Atzinums Nr. 8/2005

8/2005. sz. vélemény

par priekšlikumu Eiropas Parlamenta un Padomes Regulai attiecībā uz savstarpēju administratīvo palīdzību Kopienas finanšu interešu aizsardzībai pret krāpšanu vai citādu nelikumīgu rīcību

az Európai Parlament és a Tanács rendeleti javaslatáról a Közösség pénzügyi érdekeinek csalással és bármely más tiltott tevékenységgel szembeni védelmére vonatkozó kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról

(saskaņā ar EK līguma 280. panta 4. punktu)

(az EK-Szerződés 280. cikkének (4) bekezdése alapján)

(2005/C 313/01)

(2005/C 313/01)

SATURS

TARTALOMJEGYZÉK

1.-7. I. Ievads

1–7 I. Bevezetés

8.-11. II. Vispārēji apsvērumi

8–11 II. Általános észrevételek

12.-19. III. Administratīvā sadarbība tradicionālo pašu resursu un izdevumu jomā

12–19 III. Közigazgatási együttműködés a hagyományos saját források és kiadások területén

20.-28. IV. Administratīvā sadarbība pievienotās vērtības nodokļu jomā

20–28 IV. Közigazgatási együttműködés a hozzáadottérték-adó területén

29.-32. V. Administratīvā sadarbība ar mērķi apkarot naudas atmazgāšanu

29–32 V. Közigazgatási együttműködés a pénzmosás elleni küzdelem területén

33.-39. VI. Secinājumi un ieteikumi

33–39 VI. Következtetések és ajánlások

EIROPAS KOPIENU REVĪZIJAS PALĀTA,

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK SZÁMVEVŐSZÉKE,

ņemot vērā Eiropas Kopienas dibināšanas līgumu, un jo īpaši tā 280. pantu,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 280. cikkére,

ņemot vērā Padomes 2004. gada 12. oktobra lūgumu Revīzijas palātai sagatavot atzinumu par Komisijas priekšlikumu [1] Eiropas Parlamenta un Padomes regulai par savstarpēju administratīvo palīdzību Kopienas finanšu interešu aizsardzībai pret krāpšanu un citādu nelikumīgu rīcību,

tekintettel a Tanácsnak a Számvevőszékhez benyújtott, a Közösség pénzügyi érdekeinek csalással és bármely más tiltott tevékenységgel szembeni védelmére vonatkozó kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló bizottsági javaslattal [1] kapcsolatos, 2004. október 12-i keltezésű véleménykérésére,

IR PIEŅĒMUSI ŠO ATZINUMU.

ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ VÉLEMÉNYT:

I. IEVADS

I. BEVEZETÉS

1. Saskaņā ar Līguma 280. pantu dalībvalstis koordinē rīcību, kuras mērķis ir aizsargāt pret krāpšanu Kopienas finanšu intereses. Šajā nolūkā tās kopā ar Komisiju izvērš ciešu un regulāru kompetento iestāžu sadarbību. Šāda veida administratīvā sadarbība aptver ziņošanu par pārkāpumiem, administratīvu izziņas darbu, pārbaudes uz vietas, informācijas apmaiņu, nepamatoti gūtu priekšrocību atņemšanu un administratīvas sankcijas.

1. A Szerződés 280. cikke alapján a tagállamoknak össze kell hangolniuk a Közösség pénzügyi érdekeinek csalással szembeni védelme céljából tett intézkedéseiket. Ennek érdekében a Bizottsággal együtt szoros és rendszeres együttműködést kell szervezniük az illetékes hatóságok között. Ez a közigazgatási együttműködés a rendellenességekről szóló értesítésekből, közigazgatási vizsgálatokból, helyszíni ellenőrzésekből és vizsgálatokból, információcseréből, a tévesen szerzett előnyök visszavonásából és közigazgatási szankciókból áll.

2. Pamatojoties uz 280. pantu un citiem Līguma noteikumiem, ir zināms noteikumu kopums, kas piemērojams visām jomām. Tomēr lielāko daļu Kopienas tiesību aktu, kas attiecas uz krāpšanu, veido daudzie un dažādie sīki izstrādātie noteikumi, kas reglamentē attiecīgās Kopienas nozares politiku.

2. A Szerződés 280. cikke és más rendelkezései alapján léteznek minden területen kötelezően alkalmazandó közös jogi szabályok. A Közösség csalás elleni jogszabályainak többsége ugyanakkor az érintett közösségi politikákat szabályozó számtalan különböző részletes rendelkezésből áll.

3. Priekšlikumā, kas aplūkots šajā atzinumā, izpaužas centieni nostiprināt Komisijas koordinācijas funkcijas attiecībā uz dalībvalstu darbībām cīņā pret krāpšanu un citādu nelikumīgu rīcību, kas ietekmē Kopienas finanšu intereses. Komisijas iesniegtajā paskaidrojuma memorandā ir teikts, ka pastāvošais tiesiskais regulējums saistībā ar administratīvo sadarbību nepietiekami nosaka Komisijas aktīvu iesaistīšanos dalībvalstu darbību atbalstīšanā un koordinēšanā. Jo īpaši tas sakāms par krāpšanu, kas saistīta ar PVN un kas ir starptautiska parādība, kā arī par naudas atmazgāšanu saistībā ar EK krāpšanu.

3. A vizsgált jogalkotási javaslat megerősítené a Bizottság koordinátori szerepét a Közösség pénzügyi érdekeinek csalással és bármely más tiltott tevékenységgel szembeni védelmére szolgáló tagállami intézkedések területén. A Bizottság által benyújtott magyarázó feljegyzés szerint a közigazgatási együttműködésre vonatkozó jelenlegi jogi keretrendszer hiányos, mert nem juttat aktív szerepet a Bizottságnak a tagállamok tevékenységeinek támogatása és összehangolása során. Ez a helyzet különösen a transznacionális HÉA-kijátszás és az EK-csaláshoz kapcsolódó pénzmosás esetében áll fenn.

