KOMISIJAS PAZIŅOJUMS EIROPAS PARLAMENTAM, PADOMEI, EIROPAS EKONOMIKAS UN SOCIĀLO LIETU KOMITEJAI UN REĢIONU KOMITEJAI

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Privātuma nodrošināšana saistītā pasaulē Eiropas datu aizsardzības regulējums 21. gadsimtam

A magánélet védelme az összekapcsolódó világban 21. századi európai adatvédelmi keret

(Dokuments attiecas uz EEZ)

(EGT-vonatkozású szöveg)

1. Aktuālās datu aizsardzības problēmas

1. AZ ADATVÉDELEM AKTUÁLIS KIHÍVÁSAI

Straujās tehnoloģiskās pārmaiņas un globalizācija ir būtiski pārveidojušas veidu, kādā aizvien lielāks personas datu apjoms tiek vākts, izmantots un nosūtīts. Jauni informācijas apmaiņas veidi, izmantojot sociālos tīklus, un liela datu apjoma uzglabāšana attālināti ir kļuvuši par daudzu no Eiropas 250 miljonu interneta lietotāju dzīves daļu. Vienlaikus personas dati ir kļuvuši par daudzu uzņēmumu aktīvu. Potenciālo klientu datu vākšana, apkopošana un analizēšana bieži ir būtiska to saimnieciskās darbības daļa[1].

A gyors ütemű technológiai változás és globalizáció alapvetően átalakította a folyamatosan növekvő mennyiségű személyes adat gyűjtésének, hozzáférhetőségének, felhasználásának és továbbításának módját. A 250 millió európai internet felhasználó mindennapi életének részévé váltak a közösségi hálózatok keretében történő új információ-megosztási módok, és nagy mennyiségű adat távoli helyen történő tárolása. Ugyanakkor sok vállalkozás számára értékessé váltak a személyes adatok. A potenciális ügyfelek adatainak gyűjtése, összesítése és elemzése gyakorta gazdasági tevékenységük fontos részét képezi[1].

Šajā jaunajā digitālajā vidē personām ir tiesības efektīvi kontrolēt savu personisko informāciju. Tiesības uz datu aizsardzību Eiropā ir pamattiesības, kas noteiktas Eiropas Savienības Pamattiesību hartas 8. pantā, kā arī Līguma par Eiropas Savienības darbību (LESD) 16. panta 1. punktā, un tās ir nepieciešams atbilstoši aizsargāt.

Ebben az új digitális környezetben az egyének jogosultak arra, hogy tényleges ellenőrzést gyakoroljanak személyes adataik felett. Európában az adatvédelem alapvető jognak számít, amelyet belefoglaltak az Európai Unió Alapjogi Chartájának 8. cikkébe, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 16. cikkének (1) bekezdésébe, és ennek megfelelően kell védelmezni.

Uzticēšanās trūkuma dēļ pircēji vilcinās iepirkties tiešsaistē un saņemt jaunus pakalpojumus. Tādēļ augsts personas datu aizsardzības līmenis ir būtisks arī, lai palielinātu uzticēšanos tiešsaistes pakalpojumiem un īstenotu digitālās ekonomikas potenciālu, tādējādi veicinot ES ekonomikas izaugsmi un konkurētspēju.

A bizalomhiány miatt a fogyasztók vonakodnak az interneten vásárolni és új szolgáltatásokat elfogadni. Ezért a magas szintű adatvédelem abban a tekintetben is döntő jelentőségű, hogy erősíti az online szolgáltatások iránti bizalmat, és kihasználhatóvá teszi a digitális gazdaságban rejlő lehetőségeket, ezáltal pedig ösztönzi a gazdasági növekedést és az uniós iparágak versenyképességét.

Visā ES ir nepieciešami mūsdienīgi, saskaņoti noteikumi datu apritei starp dalībvalstīm. Uzņēmumiem ir nepieciešami vienoti noteikumi, kas nodrošina tiesisko noteiktību un līdz minimumam samazina administratīvo slogu. Tas ir būtiski vienotā tirgus darbībai un ekonomikas izaugsmes stimulēšanai, jaunu darbavietu radīšanai un inovāciju veicināšanai[2]. ES datu aizsardzības noteikumu modernizācija, ar ko nostiprina to iekšējā tirgus dimensiju, personām nodrošina augstu datu aizsardzības līmeni un veicina tiesisko noteiktību, skaidrību un konsekvenci, tādējādi tai ir centrāla loma Eiropas Komisijas Stokholmas rīcības plānā[3], Eiropas digitalizācijas programmā[4] un plašākā nozīmē – ES izaugsmes stratēģijā "Eiropa 2020"[5].

Az egész Unióra kiterjedő, korszerű és következetes szabályokra van szükség ahhoz, hogy az adatok szabadon áramolhassanak a tagállamok között. A vállalkozások világos és egységes szabályokat igényelnek, amelyek jogbiztonságot nyújtanak és a lehető legkisebbre mérsékelik az adminisztratív terheket. Mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy az egységes piac működőképes legyen, és ösztönözze a gazdasági növekedést, munkahelyeket teremtsen, és előmozdítsa az innovációt[2]. Az uniós adatvédelmi szabályoknak – a belső piaci dimenziót erősítő – korszerűsítése magas szintű adatvédelmet biztosít az egyének számára, továbbá előmozdítja a jogbiztonságot, az egyértelműséget és a következetességet, ennélfogva központi szerepet játszik az Európai Bizottság stockholmi cselekvési tervében[3], az európai digitális menetrendben[4], valamint – tágabb értelemben – az Európa 2020 uniós növekedési stratégiában[5].

ES 1995. gada direktīva[6] – galvenais leģislatīvais instruments personas datu aizsardzībai Eiropā – bija būtisks pavērsiens datu aizsardzības vēsturē. Tās mērķi – nodrošināt funkcionējošu vienoto tirgu un personu pamattiesību un pamatbrīvību efektīvu aizsardzību – vēl joprojām ir aktuāli. Tomēr tā tika pieņemta pirms 17 gadiem, kad internets vēl bija savas attīstības sākumstadijā. Mūsdienu jaunajā, izaicinājumiem pilnajā digitālajā vidē pastāvošie noteikumi nesniedz ne vajadzīgo saskaņotības pakāpi, ne vajadzīgo efektivitāti, lai nodrošinātu tiesības uz personas datu aizsardzību. Tādēļ Eiropas Komisija ierosina veikt fundamentālu Eiropas datu aizsardzības regulējuma reformu.

A 1995. évi uniós irányelv,[6] amely a személyes adatok európai védelmének legfontosabb jogalkotási eszköze, mérföldkőnek bizonyult az adatvédelem történetében. A jogszabály célkitűzései – az egységes piac működőképességének biztosítása, valamint az egyének alapvető jogainak és szabadságjogainak hatékony védelme – továbbra is érvényesek. Azonban az említett jogi aktust 17 évvel ezelőtt fogadták el, amikor az internet még gyerekcipőben járt. Napjaink új, kihívásokkal teli digitális környezetében a meglévő szabályok nem biztosítják sem a kellő mértékű összehangolást, sem a személyes adatok védelméhez való jog biztosításához szükséges hatékonyságot. Ezért az Európai Bizottság javaslatot tesz az uniós adatvédelmi keret alapvető reformjára.

Turklāt ar Lisabonas līgumu ir radīts jauns tiesisks pamats (LESD 16. pants) mūsdienīgai un visaptverošai pieejai datu aizsardzībai un personas datu brīvai apritei, iekļaujot arī policijas un tiesu iestāžu sadarbību krimināllietās[7]. Šī pieeja ir atspoguļota Eiropas Komisijas paziņojumos par Stokholmas programmu un Stokholmas rīcības plānu[8], kuros uzsvērta nepieciešamība Savienībai "[izveidot] visaptveroš[u] personas datu aizsardzības režīm[u], kas attiektos uz visām ES kompetences jomām." un "[nodrošināt], lai tiktu konsekventi piemērotas pamattiesības uz datu aizsardzību."

Ezenfelül a Lisszaboni Szerződés az EUMSZ 16. cikkének formájában létrehozta az adatvédelemre és a személyes adatok szabad áramlására vonatkozó korszerűsített és átfogó megközelítés új jogalapját, amely a büntetőügyekben zajló rendőrségi és igazságügyi együttműködésre is kiterjed[7]. Az említett megközelítés tükröződik az Európai Bizottságnak a Stockholmi Programról, illetve a stockholmi cselekvési tervről szóló közleményében[8], amelyek kiemelik annak szükségességét, hogy az Uniónak „a személyes adatok védelmére vonatkozó egységes szabályozásra van szüksége”, valamint „gondoskodnia kell az adatvédelemre vonatkozó alapvető jog következetes alkalmazásáról”.

Lai sagatavotu ES datu aizsardzības regulējuma reformu pārredzamā veidā, Komisija kopš 2009. gada ir uzsākusi sabiedriskas apspriešanas par datu aizsardzību[9] un iesaistījusies intensīvā dialogā ar ieinteresētajām personām[10]. Komisija 2010. gada 4. novembrī publicēja paziņojumu par vispusīgu pieeju personas datu aizsardzībai Eiropas Savienībā[11], kurā tika izklāstīti reformas galvenie punkti. No 2011. gada septembra līdz decembrim Komisija iesaistījās padziļinātā dialogā ar Eiropas valsts datu aizsardzības iestādēm un Eiropas Datu aizsardzības uzraudzītāju, lai izpētītu iespējas konsekventākai ES datu aizsardzības noteikumu piemērošanai visās ES dalībvalstīs[12].

Az uniós adatvédelmi keret reformjának átlátható előkészítése céljából a Bizottság 2009 óta nyilvános konzultációkat indított az adatvédelemről[9], továbbá intenzív párbeszédet folytatott az érdekeltekkel[10]. 2010. november 4-én a Bizottság a személyes adatok Európai Unión belüli védelmének átfogó megközelítéséről szóló közleményt tett közzé[11], amely meghatározta a reform legfontosabb kérdéseit. 2011 szeptembere és decembere között a Bizottság intenzív párbeszédet folytatott az Európa nemzeti adatvédelmi hatóságaival és az európai adatvédelmi biztossal annak feltérképezése érdekében, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy az összes uniós tagállamban következetesebben alkalmazzák az uniós adatvédelmi normákat[12].

