[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

[pic] | KUMMISSJONI TAL-KOMUNITAJIET EWROPEJ |

Brüsszel, 22.2.2006

Brussel 22.2.2006

COM(2006) 74 végleges

KUMM(2006) 74 finali

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

KOMUNIKAZZJONI MILL-KUMMISSJONI

EURÓPAI CSELEKVÉSI PROGRAM A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS BIZTONSÁGÁÉRTFÉLIDŐS MÉRLEG(SEC(2006) 221)

PROGRAMM TA’ AZZJONI EWROPEW GĦAS-SIKUREZZA TAT-TOROQ REVIŻJONI F'NOFS TRIQ

1. Bevezetés

(SEC(2006) 221)

A közlekedésről szóló, 2001-ben elfogadott fehér könyv[1] célul tűzte ki, hogy 2010-re a közúti balesetek halálos áldozatainak számát felére csökkenti. Később ezt a célkitűzést megerősítették a 2003-ban elfogadott európai közlekedésbiztonsági cselekvési programban[2] is.

1. INTRODUZZJONI

E célkitűzésen túl az üzenet egyértelmű volt: bár a legjobb európai, nemzeti, regionális vagy magánszektorbeli hatékonysági szintről folyó vita nem újkeletű, a 2003-as program bevezette a „ megosztott felelősség ” fogalmát.

Il- White Paper dwar it-Trasport adottata fl-2001[1] ipproponiet bħala għan it-tnaqqis bin-nofs tan-numru ta’ mwiet fuq it-toroq sa l-2010. Sussegwentement, dan l-objettiv kien enfasizzat fil-Programm ta’ Azzjoni Ewropew għas-sikurezza fuq it-toroq adottat fl-2003[2].

A közúti biztonság különböző szintű lépések eredménye. Bizonyos lépések kizárólag nemzeti hatáskörbe tartoznak (például a közutak biztonságossága) vagy egyszerűen a közlekedő egyéni hatáskörébe (felelősségteljes vezetői magatartás), mások több fél bevonását igénylik: az autógyártóknak a vásárlók igényeit is kielégítő kezdeményezése révén születő biztonságosabb autók. A közösségi beavatkozásnak tiszteletben kell tartania a szerződésben előírt vegyes hatáskör fogalmát: bizonyos lépések, melyek prioritása bizonyított nyilvánvalóan egyedül a tagállamok (vagy egyéb szereplők) hatáskörébe tartozik. Más, hasonlóan kiemelt fontosságú kérdések közösségi fellépést tesznek szükségessé.

Lil hinn minn dan l-għan, il-messaġġ kien ċar: għalkemm mhuwiex ġdid id-dibattitu dwar liema livell ikun l-aktar effikaċi, bejn dak Ewropew, dak nazzjonali, dak reġjonali jew dak privat, il-programm ta’ l-2003 introduċa l-kunċett ta’ “ responsabbiltà maqsuma ”.

A fent említett mozgósító célkitűzést, amelyet magára vállalt az Európai Parlament[3], majd a Tanács[4] is, jelentős előrelépéseket tett lehetővé. Ez a közlemény a már említett, 2003-ban elfogadott program félidős mérlegét tartalmazza. Kiegészíti a bizottsági szolgálatok munkadokumentuma[5], amely a következőket tartalmazza: baleseti statisztikák (1. rész), az egyes tagállamok összefoglaló lapjai (2. rész), a közúti közlekedés biztonságára vonatkozó uniós jogszabályok rövid áttekintése (3. rész), néhány, a Bizottság által finanszírozott, e területre vonatkozó projekt (4. rész), és végül az Európai Charta a Közúti Közlekedés Biztonságáért című okmány keretében tett polgári kezdeményezés néhány példája (5. rész)[6].

It-titjib tas-sikurezza tat-toroq huwa fil-fatt ir-riżultat ta’ interventi f’livelli differenti. Uħud jaqgħu biss taħt il-livell lokali (pereżempju, iż-żieda fis-sikurezza tat-toroq) jew sempliċiment ta’ l-utent individwali (l-aġir responsabbli), filwaqt li oħrajn jimplikaw diversi partijiet: il-vetturi aktar sikuri li jirriżultaw minn inizjattiva ta’ l-industrija tal-vetturi bil-mutur biex tilqa’ għad-domanda tal-konsumatur. L-intervent Komunitarju, min-naħa tiegħu, irid jirrispetta l-kunċett ta’ kompetenza mħallta kif mixtieq mit-Trattat: ċerti azzjonijiet li l-prijorità tagħhom hija magħrufa jiddependu biċ-ċar biss mill-Istati Membri (jew minn partijiet oħra). Oħrajn, ukoll ta’ importanza, jirrikjedu inizjattiva Komunitarja.

2. 2001-2005 : felgyorsult fejlődés, de továbbra is fennálló hiányosságok

L-għan aħħari msemmi aktar ’il fuq, appoġġjat mill-Parlament Ewropew[3] u wara mill-Kunsill[4], ippermetta li jsir progress importanti. Din il-komunikazzjoni tikkostitwixxi reviżjoni f'nofs triq kif kien ġie mħabbar fil-programm adottat fl-2003, msemmi qabel. Din għandha magħha Dokument ta’ Ħidma ta’ l-Istaff tal-Kummissjoni[5], li jinkludi statistika dwar l-inċidenti (l-ewwel parti), tabelli b’ġabra ta’ informazzjoni għal kull Stat Membru (it-tieni parti), ġabra tal-leġiżlazzjoni ta’ l-Unjoni dwar is-sikurezza tat-toroq (it-tielet parti), numru ta’ proġetti ffinanzjati mill-Kummissjoni f’dan il-qasam (ir-raba’ parti) u fl-aħħar ftit eżempji ta’ involviment taċ-ċittadini li jsiru fil-qafas tal-Karta Ewropea tas-Sikurezza tat-Toroq (il-ħames parti).[6]

2.1. Uniós szintű globális mérleg

2. 2001-2005 : żIEDA FIL-PROGRESS, IżDA HEMM FEJN JISTA' JSIR ħAFNA IKTAR TITJIB

Az Európai Uniót alkotó országok közútjainak 2001-ben összesen 50 000 halálos áldozata volt , a 2001-ben javasolt és a 2004-es bővítés után aktualizált közös cél pedig az, hogy 2010-re ne haladja meg az évi 25 000 halálos áldozatot .

2.1 Il-bilanċ globali fil-livell ta’ l-Unjoni Ewropea

2005-ben 41 600-an haltak meg[7], ami 4 év alatt nem kielégítő, 17,5 %-os csökkenést mutat. Így a jelenlegi ütemben haladva az Unió 32 500 halálos áldozatra számíthatna 2010-re, és nem az előirányzott legfeljebb 25 000-re. Az elmúlt tíz év tendenciája 2001-ben megváltozott, amelyet érdemes itt leírni. Így:

Flimkien, il-pajjiżi li llum jiffurmaw l-Unjoni Ewropea kellhom 50,000 mewta fuq it-toroq fl-2001 , u l-għan komuni, propost fl-2001 u mwettaq wara t-tkabbir ta’ l-2004, huwa li ma jinqabżux il- 25,000 mewta fis-sena sa l-2010 .

- 1994 és 2000 között a közúti balesetben elhunytak száma átlagosan csak 2 %-kal csökkent évente, miközben a balesetek száma enyhén nőtt; ez azt sugallja, hogy e fejlődést főképp a járművek technikai fejlesztése okozta.

Ġew irreġistrati madwar 41.600 mewta fl-2005[7] jiġifieri tnaqqis, insuffiċjenti, ta’ 17.5% f’4 snin. Għalhekk, b’dan il-pass, l-Unjoni għadha tista' tgħodd 32,500 mewta fl-2010, u mhux massimu ta’ 25,000 kif maħsub. Ix-xejra fl-aħħar għaxar snin rat tnaqqis fl-2001 li jiħoqilha spjegazzjoni. Għalhekk,

- 2001 és 2005 között a közutakon a halálos áldozatok száma évente átlagosan 5%-kal csökkent, miközben a balesetek száma évente átlagosan 4%-kal csökkent, sőt 2003 és 2004 között 5%-kal; a mérvadó mutatók ezentúl párhuzamosan haladó fejlődése egybeesik a tagállamok nagy részében a közúti közlekedés biztonságának javítása érdekében született önkéntes tervek életbe lépésének időpontjával.

- Bejn l-1994 u l-2000, in-numru ta’ mwiet fuq it-toroq naqas biss b’medja ta’ 2% fis-sena, filwaqt li n-numru ta’ inċidenti ra xi ftit taż-żieda; dan jimplika li t-titjib tekniku mwettaq fil-vetturi huma l-raġuni prinċipali ta’ din il-bidla.

Ha a statisztikákat közlekedők, járművek vagy balesettípusok szerint vizsgáljuk, a fejlődés nem tűnik egységesnek. Így például:

- Bejn l-2001 u l-2005, in-numru ta’ mwiet fuq it-toroq naqas b’medja ta’ 5% fis-sena, fil-waqt li n-numru ta’ inċidenti naqas b’medja ta’ 4% fis-sena, u wkoll b’5% fis-sena bejn l- 2003 u l-2004; din ix-xejra, minn issa ’l quddiem parallela, fl-indikaturi prinċipali tikkorrispondi mad-dati tad-dħul fis-seħħ tal-pjanijiet volontarji favur is-sikurezza tat-toroq fil-parti l-kbira ta’ l-Istati Membri.

