[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

[pic] | EIROPAS KOPIENU KOMISIJA |

Brüsszel, 3.10.2007

Briselē, 3.10.2007

COM(2007) 568 végleges

COM(2007) 568 galīgā redakcija

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

KOMISIJAS PAZIŅOJUMS EIROPAS PARLAMENTAM, PADOMEI, EIROPAS EKONOMIKAS UN SOCIĀLO LIETU KOMITEJAI UN REĢIONU KOMITEJAI

Partnerség az Európáról szóló kommunikációért

Partnerība informācijas sniegšanā par Eiropu

{COM(2007) 569 végleges}{SEC(2007) 1265}{SEC(2007) 1267}

{COM(2007) 569 galīgā redakcija}{SEC(2007) 1265}{SEC(2007) 1267}

TARTALOMJEGYZÉK

SATURS

BEVEZETÉS 3

IEVADS 3

1. EGYSÉGES ÉS INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ 4

1. SASKAŅOTA UN INTEGRĒTA KOMUNIKĀCIJA 4

2. A POLGÁROK BEVONÁSA 6

2. IEDZĪVOTĀJU IESAISTĪŠANA 6

2.1. A helyi szint bevonása 7

2.1. Komunikācija vietējā mērogā 7

2.2. Aktív európai polgári szerepvállalás 9

2.2. Aktīvs Eiropas pilsoniskums 8

3. AZ EURÓPAI KÖZSZFÉRA KIALAKÍTÁSA 10

3. EIROPAS PUBLISKĀS TELPAS IZVEIDE 9

3.1. Politikai dimenzió 10

3.1. Politiskā dimensija 10

3.2. A média és információs szolgálatok 11

3.2. Plašsaziņas līdzekļi un informācijas dienesti 10

3.3. Az európai közvélemény megértése 13

3.3. Izpratne par Eiropas sabiedrisko domu 12

4. A PARTNERSÉGI MEGKÖZELÍTÉS MEGERŐSÍTÉSE 14

4. PARTNERĪBAS ASPEKTA STIPRINĀŠANA 13

4.1. Együttműködés a tagállamokkal 14

4.1. Sadarbība ar dalībvalstīm 13

4.2. Együttműködés az európai intézményekkel 16

4.2. Sadarbība ar Eiropas iestādēm 14

4.3. A kommunikációról szóló intézményközi megállapodás 16

4.3. Iestāžu nolīgums komunikācijas jomā 15

5. KÖVETKEZTETÉSEK…………………………………………………………………. 16

5. SECINĀJUMI 15

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

KOMISIJAS PAZIŅOJUMS EIROPAS PARLAMENTAM, PADOMEI, EIROPAS EKONOMIKAS UN SOCIĀLO LIETU KOMITEJAI UN REĢIONU KOMITEJAI

Partnerség az Európáról szóló kommunikációért

Partnerība informācijas sniegšanā par Eiropu

BEVEZETÉS

IEVADS

Ötven évvel a Római Szerződés aláírása után az Európai Unió továbbra is állandóan változik és reformokon megy keresztül, hogy legjobban kihasználja lehetőségeit, alkalmazkodjon az újabb és újabb kihívásokhoz az olyan területeken, mint például a globalizáció, az energiahatékonyság, az energiafüggőség megszüntetése, a versenyképesség, a mobilitás, a migráció, a biztonság vagy az éghajlatváltozás. A mai Európai Unió nagyobb, sokfélébb, és egyre összetettebb kérdésekkel foglalkozik, melyeknél az EU jelentette hozzáadott érték jelentős, azonban nem könnyen kommunikálható.

Piecdesmit gadus pēc Romas līguma parakstīšanas Eiropas Savienība vēl joprojām pārveidojas un īsteno reformas, lai iespējami pilnīgāk izmantotu iespējas un risinātu uzdevumus tādās jomās kā globalizācija, energoefektivitāte un energoneatkarība, mobilitāte, konkurētspēja, migrācija, drošība un klimata pārmaiņas. Eiropas Savienībai ar 27 dalībvalstīm ir jauni uzdevumi un jaunas perspektīvas — tā ir lielāka, daudzveidīgāka, tā risina arvien sarežģītākus jautājumus un tajā svarīga nozīme ir ES pievienotajai vērtībai, taču komunikācija nav vienkārša.

Ebben az új környezetben árnyaltabb és kifinomultabb munkamódszerre van szükség, mely nagymértékben támaszkodik az európai társadalom különböző szereplőire, hogy elérje az európai polgárok számára fontos célokat, melyeket megfelelő módon kell velük megvitatni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az a meggyőződés él az európai polgárokban, hogy társadalmaink csak európai szintű összefogással birkózhatnak meg napjaink kihívásaival. Ez az Unió szándékaiban és céljaiban napjainkban végbemenő változás így jól illeszkedik a polgárok törekvéseihez.

Šajā jaunajā vidē jāstrādā, izmantojot pārdomātākas metodes, kas cieši saistītas ar dažādu Eiropas sabiedrības pārstāvju savstarpēju partnerību, lai sasniegtu rezultātus, kas ir svarīgi Eiropas iedzīvotājiem un ir pienācīgi apspriesti ar tiem. Ir fakti, kas liecina, ka Eiropas iedzīvotāji kopumā ir pārliecināti, ka, tikai darbojoties Eiropas mērogā, mūsu sabiedrība var risināt mūsdienu uzdevumus. Tādējādi pašlaik notiekošā Eiropas Savienības mērķa un virziena maiņa labi atbilst iedzīvotāju centieniem.

Mára minden eddiginél nagyobb szükség van arra, hogy az Európáról szóló dialógust kiemeljük az intézmények kereteiből, és közel hozzuk a polgárokhoz. Ezt a Európai Tanács 2007. júniusi ülésén is hangsúlyozták, kiemelve annak alapvető fontosságát, hogy megerősítsük a kommunikációt az európai polgárokkal, teljes és átfogó információkat bocsássunk rendelkezésükre az Európai Unióról, és folyamatos párbeszédbe vonjuk be őket. [1]. Ez különösen fontos lesz a reformszerződés ratifikációs folyamata során, illetve ahogy közeledünk a 2009-es európai választásokhoz.

Šodien vēl vairāk nekā agrāk debates par Eiropu jāiznes ārpus iestāžu sienām, iesaistot tajās iedzīvotājus. To uzsvēra Eiropadomes sanāksmē 2007. gada jūnijā, kur tika uzsvērts, ka ir ļoti svarīgi pastiprināt komunikāciju ar Eiropas iedzīvotājiem, nodrošinot pilnīgu un visaptverošu informāciju par Eiropas Savienību un iesaistot iedzīvotājus pastāvīgā dialogā[1]. Tas būs īpaši svarīgi Reformu līguma ratifikācijas procesā un, tuvojoties 2009. gada Eiropas Parlamenta vēlēšanām.

A Bizottság az összes uniós intézménnyel és szervvel, valamint a tagállamokkal közösen néz szembe e kihívással. Az uniós politikák egészében alapvetően fontos elem a megfelelően előkészített és kellő forrásokkal rendelkező kommunikációs politika. Meg kell szólítania a polgárokat, ugyanakkor az Unión és jelenlegi határain átívelve közelítenie kell azon országok felé, amelyek tagállammá kívánnak válni, valamint a világ többi része felé .

Komisijai šis uzdevums jārisina kopā ar pārējām ES iestādēm, struktūrām un dalībvalstīm. Daudzās ES politikas nostādnēs svarīgs elements ir pareizi izstrādāta komunikācijas politika, kas ir atbilstoši nodrošināta ar resursiem. Šai politikai ir jābūt saprotamai iedzīvotājiem, un vienlaikus tai jāsasniedz visi Eiropas Savienības iedzīvotāji un iedzīvotāji ārpus tās pašreizējām robežām valstīs, kas vēlas kļūt par tās dalībvalstīm, kā arī pārējās pasaules valstīs.

Ez a Bizottság már három kezdeményezést fogadott el, amely az odafigyelés, a kommunikáció és a helyi szint bevonása köré szerveződik. A cselekvési terv[2] nagy ívű belső reformot indított el a kommunikációs források bizottsági használatával kapcsolatban. A D-terv[3] hosszú távú keretet hozott létre a polgárokkal folytatott párbeszéd számára, amely meghaladja a jelenlegi, Európa jövőjéről szóló vitát. A legújabb fejlemény az európai kommunikációs politikáról szóló fehér könyv[4], amely a kétirányú kommunikációt és a polgárok aktív nyilvános részvételét szorgalmazza, kiemelve, hogy a hangsúlyt Brüsszelről a helyi szint megszólítására kell áthelyezni.

Pašreizējā Komisija ir jau pieņēmusi trīs iniciatīvas, kas vērstas uz uzklausīšanu, komunikāciju un informācijas pielāgošanu vietējiem apstākļiem. Ar rīcības plānu[2] uzsāka nozīmīgu iekšēju reformu attiecībā uz to, kā Komisija izmanto komunikācijas resursus. Ar D plānu[3] izveidoja ilgtermiņa pamatu iedzīvotāju dialogam, kas ir plašāks nekā pašreizējās debates par Eiropas nākotni. Turklāt nesen Baltajā grāmatā par Eiropas Savienības komunikācijas politiku[4] atbalstīta divpusēja komunikācija, aktīvi iesaistot tajā iedzīvotājus un mainot stratēģiju, kurā galvenais elements ir komunikācija no Briseles, pret stratēģiju, kur komunikācija notiek vietējā mērogā.

Ez a közlemény a fenti kezdeményezések eredményeit[5] használja fel a jelenlegi tevékenységek egységesítéséhez, valamint olyan konkrét javaslatok megfogalmazásához, amelyek alapul szolgálnak az Európai Unió megerősített európai kommunikációs politikájához, amely tiszteletben tartja a különböző intézmények autonómiáját. Az átfogó cél a különböző uniós intézmények és a tagállamok által végzett tevékenységek közötti egységesség és szinergia megerősítése, könnyebb hozzáférést biztosítva a polgárok számára, elősegítve azt, hogy jobban megérthessék az uniós szakpolitikák európai, nemzeti és helyi szinten gyakorolt hatását. Egy ilyen szakpolitika azok felé a kérdések felé fordul, amelyek a polgárokat – akik számára az EU-ra vonatkozó információk szervezetlennek, szórványosnak és érthetetlennek tűnnek – alapvetően foglalkoztatják. Az uniós kérdéseket leginkább nemzeti szempontból vizsgálják, nemzetek feletti kontextusban csak ritkán mutatják be őket, holott tény, hogy számos gyakorlati kihívást a polgárok csak európai szinten tudnak megoldani. Ráadásul a polgárok meglehetősen keveset tudnak az EU-ról, intézményeiről és szakpolitikáiról. A helyzettel elsőként a tagállamoknak kell foglalkozniuk az oktatási rendszeren keresztül, amelyért felelősek. Ezenkívül demokratikus platformokon, köztük olyan nemzeti és európai szintű politikai pártokon belül is foglalkozni kell vele, melyek feladata, hogy hangot adjanak az egymással szembenálló véleményeknek, így élénkítve és strukturálva az uniós témákról szóló nyilvános vitákat.

Šajā paziņojumā izmantoti iepriekš minēto iniciatīvu[5] rezultāti, lai nostiprinātu pašreizējos pasākumus un sagatavotu vairākus konkrētus priekšlikumus, kurus izmantos kā pamatu, lai stiprinātu Eiropas Savienības politiku komunikācijas jomā, ievērojot dažādu iestāžu autonomiju. Vispārējais mērķis ir veicināt dažādu ES iestāžu un dalībvalstu īstenoto pasākumu saskaņotību un savstarpēju sinerģiju, lai tie būtu vieglāk pieejami iedzīvotājiem un lai viņi varētu labāk izprast to, kā ES politikas nostādnes ietekmē Eiropas, valstu un vietēja mēroga norises. Tā būs politika, ar kuras palīdzību risinās fundamentāli svarīgus jautājumus iedzīvotājiem, kuriem šķiet, ka informācija par ES ir juceklīga, izkliedēta un grūti saprotama. ES jautājumus analizē galvenokārt no konkrētās valsts redzesleņķa un reti kad — citu valstu kontekstā, neskatoties uz to, ka daudzas praktiskas problēmas, ar ko saskaras iedzīvotāji, var atrisināt tikai Eiropas mērogā. Turklāt iedzīvotāju zināšanas par ES, tās iestādēm un politikas nostādnēm ir diezgan vājas. Šī situācija pirmām kārtām jārisina pašām dalībvalstīm, mainot izglītības sistēmu, par ko tās atbild. Tā jārisina arī, izmantojot demokrātijas platformas, arī iesaistot valstu un Eiropas līmeņa politiskās partijas, kuras atbild par to, lai sabiedrībai darītu zināmus atšķirīgus viedokļus, rosinot un strukturējot publiskas diskusijas par ES jautājumiem.

A Bizottság a saját részéről azáltal erősíti meg kommunikációs tevékenységeit, hogy információt szolgáltat, és párbeszédbe és vitába bocsátkozik a polgárokkal nemzeti, regionális és helyi környezetben, így ösztönözve az aktív polgári szerepvállalást, hozzájárulva az európai közszféra fejlődéséhez. A Bizottság emellett úgy véli, hogy az európai kérdésekről szóló kommunikáció mindazok felelőssége, akik részt vesznek az európai uniós döntéshozatali folyamatban. Így, miközben teljes mértékben fenntartja intézményi előjogait, a Bizottság szoros partnerségben szándékozik dolgozni más uniós intézményekkel, a tagállamokkal és valamennyi érdekelt féllel a kiválasztott éves kommunikációs prioritásokkal kapcsolatban e célkitűzés megvalósítása érdekében. E partnerség támogatására a Bizottság intézményközi megállapodást javasol az uniós kommunikációs folyamat szerkezeti kialakítása érdekében, valamint abból a célból, hogy az összes érdekelt fél a javasolt egységes és rugalmas intézményi keretek között dolgozhasson. Ez lehetővé fogja tenni közös éves munkaterv kidolgozását a kiválasztott uniós kommunikációs prioritásokkal kapcsolatban.

Komisija savukārt stiprinās pasākumus komunikācijas jomā, nodrošinot informāciju un iesaistoties debatēs un diskusijās ar iedzīvotājiem valstu, reģionālā un vietējā kontekstā, tādējādi veicinot aktīvu Eiropas pilsoniskumu un sekmējot Eiropas publiskās telpas pilnveidošanu. Komisija arī uzskata, ka komunikācija par Eiropas jautājumiem ir visu to personu atbildības lokā, kas ir iesaistītas ES lēmumu pieņemšanas procesā. Tāpēc, pilnībā saglabājot savas institucionālās prerogatīvas, Komisija plāno cieši sadarboties ar pārējām ES iestādēm, aicinot dalībvalstis un visas ieinteresētās personas sasniegt šo mērķi atbilstoši katru gadu izvēlētām komunikācijas prioritātēm. Lai atbalstītu šādu partnerību, Komisija ierosina noslēgt iestāžu nolīgumu ( IIA ), lai strukturētu ES komunikācijas procesu, un aicināt visas ieinteresētās personas strādāt, izmantojot ierosināto saskaņoto un elastīgo institucionālo sistēmu. Tādējādi katru gadu varētu izstrādāt kopīgu darba plānu par izvēlētām ES prioritātēm komunikācijas jomā.

1. EGYSÉGES ÉS INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ

1. SASKAŅOTA UN INTEGRĒTA KOMUNIKĀCIJA

A Bizottság kommunikációs tevékenységeinek célja, hogy létrehozza és ösztönözze az eszmecserét és vitát az európai intézmények, a nyilvánosság, a szervezett civil társadalom és a nyilvánosság különböző körei között nemzeti, regionális és helyi szinten, és hozzájáruljon a kölcsönös megértéshez . Emellett a polgárok megszólítását és az átláthatóság ösztönzését bármely kérdés szerves részének kell tekinteni . Ezért e tevékenységekre időt és a rendelkezésre álló források megfelelő részét kell fordítani .

Komisijas darbība komunikācijas jomā notiek ar mērķi izveidot un veicināt Eiropas iestāžu, iedzīvotāju, organizētās pilsoniskās sabiedrības un īpašu sabiedrības grupu apmaiņu ar viedokļiem, debates un savstarpēju sapratni Eiropas, valstu, reģionālā un vietējā līmenī. Turklāt iedzīvotāju iesaistīšanai un pārredzamības veicināšanai ar jaunām metodēm jābūt katra pasākuma būtiskai daļai. Tāpēc šādiem pasākumiem jāveltī vajadzīgais laiks un pienācīga pieejamo resursu daļa.

