[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

[pic] | EIROPAS KOPIENU KOMISIJA |

Brüsszel, 27.4.2066

Briselē, 27.4.2006

COM(2006) 181 végleges

COM(2006) 181 galīgā redakcija

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

KOMISIJAS PAZIŅOJUMS EIROPAS PARLAMENTAM, PADOMEI, EIROPAS EKONOMIKAS UN SOCIĀLO LIETU KOMITEJAI UN REĢIONU KOMITEJAI

Globális együttműködés felé az információs társadalomban: feladatok az információs társadalomról rendezett csúcsértekezlet tuniszi fordulója után

Ceļā uz globālām partnerattiecībām informācijas sabiedrībā: Pasaules sammita par informācijas sabiedrību (WSIS) Tunisijas posma turpinājums

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

KOMISIJAS PAZIŅOJUMS EIROPAS PARLAMENTAM, PADOMEI, EIROPAS EKONOMIKAS UN SOCIĀLO LIETU KOMITEJAI UN REĢIONU KOMITEJAI

Globális együttműködés felé az információs társadalomban: feladatok az információs társadalomról rendezett csúcsértekezlet tuniszi fordulója után (EGT-vonatkozású szöveg)

Ceļā uz globālām partnerattiecībām informācijas sabiedrībā:Pasaules sammita par informācijas sabiedrību ( WSIS ) Tunisijas posma turpinājums (Dokuments attiecas uz EEZ)

1. BEVEZETÉS

1. IEVADS

Az információs társadalomról rendezett világszintű csúcsértekezlet (a továbbiakban: csúcsértekezlet) második szakaszát 2005. november 16. és 18. között tartották Tuniszban. A csúcsértekezlet az érdekelt felek széles körének biztosított lehetőséget eszmecserére a kialakulóban levő globális információs társadalmat érintő fontos kérdésekkel kapcsolatban. Ezt megelőzően a csúcsértekezlet genfi szakasza (2003. december) meghatározta az információs társadalom összes, az infrastruktúrától a média sokszínűségéig terjedő fő kérdésére vonatkozó alapelvet és tennivalót[1]. A tuniszi szakaszra két fő témakör maradt: az internet igazgatása és a digitális megosztottság leküzdésére szolgáló pénzügyi mechanizmusok . Ezt követően, az előkészítési folyamat során merült fel további kérdésként a csúcsértekezleten tett vállalások megvalósítása és a csúcsértekezlet utáni időszak feladatainak meghatározása .

Otrais posms Pasaules sammitam par informācijas sabiedrību ( WSIS ) norisinājās Tunisijā no 2005. gada 16. līdz 18. novembrim. Šis posms plašam ieinteresēto personu lokam sniedza iespēju apmainīties viedokļiem par svarīgiem jautājumiem attiecībā uz arvien pieaugošo vispārējo informācijas sabiedrību. Iepriekš Sammita Ženēvas posmā (kas norisinājās 2003. decembrī) tika definēti visu būtiskāko ar informācijas sabiedrību saistīto jautājumu principi un darbības punkti, sākot no infrastruktūras līdz plašsaziņas līdzekļu plurālismam[1]. Divu ārkārtīgi būtisku tematu izskatīšanu atlika līdz sarunām Tunisijā, un tie bija šādi: Interneta pārvaldība un digitālās plaisas pārvarēšanas finanšu mehānismi . Attiecīgi sagatavošanas stadijā aktualizējās turpmākie jautājumi — WSIS saistību īstenošanas un Sammita turpmāks izvērsums .

A tuniszi csúcsértekezleten a világ vezetői két, a globális információs társadalomról folytatott politikai vita további lépéseit meghatározó dokumentumot hagytak jóvá.

Tunisijas sammitā pasaules ietekmīgākās personas apstiprināja divus dokumentus, kuros izklāstīta tālākā secība politiskajām debatēm par vispārējo informācijas sabiedrību.

- A tuniszi vállalás (TC)[2] emlékeztet a genfi elvi nyilatkozatra (GDoP) és a genfi cselekvési tervre (GPoA), és kiáll azon alapvető elvek mellett, amelyekre az információs társadalom közös jövőképe épül. A vezetők megerősítették „az emberközpontú, nem kirekesztő és fejlődésorientált információs társadalom építésére irányuló szándékukat és elkötelezettségüket” [3], amely az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásán alapul, beleértve a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint a információk megismerésének és közlésének szabadságát.

- Tunisijas saistībās (TS)[2] ir atsauce uz Ženēvas Principu deklarāciju ( ŽPD ) un Ženēvas Rīcības plānu ( ŽRP ), un tajās ir arī apstiprināti informācijas sabiedrības vispārējo perspektīvu veidojošie pamatprincipi. Vadošās personas vēlreiz apstiprināja savu „vēlmi un apņemšanos veidot tādu informācijas sabiedrību, kura būtu domāta cilvēkiem, kura būtu visaptveroša un orientēta uz attīstību” [3], ko panāks, ievērojot cilvēktiesības, pamatbrīvības, tostarp vārda brīvību un informācijas saņemšanas un izplatīšanas brīvību.

- Az információs társadalom tuniszi menetrendje ( TAIS) [4] a fő kihívások meghatározásával és teljesítési módjaik bemutatásával ennél is tovább lép. Figyelembe veszi többek között a digitális megosztottság mértékét, és annak különböző, egymást kiegészítő módszerekkel történő felszámolásának szükségességét. Az internet igazgatásával kapcsolatban meghatározza, hogyan lehetne tovább folytatni a vitát. Végezetül bemutatja, hogy a kormányok, a regionális és a nemzetközi szervezetek, valamint más érdekeltek hogyan tehetnek eleget vállalásaiknak.

- Informācijas sabiedrības Tunisijas programma (ISTP)[4] vēl daudz precīzāk ieskicē galveno problemātiku un norāda, kā tā jārisina. Jo īpaši šajā programmā ir atzīts, cik šī digitālā plaisa ir liela un cik būtiski ir to novērst ar dažādiem un savstarpēji papildinošiem risinājumiem. Attiecībā uz interneta pārvaldību ISTP ir izklāstīts, kā jāturpina iesāktās diskusijas. Visbeidzot, programmā ir arī norādīts, kā valdības, reģionu vai starptautiskās organizācijas, kā arī citas ieinteresētās personas var izpildīt savu apņemšanos.

Ez a közlemény a csúcsértekezlet fő eredményeinek értékelését tartalmazza, bemutatja az EU prioritásait, és javaslatokat tesz arra nézve, hogy az EU miként segíthet a csúcsértekezlet utáni időszak feladatainak kijelölésében és végrehajtásában. A Bizottság és az EU egésze a folyamat hajtóereje kíván maradni, és építeni kíván a második fázisban elért sikerekre.

Šajā ziņojumā ir iekļauts galveno sammita rezultātu novērtējums, nosauktas ES prioritātes un izteikti priekšlikumi, kā ES varētu sekmēt WSIS procesa norisi. Komisija un, attiecīgi, visa ES kopumā vēlas turpināt sniegt savu ieguldījumu šā procesa sekmēšanā un nostiprināt otrajā posmā sasniegtos rezultātus.

2. A CSÚCSÉRTEKEZLET EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE

2. WSIS REZULTāTU IZVēRTēJUMS

A csúcsértekezleten valamennyi ENSZ-tagállam részéről egyetértés alakult ki az információs társadalom globális megközelítéséről, amelyet a 2003-as genfi dokumentumokat kiegészítő két végleges dokumentum (TC és TAIS) rögzít.

Sammita laikā tika formulēta vienprātīga nostāja attiecībā uz vispārējo koncepciju ar informācijas sabiedrību saistītos jautājumos , kas kopīga visām ANO dalībvalstīm un kuras pamatā ir divi nobeiguma dokumenti (Tunisijas saistības un Informācijas sabiedrības Tunisijas programma), kas papildina 2003. gadā Ženēvā pieņemtos dokumentus.

Ezzel a csúcsértekezlet megerősítette a demokrácia, a politikai célkitűzések (fenntartható fejlődés, kulturális sokszínűség) és az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok (beleértve a véleménynyilvánítás szabadságát és a szólásszabadságot, valamint a tájékozódás és az információkhoz való hozzáférés szabadságát is) tiszteletben tartása kiemelt fontosságát. Ezek a kérdések elengedhetetlenek ahhoz, hogy az információs és kommunikációs technológiák (IKT) hozzájáruljanak a feltörekvő és a fejlődő országok gazdasági és társadalmi fejlődéséhez.

