A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

KOMUNIKAZZJONI MILL-KUMMISSJONI LILL-PARLAMENT EWROPEW, LILL-KUNSILL, LILL-KUMITAT EKONOMIKU U SOĊJALI EWROPEW U LILL-KUMITAT TAR-REĠJUNI

Egységes piaci intézkedéscsomag Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez „Együtt egy újfajta növekedésért”

L-Att dwar is-Suq Uniku Tnax-il xprun sabiex jiġi stimulat it-tkabbir u r-rinfurzart tal-fiduċja "Flimkien għal tkabbir ġdid"

TARTALOMJEGYZÉK

WERREJ

1. Bevezetés 2

1. Introduzzjoni 2

2. A növekedés serkentését és a bizalom növelését szolgáló tizenkét mozgatórugó 5

2. It-12-il xprun biex jiġi stimulat it-tkabbir u r-rinfurzar tal-fiduċja 5

2.1. A kkv-k finanszírozáshoz jutása 5

2.1. L-aċċess għall-finanzjament għall-SMEs 5

2.2. A polgárok mobilitása 6

2.2. Il-mobilità taċ-ċittadini 6

2.3. A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok 8

2.3. Id-drittijiet tal-proprjetà intellettwali 8

2.4. A fogyasztók mint az egységes piac szereplői 9

2.4. Il-konsumaturi, atturi fis-suq uniku 9

2.5. Szolgáltatások 10

2.5. Is-servizzi 10

2.6. A hálózatok 11

2.6. In-netwerks 11

2.7. Az egységes digitális egységes piac 12

2.7. Is-suq uniku diġitali 12

2.8. A társadalomtudatos vállalkozás 14

2.8. L-intrapreditorjat soċjali 14

2.9. Az adópolitika 16

2.9. It-tassazzjoni 16

2.10. A társadalmi kohézió 17

2.10. Il-koeżjoni soċjali 17

2.11. A vállalkozások szabályozási környezete 18

2.11. L-ambjent regolatorju tal-intrapriżi 18

2.12. A közbeszerzés 20

2.12. Is-swieq pubbliċi 19

3. A siker tényezői, az egységes piac megerősített irányítása 21

3. Il-kundizzjonijiet għas-suċċess, Governanza rinfurzata tas-suq uniku 20

4. Következő szakasz és következtetés 23

4. L-istadju li jmiss u konklużjoni 22

1. BEVEZETÉS

1. Introduzzjoni

A kezdetektől a közös európai jövőkép lényegét képező közös piac, majd a belőle kialakuló belső piac több mint ötven éve szövi a szolidaritás hálóját az európai emberek között, és eközben új növekedési távlatokat nyit meg a több mint huszonegymillió európai vállalkozás előtt . Az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlásának helyt adó belső piac 1993 óta a gazdasági integráció fokozódásával, a közös valuta létrejöttével, valamint a szolidaritási és a kohéziós politika kialakulásával egészült ki. A belső piac soha ennyire nem nyilvánult meg az állampolgárok mindennapi életében, mint most , amikor tevékenységei során, szakmai életében, magánemberként és fogyasztóként mindenki előnyét látja: valójában a belső piac az európai gazdaság növekedésének és a vállalkozások fejlődésének motorja .

Fil-qalba tal-proġett Ewropew sa mit-twaqqif tiegħu, is-suq komuni, li sar is-suq intern, ilu jinseġ, għal aktar minn 50 sena, is-solidarjetà bejn in-nisa u l-irġiel tal-Ewropa u fl-istess ħin jiftaħ oqsma ġodda ta’ tkabbir għal aktar minn 21 miljun intrapriża Ewropea. Bħala żona ta’ moviment ħieles għall-merkanzija, il-persuni, is-servizzi u l-kapital, is-suq intern ġie arrikkit mill-1993 bil-konsolidazzjoni tal-integrazzjoni ekonomika, il-ħolqien ta’ munita unika u l-iżvilupp ta’ politiki ta’ solidarjetà u ta’ koeżjoni. Illum aktar minn qatt qabel, huwa jipparteċipa fir-realtà tal-ħajja ta’ kuljum taċ-ċittadini , li jibbenifikaw minnha fl-attivitajiet tagħhom, fil-ħajja professjonali tagħhom u fil-ħajja privata jew bħala konsumaturi u jikkostitwixxi l- mutur reali tat-tkabbir tal-ekonomija Ewropea u tal-iżvilupp tal-intrapriżi.

Ám a belső piacnak vannak bizonyos – Mario Monti által „ Az egységes piac új stratégiája ” című jelentésben, valamint az Európai Parlament által Louis Grech „ Az egységes piac megteremtése a fogyasztók és a polgárok számára ” című jelentésében[1] feltárt – hiányosságai .

Madankollu, is- suq intern għandu għadd ta’ defiċenzi , imressqa għall-attenzjoni minn Mario Monti fir-rapport tiegħu dwar “ Strateġija ġdida għas-Suq Uniku ”, kif ukoll mill-Parlament Ewropew fir-rapport ta’ Louis Grech “ Ir-realizzazzjoni tas-suq uniku għall-konsumaturi u ċ-ċittadini ”[1].

Cselekvési terv a növekedés fellendítéséhez és a bizalom növeléséhez

Pjan ta’ Azzjoni għar-rilanċ tat-tkabbir u r-rinfurzar tal-fiduċja

E hiányosságok orvoslásával lehetővé válik az egységes piacban rejlő valamennyi lehetőség kiaknázása , így a polgárok ismét birtokukba vehetik közös életük színterét, a magán- és a közszféra piaci szereplői pedig nagyobb eséllyel vihetik sikerre kezdeményezéseiket. Ehhez proaktív és átfogó stratégia kidolgozására van szükség. Véget kell vetni a piac széttöredezettségének, és el kell hárítani az akadályokat és a nehézségeket a szolgáltatások áramlása, az innováció és a kreativitás elől . Meg kell erősíteni a polgárok bizalmát belső piacuk iránt, és a fogyasztók szolgálatába kell állítani annak valamennyi előnyét . Olyan, integráltabb piacra van szükség, amely messzemenően alkalmas az európai emberek, vállalkozások és térségek – köztük a legtávolabbi és a legkevésbé fejlett területek[2] – együttes versenyképességét megalapozó platform szerepének betöltésére. Sürgősen cselekedni kell . Noha az Európai Unió gyorsan reagált a válságra, és a reformok – különösen a pénzügyi piacok és a gazdasági irányítás tekintetében – már jócskán előrehaladtak, a válság elhúzódó hatással lehet a növekedési kilátásokra és a munkanélküliségre, ami kedvezőtlenül érintheti az európaiak életkörülményeit és jövőjét[3]. A kihívásra az Európai Unió az Európa 2020 stratégia elfogadásával felelt: ebben ambiciózus célokat tűzött ki az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez vezető új haladási irány kijelölésére[4]. E célkitűzések azonban csak akkor érhetők el, ha az Unió és a tagállamok sürgősen strukturális reformokat hajtanak végre. Elsőbbséget kell élvezniük a növekedés és a foglalkoztatás előmozdítására alkalmas intézkedéseknek . Éves növekedési jelentésében[5] a Bizottság kiemelte, hogy a válságra globális választ kell adni, és ebben döntő szerepe lehet az egységes piacnak, ha a benne rejlő lehetőségek összességét sikerül a növekedés érdekében mozgósítani. Ezt a szerepvállalást a 2011. március 24–25-i Európai Tanács következtetéseiben is hangsúlyozták: „Az egységes piac kulcsszerepet játszik abban, hogy elérjük a növekedésre és a foglalkoztatásra vonatkozó célokat, valamint hogy előmozdítsuk a versenyképességet. […] Különös figyelmet kell fordítani az olyan intézkedésekre, amelyek fokozzák a növekedést, munkahelyeket teremtenek, és kézzelfogható eredményekkel járnak a polgárok és vállalkozások számára”[6]. Az egységes piac keretet és eszköztárat kínál e reformok véghezviteléhez.

Li jinstabu rimedji għal dawn id-defiċenzi jfisser li tingħata l-possibilità lis-suq uniku li jiżviluppa l-potenzjali sħiħ tiegħu , billi jippermetti liċ-ċittadini li jerġgħu jiksbu l-ispazju komuni tal-ħajja tagħhom u billi joffri lill-inizjattivi tal-atturi pubbliċi u privati aktar possibilitajiet ta' suċċess. Għal dan jeħtieġ li tiġi żviluppata strateġija proattiva u trażversali . Dan jinvolvi li tintemm il-frammentazzjoni tas-suq, jiġu eliminati l-barrieri u l-ostakoli għall-moviment tas-servizzi, għall-innovazzjoni u l-kreattività . Dan jinvolvi r-rinfurzar tal- fiduċja taċ-ċittadini fis-suq intern tagħhom u li l-konsumaturi jiġu offruti l-vantaġġi kollha ta’ suq uniku. Suq integrat aħjar li jaqdi bis-sħiħ ir-rwol tiegħu ta’ pjattaforma li fuqha tinbena l-kompetittività kollettiva tan-nisa u tal-irġiel, tal-intrapriżi, u tat-territorji Ewropej, inklużi t-territorji l-aktar imbiegħda u l-anqas żviluppati[2]. Jeħtieġ azzjoni urġenti . Minkejja r-reazzjoni minnufih tal-Unjoni Ewropea għall-kriżi u r-riformi li għaddejin sew bħalissa, partikolarment fis-swieq finanzjarji u l-governanza ekonomika, il-kriżi jista’ jkollha effett durabbli fuq it-tkabbir potenzjali u fuq il-qagħad, u taffettwa l-kundizzjonijiet tal-ħajja taċ-ċittadini Ewropej, u l-futur tagħhom[3]. Bħala tweġiba għal dan l-Unjoni Ewropea adottat strateġija – Ewropa 2020 – li tistabilixxi miri ambizzjużi għal perkors ġdid ta’ tkabbir intelliġenti, sostenibbli u inklużiv [4]. Iżda dawn il-miri jistgħu jintlaħqu biss jekk l-Unjoni u l-Istati Membri jipproċedu għal riformi strutturali urġenti . Il-prijorità għandha tingħata lill-miżuri li x’aktarx jiffavorixxu t-tkabbir u l-impjiegi. Fl-istħarriġ annwali tagħha dwar it-tkabbir[5], il-Kummissjoni enfasizzat il-ħtieġa ta’ rispons globali għall-kriżi li għaliha s-suq uniku huwa mitlub jagħti kontribut deċiżiv billi juża l-potenzjal kollu tiegħu favur it-tkabbir. Dan ir-rwol ġie enfasizzat mill-Kunsill Ewropew fil-konklużjonijiet tiegħu tal-24-25 ta’ Marzu 2011: "[i]s-Suq Uniku għandu rwol ewlieni fit-twassil tat-tkabbir u l-impjiegi u fil-promozzjoni talkompetittività… Għandha ssir enfasi partikolari fuq miżuri li joħolqu tkabbir u impjiegi u li jwasslu għal riżultati tanġibbli għaċ-ċittadini u n-negozji"[6]. Is-suq uniku joffri l-qafas u l-għodod għall-implimentazzjoni ta' dawn ir-riformi.

Egy tartalmas és bíztató nyilvános vita

Dibattitu pubbliku rikk u stimulanti

Válaszképpen e kihívásokra, a Bizottság ötven javaslatot bocsátott nyilvános vitára: ezeket „Az egységes piaci intézkedéscsomag felé” című közleményében[7] ismertette.

Biex twieġeb għal dawn l-isfidi l-Kummissjoni ppreżentat ħamsin proposta biex jiġu diskussi, fil-Komunikazzjoni tagħha "Lejn Att dwar is-Suq Uniku" [7].

A nyilvános vitára európai, országos és helyi szinten került sor. Az egységes piaci intézkedéscsomagról folytatott nyilvános konzultációra több mint 800 észrevétel érkezett, melyek révén véleményt nyilvánítottak tagállamok, nem kormányzati szervezetek, európai és országos szintű szociális partnerek, helyi és regionális hatóságok, ipari és szakmai érdekképviseletek, szakszervezetek, vállalkozások, fogyasztói szervezetek, „agytrösztök”, felsőoktatási körök és számos polgár[8]. A konzultációból kiderült, hogy a civil társadalomnak jelentősek az elvárásai mind az egységes piacban rejlő lehetőségeknek a növekedés és a foglalkoztatás érdekében való hasznosítását, mint a belső piac szociális vetületét és a közszolgáltatások védelmét illetően. A gazdasági szereplők által előtérbe helyezett prioritások is amellett szólnak, hogy erős támogatottságot élvez a magas szinten versenyképes szociális piacgazdaság közös célkitűzése.

Id-dibattitu pubbliku sar fil-livell Ewropew, nazzjonali u lokali. Daħlu aktar minn 800 kontribut bħala parti mill-konsultazzjoni pubblika dwar l-Att dwar is-Suq Uniku, li jirriflettu l-opinjonijiet tal-Istati Membri, l-organizzazzjonijiet mhux governattivi, is-sħab soċjali, kemm fil-livell nazzjonali kif ukoll fil-livell Ewropew, tal-awtoritajiet lokali u reġjonali, il-federazzjonijiet industrijali u professjonali, l-organizzazzjonijiet sindakali, l-intrapriżi, l-assoċjazzjonijiet tal-konsumaturi, il-gruppi ta’ riflessjoni, l-universitarji u bosta ċittadini[8]. Mill-konsultazzjoni ħarġu aspettattivi għoljin tas-soċjetà ċivili, kemm f'termini ta' żvilupp tal-potenzjalitajiet tas-suq uniku sabiex jippromwovu t- tkabbir u l-impjiegi kif ukoll tad- dimensjoni soċjali tas-suq intern u tal-protezzjoni tas-servizzi pubbliċi. Il-prijoritajiet enfasizzati mill-atturi ekonomiċi jikkonfermaw adeżjoni qawwija mal-għan komuni ta’ ekonomija soċjali tas-suq kompetittiva ħafna .

2010. december 10-i következtetéseiben[9] a Tanács támogatja az egységes piaci intézkedéscsomag általános megközelítését, amely szerint a magas szinten versenyképes gazdaság létrehozása érdekében szilárd gazdasági és társadalmi alapokat kell biztosítani az egységes piac számára. A Tanács kötelezettséget vállalt arra, hogy folytatni fogja az egységes piaci intézkedéscsomag tanulmányozását abból a célból, hogy – az Európai Parlamenttel és a Bizottsággal közösen – a lehető leghamarabb meghatározza a 2012 vége előtt megvalósítandó legfontosabb intézkedéseket. Az Európai Parlament a Sandra Kalniete, Cristian Silviu Busoi és Antonio Fernando Correia de Campos parlamenti képviselők jelentésein alapuló 2011. április 6-i állásfoglalásaiban[10] ismertette prioritásait egy, az európaiakat, a vállalkozásokat és a növekedést szolgáló egységes piacnak irányítás és partnerség keretében történő kialakítása érdekében.

Fil-Konklużjonijiet tiegħu tal-10 ta’ Diċembru 2010[9], il-Kunsill approva d-direzzjoni ġenerali tal-Att dwar is-Suq Uniku, li tikkonsisti f’li s-suq uniku jitqiegħed fuq bażi ekonomika u soċjali soda sabiex tiġi stabilita ekonomija kompetittiva ħafna. Huwa impenja ruħu sabiex ikompli jeżamina l-Att dwar is-Suq Uniku, sabiex jiddefinixxi fl-aqsar żmien possibbli, flimkien mal-Parlament Ewropew u l-Kummissjoni, il-miżuri ta’ prijorità li għandhom jiġu konkretizzati qabel tmiem l-2012. Il-Parlament Ewropew, fir-Riżoluzzjonijiet tiegħu tas-6 ta’ April 2011 ibbażati fuq ir-rapporti tal-parlamentari Sandra Kalniete, Cristian Silviu Busoi u Antonio Fernando Correia de Campos[10], ipprovda l-prijoritajiet tiegħu sabiex jiġi żviluppat suq uniku għall-Ewropej, għall-intrapriżi u t-tkabbir, f’qafas ta’ sħubija u ta’ governanza.

Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a polgárok bizalmának növeléséhez

It-12-il xprun sabiex jiġi stimulat it-tkabbir u tissaħħaħ il-fiduċja taċ-ċittadini

A nyilvános vita folyamán beérkezett észrevételek, az Európai Parlament és a Tanács véleményei és következtetései, valamint a Régiók Bizottsága[11] és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság[12] véleményei nyomán a Bizottság tizenkét mozgatórugót azonosított. A Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Unió 2012 végéig fogadjon el mozgatórugónként egy-egy kulcsintézkedést a növekedés serkentésére és a polgárok bizalmának megerősítésére.

Fuq il-bażi tal-kontributi miġbura matul id-dibattitu pubbliku, tal-opinjonijiet u l-konklużjonijiet tal-Parlament Ewropew u tal-Kunsill, kif ukoll tal-opinjonijiet tal-Kumitat tar-Reġjuni[11] u tal-Kumitat Ekonomiku u Soċjali Ewropew[12], il-Kummissjoni identifikat 12-il xprun . Għal kull wieħed minnhom, il-Kummissjoni tipproponi li sat-tmiem tal-2012 l-UE taddotta miżura ewlenija sabiex tistimula t-tkabbir u tirrinforza l-fiduċja taċ-ċittadini.

A Bizottság 2011-ben elő fogja terjeszteni az e kulcsintézkedések végrehajtásához szükséges jogalkotási javaslatokat annak érdekében, hogy a Parlament és a Tanács teljesíthesse az Európai Tanács felkérését, hogy 2012 végéig fogadjanak el egy első, az egységes piac megújítását célzó legfontosabb intézkedéseket tartalmazó csomagot [13].

Fl-2011 il-Kummissjoni se tippreżenta l-proposti leġiżlattivi meħtieġa għall-implimentazzjoni ta' dawn il-miżuri kruċjali sabiex il-Parlament u l-Kunsill ikunu jistgħu jwieġbu għall-istedina tal-Kunsill Ewropew li jadottaw l-ewwel pakkett ta' miżuri ta' prijorità għar-rilanċ tas-suq uniku għall-aħħar tal-2012 [13].

Ez a fontossági rangsorolás azonban nem jelenti azt, hogy a Bizottság ne kívánna tovább munkálkodni „Az egységes piaci intézkedéscsomag felé” című közleményében ismertetett többi olyan cselekvés érdekében, amelynek révén az egységes piac a növekedés és a munkahelyteremtés platformjává tehető. A növekedés és a foglalkoztatás érdekében sürgősen cselekedni kell, ám az itt bemutatott cselekvési terv ennek az útnak csak az első állomása .

Din il-prijorità madankollu ma tfissirx li l-Kummissjoni se tirrinunzja milli tkompli x-xogħlijiet fuq azzjonijiet oħrajn identifikati mill-Komunikazzjoni tagħha “Lejn Att dwar is-Suq Uniku” li jippermettu li s-suq uniku jsir il-pjattaforma għat-tkabbir u l-ħolqien tal-impjiegi. Jekk ikun hemm urġenza għal azzjoni għat-tkabbir u l-impjiegi, il- pjan ta’ azzjoni ppreżentat huwa biss l-ewwel pass f’din id-direzzjoni .

A munkának tovább kell folytatódnia, és célszerű máris előkészíteni a következő szakaszt. A Bizottság további olyan intézkedéseket fog előterjeszteni, amelyek ugyanezen követelményeknek hivatottak eleget tenni, és amelyek jelentősen előmozdítják az egységes piac megújításának tervét. 2012 végén a Bizottság meg fogja vonni e cselekvési terv előrehaladásának mérlegét, és ismertetni fogja a következő szakaszra szóló programját. A teljes intézkedéscsomag átfogó politikai választ kíván adni a belső piac hiányosságaira, azáltal, hogy az Európa 2020 stratégia keretébe illeszkedő, fenntartható, intelligens és inkluzív növekedési modellt kínál.

Ix-xogħlijiet għandhom jitkomplew u jeħtieġ li diġà jiġi ppreparat il-pass li jmiss. Il-Kummissjoni se tippreżenta miżuri oħrajn, li jissodisfaw l-istess ħtiġijiet u jagħtu kontribut sinifikanti għall-proġett ta’ rilanċ tas-suq uniku. Fit-tmiem tal-2012, hija se tevalwa l-istat ta’ progress ta’ dan il-pjan ta’ azzjoni u se tippreżenta l-programm tagħha għall-pass li jmiss. Il-grupp se jipproponi respons politiku koerenti għad-defiċenzi tas-suq intern billi jiġi propost mudell ta' tkabbir sostenibbli, intelliġeni u inklużiv fil-qafas tal-istrateġija Ewropa 2020.

Fenntartható növekedés

Tkabbir sostenibbli

E reformok a magas szinten versenyképes szociális piacgazdaságon alapuló fenntartható fejlődést hivatottak előmozdítani[14]. Céljuk, hogy előmozdítsák a társadalmi fejlődést és a foglakoztatást , valamint a környezet fejlesztését és az éghajlatváltozás elleni küzdelmet . Erősíteniük kell a belső piac külső dimenzióját . Ezenkívül kézzelfogható előnyökkel kell járniuk a polgárok számára , ők ugyanis a reformok címzettjei. A polgároknak az európai integráció terve iránti támogatása és bizalma forog kockán.

Dawn ir-riformi flimkien għandhom jikkontribwixxu għal żvilupp sostenibbli bbażat fuq ekonomija soċjali tas-suq kompetittiva ħafna [14]. Huma għandhom jikkontribwixxu għall-progress soċjali u għall- impjiegi kif ukoll għat- titjib tal-ambjent u għall- ġlieda kontra t-tibdil fil-klima . Għandhom isaħħu d-dimensjoni esterna tas-suq intern . Huma għandhom ukoll jinkludu benefiċċji tanġibbli għaċ-ċittadini li jkunu maħsuba għalihom. Dan huwa appoġġ għaċ-ċittadini għall-proġett ta’ integrazzjoni Ewropea u tal-fiduċja tagħhom.

Intelligens növekedés

Tkabbir intelliġenti

E reformok az egységes piacot bővíteni fogják és gyökeresen átalakítják, ezáltal felkészítik a huszonegyedik század kihívásaira , és különösen a digitális gazdaságra, iparunkat alkalmassá teszik arra, hogy a nemzetközi piacokon versenyképesebb legyen, Európát pedig ellátják a személyek és az áruk szabad áramlásához elengedhetetlen infrastruktúrával. A reformok továbbá elő fogják mozdítani az innovációt és a kreativitást, ezek ugyanis fontosak ahhoz, hogy Európa megújult, szilárd ipari háttérrel rendelkezzen, és versenyképes szolgáltatói társadalom alakuljon ki.

Dawn ir-riformi se jissupplimentaw u jirriformaw is-suq uniku, u jadattawh għall-isfidi tas-seklu 21 , b’mod partikolari dik tal- ekonomija diġitali , billi jipprovdu lill-industrija tagħna mezzi sabiex tkun aktar kompetittiva fis-swieq internazzjonali, u jipprovdu lill-Ewropa infrastruttura li se tkun indispensabbli biex tiżgura l-moviment ħieles tal-persuni u tal-merkanzija. Huma għandhom ukoll jippromwovu l-innovazzjoni u l-kreattività li jikkontribwixxu fir- rilanċ ta’ bażi industrijali b’saħħitha fl-Ewropa u fl-iżvilupp ta’ soċjetà tas-servizzi kompetittiva .

Inkluzív növekedés

Tkabbir inklużiv

A reformok meg fogják könnyíteni a nemzetgazdaságok és az európai gazdaság gerincét képező kis- és mikrovállalkozások létrejöttét és fejlődését . E reformoknak szerves része lesz az intelligensebb szabályozásra és az adminisztratív tehermentesítésre való további törekvés. A reformok során ügyelni kell arra, hogy azok az európaiak konkrét nehézségeit orvosolják , és hogy az integráció ne a szociális jogok kárára valósuljon meg, hanem ellenkezőleg: a reformok a társadalmat szolidárisabbá tegyék.

Dawn ir-riformi jiffaċilitaw il-ħolqien u l-iżvilupp ta’ intrapriżi żgħar u medji li huma s-sinsla tal-ekonomiji nazzjonali u dik Ewropea . It-tkomplija tal-isforzi għal regolamentazzjoni aktar intelliġenti u għat- tnaqqis tal-piżijiet amministrattivi se tkun parti integrali minn dawn ir-riformi. Huma se jkunu jimmiraw biex isolvu d-diffikultajiet konkreti tal-Ewropej , u sabiex l-integrazzjoni ma ssirx aspejjeż tal-jeddijiet soċjali iżda għall-kuntrarju dawn ir-riformi jikkontribwixxu għal soċjetà aktar solidari.