A Bizottság számos osztálya végez kommunikációs tevékenységet audiovizuális média, internet, a nyomtatott sajtó, kiadványok, rendezvények és információs hálózatok által . A lehető legkedvezőbb hatás eléréséhez ezért e fellépéseket hatékonyan integrálni kell, és egységesen kell mozgósítani a rendelkezésre álló forrásokat is.

Daudzi Komisijas departamenti īsteno pasākumus komunikācijas jomā, izmantojot audiovizuālos plašsaziņas līdzekļus, internetu, presi, publikācijas, pasākumus un informācijas centrus. Lai panāktu vislielāko ietekmi, saskaņotā veidā efektīvi jāintegrē šīs darbības un pilnībā jāmobilizē pieejamie resursi.

A szóvivői szolgálat továbbra is a Bizottság kommunikációs politikájának alapja marad, amelynek feladata, hogy továbbítsa a bizottsági híreket a brüsszeli és azon kívüli írott és audiovizuális média számára, valamint válaszoljon a média kérdéseire. Emellett a Bizottság nemrég belső kommunikációs és személyzeti bevonási stratégiát[6] fogadott el, amely a jelenleginél több bizottsági dolgozót ösztönözne arra, hogy kapcsolatba lépjen a nagyközönséggel és a médiával . E stratégiába a személyzet tájékoztatása és eligazítása tartozik, valamint képzés a Bizottság szolgálatainak szóvivői számára. Különösen a rangidős bizottsági tisztviselőket kell felhatalmazni és kiképezni az uniós szakpolitikákról szóló kommunikációra, a nyilvános vitákban való szereplésre, arra, hogy a médiával való kapcsolattartásban jelentős szerepet játsszanak, és a biztosok médiában való szerepléseinek hatását kiegészítsék.

Komisijas politika komunikācijas jomā arī turpmāk balstīsies uz preses dienestu, kura galvenais uzdevums ir informēt drukātos un audiovizuālos plašsaziņas līdzekļus Briselē un ārpus tās par jaunumiem Komisijā un sniegt plašsaziņas līdzekļu pieprasīto informāciju. Turklāt nesen tika pieņemti priekšlikumi par iekšējās komunikācijas un personāla iesaistīšanas stratēģiju[6], lai rosinātu lielāku personāla daļu kontaktēties ar sabiedrību un plašsaziņas līdzekļiem. Stratēģijā paredzēta darbinieku informēšana un instruktāža, kā arī apmācība Komisijas dienestu preses sekretāru grupām. Proti, Komisijas augstākā līmeņa ierēdņi jāpilnvaro un jāapmāca sniegt informāciju par ES politiku un jāapmāca piedalīties publiskās diskusijās, kā arī uzņemties svarīgas funkcijas sadarbībā ar plašsaziņas līdzekļiem, papildinot ietekmi, kāda ir komisāru darbam ar plašsaziņas līdzekļiem.

A Bizottság továbbra is együttműködik a különböző véleményformálókkal, hogy támogassa őket a polgároknak szóló információk eljuttatásában. A folyamatban lévő tevékenységek már most képesek arra, hogy biztosítsák a kommunikációs politika alapvetően fontos elemeit, beleértve azokat, amelyek elősegítik az átláthatóságot és nyíltságot (Európai átláthatósági kezdeményezés[7]), a polgárokhoz közel álló Európát (Polgárközpontú program – eredményeket Európának[8]), az aktív európai polgári részvételt (a polgárok Európája[9] program) és az európai kultúrát (Az európai kulturális program a globalizálódó világban ) [10] .

Komisija arī turpmāk sadarbosies ar dažādiem informācijas izplatītājiem uz vietas, lai palīdzētu viņiem sniegt informāciju iedzīvotājiem. Vairākos pasākumos, ko pašlaik īsteno, ir jau ietverti efektīvas komunikācijas politikas elementi, ieskaitot tos, kuri sekmē pārredzamību un atklātību („Eiropas pārredzamības iniciatīva”[7]), Eiropas tuvināšanu iedzīvotājiem („Pilsoņu programma — Eiropas efektivitātes nodrošināšanai”[8]), aktīvu Eiropas pilsoniskumu (programma „Eiropa pilsoņiem”[9]) un Eiropas kultūru („Eiropas programma kultūrai augošas globalizācijas apstākļos”)[10].

Van lehetőség arra, hogy az EU fellépéseit valamennyi szinten ismertebbé tegyük, valamint hogy a polgároknak bebizonyítsuk hasznosságát . A Bizottság együttműködik a tagállamokkal a különféle szakpolitikai területeken megvalósuló uniós intézkedések kommunikálásában . A kohéziós, környezetvédelmi és vidékfejlesztési politika terén az irányító hatóságokra vonatkoznak bizonyos minimális kommunikációs követelmények; például az a jogi kötelezettség a tagállam részéről, hogy a programról információt szolgáltasson a nagyközönségnek, valamint a potenciális kedvezményezetteknek.[11] Ha nem állnak fenn jogi kötelezettségek, a Bizottság biztosítja, hogy a kommunikáció minden kezdeményezés és program szerves részét képezze.

Ir iespējams vēl vairāk palielināt ES rīcības pārredzamību visos līmeņos, lai iedzīvotājiem pierādītu tās noderīgumu. Komisija sadarbojas ar dalībvalstīm informācijas sniegšanā par ES rīcību dažādās politikas jomās. Vadošajām iestādēm ir noteiktas obligātās prasības informācijas sniegšanai kohēzijas politikas, vides un lauku attīstības politikas jomā, Dalībvalstīm ir likumīgas saistības sniegt informāciju par programmu visai sabiedrībai un potenciāliem finansējuma saņēmējiem[11]. Gadījumos, ja nav noteiktas likumīgas saistības, Komisija tik un tā nodrošinās, lai komunikācija tiktu obligāti iekļauta visās iniciatīvās un programmās.

A Bizottság harmadik országokban megnyilvánuló kommunikációs tevékenységének célja az EU mint globális szereplő képének megerősítése és aktív nyilvános dimplomácia által olyan jó kapcsolatok kialakítása, amelyek segítik a Bizottságot külpolitikai céljainak elérésében. Ez a specifikus külpolitikákkal foglalkozó osztályok közös stratégiáján alapul, mely egységesebb fellépést és nagyobb szinergiát biztosít a különböző szakpolitikákra vonatkozó kommunikációban, és ismertebbé teszi azokat. E tevékenységek többségét a Bizottság küldöttségeinek aktív közreműködésével valósítják meg. A Bizottság az Intézményközi Tájékoztatási Csoport (IGI) számára dokumentumot nyújt be az EU harmadik országokban megvalósuló kommunikációjáról.

Komisijas komunikācijas pasākumi trešās valstīs tiek īstenoti ar mērķi veicināt priekšstatu par ES kā globālu dalībnieku un, izmantojot aktīvu publisku diplomātiju, izveidot labas attiecības, tādējādi palīdzot Komisijai īstenot tās ārējās politikas mērķus. Tā balstās uz to dienestu kopīgu stratēģiju, kuri atbild par īpašām ārpolitikas nostādnēm, un nodrošina saskaņotu rīcību un sinerģiju komunikācijā par dažādām politikas nostādnēm, kā arī to pamanāmību. Šajā darbā aktīvi piedalās Komisijas pārstāvniecības. Komisija iesniegs iestāžu informācijas grupai (IGI ) dokumentu par ES darbību komunikācijas jomā trešās valstīs.

A Bizottság többéves stratégiai célkitűzései alapján a fő kommunikációs hatású kulcsfontosságú kezdeményezések első alkalommal szerepeltek az idei éves politikai stratégiában, a jövőben pedig az éves politikai stratégia részét fogják képezni. Ezt követően a kiválasztott kommunikációs prioritások a Bizottság munkaprogramjába is bekerültek[12]. A Bizottság célja, hogy az átfogó, a polgárokat érintő kérdések vonatkozásában kijelölt projektcsoportok létrehozásával jobban összehangolja az érintett szolgálatok kommunikációs tevékenységét[13], és olyan kommunikációs tervet dolgozzon ki, amelyben meghatározza az eszközöket, a forrásokat és az értékelési módszereket[14]. A 2007. januári „Energia-Éghajlatváltozás” csomag az integrált kommunikációs megközelítés egyik első ilyen típusú kísérlete volt. A tapasztalatok alapján ezt a munkamódszert tökéletesítik és minden lehetséges alkalommal használják majd .

Pamatojoties uz Komisijas daudzgadu stratēģiskajiem mērķiem, šā gada politikas stratēģijā pirmoreiz tika noteiktas svarīgākās iniciatīvas, kuras būtiski ietekmē komunikāciju, un tā kļūs par pastāvīgu praksi gada politikas stratēģijās. Pēc tam izvēlētās prioritātes komunikācijas jomā iekļaus Kopienas tiesību aktu pieņemšanas darba programmā[12]. Komisija plāno uzlabot visu attiecīgo dienestu komunikācijas darba koordinēšanu par šiem dažādajiem jautājumiem, kas svarīgi iedzīvotājiem, izveidojot konkrētu projektu komandas[13], lai izstrādātu komunikācijas plānu, kurā noteikti instrumenti, resursi un vērtēšanas metodes[14]. Viens no pirmajiem mēģinājumiem izmantot šādu integrētu pieeju komunikācijai bija 2007. gada janvāra pasākumu kopums enerģijas un klimata pārmaiņu jomā . Pamatojoties uz gūto pieredzi, šo darba metodi uzlabos un izmantos, kad tas būs iespējams.

Az e közleményben szereplő javaslatokat a meglévő többéves pénzügyi program keretében lehet megvalósítani [15] . A korlátozott forrásokkal azonban jelentős mértékű hatékonyságnövekedésre lesz szükség, és nagyobb szinergiát kell kialakítani, mozgósítani kell e forrásokat az Európáról szóló kommunikációhoz, valamint az is szükséges, hogy az éves irányítási tervben szerepeljenek kommunikációs tevékenységek.

Šajā paziņojumā minētos priekšlikumus var īstenot saskaņā ar spēkā esošo daudzgadu finanšu programmu[15]. Tomēr ar ierobežotiem resursiem šos priekšlikumus varēs īstenot tikai tad, ja tiks būtiski palielināta efektivitāte un uzlabota sinerģija, mobilizējot šos resursus komunikācijai par Eiropu un gada pārvaldības plānā ietverot pasākumus komunikācijas jomā.

2. A POLGÁROK BEVONÁSA

2. IEDZĪVOTĀJU IESAISTĪŠANA

Tíz európai polgár közül több mint nyolc gondolja azt, hogy fontos, hogy tájékoztassák európai ügyekről. Tíz európaiból hét akar többet tudni az őt európai polgárként megillető jogokról. Az európaiak csaknem kétharmada szerint az EU-ról rendelkezésre álló információk hasznosak és érdekesek, viszont csaknem ugyanennyien vélik úgy, hogy az információk nem elegendőek[16]. A polgárok azt szeretnék, ha nyitottabb viták zajlanának, amelyek keretében kifejezhetik véleményüket és befolyással lehetnek az uniós szintű döntéshozatalra .

Vairāk nekā astoņi no desmit eiropiešiem domā, ka ir svarīgi saņemt informāciju par jautājumiem, kas saistīti ar Eiropu. Septiņi no desmit eiropiešiem vēlas uzzināt vairāk par savām pilsoņu tiesībām. Gandrīz divas trešdaļas eiropiešu atzīst, ka informācija, kas ir pieejama par ES, ir lietderīga un interesanta, bet gandrīz tikpat eiropiešu atzīst, ka šī informācija nav pietiekama[16]. Iedzīvotāji vēlas, lai notiktu vairāk debašu un iedzīvotāji varētu paust viedokli, ietekmējot lēmumu pieņemšanu ES līmenī.

Az Európai Tanács legújabb következtetéseivel összhangban a Bizottság megfelelő struktúrákat, eszközöket és készségeket dolgoz ki, hogy teljesítse az elegendő információszolgáltatásra vonatkozó kötelezettségét, és a polgárokat bevonja a párbeszédbe és vitába. 2006-ban indult az első hat transznacionális civil társadalmi D-terv projekt. 2007-ben a projektek második körének indulását támogatták, ezúttal helyileg; ezek a projektek elsősorban a fiatalokat és a nőket célozták meg. Az elkövetkező hónapok során a Bizottság felméri a D-terv eredményeit, és javaslatokat nyújt be a demokratikus vita további kiszélesítésére Európában. Ez az áttekintés párhuzamosan megy végbe a reformszerződés tagállamok általi ratifikációjával, valamint az európai parlamenti választások előkészületeivel. 2008-2009-ben a civil társadalmi projektek harmadik csoportja is beindul, melybe olyan kezdeményezések támogatása is tartozik, amelyek a következő európai választások szavazóinak részvételi arányát hivatottak növelni.

Saskaņā ar Eiropadomes jaunākajiem secinājumiem Komisija izstrādā atbilstošas struktūras, nodrošina līdzekļus un prasmes, pildot saistības par atbilstošas informācijas nodrošināšanu un iedzīvotāju iesaistīšanu dialogā un debatēs. Pirmos sešus starpvalstu D plāna projektus pilsoniskās sabiedrības jomā uzsāka 2006. gadā. 2007. gadā atbalstīja otro projektu kārtu, šoreiz vietējā līmenī galvenokārt ar jauniešiem un sievietēm kā mērķa grupu. Nākamajos mēnešos Komisija apkopos D plāna rezultātus un iesniegs priekšlikumus, lai paplašinātu demokrātiskās debates visā Eiropā. Rezultātus apkopos vienlaikus ar Reformu līguma ratifikācijas procesu dalībvalstīs un gatavošanos Eiropas Parlamenta vēlēšanām. Trešo projektu kārtu pilsoniskās sabiedrības jomā uzsāks 2008. — 2009. gadā, ieskaitot atbalstu iniciatīvām, lai palielinātu dalību nākamajās Eiropas Parlamenta vēlēšanās.

A megújult D-terv keretében arra is törekednek majd, hogy bevonják az Európai Unió fejlődésében érintett partnereket: a nem kormányzati szervezeteket, a szakmai szervezeteket és azokat az egyre növekvő számú vállalatokat, melyek többet szeretnének tudni Európáról, szakpolitikáiról, programjairól és eljárásairól. Kommunikációs forrásaik és szakértelmük gyakran igen jelentős, és a Bizottság törekedni fog arra, hogy partnerséget alakítson ki velük, hogy olyan általános érdeklődést kiváltó kérdésekről kommunikáljanak, mint az éghajlatváltozás vagy az idegengyűlölet elleni küzdelem.

Saskaņā ar atjaunoto D plānu mēģinās iesaistīt daudzos partnerus, kuri sadarbojas Eiropas Savienības attīstības ziņā, ieskaitot NVO, profesionālās asociācijas un aizvien vairāk tādu uzņēmumu, kuri vēlas vairāk uzzināt par Eiropu, tās politiku, programmām un procesiem tajā. Bieži vien ir ļoti svarīgi izmantot viņu resursus un pieredzi komunikācijas jomā, un Komisija mēģinās veidot šādas partnerības, lai informētu par jautājumiem, kas interesē visus, piemēram, par klimata pārmaiņām un cīņu pret ksenofobiju.

Ebben a kontextusban a többnyelvűség alapvetően fontos. Az elmúlt években a Bizottság megduplázta az általa használt nyelvek számát. A Bizottság emellett képviseletein többnyelvűséggel foglalkozó helyi irodák hálózatát hozta létre. A korlátozott források miatt elkerülhetetlennek tűnik a kompromisszum a közzétett információ mennyiségének növelése és a közönség kibővítése között, és ez egységes megközelítést igényel.

Šajā ziņā izšķiroša nozīme ir daudzvalodībai. Pēdējos gados Komisija ir divkāršojusi saziņas valodu skaitu. Komisija savās pārstāvniecībās ir arī izveidojusi vietējo biroju tīklu daudzvalodībai. Situācijā, kad resursi ir ierobežoti, ir grūti izvairīties no kompromisiem starp augošu informācijas apjomu un auditoriju, kas arvien paplašinās, tāpēc vajadzīga saskaņota pieeja.

