|
|
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény – Tárgy: "Válasz az éghajlatváltozás kihívásaira – A civil társadalom szerepe"
|
Mnenje Evropskega ekonomsko-socialnega odbora o obvladovanju izzivov podnebnih sprememb in vlogi civilne družbe
|
|
(2006/C 318/17)
|
(2006/C 318/17)
|
|
2006. január 19-én az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság úgy határozott, hogy Működési Szabályzata 29. cikkének (2) bekezdése alapján saját véleményt dolgoz ki a következő: "Válasz az éghajlatváltozás kihívásaira – A civil társadalom szerepe".
|
Evropski ekonomsko-socialni odbor je 19. januarja 2006 sklenil, da v skladu s členom 29(2) poslovnika pripravi o naslednji temi: Obvladovanje izzivov podnebnih sprememb in vloga civilne družbe.
|
|
A bizottsági munka előkészítésével megbízott "Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem" szekció véleményét 2006. július 11-én elfogadta. (Előadó: Ernst Erik EHNMARK.)
|
Strokovna skupina za kmetijstvo, razvoj podeželja in okolje, zadolžena za pripravo dela Odbora na tem področju, je mnenje sprejela 11. julija 2006. Poročevalec je bil g. Ehnmark.
|
|
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2006. szeptember 13– 14-én tartott 429. plenáris ülésén (a 2006. szeptember 14-i ülésnapon) 59 szavazattal 1 ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.
|
Evropski ekonomsko-socialni odbor je na 429. plenarnem zasedanju 13. in 14. septembra 2006 (seja z dne 14. septembra) z 59 glasovi za, 1 glasom proti in 2 vzdržanima glasovoma sprejel naslednje mnenje.
|
|
A. Következtetések
|
A. Sklepi
|
|
A.1 Az éghajlatváltozás megállíthatatlan folyamat, legalábbis az elkövetkező 15–20 évben. Ebből a szemszögből nézve meg kell tanulnunk együtt élni vele, és módot kell találnunk hatásainak enyhítésére és az alkalmazkodásra.
|
A.1 Podnebne spremembe so proces, ki ga ni mogoče zaustaviti, vsaj ne v naslednjih 15 do 20 letih. V tem pogledu moramo znati živeti s podnebnimi spremembami ter poiskati načine in sredstva za omilitev njihovih učinkov in se prilagoditi.
|
|
A.2 Az éghajlatváltozásról szóló vita túlságosan a makroszintre és a távoli jövő eseményeire összpontosít. Egyértelműen szükség van az arról szóló vitára, hogy az éghajlatváltozás hogyan érinti a jelenben és a jövőben a polgárok mindennapi életét. Az éghajlatváltozással összefüggő kérdéseket úgy kell átalakítani, hogy érthetőbbé és konkrétabbá váljanak.
|
A.2 Razprava o podnebnih spremembah je preveč osredotočena na makro perspektivo in dogodke v daljni prihodnosti. Jasno je, da je potrebna razprava o tem, kako podnebne spremembe vplivajo — in bodo vplivale — na državljane in njihovo vsakodnevno življenje. Vprašanja podnebnih sprememb je treba preoblikovati tako, da bodo bolj razumljiva in bolj konkretna.
|
|
A.3 A szociális partnerek és a szervezett civil társadalom kulcsfontosságú szerepet töltenek be abban, hogy az éghajlat-változási problémákat közelebb hozzák a polgárokhoz, valamint az arról folytatott helyi szintű vita előmozdításában, hogy a közösségek hogyan készíthetnek elő konkrét lépéseket az éghajlatváltozás kihívásaihoz való alkalmazkodás érdekében.
|
A.3 Socialni partnerji in organizirana civilna družba imajo glavno vlogo pri približevanju vprašanj podnebnih sprememb državljanom in spodbujanju razprave na lokalni ravni o tem, kako lahko lokalne skupnosti pripravijo konkretne ukrepe za prilagoditev podnebnim spremembam.
|
|
A.4 Az éghajlatváltozás a társadalom széles rétegeinek életére hatással lesz. Az EGSZB ennek számos példájára rámutatott. Az általános következtetés az, hogy az EU-beli közösségek – a szociális partnerekkel és a szervezett civil társadalommal együtt – nagyobb felelősséget kell, hogy vállaljanak az éghajlatváltozás következményeire való felkészülés és a felkészülés megtervezése terén.
|
A.4 Podnebne spremembe bodo vplivale na velik del družbe. EESO je predstavil več takšnih primerov. Končni sklep je, da morajo lokalne skupnosti v EU skupaj s socialnimi partnerji in organizirano civilno družbo prevzeti večjo odgovornost za pripravo na posledice podnebnih sprememb in načrtovanje.
|
|
A.5 Az EGSZB javasolja, hogy a szervezett civil társadalom a szociális partnerekkel karöltve az egész EU-ra kiterjedő nyilvános párbeszédet kezdeményezzen az éghajlatváltozás témájában, amely arra összpontosítana, hogy az éghajlatváltozás hogyan érintheti mindennapi életünket. A párbeszéd fő célja a figyelem felhívása és a felkészülés lenne az elkövetkező 15–20 éves időszakra, amelynek során az éghajlatváltozás súlyosbodik majd függetlenül attól, hogy mit tehet ma meg az emberiség.
|
A.5 EESO predlaga, da organizirana civilna družba in socialni partnerji v celotni Uniji začnejo dialog o podnebnih spremembah, ki bo obravnaval predvsem morebitne vplive podnebnih sprememb na vsakodnevno življenje. Glavni namen dialoga je dvigniti zavest in se pripraviti za naslednjih 15 do 20 let, ko se bodo sedanje podnebne spremembe poslabšale ne glede na to, kaj storimo sedaj.
|
|
A.6 Az EGSZB azt javasolja, hogy valamennyi uniós tagállam jelöljön ki, illetve hozzon létre egy éghajlat-változási tájékoztatási és koordinációs hivatalt a helyi, a regionális és a nemzeti szint közötti kapcsolatok elősegítésére.
|
A.6 EESO predlaga, da vsaka država članica določi in/ali ustanovi informativni in koordinacijski urad za podnebne spremembe, ki bi pospešil stike med lokalno, regionalno in nacionalno ravnijo.
|
|
A.7 Az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az éghajlatváltozást leginkább a távoli jövőben játszódó forgatókönyvek alapján vitatják meg. Az éghajlatváltozás többé már nem főként – vagy kizárólag – a távoli jövő kérdése.
|
A.7 EESO obžaluje, da se podnebne spremembe največkrat obravnavajo kot nekaj, kar se bo zgodilo v daljni prihodnosti. Podnebne spremembe niso več samo stvar daljne prihodnosti.
|
|
Itt és most is érint bennünket.
|
Vpliv podnebnih sprememb je namreč je čutiti že danes.
|
|
1. Bevezetés
|
1. Uvod
|
|
1.1 Az éghajlatváltozás létét széles körben elismerik. Következményeinek jellegét és nagyságrendjét már kevésbé. Ennek egyik oka az, hogy bővíteni kellene ismereteinket kutatások és szcenárió-elemzések segítségével. Egy másik pedig magának az éghajlatváltozásnak a jellege, vagyis az, hogy ez alapvetően lassú folyamat, amelynek során egyre gyakrabban drámai események következnek be. A harmadik ok az, hogy az éghajlatváltozást nyilvános viták során gyakran olyan problémaként kezelik, amely csupán másokat érint, és bennünket nem. A negyedik ok a "megatrendekre" és a távoli jövő forgatókönyveire való összpontosításban rejlik, ami – úgy tűnik – elhomályosítja a jelenlegi mindennapi életünkkel kapcsolatos, konkrétabb kérdéseket.
|
1.1 Podnebnih sprememb se vsi dobro zavedamo, manj pa se zavedamo vrste in obsega njihovih posledic. Eden od razlogov za to je nezadostno znanje na podlagi sedanjih raziskav in analiz scenarijev. Drug razlog pa je sama narava podnebnih sprememb: v glavnem gre za spremembe, ki nastajajo počasi, vmes pa prihaja do vse bolj pogostih dramatičnih dogodkov. Poleg tega se podnebne spremembe v javni razpravi pogosto obravnavajo kot vprašanje, ki se nanaša na druge, ne na nas. Nenazadnje pa so vsi osredotočeni na velike spremembe in zadeve, ki se bodo zgodile v daljni prihodnosti, zaradi česar vsakdanje dejanske težave ne pridejo do izraza.
|
|
1.2 Erre az olvadó sarki jég hozható fel példaként. Az elmúlt hónapokban a média közkedvelt témájává váltak azok a számítások, amelyek szerint az olvadó jég hatására az óceánok szintje akár 13 méterrel is emelkedhet (az Európai Környezetvédelmi Ügynökség – EEA – becslése). Egy másik példa a Golf-áramlaté: ha az áramlatot mozgásban tartó mechanizmusok "sérülnek", a hőmérséklet erőteljesen csökkenhet Észak-Európában. Akármilyen érdekes és fontos kérdések is ezek, nem ösztönzik az embereket arra, hogy rövidebb távon és kézzelfoghatóbb konkrétumokban gondolkodva tekintsenek az éghajlatváltozásra.
|
1.2 Kot primer lahko vzamemo taljenje polarnega ledu. V zadnjem času je bilo v medijih veliko govora o izračunih, da bi lahko taljenje polarnega ledu povzročilo dvig oceanske gladine za 13 metrov (glede na izračun Evropske agencije za okolje). Drug primer je zalivski tok: če bodo moteni mehanizmi za usmerjanje zalivskega toka, se bo temperatura v Severni Evropi zelo znižala. Te zgodbe kljub svoji zanimivosti in pomembnosti ne motivirajo ljudi, da bi se takoj in bolj konkretno odzvali na podnebne spremembe.
|
|
1.3 Fontos hangsúlyozni, hogy az éghajlat jelenleg tapasztalható változásai, amelyekkel igyekszünk megküzdeni, csak a kezdetét jelentik egy előttünk álló, hosszú folyamatnak. A következő 15–20 évben a már zajló éghajlati változások súlyosbodni fognak, annál az egyszerű oknál fogva, hogy az emberiség már eddig is elegendő káros anyagot állított elő (és állít elő ma is) üvegházhatást okozó gázok formájában. Feladatunk tehát az, hogy felkészüljünk az éghajlatváltozásra, és alkalmazkodjunk ahhoz. Ugyanakkor az, hogy mi fog történni az elkövetkező 15–20 éves időszak után, a mai nemzedékek felelőssége is abban az értelemben, hogy a mostani határozott lépések csökkenthetik az éghajlatváltozás távoli jövőbeli mértékét. Az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) és a kiotói jegyzőkönyv alapján folyó viták lehetőséget kínálnak a 2012 utáni lépésre, és ezt meg kell ragadni. Ha ezt az esélyt elszalasztjuk, az éghajlat tovább romlik, és drasztikusabb intézkedések válnak szükségessé a trendek megfordításához. Nem meglepő tehát, ha egyre több kormány tekinti az éghajlatváltozást igen magas prioritásnak. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a kormányok ennek megfelelően cselekednének is.
