I – Inledning

I – Bevezetés

1. I förevarande begäran om förhandsavgörande enligt artikel 267 FEUF har Consiglio di Stato (nedan kallad den hänskjutande domstolen) hänskjutit en fråga till domstolen avseende tolkningen av Europaparlamentets och rådets direktiv 2004/18/EG av den 31 mars 2004 om samordning av förfarandena vid offentlig upphandling av byggentreprenader, varor och tjänster.(2)

1. Az EUMSZ 267. cikk szerinti jelen előzetes döntéshozatali eljárásban a Consiglio di Stato (a továbbiakban: a kérdést előterjesztő bíróság) az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31‑i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(2) értelmezésére vonatkozó kérdést terjeszt az Európai Unió Bírósága elé.

2. Begäran om förhandsavgörande har framställts i ett mål mellan Azienda Sanitaria Locale di Lecce (nedan kallad ASL Lecce) och en rad ingenjörs- och arkitektsamfund avseende ett avtal som ASL Lecce och Università del Salento (nedan kallat universitetet) slutit beträffande verksamhet med ekonomiska villkor som avsåg genomförande av utredning och bedömning av sjukhusen i provinsen Lecces utsatthet ur seismisk synvinkel. Nämnda ingenjörs- och arkitektsamfund, vilka inte deltar i detta projekt, hävdar att ASL Lecce gav universitetet uppdraget utan att genomföra ett offentligt upphandlingsförfarande och sålunda rättsstridigt. ASL Lecce hävdar däremot att överenskommelsen omfattas av samarbete och koordinering mellan offentliga myndigheter, eftersom den har slutits för att uppnå ett mål av allmänintresse.

2. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem előterjesztésére az Azienda Sanitaria Locale di Lecce (a továbbiakban: ASL Lecce), valamint számos mérnöki és építészszövetség közötti jogvitában került sor, amelynek tárgya az ASL Lecce és az Università del Salento (a továbbiakban: egyetem) között létrejött, a Lecce megye kórházi építményei szeizmikus sérülékenysége felmérésének és értékelésének elvégzésére irányuló visszterhes megállapodás. Az e projektben részt nem vevő, hivatkozott mérnöki és építészszövetségek azt róják fel az ASL Leccével szemben, hogy a szerződést közbeszerzési eljárás nélkül, ezáltal jogszerűtlenül ítélték oda az egyetemnek. Az ASL Lecce ellenben azzal érvel, hogy a megállapodás a közjogi hatóságok közötti együttműködés és koordináció területéhez tartozik, mivel közérdekű cél megvalósítása érdekében kötötték.

3. Genom föreliggande mål får domstolen än en gång tillfälle att vidareutveckla sin praxis beträffande reglerna om offentlig upphandling. Mot bakgrund av domen i målet kommissionen mot Tyskland(3) ska domstolen avgöra huruvida det synes motiverat att tillämpa lagstiftningen om offentlig upphandling i en situation som den i målet vid den nationella domstolen, i vilken ett offentligrättsligt universitet av en offentlig myndighet erhåller ett kontrakt som avser konsultverksamhet. I detta avseende ska flera aspekter beaktas, till exempel universitets rätt att uppträda som en ekonomisk aktör och att den erhållna ersättningen enbart täcker kostnaderna.

3. A Bíróság számára a jelen jogvita ismét alkalmat nyújt arra, hogy továbbfejlessze a közbeszerzési joggal kapcsolatos ítélkezési gyakorlatát. A Bizottság kontra Németország ügyben hozott ítéletéből(3) kiindulva a Bíróságnak azt kell eldöntenie, hogy a közbeszerzési jog rendelkezéseinek alkalmazása igazolhatónak tűnik‑e az alapeljáráséhoz hasonló olyan tényállás esetében, amikor valamely közjogi intézményként létrehozott egyetemnek közjogi hatóság ítél oda tanácsadási tevékenységre irányuló szerződést. Ennek során különböző szempontokat kell figyelembe venni, mint például az egyetem gazdasági szereplőként való fellépésre irányuló jogosultságát, valamint a kapott ellenszolgáltatás költségeket fedező jellegét.

II – Tillämpliga bestämmelser

II – Jogi háttér

A – Unionslagstiftningen

A – Az uniós jog

4. Artikel 1.2, 1.8 och 1.9 i direktiv 2004/18 har följande lydelse:

4. A 2004/18 irányelv 1. cikkének (2), (8) és (9) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

”2 a) offentliga kontrakt: skriftliga kontrakt med ekonomiska villkor som slutits mellan en eller flera ekonomiska aktörer och en eller flera upphandlande myndigheter och som avser utförande av byggentreprenad, leverans av varor eller tillhandahållande av tjänster i den mening som avses i detta direktiv.

„(2) a) »Közbeszerzési szerződés«: egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő szerv által írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya az ezen irányelv szerinti építési beruházás kivitelezése, vagy áru szállítása, vagy szolgáltatás nyújtása.

…

[…]

d) offentliga tjänstekontrakt: andra offentliga kontrakt än offentliga byggentreprenad- eller varukontrakt som avser utförande av sådana tjänster som anges i bilaga II.

d) »Szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés«: olyan, az építési beruházásra és az árubeszerzésre irányuló szerződéstől eltérő szerződés, amelynek tárgya a XVII. mellékletben említett szolgáltatások nyújtása.”

…

[…]

8. entreprenör, varuleverantör och tjänsteleverantör: beteckningar för varje fysisk eller juridisk person, offentlig enhet eller grupp av sådana personer och/eller organ som på marknaden erbjuder sig att utföra byggentreprenader och/eller tillhandahåller byggentreprenader, varor eller tjänster.

(8) A »vállalkozó«, a »szállító« és a »szolgáltató«: bármely természetes vagy jogi személy, vagy közjogi intézmény, illetve e személyek és/vagy szervezetek csoportja, aki, illetve amely a piacon építési beruházások kivitelezését és/vagy építmények építését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja.

Termen ekonomisk aktör betecknar såväl en varuleverantör som en tjänsteleverantör och en entreprenör. Den används enbart i syfte att förenkla texten.

A »gazdasági szereplő« fogalma magában foglalja a vállalkozó, a szállító és a szolgáltató fogalmát is. Használatára csak az egyszerűsítés érdekében kerül sor.

…

[…]

9. upphandlande myndigheter: statliga, regionala eller lokala myndigheter och offentligrättsliga organ samt sammanslutningar av en eller flera sådana myndigheter eller ett eller flera sådana organ.

(9) »Ajánlatkérő szerv« az állam, a területi vagy a települési önkormányzat, a közjogi intézmény, továbbá az egy vagy több ilyen szerv, illetve közjogi intézmény által létrehozott társulás.

Med offentligrättsliga organ avses alla organ

»Közjogi intézmény« minden olyan intézmény,

a) som särskilt har inrättats för att tillgodose behov i det allmännas intresse, förutsatt att behovet inte har industriell eller kommersiell karaktär,

a) amely kifejezetten olyan közérdekű célra jött létre, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű;

b) som är juridiska personer, och

b) amely jogi személyiséggel rendelkezik; valamint

c) vars verksamhet till största delen finansieras av statliga, regionala eller lokala myndigheter, eller av andra offentligrättsliga organ, eller vars verksamhet står under kontroll av sådana organ, eller i vars förvaltningsorgan, styrelseorgan eller kontrollorgan mer än hälften av ledamöterna utses av statliga, regionala eller lokala myndigheter, eller av andra offentligrättsliga organ.

c) amelyet többségi részben az állam, vagy a területi vagy a települési önkormányzat, vagy egyéb közjogi intézmény finanszíroz; vagy amelynek irányítása ezen intézmények felügyelete alatt áll; vagy amelynek olyan ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete van, amely tagjainak többségét az állam, a területi vagy a települési önkormányzat, vagy egyéb közjogi intézmény nevezi ki.

…”

[…]”

5. Direktivet ska i enlighet med artikel 7 tillämpas på offentliga kontrakt vars värde exklusive mervärdesskatt beräknas uppgå till minst ett tröskelvärde på 206 000 euro, om det är fråga om offentliga varu- och tjänstekontrakt som tilldelas av andra upphandlande myndigheter än de som anges i bilaga IV. Enligt artikel 9 i direktivet ska beräkningen av det uppskattade värdet av ett offentligt kontrakt grunda sig på det totala beloppet efter avdrag för mervärdesskatt som ska betalas enligt den upphandlande myndighetens egen uppskattning. Vid denna beräkning ska det uppskattade totalbeloppet beaktas, inbegripet varje form av eventuell optionsrätt och eventuella klausuler om förlängning av kontraktet.

5. Az irányelv 7. cikke értelmében az irányelvet olyan közbeszerzési szerződésekre kell alkalmazni, amelyek hozzáadottérték‑adó (a továbbiakban: héa) nélküli becsült értéke eléri a 206 000 euró értékhatárt olyan, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében, amelyeket a IV. mellékletben központi kormányzati szervként felsorolttól eltérő ajánlatkérő szervek ítélnek oda. Az irányelv 9. cikke értelmében a közbeszerzési szerződés becsült értékének kiszámítása az ajánlatkérő szerv által becsült, hozzáadottérték‑adó nélküli teljes kifizetendő összegen alapul. E számítás során figyelembe kell venni a becsült teljes összeget, beleértve az opció bármely formáját és a szerződés esetleges meghosszabbítását.

6. Enligt artikel 16 f i direktivet ska det inte tillämpas på offentliga tjänstekontrakt som avser forsknings- och utvecklingstjänster med undantag av sådana vars resultat endast tillkommer en upphandlande myndighet i dess egen verksamhet, förutsatt att den tillhandahållna tjänsten helt och hållet betalas av den upphandlande myndigheten.

6. Az irányelv 16. cikkének f) pontja értelmében a kutatással és fejlesztéssel kapcsolatos szolgáltatásra irányuló szerződés nem tartozik ezen irányelv hatálya alá, kivéve ha a haszon kizárólag az ajánlatkérőnél jelentkezik a szolgáltatásnak a saját tevékenységében való felhasználása során, és feltéve, hogy a kapott szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben az ajánlatkérő fizeti meg.

7. Det framgår av artikel 20 i direktivet att kontrakt avseende tjänster förtecknade i bilaga II A ska tilldelas enligt artiklarna 23–55. I artikel 28 föreskrivs att en upphandlande myndighet vid offentlig upphandling ska tillämpa nationella förfaranden som anpassats i enlighet med detta direktiv. I bilaga II A räknas bland annat följande kategorier upp: ”Forsknings- och utvecklingstjänster” (kategori 8) och ”Arkitekttjänster, tekniska konsulttjänster och integrerade tekniska tjänster, stadsplanering och landskapsarkitektur, därmed sammanhängande vetenskapliga och tekniska konsulttjänster, teknisk provning och analys” (kategori 12).

7. Az irányelv 20. cikke értelmében a IIA. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására irányuló szerződéseket a 23–55. cikkel összhangban kell odaítélni. A 28. cikk értelmében a közbeszerzési szerződések odaítélésekor az ajánlatkérő szerv az ezen irányelv céljaihoz igazított nemzeti eljárásokat alkalmazza. A IIA. melléklet többek között a szolgáltatások következő kategóriáit sorolja fel: „kutatás és fejlesztés” (8. kategória), valamint „építészeti szolgáltatások, mélyépítési szolgáltatások és integrált mélyépítési szolgáltatások; városrendezési és tájrendezési szolgáltatások; az ezekkel összefüggő tudományos és műszaki tanácsadási szolgáltatások; műszaki vizsgálati és elemzési szolgáltatások”(12. kategória).

B – Nationell lagstiftning

B – A nemzeti jog

8. I artikel 15.1 i lag nr 241 av den 7 augusti 1990, genom vilken nya bestämmelser har införts både i fråga om administrativa förfaranden och i fråga om tillgång till administrativa handlingar (nuove norme in materia di procedimento amministrativo e di diritto di accesso ai documenti amministrativi),(4) föreskrivs att offentliga myndigheter alltid har rätt att sinsemellan sluta avtal i syfte att reglera samarbete beträffande bedrivandet av verksamhet av allmänintresse.

8. A közigazgatási eljárás és a közigazgatási dokumentumokhoz való hozzáférés új rendelkezéseiről szóló, 1990. augusztus 7‑i 241. sz. törvény (nuove norme in materia di procedimento amministrativo e di diritto di accesso ai documenti amministrativi)(4) 15. cikkének (1) bekezdése értelmében a közigazgatási szervek köthetnek egymással megállapodást a közös érdekeltségű tevékenységek együttműködésben történő folytatásának szabályozásáról.

9. I artikel 66 i presidentdekret nr 382/1980 föreskrivs följande:

9. A 382/1980. sz. köztársasági elnöki rendelet (Decreto del Presidente della Republica) 66. cikke a következőképpen rendelkezik:

”Universiteten har, förutsatt att det inte utgör hinder för deras vetenskapliga och didaktiska verksamhet, rätt att bedriva forsknings- och konsultverksamhet genom kontrakt och överenskommelser med offentliga och privata organ. Normalt sett svarar avdelningarna, eller om några sådana inte har bildats, instituten, universitetsklinikerna eller enskilda heltidsanställda docenter, för genomförandet av sådana kontrakt och överenskommelser.

„Az egyetemek a köz‑ és magánintézményekkel kötött szerződések és megállapodások alapján kutatási és tanácsadási tevékenységet végezhetnek, ha az nem akadályozza a tudományos és oktatási tevékenységüket. E szerződések és megállapodások végrehajtása – főszabály szerint – a tanszékek, vagy ha ilyenek nincsenek, az egyetemi intézmények vagy klinikák, illetve a főállású oktatók feladata.

Inkomsterna från de tjänster som utförts mot bakgrund av de kontrakt och överenskommelser som nämnts i föregående stycke fördelas enligt särskilda bestämmelser.

Az előző bekezdés szerinti szerződések és megállapodások teljesítéséből származó jövedelmeket egy rendelet szerint osztják fel.

…

[…]

Såväl undervisningspersonal som annan personal som deltar i utförandet av nämnda tjänster kan erhålla ersättning upp till ett belopp som per år inte får överstiga 30 procent av deras lön. Det belopp som utbetalas till personalen får under inga omständigheter överstiga 50 procent av de totala inkomsterna för tjänsterna.

Az e szolgáltatások teljesítésében közreműködő oktatói és nem oktatói személyzet egész éves díjazásának összege nem haladhatja meg a teljes bérük 30%‑át. A személyzet részére ilyen módon kifizetett összeg semmi esetre sem haladhatja meg a szolgáltatások teljesítéséből származó összes jövedelem 50%‑át.

Av de bestämmelser som avses i andra stycket framgår hur stort belopp som ska avsättas för universitetets utgifter av allmän karaktär och de kriterier som ska vara uppfyllda när sådan ersättning som anges i tredje stycket utbetalas till personalen.

A második bekezdésben említett rendelet meghatározza az egyetemnek – az általa viselt általános jellegű kiadások alapján – járó összeget és a harmadik bekezdésben meghatározott összegnek a személyzet részére történő kifizetésének feltételeit.

…

[…]

De inkomster som härrör från sådan verksamhet som avses i föregående stycke utgör inkomster i universitetets redovisning.”

Az előző bekezdésben meghatározott tevékenységekből származó jövedelmek az egyetem költségvetésében bevételként szerepelnek.”

10. Det framgår vidare av begäran om förhandsavgörande att universiteten enligt den särskilda lagstiftning som reglerar deras verksamhet utgör den viktigaste platsen för vetenskaplig forskning.

10. Az előzetes döntéshozatalra utaló végzésből kiderül továbbá, hogy a tevékenységükre vonatkozó különös jogszabályok értelmében az egyetemek a tudományos kutatás elsődleges központjai.

III – Faktiska omständigheter, målet vid den nationella domstolen och tolkningsfrågan

III – A tényállás, az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

11. Mot bakgrund av det förfrågningsunderlag som generaldirektören för ASL Lecce godkände genom beslut av den 7 oktober 2009 och den efterföljande överenskommelsen som betecknades som ”konsultavtal”, slöt ovannämnda ASL Lecce och universitetet ett skriftligt kontrakt. Detta kontrakt avsåg utredning och bedömning med ekonomiska villkor av sjukvårdsanläggningar i provinsen Lecces utsatthet ur seismisk synvinkel mot bakgrund av de senaste nationella bestämmelserna om anläggningars säkerhet och särskilt strategiska byggnader.

11. Az ASL Lecce főigazgatójának 2009. október 7‑én kelt határozatával elfogadott szabályzat és az azt követő „tanácsadási szerződés” elnevezésű megállapodás alapján a fent nevezett ASL Lecce és az egyetem írásban megállapodást kötött. E megállapodás tárgya a Lecce megye kórházi építményei szeizmikus sérülékenysége felmérésének és értékelésének elvégzése volt, amelyet az építmények és különösen a stratégiai épületek biztonságára vonatkozó nemzeti szabályozás alapján kell elvégezni.

12. I förfrågningsunderlaget beskrevs det uppdrag som skulle utföras på följande sätt:

12. A szabályzat a következők szerint határozta meg az elvégzendő szolgáltatásokat:

– identifiering av anläggningarnas typologi, materialval vid uppförandet av dem och de beräkningsmetoder som tillämpats, översiktlig undersökning av deras faktiska skick i förhållande till den projektdokumentation som hålls tillgänglig,

– a szerkezeti tipológia, a felhasznált építőanyagok és az alkalmazott számítási módszerek meghatározása; a valós állapot összefoglaló felmérése a rendelkezésre álló tervdokumentációhoz képest;

– kontroll av att anläggningarna överensstämmer med gällande normer, översiktlig analys av byggnadernas globala reaktion vid en jordbävning, eventuella analyser på plats av byggnadstekniska beståndsdelar eller subsystem som är av betydelse för den globala reaktionen vid en jordbävning,

– a szerkezeti szabályszerűség vizsgálata, az épület földrengéssel való általános összeférhetőségének összefoglaló elemzése, a földrengéssel való általános összeférhetőség meghatározása szempontjából jelentőséggel bíró szerkezeti alrendszerek vagy elemek esetleges helyi elemzése;

– utvärdering av de resultat som erhållits efter de kontroller och analyser som avses i föregående strecksats och redigering av en uppställning med tekniska uppgifter med avseende på den byggnadstekniska bedömningen, särskilt uppgifter om anläggningarnas konstaterade typologi, byggnadsmaterial och faktiska skick och då framför allt uppgifter om sådant som i hög grad inverkar på hur anläggningarna reagerar med avseende på risken för jordbävning vid den plats där anläggningen är belägen; tekniska uppgifter för klassificering av hur utsatta sjukhusen är ur seismisk synvinkel; byggnadstekniska uppgifter om beståndsdelar eller subsystem som bedöms som kritiska med avseende på bedömningen av utsattheten ur seismisk synvinkel; preliminära förslag och en kortfattad beskrivning av möjliga åtgärder för anpassning eller förbättring ur seismisk synvinkel, och särskilt en redogörelse för fördelar med och begränsningar vad beträffar olika möjliga tekniska lösningar i tekniskt och ekonomiskt hänseende.

– az előző alpont eredményeinek kidolgozása és a szerkezeti diagnózis műszaki adatlapjainak leírása; így különösen: jelentések a megfigyelt szerkezet tipológiájáról, az építési anyagokról és a szerkezet megőrzési állapotáról, különös figyelemmel az építménynek helyt adó környezet szeizmikus veszélyeztetettségére tekintettel a szerkezet összeférhetőségét jelentősen befolyásoló szempontokra; műszaki adatlapok a kórházak szeizmikus sérülékenység alapján történő besorolásáról; műszaki jelentések a szeizmikus sérülékenységre tekintettel kritikusnak minősített elemekről vagy szerkezeti alrendszerekről; előzetes javaslatok és a földrengésekkel szemben megfelelő, illetve jobb védelmet biztosító megvalósítható munkák összegző leírása, különös tekintettel a különböző lehetséges technológiák műszaki‑gazdasági előnyeire és korlátaira.

13. I enlighet med konsultavtalet skulle uppdraget utföras av den arbetsgrupp som utsetts av ASL Lecce i nära samarbete med arbetsgruppen på universitetet, i förekommande fall med hjälp av högkvalificerad extern arbetskraft. Två personer utsågs såsom vetenskapligt ansvariga av uppdragsgivaren respektive av avdelningen vid universitetet i fråga. Äganderätten till eventuella resultat av provningsverksamheten skulle tillkomma ASL Lecce. ASL Lecce förband sig emellertid att uttryckligen omnämna nämnda avdelning för det fall att resultaten skulle offentliggöras i ett tekniskt-ekonomiskt sammanhang. För tjänsten skulle ASL Lecce genom fyra delbetalningar sammantaget betala universitet ett belopp om 200 000 euro exklusive mervärdesskatt. Om kontraktet avslutades i förtid skulle universitetet ha rätt till ett belopp som motsvarade omfattningen av det arbete som hittills utförts och de kostnader som uppkommit.

13. A tanácsadási szerződés alapján az ASL Lecce által meghatározott munkacsoport és az egyetemi munkacsoport esetlegesen külsős, magasan képzett munkatársakkal kiegészülve szoros együttműködésben végezte a tevékenységet; a tudományos felelősséget az ajánlatkérő szerv és a tanszék által megjelölt egy‑egy személy viselte; a kísérleti tevékenységből származó bármilyen eredmény tulajdonjoga az ASL Leccét illette meg, mindazonáltal ez azzal a kötelezettséggel járt, hogy az eredmények műszaki‑tudományos területen történő közzététele esetén a tanszékre kifejezetten hivatkoznia kellett. A teljes szolgáltatásért az ASL Leccének négy részletben 200 000 eurót kellett fizetnie az egyetem részére, héa nélkül. A szerződés idő előtti felbontása esetére az egyetem jogosult volt az addig teljesített munka és a viselt költségek mértékének megfelelő összegre.

