Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve

Eiropas Parlamenta un Padomes Direktīva 95/46/EK

(1995. október 24.)

(1995. gada 24. oktobris)

a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról

par personu aizsardzību attiecībā uz personas datu apstrādi un šādu datu brīvu apriti

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

EIROPAS PARLAMENTS UN EIROPAS SAVIENĪBAS PADOME,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100a. cikkére,

ņemot vērā Eiropas Kopienas dibināšanas līgumu un jo īpaši tā 100.a pantu,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

ņemot vērā Komisijas priekšlikumu [1],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

ņemot vērā Ekonomikas un sociālo lietu komitejas atzinumu [2],

a Szerződés 189b. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően [3],

saskaņā ar Līguma 189.b pantā minēto procedūru [3],

(1) mivel a Közösségnek a Szerződésben megállapított, és az Európai Unióról szóló szerződés által módosított célkitűzései között szerepel az Európa népei közötti egyre szorosabb egység megteremtése, a Közösséghez tartozó államok közötti szorosabb kapcsolatok szorgalmazása, az Európát megosztó határok felszámolására tett közös intézkedések megtételével a gazdasági és társadalmi fejlődés biztosítása, az európai népek életkörülményei javításának folyamatos ösztönzése, a béke és a szabadság megőrzése, valamint megszilárdítása, továbbá a demokrácia biztosítása azon alapvető jogok alapján, amelyeket a tagállamok alkotmánya, jogszabályai, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény elismer;

(1) tā kā Kopienas mērķi, kas noteikti Līgumā un kas grozīti ar Līgumu par Eiropas Savienību, ietver arvien ciešākas Eiropas tautu savienības izveidi, attīstot ciešākas attiecības starp Kopienas dalībvalstīm, nodrošinot ekonomisko un sociālo attīstību, kopējiem spēkiem likvidējot šķēršļus, kuri sadala Eiropu, veicinot pastāvīgu tās tautu dzīves apstākļu uzlabošanos, saglabājot un stiprinot mieru un brīvību un sekmējot demokrātiju, pamatojoties uz dalībvalstu likumos un konstitūcijās un Eiropas Konvencijā par cilvēka tiesību un pamatbrīvību aizsardzību atzītajām pamattiesībām;

(2) mivel az adatfeldolgozási rendszerek célja az emberek szolgálata; mivel a természetes személyek nemzetiségétől és lakóhelyétől függetlenül tiszteletben kell tartaniuk e személyek alapvető jogait és szabadságait, különösen a magánélet tiszteletben tartásához való jogukat, és hozzá kell járulniuk a gazdasági és társadalmi fejlődéshez, a kereskedelem fejlődéséhez, valamint az egyének jólétéhez;

(2) tā kā datu apstrādes sistēmas ir paredzētas tam, lai kalpotu cilvēkam; tā kā tām neatkarīgi no fizisku personu pilsonības vai pastāvīgas dzīves vietas jārespektē viņu pamattiesības un brīvības, jo īpaši privātās dzīves neaizskaramības tiesības, un jāveicina ekonomiskā un sociālā attīstība, tirdzniecības paplašināšana un personu labklājība;

(3) mivel egy olyan belső piac kialakítása és működése, amelyben a Szerződés 7a. cikkének megfelelően biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása, nem csak azt kívánja meg, hogy a személyes adatok szabadon áramolhassanak egyik tagállamból a másikba, hanem azt is, hogy az egyének alapvető jogai biztosítva legyenek;

3) tā kā iekšējā tirgus, kurā saskaņā ar Līguma 7.a pantu ir nodrošināta preču, personu, pakalpojumu un kapitāla brīva aprite, izveide un darbība prasa, lai tiktu nodrošināta ne tikai personas datu brīva plūsma no vienas dalībvalsts uz citu, bet arī tiktu garantētas personu pamatbrīvības;

(4) mivel a Közösségben a gazdasági és társadalmi tevékenység számos területén egyre többször folyamodnak a személyes adatok feldolgozásához; mivel az informatika terén elért haladás az ilyen adatok feldolgozását és cseréjét lényegesen megkönnyíti;

(4) tā kā Kopienā arvien biežāk vēršas pie personas datu apstrādes dažādās ekonomiskās un sociālās darbības sfērās; tā kā informācijas tehnoloģijas sasniegumi ievērojami atvieglo šādu datu apstrādi un apmaiņu;

(5) mivel a Szerződés 7a. cikke értelmében a belső piac kialakításából és működéséből eredő gazdasági és társadalmi integráció szükségszerűen a személyes adatok határokon keresztüli áramlásának lényeges növekedéséhez fog vezetni mindazok között, akik a tagállamokban magán- vagy állami szinten gazdasági vagy társadalmi tevékenységben vesznek részt; mivel a személyes adatok cseréje a különböző tagállamokban letelepedett vállalkozások között emelkedő tendenciát mutat; mivel a különböző tagállamok nemzeti hatóságai a közösségi jog értelmében kötelesek olyan mértékben együttműködni és személyes adatokat cserélni, ami lehetővé teszi számukra feladataik ellátását, vagy a fellépést egy másik tagállam hatósága nevében a belső piac által képezett belső határok nélküli térség keretében;

5) tā kā no iekšējā tirgus izveides un funkcionēšanas izrietošā ekonomiskā un sociālā integrācija Līguma 7.a panta nozīmē neizbēgami novedīs pie visu dalībvalstīs privātā vai sabiedriskā statusā ekonomiskā un sociālā darbībā iesaistīto personu datu plūsmas pāri robežai ievērojama pieauguma; tā kā personu datu apmaiņai starp dažādu dalībvalstu uzņēmumiem ir paredzams pieaugt; tā kā, pamatojoties uz Kopienas tiesībām, dažādo dalībvalstu iestādes tiek aicinātas sadarboties un apmainīties ar personas datiem, lai varētu izpildīt savus pienākumus vai veikt uzdevumus citas dalībvalsts iestādes interesēs iekšējā tirgus izveidotajās teritorijās, kurā nav iekšējo robežu;

(6) mivel ezenfelül a növekvő tudományos és műszaki együttműködés és az új telekommunikációs hálózatok összehangolt bevezetése a Közösségben szükségessé teszi, és megkönnyíti a személyes adatok határokon keresztül történő áramlását;

(6) tā kā turklāt zinātniskās un tehniskās sadarbības pieaugums un jaunu telekomunikāciju tīklu koordinēta ieviešana Kopienā padara par nepieciešamu un atvieglina personas datu plūsmu pāri robežai;

(7) mivel az egyes tagállamokban végzett személyesadat-feldolgozás terén az egyének jogai és szabadságai, különösen a magánélet tiszteletben tartásához való jog védelmének szintjei közötti eltérések akadályozhatják az ilyen adatok egyik tagállamból a másikba történő továbbítását; mivel ebből eredően ezek az eltérések akadályt jelentenek számos közösségi szintű gazdasági tevékenység elvégzésében, torzítják a versenyt, és hátráltatják a hatóságokat a közösségi jog szerinti feladataik teljesítésében; mivel a védelmi szintek közötti ezen eltérések a nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések sokféleségének tulajdoníthatók;

(7) tā kā atšķirība personas tiesību un brīvību, jo īpaši tiesību uz privātās dzīves neaizskaramību, aizsardzības līmeņos attiecībā uz dalībvalstīs sniegto personas datu apstrādi var aizkavēt šo datu pārsūtīšanu no vienas dalībvalsts teritorijas uz otru; tā kā šī atšķirība tādēļ var radīt šķērsli, lai iesaistītos virknē ekonomisku darbību Kopienas līmenī, var radīt konkurences traucējumus un kavēt iestādes to pienākumu izpildē, kas paredzēti Kopienas tiesību aktos; tā kā šo atšķirību aizsardzības līmeņos ir radījusi valstu normatīvo un administratīvo aktu lielā dažādība;

(8) mivel a személyes adatok áramlása előtti akadályok elhárítása érdekében az egyének jogai és szabadságai védelmének szintje az ilyen adatok feldolgozása terén azonos kell legyen minden tagállamban; mivel ez a célkitűzés alapvető fontosságú a belső piac szempontjából, de a tagállamok egyedül nem tudják azt megvalósítani, főként a tagállamok vonatkozó jogszabályai között jelenleg fennálló eltérések miatt, és ezért össze kell hangolni a tagállamok jogszabályait ahhoz, hogy biztosított legyen a személyes adatok határokon keresztül történő áramlásának a Szerződés 7a. cikkében meghatározott belső piac céljának megfelelő következetes szabályozása; mivel ezért szükség van az említett jogszabályok közelítését célzó közösségi fellépésre;

(8) tā kā, lai likvidētu šķēršļus personu datu plūsmām, personas tiesību un brīvību aizsardzības līmenim attiecībā uz šādu datu apstrādi jābūt visās dalībvalstīs vienādam; tā kā šis mērķis ir būtiski svarīgs iekšējam tirgum, bet to nevar sasniegt dalībvalstis vienas pašas, jo sevišķi, ņemot vērā starp attiecīgajiem likumiem dalībvalstīs pašlaik esošo atšķirību mērogu un vajadzību koordinēt dalībvalstu likumus, lai nodrošinātu, ka personas datu plūsmu pāri robežai konsekventi reglamentē atbilstība iekšējā tirgus mērķim, kā to paredz Līguma 7.a pants; tā kā tādēļ ir vajadzīga Kopienas rīcība šo likumu tuvināšanai;

(9) mivel a nemzeti jogszabályok közelítéséből következő azonos szintű védelemre tekintettel a tagállamok már nem akadályozhatják meg a személyes adatok szabad áramlását egymás között az egyének jogai és szabadságai, különösen a magánélet tiszteletben tartásához való jog védelmére hivatkozva; mivel a tagállamoknak marad annyi mozgástere, amelyet ezen irányelv végrehajtása során az üzleti és szociális partnerek kihasználhatnak; mivel a tagállamok ezáltal nemzeti jogszabályaikban meg tudják majd határozni az adatfeldolgozás törvényességére vonatkozó általános feltételeket; mivel eközben a tagállamoknak törekedniük kell a jogalkotásuk által jelenleg biztosított védelem szintjének javítására; mivel az említett mozgástér keretein belül, és a közösségi joggal összhangban különbségek merülhetnek fel ezen irányelv végrehajtása során, ami hatással lehet az adatáramlásra akár egy tagállamon belül, akár a Közösségen belül;