Tādējādi sammita laikā ir atkārtoti apstiprināts, cik izšķiroša nozīme ir demokrātijai, tādiem politiskajiem mērķiem kā ilgtspējīga attīstība un kultūras daudzveidība, kā arī cik svarīgi ir ievērot cilvēktiesības un pamatbrīvības, tostarp vārda brīvību un uzskatu brīvību, kā arī informācijas saņemšanas un piekļuves informācijai brīvību. Šie ir noteicošie faktori, lai informācijas un komunikāciju tehnoloģijas (IKT) veicinātu ekonomisko un sociālo attīstību nesen izveidotās un jaunattīstības valstīs.

A Bizottság üdvözli ezt a világos és egyhangú nyilatkozatot, amely a tuniszi csúcsértekezletet körülvevő események fényében nyerte el igazán fontosságát. Az említett globális konszenzus alapján a Bizottság határozott erőfeszítéseket fog tenni az IKT-vel történő visszaélések – mint például a világhálón megvalósuló elnyomás, a magánszféra és a magánlevezés titkosságának megsértése – által az emberi jogokra gyakorolt fenyegetések, kockázatok és korlátozások megelőzése és az ellenük való küzdelem érdekében. Ebben a tekintetben a Bizottság szorosan nyomon követi az USA-ban arról folyó vitát, hogyan lehetne megtiltani, hogy egyes vállalatok (internethozzáférés- és internetszolgáltatók, az internetes technológiák szállítói) az elnyomó rezsimeket az információk interneten történő szabad áramlásának korlátozásában támogassák. A Bizottság arra bátorítja az érintett vállalatokat, hogy a nem kormányzati szervezetekkel együttműködve dolgozzanak ki magatartási kódexet erre az alapvető fontosságú kérdésre vonatkozóan.

Komisija atzinīgi novērtē šo skaidro un neapstrīdamo nostādni, kas kļūst vēl nozīmīgāka, ņemot vērā notikumus, kas norisinās līdztekus Tunisijas sammitam. Pamatojoties uz šo vispārējo vienprātīgo nostāju, Komisija netaupīs pūļu, lai novērstu draudus, risku un cilvēktiesību neievērošanu un reaģētu uz šādu pārkāpumu gadījumiem, kas izriet no tādiem ļaunprātīgiem IKT izmantojumiem kā represīvas darbības internetā un privātuma un privātās sarakstes pārkāpumi. Šajā jautājumā Komisija uzmanīgi seko ASV notiekošajām diskusijām par to, kādā veidā uzņēmējsabiedrībām (interneta piekļuves nodrošinātājiem un interneta pakalpojumu sniedzējiem, kā arī interneta tehnoloģiju operatoriem) liegt iespēju sadarboties ar represīvām struktūrām un ierobežot brīvu informācijas apriti internetā. Komisija sniedz savu atbalstu, lai iesaistītie uzņēmumi ciešā sadarbībā ar NVO piedalītos rīcības kodeksa izstrādē šajā tik ļoti svarīgajā jautājumā.

A digitális megosztottság leküzdéséről[5] és a sebezhető csoportok, mint például az idősek és a különleges szükségletekkel rendelkező személyek támogatásáról kiegyensúlyozott megállapodás született. Ez bátorítja olyan programok elfogadását, amelyek segítik a fejlődő országokat az IKT előnyeinek kiaknázásában, hogy elérjék az ENSZ millenniumi fejlesztési céljait. Mindezt össze kell kapcsolni az IKT-infrastruktúrákba történő beruházások és a verseny elősegítésére szolgáló jogi környezet kialakításával, valamint új alkalmazások és szolgáltatások kifejlesztésével. A Bizottság teljes mértékben támogatja nemzetközi szinten ezt a megközelítést.

Ir panākta līdzsvarota vienošanās, lai pārvarētu digitālo plaisu[5] un lai atbalstītu tādas cilvēku grupas, par kurām parasti domāts vismazāk, piemēram, vecākā gadagājuma cilvēkus un cilvēkus ar īpašām vajadzībām. Ar šo vienošanos paredz sekmēt tādu programmu pieņemšanu, kas izstrādātas, lai palīdzētu jaunattīstības valstīm produktīvi izmantot informācijas un komunikāciju tehnoloģijas un sasniegt ANO noteiktos Tūkstošgades attīstības mērķus (TAM). Lai to panāktu, līdztekus ir arī jāattīsta tiesiskā vide, kas veicinātu konkurētspēju un sekmētu ieguldījumus IKT infrastruktūrā, un jāizstrādā jauni lietojumi un pakalpojumi. Komisija pilnībā atbalsta šādu stratēģiju starptautiskā mērogā.

Ezenkívül a Bizottság támogatja a digitális szolidaritási menetrendet is, amely a fejlődő országok által a finanszírozási forrásokhoz történő hozzáféréssel kapcsolatban kifejezett aggodalmakkal foglalkozik a partnerországok részvételével zajló programokon és projekteken – beleértve a magánszektorral és a civil társadalommal létrehozott partnerségeket is – keresztül. Az EU azáltal helyez nagyobb hangsúlyt az IKT-nek a millenniumi célok eléréséhez történő hozzájárulására, hogy a meglévő mechanizmusokban figyelembe veszi a digitális szolidaritási menetrendet, és segíti a fejlődő országok döntéshozóit ezen eszközök minél jobb kihasználásában. A Digitális Szolidaritási Alapra vonatkozóan: a Bizottság tudomásul veszi ezt a nem kormányközi jellegű kezdeményezést, amely innovatív módon vonja be a helyi hatóságokat és más érdekelt feleket a digitális megosztottság elleni küzdelembe.

Turklāt Komisija atbalsta Digitālās solidaritātes darba kārtību , kurā tiek izskatītas jaunattīstības valstu paustās bažas par piekļuvi finansējumam, izmantojot virkni programmu un projektu, kuros iesaistītas partnervalstis, tostarp partnerattiecības ar privāto sektoru un pilsonisko sabiedrību. ES piešķirs lielāku nozīmi IKT potenciālam, kam ir liela nozīme tūkstošgades mērķu sasniegšanā, risinot Digitālās solidaritātes darba kārtībā iekļautos jautājumus jau pastāvošajos mehānismos un palīdzot jaunattīstības valstu lēmējstruktūrām maksimāli efektīvi izmantot šos instrumentus. Attiecībā uz Digitālās solidaritātes fondu Komisija ievēro iniciatīvu, kas nav starpvaldību iniciatīva, bet gan novatoriskā veidā iesaista pašvaldības un citas digitālās plaisas novēršanā ieinteresētās personas.

Az internet igazgatására vonatkozóan sikerült kompromisszumot találni. A kompromisszumkeresés során az EU jelentette az egyik fő hajtóerőt. Az EU javaslatainak megfogalmazása hozzájárult a többi küldöttség eltérő álláspontjainak közelebb hozásához, különösen a két legfontosabb kérdésben:

Interneta pārvaldības jautājumā ir rasts kompromiss. Eiropas Savienība ir bijusi viens no galvenajiem dzinējspēkiem šā kompromisa sasniegšanā. ES priekšlikumu formulējums panāca citu delegāciju atšķirīgo nostāju samierināšanu jo īpaši divos svarīgākajos jautājumos.

- Az EU az előkészületek folyamán mindvégig hangsúlyozta, hogy a kormányok konkrét feladatokkal és felelősséggel rendelkeznek polgáraik irányában, és szerepüknek elsősorban a legfontosabb közpolitikai kérdésekre kell összpontosítania, kizárva a napi szintű részvételt. A csúcsértekezlet magáévá tette ezt az álláspontot, és elismerte, hogy fokozott együttműködésre van szükség annak érdekében, hogy a kormányok egyenlő feltételekkel tehessenek eleget az internettel kapcsolatos nemzetközi közpolitikai kérdésekhez kapcsolódó feladataiknak.

- Visa sagatavošanas procesa gaitā ES nepārtraukti uzsvēra, ka valdībām ir īpaša misija un atbildība attiecībā uz saviem pilsoņiem un ka šai misijai būtu koncentrēti jāizpaužas sabiedriskās kārtības pamatjautājumos, izslēdzot jebkāda veida iesaistīšanos ikdienas darbībās. WSIS ir pārņēmusi šo nostāju, atzīstot, ka ir nepieciešama pastiprināta sadarbība , lai valdības, kas atrodas vienādā situācijā, varētu īstenot savu misiju un pienākumus ar internetu saistītajos starptautiskās sabiedrības kārtības jautājumos.

- Ezenkívül a TAIS alapokat fektetett le egy Internetigazgatási Fórum létrehozásához, amely nem más, mint az érdekeltek részvételével zajló többoldalú szakpolitikai párbeszéd – egy másik, az EU által a tuniszi csúcsértekezlet előkészületei során javasolt újfajta megközelítés jegyében.

