[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

[pic] | KOMISIJA EVROPSKIH SKUPNOSTI |

Brüsszel, 15.12.2005

Bruselj, 15.12.2005

COM(2005) 650 végleges

COM(2005) 650 konc.

2005/0261 (COD)

Javaslat

Predlog

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

UREDBA EVROPSKEGA PARLAMENTA IN SVETA

a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I)

o uporabi prava v pogodbenih obligacijskih razmerjih (Rim I)

(előterjesztő: a Bizottság)

(predložila Komisija)

INDOKOLÁS

OBRAZLOŽITVENI MEMORANDUM

1. A JAVASLAT HÁTTERE

1. Ozadje predloga

1.1. A javaslat történeti háttere és célkitűzése

1.1. Zgodovinsko ozadje in cilji predloga

A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1968. évi Brüsszeli Egyezmény lehetővé teszi a felperes számára, hogy több bíróság közül válasszon, ami annak a kockázatával jár együtt, hogy az egyik fél kizárólag azért választja valamely tagállam bíróságaival szemben inkább egy másik tagállam bíróságait, mert ennek joga számára előnyösebb. E kockázat csökkentése érdekében a tagállamok ugyanezen jogalapon 1980-ban aláírták a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló Római Egyezményt.

Bruseljska konvencija iz leta 1968 o pristojnosti in izvrševanju sodnih odločb v civilnih in gospodarskih zadevah vsebuje možnosti, ki tožniku omogočajo, da izbira med več sodišči, zaradi česar obstaja tveganje, da bi pogodbena stranka raje izbrala sodišča ene države članice kot sodišča druge države članice samo zato, ker bi se v tej državi uporabljalo zanjo ugodnejše pravo. Za zmanjšanje tega tveganja so države članice leta 1980 na isti pravni podlagi podpisale Rimsko konvencijo o uporabi prava v pogodbenih obligacijskih razmerjih.

Az Amszterdami Szerződés új lendületet adott a közösségi jogi eredetű nemzetközi magánjognak. Így a Közösség e jogalapon elfogadta többek között az ún. „Brüsszel I” rendeletet[1], mely a tagállamok közötti kapcsolatokban az 1968. évi Brüsszeli Egyezmény helyébe lépett. 2003. július 22-én a Bizottság előterjesztette a szerződésen kívüli kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló rendeletre („Róma II”) irányuló javaslatot[2]. Ettől kezdve közösségi szinten a Római Egyezmény az egyedüli olyan nemzetközi magánjogi eszköz, mely nemzetközi szerződés alakját ölti. Az ebből adódó hátrányok annál is inkább indokolatlanok, mivel a „Brüsszel I”, a „Róma II”, valamint az 1980. évi Római Egyezmény olyan elválaszthatatlan egységet képez, mely közösségi szinten a polgári vagy kereskedelmi jellegű szerződéses vagy szerződésen kívüli kötelezettségekre vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályokat célozza.

Amsterdamska pogodba je dala nov zagon mednarodnemu zasebnemu pravu po izvoru iz Skupnosti. Tako je Skupnost na tej pravni podlagi sprejela zlasti t.i. Uredbo „Bruselj I“[1], ki je v razmerjih med državami članicami nadomestila Bruseljsko konvencijo iz leta 1968. Komisija je 22. julija 2003 predložila predlog Uredbe o uporabi prava v nepogodbenih obligacijskih razmerjih („Rim II“)[2]. Od takrat je Rimska konvencija edini instrument na področju mednarodnega zasebnega prava na ravni Skupnosti, ki še ima obliko mednarodne pogodbe. Nevšečnosti, ki izhajajo iz take ureditve, so še toliko manj upravičene, ker instrumenti „Bruselj I“, „Rim II“ in Rimska konvencija iz leta 1980 tvorijo neločljivo celoto, ki zajema pravila mednarodnega zasebnega prava na področju obligacijskih razmerij, pogodbenih ali nepogodbenih, v civilnih ali gospodarskih zadevah, na ravni Skupnosti.

1.2. A javaslat indokolása

1.2. Razlogi za predlog

A bécsi cselekvési terv[3] rámutatott arra, milyen fontos a kollíziós szabályok összeegyeztethetősége a bírósági határozatok kölcsönös elismerése célkitűzésének megvalósításához. A 2000. évi kölcsönös elismerési program[4] hangsúlyozza, hogy a kollíziós szabályok harmonizálását célzó intézkedések olyan kísérő intézkedések, melyek megkönnyítik a kölcsönös elismerés elvének végrehajtását. Nemrégen a Hágai Programban[5] az Európai Tanács emlékeztetett arra, hogy a szerződéses kötelezettségekre („Róma I”) vonatkozó kollíziós szabályokkal kapcsolatos munkát „ tevékenyen folytatni kell ”. A Tanács és a Bizottság e program végrehajtását célzó cselekvési terve 2005-re irányozza elő a „Róma I” javaslat elfogadását[6].

Pomen združljivosti pravil o izbiri prava pri doseganju cilja vzajemnega priznavanja sodnih odločb je bil potrjen v Dunajskem akcijskem načrtu[3]. Program vzajemnega priznavanja[4] iz leta 2000 je ukrepe za usklajevanje pravil o izbiri prava postavil za spremljevalne ukrepe, ki olajšujejo izvajanje načela vzajemnega priznavanja. Nedavno pa je v Haaškem programu[5] Evropski svet opozoril, da se mora „intenzivno izvajati“ delo glede pravil o izbiri prava v zvezi s pogodbenimi obveznostmi („Rim I“). V akcijskem načrtu Sveta in Komisije za izvajanje tega programa je predvideno sprejetje predloga Uredbe „Rim I“ za leto 2005[6].

2. AZ ÉRDEKELT FELEKKEL ÉS MÁS INTÉZMÉNYEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓ EREDMÉNYEI – HATÁSVIZSGÁLAT

2. Rezultati posvetovanj z zainteresiranimi stranmi in drugimi institucijami – presoja vplivov

E javaslatot megelőzte a tagállamok, más intézmények és a civil társadalom – mindenekelőtt a 2003. január 14-i zöld könyv[7] keretében folytatott – széles körű konzultációja, melyet 2004. január 7-én Brüsszelben nyilvános meghallgatás követett. A kormányok, egyetemek, jogászok és különböző gazdasági szereplők által a zöld könyvre küldött körülbelül 80 válasz[8] megerősítette, hogy a Római Egyezmény az érintett körök által nem csak jól ismert, hanem nagyon is értékelt jogi eszköz; a nagy többség helyeselte egy közösségi rendeletté való átalakítását, utalva azonban egyes szabályai modernizálásának szükségességére. A Bizottság ezenkívül 1999. november 4-én és 5-én már szervezett egy nyilvános meghallgatást „Elektronikus kereskedelem: joghatóság és alkalmazandó jog” címmel, mely során körülbelül 75 írásos hozzájárulást kapott.

Ta predlog je rezultat obsežnega posvetovanja z državami članicami, drugimi institucijami in civilno družbo, zlasti v okviru Zelene knjige z dne 14. januarja 2003[7] pred javno obravnavo v Bruslju 7. januarja 2004. Približno 80 odgovorov na vprašanja iz Zelene knjige[8], ki so jih poslale vlade, univerze, pravniki in različni udeleženci v gospodarstvu, je potrdilo, da je Rimska konvencija ne le dobro poznan, ampak tudi cenjen instrument v zadevnih krogih, ki so se v veliki večini izrekli za pretvorbo te konvencije v uredbo Skupnosti, hkrati pa potrdili potrebo po posodobitvi nekaterih pravil Konvencije. Poleg tega je Komisija 4. in 5. novembra 1999 že organizirala javno obravnavo z naslovom „Elektronsko poslovanje: pristojnost in uporaba prava“ in v okviru te obravnave prejela približno 75 pisnih prispevkov.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, illetve az Európai Parlament a 2004. január 29-i[9], illetve február 12-i[10] véleményében támogatta, hogy az egyezményt alakítsák át közösségi rendeletté, valamint modernizálják.

Ekonomsko-socialni odbor in Evropski parlament sta se v svojih mnenjih z 29. januarja 2004[9] oz. 12. februarja 2004[10] izrekla za pretvorbo Konvencije v uredbo Skupnosti ter za njeno posodobitev.

2005. február 17-én a tagállamok szakértői összeültek, hogy megvizsgálják a „Róma I” rendeletnek a Bizottság szolgálatai által készített előzetes tervezetét.

Strokovnjaki držav članic so se 17. februarja 2005 sestali, da bi proučili predhodni osnutek Uredbe „Rim I“, ki so ga pripravile službe Komisije.

Figyelemmel arra, hogy e javaslat korlátozott mértékben hat ki a fennálló jogi keretre és az érintett körökre, a Bizottság úgy döntött, nem végez formális hatásvizsgálatot. A javaslat ugyanis nem új jogi szabályozás kialakítását, hanem egy meglévő egyezmény közösségi jogi eszközzé alakítását célozza. Másfelől a véghezvitt módosítások lehetővé teszik a Római Egyezmény bizonyos rendelkezéseinek modernizálását, valamint azok világosabb és pontosabb megszövegezését, ezáltal erősítve a jogbiztonságot, azonban nem vezetnek be olyan új elemeket, melyek a fennálló jogi szabályozást tartalmilag módosítanák. Valamennyi bevezetett módosításnál figyelembe vették a Bizottság által e témában szervezett és a nyilvánosság számára széles körben hozzáférhető számos konzultáció eredményeit. A bevezetett módosítások jellegét és hatását az egyes cikkekhez fűzött egyedi megjegyzések mutatják be részletesebben (lásd a lenti 4.2. pontot).

Ob upoštevanju omejenega vpliva tega predloga na obstoječi zakonodajni okvir in zadevne kroge se je Komisija odločila, da ne bo opravila uradne presoje vplivov. Dejansko namen predloga ni vzpostaviti novega sklopa pravnih pravil, ampak pretvoriti obstoječo konvencijo v instrument Skupnosti. Poleg tega uvedene spremembe omogočajo posodobitev nekaterih določb Rimske konvencije ter njihovo izboljšanje v smislu jasnosti in natančnosti besedila, s čimer se krepi pravna varnost, ne da se bili s tem uvedli novi elementi, ki bi lahko bistveno spremenili obstoječi pravni sistem. Pri vseh uvedenih spremembah izbrana rešitev upošteva rezultate številnih posvetovanj, ki jih je organizirala Komisija v okviru tega projekta, pri čemer so ti rezultati v veliki meri dostopni javnosti. Za nadaljnje podatke v zvezi z naravo in vplivom uvedenih sprememb glej posebna pojasnila za vsak člen posebej (točka 4.2 spodaj).

3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI

3. Pravni elementi predloga

3.1. Jogalap

3.1. Pravna podlaga

A kollíziós szabályok az Amszterdami Szerződés hatálybalépése óta az EKSz. 61. cikke c) pontjának hatálya alá tartoznak. Az EKSz-nek a Nizzai Szerződéssel módosított 67. cikke értelmében a rendeletet az EKSz. 251. cikkében szabályozott együttdöntési eljárás keretében fogják elfogadni. A 65. cikk b) pontja szerint „a … polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén … és a belső piac megfelelő működéséhez szükséges mértékben elfogadásra kerülő intézkedések magukban foglalják: … a tagállamokban alkalmazandó kollíziós … szabályok összeegyeztethetőségének előmozdítását …”. A közösségi jogalkotó tehát mérlegelési jogkörrel rendelkezik annak megállapításakor, hogy egy adott intézkedés szükséges-e a belső piac megfelelő működéséhez. A belső piac megfelelő működéséhez szükség van a szerződéses kötelezettségekre vonatkozó kollíziós szabályok harmonizálására.

Pravila o izbiri prava od začetka veljavnosti Amsterdamske pogodbe temeljijo na členu 61(c) Pogodbe ES. Na podlagi člena 67 Pogodbe ES, kakor je bila spremenjena s Pogodbo iz Nice, se ta uredba sprejme v skladu s postopkom soodločanja iz člena 251 Pogodbe ES. Člen 65(b) navaja, da „[u]krepi na področju pravosodnega sodelovanja v civilnih zadevah [...], ki jih je treba sprejeti [...], kolikor so potrebni za pravilno delovanje notranjega trga, vključujejo: [...] spodbujanje združljivosti predpisov, ki se uporabljajo v državah članicah glede kolizije zakonov [...]“ . Zakonodajalec Skupnosti ima torej neko stopnjo diskrecijske pravice, da določi, če je nek ukrep potreben za pravilno delovanje notranjega trga. Usklajevanje pravil o izbiri prava za pogodbena obligacijska razmerja je potrebno za pravilno delovanje notranjega trga.

Az EKSz. IV. címe, melynek hatálya alá tartozik az e javaslat által lefedett terület, nem alkalmazandó Dániára a rá vonatkozó jegyzőkönyv értelmében. Nem alkalmazandó Írországra és az Egyesült Királyságra sem, kivéve, ha ezen országok a Szerződéshez csatolt jegyzőkönyvben megállapított feltételekkel csatlakozni kívánnak e kezdeményezéshez.

Naslov IV Pogodbe ES, na katerem temelji področje, ki ga zajema ta predlog, se ne uporablja za Dansko v skladu s protokolom o njenem stališču. Prav tako se ne uporablja za Združeno kraljestvo in Irsko, razen če ti državi izkoristita svojo pravico, da se pridružita tej pobudi pod pogoji, opredeljenimi v Protokolu, ki je priložen k Pogodbi.

3.2. A szubszidiaritás és az arányosság elve

3.2. Načeli subsidiarnosti in sorazmernosti

A javaslat célkitűzését – vagyis az érintett területen hozott bírósági határozatok jobb kiszámíthatóságának biztosítása érdekében a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogra vonatkozó egységes szabályok elfogadását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés hatása miatt közösségi szinten jobban megvalósítható. Következésképpen a Közösség a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket hozhat. Másfelől azáltal, hogy a jogbiztonságot anélkül erősíti, hogy megkövetelné a szerződéses anyagi jog harmonizálását, a kollíziós szabályok harmonizálásának technikája teljes mértékben figyelembe veszi az említett cikkben foglalt arányosság elvét.

Države članice ne morejo zadovoljivo doseči cilja predlaganega ukrepa, in sicer sprejetja enotnih pravil o uporabi prava v pogodbenih obligacijskih razmerjih za zagotovitev boljše predvidljivosti sodnih odločb v zvezi s tem področjem, torej se zaradi učinkov ukrepa laže doseže na ravni Skupnosti. Posledično Skupnost lahko ukrepa v skladu z načelom subsidiarnosti iz člena 5 Pogodbe ES. Poleg tega tehnika usklajevanja pravil o izbiri prava s krepitvijo pravne varnosti, ne da bi zahtevala usklajevanje materialnih pravil notranjega prava, v celoti spoštuje načelo sorazmernosti iz navedenega člena.

A szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló jegyzőkönyv 6. pontja kimondja, hogy „azonos feltételek mellett az irányelveket a rendeletekkel szemben … előnyben kell részesíteni”. E javaslat esetén azonban a rendelet tűnik a legmegfelelőbb jogi eszköznek, mivel rendelkezései az alkalmazandó jogra vonatkozó olyan egységes, részletes, pontos és feltétel nélküli szabályokat fogalmaznak meg, melyek a nemzeti jogba való átültetés tekintetében nem igényelnek semmilyen intézkedést. Ha azonban a tagállamok az átültetés során rendelkeznének bizonyos mérlegelési jogkörrel, ismét bekövetkezne a jogbizonytalanság, melyet a javaslat éppen meg akar szüntetni.

V točki 6 Protokola o uporabi načel subsidiarnosti in sorazmernosti je navedeno, da „[...] bi bilo treba ob sicer enakih pogojih dati prednost direktivam pred uredbami [...]“ . Vendar se za ta predlog zdi uredba primernejši instrument, saj določbe uredbe opredeljujejo enotna pravila o uporabi prava, ki so podrobna, natančna in brezpogojna ter ne potrebujejo nobenega drugega ukrepa za prenos v nacionalno zakonodajo. Če pa bi imele države članice večji obseg možnosti pri prenosu v svojo zakonodajo, bi s tem ponovno uvedli pravno negotovost, ki naj bi se ravno s tem predlogom odpravila.

