|
|
Padomes Lēmums
|
A Tanács határozata
|
|
( 2006. gada 20. februāris)
|
( 2006. február 20.)
|
|
par Kopienas lauku attīstības stratēģiskajām pamatnostādnēm (2007.–2013. gada plānošanas laikposms)
|
a vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokról (2007–2013 közötti programozási időszak)
|
|
(2006/144/EK)
|
(2006/144/EK)
|
|
EIROPAS SAVIENĪBAS PADOME,
|
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
|
|
ņemot vērā Eiropas Kopienas dibināšanas līgumu,
|
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
|
|
ņemot vērā Padomes Regulu (EK) Nr. 1698/2005 ( 2005. gada 20. septembris) par atbalstu lauku attīstībai no Eiropas Lauksaimniecības fonda lauku attīstībai (ELFLA) [1], un jo īpaši tās 9. panta 2. punkta pirmo teikumu,
|
tekintettel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendeletre [1], és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésének első mondatára,
|
|
ņemot vērā Komisijas priekšlikumu,
|
tekintettel a Bizottság javaslatára,
|
|
ņemot vērā Eiropas Parlamenta atzinumu [2],
|
tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],
|
|
tā kā:
|
mivel:
|
|
(1) Regulas (EK) Nr. 1698/2005 9. panta 1. punktā paredzēts, ka Kopienas mērogā jāpieņem lauku attīstības stratēģiskās pamatnostādnes plānošanas laikposmam no 2007. gada 1. janvāra līdz 2013. gada 31. decembrim, lai noteiktu prioritātes lauku attīstībā.
|
(1) Az 1698/2005/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése a 2007. január 1-jétől 2013. december 31-ig terjedő programozási időszakra a vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi szintű stratégiai iránymutatások elfogadásáról rendelkezik a vidékfejlesztési prioritások meghatározása érdekében.
|
|
(2) Šīm stratēģiskajām pamatnostādnēm būtu jāatspoguļo tā daudzfunkcionālā nozīme, kāda lauksaimniecībai Kopienā ir ainavu, pārtikas produktu, kā arī kultūras un dabas mantojuma bagātībā un daudzveidībā.
|
(2) Ezen stratégiai iránymutatásoknak tükrözniük kell a gazdálkodásnak a táj, az élelmiszerek, valamint a kulturális és természeti örökség gazdagságában és változatosságában a Közösség egész területén betöltött multifunkcionális szerepét.
|
|
(3) Šajās stratēģiskajās pamatnostādnēs būtu jānosaka jomas, kas ir svarīgas Kopienas prioritāšu īstenošanai, jo īpaši saistībā ar Gēteborgas ilgtspējības mērķiem un atjaunoto Lisabonas izaugsmes un nodarbinātības stratēģiju, ko pieņēma attiecīgi Eiropas Padomes sanāksmēs Gēteborgā ( 2001. gada 15. un 16. jūnijā) un Salonikos ( 2003. gada 20. un 21. jūnijā).
|
(3) Ezen stratégiai iránymutatásoknak meg kell határozniuk a közösségi prioritások megvalósítása tekintetében kiemelt területeket, különösen a göteborgi valamint a thesszaloniki Európai Tanács ( 2001. június 15– 16. és 2003. június 20– 21.) által megállapított göteborgi fenntarthatósági célokkal, valamint a növekedést és munkahelyteremtést célzó, megújult lisszaboni stratégiával összefüggésben.
|
|
(4) Pamatojoties uz šīm stratēģiskajām pamatnostādnēm, katrai dalībvalstij būtu jāsagatavo valsts lauku attīstības stratēģija, kas veido pamatprincipu kopumu lauku attīstības programmu sagatavošanai,
|
(4) E stratégiai iránymutatások alapján minden tagállamnak el kell készítenie a vidékfejlesztési programok elkészítéséhez referenciakeretként szolgáló saját nemzeti stratégiai tervet,
|
|
IR PIEŅĒMUSI ŠO LĒMUMU.
|
A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:
|
|
Vienīgais pants
|
Egyetlen cikk
|
|
Ar šo pieņem šā lēmuma pielikumā izklāstītās Kopienas lauku attīstības stratēģiskās pamatnostādnes plānošanas laikposmam no 2007. gada līdz 2013. gadam.
|
A Tanács elfogadja a mellékletben foglalt, a 2007–2013 közötti programozási időszakra szóló vidékfejlesztési közösségi stratégiai iránymutatásokat.
|
|
|
|
|
Briselē, 2006. gada 20. februārī
|
Kelt Brüsszelben, 2006. február 20-án.
|
|
Padomes vārdā —
|
a Tanács részéről
|
|
priekšsēdētājs
|
az elnök
|
|
J. Pröll
|
J. Pröll
|
|
[1] OV L 277, 21.10.2005., 1. lpp.
|
[1] HL L 277., 2005.10.21., 1. o.
|
|
[2] Oficiālajā Vēstnesī vēl nav publicēts.
|
[2] A Hivatalos Lapban még nem jelent meg.
|
|
--------------------------------------------------
|
--------------------------------------------------
|
|
PIELIKUMS
|
MELLÉKLET
|
|
Kopienas lauku attīstības stratēģiskās pamatnostādnes (2007.–2013. gada plānošanas laikposms)
|
Vidékfejlesztési közösségi stratégiai iránymutatások (a 2007–2013 közötti programozási időszakra)
|
|
1. IEVADS
|
1. BEVEZETÉS
|
|
Regulā (EK) Nr. 1698/2005 noteikts ELFLA sniegtās palīdzības mērķis un jomas. Kopienas stratēģiskajās pamatnostādnēs saskaņā ar minēto regulu noteiktas jomas, kas ir svarīgas Kopienas prioritāšu īstenošanai, jo īpaši saistībā ar Gēteborgas ilgtspējības mērķiem un aktualizēto Lisabonas izaugsmes un nodarbinātības stratēģiju.
|
Az 1698/2005/EK rendelet meghatározza az EMVA-ból nyújtandó támogatás célját és alkalmazási körét. A közösségi stratégiai iránymutatások e kereten belül meghatározzák a közösségi prioritások megvalósítása szempontjából nagy jelentőségű területeket, különösen a göteborgi fenntarthatósági célokkal, valamint a növekedést és munkahelyteremtést célzó, megújult lisszaboni stratégiával összefüggésben.
|
|
Kopienas stratēģiskās pamatnostādnes lauku attīstībai palīdzēs:
|
A vidékfejlesztési közösségi stratégiai iránymutatások a következőkben nyújtanak segítséget:
|
|
- apzināt jomas, kurās iespējams panākt vislielāko papildu vērtību ES mērogā, izmantojot ES atbalstu lauku attīstībai, kā arī vienoties par šīm jomām,
|
- azon területek meghatározása és elfogadása, amelyeken a vidékfejlesztési célra adott EU-támogatás EU-szinten a legnagyobb hozzáadott értéket hozza létre,
|
|
- izveidot saikni ar galvenajām ES prioritātēm (Lisabona, Gēteborga) un pārņemt tās lauku attīstības politikā,
|
- a fő EU-prioritásokkal (Lisszabon, Göteborg) való kapcsolat létrehozása, és ezeknek vidékfejlesztési politikává való átalakítása,
|
|
- nodrošināt saskanību ar citām ES politikām, jo īpaši kohēzijas un vides jomā,
|
- az egyéb EU-politikákkal való összhang biztosítása, különösen a kohézió és a környezetvédelem területén,
|
|
- īstenot jauno tirgus orientēto kopīgo lauksaimniecības politiku (KLP) un no tās izrietošo nepieciešamo pārstrukturēšanu jaunajās un vecajās dalībvalstīs.
|
- az új, piacorientált közös agrárpolitika (KAP) végrehajtásának és az ebből következő szükségszerű szerkezetátalakításnak a támogatása a régi és az új tagállamokban.
|
|
2. LAUKU ATTĪSTĪBA UN KOPIENAS VISPĀRĒJIE MĒRĶI
|
2. VIDÉKFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉG ÁLTALÁNOS CÉLJAI
|
|
2.1. KLP un lauku attīstība
|
2.1. A KAP és a vidékfejlesztés
|
|
Lauksaimniecības nozare joprojām ir lielākais lauku zemes izmantotājs, kā arī noteicošais lauku vides un apkārtējās vides kvalitātes faktors. Līdz ar Eiropas Savienības paplašināšanos ir pieaugusi KLP un lauku attīstības nozīme un svarīgums.
|
A mezőgazdaság továbbra is a vidéki területek legnagyobb használója és kulcsfontosságú tényező a vidék és a környezet minősége szempontjából. Az Európai Unió a közelmúltban bekövetkező bővítésével a KAP és a vidékfejlesztés jelentősége és súlya megnőtt.
|
|
Ja nebūtu divu KLP balstu, proti, tirgus politikas un lauku attīstības, daudzi lauku apvidi Eiropā saskartos ar pieaugošām saimnieciskām, sociālām un vides problēmām. Eiropas lauksaimniecības modelis atspoguļo to daudzfunkcionālo nozīmi, kāda lauksaimniecībai ir ainavu, pārtikas produktu, kā arī kultūras un dabas mantojuma bagātības un daudzveidības saglabāšanā [1].
|
A KAP két pillére – a piac- és a vidékfejlesztési politika – nélkül Európa számos vidéki területe egyre növekvő gazdasági, társadalmi és környezeti problémákkal szembesülne. Az európai mezőgazdasági modell jól tükrözi a gazdálkodásnak a táj, az élelmiszerek, valamint a kulturális és természeti örökség gazdagságában és változatosságában betöltött multifunkcionális szerepét [1].
|
|
KLP, tirgus politikas un lauku attīstības politikas pamatprincipus noteica Eiropadomes sanāksmē Gēteborgā ( 2001. gada 15 un 16. jūnijā). Atbilstīgi tās secinājumiem, ievērojamiem ekonomiskiem sasniegumiem jābūt saskaņā ar ilgtspējīgu dabas resursu un radīto atkritumu daudzumu izmantošanu, tādējādi saglabājot bioloģisko daudzveidību, aizsargājot ekosistēmas un nepieļaujot tālāku pārtuksnesošanos. Lai risinātu šos jautājumus, vienam no KLP un tās turpmākās attīstības mērķiem vajadzētu būt ilgtspējīgas attīstības sekmēšanai, īpaši uzsverot, cik nozīmīgi ir veselīgi, augstvērtīgi produkti, videi draudzīgas ražošanas metodes, tostarp bioloģiskā ražošana, atjaunojamās izejvielas un bioloģiskās daudzveidības aizsardzība.
|
A KAP – a piac- és vidékfejlesztési politika – irányadó elveit a göteborgi Európai Tanács ( 2001. június 15– 16.) határozta meg. Az Európai Tanács következtetései értelmében az erős gazdasági teljesítménynek együtt kell járnia a természeti erőforrások fenntartható felhasználásával, a fenntartható hulladékképződéssel, a biológiai sokféleség fenntartásával, az ökoszisztémák megőrzésével és az elsivatagosodás megakadályozásával. A fent említett kihívásoknak való megfelelés érdekében a közös agrárpolitika, valamint a közös agrárpolitika későbbi fejlődésének célkitűzései között szerepelnie kell a fenntartható fejlődés megvalósításának, nagyobb hangsúlyt helyezve az egészséges, jó minőségű termékek előállítására és a környezeti szempontból fenntartható termelési módszerekre, beleértve a biogazdálkodást, a megújuló nyersanyagokat és a biológiai sokféleség védelmét is.
|
|
Šos pamatprincipus apstiprināja Lisabonas stratēģijas secinājumos Eiropadomes sanāksmē Salonikos ( 2003. gada 20 un 21. jūnijā). Reformētā KLP un lauku attīstība turpmākajos gados var dot nozīmīgu ieguldījumu konkurētspējas un ilgtspējīgas attīstības veicināšanā.