(9) tā kā, saņemot līdzvērtīgu aizsardzību, kas izriet no valstu likumu tuvināšanas, dalībvalstis vairs nevarēs kavēt personas datu brīvu apriti starp tām, pamatojoties uz personas tiesību un brīvību aizsardzību, un jo sevišķi uz privātās dzīves neaizskaramības tiesībām; tā kā dalībvalstīm tiks atstāta nosacīta rīcības brīvība, kuru saistībā ar šīs direktīvas ieviešanu var izmantot arī biznesa un sociālie partneri; tā kā dalībvalstis tādēļ varēs precizēt savās tiesībās vispārējos nosacījumus, kas reglamentē datu apstrādes likumību; tā kā, šādi rīkojoties, dalībvalstis cenšas uzlabot savu tiesību aktu pašlaik sniegto aizsardzību; tā kā nosacītās rīcības brīvības robežās un saskaņā ar Kopienas tiesību aktiem varētu rasties būtiskas atšķirības šīs direktīvas ieviešanā, un tas varētu ietekmēt datu apriti kā dalībvalstī, tā arī Kopienā;

(10) mivel a személyes adatok feldolgozására vonatkozó nemzeti jogszabályok célja az alapvető jogok és szabadságok, különösen a magánélet tiszteletben tartásához való jog védelme, amelyet mind az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 8. cikke, mind a közösségi jog általános alapelvei elismernek; mivel ezért az említett jogszabályok közelítése nem vezethet az általuk nyújtott védelem szintjének csökkenéséhez, sőt, magas védelmi szintet kell biztosítson a Közösségen belül;

(10) tā kā valstu likumu par personas datu apstrādi mērķis ir aizsargāt pamattiesības un brīvības, īpaši privātās dzīves neaizskaramības tiesības, ko atzīst gan Eiropas Konvencijas par cilvēka tiesību un pamatbrīvību aizsardzību 8. pants, gan Kopienas tiesību vispārīgie principi; tā kā šā iemesla dēļ valstu likumu tuvināšanas rezultāts nedrīkst būt jebkādas to sniegtās aizsardzības samazinājums, bet gan tieši pretēji, tiem jācenšas nodrošināt Kopienā augstu aizsardzības līmeni;

(11) mivel az egyének jogai és szabadságai védelmének elvei, különösen a magánélet tiszteletben tartásához való jog védelmének elve, amelyeket ez az irányelv tartalmaz, tartalmat adnak és kiegészítik azokat, amelyeket az Európa Tanács 1981. január 28-i, az egyéneknek a személyes adataik gépi feldolgozása során való védelméről szóló egyezménye tartalmaz;

(11) tā kā šajā direktīvā iekļautie personas tiesību un brīvību, jo īpaši privātās dzīves neaizskaramības tiesību, aizsardzības principi būtisko un paplašina Eiropas Padomes 1981. gada 28. janvāra Konvencijā par personas aizsardzību attiecībā uz personas datu automatizēto apstrādi iekļautos principus;

(12) mivel a védelem elveit minden olyan személy által végzett személyesadat-feldolgozásra alkalmazni kell, akinek tevékenységére a közösségi jogszabályok vonatkoznak; mivel ki kell zárni a természetes személyek által végzett adatfeldolgozást, amennyiben azt kizárólag személyes vagy házi használatra, például levelezés, vagy címjegyzékek vezetése során végzik;

(12) tā kā aizsardzības principus jāpiemēro jebkuras personas, kuras darbību reglamentē Kopienas tiesību akti, personas datu visu veidu apstrādei; tā kā no šīs jomas būtu jāizslēdz fiziskas personas veiktā datu apstrāde, realizējot vienīgi un tikai personiska vai sadzīves rakstura pasākumus, tādus kā sarakste un adrešu reģistri;

(13) mivel az Európai Unióról szóló szerződés V. és VI. címében említett, a közbiztonsággal, védelemmel, nemzetbiztonsággal kapcsolatos tevékenységek, vagy az adott állam büntetőjog területén végzett tevékenységei kívül esnek a közösségi jogszabályok hatályán, a tagállamokra az Európai Közösséget létrehozó szerződés 56. cikke (2) bekezdésének, 57. cikkének vagy 100a. cikkének értelmében háruló kötelezettségek sérelme nélkül; mivel az államok gazdasági jólétének megőrzéséhez szükséges személyesadat-feldolgozás nem tartozik ezen irányelv hatálya alá, amennyiben az ilyen adatfeldolgozás nemzetbiztonsági ügyekhez kapcsolódik;

(13) tā kā Kopienas tiesību akti neattiecas uz Līguma par Eiropas Savienību V un VI sadaļā norādītajām darbībām attiecībā uz sabiedrisko drošību, aizsardzību, valsts drošību vai valsts pasākumiem krimināltiesību jomā, neierobežojot saskaņā ar Eiropas Kopienas dibināšanas līguma 56. panta 2. punktu, 57. pantu vai 100.a pantu dalībvalstīm uzliktās saistības; tā kā šī direktīva, kurā datu apstrāde attiecas uz valsts drošības jautājumiem, neattiecas uz valsts ekonomiskās labklājības nodrošināšanai nepieciešamo personas datu apstrādi;

(14) mivel a természetes személyek hang- és képadatainak felvételére, továbbítására, feldolgozására, rögzítésére, tárolására és közlésére használatos módszereknek az információs társadalom keretén belül történő fejlesztésének fontosságát figyelembe véve ennek az irányelvnek alkalmazhatónak kell lennie az ilyen adatokhoz kapcsolódó feldolgozásra;

(14) tā kā, ņemot vērā uz fiziskām personām attiecināmo skaņas un attēlu datu ieguves, pārraides, apstrādes, reģistrācijā, uzkrāšanā vai paziņošanā izmantojamo tehnisko paņēmienu izstrādes attīstību informācijas sabiedrības sistēmā, šai direktīvai vajadzētu būt piemērojamai šādu datu apstrādei;

(15) mivel az ilyen adatok feldolgozására ez az irányelv csak akkor terjed ki, ha az automatizált módon történik, vagy ha a feldolgozott adatokat egy egyénekhez kapcsolódó speciális szempontok szerint strukturált nyilvántartási rendszerben tárolják, vagy kívánják tárolni a szóban forgó személyes adatokhoz való könnyű hozzáférés lehetővé tétele érdekében;

(15) tā kā šī direktīva attiecas uz šādu datu apstrādi tikai tādā gadījumā, ja apstrāde ir automatizēta vai, ja apstrādātie dati ir iekļauti vai tos paredzēts iekļaut sistematizētā kartotēkā, kuru izveido atbilstoši uz personām attiecināmiem īpašiem kritērijiem, lai nodrošinātu vieglu piekļuvi attiecīgajiem personas datiem;

(16) mivel a hang- és képadatok feldolgozása, például a videokamerás megfigyelőrendszerek esetében, nem tartozik ennek az irányelvnek a hatáskörébe, amennyiben az adatfeldolgozást közbiztonsági, honvédelmi, nemzetbiztonsági célból, vagy az adott állam büntetőjog területén végzett, illetve más, a közösségi jog hatálya alá nem tartozó tevékenységei során végzik;

(16) tā kā šī direktīva neattiecas uz skaņas un attēlu datu, kā video novērošanas gadījumos, apstrādi, ja tā tiek realizēta sabiedriskās drošības, aizsardzības, valsts drošības nolūkos vai valsts pasākumu, kas attiecas uz krimināltiesību jomu, vai citu pasākumu, uz kuriem neattiecas Kopienas tiesību akti, norises laikā;

(17) mivel az újságírás, az irodalmi, vagy művészi kifejezés céljából végzett hang-, vagy képadatok feldolgozását tekintve, különösen audiovizuális téren az irányelv alapelveit korlátozott módon kell alkalmazni, a 9. cikkben megállapított rendelkezésekkel összhangban;

(17) tā kā, ciktāl realizētā skaņas un attēlu datu apstrāde attiecas uz žurnālistiku vai literāro vai māksliniecisko izteiksmi, šīs direktīvas principus piemēro ierobežoti saskaņā ar 9. pantā izklāstītajiem noteikumiem;

(18) mivel annak biztosítása érdekében, hogy az egyéneket ne lehessen megfosztani attól a védelemtől, amelyre az irányelv értelmében jogosultak, a Közösség területén végzett minden személyesadat-feldolgozási tevékenységet a tagállamok valamelyikének jogszabályai szerint kell végrehajtani; mivel ezzel összefüggésben, a valamely tagállamban letelepedett adatkezelő felelőssége mellett végzett adatfeldolgozásra ennek a tagállamnak a jogszabályai vonatkoznak;

(18) tā kā, lai nodrošinātu, ka personas nezaudē aizsardzību, uz kuru viņām ir tiesības saskaņā ar šo direktīvu, jebkura personas datu apstrāde Kopienā jāveic saskaņā ar kādas dalībvalsts likumiem; tā kā šajā sakarā dalībvalstī reģistrēta personas datu apstrādātāja veiktu apstrādi būtu jāreglamentē ar šīs dalībvalsts likumiem;

(19) mivel a valamely tagállamban való letelepedés magában foglalja a tevékenység tényleges gyakorlását tartós jelleggel; mivel e letelepedés – legyen akár egyszerűen fióktelep, akár jogi személyiséggel rendelkező leányvállalat – jogi formája e tekintetben nem meghatározó tényező; mivel ha egy adatkezelő több tagállamban is letelepedett, főként leányvállalatok révén, a nemzeti szabályozás megkerülésének kizárása érdekében gondoskodnia kell arról, hogy minden egyes szervezete megfeleljen a tevékenységére alkalmazandó nemzeti jogszabályok által meghatározott kötelezettségeknek;