4. Tiek ierosināta visaptveroša sistēma sadarbībai gan dalībvalstu administratīvo iestāžu starpā, gan starp šīm iestādēm un Komisiju (ko šajā jomā pārstāv Eiropas Birojs krāpšanas apkarošanai (OLAF) [2]), lai ievāktu informāciju un apmainītos ar informāciju par nelikumīgiem darījumiem, kas ir "īpaši būtiski Kopienas līmenī".

4. A rendeleti javaslat átfogó együttműködési rendszer felállítását szorgalmazza mind a tagállamok közigazgatási hatóságai, mind ezen hatóságok és a Bizottság (melynek nevében az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF [2] jár el) között, hogy információt gyűjtsenek és cseréljenek olyan szabálytalan ügyletekről, amelyek "közösségi szinten kiemelt jelentőséggel rendelkeznek".

5. Minētais "īpašais būtiskums Kopienas līmenī" ir definēts pēc šādiem diviem kritērijiem:

5. A "közösségi szinten kiemelt jelentőségű ügy" besorolása két kritériumtól függ:

a) nelikumīgajam darījumam ir atzari vairākās dalībvalstīs vai saites ar darbībām vairākās dalībvalstīs;

a) A szabálytalan ügyletnek egynél több tagállamra kell kiterjednie, illetve egynél több tagállamban kötött ügyletekhez kell kapcsolódnia

b) tiek lēsts, ka nelikumīgais darījums Kopienai radītu zaudējumus EUR 100000 vai lielākā apmērā, vai arī iesaistītajām dalībvalstīm radītu fiskālus zaudējumus PVN jomā vairāk nekā EUR 500000 apmērā.

és

6. Ierosinātā regula attiektos uz visām Kopienas ieņēmumu un izdevumu jomām, ja vien citos Kopienas tiesību aktos nebūtu paredzēta konkrētāka sadarbība vai Komisijai noteikta plašāka piekļuve informācijai.

b) a szabálytalan ügylet hozzávetőlegesen 100000 EUR vagy azt meghaladó kárt okoz a Közösségnek, vagy a HÉA esetében 500000 EUR összegnél nagyobb adóveszteséget okoz az érintett tagállamnak.

7. Palāta ir izskatījusi Komisijas priekšlikumu, ņemot vērā attiecīgo revīzijas darbu, kā arī noteikumus par likumdošanas procesa uzlabošanu un vadlīnijas Kopienas likumdošanas kvalitātes nodrošināšanai, ko kopīgi izstrādājis Eiropas Parlaments, Padome un Komisija [3].

6. A javasolt rendelet a közösségi bevételek és kiadások minden területére vonatkozna, kivéve ha más közösségi jogszabályok szorosabb együttműködést vagy az információkhoz való szélesebb körű bizottsági hozzáférést írnak elő.

II. VISPĀRĒJI APSVĒRUMI

7. A Számvevőszék a kapcsolódó ellenőrzéseinek fényében megvizsgálta a bizottsági javaslatot, szintén figyelembe véve az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közösen megállapított rendelkezéseit a jobb jogalkotásról és iránymutatásait a közösségi jogszabályok szövegezésének minőségéről [3].

8. Eiropas Parlaments, Padome un Komisija ir vienojušās [4] atjaunināt un apkopot Kopienas tiesību aktus, tos vērā ņemami vienkāršojot. Pretstatā šim mērķim Komisijas priekšlikums nav mēģinājums vienkāršot vai grozīt jau pastāvošos tiesību aktus. Līdz ar to pašlaik spēkā esošiem horizontāliem un nozares tiesību aktiem krāpšanas jomā tiks pievienota jauna regula.

II. ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK

9. Ierosinot jaunus tiesību aktus, Komisija ir apņēmusies [5] pienācīgi ņemt vērā to finansiālās un administratīvās sekas Eiropas Savienībai un, jo īpaši, dalībvalstīm. Taču jaunās regulas priekšlikumā nav nekādas informācijas par finansiālām un administratīvām sekām dalībvalstīm.

8. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság a közösségi jogszabályok felülvizsgálatában, tömörítésében és jelentős egyszerűsítésében állapodtak meg [4]. A célkitűzés ellenére a bizottsági javaslat nem tesz erőfeszítéseket a fennálló szabályozás egyszerűsítésére vagy módosítására. A jelenleg hatályban lévő horizontális és ágazati csalás elleni jogszabályokat egy új rendelet egészítené ki.

10. Priekšlikumā izmantota plašāka definīcija jēdzienam "pārkāpumi, kas ietekmē Kopienas finanšu intereses". Šajā jēdzienā ir ietverti:

9. A Bizottság elkötelezte magát [5], hogy javaslataiban kellő figyelmet szentel a különösen az Unióra és a tagállamokra kiható pénzügyi vagy közigazgatási következményeknek. Az új rendeletre vonatkozó javaslatában viszont nem szerepel tájékoztatás a tagállamokra kiható pénzügyi vagy közigazgatási következményekről.

a) tādu tiesību aktu pārkāpumi, kas attiecas uz pievienotās vērtības nodokli (PVN),

10. A javaslat szélesebb körű meghatározását adja "a Közösség pénzügyi érdekeit sértő szabálytalanságok" fogalmának, melynek hatókörét a következőkre is kiterjesztették:

un

a) A hozzáadottértékadó- (HÉA-) jogszabályokkal kapcsolatos visszaélések

b) naudas atmazgāšana.

és

Minētie aspekti nav ietverti pārkāpumu vispārīgajā definīcijā, kas dota Padomes 1995. gada 18. decembra Regulā (EK, Euratom) Nr. 2988/95 par Eiropas Kopienu finanšu interešu aizsardzību [6]. Šāda atšķirīga "pārkāpumu" definēšana tiesību aktos par krāpšanu rada pārpratumu un juridiskās neskaidrības risku.

b) a pénzmosás.

11. Neskaidrību vairo tas, ka spēkā esošajos tiesību aktos nav definēts jēdziens "Kopienas finanšu intereses" [7]. Jaunajā Komisijas ierosinātajā regulā šāda definīcija arī nav dota.

Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendeletben [6] a szabálytalanságok általános fogalommeghatározása nem fedi le ezeket a területeket. A "szabálytalanságok" párhuzamos, de eltérő meghatározása a csalás elleni jogszabályokban zavart és jogbizonytalanságot okozhat.

III. ADMINISTRATĪVĀ SADARBĪBA TRADICIONĀLO PAŠU RESURSU UN IZDEVUMU JOMĀ

11. A bizonytalanságot tovább fokozza, hogy a jelenlegi közösségi jogszabályok nem határozzák meg "a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmét" [7]. A Bizottság által javasolt új rendelet sem tartalmazza a fogalom meghatározását.

12. Palātas nesen veiktā revīzija par to, kā tiek vadīts Eiropas birojs krāpšanas apkarošanai [8], apstiprināja, ka ciešāk jāsadarbojas ar dalībvalstīm gan jomās, kurās piemēro tiešo pārvaldību, gan jomās, kurās Kopienas līdzekļu pārvaldība tiek dalīta ar dalībvalstīm. Līdz šim sadarbības problēmas lielā mērā radīja darbības efektivitātes nepilnības gan dalībvalstu, gan Komisijas līmenī.

III. KÖZIGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS A HAGYOMÁNYOS SAJÁT FORRÁSOK ÉS KIADÁSOK TERÜLETÉN

13. Attiecībā uz savstarpējās palīdzības procedūru muitas un lauksaimniecības nozarēs, kas ir īpašs gadījums [9], tika secināts, ka pēcpārbaudes nav sistemātiskas un ka OLAF nav izstrādājis noteikumus, saskaņā ar kuriem nepārtraukti un konsekventi uzraudzīt procedūras, ar ko tiek lūgta savstarpējā palīdzība no dalībvalstīm, un šādu lūgumu rezultāti netiek skaidri uzskaitīti [10].

12. Az Európai Csalás Elleni Hivatal irányításáról szóló [8] legutóbbi számvevőszéki ellenőrzés megerősítette, hogy eredményesebb tagállami együttműködésre van szükség mind a közvetlen, mind pedig a tagállamokkal megosztott irányítású területeken. A jelenlegi együttműködés problémái nagyrészt a működési hatékonyságban tapasztalható hiányosságokhoz kapcsolódnak mind tagállami, mind bizottsági szinten.

14. Īpašajā ziņojumā Nr. 3/2004 par saistībā ar kopējo lauksaimniecības politiku nepareizi veiktu maksājumu piedziņu [11] Palāta secināja, ka Komisijas attiecīgo datu banku, kurā reģistrēti dalībvalstu ziņotie pārkāpumi [12], nevar uzskatīt par uzticamu, pilnīgu un precīzu.

13. A kölcsönös segítségnyújtás sajátos esetében, a vám- és mezőgazdasági ágazatban [9] megállapították, hogy nem került sor rendszeres nyomon követésre, és az OLAF nem alkotott szabályokat a tagállamoktól kért kölcsönös segítségnyújtás eljárásainak keretében megvalósuló előrelépések folyamatos és következetes nyomon követésére, valamint nem rögzítették világosan, hogy a megtett intézkedések milyen eredményekkel jártak [10].

15. Revidējot 2001. gadā attiecīgās regulas piemērošanu saistībā ar struktūrpolitiku [13], Palāta konstatēja [14] nepilnības visos līmeņos, kā iznākumā par pārkāpumiem ziņotie dati bija nepilnīgi, neuzticami, maldinoši un novecojuši.

14. A közös agrárpolitika keretében szabálytalanul kifizetett összegek visszatérítéséről szóló 3/2004. sz. különjelentésben [11] a Számvevőszék megállapította, hogy a tagállamok által bejelentett szabálytalanságokat tartalmazó kapcsolódó bizottsági adatbázis [12] nem tekinthető megbízhatónak, teljesnek, illetve pontosnak.

16. Šīm nepilnībām par iemeslu cita starpā bija grūtības visās dalībvalstīs vienādi definēt pārkāpumus, par kuriem vajadzētu ziņot. Tajā pašā laikā Palāta konstatēja arī to, ka informācija bieži vien tika darīta pieejama pēc ilgas kavēšanās un ka Komisija to vēlāk pienācīgi nepārbaudīja.

15. A strukturális politikák esetében a vonatkozó rendelet [13] alkalmazásának ellenőrzésekor 2001-ben a Számvevőszék hiányosságokat állapított meg [14] minden szinten, melyek következtében a szabálytalanságokról jelentett adatok hiányosak, megbízhatatlanok, félrevezetőek és elavultak.

17. Jaunās procedūras, ko ierosināts ieviest ar regulas priekšlikumu, nozīmētu papildu darbu gan administratīvajām iestādēm dalībvalstīs, gan Komisijai, jo līdzšinējais pienākums ziņot par pārkāpumiem atbilstīgi citiem Kopienas tiesību aktiem netiek ne atcelts, ne racionalizēts. Tādējādi praksē būs grūti koncentrēt centienus un resursus un nepieļaut Komisijas dienestu pārslogošanu ar informāciju un nenozīmīgiem lūgumiem, lai gan tāds ir Komisijas nolūks [15].

16. Ezek a hiányosságok többek között annak tudhatók be, hogy nehézségekbe ütközött a jelentésköteles szabálytalanságok egységes meghatározása valamennyi tagállamra vonatkozóan. A Számvevőszék azt is megállapította, hogy az adatok gyakran csak hosszas késést követően váltak hozzáférhetővé, és a Bizottság nem követte őket kellően nyomon.

18. Turklāt jauno noteikumu līdzāspastāvēšana jau spēkā esošajiem noteikumiem konkrētajā jomā var palielināt risku, ka tos būs grūti interpretēt un vienādi piemērot visās dalībvalstīs. Var rasties ziņošanas kritēriju, termiņu un robežrādītāju nesakritības [16].