2.1. A helyi szint bevonása

2.1. Komunikācija vietējā mērogā

A regionális és helyi szintű kommunikáció azért is fontos, mert általa a polgárokat európai szintű vitákba lehet bevonni, amit meg is erősítettek a cselekvési terv és a D-terv végrehajtásával kapcsolatos tapasztalataink. Az a kísérleti projekt, amelynek keretében a Bizottság tagállamokban található képviseletei közül tizenegyben, illetve négy regionális irodában kommunikációval foglalkozó munkatárs kezdett dolgozni, lehetővé tette, hogy több és jobb minőségű tevékenységet folytathassanak az Európáról szóló vitának a nemzeti politika keretében zajló népszerűsítése érdekében[17]. A Bizottság fontosnak tartja az ezekre az eredményes tapasztalatokra, és a folyamatban lévő kommunikációs tevékenységek jelenlegi értékelésének eredményeire való építést, amely esetében mérlegelni fogja az egységesítés és kibővítés lehetőségét.

Pieredze, kas gūta, īstenojot rīcības plānu un D plānu, liecina, ka komunikācija reģionālā un vietējā līmenī ir būtiska, lai iesaistītu iedzīvotājus debatēs par Eiropas jautājumiem. Izmēģinājuma projekts, saskaņā ar kuru vienpadsmit Komisijas pārstāvniecībām un četriem reģionālajiem birojiem piesaistīja vairāk darbinieku komunikācijas jomā, ir ļāvis panākt radikālas pārmaiņas attiecībā uz to pasākumu skaitu un kvalitāti, kuru mērķis ir veicināt debates par Eiropas jautājumiem dalībvalstu politiskajā kultūrā[17]. Komisija uzskata par svarīgu izmantot šo veiksmīgo pieredzi un, pamatojoties uz visu pašreiz notiekošo komunikācijas pasākumu vērtēšanas rezultātiem, apsvērs, kā to stiprināt un izvērst plašāk.

A kísérleti projektben részt vevő képviseletek megerősített tevékenységeit a Europe Direct 400 pontból álló információs hálózata egészíti ki, amely helyi és regionális szinten – beleértve a vidéki helyszíneket – nyújt információt az EU-ról. A Bizottság 2008-ban hoz létre új Europe Direct információs hálózatokat Bulgáriában és Romániában. A következő évben a Bizottság ajánlattételi felhívást is közzétesz, amely az EU-27 egész hálózatának megújítására irányul. Ez javítja a földrajzi lefedettséget, és biztosítja, hogy a hálózatok információkat nyújtsanak a kommunikációs prioritásokról, valamint minden más kérdésről, melyek a polgárok számára fontosak.

Papildus intensīviem pasākumiem pārstāvniecībās, kas piedalās izmēģinājuma projektā, darbojas vairāk nekā 400 Europe Direct informācijas centri, kuri sniedz informāciju par ES vietējā un reģionālā mērogā, arī laukos. Bulgārijā un Rumānijā 2008. gadā Komisija atvērs jaunus Europe Direct informācijas centrus. Nākamgad Komisija arī publicēs uzaicinājumu iesniegt priekšlikumus, lai pilnībā atjaunotu Europe Direct tīklu visā ES-27. Tādējādi tā vēl vairāk uzlabos ģeogrāfisko pārklājumu un nodrošinās, ka šie centri spēj sniegt informāciju par komunikācijas prioritātēm un citiem jautājumiem, kas svarīgi iedzīvotājiem.

A Bizottság számos információs és segítségnyújtó hálózatot is irányít, melyek különleges szakpolitikai területekre vonatkoznak, mint például az EURES, ERA-MORE[18], SOLVIT[19]és az Európai Információs Központ (EIC) és az Innovációközvetítő Központok Hálózata [20] . Ez az 1700 központ egyedi kapcsolatot jelent a helyi és regionális szinten működő számos szereplővel (a szociális partnerek szervezetei, egyetemek, vállalkozások, foglalkoztatási szolgálatok, kereskedelmi kamarák, nyelvi és képzési központok). A Bizottság megvizsgálja az e központok közötti összehangoltabb fellépések lehetőségét, amely megerősíti a Bizottság kommunikációs kapacitásait. A hálózatok közötti nagyobb szinergiát a külső kommunikációs hálózat vizsgálja, különösen a kiválasztott kommunikációs prioritásokkal kapcsolatban. Létrejött egy szervezeti egységek közötti csoport, amely azt vizsgálja, hogy a különböző bizottsági hálózatok hogyan tudnának együttműködni egy egységes piaci segítségnyújtási szolgálatban.

Komisija arī pārvalda daudzus informatīvos un palīdzības tīklus, kuri attiecas uz konkrētu politikas jomu, piemēram, EURES , ERA-MORE [18], SOLVIT [19] un Euro Info centri un inovāciju apmaiņas centri [20] . Šie centri piedāvā unikālas saziņas iespējas un plašu informācijas izplatītāju tīklu, kuri darbojas vietējā un reģionālā mērogā (sociālie partneri, universitātes, uzņēmumi, nodarbinātības dienesti, tirdzniecības kameras, valodu apguves un mācību centri). Komisija izvērtēs iespējas ciešāk koordinēt šo centru darbību, tādējādi palielinot Komisijas komunikācijas spēju. Ar ārējās komunikācijas tīkla darbību pēta iespējas panākt lielāku sinerģiju starp minētajiem tīkliem, jo īpaši attiecībā uz izvēlētām prioritātēm komunikācijas jomā. Ir izveidota starpdienestu darba grupa, lai pētītu dažādu Komisijas tīklu iespējamo sadarbību vienotā tirgus atbalsta dienestā.

A nagyközönséggel és a civil társadalommal való kommunikáció mellett a képviseletek a biztosok a régióban tett látogatásainak megszervezésére irányuló tevékenységüket is megerősítik[21], és támogatják azokat az erőfeszítéseket, melyek a regionális és helyi újságírók számára – akár korszerű technológiai eszközökkel, akár hagyományos úton – információkat közölnek. Más uniós szervek bevonása – például a decentralizált uniós ügynökségek – konkrét példákkal illusztrálják a polgárok szolgálatára irányuló uniós kezdeményezéseket . A képviseletek és az Európai Parlament információs irodái együtt dolgoznak a szorosabb kapcsolat létrejöttéért. A legtöbb esetben a két szervezet székhelye ugyanazon épületben, az Európai Unió Házában található. A két szervezet megtartja sajátos arculatát, azonban együttműködésük erősíti ismertségüket és több közös fellépést tesz lehetővé.

Papildus saziņai ar iedzīvotājiem un pilsonisko sabiedrību pārstāvniecības pastiprinās darbību saistībā ar komisāru vizīšu organizēšanu reģionos[21] un atbalstīs centienus sniegt informāciju žurnālistiem reģionālā un vietējā mērogā, gan izmantojot mūsdienīgu plašsaziņas līdzekļu tehnoloģiju, gan ar tradicionāliem līdzekļiem. Citu ES struktūru, piemēram, decentralizēto ES aģentūru, iesaistīšana būs konkrēts paraugs tam, kā ES iniciatīvas kalpo iedzīvotājiem. Pārstāvniecības sadarbojas ar Eiropas Parlamenta informācijas birojiem, lai izveidotu ciešākus sakarus. Parasti gan pārstāvniecības, gan informācijas biroji atrodas vienā ēkā. Tādējādi palielinās to pamanāmība un ir vieglāk sadarboties, vienlaikus saglabājot atšķirīgo identitāti.

2007-2008-ban indul az Európai Parlamenttel közös kísérleti projekt, amely elsőként a tallinni, dublini és madridi Európa Házban kezdődik, s amelynek célja, hogy olyan európai közéleti találkozóhelyeket teremtsen, amelyek különféle európai tevékenységeknek adnak otthont. Az európai közéleti találkozóhelyekre vonatkozó kísérleti projekt új közönséget fog vonzani, és új vizuális arculatot hoz létre, amely elsősorban a fiatalabb generációkat célozza meg. Az európai közéleti találkozóhelyek, amelyek a polgárok, a nem kormányzati szervezetek, politikai szereplők és a média találkozóhelyeként működnének, helyszínül szolgálnának kiállítások, filmvetítések, látogatások, megbeszélések, vitafórumok és előadások számára, amelyek elsősorban a civil társadalom, a politika, oktatás, tudományos élet, agytrösztök és a kulturális élet témáit járnák körbe. Ez ténylegesen hozzájárulna „Az európai kulturális program a globalizálódó világban” megvalósításához . Fel kell venni a kapcsolatot a nemzeti kulturális intézetek hálózatával az uniós intézmények által támogatott különféle kulturális programok és más kezdeményezések népszerűsítésére, ugyanakkor regionális és helyi szervezetekkel, a civil társadalommal és a médiával is együtt kell működni a lehető legszélesebb közönség elérése céljából (mind városi, mind vidéki területeken). Az európai közéleti találkozóhelyek új lehetőségeket ajánlanak majd: konferenciaközpontokat, tájékoztatási irodákat, kiállítóhelyiséget és olvasótermet. Ezek némelyike már létezik, de a terek nyitottsága és az új szereplőknek a Bizottsággal és a Parlamenttel való párbeszédbe való bevonása érdekében tett erőfeszítés új környezetet eredményez.

2007. — 2008. gadā uzsāks kopīgu pilotprojektu ar Eiropas Parlamentu, vispirms Eiropas ēkā Tallinā, Dublinā un Madridē, lai izveidotu Eiropas publisko telpu plaša spektra Eiropas pasākumu rīkošanai. Izmēģinājuma posmā Eiropas publiskās telpas piesaistīs jaunu auditoriju un izveidos jaunu vizuālo tēlu, kas vairāk vērsts uz jauno paaudzi. Eiropas publiskās telpas būs vieta, kur tikties iedzīvotājiem, NVO, politikas dalībniekiem un plašsaziņas līdzekļiem, un tajās būs iespējams izvietot izstādes, demonstrēt filmas, rīkot sanāksmes, uzņemt apmeklētājus, organizēt diskusijas, debašu forumus un lekcijas, pievēršot uzmanību galvenokārt pilsoniskajai sabiedrībai, politikai, izglītībai, akadēmiskajam darbam, ideju laboratorijām un kultūras dzīvei. Eiropas publiskās telpas sniegs konkrētu ieguldījumu, lai īstenotu „Eiropas programmu kultūrai augošas globalizācijas apstākļos”. Tiks nodibināti sakari ar valstu kultūras institūtu tīklu ( EUNIC ), lai veicinātu dažādas kultūras programmas un citas iniciatīvas, ko atbalsta ES iestādes, vienlaikus sadarbojoties ar reģionāliem un vietējiem tīkliem, pilsonisko sabiedrību un plašsaziņas līdzekļiem, lai aptvertu pēc iespējas plašāku auditoriju pilsētās un laukos. Eiropas publiskajās telpās būs jauni konferenču centri, informācijas biroji, izstāžu zāles un lasītavas. Varbūt kaut kas no tā visa jau darbojas, taču šo telpu atvērtība un centieni piesaistīt jaunus dalībniekus sadarbībai ar Komisiju un Parlamentu izveidos jaunu vidi.

A borágazat reformjára vonatkozó kommunikáció során tapasztalt kedvező eredmények tükrében az uniós szakpolitikai kezdeményezéseket a szakpolitikai szakértők még elfogadásuk napján, Brüsszelben és a tagállamokban egyidejűleg mutathatják be az érdekelt feleknek és a nagyközönségnek, a képviseletek és a szakpolitikai osztályok rendelkezésre álló forrásaitól függően.

Ņemot vērā labo pieredzi, kas gūta komunikācijā par vīna nozares reformu, politikas speciālisti varētu informēt ieinteresētās personas un sabiedrību kopumā par ES politiskām iniciatīvām dienā, kad tās pieņemtas, vienlaicīgi Briselē un dalībvalstīs, atkarībā no pārstāvniecībās un politikas departamentos pieejamajiem resursiem.

2.2. Aktív európai polgári szerepvállalás

2.2. Aktīvs Eiropas pilsoniskums

A fehér könyvről szóló konzultációs folyamat megerősítette, hogy a civil társadalom részéről élénk az igény, hogy bekapcsolódhasson az európai folyamatba. A Bizottság már most támogatja az aktív európai polgári szerepvállalást a „Polgárok Európája” és az „Alapvető jogok és polgárság”[22] programjain keresztül, melyek az EU demokratikus életében való fokozottabb részvételre ösztönöznek. A „Cselekvő ifjúság” és a „Kultúra” programok határokon átnyúló mobilitási cseréken keresztül járulnak hozzá az aktív polgári szerepvállalás elősegítéséhez.

Apspriešanās par balto grāmatu apliecināja pilsoniskās sabiedrības pārstāvju izteikto pieprasījumu pēc ciešākas līdzdalības Eiropas procesos. Komisija jau atbalsta aktīvu Eiropas pilsoniskumu programmā „Eiropa pilsoņiem” un „Pamattiesības un pilsoniskums”[22], kas mudina aktīvāk iesaistīties ES demokrātijas procesos. Arī programma „Jaunatne rīcībā” un „Kultūra” palīdz veicināt aktīvu pilsoniskumu, izmantojot apmaiņu ar pārrobežu mobilitāti.

Az aktív polgári szerepvállalásra vonatkozó oktatás és a képzés főként a tagállamok hatáskörébe tartozik. Az uniós polgárok jogai és kötelezettségei az EU tagállamainak kevesebb mint felében képezik az iskolai tanterv részét, és az európai integráció története 20 tagállam történelemoktatásának része.[23] A bevált gyakorlatok cseréjének összehangolásában az európai munka értéktöbbletet jelent. Valamennyi érintett félnek teljes mértékben ki kell használnia az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló európai ajánlást, amely a tagállamoknak eszközt biztosít a tudásalapú társadalomban a polgárok számára a boldoguláshoz nélkülözhetetlen készségnek tekinthető társadalmi és polgári kompetenciák elősegítésében. Ide tartozik az idegennyelv-tanulás, amely az aktív európai polgárság lényeges elemének számító interkulturális kompetenciák elsajátításában értékes tényező. A Bizottság felhasználja egy 2007-es nyilvános konzultáció eredményeit, amely feltárja az iskolai oktatás azon szempontjait, amelyek tekintetében uniós szintű közös fellépés támogathatja a tagállamokat. Ennek keretében például megvizsgálják, hogy az iskolák hogyan tudják a tanulóknak legjobban átadni a kulcskompetenciákat, és hogy az iskolai közösségek hogyan segíthetik a fiatalokat felelős polgárrá válásukban, összhangban az alapvető európai értékekkel.

Izglītība un apmācība aktīvam pilsoniskumam ir dalībvalstu atbildības lokā. Mazāk nekā pusē no ES dalībvalstīm Eiropas iedzīvotāju tiesības un pienākumi ir ietverti skolu mācību programmā. Eiropas integrācijas vēsture ir ietverta mācību programmā 20 dalībvalstīs[23]. Eiropas pievienoto vērtību var nodrošināt ar darbu Eiropas mērogā, koordinējot apmaiņu ar labāko pieredzi. Visiem iesaistītajiem dalībniekiem pilnībā jāizmanto Eiropas ieteikums par pamatprasmēm mūžizglītībā, kas sniedz dalībvalstīm instrumentu sociālo un pilsonisko prasmju veicināšanai, kas ir daļa no katram iedzīvotājam būtiskām prasmēm, lai gūtu panākumus uz zināšanām balstītā sabiedrībā. Tas attiecas arī uz svešvalodu apguvi, kas ir vērtīgs veids, kā gūt starpkultūru prasmes, kas savukārt ir būtisks aktīva Eiropas pilsoniskuma elements. Komisija izmantos 2007. gada sabiedriskās apspriešanas rezultātus, kuri parādīs tos skolu izglītības aspektus, kuros kopīga rīcība ES līmenī var dot ieguvumu dalībvalstīm. Piemēram, tiks izpētīts, kā veidot skolas, lai sniegtu skolēniem pamatprasmes, un kā skolas var palīdzēt sagatavot jauniešus, lai tie kļūtu par atbildīgiem pilsoņiem atbilstoši Eiropas pamatvērtībām.

Az egész életen át tartó tanulás programja olyan projekteket támogat, amelyek az oktatással, a képzéssel, az aktív polgári szerepvállalással és a polgári kompetenciák népszerűsítésével függnek össze. A Bizottság emellett támogatni fogja, hogy az e téren dolgozó tanárok megosszák egymással bevált gyakorlataikat. A Bizottság az érdeklődő iskolák és tanárok számára támogatást nyújt európai témákról szóló tájékoztató dossziék elkészítéséhez, beleértve a releváns kiadványokra mutató linkeket, amelyeket az EUROPA honlapról lehet letölteni.