|
1.3 Poudariti je treba, da so podnebne spremembe, ki jih zdaj opažamo in jih skušamo obvladovati, komaj začetek dolgega procesa, ki je pred nami. V prihodnjih 15 do 20 letih se bodo sedanje podnebne spremembe še poslabšale, saj je človek že do sedaj poskrbel za dovolj "materiala" v obliki toplogrednih plinov (in to počne še naprej). Zato se moramo torej pripraviti na podnebne spremembe in se jim prilagoditi. Vendar so za to, kar se bo zgodilo čez 15 in 20 let, odgovorne tudi sedanje generacije, saj bi lahko z ostrimi ukrepi danes ublažili spremembe podnebja v daljni prihodnosti. Razprave v okviru UNFCC (Okvirna konvencija Združenih narodov o podnebnih spremembah) in Kjotskega protokola nudijo priložnost za ukrepe po letu 2012, ki jo je treba izkoristiti. Če bomo to priložnost zamudili, se bo podnebje še naprej slabšalo in potrebni bodo še strožji ukrepi za spremembo teh trendov. Ne preseneča, da vse več držav podnebnim spremembam posveča izredno veliko pozornost. Vendar to ne pomeni, da se ta pozornost pozna tudi v praksi.
|
|
1.4 Az éghajlatváltozásról szóló vitában döntően kormányok és tudományos körök vesznek részt. A környezetvédelmi civil szervezetek igen jó munkát végeznek, ám csekély forrás áll rendelkezésükre. Az olyan jelentős, nagy szervezetek, mint a szakszervezetek vagy a munkáltatói szervezetek – összességében véve – már nem annyira aktívak az arról folyó vitában, hogy hogyan lehetne kezelni és mérsékelni az éghajlat-változási folyamatokat. A szervezett civil társadalom kulcsszerepet kellene hogy játsszon, azonban – úgy látszik – ezt nem szívesen vállalja fel.
|
1.4 V razpravi o podnebnih spremembah v glavnem sodelujejo vlade in znanstveniki. Okoljske nevladne organizacije svojo vlogo zelo dobro opravljajo, vendar imajo izredno malo sredstev. Večje organizacije, kot so sindikati in združenja delodajalcev, v celoti gledano niso tako aktivni v razpravi o obvladovanju in blažitvi posledic podnebnih sprememb. Organizirana civilna družba mora imeti pri tem ključno vlogo, vendar se zdi, da ji ni ravno do tega.
|
|
1.5 Az EGSZB határozott véleménye szerint az éghajlatváltozásra való felkészülés aktív résztvevői és a vonatkozó vita "gazdái" körébe be kell vonni a szociális partnereket és a – széles értelemben vett – szervezett civil társadalmat. Az éghajlatváltozás olyan szakaszba lép, amelyben a következmények enyhítése és az azokhoz való alkalmazkodás a mindennapi élet részévé válnak. Az éghajlatváltozás többé már nem főként – vagy kizárólag – a távoli jövő kérdése. Itt és most is érint bennünket. Elsődleges jelentőségű tehát, hogy a szervezett civil társadalom és a szociális partnerek követeljék, hogy ők is az éghajlatváltozásra vonatkozó vita és felkészülés "gazdái" lehessenek.
|
1.5 EESO trdno verjame, da se morajo v pripravo na podnebne spremembe in razpravo o podnebnih spremembah aktivno vključiti tudi socialni partnerji in celotna organizirana civilna družba. Podnebne spremembe prehajajo v fazo, ko postajata blažitev in prilagajanje del vsakodnevnega življenja. Podnebne spremembe niso več samo stvar oddaljene prihodnosti, temveč je njihov vpliv čutiti že danes. Zato je izredno pomembno, da se socialni partnerji in organizirana civilna družba aktivno vključijo v razpravo o podnebnih spremembah in pripravah nanje.
|
|
1.6 Alapvetően fontos, hogy a jelenlegi vita sokkal nagyobb mértékben szóljon az egyes polgárok és a helyi közösségek mikroszintjének szempontjairól, az ő helyzetük alapján. Meg kell vizsgálni, hogy hogyan enyhíthetik a polgárok a jelenlegi éghajlatváltozás hatásait, akár a költségek (vö.: energiaköltségek), akár a biztosítás, akár a fogyasztói preferenciák vonatkozásában, hogy csak néhány példát említsünk.
|
1.6 Sedanja razprava o podnebnih spremembah mora nujno bolj vključiti mikro perspektivo na podlagi položaja posameznikov in lokalnih skupnosti. Analizirati je treba način, kako bi lahko državljani omilili učinke sedanjih podnebnih sprememb: z vidika stroškov (zlasti stroškov energije), zavarovanja ali preference potrošnikov, če omenimo samo nekaj primerov.
|
|
1.7 A vélemény célja elsősorban annak vizsgálata, hogy a szervezett civil társadalom és a szociális partnerek milyen szerepet töltenek be az éghajlatváltozás kihívásaira teendő válaszlépések elemzésében, tervezésében és végrehajtásában. Olyan megoldási módokra és eszközökre összpontosít, amelyek gazdasági, társadalmi és kohéziós szempontból, konkrét, alulról felfelé irányuló megközelítés keretében adnak választ a problémákra.
|
1.7 Namen tega mnenja je predvsem preučiti vlogo socialnih partnerjev in organizirane civilne družbe pri analiziranju, načrtovanju in izvajanju korakov za obvladovanje izzivov podnebnih sprememb. Osredotoča se na načine in sredstva z gospodarskega, družbenega in demokratičnega stališča s stvarnim pristopom od spodaj navzgor.
|
|
1.8 Az elkövetkező 15–20 évre való összpontosítás azzal indokolható, hogy ebben az időszakban az éghajlatváltozás annak alapján alakul majd, amit eddig tettünk. Hasonlóképpen világos az is, hogy most alkalmazkodnunk kell a folyamat kezdeti hatásaihoz, felkészülve egyben a jövőben várható hatásokra is.
|
1.8 Treba se bo osredotočiti na prihodnjih 15 do 20 let, saj se bodo v tem času podnebne spremembe nadaljevale glede na to, kaj smo storili do sedaj. Prav tako je jasno, da se moramo zdaj prilagoditi začetnim učinkom in se pripraviti tudi na tiste, ki jih bomo občutili v prihodnosti.
|
|
1.9 Gyakran megfigyelhető, hogy az éghajlatváltozásra vonatkozó jelentések és információk mennyisége annyira nagy, hogy azokat nehezen "fogadják be" a polgárok, akik választ keresnek arra a kérdésre, hogy hogyan érint(het)i az éghajlatváltozás a mindennapi életüket. Hatalmas mennyiségű információ áll rendelkezésre e témában, ami kommunikációs kihívást jelent. Ez a helyzet a politikai vezetés részvételét is szükségessé teszi, mivel néhány elkerülhetetlen intézkedés kétségkívül kényelmetlenséget okoz majd mindennapi életünkben.
|
1.9 Pogosto se opaža, da državljani, ki jih zanima, kako bodo podnebne spremembe vplivale na njihovo vsakodnevno življenje, poročilom in informacijam o podnebnih spremembah zaradi njihove številčnosti in kompleksnosti težko sledijo. O podnebnih spremembah je na voljo ogromno informacij, kar je pravi izziv na področju komunikacije. Za to situacijo bo potrebno politično vodstvo, saj bodo nekateri neizogibni ukrepi nedvomno prinesli nekaj nelagodja v vsakodnevno življenje.
|
|
1.10 Fontos hangsúlyozni, hogy számos igen hasznos tanulmány van készülőben. Különös jelentőségű a – második szakaszába lépett – Európai Éghajlat-változási Program. A programon belül számos munkacsoport jött létre, hogy a kibocsátáskereskedelem, az energiaellátás, az energiaszükséglet, a közlekedés, az ipar, a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás kérdéseivel foglalkozzon – hogy csak néhányat említsünk. Az Európai Bizottság által 2005 októberében elindított Második Éghajlat-változási Program keretében új munkacsoportok alakultak az alkalmazkodás, a szén-dioxid befogása és geológiai tárolása, a légi közlekedés, valamint a kis teljesítményű járművek CO2-kibocsátására vonatkozó összehangolt megközelítés témakörében, több csoport pedig az eddigi tevékenység végrehajtásának felülvizsgálatát végzi. Összességében az éghajlat-változási programok gazdag elemzés- és információforrást kínálnak, továbbá számos tanácsi döntés alapjául szolgálnak.
|
1.10 Poudariti je treba, da se izvaja nekaj zelo uspešnih študij. Ravno tako je pomemben Evropski program o podnebnih spremembah, ki je sedaj v drugi fazi. V programu je bilo določenih nekaj delovnih skupin za trgovanje z emisijami, oskrbo z energijo in povpraševanje po energiji, promet, industrijo, kmetijstvo in gozdarstvo, če omenimo samo nekaj primerov. Drugi program o podnebnih spremembah, ki ga je uvedla Evropska komisija oktobra 2005, vključuje nove delovne skupine za prilagoditev, zajem ogljikovega dioksida in geološko shranjevanje, letalstvo in celostni pristop k emisijam CO2 lahkih tovornih vozil, pa tudi številne skupine za preverjanje izvajanja predhodnih ukrepov. Gledano v celoti programi o podnebnih spremembah ponujajo veliko analiz in informacij, pa tudi podlago številnim sklepom Sveta.
|
|
1.11 Szükség van-e az Éghajlat-változási Program további bővítésére? A válasz: igen, abban az értelemben, hogy széles körű igény mutatkozik konkrétabb információk és főként több példa iránt a sikeres kezdeményezések terén. Továbbá az éghajlatváltozás problémájának kezelése aktív részvételt kíván az érdekelt felek, végső soron pedig maguk a polgárok részéről. Az Európai Bizottság érzékeli ennek szükségességét, és ezért jelentős tájékoztatási és kommunikációs kampányt indított. A kezdeményezés igen örvendetes. További tájékoztató tevékenységekre van azonban szükség, amelyekben minden tagállam részt vesz, amelyek összehangolják az uniós, nemzeti és helyi szintű munkát, és – legfőképpen – jobban megismertetik az embereket ezekkel a kérdésekkel.