17. A javaslat által bevezetett új eljárások többletmunkát jelentenének a tagállamok közigazgatási szerveinek és a Bizottságnak is, míg a más közösségi jogszabályok által előírt jelentéstételi kötelezettségeket nem szüntetnék meg és nem egyszerűsítenék. A gyakorlatban ezért nehéz lenne összpontosítani az erőfeszítéseket és forrásokat, és ezáltal megóvni a bizottsági szolgálatokat attól, hogy elárasszák őket csekély jelentőségű ügyekhez kapcsolódó adatokkal és kérvényekkel, pedig éppen ez a Bizottság eredetileg kinyilvánított szándéka [15].

19. Vēl vienu sarežģījumu rada fakts, ka ierosinātais ziņošanas pienākums ietvertu arī tādus gadījumus, kad pārkāpumi vēl nebūtu notikuši, bet būtu pieejama informācija par to plānošanu [17]. Rodas šaubas, vai šāda prasība ir reāla.

18. Ezenfelül az újonnan javasolt szabályok és a már fennálló ágazatspecifikus szabályozás párhuzamos létezése növelné az értelmezési nehézségek, valamint a tagállamok közti összehangolt alkalmazás nehézségeinek kockázatát. A feltételrendszert, a határidőket és a jelentéstételi küszöböket illetően következetlenségek adódnának [16].

IV. ADMINISTRATĪVĀ SADARBĪBA PIEVIENOTĀS VĒRTĪBAS NODOKĻU JOMĀ

19. Tovább bonyolítja a helyzetet az újonnan javasolt jelentéstételi kötelezettségek hatálya, mivel azokra az esetekre is kiterjed, amikor még nem történt szabálytalanság, de a rendelkezésre álló adatok alapján történhetne [17]. Kétséges, hogy egy ilyen követelmény megvalósítható-e.

20. Savā 2001. gada pārskatā [18] Palāta vērsa uzmanību uz to, ka pieaug tā dēvētā "karuseļkrāpšanas" problēma un ka šī problēma jārisina, stiprinot administratīvo sadarbību nolūkā aizsargāt ieņēmumus no PVN [19].

IV. KÖZIGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS A HOZZÁADOTTÉRTÉK-ADÓ TERÜLETÉN

21. 2004. gada 1. janvārī stājās spēkā Padomes Regula (EK) Nr. 1798/2003 [20] par administratīvu sadarbību pievienotās vērtības nodokļu jomā. Šīs regulas mērķis ir nostiprināt sadarbību starp dalībvalstu nodokļu iestādēm, lai cīnītos pret krāpšanu saistībā ar PVN. Šī regula galu galā izveidoja vienotu tiesisko regulējumu. Pirms tās stāšanās spēkā sadarbību PVN jomā reglamentēja divi atsevišķi tiesiskie instrumenti, kas kavēja nodokļu iestāžu efektīvu sadarbību.

20. A Számvevőszék a 2001. évre vonatkozó éves jelentésében [18] felhívta a figyelmet a "körhintacsalás" szaporodó problémáira és annak szükségességére, hogy a HÉA-bevételek megóvása érdekében fokozott közigazgatási együttműködéssel közelítsék meg a problémát [19].

22. Komisija vēsta, ka tām dalībvalstīm, kuras jau ieviesušas speciālus atklāšanas un kontroles pasākumus ar mērķi ierobežot "karuseļkrāpšanu", ir bijuši labi rezultāti [21].

21. 2004. január 1-jén hatályba lépett a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 1798/2003/EK [20] tanácsi rendelet, melynek célja a tagállamok adóhatóságai közötti együttműködés erősítése a HÉA-kijátszás leküzdésére. Az 1798/2003/EK rendelet végül létrehozott egy egységes jogi eszközt. Hatálybalépése előtt a két külön HÉA-együttműködési jogi eszköz párhuzamos létezése gátolta az adóhatóságok közötti hatékony együttműködést.

23. Palāta atzīmē, ka ierosinātās jaunās regulas noteikumi lielā mērā līdzinās vai ir pat identiski tiem, kas jau ietverti Regulā (EK) Nr. 1798/2003, jo īpaši attiecībā uz informācijas apmaiņu un noteikumiem par administratīvu izziņas darbu [22].

22. A Bizottság szerint azok a tagállamok, amelyek már végrehajtották a "körhintacsalást" megfékező különleges kimutatási és ellenőrzési intézkedéseket, sikerrel jártak [21].

24. Tomēr ar priekšlikumu tiek mainītas Komisijas (tostarp OLAF) funkcijas. Saskaņā ar Regulu (EK) Nr. 1798/2003 Komisijas galvenais uzdevums ir kopā ar dalībvalstīm pārbaudīt un izvērtēt to, kā administratīvā sadarbības darbojas un kā varētu uzlabot tās efektivitāti.

23. A Számvevőszék megállapítja, hogy az újonnan javasolt rendelet rendelkezései nagy részben hasonlóak, sőt azonosak az 1798/2003/EK rendelet rendelkezéseivel, különösen ami az információcserét és a közigazgatási vizsgálatok szabályait illeti [22].

25. Saskaņā ar jaunās regulas priekšlikumu OLAF sistemātiski iesaistītos atsevišķu pret krāpšanu vērstu darbību koordinēšanā un varētu tādās darbībās uzņemties pat galvenās funkcijas, centralizējot un analizējot attiecīgu informāciju un izmantojot iespēju lūgt, lai dalībvalstis veiktu īpašu novērošanu vai administratīvās izziņas darbu.

24. A javaslat azonban megváltoztatja a Bizottság (beleértve az OLAF-ot is) szerepét. Az 1798/2003/EK rendelet alapján a Bizottság legfőbb feladata, hogy megvizsgálja és értékelje a tagállamokkal a közigazgatási együttműködésre vonatkozó intézkedések működését és hatékonyságuk lehetséges fejlesztését.

26. Palāta vērš uzmanību uz ieteikumu Īpašajā ziņojumā Nr. 1/2005 [23], ar kuru OLAF darbības būtu koncentrējamas uz izmeklēšanas funkciju. Pienākums koordinēt dalībvalstu darbības cīņā pret pārrobežu krāpšanu PVN jomā, kas OLAF būtu jādara saskaņā ar jaunās regulas priekšlikumu, varētu mazināt OLAF spējas efektīvi pildīt primāro funkciju.