- Az összes közúti áldozat tekintetében a motoros áldozatok aránya 1996-ig viszonylag stabilan 9,5 % körül volt, azóta pedig folyamatosan nő, 2003-ra pedig elérte a 14 %-ot.

L-eżami ta’ l-istatistika għal kull kategorija ta’ utent, ta’ vettura jew skond it-tipi ta’ inċidenti, juri li l-bidla mhix uniformi. Għalhekk:

- Abszolútértékben kifejezve a motorkerékpáros áldozatok száma 5,6 %-kal nőtt 2000 és 2003 között, míg ugyanezen időszakban az összes közúti balesetben elhunytak száma 12 %-kal csökkent. Egyes adatok ijesztőek: A közúti balesetben meghalt motorkerékpárosok száma Olaszországban 40%-kal, Belgiumban 39%-kal, Svédországban 21%-kal és az Egyesült Királyságban 15 %-kal nőtt. Franciaországban jelentős fordulat következett be a tendenciában: a 2000 és 2002 közötti 10 %-os növekedés után 2003-ban az előző évhez képest 8 %-os csökkenés volt megfigyelhető.

- Il-proporzjon ta’ mwiet bil-mutur meta mqabbel mat-total ta’ mwiet fuq it-toroq, relattivament stabbli ta’ madwar 9.5% sa l-1996, ma waqafx jiżdied minn dak iż-żmien u laħaq l-14% fl-2003.

- A 18 és 25 év közötti fiatalok veszélyeztetett kategóriát alkotnak: a 2003-ban elhunytak 21%-át teszi ki ez a népesség egészének 10 %-át képviselő réteg, a halálos áldozatok négyötöde pedig férfi. A „szombat esti láz” néven ismert jelenség (a hét utolsó két éjszakáján bekövetkezett balesetek) továbbra is tragédia maradt.

- Bħala valur assolut, in-numru ta’ mwiet bil-mutur żdied b’5.6% bejn l-2000 u l-2003, filwaqt li n-numru totali ta’ mwiet fit-toroq naqas bi 12% matul l-istess perjodu. Ċerti ċifri huma allarmanti: fl-Italja, fil-Belġju, fl-Iżvezja u fir-Renju Unit żdied in-numru ta’ mwiet bil-mutur fit-toroq tagħhom b’40%, 39%, 21% u 15% rispettivament. Fi Franza kien hemm inverżjoni sinifikanti fit-tendenza: żieda ta’ 10% bejn l-2000 u l-2002 segwita bi tnaqqis ta’ 8% fl-2003 meta mqabbla mas-sena ta’ qabel.

- A gyalogosok (5 400 áldozat) és a kerékpárosok (2 000 áldozat) továbbra is különösen veszélyeztetettek.

- Iż-żgħażagħ ta’ bejn 18 u 25 sena jirrappreżentaw kategorija f’riskju: dan l-10% tal-popolazzjoni totali jirrappreżentaw 21% ta’ l-imwiet kollha fl-2003, u erbgħa minn kull ħamsa minn dawn il-mejta huma rġiel. Il-fenomenu magħruf bħala “id-Deni tas-Sibt fil-Għaxija” (inċidenti li jseħħu fl-aħħar żewġ iljieli tal-ġimgħa) jibqa’ traġiku.

- Az összes gyalogos áldozatok 27%-át a 65 évnél idősebb gyalogosok teszik ki, és a népesség egészéhez viszonyított arányukhoz (18%) képest túlsúlyban vannak.

- Persuni għaddejjin mit-triq (5,400 mewta) u s-sewwieqa tar-roti (2,000 mewta) jibqgħu partikolarment vulnerabbli.

- Az összes balesetek 6%-ban, a halálos baleseteknek azonban 16%-ában vannak jelen a nehéz-tehergépkocsik, ami azt erősíti meg, hogy ezek a balesetek a legsúlyosabbak. Ezzel ellentétben a nehéz-tehergépkocsik szerepe a balesetekben gyorsabban csökkent, mint az általános baleseti tendencia.

- Persuni għaddejjin mit-triq li jkollhom aktar minn 65 sena jirrappreżentaw madwar 27% mill-imwiet kollha ta’ dawk li jimxu u huma l-aktar rappreżentati meta mqabbla man-numru tagħhom fit-total tal-popolazzjoni (18%).

- A lakott területen kívüli (nem autópályán bekövetkezett) balesetek a legsúlyosabbak: noha a balesetek egészének csak 28%-át képviselik, a közúti áldozatok 60%-a ilyen balesetben hal meg.

- Il-vetturi tqal huma involuti f’6% ta’ l-inċidenti kollha, imma f’16% ta’ l-inċidenti mortali, li jikkonferma s-serjetà kbira ta’ dawn l-inċidenti. Min-naħa l-oħra, l-involviment tal-vetturi tqal f’inċidenti qed jonqos b’rata aktar mgħaġġla mill-ammont ta’ inċidenti ġenerali.

- A lakott területen bekövetkezett balesetek a balesetek összességének 67%-át képviselik és a közúti áldozatok összességének 31%-át.

- L-inċidenti barra miż-żoni bil-bini (għajr l-awtostradi) huma l-aktar gravi: għalkemm jirrappreżentaw biss 28% mit-total ta’ l-inċidenti, jinvolvu 60% tat-total ta’ vittmi tat-triq.

- Az autópályákon ezek az arányok: a balesetek 5%-a és az áldozatok 9%-a.

- L-inċidenti f'żoni mibnija jirrappreżentaw 67% tat-total ta’ l-inċidenti u 31% tat-total tal-vittmi tat-triq.

A legutóbbi bővítés alkalmával csatlakozott tagállamok a közúti közlekedés biztonságának területén nem teljesítenek olyan jól, mint a 2004 előtti uniós átlag. Noha egyes újonnan csatlakozott tagállamok a 90-es évek elején drámai fejlődésen mentek keresztül, 2001 óta a helyzetük alapvetően nem különbözik az EU-15 több tagállamétól. Végeredményben nincs külön sajátossága a csatlakozott országoknak: a problémák ugyanolyan természetűek, csupán időbeni eltolódás van köztük.

- Għall-awtostradi l-proporzjonijiet huma ta’ 5% ta’ l-inċidenti u 9% ta’ l-imwiet rispettivament.

2.2. A tagállamok

Dwar l-Istati Mebri li daħlu l-aħħar, ir-riżultati tagħhom fil-qasam tas-sikurezza tat-toroq huma inqas tajbin mill-medja ta' l-Unjoni qabel l-2004. Jekk uħud minn dawn il-pajjiżi esperjenzaw evoluzzjoni drammatika fil-bidu tad-Disgħinjiet, il-qagħda tagħhom mill-2001 mhix fundamentalment differenti minn dik ta' bosta Stati Membri ta' l-Ewropa tal-Ħmistax. Fl-aħħar, il-pajjiżi tat-tkabbir m'għandhom ebda speċifiċità tagħhom: il-problemi huma l-istess biss li seħħu wara.

- Jelenlegi tendenciák

2.2 L-Istati Membri

A fentebb a 2.1. bekezdésben említett globális értékek nem tükrözik a tagállamok közötti jelentős különbségeket; így például:

- Tendenzi reċenti

- Az egymillió lakosra vetített halálos áldozatok éves száma 50-60 (Málta, Hollandia, Svédország és az Egyesült Királyság) és 200 (Lettország és Litvánia) között változik, a 25-ök Európájának átlagértéke 95;

Iċ-ċifri globali msemmija aktar ’il fuq fil-paragrafu 2.1 ma jirriflettux id-differenzi importanti li jeżistu bejn l-Istati Membri; għalhekk:

- Az egymillió személygépkocsira vetített halálos áldozatok éves száma[8] 130-150 (Hollandia, Svédország és az Egyesült Királyság) és 600 (Litvánia), valamint 800 (Lettország) között változik, a 25-ök Európájának átlagértéke 220;

- In-numru annwali ta’ vittmi għal kull miljun abitant ivarja minn 50-60 (Malta, l-Olanda, l-Iżvezja u r-Renju Unit) għal aktar minn 200 (il-Latvja u l-Litwanja), il-medja ta’ l-Ewropa tal-Ħamsa u Għoxrin hija 95;

- A 2001 és 2004 között elhunyt áldozatok számának alakulása tekintetében kilenc tagállam (Németország, Észtország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Portugália, Svédország) esetében gyorsabb volt a mérséklődés, mint az EU-25 átlaga (-14%); nyolc másik tagállam (Belgium, Dánia, Görögország, Spanyolország, Írország, Ausztria, Finnország, Egyesült Királyság) szerényebb fejlődést mutat (legalább 5%-os csökkenés, de az átlagos fejlődésnél kisebb); hat másik (Cseh Köztársaság, Lettország, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia) nagyon gyenge fejlődést mutat, sőt enyhébb visszaesést (maximum 5%-os változás, pozitív vagy negatív irányban, a 2001-es adatokhoz képest), míg a helyzet romlott Cipruson és Litvániában. Ezeket az arányokat azonban óvatosan kell kezelni, főként a nagyon kis méretű tagállamokban, ahol kevés súlyos baleset nagy súllyal szerepel a nemzeti eredményben.