|
1.11 Ali je potrebna razširitev programa o podnebnih spremembah? Da, saj obstaja splošna potreba po več konkretnih informacijah, predvsem pa več primerih uspešnih pobud. Poleg tega obravnavanje podnebnih sprememb zahteva aktivno sodelovanje zainteresiranih strani in seveda državljanov. Evropska komisija je to potrebo zaznala, zato je sprožila veliko informativno in komunikacijsko kampanjo. Pobuda je zelo dobrodošla. Vseeno pa je treba sprožiti dodatne informativne akcije, ki bodo vključile vse države članice, uskladile delo na ravni EU, nacionalni in lokalni ravni, ter ta vprašanja predvsem približala ljudem.
|
|
2. Kit érintenek az éghajlatváltozás kihívásai?
|
2. Obsežnost izzivov podnebnih sprememb
|
|
2.1 Az éghajlatváltozás mélyrehatóan befolyásolja majd a modern társadalmak több rétegét. A hatások nem korlátozódnak csupán a szélsőséges időjárási viszonyokra. A teljesség igénye nélkül idetartoznak az alábbi területek is: az árvizek, az erdőtüzek, az infrastrukturális károk, a mezőgazdasági szerkezetátalakítás, a levegő minőségével kapcsolatos problémák – különösen a nagyvárosokban –, az energiaellátási problémák, a vízhasználat korlátozása, valamint az iparra, különösen pedig a gyáriparra gyakorolt hatás. A lista kibővíthető a várostervezéssel és az energiamegtakarítás céljából történő, új építészeti megoldások bevezetésével.
|
2.1 Podnebne spremembe bodo znatno vplivale na veliko področij v sodobnih družbah. Učinki niso omejeni na ekstremne vremenske razmere. Sem spadajo med drugim poplave, gozdni požari, infrastrukturna škoda, izgube v kmetijstvu, težave s kakovostjo zraka, zlasti v velemestih, težave oskrbe z energijo, omejitve uporabe vode in vplivi na industrijo, zlasti v predelovalni industriji. K temu lahko dodamo urbanistično planiranje in uvedbo novih arhitekturnih rešitev za varčevanje z energijo.
|
|
2.2 Csak fokozatosan kezdjük belátni, hogy az éghajlatváltozás a különféle ágazatok mennyire átfogó sokaságát fogja érinteni. A közvélemény részéről azonban csak lassan jelenik meg a megfelelő cselekvéshez szükséges támogatás.
|
2.2 Počasi se zavedamo dejstva, da bodo podnebne spremembe vplivale na veliko različnih področij, ki se med seboj prekrivajo. Javna podpora, ki je potrebna za nujno ukrepanje, se je počasi začela pojavljati.
|
|
2.3 Az éghajlatváltozás problémájának konkrét lépésekkel történő megoldása sok esetben egyértelmű és néha kellemetlen hatással lesz a polgárok mindennapjaira.
|
2.3 Posebni ukrepi za spopadanje s podnebnimi spremembami imajo v večini primerov jasne in včasih neprijetne posledice na vsakdanje življenje ljudi.
|
|
2.4 Párhuzamot vonhatunk a fentiek és a fenntartható fejlődés uniós stratégiájáról folytatott vita között. A vita kezdeti szakaszától fogva nyilvánvaló volt, hogy az átlagember nincs tisztában azzal, mi is kell valójában ahhoz, hogy a fenntartható fejlődés biztosabban megvalósítható legyen az Európai Unió szintjén, illetve globális szinten. A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ránk váró feladatokat a társadalmaink működését és szerepét érintő radikális változásokat hozó kihívásoknak minősítették [1].
|
2.4 Obstaja jasna podobnost s sedanjo razpravo o strategiji EU za trajnostni razvoj. Na začetku te razprave je bilo očitno, da se javnost ne zaveda, kaj bo resnično potrebno za izboljšanje možnosti trajnostnega razvoja v Evropski uniji in po svetu. Prihodnji izzivi na področju trajnostnega razvoja naj bi povzročili temeljite spremembe v načinu dela in delovanja naše družbe. [1]
|
|
2.5 Az éghajlatváltozás elleni harc természetesen szerves részét képezi a fenntartható fejlődés elérését célzó törekvéseknek. Az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek – csakúgy, mint a fenntartható fejlődésért tett erőfeszítéseknek – konkrétnak és gyakorlatinak kell lennie.
|
2.5 Boj proti podnebnim spremembam je seveda sestavni del prizadevanja za dosego trajnostnega razvoja. Boj proti podnebnim spremembam mora biti — tako kot celotno prizadevanje za trajnostni razvoj — stvaren in premišljen.
|
|
2.6 A lisszaboni stratégiára néha úgy hivatkoznak, mint a fenntartható fejlődés jövőképének megvalósítására az első tízéves szakaszban. A lisszaboni stratégia a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi pillérekre koncentrál. Gyakran elfelejtik, hogy a lisszaboni stratégia a környezetvédelmet, az éghajlatváltozást és általában a fenntartható fejlődést illetően is magasra törő célokat tűzött ki kezdettől fogva. Ezért tehát az éghajlatváltozás elleni cselekvést nem lehet teljesen különálló kérdésként kezelni. Az éghajlatváltozás egy szélesebb jövőkép kulcsfontosságú része, amely szorosan kapcsolódik az átfogó cselekvés szükségességéhez.
|
2.6 Lizbonska strategija se včasih omenja kot uresničenje vizije trajnostnega razvoja in sicer že v začetnem desetletnem obdobju. Lizbonska strategija se osredotoča na ekonomske, socialne in okoljske stebre. Pogosto se pozablja, da je lizbonska strategija že od začetka predvidevala zelo visoke cilje v zvezi z okoljem, podnebnimi spremembami in trajnostnim okoljem na splošno. Zato ukrepov proti podnebnim spremembam ni mogoče popolnoma ločeno obravnavati. Podnebne spremembe so bistveni del širše vizije in so tesno povezane s splošno potrebo po ukrepanju.
|
|
2.7 A lisszaboni stratégiával kapcsolatban újra és újra visszatérő észrevétel, hogy a tagállamok és kormányaik nem kezelik elegendő mértékben prioritásként az elfogadott intézkedéseket és beruházásokat. Kimutatható, hogy a lisszaboni stratégia nem túl közvetlen és nem túl érezhető hatással van a polgárokra. Az éghajlatváltozás hatásai – például a természeti katasztrófák – viszont gyakran nagyon is kézzelfoghatóak. A polgároknak jó előre, megfelelően fel kell készülniük ezeknek a hatásoknak az enyhítésére.
|
2.7 Ponavljajoče se pripombe v zvezi z lizbonsko strategijo so, da države članice in njihove vlade niso namenile dovolj pozornosti dogovorjenim ukrepom in naložbam. Sklepamo lahko, da učinki lizbonske strategije na državljane niso niti zelo neposredni niti zelo očitni. Vendar so učinki podnebnih sprememb, na primer naravnih nesreč, pogosto zelo očitni. Državljani se bodo morali vnaprej ustrezno pripraviti, da bi omilili te učinke.
|
|
2.8 Az éghajlatváltozást gyakran csak a pénzügyi veszteségek szemszögéből értékelik. Ez nem ad teljes képet a helyzetről. Teljes mértékben el kell ismerni, hogy az éghajlatváltozásnak szociális vetülete is van. Nem csak arról van szó, hogy a polgárok elvesztik otthonaikat és munkahelyeiket. Magasabb költségekkel is számolni kell mind az energia, mind pedig a szabadidő terén. Emellett a polgárokat ösztönözni kell arra, hogy változtassanak fogyasztási szokásaikon, és – számos más szempont mellett – fennáll annak is a kockázata, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás új társadalmi–gazdasági egyensúlyhiányokat eredményez, ami kedvezőtlen hatással jár a távoli régiókban lakó vagy alacsony rendelkezésre álló jövedelemmel bíró polgárok számára.
|
2.8 Podnebne spremembe se pogosto opisujejo le z vidika finančnih izgub. To ne daje popolne slike. Socialna razsežnost podnebnih sprememb mora biti v celoti priznana. Ne gre samo za to, da lahko ljudje izgubijo svoje domove in delovna mesta. S tem so povezani tudi višji stroški za energijo, prosti čas in počitnice. Prav tako morajo ljudje zaradi tega spremeniti svoje potrošniške navade. Med drugim obstaja tudi tveganje, da bo prilagoditev podnebnim spremembam povzročila novo socialno in ekonomsko neravnovesje z negativnimi posledicami za ljudi v oddaljenih regijah in ljudi z nizkimi dohodki.
|
|
2.9 Az EGSZB hangsúlyozza a társadalmi kohézió jelentőségét az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Meg kell teremteni az egyensúlyt a gazdasági tényezőknek a polgárok meggyőzésére való nagyobb mértékű felhasználása és a lehetséges negatív társadalmi következmények között. Azt is mérlegelni kell, hogy az éghajlatváltozás kezelésének egyéb eszközei milyen hatást gyakorolnak a társadalmi kohézióra. Ez kiemeli annak fontosságát, hogy a szervezett civil társadalmat az éghajlatváltozás elleni küzdelem teljes folyamatába bevonjuk.
|
2.9 Odbor poudarja pomen socialne kohezije v boju proti podnebnim spremembam. Večja uporaba gospodarskih dejavnikov pri prepričevanju državljanov mora upoštevati morebitne negativne posledice za družbo. Tudi druge ukrepe proti podnebnim spremembam je treba preveriti glede na vpliv na socialno kohezijo. Iz tega je razvidno, da je treba organizirano civilno družbo vključiti v celotni postopek boja proti podnebnim spremembam.
|
|
2.10 Az éghajlatváltozás következményeit a munkával töltött időre nézve is elemezni kell. Ezek a következmények nemcsak a kevesebb természeti erőforrást felhasználó, energiatakarékos termelési módszerekre történő átállást jelentik, hanem a termelési egységek áthelyezését is az olcsó megújuló energiaforrások elérhetőségének függvényében. Az alkalmazottak szempontjából az új termelési módszerekre és szolgáltatási területekre történő átállás következtében új igény jelenik meg a továbbképzés és az egész életen át tartó tanulás iránt. A szociális párbeszéd során – főként EU-szinten – ki kell emelni az éghajlatváltozás szociális hatásait, különösen a munkával töltött időre vonatkozóan. Az EU-beli szociális partnereknek elsődleges kérdésként kell kezelniük az éghajlatváltozást. Ezzel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy az éghajlatváltozás mérséklése önmagában nem vezet a munkanélküliség növekedéséhez, éppen ellenkezőleg, hatásai új munkalehetőségeket teremthetnek (vö. a 2.13. ponttal).
