munkáját. Az ilyen jellegű tanulmányok makró szinten értelmezhető lefordítása azonban további kutatást és tesztelést igényel. A Bizottság fel szeretné gyorsítani a monetáris értékeléssel és a koncepciókeret további fejlesztésével kapcsolatos munkát.

3.5.2. Increasing use of existing social indicators from national accounting

3.5.2. A nemzeti elszámolásokban már létező társadalmi mutatók fokozottabb felhasználása

The existing European System of Accounts includes already indicators that highlight socially relevant issues, such as the disposable income of households and an adjusted disposable income figure that takes into account the differences in social protection regimes of different countries. Those figures[18] reflect better what people can consume and save than GDP per capita. The Commission services intend to increase use of these indicators.

A számlák európai rendszere már most is tartalmaz olyan mutatókat, amelyek társadalmilag fontos kérdésekre mutatnak rá, ilyen például a háztartások szabadon felhasználható jövedelme, illetve a szabadon felhasználható jövedelem kiigazított mérőszáma, amely figyelembe veszi a szociális védőhálórendszer különbségeit az egyes országokban. E számok[18] az egy főre eső GDP-nél jobban tükrözik, hogy az emberek mennyit fogyaszthatnak, illetve takaríthatnak meg. A Bizottság szolgálatai fokozni szeretnék az ilyen mutatók használatát.

4. CONCLUSION

4. KÖVETKEZTETÉS

Gross Domestic Product (GDP) is a powerful and widely accepted indicator for monitoring short to medium term fluctuations in economic activity, notably in the current recession. For all of its shortcomings, it is still the best single measure of how the market economy is performing. But GDP is not meant to be an accurate gauge of longer term economic and social progress and notably the ability of a society to tackle issues such as climate change, resource efficiency or social inclusion. There is a clear case for complementing GDP with statistics covering the other economic, social and environmental issues, on which people's well-being critically depends.

A bruttó hazai termék (GDP) rendkívül hatékony és széles körben elfogadott mutató a gazdasági tevékenység rövid- és középtávú változásainak figyelemmel kísérésére, különösen a jelenlegi gazdasági válságban. Minden hiányossága ellenére még mindig a legjobb mérőszám a piacgazdaság teljesítményének értékelésére. A GDP rendeltetése szerint azonban nem alkalmas a hosszú távú gazdasági és társadalmi haladás pontos számszerűsítésére, és különösen nem a társadalom azon képességének a mérésére, hogy megoldást találjon olyan kérdésekre, mint amilyen az éghajlatváltozás, a forráshatékonyság vagy a szociális integráció. Szükség van tehát arra, hogy a GDP-t olyan statisztikákkal egészítsük ki, amelyek egyéb, az emberek jólétét kritikus mértékben meghatározó gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi kérdésekkel is foglalkoznak.

Work to complement GDP has been going on for years, at both national and international level. The Commission intends to step up its efforts and communication in this field. The aim is to provide indicators that do what people really want them to do, namely measure progress in delivering social, economic and environmental goals in a sustainable manner. Ultimately, national and EU policies will be judged on whether they are successful in delivering these goals and improving the well-being of Europeans. For this reason, future policies should be based on data that is rigorous, timely, publicly accepted and covers all the essential issues. The Commission intends to report on the implementation and outcomes of the actions put forward by this Communication by 2012 at the latest.

A GDP kiegészítésére irányuló munka évek óta folyik mind nemzeti, mind nemzetközi szinten. A Bizottság e téren fokozni kívánja erőfeszítéseit és kommunikációját. A cél olyan mutatók kidolgozása, amelyek – az emberek elvárásai szerint – mérni képesek a társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi célok fenntartható módon való teljesítésében elért haladást. Végső soron a tagállami és az EU-politikákat aszerint fogják megítélni, hogy sikeresen teljesítik-e ezeket a célokat, és javítják-e az Európai polgárok jólétét. Ezért a jövő politikáit olyan adatokra kell alapozni, amelyek pontosak, időszerűek, nyilvánosan elfogadottak és kiterjednek mindezekre a kérdésekre. A Bizottság legkésőbb 2012-ben jelentést tesz az e közleményben javasolt intézkedések végrehajtásáról és eredményeiről.

[1] GDP = private consumption + investment + government consumption + (exports " + government consumption + (exports − imports). The framework and rules on how to calculate it are set in the European System of Accounts which is broadly consistent with the UN System of National Accounts.

[1] GDP = a háztartások fogyasztása + beruházás + a közszektor fogyasztása + (export – import). A GDP kiszámításának keretét és szabályait a számlák európai rendszere határozza meg, amely nagyjából megfelel az ENSZ nemzeti számlákra vonatkozó rendszerének.