25. Az új javaslat alapján az OLAF-ot módszeresen bevonnák a konkrét csalás elleni műveletek összehangolásába, sőt, központi szerepet is játszhatna ezekben a műveletekben a kapcsolódó adatok központosításával és elemzésével, valamint annak lehetőségével, hogy a tagállamokat különleges megfigyelés szervezésére vagy közigazgatási vizsgálatok elvégzésére kéri fel.

27. Tāpat arī rastos praktiskas grūtības, jo jaunajā regulā – pretēji Regulai Nr. 1798/2003 – nav paredzēti tieši kontakti un sadarbība ar nodokļu inspektoriem vai krāpšanas novēršanas iestāžu darbiniekiem. Informācijas plūsma tiek ierosināta tikai caur attiecīgiem centrāliem koordinācijas birojiem un citām iestādēm, kas izmeklē krāpšanu nodokļu jomā. Tas rada lielu risku, ka var mazināties koordinēšanas darbību ātrums un elastīgums.

26. A Számvevőszék felhívja a figyelmet az 1/2005. sz. különjelentésben [23] tett javaslatára, miszerint az OLAF tevékenységét a vizsgálati feladatkörére kellene összpontosítani. A javasolt rendelet az OLAF-ot ruházza fel a határokon átnyúló HÉA-kijátszás tagállami leküzdésének összehangolási szerepkörével, ami csökkentheti az OLAF-nak az elsődleges feladatköre eredményes elvégzésére jutó kapacitását.

28. Komentāri, kas izklāstīti šā atzinuma 17.-19. punktā, attiecas arī uz administratīvo sadarbību PVN jomā.

27. Gyakorlati nehézségeket okozhat továbbá, hogy az új javaslat az 1798/2003/EK rendelettel ellentétben nem ír elő közvetlen kapcsolattartást és együttműködést az adóellenőrökkel vagy a csalás elleni egységek alkalmazottaival. Annyit javasol csak, hogy az adatokat meg kell osztani az érintett központi összekötő hivatalokkal és más adóellenőrzési hatóságokkal. Ez azzal a kockázattal jár, hogy csökken az összehangolási feladatok gyorsasága és rugalmassága.

V. ADMINISTRATĪVĀ SADARBĪBA AR MĒRĶI APKAROT NAUDAS ATMAZGĀŠANU

28. A 17–19. bekezdésekben tett megjegyzések a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésre is vonatkoznak.

29. Padomes Lēmumā 2000/642/TI [24] ir noteikts, ka dalībvalstis izveidojušas "finanšu ziņu vākšanas vienības (FZVV)". Šo vienību uzdevums ir vākt un analizēt informāciju ar mērķi noteikt saiknes starp aizdomīgiem finanšu darījumiem un ar tiem saistītu kriminālsodāmu darbību, lai apkarotu naudas atmazgāšanu.

V. KÖZIGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS A PÉNZMOSÁS ELLENI KÜZDELEM TERÜLETÉN

30. Komisija ierosina FZVV uzskatīt par kompetentām iestādēm, no kurām prasa sadarbību atbilstīgi jaunajai regulai par savstarpēju administratīvo palīdzību Kopienas finanšu interešu aizsardzībai. Tādējādi Komisija varētu lūgt FZVV palīdzību un tādas informācijas pārsūtīšanu, kas ir svarīga pārkāpumu atklāšanai un novēršanai.

29. A 2000/642/IB [24] tanácsi határozat alapján a tagállamok "pénzügyi hírszerző egységeket" (FIU) hoztak létre. Ezek a FIU-k látják el az adatok gyűjtésének és elemzésének feladatát, azzal a céllal, hogy a pénzmosás leküzdése érdekében kimutassák a gyanús pénzügyi ügyletek és a mögöttes büntetendő cselekmények közötti kapcsolatokat.

31. Palāta vērš uzmanību uz to, ka Padomes Lēmuma 2000/642/TI pašreizējais formulējums Komisijai neparedz nekādas funkcijas saistībā ar FZVV. Dažus šā lēmuma noteikumus [25] varētu pat interpretēt tā, ka tie Komisijas dienestiem liedz piekļuvi informācijai, ko vāc un pārsūta FZVV. Tādēļ saskaņā ar 19. pantu Vadlīnijās Kopienas likumdošanas kvalitātes nodrošināšanai [26] šo situāciju derētu reglamentēt skaidrāk.

30. A Bizottság azt javasolja, hogy a FIU-kat sorolják azon illetékes hatóságok közé, amelyeknek a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló rendelet hatálya alatt együtt kell működniük. A Bizottság így jogsegélyt kérhetne a FIU-któl, és kérhetné, hogy továbbítsák a szabálytalanságok felderítéséhez és megelőzéséhez szükséges vonatkozó adatokat.

32. Komentāri, kas izklāstīti šā atzinuma 17. un 19. pantā, attiecas arī uz administratīvo sadarbību ar mērķi apkarot naudas atmazgāšanu.

31. A Számvevőszék felhívja a figyelmet, hogy a 2000/642/IB tanácsi határozat jelenlegi szövegezése nem juttat a Bizottságnak szerepet a FIU-kkal kapcsolatban. Egyes rendelkezései [25] inkább úgy értelmezhetőek, hogy kizárják a Bizottságot a FIU-kon keresztül gyűjtött, illetve közölt adatokhoz való hozzáférésből. A közösségi jogszabályok szövegezésének minőségéről szóló iránymutatások [26] 19. cikke alapján tanácsos lenne tisztázni ezt a helyzetet.

VI. SECINĀJUMI UN IETEIKUMI

32. A 17–19. bekezdésekben tett megjegyzések vonatkoznak a pénzmosás leküzdése területén történő közigazgatási együttműködésre is.

33. Palāta piekrīt Komisijas analīzei par to, ka vajadzīga efektīvāka sadarbība dalībvalstu starpā, kā arī starp dalībvalstīm un Komisiju, lai Kopienas finanšu intereses aizsargātu pret krāpšanu un citām nelikumīgām darbībām.