Šajās diskusijās tika noskaidrots, ka gan pilsoņi, gan uzņēmēji vēlas, lai Eiropas Komisija reformētu ES datu aizsardzības noteikumus visaptverošā veidā. Pēc dažādu politikas risinājumu ietekmes novērtēšanas[13] Eiropas Komisija ierosina stingru un konsekventu tiesisko regulējumu, kas aptver dažādus Savienības politikas virzienus, palielina personas tiesības, datu aizsardzības vienotā tirgus dimensiju un samazina birokrātiskās procedūras uzņēmējiem[14]. Komisija ierosina, ka jaunajam regulējumam vajadzētu sastāvēt no:

Az említett megbeszélések világossá tették, hogy a polgárok és a vállalkozások egyaránt azt kívánják, hogy az Európai Bizottság átfogóan reformálja meg az uniós adatvédelmi szabályokat. A különböző szakpolitikai lehetőségek hatásainak elemzését követően[13] az Európai Bizottság most javaslatot tesz az uniós szakpolitikákat átfogó, erőteljes és következetes jogi keretre, amely megerősíti az egyének jogait, az adatvédelem egységes piaci dimenzióját, továbbá csökkenti a vállalatokat terhelő bürokráciát[14]. A Bizottság javaslata szerint az alábbi jogszabályok alkotják az új jogi keretet:

– regulas (ar kuru aizstāj Direktīvu 95/46/EK), ar ko nosaka vispārīgo ES datu aizsardzības regulējumu[15];

– Az adatvédelem általános uniós keretét meghatározó rendelet (amely a 95/46/EK irányelv helyébe lép)[15];

– un direktīvas (ar ko aizstāj Pamatlēmumu 2008/977/TI[16]), ar kuru paredz noteikumus par personas datu aizsardzību, kas apstrādāti, lai novērstu, atklātu, izmeklētu noziedzīgus nodarījumus vai sauktu pie atbildības par tiem un veiktu saistītas juridiskas darbības.

– valamint a bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása, felderítése, illetve büntetőeljárás alá vonása céljából feldolgozott személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat meghatározó irányelv (amely a 2008/977/IB kerethatározat[16] helyébe lép).

Šajā paziņojumā ir izklāstīti galvenie ES datu aizsardzības regulējuma reformas elementi.

E közlemény ismerteti az uniós adatvédelmi keret reformjának főbb elemeit.

2. Kontroles piešķiršana personām pār to personas datiem

2. Az egyének feljogosítása személyes adataik ellenőrzésére

Pamatojoties uz Direktīvu 95/46/EK – kas pašlaik ir galvenais ES leģislatīvais akts datu aizsardzības jomā – veidi, kādos personas var izmantot savas tiesības uz datu aizsardzību, starp dalībvalstīm nav pietiekami saskaņoti. Tāpat to dalībvalstu iestāžu pilnvaras, kuras ir atbildīgas par datu aizsardzību, nav pietiekami saskaņotas, lai nodrošinātu noteikumu konsekventu un efektīvu piemērošanu. Tas nozīmē, ka dažās dalībvalstīs šīs tiesības ir grūtāk izmantot nekā citās, jo īpaši tiešsaistē.

Az adatvédelem terén legfontosabb uniós jogalkotási aktus, a 95/46/EK irányelv alapján a tagállamok között nem hangolták össze megfelelően azokat a módokat, ahogyan az egyének az adatvédelemhez való jogukat gyakorolhatják. Az adatvédelemért felelős tagállami hatóságok hatásköreit sem harmonizálták eléggé ahhoz, hogy biztosítható legyen a szabályok következetes és hatékony alkalmazása. Ez azt jelenti, hogy egyes tagállamokban – különösen online környezetben – ezek a jogok ténylegesen nehezebben érvényesíthetők, mint másokban.

Šīs grūtības rodas arī lielā datu apjoma dēļ, kas ik dienu tiek savākts, kā arī tādēļ, ka lietotājiem bieži nav zināms, ka viņu dati tiek vākti. Lai gan daudzi eiropieši uzskata, ka personas datu izpaušana arvien vairāk kļūst par mūsdienu dzīves sastāvdaļu[17], 72 % interneta lietotāju Eiropā vēl joprojām uztraucas, ka tiem tiešsaistē tiek pieprasīts pārlieku daudz personas datu[18]. Viņiem šķiet, ka viņi nespēj kontrolēt savus datus. Viņi nav pienācīgi informēti par to, kas notiek ar viņu personisko informāciju, kam un kādos nolūkos tā tiek nodota. Bieži vien viņiem nav zināms, kādā veidā izmantot savas tiesības tiešsaistē.

Az említett nehézségek a nap mint nap összegyűjtött adatok nagy mennyiségéből is adódnak, továbbá abból, hogy a felhasználók gyakran nem teljesen vannak tisztában azzal, hogy gyűjtik az adataikat. Jóllehet sok európai úgy véli, hogy a személyes adatok közlése egyre inkább a modern élet részévé válik [17], az európai internet-felhasználók 72%-a még mindig nyugtalan amiatt, hogy túl sok személyes adat megadását kérik az interneten[18]. Ők úgy érzik, hogy kicsúszik a kezükből az adataik feletti ellenőrzés. Nem biztosítanak számukra megfelelő tájékoztatást arról, hogy mi történik a személyes adataikkal, kinek és milyen célokból továbbítják azokat. Gyakran nem ismerik a módját, hogy miként élhetnek a jogaikkal az interneten.

"Tiesības tikt aizmirstam"

A személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jog („the right to be forgotten”)

Students Eiropā, kurš ir tiešsaistes sociālā tīkla dalībnieks, izlemj pieprasīt piekļuvi visiem personas datiem, ko šis tīkls glabā par viņu. To darot, viņš atklāj, ka tīkls vāc daudz vairāk datu nekā viņš domāja un daži personas dati, kurus viņš uzskatīja par dzēstiem, vēl joprojām tiek glabāti.

Egy online közösségi hálózati szolgáltatást igénybe vevő európai diák úgy dönt, hogy hozzáférést kér a hálózaton tárolt valamennyi, a személyével kapcsolatos személyes adathoz. Amikor megkapja a hozzáférést, rájön, hogy a hálózat sokkal több adatot gyűjt róla, mint hitte, és még mindig tárolnak néhány olyan személyes adatot, amelyekről azt gondolta, hogy már törölték.

ES datu aizsardzības noteikumu reforma nodrošinās, ka tas vairs nenotiks, ieviešot:

Az uniós adatvédelmi szabályok reformja – az alábbiak bevezetése révén – biztosítja, hogy erre többé ne kerüljön sor:

- skaidri noteiktu prasību, kas uzliek pienākumu tiešsaistes sociālajiem tīkliem (un citiem personas datu pārziņiem) līdz minimumam samazināt lietotāju personas datu apjomu, ko tie vāc un apstrādā;

- az a kifejezett követelmény, amely értelmében az online közösségi hálózati szolgáltatások (valamint az összes egyéb adatkezelő) köteles a lehető legkisebbre csökkenteni az általa gyűjtött és feldolgozott személyes adatok mennyiségét;

- prasību, lai standartiestatījumi nodrošinātu, ka dati netiek publiskoti;

- az a követelmény, hogy az alapbeállítások szerint az adatok nem hozhatók nyilvánosságra;

- skaidri noteiktu pienākumu datu pārziņiem dzēst kādas personas datus, ja šī persona skaidri pieprasa dzēšanu un ja nepastāv likumīgi iemesli saglabāt šos datus. Šajā konkrētajā gadījumā tas uzliktu pienākumu sociālā tīkla pakalpojuma sniedzējam dzēst studenta datus nekavējoties un pilnībā.

- az adatkezelők kifejezett kötelezettsége, hogy töröljék az adott személyek személyes adatait, ha az érintett személy kifejezetten kéri azok törlését, és nincs jogos indok a megtartásukra. Az említett konkrét esetben e rendelkezés arra kötelezné a közösségi hálózat üzemeltetőjét, hogy azonnal és teljes mértékben törölje a diák adatait.

Kā uzsvērts Eiropas digitalizācijas programmā, bažas par privātās dzīves aizsardzību ir viens no visbiežāk sastopamajiem iemesliem, kādēļ cilvēki neiegādājas preces un pakalpojumus tiešsaistē. Ņemot vērā informācijas un komunikācijas tehnoloģiju (IKT) nozares ieguldījumu kopējā produktivitātes izaugsmē Eiropā – 20 % tieši no IKT nozares un 30 % no IKT ieguldījumiem[19] – uzticēšanās šādiem pakalpojumiem ir būtiska, lai stimulētu ES ekonomikas izaugsmi un konkurētspēju.

Amint az európai digitális menetrend kiemelte, a magánélet tiszteletben tartásával kapcsolatos aggodalmak azon leggyakoribb okok között szerepelnek, amelyek miatt az emberek nem vásárolnak árukat és szolgáltatásokat az interneten Tekintettel arra, hogy az információs és kommunikációs technológiai (IKT) ágazat milyen mértékben járul hozzá az európai termelékenység általános növekedéséhez – 20% közvetlenül az IKT-szektorból származik, 30% pedig az IKT-beruházásokból[19] –, az e szolgáltatásokba vetett bizalom alapvető fontosságú az európai gazdaság növekedésének és az európai ipar versenyképességének ösztönzése szempontjából.

Paziņojumi par personas datu aizsardzības pārkāpumiem

Az adatok megsértésével kapcsolatos bejelentések

Hakeri uzbruka spēļu pakalpojumam, kuru izmanto lietotāji ES. Pārkāpums ietekmēja datu bāzes, kas satur desmitiem miljonu lietotāju personas datus visā pasaulē (tai skaitā vārdus, adreses un, iespējams, kredītkaršu datus). Uzņēmums nogaidīja nedēļu, pirms tas par uzbrukumu paziņoja skartajiem lietotājiem.

Hackerek megtámadtak egy olyan játékszolgáltatást, amely az EU-n belüli felhasználókra irányul. A betörés olyan adatbázisokat érintett, amelyek világszerte több tízmillió felhasználó személyes adatait (így neveket, címeket, és esetleg hitelkártya-adatokat) tartalmazzák. A vállalat egy hét késéssel értesítette az érintett felhasználókat.