|
2.10 Potrebna je nadaljnja analiza posledic podnebnih sprememb za delovno življenje. Te posledice ne vključujejo samo prehoda na proizvodne metode, ki varčujejo z energijo in naravnimi viri, ampak tudi premestitev proizvodnih obratov v skladu z razpoložljivostjo cenejših obnovljivih virov energije. Za zaposlene bo prehod na nove proizvodne metode in nova področja storitev povzročil nove zahteve za dodatno usposabljanje in vseživljenjsko učenje. Socialni dialog mora zlasti na ravni Unije poudariti vpliv podnebnih sprememb na družbo in predvsem njihovih učinkov na delovno življenje. Socialni partnerji na ravni EU morajo podnebne spremembe obravnavati prednostno. V tem pogledu je treba poudariti, da blažitev podnebnih sprememb sama po sebi ne vodi k tveganju brezposelnosti. Pač pa učinki podnebnih sprememb lahko odprejo priložnosti za nova delovna mesta (glej 2.13).
|
|
2.11 A fogyasztók is hamarosan megérzik az éghajlatváltozás hatásait, mivel a fogyasztási szokások is elkerülhetetlenül megváltoznak, legyen szó akár élelmiszerekről, közlekedésről, lakhatásról vagy akár szabadidős tevékenységekről. A fogyasztók azonban potenciális hajtóerőt jelenthetnek az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére – és megalapozhatják az éghajlatváltozás megfékezésére irányuló hosszú távú cselekvést. Fenntartható termelési mintákat kétségkívül egy olyan megalapozott és erőteljes fogyasztói mozgalom segítségével lehet a legjobban elérni, amely képes megszólítani a polgárokat. A fogyasztókra úgy kell tekinteni, mint akik kulcsszerepet játszanak – vagy akár csak játszhatnak – az éghajlatváltozás egyes polgárokra gyakorolt hatásának enyhítésében.
|
2.11 Potrošniki bodo kmalu čutili posledice podnebnih sprememb, ker bodo neizogibno spremenile potrošniške vzorce v zvezi s prehranjevanjem, prevozom, stanovanjem in počitnicami. Vendar lahko potrošniki prav tako prispevajo k omilitvi podnebnih sprememb in zagotavljanju podlage za dolgoročne ukrepe za zaustavitev podnebnih sprememb. Nedvomno najboljši način za dosego trajnostnih načinov proizvodnje je uveljavljeno in močno potrošniško gibanje, ki ima stik z državljani. Potrošnike je treba obravnavati kot ključne akterje ali morebitne ključne akterje pri omilitvi vpliva podnebnih sprememb na posameznika.
|
|
2.12 Az éghajlatváltozás globális vetületét a más országokban bekövetkező, az emberélet és a tulajdon terén óriási veszteségekkel járó, időjárás okozta katasztrófák szemszögéből értékelik. A trópusi betegségek az éghajlatváltozás eredményeképpen új területekre terjedhetnek át, növelve ezzel az előttünk álló kihívások számát. Az éghajlatváltozás próbára teszi a népek és nemzetek közötti szolidaritást. Az iparosodott országoknak növelniük kell támogatási és segítségnyújtási kapacitásukat. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy – különösen a fejlődő országokban – leggyakrabban a szegényeknek kell viselniük az éghajlatváltozás terhét. Az éghajlatváltozás globális szociális vetülete alapvető fontosságú; ez olyan terület, ahol sokat lehet tenni azon problémák megoldása érdekében, amelyek máskülönben könnyen megsokszorozódhatnak.
|
2.12 Svetovna razsežnost podnebnih sprememb se omenja v smislu naravnih nesreč, povezanih z vremenom v drugih državah, ki povzročajo veliko smrtnih žrtev in izgubo premoženja. Tropske bolezni se lahko zaradi podnebnih sprememb razširijo na druga območja, kar bo povzročilo dodatne težave. Podnebne spremembe bodo preizkus solidarnosti med ljudmi in narodi. Industrializirane države bodo okrepile svojo sposobnost zagotavljanja podpore in pomoči. Zavedati se je treba, da v državah v razvoju glavne posledice podnebnih sprememb največkrat čutijo najrevnejši. Svetovna socialna razsežnost podnebnih sprememb je bistvenega pomena; to je področje, na katerem se lahko veliko stori, da bi rešili težave, ki bi se lahko drugače hitro povečale.
|
|
2.13 Az éghajlatváltozást leggyakrabban a fenyegetések és a gyengeségek szemszögéből vitatják. Az éghajlatváltozás enyhítésére irányuló cselekvés viszont pozitív lehetőséget kínál. Az energiatakarékos termelés és közlekedés iránti egyre növekvő szükséglet tág teret nyitott a kutatás, az új technológiák fejlesztése, valamint az új termékek piacra vitele számára. Ennek az EU által az éghajlatváltozás kihívására adott válasz fontos részét kellene alkotnia. Az Európai Bizottság integrált iparpolitikára irányuló kezdeményezésének keretében igen magas prioritást kell, hogy élvezzen a környezetbarát technológiák kifejlesztésének támogatása és összehangolása. Ebben a kis- és középvállalkozások is igen jelentős szerepet játszhatnak.
|
2.13 Podnebne spremembe se najpogosteje obravnavajo v smislu groženj in slabosti. Vseeno lahko v ukrepih za omilitev podnebnih sprememb najdemo pozitivne strani. S hitro rastočo potrebo po energetsko varčnih načinih proizvodnje in prevoza se je odprlo veliko novo področje za raziskave, razvoj novih tehnologij in trženje novih proizvodov. To mora biti pomemben del odziva EU na izzive podnebnih sprememb. V okviru pobude Komisije za integrirano industrijsko politiko bi moralo imeti spodbujanje in organizacija razvoja okolju prijaznih tehnologij absolutno prednost. Pri tem imajo lahko tudi MSP pomembno vlogo.
|
|
2.14 Az éghajlatváltozás kezelése és enyhítése kapcsán napirendre kerülhet néhány váratlan kérdés. Egy példa: a mezőgazdasági terményekből történő etanol-előállítás közelmúltbeli előtérbe helyezése néhány országban kezd sikerrel járni. Következésképpen egyes termények – például a kukorica – felhasználása egyre inkább az etanol-előállításhoz kötődik. Ugyanezek a termények mindazonáltal egyben kulcsfontosságú termékek is a fejlődő országok éhínség sújtotta területeinek nyújtott élelmiszersegélyek szempontjából. E példa jól szemlélteti az egyoldalú megoldások elkerülésének jelentőségét.
|
2.14 Obvladovanje in blažitev posledic podnebnih sprememb lahko privede do nepričakovanih težav. Primer: nov pomen proizvodnje etanola iz kmetijskih pridelkov je postal pravi hit v nekaterih državah, zato se nekatere kulture, na primer koruza, vse bolj uporabljajo za proizvodnjo etanola. Vendar so te iste kulture tudi glavni proizvodi za pomoč v hrani tistim območjem v državah v razvoju, na katerih vlada lakota. Ta primer nam daje jasno vedeti, kako pomembno je izogibanje enostranskim rešitvam.
|
|
2.15 Az előttünk álló kihívás nagyságrendjét jól mutatja ez az idézet: "A tudósok szerint a károk csökkentése érdekében a jövőben legfeljebb 2 oC-kal haladhatja meg a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti korszakban jellemző szintet. A 2 oC-os cél azt jelenti, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és az éghajlatváltozás enyhítéséhez politikákra van szükség. A már elfogadott politikák végrehajtása ellenére a globális kibocsátás az előttünk álló két évtizedben valószínűleg nőni fog, és 2050-re – hatalmas erőfeszítések árán – legalább 15 %-kal csökkenteni kell a globális kibocsátást az 1990-es szinthez képest." (Az Európai Bizottság "Nyerjük meg a csatát a globális éghajlatváltozás ellen" című közleménye [2]). Az idézet utolsó része jócskán alulbecsüli a valóságot. Arra mindenesetre rámutat, milyen fontos a folyamatnak a helyi és regionális szintekkel, valamint a polgárokkal történő összekapcsolása.
|
2.15 Obseg izziva za prihodnost se lahko ponazori z naslednjim citatom: "Znanost nam pravi, da bi za omejitev škode moral biti naš cilj omejitev prihodnjega povišanja svetovne povprečne temperature na 2o C nad predindustrijsko stopnjo. Cilj 2o C pomeni, da so potrebne politike tako za prilagoditev na podnebne spremembe, kakor tudi za omilitev teh sprememb. Kljub izvajanju že dogovorjenih politik bodo svetovne emisije v naslednjih dveh desetletjih verjetno naraščale in zdi se potrebno, da se svetovne emisije zmanjšajo za vsaj 15 % do leta 2050 v primerjavi s stopnjami iz leta 1990, kar bo zahtevalo veliko naporov" (Sporočilo Komisije Uspešen boj proti svetovnim podnebnim spremembam [2]). Zadnji del citata lahko označimo kot veliko podcenjevanje. Vseeno pa ponazarja pomembnost uveljavljanja procesa na lokalni in regionalni ravni pri državljanih.
|
|
3. Tíz ágazat, ahol a civil társadalom sokat tehet
|
3. Deset področij, kjer lahko sodeluje civilna družba
|
|
3.1 A város- és településtervezés az az ágazat, ahol az éghajlatváltozás enyhítése és az energiatakarékosság terén fontos előrelépést lehet tenni. A jó várostervezésnek éghajlatbarát lakhatási és közlekedési megoldásokat is tartalmaznia kell. Tanulmányok támasztják alá azt a tényt, hogy nagyon pozitív energiahatásokat lehet elérni attól függően, hogy a térben és a közösség szempontjából hogyan helyezik el az épületeket [3]. Az építészeti megoldások a napenergia lehető legteljesebb kihasználásához és az épületek szigeteléséhez egyaránt fontosak. További vonatkozás természetesen a fenti megoldások jelentősége a "felhasználóbarát" és szociálisan jól működő falvak, külvárosok és nagyvárosi területek kialakításának szempontjából. Alapvetően fontos, hogy a szociális partnereket és a szervezett civil társadalmat korai szakaszban bevonjuk a város- és településtervezésbe.