Mūžizglītības programmā atbalsta projektus, kuri ir būtiski izglītībai un apmācībai aktīva pilsoniskuma jomā un pilsonisku prasmju veicināšanai. Komisija arī veicinās apmaiņu ar labāko pieredzi skolotāju vidū šajā jomā. Komisija sniegs atbalstu informācijas vākšanai par Eiropas jautājumiem, ieskaitot saites uz būtiskām publikācijām, ko var lejupielādēt no EUROPA tīmekļa vietnes, lai tās izmantotu skolas un skolotāji, kam šīs publikācijas interesē.

A Bizottság célzottabb látogatásokat kíván bevezetni a hallgatók és a tanulók számára, és fel fogja mérni, ez miként érhető el. A Bizottság képviseletei és a Europe Direct hálózatok különböző társadalmi szektorok csoportjait (például egyetemi hallgatókat) hívnak majd meg a székhelyükön tartott szemináriumokra és vitákra, felhasználva a már meglévő információs anyagokat. A német elnökség ideje alatt mintegy 400 német uniós tisztviselő látogatott el hajdani iskolájába; a látogatások, amelyek rendkívül sikeresnek bizonyultak, nemcsak az iskolákban, hanem a helyi médiában is nagy visszhangot váltottak ki. A Bizottság a jövőbeni elnökségek alatt is folytatni kívánja ezt a kísérletet. Hasonlóképpen folytatódik majd a „május 9-i iskolai kezdeményezés”, amelyet a Bizottság a helyi és regionális hatóságokkal, az európai parlamenti képviselőkkel és a civil társadalommal szoros együttműködésben hajtott végre[24].

Komisija vēlas uzsākt studentu un skolēnu vizītes ar kādu konkrētu mērķi un izpētīs, kā to īstenot. Komisijas pārstāvniecības un Europe Direct informācijas centri arī aicinās grupas no dažādām sociālajām grupām (ieskaitot studentus) uz semināriem un debatēm savās telpās, izmantojot informatīvos materiālus, kas jau ir to rīcībā. Ļoti veiksmīgs pasākums bija 2007. gadā Vācijas prezidentūras laikā notikušie apmēram 400 vācu Eiropas Savienības ierēdņu apmeklējumi bijušajās skolās. Pēc tam šajās skolās notika debates, un pasākumu atspoguļoja vietējos plašsaziņas līdzekļos. Komisija plāno turpināt šo pieredzi turpmākās prezidentūrās. Tāpat arī Komisija turpinās Eiropas dienas iniciatīvu skolās (9. maijā), ko īsteno ciešā sadarbībā ar vietējām un reģionālajām iestādēm, Eiropas parlamenta deputātiem un pilsonisko sabiedrību[24].

A Bizottság a civil társadalmi kapcsolattartók belső hálózatának segítségével, programjain és szakpolitikáin keresztül támogatja a civil társadalom szervezeteivel és transznacionális hálózataikkal fenntartott kapcsolatokat a bevált gyakorlatok megosztása és a közös problémák végiggondolása céljából, valamint annak érdekében, hogy a civil társadalommal fenntartott kapcsolatok tekintetében a szolgálatok között egységes megközelítés alakuljon ki. A Bizottság a civil társadalom szervezetei számára növelni fogja a Bizottsághoz való hozzáférést azáltal, hogy osztályain civil társadalmi kapcsolattartó személyt nevez ki.

Komisija veicina attiecības ar pilsoniskās sabiedrības organizācijām un to starpvalstu tīkliem, izmantojot savas programmas un politiku un balstoties uz pilsoniskās sabiedrības kontaktu iekšējo tīklu, lai apmainītos ar labu praksi, pārrunātu kopīgas problēmas un izstrādātu saskaņotu stratēģiju Komisijas struktūrām, kas atbild par attiecībām ar pilsonisko sabiedrību. Komisija kļūs pieejamāka pilsoniskās sabiedrības organizācijām, jo katrā no tās struktūrām izveidos īpašu kontaktpunktu saziņai ar pilsonisko sabiedrību.

3. AZ EURÓPAI KÖZSZFÉRA KIALAKÍTÁSA

3. EIROPAS PUBLISKĀS TELPAS IZVEIDE

Számos politikai döntés, amely jelentős hatást gyakorol az európai polgárok mindennapi életére, európai szinten születik. A polgárok várakozásainak szemlátomást megfelelő szakpolitikák – akár a belső piacra, akár az éghajlatváltozásra, a fenntartható mobilitásra, a kereskedelemre, az energiapolitikára vagy a migrációra vonatkoznak – , amelyeket széleskörű konzultáció előz meg, a lehető legjobban tudják bemutatni azt, hogy az EU miként befolyásolja mindennapjainkat. Az e szakpolitikákról szóló kommunikációnak át kell lépnie a nemzeti határokat, és határokon átnyúló kommunikációs csatornákkal kell ösztönöznie a közös ügyekről szóló vitát és párbeszédet, ugyanakkor az európai célokat is tükrözve.

Daudzus politiskus lēmumus, kas būtiski ietekmē Eiropas iedzīvotāju ikdienas dzīvi, pieņem Eiropas mērogā. Politika, kas pierāda, ka tā atbilst iedzīvotāju vēlmēm, vienalga, vai tā attiecas uz iekšējo tirgu, klimata pārmaiņām, ilgtspējīgu mobilitāti, tirdzniecību, enerģētikas politiku vai migrāciju, un kas izstrādāta, ņemot vērā plašas apspriešanās secinājumus, vislabāk apliecina ES jautājumu būtiskumu tās pilsoņiem. Komunikācijai par šādu politiku jāsniedzas pāri valstu robežām, izmantojot pārrobežu komunikācijas kanālus, kas veicina debates un dialogu par jautājumiem, kas interesē visus, un vienlaikus atspoguļo Eiropas darba kārtību.

Az EU-ról szóló párbeszéd már azzal is egyre elmélyül vagy kiteljesedik, ha az EU végrehajtja szakpolitikáit: annak biztosítása, hogy az európai termékekben használt vegyszerek biztonságosak; a szolgáltatások piacának megnyitása; a határokon átnyúló fizetések korlátainak mérséklése; a fogyasztók jogainak javítása; a légi közlekedés biztonságosságának javítása, az élelmiszerbiztonság és az élelmiszerek minőségének elősegítése; a vidék és a környezet védelme; integrált éghajlat-politika és energiapolitika, valamint határokon átnyúló rendőrségi együttműködés létrehozása; külföldi tartózkodás esetén a mobilhívások díjának csökkentése; mindezen témák szerepeltek az európai döntéshozatali folyamatban, nem ritkán élénk vitákkal kísérve. Ösztönözni kell ezt a vitát, amely csak akkor tud végbemenni, ha a szakpolitikai döntéshozatali folyamat az emberek számára relevánsnak tűnik, és az egyes tagállamok jogalkotási folyamatában hozzáadott értéket képvisel.

Tikai tad, ja ES politika sniegs konkrētus rezultātus, debates par ES kļūs dziļākas un plašākas. Vajadzība nodrošināt nekaitīgu ķīmisko vielu izmantošanu Eiropā ražotos izstrādājumos, pakalpojumu tirgus atvēršana, šķēršļu mazināšana pārrobežu maksājumiem, patērētāju tiesību uzlabošana, gaisa transporta drošības paaugstināšana, pārtikas nekaitīguma un kvalitātes veicināšana, lauku ainavu un vides aizsardzība, vienošanās par integrētu klimata un enerģētikas politiku, policijas pārrobežu sadarbība, cenu samazināšana par mobilo sakaru izmantošanu ārvalstīs — par visiem šiem jautājumiem ir lemts Eiropas mērogā un šos lēmumus bieži vien pavadījušas karstas debates. Šādas debates ir jāveicina, un tās var notikt tikai tad, ja politikas veidošanas procesu uzskata par būtisku un tādu, kas dod pievienoto vērtību tiesību aktu pieņemšanas procesam atsevišķās dalībvalstīs.

3.1. Politikai dimenzió

3.1. Politiskā dimensija

Az európai parlamenti választások részvételi aránya és az európai szakpolitikák visszhangja a választási kampányok során felmerülő témákban, együttesen az európai közszféra kialakítása jelentette kihívás mértékét mutatják.. A nemzeti és európai politikai pártok és a különböző politikai irányzatokhoz tartozó megválasztott képviselők abban a kiváltságos helyzetben vannak, hogy a nemzeti vitákban európai témákat hangsúlyozhatnak, és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egész Európát átfogó, nyilvános viták alakuljanak ki. A politikai pártok közötti, konfliktusokban gazdag és gyakran kiélezett eszmecserék kelthetik fel az érdeklődést és azt az igényt, hogy az érintett témákról minél több információ álljon rendelkezésre. Az utóbbi években számos példa volt arra, hogy az európai szakpolitikai kérdésekre a közvélemény figyelmét a körülötte kialakult pártpolitikai csatározás vagy választási megosztottság keltette fel[25].

Eiropas sabiedriskās sfēras izveides grūtības pakāpi var noteikt pēc tā, cik aktīvi iedzīvotāji piedalās Eiropas Parlamenta vēlēšanās un cik lielā mērā vēlēšanu debates pamatojas uz ES politikas nostādnēm. Valstu un Eiropas mēroga politiskās partijas un pie dažādām politiskām grupām piederošie, ievēlētie pārstāvji ir priviliģētā situācijā, kas ļauj ierosināt Eiropas jautājumus valstu debatēs un palīdzēt veidot publiskās debates visā Eiropā. Tieši politisko partiju viedokļu apmaiņas pretrunīgums un bieži vien arī polaritāte rada interesi un pieprasījumu pēc sīkākas informācijas par attiecīgajiem jautājumiem. Pēdējos gados ir bijis daudz spilgtu piemēru tam, ka sabiedrības interesi par Eiropas jautājumiem izraisījusi partiju atšķirīgā politiskā un ekonomiskā nostāja šajos jautājumos[25].

A Bizottság elkötelezett amellett, hogy támogassa a következő európai választások részvételi arányának növelésére irányuló erőfeszítéseket. A D-terv elkövetkező civil társadalmi projektjei részben erre irányulnak majd. Emellett a Bizottság 2007 júniusában javaslatot fogadott el az európai politikai pártokról szóló meglévő rendelet felülvizsgálatára[26] az európai politikai alapítványok létrehozása érdekében .Ez az európai témákról folytatott információkban gazdag, érdemi vita megerősítéséhez, és az európai közszféra kialakításához is hozzá fog járulni.

Komisija cenšas atbalstīt mēģinājumus palielināt līdzdalības rādītājus nākamajās Eiropas Parlamenta vēlēšanās. Nākamie pilsoniskās sabiedrības projekti saskaņā ar D plānu daļēji būs vērsti uz šā mērķa sasniegšanu. Turklāt Komisija 2007. gada jūnijā ir pieņēmusi priekšlikumu pārskatīt esošo regulu par politiskajām partijām[26], lai varētu izveidot Eiropas politiskos fondus. Arī tā tiks veicināta pamatotas un patiesas diskusijas par Eiropas jautājumiem nostiprināšana un Eiropas sabiedriskās sfēras izveide.

Emellett a Bizottság törekedni fog arra, hogy a nemzeti parlamentekkel való kapcsolataiban maximálisan kihasználja a kommunikációs lehetőségeket. Az Európai Parlament javaslata alapján a Bizottság jelenleg dolgozik a kísérleti információs hálózatok kialakításán, amelyek közvetlen internetes vitafórumokként szolgálnának az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek tagjai, az újságírók és a véleményformálók számára, és melyekhez az EU egészében találkozók járulnának. A kísérleti információs hálózatok jelentős mértékben hozzájárulnának ahhoz, hogy a nemzeti parlamentekben európai kérdésekről szóló viták is szerepeljenek. Emellett ösztönzik a nemzeti országgyűlési képviselők közötti, európai kérdésekről szóló vitákat, és hozzájárulnak a nemzeti parlamentek saját elektronikus információcsere-rendszereinek támogatásához.

Turklāt Komisijas mērķis būs palielināt komunikācijas potenciālu attiecībās ar dalībvalstu parlamentiem. Atbildot uz Eiropas Parlamenta priekšlikumu, Komisija strādā pie izmēģinājuma informācijas tīklu izveides. Tas būs interneta diskusiju forumu tīkls starp Eiropas Parlamenta un valstu parlamentu locekļiem, žurnālistiem un sabiedriskās domas veidotājiem, ko papildinās tikšanās dažādās ES dalībvalstīs. Izmēģinājuma informācijas tīkli ļoti palīdzēs ierosināt debates par Eiropas jautājumiem dalībvalstu parlamentos. Tie arī sekmēs debates dalībvalstu parlamentos par Eiropas jautājumiem un palīdzēs sniegt atbalstu dalībvalstu parlamentu elektroniskās informācijas apmaiņas sistēmām.

3.2. A média és információs szolgálatok

3.2. Plašsaziņas līdzekļi un informācijas dienesti

A Bizottság az év végéig konkrét javaslatokat fog benyújtani a média új technológiái jelentette kihívásokra való megfelelésre[27]. Továbbra is az audiovizuális média az európai ügyekről szóló információk előnyben részesített formája. A televízió és a rádió az európai témákat a hírek és vitaműsorok keretében mutatja be, amikor lényeges európai szakpolitikákról születik döntés . A televízió- és rádióreklámokat meghatározott uniós politikákat népszerűsítő tájékoztató kampány keretében is be lehet mutatni . Ennek ellenére a tanulmányok azt mutatják [28] – és az európaiak kétharmada továbbra is úgy véli –, hogy a nemzeti médiában elérhető, uniós kérdésekre vonatkozó információk nem elégségesek.

Komisija līdz šā gada beigām ierosinās konkrētus priekšlikumus, lai labāk risinātu uzdevumus, kas saistīti ar jaunām plašsaziņas līdzekļu tehnoloģijām[27]. Audiovizuālie plašsaziņas līdzekļi arī turpmāk būs vispopulārākais informācijas avots par Eiropas jautājumiem. TV un radio informē par Eiropas jautājumiem saistībā ar ziņām un debatēm laikā, kad tiek lemts par svarīgām Eiropas politikas nostādnēm. TV un radio reklāmas tiek veidotas arī saistībā ar informācijas kampaņām, lai popularizētu īpašas ES politikas nostādnes. Tomēr, kā liecina pētījumi [28] un kā uzskata divas trešdaļas Eiropas iedzīvotāju, valstu plašsaziņas līdzekļu sniegtā informācija par ES nav pietiekama.

A Bizottság hozzájárul ahhoz, hogy az uniós témák kiemeltebb és fenntartható figyelmet kapjanak a létező audiovizuális csatornáknál, és a műsorszolgáltatókat európai szintű együttműködésre ösztönzi. A fehér könyvvel kapcsolatos konzultáció azt mutatta, hogy a Bizottság erőteljesen támogatja az európai témákról szóló audiovizuális információszolgáltatást, oktatást és szórakoztató műsorokat mint az EU tagállamai közszolgálati feladatának részét. Ezt a feladatot a műsorszolgáltatók teljes szerkesztői függetlenségének biztosításával kell végezni.

Komisija palīdzēs plašāk un pilnīgāk atspoguļot ES jautājumus pašreizējos audiovizuālajos kanālos un rosinās sadarbības tīklu izveidi starp dažādām Eiropas raidorganizācijām. Apspriešanās par balto grāmatu apliecināja tiešām lielu atbalstu Komisijai audiovizuālās informācijas sniegšanā, izglītošanā un izklaidējošu pasākumu rīkošanā par Eiropas jautājumiem, īstenojot oficiālus uzdevumus ES dalībvalstīs. Šādi uzdevumi jāveic tā, lai nodrošinātu raidorganizāciju redakcijām pilnīgu neatkarību.

A rádiós és televíziós műsorokra vonatkozó jelenlegi társfinanszírozási politika hatására több tucat audiovizuális csatorna kezdett uniós műsorokat készíteni. A hatékonyság növelése érdekében a Bizottság többéves szerződéseket ajánl a műsorszolgáltatói hálózatoknak egész Európában. Ezek a hálózatok függetlenül fognak készíteni és sugározni uniós kérdésekkel foglalkozó műsorokat, saját szerkesztői előírásaiknak megfelelve és közös programformátumot használva. A szerződések jogilag kötelező szerkesztői szabályzatot tartalmaznak, amely garantálja a szerkesztési szabadságot.