ES datu aizsardzības noteikumu reforma nodrošinās, ka tas vairs nevarēs notikt. Jaunie noteikumi uzliks pienākumu uzņēmumiem:

Az uniós adatvédelmi szabályok reformja biztosítja, hogy erre többé nem kerülhessen sor. Az új szabályok kötelezik a vállalatokat, hogy

- stiprināt savus drošības pasākumus, lai novērstu un izvairītos no pārkāpumiem;

- erősítsék meg a biztonsági intézkedéseiket az adatsértések megelőzése és elkerülése érdekében;

- paziņot par personas datu aizsardzības pārkāpumiem gan valsts datu aizsardzības iestādei – ja iespējams, 24 stundu laikā pēc pārkāpuma atklāšanas –, gan attiecīgajām personām bez nepamatotas kavēšanās.

haladéktalanul – amennyiben megvalósítható, az adatsértés felfedezésétől számított 24 órán belül – értesítsék az adatsértésekről a nemzeti adatvédelmi hatóságot és az érintett személyeket.

Jauno Komisijas ierosināto leģislatīvo aktu mērķis ir stiprināt tiesības, sniegt cilvēkiem efektīvus un iedarbīgus līdzekļus, kas nodrošinātu, ka tie ir pilnībā informēti par to, kas notiek ar viņu personas datiem, un ļautu tiem efektīvāk izmantot savas tiesības.

A Bizottság által javasolt új jogalkotási aktusok célja a jogok megerősítse, hogy hatékony és működőképes lehetőségeket biztosítson az emberek számára ahhoz, hogy teljes képet kapjanak arról, hogy mi történik a személyes adataikkal, és képesek legyenek hatékonyabban élni a jogaikkal.

Lai stiprinātu personu tiesības uz datu aizsardzību, Komisija ierosina jaunus noteikumus, kuri:

Az egyének adatvédelemhez való jogának megerősítése céljából a Bizottság olyan új szabályokat javasol, amelyek

uzlabos personas spēju kontrolēt savus datus:

Javítják az egyének képességét saját adataik ellenőrzésére az alábbiak révén:

-        nodrošinot, ka gadījumos, kad ir nepieciešama personas piekrišana, tā tiek sniegta nepārprotami, proti, tā balstās vai nu uz izteikumu, vai attiecīgās personas skaidru apstiprinošu rīcību, un tā tiek sniega brīvi;

-        annak biztosítása, hogy amennyiben hozzájárulás szükséges, ezt kifejezetten – vagyis az érintett személy nyilatkozata vagy egyértelmű megerősítő cselekménye alapján –, és szabadon adják meg;

-        piešķirot interneta lietotājiem tiesības tikt aizmirstiem tiešsaistes vidē: tiesības, lai to dati tiktu dzēsti, ja tie atsauc savu piekrišanu un ja nav citu likumīgu iemeslu datu saglabāšanai;

-        az internet-felhasználók felruházása a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való tényleges jogosultsággal az online környezetben: azzal a joggal, hogy töröljék az adataikat, amennyiben visszavonják a hozzájárulásukat és nincs egyéb jogos indokok az adatok megtartására;

-        nodrošinot vienkāršu piekļuvi saviem personas datiem un tiesības uz datu pārnesamību: tiesības iegūt saglabāto datu kopiju no datu pārziņa un brīvība bez šķēršļiem pārvietot tos no viena pakalpojumu sniedzēja pie cita;

-        az érintett saját adataihoz való könnyű hozzáférés, valamint az adathordozhatósághoz való jog garantálása: az a jogosultság, hogy megkapják az adatkezelőtől a tárolt adatok másolatát, továbbá szabadon, akadálymentesen átvihessék azokat az egyik szolgáltatótól a másikhoz;

-         nostiprinot tiesības uz informāciju, lai personas pilnībā saprastu, kā notiek rīcība ar to personas datiem, jo īpaši, kad datu apstrāde attiecas uz bērniem;  uzlabos personu iespējas izmantot savas tiesības:

-         a tájékoztatáshoz való jog megerősítése, hogy az egyének teljes mértékben átlássák, hogy miképp kezelik a személyes adataikat, kiváltképpen, amikor az adatkezelés gyermekeket érint. Megfelelőbb eszközöket biztosítanak az egyének számára jogaik gyakorlására az alábbiak révén:

-        stiprinot valsts datu aizsardzības iestāžu neatkarību un pilnvaras, lai tām būtu pienācīgi līdzekļi sūdzību efektīvai apstrādāšanai, pilnvaras veikt efektīvu izmeklēšanu, pieņemt saistošus lēmumus un piemērot efektīvas un atturošas sankcijas;

-        a nemzeti adatvédelmi hatóságok függetlenségének és hatásköreinek megerősítése, hogy megfelelő eszközökkel rendelkezzenek a panaszok kezeléséhez, hatáskörük kiterjedjen a hatékony vizsgálatok lefolytatására, jogilag kötelező határozatok meghozatalára, valamint hatékony és visszatartó erejű szankciók alkalmazására;

-        uzlabojot administratīvos un tiesiskās aizsardzības līdzekļus, ja datu aizsardzības tiesības ir pārkāptas. Jo īpaši attiecīgi kvalificētas asociācijas varēs iesniegt prasības tiesā personas vārdā;

-        az adatvédelemhez való jogok megsértése esetén igénybe vehető közigazgatási és bírósági jogorvoslatok megerősítése. Az erre feljogosított egyesületek bírósághoz fordulhatnak majd az egyének nevében.

nostiprinās datu drošību:

Megerősítik az adatbiztonságot az alábbiak révén:

-        atbalstot privātuma aizsardzību veicinošu tehnoloģiju izmantošanu (tehnoloģijas, kas aizsargā informācijas privātumu, līdz minimumam samazinot personas datu uzglabāšanu), privātumam labvēlīgus standartiestatījumus un privātuma sertifikācijas shēmas;

-        a személyes adatok védelmét erősítő technológiák (olyan technológiák, amelyek a személyes adatok tárolásának minimálisra korlátozása révén védik az információbiztonságot), a személyes adatok védelmét biztosító alapértelmezett beállítások és az adatvédelmi tanúsítási rendszerek alkalmazásának ösztönzése;

-        ieviešot vispārēju pienākumu[20] datu pārziņiem bez nepamatotas kavēšanās paziņot par datu aizsardzības pārkāpumiem gan datu aizsardzības iestādēm (kas, ja iespējams, būtu jāveic 24 stundu laikā), gan skartajām personām;

-        az adatkezelőkre vonatkozó olyan általános kötelezettség[20] bevezetése, amely szerint az adatsértéseket haladéktalanul be kell jelenteniük az adatvédelmi hatóságoknak (amennyiben megvalósítható, 24 órán belül) és az érintett személynek.

uzlabos datu apstrādātāju pārskatatbildību, jo īpaši:

Erősítik az adatfeldolgozást végzők elszámoltathatóságát, különösen az alábbiak révén:

-         uzliekot pienākumu iecelt datu aizsardzības inspektoru uzņēmumos, kuros strādā vairāk nekā 250 darbinieku, un uzņēmumos, kas ir iesaistīti apstrādes darbībās, kuras pēc to būtības, jomas vai mērķa rada īpašus riskus personu tiesībām un brīvībām ("riskanta apstrāde");

-         az adatkezelők kötelezése, hogy jelöljenek ki adatvédelmi tisztviselőt a 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknál és az olyan feldolgozási műveleteket végző cégeknél, amelyek jellegüknél, kiterjedésüknél vagy céljuknál fogva különleges kockázatot jelentenek az egyének jogaira és szabadságaira nézve („kockázatos feldolgozás”);

-        ieviešot "integrētas datu aizsardzības" principu, lai nodrošinātu, ka datu aizsardzības pasākumi tiek ņemti vērā sistēmu un procedūru plānošanas posmā;

-        a „beépített adatvédelem” elvének bevezetése annak érdekében, hogy az eljárások és rendszerek tervezésének szakaszában figyelmet fordítsanak az adatvédelmi biztosítékok beépítésére;

-        ieviešot pienākumu organizācijām, kas iesaistītas riskantā apstrādē, veikt datu aizsardzības ietekmes novērtējumus.

-        az adatvédelmi hatásvizsgálatok végzésére vonatkozó kötelezettség bevezetése a kockázatos feldolgozásban részt vevő szervezetek esetében.

3. digitālajam vienotajam tirgum piemēroti datu aizsardzības noteikumi

3. Az egységes digitális piac számára megfelelő adatvédelmi szabályok

Par spīti pašreizējās direktīvas mērķim nodrošināt vienādu datu aizsardzības līmeni visā ES, vēl joprojām starp dalībvalstu noteikumiem pastāv būtiskas atšķirības. Rezultātā datu pārziņiem var nākties saskarties ar 27 dažādiem valstu tiesību aktiem un prasībām. Iznākums ir sadrumstalota tiesiskā vide, kura ir radījusi tiesisko nenoteiktību un personu nevienlīdzīgu aizsardzību. Tas ir izraisījis nevajadzīgas izmaksas un administratīvo slogu uzņēmumiem un bremzējis uzņēmumus, kas darbojas vienotajā tirgū un vēlas paplašināt savu darbību pāri robežām.

Jóllehet a jelenlegi irányelvnek az a célja, hogy egyenlő szintű adatvédelmet biztosítson az EU-n belül, továbbra is jelentős eltérések mutatkoznak a tagállami szabályok között. Ennek következtében előfordul, hogy az adatkezelőknek 27 különböző nemzeti jogszabálynak és előírásnak kell eleget tenniük. A szabályozás olyan széttagolt jogi környezetet eredményezett, amely jogbizonytalanságot hoz létre, és egyenlőtlen védelmet biztosít a személyek számára. Mindez szükségtelen költségeket és adminisztratív terheket okozott a vállalkozásoknak, és elbátortalanítja azokat az egységes piacon tevékenykedő vállalatokat, amelyek esetleg a határon túlra is ki kívánják terjeszteni a tevékenységüket.

Par datu aizsardzību atbildīgo valsts iestāžu resursi un pilnvaras dalībvalstīs ir ļoti atšķirīgas[21]. Dažos gadījumos tās nav spējīgas apmierinoši veikt savas aizsardzības funkcijas. Sadarbība starp šīm iestādēm Eiropas līmenī, izmantojot pastāvošo konsultatīvo grupu (tā saukto 29. panta darba grupu)[22], ne vienmēr nodrošina konsekventu aizsardzību un to arī ir nepieciešams uzlabot.