- In-numru annwali ta’ vittmi għal kull miljun vettura privata[8] jvarja minn 130-150 (l-Olanda, l-Iżvezja u r-Renju Unit) għal 600 (il-Litwanja) u 800 (il-Latvja), il-medja ta’ l-Ewropa tal-Ħamsa u Għoxrin hija 220 ;

- A közúti közlekedés biztonságára irányuló új tervek

- F’termini tal-bidla fin-numru ta’ mwiet bejn l-2001 u l-2004, disa' Stati Membri (il-Ġermanja, l-Estonja, Franza, l-Italja, il-Lussemburgu, Malta, l-Olanda, il-Portugall, l-Iżvezja) għamlu tnaqqis gradwali aktar mgħaġġel mill-medja tal-Ħamsa u Għoxrin (-14%); tmienja oħra (il-Belġju, id-Danimarka, il-Greċja, Spanja, l-Irlanda, l-Awstrija, il-Finlandja, ir-Renju Unit) għamlu progress limitat (tnaqqis ta’ l-anqas ta’ 5%, imma anqas mill-progress medju jew fl-istess livell); sitta oħra (ir-Repubblika Ċeka, il-Latvja, l-Ungerija, il-Polonja, is-Slovenja, is-Slovakkja) għamlu progress żgħir ħafna, biex ma ngħidux xi ftit ta’ rigress (bidla massima ta’ 5%, bejn wieħed u ieħor, meta mqabbla maċ-ċifri ta’ l-2001), filwaqt li s-sitwazzjoni f’Ċipru u fil-Litwanja marret għall-agħar. Dawn il-proporzjonijiet madanakollu jridu jitqiesu bi prudenza, speċjalment fl-Istati Membri żgħar ħafna fejn numru limitat ta’ inċidenti gravi għandhom piż kbir fuq ir-riżultat nazzjonali.

A 2001-es fehér könyv és a 2003-as európai cselekvési terv több olyan tagállamot is ösztönzött – amelyek még nem tették meg – arra, hogy a közúti közlekedés biztonságára vonatkozó nemzeti terveket állítsanak fel, amelyeknek gyakran közös célja a közúti balesetek áldozatai számának felére való csökkentése. Az Európai Unió így hozzájárult ahhoz, hogy a közúti közlekedés biztonságának kérdése a tagállamok politikai feladatainak előterébe kerüljön.

- Pjanijiet ġodda għas-sikurezza tat-toroq

Az ellenőrzés és a szabályok szigorítása mellett (széles körben osztott prioritás) a tagállamok általában olyan képzési és tájékoztatási lépéseket tettek, amelyek célja, hogy terjesszék a közúti biztonság kultúráját, bevonják az összes szereplőt és jobb képzést nyújtsanak a járművezetők részére. Az érintett felek mozgósítása charták vagy önkéntes kezdeményezések formájában történik.

Il- White Paper ta’ l-2001 u l-Programm ta’ Azzjoni Ewropew ta’ l-2003 ħeġġew lil diversi Stati Membri, li kien għadhom m’għamlux dan, biex jistabbilixxu pjanijiet nazzjonali għas-sikurezza tat-toroq, u inkludew sikwit l-għan komuni li jitnaqqas bin-nofs in-numru ta’ vittmi fuq it-toroq. L-Unjoni Ewropea b’hekk ikkontribwiet biex tpoġġi s-sikurezza tat-toroq fuq quddiemnett ta’ l-attenzjoni politika ta’ l-Istati Membri.

A tagállamok is tettek kezdeményezéseket az alkohol, a drogok és a gyógyszerek elleni küzdelemben: egyes országokban alacsonyabb megengedett alkoholszint (általában 0,2 mg/ml) a friss jogosítvánnyal rendelkezők és a hivatásos gépkocsivezetők számára; a megengedettnél nagyobb alkoholszint mellett történő vezetés esetén kiszabható büntetések szigorítása; illetve jogalkotási kezdeményezés a drogos állapotban történő vezetéssel szemben. Az ellenőrzések ma már sűrűbbek, célzottabbak, hatékonyabbak, megbízhatóbbak és gyorsabbak, főleg ha az utak mentén végzik őket.

Minbarra t-tisħiħ tal-kontroll u tal-penali (bil-prijorità fil-biċċa l-kbira maqsuma bejniethom), il-pjanijiet ta’ l-Istati Membri b’mod ġenerali jinkludu azzjonijiet ta’ taħriġ u ta’ informazzjoni maħsuba biex ikattru kultura tas-sikurezza tat-toroq, jinkludu l-protagonisti kollha u jassiguraw kontroll aħjar tas-sewwieqa. Il-mobilizzazzjoni ta’ l-imsieħba konċernati tibbaża fuq karti jew impenn volontarju.

3. a 2001 óta eszközölt közösségi beavatkozás mérlege

L-Istati Membri ħadu wkoll inizjattivi fil-ġlieda kontra s-sewqan taħt l-effett ta' l-alkoħol, d-droga u l-mediċini: livelli aktar baxxi ta’ alkoħol fid-demm (ġeneralment 0.2 mg/ml) għas-sewwieqa ġodda jew professjonali f’ċerti pajjiżi; żieda fil-penali li jingħataw f’każ ta’ sewqan b’riżultat pożittiv ta’ alkoħol fid-demm; kif ukoll inizjattivi leġiżlattivi kontra s-sewqan taħt l-influwenza tad-droga. Il-kontrolli issa huma aktar numerużi, immirati, effikaċji, affidabbli u rapidi, partikolarment meta jseħħu fuq it-triq.

A közösségi beavatkozásnak több formája volt: jogszabályok, kutatási támogatás, tanulmányok, támogatások, elemzés és a jó gyakorlat propagálása. Ez a fejezet részletesen bemutatja a nemrégiben tett lépéseket. A 2001 óta elfogadott jogszabályok teljes listája és az intézmények között még tárgyalás alatt álló javaslatok listája, valamint néhány európai projekt és tanulmány a bizottsági szolgálatok már említett munkadokumentumának 3. és 4. részében található.

3. L-INTERVENT KOMUNITARJU SA MILL-2001

3.1. A szabályok betartatása - A büntetlenség megszüntetése

L-intervent Komunitarju ħa bosta suriet: leġiżlazzjoni, sostenn għar-riċerka, studji, sussidji, analiżi u tixrid tal-prassi t-tajba. Dan il-kapitolu jippreżenta aktar fid-dettall l-azzjonijiet li twettqu reċentement. Il-lista kompluta tal-leġiżlazzjoni adottata sa mill-2001 u l-lista ta’ proposti li għadhom qed jiġu negozjati bejn l-istituzzjonijiet kif ukoll għażla ta’ proġetti u studji Ewropej huma inklużi fil-partijiet 3 u 4 tad-Dokument ta’ Ħidma ta’ l-Istaff tal-Kummissjoni, imsemmi qabel.

A 2004/345/EK ajánlás az alkoholos befolyásoltság alatt történő vezetésre, a sebességre és a biztonsági övre vonatkozó szabályok alkalmazására irányuló ellenőrzések területén életben lévő helyes gyakorlatokról szól. Ez a motorizált közlekedés egészére vonatkozik, úgy magán, mint hivatásos viszonylatban. Életbe léptetését egy, a tagállamok és a Bizottság szakértőiből álló csoport követi nyomon.

3.1 Ir-rispett tar-regoli – Tmiem għall-impunità

Ma a nem honos közlekedők által elkövetett közúti szabálysértések nagy része után nem indul eljárás, mert hiányzik a különböző tagállamok közigazgatási és rendőri hatóságainak szisztematikus együttműködése. Egyes, nagy áthaladó forgalmat bonyolító országokban a nem honos közlekedők által elkövetett bizonyos szabálysértések aránya az összeshez viszonyítva a 35 %-ot is eléri. Ez azt mutatja, hogy az ellenőrzéssel és a büntetésekkel kapcsolatos transznacionális együttműködés hiánya miatt még a legjobb eredményeket is hiányosságok sújtják. E probléma európai mérete egyértelmű, és ezt orvosolni kellene.

Ir-Rakkomandazzjoni 2004/345/KE tittratta l-prassi tajba fil-qasam ta’ kontroll fuq l-applikazzjoni tar-regoli li jikkonċernaw l-alkoħol fis-sewwieqa, il-veloċità u li jintlibes iċ-ċinturin tas-sikurezza. Din tapplika għat-trasport kollu permezz tal-vetturi bil-mutur, kemm privat u kemm professjonali. L-implimentazzjoni tagħha hija sorveljata minn grupp li jinkludi esperti mill-Istati Membri u mill-Kummissjoni.