Ennek érdekében a Bizottság a belső piaci jogalkotási javaslatok mindegyikét kísérő hatásvizsgálatok keretében még mélyrehatóbbá kívánja tenni a társadalmi szempontok vizsgálatát . A Bizottság gondoskodni fog arról, hogy – amennyiben e tanulmányok alapján indokolt – a jogalkotási javaslatokban utalás történjék a társadalompolitikai megfontolásokra és a szociális jogokra. A Bizottság kellő figyelemmel lesz az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájára. Ezen alapjogok között szerepel különösen, hogy a munkavállalóknak és a munkaadóknak, illetőleg szervezeteiknek az uniós joggal, valamint a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban joguk van arra, hogy érdekütközés esetén érdekeik védelmében együttesen lépjenek fel, a sztrájkot is beleértve[15].

Għal dan il-għan, il-Kummissjoni se tkompli tapprofondixxi l-aspett soċjali tal-valutazzjoni tal-impatt li takkumpanja l-proposti leġiżlattivi kollha fil-qasam tas-suq intern. . Tiżgura li l-proposti leġiżlattivi tagħha jinkludu, fejn ġustifikabbli fid-dawl ta' dawn il-valutazzjonijiet, riferenza għall-politiki u l-jeddijiet soċjali. Tqis kif xieraq l-Artikoli 8 u 9 tat-Trattat dwar il-funzjonament tal-Unjoni Ewropea (TFUE) u tal-Karta tad-Drittijiet Fundamentali tal-Unjoni Ewroepa. Dawn id-drittijiet fundamentali jiddisponu partikolarment li l-ħaddiema u l-impjegaturi, jew l-organizzazzjonijiet rispettivi tagħhom għandhom, b'konformità mad-dritt tal-Unjoni u l-leġiżlazzjoni u prattiki nazzjonali, il-jedd li jirrikorru, fil-każ ta’ kunflitt ta’ interess, għal azzjonijiet kollettivi biex jiddefendu l-interessi tagħhom, inkluż azzjonijiet industrijali[15].

Az inkluzív növekedés azt is jelenti, hogy különös figyelmet kell fordítani a fogyatékosok igényeire: a fogyatékosoknak is részesülniük kell az egységes piac előnyeiben, így például meg kell könnyíteni a mozgáskorlátozottak utazását, és a látássérültek számára szélesebb körben hozzáférhetővé kell tenni az olvasást.

Tkabbir inklużiv ifisser ukoll li tingħata attenzjoni partikolari lill-bżonnijiet ta’ dawk b'diżabilitajiet sabiex ikunu jistgħu jibbenefikaw mis-suq uniku, pereżempju, il-passiġġieri b'mobilità mnaqqsa għandhom jivvjaġġaw b'aktar faċilità, dawk bi problemi tal-vista jkollhom aċċess akbar għall-qari.

Integrált stratégia

Strateġija integrata

A Bizottság már több jelentős cselekvésbe kezdett az Európa 2020 stratégia hét kiemelt kezdeményezése révén. Az elfogadott kezdeményezések – például a 2011. évi energiahatékonysági terv[16] vagy az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata[17] –, amelyek a gazdasági fellendítésében szerepet játszó valamennyi területet érintik, fokozatosan kijelölik egy újfajta növekedés útját. Ebben a vonatkozásban a pénzpiacok szerepe meghatározó lesz, és tovább fog folytatódni a pénzügyi szolgáltatások szabályozásának a fenntartható növekedés érdekében megkezdett reformja[18].

Il-Kummissjoni diġà impenjat ruħha f'diversi azzjonijiet importanti, permezz tas-seba' inizjattivi ewlenin tal-istrateġija Ewropa 2020. L-inizjattivi adottati, li jolqtu l-oqsma kollha li jikkontribwixxu fl-irkupru tal-ekonomija, bħall-Pjan Ewropew għall-Effiċjenza Enerġetika 2011[16] jew ir- Reviżjoni tal-"Att dwar in-Negozji ż-Żgħar" għall-Ewropa[17] , jipprovdu b’mod progressiv it-tragwardi ta’ tkabbir ġdid. Is-swieq finanzjarji se jaqdu rwol essenzjali f'dan ir-rigward u r-riformi fil-qasam tar-regolazzjoni tas-servizzi finanzjarji favur tkabbir sostenibbli[18] se jitkomplew.

2. A növekedés serkentését és a bizalom növelését szolgáló tizenkét mozgatórugó

2. It-12-il xprun biex jiġi stimulat it-tkabbir u r-rinfurzar tal-fiduċja

2.1. A kkv-k finanszírozáshoz jutása

2.1. L-aċċess għall-finanzjament għall-SMEs

Kulcsintézkedés: Olyan szabályozás, amely a valamelyik tagállamban letelepedett kockázatitőke-alapoknak lehetővé teszi, hogy bármely másik tagállamban befektethessenek, akadálytalanul és minden további követelmény teljesítése nélkül. A cél az, hogy a kockázati tőkéhez jutni kívánó kkv-k olyan alapokhoz fordulhassanak, amelyek rendelkeznek az adott gazdasági ágazathoz kapcsolódó szakértelemmel, és vonzó áron tudnak tőkét kínálni[19]. |

Azzjoni ewlenija: Leġiżlazzjoni bl-għan li tiffaċilita li l-fondi ta’ kapitali ta’ riskju li jkunu stabiliti fi Stat Membru jistgħu jinvestu fi kwalunkwe Stat Membru ieħor, mingħajr ostakolu jew rekwiżit addizzjonali. L-għan se jkun li l-SMEs li jkunu jridu jirrikorru għall-kapital ta’ riskju jkunu jistgħu japplikaw għal fondi bil-kompetenza meħtieġa għas-settur speċifiku tagħhom, u li jkollhom il-kapaċità li joffru kapital bi prezz attraent[19]i. |

Az Európai Unió huszonegymillió kkv-ja nagy előny a fenntartható növekedés és a munkahelyteremtés szempontjából. A finanszírozáshoz jutás nehézkessége rendszerint az egyik legfőbb akadálya annak, hogy egy kkv új termékeket vezessen be, infrastruktúráját megerősítse vagy több munkaerőt vegyen fel[20]. Ez ugyanúgy jellemző a már régóta meglévő kkv-kra, mint azokra, amelyek innovatívak és fellendülőben vannak.

Il-21 miljun SME tal-Unjoni Ewropea jikkostitwixxu vantaġġ kbir għal tkabbir sostenibbli u l-ħolqien tal-impjiegi. Id-diffikultà għall-aċċess għall-finanzjament huwa wieħed mill-ostakoli ewlenin li jimpedixxi lill-SMEs milli jniedu prodotti ġodda, isaħħu l-infrastrutturi tagħhom u jimpjegaw aktar ħaddiema[20]. Din is-sitwazzjoni tikkaratterizza kemm l-SMEs stabiliti sewwa kif ukoll dawk innovattivi u dawk espansivi.

Európában a már régóta meglévő kkv-k banki hitelhez folyamodnak, a hitellehetőségek azonban a pénzügyi válság hatására beszűkültek. Ezért a Bizottság a kisvállalkozói intézkedéscsomagnak a februárban elfogadott felülvizsgálatában vállalta, hogy minden, a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogalkotási javaslat (például a bankokra vonatkozó sajáttőke-követelmények) esetében értékeli a kkv-kra gyakorolt hatást, és azt kellően latra veti.

Fl-Ewropa, il-maġġoranza tal-SMEs stabiliti sew irrikorrew għall-kreditu bankarju, li naqas minħabba l-kriżi finanzjarja. Għalhekk il-Kummissjoni, fir-reviżjoni tagħha tal- Att dwar in-Negozji ż-Żgħar , adottat fi Frar, impenjat ruħha sabiex tivvaluta l-impatt fuq l-SMEs tal-proposti kollha ta' regolamentazzjoni tas-servizzi finanzjarji (bħar-rekwiżiti kapitali imposti fuq il-banek), u sabiex taġġustahom b'mod xieraq.

A fellendülőben lévő kkv-k finanszírozáshoz jutásának megkönnyítése elsődleges fontosságú követelmény, hiszen e kkv-k – különösen ha innovatívak – döntő szerepet töltenek be egy innovatív és fenntartható gazdaság fejlődésében. Az innovációik értékesíthetővé tételéhez szükséges pénzforrásokat e vállalkozások – a banki hiteleken túlmenően – gyakran a tőkepiacokhoz való hozzáférés révén igyekeznek előteremteni. A kockázatitőke-piacok képesek a szükséges tőke rendelkezésre bocsátására, de Európában még nem elég fejlettek. A nemzeti szabályozások sokfélesége és az adózási akadályok miatt a kockázatitőke-alapok csak nagy nehézségek árán tudnak külföldi tőkét bevonni és határokon átívelő tevékenységet folytatni. Erre a kulcsintézkedésre a kis- és középvállalkozói finanszírozási fórummal szoros együttműködésben kerül sor.

Li jiġi ffaċilitat l-aċċess għall-finanzjament għall-SMEs espansivi jikkostitwixxi eżiġenza ta’ importanza primarja għaliex dawn, partikolarment l-SMEs innovattivi, jaqdu rwol kruċjali għall-iżvilupp ta’ ekonomija innovattiva u sostenibbli. Sabiex jiksbu l-fondi neċessarji biex l-innovazzjonijiet jkunu jistgħu jiġu kkummerċjalizzati dawn l-intrapriżi spiss ifittxu li jkollhom aċċess għas-swieq kapitali lil hinn mill-kreditu bankarju. Is-swieq tal-kapital ta’ riskju jistgħu jipprovdu kapital, iżda għadhom ma żviluppawx biżżejjed fl-Ewropa. Il-fondi ta’ kapital ta’ riskju qed jaffaċċjaw diffikultajiet sinifikanti sabiex jiksbu kapital barra mill-pajjiż u biex joperaw b’mod transfruntier minħabba l-kumplessità tas-sistemi nazzjonali ta’ regolazzjoni, kif ukoll il-barrieri fiskali. Din l-azzjoni kruċjali ser tiġi implimentata bil-koperazzjoni qariba tal-Forum tal-Finanzjament tal-SMEs.

A kkv-k finanszírozása olyan cselekvési terv tárgyát fogja képezni, amely kitér nemcsak a különféle finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésre, hanem közvetlenül a kkv-k finanszírozási eszközeire, valamint a kkv-k létrehozásának és növekedésének kedvező környezet kialakítására is.

Il-finanzjament tal-SMEs se jkun is-suġġett ta’ programm ta’ azzjoni speċifiku li se jkun jikkonċerna mhux biss l-aċċess għas-sorsi diversi ta’ finanzjament, iżda wkoll direttament l-għodod ta’ finanzjament tal-SMEs u l-ħolqien ta’ ambjent favorevoli għall-iżvilupp u għat-tkabbir tal-SMEs.

Az átláthatósági irányelvet, a tájékoztatókról szóló irányelv végrehajtási rendeletét és a piaci visszaélésekre vonatkozó irányelvet szintén módosítani kell a tőzsdén jegyzett kkv-k kötelezettségeinek arányosabbá tétele érdekében, a befektetők védelmének változatlan szinten tartásával. Ezenkívül a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv (MiFID-irányelv) felülvizsgálata alkalmával különleges, a kkv-knek szánt kereskedési platformok esetére szabott követelményeket kell bevezetni annak érdekében, hogy e piacokat minőségi címkével lehessen ellátni, és könnyebbé váljék hálózatba szervezésük.

Id-Direttiva dwar it-Trasparenza, ir-Regolament għall-Applikazzjoni tad-Direttiva dwar il-Prospett u d-Direttiva dwar l-Abbuż tas-Suq għandhom jiġu emendati wkoll sabiex l-obbligi applikabbli għall-SMEs elenkati jsiru aktar proporzjonali, filwaqt li jiġi ggarantit l-istess livell ta’ protezzjoni tal-investituri. Barra minn hekk, kundizzjonijiet speċjali u kkalibrati għall-pjattaformi ta’ negozjar maħsuba għall-SMEs għandhom jiġu introdotti fir-reviżjoni tad- Direttiva dwar is-Swieq Finanzjarji (il-MiFID) , sabiex tinħoloq tikketta ta’ kwalità għal dawn is-swieq u jiġi ffaċilitat in-netwerking tagħhom.

2.2. A polgárok mobilitása

2.2. Il-mobilità taċ-ċittadini

Kulcsintézkedés: A szakmai képesítések elismerésére vonatkozó szabályozás korszerűsítése[21]. A cél a mobilis munkavállalókra irányadó kölcsönös elismerési eljárások egyszerűsítése, a szabályozási keret korszerűsítése, a szabályozás hatálya alá tartozó szakmák körének felülvizsgálata, valamint a tagállamok közötti bizalom és együttműködés megerősítése. Az európai szakmai kártya létrehozása különösen alkalmas volna a szakemberek mobilitásának ösztönzésére, és egyúttal az érintett tagállamok hatóságai közötti bizalom záloga volna, ami végső soron a fogyasztók és a munkavállalók érdekét szolgálná. |

Azzjoni ewlenija: Leġiżlazzjoni aġġornata dwar ir-rikonoxximent tal-kwalifiki professjonali[21]. L-għan huwa li jkunu ssimplifikati l-proċeduri ta' rikonoxximent reċiproku għall-ħaddiema mobbli, li jiġi mmodernizzat il-qafas leġiżlattiv, li jiġi rieżaminat il-qasam ta' professjonijiet regolati, u li tissaħħaħ il-fiduċja u l-koperazzjoni bejn l-Istati Membri. Il-ħolqien ta’ Tessera Professjonali Ewropea tippermetti b’mod partikolari li tiġi inkoraġġita l-mobilità tal-professjonisti, filwaqt li tikkostitwixxi garanzija ta' fiduċja bejn l-awtoritajiet tal-Istati Membri konċernati u finalment favur il-konsumaturi u l-impjegaturi. |

A munkavállalók mobilitása és képzettsége fontos az európai növekedés szükséges helyreállításához. A képzett munkaerő fokozottabb mobilitása révén versenyképesebbé válhat az európai gazdaság. Túl sok jogi akadálya van annak, hogy az európai polgárok az Unión belül tetszésük szerinti helyen dolgozhassanak, miközben számos, magas fokú képzettséget igénylő állás betöltetlen. A gazdaság fokozottabban hasznosíthatná a munkavállalók ideiglenes mobilitását, ha azt értékként kezelnék, és szabályozási keretének átláthatóbbá tétele révén egyszerűbbé tennék. Ezenkívül a szabályozás hatályán kívül eső területen fontos, hogy az Európai Képesítési Keretrendszer révén további erőfeszítéseket tegyünk a nemzeti képesítési rendszerek közötti átjárhatóság érdekében, ezáltal előmozdítva, hogy mobilitás esetén a képesítéseket össze lehessen mérni.

Il-mobilità u l-kwalifiki tal-ħaddiema jwieġbu għall-bżonn tar-rilanċ tat-tkabbir fl-Ewropa. Aktar mobilità ta’ ħaddiema kwalifikati tippermetti lill-ekonomija Ewropea li tkun aktar kompetittiva. Wisq ostakoli regolamentarji għadhom qed jimpedixxu lill-Ewropej milli jaħdmu fejn jixtiequ fl-Unjoni Ewropea, u għalhekk numru ta' postijiet li jirrikjedu kwalifiki għoljin għadhom ma mtlewx. L-ekonomija tista’ wkoll tibbenefika minn mobilità temporanja ta’ ħaddiema jekk din tkun valorizzata aħjar u ffaċilitata minn qafas aktar ċar. Barra minn hekk, fil-qafas mhux irregolat, se jkun importanti li jitkomplew l-isforzi ta' korrispondenza bejn is-sistemi ta' ċertifikazzjoni nazzjonali, permezz tal-Qafas Ewropew tal-Kwalifiki, sabiex tkun promossa il-paragunabilità tal-kwalifiki f'każ ta' mobilità.

A munkaerőpiac jelenlegi – a gazdasági válság és a népesség öregedése által meghatározott – helyzetére a munkaerőhiány jellemző, valamint az, hogy a munkáltatók nehezen tudnak a szükséges képesítéssel rendelkező munkavállalókat találni. Ilyen körülmények között szükséges, hogy a polgárok gyorsan változtathassanak munkahelyet és vállalhassanak munkát egy másik tagállamban. Ehhez képesítésüknek és munkatapasztalatuknak minden tagállamban elismerésre kell találniuk.

Is-sitwazzjoni attwali tas-suq tax-xogħol, ikkaratterizzata mill-kriżi ekonomika u popolazzjoni li qed tixjieħ, hija kkaratterizzata minn nuqqas ta’ ħaddiema u minn diffikultajiet għall-impjegaturi biex isibu impjegati bil-ħiliet meħtieġa. F’dan il-kuntest, iċ-ċittadini għandu jkollhom il-possibilità li jibdlu l-impjieg malajr fi Stat Membru ieħor. Għalhekk, il-kwalifiki u l-esperjenza professjonali tagħhom għandhom ikunu rikonoxxuti fl-Istati Membri kollha.

A mobilitás megkönnyítése érdekében a kiegészítő nyugdíjjogosultság megállapítását és fenntartását akkor is meg kell oldani (hordozhatóság) , ha az érintett polgár a későbbiekben más tagállamban vállal munkát. A Parlament és a Tanács teljes elkötelezettsége elengedhetetlen ahhoz, hogy 2012-ig eleget tehessünk a polgárok nagyfokú elvárásainak.

Sabiex tiġi ffaċilitata l-mobilità, iċ-ċittadini għandhom ikunu jistgħu ukoll jistabilixxu u jżommu d-drittijiet tagħhom għal pensjoni supplimentari (portabilità) anki f’każ ta’ bidliet sussegwenti tal-impjieg fi Stat Membru ieħor. L-impenn sħiħ tal-Parlament Ewropew u tal-Kunsill ser ikun vitali biex jiġi żgurat rispons għall-aspettazzjonijiet għolja taċ-ċittadini sal-2012.

Ennek érdekében a 2010. évi zöld könyv[22] alapján a Bizottság fehér könyvet fog megjelentetni a nyugellátásról, melyben ki fog térni a nyugdíjjogosultság védelmének kérdésére, és szorgalmazni fogja, hogy a tagállamok olyan nyomonkövetési szolgáltatásokat alakítsanak ki, amelyek segítik a polgárokat nyugdíjjogosultságuk alakulásának figyelemmel kísérésében. A Bizottság ezután – a 2012. év folyamán – jogalkotási javaslatokat fog előterjeszteni a nyugdíjjogosultság védelme érdekében. Ezzel párhuzamosan felül fogja vizsgálni a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekre vonatkozó irányelvet is annak érdekében, hogy a munkavállalók és munkáltatóik fokozottabban élhessenek az egységes piac előnyeivel.

Għal dan il-għan, u fuq il-bażi tal-Green Paper tal-2010[22], il-Kummissjoni se tippubblika White Paper dwar il-pensjonijiet, li fost l-oħrajn se tindirizza l-kwistjoni tal-protezzjoni tal-jeddijiet għall-pensjoni u li se tinkoraġġixxi lill-Istati Membri biex joperaw servizzi ta’ monitoraġġ tal-pensjonijiet li jgħinu liċ-ċittadini jsegwu l-evoluzzjoni tal-jeddijiet għall-pensjoni tagħhom. Wara se jiġu proposti miżuri leġiżlattivi biex jippromwovu l-ħarsien tal-jeddijiet għall-pensjoni, matul is-sena 2012. Fl-istess ħin, il-Kummissjoni se tirrevedi wkoll id-Direttiva dwar l-istituzzjonijiet tal-pensjoni professjonali, sabiex tippermetti lill-ħaddiema u lill-impjegatur tagħhom jibbenefikaw aħjar mis-Suq Uniku.

A Bizottság ezenkívül az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” elnevezésű kiemelt kezdeményezésében intézkedéscsomagra tett javaslatot a mobilitás elősegítésére, és ezen belül „európai készségútlevél” bevezetését javasolja azzal a céllal, hogy megkönnyítse a polgároknak az életút során elsajátított készségek rögzítését és bemutatását[23].

Il-Kummissjoni pproponiet ukoll sensiela ta’ miżuri favur il-mobilità fl-inizjattiva ewlenija tagħha “Aġenda għall-ħiliet ġodda u l-impjiegi”, fosthom il-ħolqien ta’ “Passaport Ewropew tal-Ħiliet” li se jippermetti lil kulħadd li jispeċifika l-kwalitajiet u l-kompetenzi miksuba matul il-ħajja[23].

Meg kell könnyíteni a fiatalok – és különösen az iskolarendszert képesítés nélkül elhagyók – mobilitását is. Ennek érdekében a Bizottság tanácsi ajánlásra vonatkozó javaslatot fog előterjeszteni az iskolán kívüli képzés és képesítésszerzés előmozdítására[24].

Il-mobilità tas-żgħażagħ, b'mod partikolari ta’ dawk li jkunu spiċċaw l-iskola mingħajr kwalifiki, ukoll għandha tkun iffaċilitata. Għal dan l-għan, il-Kummissjoni se tipproponi abbozz ta’ rakkomandazzjoni tal-Kunsill għall-promozzjoni u l- validazzjoni tat-taħriġ barra l-iskola [24].

2.3. A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok

2.3. Id-drittijiet tal-proprjetà intellettwali

Kulcsintézkedés: Minél több tagállamra kiterjedő egységes szabadalmi oltalmat és egységesített vitarendezési rendszert bevezető szabályozás hatályba léptetése azzal a céllal, hogy 2013-ban ki lehessen bocsátani az első, egységes oltalmat nyújtó szabadalmi engedélyeket[25]. |

Azzjoni ewlenija: Leġiżlazzjoni li tistabilixxi protezzjoni ta’ privattiva unitarja għall-maġġoranza tal-Istati Membri u sistema unifikata li ssolvi l-litigazzjonijiet, bl-għan li jingħataw l-ewwel privattivi li jibbenefikaw minn din il-protezzjoni unitarja fl-2013[25]. |

A szellemi tulajdonhoz való jog mint tulajdonjog az Alapjogi Charta védelmét élvezi[26]. Ugyanolyan fontos, mint a nyersanyagok vagy az ipari háttér: a nagyvállalkozások erőforrásainak 45–75 %-a a szellemi tulajdonhoz fűződő jogaikhoz kötődik[27]. A szellemi tulajdont intenzíven felhasználó iparágaknak stratégiai szerepe van gazdaságunk fenntartható növekedésében. Ezek az iparágak ugyanis nemcsak innovációt, hanem jelentős gazdasági értéktöbbletet és magas fokú képzettséget igénylő, tartós munkahelyeket teremtenek. Ezenkívül a többi ágazathoz képest átlagosan 60 %-kal magasabb keresetet kínálnak.

Il-proprjetà intellettwali hija dritt ta’ proprjetà rikonoxxut mill-Karta tad-Drittijiet Fundamentali[26]. Hija daqstant importanti daqs il-materja prima jew il-bażi industrijali: bejn 45 u 75 % tar-riżorsi tal-intrapriżi l-kbar huma marbuta mad-drittijiet tagħhom tal-proprjetà intellettwali[27]. L-industriji li jagħmlu użu intensiv minnhom għandhom rwol strateġiku għat-tkabbir sostenibbli tal-ekonomiji tagħna. Dawn mhux biss joħolqu l-innovazzjoni, iżda jiġġeneraw ukoll aktar valur ekonomiku sinifikanti u joffru impjiegi stabbli u li jirrikjedu kwalifiki ta’ livell għoli. Il-pagi huma bħala medja 60 % ogħla mis-setturi l-oħrajn.

A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelme innovatív termékek és szolgáltatások fejlesztésébe való beruházásra ösztönöz, és biztosítja azok méltányos megtérülését. Olyan szabályozási keret kerül bevezetésre, amely hatékonyan, az alapjogok tiszteletben tartásával védi ezeket a jogokat. Ez a keret – amely egyúttal az információk, a termékek és a szolgáltatások terjesztését, valamint a versenyjog betartását is hivatott biztosítani – az Európai Unió egyik legfontosabb prioritása lesz.

Il-protezzjoni tad-drittijiet tal-proprjetà intellettwali jħeġġeġ l-investimenti fl-iżvilupp ta’ prodotti u servizzi innovattivi, billi jiġi żgurat redditu ġust fuq l-investiment. Ser jiddaħħal fis-seħħ qafas regolatorju li jipproteġi dawn id-drittijiet b'mod effikaċi u b'rispett għad-drittijiet fundamentali. Dan il-qafas li għandu jiżgura fl-istess waqt it-tixtrid tal-informazzjoni, il-prodotti u s-servizzi, kif ukoll ir-rispett tal-jedd tal-konkorrenza, allura għandu jikkostiwixxi waħda mill-ewwel prijoritajiet tal-UE.