4. A JAVASLAT RENDELKEZÉSEINEK VIZSGÁLATA

4. Pregled določb predloga

4.1. A jogi eszköz jellegével kapcsolatos kiigazítások

4.1. Prilagoditve, povezane z naravo instrumenta

A tartalmi módosításoktól (4.2. pont) eltekintve a Római Egyezmény (a továbbiakban: az Egyezmény) és a rendelet jogi természetéből fakadó nyilvánvaló különbségek miatt szükség van bizonyos kiigazításokra: az egyszerű formális kiigazításokon kívül ide tartozik például a szerződő államok lehetősége, hogy fenntartásokkal éljenek (22. cikk), vagy hogy az értesítési eljárás után új kollíziós szabályokat fogadjanak el (23. cikk), továbbá ide tartozik az Egyezmény korlátozott időbeli hatálya (30. cikk). Tárgytalanná válik az Egyezményhez csatolt, annak a Bíróság általi értelmezéséről szóló két jegyzőkönyv is.

Poleg vsebinskih sprememb (točka 4.2) je zaradi očitnih razlik v pravni naravi med Rimsko konvencijo (v nadaljevanju „Konvencija“) in Uredbo upravičeno določeno število prilagoditev: poleg popolnoma oblikovnih imajo države pogodbenice na primer možnost, da izrazijo pridržke (člen 22), sprejmejo se lahko nova pravila o izbiri prava po predložitvi sporočila (člen 23) in trajanje Konvencije je omejeno (člen 30). Prav tako nista več potrebna oba protokola, priložena h Konvenciji, o razlagi Konvencije s strani Sodišča.

4.2. A Római Egyezmény szabályainak modernizálását célzó kiigazítások

4.2. Prilagoditve za posodobitev pravil Rimske konvencije

Az Egyezmény és a rendelet közötti hasonlóságra figyelemmel a vizsgálat azon rendelkezésekre korlátozódik, melyek az Egyezményt tartalmilag módosítják.

Zaradi podobnosti med Konvencijo in predlagano uredbo so v pregledu določb predstavljene samo vsebinske spremembe glede na Konvencijo.

1. cikk – Tárgyi hatály

Člen 1 – Področje uporabe

A javasolt módosítások célja a jövőbeli „Róma I” jogi eszköz hatályának a „Brüsszel I” rendelethez való igazítása, valamint a Tanács és az Európai Parlament által a „Róma II” tervezettel kapcsolatban folytatott munka figyelembevétele. Az e) pont megerősíti a választottbírósági megállapodások és joghatósági kikötések kizárását, mivel a zöld könyvre adott válaszok többsége úgy ítélte meg, hogy előbbiek nemzetközi szinten már megfelelő szabályozást nyertek, míg a joghatósági kikötésre alkalmazandó jog kérdésére a „Brüsszel I” rendeletnek kellene irányadónak lennie. Az f) pont egyetlen szabályba foglalja az Egyezmény e) pontját, valamint f) pontjának társasági jogi rendelkezéseit. Az Egyezmény f) pontjának első mondatát el kellett hagyni, mivel a képviseletre vonatkozóan külön szabályozás került bevezetésre (7. cikk). Az i. pont az előszerződéses kötelezettségek olyan minősítését javasolja, mely a zöld könyvre adott válaszoknak megfelelően megerősíti az Unión belüli jogrendszerek többségének vizsgálatát, valamint a „Brüsszel I” rendelet 5. cikke (1) bekezdésével kapcsolatosan a Bíróság által hatásköre keretében adott, a szerződés fogalmának megszorító értelmezését: a nemzetközi magánjog alkalmazásában deliktuális kötelezettségeket jelentenek, és a jövőbeli „Róma II” jogi eszköz hatálya alá tartoznak.

Namen predlaganih sprememb je uskladiti področje uporabe prihodnjega instrumenta „Rim I“ s področjem uporabe Uredbe „Bruselj I“ ter upoštevati delo Sveta in Parlamenta pri pripravi osnutka Uredbe „Rim II“. Točka (e) potrjuje izključitev arbitražnih dogovorov in dogovorov o izbiri sodišča, saj je v večini odgovorov na vprašanja iz Zelene knjige ugotovljeno, da so arbitražni dogovori že zadovoljivo urejeni na mednarodni ravni, vprašanje uporabe prava za klavzulo o izbiri sodišča pa bi moralo biti dokončno rešeno z Uredbo „Bruselj I“. V točki (f) so v enotno pravilo združeni točka (e) in elementi v zvezi s pravom družb iz točke (f) Konvencije. Prvi stavek točke (f) Konvencije je bil črtan, ker je bilo uvedeno posebno pravilo glede zastopstva (člen 7). V točki (i) je predlagana opredelitev predpogodbenih obligacijskih razmerij, ki glede na prejete prispevke potrjuje analizo večine pravnih sistemov v Uniji in omejevalni koncept pogodbe, ki ga je sprejelo Sodišče v okviru svoje sodne prakse v zvezi s členom 5(1) Uredbe „Bruselj I“: za potrebe mednarodnega zasebnega prava bodo ta razmerja opredeljena kot deliktna in jih bo urejal prihodnji instrument „Rim II“.

2. cikk – Harmadik ország jogának alkalmazása

Člen 2 – Uporaba prava tretje države

A „Róma II” tervezettel kapcsolatos vitákból kitűnik, hogy az Egyezmény 2. cikkének címe egyes nyelvi változatokban – melyek „általános jellegről” szólnak – tévedésekhez vezet: így a világosság érdekében hasznosnak tűnt a módosítása.

Razprave v zvezi z osnutkom Uredbe „Rim II“ so pokazale, da lahko naslov člena 2 Konvencije v nekaterih jezikovnih različicah – ki vsebujejo izraz „univerzalnost“ – povzroča zmedo: zato se je zdelo koristno, da se ta naslov zaradi jasnosti spremeni.

3. cikk – A jogválasztás szabadsága

Člen 3 – Svoboda izbire

Az (1) bekezdés 2. és 3. mondatának javasolt módosításai értelmében a bírónak egy pusztán feltételezett akarat helyett a tényleges hallgatólagos akaratot kell vizsgálnia: a módosítások egyrészről a felek magatartásának figyelembevételét javasolják, másrészről pedig tisztázzák a jogválasztás jelentőségét, hogy ily módon növeljék a jogi kiszámíthatóságot.

Predlagane spremembe drugega in tretjega stavka odstavka 1 spodbujajo sodišče, da namesto popolnoma hipotetične volje pogodbenih strank poišče njuno dejansko, a neizraženo voljo: po eni strani spremembe predlagajo, da se upošteva obnašanje pogodbenih strank, po drugi strani pa si prizadevajo razjasniti vlogo izbire sodišča, da bi se tako okrepila pravna predvidljivost.

Az Egyezmény központi elve, az akaratszabadság erősítése érdekében a (2) bekezdés lehetővé teszi, hogy a felek alkalmazandó jogként egy nem nemzeti jogot válasszanak. A megfogalmazás lehetővé teszi különösen az UNIDROIT elveinek, az európai szerződéses jog elveinek vagy valamely jövőbeni közösségi jogi eszköznek a választását, megtiltja azonban a nem elég pontos lex mercatoria vagy olyan magánkodifikációk választását, melyeket a nemzetközi közösség nem ismerne el kellőképpen. Az áruk nemzetközi adásvételéről szóló Bécsi Egyezmény 7. cikke (2) bekezdésének mintájára a szöveg előírja, hogyan kell eljárni akkor, ha a szerződéses jog bizonyos területeit a választott nem nemzeti jog kifejezetten nem szabályozza.

Da bi se še bolj okrepila samostojnost volje pogodbenih strank, kar je ključno načelo Konvencije, jima odstavek 2 omogoča, da za pravo, ki se uporablja, izbereta naddržavno pravo. Namen izbrane formulacije je omogočiti predvsem izbiro načel UNIDROIT, načel evropskega pogodbenega prava ( Principles of European Contract Law ) ali morebitnega prihodnjega izbirnega instrumenta Skupnosti, hkrati pa izključiti izbiro gospodarskega prava ( lex mercatoria ), ker ni dovolj natančno, ali zasebnih kodifikacij, ki niso dovolj priznane v mednarodni skupnosti. Po zgledu člena 7(2) Dunajske konvencije o mednarodni prodaji blaga je v besedilu nakazano, kako je treba ravnati, če izbrano naddržavno pravo izrecno ne razreši nekaterih vidikov pogodbenega prava.

A (4) bekezdés a „jog megkerülésének” esetét szabályozza, amikor is nem csak a 8. cikk szerinti kötelező nemzetközi jogi rendelkezéseket, hanem valamely jogrendszer belső joga értelmében vett kötelező rendelkezéseket is alkalmazni kell. Az (5) bekezdés a közösségi jog megkerülésének megelőzését célozza.

V odstavku 4 je obravnavano vprašanje „izogibanja zakonu“, kar pomeni, da je treba uporabiti ne samo mednarodne prisilne določbe v smislu člena 8 ampak tudi prisilne določbe v smislu notranjega prava nekega pravnega sistema. Namen odstavka 5 je preprečiti izogibanje pravu Skupnosti.

4. cikk – A jogválasztás hiányában alkalmazandó jog

Člen 4 – Pravo, ki se uporablja, če pogodbeni stranki ne izbereta prava

Az Egyezmény azon szabálya, hogy a jellemző szolgáltatást nyújtó fél szokásos tartózkodási helye szerinti jogot kell alkalmazni, továbbra is fennáll, azonban a javasolt módosítások egyrészről az egyszerű vélelmek rögzített szabályokká alakításával, másrészről a kivétel eltörlésével a jogbiztonság erősítését célozzák. Mivel e jogi eszköz alapja a jogválasztás szabadsága, célszerűnek mutatkozik, hogy jogválasztás hiányában az alkalmazandó szabályok a lehető legpontosabbak és kiszámíthatóbbak legyenek annak érdekében, hogy a felek ennek ismeretében dönthessenek arról, kívánnak-e élni e szabadságukkal vagy sem.

Ohranjeno je pravilo iz Konvencije, da se uporablja pravo države, v kateri ima običajno prebivališče pogodbena stranka, ki opravi za posamezno pogodbo značilno izpolnitev, namen predlaganih sprememb pa je okrepiti pravno varnost s tem, da se po eni strani preproste domneve pretvorijo v trdna pravila in da se po drugi strani ukine klavzula o izjemi. Svoboda izbire je osrednji element tega instrumenta, zato je dejansko primerno, da so pravila, ki se uporabljajo, če pogodbeni stranki ne izbereta prava, čim natančnejša in čim bolj predvidljiva, zato da se lahko pogodbene stranke odločijo, ali si želijo uveljavljati to svobodo ali ne.

A különböző szerződéskategóriákra elfogadott megoldások közül csak a g) és a h) pontban javasoltak képezték vita tárgyát, mivel a tagállamok ítélkezési gyakorlata eltér a jellemző szolgáltatás meghatározása tekintetében. A választott megoldásokat az a tény magyarázza, hogy a közösségi anyagi jog a franchise átvevőt és az értékesítőt mint a gyengébb felet kívánja védelmezni.

Kar zadeva izbrane rešitve za različne kategorije pogodb, so bile samo pogodbe iz točk (g) in (h) predmet razprav oziroma različne sodne prakse v državah članicah glede opredelitve značilne izpolnitve. Razlog za izbrane rešitve je, da je namen materialnega prava Skupnosti zaščititi franšizojemalca in distributerja kot šibkejši pogodbeni stranki.

A (2) bekezdésben továbbra is a „jellemző szolgáltatás” kritériuma az irányadó azon szerződések esetén, melyekre az (1) bekezdés nem határoz meg különös szabályt; ide tartoznak például olyan összetett szerződések, melyek egy egyszerű minősítésnek nem felelnek meg, vagy olyan szerződések, melyek alapján a felek olyan kölcsönös szolgáltatásokat nyújtanak egymásnak, melyek mindegyike jellemzőnek tekinthető.

V odstavku 2 je ohranjeno merilo „značilne izpolnitve“ za pogodbe, za katere odstavek 1 ne opredeljuje posebnega pravila, na primer za kompleksne pogodbe, katerih kategorije ni mogoče enostavno opredeliti, ali za pogodbe o vzajemnih izpolnitvah, ki se lahko vse štejejo kot značilne.

5. cikk – Fogyasztói szerződések

Člen 5 – Potrošniške pogodbe

Az (1) bekezdés egy új, egyszerű és kiszámítható kollíziós szabályt javasol, mely kizárólag a fogyasztó szokásos tartózkodási helye szerinti jog alkalmazását írja elő, anélkül, hogy lényegében módosítaná a gyártó vagy forgalmazó cselekvési lehetőségét szerződéseinek kialakítása során. Az Egyezményben foglalt megoldást ugyanis a zöld könyvre adott válaszokban igen gyakran kritizálták arra hivatkozva, hogy az gyakran a gyártó vagy forgalmazó jogának, valamint a fogyasztó jogában foglalt kötelező rendelkezéseknek az egyidejű alkalmazását eredményezi. Jogvita esetén ez az összetett megoldás járulékos eljárási költségekkel jár, melyek annál kevésbé igazolhatók, mivel a fogyasztói jogviták perértéke gyakran alacsony. A több jogrendszer egyidejű alkalmazásának elkerülése érdekében szóba jöhető két megoldás – egyrészről kizárólag a gyártó vagy forgalmazó, másrészről a fogyasztó jogának alkalmazása – közül csak az utóbbi egyeztethető össze a Szerződés által megkövetelt magas szintű fogyasztóvédelemmel. E megoldás tűnik méltányosnak a gazdasági realitás tekintetében is: míg egy fogyasztó külföldön csak alkalomszerűen vásárol, a határon átnyúló kereskedelemben részt vevő gyártók és forgalmazók többsége nagyszámú ügyletre vonatkozóan tudja elosztani a valamely másik jog megismerésével kapcsolatban felmerülő költségeket. Végül a gyakorlatban e megoldás lényegében nem változtat azon gyártók és forgalmazók helyzetén, akik számára szabványszerződéseik megfogalmazásakor éppen a fogyasztói jog kötelező rendelkezéseinek betartása jelenti a nehézséget; azonban e kötelező rendelkezéseket már az Egyezmény értelmében is a fogyasztó szokásos tartózkodási helye szerinti ország kötelező rendelkezései jelentik. Ami a felek által szabadon meghatározható többi szerződési feltételt illeti, mindenképpen a felek szerződési szabadsága élvez elsőbbséget; kevéssé számít tehát, hogy e feltételekre az egyik vagy a másik fél joga irányadó.

V odstavku 1 je predlagano novo pravilo o izbiri prava, ki je preprosto in predvidljivo ter sestavljeno samo iz uporabe prava države, v kateri ima potrošnik običajno prebivališče, ne da bi se bistveno spremenil obseg možnosti, ki jih ima nosilec dejavnosti pri sestavljanju svojih pogodb. Dejansko je bila rešitev iz Konvencije v okviru Zelene knjige deležna številnih pritožb, saj ima pogosto za posledico „razkosanje prava“, tj. hkratno uporabo prava nosilca dejavnosti in prisilnih določb prava potrošnika. V primeru spora ta zapletena rešitev povzroči dodatne stroške postopka, ki so še toliko manj upravičeni glede na to, da je znesek potrošnikovega zahtevka pogosto nizek. Od obeh možnih rešitev, s katerima bi se preprečilo „razkosanje prava“ – in sicer uporabiti po eni strani v celoti pravo nosilca dejavnosti in po drugi strani v celoti prava potrošnika – je samo ta druga združljiva z visoko ravnijo varstva potrošnika, zahtevano v Pogodbi. Ta rešitev se zdi pravična tudi glede na gospodarsko stanje: potrošnik namreč le občasno opravlja čezmejne nakupe, večina nosilcev dejavnosti, ki se ukvarjajo s čezmejno trgovino, pa lahko stroške, povezane s proučitvijo drugega prava, porazdeli med veliko poslov. Poleg tega ta rešitev v praksi bistveno ne spreminja položaja nosilca dejavnosti, ki mu težave pri sestavljanju njegovih standardnih pogodb povzroča ravno upoštevanje prisilnih določb prava potrošnika; že v okviru Konvencije so te prisilne določbe namreč določbe prava države, v kateri ima potrošnik običajno prebivališče. Kar zadeva druge klavzule, ki so pogodbenima strankama na razpolago, ima kakor koli prednost svoboda pogodbenih strank, da oblikujeta svojo pogodbo; zato ni zelo pomembno, ali te klavzule ureja pravo ene ali druge pogodbene stranke.