3.2. A hibák elkerülése vagy következményeik mérséklése

Illum, numru kbir ta’ ksur tal-kodiċi tat-triq imwettqa minn persuni mhux residenti ma jwasslux għal prosekuzzjoni minħabba nuqqas ta’ kooperazzjoni sistematika bejn l-awtoritajiet amministrattivi u tal-pulizija ta’ l-Istati Membri differenti. F’ċerti pajjiżi b’ammont għoli ta’ tranżitu, il-livell ta’ ċertu ksur mwettaq minn persuni mhux residenti jista’ jirrappreżenta sa 35% tat-total. Dan juri li l-aqwa riżultati wkoll ibatu min-nuqqasijiet meta ma jkunx hemm kooperazzjoni transnazzjonali fuq il-kontroll u l-penali. Id-dimensjoni Ewropea ta’ din il-problema hija evidenti, u jinħtieġ li tiġi indirizzata.

Minden közúti közlekedő hibázhat. Figyelembe véve a közlekedők hibáinak lehetséges súlyosságát, azok következményeit korlátozni (passzív biztonság), sőt azokat elkerülni (aktív biztonság) kell.

3.2 Kif jiġu evitati l-iżbalji jew jiġu minimizzati l-konsegwenzi tagħhom

- A járművek passzív biztonsága

Dawk kollha li jużaw it-toroq jistgħu jiżbaljaw. Meta tiġi kkunsidrata l-gravità potenzjali ta’ l-iżbalji ta’ l-utenti, jaqbel li jiġu limitati l-konsegwenzi (sikurezza passiva), u jekk jista’ jkun li jiġu evitati (sikurezza attiva).

A járművek vezetőiknek ma sokkal nagyobb védelmet nyújtanak, mint néhány éve, és soha nem látott léptékben javul biztonságosságuk. Rádásul a biztonság meghatározó értékesítési feltétel lett. Ez a pozitív fejlődés az ipar erőfeszítéseinek köszönhető, amelyet a például az EuroNCAP (az új járműmodellek utasainak védelmét értékelő program) révén a vásárlókhoz eljuttatott információk és a kutatáshoz nyújtott európai támogatások segítettek; ezen a területen számos projektet készítettek.

- Is-sikurezza passiva tal-vetturi

A biztonsági öv használata már minden olyan járműben kötelező, amelyben fel van szerelve. Általánossá vált a járművekben a speciális gyermekbiztonsági felszerelések kötelező használata.

Il-vetturi joffru lil dawk li jokkupawhom protezzjoni aqwa minn dik ta’ xi snin ilu, b’ritmu ta’ titjib li qatt ma kien irreġistrat qabel. Barra dan, is-sikurezza saret element kummerċjali determinanti. Din il-bidla pożittiva hija dovuta għall-isforzi ta’ l-industrija, sostnuta sew mill-informazzjoni mgħoddija lill-konsumatur, pereżempju permezz ta’ EuroNCAP (programm ta’ evalwazzjoni tal-protezzjoni tas-sewwieqa u l-passiġġieri ta’ mudelli ġodda ta’ vetturi), u permezz ta’ l-għajnuna Ewropea għar-riċerka; hemm ħafna proġetti f’dan il-qasam.

Az intézmények között tárgyalás alatt áll két olyan javaslat, amelyek az összes jármű biztonsági övvel való felszerelését, valamint a nehéz-tehergépkocsik és buszok – azelőtt opcionális – minősítésének kötelezővé tételét írják elő.

Issa huwa obbligatorju li jintlibes iċ-ċinturin tas-sikurezza fil-vetturi kollha li huma mgħammra bih. L-użu ta’ tagħmir speċifiku għas-sikurezza tat-tfal fil-vetturi huwa ġeneralizzat.

Egyébként lehetőség van a veszélyeztetett úthasználók védelmének javítására gépjárművel történő ütközés esetén.

Żewġ proposti, rispettivament bi l-għan li l-vetturi kollha jkunu mgħammra b’ċinturin tas-sikurezza u biex iċ-ċertifikazzjoni tal-vetturi tqal u l-karrozzi tal-linja ssir obbligatorja, u mhux biss fakoltattiva kif inhi llum, bħalissa għaddejjin mill-proċedura ta’ negozjati bejn l-istituzzjonijiet.

- „eBiztonság” és a járművek aktív biztonságának egyéb szempontjai

Barra minn hekk, għad hemm potenzjal għal titjib tal-ħarsien ta’ l-utenti vulnerabbli f'każ ta' ħabta ma' vettura bil-mutur.

Az „eBiztonság” fogalmát 2003-tól fejlesztették ki[9], és az „Intelligens jármű” elnevezésű kezdeményezés keretei között erősítették meg. Az intelligens technológiák fontos perspektívákat nyitnak meg az aktív biztonság előtt és kiegészítik a passzív biztonságnak köszönhetően már elért fejlesztéseket. A közös erőfeszítések célja, hogy a közeljövőben az eBiztonság testet öltsön, nevezetesen az „ eSegélyhívó ” elindítása révén[10]. Más, az ember-gép érintkezési felülettel vagy a jármű és az infrastruktúra közötti interakcióval kapcsolatos technológiák még kísérleti stádiumban vannak.

- “ eSafety ”, u aspetti oħra dwar is-sikurezza attiva tal-vetturi

Rövidebb távon, az Europa szerveren nemrég közzétett néhány tanulmány kimutatta a magas költség-haszon arányú intézkedések rövid távú javulási képességét: elektronikus stabilitásellenőrzés; tompított fényszóró használata az összes járművön; a nehéz-tehergépkocsik körvonalának jelzése fényvisszaverő csíkokkal .

Il-kunċett ta’ “ eSafety ” ġie żviluppat mill-2003[9] u msaħħaħ fl-inizjattiva "Vettura Intelliġenti". It-teknoloġiji intelliġenti jiftħu perspettivi importanti għas-sikurezza attiva u jikkumplementaw it-titjib li diġà sar bis-saħħa tas-sikurezza passiva. L-isforzi konġunti (il-Kummissjoni, l-Istati Membri u l-industrija) jimmiraw biex l- eSafety dalwaqt issir realtà, partikolarment f'dak li għandu x'jaqsam ma' l-implimentazzjoni ta' l-" eCall "[10]. Teknoloġiji oħra, li jikkonċernaw ir-rapport bejn il-bniedem u l-vettura jew l-interazzjoni bejn il-vettura u l-infrastruttura, għadhom fi stadju sperimentali.

- „CARS-21”, az autóipar versenyképességéért

Diversi studji ppubblikati reċentement fuq is-sit ta’ l- Internet Europa wrew l-potenzjal ta’ titjib fi żmien qasir tal-miżuri fi proporzjon għoli bejn l-ispiża u l-benefiċċju: kontroll elettroniku ta’ l-istabilità; l-użu ta’ dwal għal matul il-jum mill-vetturi kollha; l-immarkar tad-dawra tal-vetturi l-kbar bi strixxi li jirriflettu lura .

A CARS-21 [11] magas szintű csoport, amelynek célja az ipar versenyképességének erősítése, megvizsgálta a szabályozással, a kereskedelemmel, a környezetvédelemmel és a közúti közlekedés biztonságával kapcsolatos kérdéseket. 2005. december 12-én ütemtervet fogadtak el a következő tíz évre[12]. A közúti közlekedés biztonságának területén prioritásnak tekintik a járművekben a fedélzeti rendszerek (a biztonsági öv becsatolására figyelmeztető lámpa, tompított fényszóró, elektronikus vészfék-asszisztens rendszerek (EBA) és az elektronikus stabilitásellenőrzés) általánosítását.

- “ CARS-21 ”, għall-kompetittività ta’ l-industrija tal-karrozzi

- Az infrastruktúrák biztonsága

Il-grupp ta’ livell għoli CARS-21 [11] li l-għan tiegħu huwa t-tisħiħ tal-kompetittività ta’ l-industrija, eżamina l-kwistjonijiet marbuta mar-regolamentazzjoni, mal-kummerċ, ma’ l-ambjent u mas-sikurezza tat-toroq. Ġie adottat roadmap għall-għaxar snin li ġejjin fit-12 ta’ Diċembru 2005[12]. Fil-qasam tas-sikurezza tat-toroq, il-ġeneralizzazzjoni tas-sistemi mibnija fil-vetturi (twissija biex tfakkar li għandu jintlibes iċ-ċinturin tas-sikurezza, id-dwal għal matul il-jum, sistemi ta’ assistenza fil-każ li jinżamm brejk f’daqqa u kontroll elettroniku ta’ l-istabilità), hija kkunsidrata bħala prijorità.

A jogszabályi háttér egyelőre a 2004/54/EK irányelvre van korlátozva, amelyet a Mont Blanc-, Tauern- és Szent Gotthárd-alagutakban 1999-ben és 2001-ben bekövetkezett súlyos tűzvészek nyomán fogadtak el. Célja, hogy megelőző intézkedések révén csökkentse a baleseti kockázatot, és baleset esetén a lehető legtöbb ember életét tudják megmenteni.