Az adatvédelemért felelős nemzeti hatóságok forrásai és hatáskörei tagállamonként jelentős mértékben eltérőek[21]. Néhány esetben nem tudják megfelelően ellátni jogérvényesítési feladataikat. Az említett hatóságok közötti európai szintű együttműködés – amely a meglévő tanácsadó csoport (az úgynevezett 29. cikk szerinti munkacsoport)[22] keretében történik – nem minden esetben eredményez következetes jogérvényesítést, és szintén javításra szorul.

Konsekventa datu aizsardzības noteikumu piemērošana visā Eiropā

Az adatvédelmi szabályok összehangolt érvényesítése egész Európában

Daudznacionāls uzņēmums ar vairākām atrašanās vietām ES izmanto tiešsaistes kartēšanas sistēmu visā Eiropā, ar kuru tiek vākti privātu un publisku ēku attēli un ar kuru var tikt uzņemti arī cilvēku attēli uz ielas. Vienā dalībvalstī tādu personu attēlu iekļaušana, kuru sejas nav aizklātas un kurām nav zināms, ka tās tiek fotografētas, tika uzskatīta par nelikumīgu, kamēr citās dalībvalstīs šāda rīcība netika uzskatīta par datu aizsardzības noteikumu pārkāpumu. Rezultātā nebija konsekventas valsts datu aizsardzības iestāžu reakcijas, lai labotu šo situāciju.

Egy, az EU területén több létesítménnyel rendelkező multinacionális vállalat olyan online térképészeti rendszert épített ki Európa-szerte, amely az összes magán- és középületről képeket gyűjt, és az is előfordulhat, hogy az utcán tartózkodó emberekről is képeket készít. Az egyik tagállamban jogellenesnek tekintették, hogy a rendszer olyan személyekről tartalmazzon el nem homályosított képeket, akik nem voltak tudatában, hogy fénykép készül róluk, más tagállamokban azonban ez nem sértette az adatvédelmi jogszabályokat. Ennek következtében a nemzeti adatvédelmi hatóságok nem tettek összehangolt válaszlépéseket e helyzet orvoslására.

ES datu aizsardzības noteikumu reforma nodrošinās, ka nākotnē tas nevarēs notikt, jo:

Az uniós adatvédelmi szabályok reformja biztosítja, hogy a jövőben erre ne kerülhessen sor, mivel:

- datu aizsardzības prasības un aizsardzības pasākumi tiks noteikti ES regulā, kas ir tieši piemērojama visā Savienībā;

- az adatvédelmi követelményeket és biztosítékokat az egész Unióban közvetlenül alkalmazandó uniós rendeletben határozzák meg;

- tikai datu aizsardzības iestāde vietā, kur atrodas uzņēmuma galvenā atrašanās vieta, lems par to, vai uzņēmums darbojas saskaņā ar tiesību aktiem;

- kizárólag a vállalat székhelye szerinti adatvédelmi hatóság felel annak eldöntéséért, hogy a vállalat jogszerűen jár-e el;

- ātra un efektīva koordinācija starp valsts datu aizsardzības iestādēm, ja pakalpojums ir vērsts uz personām dažādās dalībvalstīs, palīdzēs nodrošināt, ka jaunie ES datu aizsardzības noteikumi visās dalībvalstīs tiks konsekventi piemēroti un izpildīti.             

- a nemzeti hatóságok közötti gyors és hatékony koordináció – tekintve, hogy a szolgáltatás nem csupán egy tagállam lakosaira irányul – elősegíti annak biztosítását, hogy az új uniós adatvédelmi szabályokat az összes tagállamban következetesen alkalmazzák és érvényesítsék.

Jānostiprina valstu iestādes un to sadarbība, lai nodrošinātu konsekventu izpildi un galarezultātā – noteikumu vienotu piemērošanu visā ES.

A következetes jogérvényesítés, és – végső soron – a szabályok EU-szerte egységes alkalmazásának garantálása céljából meg kell erősíteni a nemzeti hatóságokat és a közöttük zajló együttműködést.

Stingrs, skaidrs un vienots regulējums ES līmenī palīdzēs atraisīt digitālā vienotā tirgus potenciālu un veicināt ekonomikas izaugsmi, inovācijas un darbavietu izveidi. Ar regulu tiks novērsta tiesisko regulējumu sadrumstalotība 27 dalībvalstīs un novērsti šķēršļi ienākšanai tirgū – tas ir faktors, kas ir īpaši būtisks mikrouzņēmumiem, kā arī maziem un vidējiem uzņēmumiem.

Az erőteljes, világos és egységes uniós szintű jogi keret elősegíti az egységes digitális piacban rejlő lehetőségek kibontakoztatását, valamint a gazdasági növekedés, az innováció és a munkahelyteremtés előmozdítását. A rendelet megszünteti a 27 tagállam jogrendszereinek széttagoltságát, és elhárítja a piacra lépés előtt álló akadályokat, ami rendkívül fontos szempontot jelent a mikro, kis és közepes vállalatok számára.

Jaunie noteikumi sniegs priekšrocības ES uzņēmumiem globālajā konkurencē. Saskaņā ar reformēto tiesisko regulējumu tiem būs iespējams garantēt klientiem, ka vērtīga informācija par personu tiks apstrādāta ar nepieciešamo uzmanību un rūpību. Uzticēšanās saskaņotam ES regulējumam būs būtiska priekšrocība pakalpojumu sniedzējiem un stimuls investoriem, kas meklē optimālus nosacījumus, lemjot par pakalpojumu sniegšanas vietu.

Az új szabályok emellett előnyhöz juttatják az európai vállalatokat a globális versenyben. A megreformált szabályozási keret alapján e vállalatok biztosíthatják ügyfeleiket, hogy megfelelő körültekintéssel és gondossággal fogják kezelni az értékes személyes információkat. A következetes uniós szabályozási rendszerbe vetett bizalom kulcsfontosságú eszközt jelent a szolgáltatóknak, és ösztönzést nyújt azoknak a befektetőknek, akik optimális feltételeket keresnek szolgáltatásuk helyszínének megválasztásakor.

Lai uzlabotu datu aizsardzības vienotā tirgus dimensiju, Komisija ierosina:

Az adatvédelem egységes piaci dimenziójának erősítése érdekében a Bizottság az alábbiakat javasolja

-        noteikt datu aizsardzības noteikumus ES līmenī ar regulu, kas tieši piemērojama visās dalībvalstīs[23], kura izbeigs dažādu valstu datu aizsardzības tiesību aktu kumulatīvu un vienlaicīgu piemērošanu. Tas tikai attiecībā uz administratīvo slogu vien uzņēmumiem gadā radīs neto ietaupījumus aptuveni 2,3 miljardu eiro apmērā;

-        uniós szintű adatvédelmi szabályok megállapítása az összes tagállamban közvetlenül alkalmazandó rendelet[23] keretében, amely véget vet az eltérő nemzeti adatvédelmi jogszabályok egyszerre és egyidejűleg történő alkalmazásának. Mindez egyedül az adminisztrációs terhek tekintetében körülbelül évi nettó 2,3 milliárd EUR megtakarítást jelent majd a vállalatok számára;

-        vienkāršot regulatīvo vidi, drastiski samazinot birokrātiju un atceļot formalitātes, piemēram, vispārējās paziņošanas prasības (kas gadā radīs ietaupījumus 130 miljonu euro apmērā tikai attiecībā uz administratīvo slogu vien). Ņemot vērā to svarīgumu Eiropas ekonomikas konkurētspējai, īpaša uzmanība ir pievērsta mikrouzņēmumu, kā arī mazo un vidējo uzņēmumu specifiskajām vajadzībām;

-        a szabályozási környezet egyszerűsítése a bürokrácia radikális csökkentése révén, és az olyan formalitások megszüntetésével, mint például az általános bejelentési kötelezettségek (ez egyedül az adminisztratív terhek tekintetében évi 130 millió EUR nettó megtakarítást eredményez majd). Tekintve, hogy fontos szerepet játszanak az európai gazdaság versenyképességében, különös figyelmet kell szentelni a mikro, a kis- és a középvállalkozások sajátos szükségleteinek;

-        nostiprināt valsts datu aizsardzības iestāžu (DAI) neatkarību un pilnvaras, lai ļautu tām veikt izmeklēšanu, pieņemt saistošus lēmumus un piemērot efektīvas un atturošas sankcijas, un uzlikt dalībvalstīm pienākumu nodrošināt tām pietiekamus resursus šo uzdevumu veikšanai;

-        a nemzeti adatvédelmi hatóságok függetlenségének és hatásköreinek további megerősítése, hogy képesek legyenek hatékony vizsgálatok lefolytatására, jogilag kötelező határozatok meghozatalára, valamint hatékony és visszatartó erejű szankciók alkalmazására, továbbá a tagállamok kötelezése arra, hogy bocsássanak rendelkezésükre elegendő erőforrást e feladatok ellátása céljából;

-        izveidot "vienas pieturas aģentūras" sistēmu datu aizsardzībai ES: personas datu pārziņiem ES būs jāsadarbojas tikai ar vienu valsts datu aizsardzības iestādi, proti, tās dalībvalsts datu aizsardzības iestādi, kurā atrodas uzņēmuma galvenā atrašanās vieta;

-        az európai adatvédelem egyablakos ügyintézési rendszer kialakítása: az EU-n belüli adatkezelőknek csupán egyetlen adatvédelmi hatósággal kell így együttműködniük, mégpedig annak a tagállamnak az adatvédelmi hatóságával, ahol a vállalat székhelye található;

-        radīt apstākļus ātrai un efektīvai sadarbībai starp valsts datu aizsardzības iestādēm, tai skaitā noteikt pienākumu vienai valsts datu aizsardzības iestādei veikt izmeklēšanu un pārbaudes pēc citas valsts datu aizsardzības iestādes pieprasījuma un noteikt pienākumu savstarpēji atzīt lēmumus;

-        az adatvédelmi hatóságok közötti gyors és hatékony együttműködés feltételeinek megteremtése, beleértve azt is, hogy az egyik hatóság köteles vizsgálatokat és ellenőrzéseket végezni a másik hatóság megkeresése alapján, továbbá hogy a hatóságok kötelesek elismerni egymás határozatait;

-        izveidot konsekvences mehānismu ES līmenī, lai nodrošinātu, ka valsts datu aizsardzības iestāžu lēmumos, kam ir plašāka Eiropas ietekme, tiktu ņemts vērā citu skarto valsts datu aizsardzības iestāžu viedoklis un ka tie ir pilnībā atbilstoši ES tiesību aktiem;

-        uniós szintű egységességi mechanizmust létrehozása annak biztosítása céljából, hogy az adatvédelmi hatóságok szélesebb körű európai hatást kifejtő határozatai teljes mértékben figyelembe vegyék a többi érintett adatvédelmi hatóság álláspontját, és teljes mértékben összhangban legyenek az uniós joggal;

-        pārveidot 29. panta darba grupu par neatkarīgu Eiropas Datu aizsardzības kolēģiju, lai uzlabotu tās devumu konsekventai datu aizsardzības tiesību piemērošanai un nodrošinātu stingru pamatu sadarbībai starp datu aizsardzības iestādēm, ieskaitot Eiropas Datu aizsardzības uzraudzītāju, un uzlabotu sinerģiju un efektivitāti, paredzot, ka Eiropas Datu aizsardzības kolēģijas sekretariātu nodrošina Eiropas Datu aizsardzības uzraudzītājs.