Spēkā esošā politika par radio un TV raidījumu līdzfinansēšanu ir rosinājusi daudziem audiovizuālajiem kanāliem veidot raidījumus par ES. Lai palielinātu šo pasākumu efektivitāti, Komisija piedāvās raidorganizāciju tīkliem visā Eiropā noslēgt daudzgadu līgumus. Šie tīkli neatkarīgi veidos un raidīs raidījumus par ES jautājumiem atbilstoši saviem redakciju standartiem, izmantojot kopīgus raidījumu formātus. Līgumos būs paredzēta saistoša redakcijas harta, kas garantēs plašsaziņas līdzekļiem redakcijas neatkarību.

Az Európa műholdról (EbS), a Bizottság audiovizuális szolgálata, amely az uniós témákról tudósít, szintén hozzájárul a fentiekben vázolt közszolgálati feladatokhoz, azokat elősegítve. Az EbS-en a műsoridő iránti igényt már nem lehet kiszolgálni: az élő közvetítések – például az Európai Parlament plenáris üléséről vagy bizottsági megbeszélésekről – műsorideje ütközik a hivatásos újságírók és sajtókonferenciák számára készült, hírcsomagokat tartalmazó vágatlan felvételekkel. A Bizottság ezért javasolni fogja a többi uniós intézménynek, hogy kétszerezzék meg az EbS kapacitását, hogy az uniós tevékenységek széles skálájáról sugározhasson.

Arī Europe by Satellite ( EbS ), Komisijas ziņu dienests ES jautājumu atspoguļošanai audiovizuālajos plašsaziņas līdzekļos, veicinās un atvieglos iepriekš minēto oficiālo uzdevumu izpildi. Raidlaika pieprasījums EbS ir pilnībā aizpildīts ar tādu pasākumu tiešraidēm kā Eiropas Parlamenta plenārsēdes un komiteju sanāksmes, kas nesaskan ar profesionālu žurnālistu sagatavotiem ziņu materiāliem un preses konferencēm. Tāpēc Komisija ierosinās pārējām Eiropas iestādēm iespēju divas reizes palielināt EbS jaudu, lai vēl plašāk informētu par ES pasākumiem.

Az internet a szöveg, hang és kép kombinációjának fő eszköze, amely lehetővé teszi azt is, hogy a felhasználók visszajelzést adjanak és vitákba bocsátkozzanak. Az internet már most is a határokon átnyúló párbeszéd fő médiuma. A világ egyik legnagyobb terjedelmű honlapja, az EUROPA honlap átszervezése az interaktivitás fokozásával és a navigációs és keresési funkciók tökéletesítésével folytatódik[29]. A webes tartalmat áttekinthetőbb, fokozottan felhasználóbarát módon szervezik újjá, és több képet, videót és hanganyagot tartalmaz majd. Az EUROPA honlap így fontos európai hivatkozási pont marad az uniós információk tekintetében, amely kiegészíti a nemzeti közigazgatások által fenntartott oldalakat. Az EUROPA fejlesztésére vonatkozó javaslatok alapját a 2007-ben végzett felmérés képezi.

Internets ir galvenais plašsaziņas līdzeklis, kas apvieno tekstu, skaņu un attēlu un ļauj lietotājiem paust viedokli par tajā publicēto informāciju un uzsākt diskusijas par to. Tas jau ir kļuvis par galveno plašsaziņas līdzekli pārrobežu debatēm. Turpināsies EUROPA tīmekļa vietnes, vienas no lielākajām tīmekļa vietnēm pasaulē, izveide, palielinot interaktivitāti un uzlabojot navigācijas iespējas un meklēšanas iespējas[29]. Tīmekļa vietnes saturu atspoguļos pārskatāmākā un lietotājiem ērtākā veidā, un vairāk jāpievieno arī attēli, video un audio materiāli. Tādējādi portāls EUROPA arī turpmāk būs nozīmīgs Eiropas atsauces avots informācijai par ES jautājumiem un papildinās dalībvalstu administrācijas izveidotās tīmekļa vietnes. Priekšlikumi par portāla EUROPA pilnveidošanu pamatosies uz 2007. gadā veikto lietotāju aptauju.

Emellett az EU-nak az EUROPA honlapon kívül is meg kell erősítenie internetes jelenlétét. A Bizottság ösztönözni akarja a civil társadalom és a magán- vagy közszféra weblapjainak kialakítását, amelyek azáltal segítik elő a kapcsolatot az európai polgárokkal, illetve az európai polgárok között, hogy támogatják a honlapokat, amelyek különös figyelmet szentelnek az európai témáknak, és ösztönzik az európai szakpolitikai kérdésekről folyó vitákat. A Bizottságnak is fokozottabban szerepet kell vállalnia az interjúkban, illetve az ilyen oldalakon zajló megbeszélésekben . E fejlesztések részletesen szerepelnek majd az internetről, illetve az audiovizuális stratégiáról szóló stratégiai dokumentumokban, melyeket a Bizottság 2007 vége előtt, illetve 2008 elején fog benyújtani .

Turklāt ES aktīvāk jānodrošina klātbūtne tīmeklī ārpus portāla EUROPA . Komisija vēlas veicināt pilsoniskās sabiedrības sadarbības tīkla un privātā vai valsts sektora tīmekļa vietņu izveidi, kas veicina kontaktus ar Eiropas iedzīvotājiem un to vidū, atbalstot tīmekļa vietnes, kurās īpaša uzmanība veltīta Eiropas jautājumiem un tiek rosinātas debates par ES politikas jautājumiem. Arī Komisijai vairāk jāiesaistās intervijās un jāpiedalās citās tīmekļa vietnēs notiekošās diskusijās. Visus šos priekšlikumus sīki izklāstīs internetā un audiovizuālās stratēģijas dokumentos, ko Komisija iesniegs 2007. gada beigās un 2008. gada sākumā.

A nyomtatott kiadványok továbbra is jelentős szerepet töltenek majd be az uniós kommunikációban. Az internet növekvő dominanciája ellenére a nyomtatott kiadványok iránti kereslet tovább nőtt. Ezért alapvetően fontos médiaközi kiadványpolitika létrehozása, amely egyaránt vonatkozik a nyomtatott, a webes és az audiovizuális formátumokra, és felhasználja a kommunikációs technológia legújabb eredményeit[30].

ES komunikācijā arī turpmāk svarīga būs dokumentu publicēšana. Neskatoties uz aizvien lielāku interneta pārsvaru, ir palielinājies pieprasījums pēc iespiestiem dokumentiem. Tāpēc ir svarīgi izstrādāt publikāciju politiku visiem plašsaziņas līdzekļiem, apvienojot publikācijas, publikācijas internetā un audiovizuālā formātā un izmantojot jaunākos sasniegumus komunikācijas tehnoloģiju jomā[30].

3.3. Az európai közvélemény megértése

3.3. Izpratne par Eiropas sabiedrisko domu

A közvélemény felmérésének szerepe alapvetően fontos, ha figyelni akarunk arra, mit gondolnak az európai polgárok az EU-ról, és mit várnak tőle. Az Eurobarometer felmérései segítenek a közvélemény elvárásainak vizsgálatában számos szakpolitikai területen, megkönnyítik a szakpolitikák hatásának felmérését, és rámutatnak a nyilvánosság aggodalmaira és véleményére, hogy javítsák a politikai döntéshozatalt és a kommunikációt.

Lai ieklausītos Eiropas iedzīvotāju viedoklī par ES un saprastu, ko viņi gaida no ES, svarīgi ir izzināt sabiedrisko domu. Lai uzlabotu politikas veidošanas un komunikācijas procesu, Eurobarometer pētījumi palīdz analizēt sabiedrības vēlmes dažādās politikas jomās, novērtēt politikas ietekmi un apzināt jautājumus, kas sabiedrībai rada bažas vai tiek nepareizi uztverti.

Válaszul a fehér könyvvel kapcsolatos konzultációra, a Bizottság újításokat fog bevezetni az Eurobarometer által használt módszerekbe[31] , hogy tovább javítsa képességét a közvélemény meghallgatására, illetve a közvéleményre történő reagálásra. A cél a felmérések stratégiai használata a szakpolitikai folyamatok releváns szakaszaiban, mint például a szakpolitika kialakítása, hatásvizsgálat, valamint a kommunikációs tevékenységek kialakítása és értékelése.

Ņemot vērā secinājumus pēc apspriešanās par balto grāmatu[31], Komisija, ieviesīs jaunas metodes Eurobarmeter pētījumu veikšanai, lai palielinātu spēju ieklausīties sabiedriskajā domā un reaģēt uz to. Mērķis ir stratēģiskāk izmantot pētījumus tādu politikas procesu attiecīgos posmos kā politikas formulēšana un ietekmes novērtēšana, kā arī izstrādājot un izvērtējot pasākumus komunikācijas jomā.

A konkrét fejlesztésekhez tartozik a minőségi kutatási eszközök szélesebb körű használata, beleértve a D-terv egyes projektjei innovatív módszereinek alkalmazását, valamint a mennyiségi és minőségi adatok elemzésének kombinációja a közvélemény elvárásainak teljesebb megismerése érdekében. A kommunikáció hatásának felmérésére szélesebb körben kell használni a célzott közvélemény-kutatási módszereket. A kutatási eredmények elemzését javítani fogja a gyorsabb reakció, az eredmények tényleges felhasználására fordított nagyobb figyelem, valamint a regionális és helyi szint vizsgálata. Szélesebb körben fogják alkalmazni a rendelkezésre álló adatok igény szerinti másodlagos elemzését a célzott kérdések megválaszolására. Az eredményeket gyorsabban és szélesebb körben fogják terjeszteni. Létre kell hozni a közvéleménnyel foglalkozó nemzeti szakértők konzultatív szerepű hálózatát a bevált gyakorlatok cseréjére, szinergiák elősegítésére és módszertani kérdésekben nyújtott tanácsadásra.

Konkrēti uzlabojumi būs kvalitatīvu pētniecisko instrumentu plašāks pielietojums, ieskaitot jaunās metodes, ko izmanto dažos D plāna projektos, un kvantitatīvu un kvalitatīvu datu apvienota analīze, lai iegūtu pilnīgāku priekšstatu par to, ko vēlas sabiedrība. Plašāk izmantos uz konkrētu mērķi vērstas sabiedriskās domas izzināšanas metodes, lai novērtētu komunikācijas ietekmi. Uzlabos pētījumu rezultātu analīzi, reaģējot ātrāk un konkrētāk mēģinot reāli izmantot rezultātus, kā arī ņemot vērā arī reģionālā un vietējā mērogā iegūtos rezultātus. Plašāk izmantos pieejamo datu sekundāro analīzi pēc pieprasījuma, lai atbildētu uz konkrētiem jautājumiem. Ātrāk un plašāk izplatīs rezultātus. Izveidos sadarbības tīklu valstu ekspertiem par sabiedrisko domu, kam būs padomdevēja funkcija, lai apmainītos ar paraugpraksi, veicinātu sinerģiju un konsultētu par metodiskiem jautājumiem.

A Europe Direct Információs Központ[32] a polgárok számára létrehozott információs szolgálat, amely díjmentesen válaszol a kérdésekre az EU valamennyi hivatalos nyelvén. A központot népszerűsíteni kell mint fő belépési pontot az EU-ról információkat kereső polgárok számára, kapacitást alakítva ki arra, hogy az érintett bizottsági osztályoknak és más uniós intézményeknek feltett kérdésekről visszajelzést adjon.

Europe Direct kontaktcentrs[32] sniedz informācijas pakalpojumus iedzīvotājiem, bez maksas atbildot uz jautājumiem visās ES oficiālajās valodās. Tas tiks popularizēts kā galvenais informācijas meklēšanas avots iedzīvotājiem par Eiropas Savienību un palielināta tā spēja sniegt atbildi uz attiecīgajiem Komisijas departamentiem un citām ES iestādēm uzdotajiem jautājumiem par to, kas uztrauc iedzīvotājus.

A konzultáció a javaslatok szükséges és hasznos ellenőrzése. Azonban csak akkor hatékony, ha széles körű és bevonja az érdekelt feleket. A konzultáció minimumkövetelményeinek elfogadása óta[33] a Bizottság számos szakpolitikai kezdeményezéssel kapcsolatban konzultált az érdekelt felekkel és a polgárokkal. Az internetes konzultáció standard honlapja, „Az Ön hangja Európában” (Your voice in Europe – europa.eu/yourvoice ) segít a konzultációs folyamatok átláthatóbbá tételében és elősegíti azt, hogy a bizottsági osztályok következetesen alkalmazzák a követelményeket. Annak érdekében, hogy a szakpolitika kialakításának korai szakaszában a nemzeti, regionális és helyi érdekelt felek megfelelőbb visszajelzést adjanak, illetve kifejezhessék nézeteik és érdekeik sokféleségét, meg kell erősíteni a közelmúltban kialakult, a képviseleteket is bevonó gyakorlatot, amely elősegíti a konzultációkat a tagállamokban. A képviseletek például előzetes kapcsolatokat fognak felvenni az érdekelt felekkel, és megbeszéléseket fognak szervezni, hogy a kommunikációs prioritásokhoz kapcsolódó fő konzultációkhoz való hozzájárulásra ösztönözzék őket .

Apspriešanās ir vajadzīga un lietderīga, lai pārbaudītu priekšlikumu atbilstību reālajai situācijai. Taču tikai pietiekami plaša un visaptveroša apspriešanās ir efektīva. Pēc apspriešanās obligāto standartu pieņemšanas[33], Komisija ir apspriedusies ar ieinteresētajām personām un ES iedzīvotājiem par vairākām politiskām iniciatīvām. Apspriešanās internetā standartu tīmekļa vietnē „Tavs viedoklis Eiropā” ( europa.eu/yourvoice ) tiek skaidrots apspriešanās process un Komisijas dienesti tiek rosināti konsekventi izmantot šos standartus. Lai šajā politikas izstrādes agrīnajā posmā panāktu aktīvāku reaģēšanu, plašāku viedokļu daudzveidību un pēc iespējas dažādāku sabiedrības grupu viedokļu pārstāvētību par jautājumiem, kas svarīgi ieinteresētajām personām dalībvalstu, reģionālā un vietējā līmenī, pastiprinās jauno praksi iesaistīt pārstāvniecības apspriešanās veicināšanā dalībvalstīs. Pārstāvniecības organizēs, piemēram, saziņu un sanāksmes ar ieinteresētajām personām agrīnā posmā, lai rosinātu piedalīties galvenajās apspriešanās, ko rīkos saistībā ar prioritātēm komunikācijas jomā.

4. A PARTNERSÉGI MEGKÖZELÍTÉS MEGERŐSÍTÉSE

4. PARTNERĪBAS ASPEKTA STIPRINĀŠANA

Valamennyi uniós intézmény és szerv, valamint a tagállamok, regionális és helyi hatóságok egész Európában különféle módon és mértékben kommunikálnak az európai szakpolitikai témákkal kapcsolatban. Mindazok számára, akik közvetlenebb módon érintettek az európai szintű döntéshozatalban, kötelesség az erről szóló kommunikáció és magyarázat. Fenn kell tartaniuk függetlenségüket és előjogaikat a saját módon való kommunikációhoz, ugyanakkor ki kell alakítaniuk a partnerségi együttműködést az Európáról szóló vita és párbeszéd elősegítése érdekében. Mindeddig a közös kommunikációs fellépések ösztönzésére irányuló erőfeszítések esetlegesek és korlátozottak voltak, szükségesnek bizonyult a közös témák meghatározása, és a hatékonyabb együttműködés kialakítása. A fehér könyvre vonatkozó konzultáció alapján egyértelműen megmutatkozott, hogy sokak kívánsága az uniós intézmények, szervek és a tagállamok közötti, az Európáról szóló kommunikációval kapcsolatos fokozottabb együttműködés. A Bizottság ezért törekedni fog arra, hogy a közösen kiválasztott uniós kommunikációs prioritásokkal kapcsolatos partnerségeket minden szinten megerősítse intézményközi megállapodásra irányuló javaslatával.

ES iestādes, struktūras un dalībvalstis un reģionālās un vietējās iestādes visā Eiropā dažādos veidos un dažādā mērā nodrošina komunikāciju par Eiropas politikas jautājumiem. Visiem, kas tieši iesaistīti lēmumu pieņemšanā par Eiropas jautājumiem, ir jānodrošina komunikācija un jāsniedz paskaidrojumi. Visām šīm struktūrām jāsaglabā autonomija un prerogatīvas nodrošināt komunikāciju pašu izvēlētā veidā, taču ir lielas sadarbības iespējas starp šīm struktūrām, lai tās darbotos kā partneri debašu un diskusiju veicināšanā Eiropā. Līdz šim mēģinājumiem sekmēt vispārējās komunikācijas pasākumus ir bijis gadījuma raksturs un tie ir bijuši ierobežoti, un ir skaidrs, ka jāvienojas par kopīgu tematu un jāsadarbojas efektīvāk. Pēc apspriešanās par balto grāmatu bija skaidrs, ka ir pieprasījums pēc ES iestāžu un struktūru un dalībvalstu ciešākas sadarbības attiecībā uz komunikāciju par Eiropas jautājumiem. Tāpēc Komisija mēģina stiprināt partnerību visos līmeņos par izvēlētām ES prioritātēm komunikācijas jomā, ierosinot noslēgt iestāžu nolīgumu ( IIA ).