VI. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK

34. Spēkā esošais tiesiskais regulējums, kas attiecas uz krāpšanas un pārkāpumu apkarošanu, ir sarežģīts un – kā par to liecina Palātas veiktās revīzijas – grūti piemērojams. Jaunā regula stāvokli sarežģītu vēl vairāk, jo īpaši saistībā ar to pārkāpumu definēšanu un kritērijiem, par kuriem būtu jāziņo.

33. A Számvevőszék egyetért azon bizottsági elemzéssel, miszerint eredményesebb együttműködésre van szükség a tagországok, valamint a Bizottság és a tagországok között a Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és bármely más tiltott tevékenységgel szembeni védelme érdekében.

35. Turklāt priekšlikums jau spēkā esošos tiesiskos instrumentus papildināt ar jaunu instrumentu ir pretrunā mērķim, par ko ir vienojušies Eiropas Parlaments, Padome un Komisija [27], proti, atjaunināt un apkopot Kopienas tiesību aktus, tos vērā ņemami vienkāršojot.

34. A csalás és más szabálytalanságok elleni küzdelem jelenlegi jogi keretrendszere bonyolult és – amint azt a számvevőszéki ellenőrzések is kimutatták – nehezen végrehajtható. A javasolt új rendelet további bonyodalmakat okoz, különösen a fogalommeghatározások és a jelentéstételi kritériumok területén.

36. Palāta iesaka Komisijai censties Kopienas tiesību aktus krāpšanas novēršanas jomā vienkāršot un konsolidēt tā, lai izvairītos no noteikumu pārklāšanās un pretrunīguma. Pašreizējās nepilnības sadarbībā starp Komisiju un dalībvalstīm varētu labot, īstenojot šādu reformu.

35. Az újabb jogi eszköz bevezetéséről szóló javaslat ezenfelül ellenkezik az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság [27] közös célkitűzésével, miszerint a közösségi jogszabályokat felülvizsgálják, tömörítik és jelentősen egyszerűsítik.

37. Palāta atgādina ieteikumu OLAF darbības koncentrēt uz izmeklēšanas funkciju. Ja OLAF tiktu piešķirts papildu pienākums koordinēt dalībvalstu darbības krāpšanas novēršanā, tas varētu būt pretrunā minētajam mērķim.

36. A Számvevőszék azt tanácsolja, hogy a Bizottság próbálja meg a Közösség csalás elleni jogszabályainak egyszerűsítését és egységes szerkezetbe foglalását kezdeményezni, figyelmet fordítva a párhuzamos és egymásnak ellentmondó szabályozás elkerülésére. Egy vizsgálat keretében orvosolni lehetne a Bizottság és a tagállamok együttműködésében tapasztalható hiányosságokat.

38. Skaidri jādefinē jēdziens "Kopienas finanšu intereses", kas ir svarīgs jēdziens visos ar krāpšanas novēršanu saistītos tiesību aktos. Arī "pārkāpumu" definīcijai visos tiesību aktos par krāpšanas novēršanu būtu jābūt vienādai.

37. A Számvevőszék emlékeztet korábbi ajánlására, amelyben javasolta, hogy az OLAF tevékenyégét a vizsgálati feladatkörre összpontosítsák. Az OLAF hatáskörének bővítése a tagállamok csalás elleni intézkedéseinek összehangolása terén ellentétes lehet ezzel a célkitűzéssel.

39. Kas attiecas uz sadarbību pievienotā vērtības nodokļa jomā, Palāta atkārto savu ieteikumu [28] Komisijai galveno uzmanību pievērst tam, lai apzinātu valstu sistēmu darbības nepilnības, apkarojot krāpšanu saistībā ar PVN, un attiecīgajām dalībvalstīm ierosinātu adekvātas korekcijas.

38. A "Közösségek pénzügyi érdekei" fogalmat, ami központi eleme a csalás elleni jogszabályoknak, pontosan meg kellene határozni. A "szabálytalanságok" fogalmának egységes meghatározását kellene használni a csalás elleni jogszabályok mindegyikében.

Šo atzinumu Revīzijas palāta pieņēma 2005. gada 27. oktobra sēdē Luksemburgā.

39. Ami a hozzáadottérték-adó területén való együttműködést illeti, a Számvevőszék megismétli korábbi ajánlását [28], miszerint a HÉA-kijátszás elleni küzdelem területén a Bizottság összpontosítson a nemzeti rendszerek rendellenességeinek azonosítására és indítványozzon megfelelő jogorvoslatot az érintett tagállamoknak.

Revīzijas palātas vārdā —

Ezt a jelentést a Számvevőszék 2005. október 27-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

priekšsēdētājs

a Számvevőszék részéről

Hubert Weber

Hubert Weber

[1] KOM(2004) 509, 2004. gada 20. jūlija galīgā redakcija.

elnök

[2] Saskaņā ar 2. pantu Komisijas 1999. gada 28. aprīļa Lēmumā 1999/352/EK, EOTK, Euratom, ar ko izveido Eiropas Biroju krāpšanas apkarošanai (OLAF) (OV L 136, 31.5.1999., 20. lpp.), Birojs atbild par atbalsta sniegšanu Komisijai sadarbībā ar dalībvalstīm krāpšanas apkarošanā un par visām citām Komisijas operatīvajām darbībām attiecībā uz krāpšanas apkarošanu.

[1] COM(2004) 509 végleges, 2004. július 20.

[3] 2003. gada 16. decembra Iestāžu nolīgums par likumdošanas procesa uzlabošanu (OV C 321, 31.12.2003., 1. lpp.) un 1998. gada 22. decembra Iestāžu nolīgums par kopējām vadlīnijām Kopienas likumdošanas kvalitātes nodrošināšanai (OV C 73, 17.3.1999., 1. lpp.).

[2] Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) létrehozásáról szóló, 1999. április 28-i 1999/352/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat (HL L 136., 1999.5.31., 20. o.) 2. cikke alapján a Hivatal feladata, hogy biztosítsa a Bizottság támogatását a tagállamokkal való együttműködésben a csalások elleni küzdelem során és a Bizottság minden egyéb, a csalás elleni küzdelemhez kapcsolódó operatív tevékenységének ellátásakor.