A (2) bekezdés tartalmazza a különös szabály alkalmazásának feltételeit. Az első mondat arra utal, hogy a fogyasztó szerződéses partnere a gyártó vagy forgalmazó, melynek fogalmát a Bíróság pontosította. A zöld könyvre adott válaszok nagy többségében kívántaknak megfelelően a második mondat – a távértékesítéssel történő forgalmazás technikái fejlődésének figyelembevétele érdekében, azonban a különleges szabály alkalmazási körét tartalmilag nem módosítva – az Egyezmény 5. cikke (2) bekezdésében, valamint a (4) bekezdés b) pontjában foglalt feltételek helyett bevezeti az egy másik tagállamra „ irányuló tevékenység ” kritériumát, mely már a „Brüsszel I” rendelet 15. cikkében is megtalálható. A „Brüsszel I” rendelet elfogadásakor a Tanács és a Bizottság közös nyilatkozatban[11] pontosították, hogy a fogyasztót védő rendelkezések alkalmazásához nem elegendő, hogy a vállalat tevékenysége a fogyasztó lakóhelye szerinti tagállamra irányul: az is szükséges, hogy a szerződést az ilyen tevékenység körében kössék. „Pusztán az a tény, hogy egy weboldal elérhető, nem elegendő a 15. cikk alkalmazásához, hanem az is szükséges, hogy ez a weboldal távollevők közötti szerződés megkötésére hívjon fel, és hogy egy ilyen szerződés megkötése bármilyen módon, de ténylegesen megtörténjen. E tekintetben a weboldalon használt nyelvnek vagy valutának nincs jelentősége.” Az e nyilatkozatban említett oldalak nem szükségszerűen ún. „interaktív” oldalak: így egy olyan oldal, mely a rendelés faxon történő elküldésére hív fel, távollevők közötti szerződés megkötését célozza. Ezzel szemben nem távollevők közötti szerződés megkötésére irányul egy olyan oldal, mely egy termékről az egész világon információkat kíván szolgáltatni a fogyasztók számára, azonban a szerződés megkötése érdekében egy forgalmazóhoz vagy helyi képviselőhöz irányítja őket. Az Egyezmény 5. cikkének (2) bekezdésével szemben a javasolt rendelet már nem követeli meg, hogy a fogyasztó a szerződéskötéshez szükséges cselekményeket a szokásos tartózkodási helye szerinti országban végezze el, mely feltételnek az interneten keresztül kötött szerződések esetén már nem is lenne értelme. E bekezdés utolsó mondata azonban bevezet egy védzáradékot a gyártó vagy forgalmazó védelme érdekében, például amikor az olyan fogyasztóval köt szerződést, aki szokásos tartózkodási helyét nem a valóságnak megfelelően adta meg; az interneten keresztül kötött szerződések esetén a gyártó vagy forgalmazó feladata annak biztosítása, hogy formanyomtatványa lehetővé tegye számára a fogyasztó szokásos tartózkodási helyének azonosítását.

V odstavku 2 so natančneje določeni pogoji za uporabo tega posebnega pravila. Prvi stavek od zdaj opozarja, da je pogodbeni partner potrošnika, kar je pojem, ki ga je natančneje opredelilo Sodišče, nosilec dejavnosti. V skladu z željami, izraženimi v veliki večini prispevkov na Zeleno knjigo, so v drugem stavku pogoji člena 5(2) in (4)(b) Konvencije nadomeščeni z merilom „usmerjene dejavnosti“, ki je navedeno že v členu 15 Uredbe „Bruselj I“, da bi se upošteval razvoj tehnik trženja na daljavo, ne da bi se pri tem bistveno spremenilo področje uporabe posebnega pravila. Ob sprejetju Uredbe „Bruselj I“ sta Svet in Komisija v skupni izjavi[11] navedla, da za uporabo določb za varstvo potrošnika ni dovolj, da podjetje usmerja svojo dejavnost v državo članico, v kateri ima potrošnik stalno prebivališče: poleg tega mora biti tudi pogodba sklenjena v okviru te dejavnosti. „Samo dejstvo, da je spletna stran dostopna, ni dovolj za uporabo člena 15, saj je poleg tega potrebno še, da ta spletna stran spodbuja k sklepanju pogodb na daljavo in da je bila na tak ali drugačen način pogodba dejansko sklenjena na daljavo. V tem pogledu jezik ali valuta, uporabljena na spletni strani, nista pomembna dejavnika“. Strani, na katere se nanaša ta izjava, niso nujno t. i. interaktivne strani: tudi stran, ki poziva k pošiljanju naročil po telefaksu, je namenjena sklepanju pogodb na daljavo. Po drugi strani pa stran, ki sicer potrošnikom po celem svetu ponuja informacije o nekem izdelku, vendar jih za sklenitev pogodbe potem napoti na lokalnega distributerja ali zastopnika, ni namenjena sklepanju pogodb na daljavo. Za razliko od člena 5(2) Konvencije v predlagani uredbi ni zahteve po tem, da potrošnik v državi, v kateri ima običajno prebivališče, opravi vsa pravna dejanja za sklenitev pogodbe, saj ta pogoj za pogodbe, sklenjene preko interneta, ni več smiseln. Po drugi strani pa zadnji stavek tega odstavka uvaja zaščitno klavzulo za zaščito nosilca dejavnosti, če ta na primer sprejme pogodbo s potrošnikom, ki laže o kraju svojega običajnega prebivališča; pri pogodbi, sklenjeni preko interneta, mora nosilec dejavnosti poskrbeti, da mu njegov standardni obrazec omogoča določitev kraja prebivališča potrošnika.

A javasolt rendelet már nem sorolja fel azon szerződéseket, melyekre a különös szabályt alkalmazni kell; következésképpen a (3) bekezdésben kifejezetten kizárt szerződéseken kívül tárgyi hatálya kiterjed a fogyasztóval kötött valamennyi szerződésre.

Predlagana uredba ne vsebuje več seznama pogodb, za katere se uporablja posebno pravilo; tako je njeno področje uporabe razširjeno na vse pogodbe, sklenjene s potrošniki, razen tistih, ki so izrecno izključene v odstavku 3.

6. cikk – Egyéni munkaszerződések

Člen 6 – Individualne pogodbe o zaposlitvi

A (2) bekezdés a) pontjának elvi szabályát kiegészíti az „azon ország joga, … ahonnan” kifejezés, figyelemmel az EK Bírósága által a „Brüsszel I” rendelet 18. cikke keretében kialakított ítélkezési gyakorlatra, valamint a munkavégzés szokásos helyének a Bíróság általi tág értelmezésére. E módosítás lehetővé teszi például a szabálynak repülőgépen dolgozó személyzetre történő alkalmazását, amennyiben a munkát valamely állandó helyről szervezik, és ahol e személyzet a munkaadóval szembeni többi kötelezettségét teljesíti (bejelentkezés, biztonsági ellenőrzés). A (2) bekezdés b) pontját így ritkábban kell majd alkalmazni. A szöveg ezután olyan kiegészítő kritériumokat határoz meg, melyek alapján megállapítható, hogy egy külföldre kiküldött munkavállaló „ideiglenes kiküldetésben” van-e, azonban nem ad merev fogalommeghatározást. A módosítás nyomán a bírónak mindenekelőtt a felek akaratát kell figyelembe vennie.

Osnovno pravilo odstavka 2(a) je bilo dopolnjeno z izrazom „država, iz katere ...“ , da bi se lahko upoštevala sodna praksa SES v zvezi s členom 18 Uredbe „Bruselj I“ in njegovo široko pojmovanje običajnega kraja dela. Ta sprememba omogoča na primer uporabo tega pravila za osebje, ki opravlja svoje delo na letalih, če obstaja stalna baza, iz katere je delo organizirano ali v kateri to osebje izpolnjuje druge obveznosti do delodajalca (prijava, varnostna kontrola). Odstavek 2(b) se bo tako uporabljal bolj poredko. V besedilu so nato navedena dodatna merila za določitev, ali se delo zaposlenega, poslanega v tujino, uvršča med „začasne napotitve“, ne da bi oblikovali togo opredelitev. Sprememba spodbuja sodišče zlasti k temu, da upošteva namen pogodbenih strank.

7. cikk – Képviselő által kötött szerződések

Člen 7 – Pogodbe, sklenjene po zastopniku

A képviselő által kötött szerződésből eredő három jogviszony – a képviselt személy és a képviselő, a képviselő és harmadik személy, valamint a képviselt személy és harmadik személy közötti jogviszony – közül az Egyezmény csak az első kettőt szabályozza. A képviselő jogkörének kérdését az 1. cikk (2) bekezdésének f) pontja kizárta az Egyezmény hatálya alól, melynek oka az Egyezménnyel kapcsolatos tárgyalások folytatásakor a nemzeti kollíziós szabályok között fennálló nagy eltérés, valamint a képviselő által kötött szerződésekre és a képviseletre alkalmazandó jogról szóló Hágai Egyezmény megléte volt. Mivel ezt az egyezményt csak három tagállam írta alá és/vagy ratifikálta, és mivel a nemzeti megoldások közeledtek egymáshoz, ez a kizárás már nem célszerű. A javasolt rendelet egyetlen cikkbe foglalja mindazon szabályokat, melyek egy képviselő általi szerződéskötésből fakadó jogviszonyokra vonatkoznak.

Med tremi pravnimi razmerji, ki nastanejo ob sklenitvi pogodbe po zastopniku – po eni strani razmerjem med zastopancem in zastopnikom, po drugi strani med zastopnikom in tretjo osebo ter nenazadnje med zastopancem in tretjo osebo – sta bili samo prvi dve zajeti v Konvenciji. Vprašanje pooblastil zastopnika je bilo iz nje izključeno v členu 1(2)(f); razloga za to izključitev sta bila raznolikost nacionalnih pravil o izbiri prava, ki se je pokazala med pogajanji za sklenitev Konvencije, ter obstoj Haaške konvencije z dne 14. marca 1978 o pravu, ki se uporablja za zastopstvo. Samo tri države članice so podpisale in/ali ratificirale to konvencijo in nacionalne rešitve so postale bolj usklajene, zato ta izključitev ni več primerna. Predlagana uredba v enem samem členu združuje vsa pravila v zvezi s pravnimi razmerji, ki nastanejo ob sklenitvi pogodbe po zastopniku.

8. cikk – Kötelező rendelkezések

Člen 8 – Prisilne določbe

Az (1) bekezdés a 8. cikk értelmében vett kötelező nemzeti rendelkezésekre olyan fogalommeghatározást javasol, mely a Bíróságnak az Arblade -ítéletben[12] megfogalmazott ítélkezési gyakorlatán alapul. Az ítélet indokolásának 31. pontja szerint az a tény, hogy a nemzeti jogszabályok a rendészeti és biztonsági törvények kategóriájához tartoznak, nem mentesíti azokat a Szerződés rendelkezései betartásának követelménye alól: az ilyen nemzeti jogszabályok alapjául szolgáló indokokat a közösségi jog csak a közösségi szabadságok alól a Szerződés által előírt kivételek címén veheti figyelembe. A (3) bekezdés azon kritériumokat határozza meg, melyeket a bíró figyelembe vehet annak eldöntése során, hogy alkalmazni kívánja-e valamely másik tagállam kötelező rendelkezéseit. A zöld könyvre adott válaszok lehetővé tették olyan határozatok azonosítását, melyekben alkalmazták a külföldi kötelező rendelkezések fogalmát, éspedig azon tagállamokban is, melyek az Egyezmény 7. cikke (1) bekezdésével kapcsolatban fenntartással éltek; ez is megerősíti e szabály hasznosságát, annál is inkább, mert a „Brüsszel I” rendelet olykor alternatív joghatóságról rendelkezik; a ténylegesen a jog érvényesülésén alapuló európai térségben így létfontosságúnak tűnik, hogy az üggyel foglalkozó bíró figyelembe vehesse azon másik tagállam kötelező rendelkezéseit, mellyel a jogvita szoros kapcsolatban áll, és melynek bíróságait a felperes szintén megkereshette volna.

V odstavku 1 je za namene člena 8 predlagana opredelitev mednarodnih prisilnih določb, ki se zgleduje po sodni praksi Sodišča v zadevi Arblade [12]. Točka 31 razlogov za to odločitev opozarja, da morajo nacionalna pravila kljub uvrstitvi v kategorijo prisilnih določb še vedno spoštovati določbe Pogodbe: razlogi, na katerih temeljijo take nacionalne zakonodaje, se lahko v pravu Skupnosti upoštevajo samo kot izjeme od svoboščin Skupnosti, izrecno predvidene v Pogodbi. V odstavku 3 so natančneje določena merila, ki jih sodišče lahko upošteva pri odločitvi o uporabi prisilnih določb prava druge države članice. Na podlagi odgovorov na vprašanja iz Zelene knjige je bilo mogoče ugotoviti, v katerih odločitvah je bil uporabljen pojem tujih prisilnih določb, in to tudi v državah članicah, ki so izrazile pridržek v zvezi s členom 7(1) Konvencije, zato se zdi uporabnost tega pravila potrjena, še zlasti ker so tudi v Uredbi „Bruselj I“ v nekaterih primerih predvidene alternativne pristojnosti; možnost, da sodišče, pred katerim poteka postopek, upošteva prisilne določbe prava druge države članice, s katero je spor tesno povezan in v kateri je imel tožnik prav tako možnost začeti postopek pred njenimi sodišči, se zdi torej bistvenega pomena v pravem evropskem pravosodnem prostoru.

10. cikk – A szerződés alaki érvényessége

Člen 10 – Formalna veljavnost pogodbe

A távollevők között kötött szerződések növekvő számára tekintettel túl szigorúnak tűnnek az Egyezménynek a szerződések formai érvényességére vonatkozó szabályai. A szerződések vagy az egyoldalú jogügyletek formai érvényességének megkönnyítése érdekében kiegészítő alternatív kapcsolódási pontokat vezettek be. Az (1) és (2) bekezdésbe felvették a képviselő által kötött szerződésekre vonatkozó különös szabályokat.

Glede na naraščajoče število pogodb, sklenjenih na daljavo, se zdijo pravila glede formalne veljavnosti pogodb iz Konvencije preveč omejevalna. Da bi se olajšalo izpolnjevanje zahtev za formalno veljavnost pogodb ali enostranskih dejanj, so uvedene dopolnilne alternativne navezne okoliščine. Posebna pravila za pogodbe, sklenjene po zastopniku, so bila vključena v odstavka 1 in 2.

13. cikk – Jogok és kötelezettségek szerződéses átszállása

Člen 13 – Odstop terjatev in pogodbena subrogacija

A jogok és kötelezettségek szerződéses átszállása hasonló gazdasági funkciót tölt be, így ezentúl ugyanazon cikk szabályozza őket. A (3) bekezdés új kollíziós szabályt vezet be arra vonatkozóan, hogyan lehet a követelés engedményezésére harmadik személyekkel szemben hivatkozni; a válaszok többségében ajánlott megoldásról van szó, melyet a kereskedelmi követelések engedményezéséről szóló, 2001. évi UNCITRAL-egyezménybe is felvettek.