-        a 29. cikk szerinti munkacsoport független Európai Adatvédelmi Testületté való továbbfejlesztése, hogy hatékonyabban járulhasson hozzá az adatvédelmi jog következetes alkalmazásához, és szilárd alapot biztosítson az adatvédelmi hatóságok – köztük az európai adatvédelmi biztos – együttműködése számára, továbbá a szinergia és a hatékonyság erősítése annak előírásával, hogy az európai adatvédelmi biztos biztosítja az európai adatvédelmi testület titkárságát.

Jaunā ES regula nodrošinās pamattiesību uz datu aizsardzību stingru ievērošanu visā Eiropas Savienībā un uzlabos vienotā tirgus darbību. Vienlaikus – ņemot vērā, ka atbilstoši Eiropas Savienības Tiesas lemtajam[24] tiesības uz personas datu aizsardzību nav absolūtas tiesības, bet tās ir jāskata saistībā ar šo tiesību funkciju sabiedrībā[25] un tām ir jābūt līdzsvarā ar citām pamattiesībām, ievērojot proporcionalitātes principu[26] – ar regulu paredzēs skaidrus noteikumus, kuri nodrošinās citu pamattiesību, piemēram, vārda un informācijas brīvības, tiesību uz aizstāvību, kā arī dienesta noslēpuma (piemēram, juridiskajām profesijām), ievērošanu, neskarot baznīcu statusu dalībvalstu tiesību aktos.

Az új uniós rendelet az egész Európai Unióban erőteljes védelemben részesíti az adatvédelemhez való alapvető jogot, és megerősíti az egységes piac működését. Ugyanakkor – tekintve, hogy, amint azt az Európai Unió Bírósága[24] megállapította, a személyes adatok védelméhez való jog nem abszolút jog, hanem a társadalomban betöltött szerepének függvényében kell figyelembe venni[25], valamint az arányosság elvére figyelemmel egyensúlyba kell hozni más alapvető jogokkal – a rendelet olyan kifejezett rendelkezéseket is tartalmaz[26], amelyek más alapvető jogok – így a véleménynyilvánítás és a tájékoztatás szabadsága, és a védelemhez való jog, valamint a szakmai titoktartás (pl.: a jogi szakmák esetében) – tiszteletben tartását biztosítják, miközben nem érintik az egyházaknak a tagállami jogszabályok alapján élvezett jogállását.

4. Datu izmantošana policijas un tiesu iestāžu sadarbībā krimināllietās

4. Az adatok felhasználása a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés során

Lisabonas līguma stāšanās spēkā un jo īpaši jauna tiesiskā pamata ieviešana (LESD 16. pants), ļauj izveidot visaptverošu datu aizsardzības regulējumu, kas nodrošina personas datu augsta līmeņa aizsardzību, vienlaikus ievērojot policijas un tiesu iestāžu sadarbības krimināllietās īpašo raksturu. Tas jo īpaši ļauj pārskatīto ES datu aizsardzības regulējumu attiecināt gan uz pārrobežu, gan valsts līmeņa personas datu apstrādi. Tas samazinās atšķirības starp tiesību aktiem dalībvalstīs, kas palīdzēs personas datu aizsardzībai kopumā. Tā rezultātā varētu notikt arī raitāka informācijas apmaiņa starp dalībvalstu policijas un tiesu iestādēm, tādējādi uzlabojot sadarbību smagas noziedzības apkarošanā Eiropā. Uz datu apstrādi, ko krimināllietās veic policija un tiesu iestādes, pašlaik principā attiecas Pamatlēmums 2008/977/TI, kas tika pieņemts pirms Lisabonas līguma stāšanās spēkā. Tā kā tas ir pamatlēmums, Komisijai nav pilnvaru izpildīt tā noteikumus, un tādējādi tā izpildē pastāv atšķirības. Turklāt pamatlēmuma darbības joma attiecas tikai uz pārrobežu apstrādes darbībām[27]. Tas nozīmē, ka tādai personas datu apstrādei, ar kuriem neapmainās, nav piemērojami ES noteikumi, kas regulē šādu apstrādi un nodrošina pamattiesības uz datu aizsardzību. Dažos gadījumos tas rada arī praktiskas grūtības policijai un citām iestādēm, kurām var nebūt skaidrs, vai datu apstrāde notiek tikai valsts līmenī, vai pārrobežu līmenī; vai paredzēt, ka "valsts līmeņa dati" vēlāk varētu kļūt par pārrobežu apmaiņas objektu[28].

A Lisszaboni Szerződés hatályba lépése, és különösen egy új jogalap bevezetése (az EUMSZ 16. cikke) lehetővé teszi olyan átfogó adatvédelmi keret létrehozását, amely – a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés sajátos jellegének tiszteletben tartása mellett – garantálja az egyének adatainak magas szintű védelmét. Először is lehetővé teszi, hogy a felülvizsgált uniós adatvédelmi keret egyaránt kiterjedjen a személyes adatok határon átnyúló és belföldi feldolgozására. Ez csökkentené a tagállamok jogszabályai közötti eltéréseket, ami valószínűsíthetően javítaná a személyes adatok általános védelmét. Emellett zavartalanabbá válhat a tagállami rendőri és igazságügyi hatóságok közötti információcsere, ezáltal pedig javulhat az európai súlyos bűnözéssel szembeni fellépést szolgáló együttműködés. Jelenleg elsődlegesen a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése előtt elfogadott 2008/977/IB határozat szabályozza a rendőri és igazságügyi hatóságok által büntetőügyekben végzett adatfeldolgozást. Mivel kerethatározatról van szó, a Bizottság hatásköre nem terjed ki e szabályok érvényesítésére, ami hozzájárult az egyenetlen végrehajtáshoz. Ezenfelül a kerethatározat hatálya a határon átnyúló feldolgozási tevékenységekre korlátozódik[27], vagyis az e feldolgozásra irányadó és az adatvédelemhez való alapvető jogot védelmező uniós szabályok jelenleg nem terjednek ki azon személyes adatok feldolgozására, amelyeket nem osztottak meg. Mindez némely esetben azoknak a rendőri és egyéb hatóságoknak is gyakorlati nehézségeket okoz, amelyek számára esetleg nem egyértelmű, hogy az adatfeldolgozás tisztán belföldi vagy határon átnyúló; vagy pedig nem látják előre, hogy sor kerül-e esetleg később a „belföldi” adatok határon átnyúló cseréjére[28].

ES jaunā reformētā datu aizsardzības regulējuma mērķis ir nodrošināt konsekventu un augsta līmeņa datu aizsardzību, lai uzlabotu savstarpējo uzticēšanos starp policijas un tiesu iestādēm dažādās dalībvalstīs, tādējādi turpmāk veicinot datu brīvu apriti un efektīvu sadarbību starp policijas un tiesu iestādēm.

Az EU új, megreformált adatvédelmi kerete ezért a következetes, magas szintű adatvédelem biztosítására irányul, hogy fokozza a különböző tagállamok rendőri és igazságügyi hatóságai közötti kölcsönös bizalmat, és így jobban elősegítse az adatok szabad áramlását, valamint a rendőri és igazságügyi hatóságok közötti hatékony együttműködést.

Lai nodrošinātu personas datu augsta līmeņa aizsardzību policijas un tiesu iestāžu sadarbībā krimināllietās un veicinātu personas datu apmaiņu starp dalībvalstu policijas un tiesu iestādēm, Komisija datu aizsardzības reformu paketes ietvaros ierosina direktīvu, ar kuru:

Annak érdekében, hogy biztosítsa személyes adatok magas szintű védelmét a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén, továbbá hogy elősegítse a tagállamok rendőri és igazságügyi hatóságai közötti személyesadat-cserét, a Bizottság az adatvédelmi reformcsomag részeként olyan irányelvre tesz javaslatot, amely:

-         policijas un tiesu iestāžu sadarbībai krimināllietās tiks piemēroti vispārīgie datu aizsardzības principi un noteikumi, vienlaikus ievērojot šo jomu īpatnības;[29]

-         általános adatvédelmi elveket alkalmaz a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködésre, miközben tiszteletben tartja az említett területek sajátos jellegét;[29]

-        tiks paredzēti harmonizēti minimuma kritēriji un nosacījumi attiecībā uz vispārīgo noteikumu iespējamajiem ierobežojumiem. Tas jo īpaši attiecas uz personu tiesībām tikt informētām, kad policija un tiesu iestādes piekļūst to datiem vai rīkojas ar tiem. Šādi ierobežojumi ir nepieciešami noziedzīgu nodarījumu efektīvai novēršanai, izmeklēšanai, atklāšanai vai saukšanai pie atbildības par tiem;

-        az általános szabályok esetleges korlátozásaira vonatkozó összehangolt minimumkritériumokat és -feltételeket állapít meg. Ez különösen az egyének azon jogára vonatkozik, hogy tájékoztatni kell őket, amikor a rendőri vagy igazságügyi hatóságok kezelik vagy megtekintik az adataikat. E korlátozásokra a bűncselekmények hatékony megelőzése, kivizsgálása, felderítése vagy és üldözése érdekében van szükség;

-        tiks paredzēti īpaši noteikumi, kuros tiks ņemts vērā tiesībaizsardzības pasākumu īpašais raksturs, tai skaitā, nošķirot starp dažādām datu subjektu kategorijām, kuru tiesības var būt atšķirīgas (piemēram, liecinieki un aizdomās turētie).

-        a bűnüldöző tevékenységek sajátos jellegének megfelelő külön szabályokat állapít meg, beleértve az érintettek azon különböző kategóriáinak megkülönböztetését, akiknek a jogai is eltérhetnek egymástól (így pl. tanúk és gyanúsítottak).