- Is-sikurezza ta’ l-infrastrutturi

Ami a közúti infrastruktúra javítását illeti, az úthálózat biztonságának jobb kezelésével évente több mint 600 halálos áldozat és mintegy 7000 baleset lenne elkerülhető a transzeurópai úthálózat útjain, ami a halálos áldozatok 12-16%-át és a balesetek 7-12%-át jelenti. Információs és átláthatósági stratégián keresztül a közúti infrastruktúra biztonságosabbá tételét célozzák meg a közösségi finanszírozás által támogatott bizonyos audit- és módszertani kezdeményezések, így az Euro RAP ( európai útfelmérési program – European road assessment programme ) és az Euro TAP ( európai alagút-felmérési program – European tunnels assessment programme ).

L- acquis leġiżlattiv hu għalissa limitat għad-Direttiva 2004/54/KE, li segwiet partikolarment in-nirien gravi tal-mini ta’ Mont Blanc, ta’ Tauern u ta’ Gothard fl-1999 u fl-2001. Hi timmira lejn it-tnaqqis tar-riskju ta’ inċidenti bis-saħħa ta’ miżuri ta’ prevenzjoni u, fil-każ ta’ inċident, biex jiġu salvati l-akbar numru possibbli ta’ ħajjiet.

3.3. Vezetői engedély és vezetői alkalmassági normák

Fir-rigward ta’ titjib fl-infrastruttura tat-toroq, wieħed jista’ jevita kull sena aktar minn 600 mewta u madwar 7,000 inċident fuq l-assi tan-netwerk transewropew, jiġifieri 12 sa 16% ta’ l-imwiet u 7 sa 12% ta’ l-inċidenti fuq dawn l-istess assi permezz ta’ ġestjoni aħjar tas-sikurezza ta’ l-infrastruttura. L-inizjattivi ta’ verifika u ta’ metodoloġija, bħalma huma l- Euro RAP (European road assessment programme) & EuroTAP (European tunnels assessment programme) , it-tnejn li huma sostnuti minn fondi Komunitarji, għandhom l-għan li jagħmlu l-infrastrutturi tat-toroq aktar sikuri permezz ta’ strateġija ta’ informazzjoni u trasparenza.

- Vezetői engedély

3.3 Il-liċenzja tas-sewqan u standards ta’ kundizzjoni tajba għas-sewqan

Intézmények közötti tárgyalás alatt áll a vezetői engedélyre vonatkozó jelenlegi jogszabályokat átdolgozó és elmélyítő javaslat, amely nevezetesen a motorkerékpár- és a nehéztehergépkocsi-kategóriákhoz való fokozatos hozzájutás elvének megerősítését, valamint a segédmotoros kerékpárokra érvényes vezetői engedély bevezetését írja elő.

- Il-liċenzja tas-sewqan

A járművezetői vizsgák követelményeit a 200/56/EK irányelv[13] erősítette meg, hogy az autósiskolák jobban felkészítsék a jelentkezőket és a fiatal vezetők képzését érintő projektek igéretesnek mutatkozzanak.

Proposta ta’ riformulazzjoni u ta’ approfondiment tal-leġiżlazzjoni eżistenti fuq il-liċenzja tas-sewqan, li tipprevedi partikolarment ir-rinforz ta’ l-aċċess progressiv għall-muturi u għall-aktar vetturi kbar kif ukoll l-introduzzjoni ta’ liċenzja tas-sewqan għaċ-ċiklomuturi (motorini), għaddejja minn proċess ta’ negozjar interistituzzjonali.

- Vezetői alkalmassági normák

Il-kundizzjonijiet fil-kontenut ta’ l-eżami tal-liċenzja tas-sewqan issaħħu mid-Direttiva 2000/56/KE[13], b’tali mod li l-iskejjel tas-sewqan jippreparaw aħjar l-istudenti tagħhom, u xi proġetti rigward it-taħriġ ta’ sewwieqa żgħażagħ jidhru promettenti.

Az orvosi technikák fejlődnek és bizonyos betegségek vezetésre gyakorolt hatásának ismerete bővül. A vezetői engedélyekről szóló irányelv III. mellékletében rögzített, mintegy 25 éves, minimális orvosi követelményeket tehát tovább kell fejleszteni. E célból folyamatban van a látásra, az epilepsziára és a cukorbetegségre vonatkozó orvosi normák felülvizsgálata, különös tekintettel a hivatásos vezetők fizikai alkalmasságára.

- Standards ta’ kundizzjoni tajba għas-sewqan

3.4. Biztonságos vezetés a többiek érdekében

It-teknoloġiji mediċi qed jevolvu u l-għarfien fil-qasam ta’ l-inċidenza ta’ ċerti effetti negattivi fuq is-sewqan qed jitjieb. L-istandards mediċi minimi, iffissati mill-Anness III tad-Direttiva dwar il-liċenzja tas-sewqan, li ilhom madwar ħamsa u għoxrin sena, għalhekk iridu jevolvu. Għal dan il-għan, inbdiet ħidma ta’ reviżjoni ta’ l-istandards mediċi relattivi għall-vista, l-epilessija u d-dijabete, pertikolarment f’dak li jikkonċerna l-kundizzjonijiet fiżiċi għas-sewwieqa professjonali.

- Szociális és technikai jogszabályok

3.4 Sewqan għall-oħrajn f’sikurezza totali

; A 2005 decemberében a Parlament és a Tanács között létrejött megállapodás tárgyát a vezetési és pihenőidő ellenőrzésére és betartására vonatkozó hatályos szabályok javítására és erősítésére irányuló jogalkotási javaslat, valamint a szociális szabályok (vezetési, pihenő- és munkaidő) alkalmazásának javítására irányuló jogalkotási javaslat képezte. Tervben van nevezetesen a járművezetők vezetési és pihenőidejének betartását vizsgáló ellenőrzések számának jelentős megnövelése (ma a munkanapok 1%-át kellene ellenőrizni).

- Leġiżlazzjoni soċjali u teknika

2006-tól minden új járművön kötelező a digitális tachográf; a fordulatszám-szabályzók általánossá váltak a legalább 3,5 tonnás vagy legalább nyolc utast szállító minden haszongépjárművön. A veszélyes áruk szállítását illetően a technikai fejlődéshez történő igazodás (ellenőrzési előírások és eljárások) folyamatos.

Proposta leġiżlattiva għat-titjib u r-rinforz tar-regoli fis-seħħ fuq il-kontroll u r-rispett għall-ħinijiet ta’ sewqan u ta’ mistrieħ, kif ukoll proposta leġiżlattiva li timmira li ttejjeb l-applikazzjoni tar-regoli soċjali (ħinijiet ta’ sewqan, ta’ mistrieħ u ta’ ħidma) f’Diċembru 2005 kienu s-suġġett ta’ ftehim bejn il-Parlament u l-Kunsill. Partikolarment, hija prevista wkoll żieda sinifikanti fin-numru ta’ kontrolli li jridu jsiru biex ikun verifikat ir-rispett tal-ħin tas-sewqan u tal-mistrieħ tas-sewwieqa (illum, 1% tal-ġranet ta’ ħidma jridu jiġu kontrollati).

- Járművezető-képzés

It-takografu diġitali huwa obbligatorju fuq il-vetturi l-ġodda kollha mill-2006; ir-regolaturi tal-veloċità ġeneralment jinstabu fil-vetturi kummerċjali kollha, li jibdew minn 3.5 tunellati jew għal dawk li jibdew minn tmien postijiet bilqiegħda. Fir-rigward tat-trasport ta’ merkanzija perikoluża, qed jitkompla l-adattament għall-progress tekniku (rekwiżiti u proċeduri ta’ kontroll).

A kereskedelmi szállítás ágazatában ezentúl magasabb szinten hangolják össze a járművezetők alap- és továbbképzését. A közúti árufuvarozást végző járművek vezetőinek alapképzéséről és továbbképzéséről szóló 2003/59/EK irányelvet 2006 szeptemberében kell átvenni a nemzeti jogba. Ez előírja a könnyebb járművektől a nehezebb járművek felé a járművezető életkora és a szakmába lépéskor kapott, a járművezető élete során rendszeresen megújítandó képzés alapján történő fokozatos hozzájutás elvét.

- It-taħriġ tas-sewwieqa

3.5. Európai Charta a Közúti Közlekedés Biztonságáért

Fil-qasam tat-trasport professjonali, il-kwalifika inizjali u t-taħriġ kontiwu tas-sewwieqa huma llum armonizzati f'livell għoli. Id-Direttiva 2003/59 dwar il-kwalifika inizjali u t-taħriġ perjodiku tas-sewwieqa professjonali trid tiġi implimentata fil-leġiżlazzjonijiet nazzjonali f’Settembru 2006. Huwa stabbilit il-prinċipju ta’ l-aċċess progressiv tal-vetturi l-aktar ħfief għall-vetturi l-aktar tqal skond l-età tas-sewwieq u tat-tip ta’ taħriġ mogħti meta jkun beda l-impjieg, taħriġ li jrid jiġġedded b’mod regolari matul il-ħajja tas-sewwieq.

A nemzeti igazgatási hivatalokon kívüli közlekedésbiztonsági szereplők felelősségvállalásának ösztönzésére az Európai Charta a Közúti Közlekedés Biztonságáért című okmány megalkotta a megosztott felelősség fogalmát, aláírói ugyanis szilárdan ragaszkodnak ahhoz, hogy konkrét és mérhető lépéseket tegyenek felelősségi körükben a közös cél elérésének érdekében.