Odstop terjatev in pogodbena subrogacija opravljata podobno gospodarsko funkcijo, zato sta od zdaj obravnavani v istem členu. V odstavku 3 je uvedeno novo pravilo o izbiri prava v zvezi z uveljavljanjem odstopljene terjatve nasproti tretjim osebam; to je rešitev, ki je bila priporočena v veliki večini odgovorov in je bila prav tako izbrana v okviru Konvencije UNCITRAL iz leta 2001 o odstopu terjatev v mednarodni trgovini.

14. cikk – Jogok és kötelezettségek jogszabály alapján történő átszállása

Člen 14 – Subrogacija po zakonu

Mivel a jogok és kötelezettségek szerződéses átszállását ezentúl a 13. cikk szabályozza, a 14. cikk azok jogszabály alapján történő átszállására vonatkozik, például akkor, ha a biztosító kártalanította a károsult személyt, és ez utóbbinak a károkozóval szembeni jogai átszállnak rá. A módosítás figyelembe veszi a „Róma II” javaslattal kapcsolatosan a Tanács és az Európai Parlament által folytatott munkákat, melyek célja, hogy ezen, bizonyos jogrendszerekben ismeretlen mechanizmust érthetőbbé tegyék.

Ker je pogodbena subrogacija že zajeta v členu 13, je člen 14 namenjen samo subrogaciji po zakonu, kakršna je na primer predvidena, kadar preidejo pravice oškodovanca nasproti tistemu, ki je odgovoren za škodo, na zavarovalnico, ki oškodovancu izplača odškodnino. V spremembi se upošteva delo Sveta in Evropskega parlamenta pri pripravi predloga Uredbe „Rim II“, katerega namen je razložiti ta mehanizem, ki v nekaterih pravnih sistemih ni poznan, na razumljivejši način.

15. cikk – Több kötelezett

Člen 15 – Več dolžnikov

A módosítás figyelembe veszi az említett munkákat, hogy az átszállást és a több kötelezett esetét két külön rendelkezésben szabályozza, és hogy a több kötelezett esetére vonatkozó kollíziós szabályt egyszerűbben fogalmazza meg. Az utolsó mondat a sajátos védelmet élvező kötelezett helyzetét pontosítja.

Tudi v tej spremembi se upošteva to delo Sveta in Parlamenta, zato da bi se subrogacija in obveznosti z več dolžniki obravnavale v dveh ločenih določbah in bi bilo pravilo o izbiri prava glede več upnikov predstavljeno na enostavnejši način. Namen zadnjega stavka je natančneje opredeliti položaj dolžnika, za katerega bi veljala posebna zaščita.

16. cikk – Jogszabály alapján történő beszámítás

Člen 16 – Obvezni pobot

A zöld könyvre adott válaszok megerősítették a zöld könyv azon fejtegetéseit, melyek a jogszabály alapján történő beszámításra vonatkozó szabály hasznosságára vonatkoztak; a szerződés alapján történő beszámítás per definitionem a 3. és 4. cikk általános szabályai alá tartozik. A választott megoldás célja a beszámítás megkönnyítése, figyelembe véve ugyanakkor azon személy jogos elvárásait, aki nem kezdeményezett beszámítást.

Prispevki so potrdili analizo Zelene knjige v zvezi z uporabnostjo pravila za obvezni pobot, ob upoštevanju, da se za pogodbeni pobot po definiciji uporabljajo splošna pravila iz členov 3 in 4. Namen izbrane rešitve je olajšati pobot, hkrati pa upoštevati upravičena pričakovanja osebe, ki se ni odločila za pobot.

18. cikk – A szokásos tartózkodási helynek való megfeleltetés

Člen 18 – Opredelitev običajnega prebivališča

A „Róma II” javaslathoz hasonlóan a 18. cikk tartalmazza a „szokásos tartózkodási hely” fogalmának meghatározását a jogi személyek vonatkozásában.

Po zgledu predloga Uredbe „Rim II“ vsebuje člen 18 opredelitev pojma „običajno prebivališče“, zlasti za pravne osebe.

21. cikk – Egynél több jogrendszerrel rendelkező országok

Člen 21 – Države z več kot enim pravnim sistemom

Ha egy állam több olyan területi egységből áll, amelyek mindegyike saját anyagi jogi szabályokkal rendelkezik a szerződéses kötelezettségek tekintetében, e rendeletet kell alkalmazni az e területi egységek jogszabályai közötti összeütközések esetén is a kiszámíthatóság, a jogbiztonság és annak biztosítása érdekében, hogy az európai szabályokat egységesen alkalmazzák minden olyan helyzetben, amikor különböző országok jogai között kell választani.

Če država obsega več ozemeljskih enot, od katerih ima vsaka svoja lastna pravila materialnega prava za pogodbena obligacijska razmerja, se mora ta uredba uporabljati tudi za izbiro prava med temi ozemeljskimi enotami, tako da se zagotovijo predvidljivost in pravna varnost ter enotna uporaba evropskih pravil v vseh primerih, ko je treba izbrati med pravi več ozemeljskih enot.

22. cikk – A közösségi jog más rendelkezéseivel való kapcsolat

Člen 22 – Razmerje do drugih določb prava Skupnosti

Az Egyezmény 20. cikkéhez hasonlóan a 22. cikk meghatározza a közösségi jog más rendelkezéseivel való kapcsolatot. Az a) pont azon másodlagos közösségi jogi aktusok különös kollíziós szabályaira utal, melyeket az I. melléklet sorol fel. A b) pont azon választható jogi eszközzel való koherenciát kívánja biztosítani, melyet az „európai szerződéses jog” keretében lehetne kidolgozni. A c) pont a javasolt rendelet és azon szabályok közötti kapcsolatot biztosítja, melyek célja a belső piac megfelelő működésének elősegítése.

Člen 22 tega predloga tako kot člen 20 Konvencije natančneje določa razmerje do drugih določb prava Skupnosti. Točka (a) se nanaša na pravila o izbiri prava v aktih sekundarne zakonodaje Skupnosti v zvezi s posameznimi zadevami, ki so navedeni v Prilogi I. Namen točke (b) je zagotoviti skladnost z morebitnim izbirnim instrumentom, ki bi se lahko pripravil v okviru projekta „evropskega pogodbenega prava“. V točki (c) je obravnavano razmerje med predlagano uredbo in pravili za spodbujanje pravilnega delovanja notranjega trga.

23. cikk – A fennálló nemzetközi egyezményekkel való kapcsolat

Člen 23 – Razmerje do obstoječih mednarodnih konvencij

A javasolt módosítások célja, hogy megfelelő egyensúlyt alakítsanak ki egyrészről a tagállamok nemzetközi kötelezettségeinek betartása, másrészről a ténylegesen a jog érvényesülésén alapuló európai térség célkitűzése között, javítva a hatályos jogrendszer átláthatóságát azon egyezmények közzétételével, melyeknek a tagállamok részesei. A (2) bekezdés tartalmazza az elvi szabályt, mely szerint a hatályban lévő nemzetközi egyezmények elsőbbséget élveznek a javasolt rendelettel szemben. Bevezet azonban egy kivételt arra az esetre, amikor valamennyi tényállási elem a szerződéskötés időpontjában egy vagy több tagállamhoz kapcsolódik. Két párhuzamos szabályozás egymás mellett létezése – az egyezmények szabályainak alkalmazása az azokat ratifikáló tagállamok vonatkozásában, valamint a javasolt rendelet szabályainak alkalmazása a többi tagállam vonatkozásában – ellentétes lenne a belső piac megfelelő működésének követelményével. A (3) cikk kifejezetten az új tagállamok közötti kétoldalú egyezményekre vonatkozik.

Namen predlaganih sprememb je vzpostaviti pravično ravnovesje med upoštevanjem mednarodnih obveznosti držav članic po eni strani in ciljem vzpostavitve pravega evropskega pravosodnega prostora po drugi strani ter hkrati izboljšati preglednost veljavnega pravnega sistema z objavo konvencij, katerih pogodbenice so države članice. V odstavku 2 je predstavljeno osnovno pravilo, po katerem imajo veljavne mednarodne konvencije prednost pred predlagano uredbo. Vendar se v primeru, da so vse ustrezne okoliščine v trenutku sklenitve pogodbe povezane z eno ali več državami članicami, uvede izjema. Hkraten obstoj dveh vzporednih sistemov – uporaba pravil konvencij za države članice, ki so jih ratificirale, in uporaba pravil predlagane uredbe za druge države članice – bi bil v nasprotju z pravilnim delovanjem notranjega trga. Odstavek 3 se nanaša še zlasti na dvostranske konvencije, ki so jih sklenile nove države članice.

2005/0261 (COD)

Javaslat

Predlog

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

UREDBA EVROPSKEGA PARLAMENTA IN SVETA

a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I)

o uporabi prava v pogodbenih obligacijskih razmerjih (Rim I)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

EVROPSKI PARLAMENT IN SVET EVROPSKE UNIJE STA –

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 61. cikke c) pontjára és 67. cikke (5) bekezdésének második francia bekezdésére;

ob upoštevanju Pogodbe o ustanovitvi Evropske skupnosti in zlasti člena 61(c) in druge alinee člena 67(5) Pogodbe,

tekintettel a Bizottság javaslatára[13],

ob upoštevanju predloga Komisije[13],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[14],

ob upoštevanju mnenja Ekonomsko-socialnega odbora[14],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárással összhangban[15],

v skladu s postopkom, določenim v členu 251 Pogodbe[15],

mivel:

ob upoštevanju naslednjega:

(1) Az Unió célul tűzte ki a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fenntartását és fejlesztését. E célból a Közösségnek különösen intézkedéseket kell elfogadnia a több államra kiterjedő vonatkozású polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén a belső piac megfelelő működéséhez szükséges mértékben, amennyiben ezen intézkedések többek között elősegítik a tagállamokban alkalmazandó kollíziós szabályok összeegyeztethetőségének előmozdítását.

(1) Evropska unija si je zastavila cilj ohranjati in razvijati območje svobode, varnosti in pravice. V ta namen mora Skupnost zlasti sprejeti ukrepe na področju pravosodnega sodelovanja v civilnih zadevah s čezmejnimi posledicami, kolikor so potrebni za pravilno delovanje notranjega trga, in ki spodbujajo združljivost pravil, ki se uporabljajo v državah članicah glede izbire prava.

(2) Az Amszterdami Szerződés vonatkozó rendelkezéseinek hatékony végrehajtása érdekében a Bel- és Igazságügyi Tanács 1998. december 3-án elfogadta az Amszterdami Szerződésnek a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozására vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő végrehajtásáról szóló cselekvési tervet[16], melyben hangsúlyozta a kollíziós szabályok összeegyeztethetőségének fontosságát a bírósági határozatok kölcsönös elismerése célkitűzésének megvalósítása tekintetében, és felhívott a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló egyezmény egyes rendelkezéseinek szükség esetén történő felülvizsgálatára, figyelemmel a más közösségi jogi eszközökben foglalt különös kollíziós szabályokra.

(2) Za učinkovito izvajanje ustreznih določb Amsterdamske pogodbe je Svet za pravosodje in notranje zadeve 3. decembra 1998 sprejel akcijski načrt o tem, kako najbolje izvesti določbe Amsterdamske pogodbe o območju svobode, varnosti in pravice[16], ki poudarja pomen združljivosti pravil o izbiri prava pri doseganju cilja vzajemnega priznavanja sodnih odločb, in pozval k temu, da se po potrebi spremenijo nekatere določbe Konvencije o uporabi prava v pogodbenih obligacijskih razmerjih ob upoštevanju posebnih določb o pravilih o izbiri prava v drugih instrumentih Skupnosti.

(3) Az 1999. október 15-i és 16-i tamperei ülésén az Európai Tanács jóváhagyta a bírósági határozatok kölcsönös elismerésének elvét mint a jog érvényesülésén alapuló európai térség létrehozása felé vezető elsődleges lépést. A polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatok kölcsönös elismerése elvének végrehajtására irányuló intézkedési program[17] hangsúlyozza, hogy a kollíziós szabályok harmonizálását célzó intézkedések olyan kísérő intézkedések, melyek megkönnyítik ezen elv végrehajtását. A Hágai Programban[18] az Európai Tanács emlékeztetett arra, hogy a szerződéses kötelezettségekre vonatkozó kollíziós szabályokkal kapcsolatos munkát tevékenyen folytatni kell.

(3) Evropski svet je na svojem srečanju v Tampereju 15. in 16. oktobra 1999 potrdil načelo vzajemnega priznavanja sodnih odločb kot prednostne naloge za vzpostavitev evropskega pravosodnega prostora. Program ukrepov za izvajanje načela vzajemnega priznavanja sodnih odločb v civilnih in gospodarskih zadevah[17] opredeljuje, da so ukrepi za usklajevanje pravil o izbiri prava spremljevalni ukrepi, ki olajšujejo izvajanje tega načela. V Haaškem programu[18] je Evropski svet opozoril, da se mora intenzivno izvajati delo glede pravil o izbiri prava v zvezi s pogodbenimi obveznostmi.

(4) A Közösség gazdasági szereplői közötti verseny torzulásának elkerülése érdekében, valamint a jogviták kimenetele előreláthatóságának, a jogbiztonságnak és a határozatok kölcsönös elismerésének elősegítése céljából a belső piac megfelelő működése megköveteli, hogy a tagállamokban hatályban lévő kollíziós szabályok a megkeresett bíróságtól függetlenül ugyanazon nemzeti jog alkalmazását írják elő. Ugyanezen célból biztosítani kell a három jogi eszköz, nevezetesen az e rendelet, a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet („Brüsszel I”)[19], valamint a szerződésen kívüli kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló […]/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet („Róma II”) közötti legnagyobb összhangot.

(4) Pravilno delovanje notranjega trga zahteva za preprečevanje izkrivljanja konkurence med strankama iz Skupnosti v sporu ter spodbujanje predvidljivosti rezultata spora, pravne varnosti in vzajemnega priznavanja sodnih odločb, da pravila o izbiri prava, veljavna v državah članicah, določajo uporabo istega nacionalnega zakona ne glede na sodišče, pred katerim poteka postopek. Iz istega razloga je potrebna čim večja usklajenost med tremi instrumenti, in sicer so to ta uredba, Uredba Sveta (ES) št. 44/2001 z dne 22. decembra 2000 o pristojnosti in priznavanju ter izvrševanju sodnih odločb v civilnih in gospodarskih zadevah („Bruselj I“)[19] ter Uredba Parlamenta in Sveta (ES) št. [...] o uporabi prava v nepogodbenih obligacijskih razmerjih („Rim II“).

(5) A közösségi jog átláthatósága megköveteli, hogy a kollíziós szabályok lehető legnagyobb részét egyetlen jogi eszköz tartalmazza, illetve, hogy e rendelet tartalmazza a szektoriális jogi eszközökben foglalt különös szabályok listáját.

(5) Zaradi preglednosti zakonodaje Skupnosti je treba združiti čim večje število pravil o izbiri prava v enem samem instrumentu, če to ni mogoče, pa mora vsaj ta uredba vsebovati seznam posebnih pravil iz instrumentov v zvezi s posameznimi zadevami.

(6) A rendelet hatályát úgy kell megállapítani, hogy biztosítva legyen a 44/2001/EK rendelettel, valamint a szerződésen kívüli kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló […]/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel („Róma II”) való összhang.

(6) Področje uporabe Uredbe mora biti določeno tako, da se zagotovi skladnost z Uredbo (ES) št. 44/2001 in Uredbo Parlamenta in Sveta (ES) št. [...] o uporabi prava v nepogodbenih obligacijskih razmerjih („Rim II“).

(7) A feleknek az alkalmazandó jog megválasztására vonatkozó szabadságán kell alapulnia a szerződéses kötelezettségekre irányadó kollíziós szabályok rendszerének.

(7) Svoboda pogodbenih strank, da izbereta uporabo prava, mora biti osrednji element sistema pravil o izbiri prava za pogodbena obligacijska razmerja.