|
Ezen irányadó elveket a thesszaloniki Európai Tanács ( 2003. június 20– 21.) a lisszaboni stratégiával kapcsolatos következtetéseiben megerősítette. A megreformált KAP és vidékfejlesztés a versenyképesség és a fenntartható fejlődés szempontjából az elkövetkezendő években kulcsfontosságú szerepet játszhat.
|
|
2.2. Ceļā uz ilgtspējīgu lauksaimniecību – KLP 2003. un 2004. gada reformas
|
2.2. A fenntartható mezőgazdaság felé: a 2003-as és 2004-es KAP-reformok
|
|
KLP 2003. un 2004. gada reformas bija liels solis uz priekšu, lai veicinātu lauksaimniecības konkurētspēju un ilgtspējīgu attīstību ES, kā arī izveidotu nākotnes reformu pamatu. Secīgas reformas ir stiprinājušas Eiropas lauksaimniecības konkurētspēju, samazinot cenu atbalsta garantijas un veicinot struktūru pielāgošanu. Savstarpēji nesaistītu tiešo maksājumu ieviešana rosina lauksaimniekus rīkoties atbilstīgi tirgus signāliem, ko rada patērētāju pieprasījums, nevis vadīties no politikas stimuliem, kas atkarīgi no saražotā daudzuma. Vides, pārtikas drošības, dzīvnieku veselības un labturības standartu iekļaušana un savstarpējas atbilstības nodrošināšana stiprina patērētāju uzticību lauksaimniecībai un tās ekoloģisko ilgtspējību.
|
A 2003-as és 2004-es KAP-reformok számottevő lépést jelentenek az EU-ban folytatott gazdálkodási tevékenység versenyképességének és fenntartható fejlődésének javítása irányában, és meghatározzák a jövőbeli reformok keretét. Az egymást követő reformok az ártámogatási garanciák csökkentésével és a szerkezetkiigazítás ösztönzésével hozzájárultak az európai mezőgazdaság versenyképességéhez. A termeléshez nem kötődő közvetlen kifizetések bevezetése arra ösztönzi a gazdálkodókat, hogy a mennyiséghez kötődő politikai ösztönzők helyett a fogyasztói kereslet által keltett piaci jelzéseknek igyekezzenek megfelelni. A kölcsönös megfeleltetésbe felvett környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági, valamint állategészségügyi és állatjóléti előírások erősítik a fogyasztói bizalmat és növelik a gazdálkodás környezeti fenntarthatóságát.
|
|
2.3. Lauku attīstība 2007.–2013. gadā
|
2.3. Vidékfejlesztés 2007–2013.
|
|
Turpmākajā lauku attīstības politikā galvenā uzmanība pievērsta trīs pamatjomām: lauksaimniecības pārtikas ekonomikai, videi, kā arī lauku ekonomikai un lauku iedzīvotājiem plašākā nozīmē. Jaunās lauku attīstības stratēģijas un programmas būs izvērstas galvenokārt attiecībā uz četrām asīm, proti: 1. ass – lauksaimniecības, pārtikas un mežsaimniecības konkurētspēja, 2. ass – vide un lauku apsaimniekošana, 3. ass – dzīves kvalitāte lauku apvidos un lauku ekonomikas dažādošana, un 4. ass – Leader pieeja.
|
A jövőbeli vidékfejlesztési politika három kiemelt területre összpontosul: élelmiszergazdaság, környezet, valamint a szélesebb értelemben vett vidéki gazdaság és vidéki népesség. A vidékfejlesztési stratégiák és programok új generációja négy tengely mentén épül fel, nevezetesen: 1. tengely a mezőgazdasági és az erdészeti ágazat versenyképességének javítása, 2. tengely a környezet és a vidék minőségének javítása, 3. tengely a vidéki élet minőségének javítása és a vidéki gazdaság diverzifikálása, valamint a 4. tengely a Leader.
|
|
1. ass galvenie mērķi virknei pasākumu būs cilvēkkapitāls un fiziskais kapitāls lauksaimniecības, pārtikas un mežsaimniecības nozarē (zināšanu nodošanas un inovāciju veicināšana), kā arī kvalitatīvu produktu ražošana. 2. ass paredz pasākumus, lai aizsargātu un bagātinātu dabas resursus, kā arī saglabātu ekoloģiski vērtīgas lauksaimniecības un mežsaimniecības sistēmas un kultūrainavas Eiropas lauku apvidos. 3. ass palīdzēs attīstīt vietējo infrastruktūru un cilvēkkapitālu lauku apvidos, lai uzlabotu apstākļus izaugsmei un darbavietu radīšanai visās nozarēs, kā arī veicinātu saimnieciskās darbības dažādošanu. 4. ass, kuras pamatā ir Kopienas lauku attīstības iniciatīvas (Leader) pieredze, paredz iespējas ieviest jauninājumus pārvaldībā, izmantojot vietējā sabiedrībā balstītu augšupvērstu pieeju lauku attīstībai.
|
Az 1. tengely keretében egy sor intézkedés célozza a humán és fizikai tőkét a mezőgazdaságban, az élelmiszeripari és erdőgazdálkodási ágazatban (ismeretátadás és innováció előmozdítása), valamint a minőségi termelést. A 2. tengely a természeti erőforrások védelmét és javítását célzó intézkedésekről, valamint Európa vidéki területeinek jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodási és erdőgazdálkodási rendszereinek és kultúrtájainak védelméről rendelkezik. A 3. tengely – a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez szükséges feltételeknek valamennyi ágazatban történő javítása, valamint a gazdasági tevékenységek diverzifikációja érdekében – segítséget nyújt a vidéki területek helyi infrastruktúrájának és humántőkéjének fejlesztéséhez. A Leader program során gyűjtött tapasztalatokra épülő 4. tengely a vidékfejlesztéssel kapcsolatos helyi, alulról építkező megközelítéssel lehetőségeket biztosít az innovatív irányításra.
|
|
2.4. Problēmu risinājumi
|
2.4. Szembenézés a kihívásokkal
|
|
Lauku apvidiem raksturīga liela situāciju daudzveidība, sākot no nomaļiem lauku reģioniem, kas cieš no iedzīvotāju skaita samazināšanās, līdz piepilsētu reģioniem, kuros arvien intensīvāk jūtama blīvi apdzīvoto pilsētu ietekme.
|
A vidéki területek helyzete nagyon sokféle lehet, a távoli, elnéptelenedő és hanyatlásnak induló területektől kezdve a városközpontok terjeszkedésének nyomására városi peremterületekké váló területekig.
|
|
Saskaņā ar Ekonomiskās sadarbības un attīstības organizācijas (ESAO) definīciju, kas pamatojas uz iedzīvotāju blīvumu, lauku apvidi [2] veido 92 % no ES teritorijas. 19 % iedzīvotāju dzīvo reģionos ar dominējošu laukos dzīvojošo īpatsvaru, savukārt 37 % – reģionos ar būtisku laukos dzīvojošo īpatsvaru. Minētajos reģionos tiek radīti 45 % no bruto pievienotās vērtības (BPV) ES un tie nodrošina 53 % darbavietu, taču parasti šie reģioni atpaliek no pārējiem reģioniem attiecībā uz vairākiem sociālekonomiskiem rādītājiem, tostarp strukturāliem rādītājiem. Lauku apvidos ienākumi uz vienu iedzīvotāju ir aptuveni par trešdaļu mazāki [3], sieviešu aktivitātes līmenis ir zemāks, pakalpojumu nozares ir mazāk attīstītas, tajos parasti ir mazāk iedzīvotāju ar augstāko izglītību, kā arī mazākam skaitam mājsaimniecību ir piekļuve platjoslas internetam. Nošķirtība un nomaļā atrašanās vieta ir lielākās problēmas dažos lauku reģionos. Minētie trūkumi parasti ir īpaši izteikti reģionos ar dominējošu laukos dzīvojošo īpatsvaru, lai gan kopējā aina ES mērogā var būtiski atšķirties atkarībā no dalībvalsts. Īpaša problēma sievietēm un jauniešiem nomaļos lauku apvidos ir iespēju, kontaktu un mācību infrastruktūras trūkums.
|
Az OECD népsűrűségen alapuló meghatározása szerint a vidéki régiók [2] az EU területének 92 %-át teszik ki. Ezen túlmenően a népesség 19 %-a túlnyomóan vidéki régiókban és 37 %-a kiemelkedően vidéki régiókban él. Az EU-ban e régiók a bruttó hozzáadott érték 45 %-át állítják elő és a munkahelyek 53 %-át biztosítják, de a nem vidéki területekhez képest egy sor társadalmi-gazdasági mutató, beleértve a szerkezeti mutatókat, tekintetében egyre inkább lemaradnak. A vidéki területeken az egy lakosra jutó jövedelem körülbelül egyharmadával kevesebb [3], a nők foglalkoztatási aránya alacsonyabb, a szolgáltatási ágazat kevésbé fejlett, általában kevesebb a felsőoktatási végzettséggel rendelkező lakos, és a háztartások kisebb százaléka rendelkezik széles sávú internet hozzáféréssel. Néhány vidéki régióban a távoli és periférikus fekvés hatalmas problémát jelent. A hátrányok a túlnyomóan vidéki régiókban általában még jelentősebbek, bár az EU-szintű általános kép tagállamonként jelentős eltéréseket mutat. A lehetőségek, a kapcsolatok és a képzési infrastruktúra hiánya különösen nagy problémát okoz a távoli vidéki területeken élő nők és fiatalok esetében.
|
|
Paplašināšanās ir izmainījusi lauksaimniecības karti. Lauksaimniecība vecajās dalībvalstīs veido 2 % no IKP, jaunajās dalībvalstīs – 3 %, savukārt Rumānijā un Bulgārijā – vairāk nekā 10 %. Jaunajās dalībvalstīs lauksaimniecības īpatsvars nodarbinātībā ir trīs reizes lielāks (12 %) nekā vecajās dalībvalstīs (4 %). Bulgārijā un Rumānijā nodarbinātības līmenis lauksaimniecībā ir ievērojami lielāks.
|
Az EU bővítése megváltoztatta a mezőgazdasági térképet. A régi tagállamokban a mezőgazdaság a GDP 2 %-át, az új tagállamokban 3 %-át, Romániában és Bulgáriában pedig több, mint 10 %-át teszi ki. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma az új tagállamokban háromszor olyan magas (12 %), mint a régi tagállamokban (4 %). Bulgáriában és Romániában a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma ennél jóval magasabb.
|
|
Lauksaimniecības un pārtikas nozares kopā veido ievērojamu ES ekonomikas daļu; tās nodrošina 15 miljonus darbavietu (8,3 % no kopējā darbavietu skaita) un veido 4,4 % no iekšzemes kopprodukta. ES ir lielākais pārtikas un dzērienu ražotājs pasaulē, abu nozaru kopējā produkcijas vērtība ir aptuveni 675 miljardi EUR. Tomēr nozarei raksturīga izteikta polarizācija un sadrumstalotība izņēmuma lieluma ziņā, kas uzņēmumiem paver gan nozīmīgas iespējas, gan rada draudus. Mežsaimniecībā un ar to saistītās ražošanas nozarēs nodarbināti 3,4 miljoni cilvēku; kopējais apgrozījums veido 350 miljardus EUR, kaut arī pašlaik tiek izmantoti 60 % no ikgadējā meža resursu pieauguma.