|
3.1 Urbanistično in prostorsko planiranje je sektor, kjer se lahko veliko izboljša v zvezi z omilitvijo podnebnih sprememb in varčevanjem z energijo. Dobro urbanistično planiranje mora vključevati podnebju prijazne stanovanjske in prometne rešitve. Študije so potrdile pozitivne učinke za energijo, ki so odvisni od tega, kje in kako so stavbe nameščene v krajini ali naselju. [3] Arhitekturne rešitve so pomembne zaradi najboljše izrabe sončne energije in izolacije stavb. Dodatni vidik je je seveda pomen takšnih rešitev za oblikovanje za uporabnika prijaznih vasi, predmestij in mestnih območij, ki v družbi dobro funkcionirajo. Socialni partnerji in organizirana civilna družba morajo biti vključeni v zgodnjo fazo urbanističnega planiranja in planiranja skupnosti.
|
|
3.1.1 Ezen a területen az Európai Bizottságnak az éghajlatváltozás felgyorsulását szem előtt tartva konzultációt kellene kezdenie a várostervezésre vonatkozó irányelvekről a regionális és helyi önkormányzatokkal, valamint egyéb érdekelt felekkel. Az EGSZB azt javasolja, hogy az Európai Bizottság adjon ki egy várostervezési alaptájékoztatót, valamint iránymutatásokat a már megvalósult, eredményes megoldásokkal kapcsolatban.
|
3.1.1 Evropska komisija mora začeti posvetovanja z regionalnimi in lokalnimi organi oblasti ter drugimi zainteresiranimi stranmi v zvezi s smernicami za urbanistično planiranje glede na vse več podnebnih sprememb. EESO predlaga, da Komisija pripravi osnovno informativno gradivo za urbanistično planiranje skupaj s smernicami o obstoječih uspešnih rešitvah.
|
|
3.2 Az éghajlatváltozás elleni küzdelem előtérbe hozza a meglévő és az új épületek korszerűsítésének és szigetelésének szükségességét, továbbá az összes felhasználható energiamegtakarítási technika és eszköz alkalmazását. Az építőanyagok, különös tekintettel a hőszigetelésre, egy másik olyan terület, ahol további kezdeményezésekre van szükség. Nem csak az a kérdés, hogyan lehet a fűtési rendszereket hatékonyabbá tenni. Az is a kérdés, hogy miként lehet a házakat a magas és az alacsony külső hőmérséklet ellen egyaránt jobban szigetelni. Nem szabad elfelejtenünk, milyen volt néhány évvel ezelőtt a forró nyár Európában. A magántulajdonosokat adókedvezményekkel lehetne házaik és lakásaik újraszigetelésére ösztönözni. Az EGSZB egy olyan, energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványrendszer bevezetését ajánlja, amely megfelelő tájékoztatást nyújt a fogyasztóknak arról, mennyi egy adott ház vagy lakás energiával összefüggő rezsiköltsége.
|
3.2 Boj proti podnebnim spremembam bo pokazal na potrebo po modernizaciji in izolaciji starih in novih stavb ob uporabi vseh potrebnih tehnik in gradbenih materialov za varčevanje z energijo. Na področju gradbenega materiala, zlasti v zvezi s toplotno izolacijo, so potrebni dodatni ukrepi. Pri tem ne gre samo za učinkovitejše sisteme ogrevanja, temveč tudi za boljšo toplotno izolacijo hiš (pred nizkimi in visokimi zunanjimi temperaturami). Ne smemo pozabiti vročega poletja v Evropi izpred nekaj let. Z davčnimi olajšavami bi lahko lastnike zasebnih hiš spodbudili, da na novo izolirajo svoje hiše in stanovanja. EESO priporoča, naj se uvede sistem certifikatov energetske učinkovitosti kot način zagotavljanja ustreznih informacij potrošnikom o energetskih stroških bivanja v posamezni hiši ali stanovanju.
|
|
3.3 EU-szerte rohamosan fokozódik a közúti közlekedés volumene. A gyors házhoz szállítás tekintetében a vasút nehezen veszi fel a versenyt a közúti közlekedés előnyeivel. Ez a tendencia sem a CO2-kibocsátás, sem pedig a növekedő üzemanyagárak vonatkozásában nem tartható fenn. Amennyiben az éghajlatváltozás elleni küzdelmet sikerre kívánjuk vinni, akkor szükséges a GDP növekedésének és a közúti szállítás fokozódásának az elválasztása. Az ennek eléréséhez vezető gyakorlati lépések továbbra is kialakításra várnak. A gyors vasúti teherszállítási rendszer lenne a logikus megoldás, és ez még inkább igaz a kibővült Unióban. A nagyobb mértékű vasúti teherszállítás óriási beruházásokat igényel majd. A vasúti teherszállítás bizonyos mértékig ösztönözhető az árakkal. A fogyasztók számára alapvető jelentőségű, hogy az élelmiszerek elosztása gyors és hatékony legyen. Az ipar szempontjából lényeges, hogy a kiszállítás gördülékenyen, hatékonyan és időben történjen. A zsúfolt országutak ugyanakkor számottevő szennyezési források. A korszerűtlen teherautópark szintén hozzájárul a szennyezéshez. Az éghajlatváltozás szélesebb összefüggéseit figyelembe véve nincs egyszerű megoldás a szállítási problémákra. Ehelyett összetett stratégia szükséges, amely a vasúti megoldásokra vonatkozó támogatási intézkedéseket foglal magában, valamint további kutatási és fejlesztési tevékenységet, többek között hatékony és környezetbarát, alternatív üzemanyagokkal üzemeltethető teherautó-motorok kifejlesztésére irányulóan. Fontos, hogy a fogyasztók megismerjék az egyes árucikkekkel járó valós szállítási költséget.
|
3.3 Cestni promet se v EU hitro povečuje. Železniški promet se težko primerja s cestnim, ki ima več prednosti pri hitri dostavi od vrat do vrat. Ta trend je glede na emisije CO2 in povišanje cen goriva nedopusten. Potrebna je ločitev med rastjo BDP in rastjo cestnega prometa, če želimo, da bo boj proti podnebnim spremembam uspešen. Določiti je treba še konkretne ukrepe za to. Logični odgovor na to bi bil, da je potreben sistem hitrega železniškega tovornega prometa, zlasti v razširjeni Uniji. Več tovornega železniškega prometa bo zahtevalo velikanska vlaganja. Do določene mere se lahko spodbudijo cene za prevoz blaga po železnici. Za potrošnike je bistvena hitra in učinkovita dobava živil. Za industrijo pa je bistveno, da poteka dobava blaga brez težav in da je pravočasna. Obenem pa so prenatrpane avtoceste precejšen onesnaževalec okolja. Zastareli tovornjaki še prispevajo k onesnaženju. Preproste rešitve tega vprašanja v širšem podnebnem kontekstu ni. Pač pa je potrebna strategija z več ukrepi, ki vključuje tudi podporne ukrepe za železniški promet, potrebnih pa je tudi več raziskav za razvoj med drugim učinkovitih in okolju prijaznih motorjev tovornjakov na alternativna goriva. Za potrošnike bo pomembno, da poznajo dejanski strošek prevoza posameznega artikla.
|
|
3.4 Az utazási és üdülési ágazatnak egyre magasabb energiaárakkal kell megküzdenie, melynek hatása a közúti és a légi közlekedésen is érezhető lesz. A kőolaj ára gyorsan emelkedik az elmúlt néhány év óta, és napjainkban már igencsak meggyőző érvet jelent a fogyasztók számára arra, hogy új megoldásokat válasszanak. A kisebb és energiahatékonyabb autók vásárlása iránt gyorsan növekvő érdeklődés igen ígéretes jel. Valójában ez az éghajlatváltozás elleni küzdelemben előforduló kölcsönösen előnyös helyzetek egyik leginkább egyértelmű példája: az eredmény kisebb és kevésbé szennyező autók, valamint az ilyesfajta autók és megoldások óriási potenciális globális piaca. Az alternatív üzemanyagok használatát ösztönző adókedvezmények – egyes országokban már láthatóan – szintén ígéretes eredményeket hoztak.
|
3.4 Področje potovanj in preživljanja prostega časa se bo moralo spopadati z vedno višjimi cenami energije, ki bodo vplivale na cestni in zračni promet. Cena bencina je v zadnjih letih skokovito narasla, kar je potrošnike do sedaj že prepričalo, da so potrebne nove rešitve. Vse večji interes za manjše in energetsko učinkovitejše avtomobile je zelo obetavna novica. V bistvu je to eden najboljših znakov idealnih rešitev pri boju proti podnebnim spremembam: manjši avtomobili, ki manj onesnažujejo, ter ogromen potencialni svetovni trg za takšne avtomobile in rešitve. Kot kažejo izkušnje v nekaterih državah, so obetavne tudi davčne olajšave za uporabo alternativnih goriv.
|
|
3.5 Ebben az összefüggésben a nagyvárosba és a nagyvárosból való ingázás mértéke különös figyelmet igényel. A nagyvárosi területek gyors növekedése – mind az EU-ban, mind pedig a világ többi részén – sürgősen szükségessé teszi új ingázási és teherszállítási módozatok kipróbálását. A városközpontba gépkocsival behajtókra kivetett különleges díjakkal folytatott kísérletek alapvetően pozitívnak bizonyultak, ha gyors és kényelmes tömegközlekedésre fordított nagyszabású beruházásokkal párosultak. Ha anélkül hozunk intézkedéseket a gépkocsihasználat ellen, hogy cserébe hasonló jellegű ellenszolgáltatást nyújtanánk, az csupán közfelháborodást eredményez. A polgárok küzdeni fognak annak jogáért, hogy személyautóval közlekedhessenek, ha nincsen megfelelő alternatíva. A szervezett civil társadalom szavának kulcsszerep jut ezen a területen.
|
3.5 V tem smislu bo treba posvečati posebno pozornost obsegu vsakodnevnega prometa proti velemestom in iz njih. Zaradi izjemno hitre rasti velemestnih območij v EU in drugod po svetu so nujne nove rešitve za vsakodnevni prevoz na delo/v šolo in prevoz blaga. Poskusi s posebnim plačevanjem za vstop v mestna središča z avtomobilom so se dejansko izkazali kot pozitivni, kadar so bili združeni z velikimi naložbami v hiter in udoben javni prevoz. Sprejemanje ukrepov proti uporabi avtomobilov brez kakršne koli primerljive zamenjave bo povzročilo le proteste javnosti. Državljani se bodo zavzemali za pravico uporabe osebnega avtomobila, če druge rešitve ne bodo primerne. Mnenje civilne družbe ima pri tem odločilno vlogo.