14. Ordine degli Ingegneri della Provincia di Lecce, Associazione delle Organizzazioni di Ingegneri, di Architettura e di Consultazione Tecnico-economica (OICE) – i förening med bolagen Etacons srl, Vito Prato Engeneering srl, Barletti – del Grosso & associati srl – respektive Ordine degli Architetti della Provincia di Lecce, väckte talan vid TAR Puglia. TAR Puglia fastslog i samtliga fall att den direkta tilldelningen av ovanbeskrivna kontrakt till universitetet var rättsstridig, eftersom förfarandena för offentlig upphandling inte hade tillämpats.

14. Az Ordine degli Ingegneri della Provincia di Lecce (Lecce megye mérnöki kamarája), az Associazione delle Organizzazioni di Ingegneri, di Architettura e di Consultazione Tecnico‑economica (mérnöki, építész és műszaki‑gazdasági tanácsadást végző szervezetek szövetsége; a továbbiakban: OICE) – az Etacons srl, a Vito Prato Engineering srl, a Barletti – del Grosso & Associati srl társaságokkal együttesen –, valamint az Ordine degli Architetti della Provincia di Lecce (Lecce megye építészkamarája) által benyújtott három kereset alapján a TAR Puglia a közbeszerzési eljárás elmulasztása miatt jogellenesnek nyilvánította az egyetem fent nevezett feladatokkal történő közvetlen megbízását.

15. ASL Lecce och universitetet överklagade de olika avgörandena till den hänskjutande domstolen. I sin begäran om förhandsavgörande hänvisar denna domstol till att ingåendet av ett sådant kontrakt som det här aktuella skulle kunna strida mot direktiv 2004/18. Mot denna bakgrund frågar den huruvida det omtvistade kontraktet uppfyller de rättsliga krav som ställs på ett samarbete mellan offentliga myndigheter som har utvecklats i EU-domstolens praxis. Det föreligger flera omständigheter som talar för en sådan slutsats, men, med tanke på att andra aspekter talar för motsatsen, kan detta inte med säkerhet fastställas. Eftersom den hänskjutande domstolen inte anser att det av EU-domstolens praxis med säkerhet kan utläsas hur detta ska tolkas, har den vilandeförklarat förfarandet och hänskjutit följande fråga till EU-domstolen med begäran om förhandsavgörande:

15. A vonatkozó ítéletekkel szemben az ASL Lecce és az egyetem fellebbezést nyújtott be a kérdést előterjesztő bíróság előtt. Előzetes döntéshozatalra utaló határozatában a kérdést előterjesztő bíróság az azzal kapcsolatos kétségekre utal, hogy az olyan szerződés megkötése, mint amilyen a jelen jogvita tárgyát képező is, ellentétes lehet a 2004/18 irányelvvel. Ezt figyelembe véve felmerül a kérdés, hogy a jelen jogvita tárgyát képező megállapodás eleget tesz‑e a Bíróság ítélkezési gyakorlatában kialakított, az állami szervek közötti partnerséggel szemben támasztott jogi követelményeknek. Állnak ugyan bizonyos támpontok e következtetés mellett, mindazonáltal mégsem lehet bizonyossággal kijelenteni azt, hiszen más szempontok az ellenkezőjét támasztják alá. Mivel álláspontja szerint a közösségi ítélkezési gyakorlat nem szolgáltat egyértelmű értelmezési iránymutatást, a Consiglio di Stato felfüggesztette az eljárást, és a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra:

”Utgör direktiv 2004/18 och särskilt artiklarna 1.2 a och d, 2 och 28 och kategorierna 8 och 12 i bilaga II, hinder för nationella bestämmelser enligt vilka två upphandlande myndigheter har rätt att sluta kontrakt avseende utredning och bedömning av sjukvårdsanläggningars utsatthet ur seismisk synvinkel mot bakgrund av nationella bestämmelser om säkerhet för anläggningar och särskilt strategiska byggnader, mot en ersättning som inte får överstiga kostnaderna för tillhandahållandet av tjänsten, om den myndighet som utför tjänsten kan anses utgöra en ekonomisk aktör?”

A 2004/18 irányelvvel, különösen annak 1. cikke (2) bekezdésének a) és d) pontjával, 2. cikkével, 28. cikkével és II. melléklete 8. és 12. kategóriájával ellentétes‑e az a nemzeti szabályozás, amely a kórházi építmények szeizmikus sérülékenységének felmérésére és értékelésére vonatkozóan – amelyeket az építmények és különösen a stratégiai épületek biztonságára vonatkozó nemzeti szabályozás alapján kell elvégezni – lehetővé teszi a szerződés írásban történő megkötését két ajánlatkérő szerv között a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges költségnél nem magasabb ellenérték kikötésével, amennyiben a teljesítésért felelős ajánlatkérő szerv gazdasági szereplőként is felléphet?

IV – Förfarandet vid domstolen

IV – A Bíróság előtti eljárás

16. Begäran om förhandsavgörande av den 9 november 2010 inkom till domstolens kansli den 1 april 2011.

16. A 2010. november 9‑i előzetes döntéshozatalra utaló határozat 2011. április 1‑jén érkezett a Bíróság Hivatalához.

17. ASL Lecce, universitetet, Consiglio Nazionale degli Ingegneri (CNI), Associazione delle Organizzazioni di Ingegneri, di Architettura e di Consultazione T ecnico-economica (OICE), Consiglio Nazionale degli Architetti Pianificatori Paesaggisti e Conservatori (CNAPPC), den italienska, den tjeckiska, den polska, den svenska regeringen och Europeiska kommissionen har inkommit med skriftliga yttranden inom den frist som föreskrivs i artikel 23 i domstolens stadga.

17. Az ASL Lecce, az egyetem, a Consiglio Nazionale degli Ingegneri (a továbbiakban: CNI), az Associazione delle Organizzazioni di Ingegneri, di Architettura e di Consultazione Tecnico‑economica (a továbbiakban: OICE), a Consiglio Nazionale degli Architetti Pianificatori Paesaggisti e Conservatori (a továbbiakban: CNAPPC), az olasz, a cseh, a lengyel és a svéd kormány, valamint az Európai Bizottság a Bíróság alapokmányának 23. cikkében meghatározott határidőn belül írásbeli észrevételeket terjesztettek elő.

18. Företrädarna för ASL Lecce, universitetet, CNI, OICE, CNAPPC, den italienska, den polska och den svenska regeringen samt kommissionen har yttrat sig vid den muntliga förhandlingen den 27 mars 2012.

18. A 2012. március 27‑i tárgyaláson az ASL Lecce, az egyetem, a CNI, az OICE, a CNAPPC, az olasz, a lengyel és a svéd kormány, valamint a Bizottság képviselői jelentek meg, hogy megtartsák szóbeli előadásaikat.

V – Parternas huvudsakliga argument

V – A felek fő érvei

19. Jag ska nedan beakta parternas argument i relevanta delar.

19. A felek által előadottakra, amennyiben relevánsak, megállapításaim keretében hivatkozom.

VI – Rättslig bedömning

VI – Jogi értékelés

A – Allmänna påpekanden

A – Általános megjegyzések

20. Det framgår av tolkningsfrågans formulering att den hänskjutande domstolen i princip söker klarhet i huruvida de gällande nationella bestämmelserna kan anses vara förenliga med direktiv 2004/18 i det avseendet att de tillåter sådana kontrakt som beskrivs i tolkningsfrågan. Vid en samlad bedömning av rättsproblemen i förevarande mål ska det emellertid konstateras att den centrala fråga med vilken domstolen huvudsakligen måste befatta sig avser huruvida det aktuella kontraktet är förenligt med direktiv 2004/18. För att kunna ge den nationella domstolen ett användbart svar på de frågor som den har ställt, synes det ändamålsenligt att förflytta prövningens tyngdpunkt till denna aspekt. Följaktligen ska jag i min analys behandla frågan huruvida bestämmelserna i direktiv 2004/18 har åsidosatts. Jag anser dock inte att det krävs en omformulering av tolkningsfrågan i detta avseende, särskilt som en fastställelse av ett eventuellt åsidosättande indirekt ger besked huruvida den gällande nationella lagstiftningen är förenlig med unionslagstiftningen. Om det vid prövningen framkommer att det aktuella kontraktet inte är förenligt med bestämmelserna i direktiv 2004/18, kan den rättsliga situation som råder i Italien inte heller anses vara förenlig med unionsrätten.

20. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés megfogalmazása szerint a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt szeretné tudni, hogy a hatályos nemzeti jogszabályok összeegyeztethetőnek tekinthetőek‑e a 2004/18 irányelvvel annyiban, amennyiben engedélyezik az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésben bemutatotthoz hasonló megállapodásokat. A jelen jogvita jogi problémáit összefüggéseikben vizsgálva azonban megállapítható, hogy a Bíróság által vizsgálandó kulcskérdés a kérdéses megállapodás 2004/18 irányelvvel való összeegyeztethetőségére vonatkozik. Annak érdekében, hogy a nemzeti bíróság hasznos választ kaphasson a kérdéseire, ésszerűnek tűnik a vizsgálat súlypontját e szempontra helyezni. Ezért vizsgálatom keretében azzal a kérdéssel foglalkozom, hogy az alapügyben megsértették‑e a 2004/18 irányelv rendelkezéseit. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés e célból való átfogalmazását azért nem tartom mindenképpen szükségesnek, mert az esetleges jogsértés megállapítása közvetlen felvilágosítást ad arról, hogy a hatályos nemzeti jog összhangban áll‑e az uniós joggal. Amennyiben a vizsgálat eredményeképpen a kérdéses megállapodás nem felelne meg a 2004/18 irányelv előírásainak, úgy az Olaszországban fennálló jogi helyzet sem tekinthető összhangban állónak az uniós joggal.

21. Direktiv 2004/18 utgör hinder mot ett kontrakt som det som har slutits mellan ASL Lecce och universitetet om uppdraget att genomföra verksamhet som avser utredning och bedömning av vissa sjukhus utsatthet ur seismisk synvinkel ska omfattas av ett förfarande för offentlig upphandling enligt unionslagstiftningen, eftersom någon sådan upphandling inte har genomförts i målet vid den nationella domstolen. Såsom framgår av beslutet att begära förhandsavgörande, tilldelades universitetet i stället direkt det aktuella kontraktet. Om det bekräftas att en offentlig upphandling skulle ha genomförts ska det vidare prövas huruvida det om så är fallet föreligger ett tillämpligt undantag, enligt vilket det är tillåtet att avstå från en offentlig upphandling. I målet vid den nationella domstolen kommer i detta avseende såväl de rekvisit som kodifierats i direktiv 2004/18 som rättsfiguren samarbete mellan offentliga myndigheter för att uppfylla en uppgift av allmänintresse som har utvecklats i EU-domstolens praxis i fråga.

21. A 2004/18 irányelvvel akkor ellentétes az ASL Lecce és az egyetem között létrejötthöz hasonló megállapodás, ha a meghatározott kórházak szeizmikus sérülékenysége felmérésének és értékelésének elvégzésére irányuló tevékenységekre vonatkozó szerződés esetében az uniós jog értelmében közbeszerzési kötelezettséggel érintett eljárásról van szó, hiszen az alapügyben elmaradt az ajánlati felhívás. Amint az az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kiderül, a kérdéses szerződést ehelyett közvetlenül ítélték oda az egyetemnek. Amennyiben megerősítést nyer a közbeszerzési kötelezettséggel érintett eljárás fennállása, akkor tovább kell vizsgálódni abban a tekintetben, hogy adott esetben vonatkozik‑e rá olyan kivétel, amely megengedi az ajánlati felhívás mellőzését, miközben az alapügyben figyelembe kell venni egyrészt a magában a 2004/18 irányelvben szabályozott kivételeket, másrészt a Bíróság ítélkezési gyakorlatában kialakított, a közfeladat ellátására létrejött, állami szervek közötti partnerség jogintézményét is.

B – Frågan huruvida direktiv 2004/18 är tillämpligt

B – A 2004/18 irányelv alkalmazhatósága

22. Detta gäller dock endast under förutsättning att direktiv 2004/18 överhuvudtaget är tillämpligt avseende det aktuella kontraktet. Detta utgör den första frågan som jag ska behandla.

22. Ez mindenekelőtt azt feltételezi, hogy a kérdéses megállapodás egyáltalán a 2004/18 irányelv hatálya alá tartozik. A vizsgálatnak ez az első pontja, amellyel foglalkozom.

1. Frågan huruvida det föreligger ett offentligt kontrakt

1. A közbeszerzési szerződés fennállása

a) Tillhandahållande av tjänster

a) Szolgáltatásnyújtás

23. För att direktivets materiella tillämpningsområde ska anses tillämpligt måste det föreligga ett ”offentligt kontrakt”. Eventuellt kan det aktuella kontraktet hänföras till en av de kategorier av offentliga kontrakt som räknas upp i artikel 1.2 i direktivet. Enligt min mening skulle det mot bakgrund av den information som är tillgänglig om de faktiska omständigheterna kunna vara aktuellt med en klassificering som ”offentligt tjänstekontrakt” i den mening som avses i legaldefinitionen i artikel 1.2 d. Offentliga tjänstekontrakt beskrivs i denna artikel som ”andra offentliga kontrakt än offentliga byggentreprenad- eller varukontrakt som avser utförande av sådana tjänster som anges i bilaga II”. Föremålet för de arbeten som universitetet enligt kontraktet ska utföra motsvarar det slags tjänster som räknas upp under kategori 12 i bilaga II A (”Arkitekttjänster, tekniska konsulttjänster och integrerade tekniska tjänster, stadsplanering och landskapsarkitektur, besläktade vetenskapliga och tekniska konsulttjänster, teknisk provning och analys.”) Det är nämligen fråga om komplexa tekniska arbeten som omfattar såväl kontroll av att anläggningarna överensstämmer med gällande normer som huruvida byggnaderna är utsatta ur seismisk synvinkel. Arbetena har ett uppenbart samband med arkitektur och det föreskrivs en omfattande konsultverksamhet på detta område genom personal från universitetet som har en motsvarande kvalificering.

23. Az irányelv alkalmazhatóságához „közbeszerzési szerződésnek” kell fennállnia. A kérdéses megállapodás alkalmasint besorolható az irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt közbeszerzési szerződésfajták körébe. Álláspontom szerint a tényállással kapcsolatban rendelkezésre álló információk alapján az 1. cikk (2) bekezdésének d) pontja szerinti „szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződés” jogi meghatározást kell figyelembe venni. E meghatározás szerint a szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződés „olyan, az építési beruházásra és az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződéstől eltérő közbeszerzési szerződés, amelynek tárgya a II. mellékletben említett szolgáltatások nyújtása”. Tárgyát tekintve az egyetem által a megállapodás értelmében végrehajtandó munkálatok a IIA. melléklet 12. kategóriájában felsorolt szolgáltatásokhoz tartoznak („Építészeti szolgáltatások, mélyépítési szolgáltatások és integrált mélyépítési szolgáltatások; városrendezési és tájrendezési szolgáltatások; az ezekkel összefüggő tudományos és műszaki tanácsadási szolgáltatások; műszaki vizsgálati és elemzési szolgáltatások”). Ugyanis olyan összetett műszaki munkálatokról van szó, amelyek tárgya az építési előírásoknak való megfelelésnek és az építmények földrengés általi károsodása valószínűségének a vizsgálata. E munkálatok nyilvánvaló kapcsolatban állnak az építészettel, és az egyetem megfelelően képzett személyzete révén átfogó tanácsadási szolgáltatásokra irányulnak.

b) Kontrakt mellan en upphandlande myndighet och en ekonomisk aktör

b) Az ajánlatkérő szerv és egy gazdasági szereplő közötti szerződés

24. Vidare förutsätts det enligt definitionen av ”offentligt tjänstekontrakt” att det föreligger ett skriftligt kontrakt mellan en upphandlande myndighet och en ekonomisk aktör, eftersom det bygger på begreppet offentligt kontrakt i artikel 1.2 a i direktivet.

24. Továbbá az „ajánlatkérő szerv” meghatározása annyiban, amennyiben az irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti közbeszerzési szerződésre épül, feltételez egy, az ajánlatkérő szerv és egy gazdasági szereplő közötti írásos szerződést.

25. Det lagstadgade kravet på ett skriftligt kontrakt är uppfyllt, eftersom ”konsultavtalet” som ingicks den 29 oktober 2009 är skriftligt.

25. A jogszabály szerinti írásbeliség feltétele teljesült, hiszen a 2009. október 29‑én megkötött „tanácsadási szerződést” írásba foglalták.

26. Med ”upphandlande myndighet” avses enligt artikel 1.9 i direktivet ”statliga, regionala eller lokala myndigheter och offentligrättsliga organ samt sammanslutningar av en eller flera sådana myndigheter eller ett eller flera sådana organ”. I egenskap av del av den offentliga förvaltningen uppfyller ASL Lecce villkoren för att klassificeras som upphandlande myndighet i den mening som avses i direktivet.

26. Az irányelv 1. cikkének (9) bekezdése szerint „»ajánlatkérő szerv« […] az állam, a területi vagy a települési önkormányzat, a közjogi intézmény, továbbá az egy vagy több ilyen szerv, illetve közjogi intézmény által létrehozott társulás”. Az ASL Lecce a közigazgatáshoz tartozóként megfelel azoknak a feltételeknek, amelyek alapján az irányelv értelmében ajánlatkérő szervnek minősíthető.

27. Vad avser en eventuell klassificering av universitet som ”ekonomisk aktör”, ska det konstateras att detta begrepp enligt artikel 1.9 i direktivet även omfattar ”tjänsteleverantörer”. Med detta förstås ”varje fysisk eller juridisk person, offentlig enhet eller grupp av sådana personer och/eller organ som på marknaden … tillhandahåller … tjänster”. Università del Salento utgör, såsom framgår av dess skriftliga yttranden,(5) självt ett offentligrättsligt organ. I detta avseende är bestämmelsen i artikel 66 i presidentdekret nr 382/1980 av betydelse, eftersom universiteten genom denna bestämmelse erhåller rätt att ingå avtal med offentliga och privata organ för att utöva forsknings- och konsultverksamhet. Av detta framgår att universiteten enligt nationell lagstiftning inte enbart har rätt att fungera som plats för undervisning och forskning, utan även som ekonomisk aktör i den mening som avses i ovannämnda definition.

27. Az egyetem „gazdasági szereplőkhöz” való esetleges besorolását illetően megállapítható, hogy e fogalom az irányelv 1. cikkének (9) bekezdése értelmében magában foglalja a „szolgáltató” fogalmát is. Ezalatt „bármely természetes vagy jogi személy, vagy közjogi intézmény, illetve e személyek és/vagy szervezetek csoportja” értendő, „aki, illetve amely a piacon szolgáltatások nyújtását kínálja”. Az Università del Salento maga, amint az írásbeli észrevételeiből(5) kiderül, közjogi szervként jött létre. Ezzel összefüggésben jelentőséggel bír a köztársasági elnök 382/1980. sz. rendeletének 66. cikke szerinti rendelkezés, mivel az felhatalmazza az egyetemet arra, hogy kutatási és tanácsadási tevékenység végzése érdekében szerződéseket és megállapodásokat kössön köz‑ és magánintézményekkel. Ebből következik, hogy az egyetemek a nemzeti jog értelmében nem csak oktatási és kutatási központként működhetnek, hanem a fent hivatkozott meghatározás értelmében gazdasági szereplőként is.

28. Jag vill i detta avseende hänvisa till domen i målet CoNISMa,(6) i vilken domstolen har slagit fast att universitet har rätt att delta i upphandlingsförfaranden som ekonomiska aktörer. I denna dom har domstolen uttalat att ställningen som ekonomisk aktör inte nödvändigtvis enbart omfattar aktörer som är organiserade som företag.(7) Tvärtom får varje person eller enhet som är lämpad att säkerställa att kontraktet genomförs anmäla sig som anbudssökande oberoende av om den har ställning som privat- eller offentligrättsligt subjekt och oberoende av om personen eller enheten är stadigvarande verksam på marknaden eller inte och om den får bidrag av allmänna medel eller inte.(8) Dessutom har domstolen slagit fast att en restriktiv tolkning av begreppet ekonomisk aktör skulle få till följd att de kontrakt som sluts mellan upphandlande myndigheter och organ som inte huvudsakligen bedriver verksamhet med vinstsyfte inte anses utgöra offentliga kontrakt, och de upphandlande myndigheterna skulle därmed kunna tilldela dem efter ömsesidig överenskommelse utan att tillämpa unionsbestämmelserna avseende likabehandling och insyn, i strid med syftet med dessa bestämmelser.

28. Itt kell utalni a CoNISMa‑ügyben hozott ítéletre(6), amelyben a Bíróság megerősítette, hogy gazdasági szereplőként egyetemek is részt vehetnek közbeszerzési eljárásokban. A Bíróság kifejtette, hogy a gazdasági szereplő tulajdonság nem jelent szükségszerűen vállalkozásokra jellemző szervezettel rendelkező szolgáltatót.(7) Sokkal inkább részvételre jelentkezhet minden olyan jogalany vagy személy, aki alkalmasnak tartja magát a közbeszerzési szerződés végrehajtására magán‑ vagy közjogi jogállásától, valamint attól függetlenül, hogy folyamatosan aktív vagy csak időközönként lép fel a piacon, illetve hogy köztámogatásban részesül, vagy sem.(8) A Bíróság megállapította továbbá, hogy a gazdasági szereplő fogalmának megszorító értelmezése azzal a következménnyel járna, hogy az ajánlatkérők és az elsődlegesen nem nyereségszerzésre irányuló szervek közti szerződéskötések, nem minősülnének közbeszerzési szerződésnek, azokat közvetlenül ítélhetnék oda, és nem tartoznának az egyenlő bánásmódra és az átláthatóságra vonatkozó közösségi szabályok alá, ezen szabályok céljával ellentétben.

29. Följaktligen ska det kontrakt som ASL Lecce och universitetet har slutit anses utgöra ett skriftligt kontrakt mellan en upphandlande myndighet och en ekonomisk aktör.