- Turklāt Informācijas sabiedrības Tunisijas programma ir pamats Interneta pārvaldības foruma izveidei, kas būs jauns forums daudzpusēji ieinteresēto personu politiskajam dialogam. Arī šo pieeju Tunisijas sammita sagatavošanas darbu laikā ierosināja ES.

Ezért a csúcsértekezlet során elért eredmények az EU szempontjából sikernek tekinthetők, amennyiben tükrözik az EU által egyebek mellett a csúcsértekezlet második szakaszához kapcsolódó előző bizottsági közleményben[6], az információs társadalomról szóló európai parlamenti állásfoglalásban[7], valamint a 2005. június 27-i tanácsi következtetésekben[8] már kifejtett álláspontokat.

Tādējādi WSIS rezultāti, raugoties no ES viedokļa, ir viennozīmīgi pozitīvi. Tajos atspoguļojas nostājas, kas konkrēti paustas iepriekšējos Komisijas paziņojumos par ES ieguldījumu WSIS otrajā posmā[6], Eiropas Parlamenta rezolūcijā par informācijas sabiedrību[7] un Padomes 2005. gada 27. jūnija secinājumos[8].

3. A CSÚCSÉRTEKEZLETET KÖVETő IDőSZAK FELADATAI

3. WSIS NORISES TURPINāJUMS

A csúcsértekezlet eredményeinek valóra váltása érdekében a Bizottság azt javasolja, hogy az EU szakpolitikái vegyék figyelembe a csúcsértekezleten megfogalmazott javaslatokat, különösen az információs társadalom, a kutatás-fejlesztés (K+F), a gazdasági és politikai együttműködés, valamint a fejlesztési segélyek területén. Ennek során az EU a saját információs társadalmi szakpolitikájához tartozó stratégiai keret, az i2010 kezdeményezés kapcsán szerzett tapasztalataira is építhet.

Lai īstenotu WSIS rezultātus, Komisija ierosina, ka ES politiskajās iniciatīvās būtu jāņem vērā sammita laikā paustie ierosinājumi, jo īpaši informācijas sabiedrības, pētniecības un attīstības ( R&D ), ekonomiskās un politiskās sadarbības, kā arī atbalsta attīstībai jomās. Šādā veidā ES varētu pilnveidot savu pieredzi atbilstīgi tās stratēģijai attiecībā uz informācijas sabiedrību, proti, i2010 iniciatīvu.

A 2005 júniusában elfogadott i2010 kezdeményezés[9] három fő cselekvési irányt határoz meg, amelyek lehetővé teszik az EU számára az IKT tömeges alkalmazásából és a technológiai konvergencia legújabb hullámaiból adódó előnyök kiaknázását, miközben a következő módokon biztosítaná a közérdekű politikai célkitűzések, mint például a kulturális sokszínűség elérését:

i2010 iniciatīvā (2005. gada jūnijs) [9] raksturotas trīs galvenās darbības līnijas, kā ES varētu visproduktīvāk izmantot IKT straujo izplatīšanos un tehnoloģiskās konverģences jaunākās tendences un vienlaikus nodrošinātu tādu sabiedrības interešu mērķu sasniegšanu kā kultūras daudzveidība,

- nyitott és versengő, egységes EU-piac létrehozásával az információs társadalommal és a médiával összefüggő szolgáltatások számára;

- izveidojot atvērtu un konkurētspējīgu ES informācijas sabiedrības un plašsaziņas pakalpojumu vienoto tirgu;

- az IKT-ra irányuló kutatásokra fordított finanszírozás jelentős növelésével az EU-ban;

- ES būtiski palielinot ieguldījumus IKT izpētē;

- egy befogadó európai információs társadalom kialakulásának előmozdításával, különös figyelemmel a földrajzi és társadalmi szinten egyaránt jelen lévő digitális megosztottsággal összefüggő tevékenységekre.

- veicinot visaptverošas Eiropas informācijas sabiedrības izveidi, kur uzmanības lokā būtu darbības, kas saistītas ar digitālās plaisas novēršanu gan ģeogrāfiskajā, gan sociālajā plānā.

3.1. A digitális megosztottság leküzdése

3.1. Digitālās plaisas novēršana

A tuniszi csúcsértekezlet felismerte az IKT-ben rejlő előnyöket, és azt, hogy a technológiai fejlődés milyen módon tudja átalakítani az emberek tevékenységét. Az internet különösen fontos tényezővé válik abban, hogy a helyi közösségek vállalkozásokat vonzzanak a térségbe, egészségügyi szolgáltatásokat biztosítsanak, illetőleg fejlesszék az oktatást és a kormányzati szolgáltatásokhoz történő hozzáférést. Ebben a tekintetben a Bizottság szorosan figyelemmel fogja kísérni az internet semleges jellegét megkérdőjelező próbálkozásokat.

Tunisijas sammita laikā tika atzītas tās priekšrocības, ko cilvēkiem var sniegt IKT, kā arī tas, kā ar šādām tehnoloģijām var pārveidot cilvēku darbības. Jo īpaši internets ir kļuvis par to efektīvo līdzekli, ar kura starpniecību vietējās kopienas piesaista uzņēmējus, nodrošina veselības aprūpi, uzlabo izglītību un piekļuvi valsts dienestiem. Šajā jautājumā Komisija uzmanīgi sekos centieniem apšaubīt interneta neitralitāti.

3.1.1. Az EU belső tapasztalata

3.1.1. ES iekšējā pieredze

A Bizottság a közelmúltban fogadta el az EU belső, földrajzi értelemben vett megosztottságával foglalkozó, A széles sávú szakadék áthidalása[10] című közleményt. A dokumentum bemutatja, hogy míg a széles sávú hozzáférés általában serkenti a gazdasági növekedést, a távoli és vidéki területek profitálhatnak a legtöbbet a széles sávú hozzáférés elterjedéséből, mivel ennek révén csökkennek az alacsony népsűrűség és a fő gazdasági központoktól való földrajzi távolság hátrányai.

Komisija nesen pieņēma ziņojumu par atšķirību izlīdzināšanu platjoslas pakalpojumu jomā[10] , kurā īpaša uzmanība tika veltīta ES iekšējai ģeogrāfiskajai šķirtnei. Neskatoties uz to, platjoslas komunikācijas veicina vispārēju saimniecisko izaugsmi, šajā ziņojumā atklājas, ka tieši attālie un lauku rajoni ir tie, kuros būtu vislielākie ieguvumi no platjoslas komunikāciju izvēršanas, jo tas mazinātu mazapdzīvotības problēmu un ģeogrāfisko nošķirtību no galvenajiem ekonomiskās darbības centriem.

Ezen túlmenően az i2010 egyik fő témája az elektronikus hozzáférhetőség[11]. A tervezett intézkedések az elektronikus hozzáférhetőség terén folyó K+F-tevékenységekre (webes hozzáférés, „mindenki számára történő tervezés” és segítő technológiák) építenek, és a közbeszerzésre, a tanúsításra, valamint az elektronikus hírközléshez kapcsolódó jogszabályokra vonatkozó kérdésekkel foglalkoznak.

Turklāt e-pieejamība ir galvenais temats i2010 iniciatīvā[11]. Pārdomāta rīcība papildina jau notiekošās darbības saistībā ar e-pieejamību pētniecības un attīstības jomā (tīmekļa pieejamība, „visiem paredzēta projektēšana” un atbalsta tehnoloģijas), kā arī izskata jautājumus par publisko iepirkumu, sertifikāciju un elektronisko komunikāciju reglamentējošajiem aktiem.

Az informatikai készségekkel kapcsolatos tevékenység előmozdítására, az érdekelt felek közötti nyílt párbeszéd elősegítése és a több érintett fél részvételével létrehozott partnerségek és kezdeményezések előmozdítása érdekében a Bizottság létrehozta az Informatikai Készségek Európai Fórumát [12].

Nolūkā stimulēt ar e-prasmēm saistīto jautājumu risinājumus Komisija izveidoja Eiropas E-prasmju forumu , lai radītu labvēlīgus apstākļus atvērtam dialogam starp ieinteresētajām personām un veicinātu daudzpusēji ieinteresēto personu partnerattiecības un iniciatīvas[12].

3.1.2. Az EU nemzetközi szintű tevékenysége

3.1.2. ES iniciatīvas starptautiskajā mērogā

Nemzetközi szinten az EU a belső tapasztalatait a gazdasági és fejlesztési együttműködést szolgáló külpolitikáján keresztül osztja meg a külvilággal.

Starptautiskā mērogā ES dalās pieredzē, ko tā guvusi, īstenojot savu ārpolitiku ekonomikas un attīstības sadarbības jomā.