(19) tā kā nodibinājums dalībvalsts teritorijā paredz efektīvu un reālu darbības veikšanu ar stabilu pasākumu starpniecību; tā kā šāda nodibinājuma juridiskā forma, vienalga, vai tā būtu vienkārši nodaļa vai filiāle kā juridiska persona, šajā sakarā nav noteicošais faktors; tā kā gadījumos, kad vairāku dalībvalstu teritorijās ir noteikta viena datu apstrādes iestāde, jo īpaši kā filiāles, tai, lai izvairītos no jebkādas valsts noteikumu apiešanas, jānodrošina, ka katra iestāde pilda tās darbībai piemērojamās attiecīgās valsts tiesību uzliktās saistības;

(20) mivel az a tény, hogy az adatfeldolgozást valamely harmadik országban letelepedett személy végzi, nem gátolhatja az egyéneknek ebben az irányelvben előírt védelmét; mivel ilyen esetekben az adatfeldolgozásra annak a tagállamnak a jogszabályai irányadóak, amelyben az alkalmazott eszközök találhatók, továbbá garanciákat kell találni arra, hogy ezen irányelvben meghatározott jogok és kötelezettségek a gyakorlatban is érvényesüljenek;

(20) tā kā fakts, ka datu apstrādi veic persona, kura reģistrēta trešajā valstī, nedrīkst būt pretrunā ar šajā direktīvā paredzēto personu aizsardzību; tā kā šajos gadījumos apstrādi jāreglamentē ar valsts, kurā atrodas izmantojamie līdzekļi, likumiem un būtu jābūt garantijām, ka šajā direktīvā paredzētās tiesības un pienākumus ievēro praksē;

(21) mivel ez az irányelv nem érinti a büntetőügyekben alkalmazandó territorialitási szabályokat;

(21) tā kā šī direktīva neierobežo krimināla rakstura jautājumos piemērojamos teritorialitātes noteikumus;

(22) mivel a tagállamoknak jogszabályaik kibocsátásánál, illetve az irányelv értelmében meghozott intézkedések hatálybaléptetésekor pontosabban meg kell határozniuk azokat az általános feltételeket, amelyek mellett az adatfeldolgozás jogszerű; mivel különösen az 5. cikk, a 7. és a 8. cikkel összefüggésben, az általános szabályoktól függetlenül, megengedi a tagállamoknak, hogy különleges adatfeldolgozási feltételeket rendeljenek el meghatározott ágazatok, és a 8. cikk hatálya alá tartozó különféle adatkategóriák esetében;

(22) tā kā dalībvalstīm likumos, kurus tās ievieš, vai pasākumos, kurus tās veic saskaņā ar šo direktīvu, precīzāk jādefinē vispārējie apstākļi, kuros apstrāde ir likumīga; tā kā īpaši 5. pants saistībā ar 7. un 8. pantu atļauj dalībvalstīm neatkarīgi no vispārējiem noteikumiem paredzēt speciālus apstrādes nosacījumus konkrētām nozarēm un dažādajām datu kategorijām, uz kurām attiecas 8. pants;

(23) mivel a tagállamok az egyének védelmének megvalósításáról gondoskodhatnak mind a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről szóló általános jogszabály révén, mind ágazati jogszabályokon, mint például a statisztikai intézetekre vonatkozókon keresztül;

(23) tā kā dalībvalstīm ir piešķirtas pilnvaras nodrošināt personu aizsardzības īstenošanu gan ar vispārējām tiesībām par personas aizsardzību attiecībā uz personas datu apstrādi, gan ar nozaru likumiem, kas attiecas, piemēram, uz statistikas institūtiem;

(24) mivel az adatfeldolgozással kapcsolatban a jogi személyek védelmére vonatkozó szabályokat ez az irányelv nem érinti;

(24) tā kā šī direktīva neiespaido tiesību aktus, kas attiecas uz juridisku personu aizsardzību attiecībā uz tādu datu apstrādi, kuri attiecas uz šīm personām;

(25) mivel a védelem elveinek tükröződniük kell egyrészt a személyekre, hatóságokra, vállalkozásokra, hivatalokra, vagy más, adatfeldolgozással foglalkozó szervekre megállapított kötelezettségekben, különösen az adatminőség, a technikai biztonság, a felügyelő hatóság értesítése, és az adatfeldolgozáshoz szükséges feltételek tekintetében, másrészt az azon egyénekre szálló jogokban, akiknek az adatai feldolgozásra kerülnek, amelyek szerint tájékoztatják őket az adatfeldolgozásról, betekinthetnek az adatokba, helyesbítést kérhetnek, és bizonyos körülmények között tiltakozhatnak a feldolgozás ellen;

(25) tā kā aizsardzības principi jāatspoguļo, no vienas puses, personām, valsts iestādēm, uzņēmumiem, institūcijām vai citām par apstrādi atbildīgajām organizācijām uzliktajos pienākumos, īpaši attiecībā uz datu kvalitāti, tehnisko drošību, paziņošanu uzraudzības iestādei un uz apstākļiem, kādos apstrādi var realizēt, un, no otras puses, personām, kuru dati ir apstrādes objekts, piešķirtajās tiesībās tikt informētām, ka apstrāde notiek, apspriest šos datus, pieprasīt korekcijas, bet zināmos apstākļos pat iebilst pret apstrādi;

(26) mivel a védelem elveit minden azonosított vagy azonosítható személyre vonatkozó információ esetében alkalmazni kell; mivel annak meghatározására, hogy egy személy azonosítható-e, minden olyan módszert figyelembe kell venni, amit az adatkezelő, vagy más személy valószínűleg felhasználna az említett személy azonosítására; mivel a védelem elvei nem alkalmazhatók az olyan módon anonimmá tett adatokra, ahol az érintett a továbbiakban nem azonosítható; mivel a 27. cikk szerinti eljárási szabályzat hasznos eszköz lehet útmutatásként ahhoz, hogy hogyan kell az adatokat anonimmá tenni, és olyan formában megőrizni, amelyben a szóban forgó adatok azonosítása a továbbiakban már nem lehetséges;

(26) tā kā aizsardzības principus jāpiemēro jebkurai informācijai par identificētu vai identificējamu personu; tā kā, lai noteiktu, vai persona ir identificējama, būtu jāņem vērā visi līdzekļi, kurus, iespējams, pamatoti izmantotu vai nu personas datu apstrādātājs, vai jebkura cita persona, lai identificētu minēto personu; tā kā aizsardzības principus nepiemēro anonīmi iesniegtiem datiem, ja datu subjekts vairs nav identificējams; tā kā 27. pantā paredzētie profesionālās ētikas kodeksi var būt noderīgs līdzeklis norādījumu sniegšanā par veidiem, kādos datus var iesniegt anonīmi un saglabāt tos veidā, kurā datu subjekta identifikācija vairs nav iespējama;

(27) mivel az egyének védelme az automatizált adatfeldolgozásra éppúgy vonatkozik, mint a manuális adatfeldolgozásra; mivel e védelem hatálya ténylegesen nem függhet az alkalmazott módszerektől, ellenkező esetben ez megkerüléshez vezethetne; mivel azonban az irányelv a manuális adatfeldolgozás tekintetében csak a nyilvántartó rendszerre terjed ki, a strukturálatlan adatállományra nem; mivel elsősorban a nyilvántartási rendszer tartalmát kell rendszerezni az egyénekhez kapcsolódó meghatározott szempontok szerint úgy, hogy az könnyű hozzáférést tegyen lehetővé a személyes adatokhoz; mivel a 2. cikk c) pontjában szereplő meghatározással összhangban, a személyes adatok rendszerezett csoportja összetevőinek meghatározására alkalmazott különböző szempontokat, továbbá az ezekhez való hozzáférésre vonatkozó különböző szempontokat az egyes tagállamok állapíthatják meg; mivel a meghatározott szempontok szerint nem rendszerezett iratok, illetve iratok csoportjai, és azok borítóoldalai semmilyen körülmények között nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá;

(27) tā kā personu aizsardzība jāpiemēro gan datu automatizētajai, gan manuālajai apstrādei; tā kā šīs aizsardzības darbības sfēra būtībā nedrīkst būt atkarīga no izmantotajiem paņēmieniem, jo pretējā gadījumā tas radītu nopietnu likumu apiešanas risku; tā kā attiecībā uz manuālo apstrādi šī direktīva attiecas tikai uz sistematizētām kartotēkām, nevis uz nesakārtotiem iegrāmatojumiem; tā kā sistematizētas kartotēkas saturs jāsakārto atbilstoši speciāliem kritērijiem attiecībā uz personām, atļaujot vieglu piekļuvi personu datiem; tā kā, atbilstot 2. panta c) apakšpunktā sniegtajai definīcijai, dažādos kritērijus personas datu sakārtota kopuma sastāvdaļu noteikšanai un dažādos kritērijus, kuri reglamentē piekļuvi šādam kopumam, var izvirzīt katra dalībvalsts; tā kā šī direktīva nekādos apstākļos neattiecas uz kartotēkām vai kartotēku kopumiem, kā arī uz to ievadlapām, kuras nav sakārtotas atbilstoši speciāliem kritērijiem;

(28) mivel a személyes adatok feldolgozásának törvényesnek és tisztességesnek kell lennie az érintett egyénekre nézve; mivel az adatoknak elsősorban helyesnek és lényegesnek kell lenniük, és nem haladhatják meg a feldolgozás célját; mivel e céloknak pontosan megfogalmazottnak és jogszerűnek, valamint az adatgyűjtés időpontjában meghatározottnak kell lenniük; mivel az adatfeldolgozás céljai az adatgyűjtést követően sem lehetnek összeegyeztethetetlenek az eredetileg meghatározott célokkal;

(28) tā kā jebkurai personas datu apstrādei jābūt likumīgai un godprātīgai pret attiecīgajām personām; tā kā datiem jābūt adekvātiem, piederīgiem un ne pārmērīgiem attiecībā uz nolūkiem, kādiem šie dati tiek apstrādāti; tā kā šādiem nolūkiem jābūt precīzi formulētiem un likumīgiem, un tie jānosaka datu vākšanas laikā; tā kā vākšanai sekojošās apstrādes nolūki nedrīkst būt nesavienojami ar sākotnēji precizētajiem nolūkiem;