29. Következésképpen az ASL Lecce és az egyetem között létrejött megállapodás ajánlatkérő szerv és gazdasági szereplő közötti írásos szerződésnek tekintendő.

c) Huruvida det är fråga om en tjänst med ekonomiska villkor

c) A szolgáltatás visszterhes jellege

30. Ytterligare ett villkor för att ett kontrakt ska anses utgöra ett ”offentligt kontrakt” i den mening som avses i artikel 1.2 a i direktivet är att det innehåller ekonomiska villkor. Begreppet ”ekonomiska villkor” innefattar ett krav att anbudsgivarens tillhandahållande av tjänsten även motsvaras av en skyldighet för uppdragsgivaren att betala ersättning. Förutom att två personer deltar avses här även en ömsesidighet i form av ett materiellt utbyte av prestationer. Det krävs en sådan ömsesidighet för att det ska föreligga en skyldighet att vidta en upphandling.

30. A megállapodásnak az irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti „közbeszerzési szerződésekhez” való besorolásának további feltétele annak visszterhes jellege. A „visszterhesség” fogalma megköveteli, hogy az ajánlattevő által nyújtott szolgáltatással az ajánlattevő díjazási kötelezettsége álljon szemben. A két személy részvétele mellett ezen az anyagi szolgáltatásnyújtás‑csere formáját öltő kölcsönösséget kell érteni. A szerződéses kapcsolat e kölcsönössége nélkülözhetetlen a közbeszerzési kötelezettséggel érintett eljáráshoz.

31. I målet vid den nationella domstolen var ASL Lecce visserligen skyldig att betala ersättning till universitetet enligt det aktuella kontraktet. Det var emellertid speciellt i detta mål att den utlovade ersättningen var beräknad så, att den inte översteg de uppkomna kostnaderna. Mot denna bakgrund uppkommer frågan huruvida även ersättning som enbart motsvarar kostnaderna uppfyller kraven på ”ekonomiska villkor”. Enligt min mening föreligger det flera argument som talar för en extensiv tolkning av detta begrepp till att omfatta all slags ersättning som har ett ekonomiskt värde.

31. Az alapügyben igaz, hogy a kérdéses megállapodás érelmében az ASL Lecce díjazási kötelezettséget vállalt az egyetemmel szemben. Mindazonáltal az a különös eset állt elő, hogy az ígért ellenszolgáltatás mértéke nem haladta meg a felmerült költségeket. Mindezek alapján felmerül a kérdés, hogy a költségeket fedező díjak is elegendőek‑e a „visszterhesség” fogalmához. Álláspontom szerint néhány érv e fogalom tág értelmezése mellett szól, méghozzá úgy, hogy beleértendő mindenfajta, pénzbeli értékben kifejezhető díjazás.

32. Såsom den hänskjutande domstolen med rätta har angett i sitt beslut att begära förhandsavgörande,(9) medför inte enbart avsaknaden av vinst att kontraktet saknar ekonomiska villkor. Ekonomisk sett innehåller kontraktet trots detta ekonomiska villkor, eftersom mottagaren trots allt erhåller en prestation av ekonomiskt värde(10) och sålunda i princip kan omfattas av tillämpningsområdet för direktiv 2004/18. Det kan dessutom hävdas att enbart en extensiv tolkning av begreppet ”ekonomiska villkor” medför att syftet med direktiven om offentlig upphandling, vilket består i en öppning av marknaderna för en verklig konkurrens, uppnås.(11) Enbart på detta sätt kan det säkerställas att direktiven om offentlig upphandling är effektiva och ett kringgående av upphandlingslagstiftningen förhindras, exempelvis genom att parterna avtalar om andra former av ersättning av vilka det inte omedelbart framgår att det föreligger ett vinstsyfte, som till exempel byteshandel eller genom ett avstående från bestående, mellan avtalsparterna ömsesidiga, anspråk.(12)

32. Amint azt a kérdést előterjesztő bíróság az előzetes döntéshozatalra utaló határozatában(9) helyesen bemutatta, a nyereség hiánya nem teszi ingyenessé a szerződést. Gazdasági szempontból nézve az továbbra is visszterhes marad, amennyiben a megrendelő pénzben értékelhető szolgáltatást(10) kap, így az főszabály szerint a 2004/18 irányelv hatálya alá tartozhat. Ettől eltekintve az az álláspont képviselhető, hogy a közbeszerzési irányelvek által kitűzött, a piacok valódi verseny előtti megnyitására irányuló célnak csak a „visszterhesség” tágan értelmezett fogalma felel meg.(11) Csak így biztosítható a közbeszerzési irányelvek hatékony érvényesülése, és csak így kerülhető el a közbeszerzési jog megkerülése például más, olyan díjformákban való megállapodás formájában, amelyek nem minden további nélkül mutatnak haszonszerzési célt, mint például a csereügyletek vagy a szerződő felek közötti kölcsönös igények hiánya.(12)

33. En sådan tolkning av begreppet ekonomiska villkor överensstämmer även med domstolens extensiva tolkning av definitionen av ersättning vad gäller friheten att tillhandahålla tjänster i artikel 56 FEUF.(13) Mot bakgrund av det faktum att direktiv 2004/18, såsom framgår av dess rättsliga grund i artikel 95 EG (nu artikel 114 FEUF), syftar till att förverkliga de grundläggande friheterna på den inre marknaden, vilket kommer till uttryck i skäl 2, synes det konsekvent med en extensiv tolkning av begreppet ”med ekonomiska villkor”. I enlighet med denna extensiva tolkning får det inte nödvändigtvis krävas att den som tillhandahåller tjänsten gör en vinst. Tvärtom är det även tillräckligt för att kravet på ekonomiska villkor ska anses uppfyllt att den som tillhandahåller tjänsten enbart erhåller en ersättning som täcker kostnaderna i form av en kostnadsersättning. Sålunda ska begreppet ekonomiska villkor även omfatta så kallad ren kompensation.(14)

33. A visszterhesség fogalmának ilyen értelmezése párhuzamot mutat a Bíróságnak az EUMSZ 56. cikk szerinti szolgáltatásnyújtás szabadsága tekintetében tágan értelmezett visszterhesség‑fogalmával is.(13) Azon tény ismeretében, hogy a 2004/18 irányelvnek az EK 95. cikk (jelenleg EUMSZ 114. cikk) szerinti jogalapja szerint az a célja, hogy a belső piacon megvalósítsa az alapvető szabadságokat, ami kifejezésre jut a (2) preambulumbekezdésben, következetesnek tűnik a „visszterhesség” fogalmának tág értelmezése. E tág értelmezésnek megfelelően a szolgáltatótól nem követelhető meg szükségszerűen a haszonszerzési cél. A visszterhesség követelményének teljesüléséhez sokkal inkább elegendő az is, ha a szolgáltató csupán a költségeit fedező díjat kap, költségtérítés formájában. A visszterhesség fogalmába tartoznak így az úgynevezett puszta kártalanítások is.(14)

34. Följaktligen har det aktuella kontraktet ekonomiska villkor, och det föreligger ett ”offentligt tjänstekontrakt” i den mening som avses i definitionen i artikel 1.2 d i direktivet i målet vid den nationella domstolen.

34. Következésképpen a kérdéses megállapodás visszterhes jellegű, és az alapügyben az irányelv 1. cikke (2) bekezdésének d) pontjában foglalt fogalommeghatározás szerinti „szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződésről” van szó.

2. Huruvida det aktuella tröskelvärdet har uppnåtts

2. A mindenkori határérték elérése

a) Huruvida det aktuella tröskelvärde har underskridits

a) Az irányadó határérték el nem érése?

35. Direktiven om offentlig upphandling med deras stränga krav med avseende på förfarandet är inte tillämpliga på varje litet uppdrag. Tvärtom måste det aktuella uppdragets ekonomiska värde uppnå ett visst tröskelvärde för att omfattas av bestämmelserna om offentlig upphandling. Redan av proportionalitetshänsyn ska dessa upphandlingsförfaranden som delvis kräver en stor arbetsinsats inte tillämpas på varje litet uppdrag. Dessutom kan det inte anses föreligga något allvarligt gränsöverskridande handelsintresse om uppdraget har ett ringa värde.

35. A közbeszerzési irányelvek szigorú eljárási követelményeikkel nem vonatkoznak minden kisebb szerződésre. Ellenkezőleg, az érintett szerződés pénzbeli ellenértékének el kell érnie egy bizonyos értékhatárt ahhoz, hogy a közbeszerzési jogszabályok hatálya alá tartozzon. Már csak arányossági szempontból sem lehet a részben igen megterhelő közbeszerzési eljárást minden kisebb léptékű szerződésre alkalmazni. Ezen túlmenően a szerződés alacsony értéke nem sugall komoly határon átnyúló kereskedelmi érdekeket.

36. Genom tröskelvärdena delas bestämmelserna om offentlig upphandling sålunda in i två klasser. Om tröskelvärdena överskrids föreligger det detaljerade direktivbestämmelser som ska beaktas. Om dessa tröskelvärden inte uppnås är enbart unionens primära upphandlingslagstiftning tillämplig med de oskrivna principer som kan härledas ur domstolens praxis. Denna tudelning är av betydelse i förevarande mål, eftersom tröskelvärdena i målet vid den nationella domstolen eventuellt har underskridits, vilket ska prövas i sak.

36. Az értékhatár így két osztályra osztja fel a közbeszerzési jogot. Az értékhatár felett figyelembe kell venni az irányelv részletes szabályait. Az értékhatár alatt csupán a közbeszerzési jogra vonatkozó elsődleges uniós jog, valamint a Bíróság ítélkezési gyakorlatából levezethető íratlan elvek irányadóak. Ez a kettős felosztás a jelen jogvitában azért bizonyul relevánsnak, mert az alapügyben alkalmasint nem érték el az értékhatárt, amit részletesen meg kell vizsgálni.

37. Enligt artikel 9.1 i direktiv 2004/18 ska beräkningen av det uppskattade värdet av ett offentligt kontrakt grunda sig på det totala beloppet efter avdrag för mervärdesskatt som ska betalas enligt den upphandlande myndighetens egen uppskattning. Vid beräkningen ska det uppskattade totalbeloppet beaktas, inbegripet varje form av eventuell optionsrätt och eventuella klausuler om förlängning av kontraktet. Det framgår av handlingarna att ASL Lecce har åtagit sig att betala ersättning med 200 000 euro exklusive mervärdesskatt. Om detta belopp läggs till grund som uppskattat värde för den avtalade tjänsten, kan det konstateras att det underskrider tröskelvärdet på 206 000 euro som föreskrivs i artikel 7.1 b i direktiv 2004/18 i dess lydelse av den 29 oktober 2009, det vill säga den lydelse som var tillämplig när det aktuella kontraktet ingicks. I så fall skulle det aktuella kontraktets förenlighet med unionens upphandlingslagstiftning följaktligen inte heller prövas mot bakgrund av direktiv 2004/18. Prövningen skulle enbart företas mot bakgrund av primärrätten, framför allt bestämmelserna om de grundläggande friheterna.

37. A 2004/18 irányelv 9. cikkének (1) bekezdése értelmében a közbeszerzési szerződés becsült értékének kiszámítása az ajánlatkérő szerv által becsült, hozzáadottérték‑adó nélküli teljes kifizetendő összegen alapul. E számítás során figyelembe kell venni a becsült teljes összeget, beleértve az opció bármely formáját és a szerződés esetleges meghosszabbítását. Az iratokból kiderül, hogy az ASL Lecce hozzáadottérték‑adó nélkül 200 000 euró megfizetésére vállalt kötelezettséget. Amennyiben ez az összeg a szerződésben meghatározott szolgáltatás becsült értéke, úgy megállapítható, hogy az nem éri el a 2004/18 irányelvnek a kérdéses megállapodás megkötésének időpontjában, azaz 2009. október 29‑én hatályos 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint meghatározott 206 000 eurós értékhatárt. Következésképpen a kérdéses megállapodás uniós közbeszerzési joggal való összeegyeztethetőségét nem is a 2004/18 irányelv alapján kell vizsgálni. A vizsgálat alapját egyedül az elsődleges jog képezheti, mindenekelőtt az alapvető szabadságokra vonatkozó rendelkezések.

38. Det ska dock, såsom kommissionen har påpekat i sitt skriftliga yttrande,(15) beaktas att tröskelvärdet en kort tid därefter sänktes till 193 000 euro genom kommissionens förordning nr 1177/2009 av den 30 november 2009,(16) nämligen med verkan från den 30 november 2009. Följaktligen skulle det uppskattade värdet överstiga det nya tröskelvärdet. Det är sålunda frågan vilket tröskelvärde som är tillämpligt i målet vid den nationella domstolen. Detta beror i sin tur på vilken version av direktiv 2004/18 som är tillämplig i målet vid den nationella domstolen. För att kunna besvara denna fråga måste det fastställas vilken tidpunkt som är avgörande för att ett av direktiven om offentlig upphandling ska vara tillämpligt.

38. Másrészt, amint azt a Bizottság írásbeli észrevételeiben jelezte,(15) nem hagyható figyelmen kívül az, hogy az értékhatárt kis idő múlva 193 000 euróra csökkentették, méghozzá a 2010. január 1‑jén hatályba lépett, 2009. november 30‑i 1177/2009/EK bizottsági rendelettel(16) . Ezzel a szolgáltatások becsült értéke meghaladná az új értékhatárt. Felmerül tehát a kérdés, hogy az alapügyben melyik értékhatárt kell alkalmazni. Ez ismét azzal a kérdéssel függ össze, hogy a 2004/18 irányelv melyik változata alkalmazandó az alapügyben. E kérdés megválaszolásához meg kell határozni a közbeszerzési irányelv alkalmazhatósága szempontjából irányadó időpontot.

39. Direktiv 2004/18 innehåller en mängd bestämmelser som ska hjälpa tillämparen att fastställa den tillämpliga tidpunkten för beräkningen av uppdragets värde. I artikel 9.2 i direktivet föreskrivs exempelvis att uppskattningen ska gälla vid den tidpunkt då meddelandet om upphandling skickas ut eller, om ett sådant meddelande inte krävs, vid den tidpunkt då upphandlingsförfarandet inleds. I princip skulle det sålunda vara möjligt att utgå från dessa bestämmelser för att fastställa vilken lydelse av direktiv 2004/18 som är tillämplig i tiden. Det ska emellertid konstateras att utgångspunkten för dessa bestämmelser är en situation i vilken ett upphandlingsförfarande faktiskt har ägt rum. Av bestämmelserna framgår emellertid inte vad som gäller om, såsom i målet vid den nationella domstolen, oberoende av anledningen, någon upphandling inte har genomförts. Eftersom det saknas uttryckliga bestämmelser i sistnämnda situation, ska jag företa några principiella överväganden för att hitta en lösning som tar tillräcklig hänsyn till denna situation.

39. A 2004/18 irányelv számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely segítségére van a jogalkalmazónak a szerződés értékének kiszámításánál irányadó időpont meghatározásában. Az irányelv 9. cikkének (2) bekezdése például előírja, hogy a számításnál irányadó időpont a hirdetmény feladásának időpontja, vagy – amennyiben ilyen hirdetményre nincs szükség – az eljárás megkezdésének időpontja. Főszabály szerint megfontolandó lenne e rendelkezésektől függővé tenni a 2004/18 irányelv irányadó változata időbeli hatályának meghatározását. Mindazonáltal megállapítható, hogy e rendelkezések olyan tényállásból indulnak ki, amelyben valóban megtörtént a közbeszerzési eljárás. Nem szólnak azonban arról, hogy hogyan kel eljárni – az alapügyhöz hasonló – olyan esetben, amikor bármilyen okból, de elmaradt az ajánlati felhívás. Mivel ez utóbbi tényállás esetében hiányzik a kifejezett szabályozás, néhány olyan, alapvető megfontolást kell alkalmazni e tényállás megoldásához, amely kellőképpen figyelembe veszi azt.

40. Jag framhöll i mitt förslag till avgörande i målet kommissionen mot Tyskland(17) att de tröskelvärden som har fastställts i upphandlingsdirektiven regelbundet anpassas. Mot denna bakgrund krävs det klara regler för att fastställa vilket tröskelvärde som är tillämpligt. Av denna anledning har jag föreslagit att den avgörande tidpunkten för fastställandet av det aktuella tröskelvärdet och indirekt även för ett upphandlingsdirektivs tillämplighet i tiden ska vara tidpunkten för avtalsförhandlingarna.(18) Detta förefaller ändamålsenligt med tanke på att det är väsentligt att utgå från en tidpunkt vid vilken uppdragets totala omfattning med tillräcklig tillförlitlighet kan fastställas samt det preliminära kontraktsvärdet. Den ovannämnda bestämmelsen i artikel 9.2 i direktiv 2004/18 bygger på samma grundläggande princip. Eftersom det kan antas att det senast vid avtalets ingående förelåg slutgiltig tillförlitlighet i fråga om uppdragets värde, ska detta anses utgöra den avgörande tidpunkten. Detta innebär att direktiv 2004/18 i dess äldre lydelse är tillämpligt i målet vid den nationella domstolen. Eftersom den avtalade tjänstens värde inte överskrider det där fastställda tröskelvärdet, måste, såsom konstaterats ovan, prövningen huruvida det aktuella kontraktet är förenligt med unionens upphandlingslagstiftning enbart göras mot bakgrund av primärrätten.

40. A Bizottság kontra Németország ügyre vonatkozó indítványomban(17) felhívtam a figyelmet arra a körülményre, hogy a közbeszerzési irányelvekben szereplő értékhatárokat rendszeresen kiigazítják. Erre tekintettel egyértelm ű rendelkezésekre van szükség az irányadó értékhatárok meghatározásához. Ezek alapján azt is javasoltam ott, hogy ajánlati felhívás elmaradása esetén a szerződéses tárgyalások időpontjától függjön az irányadó értékhatár meghatározásánál irányadó időpont, valamint közvetetten a közbeszerzési irányelv időbeli hatálya meghatározásánál irányadó időpont.(18) Ez tűnik ésszerűnek, legalábbis, ha arról van szó, hogy olyan időpontot válasszunk, amikor elegendő bizonyosság áll rendelkezésre a szerződés teljes terjedelme és valószínű értéke tekintetében. A 2004/18 irányelv fent hivatkozott 9. cikkének (2) bekezdése szerinti szabályok ugyanezen az elgondoláson alapulnak. Mivel abból kell kiindulni, hogy legkésőbb a szerződés megkötésének időpontjában végleges bizonyosság állt fenn a szerződés valószínű értéke tekintetében, az alapügyben ennek kell lennie az irányadó időpontnak. Következésképpen az alapügyben a 2004/18 irányelv korábbi változata alkalmazandó. Mivel a szerződésben megállapított szolgáltatás értéke nem éri el az abban meghatározott értékhatárt, a korábbi érvelésnek megfelelően a kérdéses megállapodás uniós közbeszerzési joggal való összeegyeztethetőségét főszabály szerint kizárólag az elsődleges jog alapján kell vizsgálni.

41. Visserligen innehåller fördragen inte några uttryckliga bestämmelser som avser offentlig upphandling.(19) Emellertid har domstolen härlett upphandlingsrättsliga principer ur förbudet mot diskriminering på grund av nationalitet samt ur principen om likabehandling och beroende på det enskilda fall som ska bedömas uppställt konkreta upphandlingsrättsliga krav som upphandlande myndigheter måste beakta. Sålunda krävs det exempelvis enligt den primärrättsliga principen om likabehandling på området för offentlig upphandling att alla anbudsgivare ska ges samma möjligheter när de utformar sina anbud, oberoende av nationalitet. (20) Med principerna om likabehandling och om förbud mot diskriminering på grund av nationalitet följer en skyldighet att lämna insyn, som syftar till att garantera varje potentiell anbudsgivare att sådan offentlighet föreligger att upphandlingen är öppen för konkurrens och att det går att kontrollera om upphandlingsförfarandena är opartiska. (21)

41. Jóllehet a Szerződések nem tartalmaznak kifejezett előírásokat a közbeszerzési joggal kapcsolatban(19) . A Bíróság azonban az alapvető szabadságokból, az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmából, valamint az egyenlő bánásmód elvéből közbeszerzési elveket vezetett le, és a megítélendő egyedi esettől függően olyan, pontosan meghatározott közbeszerzési jogi követelményeket állított fel, amelyeket az ajánlatkérő szerveknek figyelembe kell venni. Az egyenlő bánásmód elsődleges jogi elve így a közbeszerzési szerződések odaítélése területén például azt foglalja magában, hogy minden ajánlattevőnek – állampolgárságától függetlenül – azonos lehetőségekkel kell rendelkeznie ajánlati feltételei kidolgozására.(20) Az egyenlő bánásmód e követelményéből, valamint az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmából olyan átláthatósági kötelezettség következik, amely azt jelenti, hogy minden potenciális ajánlattevő számára megfelelő mértékű nyilvánosságot kell biztosítani, amely lehetővé teszi az odaítélési eljárás versenyre történő megnyitását és az odaítélési eljárás pártatlanságának ellenőrzését.(21)

42. Den hänskjutande domstolen har emellertid inte lämnat tillräckliga förklaringar och uppgifter om de faktiska omständigheterna för att det ska vara möjligt att företa en uttömmande bedömning huruvida de upphandlingsrättsliga principerna har iakttagits. En bidragande orsak är att nämnda domstol har begränsat sin begäran om tolkning av unionsrätten till direktiv 2004/18. Den hänskjutande domstolens resonemang avser följaktligen uteslutande de aspekter som är av betydelse vid tolkningen av denna sekundära rättsakt.

42. Az elsődleges jog közbeszerzési elvei betartásának alapos vizsgálatához mindazonáltal hiányoznak a kérdést előterjesztő bíróság részéről a szükséges tényállási adatok és megfontolások. Ez nem utolsósorban azért van így, mert az uniós jog értelmezésére irányuló kérelmét a 2004/18 irányelvre korlátozta. A kérdést előterjesztő bíróság megfontolásai ennek megfelelően kizárólag azon szempontokra vonatkoznak, amelyek e másodlagos jogi aktus értelmezése tekintetében relevánsak.