A Latin-Amerikával (@LIS)[13], a szomszédos országokkal, köztük a földközi-tengeri régióval (EUMEDIS)[14], valamint a feltörekvő gazdaságokkal (Brazília, Dél-Afrika, India, Kína) az információs társadalomról jelenleg folytatott párbeszéd biztosítja azt a fórumot, ahol az EU adott esetben előmozdítja a csúcsértekezlet javaslatainak végrehajtását. A következő lehetőséget az EU és a latin-amerikai és karibi országok közötti, Lisszabonban tartandó találkozó biztosítja.[15]

Pašreiz risinātie informācijas sabiedrības dialogi ar Latīņameriku (@LIS)[13], kaimiņvalstīm, tostarp Vidusjūras reģionu , (EUMEDIS)[14], kā arī ar „jaunajām ekonomikām” (Brazīliju, Dienvidāfriku, Indiju, Ķīnu) ļauj noteikt, kur vajadzības gadījumā ES sekmēs WSIS rekomendācijas. Nākamā iespēja ir ES un Latīņamerikas un Karību jūras valstu tikšanās, kas notiks Lisabonā[15].

Az EU külkapcsolataiban az egyik fő újdonság az „ új Afrika-stratégiában” [16] az infrastruktúra terén javasolt partnerség. A Tizedik Európai Fejlesztési Alap (EDF), a fejlesztési bankok és a magánszektor finanszírozásával támogatott partnerség kiterjed a pánafrikai szintű elektronikus hírközlésre egyrészt a vidéki területeken, másrészt a fegyveres konfliktusok utáni helyzetekben, a határokon keresztüli hírközlésre, illetve minden olyan esetre, ahol a piac nem nyújt megfelelő szolgáltatást.

Vēl viens jaunievedums ES ārējās attiecībās ir Infrastruktūras partnerība , ko ierosināja ar jauno „Āfrikas stratēģiju” [16]. Izmantojot 10. Eiropas Attīstības fonda (EAF), attīstības banku un privātā sektora piešķirtos līdzekļus, šī infrastruktūras partnerība attieksies uz elektroniskajām komunikācijām lauku apgabalos visas Āfrikas mērogā, pēckonfliktu vidē, pārrobežu sadarbības veicināšanai, vai jebkurā citā gadījumā, kad tirgus to nenodrošina.

A EU–Afrika partnerség Afrika saját felelősségének elvén alapul, és külösen az alábbaiakra terjed ki:

Šī ES un Āfrikas partnerība darbosies atbilstīgi Āfrikas atbildības principam un jo īpaši attieksies uz šādām jomām.

- Stratégia és szabályozás: segítségnyújtás a liberalizált távközlési piacokra történő áttérés igazgatásában a hálózatok összekapcsolásának és a szolgáltatások interoperabilitásának elősegítése, a távközlési költségek csökkentésének és az új technológiák bevezetésének előmozdítása érdekében. Ez magában foglalja az oktatást, a műszaki segítségnyújtást, valamint a helyes gyakorlat megosztását a regionális politika alakítóival és a szabályozókkal.

- Stratēģija un regulējums: palīdzības pasākumi pārejas uz liberalizētiem telekomunikāciju tirgiem īstenošanai, lai atvieglinātu tīklu savienojamību un pakalpojumu savstarpēju izmantojamību, vienlaikus sekmējot telekomunikāciju izmaksu samazināšanos un jaunu tehnoloģiju ieviešanu. Šajos pasākumos ietilptu arī apmācība, tehniskā palīdzība un pieredzes apmaiņa par labāko praksi ar reģiona politikas veidotājiem un regulatoriem.

- Technológiailag semleges széles sávú távközlési hálózatok , az Afrikai Unió Bizottsága (AUC) és az Afrika fejlesztésére szolgáló új partnerség (NEPAD) javaslatának megfelelően.

- Tehnoloģiski neitrāli platjoslas telekomunikāciju tīkli , kā to ierosina Āfrikas Savienības komisija ( AUC ) un Jaunā partnerība Āfrikas attīstībai ( NEPAD ).

- Nem kereskedelmi célú pánafrikai elektronikus szolgáltatások kifejlesztése , mint például az AUC és tagállamai közigazgatási szerveinek, valamint a regionális gazdasági közösségek közötti elektronikus kormányzati szolgáltatások, elektronikus tanulás, teleorvoslás.

- Tādu nekomerciālu Āfrikas mēroga elektronisko pakalpojumu attīstīšana kā e-pārvaldība starp AUC , tas dalībvalstu administrācijām un reģionālajām ekonomiskajām kopienām, e-mācības, tālmedicīna.

- Kutatási és oktatási hálózatok: ezek célja az afrikai nemzeti kutatási és oktatási hálózatok közötti kapcsolat javítása és összekapcsolásuk az EU GÉANT2 hálózatával. Ez az afrikai kutatókat a globális kutatói közösségekbe integrálná, és korlátozná az „agyelszívást”.

- Pētniecības un izglītības tīkli: mērķis ir uzlabot Āfrikas valsts pētniecības un izglītības tīklu savstarpējo savienojamību un tos sasaistīt ar Eiropas Savienības GÉANT2 tīklu. Šādā veidā varētu integrēt Āfrikas zinātniekus vispasaules zinātnieku aprindās un mazināt intelektuālā darbaspēka emigrāciju.

Az infrastruktúra terén létrehozandó partnerséget egy, a kilencedik EDF hatálya alatt az AKCS-országok számára létrehozott IKT-program készíti elő, 20 millió €-t biztosítva a szabályozási keretek megvalósítására, az IKT szempontjainak más ágazatokban történő érvényesítésére, valamint kapacitásépítésre.

Infrastruktūras partnerību sagatavo ĀKK IKT Programma 9. Eiropas Attīstības fonda satvarā, kas nodrošina 20 miljonu euro finansējumu, lai atbalstītu tiesiskā regulējuma ieviešanu, IKT novirzīšanu citās nozarēs un resursu palielināšanu.

A kapacitásépítés ezenkívül kulcsfontosságú szerepet játszik a digitális megosztottság leküzdése érdekében folytatott küzdelemben. A tuniszi csúcsértekezlet során a Bizottság az ipari szereplőkkel együttműködve sikeres szimpóziumot szervezett az informatikai készségekről a több érintett féllel alkotott partnerségek és a szükséges készségek megszerzésének előmozdítása érdekében. Az emberek felvértezése informatikai készségekkel előfeltétele a helyi gazdasági fejlődésnek.

Turklāt resursu palielināšanai ir izšķiroša nozīme digitālās plaisas novēršanā. Tunisijas sammita laikā Komisija sadarbībā ar nozaru pārstāvjiem organizēja veiksmīgu simpoziju par e-prasmēm , lai sekmētu daudzpusēji ieinteresēto personu partnerattiecību nodibināšanu un vajadzīgo prasmju iegūšanu. Sniegt cilvēkiem iespējas e-prasmju iniciatīvu ceļā —tas ir priekšnoteikums, no kā ir atkarīga vietējās ekonomikas attīstība.

A karibi és a csendes-óceáni régióra vonatkozóan hasonló intézkedések állnak megfontolás alatt, mivel a hírközlési infrastruktúrához történő kapcsolódás és az IKT használata igen előnyös lehet mindkét régió gazdasága számára.

Līdzīgas darbības apsver arī attiecībā uz Karību jūras un Klusā okeāna valstu reģioniem , jo pievienošanās komunikāciju infrastruktūrai un IKT izmantojums var būt ļoti vērtīgs ekonomiskās darbības veicināšanai abos minētajos reģionos.

3.1.3. Nemzetközi együttműködés a kutatás-fejlesztés terén

3.1.3. Starptautiskā sadarbība pētniecības un attīstības jomā

A K+F fontosságát a csúcsértekezlethez kapcsolódó összes dokumentum hangsúlyozza. Korábbi közleményeiben a Bizottság is kiemelte az IKT terén folytatott nemzetközi együttműködés szükségességét annak érdekében, hogy a fejlődő országok könnyebben hozzájussanak az új technológiákhoz. A hatodik kutatási-fejlesztési keretprogram legutóbbi felhívása a nemzetközi együttműködésre vonatkozik.[17]

Pētniecības un attīstības nozīme ir spilgti akcentēta visos WSIS dokumentos. Savos iepriekšējos ziņojumos Komisijas uzsvēra, cik vajadzīga ir starptautiskā sadarbība IKT jomā, lai nodrošinātu jaunattīstības valstīm vienkāršāku piekļuvi jaunajām tehnoloģijām. Jaunākais uzaicinājums atbilstīgi 6. Pētniecības un attīstības pamatprogrammai ir orientēts uz starptautisko sadarbību[17].