(8) A jogi eszköz általános célkitűzése – vagyis a jog érvényesülésén alapuló európai térség jogbiztonsága – megvalósításának elősegítése érdekében a kollíziós szabályoknak nagymértékben kiszámíthatónak kell lenniük. A bírónak azonban korlátozott esetekben mérlegelési jogkörrel kell rendelkeznie annak megállapításakor, hogy a tényállás melyik joggal áll a legszorosabb kapcsolatban.

(8) Da bi pravila o izbiri prava prispevala k doseganju splošnega cilja pravne varnosti v evropskem pravosodnem prostoru, morajo biti zelo predvidljiva. Vendar mora imeti sodišče kljub temu neko stopnjo diskrecijske pravice, da v omejenem številu hipotetičnih primerov določi pravo države, s katero je dejansko stanje najtesneje povezano.

(9) Azon szerződések vonatkozásában, melyek esetén az egyik fél gyengébbnek számít, célszerű e félnek védelmet nyújtani olyan kollíziós szabályokkal, melyek az általános szabályoknál előnyösebbek a számára.

(9) Kar zadeva pogodbe, pri katerih velja ena pogodbena stranka za šibkejšo, mora biti ta šibkejša pogodbena stranka zaščitena s pravili o izbiri prava, ki so za varstvo njenih pravic ugodnejša od splošnih pravil.

(10) Különösen a fogyasztói szerződések esetén a kollíziós szabálynak lehetővé kell tennie azon költségek csökkentését, melyek a gyakran alacsony perértékű jogviták rendezésével kapcsolatban merülnek fel, valamint figyelembe kell venni a távértékesítéssel történő forgalmazás technikáinak fejlődését. A 44/2001/EK rendelettel való összhang megköveteli egyrészről az egy másik tagállamra „irányuló tevékenység” fogalmára való hivatkozást, mely a fogyasztót védő szabály alkalmazásának feltétele, másrészről azt, hogy e fogalmat a két jogi eszköz keretében harmonikusan értelmezzék; a Tanácsnak és a Bizottságnak a 44/2001/EK rendelet 15. cikkére vonatkozó közös nyilatkozata[20] hangsúlyozza, hogy a 15. cikk (1) bekezdése c) pontjának alkalmazásához „nem elegendő, hogy a vállalat tevékenysége a fogyasztó lakóhelye szerinti tagállamra, illetve több állam között az említett tagállamra is irányul, az is szükséges, hogy a szerződést az ilyen tevékenység körében kössék”. E nyilatkozat kimondja azt is, hogy „pusztán az a tény, hogy egy weboldal elérhető, nem elegendő a 15. cikk alkalmazásához, hanem az is szükséges, hogy ez a weboldal távollevők közötti szerződés megkötésére hívjon fel, és hogy egy ilyen szerződés megkötése bármilyen módon, de ténylegesen megtörténjen. E tekintetben a weboldalon használt nyelvnek vagy valutának nincs jelentősége.”

(10) Zlasti kar zadeva potrošniške pogodbe, mora pravilo o izbiri prava omogočati zmanjšanje stroškov reševanja sporov, v katerih je znesek zahtevka pogosto nizek, in upoštevati razvoj tehnik trženja na daljavo. Zaradi usklajenosti z Uredbo (ES) št. 44/2001 mora biti po eni strani sklicevanje na pojem „usmerjene dejavnosti“ pogoj za uporabo pravila za varstvo potrošnika, po drugi strani pa je treba ta pojem v obeh besedilih usklajeno razlagati, ob upoštevanju, da sta Svet in Komisija v skupni izjavi[20] v zvezi s členom 15 Uredbe (ES) št. 44/2001 navedla, da za uporabo člena 15(1)(c) „ni dovolj, da podjetje usmerja svojo dejavnost v državo članico, v kateri ima potrošnik stalno prebivališče, ali v več držav, vključno s to državo članico, poleg tega mora biti tudi pogodba sklenjena v okviru te dejavnosti“ . Ta izjava opozarja tudi, da „samo dejstvo, da je spletna stran dostopna, ni dovolj za uporabo člena 15, saj je poleg tega potrebno še, da ta spletna stran spodbuja k sklepanju pogodb na daljavo in da je bila na tak ali drugačen način pogodba dejansko sklenjena na daljavo. V tem pogledu jezik ali valuta, uporabljena na spletni strani, nista pomembna dejavnika“ .

(11) Az egyéni munkaszerződések vonatkozásában a kollíziós szabálynak a látszaton túl lehetővé kell tennie a munkaviszony valódi súlypontjának azonosítását. E szabály nem sérti a kiküldetés helye szerinti ország kötelező rendelkezéseinek alkalmazását a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK irányelv[21] értelmében.

(11) Kar zadeva individualno pogodbo o zaposlitvi, mora pravilo o izbiri prava omogočati opredelitev težišča delovnega razmerja ob upoštevanju več kot samo videza. To pravilo ne posega v uporabo prisilnih določb države napotitve, predvideno v Direktivi 96/71/ES z dne 16. decembra 1996 o napotitvi delavcev na delo v okviru opravljanja storitev[21].

(12) A képviselő által kötött szerződések esetén be kell vezetni a képviselt személy, a képviselő, valamint a harmadik személy között létrejövő három jogviszonyra vonatkozó kollíziós szabályokat. A képviselt és a harmadik személy között kötött szerződés továbbra is e rendelet általános szabályai alá tartozik.

(12) Kar zadeva pogodbe, sklenjene po zastopniku, je treba uvesti pravilo o izbiri prava, ki zajema vsa tri pravna razmerja, ki nastanejo ob sklenitvi take pogodbe med zastopancem, zastopnikom in tretjo osebo. Za pogodbo, sklenjeno med zastopancem in tretjo osebo, se še naprej uporabljajo splošna pravila te uredbe.

(13) A tagállamok közrendjének megőrzéséhez különös szabályokra van szükség a kötelező rendelkezések és a közrenddel kapcsolatos kivétel vonatkozásában. E szabályokat a Szerződés rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

(13) Zaradi varstva javnega reda držav članic so potrebna posebna pravila v zvezi s prisilnimi določbami in uporabo izjem glede javnega reda. Ta pravila se morajo uporabljati ob upoštevanju določb Pogodbe.

(14) A jogbiztonság megköveteli a szokásos tartózkodási hely egyértelmű megfogalmazását, különösen a jogi személyek tekintetében. A 44/2001/EK rendelet 60. cikke (1) bekezdésének c) pontjával ellentétben, mely három kritériumot határoz meg, a kollíziós szabályt egyetlen kritériumra kell korlátozni; ellenkező esetben a felek nem tudnák kiszámítani, hogy esetükben mely jogot kell alkalmazni.

(14) Zaradi pravne varnosti je potrebna jasna opredelitev običajnega prebivališča, zlasti za pravne osebe. Za razliko od člena 60(1)(c) Uredbe (ES) št. 44/2001, v katerem so določena tri merila, mora biti pravilo o izbiri prava omejeno na eno samo merilo; drugače bi bilo za pogodbeni stranki nemogoče določiti uporabo prava za njun primer.

(15) Egyértelművé kell tenni az e rendelet, valamint néhány más közösségi jogi rendelkezés közötti kapcsolatot.

(15) Treba je natančneje določiti razmerje med to uredbo in nekaterimi drugimi določbami prava Skupnosti.

(16) A tagállamok által vállalt nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartása érdekében e rendelet nem érinti azokat az egyes különös jogterületen megkötött egyezményeket, amelyeknek a tagállamok részesei. Azonban, amennyiben valamennyi tényállási elem az Unió területéhez kapcsolódik, úgy azon nemzetközi egyezmények alkalmazása, melyeknek csak néhány tagállam a részese, sértené a ténylegesen a jog érvényesülésén alapuló európai térség célkitűzését. Ez esetben célszerű az e rendeletben foglalt szabály alkalmazása. Az érintett területen hatályban lévő nemzetközi egyezmények jobb átláthatóságának biztosítása érdekében a Bizottságnak az érintett egyezmények listáját – a tagállamok által közölt információk alapján – közzé kellene tennie az Európai Unió Hivatalos Lapjában .

(16) Zaradi spoštovanja mednarodnih obveznosti, ki so jih prevzele države članice, ta uredba ne sme vplivati na konvencije na posebnih pravnih področjih, katerih pogodbenice so države članice. Vendar bi bila v primeru, da so vse ustrezne okoliščine povezane z ozemljem Unije, uporaba nekaterih mednarodnih konvencij, katerih pogodbenice so samo nekatere države članice, v nasprotju s ciljem vzpostavitve pravega evropskega pravosodnega prostora. Zato je treba uporabiti pravilo, določeno v tej uredbi. Komisija bo za zagotovitev boljše preglednosti veljavnih mednarodnih konvencij v zvezi s tem področjem na podlagi podatkov, ki so jih predložile države članice, objavila seznam zadevnih konvencij v Uradnem listu Evropske unije .

(17) Tekintettel arra, hogy a tervezett intézkedés célkitűzését – vagyis az érintett területen hozott bírósági határozatok jobb kiszámíthatóságának biztosítása érdekében a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogra vonatkozó egységes szabályok elfogadását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés hatása miatt közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban a rendelet, amely a jogbiztonságot anélkül erősíti, hogy megkövetelné a nemzeti anyagi jogi szabályok harmonizálását, nem lépi túl az e célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.

(17) Ker države članice ne morejo zadovoljivo doseči cilja predlaganega ukrepa, in sicer sprejetja enotnih pravil o uporabi prava v pogodbenih obligacijskih razmerjih za zagotovitev boljše predvidljivosti sodnih odločb v zvezi s tem področjem, in se torej zaradi učinkov ukrepa laže doseže na ravni Skupnosti, lahko Skupnost ukrepa v skladu z načelom subsidiarnosti iz člena 5 Pogodbe. V skladu z načelom sorazmernosti iz navedenega člena Uredba, ki krepi pravno varnost, ne da bi zahtevala usklajevanje materialnih pravil notranjega prava, ne prekorači okvirov, ki so potrebni za doseganje tega cilja.

(18) [Az Egyesült Királyság és Írország, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban, értesítésben fejezte ki részvételi szándékát e rendelet elfogadásában és alkalmazásában. / Az Egyesült Királyság és Írország, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban e rendelet elfogadásában nem vesz részt, ezért e rendelet e két tagállamra nézve nem kötelező, és alkalmazása rájuk nem vonatkozik.]

(18) [Združeno kraljestvo in Irska sta v skladu s členom 3 Protokola o stališču Združenega kraljestva in Irske, ki je priložen k Pogodbi o Evropski uniji in Pogodbi o ustanovitvi Evropske skupnosti, predložila uradno obvestilo, da želita sodelovati pri sprejetju in uporabi te uredbe. / Združeno kraljestvo in Irska v skladu s členoma 1 in 2 Protokola o stališču Združenega kraljestva in Irske, ki je priložen k Pogodbi o Evropski Uniji in Pogodbi o ustanovitvi Evropske skupnosti, ne sodelujeta pri sprejemanju te uredbe, zato ta zanju ni zavezujoča niti se v njiju ne uporablja.]

(19) Dánia, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban e rendelet elfogadásában nem vesz részt, ezért e rendelet e tagállamra nézve nem kötelező, és alkalmazása rá nem vonatkozik.

(19) Danska v skladu s členoma 1 in 2 Protokola o stališču Danske, ki je priložen k Pogodbi o Evropski uniji in Pogodbi o ustanovitvi Evropske skupnosti, ne sodeluje pri sprejemanju te uredbe, zato ta zanjo ni zavezujoča niti se v njej ne uporablja –

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

SPREJELA NASLEDNJO UREDBO:

Első fejezet – Hatály

Poglavje I – Področje uporabe

1. cikk – Tárgyi hatály

Člen 1 – Področje uporabe

(1) E rendeletet kell alkalmazni a polgári vagy kereskedelmi jogi szerződéses kötelezettségekre minden olyan helyzetben, amikor különböző országok jogai között kell választani.

1. Ta uredba se uporablja za pogodbena obligacijska razmerja v civilnih in gospodarskih zadevah v vseh primerih, ko je treba izbrati med pravi več držav.

E rendelet nem terjed ki különösen az adó-, vám- és közigazgatási ügyekre.

Ne uporablja pa se predvsem za davčne, carinske ali upravne zadeve.

(2) E rendeletet nem lehet alkalmazni az alábbiak esetében:

2. Ta uredba se ne uporablja za:

(a) természetes személyek személyi állapotával, illetve jog- és cselekvőképességével összefüggő kérdések, a 12. cikk sérelme nélkül;

1. zadeve, ki se nanašajo na status, pravno ali poslovno sposobnost fizičnih oseb, brez poseganja v člen 12;

(b) a családjogi viszonyokból, valamint az olyan jogviszonyokból eredő kötelezettségek, melyek – a rájuk alkalmazandó jog értelmében – hasonló joghatásokkal járnak, ideértve a tartási kötelezettségeket is;

2. obveznosti iz družinskih razmerij ali razmerij, ki imajo v skladu s pravom, ki se uporablja zanje, podobne učinke, vključno z obveznostjo preživljanja;

(c) a házassági vagyonjogi viszonyokból, valamint az olyan tulajdonjogi viszonyokból eredő kötelezettségek, melyek – a rájuk alkalmazandó jog értelmében – a házasságra, végrendeletre és öröklésre hasonló joghatásokkal járnak;

3. obveznosti iz premoženjskih razmerij med zakoncema ali premoženjskih razmerij, ki imajo v skladu s pravom, ki se uporablja zanje, podobne učinke kot zakonska zveza, ter za oporoke in dedovanje;

(d) váltók, csekkek és saját váltók, valamint egyéb forgatható értékpapírok alapján létrejövő kötelezettségek, amennyiben az ilyen egyéb forgatható értékpapírok alapján létrejövő kötelezettségek azok átruházható jellegéből származnak;

4. obveznosti, ki izhajajo iz menic, čekov in zadolžnic ter iz drugih prenosljivih vrednostnih papirjev, kolikor obveznosti iz teh drugih prenosljivih vrednostnih papirjev izvirajo iz njihove prenosljive narave;

(e) választottbírósági megállapodások és joghatósági kikötések;

5. arbitražne dogovore in dogovore o izbiri sodišča;

(f) a társasági jogot, az egyesületi jogot, valamint a jogi személyekre vonatkozó jogot érintő kérdések, mint például a társaságok, egyesületek és más jogi személyek bejegyzés útján vagy más módon történő létrehozása, jogképessége, belső szervezete és működése vagy feloszlása, valamint a társasági tagok és a tisztségviselők jogszabályon alapuló személyes felelőssége a társaság, az egyesület, illetve a jogi személy kötelezettségeiért, továbbá azon kérdés eldöntése, hogy egy társaság, egyesület vagy jogi személy szerve kötelezheti-e a társaságot, egyesületet vagy jogi személyt harmadik személlyel szemben;

6. vprašanja, ki jih ureja pravo družb in drugih subjektov s pravno osebnostjo ali brez nje, kot so na primer njihova ustanovitev z registracijo ali kako drugače, pravna in poslovna sposobnost, notranja organizacija, likvidacija ter osebna odgovornost družbenikov in organov za obveznosti družb in drugih subjektov, ter vprašanje, ali organ lahko zavezuje družbo ali subjekt s pravno osebnostjo ali brez nje nasproti tretji osebi;

(g) célvagyon (trust) alapítása, és az alapítók, vagyonkezelők és kedvezményezettek közötti jogviszony;

7. ustanovitev „trustov“ ter razmerja med ustanovitelji, skrbniki in upravičenci „trustov“;

(h) bizonyítás és eljárás, a 17. cikk sérelme nélkül;

8. dokaze in postopek, brez poseganja v člen 17;

(i) előszerződéses jogviszonyból eredő kötelezettségek.

9. obveznosti iz predpogodbenega razmerja.

(3) E rendelet alkalmazásában a „tagállam” kifejezés a tagállamokat jelenti, Dánia [, Írország és az Egyesült Királyság] kivételével.