A nemzeti szabadalmak és vitarendezési rendszerek jelenlegi sokfélesége költséges, kevéssé hatékony és jogbizonytalanságot szül, vagyis ezen a területen feltétlenül elsőbbséget kell élveznie az egységes szabadalmi oltalom és az egységesített vitarendezési rendszer bevezetésének. Az oltalom egységessé tételével 80 %-kal csökkenthetők a költségek.

Is-sitwazzjoni attwali, ikkaratterizzata minn numru ta’ privattivi u ta’ sistemi li jsolvu t-tilwim nazzjonali, tiswa ħafna, ineffikaċi u twassal għal inċertezza ġuridika u tagħmel l-implimentazzjoni tal-protezzjoni ta’ privattiva unitarja u ta’ sistema unifikata tas-soluzzjoni tal-litiġji l-prijorità assoluta f'dan il-qasam. Protezzjoni unitarja tnaqqas il-kostijiet bi 80 %.

A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok hasznosítására szolgáló eszköz kifejlesztésével pedig elősegíthető, hogy a szabadalmaknak és az engedélyeknek valóságos európai piaca alakuljon ki. Kívánatos volna továbbá, hogy azokat az immateriális javakat, amelyekkel egy vállalkozás szellemi tulajdon formájában rendelkezik, kölcsönfedezetként teljes mértékben elfogadják.

Bl-istess mod, l-iżvilupp ta’ strument ta’ valwazzjoni tad-drittijiet tal-proprjetà intellettwali tiffaċilità l-emerġenza ta’ suq Ewropew reali ta’ privattivi u ta’ liċenzji. Barra minn hekk, huwa mixtieq li l-assi immaterjali li tippossjedi intrapriża fil-forma ta’ drittijiet ta’ proprjetà intellettwali jistgħu jkunu rikonoxxuti bis-sħiħ bħala kollateral għal self.

Egyszerűsíteni kell és átláthatóvá kell tenni továbbá a jogszerű internetes műhasználat esetében a szerzői jog használatának engedélyezésére szolgáló jelenlegi rendszereket [28]. Az internet korában a közös jogkezelésnek olyan európai modellek irányába kell fejlődnie, amelyek megkönnyítik a több területre és számos on-line szolgáltatásra kiterjedő engedélyezést, miközben magas szintű oltalmat nyújtanak a szerzőijog-tulajdonosoknak. A megújult szabályozási keretből adódó rugalmasság újfajta kereskedelmi modellekre ad lehetőséget, amelyek révén a kreatív tartalom széles körben és célzottan, az eddiginél mobilisabb fogyasztókhoz juttatható el. Ezenkívül elő kell mozdítani az európai kulturális intézmények műállományának digitalizálását, beleértve a gazdátlan művekét is.

Barra minn hekk, is-sistemi attwali tal-għoti ta’ liċenzji tad-dritt tal-awtur għall-offerti legali online ukoll għandhom ikunu simplifikati u trasparenti[28]. Fl-era tal-Internet, l-immaniġjar kollettiv għandu jkun jista’ jevolvi lejn mudelli Ewropej li jiffaċilitaw il-liċenzji li jkopru diversi territorji għal numru ta’ servizzi online, filwaqt li jkun żgurat livell għoli ta’ protezzjoni għal dawk li għandhom id-dritt. Din il-flessibilità ġdida ta’ qafas leġiżlattiv mġedded se tippermetti mudelli kummerċjali ġodda li jwasslu għat-tixrid fuq medda wiesgħa u mmirat ta’ kontenut kreattiv għal konsumaturi aktar mobbli. Barra minn hekk, il-ħolqien ta’ verżjoni diġitali tal-fondi tal-istituzzjonijiet kulturali Ewropej, inklużi xogħlijiet orfni , għandu jiġi ffaċilitat.

A jogszerű műhasználat előmozdításával párhuzamosan alkalmassá kell tenni az európai szabályozást a kalózkodás és a hamisítás elleni erélyesebb fellépésre , különösen a Hamisítással és Szerzői Jogi Kalózkodással Foglalkozó Európai Megfigyelőközpont megerősítése és a hatóságok közötti együttműködés fokozása révén[29]. A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelmében történő vámhatósági fellépést a szabályozás felülvizsgálata révén meg kell erősíteni. A kalózkodás és a hamisítás által az európai vállalkozásoknak okozott éves költséget 250 milliárd EUR-ra becsülik[30].

Il-promozzjoni tal-offerti legali għandha tiġi ssupplimentata b'leġiżlazzjoni Ewropea li għandha tiġi adottata biex issaħħaħ il- ġlieda kontra l-piraterija u l-falsifikazzjoni , b’mod partikolari billi jissaħħah l-Osservatorju Ewropew tal-Falsifikazzjoni u l-Piraterija, u billi titjieb il-koperazzjoni tal-awtoritajiet[29]. Il-protezzjoni tad-drittijiet tal-proprjetà intellettwali mill-awtoritajiet doganali għandha tiġi rinfurzata permezz ta' leġiżlazzjoni reveduta. Il-piraterija u l-falsifikazzjoni jirrappreżentaw kost annwali għall-intrapriżi Ewropej stmat għal EUR 250 biljun[30].

Az európai védjegyrendszert is korszerűsíteni kell a védjegyek oltalmának fejlesztése, valamint az európai rendszer és a nemzeti rendszerek közötti összhang növelése érdekében: ezáltal egyszerűbbé válnak az eljárások, csökkennek a költségek, és a rendszer messzemenően ki tudja használni az új kereséstámogató technológiákban rejlő lehetőségeket.

Is-sistema tal-marki kummerċjali fl-Ewropa wkoll għandha tiġi aġġornata sabiex titjieb il-protezzjoni tal-marki kummerċjali u s-sistema Ewropea u s-sistemi nazzjonali jsiru aktar koerenti; dan se jissimplifika l-proċeduri, inaqqas l-kost u jippermetti lis-sistema sabiex tibbenefika bis-sħiħ mit-teknoloġiji l-ġodda li jiffaċilitaw ir-riċerki.

Ezekre a kérdésekre a Bizottság a szellemi tulajdonra vonatkozó, 2011-ben elfogadásra kerülő stratégiájában fog kitérni.

Dawn il-kwistjonijiet se jiġu trattati fil-Komunikazzjoni dwar l-istrateġija dwar il-proprjetà intellettwali, li l-Kummissjoni se taddotta fl-2011.

2.4. A fogyasztók mint az egységes piac szereplői

2.4. Il-konsumaturi, atturi fis-suq uniku

Kulcsintézkedés: Az alternatív vitarendezés jogi szabályozása. A cél olyan peren kívüli jogorvoslati lehetőségek bevezetése, amelyek egyszerű, gyors és olcsó megoldást kínálnak a fogyasztók számára, és amelyek révén a vállalkozások jó viszonyban maradhatnak ügyfeleikkel. Az intézkedés külön ki fog térni az internetes kereskedelem kérdésére. |

Azzjoni ewlenija: Leġiżlazzjoni dwar is-Soluzzjoni Alternattiva tat-Tilwim. L-għan huwa li jiġi żgurat l-istabiliment ta’ mezzi ta’ rikors straġudizzjarji kapaċi li jiggarantixxu soluzzjoni faċli, rapida u rħisa għall-konsumaturi, u li kapaċi tippreserva r-relazzjonijiet tal-intrapriżi mal-klijentela tagħhom. Din l-azzjoni se tinkludi d-dimensjoni tal-kummerċ online. |

Az egységes piac mindennapi életünk részévé vált: a fogyasztók utazáskor, vásárláskor, fizetéskor egyaránt találkoznak vele, de egyelőre még túl gyakran ütköznek különféle akadályokba, és nem teljes a bizalmuk abban, hogy probléma esetén kártérítést kaphatnak. Az egységes piac, és különösen az egységes digitális piac fellendítéséhez tehát elengedhetetlen, hogy a fogyasztók jobban bízzanak jogaik érvényesülésében. A jogalkalmazás javítása a fogyasztókat jelentős – az Európai Unió GDP-jének 0,16 %-ára becsült – veszteségtől kímélné meg. További – hozzávetőlegesen az Európai Unió GDP-jének 0,02 %-ára, vagyis 2,5 milliárd EUR összegre becsült – megtakarítással járna, ha a fogyasztók jobban bíznának a határokon átívelő elektronikus kereskedelemben[31].

Is-suq uniku huwa realtà fil-ħajja ta’ kuljum tal-konsumaturi meta huma jivvjaġġaw, jixtru, iwettqu pagamenti, iżda huma għadhom qed jiltaqgħu wisq ta’ spiss ma’ diversi ostakoli u ma għandhomx fiduċja sħiħa fil-possibilità li jiksbu rimedju f’każ ta’ problema. Għar-rilanċ tas-suq uniku u b’mod partikolari tas-suq uniku diġitali, huwa b’hekk essenzjali li tiġi rrinfurzata l-fiduċja tal-konsumaturi fl-implimentazzjoni tad-drittijiet tagħhom. Applikazzjoni aħjar tad-dritt jippermetti lill-konsumaturi jevitaw telf sinifikanti – stmat li huwa ta’ 0.16 % tal-prodott domestiku gross (PDG) tal-Unjoni Ewropea. Aktar fiduċja tal-konsumaturi fil-kummerċ diġitali transfruntier tipproduċi ffrankar addizzjonali, stmat madwar 0.02% tal-PDG tal-Unjoni Ewropea jew EUR 2.50 biljun[31].

Az alternatív vitarendezésen túlmenően a Bizottság az általa folytatott konzultáció eredményei nyomán tovább folytatja a kollektív jogorvoslat európai megközelítésével kapcsolatos munkáját.

Minbarra r-regolament alternattiv tat-tilwim, il-Kummissjoni se tkompli wkoll ix-xogħlijiet tagħha fuq approċċ Ewropew ta’ rimedju kollettiv fuq il-bażi tar-riżultati tal-konsultazzjoni li nediet.

Az egységes piacba vetett fogyasztói bizalom növelése érdekében további konkrét intézkedéseket kell tenni. A fogyasztóknak biztosra kell tudniuk venni, hogy az általuk vásárolt termékek megbízhatóak, függetlenül attól, hogy hol készültek. Ezért elengedhetetlen felülvizsgálni az általános termékbiztonságról szóló irányelvet . Hasonlóképpen a vállalkozások is elvárják, hogy a tagállamok az egész Európai Unióban ugyanazokat a fogyasztóvédelmi szabályokat alkalmazzák. Ennek érdekében a Bizottság – a vámhatóságokkal és a piacfelügyeleti szervekkel együttműködésben – többéves piacfelügyeleti cselekvési tervet fog kidolgozni, amely kiterjed a külső határok felügyeletére is, és amelyet azután a tagállamoknak kell megvalósítaniuk. Annak érdekében, hogy a fogyasztók megbízható tájékoztatást kapjanak a termékek környezetvédelmi teljesítményéről, a Bizottság a fenntartható fogyasztásra és termelésre vonatkozó cselekvési terve keretében a termékek ökológiai lábnyomára vonatkozó kezdeményezést fog előterjeszteni.

Sabiex tissaħħah il-fiduċja tal-konsumaturi fis-suq uniku, għandhom jittieħdu azzjonijiet konkreti oħra . Il-konsumaturi għandhom ikunu jistgħu jiġu żgurati li l-prodotti li jixtru jkunu affidabbli, irrispettivament mill-post tal-produzzjoni. Għal dan l-għan, jeħtieġ li tiġi riveduta d- Direttiva dwar is-Sikurezza Ġenerali tal-prodotti . Bl-istess mod, l-intrapriżi jistennew li l-Istati Membri japplikaw regoli ta’ protezzjoni identiċi fl-UE kollha. Għal dan l-għan, se jitħejja pjan ta’ azzjoni multiannwali dwar is-sorveljanza tas-suq , anke fil-fruntieri esterni, mill-Kummissjoni flimkien mas-servizzi doganali u ta’ sorveljanza tas-suq, u dan se jiġi implimentat mill-Istati Membri. Sabiex jiġi żgurat li l-konsumaturi jiksbu informazzjoni affidabbli dwar il-prestazzjoni ambjentali tal-prodotti, il-Kummissjoni se tipproponi, fil-qafas ta’ Pjan ta’ Azzjoni dwar il-konsum u l-produzzjoni sostenibbli, inizjattiva dwar l-impatt ekoloġiku tal-prodotti .

Gondoskodni kell továbbá arról is, hogy az utasok jogai – ezen belül a mozgáskorlátozottak jogai is – minden közlekedési mód esetében megfelelően érvényesüljenek. A Bizottság közleményben fogja összefoglalni az Európai Unióban hatályos valamennyi utasjogi előírást, a közlekedési eszközök (repülő, vonat, hajó és busz) összességére kiterjedően. A fogyasztók fokozott védelme érdekében a Bizottság a közeljövőben javaslatot fog tenni a szervezett utazásokról szóló irányelv felülvizsgálatára, különösen az interneten vásárolt utazások tekintetében.

Jeħtieġ ukoll li tiġi ggarantita l-applikazzjoni korretta tal- jeddijiet tal-passiġġieri fil-mezzi tat-trasport kollha, inkluż għall-persuni b’mobilità mnaqqsa. Se tiġi ppubblikata Komunikazzjoni, li tiddeskrivi fil-qosor ir-regoli kollha eżistenti fl-Unjoni Ewropea dwar il-jeddijiet tal-passiġġieri fil-mezzi kollha tat-trasport: bl-ajru, bit-trejn, bil-bastiment, b'tal-linja jew kowċ. Sabiex il-konsumaturi jiġu protetti b’mod aħjar, il-Kummissjoni dalwaqt se tipproponi reviżjoni tad-Direttiva dwar il-vjaġġi b'kollox inkluż, b’mod partikolari meta dawn jinxtraw minn fuq l-Internet.

Végezetül tovább fog folytatódni a lakossági pénzügyi termékek fogyasztóinak védelmével kapcsolatos munka, különösen a banki kölcsönök átláthatóságát és a kölcsönfelvevők fokozottabb jelzáloghitel-piaci védelmét illetően.

Fl-aħħar nett, ix-xogħlijiet marbuta mal-protezzjoni tal-konsumaturi ta’ prodotti finanzjarji għall-konsumaturi se jkomplu b’mod partikolari fir-rigward tat-trasparenza tat-tariffi bankarji u ta’ protezzjoni akbar tal-mutwatarji fis-suq tas-self ipotekarju.

2.5. Szolgáltatások

2.5. Is-servizzi

Kulcsintézkedés: Az európai szabványosítási rendszer jogi szabályozásának felülvizsgálata a szolgáltatásokra való kiterjesztése és a szabványosítási eljárások hatékonyabbá, eredményesebbé és inkluzívabbá tétele érdekében[32]. |

Azzjoni ewlenija: Reviżjoni tal-leġiżlazzjoni dwar is-sistema tal-istandardizzazzjoni Ewropea sabiex tiġi estiża għas-servizzi u tagħmel il-proċeduri ta’ standardizzazzjoni aktar effikaċi, effiċjenti u inklużivi[32]. |

A szabványosítás a szabad árumozgás lehetővé tételének egyik elsődleges eszköze, mivel garantálja a termékek interoperabilitását, biztonságos voltát és minőségét. A szolgáltatási ágazatban is egyre inkább alkalmazzák, de főként országos szinten. Ez pedig megnehezítheti a szolgáltatások egységes piacának integrálását. Ahhoz, hogy ne jelenhessenek meg újabb akadályok, és a határokon keresztül könnyebben áramoljanak a szolgáltatások, különösen a cégeknek nyújtott szolgáltatások – például a logisztika vagy az üzemeltetést támogató szolgáltatások szervezése („facility management”) –, fontos európai szinten előmozdítani a szolgáltatások szabványosítását, a piaci igények messzemenő figyelembevételével. Ez fontos célkitűzése lesz az európai szabványosítási rendszer felülvizsgálatának. További jelentős célkitűzés, hogy a rendszer hatékonyabbá, eredményesebbé és inkluzívabbá váljék. A szabványosítási rendszernek lehetővé kell tennie szabványok gyors elfogadását és a meglévőknek az új technológiákhoz – köztük az információs és kommunikációs technológiákhoz – való hozzáigazítását, a kkv-k és a többi érdekelt fél fokozottabb részvételét, valamint azt, hogy a szabványokhoz ezután is valamennyi érintett felhasználó hozzáférhessen.

L-istandardizzazzjoni tikkostitwixxi għodda essenzjali sabiex tippermetti l-libertà tal-moviment tal-merkanzija filwaqt li tkun żgurata l-interoperabilità tal-prodotti, is-sikurezza u l-kwalità tagħhom. Hija qed tintuża wkoll aktar u aktar fis-settur tas-servizzi, iżda l-aktar fil-livell nazzjonali. Għalhekk dan jista’ jwassal sabiex l-integrazzjoni tas-suq uniku tas-servizzi ssir aktar diffiċli. Sabiex jiġi evitat li jitfaċċaw aktar barrieri u jiġi ffaċilitat il-fluss transfruntier tas-servizzi, l-aktar għas- servizzi għall-intrapriżi bħal-loġistika jew l-immaniġjar tas-servizzi ta’ appoġġ għall-intrapriżi ("facility management"), huwa importanti li tiġi żviluppata l-istandardizzazzjoni tas-servizzi fil-livell Ewropew, filwaqt li jitqiesu bis-sħiħ il-ħtiġijiet tas-suq. Dan se jkun l-ewwel għan ta’ reviżjoni tas-sistema tal-istandardizzazzjoni Ewropea. Għan ieħor importanti se jkun li tiġi stabilita sistema aktar effikaċi, effiċjenti u inklużiva. Għandu jkun possibbli għas-sistema tal-istandardizzazzjoni li tippermetti l-adozzjoni rapida ta’ standards u l-adattament tagħhom għat-teknoloġiji l-ġodda fost l-oħrajn fil-qasam tat-teknoloġiji telematiċi, aktar parteċipazzjoni tal-SMEs u tal-partijiet l-oħra interessati u li tara li l-istandards jibqgħu aċċessibbli għall-uteni interessati kollha.

Általánosabban véve az európai növekedésnek és munkahelyteremtésnek alapfeltétele, hogy a szolgáltatások egységes piaca jól működjék. Míg 1998 és 2008 között az európai gazdaság átlagosan évi 2,1 %-kal, a szolgáltatási ágazat évi 2,8 %-kal nőtt. Az ágazat foglalkoztatottjainak száma évente 2 %-kal emelkedett, míg az egész gazdaságra vetítve a növekedés 1 % volt[33]. Az említett cél eléréséhez tehát elsődleges, hogy minden tagállam maradéktalanul átültesse a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelvet , az egyablakos ügyintézés tekintetében is. Ezen átültetésen túlmenően, a 2011. március 24–25-i Európai Tanács következtetéseivel összhangban a Bizottság a tagállamokkal együttműködésben „ teljesítménypróbákat” fog végezni, melyek során az egyes húzóágazatokra – például a cégeknek nyújtott szolgáltatásokra, az építőiparra és az idegenforgalomra – alkalmazandó uniós szabályozási keret gyakorlati működését fogja közelebbről megvizsgálni. Alaposabb értékelésnek fogja alávetni a fenntartott tevékenységek, a tőkerészesedés, a szervezeti forma és a biztosítási követelmények – vagyis a szolgáltatási piac jobb integrálásának még mindig útjában álló akadályok – kérdését[34]. E kezdeményezések kimenetele nyomán a Bizottság 2012-ben dönt a soron következő lépésekről. A kereskedelem és a termékforgalmazás szintén különös figyelmet érdemel a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez való hozzájárulása miatt. Kezdeményezés indul a cégek közötti tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen : ennek célja az üzletfelek közötti tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokból eredő problémák jellegének és kiterjedésének meghatározása a teljes ellátási láncban, a tagállami szinten létező jogszabályok feltérképezése és alkalmazásuk mérlegének megvonása, majd végül a különböző lehetséges megoldások azonosítása. A cél a vállalkozások életképességét veszélyeztető tisztességtelen gyakorlatok felszámolása, valamint az ellátási láncok különböző gazdasági szereplői közötti verseny élénkítése egy hatékonyabb és tisztességesebb egységes kereskedelmi és termékforgalmazási piac keretében – mindemellett eleget téve a fogyasztók és a termelők várakozásainak az árak versenyképessége tekintetében. A cégeknek nyújtott szolgáltatások fontosságára való tekintettel a Bizottság magas szintű munkacsoportot fog létrehozni a piaci hiányosságok tanulmányozására.

B’mod aktar ġenerali, funzjonament tajjeb tas-suq uniku tas-servizzi huwa kundizzjoni essenzjali għall-ġenerazzjoni tat-tkabbir u l-impjiegi fl-Ewropa. Filwaqt li t-tkabbir tal-ekonomija Ewropea kien ta’ medja ta’ 2.1 % kull sena bejn l-1998 u l-2008, is-settur tas-servizzi kiber b’medja ta’ 2.8 % kull sena. L-impjieg fis-settur żdied bi 2 % fis-sena, meta mqabbel ma’ 1 % għall-ekonomija kollha[33]. Għal dan l-għan, il-prijorità immedjata hija l-implimentazzjoni sħiħa tad-Direttiva tas-Servizzi mill-Istati Membri kollha, inkluża l-implimentazzjoni tal-punti ta’ kuntatt uniċi. Lil hinn minn din l-implimentazzjoni u b'konformità mal-Konklużjonijiet tal-Kunsill Ewropew tal-24-25 ta' Marzu 2011, il-Kummissjoni, flimkien mal-Istati Membri, se twettaq "testijiet tal-prestazzjoni” bl-għan li teżamina aktar mill-qrib il-funzjonament prattiku tal-qafas regolatorju tal-Unjoni li japplika għal ċerti setturi ta’ tkabbir bħal dawk tas-servizzi għall- intrapriżi , tal- kostruzzjoni u tat- turiżmu . Hija se twettaq evalwazzjonijiet aktar avvanzati tar-riżervi tal-attivitajiet, is-sjieda tal-kapital, il-forma ġuridika u r-rekwiżiti fir-rigward tal-assigurazzjonijiet, billi għad hemm ħafna ostakoli għal integrazzjoni aħjar tas-suq tas-servizzi[34]. Abbażi tar-riżultati ta’ dawn l-inizjattivi varji, il-Kummissjoni tiddeċiedi fl-2012 dwar l-istadji li jmiss. Is-setturi tal-operaturi u tal-konsumaturi għandhom ukoll ikunu soġġetti għal attenzjoni partikolari minħabba l-kontribut tagħhom għat-tkabbir u l-ħolqien tal-impjiegi. Ser tittieħed inizjattiva għall- ġlieda kontra prattiki kummerċjali inġusti bejn l-intrapriżi sabiex jiġu identifikati n-natura u l-iskala tal-problemi b'rabta mal-prattiki kummerċjali inġusti bejn l-operaturi professjonisti tul il-katina kollha tal-provvista, biex jiġu elenkati r-regolamenti fil-livell tal-Istati Membri, biex tiġi vvalutata l-implimentazzjoni tagħhom, u fl-aħħar nett biex jiġu identifikati l-alternattivi differenti possibbli. L-għan ser ikun biex jinġibu fi tmiemhom il-prattiki inġusti li jippreġudikaw il-vijabilità tal-intrapriżi u biex tiġi stimulata l-kompetittività tal-operaturi varji fil-ktajjen tal-provvista fil-kuntest ta’ suq uniku aktar ġust u effikaċi fis-setturi tal-operaturi u tal-konsumaturi, u fl-istess waqt jiġu ssodisfati l-aspettazzjonijiet tal-konsumaturi u tal-produtturi fir-rigward tal-prezzijiet kompetittivi. Fir-rigward tal-importanza tas- servizzi għall-intrapriżi , il-Kummissjoni se tistabilixxi Grupp ta’ Livell Għoli sabiex jistudja d-defiċenzi tas-suq.

Végezetül – az oklevelek elismerésének kérdésétől függetlenül – meg kell fontolni, hogyan biztosítható az oktatás minősége a szolgáltatások szabad áramlásának keretében és annak ismeretében, hogy az oktatásban elterjedőben van a franchise-szerződések gyakorlata.

Fl-aħħar nett, u mingħajr ħsara għar-rikonoxximent tal-kwalifiki, ser ikun meħtieġ li jiġi eżaminat kif tiġi żgurata l-kwalità tal-edukazzjoni provduta fil-kuntest tal-moviment liberu tas-servizzi, fid-dawl tal-firxa tal-fenomenu tal-franchising fl-edukazzjoni.