43. Det ska i detta sammanhang erinras om att domstolen avseende huruvida en tolkningsfråga kan tas upp till sakprövning har hänvisat till kravet att den hänskjutande domstolen i begäran om förhandsavgörande klargör den faktiska och rättsliga bakgrunden för det nationella målet. Detta krav syftar dels till att göra det möjligt för domstolen att komma fram till en tolkning av unionsrätten som är användbar för den nationella domstolen(22), dels till att ge såväl medlemsstaternas regeringar som andra berörda parter möjlighet att avge yttranden i enlighet med artikel 23 i domstolens stadga.(23) Båda dessa syften kan emellertid, åtminstone vad avser det nationella målet, först beaktas om den hänskjutande domstolen inkommer med en motsvarande begäran om tolkning av primärrätten till domstolen och kompletterar den faktiska och rättsliga bakgrunden för det nationella målet med motsvarande uppgifter. Jag anser därför att det är lämpligt att erinra den hänskjutande domstolen om möjligheten att hänskjuta ytterligare en begäran om förhandsavgörande.

43. Ezzel összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság a kérelmek elfogadhatósága tekintetében utalt az alapeljárás jogi és ténybeli hátterének az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben való megfelelő bemutatásának követelményére. Ez a követelmény egyrészt azt teszi lehetővé, hogy a Bíróság az uniós jognak a nemzeti bíróság számára használható értelmezését tudja adni,(22) másrészről pedig azt, hogy a tagállamok kormányainak és az eljárás más érdekeltjeinek megadja a lehetőséget, hogy a Bíróság alapokmányának 23. cikke szerint észrevételeket nyújtsanak be.(23) Az alapügyet tekintve ezt a két célt mindazonáltal csak akkor lehet figyelembe venni, ha a kérdést előterjesztő bíróság az elsődleges jog értelmezésére irányuló, megfelelő megkeresést intéz a Bírósághoz, és észrevételeivel megfelelően kiegészíti az alapügy jogi és ténybeli hátterének bemutatását. Így a kérdést előterjesztő bíróság figyelmét érdemes felhívni egy új előzetes döntéshozatal iránti kérelem előterjesztésének lehetőségére.

44. En ytterligare begäran om förhandsavgörande torde emellertid enbart kunna bli aktuell om det slutgiltigt bekräftas att det tillämpliga tröskelvärdet faktiskt inte har överskridits. Det ankommer på den nationella domstolen att fastställa de faktiska omständigheter som krävs för att med säkerhet kunna utesluta att ytterligare belopp ska beaktas som del av den avtalade ersättningen. Det ska särskilt beaktas på vilket sätt ASL Lecces uppdragsvärde beräknades. Den nationella domstolen måste pröva en rad aspekter, bland annat huruvida poster i fakturan eventuellt är för låga, det i avtalet föreskrevs en anpassning i efterhand av sådana poster till de faktiska kostnaderna och huruvida avtalsparterna har avtalat om en uppdelning av uppdragen, inbegripet en separat beräkning av posterna i fakturan.(24) Mot bakgrund av att tröskelvärdet precis underskrids i målet vid den nationella domstolen krävs det särskilt ett klargörande av dessa aspekter.

44. Mindazonáltal csak akkor jöhet szóba az új előzetes döntéshozatal iránti kérelem előterjesztése, ha végérvényesen megerősíthető az, hogy valóban nem lépték túl az irányadó értékhatárt. A nemzeti bíróság feladata a szükséges tényállási megállapítások megtétele annak biztos kizárása érdekében, hogy a szerződéses ellenszolgáltatás részeként nem kell további összegeket figyelembe venni. Különös figyelmet kell fordítani az ASL Lecce szerződése értéke kiszámításának módjára. A nemzeti bíróságnak egy sor szempontot kell vizsgálnia, többek között azt, hogy esetleg túl alacsonyan határozták‑e meg az összegeket, a szerződéses megállapodás az ilyen összegek tényleges költségekhez való utólagos hozzáigazítását írta‑e elő, vagy hogy a szerződő felek megállapodtak‑e a feladatok felosztásában, beleértve az összegek külön kiszámítását is.(24) Mivel az alapügy csupán kevéssel maradt el az értékhatártól, ezért ezek a szempontok különösen tisztázandóak.

b) Huruvida tolkningsfrågan ska anses vara avgörande för utgången i målet

b) Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés relevanciájának vélelme

45. Om uppdragets värde faktiskt skulle vara lägre än det tröskelvärde på 206 000 euro som är tillämpligt i målet vid den nationella domstolen, skulle detta kunna innebära att det är osäkert huruvida tolkningsfrågan är avgörande för utgången i målet, särskilt med tanke på att den hänskjutande domstolen uttryckligen hänvisar till direktiv 2004/18 i stället för till den i stället tillämpliga primärrätten. Tolkningsfrågan skulle eventuellt kunna anses sakna relevans för avgörandet, eftersom sambandet med verkligheten, respektive föremålet för målet vid den nationella domstolen inte är helt entydigt.

45. Amennyiben a szerződéses érték valóban elmarad az alapügyre irányadó 206 000 eurós értékhatártól, ez a körülmény kétségbe vonná az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés relevanciáját, hiszen az ahelyett, hogy az inkább alkalmazandó elsődleges jogra vonatkozna, kifejezetten a 2004/18 irányelv értelmezését célozza. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés bizonyos körülmények között annyiban nem tűnhet relevánsnak, amennyiben nem teljesen egyértelmű a kapcsolata az alapügy tényállásával vagy tárgyával.

46. I detta avseende ska det erinras om att det, inom ramen för det samarbete mellan EU‑domstolen och de nationella domstolarna som har inrättats genom artikel 267 FEUF, uteslutande ankommer på de nationella domstolarna, vid vilka tvisten anhängiggjorts och som har ansvaret för det rättsliga avgörandet, att mot bakgrund av de särskilda omständigheterna i varje enskilt mål bedöma såväl om ett förhandsavgörande är nödvändigt för att döma i saken som relevansen av de frågor som ställs till domstolen. (25) Domstolen är i princip skyldig att meddela ett förhandsavgörande när de frågor som ställts avser tolkningen av unionsrätten. (26)

46. E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében a Bíróság és a nemzeti bíróságok között az EUMSZ 267 cikkben előírt együttműködés keretében kizárólag az ügyben eljáró és a meghozandó döntésért felelős tagállami bíróság feladata annak eldöntése, hogy az ügy sajátos jellemzőit tekintve az ítélet meghozatalához szükség van‑e az előzetes döntéshozatalra, és hogy a Bíróságnak feltett kérdések valóban relevánsak‑e.(25) Ennélfogva, ha a nemzeti bíróságok által feltett kérdés az uniós jog értelmezésére vonatkozik, a Bíróság főszabály szerint köteles a kérelemről határozni.(26)

47. Följaktligen bryts presumtionen, att de frågor angående vilka nationella domstolar begär förhandsavgörande är relevanta, endast i undantagsfall, särskilt i de fall där det är uppenbart att den begärda tolkningen av de unionsrättsliga bestämmelserna inte har något samband med de verkliga omständigheterna eller föremålet för tvisten i målet vid den nationella domstolen. (27) Detta är emellertid inte fallet i målet vid den nationella domstolen, särskilt med tanke på att det inte kan uteslutas att den hänskjutande domstolen efter en bedömning av samtliga omständigheter i det nationella målet, särskilt det sätt på vilket uppdragsvärdet för ASL Lecce har beräknats,(28) drar slutsatsen att det i slutänden ändå är motiverat att tillämpa direktiv 2004/18, eftersom det tillämpliga tröskelvärdet har överskridits.

47. Következésképpen a nemzeti bíróság által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések ügyre tartozásának vélelmét csak kivételesen lehet megdönteni, többek között akkor, ha nyilvánvaló, hogy az e kérdésekkel érintett közösségi jogi rendelkezések kért értelmezése semmilyen kapcsolatban nem áll az alapügy tényállásával vagy tárgyával.(27) Ez utóbbi annyiban nem jellemző az alapügyre, amennyiben nem zárható ki az, hogy a kérdést előterjesztő bíróság az alapügy minden körülményének, különösen az ASL Lecce szerződése értéke kiszámítása módjának értékelését követően(28) arra a következtetésre jut, hogy az alapügyben végül mégis alkalmazni kell a 2004/18 irányelvet, mert túllépték az irányadó értékhatárt.

48. Följaktligen är domstolen skyldig att efterkomma den hänskjutande domstolens begäran och tolka direktiv 2004/18.

48. Következésképpen a Bíróságnak határoznia kell a kérdést előterjesztő bíróság kérelméről, és értelmeznie kell a 2004/18 irányelvet.

3. Huruvida det föreligger ett tillämpligt undantag

3. A kivétel relevanciájának hiánya

49. Medan tröskelvärdena utgör en första rent ekonomisk avgränsning av bestämmelserna om offentlig upphandling, innehåller direktivet därutöver konkreta undantag för särskilda områden. Från dessa ska man skilja de undantag som inte regleras skriftligt, vilka domstolen har utvecklat i sin praxis och som i huvudsak avser situationer i vilka regionala eller lokala upphandlande myndigheter tillsammans utför uppgifter av allmänintresse. Undantagsbestämmelserna syftar till en finjustering av direktiven om offentlig upphandling. I synnerhet ska sådana områden undantas från bestämmelserna om offentlig upphandling på vilka det inte föreligger några risker i konkurrenshänseende som är typiska för offentlig upphandling, det saknas ett gränsöverskridande handelsintresse eller det av hänsyn till särskilda omständigheter eller behov inte är motiverat att tillämpa bestämmelserna om offentlig upphandling.(29)

49. Míg az értékhatárok a közbeszerzési jog első, tisztán pénzügyi behatárolását végzik el, addig az irányelvek ezen túlmenően az egyes területekre vonatkozó, kifejezett kivételeket tartalmazzák. Ettől meg kell különböztetni azokat az íratlan kivételeket, amelyeket a Bíróság fejlesztett ki ítélkezési gyakorlatában, és amelyek lényegében olyan eseteket érintenek, amelyekben regionális, illetve helyi közjogi hatóságok közösen végeznek közfeladatokat. A kivételeket tartalmazó rendelkezések célja a közbeszerzési irányelvek finomhangolása. Különösen azokat a területeket kell kivenni a közbeszerzési jog hatálya alól, amelyeken közbeszerzési jellegű veszély nem fenyegeti a versenyt, ahol hiányzik a határokon átnyúló kereskedelmi érdek, vagy a közbeszerzési jog alkalmazása nem felel meg a kivételek sajátosságainak és különös szükségleteinek.(29)

50. Oavsett vilket slags undantag som är tillämpligt i ett visst fall ska det beaktas att undantagsbestämmelserna i direktiven med hänsyn till syftet med direktiven om offentlig upphandling, nämligen att tilldelning av offentliga kontrakt ska omfattas av gemensamma regler i samtliga medlemsstater och ett generellt öppnande av den offentliga upphandlingen för konkurrens, är slutgiltiga och dessutom i princip ska ges en restriktiv tolkning.(30)

50. Attól függetlenül, hogy valamely adott esetben milyen fajta kivétel irányadó, meggondolandó az, hogy az irányelvek kivételeket tartalmazó rendelkezéseit kimerítően, továbbá főszabály szerint szűken kell értelmezni a közbeszerzési irányelvek célja miatt, miszerint az állami szerződések odaítélését minden tagállamban közös szabályozás alá kell vonni, és a közbeszerzési szerződéseket általában meg kell nyitni a verseny előtt.(30)

51. I målet vid den nationella domstolen ska både kodifierade och oskrivna undantag beaktas och jag ska nedan även pröva huruvida de är tillämpliga i denna systematiska turordning.

51. Az alapügyben figyelembe kell venni továbbá kodifikált és íratlan kivételeket is, amelyek alkalmazhatóságát a következőkben ebben a rendszerszerű sorrendben is meg kell vizsgálni.

a) Kodifierade undantag

a) Kodifikált kivételek

i) Tjänstekontrakt på grundval av en ensamrätt

i) i. „Kizárólagos jog” alapján odaítélt, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés

52. Det skulle inledningsvis kunna vara fråga om undantaget i artikel 18 i direktiv 2004/18. Härav följer att ”[d]etta direktiv … inte [skall] tillämpas på offentliga tjänstekontrakt som av en upphandlande myndighet tilldelas en annan upphandlande myndighet … på grundval av en ensamrätt som dessa innehar enligt offentliggjorda lagar eller andra författningar som är förenliga med fördraget”. Detta undantag skulle sålunda först vara tillämpligt om det kunde påvisas att universitetet har en ensamrätt att tillhandahålla tjänster av det slag som har avtalats.

52. Elsőként a 2004/18 irányelv 18. cikke szerinti kivételt kell figyelembe venni. Eszerint „az irányelv nem alkalmazható arra a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésre, amelyet egy ajánlatkérő szerv egy másik ajánlatkérő szervnek […] ítél oda, olyan kizárólagos jog alapján, amelyet a Szerződéssel összeegyeztethető, kihirdetett törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezés értelmében e szervek élveznek”. Ez a kivétel csak akkor lenne irányadó, ha igazolható az egyetem kizárólagos joga a megállapodás szerinti fajtájú szolgáltatások nyújtására.

53. I detta avseende är det tillräckligt att påpeka att även om universiteten i italiensk lagstiftning enligt artikel 6.4 i lag nr 168/1989 betraktas som den ”viktigaste platsen för vetenskaplig forskning” och de enligt artikel 15.1 i lag nr 241/1990 medges rätt att ”sluta avtal med andra offentliga myndigheter i syfte att reglera samarbete beträffande bedrivandet av verksamhet av allmänintresse”, så kan detta inte anses medföra någon ensamrätt i den mening som avses ovan. Det föreligger varken enligt italiensk lagstiftning eller enligt unionslagstiftningen någon lagstadgad ensamrätt för universiteten att genomföra verksamhet som avser utredning och bedömning av sjukvårdsanläggningars utsatthet ur seismisk synvinkel på uppdrag av den offentliga förvaltningen. Den tjeckiska regeringen(31) har med rätta påpekat att denna verksamhet snarare ska ses som en anknytande forskningsverksamhet och inte som ett uppfyllande av universitetens grundläggande funktion som plats for akademisk vetenskapsförmedling, i fråga om vilken universiteten förfogar över en ensamrätt inom varje medlemsstats utbildningssystem.

53. Ehhez elegendő utalni arra, hogy még akkor sem lehet a fenti értelemben vett kizárólagos jogra következtetni, ha az olasz jog az egyetemeket a 168/1989. sz. törvény 6. cikkének (4) bekezdésében a „tudományos kutatás elsődleges központjainak” nevezi, és a 241/1990. sz. törvény 15. cikkének (1) bekezdésében felhatalmazza arra, hogy „megállapodást kössenek más közigazgatási szervekkel a közös érdekeltségű tevékenységek együttműködésben történő folytatásának szabályozásáról”. Sem az olasz ítélkezési gyakorlatban, sem az uniós jogban nem található meg az egyetemek jogszabályban lefektetett kizárólagos joga arra, hogy közigazgatási szerződések keretében kórházi építmények szeizmikus sérülékenységének felmérését és értékelését végezzék. A cseh kormánnyal(31) annyiban egyet kell érteni, hogy az ilyen fajtájú tevékenységek inkább az egyetem kiegészítő kutatási tevékenységének tekintendőek, nem pedig a tudományos oktatás központjának biztosításában rejlő azon alapvető funkciók betöltésének, amely tekintetében az egyetemek valamennyi tagállam képzési rendszerében kizárólagos joggal rendelkeznek.

54. Följaktligen är undantaget i artikel 18 i direktiv 2004/18 inte tillämpligt i målet vid den nationella domstolen.

54. Következésképpen az alapügyben nem irányadó a 2004/18 irányelv 18. cikke szerinti kivétel.

ii) Särskilda undantag för forsknings- och utvecklingstjänster

ii) ii. A kutatással és fejlesztéssel kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó különös kivétel

55. Det ska vidare prövas huruvida det särskilda undantaget i artikel 16 f i direktiv 2004/18 är tillämpligt i målet vid den nationella domstolen. Enligt denna bestämmelse ska direktivet inte tillämpas på sådana offentliga tjänstekontrakt som avser ”forsknings- och utvecklingstjänster, med undantag av sådana vars resultat endast tillkommer en upphandlande myndighet i dess egen verksamhet, förutsatt att den tillhandahållna tjänsten helt och hållet betalas av den upphandlande myndigheten”.

55. A továbbiakban azt kell megvizsgálni, hogy az alapügyben irányadó‑e a 2004/18 irányelv 16. cikkének f) pontja. E rendelkezés értelmében nem tartozik ezen irányelv hatálya alá „a kutatással és fejlesztéssel kapcsolatos szolgáltatásra irányuló szerződés nem tartozik ezen irányelv hatálya alá, kivéve, ha a haszon kizárólag az ajánlatkérőnél jelentkezik a szolgáltatásnak a saját tevékenységében való felhasználása során, és feltéve, hogy a kapott szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben az ajánlatkérő fizeti meg”.

56. Sistnämnda kriterium är uppfyllt såtillvida att ASL Lecce enligt avtal har åtagit sig att betala ersättning. Det är däremot oklart huruvida de andra rekvisiten är uppfyllda. Även om äganderätten till eventuella resultat från provningsverksamheten enligt konsultavtalet tillkommer ASL Lecce så var denna myndighet emellertid skyldig att uttryckligen omnämna avdelningen vid ett offentliggörande i ett tekniskt-ekonomiskt sammanhang. Mot denna bakgrund uppkommer frågan i vilken utsträckning äganderätten till resultaten av undersökningen uteslutande tillkom ASL Lecce. Det kan i princip inte uteslutas att detta var fallet. I brist på närmare uppgifter om de faktiska omständigheterna och de därmed förbundna rättsföljderna enligt nationell lagstiftning är det inte möjligt att med säkerhet fastställa huruvida detta villkor är uppfyllt så att undantaget i artikel 16 f i direktiv 2004/18 är tillämpligt. I detta avseende skulle det krävas en undersökning och en bedömning av faktiska omständigheter vilken domstolen emellertid inte har behörighet att företa i samband med ett förfarande enligt artikel 267 FEUF.(32) Detta omfattas tvärtom av den nationella domstolens behörighet. Det ankommer sålunda på sistnämnda domstol att mot bakgrund av de sammantagna omständigheterna i det nationella målet pröva huruvida undantaget i artikel 16 f i direktiv 2004/18 är tillämpligt.

56. Ez utóbbi annyiban teljesül, hogy az ASL Lecce szerződésben vállalta az ellenszolgáltatás kifizetését. Nem egyértelmű azonban, hogy teljesülnek‑e a további tényállási feltételek. Ugyanis, bár a tanácsadási szerződés értelmében a kísérleti tevékenységből származó bármilyen eredmény tulajdonjoga az ASL Leccét illette meg, mindazonáltal arra is kötelezte ez utóbbit, hogy az eredmények műszaki‑tudományos területen történő közzététele esetén kifejezetten hivatkozzon a tanszékre. Ez felveti azt a kérdést, hogy mennyiben volt az ASL Lecce kizárólagos tulajdona a kutatás eredménye. Alapvetően nem zárható ki, hogy ez az eset állt fenn. A megállapodás tartalmára és az ahhoz kapcsolódó nemzeti jogi jogkövetkezményekre vonatkozó közelebbi tényállási adatok hiányában nem állapítható meg bizonyossággal az, hogy teljesül‑e a 2004/18 irányelv 16. cikkének f) pontja szerinti kivétel e feltétele. Ehhez a tények megállapítása és értékelése szükséges, a Bíróság erre mindazonáltal nem jogosult az EUMSZ 267. cikk szerinti eljárás keretében.(32) Ez sokkal inkább a nemzeti bíróság feladata. Az ő feladata annak vizsgálata, hogy az alapügy körülményeire tekintettel releváns‑e a 2004/18 irányelv 16. cikke f) pontja szerinti kivétel.

b) Oskrivna undantag

b) Íratlan kivételek

57. Såsom redan har antytts ovan, har domstolen i sin praxis utvecklat ytterligare två undantag avseende intern upphandling och interkommunalt samarbete.(33) Jag ska nedan redogöra för deras centrala innehåll mot bakgrund av en prövning huruvida de är tillämpliga i målet vid den nationella domstolen.

57. Ahogyan fent utaltam rá, a Bíróság bírói jogfejlesztés útján kifejlesztette az úgynevezett in house ügyleteket, valamint az önkormányzati együttműködés eltérő formáit érintő, két további kivételt.(33) Az alapügyre való alkalmazhatóságuk vizsgálatára tekintettel célszerű bemutatni ezek lényeges alapvetéseit.

i) Interna förfaranden

i) i. In house eljárások

58. För att det ska föreligga interna förfaranden krävs det att det föreligger ett utbyte av prestationer som, i rättsligt hänseende, äger rum inom samma rättssubjekt. Interna förfaranden omfattar sålunda inte några transaktioner som har betydelse i upphandlingshänseende, eftersom en upphandlande myndighet utför transaktioner med egna medel. Detta är, såsom domstolen har slagit fast i domen i målet Stadt Halle och RPL Lochau,(34) tillåtet enligt bestämmelserna om offentlig upphandling. I nämnda dom fann domstolen att ”en offentlig myndighet som är en upphandlande myndighet har möjlighet att utföra de uppgifter av allmänintresse som åligger denna med egna medel – administrativa, tekniska och andra – utan att behöva vända sig till externa enheter utanför sin organisation”. Enligt domstolen mening kan det ”[i] ett sådant fall … inte vara fråga om ett avtal med ekonomiska villkor som ingåtts med en i förhållande till den upphandlande myndigheten fristående juridisk person”. De unionsrättsliga bestämmelserna angående offentlig upphandling ska då inte tillämpas.(35)

58. Az in house eljárások jelentésük alapján feltételezik a kölcsönös szolgáltatásokat, amelyeket – jogi szempontból – egyetlen jogalany teljesít. Az in house eljárások tehát nem valósítanak meg beszerzési eljárásokat, hiszen az ajánlatkérő saját eszközeivel teljesíti a szolgáltatásokat. Közbeszerzési jogi szempontból ez megengedhető, amint ezt a Bíróság megerősítette a Stadt Halle és RPL Lochau ügyben hozott ítéletében(34) . A Bíróság ott kifejtette, hogy „az a hatóság, amely ajánlatkérőnek minősül, közfeladatait saját közigazgatási, műszaki és egyéb eszközeivel is végrehajthatja, anélkül hogy köteles lenne igénybe venni a szerveihez nem tartozó, külső jogalanyokat”. A Bíróság álláspontja szerint „ilyen esetben nem lehet szó az ajánlatkérőtől jogilag elkülönült jogalannyal kötött visszterhes szerződésről”. A közbeszerzésről szóló uniós rendelkezések így nem alkalmazhatóak ilyen tényállásra.(35)

59. I samband med denna fråga ska jag även behandla sådana situationer i vilka ett offentligrättsligt organ som tilldelar ett kontrakt till en person som i rättsligt hänseende visserligen är självständig, men denna person har ett särskilt förhållande till organet.(36) Det är även vad avser denna problematik i slutänden frågan om huruvida det föreligger ett kontrakt som kräver offentlig upphandling. Främst uppkommer frågan huruvida två olika personer deltar i förfarandet som båda skulle kunna uppträda som upphandlande myndigheter och anbudsgivare. Medan frågan huruvida det är fråga om samma person kan besvaras nekande redan med hänvisning till deras ställning som egna rättssubjekt, orsakar frågan huruvida de i fråga om en konkret transaktion var och en utgör upphandlande myndighet och anbudsgivare ofta svårigheter. Båda personerna kan teoretiskt sett ha sådana ömsesidiga band vad avser ett visst kontrakt att upphandlingsskyldigheten bortfaller, eftersom det inte föreligger något uppdrag.