4.1. Együttműködés a tagállamokkal

4.1. Sadarbība ar dalībvalstīm

A nemzeti kormányok felelősek az európai politikának a Tanács keretében történő meghatározásáért, valamint feladataik és szakpolitikáik polgároknak történő kommunikálásáért. A közvélemény-kutatások eredményei azt tanúsítják, hogy a polgárok elvárják nemzeti kormányaiktól, hogy tájékoztassák őket az EU őket érintő tevékenységeiről, illetve arról, hogy mindez hogyan érinti mindennapjaikat. Az európai polgárok több mint kétharmada szívesebben lép kapcsolatba nemzeti szolgálatokkal az EU által eldöntött kérdéseket illetően.

Dalībvalstu valdības atbild par Eiropas politikas mērķu noteikšanu Padomē un par iedzīvotāju informēšanu par savām pilnvarām un īstenoto politiku. Aptauju rezultāti liecina, ka iedzīvotāji vēlas, lai valdība viņus informētu par to, ko viņu labā dara ES un kā tas ietekmē viņu dzīvi ikdienā. Vairāk nekā divas trešdaļas Eiropas iedzīvotāju dod priekšroku saziņai ar savas valsts dienestiem par jautājumiem, ko izlemj ES.

A Bizottság azonban értékes segítséget nyújthat valamennyi érdekelt tagállamnak. A Bizottság javasolja a velük való kapcsolat megerősítését azáltal, hogy az egyes tagállamok érintett nemzeti kommunikációs igazgatóival rendszeres megbeszéléseket tartanak a legfontosabb kommunikációs prioritások meghatározása, a kommunikációs folyamat ellenőrzése és az azokra vonatkozó információk megosztása érdekében[34]. A Bizottság emellett az érdeklődést mutató tagállamokkal irányítási partnerségek kidolgozását tervezi. Ez a fajta partnerség, amely az egyedi igényekre szabottan keretet ad a Bizottság, a Parlament és a tagállam közötti együttműködésnek, Németországban már sikeresnek bizonyult, és Magyarország és Szlovénia tekintetében is született partnerségi megállapodás. Számos más, ezt hivatalosan kérő tagállammal jelenleg folynak tárgyalások[35]. Ezek a partnerségek eszközként szolgálhatnak a kiválasztott kommunikációs prioritásokkal kapcsolatos közös tevékenységek megvalósítására központi, regionális és helyi szinten.

Tomēr Komisija var sniegt vērtīgu atbalstu visām ieinteresētajām dalībvalstīm. Komisija ierosina stiprināt attiecības ar šīm dalībvalstīm, rīkojot regulāras sanāksmes ar dalībvalstu „komunikācijas direktoriem”, lai noteiktu galvenās prioritātes komunikācijas jomā, nodrošinātu komunikācijas procesa pastāvīgu uzraudzību un apmainītos ar informāciju par pasākumiem komunikācijas jomā[34]. Komisija vēlas arī izveidot partnerību pārvaldības jomā ar ieinteresētajām dalībvalstīm. Šāda partnerība, kas veido pamatu Komisijas, Parlamenta un dalībvalstu individuāli pielāgotai partnerībai, jau veiksmīgi tiek īstenota Vācijā, un ir panākta vienošanās par partnerību ar Ungāriju un Slovēniju. Notiek sarunas ar vairākām citām dalībvalstīm, kas to oficiāli pieprasījušas[35]. Šo partnerību varētu izmantot kā instrumentu, lai centrālā, reģionālā un vietējā līmenī īstenotu kopīgus pasākumus par izvētām prioritātēm komunikācijas jomā.

Az irányítási partnerségek megerősítik a közös kommunikációs terveken alapuló kiválasztott kommunikációs prioritásokkal kapcsolatos kommunikációs tevékenységek összehangolását[36]. Ezeket a terveket a Bizottság, az Európai Parlament és az egyes tagállamok kommunikációs kérdésekkel megbízott hatóságai között politikai szinten dolgozzák ki. Így a közös kommunikációs terv keretébe tartozó kommunikációs tevékenységek politikai szempontokat is magukban foglalnak, és biztosítják a különböző vélemények képviseletét az európai kérdésekről szóló viták során. Ennek következtében ez az együttműködés elősegíti, hogy a kommunikáció igazodjon a helyi körülményekhez, és kapcsolódjon a nemzeti politikai programokhoz (pl. választások, főbb nemzeti események és sajátos érdekek). Az igazgatási partnerségek végrehajtása iránti felelősség a Bizottság és az érintett tagállamok hatóságai között oszlik meg. A Bizottság a finanszírozásról gondoskodik, a tagállam pedig az emberi erőforrásról és az infrastruktúráról[37].

Partnerība pārvaldības jomā uzlabos pasākumu koordinēšanu par izvēlētām prioritātēm komunikācijas jomā, pamatojoties uz kopīgiem komunikācijas plāniem[36]. Šos plānus politiskā līmenī apspriež Komisija, Eiropas Parlaments un attiecīgās dalībvalsts iestādes, kas pilnvarotas risināt jautājumus komunikācijas jomā. Tādējādi pasākumi komunikācijas jomā, ko īsteno saskaņā ar kopīgo komunikācijas plānu, ir politiski visaptveroši un nodrošina dažādu viedokļu pārstāvētību debatēs par Eiropas jautājumiem. Tāpēc šī sadarbība palīdzēs pielāgot komunikāciju vietējiem apstākļiem un saistīt to ar attiecīgās valsts politikas programmu (piemēram, vēlēšanām, valsts mērogā svarīgiem notikumiem un īpašām interesēm). Komisija un attiecīgās dalībvalsts iestādes kopā atbild par to, kā tiek īstenota partnerība pārvaldības jomā. Komisija nodrošina finansējumu, savukārt dalībvalsts — cilvēkresursus un infrastruktūru[37].

Jó példa a német szövetségi kormánnyal megvalósuló jelenlegi irányítási partnerség. Hatékony eszköznek számít a tagállam és az európai intézmények közös gondolatainak megvalósításában. 2005 óta tucatnyi fontos kezdeményezés indult, melyek alátámasztják az ilyen típusú szoros együttműködés eredményességét[38].

To labi ilustrē pašlaik notiekošā partnerība pārvaldības jomā ar Vācijas federālo valdību. Uzskata, ka šī partnerība ir lietderīgs instruments dalībvalstu un Eiropas iestāžu kopīgu ideju īstenošanai. Kopš 2005. gada ir pieņemtas daudzas svarīgas iniciatīvas, un ir pierādījies, ka šāda veida cieša sadarbība var būt veiksmīga[38].

A regionális és helyi hatóságok – mind önmagukban, mind pedig szövetségekbe szerveződve – döntő szerepet játszhatnak az európai kommunikáció elősegítésében. A kommunikációnak be kell mutatnia, hogy az uniós döntések és szakpolitikák milyen kézzelfogható hatást gyakorolnak helyi szinten a mindennapi életre[39]. A Bizottság a Régiók Bizottságával közvetlen együttműködésben biztosítani fogja, hogy a vonatkozó információk a hatóságok rendelkezésére álljanak, és megfelelő mechanizmusok jöjjenek létre az Európáról szóló helyi és regionális szintű kommunikációra vonatkozó elképzeléseik és javaslataik átadása érdekében. Az irányítási partnerségekben helyet kaphatnak a regionális és helyi fellépések, párhuzamosan a már folyamatban lévő tevékenységekkel, a stratégiai partnerségek alapján (a projektek különálló, kiegészítő finanszírozása). A képviseletek, a Europe Direct hálózatok és az e téren működő uniós ügynökségek munkája mellett[40] a Bizottság szorosabbra fűzi a kapcsolatot a regionális és helyi hatóságokat képviselő, együttműködésre kész 250 brüsszeli irodával is.

Svarīga nozīme komunikācijas veicināšanā Eiropā var būt reģionālajām un vietējām iestādēm atsevišķi vai kas apvienojušās organizācijās. Komunikācijai jābūt vērstai uz to, lai atspoguļotu ES pieņemto lēmumu un īstenotās politikas nozīmi vietējā mērogā[39]. Komisija sadarbībā ar Reģionu komiteju nodrošinās, ka šīm iestādēm būtu pieejama attiecīgā informācija un būtu izveidoti atbilstoši mehānismi viņu ideju un priekšlikumu apkopošanai par to, kā uzlabot komunikāciju par Eiropas jautājumiem vietējā un reģionālā mērogā. Reģionālā un vietējā mēroga pasākumus var arī iekļaut partnerībā pārvaldības jomā līdztekus pasākumiem, kas jau ir uzsākti, pamatojoties uz stratēģiskām partnerībām (projektiem piešķir atsevišķu, papildu finansējumu). Papildus darbam, ko šajā jomā veic pārstāvniecības, Europe Direct informācijas centri un ES aģentūras[40], Komisija izveidos ciešākus sakarus ar tiem no 250 birojiem, kas pārstāv reģionālās un vietējās iestādes Briselē, kuras vēlēsies piedalīties.

4.2. Együttműködés az európai intézményekkel

4.2. Sadarbība ar Eiropas iestādēm

Az Intézményközi Tájékoztatási Csoport (IGI) olyan meglévő politikai struktúra, amelynek feladata az uniós kommunikációs stratégiára vonatkozó megállapodás elősegítése és a közös kommunikációs prioritások kiválasztása az európai intézmények és a tagállamok számára.. Az elnöki tisztet közösen tölti be az Európai Parlament, a Bizottság és az elnökség. Politikai státusát és legitimitását viszont meg kell erősíteni és ki kell bővíteni, hogy hatékonyabb iránymutatást nyújthasson az uniós kommunikációs prioritásokról, megfelelő időben ahhoz, hogy szinergiákat lehessen kialakítani az uniós intézmények és a tagállamok kommunikációs menetrendje között. Az IGI határozatai átfogó és következetes nyomon követést igényelnek, mind politikai, mind igazgatási szempontból. Az elnökség támogatásával a kommunikációs folyamat nyomon követését a Tanács információs munkacsoportja biztosítja.

Pašlaik iestāžu informācijas grupa ( IGI ) ir politiskā struktūra, ar kuras palīdzību vienojas par ES stratēģiju komunikācijas jomā un izvēlas ES iestāžu un dalībvalstu kopīgās prioritātes komunikācijas jomā. To kopīgi vada Eiropas Parlaments, Komisija un prezidentūra. Tomēr ir jāstiprina un jāpaplašina iestāžu informācijas grupas politiskais statuss un leģitimitāte, lai tā varētu efektīvāk konsultēt par ES prioritātēm komunikācijas jomā jau laikus, panākot sinerģiju starp ES iestāžu un dalībvalstu plānoto politiku komunikācijas jomā. Iestāžu informācijas grupas lēmumi pamatīgi un konsekventi jāizvērtē politiskā un administratīvā ziņā. Padomes Informācijas darba grupa ar prezidentūras atbalstu uzraudzīs komunikācijas procesu.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága az IGI-ben megfigyelőként vesz részt. A velük való együttműködést erősítik az együttműködési megállapodásokra vonatkozó hatályos jegyzőkönyveket kiegészítő, az információs szakpolitikáról szóló függelékek. A függelékek hangsúlyozzák a Bizottság, az EGSZB és a Régiók Bizottsága politikai szándékát hosszú távú partnerség létrehozására és az európai polgároknak szóló, decentralizált információszolgáltatás és kommunikáció kialakítására irányuló közös munkára. Az együttműködés egyértelműen meghatározott, decentralizált, a regionális és helyi szinten végrehajtandó kommunikációs prioritásokon alapul majd.

Eiropas Ekonomikas un sociālo lietu komiteja un Reģionu komiteja līdzdarbojas iestāžu informācijas grupā kā novērotāji. Arī šī sadarbība tiek stiprināta, pievienojot spēkā esošiem protokoliem par sadarbības pasākumiem papildinājumus attiecībā uz informācijas politiku. Šajos papildinājumos uzsvērta Komisijas un abu komiteju politiskā griba izveidot ilgtermiņa partnerību un sadarboties, lai nodrošinātu Eiropas iedzīvotāju decentralizētu informēšanu un komunikāciju ar tiem. Sadarbība balstīsies uz skaidri definētām prioritātēm komunikācijas jomā, lai panāktu decentralizētu īstenošanu reģionālā un vietējā mērogā.

4.3. A kommunikációról szóló intézményközi megállapodás

4.3. Iestāžu nolīgums komunikācijas jomā

Az európai uniós kommunikációs folyamatra vonatkozó eredményesebb együttműködés megfelelőbb keretének létrehozása érdekében a Bizottság – az uniós intézmények és a tagállamok autonómiájának tiszteletben tartása mellett – intézményközi megállapodást javasol az Európai Parlamentnek és Tanácsnak. Minden más európai intézményt és szervet felkérnek arra, hogy támogassa a Bizottságot, az Európai Parlamentet és a Tanácsot e munkában. Az intézményközi megállapodás célja az egész Európai Unió fő kommunikációs prioritásaira vonatkozó elképzelések egyeztetése; a kommunikáció uniós megközelítése jelentette hozzáadott érték meghatározása különleges, kiemelt fontosságú témák tekintetében; szinergiák kialakítása az egyes intézmények által használt források tekintetében; az e prioritásokhoz kapcsolódó tevékenységek végrehajtása; a tagállamok együttműködésre való ösztönzése. Ez nem akadályozza meg az uniós intézményeket abban, hogy külön, intézményspecifikus kommunikációs tevékenységet folytassanak, melyek saját feladataikhoz és az érintett felekhez kapcsolódnak.

Lai nodrošinātu atbilstošu pamatu sadarbības uzlabošanai par ES komunikācijas procesu, ievērojot ES iestāžu un dalībvalstu autonomiju, Komisija ierosina noslēgt iestāžu nolīgumu ( IIA ) ar Eiropas Parlamentu un Padomi. Pārējās ES iestādes un struktūras tiek aicinātas atbalstīt Komisiju, Eiropas Parlamentu un Padomi šā uzdevuma veikšanā. Mērķis, noslēdzot šādu iestāžu nolīgumu, ir panākt viedokļu konverģenci attiecībā uz visas Eiropas Savienības galvenajām prioritātēm komunikācijas jomā, noteikt pievienoto vērtību vienotai ES pieejai komunikācijas jomā par īpašiem prioritāriem jautājumiem, panākt sinerģiju attiecībā uz resursiem, ko izmanto katra iestāde, īstenot pasākumus saistībā ar šīm prioritātēm un sekmēt dalībvalstu sadarbību. Tas nav šķērslis, lai katra ES iestāde varētu īstenot atsevišķus, šai iestādei vajadzīgus pasākumus komunikācijas jomā, kas pielāgoti tās uzdevumiem un ieinteresētajām personām.

A Bizottság elismeri valamennyi tagállam szerepét az ország hivatalos nyelvén vagy nyelvein nemzeti, regionális és helyi szinten folytatott, Európáról szóló kommunikációban. Az intézményközi megállapodás megalapozza az uniós intézmények és a tagállamok politikai kötelezettségvállalását abban, hogy felelősséget vállaljanak a polgároknak az uniós ügyekről való tájékoztatásában és a velük folytatott kommunikációban. Emellett ez a politikai megállapodás hangsúlyozza azokat a fő elveket és jogokat, amelyeket tiszteletben kell tartani az Európáról szóló kommunikációban, és meghatározza a partnerek együttműködésének formáit, biztosítva a megfelelő nyomon követést és a politikai elszámoltathatóságot. Ebben a kontextusban a befogadás, a pluralizmus és a részvétel az alapja minden olyan fellépésnek, amely az Európáról szóló kommunikációra irányul. Az intézményközi megállapodás biztosítja az uniós kommunikációs prioritásokra vonatkozó közös éves munkaterv létrehozását; ezt a Bizottság készíti elő az éves politikai stratégiában meghatározott kommunikációs prioritásaira vonatkozó megbeszélések alapján, majd benyújtja a többi uniós intézménynek és az egyeztető bizottságoknak.