2.6. A hálózatok

2.6. In-netwerks

Kulcsintézkedés: Az energetikai és a közlekedési infrastruktúrára vonatkozó jogalkotás az európai érdekű stratégiai projektek meghatározása és kibontakoztatása, valamint az interoperabilitás és az intermodalitás biztosítása érdekében. |

Azzjoni ewlenija: Liġijiet dwar l-infrastrutturi enerġetiċi u tat-trasport biex jiġu identifikati u varati l-proġetti strateġiċi ta’ interess Ewropew u biex jiġu żgurati l-interoperabilità u l-intermodalità. |

Az energetikai, a közlekedési és a hírközlési hálózatok az egységes piac gerincét alkotják. A hatékony infrastruktúra ugyanis előmozdítja, hogy a személyek, az áruk, az energia különböző formái és (megfelelő rádiófrekvencia-tartomány odaítélése esetén) az adatok gyorsan és ésszerű áron áramolhassanak szabadon. A sikeres gazdasági integrációt nagy teljesítményű hálózati infrastruktúrák integrációjával kell megalapozni.

In-netwerks enerġetiċi, tat-trasport u tal-komunikazzjonijiet elettroniċi jikkostitwixxu s-sinsla tas-suq uniku. Fil-fatt, infrastruttura li tiffunzjona tajjeb tiffavorixxi l-moviment liberu rapidu u bi prezz raġonevoli tal-persuni, il-merkanzija, id-diversi tipi ta’ enerġija u tad-dejta (bl-allokazzjoni ta’ spettru tar-radju adegwat). Integrazzjoni ekonomika effiċjenti tistrieħ fuq l-integrazzjoni tal-infrastruttura ta’ netwerks li jiffunzjonaw tajjeb.

Mindenképpen új európai energetikai infrastruktúrapolitikára [35] van szükség ahhoz, hogy az Európai Unióban megváltozzon a hálózattervezés és -fejlesztés módja. Fontos láncszemek hiányoznak, amelyekre megoldást kell találni, és az energiaszállítás javításához intelligensebbé kell tenni a hálózatokat. A szabályozás megújításával elő kell mozdítani egy olyan, egységes és intelligens hálózat kiépülését , amely növeli az ellátásbiztonságot és a piacok integráltságát, valamint az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrások igénybevételét is. Az engedélyezési eljárások felgyorsítása és átláthatóvá tétele elengedhetetlen ahhoz, hogy a nemzeti energiahálózatokat sikerüljön egyetlen európai hálózattá integrálni. Ezen a területen sürgősen lépni kell, tekintettel arra, hogy az új projektek engedélyezése mennyi időt (gyakran több mint tíz évet) vesz igénybe.

Politika Ewropea ġdida għall- infrastrutturi enerġetiċi [35] hija indispensabbli sabiex tibdel il-mod li bih jiġu ppjanati u żviluppati n-netwerks fl-UE. Għandhom jinsabu soluzzjonijiet għal konnessjonijiet importanti neqsin, u n-netwerks għandhom isiru aktar intelliġenti sabiex l-enerġija tiġi ttrasportata b’mod aħjar. Leġiżlazzjoni ġdida għandha tiffaċilita l-kostruzzjoni ta’ netwerk unifikat u intelliġenti li jżid is-sikurezza tal-forniment u l-integrazzjoni tas-swieq, iżda wkoll l-effikaċa enerġetika u l-konsum tal-enerġija rinnovabbli. L-aċċellerazzjoni u t-trasparenza tal-proċeduri ta’ awtorizzazzjoni huma essenzjali sabiex l-integrazzjoni tan-netwerks enerġetiċi nazzjonali f’netwerk wieħed Ewropew issir b’suċċess. Huwa urġenti li wieħed jaġixxi f’dan il-qasam, minħabba ż-żmien osservat għall-awtorizzazzjoni ta’ proġetti ġodda (spiss aktar minn 10 snin).

A közlekedést illetően végre kell hajtani a 2050-ig követendő közlekedéspolitikára vonatkozó fehér könyvben szorgalmazott intézkedéseket[36], amelyek különösen az egységes piac tényleges megvalósítását és egy korszerű part menti és multimodális közlekedési hálózat kialakítását akadályozó tényezők felszámolására irányulnak, valamennyi közlekedési módra és nemzeti közlekedési rendszerre kiterjedően, beleértve az intelligens közlekedési rendszereket is. Az Európai Unió ugyanis még mindig nem rendelkezik az országhatárokat átszelő, kellőképpen összekapcsolt, interoperábilis és hatékony infrastruktúra-hálózattal. A transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) fejlesztésére irányadó közös iránymutatások 2011. évi módosítása alkalmával lehetőség nyílik – a projektek meghatározásának és a döntések nyomon követésének javítása révén – a fő szűk keresztmetszetek kiküszöbölésére, a hiányzó láncszemek beiktatására és a közlekedési módok összekapcsolására. Így az új iránymutatásokban meghatározásra kerül az európai stratégiai infrastruktúrák „törzshálózata”, amely össze fogja kötni az Európai Unió keleti és nyugati részeit, és amelyben ezáltal testet fog ölteni az európai mobilitási hálózat és az egységes európai közlekedési térség.

Fir-rigward tat-trasport, għandhom jiddaħħlu fis-seħħ l-azzjonijiet promossi mill-White Paper dwar il-politika tat-trasport b'perspettiva sal-2050, partikolarment maħsuba biex jeliminaw l-ostakli għar-realizzazzjoni ta’ suq tassew uniku, jindirizzaw il-modi u s-sistemi kollha nazzjonali, inkluż is-sistemi intelliġenti tat-trasport, u l-iżvilupp ta’ netwerk ta’ kabotaġġ u trasport multimodali moderni. Partikolarment, l-UE mhux dejjem għandha netwerk ta’ infrastrutturi transfruntieri konnessi, interoperabbli u effiċjenti biżżejjed. Ir-reviżjoni tal-linji gwida komuni għall-iżvilupp ta’ netwerk trans-Ewropew tat-trasport (TEN-T) fl-2011 għandha tippermetti l-eliminazzjoni tal-ilmiebet prinċipali u jitneħħew il-lakuni li fadal u jiġu interkonnessi l-modalitajiet tat-trasport permezz ta’ identifikazzjoni aħjar ta’ proġetti u insegwiment aħjar tad-deċiżjonijiet. B'dan il-mod, il-linji gwida ġodda jiddefenixxu netwerk bażiku ta’ infrastrutturi strateġiċi Ewropej li jintegraw il-partijiet tal-Punent u l-Lvant tal-Unjoni Ewropea, u b'hekk iwasslu għal netwerk Ewropew tal-mobilità u żona unika Ewropea tat-trasport.

Végezetül a frekvenciahasználat létfontosságú a digitális társadalom, a gyors vezeték nélküli szolgáltatások, a gazdasági fellendülés, a növekedés, a minőségi munkahelyek teremtése és az Európai Unió hosszú távú versenyképessége szempontjából. Tekintettel arra, hogy az elektronikus hírközlés belső piacának létrehozása és az Európai Unió politikájának más területei szempontjából mennyire fontos a rádiófrekvenciák rendelkezésre állása és hatékony kihasználása, a Bizottság felkéri a Parlamentet és a Tanácsot, hogy mihamarabb fogadják el a frekvenciahasználat európai szintű stratégiai tervezésének és összehangolásának programját létrehozó határozatra vonatkozó javaslatot.

Fl-aħħarnett, l-ispettru tar-radju għandu importanza essenzjali għas-soċjetà diġitali, is-servizzi veloċi bla fili, l-irkupru ekonomiku, it-tkabbir, il-ħolqien ta' impjiegi ta' kwalità u l-kompetittività fit-tul tal-UE. B'kunsiderazzjoni tal-importanza tad-disponibilità u l-użu effikaċi tal-ispettru għall-istabiliment ta’ suq intern għall-komunikazzjonijiet elettroniċi u għall-oqsma l-oħra tal-politika tal-UE, il-Parlament u l-Kunsill huma mistiedna li jadottaw malajr il-proposta ta’ deċiżjoni li tistabilixxi programm dwar l-ippjanar strateġiku u l-armonizzazzjoni tal-użu tal-ispettru tar-radju fl-Ewropa.

2.7. Az egységes digitális egységes piac

2.7. Is-suq uniku diġitali

Kulcsintézkedés: Az elektronikus azonosítás és hitelesítés kölcsönös elismerését az Európai Unió egészében biztosító szabályozás és az elektronikus aláírásról szóló irányelv felülvizsgálata. A cél a vállalkozások, az állampolgárok és a közigazgatás közötti biztonságos és akadálymentes elektronikus interaktív kommunikáció lehetővé tétele, aminek köszönhetően hatékonyabbá válnak a közszolgáltatások, a közbeszerzés, a szolgáltatásnyújtás és az elektronikus kereskedelem, ideértve ezek határon átnyúló vetületeit is. |

Azzjoni ewlenija: Leġiżlazzjoni li tiżgura r-rikonoxximent reċiproku tal-identifikazzjoni u tal-awtentifikazzjoni elettronika fl-UE u reviżjoni tad-Direttiva dwar il-firma elettronika, sabiex tippermetti interazzjoni b’mezz elettroniku sigur u mingħajr restrizzjonijiet bejn intrapriżi, ċittadini u amministrazzjonijiet pubbliċi, b’vantaġġ għall-effikaċa tas-servizzi u tas-swieq pubbliċi, tal-prestazzjoni tas-servizzi u tal-kummerċ elettroniku, anke fid-dimensjoni transfruntiera tagħhom. |

Az elektronikus tranzakciók iránti bizalom megerősítése egyik nélkülözhetetlen feltétele a digitális belső piac fejlődésének, amelynek óriási hasznát látnák a polgárok, a vállalkozások és a közigazgatások. Ehhez olyan megbízható elektronikus szolgáltatásokra van szükség, amelyek tiszteletben tartják a magánélet védelmét, jogbiztonságot nyújtanak, garantálják a tranzakciók biztonságát, a határokon átnyúlóan is működnek, valamennyi tevékenységre kiterjednek, azonban használtuk egyszerű és gazdaságos, és a tranzakcióban részt vevő felek szigorú ellenőrzése alatt tarthatók.

Ir-rinfurzar tal-fiduċja fit-tranżazzjonijiet elettroniċi hija kundizzjoni sine qua non tal-iżvilupp ta’ suq intern diġitali li jkunu jistgħu jibbenefikaw bis-sħiħ minnu ċ-ċittadini, l-intrapriżi u l-amministrazzjonijiet. L-ingredjenti essenzjali għal dan il-għan huma s-servizzi fiduċjarji elettroniċi li jirrispettaw il-protezzjoni tal-privatezza, jiggarantixxu ċ-ċertezza ġuridika, jiżguraw is-sigurtà tat-tranżazzjonijiet, jaħdmu lil hinn mill-fruntieri, ikunu rikonoxxuti mis-setturi tal-attività kollha iżda jkunu sempliċi biex jintużaw, eknonomiċi u taħt il-kontroll strett tal-partijiet fi tranżazzjoni.

Az elektronikus tranzakciók iránti bizalom biztosítása érdekében a Bizottság új jogi keretre vonatkozó javaslatot fog előterjeszteni. Az új keret része az elektronikus aláírásról szóló irányelv felülvizsgálata az abban foglalt megközelítések tisztázása, az elektronikus aláírás használatának egyszerűsítése és az interoperabilitás akadályainak lebontása céljából. A keret garantálni fogja az elektronikus azonosítási és hitelesítési szolgáltatások kölcsönös elismerését . A jogszabályi keret egyéb megbízható szolgáltatások határon átnyúló működését is érinteni fogja. A javasolt jogszabályi keretben szereplő intézkedések általánosak lesznek, nem kötődnek majd egy-egy adott ágazathoz, különösen az elektronikus azonosítás tekintetében. A keret technológiailag semleges és a kommunikáció minden formájára, így az internetre és a mobilkommunikációra is nyitott lesz.

Għal dan l-għan, il-Kummissjoni se tipproponi qafas leġiżlattiv ġdid biex jiżgura l-fiduċja fit-tranżazzjonijiet elettroniċi. Dan il-qafas se jipproponi r- reviżjoni tad-Direttiva dwar il-firma elettronika biex jikkjarifika l-kunċetti, jissimplifika l-użu tal-firma elettronika u jelimina l-barrieri għall-interoperabilità. Il-qafas se jiggarantixxi wkoll ir- rikonoxximent reċiproku ta’ servizzi ta’ identifikazzjoni u ta’ awtentikazzjoni elettroniċi . Dan il-qafas leġiżlattiv se jindirizza wkoll il-funzjonament transfruntier ta’ ċerti servizzi fiduċjarji oħrajn. L-istrumenti proposti għal dan il-qafas se jkunu ġeneriċi mingħajr ma jkunu marbuta ma' settur ta’ attività speċifiku b'mod partikolari fir-rigward tal- identità elettronika . Il-qafas se jkun teknoloġikament newtrali u se jkun miftuħ għall-mezzi tal-komunikazzjoni kollha bħall-Internet jew il-komunikazzjonijiet mobbli.

A digitális technológia fejlődése egyike a növekedés és munkahelyteremtés fő mozgatórugóinak az Európai Unióban, és ez különböző formákban testesül meg : az információs és kommunikációs technológiai iparban (amely 2007-ben 600 milliárd EUR-val járult hozzá az európai gazdaság által előállított hozzáadott értékhez[37]), az internetet rendszeresen, vagy akár minden nap használó európaiak számában (2010-ben arányuk elérte a 65, illetve 53 %-ot[38]), a szélessávú piacban, amely 2010-ben a legnagyobb volt a világon[39], a 27 milliárd EUR nagyságúra becsült közigazgatási információs piacban[40], hogy csak a legfontosabbakat említsük. „Az európai digitális menetrend” elnevezésű kiemelt kezdeményezés[41] felvázolja az egységes digitális piac megvalósításához szükséges intézkedések összességét.

L-iżvilupp tat-teknoloġija diġitali huwa wieħed mill-ixpruni ewlenin biex tingħata spinta lit-tkabbir u lill-impjiegi fl-UE, fl-aspetti differenti tagħha: industrija tat-teknoloġiji telematiċi (li l-valur miżjud tagħha fl-ekonomija Ewropea kien ta’ madwar EUR 600 biljun fl-2007[36]), numru dejjem jikber ta’ Ewropej li jużaw l-Internet regolarment jew anki ta’ kuljum (b’kollox kienu 65 % u 53 % rispettivament fl-2010[37]), suq tal-faxxa wiesgħa (broadband) li, fl-2010[38], kiseb pożizzjoni dominanti fid-dinja, suq għall-informazzjoni tas-settur pubbliku stmat għal EUR 27 biljun[39], biex insemmu xi ftit. L-inizjattiva ewlenija “Aġenda Diġitali għall-Ewropa”[40] tippreżenta grupp sħiħ ta’ azzjonijiet li finalment għandhom iwasslu għal suq uniku diġitali.

A hang- és adatátvitel egyre fontosabb szolgáltatássá válik minden európai számára. A roaming-díjak esetében az EU által 2007-től kezdve hozott szabályozási intézkedések egyértelműen hozzájárultak a telefonálási költségek csökkentéséhez, és nagyobb átláthatóságot biztosítottak a fogyasztók számára. Mindazonáltal a roaming-adatforgalom kiskereskedelmi árai még mindig túl magasak, ami az egyéni fogyasztók nagy részét, és az üzleti fogyasztók egy jelentős részét visszatartja ezen szolgáltatások külföldön történő használatától.

It-trasport tal-vuċi u tad-dejta kull ma jmur jikkostitwixxi servizz essenzjali għaċ-ċittadini Ewropej kollha. Fir-rigward tat-tariffi tar-rowming, il-miżuri regolatorji meħuda mill-Unjoni sa mill-2007 taw kontribut ċar għal tnaqqis fil-kostijiet telefoniċi u għal aktar trasparenza għall-konsumatur. Madankollu, il-prezzijiet għall-konsumaturi tas-servizzi ta’ trażmissjoni tad-dejta waqt ir-rowming għadhom għoljin wisq, u jwasslu sabiex il-maġġoranza tal-individwi u parti sinifikanti tal-intrapriżi ma jużawx dawn is-servizzi barra mill-fruntieri.

Az egységes digitális piac fejlődését hátráltatja a fogyasztók bizalmának hiánya, amelynek elsődleges okai a fizetések biztonságával, valamint a határon átnyúló műveletek esetében a fogyasztóvédelmi jogoknak a tiszteletben tartásával[42], nevezetesen a termékbiztonsággal és az áruhamisítással kapcsolatosak[43]. A bizalomhiányra és egy másik tagállamban bonyolított elektronikus vásárlással kapcsolatban felmerülő nehézségekre vezethető vissza az, hogy az elektronikus kereskedelem a kiskereskedelmi forgalomnak csupán 5 %-át teszi ki, és hogy az európaiaknak mindössze 9 %-a vásárolt már az interneten egy másik tagállamból[44]. A feladat egy valódi egységes piac megteremtése, amely minden polgár számára elérhető, ideértve a lakosság legkiszolgáltatottabb vagy elszigetelt területeken élő csoportjait is. E célból a Bizottság egy cselekvési tervet fog előterjeszteni az elektronikus kereskedelem fejlesztésére. A közleményben a Bizottság értékelni fogja az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv alkalmazását, és elemezni fogja az olyan megoldandó problémákat, mint a kis összegű fizetések, az elektronikus fizetések biztonsága, a személyes adatok védelme, a hamisítás elleni küzdelem, a megrendelések kiszállítása, az internetes szolgáltatók felelőssége, az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos európai uniós jogszabályok koherenciája[45]. A Bizottság a fizetésre szolgáló kártyák egységes terének létrehozását és a fizetések egyéb innovatív formáit előmozdító intézkedéseket is javasolni fog.

L-iżvilupp tas-suq uniku diġitali huwa mxekkel min-nuqqas ta’ fiduċja tal-konsumaturi, li l-kawżi ewlenin tiegħu jikkonċernaw is-sigurtà tal-pagamenti u r-rispett tad-drittijiet tal-konsumaturi fit-tranżazzjonijiet transfruntieri[41], partikolarment f'termini ta’ sikurezza tal-prodotti u tal-iffalzifikar[42]. Dan in-nuqqas ta’ fiduċja u d-diffikultajiet li wieħed jixtri minn fuq l-Internet fi Stati Membri oħra jispjegaw il-fatt li l-kummerċ elettroniku jirrappreżenta anqas minn 5 % mill-bejgħ għall-konsumaturi, u li 9 % tal-Ewropej biss diġà xtraw minn fuq l-Internet fi Stat Membru ieħor[43]. L-isfida hija li suq uniku reali jsir aċċessibbli għaċ-ċittadini kollha, inklużi l-aktar popli vulnerabbli jew li jgħixu f'territorji iżolati. Għal dan l-għan, il-Kummissjoni se tippreżenta pjan ta’ azzjonijiet għall-iżvilupp tal- kummerċ elettroniku . Din il-komunikazzjoni tevalwa l-applikazzjoni tad-Direttiva tal-Kummerċ-e u tanalizza l-isfidi li għandhom jingħelbu: il-mikropagamenti, is-sigurtà tal-pagamenti fuq l-Internet, il-protezzjoni tad-dejta personali, il-ġlieda kontra l-falzifikazzjoni, il-kunsinna tal-ordnijiet, ir-responsabilità tal-fornituri tas-servizzi fuq l-Internet, u l-koerenza tad-dritt Ewropew li għandu impatt fuq il-kummerċ elettroniku[44]. Il-Kummissjoni ser tipproponi wkoll miżuri biex tippromwovi l-iżvilupp ta’ spazju integrat għall-kards ta’ pagament kif ukoll għall-forom innovattivi l-oħra ta’ pagament.

A földrajzi elhelyezkedés alapján történő megkülönböztetést (különösen az elektronikus kereskedelemben) meg kell szüntetni. A Bizottság iránymutatásokat [46] fog előterjeszteni a nemzetiségen vagy a lakóhelyen alapuló, indokolatlan megkülönböztetés felszámolására, főként az elektronikus kereskedelemben..

Id-diskriminazzjonijiet ibbażati fuq il-pożizzjoni ġeografika, b’mod partikolari fil-kummerċ online, għandhom jiġu eliminati. Il-Kummissjoni se tippreżenta linji gwida [45] sabiex jiġu eliminati d-diskriminazzjonijiet inġustifikati abbażi tan-nazzjonalità jew il-post ta' residezna, partikolarment fil-kummerċ online.

Végül, a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv[47] bevezette a közigazgatások által előállított adatvagyon újbóli felhasználásának alapfeltételeit. Az ilyen adatok – átlátható és megkülönböztetésmentes rendelkezésre bocsátásuk esetén – ösztönzőként szolgálhatnak a tartalomszolgáltatási piacok számára[48]. Az irányelv felülvizsgálatával a közszférától származó információk egy sor másik innovatív ágazatban is üzleti lehetőségek és a növekedés meghatározó forrásává válhatnak.

Fl-aħħar nett, id-Direttiva li tikkonċerna r-riutilizzazzjoni tal-informazzjoni tas-settur pubbliku (PSI[46]) introduċiet il-kundizzjonijiet bażiċi għar-riutilizzazzjoni tar-rikkezza tad-dejta prodotta mill-amministrazzjonijiet pubbliċi li tista’ tagħti spinta lis-swieq tal-kontenut u tas-servizzi jekk ikunu disponibbli f’kundizzjonijiet trasparenti u nondiskriminatorji[47]. Ir-reviżjoni tagħha se tippermetti li l-informazzjoni mis-settur pubbliku ssir sors importanti ta’ opportunitajiet ta’ tkabbir għal ħafna aktar setturi innovattivi.

2.8. A társadalomtudatos vállalkozás

2.8. L-intrapreditorjat soċjali

Kulcsintézkedés: A társadalomtudatos befektetési alapok fejlesztését elősegítő európai jogszabályi keretek megteremtése, amely az egységes piac lehetőségeinek ezen alapok előtti megnyitásával felerősítené a tagállami szintű kezdeményezések hatását (hozzáférés valamennyi tagállam befektetési lehetőségeihez és befektetőihez). |

Azzjoni ewlenija: Leġiżlazzjoni li toħloq qafas Ewropew li jiffaċilita l-iżvilupp tal-fondi ta’ investiment in solidum, li jżidu l-effett tal-inizjattivi nazzjonali billi jiftħu l-opportunitajiet tas-suq uniku għal dawn il-fondi (aċċess għal opportunitajiet ta' investiment u għal investituri stabiliti ġewwa l-Istati Membri kollha). |

A belső piac alapja a „magas szinten versenyképes szociális piacgazdaság”, amely az inkluzív, szociálisan méltányosabb, környezeti szempontból pedig fenntartható növekedés irányába haladó elgondolást tükrözi. Olyan új gazdasági modellek bontakoznak ki, amelyekben ezek a társadalmi megfontolások előtérbe kerülnek a pénzügyi profit kizárólagos logikájával szemben. E tendenciának az egységes piacon is meg kell tudnia jelennie. Ehhez biztosítani kell az egyenlő versenyfeltételeket, továbbá támogatni kell a méltányosabb gazdasági feltételek megteremtésével és a kirekesztés elleni küzdelemmel kapcsolatban szerzett tapasztalatok beágyazódását. Az olyan vállalkozások fejlesztése érdekében, amelyek a haszonszerzésre való jogos törekvésen túl közérdekű, társadalomfejlesztési, etikai vagy környezetvédelmi célokat is felvállaltak, be kell vonni az európai vagyonkezelési üzletág által kínált rendkívül jelentős (7 000 milliárd EUR 2009-ben) finanszírozási forrásokat. A Bizottság jogalkotási javaslatot fog előterjeszteni valamennyi ágazatra vonatkozóan a vállalatok által szolgáltatott szociális és környezetvédelmi információk átláthatóságáról annak érdekében, hogy a szabályok mindenki számára egyformák legyenek.

Is-suq intern huwa bbażat fuq ‘ekonomija soċjali tas-suq kompetittiva ħafna’, li tirrifletti l-evoluzzjoni lejn tkabbir inklużiv, aktar soċjalment ġust u ekoloġikament sostenibbli. Qed jinfirxu mudelli ekonomiċi ġodda, fejn dawn il-kunsiderazzjonijiet soċjali qegħdin jegħlbu l-loġika ta’ profitt finanzjarju biss. Din it-tendenza għandha tirriżulta fis-suq uniku. Dan jeħtieġ l-iżgurar ta’ kundizzjonijiet ekwi ta’ kompetizzjoni, l-appoġġ tal-esperjenzi li jintroduċu aktar ugwaljanza fl-ekonomija u li jipparteċipaw fil-ġlieda kontra l-esklużjoni. Jeħtieġ li jintuża l-ixprun finanzjarju qawwi li jikkostitwixxi l-industrija Ewropea tal-immaniġjar tal-assi (EUR 7 000 biljun fl-2009) għall-promozzjoni tal-iżvilupp tal-intrapriżi li jkunu għażlu, lil hinn mit-tfittxija leġittima ta’ profitt finanzjarju, li jsegwu wkoll għanijiet ta’ interess ġenerali, ta’ żvilupp soċjali, etiku jew ambjentali. Sabiex jiġi żgurat li r-regoli jkunu ugwali għal kulħadd, il-Kummissjoni se tippreżenta proposta leġiżlattiva dwar it-trasparenza tal-informazzjoni soċjali u ambjentali pprovduta mill-intrapriżi fis-setturi kollha.