59. Ugyanezen téma keretében kezelik azt a tényállást is, amikor valamely állami szerv ugyan jogilag önálló jogalannyal köt szerződést, ez a személy azonban különös kapcsolatban áll vele.(36) Ennél a problémánál is végső soron az a kérdés, hogy közbeszerzési kötelezettséggel terhelt szerződésről van‑e szó. Előzetesen felmerül a kérdés, hogy az eljárásban két olyan különböző személy vesz‑e részt, akik mind ajánlatkérőként, mind ajánlattevőként felléphetnek. Míg jogi önállóságukra való utalás mellett a személyazonosságra nemleges választ kell adni, nem ritkán nehézséget okoz az a kérdés, hogy valamely pontosan meghatározott eljárás esetében egyaránt rendelkezhetnek‑e ajánlattevői és ajánlatkérői tulajdonsággal. Bizonyos körülmények között olyan formában kapcsolódhat egymáshoz az ugyanazon szerződésben részes mindkét személy, hogy ajánlat hiányában nem vonatkozik rájuk a közbeszerzési kötelezettség.

60. Enligt domstolens uppfattning är det i princip tillräckligt för att det ska föreligga en skyldighet att infordra anbud att kontraktet har ingåtts mellan en upphandlande myndighet och en i förhållande till denna myndighet fristående juridisk person. Sedan den avgörande domen i målet Teckal(37) utgår domstolen emellertid från att det inte krävs någon upphandling, och sålunda att det i slutänden föreligger en transaktion som ska likställas med en intern transaktion ”om den upphandlande myndigheten utövar en kontroll över den ifrågavarande juridiska personen motsvarande den som den utövar över sin egen förvaltning, och denna juridiska person bedriver huvuddelen av sin verksamhet tillsammans med den eller de myndigheter som innehar den”.(38)

60. A Bíróság álláspontja szerint a közbeszerzési kötelezettséghez alapvetően elegendő az, hogy a szerződés egy ajánlatkérő szerv és egy jogilag tőle különböző személy között jött létre. A Teckal‑ügyben hozott, irányadó ítélet(37) óta a Bíróság mindazonáltal a közbeszerzés szükségességének hiányából és végeredményben egy in house‑hoz hasonló eljárásból indul ki akkor, „ha az ajánlatkérőnek minősülő hatóság a kérdéses elkülönült jogalany felett olyan ellenőrzést gyakorol, mint amelyet a saját szervei felett, feltéve hogy ez a jogalany tevékenységének lényeges részét az őt tulajdonában tartó hatóság javára végzi”(38) .

61. Det ska emellertid konstateras att det inte är fråga om någon av dessa båda situationer i målet vid den nationella domstolen. För det första har det aktuella kontraktet ingåtts mellan två olika rättssubjekt. För det andra är det enligt den hänskjutande domstolens uppgifter(39) klarlagt att ASL Lecce inte på något sätt utövar kontroll över universitetet. Följaktligen kan det inte vara fråga om en intern transaktion.

61. Mindazonáltal megállapítandó, hogy az alapügyben egyik tényállás sem valósult meg. Először is a jelen ügyben szóban forgó szerződést két különböző jogalany kötötte. Másodszor a kérdést előterjesztő bíróság tájékoztatása alapján(39) megállapítható, hogy az ASL Lecce semmilyen módon nem ellenőrizte az egyetemet. Következésképpen nem beszélhetünk in house eljárásról.

ii) Interkommunalt samarbete

ii) ii. Önkormányzati együttműködés

62. Ett ytterligare oskrivet undantag följer av de villkor som har uppställts i rättspraxis som kommer till uttryck i domen i målet kommissionen mot Tyskland(40)(41) . Av denna dom kan det utläsas under vilka omständigheter och i vilka former det interkommunala samarbetet ska vara undantaget från tillämpningsområdet för bestämmelserna om offentlig upphandling.(42) Inte minst av denna anledning ska jag nedan redogöra för de faktiska omständigheter på vilka denna dom grundades samt sammanfatta domstolens huvudsakliga resonemang.

62. További íratlan kivétel következik azokból az ítélkezési gyakorlatban megfogalmazott elvekből, amelyeket a Bizottság kontra Németország ügyben hozott ítélet(40) fektetett le(41) . Ebből az ítéletből kiderül, hogy az önkormányzati együttműködés milyen körülmények között és milyen formában nem esik a közbeszerzési jog hatálya alá.(42) Nem utolsósorban ezért célszerű összefoglalni egyrészt azokat a tényeket, amelyek e döntés meghozatalához vezettek, másrészt nagy vonalakban a Bíróság érvelését.

– Domstolens resonemang i domen i målet kommissionen mot Tyskland

– A Bíróság érvelése a Bizottság kontra Németország ügyben hozott ítéletben

63. Bakgrunden till denna talan om fördragsbrott var att bortskaffandet av avfall i de fyra förvaltningsdistrikten Rotenburg (Wümme), Harburg, Soltau-Fallingbostel och Stade i Niedersachsen utan anbudsinfordran i hela unionen hade anförtrotts Stadtreinigung Hamburg, ett offentligt företag som i rättsligt hänseende utgjorde ett offentligrättsligt organ. Parterna hade avtalat om en årlig ersättning med en mekanism för prisanpassning på grundval av den levererade mängden. Avtalet gällde i 20 år. Parterna kom överens om att senast fem år innan avtalet löpte ut inleda förhandlingar i syfte att fatta beslut huruvida avtalet skulle förlängas.

63. E kötelezettségszegési eljárás tárgya az Alsó‑Szászország négy Landkreisával, azaz Rotenburggal (Wümme), Harburggal, Soltau‑Fallingbostellel és – a közjogi létesítmény formájában fennálló közjogi vállalkozás – Stade Landkreissel, európai szintű odaítélés nélkül megkötött, a hulladékok ártalmatlanítására vonatkozó szerződés volt. Az árat a szállított mennyiséghez igazított árszámítási mechanizmus segítségével éves díjban határozták meg. A szerződés időtartamát 20 évben állapították meg. A felek megállapodtak abban, hogy e szerződés lejárta előtt legkésőbb öt évvel tárgyalásokat kezdenek arról, hogy meghosszabbítsák‑e a szerződést.

64. Domstolen ogillade kommissionens talan av det skälet att den inte fann att ingåendet av avtalet beträffande bortskaffande av avfall utan upphandlingsförfarande på europeisk nivå innebar ett åsidosättande av direktiv 95/50. Domstolen avfärdade en eventuell skyldighet att genomföra att upphandlingsförfarande med motiveringen att det genom det omtvistade avtalet inrättats ett samarbete mellan lokala myndigheter som syftar till att säkerställa att ett allmännyttigt uppdrag som är gemensamt för dessa lokala myndigheter, det vill säga återvinning av avfall, fullgörs.(43) För att fastställa detta genomförde domstolen en grundlig prövning av avtalet i samband med vilken den uppgav vilka aspekter som den ansåg kännetecknande för ett interkommunalt samarbete. Dessa aspekter utgör, såsom ska visas nedan, samtidigt de kriterier med hjälp av vilka det kan fastställas huruvida ett visst avtal mellan offentliga myndigheter omfattas av det interkommunala samarbetet. De utgör med andra ord rekvisiten för undantaget.

64. A Bíróság azért utasította el a Bizottság keresetét, mert úgy látta, hogy nem sérti a 92/50 irányelvet az, hogy a hulladékok ártalmatlanítására vonatkozó szerződést közvetlenül, közbeszerzési eljárás vagy európai szintű odaítélés nélkül kötötték meg. Az esetleges közbeszerzési kötelezettséget a Bíróság lényegében azzal az indokolással hárította el, hogy a vitatott szerződés helyi önkormányzatok közötti olyan együttműködést hoz létre, amelynek célja ezen önkormányzatok közös közszolgáltatási feladata – azaz a hulladékártalmatlanítás – végrehajtásának biztosítása.(43) Ennek megállapításához alaposan elemezte a szerződést, és ennek keretében kidolgozott minden olyan szempontot, amely álláspontja szerint tipikusan jellemzi az önkormányzati együttműködést. Ahogyan a következőkben még megmutatkozik, ezek a szempontok jelentik egyúttal azokat a feltételeket, amelyek alapján meghatározható az, hogy az önkormányzati együttműködés íratlan kivételéhez tartozik‑e a közjogi hatóságok közötti meghatározott megállapodás. Más szavakkal kifejezve, ezek jelentik a kivétel tényállási jellemzőit.

65. Det är påfallande att domstolen anser att det interkommunala samarbetet kännetecknas av att alla deltagande myndigheter bemödar sig att gemensamt säkerställa ett effektivt uppfyllande av uppgifter av allmänintresse. Som motivering för att detta område undantas från bestämmelserna om offentlig upphandling tjänar fastställelsen, såsom redan i domen i målet Coditel Brabant,(44) att en offentlig myndighet har möjlighet att med egna medel utföra de uppgifter av allmänintresse som åligger den, utan att behöva vända sig till enheter utanför sin organisation, och att denna möjlighet även kan utövas i samarbete med andra offentliga myndigheter. Enligt domstolens uppfattning kräver en sådan självständighet att det även måste stå en offentlig myndighet fritt att arbeta tillsammans med andra offentliga uppdragsgivare och på så sätt lägga samman de aktuella egna medlen.(45) Mot bakgrund av detta resonemang har domstolen även tillskrivit de offentliga myndigheterna en valmöjlighet vad gäller i vilken rättslig form de vill samarbeta vid fullgörandet av sina allmännyttiga tjänster, antingen såsom i nämnda mål enbart genom ett enkelt avtal eller institutionaliserat(46) genom ett offentligrättsligt organ. Detta motiverade domstolen med att det inte föreligger någon unionsrättslig bestämmelse enligt vilken det föreskrivs en särskild rättslig form.(47) Dessutom fann den inte att det i teleologiskt avseende krävdes ett motsvarande formkrav för samarbetet, om konkurrensen på den inre marknaden inte snedvrids genom att ett privat företag gynnas och andra sålunda diskrimineras.(48)

65. Feltűnő, hogy a Bíróság szempontjából az önkormányzati együttműködést valamennyi részt vevő területi vagy települési önkormányzat arra irányuló törekvése jellemzi, hogy közösen, hatékonyan lássák el a közfeladatot. E terület közbeszerzési jog hatálya alóli kiemelésének jogalapja az a megállapítás – ahogyan ez már a Coditel Brabant ügyben hozott ítéletben(44) is szerepel –, miszerint a közjogi hatóság közfeladatait saját eszközeivel és más közjogi hatóságokkal együttműködve is végrehajthatja, anélkül hogy köteles lenne igénybe venni a szolgálataihoz nem tartozó, külső jogalanyokat. Ez az autonómia azonban a Bíróság szerint feltételezi azt, hogy az ajánlatkérő szervnek szabad együttműködnie más ajánlatkérővel, és így csoportosítania saját eszközeit.(45) Ezen érvelés alapján a Bíróság elismerte a közjogi hatóság választási szabadságát abban a tekintetben, hogy milyen jogi formában szándékozik megvalósítani a közfeladatok közös megvalósítását, a jelen ügyhöz hasonlóan csupán egy egyszerű szerződéssel, vagy intézményesítve,(46) külön közjogi intézmény létrehozásával. Ezt egyrészt azzal a formális érvvel indokolta, hogy az uniós jog nem ír elő e tekintetben meghatározott jogi formát.(47) Másrészt teleológiai szempontból sem tartotta szükségesnek az együttműködés megfelelő formájának előírását, feltéve hogy nem torzul a verseny a közbeszerzési belső piacon azáltal, hogy valamely magánvállalkozás előnybe kerül, és ezáltal másokat hátrányosan megkülönböztetnek.(48)

– De av domstolen fastställda kriterierna

– A Bíróság által meghatározott feltételek

66. Till skillnad från den rättspraxis som avser interna förfaranden, där domstolen redan i domen i målet Teckal har sammanfattat de aktuella kriterierna i en kortfattad maxim, går det inte att i detta principiella avgörande hitta någon motsvarande kortfattad formulering med avseende på vilka villkor det generellt, utöver i det aktuella målet, ska anses tillåtet med ett interkommunalt samarbete utan tillämpning av lagstiftningen om offentlig upphandling. Trots detta är det, såsom nämnts ovan, möjligt att ur domstolens resonemang härleda en rad relevanta, kumulativa kriterier. Härav följer att domstolen undantar interkommunalt samarbete från tillämpningsområdet för bestämmelserna om offentlig upphandling mot bakgrund av följande kriterier:

66. Az in house eljárásokkal kapcsolatos ítélkezési gyakorlattól eltérően, ahol a Bíróság már a Teckal‑ügyben hozott ítéletében egyetlen tömör mondatban összefoglalta a két irányadó feltételt, ebben az alapvető ítéletben nem találunk összehasonlítható tömör megfogalmazást arra nézve, hogy a szóban forgó ügyből kiindulva milyen feltételek mellett tekinthető általánosan megengedhetőnek valamely közbeszerzési eljárást mellőző önkormányzati együttműködés. Mégis, ahogyan már kifejtettem, a Bíróság érveléséből levezethető egy sor olyan irányadó feltétel, amelynek együttesen kell teljesülnie. Ennek megfelelően a Bíróság a következő feltételek mellett tekinti a közbeszerzési jog hatálya alól mentesnek az önkormányzati együttműködést:

– Utförandet avser uppgifter av allmänintresse, respektive uppgifter som hänger samman med uppgifter som är ägnade att uppnå mål av allmänintresse.

– közérdekű közszolgáltatási feladatok közös ellátása, illetve a közérdek szolgálatán alapuló megfontolásokkal és követelményekkel összefüggő feladatok ellátása;

– Utförandet sker uteslutande genom offentliga myndigheter utan inblandning av någon privat avtalspart.

– magánfél részvétele nélkül kizárólag hatóságok által;

– Samarbetet grundas på avtal eller en institutionaliserad rättslig form som exempelvis en interkommunal sammanslutning.

– szerződéses alapon vagy intézményesített jogi formában, például célcsoportosulás útján;

– Inget privat företag ges någon fördel i förhållande till sina konkurrenter vad avser avtalets ingående.

– a szerződéskötés tekintetében egyetlen magánvállalkozás sem kerül versenytársaival szemben előnyösebb helyzetbe;

– Avtalet inte syftar till att kringgå bestämmelserna om offentlig upphandling.

– a szerződés célja nem a közbeszerzésre vonatkozó szabályok megkerülése.

67. Det skulle mot direkt tillämpning av denna rättspraxis i målet vid den nationella domstolen kunna hävdas att det i detta mål, till skillnad från de omständigheter som låg till grund för domen i målet kommissionen mot Tyskland, inte är fråga om ett samarbete mellan lokala myndigheter. I själva verket avser förevarande mål tvärtom ett avtal mellan en lokal myndighet och ett offentligrättsligt organ. Mot denna bakgrund ska jag utreda huruvida det på grundval av denna rättspraxis är möjligt att utgå från att det föreligger ett undantag som omfattar sådana samarbetsformer som de här aktuella.

67. Ezen ítélkezési gyakorlatnak az alapügyre való közvetlen alkalmazhatósága ellen szólhat lényegében az, hogy itt – a Bizottság kontra Németország ügy alapjául szolgáló tényállástól eltérően – nem területi vagy települési önkormányzatok közötti együttműködésről van szó. A jelen jogvita tárgya valójában inkább egy területi vagy települési önkormányzat hivatala és egy közjogi szerv közötti szerződéses megállapodás. Mindezek alapján annak a kérdésnek kell utánajárni, hogy ezen ítélkezési gyakorlat alapján mennyiben lehet kiindulni a jelen ügyben szóban forgó együttműködési formára vonatkozó kivételből.

iii) Rättsfiguren ”samarbete mellan offentliga myndigheter”

iii) iii. Az „állami szervek közötti partnerség” jogintézménye

– Utvidgning av undantaget till diverse former av samarbete mellan offentliga myndigheter

– A kivétel kiterjesztése a közjogi hatóságok különféle együttműködési formáira

68. Vid en noggrann läsning av domen i målet kommissionen mot Tyskland framgår emellertid att de undantag som domstolen har utvecklat i princip inte utgör hinder mot sådana former av samarbete.

68. A Bizottság kontra Németország ügyben hozott ítélet alapos olvasata mindazonáltal nyilvánvalóvá teszi, hogy a Bíróság által kifejlesztett kivétel főszabály szerint nem ellentétes az együttműködés ilyen formáival.

69. För en sådan slutsats kan det först anföras att det i nämnda mål var fråga om ett avtal mellan Stadtreinigung Hamburg och fyra angränsande förvaltningsdistrikt, varvid det ska påpekas att Stadtreinigung Hamburg utgjorde ett offentligrättsligt organ och inte en lokal myndighet.(49) Det ska dessutom beaktas att domstolen i domen ofta har använt det neutrala begreppet ”offentlig myndighet”,(50) av vilket det framgår att det inte enbart står kommunerna fritt att tillämpa ett samarbete som förutsättning för en tillämpning av det oskrivna undantaget.(51) Det skulle även med hänsyn till skillnader i hur förvaltningen är organiserad i de olika medlemsstaterna vara för formalistiskt och svårt att motivera en begränsning av undantaget enbart till samarbete mellan lokala myndigheter. Mot denna bakgrund är det logiskt med en extensiv tolkning av detta oskrivna undantag och att följaktligen snarare tala om ett ”samarbete mellan offentliga myndigheter”.

69. Ezzel a témával összefüggésben elsőként azt kell megállapítani, hogy ebben a jogvitában a Hamburg város köztisztasági szolgálata és a négy szomszédos Landkreis között létrejött szerződésről volt szó, miközben utalni kell arra a körülményre, hogy Hamburg város köztisztasági szolgálata közjogi szerv, és nem területi vagy települési önkormányzat.(49) Másodszor azt kell figyelembe venni, hogy a Bíróság az ítéletben gyakran használta a semleges „közjogi hatóság” kifejezést,(50) amellyel azt adta értésre, hogy az íratlan kivétel alkalmazásának feltételeként szolgáló együttműködés nemcsak az önkormányzatok lehetősége.(51) A kivétel kizárólag területi vagy települési önkormányzatok együttműködésére való korlátozása túl formális és nehezen megvalósítható lenne, tekintettel az egyes tagállamok eltérő közigazgatási szervezeti berendezkedésére. Mindezek alapján az tűnik következetesnek, ha szélesebben értjük ezen íratlan kivétel hatályát, és következésképpen inkább a „közjogi hatóságok közötti együttműködésről” beszélünk.

70. Det ska sålunda konstateras att detta oskrivna undantag i princip även kan omfatta en situation i vilken de avtalsslutande parterna utgörs av en hälso- och sjukvårdsmyndighet och ett universitet.

70. Következésképpen abból kell kiindulni, hogy ez az íratlan kivétel főszabály szerint olyan tényállást is magában foglalhat, amelyben egy egészségügyi hivatal és egy egyetem a szerződéses felek.

– Frågan om huruvida villkoren är uppfyllda i målet vid den nationella domstolen

– A feltételek teljesülése az alapügyben

71. För att ASL Lecce och universitetet ska kunna åberopa detta oskrivna undantag måste de ovannämnda villkor som ställs på ett samarbete mellan offentliga myndigheter vara uppfyllda i målet vid den nationella domstolen. Det är ostridigt att det föreligger ett kontrakt mellan myndigheter som uteslutande är offentliga utan någon form av privat deltagande, vilket innebär att flera av villkoren är uppfyllda på samma gång. Andra villkor medför däremot svårigheter och kräver en närmare prövning.

71. Ahhoz, hogy az ASL Lecce és az egyetem hivatkozhasson erre az íratlan kivételre, az alapügyben teljesülniük kell a közjogi hatóságok közötti együttműködésre vonatkozó, fent nevezett feltételeknek. Nem vitatott, hogy kizárólag közjogi hatóságok között, bármilyen formájú magánrészvétel nélkül kötött szerződéses megállapodásról van szó, és ezzel egyszerre több feltétel teljesül. Más feltételek azonban nehézségeket okoznak, és közelebbi vizsgálatot igényelnek.

Huruvida det föreligger ett behov i det allmännas intresse

Közfeladat teljesítése

72. En av de mest omtvistade frågorna som uppkommer i förevarande mål är huruvida båda parter ingick det aktuella kontraktet i syfte att tillgodose behov av allmänintresse .

72. A jelen ügyben felmerülő egyik legvitatottabb kérdés az, hogy a szóban forgó szerződést mindkét fél azzal a céllal kötötte‑e, hogy köz feladatot teljesítsen.