(29) mivel a személyes adatok további feldolgozása történelmi, statisztikai, vagy tudományos célból általában nem tekinthető összeegyeztethetetlennek a korábbi adatgyűjtés céljaival, feltéve, hogy a tagállamok megfelelő biztosítékokról gondoskodnak; mivel e biztosítékoknak ki kell zárniuk az adatoknak adott egyénekhez kapcsolódó intézkedések vagy határozatok meghozatalának támogatására való felhasználását;

(29) tā kā turpmākā personu datu apstrāde vēsturiskiem, statistiskiem vai zinātniskiem nolūkiem vispārēji netiek uzskatīta par nesavienojamu ar nolūkiem, kādiem dati iepriekš tikuši vākti, ar noteikumu, ka dalībvalstis sniedz piemērotas garantijas; tā kā šīm garantijām īpaši jāizslēdz datu izmantošana pasākumu vai lēmumu atbalstam attiecībā uz jebkuru konkrētu personu;

(30) mivel annak érdekében, hogy a személyes adatok feldolgozása jogszerű legyen, illetve ha az az érintettre nézve kötelező szerződés megkötéséhez vagy teljesítéséhez szükséges, azt jogszabály írja elő, vagy az valamely közérdekű vagy hatósági feladat teljesítéséhez szükséges, illetve valamely természetes vagy jogi személy jogos érdekében történik – feltéve, hogy az érintett érdekei, jogai és szabadságai nem előbbrevalók – azt az érintett beleegyezésével kell végezni; mivel különösen a hatékony verseny biztosítása mellett az érdekek egyensúlyának fenntartása érdekében a tagállamok határozhatják meg azokat a körülményeket, amelyek esetén a személyes adatok felhasználhatók vagy harmadik felek tudomására hozhatók a társaságok és egyéb szervezetek rendes, jogszerű üzleti tevékenysége során; mivel szintén a tagállamok határozhatják meg azokat a feltételeket, amelyek mellett a személyes adatok harmadik felek tudomására hozhatók marketing célokra, akár kereskedelmi jelleggel, akár jótékonysági szervezet, egyéb társulás vagy alapítvány – például politikai jellegű – által végzett módon történik, azon rendelkezések betartásával, amelyek az érintett számára lehetővé teszik, hogy tiltakozzon a rá vonatkozó adatok feldolgozása ellen, költségek és indokolás nélkül;

(30) tā kā, lai ievērotu likumību, personas datu apstrāde, piedevām, jāveic ar datu subjekta piekrišanu vai tai jābūt nepieciešamai datu subjektu saistoša līguma noslēgšanai vai izpildei, vai kā juridiskai prasībai, vai sabiedrības interesēs vai dienesta pilnvaru izpildei realizējama uzdevuma veikšanai, vai fiziskas vai juridiskas personas likumīgajās interesēs ar noteikumu, ka datu subjekta tiesības un brīvības nav ignorētas; tā kā, lai saglabātu līdzsvaru starp iesaistītajām interesēm, garantējot efektīvu konkurenci, dalībvalstis var noteikt apstākļus, kuros personas datus var izmantot vai atklāt trešajām personām sakarā ar uzņēmējsabiedrību un citu struktūru likumīgiem parastiem darījumu pasākumiem; tā kā dalībvalstis var līdzīgā kārtā konkretizēt apstākļus, kādos personas datus var atklāt trešajām personām tirdzniecības nolūkiem, kas tiek realizēti vai nu komerciālā veidā, vai to veic labdarības organizācija vai jebkura cita, piemēram, politiska rakstura asociācija vai fonds ar noteikumiem, kuri ļauj datu subjektam, bez redzama iemesla un tos nenorādot, iebilst pret tādu datu apstrādi, kuri attiecas uz šo subjektu;

(31) mivel a személyes adatok feldolgozását hasonlóan jogszerűnek kell tekinteni akkor, ha azt az érintett élete szempontjából alapvető érdekek védelme érdekében végzik;

(31) tā kā personas datu apstrāde tāpat jāuzskata par likumīgu, ja to veic, lai aizsargātu kādu datu subjekta dzīves sfēru, kas tam ir būtiski svarīga;

(32) mivel a nemzeti jogalkotás feladata annak meghatározása, hogy a közérdekű vagy hatósági feladatot teljesítő adatkezelő közigazgatási szerv legyen, vagy a közjog, illetve a magánjog hatálya alá tartozó egyéb természetes vagy jogi személy, például szakmai szövetség;

(32) tā kā valsts tiesību aktiem jānosaka, vai personas datu apstrādātājam, kurš veic sabiedrības interesēs realizējamu vai oficiālu pilnvaru uzdevuma izpildi, vajadzētu būt valsts pārvaldes iestādei vai citai fiziskai vai juridiskai personai, kas ir publisko tiesību subjekts, vai tādai kā profesionālai apvienībai, kas ir privāttiesību subjekts;

(33) mivel az olyan adatok feldolgozása, amelyek jellegüknél fogva sérthetik az alapvető szabadságokat vagy a magánéletet, csak az érintett kifejezett hozzájárulásával végezhető; mivel azonban meghatározott esetekben kifejezetten rendelkezni kell az e tilalomtól való eltérésről, különösen amikor az adatfeldolgozást egészségügyi célból végzik olyan személyek, akikre a szakmai titoktartás jogi kötelezettsége vonatkozik, vagy olyan egyesületek, illetve alapítványok, amelyek célja – jogszerű tevékenységük keretében – az alapvető szabadságok gyakorlásának lehetővé tétele;

(33) tā kā datus, kuri pēc sava rakstura spēj ierobežot pamatbrīvības vai privātās dzīves neaizskaramību, nevajadzētu apstrādāt, ja vien datu subjekts nedod precīzi formulētu piekrišanu; tā kā jāparedz precīzi formulētas atkāpes no šā aizlieguma attiecībā uz specifiskām vajadzībām, īpaši, ja šo datu apstrādi veic personas, uz kurām attiecas juridiskais pienākums ievērot dienesta noslēpumu, konkrētiem ar veselības aizsardzību saistītiem nolūkiem vai konkrētu apvienību vai fondu likumīgas darbības norises laikā, kuras mērķis ir atļaut pamatbrīvību izmantošanu;

(34) mivel ha az fontos közérdek alapján indokolt, a tagállamok eltérhetnek a különleges adatok feldolgozásának tilalmától, amennyiben ezt fontos közérdekű okok indokolják olyan területeken, mint a közegészségügy, vagy a szociális védelem – elsősorban annak biztosítása érdekében, hogy az egészségbiztosítási rendszer szolgáltatásaival és juttatásaival kapcsolatos követelések rendezésére alkalmazott eljárások magas szintűek és költséghatékonyak legyenek –, a tudományos kutatások és állami statisztikai tevékenységek körében; mivel mindazonáltal a tagállamokra hárul a meghatározott megfelelő biztosítékok garantálása az egyének alapvető jogainak és magánéletének védelme érdekében;

(34) tā kā dalībvalstīm, pamatojoties uz svarīgām sabiedrības interesēm, jābūt arī pilnvarotām atkāpties no aizlieguma par slepenu kategoriju datu apstrādi, ja to attaisno svarīgas sabiedriskās intereses tādās jomās kā vispārējā veselības aizsardzība un sociālā aizsardzība – jo sevišķi, lai nodrošinātu pabalstu pieprasījumu un veselības apdrošināšanas sistēmas pakalpojumu risināšanai izmantoto procedūru kvalitāti un rentabilitāti –, zinātniskie pētījumi un valsts statistika; tā kā dalībvalstu pienākums ir sniegt konkrētas un piemērotas garantijas, lai aizsargātu personas pamattiesības un privātās dzīves neaizskaramību;

(35) mivel ezenfelül a személyes adatok hatóságok által történő feldolgozása a hivatalosan elismert vallási szervezetek alkotmányjogban, vagy nemzetközi közjogban megállapított céljai eléréséhez csak fontos közérdekből lehetséges;

(35) tā kā turklāt valsts iestāžu veiktā oficiāli atzītu reliģisku apvienību personu datu apstrāde, lai sasniegtu konstitucionālajās tiesībās vai starptautiskajās publiskajās tiesībās paredzētos mērķus, tiek veikta, pamatojoties uz svarīgām sabiedrības interesēm;

(36) mivel a választással kapcsolatos tevékenységek során egyes tagállamokban a demokratikus rendszer működése megkívánja, hogy a politikai pártok adatokat gyűjtsenek az emberek politikai véleményéről, és az ilyen adatok feldolgozása csak fontos közérdekből lehetséges, feltéve, hogy megfelelő biztosítékokat hoznak létre;

(36) tā kā dažās dalībvalstīs vēlēšanu pasākumu laikā demokrātiskās sistēmas darbība prasa, lai politiskās partijas vāktu datus par cilvēku politiskajiem uzskatiem, šādu datu apstrādi var pieļaut, pamatojoties uz svarīgām sabiedrības interesēm, ar noteikumu, ka ir noteiktas attiecīgas garantijas;

(37) mivel az újságírás, irodalmi, vagy művészi kifejezés céljából, különösen audiovizuális téren történő személyesadat-feldolgozásnak mentesülnie kell ezen irányelv egyes előírásai alól, amennyiben ez az egyének alapvető jogainak a tájékozódáshoz való joggal, nevezetesen az információszerzéshez és -közléshez való jognak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 10. cikkében biztosított jogával való összeegyeztetéséhez szükséges; mivel ezért az adatfeldolgozás jogszerűségére vonatkozó általános intézkedések tekintetében az alapvető jogok, a harmadik országokba történő adattovábbítás és a felügyelő hatóság hatásköre közötti egyensúly céljából a tagállamok állapíthatják meg a szükséges mentességeket és eltéréseket; mivel ez mindazonáltal nem vezethet arra, hogy a tagállamok az adatfeldolgozás biztonságát szavatoló intézkedések alóli mentességeket állapítsanak meg; mivel legalább az ezért az ágazatért felelős felügyelő hatóságot szintén fel kell ruházni bizonyos hivatali hatalommal például rendszeres jelentés kiadására, vagy az ügyek igazságszolgáltatási hatóságok elé terjesztésére;