3.5 Il-Karta Ewropea tas-Sikurezza tat-Toroq

2004. április 6. óta vállalatokat, autóklubokat, egyesületeket, iskolákat, médiákat, önkormányzatokat – csak hogy a charta aláírói közül néhányat említsünk – kértek fel arra, hogy konkrét kötelezettségvállalásokat írjanak alá. Azóta több mint háromszáz aláíró csatlakozott aláírásával a charta kötelezettségvállalásaihoz, amelyek több mint negyedét helyi vagy regionális önkormányzatok teszik ki. A cél az, hogy 2008-ra 2 500 aláíró szerepeljen a chartán. Az aláírók és kötelezettségvállalásaik a charta internetes oldalán olvashatók[14]. A munkadokumentum 5. része a charta keretében vállalt néhány kötelezettséget mutat be.

Biex tinkoraġġixxi lill-persuni involuti fis-sikurezza tat-toroq, apparti l-amministrazzjonijiet nazzjonali, biex jerfgħu r-responsabbilitajiet tagħhom, il-Karta Ewropea tas-Sikurezza tat-Toroq timplimenta l-kunċett tar-responsabbiltà maqsuma minħabba li dawk li ffirmawha jobbligaw ruħhom bis-sħiħ li jieħdu azzjonijiet konkreti u li jistgħu jitkejlu fl-isfera tar-responsabbilità tagħhom biex jikkontribwixxu għall-objettiv komuni.

3.6. A veszélyeztetett közlekedők védelme és oktatása

Sa mis-6 ta’ April 2004, l-intrapriżi, l-għaqdiet tal-karozzi, l-assoċjazzjonijiet, l-iskejjel, il-mezzi tax-xandir, il-gvernijiet lokali – biex ma nsemmux ukoll uħud mill-entitajiet potenzjali li ser jiffirmaw il-Karta – huma mistiedna biex jieħdu sehem f’attivitajiet konkreti. Sal-lum, aktar minn tliet mitt firmatarju ħadu sehem f’attivitajiet tal-Karta, li aktar minn kwart minnhom huma mill-awtoritajiet lokali. L-objettiv huwa li jkun hemm 2,500 firmatarju fl-2008. Il-lista ta’ firmatarji kif ukoll ta’ l-attivitajiet tagħhom huma ppubblikati fuq is-sit ta’ l-Internet tal-Karta[14]. Il-Parti 5 tad-dokument ta’ ħidma tippreżenta uħud mill-attivitajiet fil-qafas tal-Karta.

- Gyermekek és kamaszok

3.6 Il-protezzjoni u l-edukazzjoni ta’ l-utenti f’riskju u l-utenti vulnerabbli

A 2003/20/EK irányelv, amelyet a tagállamoknak 2006. május 9-ig kell átvenniük nemzeti jogukba, egy sor intézkedést irányoz elő a személygépkocsikban, teherautókban és autóbuszokon szállított gyermekek biztonságának javítása érdekében. Például a biztonsági felszereléssel ellátott személygépkocsikban és tehergépkocsikban a 150 centiméternél alacsonyabb gyermeket a súlyuknak megfelelő utasbiztonsági rendszerrel kell védeni.

- Tfal u adoloxxenti

A Bizottság közreműködésével egyébként számos európai projekt, kampány és helyes gyakorlatra vonatkozó iránymutatás született, tekintettel arra, hogy a gyermekeknek a biztonságos közlekedésre történő nevelését már egészen fiatal korban el kell kezdeni.

Id-Direttiva 2003/20/KE, li trid tiġi implimentata mill-Istati Membri qabel id-9 ta’ Mejju 2006, tipprevedi sensiela ta’ miżuri biex tittejjeb is-sikurezza tat-tfal trasportati f’vetturi, trakkijiet u karozzi tal-linja. Pereżempju, fil-vetturi u t-trakkijiet mgħammra b’apparat tas-sikurezza, it-tfal li huma ta’ daqs inferjuri għal 150 ċentimetru jridu jkunu ristretti b’apparat adattat għall-piż tagħhom.

- Ifjú felnőttek

Min-naħa l-oħra, meta jitqies li l-edukazzjoni tat-tfal dwar is-sikurezza tat-toroq trid tinbeda kemm jista’ jkun kmieni, diversi proġetti, kampanji u gwidi Ewropej ta’ prassi tajba ġew implimentati bil-parteċipazzjoni tal-Kummissjoni.

A kezdő járművezetők nagy többségét alkotó ifjú felnőttek alkotják a tudatosságfokozó és megelőző lépések elsőszámú célközönségét.

- Żgħażagħ adulti

Így például az „EuroBob” és az „Európai balesetmentes éjszaka” elnevezésű kampányok az egyik legtragikusabb közlekedésbiztonsági vonatkozást célozzák meg, nevezetesen a gyakran igen súlyos, hétvégi éjszakai baleseteket. Ezek a kampányok a fiatalok polgári felelősségtudatának saját nyelvükön történő felkeltését célozzák annak érdekében, hogy a járművezetőket józanabb vezetésre bírják.

L-adulti żgħażagħ, li jikkostitwixxu l-parti l-kbira tas-sewwieqa ġodda, iridu jkunu mira partikolari għall-azzjonijiet ta’ sensibilizzazzjoni u ta’ prevenzjoni.

- Idősek

Għalhekk, il-kampanji “EuroBob” u “Lejla Ewropea mingħajr inċidenti” jiffukaw fuq wieħed mill-aspetti l-aktar traġiċi tas-sikurezza fit-triq, jiġifieri l-inċidenti, ħafna drabi gravi, li jseħħu fl-iljieli ta’ tmiem il-ġimgħa. Dawn il-kampanji jfittxu mezzi u lingwaġġ li jappellaw għar-responsabbiltà ċivili tagħhom sabiex iħeġġu lis-sewwieqa biex ma jiskrux.

Az idős embereket érintő központi kérdés a mobilitás és a biztonság egyidejű biztosítása.

- Anzjani

A 70 éves és ennél idősebb korosztály esetében a gyalogosok halálozási aránya (40%) magasabb, mint a járművezetőké (12%). A balesetben elhunyt járművezetők görbéjében azonban jelentős emelkedés mutatkozik 70 éves kor felett. E jelenséget tehát figyelembe kell venni.

Il-kwistjoni ċentrali li tirrigwarda lill-persuni anzjani hija li jiġu rikonċiljati l-mobilità u s-sikurezza.

- Gyalogosok és kerékpárosok

Fis-sezzjoni ta’ l-età minn 70 sena ’l fuq, il-mortalità tal-persuni li jimxu hija aktar importanti minn dik tas-sewwieqa, li hija ta’ 40% kontra 12%. Madankollu, il-perċentwali ta' sewwieqa maqtula tiżdied sew mill-età ta' 70 sena ’l fuq. Huwa għalhekk neċessarju li dan il-fenomenu jiġi kkunsidrat.

A gyalogosok és más veszélyeztetett úthasználók gépjárművel való ütközés során történő védelméről szóló 2003/102/EK irányelv az új járműtípusok esetében a gyalogosok számára kevésbé veszélyes elülső felületet ír elő 2005. október 1-től. 2005 őszén nyilvános vitát tartottak az irányelv rendelkezéseinek javításáról.

- Min jgħaddi mit-triq u sewwieqa tar-roti

A közlekedők gallytörő ráccsal felszerelt járművel történő ütközés során történő védelmének javításáról szóló 2005/66/EK irányelv egyébként 2006-tól lép hatályba.

Id-Direttiva 2003/102/KE rigward il-protezzjoni ta’ pedestrians u utenti vulnerabbli oħra tat-triq qabel u fil-każ ta’ xi ħabta ma’ vettura bil-mutur tistipula, għal diversi tipi ta’ vetturi, li l-parti ta’ quddiem tal-vetturi jkunu anqas perikolużi għal min ikun miexi mit-triq b’effett mill-1 ta’ Ottubru 2005. Fil-Ħarifa 2005, sar dibattitu pubbliku dwar it-tijib fid-dispożizzjonijiet tad-Direttiva.

A 2003/97/EK irányelv előírja, hogy 2007 januárjától minden uniós rendszámmal ellátott nehéz-tehergépkocsira visszapillantó tükröket vagy a holtteret megszüntető, a közvetett látást segítő, kiegészítő rendszerekkel kell felszerelni. Ha a jelenleg forgalomban lévő járműveket hasonló eszközökkel szerelnék fel, az évente 1300 életet menthetne meg, főként kerékpárosokét, de más veszélyeztetett úthasználókét is, a nyereségnél négyszer kevesebb árért.

Min-naħa l-oħra, id-Direttiva 2005/66/KE mmirata partikolarment biex ittejjeb il-protezzjoni ta’ l-utenti fil-każ ta’ ħabta ma’ vettura mgħammra b’“ bull-bar ”, ser tibda tapplika fl-2006.