5. Datu aizsardzība globalizētā pasaulē

5. ADATVÉDELEM A GLOBALIZÁLT VILÁGBAN

Jāturpina nodrošināt personas tiesības gadījumos, kad personas dati tiek nosūtīti no ES uz trešām valstīm, un visos gadījumos, kad tiek skartas personas dalībvalstīs un to datus izmanto vai analizē pakalpojumu sniedzēji trešās valstīs. Tas nozīmē, ka ES aizsardzības standarti ir jāpiemēro neatkarīgi no uzņēmuma vai tā datu apstrādes struktūrvienības ģeogrāfiskās atrašanās vietas.

Az egyének jogait akkor is biztosítani kell, amikor személyes adatokat az EU-ból harmadik országokba továbbítanak, valamint harmadik országok szolgáltatói a tagállamokban tartózkodó személyeket vesznek célba, és az ő adataikat használják fel vagy elemzik. Ez azt jelenti, hogy az uniós adatvédelmi normákat kell alkalmazni, függetlenül az adott vállalat földrajzi elhelyezkedésétől vagy adatfeldolgozási eszközétől.

Mūsdienu globalizētajā pasaulē personas dati tiek nosūtīti, šķērsojot arvien lielāku skaitu virtuālu un ģeogrāfisku robežu, un uzglabāti serveros, kas atrodas dažādās valstīs. Daudzi uzņēmumi piedāvā mākoņdatošanas pakalpojumus, kas ļauj klientiem piekļūt un saglabāt datus attālinātos serveros. Šo faktoru dēļ ir nepieciešama pašreizējo mehānismu uzlabošana datu nosūtīšanai uz trešām valstīm. Tas ietver lēmumus par aizsardzības līmeņa pietiekamību, t.i., lēmumus, kas apliecina, ka trešā valstī ir "pietiekami" datu aizsardzības standarti, un piemēroti aizsardzības pasākumi, piemēram tipveida līgumu noteikumi vai saistošie uzņēmuma noteikumi[30], lai nodrošinātu augstu datu aizsardzības līmeni starptautiskās apstrādes darbībās un veicinātu datu plūsmas pāri robežām.

A mai globalizált világban a személyes adatokat egyre több virtuális és földrajzi határon keresztül továbbítják, és számos országban található szervereken tárolják. Több vállalat nyújt számítási felhőre vonatkozó szolgáltatásokat, amelyek lehetővé teszik az ügyfeleknek, hogy távoli szervereken tároljanak adatokat és hozzáférjenek az ott tárolt adatokhoz. Az említett tényezők szükségessé teszik a harmadik országokba történő adattovábbításra vonatkozó jelenlegi mechanizmusok javítását. Ez kiterjed a megfelelőségi határozatokra – vagyis a harmadik országok adatvédelmi normáinak „megfelelőségét” tanúsító határozatokra – valamint a megfelelő biztosítékokra, így pl. az általános szerződési feltételekre vagy a kötelező erejű vállalati szabályokra[30], hogy magas szintű adatvédelmet biztosítsanak a nemzetközi feldolgozási műveletek során, és elősegítsék a határokon keresztüli adatáramlást.

Saistošie uzņēmuma noteikumi

Kötelező erejű vállalati szabályok

Uzņēmumu grupai regulāri ir nepieciešams nosūtīt personas datus no grupas dalībniekiem, kuri atrodas ES, dalībniekiem, kuri atrodas trešās valstīs. Grupa vēlētos ieviest Saistošus uzņēmuma noteikumus (BCR), lai nodrošinātu atbilstību ES tiesību aktiem, vienlaikus ierobežojot administratīvās prasības katram nosūtīšanas gadījumam. Praksē saistošie uzņēmuma noteikumi nodrošina, ka viens noteikumu kopums ir piemērojams visā grupā dažādu iekšēju līgumu vietā.

Egy vállalatcsoportnak rendszeresen személyes adatokat kell továbbítania az EU-ban letelepedett vállalataitól a harmadik országokban található vállalataihoz. A csoport kötelező erejű vállalati szabályrendszert kíván bevezetni, hogy megfeleljen az uniós jognak, miközben korlátozza az egyes továbbításokra vonatkozó adminisztratív követelményeket. A gyakorlatban a kötelező erejű vállalati szabályok biztosítják, hogy a különféle belső szerződések ellenére egységes szabályrendszer vonatkozzon az egész csoportra.

Balstoties uz pašreizējo praksi, par kuru notikusi vienošanās 29. panta darba grupā, atzinums, ka šī uzņēmuma saistošie noteikumi sniedz pietiekamas garantijas, nozīmē, ka trīs valsts datu aizsardzības iestādes ir veikušas rūpīgu pārskatīšanu (viena "vadošā iestāde" un divas "pārskatošās iestādes", bet arī citas iestādes var iesniegt komentārus). Turklāt daudzu dalībvalstu tiesību akti nosaka, ka nosūtīšanai, uz kuru attiecas saistošie uzņēmuma noteikumi, ir nepieciešamas arī citas valsts līmeņa atļaujas, kas padara to pieņemšanas procesu ļoti apgrūtinošu, dārgu, ilgu un sarežģītu.

A 29. cikk szerinti munkacsoport szintjén elfogadott jelenlegi gyakorlatok alapján három adatvédelmi hatóságnak (egy „vezető” és két „felülvizsgáló” hatóságnak) kell alapos felülvizsgálatot végeznie (de több egyéb hatóság is észrevételeket tehet) annak elismeréséhez, hogy egy vállalat kötelező erejű vállalati szabályai megfelelő biztosítékokat nyújtanak. Ezenfelül sok tagállam joga további nemzeti engedélyezéseket is előír a kötelező erejű vállalati szabályok hatálya alá tartozó adattovábbításokhoz, és ez rendkívül terhessé, költségessé, hosszadalmassá és bonyolulttá teszi azok elfogadásának folyamatát.

Pēc datu aizsardzības reformas:

Az adatvédelmi reformot követően:

- šis process būs vienkāršāks;

- egyszerűbbé és korszerűbbé válnak ezek a folyamatok;

- saistošos uzņēmuma noteikumus apstiprinās tikai viena valsts datu aizsardzības iestāde, pastāvot mehānismiem, kā nodrošināt citu attiecīgo valsts datu aizsardzības iestāžu iesaistīšanos;

- csupán egyetlen adatvédelmi hatóság validálja majd a kötelező erejű vállalati szabályokat, olyan mechanizmus alkalmazásával, amely garantálja a többi érintett adatvédelmi hatóság gyors bevonását;

- līdzko viena iestāde būs apstiprinājusi saistošos uzņēmuma noteikumus, tie būs spēkā visā ES bez vajadzības saņemt jebkādas papildu atļaujas valsts līmenī.

- Amint egy hatóság jóváhagyott valamely kötelező erejű vállalati szabályt, az az egész EU-ban érvényes lesz, anélkül, hogy szükség volna bármely további, nemzeti szintű engedélyezésre.

Lai pievērstos globalizācijas izraisītajām problēmām, ir nepieciešami elastīgi instrumenti un mehānismi, jo īpaši uzņēmumiem, kas darbojas visā pasaulē, vienlaikus nodrošinot personas datu aizsardzību, kurā nav robu. Komisija ierosina šādus pasākumus:

A globalizáció kihívásainak megválaszolása érdekében rugalmas eszközökre és mechanizmusokra van szükség – különösen a világszinten működő vállalkozások esetében –, miközben garantálni kell az egyének adatainak hiánytalan védelmét. A Bizottság a következő intézkedésekre tesz javaslatot:

-         skaidrus noteikumus, kas nosaka, kad ES tiesību akti ir piemērojami personas datu pārziņiem, kuru atrašanās vieta ir trešās valstīs, jo īpaši precizējot, ka visos gadījumos, kad preces un pakalpojumi tiek piedāvāti personām ES, vai, kad to uzvedība tiek uzraudzīta, ir piemērojami Eiropas noteikumi;

-         világos szabályok, amelyek meghatározzák, hogy mikor alkalmazandó az uniós jog a harmadik országokban letelepedett adatkezelőkre, kimondva, hogy amennyiben az Unión belüli egyéneknek kínálnak árukat és szolgáltatásokat, vagy ha bármikor nyomon követik a viselkedésüket, az európai szabályokat kell alkalmazni;

-        visus lēmumus par aizsardzības līmeņa pietiekamību Eiropas Komisija pieņems, balstoties uz īpaši noteiktiem un skaidriem kritērijiem, tai skaitā attiecībā uz policijas un tiesu iestāžu sadarbību krimināllietās;

-        a megfelelőségi határozatokat – a rendőrségi együttműködés és a büntetőjogi igazságszolgáltatás terén is – az Európai Bizottság fogja meghozni kifejezett és világos kritériumok alapján;

-        likumīgas datu plūsmas uz trešām valstīm tiks atvieglotas, nostiprinot un vienkāršojot noteikumus par starptautisku nosūtīšanu uz valstīm, par kurām nav pieņemts lēmums par aizsardzības līmeņa pietiekamību, jo īpaši, vienkāršojot un paplašinot tādu instrumentu izmantošanu kā saistošie uzņēmuma noteikumi tā, lai tos var attiecināt uz personas datu apstrādātājiem un uzņēmumu grupām, tādējādi labāk atspoguļojot aizvien lielāko uzņēmumu skaitu, kuri ir iesaistīti datu apstrādes darbībās, jo īpaši mākoņdatošanā;

-        a harmadik országokba irányuló jogszerű adatáramlások megkönnyítése a megfelelőségi határozatok hatályán kívül eső országokba irányuló nemzetközi adattovábbításra vonatkozó szabályok erősítése és egyszerűsítése révén, különösen oly módon, hogy egyszerűsítik és kiterjesztik a kötelező erejű vállalati szabályokhoz hasonló eszközök használatát, hogy azokat az adatfeldolgozókra és vállalatcsoportokon belül is alkalmazni lehessen, tekintettel arra, hogy egyre több vállalat vesz részt az adatfeldolgozással –kiváltképpen a számítási felhővel – kapcsolatos tevékenységekben;

-        iesaistīšanos dialogā un, ja nepieciešams, atbilstošas sarunas ar trešām valstīm, jo īpaši ES stratēģiskajiem partneriem un Eiropas Kaimiņattiecības politikas valstīm, un attiecīgām starptautiskām organizācijām (piemēram, Eiropas Padomi, Ekonomiskās sadarbības un attīstības organizāciju, Apvienoto Nāciju Organizāciju), lai veicinātu augstus un savietojamus datu aizsardzības standartus visā pasaulē.