A következő európai K+F-keretprogramban (2007–2013) jóval nagyobb hangsúlyt kap a nemzetközi együttműködés: minden tevékenység megnyílik a harmadik országokból származó kutatók előtt, és egyes országokra, illetve országcsoportokra irányuló célzott koordinációs cselekvésekre is sor kerül. Ez számottevő új lehetőségeket fog kínálni. Az együttműködés lehetséges területei: korai előrejelző rendszerek, katasztrófa- és válsághelyzeti válaszmechanizmusok, az alacsony költségű technológiák révén az IKT hozzájárulása a szegénység elleni küzdelemhez, prioritást élvező alkalmazások és rendszerintegráció.

Saskaņa ar nākamo Eiropas Pētniecības un attīstības pamatprogrammu 2007. -2013. gadam starptautiskā sadarbība tiks nostiprināta, paverot visu darbību iespējas ārpuskopienas valstu zinātniekiem un īstenojot pārdomātu koordinēšanu, kuras mērķis ir konkrētas valstis vai valstu grupas. Šādi tiktu pavērtas jaunas, būtiskas iespējas. Iespējamās sadarbības jomas būtu: agrā brīdinājuma sistēmas, katastrofu un reaģēšanas mehānismi krīzes situācijās, IKT ieguldījums nabadzības apkarošanā, piedāvājot rentablas tehnoloģijas, prioritārie lietojumi un sistēmu integrācija.

3.2. Az internettel kapcsolatos kérdések

3.2. Ar internetu saistītie jautājumi

3.2.1. Az internet igazgatása

3.2.1. Interneta pārvaldība

Az intenet igazgatásával foglalkozó munkacsoport munkájára építve a TAIS meghatározza az intenet igazgatásának munkadefinícióját[18]. Ezenkívül a TAIS számos olyan kulcsfontosságú közpolitikai célkitűzést is kiemel, amelyekkel globális szinten kell foglalkozni, kezdve több, fejlesztéssel kapcsolatos kérdéssel, egészen annak a felismeréséig, hogy az internet stabilitásának, biztonságának és folyamatos működésének biztosítása érdekében az összes kormánynak egyenlően kell tudnia részt venni az internet igazgatásában. A menetrend egyebek mellett kifejezetten utal arra, hogy számos olyan, nagy figyelmet igénylő közpolitikai kérdés van, amelyekkel a jelenlegi mechanizmusok nem foglalkoznak kellőképpen, és felismeri a fokozott együttműködés jövőbeni szükségességét e hiányosság kiküszöbölése érdekében. A fokozott együttműködés arra fog törekedni, hogy a kormányzatok egyenlő feltételekkel tehessenek eleget a nemzetközi közpolitikai kérdésekhez kapcsolódó feladataiknak. A Bizottság kiemeli az (ICANN) eddig végzett alapvető és pozitív szerepét az internet napi igazgatásában. A Bizottság erőteljesen támogatta az ICANN létrehozását és működését.

Turpinot Interneta pārvaldības darba grupas paveikto, Informācijas sabiedrības Tunisijas programmā ir izklāstīta Interneta pārvaldības definīcija[18]. Turklāt ISTP ir akcentēts plašs spektrs galveno sabiedriskās kārtības mērķu, kas jāizskata vispasaules mērogā, sākot no jautājumiem saistībā ar attīstību līdz atziņai, ka visām valdībām ir vienlīdz jāpiedalās interneta pārvaldībā, lai nodrošinātu interneta stabilitāti, drošību un nepārtrauktību. Cita starpā programmā ir nepārprotami noteikts, ka ir vairāki sabiedriskās kārtības jautājumi, kuriem ir obligāti jāpievērš uzmanība un ko pašlaik pastāvošie mehānismi pilnībā nav atrisinājuši, un ir atzīta nepieciešamība nākotnē izveidot pastiprinātu sadarbību , lai novērstu šīs nepilnības. Šādas pastiprinātas sadarbības nolūks būs nodrošināt, ka valdības līdztiesīgi var pildīt savu misiju un pienākumus starptautiskās sabiedriskās kārtības jautājumos. Komisija akcentē Internet nosaukumu un numurpiešķires korporācijas ( ICANN ) izšķirošo un pozitīvo nozīmi, kāda tai līdz šim ir bijusi, veicot interneta ikdienas pārvaldību. Komisija aktīvi atbalstīja ICANN izveidi un darbību.

A TAIS alapján az ENSZ főtitkára a több érintett fél részvételével folytatott párbeszéd előmozdítása és elősegítése érdekében összehívta az új Internetigazgatási Fórum (IGF) első ülését. Az ülést 2006. október 30. és november 2. között tartják Athénban. Az ülést a főtitkár által kijelölt, fele részben a kormányok, fele részben a civil társadalom és a magánszektor képviselőiből álló tanácsadó csoport készíti elő. A tanácsadó csoport első alkalommal május 22. és 23. között Genfben ülésezik. Fontos kihangsúlyozni, hogy az IGF nem lép egyetlen meglévő szervezet helyébe sem, és nem rendelkezik felügyeleti funkcióval.

Atbilstoši ISTP ANO Ģenerālsekretārs ir sasaucis pirmo Interneta pārvaldības foruma (IPF) sanāksmi, lai sekmētu un vienkāršotu daudzpusēji ieinteresēto personu dialogu. Šī sanāksme notiks Atēnās, no 2006. gada 30. oktobra līdz 2. novembrim. To sagatavos ģenerālsekretāra ieceltā padomdevēja grupa, kuru veidos valdību, pilsoniskās sabiedrības un privātā sektora pārstāvji. Pirmā padomdevējas grupas tikšanās ir plānota 22., 23. maijā Ženēvā. Ir būtiski akcentēt, ka IGF darbība neaizstās nevienu jau pastāvošu kārtību, ne arī pildīs kādas uzraudzības funkcijas.

Az EU sikeresen meggyőzte partnereit, hogy a menetrendben kihangsúlyozzanak bizonyos közpolitikai prioritásokat, mint például a szólásszabadságot, a tájékozódás szabadságát, az adatvédelmet, a biztonságot és a kéretlen elektronikus levelek elleni küzdelmet. A menetrend egyértelműen előírja, hogy az internet stabilitása és biztonsága, az internetes bűnözés és a kéretlen elektronikus levelek elleni küzdelem során tiszteletben kell tartani a magánéletet és a szólásszabadságot. A Bizottság továbbra is aktívan nyomon követi e céltkitűzések megvalósulását, és támogatja és előmozdítja különösen a következő két folyamatot:

ES ir izdevies pārliecināt savus partnerus, ka programmā ir svarīgi akcentēt tādas galvenās sabiedriskās kārtības prioritātes kā vārda brīvība un piekļuves informācijai brīvība, datu aizsardzība, drošība, kā arī cīņa pret surogātpastu. Programmā ir arī skaidrots, ka, īstenojot pasākumus interneta stabilitātes un drošības garantēšanai, kibernoziegumu apkarošanai un surogātpasta izskaušanai, ir jāievēro privātuma un vārda brīvības principi. Komisija turpinās aktīvi iestāties par šiem mērķiem un jo īpaši atbalstīt un veicināt divus jauniesāktos procesus.

- Az IGF -fel kapcsolatban az EU üdvözölné, ha a munka konkrét területekre összpontosulna. Az első ülésre vonatkozóan a kéretlen elektronikus levelek és a kapcsolódó biztonsági kérdések, valamint a többnyelvűség alkalmas és fontos témakörök lennének. Az EU szemszögéből ezek a kérdések miden országra nézve fontosak, gazdasági fejlettségtől függetlenül. Ezeket a témaköröket számos más érdekelt is javasolta. Minthogy a tuniszi csúcsértekezlet hangsúlyozta a digitális megosztottság leküzdésének fontosságát, az EU üdvözölné továbbá, ha a fejlődő országok javaslatokat tennének a számukra különösen fontos témákra vonatkozóan. Ezenkívül kulcsfontosságú célkitűzés, hogy az európai érdekeltek nagy számban legyenek jelen az IGF első ülésén.

- Attiecībā uz IPF , ES atzinīgi novērtētu skaidri definētu kompetences jomu. Pirmās sanāksmes laikā būtu lietderīgi izskatīt tādus aktuālus tematus kā surogātpasta izplatīšana un radniecīgi ar drošību saistīti jautājumi, kā arī daudzvalodības aspekti. Raugoties no ES perspektīvas, šie temati ir būtiski visām valstīm, neatkarīgi no to saimnieciskās attīstības līmeņa. Šo jautājumu izskatīšanu ierosināja arī daudzas citas ieinteresētās personas. Ņemot vērā Tunisijas sammita laikā akcentēto nepieciešamību mazināt digitālo plaisu, ES ļoti atzinīgi novērtētu arī jaunattīstības valstu iniciatīvas, lai aktualizētu citus šīm valstīm īpaši svarīgus papildu tematus. Turklāt galvenais mērķis būtu panākt, lai pirmajā IPF tikšanās reizē būtu pārstāvēts iespējami lielāks skaits ieinteresēto personu no Eiropas.