3. V tej uredbi izraz „država članica“ pomeni države članice razen Danske [, Irske in Združenega kraljestva].

2. cikk – Harmadik ország jogának alkalmazása

Člen 2 – Uporaba prava tretje države

Az e rendelet szerinti jogot kell alkalmazni akkor is, ha ez nem valamelyik tagállam joga.

Uporabi se vsako pravo, na katerega napotuje ta uredba, ne glede na to, ali gre za pravo ene od držav članic.

II. fejezet – Egységes szabályok

Poglavje II – Enotna pravila

3. cikk – A jogválasztás szabadsága

Člen 3 – Svoboda izbire

(1) Az 5., 6. és 7. cikk sérelme nélkül, a szerződésre a felek által választott jog az irányadó.

1. Brez poseganja v člene 5, 6 in 7 pogodbo ureja pravo, ki ga izbereta pogodbeni stranki.

A jogválasztás lehet kifejezett, vagy annak a szerződés rendelkezéseiből, a felek magatartásából vagy az eset körülményeiből kellő bizonyossággal ki kell derülnie. Amennyiben a felek megállapodnak abban, hogy a szerződéssel kapcsolatban felmerült vagy a jövőben felmerülő viták rendezésében melyik tagállam bírósága vagy bíróságai járjanak el, vélelmezni kell, hogy a felek egyúttal e tagállam jogát választották.

Izbira pogodbenih strank je lahko izražena izrecno ali pa dovolj nedvoumno izhaja iz pogodbenih določil, obnašanja pogodbenih strank, ali okoliščin primera. Če sta se pogodbeni stranki dogovorili, da je za spore, ki so ali ki bodo mogoče nastali v zvezi s pogodbo, pristojno določeno sodišče ali sodišča določene države članice, se domneva, da sta pogodbeni stranki s tem izbrali tudi pravo te države članice.

Választásukkal a felek a szerződés egészére vagy annak csak egy részére alkalmazandó jogot határozhatják meg.

Pogodbeni stranki se lahko dogovorita, da se izbrano pravo uporablja za pogodbo v celoti ali le za njen del.

(2) A felek alkalmazandó jogként választhatják a szerződéses anyagi jog nemzetközi vagy közösségi szinten elismert elveit és szabályait is.

2. Pogodbeni stranki lahko za pravo, ki se uporablja, izbereta tudi načela in pravila materialnega pogodbenega prava, priznana na mednarodni ravni ali na ravni Skupnosti.

Azon kérdésekre azonban, melyek ezen elvek vagy szabályok hatálya alá tartozó jogterületekkel kapcsolatosak, de általuk kifejezetten nem szabályozottak, azon általános elvek vonatkoznak, melyekből ezen elvek vagy szabályok erednek, illetve ilyen általános elvek hiányában az e rendelet szerinti, a jogválasztás hiányában alkalmazandó jogot kell alkalmazni.

Vendar se za vprašanja v zvezi z zadevami, ki jih urejajo ta načela ali pravila in jih izrecno ne razrešijo, uporabijo splošna načela, na katerih ta načela ali pravila temeljijo, če pa takih splošnih načel ni, pa se v skladu s to uredbo uporabi pravo, ki se uporablja, če pogodbeni stranki ne izbereta prava.

(3) A felek bármikor megállapodhatnak abban, hogy a szerződést a korábban – az e cikk szerinti korábbi jogválasztás, illetve az e rendelet más rendelkezései alapján – irányadó jog helyett egy másik jog rendelkezései alá vonják. A szerződés 10. cikk szerinti alaki érvényességét és harmadik személyek jogait nem érinti a szerződés alkalmazandó jogra vonatkozó rendelkezéseinek a szerződéskötés után bekövetkezett módosítása.

3. Pogodbeni stranki se lahko kadar koli dogovorita, da se za pogodbo uporablja drugo pravo, kot se je uporabljalo prej, bodisi na podlagi prejšnje izbire v skladu s tem členom ali na podlagi drugih določb te uredbe. Sprememba prava, ki naj se uporablja za pogodbo, o kateri se pogodbeni stranki dogovorita po sklenitvi pogodbe, ne more vplivati na njeno formalno veljavnost v smislu člena 10 ali na pravice tretjih oseb.

(4) Amennyiben a jogválasztás időpontjában valamennyi tényállási elem egy adott országhoz kapcsolódik, úgy az alkalmazandó jog felek által történő, az (1) vagy (2) bekezdés szerinti kiválasztása – függetlenül attól, hogy az együtt jár-e egy külföldi bíróság joghatóságának kikötésével vagy sem – nem érinti az adott állam azon jogszabályainak alkalmazását, amelyektől szerződés útján nem lehet eltérni, a továbbiakban: kötelező rendelkezések.

4. V primeru, da so vse okoliščine v trenutku izbire prava povezane le z eno državo, dejstvo, da sta pogodbeni stranki izbrali pravo v skladu z odstavkoma 1 in 2, ne glede na to, ali sta pri tem izbrali tudi tuje sodišče, ne more izključiti uporabe določb prava te države, od katerih s pogodbo ni dovoljeno odstopati (v nadaljevanju „prisilne določbe“).

(5) Valamely nem tagállam jogának a felek által történő választása nem sértheti a közösségi jog kötelező rendelkezéseinek alkalmazását, amennyiben az adott esetben ezeket kellene alkalmazni.

5. Dejstvo, da sta pogodbeni stranki izbrali pravo države nečlanice, ne more izključiti uporabe prisilnih določb prava Skupnosti, če naj bi se v zadevnem primeru uporabljale te določbe.

(6) Az alkalmazandó jogra vonatkozó megállapodás létrehozására és érvényességére a 9., 10. és 12. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.

6. Obstoj in veljavnost dogovora pogodbenih strank o izbiri prava, ki naj se uporabi, se presoja v skladu z določbami členov 9, 10 in 12.

4. cikk – A jogválasztás hiányában alkalmazandó jog

Člen 4 – Pravo, ki se uporablja, če pogodbeni stranki ne izbereta prava

(1) A 3. cikk szerinti jogválasztás hiányában a szerződésekre a következő jogot kell alkalmazni:

1. V primeru, da pogodbeni stranki v skladu s členom 3 ne izbereta prava, se za naslednje pogodbe določi uporabo naslednjega prava:

(a) adásvételi szerződésre azon ország joga irányadó, ahol az eladó szokásos tartózkodási helye található;

10. za kupoprodajno pogodbo se uporablja pravo države, v kateri ima prodajalec običajno prebivališče;

(b) szolgáltatási szerződésre azon ország joga irányadó, ahol a szolgáltatásnyújtó szokásos tartózkodási helye található;

11. za pogodbo o opravljanju storitev se uporablja pravo države, v kateri ima izvajalec storitev običajno prebivališče;

12. za prevozno pogodbo se uporablja pravo države, v kateri ima prevoznik običajno prebivališče;

(d) olyan szerződésre, melynek tárgya ingatlannal kapcsolatos dologi jog vagy ingatlan használatával kapcsolatos jog, azon ország joga irányadó, ahol az ingatlan található;

13. za pogodbo, katere predmet je stvarna pravica na nepremičnini ali pravica do uporabe nepremičnine, se uporablja pravo države, v kateri je nepremičnina;

(e) a d) pont ellenére, olyan szerződésre, melynek tárgya ingatlannak legfeljebb hat egymást követő hónapra ideiglenes magánhasználatra kötött bérlete vagy haszonbérlete, azon ország joga irányadó, ahol a tulajdonos szokásos tartózkodási helye található, feltéve, hogy a bérlő vagy haszonbérlő természetes személy, és szokásos tartózkodási helye ugyanebben az országban található;

14. ne glede na točko (d) se za najem/zakup nepremičnine za začasno zasebno uporabo za največ šest zaporednih mesecev uporablja pravo države, v kateri ima najemodajalec/zakupodajalec običajno prebivališče, pod pogojem, da je najemnik/zakupnik fizična oseba in da ima običajno prebivališče v isti državi;

(f) szellemi vagy ipari tulajdonjoggal kapcsolatos szerződésre azon ország joga irányadó, ahol a jogot átruházó vagy átengedő személy szokásos tartózkodási helye található;

15. za pogodbo o intelektualni ali industrijski lastnini se uporablja pravo države, v kateri ima oseba, ki prenaša pravice ali se jim odpove, običajno prebivališče;

(g) franchise szerződésre azon ország joga irányadó, ahol a franchise átvevő szokásos tartózkodási helye található;

16. za franšizno pogodbo se uporablja pravo države, v kateri ima franšizojemalec običajno prebivališče;

(h) értékesítési szerződésre azon ország joga irányadó, ahol az értékesítő szokásos tartózkodási helye található.

17. za pogodbo o distribuciji se uporablja pravo države, v kateri ima distributer običajno prebivališče.

(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt szerződésekre azon ország joga irányadó, ahol a jellemző szolgáltatást nyújtó félnek a szerződéskötés időpontjában a szokásos tartózkodási helye található. Amennyiben a jellemző szolgáltatás nem megállapítható, a szerződésre azon ország joga irányadó, amellyel a legszorosabb kapcsolatban áll.

2. Za pogodbe, ki niso opredeljene v odstavku 1, se uporablja pravo države, v kateri ima pogodbena stranka, ki je dolžna opraviti za posamezno pogodbo značilno izpolnitev, v trenutku sklenitve pogodbe običajno prebivališče. Če značilne izpolnitve ni mogoče določiti, se za pogodbo uporablja pravo države, s katero je ta pogodba najtesneje povezana.

5. cikk – Fogyasztói szerződések

Člen 5 – Potrošniške pogodbe

(1) A következő bekezdés szerinti és az abban foglaltaknak megfelelő fogyasztói szerződésekre azon ország joga irányadó, ahol a fogyasztó szokásos tartózkodási helye található.

1. Za potrošniške pogodbe v smislu in pod pogoji iz naslednjega odstavka se uporablja pravo države, v kateri ima potrošnik običajno prebivališče.

(2) Az (1) bekezdést azon szerződésekre kell alkalmazni, melyeket valamely tagállamban szokásos tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy, a fogyasztó, kereskedelmi vagy szakmai tevékenységén kívül eső céllal köt egy olyan személlyel, a gyártóval vagy forgalmazóval, aki kereskedelmi vagy szakmai tevékenysége keretében jár el.

2. Odstavek 1 se uporablja za pogodbe, ki jih sklene fizična oseba (potrošnik) z običajnim prebivališčem v državi članici za namen, ki ga ni mogoče obravnavati kot gospodarsko ali poklicno dejavnost te osebe, z drugo osebo (nosilcem dejavnosti), ki deluje v okviru opravljanja svoje gospodarske ali poklicne dejavnosti.

Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a szerződést olyan gyártóval vagy forgalmazóval kötötték, aki a fogyasztó szokásos tartózkodási helyének tagállamában kereskedelmi vagy szakmai tevékenységet folytat, vagy ilyen tevékenysége bármilyen módon az említett tagállamra, illetve több ország között az említett tagállamra is irányul, és a szerződés az ilyen tevékenység körébe tartozik, kivéve, ha a gyártó vagy forgalmazó a fogyasztó szokásos tartózkodási helyét nem ismerte, és ez nem a gondatlanságának tudható be.

Uporablja se pod pogojem, da je bila pogodba sklenjena z nosilcem dejavnosti, ki opravlja gospodarsko ali poklicno dejavnost v državi članici, v kateri ima potrošnik običajno prebivališče, ali na kakršen koli način usmerja to dejavnost v to državo članico ali v več držav, vključno s to državo članico, pogodba pa spada v okvir te dejavnosti, razen če nosilec dejavnosti ni poznal kraja običajnega prebivališča potrošnika in te nevednosti ni mogoče pripisati njegovi malomarnosti.

(3) Az (1) bekezdés a következő szerződésekre nem alkalmazható:

3. Odstavek 1 se ne uporablja za naslednje pogodbe:

1. szolgáltatás nyújtására irányuló szerződések, ha a szolgáltatást a fogyasztó számára kizárólag a szokásos tartózkodási helye szerinti országtól eltérő országban nyújtják;

18. za pogodbe o opravljanju storitev, če se storitve za potrošnika opravijo izključno zunaj države, v kateri ima običajno prebivališče;

2. fuvarozási szerződések, kivéve az 1990. június 13-i 90/314/EGK irányelv szerinti szervezett utazásra vonatkozó szerződéseket;

19. za prevozne pogodbe, razen za pogodbe o paketnih potovanjih v smislu Direktive 90/314/EGS z dne 13. junija 1990;

3. ingatlannal kapcsolatos dologi jogra vagy ingatlan használatával kapcsolatos jogra vonatkozó szerződések, kivéve az 1994. október 26-i 94/47/EK irányelv szerinti, időben megosztott használati joggal kapcsolatos szerződéseket.

20. za pogodbe, katerih predmet je stvarna pravica na nepremičnini ali pravica do uporabe nepremičnine, razen za pogodbe, katerih predmet je pravica do uporabe na podlagi časovnega zakupa v smislu direktive 94/47/ES z dne 26. oktobra 1994.

6. cikk – Egyéni munkaszerződések

Člen 6 – Individualne pogodbe o zaposlitvi

(1) A 3. cikk rendelkezései ellenére, egyéni munkaszerződés esetében a felek jogválasztása nem eredményezheti azt, hogy a munkavállalót megfosztják az azon jog kötelező rendelkezései által biztosított védelemtől, amely jogválasztás hiányában e cikk alapján alkalmazandó lenne.

1. Ne glede na določbe člena 3 izbira prava s strani pogodbenih strank v individualni pogodbi o zaposlitvi ne sme pripeljati do izključitve prisilnih določb o varstvu pravic delavcev po pravu države, ki bi se uporabljalo v skladu s tem členom, če pogodbeni stranki ne bi izbrali prava.

(2) A 3. cikk szerinti jogválasztás hiányában az egyéni munkaszerződésre a következő jog irányadó:

2. V primeru, da pogodbeni stranki v skladu s členom 3 ne izbereta prava, se za individualno pogodbo o zaposlitvi uporablja:

(a) azon ország joga, ahol vagy ahonnan a munkavállaló a szerződés teljesítéseként rendszerint a munkáját végzi. A munkavégzés szokásos helyén nem változtat az, hogy a munkavállaló a munkáját ideiglenesen egy másik országban végzi. Egy másik országban való munkavégzés akkor tekintendő ideiglenesnek, ha feladatának külföldön történő teljesítése után a munkavállalónak származási országában újból fel kell vennie a munkát. Az, hogy a munkavállaló az eredeti munkáltatóval vagy egy olyan munkáltatóval, aki ugyanazon vállalatcsoporthoz tartozik, mint az eredeti munkáltató, új munkaszerződést köt, nem zárja ki, hogy a munkáltató ideiglenesen egy másik országban végezze munkáját;

21. pravo države, v kateri ali iz katere delavec v izpolnjevanju pogodbe običajno opravlja svoje delo. Če delavec začasno opravlja svoje delo v drugi državi, se to ne šteje za spremembo običajnega kraja opravljanja dela. Opravljanje dela v drugi državi velja za začasno, če se pričakuje, da bo delavec ponovno prevzel svoje delo v državi izvora, ko bo opravil svoje naloge v tujini. Sklenitev nove pogodbe o zaposlitvi s prvotnim delodajalcem ali delodajalcem, ki pripada isti skupini družb kot prvotni delodajalec, ne izključuje tega, da delavec začasno opravlja svoje delo v drugi državi;

(b) amennyiben a munkavállaló a munkáját rendszerint nem ugyanazon országban vagy országból végzi, vagy ha munkáját rendszerint olyan helyen végzi, mely nem tartozik nemzeti felségterület alá, úgy az azon telephely szerinti ország joga, ahol a munkavállalót alkalmazták.

22. pravo države, v kateri je poslovna enota, ki je zaposlila delavca, če ta običajno ne opravlja svojega dela samo v eni državi ali samo iz ene države ali če običajno opravlja svoje delo na ozemlju, ki ne spada v nobeno nacionalno suverenost.