73. Såsom angetts ovan gav ASL Lecce universitetet i uppdrag att genomföra verksamhet som avsåg utredning och bedömning av sjukvårdsanläggningarna i provinsen Lecces utsatthet ur seismisk synvinkel. Dessa arbeten måste genomföras i enlighet med de nationella bestämmelser om anläggningars säkerhet, i synnerhet strategiska byggnader, som antagits. Såsom ASL Lecce(52) har uppgett i sitt skriftliga yttrande var syftet att resultaten i denna studie skulle ligga till grund för egna framtida projekt för att förbättra de aktuella byggnadernas motståndskraft. Av detta kan man dra slutsatsen att ASL Lecce genom uppdraget att genomföra studien egentligen avsåg iaktta den skyldighet som myndigheten ålagts i nationell lagstiftning i syfte att säkerställa sjukhusens säkerhet. En sådan uppgift tjänar allmänintresset och omfattas av statens befogenhet.

73. Amint azt korábban bemutattam, az egyetemet azzal bízták meg, hogy Lecce megye kórházi építményei szeizmikus sérülékenységének felmérésére és értékelésére irányuló tevékenységet végezzen. Ezeket a munkákat az építmények és különösen a stratégiai épületek biztonságára vonatkozó nemzeti szabályozás alapján kellett elvégezni. Amint azt az ASL Lecce írásbeli észrevételeiben kifejtette,(52) e tanulmány eredményei az érintett építmények ellenállásának javítására irányuló, jövőbeli saját projektek alapjául szolgáltak. Következésképpen a tanulmány kidolgozására irányuló megbízással az ASL Lecce tulajdonképpen azon kötelezettségének kívánt eleget tenni, amelyet a nemzeti jog a kórházak biztonságának biztosítása céljából számára előírt. E feladat közcélú és az állam hatáskörébe tartozik.

74. Följaktligen ingick båda parterna det aktuella kontraktet i syfte att tillgodose behov av allmänintresse.

74. Következésképpen a kérdéses szerződést mindkét fél közfeladat ellátása céljából kötötte.

Samarbete för att uppfylla ett gemensamt allmännyttigt uppdrag

A közös közfeladat teljesítése együttműködés formájában

75. Dessutom krävs det att samarbetet syftar till att uppfylla ett gemensamt allmännyttigt uppdrag.(53) Det är sålunda inte tillräckligt att den lagstadgade skyldigheten att fullgöra det aktuella allmännyttiga uppdraget enbart berör en av de deltagande offentliga myndigheterna, medan den andra enbart är medhjälpare som på grundval av avtalet tar över genomförandet av detta främmande uppdrag. Detta förefaller rimligt mot bakgrund av den etymologiska betydelsen av ordet ”samarbete”, som till sin natur just består i att parterna har en gemensam strategi som bygger på utbyte och avstämning av de aktuella intressena. Ett ensidigt tillgodoseende av en av parternas intressen kan knappast definieras som ett ”samarbete” i ovannämnda mening.(54)

75. Ezen túlmenően követelmény, hogy az együttműködés közös közfeladat teljesítésére szolgáljon.(53) Ezért nem elegendő az, hogy a kérdéses közfeladat teljesítésének jogszabályban előírt kötelezettsége csak az érintett közjogi hatóságok egyikére vonatkozik, míg a másik szerepe a teljesítés segítésére korlátozódik, és ezen idegen feladat teljesítését megbízás alapján vállalja át. Ez követhetőnek tűnik akkor, ha figyelembe vesszük az „együttműködés” kifejezés etimológiai jelentését, ugyanis az ilyen együttműködés lényege éppen a partnerek közötti közös stratégiában áll, amely az egyes érdekek cseréjén és összehangolásán alapul. Az egyik fél saját érdekeinek egyoldalú követése nehezen írható körül a fent bemutatott „együttműködés” kifejezéssel.(54)

76. Konkreta skäl för ett motsvarande krav på ett verkligt samarbete mellan offentliga myndigheter framgår av domstolens resonemang i domen i målet kommissionen mot Tyskland,(55) som rörde en särskild form av samarbete mellan fyra regionala myndigheter och ett offentligt företag som gjorde det möjligt för dessa att gemensamt uppfylla ett allmännyttigt uppdrag som ålåg dem alla, nämligen bortskaffandet av avfall. Domstolen har uttryckligen hänvisat till denna aspekt i sitt resonemang. Såsom den har fastställt är erkännandet av ömsesidiga rättigheter och skyldigheter kännetecknande för förhållandet mellan avtalsparterna. Dessutom förelåg det en skyldighet för avtalsparterna till ömsesidigt bistånd och ömsesidig hänsyn. Domen byggde sålunda på ett ömsesidigt förhållande som gick utöver ett tillhandahållande av tjänster enbart mot ersättning.(56)

76. A közjogi hatóságok közötti valódi együttműködés megfelelő követelményére vonatkozó konkrét támpontok a Bíróság által a Bizottság kontra Németország ügyben hozott ítéletben(55) kifejtettekből vezethetők le, amelyek négy területi vagy települési önkormányzat és egy közjogi szerv közötti különös együttműködési formára vonatkoztak, amely lehetővé tette számukra azt, hogy közösen lássanak el egy mindegyik számára kötelező közfeladatot, nevezetesen a hulladékártalmatlanítást. Erre a szempontra a Bíróság kifejezetten utalt a megállapításaiban. Amint azt megállapította, a szerződéses felek közötti kapcsolatot a jogok és kötelezettségek kölcsönös elismerése jellemezte. Ezen túlmenően a szerződéses feleket kötelezték egymás kölcsönös támogatására és kölcsönös tiszteletben tartására. Az ítélet alapjául így olyan kölcsönös viszony szolgált, amely túlmutatott az egyszerű visszterhes szolgáltatásnyújtáson.(56)

77. Såsom den polska regeringen,(57) CNI(58) och kommissionen(59) med rätta har erkänt skiljer sig omständigheterna i målet i den nationella domstolen emellertid i principiellt hänseende från de faktiska omständigheter som nämns ovan, eftersom de offentliga myndigheternas syften skiljer sig från varandra i sak. Medan enbart ASL Lecce har en lagstadgad skyldighet att utreda och bedöma sjukvårdsanläggningars utsatthet ur seismisk synvinkel, består universitets uppgift enligt lag i vetenskaplig forskning. Denna roll kompletteras genom den traditionella funktionen som plats för akademisk vetenskapsförmedling som jag har hänvisat till ovan.(60) Mot denna bakgrund framgår det tydligt att utredning och bedömning av sjukvårdsanläggningars utsatthet ur seismisk synvinkel inte kan anses omfattas av ett universitets ursprungliga behörighet. Vid en betraktelse av de konkreta aspekterna i målet vid den nationella domstolen kan det konstateras att universitetet inte har något motsvarande lagstadgat uppdrag. Detta har redan fastställts i samband med prövningen av artikel 18 i direktiv 2004/18.(61) Lika lite föreligger det omständigheter som talar för att universitetet självt skulle påta sig denna uppgift. Det förfogar emellertid såväl över de nödvändiga fackkunskaperna som över den personal och den utrustning som krävs för att uppfylla uppgiften. ASL Lecce utnyttjar dessa medel för att uppfylla sitt allmännyttiga uppdrag. Myndigheten nyttjar på så sätt indirekt universitetets resurser. I slutändan tillgodoses dock enbart ASL Lecces intressen.

77. Amint azt a lengyel kormány(57), a CNI(58) és a Bizottság(59) helyesen felismerte, az alapügy mindazonáltal annyiban alapvetően eltér a fent bemutatott tényállástól, amennyiben az érintett közjogi hatóságok céljai részleteiben eltérnek egymástól. Míg kizárólag az ASL Lecce jogszabályban rögzített feladata a kórházi építmények szeizmikus sérülékenységének felmérése és értékelése, addig az egyetem jogszabály szerinti feladata a tudományos kutatás. Ezt a szerepet egészíti ki a tudományos oktatás központ hagyományos szerepe, amelyre már hivatkoztam.(60) Mindezek alapján egyértelműnek tűnik, hogy a kórházi építmények szeizmikus sérülékenységének felmérése és értékelése nem tekinthető az egyetem eredeti feladataihoz tartozónak. Ha ugyanis megnézzük az alapügy konkrét szempontjait, akkor meg kell állapítani, hogy az egyetemre jogszabályban nem hárul ilyen feladat. Ezt különösen a 2004/18 irányelv 18. cikke vizsgálatának keretében került megállapításra.(61) Ugyanilyen kevés támpont szól amellett, hogy az egyetem magától vállalná ezt a feladatot. Ettől függetlenül rendelkezik a szükséges szaktudással és az e feladat ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. Az ASL Lecce a közfeladat ellátása érdekében alkalmazza ezeket az eszközöket. Bizonyos értelemben az egyetem forrásainak haszonélvezője. Végső soron azonban csak az ASL Lecce érdekei érvényesülnek.

78. I detta sammanhang är de båda parternas inbördes förhållande av betydelse. Ett samarbete mellan offentliga myndigheter kan, såsom framgår av domen i målet kommissionen mot Tyskland, vara utformat på olika sätt. Det kan antingen vara utformat på institutionell grundval genom att det skapas en struktur som är anpassad till parternas behov till vilken det överförs behörighet eller genom vilken behörighet gemensamt utövas eller på grundval av avtal genom ingåendet av ett samarbetsavtal, respektive en överenskommelse som avser fullgörelse av ett gemensamt allmännyttigt uppdrag.(62) Något sådant föreligger inte i målet vid den nationella domstolen. I det konsultavtal som ASL Lecce och universitet har ingått föreskrivs varken grunden för eller den rättsliga ramen för ett samarbete för att uppfylla ett gemensamt allmännyttigt uppdrag. I stället föreskrivs enbart en tjänst i form av yrkesmässig rådgivning för vilken ersättning ska betalas. Detta innebär i slutänden att ASL Lecce ”köper” en studie från universitetet, särskilt med tanke på att myndigheten förmodligen förvärvar ensamrätten till studien och kan förfoga över den enligt eget godtycke. För denna studie erhåller universitet i sin tur ekonomisk ersättning, varvid det återigen ska påpekas att det faktum att ersättningen enbart täcker kostnaderna inte medför att det inte skulle vara fråga om en tjänst med ekonomiska villkor.(63)

78. Ezzel összefüggésben jelentőséggel bír a két érintett között fennálló kapcsolat jellege. Amint arra a Bizottság kontra Németország ügyben hozott ítéletből következtetni lehet, a közjogi hatóságok közötti együttműködés különbözőképpen valósulhat meg: vagy intézményi alapon egy, a felek szükségleteinek megfelelő struktúra létrehozásával, amelyre áthárítják a feladatokat, vagy amelynek segítségével közösen látják el a feladatokat, vagy pedig szerződéses alapon, együttműködési szerződés megkötésével, illetve a közös közfeladat ellátására irányuló megállapodás megkötésével.(62) Az alapügyben semmi ilyesmi nem történt. Az ASL Lecce és az egyetem között létrejött tanácsadási szerződés nem határozza meg sem egy közös közfeladat ellátását szolgáló együttműködés alapját, sem annak jogi kereteit. Helyette csupán szakértői tanácsadás formájában megjelenő szolgáltatásnyújtást ír elő, amelyért díjat kell fizetni. Az ASL Lecce végső soron az egyetem tanulmányát „veszi meg” annyiban, amennyiben megszerzi annak kizárólagos tulajdonjogát, és tetszése szerint rendelkezhet vele. E tanulmányért cserébe az egyetem díjazást kap, miközben ismét fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az ellenszolgáltatás költségeket fedező jellege nem változtat semmit a szolgáltatás visszterhességén.(63)

79. Till detta kommer att det i det här aktuella konsultavtalet, till skillnad från det avtal som låg till grund för domen i målet kommissionen mot Tyskland, inte föreskrivs någon skyldighet till ömsesidigt bistånd. Det saknar i detta avseende betydelse att den föreskrivna verksamheten skulle genomföras i nära samarbete mellan den av ASL Lecce föreskrivna arbetsgruppen och universitetets arbetsgrupp, eftersom universitet enligt avtalet även fick nyttja extern personal. Skyldigheten till ömsesidigt bistånd är sålunda begränsad och gick uppenbarligen inte utöver vad som var nödvändigt för att universitetets arbetsgrupp skulle kunna genomföra studien.

79. A jelen ügyben szóban forgó tanácsadási szerződés ezenfelül a Bizottság kontra Németország ügyben hozott ítélet alapjául szolgáló szerződéses megállapodástól eltérően nem ír elő kölcsönös támogatási kötelezettséget. Ezen az a körülmény sem változtat, hogy az előírt feladatokat az ASL Lecce által meghatározott munkacsoport és az egyetemi munkacsoport közötti szoros együttműködésben kell végrehajtani, mivel a szerződés szerint külsős személyzet is igénybe vehető. A kölcsönös támogatásra irányuló kötelezettségek ezáltal bizonyos határok között maradtak, és nyilvánvalóan nem haladhatták meg az ahhoz szükséges mértéket, amely az egyetemi munkacsoport számára lehetővé tette a tanulmány létrehozását.

80. Oberoende av detta framgår det av ASL Lecces skriftliga yttrande(64) att det inte förelåg något verkligt utbyte mellan de två arbetsgrupper som hälso- och sjukvårdsmyndigheten och universitetet hade upprättat för att fullgöra det påstådda gemensamma allmännyttiga uppdraget. Tvärtom skulle ASL Lecces arbetsgrupp ägna sig åt att utarbeta koncept för förbättringen av de undersökta byggnadsverkens säkerhet på grundval av det färdiga resultatet, det vill säga efter det att universitetet hade genomfört studien. Genom denna omständighet styrks ovannämnda antagande att ASL Lecce i praktiken har beställt ett expertutlåtande och har betalt för detta.

80. Ettől eltekintve az ASL Lecce írásbeli észrevételei(64) azt sugallják, hogy az általa és az egyetem által, az állítólagos közös közfeladat ellátására kijelölt két munkacsoport között nem történt valódi csere. Az ASL Lecce munkacsoportja sokkal inkább a megállapított tényállások, azaz az egyetem által létrehozott tanulmány alapján kívánta a megvizsgált építmények biztonságának javítására irányuló koncepciókat kidolgozni. Ez a tény megerősíti azt a már kifejtett feltételezést, hogy az ASL Lecce valójában szakvéleményre adott megbízást, és azért fizetett.

81. Det ska mot denna bakgrund konstateras att det aktuella konsultavtalet inte utgör något verkligt samarbete mellan de berörda offentliga myndigheterna i den mening som avses i rättspraxis, som syftar till att fullgöra ett gemensamt allmännyttigt uppdrag. Det utgör snarare ett avtal om tjänster som tillhandahålls mot ersättning.

81. Mindezek alapján megállapítható, hogy a kérdéses tanácsadási szerződés az ítélkezési gyakorlat értelmében nem alapozta meg az érintett közjogi hatóságok közötti, a közös közfeladat ellátására szolgáló valódi együttműködést. Inkább szolgáltatásra irányuló visszterhes szerződésről van szó.

Ett privat företag får inte ges någon fördel i förhållande till sina konkurrenter

Versenytársaival szemben nem kerül előnybe egy magánvállalkozás sem

82. I enlighet med de villkor som domstolen har fastställt får dessutom inget privat företag ges någon fördel i förhållande till sina konkurrenter vid tilldelandet av uppdraget att genomföra studien.

82. A Bíróság által felállított feltételek értelmében továbbá a tanulmány elkészítésére irányuló megbízás odaítélése során versenytársaival szemben egyetlen magánvállalkozás sem kerülhet előnybe.

83. Såsom fastställts ovan har universitetet uppträtt som ”ekonomisk aktör” i den mening som avses i artikel 1.9 i direktiv 2004/18.(65) Därför hade det i upphandlingshänseende samma rättsliga ställning som ett privat företag. Med tanke på att universitetet erhöll uppdraget utan ett formellt anbudsförfarande har det getts en fördel i förhållande till de aktuella ingenjörs- och arkitektsamfunden, vilka eventuellt även hade kunnat utföra den aktuella studien.

83. Amint azt elöljáróban megállapítottam,(65) az egyetem a 2004/18 irányelv 1. cikkének (9) bekezdése szerinti „gazdasági szereplőként” lépett fel. Ezért közbeszerzési jogi szempontból ugyanaz a jogállása, mint egy magánvállalkozásnak. Azon tény ismeretében, hogy az egyetemnek ajánlati felhívás nélkül ítélték oda a szerződést, előnybe került azon mérnöki és építészszövetségekhez képest, akik alkalmasint ugyanúgy képesek lettek volna elkészíteni a kérdéses tanulmányt.

84. För detta krävs det med nödvändighet att det överhuvudtaget fanns potentiella konkurrenter. Det ska i detta avseende konstateras att ASL Lecce i sitt skriftliga yttrande inte uttryckligen har bestritt att andra ekonomiska aktörer även hade kunnat genomföra den aktuella studien. Visserligen lovordar myndigheten universitetens ekonomiska effektivitet, utrustning och kompetens,(66) men bestrider inte på något sätt att andra ekonomiska aktörer såsom exempelvis ingenjörs- eller arkitektbyråer i princip även skulle kunna ha denna kapacitet. Det skulle vara svårt att vidhålla ett sådant påstående med hänsyn till det av CNI förda resonemanget(67) för att motivera att en sådan verksamhet snarare omfattas av ingenjörers och arkitekters ursprungliga kompetens. Även om ASL Lecce vid den muntliga förhandlingen har korrigerat sin ståndpunkt och uppgett att uppgiften på grund av sin komplexa utformning skulle ha varit för betungande för ingenjörs- och arkitektbyråer, kunde myndigheten efter en fråga från domstolen i detta avseende inte bestrida att andra nationella eller utländska universitet och privata forskningsinstitut eventuellt också skulle ha kunnat bemästra uppgiften.

84. Ez a feltétel logikusan szükségszerűen feltételezi azt, hogy egyáltalán léteznek esetleges versenytársak. Meg kell állapítani ehhez azt, hogy az ASL Lecce írásos beadványában nem vitatta kifejezetten azt, hogy más gazdasági szereplők is elkészíthették volna a kérdéses tanulmányt. Igaz, hogy kiemelték az egyetem gazdaságosságát, szakmai felkészültségét és kompetenciáját,(66) semmiképpen nem vetették azonban össze a többi gazdasági szereplő, mint például a mérnöki és építészszövetségek alapvető képességeit. A CNI érvei szerint(67) az ilyen feltételezés csak nehezen tartható fenn annak az elméletnek az alátámasztására, miszerint a hasonló tevékenység inkább a mérnökök és építészek eredeti kompetenciájába tartozik. Bár az ASL Lecce a szóbeli tárgyaláson helyesen képviselte álláspontját, miszerint az összetett feladat túlterhelte volna a mérnöki vagy építészszövetségeket, a Bíróság erre vonatkozó kérdésére mégsem vitatta azt, hogy alkalmasint más, belföldi és külföldi egyetemek és magán kutatóintézetek képesek lettek volna eleget tenni a feladatnak.

85. Det ankommer emellertid på den nationella domstolen som är ansvarig för fastställandet av de faktiska omständigheterna att slutgiltigt klargöra denna fråga. Nämnda domstol ska i detta avseende pröva huruvida det förfarande som krävdes för att utreda och bedöma utsattheten ur seismisk synvinkel faktiskt var så komplext att enbart det aktuella universitetet, och inget annat, i slutänden hade kunnat genomföra studien. I förevarande förfarande för förhandsavgörande är det tillräckligt att slå fast att ASL Lecce troligtvis skulle ha kunnat välja mellan olika potentiella konkurrenter om myndigheten hade tillämpat förfarandet för offentlig upphandling för att genomföra den aktuella studien.

85. E kérdés végső tisztázása mindazonáltal a tényállás megállapításáért felelős nemzeti bíróság feladata. E tekintetben azt kell megítélnie, hogy valóban olyan összetett volt‑e a kórházi építmények szeizmikus sérülékenységének felméréséhez és értékeléséhez szükséges eljárás, hogy végső soron egyedül a nevezett egyetem – és nem valamely másik – tudta csak elkészíteni a tanulmányt. A jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem szempontjából elegendő annak megállapítása, hogy az ASL Lecce minden valószínűség szerint különböző versenytársak közül választhatott volna akkor, ha közbeszerzési eljárást ír ki a nevezett tanulmány elkészítésére.

86. Följaktligen har universitetet getts en fördel i förhållande till potentiella konkurrenter i fråga om ingåendet av avtalet, vilket innebär att ytterligare ett av de villkor som krävs för att det oskrivna undantaget ska kunna tillämpas inte är uppfyllt.

86. Következésképpen a szerződés megkötése tekintetében az egyetem előnybe került esetleges versenytársaihoz képest, így nem teljesül az íratlan kivétel alkalmazásának egyik további feltétele.

Det är inte fråga om ett kringgående av bestämmelserna om offentlig upphandling

A közbeszerzési jog megkerülésének hiánya

87. Som ytterligare villkor för att det oskrivna undantaget ska kunna tillämpas i målet vid den nationella domstolen krävs att bestämmelserna om offentlig upphandling inte har kringgåtts genom avtalets ingående.

87. Az íratlan tényállás alapügyre való alkalmazhatóságának további feltétele megköveteli azt, hogy a szerződés megkötésével ne kerüljék meg a közbeszerzési jogszabályokat.

88. Vad avser detta villkor har den polska regeringen(68) med rätta hävdat att redan den omständigheten att något upphandlingsförfarande inte har genomförts ska anses utgöra en snedvridning av konkurrensen även om den aktuella studien sannolikt även skulle ha kunnat genomföras av sådana ingenjörs- och arkitektsamfund som konkurrerar med universiteten. Det ska i detta sammanhang även påpekas att det just för ASL Lecce som upphandlande myndighet skulle ha varit av intresse att göra uppdraget tillgängligt för största möjliga antalet konkurrenter. Såsom domstolen har påpekat i domen i målet CoNISMa(69) är ett av syftena med unionsbestämmelserna på området för offentlig upphandling att öppna upp för så bred konkurrens som möjligt. Detta öppnande ligger inte endast i unionens intresse vad gäller fri rörlighet av varor och tjänster,(70) utan även i den berörda upphandlande myndighetens eget intresse, vilken således får fler valmöjligheter vad beträffar det mest fördelaktiga anbudet och det anbud som är bäst anpassat efter den berörda myndighetens behov. ASL Lecce har blockerat denna möjlighet genom att inte ge potentiella anbudsgivare möjlighet att lämna anbud.