|
|
3.6 A fent említett problémák is részét képezik annak a szélesebb kérdéskörnek, hogy hogyan csökkenthető a fosszilis tüzelőanyagok behozatala és használata az Európai Unióban. 2005/2006 telén a fosszilis tüzelőanyagokkal való zavartalan ellátással kapcsolatos bizonytalanság megerősítette, hogy sürgősen új megoldásokat kell találni. Egyes tagállamok a fosszilis tüzelőanyagok használatának drasztikus csökkentésére ambiciózus programokat indítottak el, és megújuló alternatívákra, valamint az energiatakarékos megoldások használatát támogató, új politikákra törekszenek. Néhány országban – így például Svédországban – a kormány tanulmányokat kezdeményezett arról, hogy miként lehetne drasztikusan csökkenteni a fosszilis tüzelőanyagok behozatalát. Az Európai Bizottságnak konzultációt kellene kezdeményeznie az érdekelt felekkel és a tagállamok kormányaival az EU fosszilistüzelőanyag-behozatalának drasztikus csökkenetése érdekében. Az évtized végéig minden uniós tagállamnak kezdeményezéseket kell tennie annak megoldására, hogy hogyan lehetne számottevően csökkenteni a fosszilis tüzelőanyagok behozatalát és felhasználását. Ez jelentősen hozzájárulna a következő kiotói program sikeréhez és az éghajlatváltozás hosszú távú megfékezéséhez. Továbbá óriási technológiai és ipari lehetőséget is kínálna az Európai Unió számára. A szervezett civil társadalomnak igencsak hasznára válnának az effajta erőfeszítések.
|
3.6 Zgoraj omenjeni izzivi so del širše razprave o zmanjšanju uvoza in uporabe fosilnih goriv v Evropski uniji. Negotovost glede zagotovitve zadostne oskrbe fosilnih goriv pozimi 2005/2006 je še povečala nujnost novih rešitev. Nekatere države članice uvajajo ambiciozne programe za bistveno zmanjšanje uporabe fosilnih goriv in si prizadevajo za obnovljive alternativne vire skupaj z novimi politikami za spodbujanje uporabe energetsko učinkovitih rešitev. V nekaterih državah, kot je Švedska, so vlade začele študijo ukrepov o tem, kako drastično zmanjšati uvoz fosilnih goriv. Evropska komisija mora začeti posvetovanja z zainteresiranimi stranmi in vladami držav članic o novem prizadevanju za izrazito zmanjšanje uvoza fosilnih goriv v EU. Do konca desetletja morajo vse države članice EU začeti pobude za določitev načinov in sredstev za dosego večjega zmanjšanja uvoza in porabe fosilnih goriv. To lahko znatno prispeva k prihodnjemu kjotskemu programu in dolgoročni zaustavitvi podnebnih sprememb. To bi bila tudi velika tehnološka in industrijska priložnost za Evropsko unijo. Organizirana civilna družba bi imela od tega velike koristi.
|
|
3.7 A mezőgazdaságot és így az élelmiszerárakat az éghajlatváltozás és annak az energiaárakra gyakorolt hatása közvetlenül érinti. Az Európai Unióban a déli területek elsivatagosodása – a KAP-ban foglalt szolidaritás értelmében – különleges támogatási intézkedéseket igényel. Az Európai Bizottságnak – nemzeti jelentések és elemzések alapján – tanulmányokat kellene kezdeményeznie az éghajlatváltozásnak az EU mezőgazdaságára gyakorolt hatásairól. Nagyon fontos rávilágítani a kutatás jelentőségére a mezőgazdasági gyakorlatban felhasznált anyagok mennyiségének további csökkentése, valamint mezőgazdasági nyersanyagokból kőolajszármazékokat helyettesítő anyagok kifejlesztése terén. A mezőgazdaság által az energiaellátás diverzifikálásában játszott szerep egyre jelentősebbé válhat. Végül helyénvaló lenne arra ösztönözni a termelőket, hogy saját maguk állítsák elő a számukra szükséges energiát.
|
3.7 Podnebne spremembe in posledični vpliv na ceno energije bodo neposredno vplivali na kmetijstvo in s tem na ceno hrane. V EU bo dezertifikacija na jugu zahtevala posebne ukrepe pomoči v skladu s solidarnostjo v okviru SKP. Komisija mora začeti študije o učinkih podnebnih sprememb na kmetijstvo v EU na podlagi nacionalnih poročil in analiz. Poudariti je treba predvsem pomembnost raziskav za nadaljnje zmanjševanje uporabe naftnih derivatov v kmetijstvu in razvoj njihovih nadomestkov iz kmetijskih surovin. Vloga kmetijstva pri diverzifikaciji oskrbe z energijo bi lahko postala vse bolj pomembna. Treba pa je tudi spodbujati kmete, naj proizvajajo lastno energijo..
|
|
3.8 Az ipar előtt álló kihívások ugyancsak olyan területet képeznek, ahol az előre tervezés és az alkalmazkodás létfontosságú. Ez a probléma nem csak az alacsonyan fekvő területek iparát érinti, ahol az árvíz súlyos gondot okozhat vagy fog okozni. Az ipar számára a teherszállítási igények hatékony és zökkenőmentes kielégítése létfontosságú. A nyersanyagellátást az éghajlatváltozás korlátozhatja. Az – ésszerű áron történő – energiaellátás kulcsfontosságú. Az éghajlatváltozás új lehetőségeket is tartogat az ipar számára. Óriási lesz az energiatakarékos technológiák világpiaca. Fényes jövő áll azok előtt a vállalkozások előtt, amelyek megfelelő kapacitással rendelkeznek ahhoz, hogy az ilyen technológiák fejlesztésébe befektessenek.
|
3.8 Izzivi za industrijo so še eno področje, kjer je bistveno predhodno načrtovanje in prilagajanje. Ne gre samo za industrijo na nižinskih območjih, kjer so lahko oziroma bodo poplave velika težava. Za industrijo so nujno potrebne netežavne in učinkovite rešitve potreb po prevozu blaga. Podnebne spremembe lahko vplivajo na dobavo surovin. Oskrba z energijo po sprejemljivih cenah je bistvena. Podnebne spremembe ponujajo industriji tudi nove priložnosti. Svetovni trg za tehnologije za varčevanje z energijo bo ogromen. Podjetjem z zadostno zmogljivostjo za naložbe v razvoj takšnih tehnologij se obeta lepa prihodnost.
|
|
3.9 A munkahely kérdése egy másik olyan terület, ahol fontos az alkalmazkodás előre tervezése. Az újabb energiatakarékos technológiák megjelenésével és az ilyen technológiákon alapuló árutermeléssel megnő az igény a jártasságok és kompetenciák továbbfejlesztése iránt. A jövőben várhatóan bővülő új technológiák közül néhány komoly erőfeszítést jelent majd a munkaerő számára, például a nanotechnológiák alkalmazása során. A munkahelyi kihívásokhoz kötődő problémák együtt járnak a növekvő energiaárak problémájával. Egyre nagyobb lesz az érdeklődés a távmunkában rejlő lehetőségek iránt – melyek jobb IKT-technológiákat feltételeznek, a szélessávú eszközöket is ideértve.
|
3.9 Tudi pri vprašanjih v zvezi z delovnimi mesti je za prilagajanje pomembno vnaprejšnje načrtovanje. Z vse več energetsko varčnimi tehnologijami in proizvodnjo izdelkov, ki uporablja takšne tehnologije, bo potrebno dodatno strokovno usposabljanje. Nekatere nove tehnologije bodo od delavcev veliko zahtevale (na primer nanotehnologije). Vprašanja v zvezi z izzivi delovnega mesta se stopnjujejo z rastjo cen energije. Vedno večje zanimanje bo za možnost dela na domu — ki zahteva boljše poznavanje IKT, pa tudi širokopasovni dostop do interneta.
|
|
3.10 Az éghajlatváltozást tekintve a katasztrófaelhárítás is fontos terület. Egyre gyakrabban fordulnak elő időjárási katasztrófák, és következményeik is szerteágazóbbak. Létre kellene hozni az EU-n belül egy olyan készenléti testületet, amely katasztrófa esetén gyorsan képes kellő segítséget nyújtani. Számos tagországban már létezik ilyen egység. Hasonló testület felállítására van szükség az összes tagállamban, valamint bizonyos szintű koordinációra és együttműködésre. Ily módon az Uniónak nemcsak az EU, hanem a világ más területein is lehetősége nyílna az időjárási katasztrófák áldozatainak megsegítésére.
|
3.10 Ravnanje v primeru naravnih nesreč je še eno pomembno področje pri obravnavi podnebnih sprememb. Naravne nesreče, povezane z vremenom, so vedno pogostejše in imajo vse hujše posledice. Na ravni Unije je treba ustanoviti organ za odzivanje v primeru naravnih nesreč, ki bi bil lahko zagotovil pravočasno pomoč. Take enote v številnih državah članicah že obstajajo. Treba je ustanoviti podobne organe v vseh državah članicah in doseči določeno raven usklajenosti in sodelovanja. Tako bo lahko Evropska unija pomagala žrtvam vremensko pogojenih naravnih nesreč ne le znotraj EU, ampak tudi v drugih delih sveta
|
|
3.11 A szélsőséges időjárási viszonyok által okozott katasztrófák nem kevés pénzügyi támogatást is igényelnek, elsősorban a biztosítótársaságok részéről. Az időjárási katasztrófák gyakorisága a biztosítási ágazat terheit növeli, a polgárok biztosítási költségeinek növekedését vonva maga után. Az Európai Bizottságnak tanulmányt kellene készítenie ezekről a kérdésekről a tartósan működőképes biztosítási rendszer védelme érdekében.
|
3.11 Naravne nesreče, ki jih povzročajo ekstremne vremenske razmere, zahtevajo ogromno finančno podporo, predvsem s strani zavarovalnic. Pogoste naravne nesreče, povezane z vremenom, bodo vse bolj bremenile zavarovalniški sektor, kar bo vplivalo na zavarovalne stroške državljanov. Evropska komisija mora izvesti študijo o teh vprašanjih, da bi ohranili trajnostno delovanje zavarovalnega sistema.
|
|
4. Alkalmazkodás és mérséklés – de ki és hogyan?
|
4. Prilagoditev in blažitev — kakšna in čigava?
|
|
4.1 A lakosság tájékoztatása az éghajlatváltozásról és annak következményeiről óriási feladatnak ígérkezik. Fontos, hogy a figyelemfelkeltés kiegyensúlyozottan és bizonyos mértékig gyakorlatias megközelítéssel történjen. Nem a polgárok megrémítése a cél, inkább a fenntartható életminőségüket biztosító gyakorlati tennivalókra kell hangsúlyt helyezni.