- Motorkerékpárosok és segédmotorosok

Id-Direttiva 2003/97/KE taħseb biex minn Jannar ta’ l-2007, il-vetturi kbar kollha li jkunu rreġistrati fl-Unjoni Ewropea jridu jkunu mgħammra b’mirja biex tara wara jew sistemi supplementari ta’ viżjoni indiretta li jneħħu l-angolu mgħotti ( blind spot) . L-apparat simili tal-vetturi eżistenti jista’ jsalva 1300 ħajja fis-sena, essenzjalment ta’ ċiklisti imma wkoll ta’ utenti oħra li qegħdin f’riskju, bi spiża erba’ darbiet anqas mill-benefiċċji.

A balesetben elhunyt motorkerékpárosok száma a legnyugtalanítóbb: ez az egyetlen úthasználói kategória, ahol a közúti elhalálozások száma az általános tendenciával ellentétben nem csökken, egyes tagállamokban pedig ijesztő növekedés tapasztalható. Következésképpen nem kizárt, hogy 2010-ben a következő jelenség lesz megfigyelhető: a közúti balesetben elhunytak száma felére fog csökkenni, de minden harmadik áldozat motoros lesz, ellentétben azzal, hogy ma minden hatodik az.

- Sewwieqa ta’ muturi u ta’ ċiklomuturi

Ezért a cselekvési program a motorkerékpárosok biztonságának a jogszabályokon és a járműiparral kötött önkéntes megállapodásokon keresztül történő javítását tűzte ki célul. Így például:

L-istatistika tan-numru ta’ sewwieqa ta’ muturi mejta hija mill-aktar preokkupanti: din hija l-unika kategorija ta’ utenti fejn globalment il-mortalità fuq it-triq ma tonqos xejn, kontra l-kurrent tat-tendenza ġenerali, u f’ċerti Stati Membri ż-żieda hija allarmanti. B’konsegwenza ta’ dan, m’huwiex impossibbli li fl-2010 jiġi osservat il-fenomenu li ġej: in-numru ta’ mwiet fuq it-toroq ikun naqas bin-nofs, imma mewta waħda għal kull tlieta tkun ta’ sewwieq ta’ mutur, minflok waħda kull sitta kif inhi llum.

- A vezetői engedélyről szóló harmadik irányelv-javaslat (átdolgozott) bevezeti a felsőbb kategóriás motorokhoz való fokozatos hozzájutás elvét.

Huwa għalhekk li l-programm ta’ azzjoni ħabbar l-objettiv ta’ titjib fis-sikurezza tal-muturi permezz tal-leġiżlazzjoni jew ta’ ftehim volontarju ma’ l-industrija. Għalhekk:

- A motorizált kétkerekű járművek európai gyártói az Európai Charta a Közúti Közlekedés Biztonságáért című okmány keretében önkéntes megállapodásban vállalták, hogy 2010-re új típusaik felét biztonságosabb fékrendszerekkel, például ABS-szel látják el.

- Il-proposta tat-tielet Direttiva fuq il-liċenzja tas-sewqan (riformulazzjoni) tintroduċi aċċess progressiv għall-muturi bl-aktar qawwa.

Az alapkérdések közül továbbra is fennállnak a motorkerékpárosoknak a más járműveket vezetők által történő sajátos észlelésének problémái, valamint hogy maguk a motorvezetők hogyan látják saját biztonságukat a többi járműhöz viszonyítva.

- Il-produtturi Ewropej ta’ roti b’mutur impenjaw ruħhom bi ftehim volontarju, fil-qafas tal-Karta Ewropea tas-Sikurezza tat-Toroq, li minn issa sa l-2010, fuq nofs il-mudelli ġodda tagħhom joffru sistemi ta’ brejkijiet aktar sikuri, bħalma hu, pereżempju, l- ABS . L-industrija għandha tieħu inizjattivi oħra fil-qasam ta’ żvilupp teknoloġiku u tal-kummerċjalizzazzjoni.

A bukósisak használata ma már minden tagállamban minden motorkerékpáron kötelező. E szabály betartása nagyon fontos, ezért szükségesek az ilyen tárgyú kampányok.

Jibqgħu l-problemi fundamentali tal-perċezzjoni ta’ vetturi b’żewġ roti li għandhom mutur, bil-karatteriatiċi tagħhom, mis-sewwieqa ta’ vetturi oħra kif ukoll il-perċezzjoni ta’ l-istess sewwieqa ta’ vetturi b’żewġ roti b’mutur fuq is-sikurezza tagħhom meta mqabbla mal-vetturi l-oħra.

- Fogyatékkal élő úthasználók

Illum, l-użu tal- helmet huwa obbligatorju fl-Istati Membri kollha għall-vetturi kollha b’żewġ roti li għandhom mutur. Ir-rispett għal din ir-regola jibqa’ suġġett ta’ preokkupazzjoni, li jiġġustifika li jsiru kampanji dwar dan.

Abszolút prioritást élvez a fogyatékkal élő úthasználók számára az egyéni vezetés lehetővé tetélének megkönnyítése. Számukra ez ad igazi függetlenséget és garantálnunk kell ezt a mobilitást, megőrizve biztonságukat, és a többi úthasználóét is.

- Utenti bi bżonnijiet speċjali

Bizonyos lépéseket már jóval 2003 előtt megtettek; a QUAVADIS tanulmány ( a fogyatékkal élők számára történő járműadaptációk minőségi és használati szempontjai – quality and use aspects of vehicle adaptations for disabled ) nemrégiben az Európai Unió egészében szorgalmazta a járműadaptációkról szóló információk terjesztését és megosztását.

Hija prijorità assoluta li utenti bi bżonnijiet speċjali fiżiċi jkollhom aċċess aktar faċli għas-sewqan individwali. F’dan tinsab l-awtonomija vera tagħhom u wieħed għandu jiggarantixxi din il-mobilità, filwaqt li tkun imħarsa s-sikurezza tagħhom u dik ta’ oħrajn.

- Visszaesők

Ċerti azzjonijiet diġà twettqu sew qabel l-2003; reċentement l-istudju QUAVADIS (q uality and use aspects of vehicle adaptations for disabled) iffavorixxa t-tixrid u t-tqassim ta’ l-informazzjoni fuq l-adattamenti ta’ vetturi fl-Unjoni Ewropea kollha.

A közúti ellenőrzések gyakoribbá válása a közúti közlekedés biztonságának javulásában, de ugyanakkor a vezetői engedélyek bevonása számának emelkedésében is nyilvánul meg. Ez a büntetés, amely a legveszélyesebb kihágást elkövetőknek a közlekedésből való kivonásából áll, biztosan szükséges, ugyanakkor hitelességének megőrzése érdekében a járművezető magatartásának megváltoztatását célzó intézkedéseknek kell kísérniük. Az ilyen típusú járművezetők rehabilitációján keresztül kivitelezhető a „fenntartható” közúti biztonság.

- Dawk li jibqgħu jwettqu offiżi

3.7. A helyzet nyomon követése és az intézkedések értékelése

Żieda fil-kontrolli fuq it-triq tfisser titjib fis-sikurezza fit-toroq, imma wkoll permezz ta’ żieda fin-numru ta’ rtirar tal-liċenzja tas-sewqan. Din il-penali, li tikkonsisti fl-irtirar ta’ dawk li jagħmlu l-kontravenzjonijiet l-aktar perikolużi miċ-ċirkolazzjoni, hija tassew neċessarja, imma biex tibqa’ kredibbli, din għandha tkun akkumpanjata minn miżuri bil-għan li jimmodifikaw l-imġiba tas-sewwieq. Huwa permezz tar-riabilitazzjoni ta’ dan it-tip ta’ sewwieqa li tista’ tiġi stabbilita sikurezza “dejjiema” fuq it-toroq.

A Bizottság már több nyomon követési eszközzel rendelkezik, és további eszközök állnak kidolgozás alatt.

3.7 Kontroll tas-sitwazzjoni u evalwazzjoni tal-miżuri

Így a nemzeti politikák elemzése céljából több, a munkadokumentumban leírt tanulmány született. A statisztikai nyomon követés a gyors mutatókból, a CARE adatbázisból (makroszkópos adatok), a kockázatnak való kitettségi változókból, a teljesítménymutatókból és részletes adatbázisokból áll.

Il-Kummissjoni diġà għandha bosta għodda ta' kontroll, u oħrajn għadhom qed jiġu żviluppati.

Ami a CARE -t ( az európai utakon történő balesetek közösségi adatbázisa – Community data base on accidents on the roads in Europe ) illeti, az Europa szerveren nyilvánosságra hozott információkat kibővítették, és a SAFETY NET (6. keretprogram) átfogó projekt keretében az új tagállamokra, valamint Norvégiára és Svájcra való kiterjesztés is elindult. Hangsúlyozni kell a bizonyos tagállamokkal kapcsolatban felmerült nehézségeket: Olaszország péládul 1999 óta nem szolgáltat adatokat, a Németországból érkező adatok pedig bizalmas információkat tartalmaznak, ami tiltja feldolgozásukat.

B'hekk, mill-analiżi tal-miżuri politiċi nazzjonali ħarġu diversi studji, deskritti fid-dokument ta' ħidma. Il-monitoraġġ statistiku fih l-indikaturi rapidi, id- database tal-CARE ( data makroskopika), l-elementi varjabbli ta' l-esponiment għar-riskju, l-indikaturi tar-rendiment u databases dettaljati.