88. Ami e feltételt illeti, a lengyel kormány álláspontjával(68) kell egyetérteni, miszerint a verseny torzítása már abból a körülményből is látszik, hogy annak ellenére elmaradt az ajánlati felhívás, hogy a kérdéses tanulmányt minden valószínűség szerint az egyetemmel versengő mérnöki és építészszövetségek is elkészíthették volna. Ezzel összefüggésben nem hagyható említés nélkül, hogy éppen az ASL Lecce mint ajánlatkérő szerv érdekében állt volna a szerződést a lehető legtöbb versenytárs számára elérhetővé tenni. Ahogyan a Bíróság a CoNISMa‑ügyben hozott ítéletben(69) kifejtette, a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó uniós szabályok egyik célja a lehető legszélesebb verseny megnyitása. Ez a nyitás nemcsak az áruk és a szolgáltatások szabad mozgására irányuló közösségi érdeket szolgálja,(70) hanem maga az érintett ajánlatkérő érdekét is, aki ezáltal nagyobb választási lehetőséggel rendelkezne a legelőnyösebb és a vonatkozó közszükségleteknek leginkább megfelelő ajánlat kiválasztásakor. Az ASL Lecce ezt a lehetőséget azáltal zárta el magától, hogy nem teremtett alkalmat az esetleges ajánlattevőknek ajánlatuk benyújtására.

89. Mot denna bakgrund synes ASL Lecces argument,(71) att tilldelande av kontraktet till universitetet medförde en betydande kostnadsbesparing, inte övertygande, eftersom myndigheten i avsaknad av ett offentligt upphandlingsförfarande inte har haft möjlighet att beakta anbud från andra potentiella konkurrenter. Förutom att ASL Lecce inte har styrkt detta påstående, har myndigheten inte ens på ett övertygande sätt visat hur den har uppskattat det belopp på 800 000 euro som andra konkurrenter, för det fallet att de överhuvudtaget hade kunnat genomföra studien, enligt dess mening hade begärt. Detta påstående vilket myndigheten inte har styrkt med fakta, att enbart universitetet hade kunnat genomföra den aktuella studien till ett sådant fördelaktigt pris, visar att den har missförstått syftet med bestämmelserna om offentlig upphandling.

89. Mindezek alapján nem tűnik meggyőzőnek az ASL Lecce azon érve,(71) hogy a szerződés egyetemnek való odaítélése jelentős költségtakarékosságot eredményezett, hiszen ajánlati felhívás hiányában nem volt lehetősége megtekinteni más esetleges versenytársak ajánlatait. Az ASL Lecce nemcsak adós maradt e feltételezés bizonyításával, hanem ezen túlmenően azt sem tudta hitelesen bizonyítani, hogy hogyan jutott arra az előreláthatóan 800 000 eurós összegre, amelyet álláspontja szerint más versenytárak követeltek volna, ha elkészíthették volna a tanulmányt. A közbeszerzési jog céljának félreismerését mutatja az a tényekkel alá nem támasztott elképzelés, miszerint csak az egyetem tudta ilyen kedvezményes áron elkészíteni a kérdéses tanulmányt.

90. Om en upphandlande myndighet, utanför området för samarbete mellan offentliga myndigheter, skulle tillåtas vända sig till andra offentliga myndigheter för att förvärva tjänster utan att bestämmelserna om offentlig upphandling skulle vara tillämpliga, skulle det på längre sikt föreligga en risk för ett kringgående av sistnämnda bestämmelser, vilket i slutänden motverkar det unionsrättsliga målet att säkerställa etableringsfriheten och friheten att tillhandahålla tjänster samt en obegränsad konkurrens på den inre marknaden. För att förhindra detta krävs det en strikt kontroll av att de kriterier som domstolen har uppställt i domen i målet kommissionen mot Tyskland iakttas.

90. Amennyiben – az állami szervek közötti partnerség területén túlmenően – lehetővé tennék az ajánlatkérőknek azt, hogy szolgáltatások igénybevétele céljából a közbeszerzési jog szabályainak alkalmazása nélkül más közjogi hatósághoz forduljanak, akkor félő lenne, hogy hosszú távon megkerülnék a közbeszerzési jogot, ezzel pedig aláásnák az uniós jog azon célját, hogy biztosítsa a belső piacon az áruk és szolgáltatások szabad mozgását és a korlátozásmentes versenyt. Ennek elkerülése érdekében szigorúan ellenőrizni kell a Bíróság által a Bizottság kontra Németország ügyben hozott ítéletben felállított feltételek betartását.

91. Det ska sålunda fastställas att det kontrakt som ASL Lecce och universitetet har ingått syftade till att kringgå bestämmelserna om offentlig upphandling. Även denna omständighet talar mot en tillämpning av det oskrivna undantaget.

91. Következésképpen megállapítható, hogy az ASL Lecce és az egyetem között létrejött szerződés célja a közbeszerzési jog megkerülése volt. Ez a tény is az íratlan kivétel alkalmazása ellen szól.

– Argument mot en klassificering som ”samarbete mellan offentliga myndigheter”

– Az „állami szervek közötti partnerségként” történő besorolás ellen szóló érvek

92. Det har vid ovanstående prövning framkommit en rad villkor som inte är uppfyllda för att det i målet i den nationella domstolen ska kunna anses föreligga ett ”samarbete mellan offentliga myndigheter”. Detta gäller framför allt kravet att det ska föreligga ett samarbete för att fullgöra ett gemensamt allmännyttigt uppdrag.(72) Det framgår varken att det föreligger något verkligt ”samarbete” i gängse bemärkelse eller att parterna eftersträvar ett gemensamt, i lag föreskrivet syfte. Tvärtom är det fråga om en situation i vilken en offentlig myndighet på fördelaktiga villkor utnyttjar en annan offentlig myndighets resurser. I rättsligt hänseende är det fråga om ett avtal om tjänster som tillhandahålls mot ersättning. Dessutom talar det faktum att universitetet har getts en fördel i förhållande till potentiella konkurrenter vad avser ingåendet av avtalet(73) och att det aktuella kontraktet syftade till ett kringgående av bestämmelserna om offentlig upphandling(74) mot att den här aktuella transaktionen ska undantas från bestämmelserna om offentlig upphandling. Mot bakgrund av detta resultat kan det inte anses vara fråga om ett ”samarbete mellan offentliga myndigheter”.

92. Az előbbi vizsgálatnak az lett az eredménye, hogy az alapügyben nem teljesült a közjogi hatóságok együttműködésének az „állami szervek közötti partnerség” keretébe történő besorolásának számos feltétele. Ez mindenekelőtt a közös közfeladat érdekében végzett együttműködés követelményére igaz.(72) Nem ismerhető fel sem a szokásos értelemben vett valódi „együttműködés”, és az érintettek nem is közös, jogszabályban előírt célt követnek. Sokkal inkább olyan tényállás áll fenn, amelynél valamely közjogi hatóság költséghatékonyan veszi igénybe egy másik közjogi hatóság forrásait. Jogilag nézve szolgáltatásnyújtásra irányuló visszterhes szerződésről van szó. A jelen ügyben szóban forgó eljárásnak a közbeszerzési jog hatálya alóli mentesítése ellen szól továbbá az a körülmény, hogy az egyetem a szerződéskötés tekintetében előnyt élvezett az esetleges versenytársakkal szemben,(73) és a kérdéses szerződés azt a célt szolgálta, hogy megkerülje a közbeszerzési jogot.(74) E ténymegállapítás tekintetében nem beszélhetünk „állami szervek közötti partnerségről”.

c) Resultat i denna del

c) Közbenső következtetés

93. Det ska mot denna bakgrund konstateras att det inte föreligger något undantag som medför att direktiv 2004/18 inte är tillämpligt.

93. Következésképpen megállapítható, hogy egyetlen olyan kivétel sem alkalmazható, amely kizárná a 2004/18 irányelv alkalmazását.

4. Sammanfattande slutsatser

4. Összefoglaló következtetések

94. Det ska sammanfattningsvis konstateras att det här aktuella uppdraget för att genomföra verksamhet avseende utredning och bedömning av vissa sjukhus utsatthet ur seismisk synvinkel utgör en transaktion som kräver att en offentlig upphandling genomförs på vilken direktiv 2004/18 är tillämplig. Eftersom någon sådan offentlig upphandling inte har genomförts i målet vid den nationella domstolen föreligger det ett åsidosättande av direktivet. Mot bakgrund av att avtal som det mellan ASL Lecce och universitetet är tillåtna enligt nationell lagstiftning, är denna lagstiftning inte heller förenlig med direktivet.

94. Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a Lecce megye meghatározott kórházi építményei szeizmikus sérülékenységének felmérésére és értékelésére irányuló, jelen ügyben szóban forgó szerződés közbeszerzés‑köteles, és arra alkalmazni kell a 2004/18 irányelvet. Mivel az alapügyben elmaradt az ajánlati kiírás, megsértették az irányelvet. Azon tény figyelembevételével, hogy a nemzeti jog lehetővé teszi az ASL Lecce és az egyetem közöttihez hasonló megállapodásokat, ez a jog sem áll összhangban az irányelvvel.

95. Av detta följer att direktiv 2004/18, särskilt artiklarna 1.2 a och d, 2 och 28 och kategorierna 8 och 12 i bilaga II, ska tolkas så, att de utgör hinder för nationella bestämmelser enligt vilka en upphandlande myndighet och ett offentligrättsligt universitet har rätt att sluta kontrakt avseende utredning och bedömning av sjukvårdsanläggningars utsatthet ur seismisk synvinkel mot bakgrund av nationella bestämmelser om säkerhet för anläggningar och särskilt strategiska byggnader, mot en ersättning som inte får överstiga kostnaderna för tillhandahållandet av tjänsten, om det universitet som utför tjänsten kan anses utgöra en ekonomisk aktör.

95. Következésképpen úgy kell értelmezni a 2004/18 irányelvet, különösen annak 1. cikke (2) bekezdésének a) és d) pontját, 2. cikkét, 28. cikkét és II. melléklete 8. és 12. kategóriáját, hogy azzal ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely a kórházi építmények szeizmikus sérülékenységének felmérésére és értékelésére vonatkozóan – amelyeket az építmények és különösen a stratégiai épületek biztonságára vonatkozó nemzeti szabályozás alapján kell elvégezni – lehetővé teszi a szerződés írásban történő megkötését egy ajánlatkérő szerv és egy közjogi intézményként létrehozott egyetem között a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges költségnél nem magasabb ellenérték kikötésével, amennyiben a teljesítésért felelős egyetem gazdasági szereplőként is felléphet.

VII – Förslag till avgörande

VII – Végkövetkeztetések

96. Mot bakgrund av vad som anförts ovan föreslår jag att domstolen ska besvara den tolkningsfråga som Consiglio di Stato har ställt på följande sätt:

96. A fent kifejtettekre tekintettel azt javaslom a Bíróságnak, hogy a Consiglio di Stato által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdést a következőképpen válaszolja meg:

Europaparlamentets och rådets direktiv 2004/18/EG av den 31 mars 2004 om samordning av förfarandena vid offentlig upphandling av byggentreprenader, varor och tjänster, särskilt artiklarna 1.2 a och d, 2 och 28 och kategorierna 8 och 12 i bilaga II, ska tolkas så, att de utgör hinder för nationella bestämmelser enligt vilka en upphandlande myndighet och ett offentligrättsligt universitet har rätt att sluta kontrakt avseende utredning och bedömning av sjukvårdsanläggningars utsatthet ur seismisk synvinkel mot bakgrund av nationella bestämmelser om säkerhet för anläggningar och särskilt strategiska byggnader, mot en ersättning som inte får överstiga kostnaderna för tillhandahållandet av tjänsten, om det universitet som utför tjänsten kan anses utgöra en ekonomisk aktör.

Úgy kell értelmezni az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31‑i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, különösen annak 1. cikke (2) bekezdésének a) és d) pontját, 2. cikkét, 28. cikkét és II. melléklete 8. és 12. kategóriáját, hogy azzal ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely a kórházi építmények szeizmikus sérülékenységének felmérésére és értékelésére vonatkozóan – amelyeket az építmények és különösen a stratégiai épületek biztonságára vonatkozó nemzeti szabályozás alapján kell elvégezni – lehetővé teszi a szerződés írásban történő megkötését egy ajánlatkérő szerv és egy közjogi intézményként létrehozott egyetem között a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges költségnél nem magasabb ellenérték kikötésével, amennyiben a teljesítésért felelős egyetem gazdasági szereplőként is felléphet.

(1) .

(1) .

(2) – EUT L 134, s. 114.

(2)  – HL L 134., 114. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.

(3) – Dom av den 9 juni 2009 i mål C-480/06, kommissionen mot Tyskland (REG 2009, s. I-4747).

(3)  – A C‑480/06. sz., Bizottság kontra Németország ügyben 2009. június 9‑én hozott ítélet (EBHT 2009., I‑4747. o.).

(4)  – GURI nr 192 av den 18 augusti 1990.

(4)  – A GURI 1990. augusztus 18‑i 192. száma.

(5)  – Sidan 2 i universitetets yttrande.

(5)  – Az egyetem írásbeli észrevételeinek 2. oldala.

(6) – Dom av den 23 december 2009 i mål C-305/08, CoNISMa (REU 2009, s. I-12129).

(6)  – A C‑305/08. sz. CoNISMa‑ügyben 2009. december 23‑án hozott ítélet (EBHT 2009, I‑12129. o.).

(7) – Ibidem, punkt 35.

(7)  – Uo., 35. pont.

(8) – Ibidem, punkt 42.

(8)  – Uo., 42. pont.

(9) – Se sidan 22, punkt 34 i begäran om förhandsavgörande.

(9)  – Lásd az előzetes döntéshozatalra utaló határozat 22. oldalán a 34. pontot.

(10) – Se Hailbronner, K., Das Recht der Europäischen Union (utgivare Eberhard Grabitz/Meinhard Hilf), del B5, punkt 24, sidan 4, som anser att kravet på ekonomiska villkor i princip ska anses uppfyllt i fråga om varje fördel som har ekonomiskt värde. Se, för ett liknande resonemang, Eisner, C., ”Interkommunale Kooperationen und Dienstleistungskonzessionen (Teil 1)”, Zeitschrift für Vergaberecht und Beschaffungspraxis , 2011, sidan 190, enligt vilken den aktuella transaktionen ska avgöras i enlighet med bestämmelserna om offentlig upphandling så snart parterna faktiskt har avtalat om ersättning för tillhandahållandet av en tjänst.

(10)  – Lásd Hailbronner, K., Das Recht der Europäischen Union (szerk. Eberhard Grabitz/Meinhard Hilf), B5. rész, 24. pont, 4. o., aki szerint a visszterhesség jellemzője lényegében minden pénzben kifejezhető előny esetében biztosítottnak tekintendő. Hasonlóképpen Eisner, C., „Interkommunale Kooperationen und Dienstleistungskonzessionen (Teil 1)”, Zeitschrift für Vergaberecht und Beschaffungspraxis , 2011., 190. o., aki szerint az érintett eljárást a közbeszerzési rendelkezések szerint kell megítélni, amennyiben valóban ellenszolgáltatásban állapodtak meg a szolgáltatásnyújtásért.

(11) – Se Frenz, W., Handbuch Europarecht , volym 3 (Beihilfe- und Vergaberecht), Heidelberg 2007, sidan 617, punkt 2012.

(11)  – Lásd Frenz, W., Handbuch Europarecht , 3. kötet (Beihilfe‑ und Vergaberecht), Heidelberg 2007., 617. o., 2012. pont.

(12) – Ibidem.

(12)  – Uo.

(13) – Se dom av den 27 september 1988 i mål 263/86, Humbel & Edel (REG 1988, s. 5365), punkt 18. Budischowsky, J., Kommentar zu EU- und EG-Vertrag (utgivare Heinz Mayer), Wien 2003, artikel 49 EG, punkt 8, sidan 5, anser att kravet på ekonomiska villkor redan är uppfyllt om ersättningen täcker kostnaderna.

(13)  – Lásd a 263/86. sz. Humbel & Edel ügyben 1988. szeptember 27‑én hozott ítélet (EBHT 1988., 5365. o.) 18. pontját. Budischowsky, J., Kommentar zu EU‑ und EG‑Vertrag (szerk. Heinz Mayer), Bécs 2003., EK 49. cikk, 8. pont, 5. o., az ellenszolgáltatás költségeket fedező jellemzőjével már teljesültnek tekinti a visszterhesség jellemzőjét.

(14) – Se Frenz, W. (ovan fotnot 11), sidan 618, punkt 2013.

(14)  – Lásd Frenz, W., hivatkozás a 11. lábjegyzetben, 618. o., 2013. pont.

(15) – Se fotnot 22 i kommissionens skriftliga yttrande.

(15)  – Lásd a Bizottság írásbeli észrevételeinek 22. lábjegyzetét.

(16) – Kommissionens förordning (EG) nr 1177/2009 av den 30 november 2009 om ändring av europaparlamentets och rådets direktiv 2004/17/EG, 2004/18/EG och 2009/81/EG avseende de tröskelvärden som ska tillämpas vid upphandlingsförfaranden (EUT L 314, s. 64).

(16)  – A 2004/17/EK, a 2004/18/EK és a 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közbeszerzési eljárásokra irányadó értékhatárok tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. november 30‑i 1177/2009/EK bizottsági rendelet (HL L 314., 64. o.).

(17) – Förslag till avgörande av den 14 april 2010 i mål C-271/08, kommissionen mot Tyskland, (REU 2010, s. I-6817), punkt 143, i vilket dom avkunnades den 15 juli 2010.

(17)  – A C‑271/08. sz., Bizottság kontra Németország ügyre vonatkozó 2010. április 14‑i főtanácsnoki indítvány (2010. július 15‑én hozott ítélet; EBHT 2010., I‑6817. o.) 143. pontja.

(18) – Ibidem.

(18)  – Uo.

(19) – Se Frenz, W. (ovan fotnot11), sidan 533, punkt 1721.

(19)  – Lásd Frenz, W., hivatkozás a 11. lábjegyzetben, 533. o., 1721. pont.

(20) – Dom av den 13 oktober 2005 i mål C-458/03, Parking Brixen (REG 2005, s. I-8585), punkt 48.

(20)  – A C‑458/03. sz. Parking Brixen ügyben 2005. október 13‑án hozott ítélet (EBHT 2005., I‑8585. o.) 48. pontja.

(21) – Dom av den 15 oktober 2009 i mål C-196/08, Acoset (REG 2009, s. I-9913), punkt 49, och av den 6 april 2006 i mål C-410/04, ANAV (REG 2006, s. I-3303), punkt 21. Beträffande förhållandet mellan förbudet mot diskriminering och skyldigheten att lämna insyn, se dom av den 13 november 2007 i mål C‑507/03, kommissionen mot Irland (REG 2007, s. I-9777), punkterna 30 och 31, av den 21 februari 2008 i mål C-412/04, kommissionen mot Italien (REG 2008, s. I-619), punkt 66, av den 21 juli 2005 i mål C-231/03, Coname (REG 2005, s. I-7287), punkterna 17 och 18, och av den 7 december 2000 i mål C-324/98, Telaustria och Telefonadress (REG 2000, s. I-10745), punkterna 60 och 61.

(21)  – A C‑196/08. sz. Acoset‑ügyben 2009. október 15‑én hozott ítélet (EBHT 2009., I‑9913. o.) 49. pontja és a C‑410/04. sz. ANAV‑ügyben 2006. április 6‑án hozott ítélet (EBHT 2006., I‑3303. o.) 21. pontja. A hátrányos megkülönböztetés tilalma és az átláthatósági kötelezettség között fennálló viszonyról lásd a C‑507/03. sz., Bizottság kontra Írország ügyben 2007. november 13‑án hozott ítélet (EBHT 2007., I‑9777. o.) 30. és azt követő pontját; a C‑412/04. sz., Bizottság kontra Olaszország ügyben 2008. február 21‑én hozott ítélet (EBHT 2008., I‑619. o.) 66. pontját; a C‑231/03. sz. Coname‑ügyben 2005. július 21‑én hozott ítélet (EBHT 2005., I‑7287. o.) 17. és azt követő pontját; valamint a C‑324/98. sz., Telaustria és Telefonadress ügyben 2000. december 7‑én hozott ítélet (EBHT 2000., I‑10745. o.) 60. és azt követő pontjait.

(22) – Se dom av den 26 januari 1993 i de förenade målen C-320/90–C-322/90, Telemarsicabruzzo m.fl. (REG 1993, s. I-393; svensk specialutgåva, volym 14, s. I-1), punkt 6.

(22)  – Lásd a C‑320/90–C‑322/90. sz., Telemarsicabruzzo és társai egyesített ügyekben 1993. január 26‑án hozott ítélet (EBHT 1993., I‑393. o.) 6. pontját.

(23) – Se dom av den 25 mars 2004 i de förenade målen C-480/00–C-482/00, C-484/00, C-489/00–C-491/00, C-497/00–C-499/00, Azienda Agricola Ettore Ribaldi m.fl. (REG 2004, s. I-2943), punkt 73, och av den 21 september 1999 i mål C-67/96, Albany (REG 1999, s. I-5751), punkt 40.

(23)  – Lásd a C‑480/00–C‑482/00., C‑484/00., C‑489/00–C‑491/00., C‑497/00–C‑499/00. sz., Azienda Agricola Ettore Ribaldi és társai egyesített ügyekben 2004. március 25‑én hozott ítélet (EBHT 2004., I‑2943. o.) 73. pontját és a C‑67/96. sz. Albany‑ügyben 1999. szeptember 21‑én hozott ítélet (EBHT 1999., I‑5751. o.) 40. pontját.

(24)  – De uttryckliga förbud mot kringgående som föreskrivs i samtliga direktiv om offentlig upphandling har samband med beräkningsmetoderna. Det är förbjudet att dela upp uppdrag om detta sker i avsikt att kringgå tillämpningen av det aktuella direktivet. Dessutom är det förbjudet att kringgå direktiven genom val av beräkningsmetod. Vidare kan det ur förbuden mot kringgående härledas ett generellt förbud mot en medveten eller vårdslös för låg beräkning av uppdragsvärdet (se Frenz, W. (ovan fotnot 11), sidan 209, punkt 822 och Trepte, P., Public procurement in the EU, andra upplagan, Oxford 2007, sidorna 262 och 263).