(37) tā kā personas datu apstrādei žurnālistikas nolūkiem vai literārās vai mākslinieciskās izteiksmes nolūkiem, īpaši audiovizuālajā jomā, būtu jānosaka atbrīvojums no šīs direktīvas zināmu nosacījumu prasībām, ciktāl tas vajadzīgs, lai saskaņotu personu pamattiesības ar informācijas brīvību un jo īpaši ar tiesībām saņemt un sniegt informāciju, kā to garantē 10. pants Eiropas Konvencijā par cilvēka tiesību un pamatbrīvību aizsardzību; tā kā dalībvalstīm tādēļ būtu jānosaka nepieciešamie atbrīvojumi un atkāpes līdzsvara radīšanai starp pamattiesībām attiecībā uz vispārējiem pasākumiem datu apstrādes likumībā, pasākumiem datu nodošanā trešajām valstīm un uzraudzības iestādes pilnvarām; tā kā tam tomēr nevajadzētu likt dalībvalstīm noteikt atbrīvojumus no pasākumiem datu apstrādes drošības nodrošināšanai; tā kā vismaz par šo nozari atbildīgajai uzraudzības iestādei arī būtu jāsaņem zināmas atpakaļejošas pilnvaras, piemēram, publicēt regulāru ziņojumu vai vērsties tiesu iestādēs;

(38) mivel annak érdekében, hogy az adatfeldolgozás tisztességes legyen, az érintettnek tudnia kell az adatfeldolgozási műveletről, és amennyiben adatokat gyűjtenek róla, arról pontos és teljes tájékoztatást kell kapjon, figyelembe véve az adatgyűjtés körülményeit;

(38) tā kā, ja datu apstrāde ir godprātīga, datu subjektam ir jāuzzina par datu apstrādes darbību un, ja dati ir ievākti no viņa, tam jāsaņem precīza un pilnīga informācija, paturot prātā vākšanas apstākļus;

(39) mivel egyes adatfeldolgozási műveletek az olyan adatokra is kiterjednek, amelyeket az adatkezelő nem közvetlenül az érintettől szerzett meg; mivel ezenfelül az adatok jogszerűen harmadik személy tudomására hozhatók akkor is, ha a közlés az adatgyűjtés időpontjában nem volt előre látható; mivel ilyen esetekben az érintettet az adatok rögzítésekor, vagy legkésőbb azoknak a harmadik személlyel első alkalommal történő közlése előtt tájékoztatni kell;

(39) tā kā dažas apstrādes darbības iekļauj datus, kurus personas datu apstrādātāji nav ievākuši tieši no datu subjekta; tā kā turklāt datus likumīgi var atklāt trešajām personām, pat ja šī atklāšana netika paredzēta laikā, kad dati tika ievākti no datu subjekta; tā kā visos šajos gadījumos datu subjekts būtu jāinformē, kad dati tiek iereģistrēti vai vismaz kad dati pirmoreiz tiek atklāti trešajām personām;

(40) mivel mindazonáltal nem szükséges e kötelezettség előírása, amennyiben az érintettet már tájékoztatták erről; mivel ezenfelül nem áll fenn ilyen kötelezettség, ha a rögzítést, illetve közlést jogszabály kifejezetten előírja, ha az érintett tájékoztatása lehetetlennek bizonyul, vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényelne, például történelmi, statisztikai, vagy tudományos célból történő feldolgozás esetén; mivel e tekintetben figyelembe vehető az érintettek száma, az adatok kora, és az elfogadott kárpótló intézkedések;

(40) tā kā šis pienākums nav jāuzliek, ja datu subjektam jau ir šī informācija; tā kā turklāt šāda pienākuma nebūs, ja reģistrēšana vai atklāšana ir īpaši paredzēta likumā vai ja informācijas piegāde datu subjektam izrādās neiespējama, vai arī tā ietvertu nesamērīgas pūles, kā tas varētu būt gadījumā, ja apstrāde notiek vēsturiskiem, statistiskiem vai zinātniskiem nolūkiem; tā kā šai sakarā var ņemt vērā datu subjektu skaitu, datu vecumu un jebkurus paredzētos kompensācijas pasākumus;

(41) mivel minden személynek lehetővé kell tenni a rá vonatkozó, adatfeldolgozás alatt álló adatokhoz való hozzáférés jogának gyakorlását, különösen az adatok helyességének és az adatfeldolgozás jogszerűségének ellenőrzése céljából; mivel ugyanezen okból minden érintettnek joga van tudni a rá vonatkozó adatok automatizált feldolgozásának logikáját, legalább a 15. cikk (1) bekezdésében említett automatizált döntések esetében; mivel ez a jog nem befolyásolhatja károsan az üzleti titkot, vagy a szellemi tulajdont és különösen a szoftvert védő szerzői jogot; mivel mindazonáltal e szempontok nem vezethetnek oda, hogy az érintett nem kap semmilyen tájékoztatást;

(41) tā kā jebkurai personai jādod iespēja izmantot piekļuves tiesības apstrādāšanā esošiem datiem, kas attiecas uz šo personu, lai konkrēti pārbaudītu šo datu precizitāti un apstrādes likumību; tā kā šo pašu iemeslu dēļ katram datu subjektam jābūt arī tiesībām zināt datu, kas uz viņu attiecas, automātiskajā apstrādē ietverto loģiku, vismaz 15. panta 1. punktā norādīto automatizēto lēmumu gadījumā; tā kā šīs tiesības nedrīkst nelabvēlīgi iespaidot uzņēmējdarbības noslēpumus vai intelektuālo īpašumu un jo īpaši programmatūru aizsargājošās autortiesības; tā kā šie apsvērumi tomēr nedrīkst izvērsties tā, ka datu subjektam atsaka visu informāciju;

(42) mivel a tagállamok az érintettek vagy mások jogai és szabadságai védelmének érdekében korlátozhatják a hozzáférési és a tájékoztatáshoz való jogot; mivel például meghatározhatják, hogy az egészségügyi adatok csak hivatásos egészségügyi dolgozón keresztül legyenek hozzáférhetők;

(42) tā kā dalībvalstis datu subjekta interesēs vai arī, lai aizsargātu citu personu tiesības un brīvības, var ierobežot piekļuves un informācijas tiesības; tā kā dalībvalstis var, piemēram, precizēt, ka piekļūšanu medicīniskiem datiem var iegūt tikai ar profesionāla veselības aizsardzības darbinieka starpniecību;

(43) mivel a tagállamok hasonlóképpen korlátozhatják a hozzáféréshez és a tájékoztatáshoz való jogokat, valamint az adatkezelő egyes kötelezettségeit, amennyiben ezek valamely tagállam, vagy az Unió nemzetbiztonsági, védelmi, közbiztonsági, fontos gazdasági vagy pénzügyi érdekeinek védelmében, illetve a bűnügyi nyomozásokhoz és a büntetőeljárás megindításához, valamint a jogszabályban szabályozott szakmákban az etikai vétségekkel kapcsolatos intézkedésekhez szükségesek; mivel a kivételek és korlátozások listája ki kell, hogy terjedjen a három utóbb említett, közbiztonsági, fontos gazdasági, vagy pénzügyi érdekekkel és a bűnmegelőzéssel kapcsolatos területen szükséges megfigyelési, felügyeleti vagy szabályozási feladatokra; mivel a feladatok felsorolása e három területen nem érinti a nemzetbiztonsági vagy honvédelmi okokból megadott kivételek vagy megszorítások jogszerűségét;

(43) tā kā dalībvalstis var līdzīgā kārtā uzlikt ierobežojumus piekļuves un informācijas tiesībām un personas datu apstrādātāja konkrētiem pienākumiem, ciktāl šie ierobežojumi ir nepieciešami, lai garantētu, piemēram, valsts drošību, aizsardzību, sabiedrisko drošību vai dalībvalsts vai Savienības svarīgas ekonomiskas un finansiālas intereses, kā arī kriminālās izmeklēšanas un kriminālvajāšanas un prasības attiecībā uz ētikas pārkāpumiem reglamentētās profesijās; tā kā izņēmumu un ierobežojumu uzskaitījumam būtu jāiekļauj pastāvīgas kontroles, pārbaudes vai reglamentēšanas uzdevumi pēdējās trijās pieminētajās jomās, kuras attiecas uz sabiedrisko drošību, ekonomiskajām vai finansiālajām interesēm un noziedzības profilaksi; tā kā uzdevumu uzskaitījums šajās trijās jomās neiespaido valsts drošības vai aizsardzības motivēto izņēmumu vai ierobežojumu likumību;

(44) mivel a tagállamok a közösségi jog rendelkezései értelmében eltérhetnek ezen irányelvnek a hozzáférési joggal, az egyének tájékoztatására vonatkozó kötelezettséggel, vagy az adatminőséggel kapcsolatos rendelkezéseitől a fent említett célok biztosítása érdekében;

(44) tā kā dalībvalstis, pamatojoties uz Kopienas tiesību aktiem, var arī atkāpties no šīs direktīvas noteikumiem, kas attiecas uz piekļuves tiesībām, pienākumu informēt personas un datu kvalitāti, lai neapdraudētu kādu no iepriekš minētajiem nolūkiem;

(45) mivel azonban a közérdekű vagy hatósági indokok, természetes vagy jogi személy jogos érdekei alapján történő törvényes adatfeldolgozás esetében is minden érintettnek jogot kell biztosítani – különleges helyzetével kapcsolatos jogos és lényeges indokok alapján – a rá vonatkozó adatok feldolgozása elleni tiltakozásra; mindazonáltal a tagállamok ezzel ellentétes nemzeti rendelkezéseket is megállapíthatnak;

(45) tā kā gadījumos, kad datus varētu likumīgi apstrādāt, pamatojoties uz sabiedrības interesēm, oficiālām pilnvarām vai fiziskas vai juridiskas personas likumīgām interesēm, jebkuram datu subjektam, pamatojoties uz likumīgiem un nepārvaramiem iemesliem attiecībā uz šā subjekta konkrēto situāciju, tomēr ir jābūt tiesībām iebilst pret jebkādu uz viņu attiecināmu datu apstrādi; tā kā dalībvalstis tomēr var noteikt valsts tiesību aktos pretējo;