|
A mezőgazdasági és az élelmiszeripari ágazat együttesen jelentős részét teszi ki az EU gazdaságának, és 15 millió munkahelyet biztosítanak (az összes munkahely 8,3 %-a), és a GDP 4,4 %-át termelik meg. Az EU a világ legnagyobb élelmiszer- és italelőállítója, amelyek együttes termelésének értéke becslések szerint eléri a 675 milliárd eurót. Ugyanakkor az ágazat méret szempontjából továbbra is rendkívül polarizált és széttagolt, ami az ágazatban működő társaságok számára nagy lehetőséget, de egyúttal nagy veszélyt is jelent. Az erdőgazdálkodás és a kapcsolódó iparágak körülbelül 3,4 millió főt foglalkoztatnak 350 milliárd eurós forgalommal, de jelenleg az erdők éves növekedésének csak 60 %-át termelik ki.
|
|
Lauksaimniecībā un mežsaimniecībā izmanto 77 % zemes platību ES. Lauksaimniecības ekoloģiskais ieguldījums dabas resursu saglabāšanā un bagātināšanā pēdējos gados nav bijis vienāds. Attiecībā uz ūdens kvalitāti, kopējais slāpekļa virsnormas daudzums vairumā veco dalībvalstu kopš 1990. gada ir nedaudz samazinājies, lai arī dažas valstis un reģioni joprojām cieš no ievērojamas barības vielu izskalošanas. Amonjaka emisija, eitrofikācija, augsnes noārdīšanās un bioloģiskās daudzveidības samazināšanās ir problēmas, kas pastāv daudzos apvidos. Tomēr arvien lielāka daļa lauksaimniecības zemju tiek atvēlēta bioloģiskai ražošanai (5,4 miljoni ha ES) un atjaunojamiem resursiem (pēc aplēsēm, 2004. gadā bioenerģijas ražošanai izmantoja 1,4 milj. ha, no kuriem 0,3 milj. ha – atbilstīgi piemaksām par enerģijas augiem un 0,6 milj. ha – uz atmatā atstātās zemes). Ilgstošas klimata pārmaiņu tendences arvien vairāk ietekmēs lauksaimniecības un mežsaimniecības struktūras. Bioloģiskās daudzveidības aizsardzībā būtisks sasniegums ir Natura 2000 teritoriju tīkla izveidošana – tajā iekļauti aptuveni 12–13 % lauksaimniecībā un mežsaimniecībā izmantotās platības. Ekoloģiski vērtīgas lauksaimniecības sistēmas ir nozīmīgas bioloģiskās daudzveidības un biotopu saglabāšanā, kā arī ainavu aizsardzībā un augsnes kvalitātes nodrošināšanā. Lielākajā daļā dalībvalstu šādas lauksaimniecības sistēmas izmanto, apsaimniekojot no 10 % līdz 30 % lauksaimniecības zemju. Dažos apvidos atteikšanās no lauksaimniecības nozīmētu būtiskus draudus videi.
|
A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás az EU-ban a földhasználat 77 %-át teszi ki. A mezőgazdaság környezetvédelmi teljesítménye a természeti erőforrások megóvása és javítása területén az elmúlt években vegyesnek mondható. A vízminőség tekintetében a teljes nitrogéntöbblet 1990 óta a legtöbb régi tagállamban kis mértékben csökkent, jóllehet egyes országokban és régiókban még mindig jelentős tápanyag-bemosódási terhelés tapasztalható. Az ammóniakibocsátás, az eutrofizáció, a talajerózió és a biológiai sokféleség csökkenésének problémája továbbra is jelen van sok területen. Ugyanakkor a mezőgazdasági terület egyre nagyobb részét használják biogazdálkodásra (5,4 millió hektár az EU-ban) és megújuló erőforrásokként (2004-ben bioenergia termelésére a becslések szerint 1,4 millió hektárt használtak, ebből 0,3 millió hektárt az energiatermelési célú kultúrákra vonatkozó támogatáshoz tartozóan, és 0,6 millió hektárt pihentetett földeken). Az éghajlatváltozás hosszú távú tendenciái egyre nagyobb mértékben formálják a gazdálkodás és az erdőgazdálkodás jellemzőit. A Natura 2000 végrehajtásának köszönhetően a biológiai sokféleség védelme szempontjából fontos előrelépések történtek – a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási célra használt területek mintegy 12–13 %-át jelölték ki. A jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodási rendszerek fontos szerepet játszanak a biológiai sokféleség és az élőhelyek megóvásában, valamint a táj- és talajvédelemben. A legtöbb tagállamban az említett gazdálkodási rendszerek a mezőgazdasági területek 10–30 %-át teszik ki. Egyes területeken a gazdálkodással való felhagyás súlyos környezeti kockázatokkal járhat.
|
|
Tādēļ lauku apvidiem turpmākajos gados būs jārisina īpašas problēmas, kas saistītas ar izaugsmi, darbavietām un ilgtspēju. Taču šie apvidi piedāvā lieliskas iespējas saistībā ar jauno nozaru izaugsmes potenciālu, lauku ērtību piedāvājumu un tūrisma iespējām, pievilcību šeit apmesties uz dzīvi un strādāt, kā arī ar savu lomu dabas resursu un vērtīgu ainavu saglabāšanā.
|
A vidéki területeknek ezért a növekedés, a munkahelyek és a fenntarthatóság tekintetében különleges kihívásokkal kell szembenézniük az elkövetkezendő években. Ugyanakkor a vidéki területek valós lehetőségeket nyújtanak az új ágazatokban meglévő növekedési tartalékok, a vidéki szálláshelyek biztosítása és a turizmus, a vonzó lakó- és munkakörnyezet tekintetében, valamint fontos szerepet játszanak a természeti erőforrások és a nagy értékű tájak gyűjtőterületeként.
|
|
Lauksaimniecības un pārtikas nozarei jāizmanto tās iespējas, ko piedāvā jaunas pieejas, tehnoloģijas un inovācijas, lai apmierinātu pieaugošo tirgus pieprasījumu gan Eiropā, gan visā pasaulē. Tomēr galvenokārt investīcijas vienā no svarīgākajiem resursiem, proti, cilvēkkapitālā, ļaus lauku apvidiem un lauksaimniecības pārtikas nozarei bez bažām raudzīties nākotnē.
|
A mezőgazdasági és az élelmiszeripari ágazatnak meg kell ragadnia az új megközelítések, technológiák és az innováció által nyújtott lehetőségeket mind az Európában, mind pedig a világszerte jelentkező fejlődő piaci kereslet kielégítésére. Mindenek felett a kulcsfontosságú erőforrást jelentő humántőkébe való befektetés teszi lehetővé a vidéki területek és az élelmiszeripari ágazat számára, hogy bizakodással tekinthessenek a jövőbe.
|
|
Atkārtoti izvēršot Lisabonas stratēģiju, Eiropadome ir no jauna apstiprinājusi, ka Lisabonas stratēģija jāvērtē plašāk saistībā ar ilgtspējīgas attīstības prasību, ka pašreizējās vajadzības nedrīkst apmierināt, nerespektējot nākamo paaudžu iespējas apmierināt to vajadzības [4]. Jaunais plānošanas laikposms paver vienreizējas iespējas jaunā lauku attīstības fonda atbalstu novirzīt tādām jomām kā izaugsme, darbavietas un ilgtspējība. Šajā sakarā tas pilnībā atbilst Ilgtspējīgas attīstības pamatprincipu deklarācijai [5] un atjaunotajai Lisabonas darbības programmai, kurās paredzēta mērķtiecīga resursu izmantošana, lai padarītu Eiropu par pievilcīgu vietu darbam un investīcijām, veicinātu zināšanas un inovācijas izaugsmei, kā arī radītu vairāk jaunu darbavietu un uzlabotu pastāvošās.
|
A lisszaboni stratégia újraindításának alkalmából az Európai Tanács megerősítette, hogy a lisszaboni stratégiát a fenntartható fejlődés szélesebb összefüggésében kell szemlélni, amelynek értelmében a jelenlegi szükségleteket úgy kell kielégíteni, hogy az ne veszélyeztesse a jövő nemzedékek saját szükségleteinek kielégítésére való képességét [4]. Az új programozási időszak egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy az új EMVA-ból nyújtott támogatást a növekedés, a munkahelyek és a fenntarthatóság felé irányítsák át. Ebben a vonatkozásban teljes az összhang a fenntartható fejlődés irányadó elveiről szóló nyilatkozattal [5] és a megújult lisszaboni cselekvési programmal, amely a forrásokat arra összpontosítja, hogy Európát vonzóbb befektetési célponttá és munkahellyé tegye, előmozdítsa a növekedés motorjának számító tudást és innovációt, valamint több és jobb munkahelyet teremtsen.
|
|
Lauku attīstības politikai jāpalīdz lauku apvidiem sasniegt šos mērķus laikposmā no 2007. līdz 2013. gadam. Tam savukārt nepieciešama stratēģiskāka pieeja konkurētspējai, jaunu darbavietu izveidošanai un inovācijām lauku apvidos, kā arī uzlabota programmu īstenošanas pārvaldība. Lauksaimniecības un mežsaimniecības nozarē arvien lielāka uzmanība jāpievērš progresīvām investīcijām cilvēkos, zinātībā un kapitālā, jauniem veidiem, kā piedāvāt veiksmīgus vides pakalpojumus, kā arī iespējām, veicinot dažādošanu, radīt jaunas darbavietas un uzlabot esošās, jo īpaši sievietēm un jauniešiem. Palīdzot ES lauku apvidiem attīstīties kā potenciāli izdevīgām investīciju, darbavietām un dzīvesvietām, lauku attīstības politika var būtiski sekmēt Eiropas teritorijas ilgtspējīgu attīstību.
|
A vidékfejlesztési politikának segítséget kell nyújtania a vidéki területeknek abban, hogy az említett célkitűzéseket a 2007–2013 közötti időszakban meg tudják valósítani. Ez fokozott stratégiai megközelítést igényel a versenyképesség, a munkahelyteremtés és a vidéki területeken megvalósított innováció vonatkozásában, valamint jobb irányítást a programok végrehajtásában. Nagyobb hangsúlyt kell helyezni az előrelátó – humán erőforrás, know-how és tőke –, befektetésekre a gazdálkodási és erdőgazdálkodási ágazatban, a minden szempontból előnyös környezetvédelmi szolgáltatások nyújtásának új módjaira, és a diverzifikáción keresztül – különösen a nők és a fiatalok számára – a több és jobb munkahely teremtésére. Annak elősegítésével, hogy az EU vidéki területei ki tudják használni a bennük rejlő lehetőségeket mint befektetésre, munkára és életre alkalmas helyek, a vidékfejlesztési politika megfelelően hozzájárulhat az európai területek fenntartható fejlődéséhez.
|
|
3. KOPIENAS PRIORITĀTES LAUKU ATTĪSTĪBAI 2007.–2013. GADAM
|
3. A 2007–2013 KÖZÖTTI PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN A KÖZÖSSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI PRIORITÁSAINAK MEGHATÁROZÁSA
|
|
Saistībā ar Regulā (EK) Nr. 1698/2005 noteiktajiem mērķiem turpmāk izklāstītās stratēģiskās pamatnostādnes nosaka Kopienas prioritātes saskaņā ar tās 9. pantu. Pamatnostādņu mērķis ir galveno politikas prioritāšu integrācija, kā izklāstīts Lisabonas un Gēteborgas Eiropadomes sanāksmju secinājumos. Katrai prioritāšu grupai ir paredzēti ilustratīvi galvenie pasākumi. Pamatojoties uz šīm stratēģiskajām pamatnostādnēm, katra dalībvalsts sagatavo valsts lauku attīstības stratēģiju, kas veido pamatprincipu kopumu lauku attīstības programmu sagatavošanai.