Az ágazat fejlődése és az ágazati célok elérésének támogatása érdekében a belső piacon külön jogi státusz mellett kell szervezeti formákat biztosítani a társadalomtudatos gazdaság számára. Virágkorát éli például a szövetkezeti ágazat[49], de meg kell vizsgálni, hogy miért oly csekély az érdeklődés az európai szövetkezeti statútum iránt. A kölcsönös önsegélyező pénztárak a polgárok számára kulcsfontosságú ágazatokban (egészségügy, banki szolgáltatások, biztosítás stb.) tevékenykednek, de ritka az, hogy szolgáltatásaikat több tagállamban is nyújtanák. A biztosítási ágazatban 25 %-os piaci részesedést, a vállalkozások teljes számát tekintve pedig 70 %-os arányt képviselő pénztárakat nem lehet figyelmen kívül hagyni az egységes piacon. Az alapítványok jelentősen hozzájárulnak az innovatív és közérdekű kezdeményezések finanszírozásához. Tevékenységüknek másik tagállamra való kiterjesztése, vagy eszközeiknek határon átnyúló módon történő összevonása mégis akadályokba ütközik. E nehézségek kezelése érdekében a Bizottság elő fogja terjeszteni a javaslatát az európai alapítvány statútumáról szóló rendeletre vonatkozóan.

Biex ikun jista’ jiżviluppa u jirrispondi għall-għanijiet tiegħu, is-settur tal-ekonomija soċjali fis-suq intern għandu jkun jista’ jgawdi minn strutturi organizzazzjonali ġuridiċi partikolari. Is-settur koperattiv , pereżempju, huwa aktar attiv minn qatt qabel[48], iżda għandha ssir evalwazzjoni dwar in-nuqqas ta’ adeżjoni mal- Istatut għal Soċjetà Koperattiva Ewropea. Is-soċjetajiet mutwatarji jaħdmu f'setturi ewlenin għaċ-ċittadini (saħħa, bank, assigurazzjoni, eċċ.), iżda rari joffru s-servizzi tagħhom f'aktar minn Stat Membru wieħed. Minkejja dan, b’25 % tas-suq tal-assigurazzjoni u 70 % tan-numru totali ta’ intrapriżi tas-settur, huma ma jistgħux jiġu injorati fis-suq uniku. Il- fundazzjonijiet jipprovdu kontribut qawwi għall-finanzjament tax-xogħol innovattiv u ta’ interess ġenerali. Madankollu dawn jiltaqgħu ma' diffikultajiet biex jistabilixxu ruħhom fi Stati Membri oħra, jew biex jimmutwalizzaw il-mezzi tagħhom lil hinn mill-fruntieri. Sabiex tegħleb dawn id-diffikultajiet, il-Kummissjoni se tippreżenta proposta ta’ Regolament li jistabilixxi Statut tal-Fundazzjoni Ewropea.

Egyes vállalkozások – a profitról való lemondás nélkül – a kirekesztés elleni küzdelmet tűzték maguk elé célként. Ezek gyakran a helyben tevékenykedő, egészen kis méretű vállalkozások, amelyek közül egyesek azonban jelentős potenciállal rendelkeznek a növekedés és a munkahelyteremtés terén.[50]. Jogi eszközökkel[51] kell biztosítani azt, hogy az egységes piac táptalaj legyen ezen vállalkozások fejlődéséhez, sőt, a nemzeti piacokra való önkorlátozás helyett, alapozzák növekedési kilátásaikat is az egységes piacra. A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja[52] keretében a Bizottság támogatni fogja a társadalomtudatos gazdaság fejlődését, mint az aktív befogadás egyik eszközét. Ehhez 2011-ben a Bizottság javaslatot nyújt be a „ társadalomtudatos vállalkozásra” vonatkozó kezdeményezésre ”, és megkönnyíti az e területen felhasználható uniós finanszírozási forrásokhoz való hozzáférést.

Barra minn hekk, ċerti intrapriżi inkludew il-ġlieda kontra l-esklużjoni fil-missjoni tagħhom mingħajr ma rrinunċjaw għall-profitt. Spiss intrapriżi żgħar ħafna jaġixxu lokalment, iżda xi wħud għandhom potenzjal veru ta’ tkabbir u ta’ ħolqien ta’ impjiegi[49]. L-istrumenti legali[50] għandhom jippermettu li s-suq uniku jkun il-bażi għall-iżvilupp tagħhom, jew l-orizzont ta’ tkabbir tagħhom minflok ma jagħlquhom fit-territorji nazzjonali biss.

2011-ben a Bizottság egy közleményt is elfogad majd a vállalati társadalmi felelősségvállalásról (CSR), ami a társadalomtudatos vállalkozásnál általánosabb fogalmat takar. Közleményében a Bizottság minden vállalkozást arra fog buzdítani, hogy mindennapi tevékenységük részeként kövessenek társadalmi vagy környezeti célokat is.

Fil-qafas tal-pjattaforma Ewropea kontra l-faqar u l-esklużjoni soċjali[51], il-Kummissjoni se tappoġġja l-iżvilupp tal-ekonomija soċjali bħala strument ta’ inklużjoni attiv billi fl-2011 tipproponi “Inizjattiva ta’ Negozju Soċjali” u billi tiffaċilita l-aċċess għall-programmi finanzjarji tal-UE li jistgħu jintużaw f’dan il-qasam.

2.9. Az adópolitika

Il-Kummissjoni se tadotta wkoll fl-2011 Komunikazzjoni dwar ir-responsabilità soċjali tal-intrapriżi (RSI), kunċett aktar inklużiv min-negozju soċjali, li jinkoraġġixxi lill-intrapriżi kollha sabiex isegwu azzjonijiet b’għanijiet soċjali jew ambjentali fl-attivitajiet ta’ kuljum tagħhom.

Kulcsintézkedés: Az energia adóztatásáról szóló irányelv felülvizsgálata annak érdekében, hogy a különféle energiaforrások koherens megítélés alá essenek, amely jobban figyelembe veszi a termékek energiatartalmát és CO2-kibocsátását. |

2.9. It-tassazzjoni

Az EU adózási szabályai már nem felelnek meg sem a 21. század egységes piacának, sem a fenntartható fejlődés kihívásainak. Ezek a szabályok nem teszik lehetővé a végső fogyasztók egyenlő elbánását a belső piacon, és nem ösztönzik kellőképpen az energiamegtakarítást vagy a környezetet jobban kímélő energiafelhasználást. Ma már fontos az, hogy az adópolitikán keresztül a fogyasztást az energiaforrások hatékonyabb felhasználása és a tiszta energiaforrások előtérbe helyezése felé lehessen terelni.

Azzjoni ewlenija: Ir-reviżjoni tad-Direttiva dwar it-tassazzjoni tal-enerġija sabiex jiġi żgurat trattament koerenti tad-diversi sorsi ta’ enerġija biex jitqies aħjar il-kontenut enerġetiku tal-prodotti kif ukoll il-kontenut f’emissjonijiet ta’ CO2. |

Másik probléma, hogy a több tagállamban is megtelepedett vállalkozásoknak a társasági adóról több adóbevallást is kell készíteniük, és azokat több adóhivatalnál kell intézniük. A közös konszolidált társaságiadó-alap (KKTA) tervével a Bizottság az adóköteles eredmény kiszámítási módjának harmonizálására tesz javaslatot. A javaslat célja, hogy az érintett vállalkozások azonos szabályok alá tartozzanak, függetlenül attól, hogy melyik tagállamban vetik ki rájuk az adót[53]. Az adózás egyablakos ügyintézésének bevezetésével könnyebbé válik a vállalkozások és az adóigazgatások közötti kapcsolattartás, valamint a tagállamok adóhatóságai közötti igazgatási együttműködés. Az EU vállalkozásai a KKTA-nak köszönhetően évente 700 millió EUR-t takaríthatnak meg a megfelelési költségek tekintetében, és további 1,3 milliárd EUR-t a konszolidáció révén. A nemzeti határokon túlra terjeszkedni vágyó vállalkozások mintegy 1 milliárd EUR-s megtakarítást valósíthatnak meg. Az éves növekedési jelentésben a KKTA azon növekedést ösztönző intézkedések között jelenik meg, amelyek esetében elengedhetetlen, hogy 2012 végéig történő elfogadásuk prioritást élvezzen. Ezzel összefüggésben létfontosságú a Parlament és a Tanács teljes mértékű részvétele annak érdekében, hogy meg lehessen felelni a vállalkozások által a szabályozói környezet egyszerűsítésére vonatkozóan megfogalmazott jelentős elvárásoknak.

Il-leġiżlazzjoni fiskali tal-UE ma għadhiex adattata għar-realtajiet tas-suq uniku tas-seklu 21, u lanqas għall-isfidi tal-iżvilupp sostenibbli. Din ma tippermettix li tiġi żgurata l-ugwaljanza fit-trattament tal-konsumaturi finali fis-suq intern, u ma tinkoraġixxix biżżejjed l-aktar prattiki ekonomiċi fl-enerġija jew dawk li jagħmlu l-inqas ħsara lill-ambjent. Illum huwa importanti li t-tassazzjoni tkun tippermetti li l-konsumatur jiġi ggwidat lejn użu aħjar tar-riżorsi enerġetiċi, billi jiffavorixxu s-sorsi tal-enerġija nadifa.

A héa -rendszert szintén felül kell vizsgálni, különösen a határon átnyúló műveletekre alkalmazandó végleges rendszer és az adózás végrehajtási szabályainak meghatározása érdekében. A cél a kifejezetten ilyen tranzakciókhoz kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentése és az értékesítési lánc egészének biztosítása, különösen a kkv-k szempontjából. A Bizottság még 2011-ben szeretné meghatározni a héa-stratégia azon elemeit, amelyek jogalkotási kezdeményezések alapját képezhetik. Ezeket az egységes piac megerősítésének következő, 2012 utáni szakaszában vizsgálnák meg.

Barra minn hekk, l-intrapriżi li jkollhom diversi stabilimenti fl-UE jkollhom jissottomettu diversi dikjarazzjonijiet tat-taxxa fuq l-introjtu u jaħdmu ma’ diversi amministrazzjonijiet fiskali. Il-proġett ta’ bażi komuni konsolidata tat-taxxa korporattiva (BKKTK) jikkostitwixxi azzjoni li fi tmiemha l-Kummissjoni tipproponi l-armonizzazzjoni tal-metodi ta’ kalkolu tal-introjtu taxxabbli, sabiex l-intrapriżi konċernati jkunu soġġetti għall-istess regoli jkun liema jkun l-Istat Membru li jintaxxa[52]. It-twaqqif ta’ punt uniku ta’ kuntat għall-affarijiet fiskali jiffaċilita r-relazzjonijiet bejn l-intrapriżi u l-amministrazzjoni fiskali u jorganizza l-koperazzjoni amministrattiva bejn l-awtoritajiet fiskali tal-Istati Membri. Kull sena, il-BKKTK se tippermetti lill-intrapriżi tal-Unjoni li jiffrankaw EUR 700 miljun, fir-rigward tal-kost ta’ konformità u 1.3 biljun permezz tal-konsolidazzjoni. Barra minn hekk l-intrapriżi li jixtiequ jiżviluppaw lil hinn mill-fruntieri nazzjonali jibbenefikaw minn iffrankar ta' madwar biljun (1) euro. Il-BKKTK kienet ġiet identifikata fl-istrateġija annwali ta’ tkabbir bħala waħda mill-miżuri favorevoli għat-tkabbir li għandha tingħata prijorità biex tiġi adottata sa tmiem l-2012. Fil-qafas tal-involviment sħiħ tal-Parlament u tal-Kunsill se jkun essenzjali sabiex jissodisfa l-aspettazzjoni qawwija tal-intrapriżi fir-rigward tas-simplifikazzjoni tal-ambjent regolatorju tagħhom.

A határon átnyúló adóztatással kapcsolatban jelentős problémákkal szembesülnek a polgárok . Ezeket meg kell oldani. Az uniós polgárok előtt álló, határokon átnyúló adózási akadályok megszüntetéséről szóló bizottsági közlemény[54] feltárta a legsürgetőbb problémákat, például a kettős adóztatás, az adóügyi megkülönböztetés, vagy az információkhoz, illetve más tagállam adóigazgatási szerveihez való nehézkes hozzáférés problémáját. A közlemény javaslatokat is megfogalmazott az egyes problémák megoldására. A lehetséges megoldások között szerepel például a kettős adóztatással kapcsolatos jogviták rendezésére szolgáló kötelező mechanizmus, az adóhatóságok egyablakos kapcsolattartási pontjainak létrehozása, valamint a határon átnyúló örökösödési eljárások adóügyi megítélése.

Is-sistema tal- VAT ukoll għandha tiġi rriveduta sabiex tiġi speċifikata s-sistema definittiva applikabbli għall-operazzjonijiet transfruntieri, b'mod partikolari, u l-modalitajiet ta’ ntaxxar tagħhom, bl-għan li jitnaqqsu l-imposti amministrattivi speċifiċi fuq dawn it-tranżazzjonijiet u li l-katina kummerċjali kollha fuq bażi soda, speċjalment għall-SMEs. Il-Kummissjoni fi ħsiebha tidentifika, qabel l-2011, l-elementi ta’ strateġija tal-VAT maħsuba biex iwasslu għal inizjattivi leġiżlattivi. Dawn ikollhom jiġu eżaminati bħala parti mill-pass li jmiss għat-tisħiħ tas-suq uniku wara l-2012.

2.10. A társadalmi kohézió

Il- problemi fiskali transfruntieri jikkostitwixxu ostakolu sinifikanti ffaċċjat miċ- ċittadini . Għandha tinsab soluzzjoni għalihom. Komunikazzjoni tal-Kummissjoni dwar it-tneħħija ta' ostakoli fiskali transkonfinali [transfruntieri] għaċ-ċittadini tal-UE[53] identifikat l-aktar problemi gravi, partikolarment it-tassazzjoni doppja, id-diskriminazzjoni fiskali kif ukoll l-aċċess diffiċli għall-informazzjoni u għall-amministrazzjonijiet fiskali ta’ Stati Membri oħra. Hi ħabbret miżuri biex jindirizzaw il-problemi speċifiċi. Is-soluzzjonijiet possibli jinkludu partikolarment mekkaniżmu vinkolanti għal-litiġji fi kwisjonijiet ta’ tassazzjoni doppja, il-ħolqien ta’ punti uniċi ta’ aċċess għall-amministrazzjonijiet u t-trattament fiskali tas-suċċessjonijiet transfruntieri.

Kulcsintézkedés: A munkavállalók kiküldetésére vonatkozó irányelv átültetését, gyakorlatban történő alkalmazását és érvényesítését megerősítő szabályozás[55], ideértve az alkalmazandó szabályokkal kapcsolatos visszaéléseket és szabálykerülő gyakorlatokat szankcionáló intézkedéseket is, kiegészítve a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását az alapvető szociális jogokkal való összeegyeztethetőségét tisztázó szabályokkal. |

2.10. Il-koeżjoni soċjali

A szociális piacgazdaságban a szolgáltatások egységesebb európai piaca azt jelenti, hogy a vállalkozások az Európai Unió egész területén – színvonalesés nélkül – könnyebben nyújthatják szolgáltatásaikat (például munkavállalóik kiküldetésén keresztül), és ezzel párhuzamosan több jó minőségű munkahelyet, valamint munkavállalóik és azok szociális jogainak magasabb szintjét biztosíthatják.

Azzjoni ewlenija: Leġiżlazzjoni maħsuba sabiex ittejjeb u ssaħħaħ it-transpożizzjoni, l-applikazzjoni u r-rispett fil-prattika tad-direttiva dwar “l-Istazzjonar tal-Ħaddiema”[54], li tinkludi miżuri għall-prevenzjoni u ssanzjonar ta’ kull abbuż u tagħwiġ tar-regoli applikabbli, akkumpanjata minn leġiżlazzjoni bl-għan li tikkjarifika l-eżerċizzju tal-libertajiet tal-istabiliment u tal-forniment tas-servizzi flimkien mad-drittijiet soċjali fundamentali. |

Erre való tekintettel szükséges a kiküldetésben lévő munkavállalókra vonatkozó jogi keret javítása, aminek eredményeképp egyszerűbbé válhat a vállalkozások és a tagállami hatóságok közötti információáramlás, szigorodhatnak az ellenőrzések, fel lehet lépni a visszaélések ellen, különösen a munkavállalók jogainak védelmében.

F'ekonomija soċjali tas-suq, suq tas-servizzi Ewropew aktar unifikat jassumi li jiggarantixxi, mingħajr livellar sal-qiegħ, li l-intrapriżi jkunu jistgħu jipprovdu s-servizzi tagħhom aktar faċilment fl-Unjoni Ewropea kollha, b’mod partikolari permezz tal-istazzjonar tal-impjegati tagħhom, filwaqt li jiġu pprovduti aktar impjiegi ta’ kwalità u livell għoli ta’ protezzjoni għall-ħaddiema u tad-drittijiet soċjali tagħhom.

Az egységes piacról szóló szabályozásnak megfelelően figyelembe kell vennie az Európai Unió működéséről szóló szerződés 8. és 9. cikkét, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartáját, amely immáron ugyanolyan jogi erővel bír, mint a Szerződés. Ebből kifolyólag a Bizottság átfogó szabályozásra vonatkozó javaslatot fog tenni annak tisztázására, hogy – a nemzeti szabályozással és gyakorlattal összhangban, valamint az uniós jog tiszteletben tartása mellett – miként egyeztethető össze a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlása az alapvető szociális jogokkal, köztük a kollektív fellépés jogával[56].

F’dan ir-rigward, l-applikazzjoni tal-qafas ġuridiku dwar l-istazzjonar tal-ħaddiema għandu jitjieb, sabiex tiġi ffaċilitata ċ-ċirkolazzjoni tal-informazzjoni bejn l-intrapriżi u l-awtoritajiet tal-Istati Membri, jiġu infurzati l-kontrolli, u sabiex jiġu miġġielda l-abbużi, b'mod partikolari fejn għandhom x'jaqsmu d-drittijiet tal-ħaddiema.

Az Európai Unió társadalmi és területi kohéziója az európai integráció egyik átfogó megközelítést igénylő központi kérdése. Ebben kifejezésre jut az is, hogy a piac önmagában nem képes megfelelően kielégíteni a kollektív szükségletek mindegyikét. Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások rendkívül fontos összetevői a magas szintű versenyképességgel és inkluzív társadalommal jellemezhető európai szociális modellnek.

Il-leġiżlazzjoni tas-suq uniku għandha tqis kif xieraq l-Artikoli 8 u 9 tat-Trattat dwar il-Funzjonament tal-Unjoni Ewropea u l-Karta tad-Drittijiet Fundamentali tal-Unjoni Ewroepa, li llum għandha l-istess valur ġuridiku tat-Trattat. Għaldaqstant, il-Kummissjoni ser tipproponi leġiżlazzjoni applikabbli għas-setturi kollha li tikkjarifika l-eżerċizzju tal-libertà tal-istabiliment u l-libertà li jiġu pprovduti s-servizzi flimkien mal-jeddijiet soċjali fundamentali, inkluż id-dritt li tittieħed azzjoni kollettiva, skont id-dritt u l-prattiki nazzjonali u b'konformità mad-dritt tal-UE[55].

Az Európai Unió például az EUMSZ 14. cikkében és a Szerződésekhez csatolt 26. sz. jegyzőkönyvben is elismeri az általános gazdasági érdekű szolgáltatások fontosságát az Európai Unió és tagállamainak társadalmi és területi kohéziója szempontjából, továbbá a nemzeti, regionális és helyi hatóságok alapvető szerepét és széles mérlegelési jogkörét a tekintetben, hogy – a szubszidiaritás elvének megfelelően – a felhasználók igényeihez a lehető legközelebb álló módon hogyan gondoskodjanak az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásáról, más által való ellátásáról, illetve megszervezéséről.

Lil hinn minn dan, kumplessivament il-proġett Ewropew jikkunsidra l-koeżjoni soċjali u territorjali tal-Unjoni bħala preokkupazzjoni ewlenija. Huwa jirrikonoxxi wkoll li l-forzi tas-suq biss ma jwasslux għal respons adegwat għall-ħtiġijiet kollettivi kollha. Is-servizzi ta’ interess ekonomiku ġenerali (SIEĠ) jikkostitwixxu element essenzjali tal-mudell soċjali Ewropew, jiġifieri ta’ ekonomija kemm kompetittiva ħafna kif ukoll soċjalment inklużiva.

A közbeszerzés területén a Bizottság a közelmúltban egyeztetéseket kezdett annak tisztázása érdekében, hogy miként viszonyulnak egymáshoz az állami támogatásokra, a közbeszerzésre, továbbá a „házon belül” nyújtott szolgáltatásokra alkalmazandó szabályok.

L-Unjoni Ewropea tirrikonoxxi, b’mod partikolari fl-Artikolu 14 tat-TFUE u fil-protokoll 26 anness mat-trattati, l-importanza tas-SIEĠ għall-promozzjoni tal-koeżjoni soċjali u territorjali tal-Unjoni u l-Istati Membri tagħha, kif ukoll ir-rwol essenzjali u s-setgħat diskrezzjonarji wiesgħa tal-awtoritajiet nazzjonali, reġjonali u lokali għall-forniment, l-eżekuzzjoni u l-organizzazzjoni tas-servizzi ta’ interess ekonomiku ġenerali b'mod li jwieġeb għall-ħtiġijiet tal-utenti, b'konformità mal-prinċipju tas-sussidjarjetà.

Másrészről az EUMSZ 106. cikke alapján a Bizottság kizárólagos hatáskörébe tartozik annak biztosítása, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó végrehajtási szabályok, illetve ezek finanszírozása összhangban legyen a Szerződés versennyel kapcsolatos alapelveivel és rendelkezéseivel. Egyeztetések kezdődtek az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokkal összefüggésben nyújtott állami támogatásokra vonatkozó intézkedések következő felülvizsgálatáról (az ún. „post-Altmark-csomag”).[57] Az elkövetkező reformnak a tisztázás és a differenciált, arányos megközelítés kettős célját kell követnie. Ennek megfelelően a Bizottság tervei között több kulcsfontosságú fogalom pontosítása is szerepel, amennyiben ez szükséges. Másfelől a Bizottság annak biztosítására törekszik, hogy az állami támogatások vizsgálatának mélysége arányos legyen a nyújtott szolgáltatások jellegével és méretével.

Fil-qasam tas-swieq pubbliċi, il-Kummissjoni għadha kemm wettqet riflessjoni bl-għan li tikkjarifika l-artikolazzjoni tar-regoli li jirregolaw l-għajnuna mill-Istat ma’ dawk li jorganizzaw is-swieq pubbliċi kif ukoll is-sistema applikabbli għas-servizzi pprovduti internament.

2011 végéig elfogadandó közleményében a Bizottság bemutatja az intézkedéseket, amelyek célja annak fokozottabb biztosítása, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatások – ideértve az általános érdekű szociális szolgáltatásokat is – olyan jogi kerettel rendelkezzenek, amely lehetővé teszi rendeltetésük teljesítését.

Barra minn hekk, huwa fil-kompetenza esklużiva tal-Kummissjoni, b’konformità mal-Artikolu 106 tat-TFUE, li tara li dawn il-modalitajiet ta’ eżekuzzjoni u ta’ finanzjament tas-SIEĠ ikunu konformi mal-prinċipji u d-dispożizzjonijiet tat-Trattat fir-rigward tal-kompetizzjoni. Barra minn hekk, għadha kemm tvarat diskussjoni dwar ir-reviżjoni li jmiss tal-pakkett ta’ miżuri dwar l-għajnuna mill-Istat favur is-SIEĠ (magħruf ukoll bħala “l-Pakkett post-Altmark”)[56]. Ir-riforma futura għandha tkun ibbażata fuq għan doppju ta’ kjarifikazzjoni u ta’ approċċ differenzjat u proporzjonali. Għalhekk il-Kummissjoni fi ħsiebha, fejn neċessarju, tippreċiża diversi kunċetti ewlenin. Min-naħa l-oħra, fi ħsiebha tiżgura li l-grad tal-iskrutinju tal-għajnuna mill-Istat ikun porporzjonat għan-natura tas-servizzi pprovduti u l-iskala tagħhom.