(46) mivel az érintettek jogainak és szabadságainak védelme a személyes adatok feldolgozása tekintetében megkívánja, hogy megfelelő műszaki és szervezeti intézkedéseket hozzanak mind az adatfeldolgozó rendszer megtervezésekor, mind az adatfeldolgozás időpontjában, különösen a biztonság fenntartása, és ezáltal az engedély nélküli adatfeldolgozás megelőzése érdekében; mivel a tagállamokra hárul annak biztosítása, hogy az adatkezelők megfeleljenek ezeknek az intézkedéseknek; mivel ezeknek az intézkedéseknek biztosítaniuk kell a megfelelő szintű biztonságot, figyelembe véve a legújabb vívmányokat és ezek megvalósításának költségét összevetve az adatfeldolgozással járó kockázattal, és a védelmet igénylő adatok természetével;

(46) tā kā datu subjektu tiesību un brīvību aizsardzība, kas attiecas uz personas datu apstrādi, prasa atbilstošus tehniskus un organizatoriskus pasākumus gan apstrādes sistēmas izveides laikā, gan pašas apstrādes laikā, lai saglabātu šo datu drošību un tādējādi novērstu jebkādu nesankcionētu apstrādi; tā kā dalībvalstīm ir pienākums nodrošināt, ka personas datu apstrādātājiem attiecas šie pasākumi; tā kā šiem pasākumiem jānodrošina attiecīga drošības pakāpe, ņemot vērā tās pašreizējo līmeni un īstenošanas izmaksas attiecībā uz apstrādei raksturīgajiem riskiem un aizsargājamo datu raksturu;

(47) mivel a személyes adatot tartalmazó üzenet távközlési úton vagy elektronikus üzenetszolgáltatás útján való továbbításakor, amelyek egyedüli célja az ilyen üzenetek továbbítása, az üzenetben szereplő személyes adatok tekintetében általában az adatkezelőt kell azon személynek tekinteni, akitől az üzenet származik, és nem a továbbítási szolgáltatást nyújtó személyt; mivel mindazonáltal az ilyen szolgáltatást nyújtók általában adatkezelőnek tekintendők a szolgáltatás működtetéséhez szükséges további személyes adatok feldolgozása tekintetében;

(47) tā kā personas datus saturošo informatīvo materiālu pārraida ar telekomunikāciju līdzekļiem vai ar elektronisko pastu, kuru darbības vienīgais nolūks ir šādas informācijas pārraide, attiecībā uz informatīvajā materiālā ietvertajiem personas datiem parasti personas datu apstrādātājs, nevis pārraides pakalpojumus sniedzošā persona, tiks uzskatīta par personu, no kuras sākotnēji saņemts informatīvais materiāls; tā kā tomēr šādus pakalpojumus sniedzošās personas parasti tiks uzskatītas par personas datu apstrādātājiem attiecībā uz pakalpojuma procesam nepieciešamo papildu personas datu apstrādi;

(48) mivel a felügyelő hatóság értesítésére szolgáló eljárások arra szolgálnak, hogy biztosítsák az adatfeldolgozási műveletek céljának és főbb jellemzőinek nyilvánosságra hozatalát, annak céljából, hogy ellenőrizni lehessen, hogy a műveletek megfelelnek-e az ezen irányelv alapján hozott nemzeti intézkedéseknek;

(48) tā kā procedūras uzraudzības iestādes informēšanai ir radītas, lai nodrošinātu jebkuras apstrādes darbības nolūku un galveno iezīmju atklāšanu, lai varētu apstiprināt, ka šī darbība atbilst saskaņā ar šo direktīvu valstī veiktajiem pasākumiem;

(49) mivel a szükségtelen adminisztratív formaságok elkerülése érdekében a tagállamok, olyan esetekben, amikor az adatfeldolgozás várhatóan nem érinti hátrányosan az érintettek jogait és szabadságait, rendelkezhetnek az értesítési kötelezettség alóli felmentésről vagy az előírt értesítés egyszerűsítéséről, feltéve, hogy ez összhangban áll az annak korlátait meghatározó tagállam által hozott intézkedéssel; mivel az olyan tagállamok, ahol az adatkezelő által kijelölt személy biztosítja, hogy a végzett adatfeldolgozás várhatóan nem érinti hátrányosan az érintettek jogait és szabadságait, hasonlóképpen rendelkezhetnek felmentésről vagy egyszerűsítésről; mivel az ilyen adatvédelmi tisztviselőt, függetlenül attól, hogy az adatkezelő alkalmazottja-e vagy sem, olyan hatáskörrel kell felruházni, hogy feladatát teljesen függetlenül gyakorolhassa;

(49) tā kā, lai izvairītos no nepiemērotām administratīvām formalitātēm, gadījumos, kad apstrāde nevar nelabvēlīgi iespaidot datu subjektu tiesības un brīvības, dalībvalstis var paredzēt atbrīvojumus no pienākuma darīt zināmu un prasītā ziņojuma vienkāršošanu ar noteikumu, ka tas ir saskaņā ar dalībvalsts veikto pasākumu, precizējot apstrādes ierobežojumus; tā kā dalībvalstis līdzīgā kārtā var paredzēt atbrīvojumu vai vienkāršošanu, ja par personas datu apstrādātāju nozīmētā persona nodrošina, ka veiktā apstrāde nekādā gadījumā neiespaido nelabvēlīgi datu subjektu tiesības un brīvības; tā kā šādai datu aizsardzības amatpersonai, vai tā ir vai nav personas datu apstrādātāja nodarbināta persona, jāspēj pildīt savas funkcijas pilnīgi neatkarīgi;

(50) mivel felmentésről vagy egyszerűsítésről olyan adatfeldolgozási műveletek esetében is rendelkezni lehet, amelyek egyedüli célja olyan nyilvántartás fenntartása, amely a nemzeti jogszabályokkal összhangban a nyilvánosság tájékoztatására szolgál, és amely bármely, jogos érdekét igazoló személy, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhető;

(50) tā kā atbrīvojumu vai vienkāršošanu varētu paredzēt apstrādes operāciju gadījumos, kad to vienīgais nolūks ir paredzētā reģistra uzturēšana un, saskaņā ar attiecīgās valsts tiesību aktiem, nodot informāciju sabiedrībai un atklātai sabiedrības vai jebkuras personas, kura izrāda likumīgu ieinteresētību, apspriešanai;

(51) mivel mindazonáltal az egyszerűsítés vagy az értesítési kötelezettség alóli felmentés nem mentesíti az adatkezelőt az ezen irányelvből származó egyéb kötelezettségei alól;

(51) tā kā tomēr vienkāršošana vai atbrīvojums no paziņošanas pienākuma neatbrīvo personas datu apstrādātāju no jebkurām citām no šīs direktīvas izrietošām saistībām;

(52) mivel ebben az összefüggésben az illetékes hatóságok által végzett utólagos ellenőrzés általában elégséges intézkedésnek tekintendő;

(52) tā kā saistībā ar to kompetento iestāžu veikta ex post facto pārbaude parasti jāuzskata par pietiekamu pasākumu;

(53) mivel azonban egyes adatfeldolgozási műveletek természetüknél, hatókörüknél, vagy céljuknál fogva – például az egyének jogokból, előnyökből vagy szerződésekből való kizárása, illetve új technológiák meghatározott alkalmazása révén –, veszélyeztethetik az érintettek jogait és szabadságait; mivel a tagállamok saját belátásuk szerint határozhatják meg e kockázatokat jogszabályaikban;

(53) tā kā dažas apstrādes darbības, pamatojoties uz savu raksturu, jomu vai nolūkiem - tādiem kā personu izslēgšana no tiesībām, pabalsta vai līguma, vai pamatojoties uz jaunu tehnoloģiju specifisku izmantošanu, - var tomēr iespējami radīt konkrētus riskus attiecībā uz datu subjektu tiesībām un brīvībām; tā kā dalībvalstis var pēc vēlēšanās precizēt šādus riskus savos tiesību aktos;

(54) mivel a társadalomban végzett adatfeldolgozás tekintetében az említett kockázattal járók számát jelentősen le kell szűkíteni; mivel a tagállamoknak rendelkezniük kell arról, hogy a felügyelő hatóság, vagy az adatvédelmi tisztviselő a hatósággal együttműködve ellenőrizze az ilyen adatfeldolgozást annak elvégzése előtt; mivel ezen előzetes ellenőrzést követően a felügyelő hatóság nemzeti jogszabályaival összhangban az adatfeldolgozás kapcsán véleményt nyilváníthat, vagy engedélyt adhat; mivel ez az ellenőrzés egyaránt végezhető a nemzeti parlament intézkedésének előkészítése, vagy valamely, az adatfeldolgozás jellegét meghatározó és a megfelelő biztosítékokat megállapító törvényhozási rendelkezésen alapuló intézkedés előkészítése során;

(54) tā kā attiecībā uz visu sabiedrībā veikto datu apstrādi apjomam, kas izraisa šādus konkrētus riskus, jābūt ļoti ierobežotam; tā kā dalībvalstīm jānodrošina, ka uzraudzības iestāde vai datu aizsardzības amatpersona sadarbībā ar šo iestādi pārbauda šādu apstrādi pirms tās realizācijas; tā kā pēc šīs iepriekšējās pārbaudes uzraudzības iestāde saskaņā ar tās valsts tiesību aktiem var sniegt atzinumu vai atļauju attiecībā uz šo apstrādi; tā kā šāda pārbaude vienlīdz var notikt vai nu valsts parlamenta pasākuma vai pasākuma, kas pamatots uz tādu juridiska rakstura pasākumu, kurš nosaka apstrādes raksturu un paredz atbilstošas garantijas, sagatavošanas gaitā;

(55) mivel abban az esetben, ha az adatkezelő nem tartja tiszteletben az érintettek jogait, a nemzeti jogalkotásnak kell gondoskodnia a jogorvoslatról; mivel a törvénytelen adatfeldolgozás miatt kárt szenvedett személy kártérítését az adatkezelőnek kell állnia, aki akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárért nem ő felelős, különösen, ha megállapítja, hogy az érintett a hibás, vagy vis maior esete áll fenn; mivel szankciókat kell kiróni minden olyan személyre – függetlenül attól, hogy a magán- vagy a közjog hatálya alá tartozik –, aki nem tesz eleget az ezen irányelv alapján meghozott nemzeti intézkedéseknek;