Komisija atzīst lielo nozīmi, kāda ir katrai dalībvalstij, kad komunikācija par Eiropu valsts, reģionālā un vietējā mērogā tiek veikta valsts oficiālajā(-s) valodā(-s). IIA nostiprinās ES iestāžu un dalībvalstu politisko apņemšanos uzņemties atbildību par iedzīvotāju informēšanu un komunikāciju ar tiem par ES jautājumiem. Turklāt ar šo politisko vienošanos uzsvērs pamatprincipus un tiesības, kas jāievēro komunikācijā par Eiropu, un noteiks partneru sadarbības veidus, nodrošinot pienācīgu uzraudzību un politisko atbildību. Komunikācija par Eiropu jāīsteno, balstoties uz iesaistīšanas, dažādības un līdzdalības principa. IIA garantēs, ka Komisija katru gadu izstrādās kopīgu darba plānu, kurā būs noteiktas ES prioritātes komunikācijā, pamatojoties uz diskusijām par komunikācijas prioritātēm, kas noteiktas gada politikas stratēģijā, un pēc tam to iesniegs citām ES iestādēm un padomdevējām iestādēm.

5. KÖVETKEZTETÉSEK

5. SECINĀJUMI

A Bizottság minden forrását felsorakoztatja a hatékony és integrált kommunikáció megvalósítása érdekében.

Komisija izmantos visus savus resursus, lai panāktu efektīvu un integrētu komunikāciju.

A Bizottság elsősorban a következőket javasolja :

Komisija ierosina šādus pasākumus:

- intézményközi megállapodás, amely keretet ad az eredményesebb együttműködéshez az uniós kommunikációs folyamat tekintetében, tiszteletben tartva az uniós intézmények és a tagállamok autonómiáját,

- noslēgt iestāžu nolīgumu, lai nodrošinātu pamatu sadarbības uzlabošanai par ES komunikācijas procesu, ievērojot ES iestāžu un dalībvalstu autonomiju,

- a közös kommunikációs kezdeményezések végrehajtásának fő eszközeként önkéntes alapú irányítási partnerség a tagállamokkal,

- īstenot brīvprātīgu partnerību pārvaldības jomā ar dalībvalstīm kā galveno instrumentu kopīgām iniciatīvām komunikācijas jomā,

- az európai közéleti találkozóhelyek hálózatának létrehozása a képviseleteken,

- izveidot Eiropas publisko telpu tīklu pārstāvniecībās,

- az iskolai oktatás azon szempontjainak meghatározása, amelyek esetében az uniós szintű közös fellépés támogatni tudja a tagállamokat,

- apzināt tos skolu izglītības aspektus, kuros kopīga rīcība ES mērogā var dot ieguvumu dalībvalstīm,

- az Eurobarometer megerősítése,

- stiprināt Eurobarometer pētījumus,

- a kísérleti információs hálózatok végrehajtása az európai és nemzeti politikusok, újságírók és más véleményformálók közötti kommunikáció fejlesztésére.

- izveidot izmēģinājuma informācijas tīklus, lai uzlabotu Eiropas un dalībvalstu politiķu savstarpējo komunikāciju un komunikāciju ar citiem viedokļa veidotājiem.

A Bizottság az elkövetkező hónapokban a következőket is elvégzi:

Turklāt tuvākajos mēnešos Komisija veiks šādus pasākumus:

- új internetes stratégia elfogadása az uniós témákkal foglalkozó, az európai polgárokkal való vagy az európai polgárok közötti kapcsolatot elősegítő, civil társadalmi és a magán- vagy közszférához tartozó honlapok hálózatának támogatására,

- pieņems jaunu stratēģiju par internetu, lai atbalstītu tādu pilsoniskās sabiedrības sadarbības tīklu un privātā vai valsts sektora tīmekļa vietņu izveidi, kurās īpaša uzmanība veltīta Eiropas jautājumiem un kas veicina kontaktus ar Eiropas iedzīvotājiem un starp tiem,

- új audiovizuális stratégia elfogadása az európai műsorszolgáltatók hálózatának támogatására az uniós ügyekről szóló műsorok készítése és sugárzása céljából,

- pieņems jaunu stratēģiju par audiovizuālajiem plašsaziņas līdzekļiem, lai raidorganizāciju tīkliem visā Eiropā sniegtu atbalstu raidījumu par ES jautājumiem sagatavošanā un raidīšanā,

- a D-tervre vonatkozó nyomon követő közlemény, valamint a D-terv civil társadalmi projektjeinek elindítása; az általános célkitűzés a reformszerződés ratifikációs folyamatának támogatása és a 2009-es európai parlamenti választások részvételi arányának növelése,

- izstrādās turpmāku paziņojumu par D plānu un jaunu D plāna projektu kopumu pilsoniskās sabiedrības jomā ar vienotu mērķi atbalstīt Reformu līguma ratifikācijas procesu un veicināt dalību 2009. gada Eiropas Parlamenta vēlēšanās,

- a képviseletek munkájának megerősítése terén megvalósított, közelmúltbeli sikeres kísérletek egységesítési és kibővítési lehetőségének megvizsgálása.

- pārbaudīs, vai ir iespējams konsolidēt un paplašināt veiksmīgo pieredzi, kas pēdējā laikā gūta, nostiprinot pārstāvniecību darbību.

A KÖLTSÉGVETÉSRE GYAKOROLT HATÁSRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS

Pārskats par ietekmi uz budžetu

SZAKPOLITIKAI TERÜLET: 16. CÍMSOR – KOMMUNIKÁCIÓ TEVÉKENYSÉGEK: A SZAKPOLITIKAI TERÜLET VALAMENNYI TEVÉKENYSÉGE |

POLITIKAS JOMA : 16. sadaļa ― KOMUNIKĀCIJA PASāKUMI: VISI PASāKUMI POLITIKAS JOMā |

PARTNERSÉG AZ EURÓPÁRÓL SZÓLÓ KOMMUNIKÁCIÓRÓL CÍMű KÖZLEMÉNY |

PAZIņOJUMS „PARTNERīBA KOMUNIKāCIJā PAR EIROPU” |

1. KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK (A 2008-as előzetes költségvetés-tervezeti nómenklatúra szerint)

1. BUDŽETA POZĪCIJAS (atbilstoši 2008. gada PBP nomenklatūrai)

1.1. Operatív sorok

1.1. Darbības pozīcijas

16 02 02 Fellépések a multimédia területén

16 02 02 Rīcība saistībā ar multividi

16 02 03 Adatszolgáltatás a médiának

16 02 03 Informācija plašsaziņas līdzekļiem

16 02 04 Rádió- és televízióstúdiók, valamint audiovizuális berendezések működtetése

16 02 04 Radio un televīzijas studiju un audiovizuālo iekārtu darbība

16 03 01 Tájékoztatási irodák

16 03 01 Informācijas izplatīšanas tīkli

16 03 02 Helyi intézkedések

16 03 02 Vietējas darbības

16 03 04 Egyedi fellépések kiemelt prioritású témákban, ide értve a PRINCE-programot is

16 03 04 Prioritāro tēmu īpašās darbības, tostarp PRINCE 16 03 06 Izmēģinājuma projekts saistībā ar izmēģinājuma informācijas tīkliem ( PIN )

16 03 06 Információs hálózatok kísérleti projektje

16 04 01 Sabiedriskā viedokļa analīze

16 04 01 Közvélemény-elemzés

16 04 02 Tiešsaistes informācija un komunikācijas līdzekļi

16 04 02 Online tájékoztatási és kommunikációs eszközök

16 04 03 Specializētas iespiestās publikācijas

16 04 03 Célzott írásos kiadványok

1.2. Saistītā tehniskā un administratīvā atbalsta pozīcija

1.2. Egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtási sor

16 01 04 01 Komunikācijas darbības ― Administratīvās pārvaldības izdevumi

16 01 04 01 Kommunikációs intézkedések — Igazgatási kiadások

2. JURIDISKAIS PAMATS

2. JOGALAP

Uzdevumi, kas izriet no Komisijas institucionālajām prerogatīvām, kā paredzēts 49. panta 6. punktā Padomes 2002. gada 25. jūnija Regulā (EK, Euratom ) Nr. 1605/2002 par Finanšu regulu, ko piemēro Eiropas Kopienu vispārējam budžetam (OV L 248, 16.9.2002, 1. lpp.), kurā grozījumi izdarīti ar Regulu (EK) Nr. 1995/2006 (OV L 390, 30.12.2006., 1. lpp.).

A Bizottság intézményi szintű jogosultságaiból fakadó feladatok, ahogyan azokat az 1995/2006/EK rendelettel (HL L 390., 2006.12.30., 1. o.) módosított, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.) 49. cikke (6) bekezdésének d) pontja előírja.

3. BUDŽETA APRAKSTS

3. KÖLTSÉGVETÉSI JELLEMZŐK

Budžeta pozīcija | Izdevumu veids | Jauns | EBTA iemaksa | Kandidātvalstu iemaksas | Finanšu plāna pozīcija |

Költségvetési tétel | Kiadás típusa | Új | EFTA-hozzájárulás | Tagjelölt országok hozzájárulásai | A pénzügyi terv fejezete |

16 01 04 01 Komunikācijas darbības ― Administratīvās pārvaldības izdevumi | Fakult | Nedif. | NĒ | NĒ | NĒ | Nr. [3.b] |

16 01 04 01 Kommunikációs intézkedések — Igazgatási kiadások | nem kötelező | nem diff. | nem | nem | nem | N° [3b] |

16 02 04 Radio un televīzijas studiju un audiovizuālo iekārtu darbība | Fakult | Dif. | NĒ | NĒ | NĒ | Nr. [5] |

16 02 04 Rádió- és televízióstúdiók, valamint audiovizuális berendezések működtetése | nem kötelező | diff. | nem | nem | nem | N° [5] |

16 02 02 līdz 16 04 03 (izņemot 16 02 04) ĢD COMM darbības budžeta pozīcijas | Fakult | Dif. | NĒ | NĒ | NĒ | Nr. [3.b] |

16 02 02 - 16 04 03 (16 04 04 kivételével) a Kommunikációs Főigazgatóság operatív költségvetési tétele | nem kötelező | diff. | nem | nem | nem | No [3b] |

4. FINANSIĀLĀS IETEKMES NOVĒRTĒJUMI GALVENO MĒRĶU UN REZULTĀTU DALĪJUMĀ

4. A PÉNZÜGYI HATÁS BECSLÉSE FŐ CÉLKITŰZÉS ÉS TELJESÍTÉS TEKINTETÉBEN

Ciktāl tas attiecas uz resursiem, šā paziņojuma sekas iekļaujas daudzgadu finanšu plānošanā (kā noteikts SEC(2007) 500).

A források tekintetében e közlemény következményei (a SEC(2007) 500 megállapításainak megfelelően) a többéves pénzügyi programozás keretében maradnak.

3.1. Finanšu resursu kopsavilkums

3.1. A pénzügyi források összegzése

Skatīt pielikuma 1. tabulu.

Lásd a melléklet 1. táblázatában.

3.2. Galveno darbību finansiālās ietekmes detalizēti novērtējumi

3.2 Detailed estimates of the financial impact of the main actions

Skatīt pielikuma 2. tabulu.

Lásd a melléklet 2. táblázatában.

5. ADMINISTRATĪVIE IZDEVUMI ― ĪPAŠAS VAJADZĪBAS

5. IGAZGATÁSI KIADÁSOK – SPECIFIKUS IGÉNYEK

Cilvēkresursu un administratīvo resursu vajadzības sedz no līdzekļiem, kas vadošajam ģenerāldirektorātam piešķirti gada budžeta sadales procedūrā.

A humán és igazgatási erőforrásra irányuló igényt az éves elosztási eljárás keretén belül az irányító főigazgatóságnak odaítélt keretösszeg fedezi.

Ņemot vērā to, ka Komisija 2006. gada decembrī sagatavoja pirmo pozitīvo novērtējumu, pievienotajā tabulā ir iekļauta pozīcija „izmēģinājuma pārstāvniecības”; tomēr Komisija mēģinās izmantot veiksmīgo pieredzi un pārbaudīs visu notiekošo komunikācijas pasākumu novērtēšanas rezultātus, tostarp izmēģinājuma pārstāvniecību pievienoto vērtību un jautājumu par to darbības iespējamu pagarināšanu nākamajos gados.

Tekintettel arra, hogy a Bizottság 2006 decemberében kiadta első pozitív értékelését, a mellékelt táblázat tartalmazza a „kísérleti képviseletek” sort. A Bizottság azonban a sikeres tapasztalatokra kíván építeni, és ezért meg fogja vizsgálni az összes jelenleg folyó kommunikációs tevékenység értékelésének eredményeit, beleértve a kísérleti képviseletek jelentette hozzáadott értéket és azok lehetséges kiterjesztésének kérdését, még mielőtt a következő években ténylegesen kiterjeszti azokat.

Annex

Annex

Table 1

Table 1

Nosaukums | 2007.g. budžets | 2008. g. PDB | Finanšu plānošana |

Tétel | Fejezet | 2007-es költségvetés | 2008-as előzetes költségvetés-tervezet | Pénzügyi programozás |

| | | | | | |€ | | | | | |2009 |2010 |2011 |2012 |2013 | | | | | | | | | | | | | Komunikācijas politikas jomas administrativie izdevumi |3.865 |3.600 |3.987 |4.065 |4.145 |4.225 |4.306 | | | | | | | | | | | | |Komunikācijas darbības — Administratīvās pārvaldības izdevumi |3.865 |3.600 |3.987 |4.065 |4.145 |4.225 |4.306 | | | | | | | | | | | | | Komunikācija un plašsaziņas līdzekļi |27.720 |30.882 |32.380 |32.881 |33.390 |33.902 |34.420 | | | | | | | | | | | | |Rīcība saistībā ar multividi |18.750 |20.700 |21.380 |21.800 |22.227 |22.657 |23.091 | | |Informācija plašsaziņas līdzekļiem |3.370 |3.970 |4.100 |4.181 |4.263 |4.345 |4.429 | | |Radio un televīzijas studiju un audiovizuālo iekārtu darbība (5. pozīcijas nosaukums ) |5.600 |6.212 |6.900 |6.900 |6.900 |6.900 |6.900 | | | | | | | | | | | | | Vietēja mēroga komunikācija |39.514 |38.530 |39.555 |40.314 |41.085 |41.859 |42.642 | | | | | | | | | | | | |Informācijas izplatīšanas tīkli |16.753 |15.300 |15.802 |16.113 |16.429 |16.746 |17.067 | | |Vietējas darbības |8.393 |10.400 |10.502 |10.689 |10.879 |11.070 |11.263 | | |Prioritāro tēmu īpašās darbības PRINCE |7.868 |12.830 |13.251 |13.512 |13.777 |14.043 |14.312 | | | EuroGlobe | 1.500 | | | | | | | | |Izmēģinājuma projekts saistībā ar izmēģinājuma informācijas tīkliem ( PIN ) |5.000 | | | | | | | | | | | | | | | | | | | Analīze un komunikācijas instrumenti |21.830 |21.830 |21.546 |21.990 |22.441 |22.894 |23.352 | | | | | | | | | | | | |Sabiedriskā viedokļa analīze |5.600 |5.800 |5.990 |6.108 |6.228 |6.348 |6.470 | | |Tiešsaistes informācija un komunikācijas līdzekļi |10.180 |10.880 |11.237 |11.458 |11.683 |11.909 |12.137 | | |Specializētas iespiestās publikācijas |6.050 |5.150 |4.319 |4.424 |4.530 |4.637 |4.745 | | | Komunikācija (3.b pozīcijas nosaukums) |87.328 |88.630 |90.568 |92.350 |94.161 |95.980 |97.820 | | |

| | | | | | | |€ | | | | | | |2009 |2010 |2011 |2012 |2013 | | | | | | | | | | | | | | 16 01 |A közlemény, szakpolitikai terület igazgatási kiadása |3.865 |3.600 |3.987 |4.065 |4.145 |4.225 |4.306 | | | | | | | | | | | | | |16 01 04 01 |Kommunikációs intézkedések — Igazgatási kiadások |3.865 |3.600 |3.987 |4.065 |4.145 |4.225 |4.306 | | | | | | | | | | | | | | 16 02 |Tájékoztatás és média |27.720 |30.882 |32.380 |32.881 |33.390 |33.902 |34.420 | | | | | | | | | | | | | |16 02 02 |Fellépések a multimédia területén |18.750 |20.700 |21.380 |21.800 |22.227 |22.657 |23.091 | | |16 02 03 |Adatszolgáltatás a médiának |3.370 |3.970 |4.100 |4.181 |4.263 |4.345 |4.429 | | |16 02 04 |Rádió- és televízióstúdiók, valamint audiovizuális berendezések működtetése (5. fejezet) |5.600 |6.212 |6.900 |6.900 |6.900 |6.900 |6.900 | | | | | | | | | | | | | | 16 03 |A helyi szint bevonása‚ kommunikáció |39.514 |38.530 |39.555 |40.314 |41.085 |41.859 |42.642 | | | | | | | | | | | | | |16 03 01 |Tájékoztatási irodák |16.753 |15.300 |15.802 |16.113 |16.429 |16.746 |17.067 | | |16 03 02 |Helyi intézkedések |8.393 |10.400 |10.502 |10.689 |10.879 |11.070 |11.263 | | |16 03 04 |Egyedi intézkedések kiemelt fontosságú témákban, ideértve a PRINCE-programot is |7.868 |12.830 |13.251 |13.512 |13.777 |14.043 |14.312 | | |16 03 05 |EuroGlobe |1.500 | | | | | | | | |16 03 06 |Információs hálózatok kísérleti projektje |5.000 | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | 16 04 |Elemzési és tájékoztatási eszközök |21.830 |21.830 |21.546 |21.990 |22.441 |22.894 |23.352 | | | | | | | | | | | | | |16 04 01 |Közvélemény-elemzés |5.600 |5.800 |5.990 |6.108 |6.228 |6.348 |6.470 | | |16 04 02 |Online tájékoztatási és kommunikációs eszközök |10.180 |10.880 |11.237 |11.458 |11.683 |11.909 |12.137 | | |16 04 03 |Célzott írásos kiadványok |6.050 |5.150 |4.319 |4.424 |4.530 |4.637 |4.745 | | | 16 |Kommunikáció (3b. fejezet) |87.328 |88.630 |90.568 |92.350 |94.161 |95.980 |97.820 | | |

Annex

Annex

Table 2 (page 1 / 2)

Table 2 (page 1 / 2)

[pic]

[pic]

Table 2 (page 2 / 2)

Table 2 (page 2 / 2)

[pic]

[pic]

[1] SI(2007) 500.