A Bizottság tehát meg fogja vizsgálni, hogy – az EUMSZ 14. cikkével és a 26. jegyzőkönyvvel összefüggésben – milyen intézkedésekre van szükség az állampolgároknak a mindennapi életükhöz, a gazdasági és társadalmi életben való részvételükhöz elengedhetetlenül fontos szolgáltatásokhoz megfizethető áron való egyetemes hozzáférésének biztosításához, a tagállamok arra vonatkozó hatáskörének sérelme nélkül, hogy gondoskodjanak e szolgáltatások nyújtásáról, más által való ellátásáról, illetve finanszírozásáról. Ennek keretében figyelembe kell venni az európai polgárok szükségleteinek változó jellegét.

F'Komunikazzjoni li se tiġi adottata sal-aħħar tas-sena 2011, il-Kummissjoni se tippreżenta azzjonijiet bil-għan li tiżgura aħjar li s-SIEĠ, inkluż is-servizzi soċjali ta’ interess Ġenerali (SSIĠ), jibbenifikaw minn qafas li jippermettilhom iwettqu l-missjoni tagħhom.

A Bizottság megállapítja, hogy nem minden polgár számára adott az egységes piacon való aktív részvétel lehetősége. Az alapvető banki szolgáltatásokhoz való hozzáférés például annak ellenére sincs teljes mértékben garantálva, hogy ez mára a gazdasági és társadalmi életben való részvétel elengedhetetlen feltételévé vált. A Bizottság ezért olyan kezdeményezést fog javasolni, amely Európai Unión belüli lakóhelyétől függetlenül minden polgárnak elfogadható áron hozzáférést biztosít majd egy alapvető fizetési műveletek teljesítésre alkalmas folyószámlához.

Il-Komunikazzjoni l-Kummissjoni għalhekk se teżamina l-miżuri meħtieġa sabiex jiġu żgurat li, b'konformità mal-Artikolu 14 u l-Protokoll 26, iċ-ċittadini kollha jkollhom aċċess affordabbli għas-servizzi essenzjali ta’ kuljum li jkunu jeħtieġu sabiex jipparteċipaw fil-ħajja ekonomika u soċjali, b'kunsiderazzjoni tar-rwol vitali tal-Istati Membri fil-forniment, l-eżekuzzjoni u l-organizzazzjoni ta’ dawn is-servizzi. F'dan ir-rispons għandu jiqies il-karattru evoluttiv tal-bżonnijiet tal-Ewropej.

2.11. A vállalkozások szabályozási környezete

Il-Kummissjoni tinnota li mhux iċ-ċittadini kollha għandhom il-possibilità li jipparteċipaw b’mod attiv fis-suq uniku. Pereżempju, l-aċċess għas-servizzi bankarji bażiċi, li sar kundizzjoni meħtieġa għall-parteċipazzjoni fil-ħajja ekonomika u soċjali, mhuwiex kompletament iggarantit. Il-Kummissjoni b’hekk se tipproponi inizjattiva dwar l-aċċess għal kont ta’ pagament bażiku, bi prezz raġonevoli, għal kull ċittadin, ikun liema jkun il-post ta’ residenza fl-UE.

Kulcsintézkedés: A számviteli irányelvek egyszerűsítése a pénzügyi beszámolási követelményekre vonatkozóan, valamint az adminisztratív terhek csökkentése, különösen a kkv-k tekintetében. |

2.11. L-ambjent regolatorju tal-intrapriżi

Az 2011. március 24–25-i Európai Tanács következtetéseiben[58] kiemelte a szabályozásból eredő terhek – és különösen a kkv-kra nehezedő terhek – csökkentésének szükségességét mind európai, mind tagállami szinten. A kérdésről a Bizottság jelentést fog készíteni az Európai Tanács számára. Az egységes piac által biztosított előnyök mértéke attól függ, hogy a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke egyik tagállamból a másikba történő szabad mozgása milyen mértékben valósul meg. Az egységes piac célja a fentiek mozgásának megkönnyítése, de nem pusztán az akadályok felszámolásával, hanem olyan szabályozási környezet megteremtésével, amely az adminisztratív terheket minimálisra csökkenti.

Azzjoni ewlenija: Is-simplifikazzjoni tad-Direttivi dwar l-istandards tal-kontabilità fir-rigward tal-obbligi ta’ rapportar finanzjarju, u tnaqqis tar-restrizzjonijiet amministrattivi, b’mod partikolari dawk li huma ta’ piż fuq l-SMEs. |

A számviteli irányelvek felülvizsgálatára vonatkozó javaslat elsődleges célja a részvénytársaságként vagy korlátolt felelősségű társaságként működő kis- és középvállalkozások számára előírt számviteli követelményekből fakadó adminisztratív terhek csökkentése. A javaslatra visszavezethetően elérhető potenciális megtakarítás összege évi 1,5 milliárd EUR-t tesz ki az 1,1 millió kisvállalkozás esetében, és évi 5,2 milliárd EUR-t az 5,9 millió mikrovállalkozás esetében[59]. A megtakarítások főként a mikro- és kisvállalkozások pénzügyi beszámolóira vonatkozó követelmények csökkentéséből erednének. Az egyszerűsítés mellett az irányelvek felülvizsgálatának célja továbbá az is, hogy az Európai Unió egészére nézve javuljon a vállalkozások pénzügyi helyzetének átláthatósága és összehasonlíthatósága a kisvállalkozásoktól egészen a nagyokig bezárólag. A mikrovállalkozásoknak a számviteli irányelvek rendelkezései alóli mentesítésére vonatkozó bizottsági javaslatot a Tanácsnak és a Parlamentnek is el kell fogadnia.

Fil-konklużjonijiet tiegħu tal-24-25 ta’ Marzu 2011 il-Kunsill Ewropew enfasizza l-ħtieġa li jitnaqqsu r-restrizzjonijiet regolatorji speċjalment dawk ta’ xkiel għall-SMEs, kemm fil-livell Ewropew kif ukoll dak nazzjonali, dossier li dwaru l-Kummissjoni se tirrapporta lill-Kunsill Ewropew[57]. In-numru ta’ vantaġġi li jġib miegħu is-suq uniku jiddependi mill-faċilità li biha l-persuni, il-prodotti, is-servizzi u l-kapital ikunu jistgħu jiċċaqalqu liberament minn Stat Membru għall-ieħor. L-għan tal-politiki tas-suq uniku huwa li jitħaffu dawn il-movimenti mhux biss permezz tal-abolizzjoni tal-barrieri, iżda wkoll permezz tal-ħolqien ta’ ambjent regolatorju li jimminimizza l-piż amministrattiv.

A harmonizált európai szabályok 27 különböző nemzeti szabályozás helyébe lépnek, és ez már önmagában is a szabályozásból eredő terhek csökkentését jelenti. További erőfeszítések is történnek az európai szabályozásból fakadó adminisztratív terhek csökkentése céljából[60]. Ezzel összefüggésben a Bizottság javaslatot terjesztett elő az európai zártkörű társaság statútumára vonatkozóan, amelynek az EU Tanácsa általi elfogadása még nem történt meg. A javaslat tárgyalásait a Tanácsnak kellene kimozdítania a holtpontról.

Il-proposta għal reviżjoni tad-direttivi tal-kontabilità għandha l-għan ewlieni li tnaqqas il-piż amministrattiv minħabba l-obbligi kontabilistiċi imposti fuq il-mikrointrapriżi u dawk żghar li jkollhom l-għamla ta’ kumpanija pubblika limitata jew kumpanija b’responsabilità limitata. L-iffrankar potenzjali li jirriżulta minn din il-proposta jammonta għal EUR 1.5 biljun fis-sena għal 1.1 miljun intrapriża żgħira, u EUR 5.2 biljuni fis-sena għal 5.9 miljuni mikrointrapriżi. L-iffrankar ġej l-aktar minn tnaqqis tal-obbligi ta’ rapportar finanzjarju għal dawn il-mikrointrapriżi u l-intrapriżi ż-żgħar. Lil hinn minn din is-simplifikazzjoni, ir-reviżjoni tad-direttivi se jkollha wkoll l-għan li ttejjeb iċ-ċarezza u l-kumparabilità fl-UE tal-istati finanzjarji tal-intrapriżi żgħir sa dawk kbar. Barra minn hekk, il-proposta tal-Kummissjoni li teżenta l-mikrointrapriżi mid-dispożizzjonijiet tad-Direttivi tal-kontabilità għandha tiġi adottata mill-Kunsill u l-Parlament.

A kkv-k tevékenységének támogatása érdekében fogadta el a Bizottság a kisvállalkozói intézkedéscsomagot [61]. Az intézkedéscsomag valamennyi európai politikában bevezette a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elvet, és egy sor konkrét intézkedést tartalmazott az egységes piacon tevékenykedő kkv-k versenyképességének megerősítésére.

L-introduzzjoni ta’ regoli Ewropej armonizzati tissostitwixxi sett ta’ 27 regola nazzjonali u b’hekk tikkostitwixxi tnaqqis fil-piż regolatorju. Barra minn dan, qed isiru sforzi sabiex jitnaqqas aktar il-piż amministrattiv li ġej mir-regoli Ewropej[58]. Għal dan l-għan, ġiet ippreżentata proposta mill-Kummissjoni sabiex jinħoloq Statut ta' Kumpaniji Privati Ewropej , li għadha għall-kunsiderazzjoni tal-Kunsill tal-UE. Imma għandha tiġi sblukkata mill-Kunsill.

Az egységes piacon bonyolított határon átnyúló ügyletek megkönnyítése érdekében választható lehetőségként be kell vezetni az európai szerződési jogot . Erőfeszítéseket kell tenni a határon átnyúló követelésbehajtást megkönnyítő rendelet elfogadása érdekében is. Ez utóbbi tovább egyszerűsítené a hatályos szabályokat, aminek előnyeit pedig az e területre vonatkozóan nagyobb jogbiztonságot elváró vállalkozások és polgárok látnák.

Sabiex jiġu ffaċilitati l-attivitajiet tal-SMEs, il-Kummissjoni addottat l-“ Att dwar in-Negozji ż-Żgħar ”[59]. Dan jintroduċi l-prinċipju tat-“L-Ewwel Aħseb fiż-Żgħir” fil-politiki Ewropej kollha u jinkludi firxa ta’ miżuri konkreti maħsuba sabiex jirrinfurzaw l-kompetittività tal-SMEs fi ħdan is-suq uniku.

2.12. A közbeszerzés

Strument alternattiv tal-liġi tal-kuntratti Ewropea għandu jiġi introdott biex jiffaċilita t-tranżazzjonijiet transfruntiera fis-suq uniku. Għandha titfittex ukoll l-adozzjoni ta’ regolament għall-iffaċilitar tal- irkupru tranfruntier tal-krediti . Dan jissimplifika aktar ir-regoli eżistenti, u jkun ta’ vantaġġ għaċ-ċittadini u l-intrapriżi li jkunu jixtiequ aktar ċertezza ġuridika f'dan il-qasam.

Kulcsintézkedés: A közbeszerzésre vonatkozó jogi keret felülvizsgálata és korszerűsítése olyan kiegyensúlyozott közbeszerzési politika megteremtése érdekében, amely a környezetkímélő, társadalomtudatos és innovatív termékek, szolgáltatások és építési beruházások iránti keresletet támogatja. A felülvizsgálatnak az ajánlatkérők számára egyszerűbb és rugalmasabb eljárásokat is kell kínálnia, továbbá könnyebbé kell tennie a közbeszerzéseken való részvételt a vállalkozások, és különösen a kkv-k számára[62]. |

2.12. Is-swieq pubbliċi

Az állami szervek az EU GDP-jének mintegy 18 %-át költik árukra, szolgáltatásokra és építési beruházásokra. Az európai és a tagállami szabályozás megteremtette a tisztességes verseny feltételeit a közbeszerzések terén, amelynek eredményeként az állampolgárok kedvezőbb áron kapnak jobb minőséget.

Azzjoni ewlenija: Qafas leġiżlattiv tas-swieq pubbliċi rivedut u aġġornat bl-għan li jwassal għal politika bilanċjata li tappoġġja domanda għal prodotti, servizzi u xogħlijiet li jagħmlu l-inqas ħsara lill-ambjent, li jkunu soċjalment responsabbli u innovattivi. Din ir-reviżjoni għandha wkoll toffri proċeduri aktar sempliċi u aktar flessibbli lill-awtoritajiet kontraenti, u tiżgura aċċess aktar faċli għall-intrapriżi, b'mod partikolari għall-SMEs[60]. |

A közbeszerzésen keresztül beszerzett áruk, szolgáltatások és építési beruházások nagy mennyiségéből kifolyólag az állami megrendeléseken keresztül fokozható a környezetkímélő, társadalomtudatos és innovatív áruk, szolgáltatások és építési beruházások iránti kereslet. Más megfogalmazásban: a közbeszerzés eszközével elő lehet segíteni a zöldebb, a szociális szempontokra nyitottabb és az innovatív megoldásokra nagyobb hangsúlyt helyező belső piac fejlődését. Meg kell vizsgálni egyúttal, miként tehetők egyszerűbbé és rugalmasabbá az eljárások a közbeszerzés hatékonyságának növelése érdekében. Az egyszerűsítés mindazonáltal nem járhat az európai szintű piachoz való hozzáférés korlátozásával. Éppen ellenkezőleg: a piacokhoz való hozzáférésnek – ideértve a különböző ajánlatkérők közös beszerzéseit is – még egyszerűbbé kell válnia, különösen a kkv-k és a határon átnyúló kereskedelem számára. Még mindig viszonylag alacsony az egy másik tagállam vállalkozójának odaítélt közbeszerzési szerződések aránya, különösen a magánszektor piacain való jelenléttel összehasonlítva.

L-awtoritajiet pubbliċi jonfqu madwar 18 % tal-PDG tal-UE f’oġġetti, servizzi u xogħlijiet. Il-ligijiet Ewropej u nazzjonali fetħu s-swieq pubbliċi għal kompetizzjoni ġusta li l-konsegwenza tagħha hija li ċ-ċittadini jiġu offruti kwalità aħjar għal prezz aħjar.

A szolgáltatási koncessziók jelentős súllyal vannak jelen a gazdaságban[63], és a köz- és magánszféra közötti partnerségek nagy részét is ezek adják. Megfelelő jogi kerettel nagyobb jogbiztonság övezné ezeket a társulásokat.

Fir-rigward tan-numru kbir ta’ oġġetti, servizzi u xogħlijiet li huma soġġetti għall-akkwist pubbliku, id-domanda pubblika toffri opportunitajiet sabiex tiżdied id-domanda għal oġġetti, servizzi u xogħlijiet ekoloġiċi, soċjalment responsabbli u innovattivi. Fi kliem ieħor, is-swieq pubbliċi jistgħu jkunu għodda sabiex iħeġġu l-iżvilupp ta' suq intern aktar ekoloġiku, soċjali u innovattiv. Jeħtieġ ukoll li jiġi eżaminat kif il-proċeduri jistgħu jsiru aktar sempliċi u aktar flessibbli sabiex tiżdied l-effiċjenza tal-akkwist pubbliku. Fl-istess ħin, tali simplifikazzjoni ma għandhiex twassal sabiex jiġi ristrett l-aċċess għas-swieq fuq l-iskala Ewropea. Għall-kuntrarju, l-aċċess għas-swieq għandu saħansitra jsir aktar faċli, b’mod partikolari għall-SMEs u l-kummerċ transfruntier, inkluż għall-akkwisti komuni bejn entitajiet kontraenti differenti. Fil-fatt, il-perċentwal ta’ kuntratti pubbliċi li huma jingħataw lil intrapriżi ta’ Stat Membru ieħor għadu relattivament baxx, speċjalment meta mqabbel mar-rata ta' penetrazzjoni fis-swieq privati.

A közbeszerzési piacnak a verseny előtti megnyitása globális és európai szinten is előnyökkel jár. A vállalások európai keretek közé ültetéséhez európai szabályozást kell kidolgozni a harmadik országok vállalkozásainak az európai közbeszerzésekben való részvételéről is annak biztosítása érdekében, hogy a közbeszerzési piac megnyitása a viszonosság és a kölcsönös előnyszerzés elve mentén, a tisztességes verseny feltételeinek biztosítása mellett, az európai és a külföldi vállalkozások számára egyenlő esélyeket kínálva történjen.

Il- konċessjonijiet tas-servizzi jirrappreżentaw piż ekonomiku sinifikanti[61] u jikkostitwixxu l-biċċa l-kbira tas-sħubijiet pubbliċi-privati. Qafas leġiżlattiv jippermetti ċertezza ġuridika akbar sabiex tappoġġa dawn is-sħubijiet.

3. A SIKER TÉNYEZőI, AZ EGYSÉGES PIAC MEGERőSÍTETT IRÁNYÍTÁSA

Il-ftuħ tas-swieq pubbliċi għall-kompetizzjoni jġib miegħu benefiċċji kemm globalment kif ukoll fil-livell Ewropew. Sabiex jiġi żgurat li dan il-ftuħ isir fi spirtu ta' reċiproċità u ta' benefiċċji reċiproċi, li joffri lill-intrapriżi Ewropej u barranin opportunitajiet ugwali u jiggarantixxi kompetizzjoni ġusta, għandha tiġi introdotta wkoll leġiżlazzjoni Ewropea dwar l-aċċess għall-intrapriżi ta' pajjiżi terzi għas-swieq pubbliċi Ewropej, li tippermetti li l-impenji jidħlu fil-qafas Ewropew.

Ahhoz, hogy a javasolt intézkedések teljesítsék a hozzájuk fűzött reményeket úgy a növekedés, mint a munkahelyteremtés tekintetében, elengedhetetlen, hogy a kidolgozásukhoz és végrehajtásukhoz szükséges feltételek rendelkezésre álljanak. Négy ilyen feltétel van: 1) hatékonyabb párbeszéd a civil társadalom egészével; 2) szorosabb együttműködés a különböző szereplőkkel; 3) a polgárok és a vállalkozások hatékony tájékoztatása; valamint 4) szigorúbb ellenőrzés az egységes piac szabályainak betartására vonatkozóan.

3. Il-kundizzjonijiet għas-suċċess, Governanza rinfurzata tas-suq uniku

A civil társadalom bevonása és az értékelés kultúrájának előmozdítása

Sabiex l-azzjonijiet proposti jipproduċu l-effetti mistennija f’termini ta’ tkabbir u impjiegi, jeħtieġ li l-kundizzjonijiet tal-iżvilupp tagħhom u l-implimentazzjoni effettiva tagħhom jiġu ssodisfati. Dawn il-kundizzjonijiet huma erbgħa: (1) djalogu aħjar mas-soċjetà ċivili kollha ; (2) sħubija mill-qrib mal-atturi differenti; (3) il-provvista effikaċi tal-informazzjoni għaċ-ċittadini u l-intrapriżi; u (4) kontroll tal-applikazzjoni tar-regoli tas-suq uniku aktar enerġiku.

A nyilvános konzultáció világosan rámutatott, hogy a civil társadalom a korábbiaknál szorosabban be kíván kapcsolódni az egységes piac fejlődésének folyamatába[64]. Ez irányú szilárd elkötelezettségének alátámasztására a Bizottság rendszeres időközönként közzé fogja tenni a polgároknak és a vállalkozásoknak az egységes piaccal kapcsolatos 20 legfontosabb, konkrét tapasztalatikra alapuló elvárását. Ez a lista az egységes piac működésének valódi fokmérője lesz, amelyet a Bizottság az egységes piaci fórum elé fog terjeszteni. A fórum rendszeres időközönként összehozza majd a piac szereplőit: vállalkozásokat, szociális partnereket, nem kormányzati szervezeteket, az állampolgárok képviselőit, a hatóságokat a kormányzat különböző szintjeiről és a parlamenteket. A fórum megvizsgálja majd az egységes piac állapotát, és ennek részeként az irányelvek átültetését és alkalmazását, továbbá lehetőséget kínál a bevált gyakorlatok megosztására. A kezdeményezés hozzá fog járulni a szakpolitikák értékelését előtérbe helyező kultúra elterjesztéséhez, és mint ilyen – az intézkedéscsomag helyben jelentkező hatásainak mérésén keresztül – szerepet játszik majd az egységes piaci intézkedéscsomag nyomon követésében. Az ombudsman munkája szintén hozzájárul majd ehhez az értékeléshez. A monitoring és az értékelés javítása érdekében a Bizottság a 2. melléklet szerinti indikátorokat fogja alkalmazni.

L-involviment tas-soċjetà ċivili u l-promozzjoni ta’ kultura tal-evalwazzjoni

Meg kell erősíteni a szociális partnerek szerepét is: biztosítani kell számukra a lehetőséget a gazdasági és a társadalmi kohéziót érintő kérdésekkel kapcsolatos álláspontjuk kifejtésére.

Il-konsultazzjoni pubblika uriet b’mod ċar li s-soċjetà ċivili tixtieq tkun involuta aktar mill-qrib fl-iżvilupp tas-suq uniku milli kienet qabel[62]. Sabiex timpenja ruħha f’dan il-qasam, il-Kummissjoni se tippubblika regolarment lista tal-20 aspettattivi ewlenin taċ-ċittadini u l-intrapriżi fir-rigward tas-suq uniku, ibbażati fuq l-esperjenzi konkreti tagħhom. Din il-lista tassew se tkun barometru tal-istat ta' funzjonament tas-suq uniku li se tissottometti lill- Forum tas-Suq Uniku . Dan se jlaqqa’ b’mod regolari l-atturi tas-suq: intrapriżi, sħab soċjali, organizzazzjonijiet mhux governattivi u rappreżentanti taċ-ċittadini, awtoritajiet pubblilċi f’livelli differenti tal-gvern, u parlamenti. Huwa se jeżamina l-istat tas-suq uniku, b’mod partikolari t-traspożizzjoni u l-applikazzjoni tad-direttivi, u se jiskambja l-prattiki tajbin. Se jikkontribwixxi għall-iżvilupp ta’ kultura tal-valutazzjoni tal-politiki u f’dan ir-rigward se jieħu sehem sħiħ fis-segwitu tal-Att dwar is-Suq Uniku li għalih se jikkontribbwixxi sabiex ikejjel l-effetti fil-prattika. Ix-xogħol tal-Ombudsman ser jikkontribwixxi wkoll għal din l-evalwazzjoni. Sabiex issaħħaħ dan l-aspett tal-aħħar, il-Kummissjoni se tuża sett limitat ta’ indikaturi msemmija fl-Anness 2.

Partneri kapcsolatok kialakítása és az együttműködés ösztönzése

Ir-rwol tas- sħab soċjali wkoll għandu jissaħħaħ, billi jingħataw iċ-ċans jippreżentaw il-pożizzjonijiet tagħhom dwar kwistjonijiet b'rabta mal-koeżjoni ekonomika u soċjali.

Az egységes piac valamennyi szereplője közötti – és különösen a tagállamok közötti, és a Bizottsággal folytatott – partneri kapcsolatok megerősítésének és mélyítésének szükségességére a területi hatóságok mutattak rá, akik egyértelmű jelét adták azon szándékuknak, hogy teljes mértékben be kívánnak kapcsolódni az egységes piac politikáinak alakításába. Ez két módon fog megvalósulni: egyrészt a Bizottság ide kapcsolódó javaslatairól folytatott konzultációba való fokozottabb bevonás útján, másrészt azon eszközök megerősítése által, amelyek a tagállami közigazgatások közötti együttműködés megkönnyítésére és ösztönzésére szolgálnak azon a szinten, ahol az egyes esetekre vonatkozó döntések születnek, ami gyakran a területi szintet jelenti. A már több mint 6 000 közigazgatási egységet összefogó belső piaci információs rendszer (Internal Market Information System, IMI) nyújtotta jogbiztonság ennek érdekében kerül megerősítésre. E rendszernek, mint az egységes piac szabályainak végrehajtását az együttműködésen keresztül segítő eszköznek az igénybevételét a Bizottság jövőbeli javaslataiban is előtérbe kell helyezni. A közigazgatások közötti információáramlás megkönnyítése érdekében szükség van az automatikus fordítás technológiai megoldásainak fejlesztésére.