(55) tā kā, ja personas datu apstrādātājs neievēro datu subjektu tiesības, valsts tiesību aktiem jāparedz tiesiskas aizsardzības līdzeklis; tā kā jebkurus zaudējumus, kurus persona var ciest nelikumīgas apstrādes rezultātā, jākompensē personas datu apstrādātājam, kuru var atbrīvot no atbildības, ja tas pierāda, ka nav atbildīgs par zaudējumiem, īpaši gadījumos, kad tas konstatē datu subjekta vainu vai force majeure gadījumā; tā kā jebkurai personai, vienalga, vai uz to attiecas privātās vai publiskās tiesības, kura nerīkojas atbilstoši valsts pasākumiem, kas veikti saskaņā ar šo direktīvu, jāuzliek sankcijas;

(56) mivel a személyes adatok határokon átnyúló áramlására szükség van a nemzetközi kereskedelem bővüléséhez; mivel a Közösségben az egyének ezen irányelv által garantált védelme nem áll útjában a személyes adatok továbbításának olyan harmadik országokba, amelyek megfelelő szintű védelmet biztosítanak; mivel a harmadik ország által nyújtott védelem szintjének megfelelő mivoltát a továbbítási művelet vagy műveletsorozattal kapcsolatos körülmények figyelembevételével kell értékelni;

(56) tā kā personas datu pārrobežu plūsmas ir vajadzīgas starptautiskās tirdzniecības paplašināšanai; tā kā šīs direktīvas garantētā personu aizsardzība Kopienā netraucē personas datu pārvedumus uz trešajām valstīm, kuras nodrošina pietiekamu aizsardzības līmeni; tā kā trešās valsts sniegtā aizsardzības līmeņa pietiekamību jānovērtē, ievērojot visus pārveduma operācijas vai pārveduma operāciju kopuma apstākļus;

(57) mivel másrészt a személyes adatoknak a megfelelő védelmi szintet biztosítani nem tudó harmadik országokba irányuló továbbítását meg kell tiltani;

(57) tā kā, no otras puses, personu datu pārvedumu uz trešo valsti, kura nenodrošina pietiekamu aizsardzības līmeni, jāaizliedz;

(58) mivel bizonyos körülmények között, amikor az érintett ehhez hozzájárult, vagy a továbbítás valamely szerződés vagy jogi követelés kapcsán szükséges, vagy valamely fontos közérdek védelme ezt megkívánja, például adó- vagy vámigazgatási szervek, vagy a társadalombiztosítási ügyekben illetékes hivatalok közötti nemzetközi adattovábbítások esetében, vagy amikor a továbbítás jogszabály által létrehozott olyan nyilvántartásból történik, amelyhez a nyilvánosság, vagy a jogos érdekkel rendelkező személyek hozzáférhetnek, rendelkezni kell a fenti tilalom alóli mentességről; mivel ebben az esetben a továbbítás nem terjed ki a nyilvántartásban szereplő összes adatra, illetve összes adatkategóriára, és amennyiben a nyilvántartást az olyan személyek által való hozzáférésre szánták, akiknek ehhez jogos érdeke fűződik, a továbbítást csak e személyek kérelmére lehet elvégezni, vagy akkor, ha a címzettek a szóban forgó személyek;

(58) tā kā būtu jāizstrādā noteikumi atbrīvojumam no šā aizlieguma zināmos apstākļos, kad datu subjekts ir devis savu piekrišanu, kad pārvedums vajadzīgs sakarā ar līgumu vai juridisku prasību, kad to prasa svarīgu sabiedrības interešu aizsardzība, piemēram, gadījumos par datu starptautisku pārvedumu starp nodokļu vai muitas iestādēm vai starp kompetentajiem dienestiem sociālā nodrošinājuma jautājumos, vai ja pārvedumu veic no reģistra, kas izveidots ar likumu, un paredzēts, lai tajā pēc informācijas grieztos sabiedrība vai likumīgi ieinteresētas personas; tā kā šajā gadījumā pārvedumā nebūtu jāiekļauj reģistrā ieslēgto datu veselums vai datu kategorijas pilnībā, un ja reģistrs ir paredzēts, lai tajā pēc informācijas grieztos likumīgi ieinteresētas personas, pārvedumu jāveic tikai pēc šo personu pieprasījuma vai ja šīs personas ir datu saņēmējas;

(59) mivel különleges intézkedéseket lehet hozni a valamely harmadik országban tapasztalható védelem hiányának orvoslására olyan esetekben, ahol az adatkezelő megfelelő biztosítékokat nyújt; mivel ezenfelül rendelkezni kell a Közösség és ilyen harmadik országok közötti tárgyalásokra vonatkozó eljárásokról;

(59) tā kā var veikt konkrētus pasākumus, lai kompensētu aizsardzības trūkumu trešā valstī gadījumos, ja personas datu apstrādātājs sniedz atbilstošas garantijas; tā kā bez tam jāparedz procedūras sarunām starp Kopienu un šādām trešajām valstīm;

(60) mivel a harmadik országokba irányuló továbbítás csak a tagállamok által ezen irányelv és különösen annak 8. cikke értelmében elfogadott rendelkezések teljes betartásával lehetséges;

(60) tā kā jebkurā gadījumā pārvedumus uz trešajām valstīm var realizēt tikai pilnīgā saskaņā ar noteikumiem, ko pieņēmušas dalībvalstis, ievērojot šo direktīvu un jo sevišķi tās 8. pantu;

(61) mivel a tagállamoknak és a Bizottságnak, saját hatáskörükön belül, ösztönözniük kell a szakmai szövetségeket és más érintett érdekképviseleti szervezeteket arra, hogy eljárási szabályzatokat hozzanak létre az irányelv alkalmazásának megkönnyítésére, figyelembe véve az egyes ágazatokban végzett adatfeldolgozás speciális jellemzőit, és tiszteletben tartva az annak végrehajtása érdekében elfogadott nemzeti rendelkezéseket;

(61) tā kā dalībvalstīm un Komisijai to attiecīgajās kompetences sfērās jāmudina attiecīgās tirdzniecības apvienības un citas pārstāvniecības organizācija izstrādāt profesionālās ētikas kodeksus, lai veicinātu šīs direktīvas piemērošanu, ņemot vērā konkrētās nozarēs veiktās apstrādes specifiskās iezīmes un ievērojot šīs direktīvas ieviešanai pieņemtos attiecīgo valstu noteikumus;

(62) mivel a tagállamokban a feladataikat teljes függetlenséggel gyakorló felügyelő hatóságok létrehozása alapvető eleme az egyének védelmének a személyes adatok feldolgozása tekintetében;

(62) tā kā uzraudzības iestāžu, kuras pilda savas funkcijas pilnīgi neatkarīgi, izveide dalībvalstīs ir būtiska sastāvdaļa personu aizsardzībā attiecībā uz personas datu apstrādi;

(63) mivel az ilyen hatóságoknak rendelkezniük kell a feladataik teljesítéséhez szükséges eszközökkel, beleértve a vizsgálati és beavatkozási jogosultságokat, különösen az egyének panaszai esetén, továbbá a bírósági eljárásokban való részvétel lehetőségét; mivel e hatóságoknak segíteniük kell az adatfeldolgozás áttekinthetőségének biztosítását azokban a tagállamokban, amelyek joghatósága alá tartoznak;

(63) tā kā šādu iestāžu rīcībā jābūt nepieciešamajiem līdzekļiem savu pienākumu veikšanai, ieskaitot pilnvaras veikt izmeklēšanu un iejaukties, jo sevišķi personu sūdzību gadījumos, un pilnvarām iesaistīties tiesvedībā; tā kā šādu iestāžu pienākums ir sniegt palīdzību, lai nodrošinātu apstrādes caurskatāmību dalībvalstīs, kuru jurisdikcijā ir šīs iestādes;

(64) mivel a különböző tagállamok hatóságainak együtt kell működniük feladataik ellátása során annak érdekében, hogy a védelemre vonatkozó szabályokat az Európai Unió egészében megfelelően tiszteletben tartsák;

(64) tā kā iestādēm dažādās dalībvalstīs vajadzēs sniegt savstarpēju palīdzību to pienākumu veikšanā, lai nodrošinātu, ka aizsardzības normas atbilstīgi ievēro visā Eiropas Savienībā;

(65) mivel közösségi szinten létre kell hozni egy, a személyesadat-feldolgozás vonatkozásában az egyének védelmével foglalkozó munkacsoportot, amely feladatai ellátása során teljes függetlenséget élvez; mivel tekintettel speciális jellegére, a munkacsoportnak tájékoztatnia kell a Bizottságot és különösen hozzá kell járulnia az ezen irányelv értelmében elfogadott nemzeti szabályok egységes alkalmazásához;

65) tā kā Kopienas līmenī jāizveido savu funkciju veikšanā pilnīgi neatkarīga Darba grupa personu aizsardzībai attiecībā uz personas datu apstrādi; tā kā, ņemot vērā tās specifisko raksturu, šai grupai jākonsultē Komisija un jo īpaši jāveicina saskaņā ar šo direktīvu pieņemto attiecīgo valstu normu vienāda piemērošana;

(66) mivel az adatok harmadik országokba irányuló továbbítására tekintettel az irányelv alkalmazása megkívánja a hatáskör Bizottságra történő átruházását, valamint a Tanács 87/373/EGK [4] határozatában megállapított eljárás kidolgozását;

(66) tā kā attiecībā uz datu pārvedumu uz trešajām valstīm šīs direktīvas piemērošana prasa ieviešanas pilnvaru piešķiršanu Komisijai un procedūras izveidi, kā noteikts Padomes Lēmumā 87/373/EEK [4];

(67) mivel 1994. december 20-án megegyezés született az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között egyfajta modus vivendi-ről az EK-Szerződés 189b. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően elfogadott jogi aktusok végrehajtási rendelkezései tekintetében;