|
4.1 Posredovanje informacij o podnebnih spremembah in njenih posledicah javnosti bo težka naloga. Pomemben je uravnotežen in nekoliko pragmatičen pristop za povečanje ozaveščenosti. Namen tega ni prestrašiti državljane, ampak se osredotočiti na konkretne ukrepe v prihodnosti, da bi zagotovili trajnostno kakovost življenja vseh državljanov.
|
|
4.2 Az EGSZB azt javasolja, hogy az EU valamennyi tagállama állítson fel olyan kapcsolattartó, tájékoztatási és koordinációs irodákat, amelyek a tanácsadási szolgáltatás ellátása mellett tanulmányok elkészítésére is képesek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, illetve az éghajlatváltozás mérséklése témájában. A többi tagállammal folytatott tapasztalatcsere és az így szerzett információ továbbítása a civil társadalomnak és az önkormányzatoknak e munka számottevő részét kell hogy képezze. A helyi közösségekkel, a szociális partnerekkel és a szervezett civil társadalommal fenntartott kapcsolatok különös jelentőséggel bírnak majd, csakúgy, mint az iparhoz és a vállalatokhoz fűződőek.
|
4.2 Odbor predlaga, da vse države članice uvedejo urade za stike, informiranje in koordinacijo, ki bi lahko svetovali in izvajali študije o prilagajanju posledicam podnebnih sprememb in njihovemu blaženju. Pomemben del te naloge bi bila izmenjava izkušenj z drugimi državami članicami in razširjanje teh informacij civilni družbi in občinam. Stiki z lokalnimi skupnostmi, socialnimi partnerji in organizirano civilno družbo bodo še posebej pomembni, ravno tako stiki z industrijo in podjetji.
|
|
4.3 Az EGSZB azt javasolja, hogy EU-szerte kezdődjön Párbeszéd az éghajlatváltozásról a további éghajlatromlás megakadályozásának módjáról és eszközeiről, és a már folyamatban levő változásokhoz való alkalmazkodás első lépéseinek megtételéről. A párbeszédet az Európai Unió intézményeinek támogatniuk kellene, de a munka gyakorlati részét az önkormányzatoknak, az oktatási intézményeknek, a szakszervezeteknek és a munkáltatói szervezeteknek, a gazda- és fogyasztói szervezeteknek és egyéb szervezeteknek kellene elvégezniük. Az EGSZB hajlandó aktívan részt venni a párbeszédben, és az eszmecserék és a kiértékelés központi ügynökeként közreműködni.
|
4.3 EESO predlaga, da je treba v celotni Uniji začeti dialog o podnebnih spremembah in sicer glede načinov in sredstev za preprečevanje nadaljnjih negativnih sprememb podnebja, sprejeti pa je treba tudi ukrepe za prilagajanje že obstoječim spremembam. Ta dialog morajo podpirati evropske institucije, odgovornost za praktično delo pa morajo prevzeti občine, izobraževalne ustanove, sindikati in združenja delodajalcev, združenja kmetov, potrošniške organizacije in drugi. EESO je pripravljen v tem dialogu aktivno sodelovati in prevzeti nalogo urada za izmenjavo informacij in ocenjevanje.
|
|
4.4 Az EGSZB elégedettségének ad hangot annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság széles körű uniós tájékoztatási és kommunikációs programot indított el az éghajlatváltozás témájában. E program jelentősen hozzájárul majd a közvélemény témával kapcsolatos ismereteinek növeléséhez. Az EGSZB éghajlatváltozásról indítandó párbeszédre irányuló javaslata a helyi közösségek, a régiók és a nemzetek szintjét célozza meg, különös súlyt helyezve a szociális partnerekre és a szervezett civil társadalomra. A két program építő módon egészítené ki egymást.
|
4.4 Odbor želi izraziti zadovoljstvo, da je Evropska komisija uvedla obsežen informativno-komunikacijski program EU o podnebnih spremembah, kar bo pomemben prispevek k dviganju zavesti o podnebnih spremembah. Predlog Odbora za dialog o podnebnih spremembah je namenjen lokalnim skupnostim, regijam in državam, še posebej pa socialnim partnerjem in organizirani civilni družbi. Programa se bosta dopolnjevala na konstruktiven način.
|
|
4.5 Az éghajlatváltozásról szóló párbeszéd legfontosabb része a bevált gyakorlati példákkal kapcsolatos információ terjesztése lenne, például olyan országokról, amelyek a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentésére vonatkozó cselekvési tervek kidolgozásával próbálkoznak. Egyéb példák lehetnének az olyan nagyvárosi megoldások, amelyek arra irányulnak, hogy minél kevesebben próbáljanak gépkocsival behajtani a városközpontokba (London és Stockholm csak két példa erre).
|
4.5 Glavna naloga dialoga o podnebnih spremembah bi bilo razširjanje informacij o primerih dobre prakse, na primer iz držav, ki si prizadevajo pripraviti delovne načrte za zmanjšanje odvisnosti od fosilnih goriv. Drugi primeri so rešitve nekaterih velemest v zvezi z zmanjšanjem uporabe avtomobilov za prevoz na delo do mestnih središč (kot na primer v Londonu in Stockholmu).
|
|
4.6 A Párbeszédet 2006/2007 telén kellene megkezdeni. Befejezési határidőre nincs szükség. Szorosan kapcsolódnia kell a fenntartható fejlődés jövőképének kommunikálására irányuló erőfeszítésekhez. Az éghajlatváltozás nyilvánvalóan jó lehetőséget biztosít a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kérdések kézzelfoghatóbbá tételére.
|
4.6 Dialog se mora začeti pozimi 2006/2007. Določitev skrajnega roka ni potrebna. Dialog mora biti tesno povezan s prizadevanjem za posredovanje vizije trajnostnega razvoja. Vprašanja podnebnih sprememb bodo dejansko zagotovila večjo težo vprašanjem trajnostnega razvoja.
|
|
4.7 Az éghajlatváltozásról szóló egyetlen párbeszéd sem lehetséges a helyi, illetve regionális szintű érdekelt felek egyértelmű és folyamatos részvétele nélkül. A tervezéshez és az eszmecseréhez pénzügyi támogatást kell biztosítani. Nyilvánvalóan szükség lesz némi időre a kapacitásépítéshez a közösségeken és a szervezett civil társadalmon belül, csakúgy, mint a szociális partnerek körében.
|
4.7 Z državljani ne bo mogoče vzpostaviti nobenega dialoga o podnebnih spremembah brez jasnega in stalnega sodelovanja zainteresiranih strani na lokalni in regionalni ravni. Za načrtovanje in izmenjavo mnenj bo potrebna finančna pomoč. Seveda bo potreben čas, da bodo lokalne skupnosti, organizirana civilna družba in socialni partnerji za to usposobljeni.
|
|
4.8 Az 1992-es riói és a 2002-es johannesburgi konferencia folytatásaként 2012-ben újabb ENSZ-konferenciára kerül sor a fenntartható fejlődésről. Az EGSZB azt ajánlja, hogy a 2012-es legközelebbi konferencia témája kifejezetten az éghajlatváltozás és annak globális hatása legyen. Az EGSZB és az ILO, valamint az EGSZB és az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa között kezdeményezett együttműködés lehetőséget fog nyújtani az éghajlatváltozás globális hatásainak közös tanulmányozására. Az együttműködés rávilágít majd arra is, hogy a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek hogyan válhatnak az éghajlatváltozás elleni küzdelem aktív szereplőivé.
|
4.8 Leta 2012 bodo Združeni narodi organizirali konferenco o spremljanju trajnostnega razvoja, ki sledi konferenci v Riu iz leta 1992 in konferenci v Johannesburgu iz leta 2002. EESO močno priporoča, naj konferenca leta 2012 obravnava zlasti podnebne spremembe in vpliv teh sprememb na svetovni ravni. Sodelovanje med EESO in Mednarodno organizacijo dela (ILO) ter med EESO in Ekonomsko-socialnim svetom Združenih narodov bo ponujalo priložnosti za skupne študije učinkov podnebnih sprememb na svetovni ravni. To sodelovanje bo pokazalo tudi, kako bi lahko bili socialni partnerji in organizirana civilna družba aktivni udeleženci v boju proti podnebnim spremembam.
|
|
5. A tudatosság és a támogatás elősegítésének eszközei
|
5. Instrumenti za spodbujanje ozaveščenosti in podpore
|
|
5.1 Elsősorban a helyi, a regionális, valamint a nemzeti szint felelőssége kell hogy legyen, hogy a polgárok figyelmét ráirányítsa az éghajlatváltozásra és annak következményeire, és mindezt uniós szintű támogatással és kezdeményezések révén kell megvalósítani. A cél nem "előre csomagolt" válaszok nyújtása, hanem olyan alulról kiinduló megközelítés alkalmazása, amely arra buzdítja a polgárokat, hogy terjesszék elő az általuk előnyben részesített megoldásokat.
|
5.1 Spodbujanje ozaveščenosti državljanov o podnebnih spremembah in njihovih posledicah mora biti predvsem odgovornost lokalnih, regionalnih in nacionalnih oblasti s podporo in pobudami na ravni EU. Ni ji treba predložiti vnaprej oblikovanih odgovorov, ampak mora uporabiti pristop od spodaj navzgor, ki državljane spodbuja, da predlagajo lastne rešitve.
|
|
5.2 A civil szervezetek közül különösen a fogyasztói szervezetekre hárul majd az a fontos feladat, hogy mozgósítsák a fogyasztókat és támogassák elkötelezett részvételüket. A fogyasztók az általuk vásárolt termékeken és szolgáltatásokon keresztül jelentős nyomást gyakorolnak – illetve gyakorolhatnak – a piacra. Az európai fogyasztói mozgalmak számára ez valódi kihívást jelent majd.
|
5.2 Med organizacijami civilne družbe bodo pri vključevanju potrošnikov in spodbujanju aktivne vključenosti pomembne zlasti potrošniške organizacije. Potrošniki izvajajo oziroma lahko izvajajo velik pritisk na trg s proizvodi in storitvami, ki jih izberejo. Za Evropsko združenje potrošnikov bo to pravi izziv.