|
Az 1698/2005/EK rendeletben megállapított célkitűzések keretében az alább megfogalmazott stratégiai iránymutatások a 9. cikkének megfelelően meghatározzák a közösségi prioritásokat. Az iránymutatások a lisszaboni és a göteborgi Európai Tanácsok következtetéseiben kifejtett fő politikai prioritások integrálását célozzák. Minden prioritáscsoport esetében szemléltető jellegű kiemelt fellépések bemutatására kerül sor. E stratégiai iránymutatások alapján minden tagállamnak el kell készítenie a vidékfejlesztési programok elkészítéséhez referenciakeretként szolgáló saját nemzeti stratégiai tervét.
|
|
Resursi, kas paredzēti Kopienas lauku attīstības prioritātēm (ievērojot katras ass obligātā finansējuma minimumu), būs atkarīgi no katras programmas sfēras stiprajām un vājajām pusēm un iespējām, kā arī no katras atsevišķās situācijas. Katra Kopienas prioritāte un to devums Lisabonas un Gēteborgas mērķu sasniegšanā jāpārņem valsts stratēģiskajos plānos un lauku attīstības programmās atbilstīgi situācijai katrā dalībvalstī. Daudzos gadījumos būs jāizvirza valstiskas vai reģionālas prioritātes, lai risinātu īpašas problēmas, kas saistītas ar lauksaimniecības pārtikas ķēdi vai vides, klimata un ģeogrāfiskās situācijas ietekmi uz lauksaimniecību un mežsaimniecību. Lauku apvidiem, iespējams, būs jārisina citi īpaši jautājumi, piemēram, pieaugoša pilsētu ietekme, bezdarbs, nošķirtība vai mazs iedzīvotāju blīvums.
|
A közösségi vidékfejlesztési prioritásokra rendelt források (a szabályok alapján minden tengely esetében meghatározott minimális finanszírozási határokon belül) az adott helyzettől, az egyes programterületek erősségeitől, gyengeségeitől és lehetőségeitől függenek. Minden közösségi prioritásnak és azok hozzájárulásának a lisszaboni és göteborgi célkitűzésekhez a nemzeti stratégiai tervek és a vidékfejlesztési programok segítségével tagállami szinten is meg kell jelennie. Gyakran léteznek az élelmiszeripari lánccal vagy a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás környezeti, éghajlati vagy földrajzi helyzetével kapcsolatos egyes különleges problémákra vonatkozó nemzeti vagy regionális prioritások. Előfordulhat, hogy a vidéki területeken egyéb sajátos kérdéseket is kezelni kell, mint a városi peremterületek terjeszkedése, a munkanélküliség, a távoli földrajzi helyzet vagy az alacsony népsűrűség.
|
|
3.1. Lauksaimniecības un mežsaimniecības nozares konkurētspējas paaugstināšana
|
3.1. A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazat versenyképességének javítása
|
|
Kopienas stratēģiskās pamatnostādnes
|
Közösségi stratégiai iránymutatás
|
|
Eiropas lauksaimniecības, mežsaimniecības un lauksaimniecības pārtikas pārstrādes nozarei ir liels potenciāls, lai tālāk ražotu produktus ar augstu kvalitāti un lielu pievienoto vērtību, kas apmierinātu daudzveidīgo un arvien pieaugošo Eiropas patērētāju un pasaules tirgus pieprasījumu.
|
Az európai mezőgazdasági, erdészeti és élelmiszer-feldolgozó ágazatban jelentős tartalékok vannak olyan jó minőségű és magas hozzáadott értékkel rendelkező termékek továbbfejlesztésére, amelyek megfelelnek az európai fogyasztók és a világpiacok változatos és egyre növekvő igényeinek.
|
|
Resursiem, kuri paredzēti 1. asij, būtu jāveicina spēcīgas un dinamiskas Eiropas lauksaimniecības pārtikas nozares attīstība, galveno uzmanību veltot tādām prioritātēm, kā zināšanu, inovāciju un kvalitātes nodošana pārtikas ķēdē, un tādām prioritārām sfērām, kā investīcijas fiziskajā un cilvēkkapitālā.
|
Az 1. tengelyhez előirányzott forrásoknak elő kell segíteniük egy erős és dinamikus európai élelmiszeripari ágazat kialakulását az élelmiszerláncban megvalósított ismeretátadás, korszerűsítés, innováció és minőség prioritásaira, valamint a fizikai és humántőke-befektetés szempontjából prioritást élvező ágazatokra koncentrálva.
|
|
Lai īstenotu šīs prioritātes, dalībvalstīm ieteicams atbalstu novirzīt šādām galvenajām darbībām. Šādas galvenās darbības varētu būt:
|
Az említett prioritásoknak való megfelelés érdekében a tagállamokat ösztönzik arra, hogy a támogatást kiemelt fellépésekre összpontosítsák. E kiemelt fellépések a következőket tartalmazhatják:
|
|
i) lauksaimniecības nozares restrukturizēšanai un modernizēšanai, aizvien ir nozīmīga loma daudzu lauku apvidu attīstībā, jo īpaši jaunajās dalībvalstīs. Veiksmīga lauksaimniecības pielāgošana var būt viens no galvenajiem nosacījumiem, lai uzlabotu lauksaimniecības nozares konkurētspēju un vides ilgtspējību, kā arī veicinātu jaunu darba vietu izveidošanu saistītajās tautsaimniecības nozarēs un to izaugsmi. Tas ietver arī veicināšanu attiecībā uz prasmi savlaicīgi paredzēt ar pārstrukturēšanu saistītās pārmaiņas lauksaimniecības nozarē, kā arī jāveido aktīva pozitīva attieksme pret lauksaimnieku izglītošanu un pārkvalifikāciju, īpaši attiecībā uz plaši izmantojamām prasmēm;
|
i. a mezőgazdasági ágazat szerkezetátalakítása és korszerűsítése továbbra is fontos szerepet játszik számos vidéki terület fejlesztésében, különösen az új tagállamokban. A mezőgazdaság sikeres kiigazítása lehet a kulcsa a mezőgazdasági ágazat versenyképessége és környezeti fenntarthatósága javításának, valamint a gazdaság kapcsolódó területein a munkahelyteremtés és a növekedés fellendítésének. Ez magában foglalja a mezőgazdasági ágazatban a szerkezetátalakítás és korszerűsítés keretében bekövetkező változásra való felkészülés előmozdítását, valamint proaktív megközelítés kidolgozását a gazdálkodók képzése és átképzése tekintetében, különösen az átadható szaktudást illetően;
|
|
ii) lauksaimniecības pārtikas ķēdes integrācijas uzlabošana. Eiropas pārtikas rūpniecība ir viena no konkurētspējīgākajām un novatoriskākajām pasaulē, tomēr tai nākas saskarties ar pieaugošu globālu konkurenci. Lauku ekonomikā paveras plašas iespējas, izveidot un laist pārdošanā jaunus produktus, ar dažādu kvalitātes programmu palīdzību piesaistīt lielāku vērtību lauku apvidiem, kā arī nostiprinātu Eiropas produktu vietu ārpus ES teritorijas. Konsultatīvo dienestu pakalpojumu izmantošana un to sniegtais atbalsts Kopienas standartu ievērošanā sekmēs šo integrācijas procesu. Tirgus orientēta lauksaimniecības nozare palīdzēs tālāk nostiprināt Eiropas lauksaimniecības pārtikas nozari – vienu no lielākajiem darba devējiem un ekonomiskās izaugsmes avotiem;
|
ii. az integráció javítása az élelmiszeripari láncban. Az európai élelmiszeripar a világ legversenyképesebb és leginnovatívabb élelmiszeriparai közé tartozik, de egyre növekvő globális versennyel kell szembenéznie. A vidéki gazdaságban jelentős lehetőség van új termékek létrehozására és forgalomba hozatalára, és minőségi programok révén több érték vidéken tartására, valamint az európai termékek tengerentúli megítélésének javítására. A közösségi normáknak való megfelelés érdekében igénybe vett tanácsadó szolgáltatások és támogatás megkönnyítik ezt az integrációs folyamatot. A piacorientált mezőgazdasági ágazat hozzájárul az európai élelmiszeripari ágazat – mint az egyik legnagyobb munkaadó és a gazdasági növekedés forrása – pozíciójának további erősítéséhez;
|
|
iii) inovāciju veicināšana un brīvāka piekļuve pētniecībai un izstrādei. Eiropas lauksaimniecības, lauksaimniecības pārtikas un mežsaimniecības nozarē inovācijas ir īpaši nozīmīgas. Lai arī Eiropas lielie lauksaimniecības pārtikas uzņēmumi nereti ir līderi jaunu tendenču ieviešanā, jaunu produktu un procesu ienākšana arī mazajos pārstrādes uzņēmumos un lauku saimniecībās būtiski veicinātu to darbību. Īpaši jauna veida sadarbība veicinātu piekļuvi pētniecībai un izstrādei, inovācijas un pasākumus, kas paredzēti 7. pamatprogrammā [6];
|
iii. az innováció és a kutatáshoz és fejlesztéshez (K+F) való hozzáférés megkönnyítése. Az innováció egyre nagyobb jelentőséggel bír Európa gazdálkodási, élelmiszeripari és erdészeti ágazatai szempontjából. Bár Európa nagy élelmiszeripari vállalkozásai gyakran az új irányzatok élvonalában találhatók, új termékek és eljárások bevezetése jelentősen hozzájárulhatna a kisebb feldolgozók és gazdaságok teljesítményének növeléséhez. Különösen az új együttműködési formák könnyíthetnék meg a K+F-hez, az innovációhoz és a hetedik kutatási keretprogramban [6], megvalósított fellépésekhez való hozzáférést;
|
|
iv) informācijas un komunikācijas tehnoloģiju (ICT) ieviešanas un izplatīšanas sekmēšana. Ir atzīts, ka lauksaimniecības pārtikas nozare kopumā atpaliek ICT ieviešanā. Galvenokārt tas attiecas uz mazākiem uzņēmumiem. E-komercijas izmantošana vēl joprojām ir maz izplatīta šajā nozarē, izņemot lielos, daudznacionālos uzņēmumus un to lielākos piegādātājus. Lauku attīstības fondiem turpmāk jāpapildina tādas Komisijas ierosmes kā i2010 vairākās jomās, piemēram, e-komercija (īpaši attiecībā uz maziem un vidējiem uzņēmumiem), e-prasmes un e-mācības;
|
iv. az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásának és elterjedésének ösztönzése. Az élelmiszeripari ágazat egésze lemaradást mutat az IKT technológiák alkalmazása tekintetében. Ez különösen érvényes a kisvállalkozásokra. Az elektronikus üzleti alkalmazások elterjedtségi szintje még mindig alacsony, eltekintve a nagy multinacionális vállalkozásoktól, illetve ezek nagyobb beszállítóitól. A vidékfejlesztési alapoknak az elektronikus üzlet (különösen a kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatban), e-ismeretek és e-tanulás területén ki kell egészíteniük az olyan jövőbeni bizottsági kezdeményezéseket, mint például az i2010;
|
|
v) dinamiskas uzņēmējdarbības veicināšana. Nesenās reformas ir sekmējušas tirgus orientētas vides izveidi Eiropas lauksaimniecībai. Tā paver jaunas iespējas lauksaimniecības uzņēmējiem. Taču šā ekonomiskā potenciāla realizēšana būs atkarīga no stratēģisko un organizatorisko prasmju pilnveidošanas. Šajā sakarā būtiska nozīme var būt jauno lauksaimnieku mudināšanā strādāt šajā profesijā;
|
v. a dinamikus vállalkozói szellem előmozdítása. A közelmúltban bevezetett reformok piacorientált környezetet teremtettek az európai gazdálkodás számára. Ez új lehetőségekhez juttatja a mezőgazdasági vállalkozásokat. Ennek a gazdasági tartaléknak a kiaknázása azonban a stratégiai és szervezeti ismeretek fejlesztésétől függ. A fiatal gazdálkodók szakmába történő belépésének ösztönzése e tekintetben fontos szerepet játszhat;
|
|
vi) jaunu mežsaimniecības un lauksaimniecības produktu noieta tirgu apgūšana. Jauni noieta tirgi var piedāvāt lielāku papildu vērtību, jo īpaši kvalitatīviem produktiem. Atbalsts ieguldījumiem un mācībām nepārtikas produktu ražošanas jomā atbilstīgi lauku attīstības programmai var papildināt pasākumus, ko veic saistībā ar pirmo pīlāru, radot novatoriskus jaunus produktu noieta tirgus vai palīdzot rast jauna veida atjaunojamās enerģijas izejvielas, biodegvielas un kāpināt pārstrādes jaudas;
|
vi. új felvevőpiacok keresése a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási termékek számára. Az új felvevőpiacok nagyobb hozzáadott értéket nyújthatnak, különösen a minőségi termékek esetében. A nem élelmiszercélú termelés területén a befektetés és a képzés támogatása vidékfejlesztés címén kiegészítheti az első pillér alapján végrehajtott intézkedéseket a termelés számára kialakított innovatív, új felvevőpiacokkal, vagy a megújuló energiák számára alapanyagok, bioüzemanyagok és feldolgozó kapacitás kifejlesztésének elősegítésével;
|
|
vii) lauksaimniecības un mežsaimniecības ekoloģisko īpašību uzlabošana. Ilgtermiņa noturīga attīstība būs atkarīga no spējas ražot produktus, kurus vēlas pirkt patērētājs, vienlaicīgi nodrošinot atbilstību augstiem vides standartiem. Ieguldot līdzekļus ekoloģisko īpašību uzlabošanā, iespējams panākt augstāku ražošanas efektivitāti, radot situāciju, kurā ieguvējas ir visas iesaistītās puses.