- A fokozott együttműködés egyike a TAIS legkritikusabb és legnehezebb kérdéseinek, mint ahogy ezt az is jelzi, mennyi időre volt szüksége a főtitkárnak megbízatása teljesítéséhez. A nemzetközi közösségben számos különböző vélemény él egymás mellett; néhányan közvetlenebb kormányzati szerepvállalást szorgalmaznak, mások beérik azzal, ha a kormányok nagyobb mozgásteret kapnak az internet alapvető igazgatási funkcióit ellátó szervezetekben. Az EU a COREPER 2005. november 9-i következtetéseiben már megfogalmazta, mely főbb területeken látja indokoltnak a fokozott együttműködést, különösen azzal kapcsolatban, hogy az együttműködésnek áramvonalasnak és hatékonynak kell lennie. A Bizottság továbbra is szorosan együttműködik az EU-tagállamokkal a folyamathoz kapcsolódó konkrét javaslatok meghatározásában. Az USA azonban az EU-hoz viszonyítva szűkebben értelmezni a tuniszi konszenzust.

- Pastiprināta sadarbība ir viens no viskritiskākajiem un sarežģītākajiem ISTP jautājumiem, par ko liecina arī ilgais laiks, kas vajadzīgs ģenerālsekretāram savu pilnvaru izpildei. Starptautiskajā sabiedrībā pastāv plaša viedokļu daudzveidība, kas pārstāv gan tādu nostāju, atbilstoši kurai būtu vēlama tiešāka valdības iesaistīšanās, gan uzskatu, ka pietiek ar to, ka valdībām jautājumos par interneta pārvaldības pamata funkcijām piešķir vairāk rīcības iespēju jau pastāvošajās attiecīgajās organizācijās. ES jau ir formulējusi savus uzskatus par galvenajām pastiprinātās sadarbības jomām COREPER 2005. gada 9. novembra secinājumos; jo īpaši tiek akcentēts, ka šai sadarbībai jābūt vienkāršai un efektīvai. Komisija turpinās ciešo sadarbību ar ES dalībvalstīm, lai apzinātu turpmākus konkrētus priekšlikumus jau iesāktā procesa sekmēšanai. Taču jāpiebilst, ka ASV Tunisijas programmas vienprātīgo nostāju interpretē daudz šaurāk nekā ES.

3.2.2. Az internet és más IKT-hálózatok biztonsága és stabilitása

3.2.2. Interneta un citu IKT tīklu drošība un stabilitāte

A TAIS hangsúlyosan foglalkozik az internet és más IKT-hálózatok biztonságával és stabilitásával. A kormányok között különböző területeken, például a kéretlen elektronikus levelek elleni küzdelem[19] terén már meglévő együttműködésre is pozitív hatással lehet, ha a folyamat globális szintű, fokozott együttműködés részeként zajlik. Az IKT használatánval kapcsolatos bizalom és biztonság javítása érdekében a TAIS az internetes biztonság globális kultúrájának kialakítását szorgalmazza. A dokumentum megállapítja, hogy az internetes biztonság kérdéseiben közmegegyezésre van szükség, és együtt kell működni a tájékoztatás, a biztonsággal kapcsolatos információk összegyűjtésének és terjesztésének, valamint a helyes gyakorlat minden érintett fél közötti cseréjének elősegítésére vonatkozóan.

Interneta un citu IKT tīklu drošība un stabilitāte ISTP tiek īpaši uzsvērta. Jau esošo valdību sadarbību tādās jomās kā surogātpasta apkarošana[19] var labvēlīgi rosināt, ja šo jautājumu izskata pastiprinātas sadarbības kontekstā vispasaules mērogā. Lai veidotu IKT uzticamību un drošumu, ISTP ir izteikts aicinājums uz vispārēju kiberdrošības kultūru. Tiek pausta nepieciešamība panākt vispārēju izpratni jautājumos par interneta drošību un pilnveidot sadarbību tā, lai sekmētu ārējas iniciatīvas, ar drošību saistītas informācijas apkopošanu un izplatīšanu, kā arī paraugprakses apmaiņu starp visām ieinteresētajām personām.

Ez a témakör az i2010 által meghatározott szakpolitikai prioritások részét képezi. Az EU 2004-ben létrehozta az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséget (ENISA) annak érdekében, hogy biztosítsa ezen a területen a belső piac megfelelő működését. A Bizottság úgy véli, hogy az ENISA az együttműködés és az információk, illetőleg az ajánlott gyakorlati megoldások mind Európán belüli, mind Európa és a világ többi része közötti cseréjének hasznos központja lesz.

Šis temats ietilpst i2010 iniciatīvā izklāstītajās politiskajās prioritātēs. ES 2004. gadā pieņēma lēmumu izveidot Eiropas Tīkla un informācijas drošības aģentūru ( ENISA ), lai palīdzētu nodrošināt pareizu šīs jomas iekšējā tirgus darbību. Komisija uzskata, ka ENISA kļūs par efektīvi funkcionējošu sadarbības, kā arī informācijas un ieteicamās prakses apmaiņas centru gan Eiropas mērogā, gan veidojot Eiropas sadarbību ar pārējo pasauli.

Ezzel a témával a Bizottság is foglalkozni fog a 2006-ban közzétenni tervezett, átfogó szakpolitikai dokumentumsorozatában, amely magában foglalja majd az elektronikus hírközlés biztonságának fokozásával foglalkozó stratégiát, valamint ezt követően a tervek szerint konkrét kezdeményezéseket a kéretlen elektronikus levelek, a kémprogramok (spyware) és a rosszindulatú szoftverek (malware) elleni küzdelem érdekében. Az internetes bűnözéssel egy külön bizottsági közlemény foglalkozik majd.

Vēl sīkāk Komisija šo jautājumu izskatīs virknē politisko dokumentu, kas plānoti 2006. gadā, tostarp elektronisko sakaru drošības pastiprināšanas stratēģijā, pēc kuras paredzēts izstrādāt arī konkrētas iniciatīvas attiecībā uz surogātpastu, spiegprogrammatūrām un citām ļaunprātīgām programmatūrām. Atsevišķā Komisijas ziņojumā tiks izskatīta kibernoziedzības problēma.

3.3. A jövő mechanizmusai

3.3. Darbības izvēršanas mehānismi

A csúcsértekezlet széles körű párbeszédet váltott ki az érdekeltek körében, és a fejlesztés kontextusában az ENSZ figyelmét az IKT-re irányította.

WSIS norise ir izraisījusi plašu visu ieinteresēto personu dialogu un vērsusi ANO sistēmas uzmanību uz IKT, jo īpaši attīstības kontekstā.

3.3.1. Az érdekeltek részvétele

3.3.1. Visu ieinteresēto personu līdzdalība

A magánszektor részvétele elsődleges fontosságú a csúcsértekezlet céljainak megvalósításában, többek között a köz- és a magánszektor közötti partnerségeken keresztül. Ez összhangban áll az üzleti közösség, különösen az európai IKT-iparág dinamikus részvételével a csúcsértekezlet folyamatában, mind a politikai vitákhoz történő hozzájáruláson, mind a csúsztalálkozókat kísérő IKT-kiállításokon történő jelentős részvételen keresztül.

Privātā sektora līdzdalībai ir ārkārtīgi liela nozīme sammita mērķu sasniegšanā, kaut vai tādā veidā kā partnerattiecības starp valsts un privāto sektoru. Tas pilnībā saskan ar uzņēmējdarbības aprindu, jo īpaši Eiropas IKT nozares dinamisku līdzdalību WSIS procesā, gan sniedzot savu ieguldījumu politiskajās debatēs, gan aktīvi piedaloties sammitu laikā rīkotajās IKT izstādēs.