(3) A (2) bekezdés szerinti jog alkalmazása megtagadható, ha a körülmények összessége arra utal, hogy a munkaszerződés egy másik országgal szorosabb kapcsolatban áll; ebben az esetben e másik ország joga alkalmazandó.

3. Pravo iz odstavka 2 se lahko zavrne, kadar iz vseh okoliščin izhaja, da je pogodba o zaposlitvi tesneje povezana z drugo državo; v tem primeru se za pogodbo uporablja pravo te druge države.

7. cikk – Képviselő által kötött szerződések

Člen 7 – Pogodbe, sklenjene po zastopniku

(1) A 3. cikk szerinti jogválasztás hiányában a képviselő és a képviselt személy közötti szerződésekre azon ország joga irányadó, ahol a képviselő szokásos tartózkodási helye található, kivéve, ha a képviselő a tevékenységét elsősorban azon országban folytatja vagy köteles folytatni, ahol a képviselt személy szokásos tartózkodási helye található; utóbbi esetben ezen ország joga alkalmazandó.

1. V primeru, da pogodbeni stranki v skladu s členom 3 ne izbereta prava, se za pogodbo med zastopancem in zastopnikom uporablja pravo države, v kateri ima zastopnik običajno prebivališče, razen če zastopnik v glavnem opravlja ali bi moral opravljati svojo dejavnost v državi, v kateri ima zastopanec običajno prebivališče; v tem primeru se za pogodbo uporablja pravo te druge države.

(2) A képviselt, valamint harmadik személy között annak következtében létrejött jogviszonyra, hogy a képviselő képviseleti jogkörén belül, azt túllépve vagy ilyen jogkör nélkül járt el, azon ország joga irányadó, ahol a képviselő eljárása időpontjában szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik. Az alkalmazandó jog azonban azon ország joga, ahol a képviselő eljárt, amennyiben vagy a képviselt személy, akinek a nevében a képviselő eljárt, vagy a harmadik személy ezen országban rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel, vagy ha a képviselő tőzsdén járt el, vagy árverésen vett részt.

2. Za razmerje med zastopancem in tretjo osebo, ki izhaja iz dejstva, da je zastopnik deloval v okviru svojih pooblastil, preko svojih pooblastil ali brez pooblastil, se uporablja pravo države, v kateri ima zastopnik, ko je deloval, običajno prebivališče. Če imata zastopanec, v imenu katerega je zastopnik deloval, ali tretja oseba običajno bivališče v tej državi ali če je zastopnik deloval na borzi ali se udeležil dražbe, pa se uporablja pravo države, v kateri je zastopnik deloval.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben említett jogviszonyra alkalmazandó jogot a képviselt vagy a harmadik személy írásban kiköti, és ezt a másik fél kifejezetten elfogadja, a (2) bekezdés ellenére a jogviszonyra az így meghatározott jog irányadó.

3. Če sta za razmerje, ki ga zajema navedeni odstavek, zastopanec ali tretja oseba pisno določila uporabo prava, ki ga je druga pogodbena stranka izrecno sprejela, se za ta vprašanja uporablja tako določeno pravo, ne glede na odstavek 2.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott jog a képviselő és a harmadik személy között annak következtében létrejött jogviszonyra is irányadó, hogy a képviselő képviseleti jogkörén belül, azt túllépve vagy ilyen jogkör nélkül járt el.

4. Pravo, določeno v odstavku 2, se uporablja tudi za razmerje med zastopnikom in tretjo osebo, ki izhaja iz dejstva, da je zastopnik deloval v okviru svojih pooblastil, preko svojih pooblastil ali brez pooblastil.

8. cikk – Kötelező rendelkezések

Člen 8 – Prisilne določbe

(1) A kötelező rendelkezés olyan rendelkezés, melynek betartását valamely ország politikai, szociális vagy gazdasági rendjének megőrzése szempontjából döntő fontosságúnak ítéli, és megköveteli a hatálya alá eső valamennyi tényállásra történő alkalmazását, függetlenül attól, hogy e rendelet a szerződésre mely jog alkalmazását írja elő.

1. Prisilna določba je določba, katere upoštevanje je po mnenju države odločilnega pomena za zaščito njene politične, družbene ali gospodarske organizacije do take mere, da se uporaba te določbe zahteva v vsakem primeru, ki spada na njeno področje uporabe, ne glede na to, katero pravo se sicer uporablja za pogodbo na podlagi te uredbe.

(2) E rendelet rendelkezései nem sérthetik a megkeresett bíróság által alkalmazandó kötelező rendelkezéseket.

2. Nobena določba te uredbe ne omejuje uporabe prisilnih določb prava države sodišča, pred katerim poteka postopek.

(3) Figyelembe vehetők egy másik olyan ország jogának kötelező rendelkezései is, amellyel a tényállás szoros kapcsolatban áll. Annak vizsgálata során, hogy alkalmazni kell-e e szabályokat, az (1) bekezdésben foglalt fogalommeghatározással összhangban a bírónak azok jellegét és célját, valamint azt kell figyelembe vennie, hogy alkalmazásuk vagy nem alkalmazásuk milyen következményekkel járna az érintett kötelező rendelkezés által elérni kívánt célra, valamint a felekre.

3. Namesto prisilnih določb prava države sodišča je možno uporabiti tudi prisilne določbe prava druge države, s katero je dejansko stanje tesno povezano. Pri odločitvi o uporabi teh prisilnih določb sodišče upošteva njihovo naravo in namen v skladu z opredelitvijo iz odstavka 1 ter posledice njihove uporabe oz. neuporabe za cilj zadevne prisilne določbe in za pogodbene stranke.

9. cikk – Anyagi érvényesség

Člen 9 – Soglasje volj in materialna veljavnost

(1) A szerződés vagy valamely szerződési feltétel meglétét és érvényességét azon jog határozza meg, amely a szerződés vagy szerződési feltétel érvényessége esetében e rendelet alapján irányadó lenne.

1. Sklenitev in veljavnost pogodbe ali veljavnost pogodbenih določil se presoja po pravu, ki bi se uporabljalo po tej uredbi, če bi bila pogodba ali pogodbena določila veljavna.

(2) Azonban a fél hivatkozhat a szokásos tartózkodási helye szerinti ország jogára annak megállapítása érdekében, hogy a szerződéshez nem járult hozzá, ha a körülményekből az tűnik ki, hogy nem lenne indokolt magatartása következményeinek a megelőző bekezdésben meghatározott jognak megfelelően történő meghatározása.

2. Vseeno se lahko pogodbena stranka, kadar zatrjuje, da se ni strinjala, sklicuje na pravo države, v kateri ima običajno prebivališče, če je iz okoliščin mogoče sklepati, da učinka njenega ravnanja ni primerno presojati po pravu iz odstavka 1.

10. cikk – A szerződés alaki érvényessége

Člen 10 – Formalna veljavnost pogodbe

(1) Alakilag érvényes a szerződés, ha eleget tesz az e rendelet alapján tartalmilag irányadó jog vagy azon ország joga formai követelményeinek, ahol a szerződéskötés időpontjában valamelyik fél vagy képviselője tartózkodik, vagy ahol ebben az időpontban valamelyik fél szokásos tartózkodási helye található.

1. Pogodba je formalno veljavna, če zadosti obličnostnim zahtevam po pravu države, ki se zanjo uporablja v skladu s to uredbo, ali po pravu države, v kateri se nahaja ena ali druga pogodbena stranka ali njen zastopnik v trenutku sklenitve pogodbe, ali po pravu države, v kateri ima ena ali druga pogodbena stranka v tistem trenutku običajno prebivališče.

(2) A meglévő vagy tervezett szerződéssel kapcsolatos joghatás kiváltására irányuló egyoldalú jogügylet alakilag akkor érvényes, ha eleget tesz az e rendelet alapján a szerződésre tartalmilag irányadó jog vagy azon jog formai követelményeinek, amely a szerződésre tartalmilag irányadó lenne, vagy ha megfelel a jogügylet helye szerinti ország vagy azon ország joga formai követelményeinek, ahol a jogügyletet megvalósító személy a jogügylet időpontjában szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik.

2. Enostransko pravno dejanje v zvezi z obstoječo ali nameravano pogodbo je formalno veljavno, če zadosti obličnostnim zahtevam po pravu države, ki se zanj uporablja ali bi se uporabljalo v skladu s to uredbo, ali po pravu države, v kateri je bilo to dejanje opravljeno, ali po pravu države, v kateri ima oseba, ki ga je sestavila, v tistem trenutku običajno prebivališče.

(3) E cikk (1) és (2) bekezdésének rendelkezései nem alkalmazhatók az (5) cikk hatálya alá tartozó szerződésekre. Az ilyen szerződések alaki érvényességére azon ország joga irányadó, ahol a fogyasztó szokásos tartózkodási helye található.

3. Določbe odstavkov 1 in 2 tega člena se ne uporabljajo za pogodbo, za katero se uporablja člen 5. Oblika takih pogodb se presoja po pravu države, v kateri ima potrošnik običajno prebivališče.

(4) E cikk (1)–(3) bekezdése ellenére, azon szerződések, amelyek tárgya ingatlannal kapcsolatos dologi jog vagy ingatlan használatával kapcsolatos jog, az ingatlan fekvése szerinti ország jogában előírt kötelező formai követelmények alá tartoznak, ha e jog alapján az e rendelet 8. cikke szerinti kötelező rendelkezésekről van szó.

4. Ne glede na določbe odstavkov 1 do 3 tega člena se za pogodbo, katere predmet je stvarna pravica na nepremičnini ali pravica do uporabe nepremičnine, uporabljajo prisilne določbe o obliki po pravu države, v kateri je nepremičnina, če so po tem pravu to prisilne določbe v smislu člena 8 te uredbe.

11. cikk – A szerződésre alkalmazandó jog hatálya

Člen 11 – Domet uporabe prava, ki se uporablja

(1) Az e rendelet alapján a szerződésre alkalmazandó jog különösen az alábbiakra irányadó:

1. Pravo, ki se uporablja za pogodbo v skladu s to uredbo, ureja predvsem:

(a) értelmezés;

23. razlago;

(b) a szerződéssel létrehozott kötelezettségek teljesítése;

24. izpolnitev;

(c) a saját eljárási joga által a bíróságra ruházott hatáskörön belül, a teljes vagy részleges nem teljesítésből eredő szerződésszegés következményei, beleértve a károk felmérését is, amennyiben arra a jogszabályok irányadóak;

25. v mejah pristojnosti, ki jih ima sodišče v skladu s procesnim pravom, posledice delne in popolne neizpolnitve obveznosti, vključno z oceno škode, kolikor tako oceno urejajo pravna pravila;

(d) a kötelezettségek megszűnésének különböző módjai, valamint az elévülés és a határidő lejártához fűződő jogvesztés;

26. različne načine prenehanja obveznosti ter zastaranje samih pravic in pravic zahtevati izpolnitev obveznosti;

(e) a szerződés semmisségének következményei.

27. posledice neveljavnosti pogodbe.

(2) A teljesítés módja és a hibás teljesítés esetén a jogosult által megteendő intézkedések tekintetében a teljesítés helye szerinti ország jogát kell figyelembe venni.

2. V zvezi z načinom izpolnitve in dejanji, ki jih je treba opraviti v primeru nepopolne izpolnitve, se upošteva pravo države, kjer se pogodba izpolni.

12. cikk – Cselekvőképtelenség

Člen 12 – Poslovna nesposobnost

Ugyanazon országban tartózkodó személyek között kötött szerződés esetében azon természetes személy, aki ezen ország joga alapján cselekvőképes lenne, csak akkor hivatkozhat egy másik jog alapján való cselekvőképtelenségére, ha a másik szerződő fél e cselekvőképtelenséget a szerződés megkötésekor ismerte, vagy gondatlanság miatt nem ismerte.

V primeru pogodbe, sklenjene med osebama, ki se nahajata v isti državi, se lahko fizična oseba, ki bi bila poslovno sposobna po pravu te države, sklicuje na svojo poslovno nesposobnost na podlagi prava druge države samo, če je druga pogodbena stranka v trenutku sklenitve pogodbe vedela za njeno nesposobnost oz. tega ni vedela zaradi malomarnosti.

13. cikk – Jogok és kötelezettségek szerződéses átszállása

Člen 13 – Odstop terjatev in pogodbena subrogacija

(1) Az engedményező és az engedményes közötti kötelezettségekre azon jog irányadó, mely e rendelet szerint az általuk kötött szerződésre alkalmazandó.

1. Za medsebojne obveznosti upnika in prevzemnika ali upnika in izpolnitelja se uporablja pravo, ki se v skladu s to uredbo uporablja za pogodbo o odstopu ali subrogaciji terjatve.

(2) Az engedményezett követelésre irányadó jog határozza meg a követelés átruházhatóságát, az engedményes és a kötelezett közötti jogviszonyt, azon feltételeket, amelyek alapján az engedményezésre a kötelezettel szemben hivatkozni lehet, valamint a kötelezett teljesítésének a kötelem alól mentesítő hatását.

2. Dopustnost odstopa terjatve, razmerja med prevzemnikom ali upnikom in dolžnikom, pogoje, pod katerimi se lahko odstop ali subrogacija terjatve uveljavljata nasproti dolžniku, ter vprašanje, ali je dolžnik izpolnil svoje obveznosti, se presoja po pravu države, ki se uporablja za odstopljeno terjatev.

(3) Azon kérdésre, hogy az engedményezésre harmadik személyekkel szemben lehet-e hivatkozni, azon ország joga irányadó, ahol az engedményező az engedményezés időpontjában szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik.

3. Za uveljavljanje odstopljene terjatve ali subrogacije nasproti tretjim osebam se uporablja pravo države, v kateri ima upnik v trenutku odstopa oz. prehoda terjatve običajno prebivališče.

14. cikk – Jogok és kötelezettségek jogszabály alapján történő átszállása

Člen 14 – Subrogacija po zakonu

Ha egy harmadik személy köteles a hitelező szerződéses követelését kielégíteni, úgy a harmadik személy e kötelezettségére irányadó jog határozza meg a harmadik személynek a szerződés kötelezettjével szembeni visszkereseti jogát.

Kadar ima tretja oseba obveznost poravnati terjatev upniku pogodbene obveznosti, se pravica te tretje osebe do pritožbe zoper dolžnika pogodbene obveznosti presoja po pravu, ki se uporablja za obveznost te tretje osebe, da poravna terjatev.

15. cikk – Több kötelezett

Člen 15 – Več dolžnikov

Amennyiben a hitelezőt a szerződéses követelés több olyan kötelezettel szemben illeti meg, akik egyetemlegesen felelősek, és az egyik kötelezett a hitelezőt már kielégítette, úgy e kötelezettnek a többi kötelezettel szembeni jogára e kötelezettnek a hitelezővel szembeni kötelezettségére alkalmazandó jog irányadó. Amennyiben valamely kötelezettnek a hitelezővel szembeni kötelezettségére alkalmazandó jog olyan szabályokat tartalmaz, melyek őt a felelősség megállapítása iránti keresetekkel szemben védik, úgy e szabályokra a többi kötelezettel szemben is hivatkozhat.

Kadar ima upnik terjatev nasproti več dolžnikom, ki odgovarjajo upniku solidarno, in ko je eden izmed teh dolžnikov terjatev že poravnal, se pravica tega dolžnika, da zahteva povračilo od drugih dolžnikov, presoja po pravu, ki se uporablja za obveznost tega dolžnika do upnika. Kadar pravo, ki se uporablja za obveznost dolžnika do upnika, določa pravila za zaščito dolžnika pred tožbami na ugotovitev odgovornosti, se lahko dolžnik sklicuje nanje tudi nasproti drugim dolžnikom.

16. cikk – Jogszabály alapján történő beszámítás

Člen 16 – Obvezni pobot

(1) A jogszabály alapján történő beszámításra azon kötelezettségre irányadó jogot kell alkalmazni, mellyel szemben a beszámítás megvalósul.