-        párbeszéd, és adott esetben tárgyalások folytatása a harmadik országokkal – különösen az EU stratégiai partnereivel és az európai szomszédságpolitika országaival –, valamint az érintett nemzetközi szervezetekkel (így pl. az Európa Tanáccsal, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel, az ENSZ-szel), hogy világszerte előmozdítsák a magas szintű és interoperábilis adatvédelmi normákat.

6. SECINĀJUMI

6. KÖVETKEZTETÉS

ES datu aizsardzības reformas mērķis ir izveidot mūsdienīgu, stingru, konsekventu un visaptverošu datu aizsardzības regulējumu Eiropas Savienībā. Personas pamattiesības uz datu aizsardzību tiks nostiprinātas. Tiks respektētas citas tiesības, piemēram, tiesības uz vārda un informācijas brīvību, bērna tiesības, darījumdarbības brīvība, tiesības uz aizstāvību un dienesta noslēpumu (piemēram, juridiskajām profesijām), kā arī baznīcas statuss dalībvalstu tiesību aktos.

Az EU adatvédelmi reformjának célja, hogy létrehozza az Európai Unió korszerű, szilárd, következetes és átfogó adatvédelmi keretét. Az új adatvédelmi keret megerősíti egyének adatvédelemhez való alapvető jogát, miközben biztosítja, hogy tiszteletben tartják az egyéb jogok is, így a véleménynyilvánítás és a tájékoztatás szabadságát, a gyermekek jogait, a szabad vállalkozáshoz való jogot, a tisztességes eljáráshoz és a szakmai titoktartáshoz való jogot (például a jogi szakma esetében), valamint az egyházaknak a tagállami jogszabályok szerinti jogállást.

Reforma pirmkārt sniegs labumu personām, nostiprinot to tiesības uz datu aizsardzību un uzticēšanos digitālajai videi. Šī reforma arī būtiski vienkāršos tiesisko regulējumu gan uzņēmējiem, gan publiskajam sektoram. Ir gaidāms, ka tas savukārt stimulēs digitālās ekonomikas attīstību visā ES vienotajā tirgū un ārpus tā saskaņā ar stratēģijas "Eiropa 2020" mērķiem un Eiropas digitalizācijas programmu. Visbeidzot, reforma uzlabos uzticēšanos starp tiesībaizsardzības iestādēm, lai veicinātu datu apmaiņu starp tām un sadarbību cīņā ar smagu noziedzību, vienlaikus nodrošinot augsta līmeņa aizsardzību personām.

A reform elsősorban az egyéneknek előnyös, mivel megerősíti adatvédelmi jogaikat és a digitális környezetbe vetett bizalmukat. A reform ezenfelül lényegesen egyszerűsíti a vállalkozások és a közszektor jogi környezetét. Mindez várhatóan az EU egységes piacán és azon túl is ösztönzi majd a digitális gazdaság fejlődését, összhangban az Európa 2020 stratégia és az európai digitális menetrend célkitűzéseivel. Végezetül pedig a reform erősíti a bűnüldöző hatóságok közötti bizalmat és megkönnyíti a közöttük zajló adatcserét, és a súlyos bűnözés elleni közdelemben folytatott együttműködésüket, ugyanakkor biztosítja az egyének magas szintű védelmét.

Eiropas Komisija cieši sadarbosies ar Eiropas Parlamentu un Padomi, lai nodrošinātu vienošanos par ES jauno datu aizsardzības regulējumu līdz 2012. gada beigām. Pieņemšanas procesa laikā un pēc tā, jo īpaši jauno juridisko instrumentu īstenošanas procesā, Komisija uzturēs ciešu un pārredzamu dialogu ar visām ieinteresētajām personām, iesaistot pārstāvjus no publiskā un privātā sektora. Tajā tiks iesaistīti pārstāvji no policijas un tiesu iestādēm, elektronisko sakaru regulatoriem, pilsoniskās sabiedrības organizācijām, datu aizsardzības iestādēm un akadēmiskajām aprindām, kā arī no specializētām ES aģentūrām, piemēram, Eurojust, Eiropas Policijas biroja, Pamattiesību aģentūras, kā arī Eiropas Tīklu un informācijas drošības aģentūras.

Az Európai Bizottság szorosan együttműködik az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal, hogy 2012 végéig megállapodásra jussanak az EU új adatvédelmi keretéről. A Bizottság az említett elfogadási folyamat során és azt követően – különösen az új jogi aktusok végrehajtásával összefüggésben – fenntartja a szoros és átlátható párbeszédet az összes érdekelt féllel, bevonva a magán- és a közszektor képviselőit. A résztvevők köre kiterjed a rendőrség, a bírói kar, az elektronikus hírközlési szabályozók, a civil társadalmi szervezetek, az adatvédelmi hatóságok és az egyetemi körök, valamint a szakosított uniós ügynökségek – így az Eurojust, az Europol, az Alapjogi Ügynökség, és az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség – képviselőire.

Informācijas tehnoloģiju pastāvīgas attīstības kontekstā un attīstoties sabiedriskajai uzvedībai, šādam dialogam ir būtiska nozīme, lai gūtu labumu no informācijas, kas nepieciešama, lai nodrošinātu personu datu aizsardzības augstu līmeni, ES ekonomikas izaugsmi un attīstību, kā arī publiskā sektora (tai skaitā policijas un tiesu iestāžu) darbības efektivitāti un zemu administratīvā sloga līmeni.

Az információs technológiák folyamatos fejlődése és a társadalmi viselkedési szokások változása miatt e párbeszédnek kiemelten fontos szerepe van abban, hogy megfelelő információk álljanak rendelkezésünkre az alábbi célok biztosításához: az egyének magas szintű adatvédelme, az uniós iparágak növekedése és versenyképessége, a közszektor (beleértve a rendőrséget és a bírói kart) működési hatékonysága, valamint az alacsony szintű adminisztratív teher.

[1]               Ļoti lielu datu kopu analīzes tirgus visā pasaulē aug par 40 % gadā: http://www.mckinsey.com/mgi/publications/big_data/.

[1]               A rendkívül nagyméretű adatállományok elemzésének piacai 40%-kal növekszik világszerte: http://www.mckinsey.com/mgi/publications/big_data/.

[2]               Skat. arī Eiropadomes 2011. gada 23. oktobra secinājumus, kuros ir uzsvērta vienotā tirgus "būtiskā nozīme" "izaugsmes un nodarbinātības nodrošināšanā", kā arī nepieciešamība pabeigt digitālo vienoto tirgu līdz 2015. gadam.

[2]               Lásd továbbá az Európai Tanács 2011. október 23-i következtetéseit, amelyek hangsúlyozták, hogy az egységes piacnak „kulcsszerepet” kell játszania „a növekedés, a foglalkoztatás és a versenyképesség előmozdításában”, valamint hogy 2015-ig be kell fejezni a egységes digitális piac kialakítását.

[3]               COM(2010) 171 galīgā redakcija.

[3]               COM(2010)171 végleges.

[4]               COM(2010) 245 galīgā redakcija.

[4]               COM(2010)245 végleges.

[5]               COM(2010) 2020 galīgā redakcija.

[5]               COM(2010)2020 végleges.

[6]               Direktīva 95/46/EK par personu aizsardzību attiecībā uz personas datu apstrādi un šādu datu brīvu apriti, OV L 281, 23.11.1995., 31. lpp.

[6]               A 95/46/EK irányelv a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

[7]               Īpašus noteikumus apstrādei, ko veic dalībvalstis Kopējās ārpolitikas un drošības politikas jomā, Padome noteiks Padomes lēmumā, kas balstīsies uz LES 39. pantu.

[7]               A közös kül- és biztonságpolitika terén folytatott tagállami adatfeldolgozásra vonatkozó különös szabályokat az EUSZ 39. cikkére épülő tanácsi határozatnak kell megállapítania.

[8]               Attiecīgi COM(2009)262 un COM(2010)171.

[8]               COM(2009)262, illetve COM(2010)171.

[9]               Par datu aizsardzības reformu ir uzsāktas divas sabiedriskas apspriešanas: viena – no 2009. gada jūlija līdz decembrim (http://ec.europa.eu/justice/news/consulting_public/news_consulting_0003_en.htm), otra – no 2010. gada novembra līdz 2011. gada janvārim (http://ec.europa.eu/justice/news/consulting_public/news_consulting_0006_en.htm).

[9]               Két nyilvános konzultációt indítottak az adatvédelmi reformról: az egyiket 2009. júliustól decemberig (http://ec.europa.eu/justice/news/consulting_public/news_consulting_0003_en.htm), a másikat pedig 2010. novembertől 2011. januárig (http://ec.europa.eu/justice/news/consulting_public/news_consulting_0006_en.htm).

[10]             Mērķorientēta apspriešanās ar dalībvalstu iestādēm un privātā sektora ieinteresētajām personām tika rīkota 2010. gadā. ES tieslietu komisāre Viviāna Redinga 2010. gadā organizēja apaļā galda diskusiju par datu aizsardzības reformu. Tāpat 2011. gadā tika rīkoti arī specializēti darbsemināri un semināri par īpašiem jautājumiem (piemēram, paziņojumiem par datu aizsardzības pārkāpumiem).

[10]             2010-ben célzott konzultációkat szerveztünk a tagállamokkal és a magánszféra érintett szereplőivel. 2010. novemberben Viviane Reding uniós jogérvényesülési biztos az adatvédelmi reformról szóló kerekasztal-beszélgetést szervezett. 2011 folyamán további, a témának szentelt műhelytalálkozókat és szemináriumokat tartottak speciális kérdésekben (pl.: az adatok megsértésével kapcsolatos bejelentések).

[11]             COM(2010)609.

[11]             COM(2010) 609.

[12]             Skat. ES tieslietu komisāres Viviānas Redingas 2011. gada 19. septembra vēstuli 29. panta darba grupai, kas publicēta http://ec.europa.eu/justice/data-protection/article-29/documentation/other-document/index_en.htm.

[12]             Lásd Viviane Reding, uniós jogérvényesülési biztos 2011. szeptember 19-i, a 29. cikk szerinti munkacsoport tagjaihoz intézett levelét, amelyet az alábbi internetcímen tettek közzé: http://ec.europa.eu/justice/data-protection/article-29/documentation/other-document/index_en.htm.