Il-ħolqien ta’ sħubijiet u t-tħeġġiġ tal-koperazzjoni

A belső piac szabályainak jobb végrehajtásához jobb információkra van szükség

Il-ħtieġa li tissaħħaħ u tiġi estiża s- sħubija bejn l-atturi kollha tas-suq uniku , b’mod partikolari bejn l-Istati Membri u mal-Kummissjoni, ġiet enfasizzata mill-awtoritajiet territorjali li esprimew ir-rieda qawwija tagħhom li jkunu partijiet interessati fl-iżvilupp tal-politiki tas-suq uniku. Dan se jsir permezz tal-involviment akbar tagħhom fil-konsultazzjonijiet dwar il-proposti speċifiċi tal-Kummissjoni, u bit-tisħiħ tal-mezzi disponibbli sabiex jiffaċilitaw u jħeġġu l-koperazzjoni bejn l-amministrazzjonijiet nazzjonali fil-livell li fih jittieħdu d-deċiżjonijiet individwali, jiġifieri spiss fil-livell territorjali. Għal dan l-għan, iċ-ċertezza ġuridika tas-sistema elettronika għall-iskambju tal-informazzjoni (IMI) – li diġà tgħaqqad 6,000 amministrazzjoni – ser tiġi rinfurzata . L-użu ta’ din is-sistema għandu jiġi ffavorit bħala għodda ta’ sħubija għall-implimentazzjoni tar-regoli tas-suq uniku fil-proposti futuri tal-Kummissjoni. Sabiex jiġu ffaċilitati l-iskambji bejn l-amministrazzjonijiet, jeħtieġ jiġu żviluppati l-possibilitajiet teknoloġiċi tat-traduzzjoni awtomatika.

Az egységes piac nagyobb mértékben hozzá tudna járulni a növekedéshez, ha valamennyi tagállam végrehajtaná az acquis (azaz a hatályban lévő európai jogszabályok) egészét, és annak így a vállalkozások és a polgárok minden előnyét élvezhetnék . Elsődlegesen a vállalkozások és a polgárok tehetnek azért, hogy jogaikat tiszteletben tartsák. Ahhoz, hogy cselekedni tudjanak, ismerniük kell a jogaikat, képesnek kell lenniük jogaik gyakorlására és segítséget kell találniuk, ha jogaikat nem tartják tiszteletben. A Bizottság a tagállamokkal együttműködésben fejleszteni fogja az „ Európa Önökért ” portált annak érdekében, hogy az egyablakos tájékoztatási és segítségnyújtási ponttá váljon mind európai, mind tagállami szinten. Javítani kell azon feltételeket is, amelyek gyakorlati megoldások gyors és költségmentes nyújtásának lehetőségét biztosítják a polgárok és vállalkozások részére, amennyiben jogaik valamilyen formában sérülnek. Így megteremthető az egységes piac iránti bizalom és a szándék az egységes piacon való részvételre. E célból a Bizottság és a tagállamok meg fogják erősíteni a tagállami közigazgatások között működő Solvit hálózatot .

Informazzjoni aħjar għal implimentazzjoni aħjar tar-regoli dwar is-Suq Uniku

Egyenlő szabályok, egységes jogalkalmazás

Barra minn hekk, is-suq uniku jista’ wkoll jikkontribwixxi għat-tkabbir kieku l-acquis kollu (speċjalment il-liġijiet Ewropej fis-seħħ) kien implimentat mill-Istati Membri kollha u kienu jibbenefikaw bis-sħiħ l-intrapriżi u ċ-ċittadini . Dawn huma l-ewwel li jistgħu jistennew li d-drittijiet tagħhom ikunu rispettati. Sabiex ikunu jistgħu jagħmlu dan, jeħtieġ li jkunu jafu x'inhuma d-drittijiet tagħhom, li jkunu jistgħu jeżerċitawhom u li jkunu jistgħu jsibu għajnuna meta dawn id-drittijiet ma jiġux irrispettati. Il-Kummissjoni se ssaħħaħ ukoll il-punt ta’ aċċess uniku tagħha (“L-Ewropa Tiegħek”), flimkien mal-Istati Membri, sabiex dan isir il-punt uniku ta' informazzjoni u ta’ għajnuna, fil-livell Ewropew u nazzjonali. Huwa importanti wkoll li jitjiebu l-kundizzjonijiet li fihom ikunu jistgħu jingħataw soluzzjonijiet konkreti malajr u mingħajr ħlas għaċ-ċittadini u l-intrapriżi li d-drittijiet tagħhom ma jkunux kompletament rispettati. Dan sabiex ikun hemm il-fiduċja fis-suq uniku u b’hekk ir-rieda ta’ kull wieħed li jipparteċipa fih. Għal dan l-għan, il-Kummissjoni u l-Istati Membri se jsaħħu n-netwerk SOLVIT bejn l-amministrazzjonijiet nazzjonali.

Az alternatív vitarendezési eszközök használatát rendszerszerűvé kell tenni[65]. Ha a nehézségek tartósan fennállnak, illetve ha azok elsődlegesen a nemzeti szabályozásból eredő strukturális problémákra vezethetők vissza, a Bizottságnak teljeskörűen alkalmaznia kell az EUMSZ 258. cikke szerinti eljárást. A konzultáció során az érdekelt felek kiemelték annak fontosságát, hogy az egységes piacon mindenki számára egyformák legyenek a játékszabályok , és kritikát fogalmaztak meg a holtpontra jutott kérdések egy sorával kapcsolatban. A Bizottság ezért határozottabb szerepet vállal fel ezen a téren, és fel fogja kérni a tagállamokat arra, hogy – számszerűsített célok mentén – javítsanak a jogszabályok átültetésének, illetve nemzeti joguk megfelelőségének helyzetén. Ezzel a megközelítéssel az átültetési hátralékot már sikerült 1 %-ra szorítani, de további erőfeszítésekre van most szükség. Az egységes piac szabályainak helyes és teljes körű, minden tagállamra kiterjedő alkalmazásához 2012-ig az Európai Parlament kérésének értelmében az alábbiakra van szükség: i. a megfelelési táblázatokat tartalmazó tagállami értesítéseket közzé kell tenni; ii. az átültetési és a nemzeti szabályozás megfelelési deficitjére számszerűsített célokat kell megállapítani: az átültetési deficit[66] és a megfelelési deficit[67] sem haladhatná meg a 0,5 %-ot; iii. a kötelezettségszegési eljárásokat hatékonyabban kell alkalmazni, számszerűsített célok kitűzésével az eljárás egyes szakaszaira vonatkozóan.

Kundizzjonijiet ekwi u applikati b’mod uniformi

Azokban az esetekben pedig amikor az átültetendő irányelv olyan kulcsfontosságú ágazatot érint, amelyre vonatkozóan különösen kiterjedtek a nemzeti szabályozások, a Bizottság kölcsönös értékelésre szolgáló eszköz alkalmazását javasolhatja.

Jekk l-użu tal-mezzi alternattivi għar-riżoluzzjoni għandu jkun sistematiku[63], meta d-diffikultajiet jippersistu u jirriżultaw b’mod partikolari problemi aktar strutturali li joriġinaw mil-leġiżlazzjoni nazzjonali, il-Kummissjoni hija responsabbli li tagħmel użu sħiħ tal-proċeduri tal-Artikolu 258 tat-Trattat (TFUE). Waqt il-konsultazzjoni, il-partijiet interessati saħqu dwar l-importanza li jiġi żgurat li l-kundizzjonijiet ikunu ugwali għal kulħadd fis-suq uniku, u ħabbru numru ta' sitwazzjonijiet li jfixklu. Il-Kummissjoni b’hekk se tibda politika aktar deċiżiva f’dan il-qasam, u se tappella lill-Istati Membri sabiex itejbu s-sitwazzjoni tat-traspożizzjoni u l-konformità tal-liġi nazzjonali tagħhom permezz ta’ miri stabiliti li għandhom jintlaħqu. Dan l-approċċ diġà ppermetta li jitnaqqas id-defiċit ta’ traspożizzjoni għal 1 %, iżda minn issa ’l quddiem għandhom isiru aktar sforzi. Applikazzjoni tajba u kompleta tar-regoli dwar is-suq uniku mill-Istati Membri kollha teħtieġ li ġej sal-2012, kif mitlub mill-Parlament Ewropew: (i) in-notifika mill-Istati Membri tat-tabelli ta' korrelazzjoni biex isiru pubbliċi ; (ii) l-iffissar tal-miri li jillimitaw id-defiċit ta’ traspożizzjoni u d-defiċit tal-konformità tad-dritt nazzjonali rispettivament sa 0.5 %[64] għad-defiċit ta’ traspożizzjoni u 0.5 % għad-defiċit tal-konformità tad-dritt nazzjonali rispettivament; (iii) l-applikazzjoni aktar effikaċi tal-proċeduri tal-ksur permezz ta’ miri numeriċi b'rabta mal-istadji tal-proċedura.

Globális játékszabályok

Fl-aħħarnett, l-istrument ta' evalwazzjoni reċiproka bejn il-pari tista' tiġi proposta mill-Kummissjoni meta d-Direttiva ta' traspożizzjoni tkun tikkonċerna settur ewlieni uniku li fih il-leġiżlazzjonijiet nazzjonali jkunu partikolarment abbondanti.

A belső piac és az európai vállalkozások a nemzetközi versenyben annak függvényében lehetnek sikeresek, hogy az Európai Unió mennyire lesz képes biztosítani belső és külső politikáinak összehangoltságát és egymást kiegészítő jellegét. Ennek érdekében a Bizottság folytatni fogja a szabályozási konvergencia előmozdítására irányuló politikáját, és küzdeni fog a nemzetközi standardok minél szélesebb körű elfogadásáért. A kereskedelmi megállapodások tárgyalásai során a Bizottság nem csupán a piacnyitásra fog hangsúlyt helyezni, hanem a szabályozások közelítésére is. A gazdasági integráció elősegítése és a piacokhoz való kölcsönös hozzáférés javítása, továbbá a szabályozásoknak elsősorban a szabadkereskedelmi megállapodások elmélyítése útján megvalósuló közelítése érdekében külön figyelmet kell fordítani az európai uniós csatlakozásra váró, az acquis communautaire átvételét vállaló országokra, csakúgy mint a szomszédos országokra, illetve az Unió stratégiai partnereire.

Regoli fil-livell globali

4. KÖVETKEZő SZAKASZ ÉS KÖVETKEZTETÉS

Is-suċċess tas-suq intern u tal-intrapriżi Ewropej fil-konkorrenza mondjali jiddependi mill-kapaċità tal-Unjoni Ewropea biex tiżgura l-koerenza u l-komplimentarità tal-politiki interni u esterni tagħha. Għal dan il-għan il-Kummissjoni ser tkompli bil-perkors tal-politika tagħha ta’ promozzjoni tal-konverġenza regolatorja u attivament tisħaq l-adozzjoni usa' ta’ standards internazzjonali. Ser tinnegozja ftehimiet kummerċjali b'enfasi partikolari mhux biss fuq l-aċċess għas-swieq, imma wkoll għall-konverġenza regolatorja. Għandha tingħata attenzjoni partikolari għall-kandidati għall-adeżjoni fl-Unjoni Ewropea, li huma mistennija jadottaw l-acquis, kif ukoll għall-pajjiżi fil-viċinat tal-UE u s-sħab strateġiċi tal-Unjoni, sabiex tiġi promossa l-integrazzjoni ekonomika u jittejjeb l-aċċess reċiproku għas-swieq u l-approssimizzazzjoni regolatorja, partikolarment abbażi ta’ ftehimiet għall-kummerċ ħieles aktar profondi.

Az elkövetkező 18 hónap prioritásainak meghatározása nem ment fel minket az alól, hogy már most felvázoljuk, hogy mik lesznek a következő lépések 2012 után. Az előttünk álló 10 év céljait meghatározó Európa 2020 stratégia célkitűzéseihez igazodva az egységes piacnak új irányt kell szabni, és új lendületet kell adni neki. Az egységes piacnak hozzá kell járulnia a fenntarthatóságra és az erőforrások hatékonyabb felhasználására irányuló célkitűzésekhez, az innovációhoz, a társadalmi befogadáshoz és a területi kohézióhoz, csakúgy mint a foglalkoztatási stratégiához.

4. L-ISTADJU LI JMISS U KONKLUżJONI

2012 végén az egységes piac fejlődésének új szakasza indul meg. A javaslatok alapjául átfogó gazdasági tanulmány készül, amelynek eredményei lehetővé teszik majd a még kiaknázatlan növekedési lehetőségeket tartogató rések, valamint a növekedés esetleges új mozgatórugóinak beazonosítását. A gazdaságirányítás új eszközeit igénybe véve a Bizottság figyelemmel lesz a civil társadalommal, illetve az egységes piac valamennyi szereplőjével folytatott konzultációra is.

L-iffissar ta’ prijoritajiet li għandna nikkonċentraw fuqhom fit-18-il xahar li ġej ma jeżentaniex mit-tfassil minn issa ta’ dak li għandu jkun l-istadju li jmiss wara l-2012. Fil-fatt, is-suq uniku għandu jiġi riorjentat u jingħata d-dinamiżmu sabiex jaqdi l-għanijiet tal-istrateġija Ewropa 2020 li għandha l-perspettiva tal-10 snin li ġejjin. Is-suq uniku għandu jikkontribbwixi għall-għanijiet ta’ sostenibilità u ta’ użu aktar effiċjenti tar-riżorsi, għall-innovazzjoni, l-inklużjoni soċjali u l-koeżjoni territorjali, kif ukoll għall-istrateġija għall-impjiegi.

A polgárok és a vállalkozások csak akkor tudják teljes mértékben élvezni az egységes piac előnyeit, ha az egységes piaci intézkedéscsomagot és annak legfontosabb intézkedéseit gyorsan és bátran végrehajtják. A cselekvési terv meghatározó elemét képezi az európai gazdaság versenyképességének megerősítésére irányuló erőfeszítéseknek, és mint ilyen, elsőhelyi prioritást kell élvezzen. Ehhez szükség lesz valamennyi európai intézmény, a tagállamok és az érdekelt felek támogatására.

Fl-aħħar tal-2012, se jiddaħħal stadju ġdid fl-iżvilupp tas-suq uniku. Ir-riflessjonijiet se jkunu bbażati fuq studju ekonomiku kbir, li r-riżultati tiegħu għandhom jippermettu li jiġu identifikati n-niċeċ fejn jeżisti potenzjal għal tkabbir li mhux qed jiġi sfruttat, u li jekk ikun meħtieġ jiġu introdotti xpruni ġodda għat-tkabbir. Il-Kummissjoni se tikkonsulta wkoll is-soċjetà ċivili u l-atturi kollha tas-suq uniku permezz ta’ strumenti ġodda ta’ governanza.

Következésképp a Bizottság:

Iċ-ċittadini u l-intrapriżi jistgħu biss jieħdu vantaġġ sħiħ mis-suq uniku jekk l-Att dwar is-Suq Uniku u l-miżuri prijoritarji tiegħu jkunu suġġetti għal implimentazzjoni ta’ malajr u ambizzjuża . Dan il-programm ta’ azzjoni huwa kontribuzzjoni essenzjali għall-isforzi sabiex tiġi rrinfurzata l-kompetittività tal-ekonomija Ewropea u bħala tali għandu jingħata l-ogħla prijorità. Dan se jirrikjedi l-mobilizzazzjoni tal-Istituzzjonijiet Ewropej kollha, tal-Istati Membri u tal-partijiet konċernati.

- felkéri az Európai Parlamentet, az Európai Tanácsot, a Tanácsot, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot és a Régiók Bizottságát, hogy teljes mértékben támogassák az egységes piaci intézkedéscsomagot;

Għalhekk, il-Kummissjoni:

- felkéri az Európai Tanácsot, hogy támogassa az egységes piaci intézkedéscsomagban foglalt tizenkét prioritást és azok elsőbbséget élvező végrehajtását;

- tistieden lill-Parlament Ewropew, lill-Kunsill Ewropew, lill-Kunsill, lill-Kumitat Ekonomiku u Soċjali Ewropew u lill-Kumitat tar-Reġjuni sabiex jagħtu l-appoġġ sħiħ tagħhom għall-Att dwar is-Suq Uniku ;

- felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy a jogalkotási folyamat során elsőhelyi prioritásként kezeljék az egységes piaci intézkedéscsomag kulcsintézkedéseit, és gyorsan, legkésőbb 2012 végéig jussanak megállapodásra róluk;

- tistieden lill-Kunsill Ewropew sabiex jagħti l-appoġġ tiegħu lit-12-il prijorità stabiliti mill-Att dwar is-Suq Uniku kif ukoll lill-implimentazzjoni tagħhom bħala prijorità;

- az európai szemeszter keretében és az Európai Tanács tavaszi ülésén történő megvitatása céljából jelentést fog készíteni az Európai Parlament, az Európai Tanács és a Tanács részére az egységes piaci intézkedéscsomag és kulcsintézkedései végrehajtásának előrehaladásáról;

- tistieden lill-Parlament Ewropew u lill-Kunsill sabiex fil-proċess leġiżlattiv jagħtu l-ogħla prijorità lill-azzjonijiet ewlenin li jinsabu fl-Att dwar is-Suq Uniku billi jaqblu dwar l-adozzjoni tiegħu mingħajr dewmien sal-aħħar tal-2012;

- együtt fog dolgozni a tagállamokkal az egységes piaci intézkedéscsomag és kulcsintézkedései gyors végrehajtásának megkönnyítésén;

- se tirrapporta lill-Parlament Ewropew, lill-Kunsill Ewropew u lill-Kunsill dwar il-progress miksub fl-implimentazzjoni tal-Att dwar is-Suq Uniku u tal-azzjonijiet ewlenin tiegħu, fil-qafas tas-Semestru Ewropew u bil-ħsieb ta’ valutazzjoni waqt il-Kunsill Ewropew tar-rebbiegħa;

- felkéri a tagállamok országos, regionális és helyi hatóságait, hogy biztosítsák az egységes piac szabályainak végrehajtását és érvényesítését;

- se taħdem mal-Istati Membri biex tiffaċilita l-implimentazzjoni rapida tal-Att dwar is-Suq Uniku u tal-azzjonijiet ewlenin tiegħu;

- felkéri az érintett feleket, az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek tagjait, a nemzeti, regionális és helyi hatóságok képviselőit és minden egyéb érdekelt felet, hogy aktívan vegyenek részt az „egységes piac napja” kezdeményezésben, amelynek során nemzeti és európai szinten – többek között az egységes piaci fórum keretében –megvitatásra kerülnek az elért eredmények és a megoldandó feladatok.

- tistieden lill-awtoritajiet nazzjonali, reġjonali u lokali tal-Istati Membri sabiex jiżguraw l-implimentazzjoni u l-konformità mar-regoli dwar is-suq uniku ;

1. melléklet Kulcsintézkedések

- tistieden lill-partijiet interessati kollha, lill-membri tal-Parlament Ewropew u tal-parlamenti nazzjonali, lir-rappreżentanti tal-awtoritajiet nazzjonali, reġjonali u lokali, kif ukoll il-partijiet interessati l-oħrajn kollha, sabiex jipparteċipaw attivament f'"jum dwar is-suq uniku”, li matulu jiġu diskussi l-progress miksub u l-isfidi identifikati fil-livell nazzjonali u Ewropew, speċjalment fi ħdan il-Forum tas-Suq Uniku.

Kulcsintézkedés | Mozgatórugó | A Bizottság javaslata |

Anness 1: Tabella tal-azzjonijiet ewlenin

1 | Olyan szabályozás, amely a valamelyik tagállamban letelepedett kockázatitőke-alapoknak lehetővé teszi, hogy bármely másik tagállamban befektethessenek, akadálytalanul és minden további követelmény teljesítése nélkül | A kkv-k finanszírozáshoz jutása | 2011. 4. negyedév |

Azzjoni ewlenija: | Xprun | Proposta mill-Kummissjoni |

2 | A szakmai képesítések elismerésére vonatkozó szabályozás korszerűsítése | A polgárok mobilitása | 2011. 4. negyedév |

1 | Leġiżlazzjoni bl-għan li tiffaċilita li l-fondi ta’ kapitali ta’ riskju li jkunu stabiliti fi Stat Membru jistgħu jinvestu fi kwalunkwe Stat Membru ieħor, mingħajr ostakolu jew rekwiżit addizzjonali | L-aċċess għall-finanzjament għall-SMEs | Trimestru 4 tal-2011 |

3 | Minél több tagállamra kiterjedő egységes szabadalmi oltalmat és egységesített vitarendezési rendszert bevezető szabályozás hatályba léptetése azzal a céllal, hogy 2013-ban ki lehessen bocsátani az első, egységes oltalmat nyújtó szabadalmi engedélyeket | A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok | 2011. 2. negyedév |

2 | Leġiżlazzjoni aġġornata dwar ir-rikonoxximent tal-kwalifiki professjonali | Il-mobilità taċ-ċittadini | Trimestru 4 tal-2011 |

4 | Az alternatív vitarendezés jogi szabályozása. Az intézkedés külön ki fog térni az internetes kereskedelem kérdésére | A fogyasztók mint az egységes piac szereplői | 2011. 4. negyedév |

3 | Leġiżlazzjoni li tistabilixxi protezzjoni ta’ privattiva unitarja għall-maġġoranza tal-Istati Membri u sistema unifikata li ssolvi t-tilwim, bl-għan li jingħataw l-ewwel privattivi li jibbenefikaw minn din il-protezzjoni unitarja fl-2013 | Id-drittijiet tal-proprjetà intellettwali | Trimestru 2 tal-2011 |

5 | Az európai szabványosítási rendszer jogi szabályozásának felülvizsgálata a szolgáltatásokra való kiterjesztése és a szabványosítási eljárások hatékonyabbá, eredményesebbé és inkluzívabbá tétele érdekében | Szolgáltatások | 2011. 2. negyedév |

4 | Leġiżlazzjoni dwar is-Soluzzjoni Alternattiva tat-Tilwim. Din l-azzjoni se tinkludi parti għall-kummerċ fuq l-internet | Il-konsumaturi, atturi fis-suq uniku | Trimestru 4 tal-2011 |

6 | Az energetikai és a közlekedési infrastruktúrára vonatkozó jogalkotás az európai érdekű stratégiai projektek meghatározása és kibontakoztatása, valamint az interoperabilitás és az intermodalitás biztosítása érdekében | A hálózatok | 2011. 4. negyedév 2011. 3. negyedév |

5 | Reviżjoni tal-leġiżlazzjoni dwar is-sistema tal-istandardizzazzjoni Ewropea sabiex tiġi estiża għas-servizzi u tagħmel il-proċeduri ta’ standardizzazzjoni aktar effikaċi, effiċjenti u inklużivi | Is-servizzi | Trimestru 2 tal-2011 |

7 | Az elektronikus azonosítás és hitelesítés kölcsönös elismerését az Európai Unió egészében biztosító szabályozás és az elektronikus aláírásról szóló irányelv felülvizsgálata | Az egységes digitális piac | 2012 1. negyedév |

6 | Liġijiet dwar l-infrastrutturi enerġetiċi u tat-trasport biex jiġu identifikati u varati l-proġetti strateġiċi ta’ interess Ewropew u biex jiġu żgurati l-interoperabilità u l-intermodalità | In-netwerks | Trimestru 4 tal-2011 Trimestru 3 tal-2011 |

8 | A társadalomtudatos befektetési alapok fejlesztését elősegítő európai jogszabályi keretek megteremtése | A társadalomtudatos vállalkozás | 2011. 4. negyedév |

7 | Leġiżlazzjoni li tiżgura r-rikonoxximent reċiproku tal-identifikazzjoni u l-awtentifikazzjoni elettronika fl-UE u reviżjoni tad-Direttiva dwar il-firma elettronika | Is-suq uniku diġitali | Trimestru 1 tal-2011 |

9 | Az energia adóztatásáról szóló irányelv felülvizsgálata annak érdekében, hogy a különféle energiaforrások koherens megítélés alá essenek, amely jobban figyelembe veszi a termékek energiatartalmát és CO2-kibocsátását | Az adópolitika | 2011. 2. negyedév |

8 | Leġiżlazzjoni li toħloq qafas Ewropew li jiffaċilita l-iżvilupp tal-fondi ta’ investiment in solidum | L-intrapreditorjat soċjali | Trimestru 4 tal-2011 |

10 | A munkavállalók kiküldetésére vonatkozó irányelv átültetését, gyakorlatban történő alkalmazását és érvényesítését megerősítő szabályozás[68], kiegészítve a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását az alapvető szociális jogokkal való összeegyeztethetőségét tisztázó szabályokkal | A társadalmi kohézió | 2011. 4. negyedév |

9 | Ir-reviżjoni tad-Direttiva dwar it-tassazzjoni tal-enerġija sabiex jiġi żgurat trattament koerenti tad-diversi sorsi enerġetiċi biex jitqies aħjar il-kontenut enerġetiku tal-prodotti kif ukoll il-kontenut f’emissjonijiet ta’ CO2 | It-tassazzjoni | Trimestru 2 tal-2011 |

11 | A számviteli irányelvek egyszerűsítése | A vállalkozások szabályozási környezete | 2011. 2. negyedév |

10 | Leġiżlazzjoni maħsuba sabiex ittejjeb u ssaħħaħ it-transpożizzjoni, l-applikazzjoni u r-rispett fil-prattika tad-direttiva dwar “l-Istazzjonar tal-Ħaddiema”[65], akkumpanjata minn leġiżlazzjoni bl-għan li tikkjarifika l-eżerċizzju tal-libertajiet tal-istabiliment u tal-forniment tas-servizzi flimkien mad-drittijiet soċjali fundamentali. | Il-koeżjoni soċjali | Trimestru 4 tal-2011 |

12 | A közbeszerzésre vonatkozó jogi keret felülvizsgálata és korszerűsítése | A közbeszerzés | 2011. 4. negyedév |

11 | Is-simplifikazzjoni tad-direttivi dwar l-istandards tal-kontabilità | L-ambjent regolatorju tal-intrapriżi | Trimestru 2 tal-2011 |

2. melléklet: Az egységes piac indikátorai

12 | Qafas leġiżlattiv tas-swieq pubbliċi rivedut u aġġornat | Is-swieq pubbliċi | Trimestru 4 tal-2011 |

- Az áruk és szolgáltatások tagállamok közötti kereskedelme: 2009-ben az EU-n belüli áruforgalom a GDP 37 %-át (4 320 milliárd EUR) tette ki, míg a szolgáltatások kereskedelme a GDP 10,5 %-ának (1 233 milliárd EUR) felelt meg[69].