A közösségi kutatási projektekkel vagy a Bizottság által támogatott projektekkel kapcsolatban egyébként több részletesebb, de reprezentatív baleseti mintákra vonatkozó adatbázis készült el vagy áll elkészítés alatt.

Dwar il- CARE ( Community database on accidents on the roads in Europe ) tkompla: min-naħa waħda żdiedet l-informazzjoni disponibbli għall-pubbliku fuq is-sit ta’ l-Internet Europa u l-estensjoni għall-Istati Membri ġodda, kif ukoll għan-Norveġja u għall-Iżvizzera, tnediet fil-kuntest tal-proġett integrat SAFETY NET (is-Sitt Programm ta’ Qafas). Jaqbel li jkunu enfasizzati d-diffikultajiet li ltaqgħu magħhom ċerti Stati Membri: għalhekk, l-Italja ilha ma tipprovdi data sa mill-1999 u d- data mogħtija mill-Ġermanja tinkludi informazzjoni kunfidenzjali li ma tippermettix li din tintuża.

Fontos feladat az összes adat és információ egyesítése. A már rutinszerű nyomon követés folytatódik, a még kísérleti stádiumban lévőket pedig középtávon állandó mechanizmusok segítségével véglegesíteni kell.

Min-naħa l-oħra, twaqqfu jew qed jitwaqqfu diversi databanks li jinkludu ħafna aktar dettall imma li jibbażaw fuq kampjuni rappreżentattivi ta’ inċidenti, fil-kuntest ta’ proġetti ta’ riċerka Komunitarji jew ta’ proġetti ssusidjati mill-Kummissjoni.

Ami az európai program intézkedéseinek értékelését illeti, nehéz azok hatásait mérni, mert sok intézkedés nehezen számszerűsíthető, valamint azért, mert közvetlen hatásúak (ajánlások, kutatási projektek, nemzeti szinten elindított kampányok támogatása) vagy késleltetett hatásúak (jogszabályok), sőt mindkettő egyszerre.

Il-qsim bejn kulħadd tad- data u l-informazzjoni kollha hija biċċa xogħol essenzjali. Se jitkompla l-monitoraġġ regolari, u dak li għadu fi stadju sperimentali għandu, f'medda ta' żmien medja, isir permanenti permezz ta' mekkaniżmu speċifiku.

4. Következtetés

Dwar l-evalwazzjoni tal-miżuri tal-programm Ewropew, huwa diffiċli li jitkejlu l-effetti, għax ħafna miżuri diffiċilment jistgħu jkunu kwantifikati, billi huma għandhom effett indirett (rakkomandazzjonijiet, proġetti ta' riċerka, sostenn għal kampanji implimentati fuq livell nazzjonali) jew effetti li jdumu biex jinħassu (leġiżlazzjoni), jew saħansitra t-tnejn.

Globális szempontból a közúti közlekedés biztonsága az Európai Unióban fejlődik; sőt gyorsabban fejlődik, mint régebben, de ellentétes módon. E fejlődés még nem elégséges és súlyos hiányosságok állnak továbbra is fenn. Számos területen indult intézkedés, és egyetlen vonatkozást sem hagynak figyelmen kívül: infrastruktúra, közlekedői magatartás, járművek.

4. KONKLUżJONI

Az Uniónak és tagállamainak, valamint az egyéb érdekelt feleknek, a „megosztott felelősség” letéteményeseinek, többet kell tenniük és tevékenységüket fejleszteniük kell az együttesen elfogadott nagyratörő célkitűzés megvalósítása érdekében. Következésképpen a Bizottság a közlekedésről szóló fehér könyv félidős értékelésének keretében kiegészítő intézkedéseket fog tanulmányozni.

Globalment, is-sikurezza tat-toroq qed titjieb fl-Unjoni Ewropea; kif qed titjieb ukoll b'pass aktar mgħaġġel minn qatt qabel, iżda mhux f'mod uniformi. L-iktar għax dan il-progress mhumiex biżżejjed u hemm fejn jista' jsir ħafna iktar titjib. Proġetti mibdija hemm bil-bosta u ebda wieħed m'hu se jitħalla: fil-qasam ta' l-infrastruttura, l-imġiba u l-vetturi.

[1] Az európai közlekedéspolitika 2010-re: ideje dönteni [COM(2001) 370 végleges, 2001. szeptember 12.]

L-Unjoni u l-Istati Membri tagħha kif ukoll il-partijiet interessati l-oħra, depożitarji tar-“responsabbiltà maqsuma”, għandhom jagħmlu iktar u jagħmluh aħjar biex jiksbu l-objettiv ambizzjuż approvat kollettivament. Għalhekk, il-Kummissjoni ser tistudja miżuri komplementarji fil-qafas tar-reviżjoni f'nofs triq tal- White Paper dwar it-Trasport.

[2] Európai közlekedésbiztonsági cselekvési program – a közúti balesetek áldozatai számának felére csökkentése 2010-ig: megosztott felelősség [COM(203)311 végleges, 2003. június 2.]

[1] Il-Politika Ewropea tat-Trasport għall-2010: żmien għad-deċiżjoni [COM(2001) 370 finali tat-12 ta’ Settembru 2001]

[3] 2003. február 12-i állásfoglalás, HL C 43E, 2004.2.19., 250. o.

[2] Programm ta’ azzjoni Ewropew għas-sikurezza fuq it-toroq – li jitnaqqas bin-nofs in-numru ta’ vittmi tat-triq sa l-2010: responsabbiltà maqsuma [COM(2003) 311 finali tat-2 ta’ Ġunju 2003]

[4] A 2003. június 5-i Közlekedésügyi Tanács következtetései, 9686/03. számú dokumentum (Presse 146), 22. o.

[3] Ir-Riżoluzzjoni tat-12 ta’ Frar 2003, ĠU C43E tad-19.2.2004, p.250

[5] SEC …, … o.

[4] Il-konklużjonijiet tal-Kunsill tat-Trasport tal-5 ta’ Ġunju 2003, dokument 9686/03 (Press 146), p.22

[6] Ezek a dokumentumok az Europa szerver Transport internetes oldalán olvashatók: http://europa.eu.int/comm/transport/road/index_en.htm

[5] SEC ta’ [...], p. [...]

[7] A legfrissebb elérhető előzetes adatokra alapozott becslés.

[6] Dawn id-dokumenti huma ppubblikati fuq is-sit ta’ l-Internet Europa / trasport fuq it-triqhttp://europa.eu.int/comm/transport/road/index_en.htm

[8] Az áldozatok/gépjárművek számaránya elméletileg jobb képet nyújt a helyzetről, mint az áldozatok/népesség számarány; ugyanakkor óvatosan kell kezelni, mivel több tagállamban is bizonytalan a forgalomban lévő járművek valódi száma.

[7] Stima bbażata fuq l-iktar data provviżorja disponibbli reċenti

[9] A biztonságos és intelligens járművek információs és kommunikációs technológiáiról szóló bizottsági közlemény [COM(2003) 542 végleges, 2003.9.15.]

[8] Il-proporzjon numru ta’ mwiet/numru ta’ vetturi jagħti teorikament stampa aktar ċara tas-sitwazzjoni mill-proporzjon numru ta’ mwiet/popolazzjoni; madankollu, dan irid jiġi interpretat b’attenzjoni minħabba l-inċertezza dwar in-numru reali ta’ vetturi li jinstaqu fil-biċċa l-kbira ta’ l-Istati Membri.

[10] COM(2005) 431 végleges, 2005.9.14.

[9] Il-Komunikazzjoni mill-Kummissjoni dwar it-teknoloġija ta’ l-informazzjoni u tal-komunikazzjoni għall-vetturi sikuri u intelliġenti [COM(2003)542 finali, 15.9.2003].

[11] Ez a 2005 januárjában létrehozott csoport a Bizottság, a tagállamok, az Európai Parlament, az ipar, a szakszervezetek, a nem kormányzati szervezetek és a közlekedők képvislőiből áll.

[10] COM(2005)431 finali, 14.9.2005.

[12] http://europa.eu.int/comm/enterprise/automotive/pagesbackground/competitiveness/cars21.htm

[11] Dan il-grupp, maħluq f’Jannar 2005, jinkludi rappreżentanti mill-Kummissjoni, mill-Istati Membri, mill-Parlament Ewropew, mill-industrija, mit- trade unions , mill-organizzazzjonijiet mhux governattivi u mill-utenti.

[13] A vezetői engedélyekről szóló 91/439/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2000. szeptember 14-i 2000/56/EK bizottsági rendelet, HL L 237., 2000.9.21., 45. o.

[12] http://europa.eu.int/comm/enterprise/automotive/pagesbackground/competitiveness/cars21.htm

[14] http://europa.eu.int/comm/transport/roadsafety/charter.htm

[13] Id-Direttiva tal-Kummissjoni 2000/56/KE ta’ l-14 ta’ Settembru 2000 li temenda d-Direttiva tal-Kunsill 91/439/KEE fuq il-liċenzi tas-sewqan, ĠU L 237 219.2000, p.45

[14] http://europa.eu.int/comm/transport/roadsafety/charter.htm