[13]             Skat. ietekmes novērtējumu SEC(2012)72.

[13]             Lásd a hatásvizsgálatot (SEC(2012)72).

[14]             Tas vēlākā posmā iekļaus arī grozījumus, lai pielāgotu īpašos un nozares instrumentus, piemēram, Regulu (EK) Nr. 45/2001, OV L 8, 12.1.2001., 1. lpp.

[14]             Mindez egy későbbi szakaszban felöleli a különleges és az ágazati eszközök – például a 45/2001/EK rendelet, HL L 8., 2001.1.12., 1. o. – összehangolására irányuló módosításokat.

[15]             Ar regulu tiek veikti arī daži tehniski pielāgojumi E-privātuma direktīvā (Direktīva 2002/58/EK, kurā jaunākie grozījumi izdarīti ar Direktīvu 2009/136/EK – OV L 337, 18.12.2009., 11. lpp.), lai ņemtu vērā Direktīvas 95/46/EK pārveidi par regulu. Materiāltiesiskās sekas, ko jaunā regula un jaunā direktīva radīs attiecībā uz E-privātuma direktīvu, drīzumā būs Komisijas pārskata objekts, kurā tiks ņemtas vērā sarunas ar Eiropas Parlamentu un Padomi par pašreizējiem priekšlikumiem.

[15]             A rendelet emellett néhány technikai kiigazítást végez az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelven (a legutóbb a 2009/136/EK irányelvvel módosított 2002/58/Ek irányelv – HL L 337., 2009.12.18., 11. o.), hogy figyelembe vegye a 95/46/EK irányelvet rendeletté változását. A Bizottság kellő időben felülvizsgálja az új rendeletnek és az új irányelvnek az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelvet érintő anyagi jogi következményeit, figyelembe véve az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal a jelenlegi javaslatokról folytatott tárgyalások eredményét.

[16]             2008. gada 27. novembra Pamatlēmums 2008/977/TI par tādu personas datu aizsardzību, ko apstrādā, policijas un tiesu iestādēm sadarbojoties krimināllietās, OV L 350, 30.12.2008., 60. lpp. Ziņojums par to, kā dalībvalstis ieviesušas Pamatlēmumu (COM(2012)12), ir pieņemts kā daļa no datu aizsardzības reformu paketes

[16]             A Tanács 2008/977/IB kerethatározata (2008. november 27.) a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről, HL L 350., 2008.12.30., 60. o. A kerethatározat tagállami végrehajtásáról szóló jelentés (COM(2012)12) az adatvédelmi reformcsomag részeként került elfogadásra.

[17]             Skat. Īpašais Eirobarometrs 359 – Attitudes on Data Protection and Electronic Identity in the European Union (Attieksme pret datu aizsardzību un elektronisko identitāti ES), 2011. gada jūnijs, 23. lpp.

[17]             Lásd a 359. sz. Eurobarométer különjelentést – Attitudes on Data Protection and Electronic Identity in the European Union [Az adatvédelemről és az elektronikus személyazonosságról alkotott nézetek az Európai Unióban], 2011. június 23. o.

[18]             Ibidem, 54. lpp.

[18]             Ugyanott, 54. o.

[19]             Skat. Eiropas digitalizācijas programmu, cit. 4. lpp.

[19]             Lásd az európai digitális menetrendet, id., 4. o.

[20]             Tas pašlaik ir obligāti tikai telekomunikāciju nozarē, pamatojoties uz E-privātuma direktīvu.

[20]             Ez jelenleg kizárólag a hírközlési ágazatban kötelező az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv alapján.

[21]             Sīkākai informācijai par šo aspektu skatīt tiesību aktu priekšlikumiem pievienoto ietekmes novērtējumu, SEC(2012)72.

[21]             E kérdés részletes elemzését lásd a jogalkotási javaslatokat kísérő hatásvizsgálatban, SEC(2012)72.

[22]             29. panta darba grupa tika izveidota 1996. gadā (pamatojoties uz Direktīvas 95/46/EK 29. pantu), tai ir padomdevēja statuss un to veido valstu datu aizsardzības uzraudzības iestādes (DPA), Eiropas Datu aizsardzības uzraudzītājs (EDAU) un Komisija. Sīkākai informācijai par tās darbību skat.: http://ec.europa.eu/justice/policies/privacy/workinggroup/index_en.htm.

[22]             A 29. cikk szerinti munkacsoportot 1996-ban hozták létre (a 95/46/EK irányelv 29. cikkével). A munkacsoport tanácsadói jogállással rendelkezik, és a nemzeti adatvédelmi hatóságok, az európai adatvédelmi biztos, valamint a Bizottság képviselői alkotják. A munkacsoport tevékenységére vonatkozó további információkért lásd az alábbi internetcímet: http://ec.europa.eu/justice/policies/privacy/workinggroup/index_en.htm.

[23]             Tiek ierosināta direktīva, ar kuru paredz noteikumus policijas un tiesu iestāžu sadarbībai krimināllietās (skat. 4. punktu), kas šajā specifiskajā jomā piešķirs vairāk elastības dalībvalstīm.

[23]             A büntetőügyekben folytatott rendőrségi együttműködés és igazságügyi együttműködés terén alkalmazandó szabályok meghatározása céljából irányelvre tettünk javaslatot (lásd az alábbi 4. részt). Az irányelv nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé a tagállamoknak ezen a sajátos területen.

[24]             Eiropas Savienības Tiesas 2010. gada 9. novembra spriedums apvienotajās lietās C-92/09 un C-93/09 Volker un Markus Schecke un Eifert (2010., Krājumā vēl nav publicēts).

[24]             Az Európai Unió Bíróságának a C-92/09. és C-93/09. sz., Volker und Markus Schecke és Eifert egyesített ügyekben hozott 2010. november 9-i ítélete, az EBHT-ban még nem tették közzé.

[25]             Saskaņā ar Hartas 52. panta 1. punktu tiesības uz datu aizsardzību var ierobežot, ja ierobežojumi ir noteikti tiesību aktos, tajos ir respektēta šo tiesību un brīvību būtība un, ievērojot proporcionalitātes principu, ierobežojumi ir nepieciešami un patiešām atbilst vispārējas nozīmes mērķiem, ko atzinusi Savienība, vai tie ir vajadzīgi, lai aizsargātu citu personu tiesības un brīvības.

[25]             A Charta 52. cikke (1) bekezdésének megfelelően a jogok és szabadságok gyakorlása csak a törvény által, és e jogok lényeges tartalmának tiszteletben tartásával és az arányosság elvére figyelemmel korlátozható, amennyiben az elengedhetetlen és ténylegesen az Európai Unió által elismert általános érdekű célkitűzéseket vagy mások jogainak és szabadságainak védelmét szolgálja.

[26]             Eiropas Savienības Tiesas 2003. gada 6. novembra spriedums lietā C-101/01 Lindqvist (Recueil 2003., I-33. lpp., 82. – 90. punkts; 2008. gada 16. decembra spriedums lietā C-73/07 Satamedia (Krājums 2008., I-9831. lpp., 50. – 62. punkts).

[26]             Az Európai Unió Bíróságának a C-101/01. sz., Lindqvist ügyben hozott 2003. november 6-i ítélete [EBHT 2003., I-12971.], 82-90. pont; a C-73/07. sz., Satamedia ügyben hozott 2008. december 16-i ítélete [EBHT 2008., I-9831.], 50-62. o.

[27]             Precīzāk sakot, pamatlēmums ir piemērojams personas datiem, kas ir pārsūtīti vai darīti pieejami starp dalībvalstīm vai ar kuriem apmainījušās dalībvalstis un ES iestādes vai struktūras (skat. 1. panta 2. punktu).

[27]             Pontosabban a kerethatározat azokra a személyes adatokra vonatkozik, amelyeket a tagállamok továbbítanak vagy hozzáférhetővé tesznek más tagállamok számára, vagy kicserélnek egymás között és az uniós intézményekkel vagy szervekkel (lásd az 1. cikk (2) bekezdését).

[28]             To apstiprināja dažas dalībvalstis, atbildot uz Komisijas anketu saistībā ar ziņojumu par pamatlēmuma īstenošanu (COM(2012)12).

[28]             Néhány tagállam is megerősítette ezt a kerethatározatról szóló végrehajtási jelentéssel kapcsolatos bizottsági kérdőívre adott válaszadás során (COM(2012)12.

[29]             Cf. 21. deklarācijā par personas datu aizsardzību tiesu iestāžu sadarbībā krimināllietās un policijas sadarbībā, kas pievienota Lisabonas līgumu pieņēmušās starpvaldību konferences nobeiguma aktam.

[29]             Vö.: 21. sz. nyilatkozat a személyes adatok védelméről a büntetőügyekben folytatott igazságügyi, valamint a rendőrségi együttműködés területén, amelyet annak mellékleteként csatoltak a Lisszaboni Szerződést elfogadó kormányközi konferencia záróokmányához.

[30]             Saistošie uzņēmuma noteikumi (BCR) ir profesionālās ētikas kodeksi, kas pamatojas uz Eiropas datu aizsardzības standartiem, ko apstiprinājusi vismaz viena valsts datu aizsardzības iestāde un ko organizācijas brīvprātīgi izstrādā un ievēro, lai nodrošinātu atbilstīgus aizsardzības pasākumus dažādiem personas datu nosūtīšanas veidiem starp uzņēmumiem, kas pieder pie vienas uzņēmumu grupas un ko saista šie noteikumi. Tie nav skaidri iekļauti Direktīvas 95/46/EK darbības jomā, bet ir izveidojušies valsts datu aizsardzības iestāžu savstarpējās prakses rezultātā ar 29. panta darba grupas atbalstu.

[30]             A „kötelező erejű vállalati szabályok” az európai adatvédelmi normákra épülő – legalább egy adatvédelmi hatóság által jóváhagyott – gyakorlati szabályok, amelyeket a szervezetek önként dolgoztak ki és tartanak be abból a célból, hogy megfelelő biztosítékokat nyújtsanak az azonos vállalatcsoporthoz és azonos szabályok hatálya alá tartozó vállalatok közötti személyesadat-továbbítási kategóriák tekintetében. A 95/46/EK irányelv hatálya nem terjed ki kifejezetten ezekre a szabályokra, hanem az adatvédelmi hatóságok gyakorlatának során dolgozták ki azokat, a 29. cikk szerinti munkacsoport támogatásával.