(24)  – A számítási módszerekkel összefüggésben állnak a minden közbeszerzési irányelvben kifejezetten megjelenített megkerülési tilalmak. Egyrészt tilos a szerződések olyan felosztása, amelynek célja az adott irányelv hatálya alól való mentesülés. Másrészt az irányelvek a számítási módszerek közötti választás révén tiltják az irányelvek megkerülését. Ezen túlmenően a megkerülési tilalmakból következtetni lehet a szándékos vagy gondatlan alábecslés általános tilalmára (lásd Frenz, W., hivatkozás a 11. lábjegyzetben, 209. o., 822. pont); Trepte, P., Public Procurement in the EU , 2. kiadás, Oxford 2007., 262. és azt követő oldal).

(25)  – Enligt denna rättspraxis presumeras den nationella domstolen ha en direkt kännedom om de faktiska omständigheterna i målet och om de argument som förts fram av parterna och därför vara bäst lämpad att, med full kännedom om saken, bedöma relevansen av de rättsfrågor som uppkommit i den tvist som anhängiggjorts vid den och om ett förhandsavgörande är nödvändigt för att döma i saken (se dom av den 22 juni 2000 i mål C-425/98, Marca Mode, REG 2000, s. I-4861, punkt 21).

(25)  – Ezen ítélkezési gyakorlat értelmében a tényállás és a felek által előadott érvelések közvetlen ismeretével rendelkező tagállami bíróság sokkal inkább képes arra, hogy a tények teljes tudatában megítélje az előtte folyamatban lévő jogvita által felvetett jogkérdések fontosságát, és azt, hogy ítélete meghozatalához szükség van‑e előzetes döntéshozatalra (lásd a C‑425/98. sz. Marca Mode ügyben 2000. június 22‑én hozott ítélet [EBHT 2000., I‑4861. o.] 21. pontját).

(26)  – Se, bland annat, dom av den 13 mars 2001 i mål C-379/98, PreussenElektra (REG 2001, s. I-2099), punkt 38, av den 22 maj 2003 i mål C-18/01, Korhonen m.fl. (REG 2003, s. I-5321), punkt 19, av den 19 april 2007 i mål C-295/05, Asemfo (REG 2007, s. I-2999), punkt 30, och av den 1 oktober 2009 i mål C-103/08, Gottwald (REG 2009, s. I-9117), punkt 16.

(26)  – Lásd a C‑379/98. sz. PreussenElektra‑ügyben 2001. március 13‑án hozott ítélet (EBHT 2001., I‑2099. o.) 38. pontját; a C‑18/01. sz., Korhonen és társai ügyben 2003. május 22‑én hozott ítélet (EBHT 2003., I‑5321. o.) 19. pontját; a C‑295/05. sz. Asemfo‑ügyben 2007. április 19‑én hozott ítélet (EBHT 2007., I‑2999. o.) 30. pontját, valamint a C‑103/08. sz. Gottwald‑ügyben 2009. október 1‑jén hozott ítélet (EBHT 2009., I‑9117. o.) 16. pontját.

(27)  – Se, bland annat, dom av den 15 december 1995 i mål C-415/93, Bosman (REG 1995, s. I-4921), punkt 61, av den 1 april 2008 i mål C-212/06, Gouvernement de la Communauté française och Gouvernement wallon (REG 2008, s. I-1683), punkt 29, och domen i målet Gottwald (ovan fotnot 26), punkt 17.

(27)  – Lásd többek között a C‑415/93. sz. Bosman‑ügyben 1995. december 15‑én hozott ítélet (EBHT 1995., I‑4921. o.) 61. pontját, a C‑212/06. sz., Gouvernement de la Communauté française és Gouvernement wallon ügyben 2008. április 1‑jén hozott ítélet (EBHT 2008., I‑1683. o.) 29. pontját és a 26. lábjegyzetben hivatkozott Gottwald‑ügyben hozott ítélet 17. pontját.

(28) – Se punkt 44 i detta förslag till avgörande.

(28)  – Lásd a jelen indítvány 44. pontját.

(29) – Se Frenz, W. (ovan fotnot 11), sidan 670, punkt 2197.

(29)  – Lásd Frenz, W., hivatkozás a 11. lábjegyzetben, 670. o., 2197. pont.

(30) – Se dom av den 10 mars 1987 i mål 199/85, kommissionen mot Italien (REG 1987, 1039), punkt 14, av den 18 november 1999 i mål C-107/98, Teckal (REG 1999, s. I-8121), punkt 43, av den 17 november 1993 i mål C-71/92, kommissionen mot Spanien (REG 1993, s. I-5923), punkt 10, och av den 13 januari 2005 i mål C-84/03, kommissionen mot Spanien (REG 2005, s. I-139), punkterna 48 och 58.

(30)  – Lásd a 199/85. sz., Bizottság kontra Olaszország ügyben 1987. március 10‑én hozott ítélet (EBHT 1987., 1039. o.) 14. pontját; a C‑107/98. sz. Teckal‑ügyben 1999. november 18‑án hozott ítélet (EBHT 1999., I‑8121. o) 43. pontját; a C‑71/92. sz., Bizottság kontra Spanyolország ügyben 1993. november 17‑én hozott ítélet (EBHT 1993., I‑5923. o.) 10. pontját; valamint a C‑84/03. sz., Bizottság kontra Spanyolország ügyben 2005. január 13‑án hozott ítélet (EBHT 2005., I‑139. o.) 48. és 58. pontját.

(31) – Se punkterna 17 och 18 i den tjeckiska regeringens skriftliga yttrande.

(31)  – Lásd a cseh kormány írásbeli észrevételeinek 17. és 18. pontját.

(32) – Se dom av den 6 april 1962 i mål 13/61, Bosch (REG 1962, s. 101; svensk specialutgåva, volym 1, s. 121), och av den 5 februari 1963 i mål 26/62, Van Gend en Loos (REG 1963, s. 1; svensk specialutgåva, volym 1, s. 161).

(32)  – Lásd a 13/61. sz. Bosch‑ügyben 1962. április 6‑án hozott ítéletet (EBHT 1962., 101. o.) és a 26/62. sz. Van Gend en Loos ügyben 1963. február 5‑én hozott ítéletet (EBHT 1963., 1. o.).

(33)  – Se kommissionens grönbok av den 27 januari 2011 om en modernisering av EU:s politik för offentlig upphandling med sikte på en effektivare europeisk upphandlingsmarknad KOM(2011) 15 slutlig, sidan 24, i vilken de båda situationer till vilka domstolen har utvecklat sin praxis omnämns. I grönboken förordar kommissionen att det i ett lagstiftningsförfarande ska fastställas vilka former av samarbete som inte omfattas av tillämpningsområdet för direktiven om offentlig upphandling. I detta avseende ska man även beakta domstolens praxis.

(33)  – Lásd a Bizottság 2011. január 27‑i, az EU közbeszerzési politikájának modernizálásáról – Egy hatékonyabb európai beszerzési piac felé című Zöld könyvének (COM(2011) 15 végleges) 24. oldalát, ahol a Bíróság ítélkezési gyakorlatában kifejlesztett mindkét tényállást megnevezik. A Bizottság ebben amellett érvel, hogy a jogi elemek kidolgozása során meg kell határozni azt, hogy az együttműködés mely formái nem esnek a közbeszerzési szerződéseket szabályozó irányelvek hatálya alá. Eközben figyelembe kell venni a Bíróság ítélkezési gyakorlatában szereplő észrevételeket is.

(34) – Dom av den 11 januari 2005 i mål C-26/03, Stadt Halle och RPL Lochau (REG 2005, s. I-1).

(34)  – A C‑26/03. sz., Stadt Halle és RPL Lochau ügyben 2005. január 11‑én hozott ítélet (EBHT 2005., I‑1. o.).

(35) – Ibidem, punkt 48.

(35)  – Uo., 48. pont.

(36) – Se Holoubek, M., EU-Kommentar (utgivare Jürgen Schwarze), andra upplagan, artikel 49/50 EGV, punkt 151, sidan 753, som framhåller att domstolen i sin praxis inte enbart har undantagit en juridisk persons interna uppdragsliknande transaktioner, utan även uppdragsförhållanden mellan offentliga myndigheter och utsourcade enheter, från tillämpningsområdet för direktiven om offentlig upphandling.

(36)  – Lásd Holoubek, M., EU‑Kommentar (szerk. Jürgen Schwarze), 2. kiadás, EKSZ 49/EKSZ 50. cikk, 151. pont, 753. o., aki felhívja a figyelmet arra, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata az irányelvek és az alapvető szabadságok hatálya alól nemcsak a jogi személyek belső viszonyai tekintetében fennálló szerződéses kapcsolatot vonta ki, hanem az állam és a kiszervezett intézmények szerződéses viszonyait is.

(37) – Domen i målet Teckal (ovan fotnot 30).

(37)  – A fenti 30. lábjegyzetben hivatkozott Teckal‑ügyben hozott ítélet.

(38) – Se domen i målet Teckal (ovan fotnot 30), punkt 50, i målet Stadt Halle och RPL Lochau (ovan fotnot 34), punkt 49 och i målet kommissionen mot Tyskland (ovan fotnot 3), punkt 34.

(38)  – Lásd a fenti 30. lábjegyzetben hivatkozott Teckal‑ügyben hozott ítélet 50. pontját, a fenti 34. lábjegyzetben hivatkozott Stadt Halle és RPL Lochau ügyben hozott ítélet 49. pontját és a fenti 3. lábjegyzetben hivatkozott Bizottság kontra Németország ügyben hozott ítélet 34. pontját.

(39) – Se punkt 35 i begäran om förhandsavgörande.

(39)  – Lásd az előzetes döntéshozatalra utaló határozat 35. pontját.

(40) – Ovan fotnot 3.

(40)  – Hivatkozás a fenti 3. lábjegyzetben.

(41) – Se Chaminade, A., ”Des possibilités de coopération accrues pour les collectivités territoriales”, La Semaine Juridique - édition générale , 2010, nr 363, sidan 662, som talar om en vidareutveckling av domstolens praxis sedan de domar som avser intern upphandling avkunnades. Se Ferk, P./Ferk, B., ”Osebe javnega prava kot ponudniki”, Podjetje in delo , nr 4, sidan 481, som i samband med domen i målet kommissionen mot Tyskland i detta avseende talar om en komplettering av den hittillsvarande doktrinen om intern upphandling, eftersom det i nämnda dom är fråga om ett avtalsmässigt och inte ett institutionellt förhållande mellan de berörda parterna.

(41)  – Lásd Chaminade, A., „Des possibilités de coopération accrues pour les collectivités territoriales”, La Semaine Juridique – édition générale , 2010., 363. sz., 662. o., aki az in house eljárásokat érintő ítéletek óta a Bíróság ítélkezési gyakorlatának továbbfejlesztéséről beszél. Lásd Ferk, P./Ferk, B., „Osebe javnega prava kot ponudniki”, Podjetje in delo , 4. sz., 481. o., akik a Bizottság kontra Németország ügyben hozott ítélettel összefüggésben annyiban az in house eljárások korábbi elméletének kiegészítéséről beszélnek, amennyiben abban a résztvevők közötti szerződéses, nem pedig intézményi viszonyról van szó.

(42) – Se Pirker, B., ”La jurisprudence de la Cour de justice et du Tribunal de première instance. Chronique des arrêts. Arrêt Commission c/Allemagne”, Revue du droit de l'Union européenne , 2009 nr 3, sidan 574 och Broussy, E./Donnat, F./Lambert, C., Chronique de jurisprudence communautaire, Droit administratif , 2009, sidan 1542, som anser att domen i målet kommissionen mot Tyskland utgör ett undantag från bestämmelserna om offentlig upphandling.

(42)  – Lásd Pirker, B., „La jurisprudence de la Cour de justice et du Tribunal de première instance. Chronique des arrêts. Arrêt Commission c/Allemagne”, Revue du droit de l’Union européenne , 2009., 3. sz., 574. o.; Broussy, E./Donnat, F./Lambert, C., Chronique de jurisprudence communautaire, Droit administratif , 2009., 1542. o., akik úgy vélik, hogy a Bizottság kontra Németország ügyben hozott ítélet új kivételt alapoz meg a közbeszerzési jogban.

(43) – Se domen i målet kommissionen mot Tyskland (ovan fotnot 3), punkt 37.

(43)  – Lásd a 3. lábjegyzetben hivatkozott Bizottság kontra Németország ügyben hozott ítélet 37. pontját.

(44) – Se dom av den 13 november 2008 i mål C-324/07, Coditel Brabant (REG 2008, s. I-8457), punkt 48.

(44)  – Lásd a C‑324/07. sz. Coditel Brabant ügyben 2008. november 13‑án hozott ítélet (EBHT 2008., I‑8457. o.) 48. pontját.

(45) – Se domen i målet kommissionen mot Tyskland (ovan fotnot 3), punkt 45.

(45)  – Lásd a 3. lábjegyzetben hivatkozott Bizottság kontra Németország ügyben hozott ítélet 45. pontját.

(46) – Se Steiner, M., ”Ausschreibungsfreier Abfallentsorgungsvertrag: Ist das der Anfang vom Ende der sogenannten Teckal-Kriterien?”, European Law Reporter , 2009, sidan 283, som i fråga om de omständigheter som låg till grund för domen i målet kommissionen mot Tyskland talar om ett faktiskt ”institutionaliserat samarbete”.

(46)  – Lásd Steiner, M., „Ausschreibungsfreier Abfallentsorgungsvertrag: Ist das der Anfang vom Ende der sogenannten Teckal‑Kriterien?”, European Law Reporter , 2009., 283. o., aki a Bizottság kontra Németország ügyben hozott ítélet alapjául szolgáló tényállással kapcsolatban valódi „intézményesített együttműködésről” beszél.

(47) – Se domen i målet kommissionen mot Tyskland (ovan fotnot 3), punkt 47.

(47)  – Lásd a fenti 3. lábjegyzetben hivatkozott Bizottság kontra Németország ügyben hozott ítélet 47. pontját.

(48) – Ibidem.

(48)  – Uo.

(49)  – Se, för ett liknande resonemang, Wagner, S., ”Öffentliche Aufträge: Eine förmliche europaweite Ausschreibung ist nicht erforderlich, wenn öffentliche Stellen i.R. interkommunaler Zusammenarbeit einen Vertrag zur Erfüllung einer ihnen allen obliegenden öffentlichen Aufgabe (Abfallentsorgung) schließen” Europäisches Wirtschafts- & Steuerrecht , 2009, sidan 328.

(49)  – Ebben az értelemben Wagner, S., „Öffentliche Aufträge: Eine förmliche europaweite Ausschreibung ist nicht erforderlich, wenn öffentliche Stellen i.R. interkommunaler Zusammenarbeit einen Vertrag zur Erfüllung einer ihnen allen obliegenden öffentlichen Aufgabe (Abfallentsorgung) schließen”, Europäisches Wirtschafts‑ & Steuerrecht , 2009., 328. o.

(50) – Se domen i målet kommissionen mot Tyskland (ovan fotnot 3), punkterna 34, 44, 45 och 47.

(50)  – Lásd a fenti 3. lábjegyzetben hivatkozott Bizottság kontra Németország ügyben hozott ítélet 34., 44., 45. és 47. pontját.

(51)  – Se, för ett liknande resonemang, Öhler, M./Gruber, C. ”Zusammenarbeit‘ iSd EuGH-Urteils Rs Stadtreinigung Hamburg nicht auf Kooperationen zwischen Gebietskörperschaften beschränkt”, Zeitschrift für Vergaberecht und Beschaffungspraxis , 2011, sidan 288.

(51)  – Ebben az értelemben Öhler, M./Gruber, C., „»Zusammenarbeit« iSd EuGH‑Urteils Rs Stadtreinigung Hamburg nicht auf Kooperationen zwischen Gebietskörperschaften beschränkt”, Zeitschrift für Vergaberecht und Beschaffungspraxis , 2011., 288. o.

(52)  – Se sidan 3 i ASL Lecces skriftliga yttrande.

(52)  – Lásd az ASL Lecce írásbeli észrevételeinek 3. oldalát.

(53) – Se Struve, T., ”Durchbruch für interkommunale Zusammenarbeit”, Europäische Zeitschrift für Wirtschaftsrecht , 2009, sidan 807, Veldboer, W.,”Zur Entscheidung für interkommunale Zusammenarbeit durch das EuGH-Urteil ‚Hamburger Stadtreinigung‘”, Die öffentliche Verwaltung , 2009, sidan 360.

(53)  – Lásd Struve, T., „Durchbruch für interkommunale Zusammenarbeit”, Europäische Zeitschrift für Wirtschaftsrecht , 2009., 807. o.; Veldboer, W., „Zur Entscheidung für interkommunale Zusammenarbeit durch das EuGH‑Urteil »Hamburger Stadtreinigung«”, Die öffentliche Verwaltung , 2009., 360. o.

(54) – Se Öhler, M./Gruber, C., (ovan fotnot 51) sidan 289, som kräver att avtalet mellan de offentliga myndigheterna ska ha en ”kooperativ karaktär“.

(54)  – Lásd Öhler, M./Gruber, C., hivatkozás az 51. lábjegyzetben, 289. o., akik megkövetelik, hogy a közjogi hatóságok közötti megállapodás „együttműködési jelleget” mutasson.

(55) – Se domen i målet kommissionen mot Tyskland (ovan fotnot 3), punkt 37.

(55)  – Lásd a fenti 3. lábjegyzetben hivatkozott Bizottság kontra Németország ügyben hozott ítélet 37. pontját.

(56)  – Se, för ett liknande resonemang, Struve, T. (ovan fotnot 53).

(56)  – Ebben az értelemben Struve, T., hivatkozás az 53. lábjegyzetben.

(57) – Se punkt 22 i den polska regeringens yttrande.

(57)  – Lásd a lengyel kormány írásbeli észrevételeinek 22. pontját.

(58)  – Se sidan 6 i CNI:s skriftliga yttrande, varvid nämnda organisation till och med ifrågasätter huruvida utredning och bedömning av sjukvårdsanläggningars utsatthet ur seismisk synvinkel överhuvudtaget utgör en lagstadgad uppgift för ASL Lecce.

(58)  – Lásd a CNI írásbeli észrevételeinek 6. oldalát, miközben még azt is megkérdőjelezi, hogy a kórházi építmények szeizmikus sérülékenységének felmérése és értékelése vajon az ASL Lecce jogszabályban rögzített feladata‑e.

(59) – Se punkt 86 i kommissionens yttrande.

(59)  – Lásd a Bizottság írásbeli észrevételeinek 86. pontját.

(60) – Se punkt 53 i detta förslag till avgörande.

(60)  – Lásd a jelen indítvány 53. pontját.

(61) – Se punkt 53 i detta förslag till avgörande.

(61)  – Lásd a jelen indítvány 53. pontját.

(62)  – Se, för ett liknande resonemang, Dreyfus, J.-D. och Rodrigues, S., ”La coopération intercommunale confortée par la CJCE?”, L'actualité juridique ; droit administratif , 2009, sidan 1720.

(62)  – Ebben az értelemben Dreyfus, J.‑D., Rodrigues, S., „La coopération intercommunale confortée par la CJCE?”, L’actualité juridique ; droit administratif , 2009., 1720. o.

(63) – Se punkt 34 i detta förslag till avgörande.

(63)  – Lásd a jelen indítvány 34. pontját.

(64)  – Se sidan 3 i ASL Lecces skriftliga yttrande.

(64)  – Lásd az ASL Lecce írásbeli észrevételeinek 3. oldalát.

(65) – Se punkterna 27 och 28 i detta förslag till avgörande.

(65)  – Lásd a jelen indítvány 27. és 28. pontját.

(66) – Se sidorna 23 och 24 i ASL Lecces skriftliga yttrande.

(66)  – Lásd az ASL Lecce írásbeli észrevételeinek 23. és azt követő oldalát.

(67)  – Se sidan 2 i CNI:s skriftliga yttrande.

(67)  – Lásd a CNI írásbeli észrevételeinek 2. oldalát.

(68) – Se punkt 23 i den polska regeringens yttrande.

(68)  – Lásd a lengyel kormány írásbeli észrevételeinek 23. pontját.

(69) – Domen i målet CoNISMa (ovan fotnot 6), punkt 37.

(69)  – A fenti 6. lábjegyzetben hivatkozott CoNISMa‑ügyben hozott ítélet 37. pontja.

(70)  – Genom bestämmelserna om offentlig upphandling begränsas de upphandlande myndigheternas privatautonomi i konkurrenssyfte just vad gäller valet av avtalspartner. Se avseende det inflytandet som politiska målsättningar på den inre marknaden har på privaträtten, Wendehorst, C., ”Methodenlehre und Privatrecht in Europa”, Vom praktischen Wert der Methode – Festschrift für Heinz Mayer zum 65. Geburtstag , Wien 2011, sidan 829.

(70)  – A közbeszerzési jog a verseny érdekében korlátok közé szorítja a közjogi hatóságok magánautonóm tevékenységeit, különösen a szerződéses partnerek kiválasztása tekintetében. A belső piaci politikák célkitűzéseinek magánjogi hatásairól lásd Wendehorst, C., „Methodenlehre und Privatrecht in Europa”, Vom praktischen Wert der Methode – Festschrift für Heinz Mayer zum 65. Geburtstag , Bécs 2011., 829. o.

(71)  – Se sidan 15 i ASL Lecces skriftliga yttrande.

(71)  – Lásd az ASL Lecce írásbeli észrevételeinek 15. oldalát.

(72) – Se punkt 81 i detta förslag till avgörande.

(72)  – Lásd a jelen indítvány 81. pontját.

(73) – Se punkt 86 i detta förslag till avgörande.

(73)  – Lásd a jelen indítvány 86. pontját.

(74) – Se punkt 91 i detta förslag till avgörande.

(74)  – Lásd a jelen indítvány 91. pontját.