|
|
5.3 A szociális partnerekre hárul az a különleges feladat, hogy kielemezzék az éghajlatváltozásnak a munkával töltött időre gyakorolt hatását, és megfelelő enyhítési vagy alkalmazkodási stratégiákat javasoljanak. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem szociális dimenziója az egész feladat kulcsfontosságú része.
|
5.3 Socialni partnerji bodo imeli posebno odgovornost za analiziranje vpliva podnebnih sprememb na delovno življenje in predlaganje ustreznih strategij za omilitev ali prilagajanje. Socialna razsežnost boja proti podnebnim spremembam je ključna sestavina celotnih prizadevanj.
|
|
5.4 Az éghajlatváltozás elleni harcban csak az ipar és a vállalatok aktív támogatása és együttműködése révén aratható győzelem. Az ipar kulcsszerepet játszhat abban, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdések szerves részét alkossák a tervezésnek, a termelésnek, a marketingnek és az értékelésnek. Az ipari vállalatok számára előnyös lehetne, ha további információt építenének be éves beszámolóikba az éghajlatváltozás terén végzett munkájukról. Az éghajlatváltozással összefüggő kérdésekben mutatott aktivitás sikeres marketingkoncepciónak bizonyulhat.
|
5.4 Uspešen boj proti podnebnim spremembam ne bo možen brez aktivne podpore in sodelovanja industrije in podjetij. Industrija ima lahko ključno vlogo pri vključevanju vprašanj podnebnih sprememb v načrtovanje, proizvodnjo, trženje in ocenjevanje. Industrija bi lahko imela korist od vključevanja več informacij o svojem prizadevanju proti podnebnim spremembam v svoja letna poročila. Aktivna udeležba pri obravnavi vprašanj podnebnih sprememb bi se lahko izkazala za uspešen marketinški koncept.
|
|
5.5 Az éghajlatváltozás hatásairól szóló vitákban számos megfigyelő támogat különféle adózási, illetve egyéb pénzügyi ösztönzőket. Kétségtelen, hogy az effajta motiváló eszközök kézzelfogható eredményeket szülhetnek, azonban óvatosan kell őket alkalmazni. Például a gépkocsi-üzemanyagok megadóztatása negatív társadalmi hatást vált ki a gyéren lakott területeken. Ha a gépkocsivezetőknek díjat kell fizetniük azért, hogy behajthassanak járművükkel a város központi területeire, az a közlekedési helyzet egészére nézve pozitívan hat, de az effajta rendszert új tömegközlekedési beruházásokkal kell társítani, máskülönben új egyenlőtlenségek keletkeznének a terhek társadalmi-gazdasági eloszlásában: akik megengedhetik maguknak, továbbra is autóval járnak majd, akik pedig nem, azoknak olyan tömegközlekedési rendszerre kell hagyatkozniuk, amely nem biztos, hogy valóban hatékony.
|
5.5 V razpravah o učinkih podnebnih sprememb več opazovalcev izraža podporo različnim oblikam davčnih ali drugih finančnih spodbud. Nobenega dvoma ni, da lahko dajo takšne spodbude zelo dobre rezultate. Vseeno jih je treba previdno uporabiti. Obdavčenje goriva za avtomobile bo na primer imelo negativne socialne posledice za ljudi na redko poseljenih območjih. Zaračunavanje avtomobilistom pri vstopu v mestna središča pozitivno vpliva na celotno stanje v prometu, vendar morajo tak sistem spremljati nove naložbe v javni prevoz. Sicer bo strošek ustvaril novo socialno-ekonomsko neravnovesje: tisti, ki si lahko privoščijo uporabo avtomobila, ga bodo še naprej uporabljali, medtem ko se bodo morali tisti, ki si tega ne morejo privoščiti, opreti na sisteme javnega prevoza, ki niso nujno najbolj učinkoviti.
|
|
5.6 A közfigyelem felkeltésének másik fontos eszköze olyan környezeti irányítási eljárások bevezetése lenne, mint amilyen például a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS), amely a 761/01. sz. tanácsi rendelet által létrehozott önkéntes rendszer. Az EMAS célja azon szervezetek elismerése és jutalmazása, amelyek túlhaladnak a jogszabályi előírások teljesítésén, és folyamatosan javítják környezeti teljesítményüket.
|
5.6 Drugo pomembno sredstvo za ozaveščanje bi bila uvedba postopka okoljskega upravljanja, kot je EMAS (Sistem okoljskega ravnanja in presoje; Eco-Management and Audit Scheme), prostovoljni sistem, ustanovljen z Uredbo Evropskega parlamenta in Sveta (ES) št. 761/01, ki si prizadeva za priznavanje in nagraditev organizacij, ki upoštevajo več kot samo minimalne pravne zahteve in stalno izboljšujejo svoje okolju prijazno delovanje.
|
|
5.7 Az EMAS alkalmazásával az egyes szervezetek és intézmények konkrét módokat találnak arra, hogy megmérjék és csökkentsék a különféle tevékenységek (pl. energia- és anyagfelhasználás, illetve személyautóval, vasúton vagy repülővel való utazás) környezeti hatásait. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság mérlegelhetné az EMAS bevezetését és különösen az ülések helyszínére történő utazás szennyezési következményeinek kiszámítását, ezt követően pedig kompenzációs intézkedéseket vezethetne be (vö. a melléklet előzetes számításaival).
|
5.7 S pomočjo sistema EMAS posamezne organizacije in institucije preučujejo konkretne načine za merjenje in zmanjševanje okoljskih učinkov posameznih dejavnosti, na primer uporabe energije in materialov ter potovanj z osebnim avtomobilom, vlakom ali letalom.Evropski ekonomsko-socialni odbor bi lahko razmislil o uvedbi sistema EMAS, predvsem pa razmislil o možnosti izračuna emisij, ki jih povzročajo potovanja na seje, ter o uvedbi kompenzacijskih ukrepov (glej prilogo z nekaj začetnimi izračuni).
|
|
5.8 Egy másik vita tárgyát képező javaslat arra irányul, hogy az árucikkek eladási árán kívül azok szállítási költségét is tüntessék fel az árcédulán. Ez további alapinformációt nyújthatna a fogyasztóknak az alternatív árucikkek közötti választáshoz.
|
5.8 Razpravlja se tudi o predlogu pripisa prevoznih stroškov k celotnim stroškom za posamično postavko. S tem bi imeli potrošniki več osnovnih informacij pri izbiri ene od alternativnih možnosti.
|
|
6. A civil társadalom előtt álló kihívás
|
6. Izziv za civilno družbo
|
|
6.1 Az európai szinten szervezett civil társadalom a riói és a johannesburgi világkonferenciák óta dolgozik a fenntartható fejlődés problémáin.
|
6.1 Organizirana civilna družba je na evropski ravni obravnavala vprašanja trajnostnega razvoja vse od svetovnih konferenc v Riu in Johannesburgu.
|
|
6.2 A szervezett civil társadalomnak egyedülálló lehetősége van arra, hogy érdemi szerepet töltsön be az éghajlatváltozásról szóló európai párbeszédben. A civil társadalom hozzájárulása elsősorban 5 területen összpontosulhat:
|
6.2 Organizirana civilna družba ima edinstveno priložnost, da prevzame pomembno vlogo v predlaganem evropskem dialogu o podnebnih spremembah. Prispevek civilne družbe bi lahko osredotočili predvsem na 5 področij:
|
|
- aktív részvétel az éghajlatváltozásra és hatásaira irányuló figyelem felkeltésében;
|
- aktivno sodelovanje pri ozaveščanju o podnebnih spremembah in njihovih učinkih;
|
|
- a fogyasztók és egyéb létfontosságú csoportok ösztönzése arra, hogy olyan egyértelmű fogyasztási szokásokat vegyenek át, amelyek figyelembe veszik az éghajlatváltozás hatásait is;
|
- vključevanje potrošnikov in drugih ključnih skupin, da sprejmejo jasne potrošniške navade, ki upoštevajo vpliv podnebnih sprememb;
|
|
- új városrendezési programok kezdeményezése, befolyásolása és támogatása (a lakhatást, a közlekedést és az ingázást is beleértve);
|
- začetek, vplivanje in podpiranje novih programov za urbanistično planiranje, vključno s stanovanji, prevozom ter vsakodnevnim prevozom na delo/v šolo in domov;
|
|
- a polgárok és a kormányok közötti közvetítői szerep betöltése az éghajlatváltozás enyhítésével és – hosszabb távon – a jelenlegi folyamatok megfékezésével kapcsolatos ügyekben;
|
- prevzemanje vloge veznega člena med državljani in vladami o vprašanjih omilitve podnebnih sprememb in dolgoročno o zaustavitvi sedanjih postopkov;
|
|
- együttműködés más országok és régiók civil társadalmával az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére irányuló konstruktív cselekvés érdekében.
|
- sodelovanje s civilno družbo v drugih državah in regijah, da se sprejmejo konstruktivni ukrepi za omilitev učinkov podnebnih sprememb.
|
|
6.3 Az Európai Tanács kijelentéseivel összhangban az EGSZB interaktív hálózatot alakított ki az uniós tagállamok valamennyi gazdasági és szociális tanácsával. A hálózat különösen a lisszaboni stratégiára összpontosít.
|
6.3 V skladu z izjavami Evropskega sveta je EESO vzpostavil interaktivno mrežo z vsemi ekonomskimi in socialnimi sveti v vseh državah članicah EU. Omrežje se zlasti osredotoča na lizbonsko strategijo.
|
|
6.4 Az EGSZB nyitott a hálózat bővítésére, hogy az az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdéseket és Európának az éghajlatváltozás hatásaira adott válaszait is felölelje.
|
6.4 EESO je naklonjen širitvi omrežja za vključitev vprašanj v zvezi s podnebnimi spremembami in odgovori Evrope na učinke teh sprememb.
|
|
|
|
|
Brüsszel, 2006. szeptember 22.
|
V Bruslju, 25. septembra 2006
|
|
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
|
Predsednica
|
|
elnöke
|
Evropskega ekonomsko-socialnega odbora
|
|
Anne-Marie Sigmund
|
Anne-Marie Sigmund
|
|
[1] (vö. Michel Rocard-nak a 2001 áprilisában az EGSZB konzultatív fórumán tett kijelentésével)
|
[1] Prim. izjavo g. Rocarda na forumu interesnih skupin EESO v aprilu 2001.
|
|
[2] COM(2005) 35 final, 8. o.
|
[2] COM (2005) 35 konč, str. 8
|
|
[3] Pl. a freiburgi házépítési projekt.
|
[3] Npr. gradnja stanovanj v Freiburgu.
|
|
--------------------------------------------------
|
--------------------------------------------------
|