[2] For a recent overview of limitations of GDP see Stiglitz/Sen/Fitoussi (2008) Issues Paper, Commission on the Measurement of Economic Performance and Social Progress (http://www.stiglitz-sen-fitoussi.fr/documents/Issues_paper.pdf).

[2] A GDP-mérőszámban rejlő korlátok legfrissebb áttekintését lásd Stiglitz/Sen/Fitoussi (2008): Issues Paper, Commission on the Measurement of Economic Performance and Social Progress (http://www.stiglitz-sen-fitoussi.fr/documents/Issues_paper.pdf).

[3] www.beyond-gdp.eu

[3] www.beyond-gdp.eu.

[4] COM (2008) 800 final

[4] COM (2008) 800 végleges.

[5] Special Eurobarometer 295/ March 2008; a similar poll conducted in 10 countries on the five continents shows an even higher support for going beyond GDP, with three quarters agreeing.

[5] Eurobarométer – 295. különkiadás, 2008. március: egy hasonló felmérés, amelyet öt kontinens 10 országában folytattak, még nagyobb támogatottságot mutatott, mivel a megkérdezettek háromnegyede vélte úgy, hogy a GDP túlhaladott.

[6] The carbon footprint summarises only greenhouse gas emissions. The Ecological Footprint excludes some impacts, e.g. on water. The Commission is testing it however among other indicators to monitor the Thematic strategy on Sustainable Use of Natural Resources and the Biodiversity Action Plan.

[6] A szén-dioxid-lábnyom csak az üvegházhatást okozó gázokat foglalja magában. Az ökológiai lábnyom bizonyos hatásokat, pl. a vízre gyakorolt hatást, nem foglalja magába. A Bizottság azonban több mutató között ezt is teszteli a természeti erőforrások fenntartható használatára vonatkozó tematikus stratégia, valamint a biológiai sokféleségre vonatkozó cselekvési terv végrehajtásának nyomon követése érdekében.

[7] OECD, European Commission, Joint Research Centre, Handbook on Constructing Composite Indicators: Methodology and User Guide, 2008.

[7] OECD, Európai Bizottság, Közös Kutatási Központ, Handbook on Constructing Composite Indicators (Az összetett mutatók készítésének kézikönyve): Methodology and User Guide (Módszertani és használati útmutató), 2008.

[8] Directive 2007/2/EC

[8] 2007/2/EK irányelv

[9] Global Monitoring for Environment and Security

[9] Globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés.

[10] http://www.eea.europa.eu/maps/ozone/map

[10] http://www.eea.europa.eu/maps/ozone/map.

[11] EU Statistics on Income and Living Conditions

[11] Jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó közösségi statisztikák.

[12] COM (2008) 412

[12] COM (2008) 412.

[13] "Addressing the social dimensions of environmental policy", study commissioned by DG EMPL, July 2008; see http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=88&langId=en&eventsId=145.

[13] „Addressing the social dimensions of environmental policy”, a DG EMPL megbízásából készített tanulmány, 2008. július; Lásd http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=88&langId=en&eventsId=145.

[14] Cf. Eurostat Statistical Book "Measuring progress towards a more sustainable Europe – 2007".

[14] Lásd az Eurostat „A fenntarthatóbb Európa felé való haladás mérése – 2007” (Statistical Book "Measuring progress towards a more sustainable Europe – 2007) című statisztikai évkönyvét.

[15] COM (1994) 670

[15] COM (1994) 670.

[16] The research project EXIOPOL, is working to set up an extended Input-Output framework for the estimation of environmental impacts and external costs of economic sectors, final consumption and resource use for countries in the EU; http://www.feem-project.net/exiopol/.

[16] Az EXIOPOL kutatási projekt azzal foglalkozik, hogy kiterjedt input-output keretet hoz létre a gazdasági ágazatok, a végső fogyasztás és forrásfelhasználás környezeti hatásainak és externális költségeinek a becslésére az EU országaiban; http://www.feem-project.net/exiopol/.

[17] See also: Handbook on estimation of external costs in the transport sector, February 2008 http://ec.europa.eu/transport/sustainable/doc/2008_costs_handbook.pdf.

[17] Lásd még: Handbook on estimation of external costs in the transport sector, 2008. február http://ec.europa.eu/transport/sustainable/doc/2008_costs_handbook.pdf.

[18] However, these indicators still do not reflect the cost of reaching that level of income e.g. in the form of foregone leisure or activities that do not really increase consumption possibilities such as preventing or repairing damage caused by economic activity.

[18] Ezek a mutatók azonban még mindig nem tükrözik az adott jövedelemszint elérésének költségét, amely pl. az elmulasztott szabadidő vagy olyan tevékenységek formájában jelenik meg, amelyek valójában nem növelik a fogyasztási lehetőségeket, így például a gazdasági tevékenység által okozott kár megelőzése vagy helyreállítása.