Anness 2: Indikaturi għas-Suq Uniku

- Az EU-n belüli elektronikus kereskedelem: 2010-ben az európai állampolgárok 9 %-a vásárolt másik tagállamban lévő szállítótól[70].

- Il-kummerċ fl-UE tal-oġġetti u s-servizzi: fl-2009, il-kummerċ intra-UE tal-oġġetti kien jirrappreżenta 37 % tal-PDG (EUR 4.320 biljuni) u għas-servizzi kien 10.5 % tal-PDG (EUR 1.233 biljun).

- A kérelmezett és jóváhagyott európai szabadalmak száma: 2010-ben (előzetes adatok) 235 029 európai szabadalom iránti kérelmet nyújtottak be az Európai Szabadalmi Hivatalnál; 58 108 szabadalmat hagytak jóvá[71].

- Il-kummerċ elettroniku intra-UE: fl-2010, 9 % taċ-ċittadini Ewropej għamlu xirjiet mingħand fornituri stabiliti fi Stati Membri oħrajn[66].

- Az Európai Unión belüli közigazgatási egységek közötti határon átnyúló együttműködés (IMI): 2010 végén 5 737 illetékes hatóság volt bejegyezve az IMI-rendszerben[72].

- L-għadd ta’ talbiet introdotti u mogħtija għall-ksib ta’ privattiva Ewropea: fl-2010 (ċifri provviżorji) – 235,029 talba għal privattiva Ewropea waslu fl-Uffiċċju Ewropew tal-Privattivi; ngħataw 58,108 privattiva Ewropea[67].

- Elmaradás az egységes piacra vonatkozó európai szabályozás átültetése terén: 2010 végén az átültetési deficit 0,9 % volt az EU egészére nézve[73].

- Il-koperazzjoni transfruntiera tal-amministrazzjonijiet pubbliċi tal-UE (IMI): fl-aħħar tal-2010, 5,737 awtoritajiet kompetenti kienu rreġistrati fl-IMI[68].

- Másik tagállamában dolgozó uniós állampolgárok száma: 2009-ben 5,8 millió állampolgár, ami az EU aktív munkavállalóinak 2,5 %-ának felel meg[74].

- Id-defiċit tat-traspożizzjoni tal-leġiżlazzjoni Ewropea tas-suq intern: id-defiċit tat-traspożizzjoni kien ta’ 0.9 % għall-UE kollha fl-aħħar tal-2010[69].

[1] A7-0132/2010.

- L-għadd ta’ ċittadini tal-UE li jaħdmu fi Stat Membru ieħor: 5.8 miljun ċittadin fl-2009, ekwivalenti għal 2.5 % tal-popolazzjoni attiva tal-UE[70].

[2] A Bizottság Pedro Solbest megbízta, hogy e térségek helyzetéről készítsen jelentést.

[3] Középtávon – 2020-ig – a potenciális növekedést 1,5 %-ra becsülik. Az aktív népesség 9,6 %-a munkanélküli. A Bizottság jelentése: „Éves növekedési jelentés – az EU válságra adott átfogó válaszlépéseinek előmozdítása”, 2–3. o.

[1] A7-0132/2010.

[4] COM(2010) 2020.

[2] Il-Kummissjoni inkarigat lil Pedro Solbes biex jikteb rapport dwar is-sitwazzjoni ta’ dawn ir-reġjuni.

[5] Közlemény az éves növekedési jelentésről – COM(2011) 11.

[3] It-tkabbir potenzjali fuq perjodu medju huwa stmat għal 1.5 % sal-2020. 9.6 % tal-popolazzjoni attiva hija diżokkupata. Il-Komunikazzjoni tal-Kummissjoni “Stħarriġ Annwali dwar it-Tkabbir – l-avvanz tar-rispons komprensiv tal-UE għall-kriżi” paġni 2 u 3.

[6] Az Európai Tanács következtetései, 2011. március 24–25., EUCO 10/11, 7. pont.

[4] COM(2010) 2020.

[7] COM(2010) 608.

[5] Komunikazzjoni “Stħarriġ Annwali dwar it-Tkabbir” COM(2011) 11.

[8] Lásd mellékelve a jelentést az egységes piaci intézkedéscsomagról folytatott nyilvános konzultációról.

[6] Il-Konklużjonijiet tal-Kunsill Ewropew, tal-24-25 ta’ Marzu 2011, EUCO 10/11, il-punt 7.

[9] A Tanács következtetései az egységes piaci intézkedéscsomagról (17799/10).

[7] COM(2010) 608.

[10] „Irányítás és partnerség az egységes piacon”, P7TA-PROV(2011)0144, „Az európaiakat szolgáló egységes piac”, P7TA-PROV(2011)0145, illetve „A vállalkozásokat és a növekedést szolgáló egységes piac”, P7TA-PROV(2011)0146.

[8] Ara fl-Anness ir-Rapport tal-Konsultazzjoni pubblika dwar l-Att dwar is-Suq Uniku.

[11] CdR 330/2010 - ECOS-V-009.

[9] Il-konklużjonijiet tal-Kunsill dwar l-Att dwar is-Suq Uniku (17799/10).

[12] CESE 525/2011 – INT/548.

[10] Rispettivament "Governanza u Sħubija fis-Suq Uniku" P7TA-PROV(2011)0144 , "Suq Uniku għall-Ewropej" P7TA-PROV(2011)0145 u "Suq Uniku għall-Impriżi u t-Tkabbir" P7TA-PROV(2011)0146.

[13] Az Európai Tanács következtetései, 2011. március 24–25., EUCO 10/11, 2011. március 25., 7. pont.

[11] CdR 330/2010 - ECOS-V-009.

[14] Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (3) bekezdése.

[12] CESE 525/2011 – INT/548.

[15] Az Alapjogi Charta 28. cikke.

[13] Il-Konklużjonijiet tal-Kunsill Ewropew tal-24 u l-25 ta’ Marzu, EUCO 10/11 tal-25 ta’ Marzu, il-punt 7.

[16] COM(2011) 109.

[14] L-Artikolu 3.3 tat-Trattat dwar l-Unjoni Ewropea.

[17] COM(2011) 78.

[15] L-Artikolu 28 tal-Karta.

[18] Lásd „A pénzügyi szolgáltatások szabályozása a fenntartható növekedésért” című 2010. október 2-i COM(2010) 301 közleményt és a 2011 februárjában közzétett előrehaladási jelentést (http://ec.europa.eu/internal_market/finances/docs/110209_progress_report_financial_issues_en.pdf).

[16] COM(2011) 109.

[19] Lásd még: „Innovatív Unió” kiemelt kezdeményezés – COM(2010) 546.

[17] COM(2011) 78.

[20] Egy 2009-ben végzett Eurobarométer felmérés szerint a finanszírozáshoz jutás nehézkessége a második helyen szerepel a vállalkozások növekedését gátló tényezők rangsorában.http://ec.europa.eu/public_opinion/flash/fl_271_en.pdf

[18] Ara l-Komunikazzjoni tat-2 ta’ Ottubru 2010: “Ir-regolazzjoni tas-servizzi finanzjarji għat-tkabbir ekonomiku” (COM(2010) 301 finali) u r-Rapport ta’ progress ippubblikat fi Frar tal-2011 (http://ec.europa.eu/internal_market/finances/docs/110209_progress_report_financial_issues_en.pdf).

[21] Lásd még: „Új készségek és munkahelyek menetrendje” kiemelt kezdeményezés – COM(2010) 682.

[19] Ara wkoll l-inizjattivi ewlenin “Unjoni tal-Innovazzjoni” (COM(2010)546).

[22] „A megfelelő, fenntartható és biztonságos európai nyugdíjrendszerek felé” – COM(2010) 365.

[20] Skont studju tal-Ewrobarometru fl-2009, id-diffikultajiet ta’ aċċess għall-finanzjament huma kkwotati bħala t-tieni l-akbar ostaklu li jfixkel it-tkabbir tal-intrapriżi. http://ec.europa.eu/public_opinion/flash/fl_271_en.pdf

[23] Lásd: COM(2010) 682.

[21] Ara wkoll l-inizjattiva ewlenija “Aġenda għall-Ħiliet Ġodda u l-Impjiegi” COM(2010) 682.

[24] Lásd még: „Mozgásban az ifjúság” kiemelt kezdeményezés – COM(2010) 477.

[22] “Lejn sistemi ta’ pensjonijiet Ewropej adegwati, sostenibbli u siguri” (COM(2010)365.

[25] Lásd még a következő kiemelt kezdeményezéseket: „Innovatív Unió” – COM(2010) 546 és „Integrált iparpolitika a globalizáció korában” – COM(2010) 614.

[23] Ara COM(2010) 682.

[26] Az Alapjogi Charta 17. cikke.

[24] Ara wkoll l-inizjattiva ewlenija “Żgħażagħ Mobbli” COM(2010)477.

[27] Forrás: http://www.wipo.int/sme/en/documents/valuing patents.htm

[25] Ara wkoll l-inizjattivi ewlenin “Unjoni tal-Innovazzjoni” – COM(2010)546 – u “Politika industrijali integrata għall-era tal-globalizzazzjoni” – COM(2010)614.

[28] Lásd még: „Az európai digitális menetrend” kiemelt kezdeményezés – COM(2010) 245.

[26] L-Artikolu 17 tal-Karta dwar id-Drittijiet Fundamentali.

[29] Lásd még: „Integrált iparpolitika a globalizáció korában” kiemelt kezdeményezés – COM(2010) 614.

[27] Sors: http://www.wipo.int/sme/en/documents/valuing patents.htm

[30] OECD: „Magnitude of counterfeiting and piracy of tangible products - November 2009 update” [A materiális javakkal kapcsolatos hamisítás és kalózkodás nagyságrendje – 2009. novemberi aktualizált változat], http://www.oecd.org

[28] Ara wkoll l-inizjattiva ewlenija “Aġenda Diġitali għall-Ewropa” – COM(2010) 245.

[31] Forrás: a „Consumer Empowerment in the EU” [A fogyasztói öntudat fejlesztése] című, 2011. április 7-én, a 342. Eurobarométer-felmérés alapján elfogadott munkadokumentum (SEC(2011) 469), valamint a Bizottság becslése a YouGovPsychonomics „Mystery Shopping Evaluation of Cross-Border E-Commerce in the EU” [Az EU-ban zajló e-kereskedelem értékelése a próbavásárlás módszerének segítségével] című tanulmányában (2009) foglalt adatok alapján.

[29] Ara wkoll l-inizjattiva ewlenija “Politika Industrijali Integrata” - COM(2010) 614.

[32] Lásd még a következő kiemelt kezdeményezéseket: „Innovatív Unió” – COM(2010) 546, „Integrált iparpolitika a globalizáció korában” – COM(2010) 614 és „Az európai digitális menetrend” – COM(2010) 245.

[30] OECD: "Magnitude of counterfeiting and piracy of tangible products - November 2009 update"; http://www.oecd.org

[33] Eurostat.

[31] Id-Dokument ta’ Ħidma “Tisħiħ tas-setgħat tal-konsumaturi fl-Unjoni Ewropea”, adottat fil-11 ta’ April 2011 (SEC (2011) 469) (traduzzjoni uffiċjali għadha mhix disponibbli) u bbażat fuq l-Ewrobarometru 342; u stima tas-servizi tal-Kummissjoni bbażata fuq dejta ppubblikata fl-istudju mmexxi minn YouGovPsychonomics (2009) "Mystery Shopping Evaluation of Cross-Border E-Commerce in the EU".

[34] A Bizottság közleménye: „Úton a szolgáltatások jobban működő egységes piaca felé” – COM(2011) 20.

[32] Ara wkoll l-inizjattivi ewlenin “Unjoni tal-Innovazzjoni” – COM(2010) 546 – u “Politika industrijali integrata għall- era tal-globalizzazzjoni ” – COM(2010) 614 – u “Aġenda Diġitali għall-Ewropa” – COM(2010) 245.

[35] Lásd még az „Energiainfrastruktúra-prioritások 2020-ig és azt követően – Az integrált európai energiahálózat programterve” című közleményt (COM(2010) 677), a 2011. február 4-i európai csúcs következtetéseit, az „Erőforrás-hatékony Európa” elnevezésű kiemelt kezdeményezést (COM(2011) 21) és a 2011. évi energiahatékonysági tervet (COM(2011) 109).

[33] L-Eurostat.

[36] Lásd még: „Integrált iparpolitika a globalizáció korában” kiemelt kezdeményezés – COM(2010) 614.

[34] Il-Komunikazzjoni tal-Kummissjoni – COM(2011) 20 – “Lejn titjib tal-funzjonament tas-suq uniku għas-servizzi”.

[37] „Jelentés Európa digitális versenyképességéről” – SEC(2010) 627.

[35] Ara wkoll il-Komunikazzjoni "Prioritajiet tal-infrastruttura tal-enerġija għall-2020 u wara -Pjan dettaljat għal netwerk tal-enerġija Ewropew integrati" - COM(2010) 677 - il-Konklużjonijiet tas-samit Ewropew tal-4.2.2011, l-inizjattiva ewlenija “ Ewropa li tuża r-riżorsi b'effiċjenza ” - COM(2011)21 - u l-Pjan 2011 għall-Effiċjenza Enerġetika - COM(2011)109.

[38] Eurostat.

[36] "Europe's Digital Competitiveness Report" - SEC(2010) 627.

[39] A hírközlési bizottság munkadokumentuma: „Szélessávú hozzáférés az EU-ban: 2010. július 1-jei állapot”.

[37] L-Eurostat.

[40] A „MEPSIR – Measuring European Public Sector Information Resources [Az európai közigazgatások információstechnológiai erőforrásainak mérése]” c. tanulmány (2006), HELM Group of Companies with Zenc, az Európai Bizottság megbízásából.

[38] Communications Committee Working Document – "Broadband Access in the EU: situation at 1 July 2010"

[41] COM(2010) 245.

[39] Studju "MEPSIR – Measuring European Public Sector Information Resources" (2006), HELM Group of Companies with Zenc, għall-Kummissjoni Ewropea.

[42] 299. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés – Határon átnyúló kereskedelem és fogyasztóvédelem, 2010. szeptember, elemző jelentés 30. o.

[40] COM(2010) 245.

[43] Lásd még az EU-ban a vállalkozások és a fogyasztók közötti, határokon átnyúló e-kereskedelemről szóló közlemény következtetéseit – COM(2009) 557;http://ec.europa.eu/consumers/strategy/docs/COM_2009_0557_4_hu.pdf

[41] Flash Eurobarometer Nru 299 – Cross-border trade and consumer protection, Settembru 2010, rapport analitiku, p.30.

[44] 5th Consumer Scoreboard [5. Fogyasztói eredménytábla]. http://ec.europa.eu/consumers/strategy/docs/5th_edition_scoreboard_en.pdf

[42] Ara wkoll il-konklużjonijiet tal-Komunikazzjoni dwar in-negozju transkonfinali san-Negozju Elettroniku tal-Konsum [dwar il-Kummerċ-e transfruntier bejn l-intrapriżi u l-konsumaturi] fl-UE - COM(2009) 557;http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52009DC0557:MT:HTML

[45] A szerződések európai jogával kapcsolatos kezdeményezés is része lesz az elektronikus kereskedelem jogszabályai akadályainak csökkentésére irányuló intézkedéseknek.

[43] 5th Consumer Scoreboard - http://ec.europa.eu/consumers/strategy/docs/5th_edition_scoreboard_en.pdf

[46] A szolgáltatási irányelv 20. cikke alkalmazásához.

[44] L-inizjattiva dwar il-Liġi tal-Kuntratti Ewropea se tkun fost l-azzjonijiet maħsuba sabiex jitnaqqsu l-ostakoli regolatorji għall-kummerċ elettroniku.

[47] Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 17-i 2003/98/EK irányelve.

[45] Għall-applikazzjoni tal-Artikolu 20 tad-Direttiva tas-Servizzi.

[48] Példaként megemlíthető, hogy az útvonaltervező programok által vagy a GPS-vevő készülékekben használt térképek nem lennének ilyen fejlettek, ha az irányelv nem teremtette volna meg a közcélú adatok rendelkezésre bocsátásához szükséges feltételeket.

[46] 2003/98/KE tal-Parlament Ewropew u tal-Kunsill tas-17 ta’ Novembru 2003.

[49] Csak a szövetkezetek több mint 4,8 millió munkahelyet képviselnek.

[47] Bħala eżempju, il-mapep u r-rotot li huma disponibbli fuq l-Internet jew fil-GPS ma kienux ikunu daqshekk żviluppati li kieku d-Direttiva PSI ma ħolqotx il-kundizzjonijiet sabiex l-informazzjoni mis-settur pubbliku tkun disponibbli.

[50] 7 millióra becsülhető a társadalomtudatos vállalkozások és a szociális gazdaság által foglalkoztatottak száma, ami az összes munkavállaló 4 %-ának felel meg Európában.

[48] Il-koperattivi waħidhom jirrappreżenaw aktar minn 4.8 miljun impjieg.

[51] Közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás, vállalkozások közötti kapcsolatok, például a kereskedelemben és a forgalmazásban (B2B), finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés (banki hitel, célzott befektetési alapok, a magánszemélyek megtakarításainak becsatornázása például az Egyesült Királyságban alkalmazott „Big Society Bank” kezdeményezéshez hasonló eszközökkel).

[49] In-numru ta’ impjegati minn intrapriżi soċjali u s-settur terzjarju huwa stmat għal madwar 7 miljun, jiġifieri 4% tal-impjiegi salarjati fl-Ewropa.

[52] COM(2010) 758.

[50] Ir-regolamentazzjoni tas-swieq pubbliċi, ir-relazzjonijiet bejn l-intrapriżi, b’mod partikolari fil-kummerċ u d-distribuzzjoni ( B to B ), l-aċċess għall-finanzjament (Kreditu bankarju, fondi ta’ investiment dedikati, l-orjentazzjoni tat-tfaddil privat minn inizjattivi bħall-Big Society Bank fir-Renju Unit).

[53] A felmérések szerint a közös konszolidált társaságiadó-alap bevezetésével a kkv-k adózással kapcsolatos adminisztratív költségei 67 %-kal csökkennének.

[51] COM(2010) 758.

[54] COM(2010) 769.

[52] Huwa stmat għal 67 % t-tnaqqis fl-ispejjeż amministrattivi ta’ natura fiskali fuq l-SMEs li għandu jirriżulta minn bażi komuni konsolidata għat-taxxa korporattiva.

[55] Lásd az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” kiemelt kezdeményezést – COM(2010) 682.

[53] COM(2010) 769.

[56] A kezdeményezés meríthet az áruknak a tagállamok közötti szabad mozgásával kapcsolatban a belső piac működéséről szóló, 1998. december 7-i, 2679/98/EK rendelet megoldásaiból.

[54] Ara wkoll l-inizjattiva ewlenija “Aġenda għall-Ħiliet Ġodda u l-Impjiegi” - COM(2010) 682.

[57] A Bizottság 2011. március 23-i közleménye: Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó uniós állami támogatási szabályok reformja, COM(2011) 146.

[55] L-inizjattiva tkun tista' tuża s-soluzzjonijiet fir-Regolament (KE) Nru 2679/98 tas-7 ta’ Diċembru 1998, dwar il-ħidma tas-suq intern b'relazzjoni mal-moviment liberu tal-oġġetti fost l-Istati Membri.

[58] Az Európai Tanács 2011. március 24–25-i következtetései, EUCO 10/11, 7. pont.

[56] Il-Komunikazzjoni tal-Kummissjoni tat-23 ta’ Marzu 2011, “Ir-Riforma tar-Regoli tal-UE dwar l-Għajnuna mill-Istat għal Servizzi ta' Interess Ekonomiku Ġenerali”, COM(2011) 146.

[59] A számok a Center of Strategy & Evaluation Services (CSES) 2010 októberében elkészített tanulmánya, valamint a Capgemini , a Deloitte és a Ramboll által a refereciaintézkedésekkel és az adminisztratív költségek csökkentésével kapcsolatos európai uniós projektről készített 2009. februári jelentés alapján kerültek meghatározásra.

[57] Il-Konklużjonijiet tal-Kunsill Ewropew tal-24 u l-25 ta’ Marzu, EUCO 10/11 tal-25 ta’ Marzu, il-punt 7.

[60] Lásd még a szabályozási környezet egyszerűsítésére irányuló európai stratégiát, COM(2005) 535.

[58] Ara wkoll l-Istrateġija Ewropea għas-simplifikazzjoni tal-ambjent regolatorju - COM(2005) 535.

[61] Lásd még az „Integrált iparpolitika a globalizáció korában” c. bizottsági közleményt, COM(2010) 614.

[59] Ara wkoll “Politika Industrijali Integrata għall-Era tal-Globalizzazzjoni” – COM(2010) 614.

[62] Lásd még az „Innovatív Unió” c. (COM(2010) 546) és az „Integrált iparpolitika a globalizáció korában” c. (COM(2010) 614) kiemelt kezdeményezéseket.

[60] Ara wkoll l-inizjattivi ewlenin “Unjoni tal-Innovazzjoni” – COM(2010)546 – u “Politika industrijali integrata għall- era tal-globalizzazzjoni ” – COM(2010)614.

[63] Óvatos becslés szerint ezek értéke 138 milliárd EUR-t tett ki 2000 és 2006 között.

[61] Skont stima konservattiva, mill-inqas EUR 138 biljun bejn l-2000 u l-2006.

[64] Az online felmérésre adott válaszok alapján a civil társadalommal folytatott konzultáció és eszmecsere bizonyult a legfontosabbnak az egységes piaci intézkedéscsomag 50 javaslata közül (740 válaszadó közül 312 ezt jelölte meg.)

[62] Il-konsultazzjoni u d-djalogu mas-soċjetà ċivili kienu s-suġġett ikkunsidrat bħala l-aktar importanti fost il-50 azzjoni tal-Att dwar is-Suq Uniku mill-akbar numru ta’ tweġibiet provduti fuq l-Internet (312 minn 740).

[65] A Bizottság és egyes tagállamok között működő EU pilot kezdeményezés hatékony eszköz a vitás kérdések rendezésére még azt megelőzően, hogy kötelezettségszegési eljárást kellene indítani. A Bizottság rendszeresen alkalmazza ezt, és ki szeretné terjeszti az összes tagállamra.

[63] In-netwerk EU Pilot bejn il-Kummissjoni u ċerti Stati Membri huwa mezz effikaċi sabiex jippruvaw isolvu n-nuqqas ta’ ftehim qabel jinbdew proċeduri ta’ ksur. Dan jintuża b’mod sistematiku mill-Kummissjoni li tixtieq testendih għall-Istati Membri kollha.

[66] 2010-ben a hátralék átlagos értéke 0,9 % volt, a tagállamok negyede viszont már elérte a 0,5 %-os szintet.

[64] Fl-2010, id-defiċit medju kien ta’ 0.9 % u kwart tal-Istati Membri diġà laħqu l-0.5 %.

[67] 2010-ben a hátralék átlaga 0,7 %-volt.

[65] Ara wkoll l-inizjattiva ewlenija “Aġenda għall-Ħiliet Ġodda u l-Impjiegi” - COM(2010) 682.

[68] Lásd az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” kiemelt kezdeményezést – COM(2010) 682.

[66] L-Eurostat.

[69] Eurostat.

[67] L-Uffiċċju Ewropew tal-Privattivi.

[70] Eurostat.

[68] Il-Kummissjoni Ewropea.

[71] Európai Szabadalmi Hivatal.

[69] Il-Kummissjoni Ewropea.

[72] Európai Bizottság.

[70] L-Eurostat.

[73] Európai Bizottság.

[74] Eurostat.