1. Pravo, ki se uporablja za obvezni pobot, je pravo, ki se uporablja za terjatev, ki se pobota.

17. cikk – Bizonyítás

Člen 17 – Dokazovanje

(1) A szerződésre az e rendelet alapján irányadó jog annyiban alkalmazandó, amennyiben a szerződéses kötelezettségekre vonatkozóan törvényes vélelmeket állít fel, vagy meghatározza a bizonyítási terhet.

1. Skupaj s pravom, ki se v skladu s to uredbo uporablja za pogodbo, se uporabljajo tudi zakonske domneve ali ureditve dokaznega bremena, ki so s tem pravom predvidene za pogodbena obligacijska razmerja.

(2) A szerződés vagy jogügylet az eljáró bíróság országa szerinti jog vagy a 10. cikkben említett bármely olyan jog által elismert módon bizonyítható, amelynek alapján a kérdéses szerződés vagy jogügylet alakilag érvényes, feltéve, hogy e bizonyítási mód az eljáró bíróság által elfogadott.

2. Pravno dejanje se lahko dokazuje z vsakim dokaznim sredstvom, ki ga dopušča pravo države sodišča, pred katerim poteka postopek, ali katero koli pravo iz člena 10, po katerem je pravno dejanje veljavno, pod pogojem, da je tako dokazno sredstvo pred sodiščem, pred katerim poteka postopek, možno izvesti.

III. fejezet – Egyéb rendelkezések

Poglavje III – Druge določbe

18. cikk – A szokásos tartózkodási helynek való megfeleltetés

Člen 18 – Opredelitev običajnega prebivališča

(1) E rendelet alkalmazásában egy társaság, egyesület vagy egyéb jogi személy szokásos tartózkodási helye a központi ügyvezetés helye.

1. Za namene te uredbe je običajno prebivališče subjekta s pravno osebnostjo ali brez nje kraj, v katerem ima glavno upravo.

Fióktelep, képviselet vagy más telephely működése keretében kötött szerződés esetén, vagy ha a szerződés szerint a teljesítésre ilyen telephelyen kerül sor, úgy a szokásos tartózkodási hely e telephely helye.

Kadar je pogodba sklenjena v okviru poslovanja podružnice, agencije ali druge poslovne enote ali če mora po pogodbi obveznosti izpolniti taka poslovna enota, je običajno prebivališče kraj, v katerem je ta poslovna enota.

(2) E rendelet alkalmazásában, amikor a szerződést természetes személy szakmai tevékenysége keretében köti, úgy szokásos tartózkodási helye a szakmai célú letelepedésének helye.

2. Za namene te uredbe je običajno prebivališče fizične osebe, kadar pogodbo sklene v okviru opravljanja svoje gospodarske ali poklicne dejavnosti, kraj sedeža njegove dejavnosti.

19. cikk – A vissza- és továbbutalás kizárása

Člen 19 – Izključitev zavračanja

Valamely ország jogának e rendelet szerinti alkalmazása az érintett országban a nemzetközi magánjogi szabályokon kívüli hatályos anyagi jogi szabályok alkalmazását jelenti.

Uporaba prava katere koli države po tej uredbi pomeni uporabo v tej državi veljavnih materialnih pravil, razen pravil mednarodnega zasebnega prava te države.

20. cikk – Közrend

Člen 20 – Javni red

Az e rendelet által meghatározott jog valamely rendelkezésének alkalmazása csak akkor tagadható meg, ha az alkalmazás nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen az eljáró bíróság országának közrendjével.

Uporaba pravnega pravila katere koli države po tej uredbi se lahko zavrne le, če je taka uporaba očitno v nasprotju z javnim redom države sodišča, pred katerim poteka postopek.

21. cikk – Egynél több jogrendszerrel rendelkező országok

Člen 21 – Države z več kot enim pravnim sistemom

Ha egy állam több olyan területi egységből áll, amelyek mindegyike saját jogszabályokkal rendelkezik a szerződéses kötelezettségek tekintetében, úgy az egyes területi egységeket országként kell kezelni az e rendelet alapján alkalmazandó jog megállapítása céljából.

Če država obsega več ozemeljskih enot, od katerih ima vsaka svoja lastna pravna pravila za pogodbena obligacijska razmerja, se pri določanju, katero pravo se uporablja po tej uredbi, vsaka od teh enot obravnavana kot država.

22. cikk – A közösségi jog más rendelkezéseivel való kapcsolat

Člen 22 – Razmerje do drugih določb prava Skupnosti

E rendelet nem érinti az Európai Közösségek intézményei által hozott olyan jogi aktusok alkalmazását vagy elfogadását, melyek:

Ta uredba ne vpliva na uporabo ali sprejetje aktov institucij Evropskih skupnosti, ki:

(a) meghatározott területeken a szerződéses kötelezettségekre vonatkozó kollíziós szabályokat tartalmaznak; a jelenleg hatályban lévő ilyen jogi aktusok felsorolását az I. melléklet tartalmazza.

28. v zvezi s posameznimi zadevami določajo pravila za izbiro prava za pogodbena obligacijska razmerja; seznam takih trenutno veljavnih aktov je naveden v Prilogi I;

(b) szerződéses kötelezettségeket szabályoznak, és a felek akarata értelmében olyan tényállásokra alkalmazandók, melyek esetén több ország joga is alkalmazható lenne;

29. se uporabljajo za pogodbena obligacijska razmerja in se v skladu z voljo pogodbenih strank uporabljajo v primerih, ko je treba izbrati med pravi več držav;

(c) a belső piac megfelelő működését elősegítő szabályokat tartalmaznak, amennyiben e szabályok nem alkalmazhatók együttesen a nemzetközi magánjogi szabályok által meghatározott jogra.

30. opredeljujejo pravila za spodbujanje pravilnega delovanja notranjega trga, če se ta pravila ne morejo uporabljati skupaj s pravom, določenim s pravili mednarodnega zasebnega prava.

23. cikk – A fennálló nemzetközi egyezményekkel való kapcsolat

Člen 23 – Razmerje do obstoječih mednarodnih konvencij

(1) A tagállamok e rendelet hatálybalépését követően legkésőbb hat hónappal megküldik a Bizottságnak azon nemzetközi egyezmények listáját, amelyeknek részesei, és amelyek meghatározott területeken a szerződéses kötelezettségekre vonatkozó kollíziós szabályokat tartalmaznak. A Bizottság e listát a kézhezvételét követő hat hónapon belül az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi.

1. Države članice Komisiji najkasneje šest mesecev po začetku veljavnosti te uredbe predložijo seznam večstranskih konvencij, ki v zvezi s posameznimi zadevami določajo pravila o izbiri prava za pogodbena obligacijska razmerja in katerih pogodbenice so. Komisija objavi ta seznam v Uradnem listu Evropske unije v šestih mesecih po prejemu.

Ezen időpont után a tagállamok ezen egyezmények bármelyikének felmondását közlik a Bizottsággal, amit a Bizottság a közlést követő hat hónapon belül az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétesz.

Potem države članice Komisiji sporočijo vsako odpoved teh konvencij, ki jo Komisija objavi v Uradnem listu Evropske unije v šestih mesecih po prejemu.

(2) E rendelet nem sérti az (1) bekezdésben említett egyezmények alkalmazását. Azonban amennyiben valamennyi tényállási elem a szerződéskötés időpontjában egy vagy több tagállamhoz kapcsolódik, e rendelet megelőzi a következő egyezményeket:

2. Ta uredba ne posega v uporabo konvencij iz odstavka 1. Vendar ima v primeru, da so vse ustrezne okoliščine v trenutku sklenitve pogodbe povezane z eno ali več državami članicami, ta uredba prednost pred naslednjima konvencijama:

– az 1955. június 15-i Hágai Egyezmény az ingó dolgok nemzetközi adásvételére alkalmazandó jogról;

– Haaško konvencijo z dne 15. junija 1955 o pravu, ki se uporablja za mednarodno prodajo blaga;

– Az 1978. március 14-i Hágai Egyezmény a képviselő által kötött szerződésekre és a képviseletre alkalmazandó jogról.

– Haaško konvencijo z dne 14. marca 1978 o pravu, ki se uporablja za zastopstvo.

(3) E rendelet megelőzi a II. mellékletben felsorolt, a tagállamok közötti kétoldalú nemzetközi egyezményeket is, amennyiben ezen egyezmények az e rendelet által szabályozott területekre vonatkoznak.

3. Ta uredba ima prednost tudi pred mednarodnimi dvostranskimi konvencijami, ki so jih sklenile države članice in so navedene v Prilogi II, če se te konvencije nanašajo na zadeve, ki jih ureja ta uredba.

IV. fejezet – Záró rendelkezések

Poglavje IV – Končne določbe

24. cikk – Hatálybalépés és alkalmazás

Člen 24 – Začetek veljavnosti in uporaba

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ta uredba začne veljati dvajseti dan po objavi v Uradnem listu Evropske unije .

A rendeletet [hatálybalépését követő 1 évvel] -tól/től kell alkalmazni.

Ta uredba se uporablja od [datuma eno leto po začetku veljavnosti].

A rendelet az alkalmazásának megkezdését követően keletkezett szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó. Az alkalmazásának megkezdése előtt keletkezett szerződéses kötelezettségekre azonban akkor kell alkalmazni, ha szabályai ugyanazon jog alkalmazásához vezetnek, mint amely az 1980. évi Római Egyezmény értelmében alkalmazandó lett volna.

Uporablja se za pogodbena obligacijska razmerja, nastala po začetku veljavnosti Uredbe. Za pogodbena obligacijska razmerja, nastala pred začetkom veljavnosti Uredbe, pa se ta uredba uporablja, kadar bi se na podlagi njenih določb uporabilo isto pravo, kot bi se uporabilo v skladu z Rimsko konvencijo iz leta 1980.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Ta uredba je v celoti zavezujoča in se neposredno uporablja v vseh državah članicah.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

V Bruslju,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

Za Evropski parlament Za Svet

az elnök az elnök

Predsednik Predsednik

I. MELLÉKLET:A 22. cikk a) pontjában említett jogi aktusok listája

Priloga I: Seznam aktov iz člena 22(a)

- az 1993. március 15-i 93/7/EGK irányelv a tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyak visszaszolgáltatásáról

- Direktiva o vračanju predmetov kulturne dediščine, ki so bili protipravno odstranjeni iz ozemlja države članice (Direktiva 93/7/EGS z dne 15. marca 93)

- az 1996. december 16-i 96/71/EK irányelv a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről

- Direktiva o napotitvi delavcev na delo v okviru opravljanja storitev (Direktiva 96/71/ES z dne 16. decembra 96)

- a 92/49/EGK és a 2002/13/EK irányelv által kiegészített és módosított, az 1988. június 22-i 88/357/EGK második irányelv „az életbiztosítás körén kívül eső biztosításokról”

- Druga Direktiva o neživljenjskem zavarovanju (Direktiva 88/357/EGS z dne 22. junija 1988, kakor je bila dopolnjena in spremenjena z direktivama 92/49/EGS in 2002/13/ES)

- a 92/96/EGK és a 2002/12/EK irányelv által kiegészített és módosított, az 1990. november 8-i 90/619/EGK második irányelv „az életbiztosítási tevékenységekről”

- Druga Direktiva o življenjskem zavarovanju (Direktiva 90/619/EGS z dne 8. novembra 1990, kakor je bila dopolnjena in spremenjena z direktivama 92/96/EGS in 2002/12/ES)

II. MELLÉKLET: A 23. cikk (3) bekezdésében említett kétoldalú egyezmények listája

- Priloga II: Seznam dvostranskih konvencij iz člena 23(3)

- […]

[1] A Tanács 2000. december 22-i 44/2001/EK rendelete, HL L 12., 2001.1.16., 1. o.

[1] Uredba Sveta (ES) št. 44/2001 z dne 22. decembra 2000, UL L 12, 16.1.2001, str. 1.

[2] COM (2003) 427 végleges.

[2] COM(2003) 427 konč.

[3] HL C 19., 1999.1.23., 1. o., 40. c) pont.

[3] UL C 19, 23.1.1999, str. 1, točka 40(c).

[4] HL C 12., 2001.1.15., 8. o.

[4] UL C 12, 15.1.2001, str. 8.

[5] Hágai Program, az Elnökség 2004.11.5-i következtetései, 3.4.2. pont.

[5] Točka 3.4.2 Haaškega programa, sklepi predsedstva z dne 5. novembra 2004.

[6] 4.3.c) pont.

[6] Točka 4.3.c.

[7] COM (2002) 654 végleges.

[7] COM(2002) 654 konč.

[8] Elérhetők a következő címen:http://europa.eu.int/comm/justice_home/news/consulting_public/rome_i/news_summary_rome1_en.htm

[8] Na razpolago na spletni strani: http://europa.eu.int/comm/justice_home/news/consulting_public/rome_i/news_summary_rome1_en.htm

[9] Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló 1980. évi Római Egyezmény közösségi rendeletté való átalakításáról és modernizálásáról szóló zöld könyvről. INT/176., 2004.1.29.

[9] Mnenje Ekonomsko-socialnega odbora o Zeleni knjigi o pretvorbi Rimske konvencije iz leta 1980 o uporabi prava v pogodbenih obligacijskih razmerjih v pravni instrument Skupnosti in njeni posodobitvi. INT/176 z dne 29. januarja 2004.

[10] Az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Unióban a polgári eljárásjogi rendelkezések közelítésének lehetőségeiről (COM(2002) 654 – COM(2002) 746 – C5-0201/2003 – 2003/2087(INI)), A5-0041/2004.

[10] Resolucija Evropskega parlamenta o možnostih za približevanje civilnega procesnega prava v Evropski uniji (COM(2002) 654 + COM(2002) 746 – C5-0201/2003 – 2003/2087(INI)), A5-0041/2004.

[11] Elérhető a következő címen:http://europa.eu.int/comm/justice_home/unit/civil/justciv_conseil/justciv_fr.pdf.

[11] Na razpolago na spletni strani: http://europa.eu.int/comm/justice_home/unit/civil/justciv_conseil/justciv_fr.pdf.

[12] A Bíróságnak a C-369/96. és a C-374/96. sz. ügyben 1999. november 23-án hozott ítélete.

[12] SES, 23.11.1999, zadevi C-369/96 in C-374/96.

[13] HL C […]., […]., […] o.

[13] UL C , , str. .

[14] HL C […]., […]., […] o.

[14] UL C , , str. .

[15] HL C […]., […]., […] o.

[15] UL C , , str. .

[16] HL C 19., 1999.1.23., 1. o.

[16] UL C 19, 23.1.1999, str. 1.

[17] HL C 12., 2001.1.15., 1. o.

[17] UL C 12, 15.1.2001, str. 1.

[18] A 2004.11.5-i elnökségi következtetések 1. melléklete.

[18] Priloga 1 k sklepom predsedstva z dne 5. novembra 2004.

[19] HL L 12., 2001.1.16., 1. o. A legutóbb a 2245/2004/EK rendelettel (HL L 381., 2004.12.28., 10. o.) módosított rendelet.

[19] UL L 12, 16.1.2001, str. 1. Uredba, kakor je bila nazadnje spremenjena z Uredbo (ES) št. 2245/2004 (UL L 381, 28.12.2004, str. 10).

[20] Elérhető a következő címen:http://europa.eu.int/comm/justice_home/unit/civil/justciv_conseil/justciv_fr.pdf.

[20] Na razpolago na spletni strani: http://europa.eu.int/comm/justice_home/unit/civil/justciv_conseil/justciv_fr.pdf.

[21] HL L 18., 1997.1.21., 1. o.

[21] UL L 18, 21.1.1997, str. 1.

Az oldal tetejére

CS DA DE EL EN ES ET FI FR HU IT LT LV MT NL PL PT SK SL SV	CS DA DE EL EN ES ET FI FR HU IT LT LV MT NL PL PT SK SL SV
hu	sl

A szöveg megjelenítése két nyelven

hu

sl