[1] SI(2007) 500.

[2] SEC(2005) 985.

[2] SEC(2005) 985.

[3] COM(2005) 494.

[3] COM(2005) 494.

[4] COM(2006) 35.

[4] COM(2006) 35.

[5] SEC(2007) 1265

[5] SEC(2007) 1265.

[6] SEC(2007) 912.

[6] SEC(2007) 912.

[7] COM(2006) 194.

[7] COM(2006) 194.

[8] COM(2006) 211.

[8] COM(2006) 211.

[9] Lēmums Nr. 1904/2006/EK (OV L 378, 27.12.2006.).

[9] 1904/2006/EK határozat (HL L 378., 2006.12.27.).

[10] COM(2007) 242.

[10] COM(2007)242.

[11] Piemēram, attiecībā uz 2007.-2013. gada periodu Komisijas 2006. gada 8. decembra Regula (EK) Nr. 1828/2006, ar ko īsteno struktūrfondus, un 2005. gada 20. septembra Regula 1698/2005 par Eiropas Lauksaimniecības fondu lauku attīstībai (ELFLA) paredz šādas prasības vadošām iestādēm attiecībā uz komunikāciju: saņēmēju sarakstu publicēšana; reklāmkarogu izvietošana īstenojamo projektu tīmekļa vietnēs un valsts un reģionālu pasākumu rīkošana vai gadskārtēji pasākumi dalībvalstīs un reģionos komunikācijas jomā. Komisijas pārstāvniecības var palīdzēt, izplatot informāciju potenciāliem saņēmējiem.

[11] Például a 2007-2013-as időszakra a strukturális alapok végrehajtásáról szóló, 2006. december 8-i 1828/2006 bizottsági rendelet, valamint a vidékfejlesztési FEADER alapról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005 rendelet az irányító hatóság által megszervezendő következő minimális követelményeket írja elő: a kedvezményezettek listájának közzététele; információs hirdetések elhelyezése a folyamatban lévő projektek oldalairól és a nemzeti és helyi megnyitó ünnepségekről vagy a tagállamban vagy régióban zajló éves kommunikációs eseményről. A Bizottság képviseletei azáltal kapcsolódhatnak be a kommunikációs tevékenységekbe, hogy az információkat átadják a potenciális kedvezményezetteknek.

[12] Dažas no šīm prioritātēm apspriedīs iestāžu informācijas grupā, lai izpētītu kopīgas rīcības iespējas (skatīt 4.2. punktu).

[12] E prioritások némelyikét az Intézményközi Tájékoztatási Csoport (IGI) keretében vitatják meg a közös fellépés lehetőségeinek feltárása érdekében (lásd a 4.2. pontot)

[13] Labs piemērs, lai ilustrētu šo pieeju, ir kampaņa par vīna tirgus reformu.

[13] Az ilyen megközelítés jó példája a borpiaci reform kampánya.

[14] Komunikācijas ģenerāldirektorāts piešķirs cilvēku resursus un budžeta līdzekļus, lai īstenotu prioritātes komunikācijas jomā, un lūgs Komisijas pārstāvniecībām rīkoties tāpat, izstrādājot gada pārvaldības plānu.

[14] A Kommunikációs Főigazgatóság humán és költségvetési forrásokat fordít a kommunikációs prioritásokra, és fel fogja kérni a Bizottság képviseleteit, hogy éves irányítási tervükben ugyanezt tegyék.

[15] Kā noteikts dokumentā SEC(2007) 500 un SEC(2007) 530.

[15] A SEC(2007) 500-ban és a SEC(2007) 530-ban megállapítottak alapján.

[16] Visi šajā paziņojumā minētie sabiedriskās domas aptaujas rezultāti ir ņemti no Flash Eurobarometer pētījuma par balto grāmatu Nr. 189a. „Komunikācija ES un iedzīvotāji”. Statistikas datu vākšana uz vietas notika 2006. gada septembrī.

[16] Az e közleményben szereplő valamennyi közvélemény-kutatási eredmény az európai uniós kommunikáció és a polgárok (EU Communication and the Citizens) fehér könyvre vonatkozó 189a. Flash Eurobarometerből származik. A terepmunkát 2006 szeptemberében végezték.

[17] 2006. gadā pārstāvniecības, kas piedalās pilotprojektā, organizēja vairāk nekā 830 semināru, izplatīja vairāk nekā 4000 preses paziņojumu un rīkoja prese konferences, kā arī palīdzēja organizēt vairāk nekā 370 vizīšu, kurās komisāri apmeklēja dalībvalstis.

[17] 2006-ban a kísérleti projektben részt vevő képviseletek több mint 830 szemináriumot és 400 sajtókonferenciát szerveztek, illetve sajtóközleményt adtak ki, és több mint 370 biztosi látogatásban vettek részt.

[18] EURES — Eiropas Nodarbinātības dienesti; ERA-MORE — Eiropas mobilitātes centru sadarbības tīkls.

[18] EURES - Európai Foglalkoztatási Szolgálat (European Employment Services); ERA-MORE – Mobilitási Központok Európai Hálózata (European Network of Mobility Centres).

[19] SOLVIT ir tīkls problēmu risināšanai tiešsaistē, kurā ES dalībvalstis sadarbojas, lai, neuzsākot tiesvedību, risinātu problēmas, kas radušās, valsts pārvaldes iestādēm nepareizi piemērojot ES vienotā tirgus noteikumus.

[19] A SOLVIT online problémamegoldó hálózat, melyben az uniós tagállamok együttműködnek, hogy a belső piaci jogszabály hatóságok általi téves használatából eredő problémákat jogi eljárás nélkül oldja meg.

[20] Pašlaik pieejamo Euro Info centru un inovāciju apmaiņas centru darbību 2008. gadā pārņems jauns uzņēmumu un inovāciju atbalsta tīkls. Tajā apvienos apmēram 600 informācijas centrus, kuri būs izvietoti gandrīz visā ES-27 teritorijā.

[20] A jelenlegi Európai Információs Központok és az Innovációközvetítő Központok Hálózatának tevékenységeit 2008-ban a vállalkozásokat és innovációt támogató új hálózat veszi át. Mintegy 600 információs központot összekötve az EU-27 csaknem egész területét lefedi majd.

[21] To pirmām kārtām (bet neizslēdzot citas iespējas) darīs, pamatojoties uz pozitīvu pieredzi, kas gūta, organizējot komisāru vizītes dažādos prezidējošās valsts reģionos saistībā ar sanāksmēm, ko prezidentūras sākumā parasti rīko Komisija un prezidentūra.

[21] Ezt elsősorban, bár nem kizárólag, a biztosok különböző, az ország elnöksége alatt tett látogatások sikerére alapozva hajtják végre, a Bizottság és az elnökség az elnökségi időszak kezdetén történő hagyományos találkozója alkalmával.

[22] Padomes 2007. gada 27. marta Lēmums 16505/06/EK.

[22] A Tanács 2007. március 27-i 16505/06/EK határozata.

[23] Pilsoniskā audzināšana Eiropas skolās, Informācijas tīkls par izglītību Eiropā ( Eurydice ), 2005. gads.

[23] Citizenship Education at School in Europe, The information network on education in Europe (Eurydice) 2005.

[24] 2007. gadā EuropeAid organizēja 75 „vēstnieku” vizītes skolās 18 dalībvalstu 44 reģionos, lai, tieši kontaktējoties ar 97 000 skolēnu, iesaistītu viņus debatēs par ārējo sadarbību. Tāpat arī (tomēr neaprobežojoties ar skolām vien) Lauksaimniecības ģenerāldirektorātā ir tā saucamā „zaļā komanda”, kurā ir apmēram 80 „vēstnieki”, kas runā par sabiedrībai svarīgiem jautājumiem un skaidro KLP un lauku attīstības politiku.

[24] 2007-ben a EuropeAid 75 „nagykövet” 18 tagállam 44 régiójának iskoláiban tett látogatását szervezte meg, hogy a külső együttműködésről szóló vitában közvetlenül megszólíthasson 97 000 tanulót. A Mezőgazdasági Főigazgatóság hasonló kezdeményezést indított, amely nem kizárólag iskolákra irányult: az ún. Zöld Csoport (Green Team) 80 „zöld csoportos nagykövete” foglalkozik a közvéleményt nyugtalanító kérdésekkel, és magyarázza el a KAP-ot és a vidékfejlesztési politikát.

[25] Piemēram, konstitūcija, priekšlikumi par paplašināšanās un ekonomikas jautājumiem (pakalpojumu direktīva).

[25] Ilyen például az alkotmány, a bővítés, valamint gazdasági javaslatok (mint például a szolgáltatásokról szóló irányelv).

[26] COM(2007) 364.

[26] COM(2007) 364.

[27] Dažādie priekšlikumi, kas minēti šajā sadaļā, ir izstrādāti pēc ieteikumiem, kas izteikti ieinteresēto personu konferencē „Eiropa nākotnes redzējumā”, kura notika 2006. gada 4. un 5. decembrī Helsinkos.

[27] Az e szakaszban szereplő javaslatok a 2006. december 4-5-én az érdekelt felek részvételével Helsinkiben tartott, Európa jövőjével (Europe in Vision) foglalkozó konferencia ajánlásait követik.

[28] L’information relative à l’Europe et la télévision, Etude qualitative auprès de téléspectateurs dans les 27 Etats-Membres de l’Union Européenne, Eiropas Komisija, 2007. gada aprīlis.

[28] L'information relative à l'Europe et la télévision, Etude qualitative auprès de téléspectateurs dans les 27 Etats-Membres de l'Union Européenne, Európai Bizottság, 2007. április.

[29] Informātikas ģenerāldirektorāts ir veicis pētījumu, lai sniegtu ieteikumus un izstrādātu Komisijas Enterprise Wide Search and Retrieval Strategy .

[29] Az Informatikai Főigazgatóság tanulmányt végzett, hogy vállalkozásokon átívelő keresési és visszakeresési stratégiára irányuló javaslatot tegyen a Bizottságban.

[30] Par drukātām publikācijām un publikācijām tiešsaistē vispirms atbild Publikāciju birojs. To pārvalda iestāžu pārvaldības komiteja. Publikāciju birojs pārvalda virtuālo grāmatveikalu EU Bookshop , kas ļauj iedzīvotājiem vienuviet piekļūt dažādām ES publikācijām.

[30] Elsősorban a Kiadóhivatal felelős az internetes és nem internetes kiadványokért. Irányítását intézményközi irányítóbizottság végzi. A Kiadóhivatal irányítja az EU Bookshopot, amely a polgárok számára valamennyi uniós kiadvány közös belépési pontjaként működik.

[31] Saskaņā ar ierosinājumiem, kas izteikti konferencē ar ieinteresētajām personām „Izpratne par sabiedrisko domu Eiropā”, kas notika 2006. gada 27. oktobrī Madridē.

[31] Az érdekelt felekkel 2006. október 27-én Madridban tartott „Understanding European public opinion” (Az európai közvélemény megértése) című konferencián javasoltak szerint.

[32] Atrodas Briselē.

[32] Székhelye Brüsszel.

[33] COM(2002) 704.

[33] COM(2002) 704.

[34] Pašreizējais dalībvalstu un ES iestāžu tīkls (ES- Infonet ) tiks attīstīts šā mērķa izpildei.

[34] A tagállamok és az EU intézményei között fennálló hálózatot (EU Infonet) tovább fogják fejleszteni annak érdekében, hogy megfeleljen e célnak.

[35] Ar Austriju, Beļģiju, Franciju, Itāliju, Latviju, Portugāli un Poliju.

[35] Ausztria, Belgium, Franciaország,Lengyelország, Lettország, Olaszország és Portugália.

[36] Dalībvalstīm var piedāvāt arī alternatīvus veidus sadarbībai ar Komisiju COM(2004) 196.

[36] A tagállamoknak fel lehet ajánlani a Bizottsággal folytatott más típusú partnerséget is COM(2004) 196.

[37] Sadarbība pārvaldības jomā netraucē Komisijai turpināt vai veidot cita veida sadarbību komunikācijas jomā, piemēram stratēģisko partnerību vai ad hoc nolīgumus. Tie ir ļoti elastīgi instrumenti un ir apliecinājuši lietderību īpašās jomās, piemēram, ieviešot euro.

[37] Az irányítási partnerségek kialakítása nem zárja ki azt, hogy a Bizottság más partnerségeket – például stratégiai partnerségek vagy ad hoc megállapodások – hozzon létre. Ezek rendkívül rugalmas eszközök, melyek specifikus területeken bizonyultak értékesnek: ilyen volt például az euro bevezetése.

[38] Informācijas kampaņa Vācijā „ES svin 50. gadskārtu — 50 pilsētās svētki” un izglītojoši semināri skolu laikrakstu redaktoriem ar mērķi informēt par ES jautājumiem skolu laikrakstos ir tikai divi piemēri veiksmīgiem projektiem, kas īstenoti saskaņā ar sadarbību pārvaldības jomā.

[38] Az irányítási partnerség keretében megvalósított sikeres projektekre példa a nemzeti információs körút: „50 éves Európa – 50 város ünnepel” Németországban, valamint a „Képzési szemináriumok az iskolaújságok szerkesztői számára”, amelynek célja az volt, hogy a középiskolákban szerkesztett újságokban is helyet kapjanak uniós témák.

[39] Skotijas pieredze ar Ziemeļjūras reģionālo konsultatīvo padomi, kas ir tiešas apspriešanās forums ar to sabiedrības daļu, kuru tieši ietekmē zivsaimniecības politika, tāpat kā citas reģionālās konsultatīvās padomes, kas izveidotas saskaņā ar kopējo zivsaimniecības politiku, liecina, ka iedzīvotājus interesē jautājumi, kas attiecīgajā brīdī ietekmē viņu dzīvi.

[39] A skót tapasztalat az északi-tengeri regionális tanácsadó testülettel, amelyben a lakosság azon részével, amelyet közvetlenül érint a halászati politika, közvetlenül konzultálnak, akárcsak a közös halászati politika keretében létrehozott más regionális tanácsadó testülettel, azt mutatja, hogy a polgárokat érdeklik azok a témák, amelyek közvetlenül érintik életüket.

[40] Piemēram, ES mēroga uzņēmumu atbalsts tīkls, kurš uzsāks darbību 2008. gada sākumā.

[40] Például 2008 kezdetén elindítják az Európai Unió egészére kiterjedő üzleti támogatóhálózatokat.