|
vii. a gazdaságok és az erdőgazdálkodás környezetvédelmi teljesítményének javítása. A hosszú távú fenntarthatóság az olyan termékek – magas környezetvédelmi normákat betartó – előállításának képességtől függ, amelyeket a fogyasztók hajlandók megvásárolni. A megnövelt környezetvédelmi teljesítménybe való befektetés termelékenység növekedéshez is vezethet, amely minden szempontból előnyös helyzetet teremt;
|
|
Lai sekmētu jaunu paaudžu ienākšanu lauksaimniecībā, jāizvērtē, kā pareizāk apvienot pasākumus, kas paredzēti saskaņā ar 1. asi, lai tie atbilstu jauno lauksaimnieku vajadzībām.
|
A mezőgazdaságban a nemzedékváltás elősegítése érdekében megfontolás tárgyát képezhetik az 1. tengelybe tartozó, a fiatal gazdálkodók igényeihez igazodó intézkedéscsomagok.
|
|
3.2. Apkārtējās vides un lauku vides uzlabošana
|
3.2. A környezet és a vidék minőségének javítása
|
|
Kopienas stratēģiskās pamatnostādnes
|
Közösségi stratégiai iránymutatás
|
|
Lai aizsargātu un bagātinātu ES dabas resursus un ainavas lauku apvidos, resursiem, kuri paredzēti 2. asij, jāveicina trīs ES līmeņa prioritārās sfēras: bioloģiskā daudzveidība un ekoloģiski vērtīgu lauksaimniecības un mežsaimniecības sistēmu un tradicionālo lauksaimniecības ainavu saglabāšana, ūdens, kā arī klimata pārmaiņas.
|
Az EU vidéki területeken található természeti erőforrásainak és tájainak védelme és minőségüknek javítása érdekében a 2. tengelyre előirányzott forrásokkal három EU-szintű prioritási területet kell előmozdítani: biológiai sokféleség és a jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodási és erdőgazdálkodási rendszerek és a hagyományos mezőgazdasági vidékek megóvása és fejlesztése, valamint víz és éghajlatváltozás.
|
|
Pasākumi, kas paredzēti saskaņā ar 2. asi, jāizmanto, lai īstenotu šos ekoloģiskos mērķus un sekmētu Natura 2000 lauksaimniecības un mežsaimniecības tīkla izveidošanu, veicinātu Gēteborgas saistību izpildi, proti, apturētu bioloģiskās daudzveidības samazināšanos līdz 2010. gadam, palīdzētu sasniegt Eiropas Parlamenta un Padomes Direktīvas 2000/60/EK ( 2000. gada 23. oktobris), ar ko izveido sistēmu Kopienas rīcībai ūdens resursu politikas jomā [7], mērķus un Kioto protokola mērķus attiecībā uz klimata pārmaiņu mazināšanu.
|
A 2. tengely keretében foganatosítható intézkedéseknek az említett környezetvédelmi célkitűzések integrálására kell szolgálniuk, és hozzá kell járulniuk a mezőgazdasági és erdészeti Natura 2000 hálózat megvalósításához, a Göteborgban a biológiai sokféleség csökkenésének 2010-ig történő visszafordításával kapcsolatban tett kötelezettségvállaláshoz, a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben [7] megállapított célkitűzésekhez és a kyotói jegyzőkönyvben meghatározott, az éghajlatváltozás enyhítésével kapcsolatos célok megvalósításához.
|
|
Lai īstenotu šīs prioritātes, dalībvalstīm ieteicams atbalstu novirzīt šādām galvenajām darbībām. Šādas galvenās darbības varētu būt:
|
Az említett prioritásoknak való megfelelés érdekében a tagállamokat arra ösztönzik, hogy a támogatást kiemelt fellépésekre összpontosítsák. E kiemelt fellépések a következőket tartalmazhatják:
|
|
i) vides pakalpojumu un dzīvnieku labturībai atbilstīgas lauksaimniecības prakses veicināšana. Eiropas iedzīvotāji uzskata, ka lauksaimniekiem jāievēro obligātie standarti. Tomēr daudzi arī piekrīt, ka lauksaimniekiem būtu jāsaņem kompensācijas, ja tie uzņemas saistības, kas pārsniedz obligātās prasības, piemēram, piedāvājot pakalpojumus, kurus parasti tirgū nepiedāvā, sevišķi tad, ja tie saistīti ar konkrētiem īpaši svarīgiem resursiem saistībā ar lauksaimniecību un mežsaimniecību, piemēram, ūdeni un augsni;
|
i. a környezetvédelmi szolgáltatások és az állatbarát gazdálkodási gyakorlat előmozdítása. Az európai polgárok elvárják, hogy a gazdálkodók tartsák be a kötelező normákat. Ugyanakkor sokan egyetértenek azzal is, hogy a gazdálkodókat térítésben kell részesíteni, ha még ezen is túlmutató kötelezettségeket vállalnak olyan szolgáltatások nyújtásával, amelyeket a piac önmagától nem nyújtana, különösen akkor, ha a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás összefüggésében olyan, kiemelten fontos, különleges erőforrásokról van szó, mint a víz és a talaj;
|
|
ii) lauksaimniecības un mežu ainavas saglabāšana. Lielākā daļa vērtīgās lauku ainavas Eiropā ir radusies no lauksaimniecības darbības. Ilgtspējīga zemes lietošana var palīdzēt samazināt riskus, kas saistīti ar pamestību, pārtuksnešošanos un mežu ugunsgrēkiem, jo īpaši mazāk labvēlīgos apvidos. Atbilstīgas lauksaimniecības sistēmas palīdz saglabāt ainavas un biotopus, kuru daudzveidība sniedzas no mitrzemēm līdz sausieņu pļavām un kalnu ganībām. Daudzos apvidos šī ir būtiska kultūras un dabas mantojuma daļa un galvenais faktors, kas nosaka lauku apvidu kā darba un dzīves vietas pievilcību;
|
ii. a megművelt táj, valamint az erdők megóvása. Európában az értékes vidéki környezet legnagyobb része a mezőgazdaságnak köszönhetően jött létre. A fenntartható termőföld-gazdálkodási gyakorlat hozzájárulhat a termőterületek termelésből való végleges kivonásával, az elsivatagosodással és az erdőtüzekkel összefüggő kockázatok csökkentéséhez, különösen a hátrányos helyzetű térségekben. A megfelelő gazdálkodási rendszerek a vizes élőhelyektől kezdve a száraz rétekig és a hegyi legelőkig segítséget nyújtanak a táj és az élőhelyek megóvásában. Sok területen ez a kulturális és természeti örökség fontos részét képezi, és szerepet játszik a vidéki területeknek mint munka- és lakóhelyeknek az általános vonzerejében;
|
|
iii) klimata pārmaiņu apturēšana. Lauksaimniecība un mežsaimniecība ir galvenās nozares, kurās tiek radīti jauni atjaunojamās enerģijas veidi un izejvielas bioenerģijas ražošanas iekārtām. Atbilstīgas lauksaimniecības un mežsaimniecības prakses var palīdzēt samazināt siltumnīcas efekta gāzu emisijas un piesaistīt oglekli, kā arī samazināt augsnes sastāvā esošās organiskās vielas; un var arī palīdzēt pielāgoties klimata pārmaiņu radītām sekām;
|
iii. az éghajlatváltozás elleni küzdelem. A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás úttörő szerepet játszik a megújuló energiák és a bioenergia létesítmények számára alkalmas nyersanyagok kifejlesztésében. A megfelelő mezőgazdasági és erdőgazdálkodási gyakorlat hozzájárulhat az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez, valamint az erdők szén-dioxid-megkötő hatásának és a szerves anyagok talajalkotó szerepének megóvásához, valamint segíthet az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodásban is;
|
|
iv) bioloģiskās lauksaimniecības ieguldījuma konsolidācija. Bioloģiskā saimniekošana veido vienotu pieeju ilgtspējīgai lauksaimniecībai. Šajā sakarā arī turpmāk būtu jāpalielina tās ieguldījums vides un dzīvnieku labturības mērķu sasniegšanā;
|
iv. a biogazdálkodás hozzájárulásának megerősítése. A biogazdálkodás a fenntartható mezőgazdaság holisztikus megközelítését jelenti. Ebben a vonatkozásban a biogazdálkodás hozzájárulása a környezetvédelmi és állatjóléti célkitűzésekhez tovább erősíthető;
|
|
v) veiksmīgu vides un ekonomikas ierosmju atbalstīšana. Vides pakalpojumu sniegšana, īpaši veicot agrovides pasākumus, var palīdzēt saglabāt lauku apvidu un tiem raksturīgo pārtikas produktu identitāti. Tie var būt pamats izaugsmei un jaunu darba vietu radīšanai, piedāvājot tūrisma iespējas un lauku ērtības, īpaši tad, ja tie saistīti ar tūrisma, amatniecības, mācību vai nepārtikas ražošanas nozaru dažādošanu;
|
v. a minden szempontból előnyös környezeti/gazdasági kezdeményezések ösztönzése. A környezetbarát áruk előállítása, különösen agrár-környezetvédelmi intézkedéseken keresztül, hozzájárulhat a vidéki területek és élelmiszeripari termékeik identitásához. E környezetbarát termékek alapját képezhetik a növekedésnek és a munkahelyteremtésnek a turizmuson és a vidéki szálláshelyek biztosításán keresztül, különösen, ha ez kapcsolódik a turizmus, a kézműipar, a képzés vagy a nem élelmiszertermelő ágazat irányában történő diverzifikációhoz;
|
|
vi) teritoriālā līdzsvara veicināšana. Lauku attīstības programmas var būtiski sekmēt lauku apvidu pievilcību. Tās arī var nodrošināt to, ka konkurētspējīgas, uz zinātnes atziņām balstītas ekonomikas apstākļos tiek saglabāts noturīgs līdzsvars starp pilsētu un lauku apvidiem. Kopā ar citām programmu jomām, lauku apsaimniekošanas pasākumi var pozitīvi ietekmēt ekonomiskās aktivitātes un teritoriālās kohēzijas vienmērīgu sadalījumu.