Most az üzleti közösség feladata az, hogy éljen a lehetőséggel, és járuljon hozzá a csúcsértekezlet céljainak megvalósításához. Az üzleti szféra részvétele segítené a fejlődő régiók helyi lakosságát az IKT gazdasági és társadalmi előnyeinek kiaknázásában, és egyúttal új piaci lehetőségeket is megnyitna. Ezért a csúcsértekezlet céljainak megvalósításával minden fél nyerne. Ennek támogatása érdekében a Bizottság folytatja a magánszektorral folytatott rendszeres párbeszédet.[20]

Tagad uzņēmējdarbības aprindām ir jāuzņemas iniciatīva un jāizmanto iespēja sniegt savu ieguldījumu WSIS mērķu sasniegšanā. Pateicoties šādai līdzdalībai, jaunattīstības reģionu iedzīvotāji varētu gūt IKT sniegtās ekonomiskās un sociālās priekšrocības, vienlaikus nodrošinot jaunas iespējas tirgū. Attiecīgi, īstenojot WSIS mērķus, ieguvējas būtu visas iesaistītās personas. Lai sniegtu savu atbalstu, Komisija turpinās risināt regulāro dialogu ar privāto sektoru[20].

Számos különböző civil társadalmi szervezet vett részt aktívan a csúcsértekezlet munkájában, ami új mércét állított fel az ENSZ több érintett fél egyideű részvételével zajló folyamataiban. A civil társadalom hozzájárulása alapvető fontosságú olyan témakörökhoz kapcsolódóan, mint például a polgárok legsebezhetőbb csoportjai, az IKT fejlesztési dimenziói vagy az emberi jogok szerepe az információs társadalomban. A Bizottság fenn kívánja tartani a párbeszédet, mivel a folyamat további lehetőségeket biztosít majd az információcserére. Ezenkívül az Európai Parlament is kiváló kapcsolatokat alakított ki a civil társadalommal, amelyeket érdemes lenne továbbvinni.

Visdažādākās pilsoniskās sabiedrības organizācijas ir aktīvi iesaistījušās WSIS norisēs, kā rezultātā ir noteikti jauni standarti daudzpusēji ieinteresēto personu dalībai ANO notiekošajos procesos. Pilsoniskās sabiedrības ieguldījums ir bijis izšķirošs faktors tādu jautājumu risināšanā kā visneaizsargātākās pilsoņu grupas, IKT dimensijas izvēršana un cilvēktiesību nozīme informācijas sabiedrībā. Tā kā iesāktā procesa turpinājums sniegs tālākas iespējas savstarpējai apmaiņai, Komisija vēlas šo dialogu turpināt. Turklāt Eiropas Parlaments ir nodibinājis labu saikni ar pilsonisko sabiedrību, un šī saikne noteikti ir jāattīsta.

Végezetül a csúcsértekezlet számos kapcsolódó kezdeményezésnek adott életet. A helyi hatóságok elindították az információs társadalom és a helyi hatóságok szerepéről szóló világszintű csúcsértekezletet, amelynek üléseit Lyonban (2003) és Bilbaóban tartották (2005). Ezek a találkozók kiemelten foglalkoztak a helyi önkormányzatok aktív szerepével abban, hogy elérhetővé tegyék az IKT előnyeit polgáraik számára.

Visbeidzot, WSIS process ir bijis pamats vairākām saistītām iniciatīvām . Pašvaldības ir uzsākušas Pasaules sammitu par informācijas sabiedrību un vietējo varas iestāžu nozīmi , kas notika Lionā (2003. gads) un Bilbao (2005. gads). Sanāksmju gaitā ir izkristalizējusies pašvaldības iestāžu aktīvā nozīme, kāda tā varētu būt, saviem pilsoņiem nodrošinot IKT sniegtās priekšrocības.

3.3.2. Intézményi mechanizmus az ENSZ szervezetén belül

3.3.2. Institucionālais darbības turpināšanas mehānisms ANO sistēmā

A TAIS ezenkívül részletes végrehajtási és követő intézkedéseket is tartalmaz, és meghatározza, hogy az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa (ECOSOC) felügyelje ezt a folyamatot. A dokumentum melléklete tartalmazza az ENSZ azon ügynökségeinek indikatív felsorolását, amelyek moderátorként/facilitátorként elláthatják a GPoA végrehajtásának felügyeletét. A Bizottság üdvözli az egyes ENSZ-ügynökségek kezdeményezéseit arra vonatkozóan, hogy hatáskörükön belül meghatározzák tevékenységüket. A nagyobb konferenciák lehetőséget nyújtanak a csúcsértekezleten tett vállalások végrehajtásával kapcsolatos eszmecserére és a végrehajtásra vonatkozó rendelkezések elfogadására, ahogy az a 2006. márciusi dohai távközlés-fejlesztési világkonferencián is történt.

ISTP ir arī sīki izklāstīti izpildes un darbības izvēršanas pasākumi, konkrēti norādot, ka ANO Ekonomikas un sociālo lietu padomei ( ECOSOC ) būtu jāveic šā procesa pārraudzība. Pielikumā ir sniegts orientējošs to ANO aģentūru saraksts, kas varētu pildīt koordinatora/veicinātāja funkcijas Ženēvas Rīcības plāna (ŽRP) izpildē. Komisija atzinīgi novērtē ANO aģentūru īstenotās iniciatīvas, lai spilgtāk izceltu to darbības attiecīgajās kompetences sfērās. Svarīgākās konferences var būt iespēja, lai ģenerētu idejas un pieņemtu noteikumus WSIS izpildes sekmēšanai, kā tas notika arī Pasaules telekomunikāciju attīstības konferencē (Dohā, 2006. gada martā).

Az egyes cselekvési irányvonalak moderátorainak megbízatásával kapcsolatos kezdeti tárgyalások során az EU kifejetette, hogy nyílt folyamatot részesítene előnyben. A Bizottság úgy véli, hogy a TAIS mellékletét olyan rugalmas jegyzéknek kellene tekinteni, amely lehetővé teszi az összes érintett számára, hogy politikai és üzleti prioritásaiknak megfelelően maguk is felkerülhessenek rá. A Bizottság ezenkívül osztja a magánszféra és a fejlődő országok által a rendelkezésre álló pénzforrásokkal kapcsolatban kifejezett aggodalmakat, és ezért az áramvonalas intézményi szervezet fontosságát hangsúlyozza.

Sākotnējās apspriedēs par darbības virzienu koordinatoriem ES ir paudusi nostāju, ka tā dod priekšroku atklātam procesam. Komisija uzskata, ka ISTP pielikumā iekļautais saraksts ir jāuzskata par elastīgu sarakstu, un tāpēc visas ieinteresētās personas drīkst iesaistīties atbilstīgi to politiskajām un uzņēmējdarbības prioritātēm. Komisija tālāk ir vienisprātis ar privātā sektora un jaunattīstības valstu paustajām bažām par pieejamajiem finanšu resursiem un tāpēc uzsver, cik liela nozīme ir vienkāršai struktūrai.

A csúcsértekezletet követő időszakban az információs társadalommal foglalkozó szakpolitikák az EU és az ENSZ közötti kapcsolat fontos részévé válnak. Ennek megfelelően fenn kell tartani az EU jelenlétét és aktív részvételét, valamint a közös álláspontok bemutatását különösen az ECOSOC, az ITU, az UNESCO és az UNDP szervezetében. Ugyanerre kell törekedni az internet igazgatása terén a nemzetközi szervezetekben kifejtett tagállami álláspontokkal kapcsolatban is.

Turpinot WSIS procesu, politiskās iniciatīvas informācijas sabiedrības jautājumos kļūst par visplašāk apspriesto jautājumu ES attiecībās ar ANO sistēmu. Tālab jo īpaši ECOSOC , Starptautiskajā elektrosakaru savienībā ( ITU ), UNESCO un ANO Attīstības programmā būtu jāsaglabā ES klātbūtne un aktīva līdzdalība, kā arī jāpārstāv ES kopējā nostāja. Šāds mērķis ir jāizvirza arī interneta pārvaldības jomā attiecībā uz dalībvalstu pausto nostāju starptautiskās organizācijās.

4. KÖVETKEZTETÉSEK

4. SECINāJUMI

Az EU által a végleges dokumentum tartalmára kifejtett hatás jórészt annak tudható be, hogy képes volt egységes hangon megszólalni. A csúcsértekezlet azt is megmutatta, hogy az i2010 kezdeményezésben meghatározott prioritások hasznos eszköznek bizonyulnak az EU-n kívüli hasonló szakpolitikai kérdések megoldásában.

ES nobeiguma dokumentu saturu tik lielā mērā varēja ietekmēt tikai tādēļ, ka tā spēja panākt vienprātīgu nostāju attiecīgajos jautājumos. WSIS process ir arī apliecinājis, ka i2010 iniciatīvā formulētās prioritātes ir efektīvs līdzeklis, kā risināt līdzīgus politiskus jautājumus ārpus ES.