[4] Sk. 2003. gada 16. decembra Iestāžu nolīguma 35. pantu.

[3] 2003. december 16-i intézményközi megállapodás a jobb jogalkotásról (HL C 321., 2003.12.31., 1. o.) és 1998. december 22-i intézményközi megállapodás a közösségi jogszabályok szövegezésének minőségére vonatkozó közös iránymutatásokról (HL C 73., 1999.3.17., 1. o.).

[5] Sk. 2003. gada 16. decembra Iestāžu nolīguma 27. pantu.

[4] Lásd a 2003. december 16-i intézményközi megállapodás 35. cikkét.

[6] OV L 312, 23.12.1995., 1. lpp.

[5] Lásd a 2003. december 16-i intézményközi megállapodás 27. cikkét.

[7] Dažas norādes ir atrodamas Tiesas spriedumā lietā C-11/00, kurā Tiesa atzīst, ka "EK līguma 280. pantā minētais jēdziens "Kopienas finanšu intereses" nav burtiski saistāms tikai un vienīgi ar Eiropas Kopienas budžetu" (2003, ECR I-7147, 95. punkts).

[6] HL L 312., 1995.12. 23., 1. o.

[8] Sk. Īpašā ziņojuma Nr. 1/2005 kopsavilkuma VI punktu (OV C 202, 18.8.2005., 1. lpp.).

[7] Az Európai Bíróság egyik ítéletében találhatók iránymutatások. A Bíróság a C-11/00 sz. ügyben megállapította, hogy: "az EK Szerződés 280. cikkében a "Közösség pénzügyi érdekei" kifejezés nem korlátozódik az Európai Közösség szigorúan értelmezett költségvetésére". (2003, EBHT I-7147, 95. bekezdés).

[9] Saskaņā ar Padomes 1997. gada 13. marta Regulu (EK) Nr. 515/97 par dalībvalstu pārvaldes iestāžu savstarpēju palīdzību un šo iestāžu un Komisijas sadarbību, lai nodrošinātu muitas un lauksaimniecības tiesību aktu pareizu piemērošanu (OV L 82, 22.3.1997., 1. lpp.).

[8] Lásd az 1/2005. sz. különjelentés (HL C 202., 2005.8.18., 1. o.) összefoglalójának VI. bekezdését.

[10] Sk. Īpašā ziņojuma Nr. 1/2005 32. punktu.

[9] A tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló, 1997. március 13-i 515/97EK tanácsi rendelet (HL L 82., 1997.3.22., 1. o.) alapján.

[11] Sk. Īpašā ziņojuma Nr. 3/2004 16.-32. punktu (OV C 269, 4.11.2004., 1. lpp.).

[10] Lásd az 1/2005. sz. különjelentés 32. bekezdését.

[12] Saskaņā ar Padomes 1991. gada 4. marta Regulu (EEK) Nr. 595/91 par pārkāpumiem un par tādu summu atgūšanu, kas nepareizi izmaksātas saistībā ar kopējās lauksaimniecības politikas finansēšanu un informācijas sistēmas organizēšanu šajā jomā, kā arī par Regulas (EEK) Nr. 283/72 atcelšanu (OV L 67, 14.3.1991., 11. lpp.).

[11] Lásd a 3/2004. sz. különjelentés (HL C 269., 2004.11.4., 1. o.) 16–32. bekezdését.

[13] Komisijas 1994. gada 11. jūlija Regula Nr. 1681/94 par pārkāpumiem struktūrpolitikas finansēšanā un nepareizi izmaksātu līdzekļu atgūšanu un par informācijas sistēmas izveidi šajā jomā (OV L 178, 12.7.1994., 43. lpp.).

[12] A közös agrárpolitika finanszírozása keretében történt szabálytalanságokról és tévesen kifizetett összegek behajtásáról, továbbá egy információs rendszer e téren történő létrehozásáról, valamint a 283/72/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 1991. március 4-i 595/91/EGK tanácsi rendelet (HL L 67., 1991.3.14., 11. o.) alapján.

[14] Sk. Īpašo ziņojumu Nr. 10/2001 par struktūrfondu finanšu kontroli, 107.-126. punkts (OV C 314, 8.11.2001., 26. lpp.).

[13] A strukturális politikák finanszírozása keretében történt szabálytalanságokról és tévesen kifizetett összegek behajtásáról, valamint egy információs rendszer e téren történő létrehozásáról szóló, 1994. július 11-i 1681/94/EK bizottsági rendelet (HL L 178., 1994.7.12., 43. o.).

[15] Sk. Komisijas priekšlikuma Paskaidrojuma memorandu, 6. lpp.

[14] Lásd a strukturális alapok pénzügyi ellenőrzéséről szóló, 10/2001. sz. különjelentés (HL C 314., 2001.11.8., 26. o.), 107–126. bekezdését.

[16] Piemēram, atbilstīgi regulas priekšlikumam dalībvalstīm bez iepriekšēja lūguma jāiesniedz visa svarīga informācija par pārkāpumiem, kuri varētu atzaroties citās dalībvalstīs un kuru potenciālais kaitējums Kopiena finanšu interesēm ir EUR 100000 vai vairāk. Ziņošanas termiņi netiek noteikti. Šādos apstākļos varētu pieņemt, ka informācija sniedzama, tiklīdz var noteikt attiecīgā gadījuma finansiālās sekas. Taču saskaņā ar Komisijas Regulu (EK) Nr. 1681/94 katrai dalībvalstij, neatkarīgi no iesaistītajām summām, tāpat jau ir pienākums tūlīt ziņot par jebkādiem pārkāpumiem, ja pastāv bažas, ka to sekas strauji varētu izplatīties ārpus attiecīgās dalībvalsts teritorijas.

[15] Lásd a bizottsági javaslathoz kapcsolódó magyarázó feljegyzés 6. oldalát.

[17] Sk. priekšlikuma 5. panta 3. punktu.