|
vi. a területi egyensúly előmozdítása. A vidékfejlesztési programok alapvetően hozzájárulhatnak a vidéki területek vonzerejének fokozásához. Annak biztosításához is hozzájárulhatnak, hogy a versenyképes, tudásalapú gazdaságban fennmaradjon a fenntartható egyensúly a városi és vidéki területek között. A többi programtengellyel együtt a területgazdálkodási intézkedések előnyösen járulhatnak hozzá a gazdasági tevékenység területi eloszlásához és a területi kohézióhoz.
|
|
3.3. Dzīves kvalitātes uzlabošana un dažādošanas veicināšana lauku apvidos
|
3.3. A vidéki élet minőségének javítása és a vidéki gazdaság diverzifikálása
|
|
Kopienas stratēģiskās pamatnostādnes
|
Közösségi stratégiai iránymutatás
|
|
Resursiem, kas saskaņā ar 3. asi paredzēti lauku ekonomikas dažādošanai un dzīves kvalitātes uzlabošanai lauku apvidos, būtu jāveicina galvenā prioritāte – jaunu darba iespēju un izaugsmes nosacījumu radīšana. Pasākumi, kas paredzēti saskaņā ar 3. asi, būtu jāīsteno galvenokārt tādēļ, lai sekmētu resursu palielināšanu, prasmju apguvi un vietējo attīstības stratēģiju izstrādāšanu, kā arī nodrošinātu to, ka lauku apvidi piesaista arī nākamās paaudzes. Sekmējot mācības, informētību un uzņēmējdarbību, jāņem vērā īpašās sieviešu, jauniešu un vecāku darba ņēmēju vajadzības.
|
A 3. tengely alapján a vidéki gazdaság diverzifikációjának és a vidéki területek életminőségének területére szánt források segítségével elő kell mozdítani a foglalkoztatási lehetőségek és a növekedési feltételek megteremtésének mindenek felett álló prioritását. A 3. tengely keretében foganatosítható intézkedéseket különösen kapacitásépítésre, szakismeretszerzésre és a helyi stratégia fejlesztésének megszervezésére, valamint annak biztosítására kell fordítani, hogy a vidéki területek a jövő nemzedékek számára is vonzóak maradjanak. A képzés, a tájékoztatás és a vállalkozói szellem előmozdítása során figyelembe kell venni a nők, a fiatalok és az idősebb dolgozók különleges igényeit.
|
|
Lai īstenotu šīs prioritātes, dalībvalstīm ieteicams atbalstu novirzīt šādām galvenajām darbībām. Šādas galvenās darbības var ietvert:
|
Ezen prioritásoknak való megfelelés érdekében a tagállamokat arra ösztönzik, hogy a támogatást kiemelt fellépésekre összpontosítsák. E kiemelt fellépések a következőket tartalmazhatják:
|
|
i) ekonomiskās aktivitātes un nodarbinātības līmeņa paaugstināšana lauku ekonomikā plašākā nozīmē. Izaugsmei, nodarbinātībai un ilgtspējīgai attīstībai lauku apvidos ir nepieciešama dažādošana, tā sekmē labāku teritoriālo līdzsvaru gan ekonomiskā, gan sociālā nozīmē. Tūrisms, amatniecība un lauku ērtību piedāvājums ir tās nozares, kurās daudziem apvidiem ir izaugsmes iespējas un kuras paver iespējas gan lauku saimniecību dažādošanai, gan mikrouzņēmumu dibināšanai lauku ekonomikā tās plašākajā nozīmē;
|
i. a gazdasági aktivitás és a foglalkoztatottsági arány növelése a szélesebb értelemben vett vidéki gazdaságban. A vidéki területeken a diverzifikáció elengedhetetlen a növekedés, a foglalkoztatottság és a fenntartható fejlődés szempontjából, a diverzifikáció tehát hozzájárul a jobb területi egyensúly kialakításához mind gazdasági, mind pedig társadalmi szempontból. A turizmus, a kézművesség és a vidéki szálláshelyek biztosítása számos régióban növekedő ágazatok, és lehetőséget biztosítanak mind a gazdaságokon belüli, nem mezőgazdasági diverzifikációra, mind pedig a mikrovállalkozások kialakulására a szélesebb értelemben vett vidéki gazdaságban;
|
|
ii) sieviešu aktīva iesaistīšana darba tirgū. Daudzos lauku apvidos īpašus šķēršļus rada bērnu aprūpes nepiemērotība. Vietējās ierosmes ar mērķi izveidot bērnu aprūpes iestādes var veicināt piekļuvi darba tirgum. Tās var būt saistītas ar bērnu aprūpes infrastruktūras izveidi, iespējams, līdztekus ierosmēm, kas veicina mazo uzņēmumu dibināšanu, kuru darbība saistīta ar pasākumiem laukos un vietējiem pakalpojumiem;
|
ii. a nők munkaerőpiacra történő belépésének ösztönzése. Sok vidéki területen a gyermekgondozási rendszerek elégtelensége különleges akadályt támaszt. A gyermekgondozási lehetőségek fejlesztését célzó helyi kezdeményezések megkönnyíthetik a munkaerőpiachoz való hozzáférést. Ez magában foglalhatja a gyermekgondozási infrastruktúra kialakítását, esetlegesen a vidéki tevékenységekhez és helyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó kisvállalkozások elindításának ösztönzésére irányuló kezdeményezésekkel párhuzamosan;
|
|
iii) uzplaukuma veicināšana ciematos. Integrētas ierosmes apvienojumā ar dažādošanu, uzņēmumu radīšanu, ieguldījumu kultūras mantojumā, infrastruktūra vietējiem pakalpojumiem un atjaunošana var uzlabot gan ekonomiskās izredzes, gan dzīves kvalitāti;
|
iii. a falvak újraélesztése. A diverzifikációt, a vállalkozásteremtést, valamint a kulturális örökségbe, a helyi szolgáltatási infrastruktúrába és felújításba való befektetést ötvöző integrált kezdeményezések a gazdasági kilátások és az életminőség javításához egyaránt hozzájárulhatnak;
|
|
iv) mikrouzņēmumu dibināšanas un amatniecības veicināšana var būt balstīta gan uz tradicionālajām prasmēm, gan arī jaunām kompetencēm, jo īpaši, ja tā saistīta ar iekārtu iegādi, teorētiskajām un praktiskajām mācībām, uzņēmējdarbības veicināšanu un saimnieciskās darbības struktūras izveidi;
|
iv. a mikrovállalkozások és kézműipari vállalkozások fejlesztése építhet a hagyományos szakismeretekre vagy új szakértelmet vezethet be, különösen abban az esetben, ha eszközbeszerzéssel, képzéssel és betanítással jár együtt, így előmozdítva a vállalkozói szellem fejlesztését és a gazdaság szövetének kiépülését;
|
|
v) veicinot prasmju apguvi jauniešu vidū, kas nepieciešamas vietējās tautsaimniecības dažādošanai, iespējams savlaicīgi apmierināt pieprasījumu tūrisma, vides pakalpojumu, tradicionālo lauku prasmju un kvalitatīvu produktu ražošanas jomās;
|
v. a fiatalok képzése a helyi gazdaság diverzifikációja által igényelt szakismeretekre lehetővé teszi számukra, hogy bekapcsolódjanak a turizmusra, szabadidős tevékenységekre, környezetvédelmi szolgáltatásokra, hagyományos vidéki gyakorlatokra és minőségi termékek előállítására mutatkozó kereslet kielégítésébe;
|
|
vi) ICT ieviešanas un izplatīšanas sekmēšana. ICT ieviešana un izplatīšana lauku apvidos ir būtiska tieši dažādošanas dēļ, vienlaikus tā sekmē vietējo attīstību, vietējo pakalpojumu piedāvājumu un e-integrāciju. Mēroga priekšrocības iespējams panākt ar ciematu ierosmēm ICT jomā, kurās apvienota IT iekārtu iegāde, vienota informācijas tīkla izveide un e-prasmju mācīšana, izmantojot pašvaldības struktūras. Šādas ierosmes var lieliski sekmēt informācijas tehnoloģiju ieviešanu vietējās lauku saimniecībās un lauku uzņēmumos, kā arī e-uzņēmējdarbības un e-komercijas izplatīšanos. Ir pilnībā jāizmanto tās iespējas, ko piedāvā internets un platjoslas sakari, piesaistot arī struktūrfondu reģionālo programmu atbalstu, lai novērstu atrašanās vietas trūkumus;
|
vi. az IKT alkalmazásának és elterjedésének ösztönzése. Az IKT-k alkalmazása és elterjedése alapvető fontosságú a vidéki területeken a diverzifikáció, valamint a helyi fejlődés, a helyi szolgáltatásnyújtás és az e-integráció előmozdítása szempontjából. Méretgazdaságosság érhető el a falusi IKT-kezdeményezéseken keresztül, amely a közösségi struktúrákon keresztül egyesíti az IT-eszközöket, a hálózatépítést és az e-ismeretek oktatását. Az ilyen kezdeményezések nagyban elősegíthetik a helyi gazdaságok és vidéki vállalkozások általi IT-alkalmazást, valamint az e-üzletbe és az e-kereskedelembe való bekapcsolódást. Teljes mértékig ki kell használni az Internet és a szélessávú kommunikáció által a földrajzi elhelyezkedésből származó hátrányok leküzdésére biztosított lehetőségeket, például a strukturális alapokból támogatott regionális programok segítségével;
|
|
vii) atjaunojamās enerģijas avotu apzināšanas un novatoriskas izmantošanas veicināšana var sekmēt jaunu lauksaimniecības un mežsaimniecības produktu noieta tirgu apgūšanu, vietējo pakalpojumu attīstību un lauku ekonomikas dažādošanu;
|
vii. a megújuló energiaforrások biztosításának és innovatív felhasználásának fejlesztése hozzájárulhat a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási termékek új felvevőpiacainak kialakításához, a helyi szolgáltatások nyújtásához és a vidéki gazdaság diverzifikációjához;
|
|
viii) tūrisma attīstības veicināšana. Tūrisms ir nozare ar lielākajām izaugsmes iespējām daudzos lauku apvidos un to var balstīt uz kultūras un dabas mantojumu. Arvien vairāk izmantojot ICT tūrisma nozarē, piemēram, vietu rezervēšanai, reklāmai, pārdošanai, pakalpojumu izveidei un atpūtai, iespējams sekmēt tūristu skaita un uzturēšanās ilguma pieaugumu, īpaši, ja tādējādi tiek nodrošinātas norādes uz mazākām lauku saimniecībām un veicināts lauku tūrisms;
|
viii. a turizmus fejlesztésének ösztönzése. A turizmus sok vidéki területen a legnagyobb növekedő ágazat, és támaszkodhat a kulturális és természeti örökségre. Az IKT foglalásra, promócióra, forgalomba hozatalra, szolgáltatástervezésre és szabadidős tevékenységekre történő fokozott használata a turizmusban növelheti a látogatók és a vendégéjszakák számát, különösen akkor, ha az IKT kapcsolatot biztosít a kisebb létesítményekhez és serkentőleg hat a falusi turizmusra;
|
|
ix) vietējās infrastruktūras uzlabošana, īpaši jaunajās dalībvalstīs. Turpmākajos gados paredzēti būtiski ieguldījumi telekomunikāciju, transporta, enerģijas un ūdens infrastruktūrā. Struktūrfondi sniegs ievērojamu atbalstu projektiem, sākot no Eiropas mēroga tīklu izveides līdz savienojumiem ar uzņēmumiem un zinātnes parkiem. Lai panāktu daudzkāršošanas efektu gan darbavietu, gan izaugsmes jomās, neliela mēroga vietējā infrastruktūra ar lauku attīstības programmu palīdzību var būtiski palīdzēt saskaņot šos galvenos ieguldījumus ar vietējām stratēģijām, lai sekmētu dažādošanu un lauksaimniecības un lauksaimniecības pārtikas nozaru potenciālu.