A genfi és tuniszi ajánlások végrehajtása során az EU-nak az elért eredmények minél jobb kiaknázására kell törekednie. Ezt a digitális megosztottság leküzdéséhez hozzájáruló EU-programokban, a harmadik országokkal folytatott K+F-együttműködés előmozdításával vagy az IKT területén új partnerségek létrehozásával lehet megvalósítani. A csúcsértekezlet másik tanulsága az volt, hogy az információs társadalommal foglalkozó szakpolitikák szempontjait érvényesíteni kell a gazdasági és fejlesztési együttműködés tágabb értelemben vett környezetében, mert az IKT már nem csupán gazdasági vagy társadalmi prioritást jelent, hanem egyre inkább az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának feltételeivé válik.

Īstenojot Ženēvas un Tunisijas ierosinājumus, ES vajadzētu censties likt šos sasniegumus lietā tā, lai tie nestu visvairāk ieguvumu. To iespējams paveikt ES programmās, ar kurām tiek sniegts ieguldījums digitālās plaisas novēršanā, sekmējot sadarbību pētniecības un attīstības jomā ar trešajām valstīm vai izveidojot jaunas partnerības IKT jomā. Vēl viens no WSIS secinājumiem ir tāds, ka politiskās iniciatīvas attiecībā uz informācijas sabiedrību ir jānovirza plašākā ekonomiskās un attīstības sadarbības kontekstā, jo IKT vairs nav vienīgi ekonomiska vai sociāla prioritāte, bet gan kļūst par nosacījumu, no kura ir atkarīga cilvēktiesību un pamatbrīvību ievērošana.

Az EU-nak meg kell őriznie a más intézményekkel és szervezetekkel folytatott egyidejű párbeszéd lendületét. Ezek a párbeszédek tették lehetővé, hogy az EU következetes álláspontra helyezkedhessen olyan érzékeny kérdésekben, mint például az internet igazgatása vagy a fejlődő országokban az információs társadalom finanszírozása. Az EU az IGF-ben és a későbbi fokozott együttműködésben történő részvételével továbbra is aktív és pozitív szerepet kíván játszani az internet igazgatásával kapcsolatos vitákban.

ES būtu jāuztur impulss dažādu ar citām iestādēm un organizācijām izveidotu dialogu risināšanai. Šādu dialogu ceļā ES ir spējusi ieņemt vienotu nostāju tādos diskutējamos jautājumos kā interneta pārvaldība vai informācijas sabiedrības finansēšana jaunattīstības valstīs. ES saglabās savu aktīvo un pozitīvo statusu debatēs par interneta pārvaldību, piedaloties IPF un plānotajā pastiprinātajā sadarbībā.

[1] Vö: a genfi csúcsértekezleten elfogadott dokumentumok: elvi nyilatkozat és cselekvési terv, www.itu.int/wsis/documents/index1.html.

[1] Sk. Ženēvas sammita laikā pieņemtos dokumentus: Principu deklarācija un rīcības plāns, www.itu.int/wsis/documents/index1.html.

[2] www.itu.int/wsis/documents/index2.html.

[2] www.itu.int/wsis/documents/index2.html.

[3] TC, 2. bekezdés

[3] Tunisijas saistību 2. punkts.

[4] www.itu.int/wsis/documents/index2.html.

[4] www.itu.int/wsis/documents/index2.html.

[5] A digitális megosztottság mértéke általánosságban csökkent, de számos tennivaló van még. A legfrissebb adatok szerint 2004-ben a fejlődő világban 13 vonalas és 19 mobiltelefon-előfizetés jut 100 lakosra (az 1994-ben mért 4 és 0 előfizetőhöz képest). Az afrikai intenet-penetráció mértéke 2,6%, de a világ széles sávú előfizetéseinek mindössze 0,1%-a jut erre a földrészre (Európa: 27,7%). Afrika mindössze 4%-kal veszi ki a részét a világ távközlési befektetéseiből. (Forrás: ITU World Telecommunication/ICT Development Report 2006 ).

[5] Kopumā digitālā plaisa ir mazinājusies, tomēr vēl daudz kas jādara šajā jomā. Jaunākā statistiskā informācija liecina, ka 2004. gadā jaunattīstības valstīs uz 100 iedzīvotājiem bija 13 fiksētās tālruņa līnijas un 19 mobilo tālruņu abonenti (salīdzinājumā ar 4 tālruņa līnijām un 0 mobilā tālruņa abonentu 1994. gadā). Interneta tīkla izplatība Āfrikā bija 2,6%, bet kontinentā — tikai 0,1% visas pasaules platjoslas abonentu (Eiropā: 27.7%). Āfrikas daļā pasaules telekomunikāciju ieguldījumos bija tikai 4%. (Avots: ITU World Telecommunication/ICT Development Report 2006 ).

[6] Globális együttműködés felé az információs társadalomban: az Európai Unió hozzájárulása az Információs Társadalom Világ-csúcstalálkozó (WSIS) második szakaszához, COM(2005) 234, 2005. június 2.

[6] Ceļā uz globālām partnerattiecībām informācijas sabiedrībā: ES ieguldījums Pasaules sammita par informācijas sabiedrību ( WSIS ) otrajā posmā, COM(2005) 234, 2.6.2005.

[7] P6_TA(2005)0260, A6-0172/2005 jelentés, 2005. június 23.

[7] P6_TA(2005)0260, ziņojums A6-0172/2005, 23.6.2005.

[8] Vö. 10285/05 dokumentum (Presse 156).

[8] Sk. dokumentu 10285/05 (Presse 156).

[9] europa.eu.int/information_society/eeurope/i2010/index_en.htm.

[9] europa.eu.int/information_society/eeurope/i2010/index_en.htm.

[10] COM(2006) 129, 2006. március 20.

[10] COM(2006) 129, 20.3.2006.

[11] Vö: az ezzel kapcsolatban 2005. szeptember 13-én kiadott COM(2005) 425 közleményt.

[11] Sk. ziņojumu šajā jautājumā, COM(2005) 425, 13.9.2005.

[12] europa.eu.int/comm/enterprise/ict/policy/ict-skills.htm.

[12] europa.eu.int/comm/enterprise/ict/policy/ict-skills.htm.

[13] europa.eu.int/comm/europeaid/projects/alis/index_en.htm.

[13] europa.eu.int/comm/europeaid/projects/alis/index_en.htm.

[14] www.eumedis.net.

[14] www.eumedis.net.

[15] IV. EU–Latin-Amerika és karibi országok miniszteri fórum az információs társadalomról, Lisszabon, Portugália, 2006. április 28–29., vö: www.forumsi.gov.pt/index.php?lang=EN.

[15] IV ES — Latīņamerikas un Karību jūras reģiona valstu ministru forums par informācijas sabiedrību, Lisabona, Portugāle, 2006, gada 28.-29. aprīlis; sk. www.forumsi.gov.pt/index.php?lang=EN.

[16] COM(2005) 489, 2005. október 12.

[16] COM(2005) 489, 12.10.2005.

[17] 30 millió €-t irányoztak elő a nemzetközi együttműködés támogatására. Vö: a hatodik felhívás közzétett szövege: HL C 325., 2005.12.22., 25. o.

[17] 30 miljoni euro asignēti starptautiskās sadarbības atbalstam. Sk. sestā uzaicinājuma publicēto tekstu: OV C 325, 22.12.2005., 25. lpp.

[18] TAIS, 34. bekezdés.

[18] ISTP 34. punkts.

[19] 2005. július 1. és december 31. között az ellenőrzött e-mail-forgalom 50%-át a kéretlen elektronikus levelek tették ki. Ez csökkenést jelent az első félévhez (61%) képest. Ez azonban nem szükségszerűen jelez valódi csökkenést, mivel a visszaesés valószínűleg annak tudható be, hogy a hálózati és biztonsági rendszergazdák IP-szűrést és forgalomszabályozást alkalmaznak a kéretlen elektronikus levelek elleni védekezésre.

[19] Laika posmā no 2005. gada 1. jūlija līdz 31. decembrim surogātpasta sūtījumi bija 50% no visas pārraudzītās elektroniskā pasta plūsmas. Salīdzinājumā ar 61% pirmajā pusgadā šāds rādītājs — 50% — liecina par samazinājumu. Tomēr tas nenozīmē faktisku samazinājumu, jo visdrīzāk šāds procentuāls kritums ir novērojams sakarā ar to, ka tīkla un drošības administratori surogātpasta kontroles nolūkā izmanto IP filtrus un sūtījumu plūsmas identifikatorus.

[20] 2005. június 24-én, 2005. október 24-én és 2006. március 9-én nem-hivatalos konzultációkat tartottak Brüsszelben.

[20] Neformālas apspriedes notika Briselē, 2005. gada 24. jūnijā, 24. oktobrī un 2006. gada 9. martā.