[16] A javasolt rendelet szerint például a tagállamoknak minden előzetes kérvény nélkül adatokat kell szolgáltatniuk a más tagállamokra kiható szabálytalanságokról, valamint az olyan szabálytalanságokról, amelyek esetében a Közösség gazdasági érdekei 100000 EUR vagy annál több eurónyi kárt szenvednek. Ennek megfelelően egyértelmű, hogy az adatokat akkor kell szolgáltatni, mihelyt az ügy pénzügyi kihatása megállapítható. Az 1681/94/EK bizottsági rendelet alapján minden tagállamnak haladéktalanul értesíteni kell a Bizottságot – a szóban forgó összegekre tekintet nélkül – minden szabálytalanságról, ha fennáll a veszélye, hogy annak nagyon rövid időn belül a tagállam területén kívül is hatásai lehetnek.

[18] Sk. Gada pārskata par 2001. gadu 1.45.-1.55. punktu (OV C 295, 28.11.2002., 1. lpp.).

[17] Lásd a javaslat 5. cikkének (3) bekezdését.

[19] Kas attiecas uz PVN, krāpšana netieši skar arī Kopienas pašu resursus. Kopienas spēja pildīt izdevumu saistības nav atkarīga no PVN iekasēšanas un krāpšanas novēršanas efektivitātes. Pašu resurss, kas balstās uz nacionālo kopienākumu (NKI), ir paredzēts, lai segtu to kopējo izdevumu daļu, ko nesedz citi resursi. Tātad sekas, ko rada krāpšana saistībā ar PVN, jāuzņemas ne tikai tai dalībvalstij, kurā krāpšana notikusi, bet arī pārējām dalībvalstīm, jo tiek prasīts iemaksāt vairāk līdzekļu NKI pašu resursiem.

[18] Lásd a 2001. évi éves jelentés (HL C 295., 2002.11.28., 1. o.) 1.45–1.55. bekezdését.

[20] Padomes 2003. gada 7. oktobra Regula (EK) Nr. 1798/2003 par administratīvu sadarbību pievienotās vērtības nodokļu jomā un Regulas (EEK) Nr. 218/92 atcelšanu (OV L 264, 15.10.2003., 1. lpp.).

[19] A HÉA esetében a csalás közvetett hatással bír a Közösségek saját forrásaira. A Közösségek kiadási kötelezettségeinek teljesítési képessége nem függ a HÉA beszedésének hatékonysági fokától, illetve a csalások megakadályozásától. A bruttó nemzeti jövedelemből származó saját forrásoknak (GNI) kell lefedniük a más források által le nem fedett összes kiadás egyenlegét. A HÉA-kijátszás következményeit így nem csak az a tagállam viseli, ahol a csalás történt, hanem a megnövekedett GNI-alapú saját források bekérése folytán valamennyi tagállam.

[21] Sk. Komisijas ziņojumu par administratīvo sadarbību cīņā pret krāpšanu saistībā ar PVN, KOM(2004) 260, 16.4.2004. galīgā redakcija, 18. lpp.

[20] A hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről, valamint a 218/92/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. október 7-i 1798/2003/EK tanácsi rendelet (HL L 264., 2003.10.15., 1. o.).

[22] Paskaidrojuma memorandā Komisija skaidri norāda, ka ir izmantojusi standartus, kas iestrādāti Regulā (EK) Nr. 1798/2003.

[21] Lásd a Bizottság jelentését a közigazgatási együttműködési rendszerről a HÉA-kijátszás elleni küzdelem területén, COM(2004) 260 végleges, 2004.4.16., 18. o.

[23] Sk. XI un 94. punktu.

[22] A Bizottság a magyarázó feljegyzésben kifejezetten megemlíti, hogy az 1798/2003/EK rendelet által kialakított normákat alkalmazta.

[24] Padomes 2000. gada 17. oktobra Lēmums 2000/642/TI par sadarbības pasākumiem starp dalībvalstu finanšu ziņu vākšanas vienībām attiecībā uz informācijas apmaiņu (OV L 271, 24.10.2000., 4. lpp.).

[23] Lásd a XI. és 94. bekezdéseket.

[25] Sk., piemēram, 5. panta 4. punktu, kurā ir teikts, ka FZVV veic visus nepieciešamos pasākumus, tostarp drošības pasākumus, lai nodrošinātu to, ka atbilstoši šim lēmumam iesniegtā informācija nav pieejama citām iestādēm, aģentūrām vai departamentiem.

[24] A tagállamok pénzügyi hírszerző egységeinek az információcsere terén folytatott együttműködésére vonatkozó rendelkezésekről szóló, 2000. október 17-i 2000/642/IB tanácsi határozat (HL L 271., 2000.10.24., 4. o.).

[26] 1998. gada 22. december iestāžu nolīgums par kopējām vadlīnijām Kopienas likumdošanas kvalitātes nodrošināšanai.

[25] Lásd például az 5. cikk (4) bekezdését, amely szerint a FIU-knak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük – beleértve a biztonsági intézkedéseket is – annak biztosítása érdekében, hogy a határozatnak megfelelően továbbított adatokhoz más hatóságok, ügynökségek vagy szervezeti egységek ne férhessenek hozzá.

[27] 2003. gada 16. decembra Iestāžu nolīgums par likumdošanas procesa uzlabošanu.

[26] 1998. december 22-i intézményközi megállapodás a közösségi jogszabályok szövegezésének minőségére vonatkozó közös iránymutatásokról.

[28] Sk. 4.1.-4.8. punktu Īpašajā ziņojumā Nr. 9/98 par Eiropas Savienības finanšu interešu aizsardzību saistībā ar PVN Kopienas iekšējā tirdzniecībā, ar Komisijas atbildēm (OV C 356, 20.11.1998., 1. lpp.).

[27] 2003. december 16-i intézményközi megállapodás a jobb jogalkotásról.

--------------------------------------------------

[28] Lásd a Közösségen belüli kereskedelemben a HÉA területén az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 8/98. sz. különjelentés 4.1–4.8. bekezdéseit a Bizottság válaszaival együtt (HL C 356., 1998.11.20., 1. o.).

--------------------------------------------------