|
ix. a helyi infrastruktúra modernizálása, különösen az új tagállamokban. A következő években jelentős beruházások kezdődnek a főbb távközlési, szállítási, energetikai és vízi infrastruktúrákban. Jelentős támogatás lesz elérhető a strukturális alapokból a transz-európai hálózatoktól kezdve az ipari vagy tudományos parkok csatlakozásainak fejlesztéséig. A munkahelyek és a növekedés tekintetében a multiplikátorhatás teljes megvalósulása érdekében a vidékfejlesztési programok keretében támogatott kis méretű helyi infrastruktúrák rendkívül fontos szerepet játszhatnak e nagyberuházásoknak a diverzifikációra, valamint a mezőgazdasági és az élelmiszeripari potenciál fejlesztésére irányuló helyi stratégiákhoz való kapcsolásában.
|
|
3.4. Vietējo nodarbinātības un dažādošanas iespēju palielināšana
|
3.4. A helyi kapacitás kiépítése a foglalkoztatottság és a diverzifikáció érdekében
|
|
Kopienas stratēģiskās pamatnostādnes
|
Közösségi stratégiai iránymutatás
|
|
Resursiem, kas paredzēti saskaņā ar 4. asi (Leader), būtu jāsekmē 1. un 2. ass, bet jo īpaši 3. ass prioritāšu sasniegšana, kā arī būtiski jāveicina labākas pārvaldības horizontāla prioritāte un lauku apvidu endogēnā attīstības potenciāla mobilizācija.
|
A 4. tengely (Leader) keretében rendelkezésre álló forrásoknak az 1. és a 2., valamint különösen a 3. tengelybe tartozó prioritások megvalósításához kell hozzájárulniuk, de fontos szerepet játszanak az irányítás javítását célzó horizontális prioritás megvalósításában és a vidéki területek endogén fejlődési potenciáljának mozgósításában is.
|
|
Atbalsts, ko sniedz atbilstīgi 4. asij, paver iespēju apvienot visus trīs mērķus – konkurētspēju, vidi un dzīves kvalitāti un dažādošanu, saistībā ar vietējās attīstības stratēģiju, kas balstīta uz vietējām vajadzībām un potenciālu. Integrētā pieeja, iesaistot lauksaimniekus, mežsaimniekus un citus lauku ekonomikas dalībniekus, var aizsargāt un bagātināt vietējo dabas un kultūras mantojumu, paaugstināt vides apziņu, kā arī veicināt īpašu produktu ražošanu, tūrismu, atjaunojamos resursus un enerģiju.
|
A 4. tengely alapján nyújtható támogatás lehetőséget nyújt a helyi igényekre és erősségekre építő, az adott közösség szintjén irányított helyi fejlesztési stratégia keretében mindhárom célkitűzés – versenyképesség, környezet és életminőség/diverzifikáció – kombinálására. A gazdálkodókat, az erdőgazdálkodással foglalkozókat és más vidéki szereplőket bevonó integrált megközelítések segítségével megóvható és javítható a helyi természeti és kulturális örökség, növelhető a környezettudatosság, beruházások valósíthatók meg és hirdethetők a különleges termékek, a turizmus, a megújuló források és energia.
|
|
Lai īstenotu šīs prioritātes, dalībvalstīm ieteicams atbalstu koncentrēt uz šādām galvenajām darbībām. Šādas galvenās darbības var būt:
|
Ezen prioritásoknak való megfelelés érdekében a tagállamokat arra ösztönzik, hogy a támogatást kiemelt fellépésekre összpontosítsák. E kiemelt fellépések a következőket tartalmazhatják:
|
|
i) vietējo partnerību iespēju veidošana, rosināšana un prasmju apguves veicināšana var palīdzēt mobilizēt vietējo potenciālu;
|
i. a helyi partnerségi kapacitásépítés, az animáció és a szaktudás elsajátításának előmozdítása hozzájárulhat a helyi tartalékok mozgósításához;
|
|
ii) privātā un valsts sektora partnerības veicināšana. Leader arī turpmāk dos nozīmīgu ieguldījumu, veicinot novatoriskas pieejas lauku attīstībai un privātā un valsts sektora saskarsmi;
|
ii. a köz- és a magánszféra partnerségének előmozdítása. A Leader különösen továbbra is fontos szerepet fog játszani a vidékfejlesztés innovatív szemléletének ösztönzésében, valamint a magán- és a közszféra együttműködésének erősítésében;
|
|
iii) sadarbības un inovāciju veicināšana. Vietējām ierosmēm, piemēram, Leader, un dažādošanas atbalstam var būt izšķirošā nozīme, piesaistot cilvēkus jaunām idejām un pieejām, veicinot inovācijas un uzņēmējdarbību, kā arī sekmējot iekļautību un vietējo pakalpojumu piedāvājumu. Tiešsaistes diskusiju forumi var palīdzēt izplatīt zināšanas, apmainīties ar informāciju par labu praksi un jaunumiem lauku produktu un pakalpojumu jomā;
|
iii. az együttműködés és az innováció előmozdítása. A Leaderhez hasonló helyi kezdeményezések és a diverzifikáció támogatása alapvető fontosságú szerepet játszhat az új elképzelések és megközelítések emberekkel való megismertetésében, az innováció és a vállalkozói szellem ösztönzésében, valamint az integráció és a helyi szolgáltatások nyújtásának előmozdításában. Az online közösségek segíthetnek a tudás terjesztésében, a helyes gyakorlat cseréjében, valamint a vidéki termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos innovációban;
|
|
iv) vietējās pārvaldības uzlabošana. Leader var palīdzēt sekmēt novatorisku pieeju, kas saistītu lauksaimniecību, mežsaimniecību un vietējo ekonomiku, tādējādi palīdzot dažādot ekonomisko pamatu un stiprināt lauku apvidu sociāli ekonomisko struktūru.
|
iv. a helyi irányítás javítása. A Leader elősegítheti a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a helyi gazdaság összekapcsolására irányuló innovatív megközelítéseket, segítve ezzel a vidéki területek gazdasági alapjának diverzifikációját és társadalmi-gazdasági szövetének megerősítését.
|
|
3.5. Saskaņotas programmēšanas nodrošināšana
|
3.5. A programozás koherenciájának biztosítása
|
|
Kopienas stratēģiskās pamatnostādnes
|
Közösségi stratégiai iránymutatás
|
|
Izstrādājot valsts stratēģijas, dalībvalstīm būtu jānodrošina iespējami liela sinerģija atsevišķajās asīs un starp tām, kā arī jāizvairās no iespējamām pretrunām. Nepieciešamības gadījumā tās var izveidot integrētas pieejas. Dalībvalstīm vajadzētu arī pārdomāt, kā ņemt vērā arī citas ES līmeņa stratēģijas, piemēram, Bioloģiskās lauksaimniecības rīcības plānu, apņemšanos palielināt atjaunojamo enerģiju izmantošanu [8], nepieciešamību izstrādāt vidēja termiņa un ilgtermiņa ES stratēģiju cīņai pret klimata pārmaiņām [9] un nepieciešamību paredzēt iespējamu ietekmi uz lauksaimniecību un mežsaimniecību, ES mežsaimniecības stratēģiju un rīcības plānu (kas var palīdzēt sasniegt gan izaugsmes un nodarbinātības, gan ilgtspējības mērķus) un Eiropas Parlamenta un Padomes Lēmumā Nr. 1600/2002/EK [10] noteiktajā Sestajā Kopienas vides rīcības programmā izklāstītās prioritātes, īpaši tās, par kurām atzīts, ka tām nepieciešamas tematiskās vides stratēģijas (augsnes aizsardzība, jūras vides aizsardzība un saglabāšana, ilgtspējīga pesticīdu izmantošana, gaisa piesārņojums, pilsētvide, ilgtspējīga resursu izmantošana un atkritumu pārstrāde).
|
Nemzeti stratégiáik kidolgozása során a tagállamoknak biztosítaniuk kell a tengelyek közötti és a tengelyen belüli szinergia legmagasabb szintjét, valamint az esetleges ellentmondások elkerülését. Adott esetben integrált megközelítéseket dolgozhatnak ki. A tagállamok azt is megfontolhatják, hogy az egyéb EU-szintű stratégiák, mint a bioélelmiszerekért és biogazdálkodásért kidolgozott cselekvési terv, a megújuló energiaforrások fokozott felhasználására vonatkozó kötelezettségvállalás [8], az éghajlatváltozás elleni küzdelemre vonatkozó közép- és hosszú távú EU-stratégia kidolgozásának szükségessége [9] az éghajlatváltozás gazdálkodásra és erdőgazdálkodásra gyakorolt valószínű hatásai előrevetítésének szükségessége, az EU erdészeti stratégiai és cselekvési terve (amely hozzájárulhat mind a növekedéssel és munkahelyteremtéssel, mind pedig a fenntarthatósággal kapcsolatos célkitűzések eléréséhez), valamint a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program megállapításáról szóló, 2002. július 22-i 1600/2002/EK határozatban [10], meghatározott prioritások, különösen a tematikus környezeti stratégiákat igénylő prioritások (talajvédelem, a tengeri környezet védelme és megőrzése, a peszticidek fenntartható használata, légszennyezés, városi környezet, erőforrások fenntartható használata, hulladék újrafeldolgozása) miként veendők figyelembe.
|
|
ES un dalībvalstu līmenī ir pieejami vairāki pasākumi, lai uzlabotu pārvaldību un politikas jomu īstenošanu. Tehnisko palīdzību var izmantot, lai izveidotu Eiropas un valsts līmeņa tīklus lauku attīstībai, kā atbalsta platformu, lai ieinteresētās personas apmainītos ar informāciju par labu praksi un pieredzi visos politikas izstrādāšanas, pārvaldības un īstenošanas aspektos. Jāņem vērā nepieciešamā informācija un publicitāte, lai nodrošinātu visu dalībnieku iesaistīšanu valsts stratēģiju sagatavošanā un vēlākajos to īstenošanas posmos.
|
Több eszköz áll rendelkezésre EU- és tagállami szinten az irányítás és a politika végrehajtásának javítására. Technikai segítségnyújtás vehető igénybe az európai és nemzeti vidékfejlesztési hálózatok kiépítésére, amely az érintettek között platformként szolgál a helyes gyakorlat és a szakértelem cseréjére a politikaformálás, a vezetés és a végrehajtás minden vetületével kapcsolatban. A különböző szereplők korai bevonását biztosító tájékoztatást és nyilvánosságot tekintetbe kell venni a nemzeti stratégiák elkészítése során, és ki kell dolgozni azokat a végrehajtás későbbi szakaszaira.
|
|
3.6. Kopienas instrumentu savstarpējā papildinātība
|
3.6. A közösségi eszközök kiegészítő jellege
|
|
Kopienas stratēģiskās pamatnostādnes
|
Közösségi stratégiai iránymutatás
|
|
Jāveicina strukturālās, nodarbinātības un lauku attīstības politikas sinerģija. Šajā sakarā dalībvalstīm jānodrošina to pasākumu papildinātība un saskanība noteiktā teritorijā un noteiktā darbības jomā, ko finansē Eiropas Reģionālās attīstības fonds, Kohēzijas fonds, Eiropas Sociālais fonds, Eiropas Zivsaimniecības fonds un Eiropas Lauksaimniecības fonda lauku attīstībai. Valsts stratēģiskajā pamatprincipu kopumā/valsts stratēģiskajā plānā būtu jānosaka galvenie principi, kas attiecas uz dažādu fondu atbalstīto pasākumu robežlīnijām un koordinēšanas mehānismiem.
|
Ösztönözni kell a szinergiát a strukturális, a foglalkoztatási és a vidékfejlesztési politikák között. Ebben az összefüggésben a tagállamoknak biztosítaniuk kell az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, a Kohéziós Alapból, az Európai Szociális Alapból, az Európai Halászati Alapból és az EMVA-ból finanszírozott fellépések között az egymást kiegészítő jelleget és a koherenciát egy adott területen és egy adott cselekvési területen belül. A különböző alapok által támogatott fellépések közötti választóvonal és koordinációs mechanizmusok tekintetében a fő irányadó elveket a nemzeti stratégiai referenciakeret és a nemzeti stratégiai terv szintjén kell meghatározni.
|
|
Investīcijām infrastruktūrā pamatprincips varētu būt intervences apjoms. Piemēram, investīcijām transportā un citās infrastruktūrās dalībvalstu, reģionālā vai apakšreģionālā mērogā jāizmanto kohēzijas politikas instrumenti, savukārt vietējā mērogā labāk izmantot 3. asī paredzētos pamatpakalpojumu pasākumus, tādējādi nodrošinot saikni starp vietējo un reģionālo līmeni.
|
Az infrastrukturális beruházások esetében a beavatkozás mértéke az irányadó elv. Például a tagállami vagy regionális, illetve szubregionális szintű közlekedési vagy egyéb infrastrukturális beruházások esetében a kohéziós politikai eszközöket kell használni, míg helyi szinten a 3. tengelybe tartozó alapszolgáltatások intézkedés használható, amely a helyi és a regionális szint között biztosít kapcsolatot.
|
|
Kas attiecas uz cilvēkkapitāla attīstību, atbalsts saistībā ar lauku attīstību ir paredzēts lauksaimniekiem un citiem ekonomikas dalībniekiem, kas iesaistīti lauku ekonomikas dažādošanā. Lauku apvidu iedzīvotāji varētu saņemt atbalstu kā daļu no integrētās, augšupvērstās pieejas. Darbības šajās jomās jāveic pilnīgā saskaņā ar Eiropas Nodarbinātības stratēģijas mērķiem, kas izklāstīti Izaugsmes un darba vietu integrētajās pamatnostādnēs, un saskaņā ar pasākumiem, ko veic atbilstīgi Lisabonas procesa valsts reformu programmām. Darba programma "Izglītība un mācības 2010" cenšas sasniegt tos Lisabonas stratēģijas mērķus, kas saistīti ar izglītību un mācībām. Mūžizglītība ir šīs programmas uzmanības lokā, tā attiecas uz visiem izglītības un mācību līmeņiem un veidiem, tostarp lauksaimniecības, mežsaimniecības un lauksaimniecības pārtikas nozari.
|
A humántőke fejlesztése tekintetében a vidékfejlesztésből nyújtandó támogatás a gazdálkodókat és a vidéki gazdaság diverzifikációjában érintett gazdasági szereplőket célozza. A vidéki területen élők integrált, alulról építkező megközelítés részeként kaphatnának támogatást. Az e területekhez tartozó fellépéseket a növekedésre és új munkahelyek teremtésére vonatkozó integrált iránymutatásokban meghatározottak szerinti európai foglalkoztatási stratégiával teljes összhangban, valamint a lisszaboni folyamat keretébe tartozó nemzeti reformprogramok alapján megvalósított fellépésekkel koherens módon kell végrehajtani. Az oktatás és képzés 2010 munkaprogram a lisszaboni célkitűzések oktatási és képzési részének megvalósítására irányul. E programnak az egész életen át tartó tanulás áll a középpontjában, és az oktatás és a képzés minden szintjére vonatkozik, beleértve a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és élelmiszeripari ágazatokat is.
|
|
4. ZIŅOJUMU SNIEGŠANAS SISTĒMA
|
4. JELENTÉSI RENDSZER
|
|
Regulā (EK) Nr. 1698/2005 paredzēta Kopienas un valsts līmeņa stratēģiju mērķtiecīga uzraudzība. Progresa ziņojumu pamatā būs vienota uzraudzības un izvērtēšanas sistēma, ko izveidos sadarbībā ar dalībvalstīm.
|
Az 1698/2005/EK rendelet előírja a közösségi és nemzeti stratégiák stratégiai nyomon követését. A munka előrehaladásáról szóló jelentés alapja a tagállamokkal együttműködésben felállítandó közös ellenőrzési és értékelési keret lesz.
|
|
Sistēma nodrošinās ierobežotu skaitu vienotu rādītāju un vienotas metodes. To papildinās katrai programmai raksturīgie rādītāji, kas nepieciešami, lai atspoguļotu katras programmas sfēras specifiku.
|
A keret korlátozott számú közös mutatót, valamint közös módszert határoz meg. Ezt az egyes programterületek jellegének tükrözése érdekében programspecifikus mutatók egészítik ki.
|
|
Vienoto rādītāju kopums ļaus summēt rezultātus un efektivitāti ES mērogā un palīdzēs novērtēt panākumus Kopienas prioritāšu sasniegšanā. Sākumposma rādītāji, kas noteikti plānošanas laikposma sākumā, ļaus novērtēt sākotnējo situāciju un veidot pamatu programmas stratēģijas tālākai attīstībai.
|
A közös mutatók lehetővé teszik a kimeneti oldalak, az eredmények és a hatások EU-szinten történő összesítését, és segítik a közösségi prioritások megvalósításában elért előrehaladás értékelését. A programozási időszak kezdetén meghatározott kiindulási mutatók lehetővé teszik a kiindulási helyzet értékelését, és a programstratégia kidolgozásának alapját képezik.
|
|
Tiks veikta pastāvīga novērtēšana, kas aptvers programmas līmeņa iepriekšējo novērtējumu, vidusposma novērtējumu un pēcnovērtējumu, ka arī citas novērtēšanas darbības, ko uzskatīs par lietderīgām, lai uzlabotu programmas pārvaldību un efektu. Līdztekus tam tiks veikti Kopienas līmeņa tematiskie pētījumi un sintēzes novērtēšana, kā arī dažādi pasākumi, lai pilnveidotu Eiropas lauku attīstības tīklu kā atbalsta platformu informācijas apmaiņai un resursu palielināšanai saistībā ar novērtējuma pasākumiem dalībvalstīs. Daloties informācijā par labu praksi un novērtējuma rezultātiem, iespējams būtiski veicināt lauku attīstības efektivitāti. Šajā sakarā Eiropas tīklam jābūt galvenajam kontaktu veicinātājam.
|
Az értékelési tevékenységek folyamatosan folynak, amelyek a program szintjén előzetes, félidős és utólagos értékelést, valamint egyéb, a programvezetés és a hatás szempontjából hasznosnak ítélt értékelési tevékenységet jelent. Ezeket közösségi szinten készített tematikus tanulmányok és szintézisértékelések, valamint az európai vidékfejlesztési hálózat tevékenységei kísérik, amely a tagállamok közötti tapasztalatcserét és az értékelési kapacitásépítést szolgálja. A helyes gyakorlatok cseréje és az értékelési eredmények megosztása jelentősen hozzájárulhat a vidékfejlesztés hatékonyságához. Ebben a vonatkozásban az európai hálózat központi szerepet játszhat a kapcsolatok megkönnyítésében.
|
|
[1] Eiropas Padomes Luksemburgas sanāksmes ( 1997. gada 12. un 13. decembris), Berlīnes sanāksmes ( 1999. gada 24. un 25. marts) un Briseles sanāksmes ( 2002. gada 24. un 25. oktobris) prezidentvalsts secinājumi.
|
[1] A következő Európai Tanácsok elnökségi következtetései: Luxembourg ( 1997. december 12– 13.), Berlin ( 1999. március 24– 25.) és Brüsszel ( 2002. október 24– 25.).
|
|
[2] ESAO definīcija pamatojas uz to iedzīvotāju īpatsvaru, kuri dzīvo lauku pašvaldību teritorijā (t.i., pašvaldībās, kurās iedzīvotāju blīvums mazāks par 150 iedzīvotājiem uz km2) noteiktā NUTS III reģionā. Skatīt paplašināto ietekmes novērtējumu SEC(2004) 931. Šī ir vienīgā starptautiski atzītā lauku apvidu definīcija. Tomēr dažos gadījumos tajā nav pilnībā ņemti vērā iedzīvotāji, kas dzīvo blīvāk apdzīvotos lauku apvidos, īpaši piepilsētu zonā. Saistībā ar šīm pamatnostādnēm to izmanto tikai statistiskiem un aprakstošiem nolūkiem.
|
[2] Az OECD meghatározás a vidéki településeken (vagyis ahol az egy négyzetkilométerre eső lakosok száma 150-nél kevesebb) élő népesség részarányán alapul egy adott NUTS III régióban. Lásd: Kibővített hatásvizsgálat – SEC(2004) 931. Ez a vidéki területek egyetlen nemzetközileg elismert meghatározása. A fenti meghatározás azonban egyes esetekben nem veszi teljes mértékben figyelembe a sűrűbben lakott vidéki területeken élőket, különösen a városi peremterületek lakosságát. Ezen iránymutatások összefüggésében e meghatározás kizárólag statisztikai és leíró célokat szolgál.
|
|
[3] Aprēķināts, pamatojoties uz IKP, vadoties pēc pirktspējas paritātes.
|
[3] Vásárlóerő-paritáson számított GDP-ben mérve.
|
|
[4] Prezidentvalsts secinājumi, Eiropadomes sanāksme Briselē ( 2005. gada 22. un 23. martā).
|
[4] A brüsszeli Európai Tanács elnökségi következtetései ( 2005. március 22– 23.).
|
|
[5] Prezidentvalsts secinājumi, Eiropadomes sanāksme Briselē ( 2005. gada 16. un 17. jūnijā).
|
[5] A brüsszeli Európai Tanács elnökségi következtetései ( 2005. június 16– 17.).
|
|
[6] Šajā sakarā jāņem vērā arī Lauksaimniecības zinātniskās pētniecības pastāvīgās komitejas darbs.
|
[6] Az Agrárkutatási Állandó Bizottság munkáját is figyelembe kell venni ebben az összefüggésben.
|
|
[7] OV L 327, 22.12.2000., 1. lpp. Direktīvā grozījumi izdarīti ar Lēmumu 2455/2001/EK (OV L 331, 15.12.2001., 1. lpp.).
|
[7] HL L 327., 2000.12.22., 1. o. A legutóbb a 2455/2001/EK határozattal (HL L 331., 2001.12.15., 1. o.) módosított irányelv.
|
|
[8] Prezidentvalsts secinājumi, Eiropas Padomes sanāksme Briselē ( 2004. gada 25. un 26. martā).
|
[8] A brüsszeli Európai Tanács elnökségi következtetései, ( 2004. március 25– 26.).
|
|
[9] Prezidentvalsts secinājumi, Eiropas Padomes sanāksme Briselē ( 2005. gada 22. un 23. martā).
|
[9] A brüsszeli Európai Tanács elnökségi következtetései, ( 2005. március 22– 23.).
|
|
[10] OV L 242, 10.9.2002., 1. lpp.
|
[10] HL L 242., 2002.9.10., 1. o.
|
|
--------------------------------------------------
|
--------------------------------------------------
|