(67) tā kā vienošanos par modus vivendi starp Eiropas Parlamentu, Padomi un Komisiju par saskaņā ar EK Līguma 189.b pantā noteikto procedūru pieņemto aktu īstenošanas pasākumiem panāca 1994. gada 20. decembrī;

(68) mivel az ezen irányelvben szereplő elvek az egyének jogairól és szabadságairól –nevezetesen a személyes adatok feldolgozása tekintetében a magánélet tiszteletben tartásához való jogukról –, az ezeken alapuló különleges szabályokkal kiegészíthetők vagy azokhoz magyarázat fűzhető, különösen egyes ágazatok vonatkozásában;

(68) tā kā šajā direktīva izklāstītos principus attiecībā uz personas tiesību un brīvību, īpaši tiesību uz privātās dzīves neaizskaramību, aizsardzību, kas attiecas uz personas datu apstrādi, var papildināt vai detalizēt ar speciālām uz šiem principiem pamatotām normām, jo sevišķi, ciktāl tie attiecas uz konkrētām nozarēm;

(69) mivel a tagállamoknak az ezen irányelvet átültető nemzeti intézkedések hatálybalépésétől számított legfeljebb hároméves időszakot lehet engedélyezni az új nemzeti szabályoknak a már folyamatban lévő adatfeldolgozási műveletekre történő fokozatos alkalmazására; mivel azok költségkímélő végrehajtásának megkönnyítése érdekében további, az irányelv elfogadásától számított 12 évet kell engedélyezni a tagállamoknak a jelenlegi manuális adatnyilvántartási rendszereknek az irányelv egyes rendelkezéseivel való összhangba hozatalának biztosítására; mivel amennyiben az ezen adatnyilvántartási rendszerekben foglalt adatokat manuálisan dolgozzák fel e meghosszabbított átmeneti időszak alatt, a rendszereket összhangba kell hozni e rendelkezésekkel a szóban forgó feldolgozás idejére;

(69) tā kā dalībvalstīm būtu jādod termiņš ne ilgāks par trim gadiem, no šo direktīvu transponējošo attiecīgās valsts pasākumu stāšanās spēkā, kurā pakāpeniski piemērot šādas jaunas attiecīgās valsts normas visām apstrādes darbībām, kas jau notiek; tā kā, lai veicinātu šo normu rentablu ieviešanu, dalībvalstīm pieļaus turpmāku termiņu, kurš beidzas 12 gadus pēc šīs direktīvas pieņemšanas dienas, lai nodrošinātu esošo manuālo kartotēku sistēmu atbilstību konkrētām šīs direktīvas prasībām; tā kā šo kartotēku sistēmās ietvertos datus šajā pagarinātajā pārejas periodā apstrādā ar rokām, šādas apstrādes laikā jānodrošina sistēmu atbilstība šiem noteikumiem;

(70) mivel nem szükséges, hogy az érintett ismételten hozzájárulását adja ahhoz, hogy az adatkezelő az ezen irányelv értelmében hozott nemzeti rendelkezések hatálybalépését követően folytathassa az adatfeldolgozást azon szenzitív adatok vonatkozásában, amelyek valamely, szabad akaratból tett hozzájárulás alapján, az e rendelkezések hatálybalépése előtt megkötött szerződés teljesítéséhez szükségesek;

(70) tā kā pēc saskaņā ar šo direktīvu pieņemto attiecīgās valsts noteikumu stāšanās spēkā datu subjektam nav nepieciešams dot atkārtotu piekrišanu, lai atļautu personas datu apstrādātājam turpināt apstrādāt jebkurus slepenus datus, kuri nepieciešami, lai izpildītu līgumu, kas noslēgts, pamatojoties uz labprātīgu un informētu piekrišanu, pirms šo noteikumu stāšanās spēkā;

(71) mivel ezen irányelv nem akadályozza a tagállamokat a területükön tartózkodó fogyasztókat célzó marketing tevékenységek szabályozásában, amennyiben az ilyen szabályozás nem érinti az egyének védelmét a személyes adatok feldolgozása tekintetében;

(71) tā kā šī direktīva nerada šķēršļus to tirdzniecības darbību regulēšanā, ko dalībvalsts paredz tās teritorijā pastāvīgi dzīvojošiem patērētājiem, ciktāl šāda regulēšana neskar personu aizsardzību attiecībā uz personas datu apstrādi;

(72) mivel ez az irányelv lehetővé teszi a hivatalos iratokhoz való nyilvános hozzáférés elvének figyelembevételét az irányelvben szereplő elvek végrehajtásakor,

(72) tā kā šī direktīva, īstenojot tajā noteiktos principus, atļauj ņemt vērā oficiālu dokumentu atklātas piekļuves principu,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

IR PIEŅĒMUŠAS ŠO DIREKTĪVU.

I. FEJEZET

I NODAĻA

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

VISPĀRĪGI NOTEIKUMI

1. cikk

1. pants

Az irányelv célja

Direktīvas mērķis

(1) A tagállamok ezen irányelvnek megfelelően védik a természetes személyek alapvető jogait és szabadságait, különösen a magánélet tiszteletben tartásához való jogukat a személyes adatok feldolgozása tekintetében.

1. Saskaņā ar šo direktīvu dalībvalstis aizsargā fizisku personu pamattiesības un brīvības un jo īpaši viņu tiesības uz privātās dzīves neaizskaramību attiecībā uz personas datu apstrādi.

(2) A tagállamok nem korlátozhatják és nem tilthatják a személyes adatok tagállamok közötti szabad áramlását az (1) bekezdés értelmében biztosított védelemmel kapcsolatos indokok miatt.

2. Dalībvalstis neierobežo un neaizliedz personas datu brīvu plūsmu starp dalībvalstīm, pamatojoties uz 1. punktā paredzēto aizsardzību.

2. cikk

2. pants

Fogalommeghatározások

Definīcijas

Ezen irányelv alkalmazásában:

Šajā direktīvā:

a) "személyes adat" az azonosított vagy azonosítható természetes személyre ("érintettre") vonatkozó bármely információ; az azonosítható személy olyan személy, aki közvetlen vagy közvetett módon azonosítható, különösen egy azonosító számra vagy a személy fizikai, fiziológiai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy társadalmi identitására vonatkozó egy vagy több tényezőre történő utalás révén;

a) "personas dati" ir jebkura informācija attiecībā uz identificētu vai identificējamu fizisku personu ("datu subjektu"); identificējama persona ir tā, kuru var identificēt tieši vai netieši, norādot reģistrācijas numuru vai vienu vai vairākus šai personai raksturīgus fiziskās, fizioloģiskās, garīgās, ekonomiskās, kultūras vai sociālās identitātes faktorus;

b) "személyes adatok feldolgozása" ("feldolgozás") a személyes adatokon automatikus vagy nem automatikus módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, azaz gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, visszakeresés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel révén, összehangolás vagy összekapcsolás, zárolás, törlés, illetve megsemmisítés;

b) "personu datu apstrāde" ("apstrāde") ir jebkura ar personas datiem veikta darbība vai darbību kopums ar vai bez automatizētiem līdzekļiem - kā vākšana, reģistrēšana, organizēšana, uzglabāšana, piemērošana vai pārveidošana, labošana, konsultēšana, izmantošana, atklāšana, pielietojot pārsūtīšanu, izplatīšanu vai darot tos pieejamus citādā veidā, grupēšana vai savienošana, piekļuves noslēgšana, dzēšana vai iznīcināšana;

c) "személyesadat-nyilvántartó rendszer" ("nyilvántartó rendszer") a személyes adatok bármely strukturált, funkcionálisan vagy földrajzilag centralizált, decentralizált vagy szétszórt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető;

c) "personu datu kartotēka" ("kartotēka") ir jebkurš sakārtots personas datu kopums, kurā šie dati ir pieejami saskaņā ar īpašiem kritērijiem – centralizētiem, decentralizētiem vai izkliedētiem, pamatojoties uz funkcionālu vai ģeogrāfisku motivāciju;

d) "adatkezelő" az a természetes vagy jogi személy, hatóság, intézmény vagy bármely más szerv, amely önállóan vagy másokkal együtt meghatározza a személyes adatok feldolgozásának céljait és módját; ha a célokat és módokat egy adott nemzeti vagy közösségi jogszabály határozza meg, az adatkezelőt vagy a kinevezésére vonatkozó külön szempontokat ez a nemzeti vagy közösségi jogszabály jelöli ki;

d) "personas datu apstrādātājs" ir fiziska vai juridiska persona, valsts iestāde, aģentūra vai jebkura cita institūcija, kura viena pati vai kopīgi ar citām nosaka personas datu apstrādes nolūkus un līdzekļus; ja apstrādes nolūkus un līdzekļus nosaka valsts vai Kopienas tiesību akti vai noteikumi, personas datu apstrādātāju vai viņa iecelšanas konkrētos kritērijus var noteikt valsts vai Kopienas tiesību akti;

e) "feldolgozó" az a természetes vagy jogi személy, hatóság, intézmény vagy bármely más szerv, amely személyes adatokat dolgoz fel az adatkezelő nevében;

e) "apstrādātājs" ir fiziska vai juridiska persona, valsts iestāde, aģentūra vai jebkura cita struktūra, kura personas datu apstrādātāja interesēs apstrādā personas datus;

f) "harmadik személy" az a természetes vagy jogi személy, hatóság, intézmény vagy bármely más szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, a feldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy a feldolgozó közvetlen felügyelete alatt felhatalmazást kaptak az adatok feldolgozására;

f) "trešās personas" ir jebkura fiziska vai juridiska persona, valsts iestāde, aģentūra vai jebkura cita struktūra, kura nav datu subjekts, personas datu apstrādātājs, apstrādātājs un personas, kuras ir pilnvarotas apstrādāt datus personas datu apstrādātāja vai apstrādātāja tiešā vadībā;

g) "címzett" az a természetes vagy jogi személy, hatóság, intézmény vagy bármely más szerv, akinek vagy amelynek a részére az adatot továbbítják, függetlenül attól, hogy harmadik személy-e vagy sem; mindazonáltal azok a hatóságok, amelyek egyedi megkeresés alapján kapnak adatokat, nem tekinthetők címzettnek;

g) "saņēmējs" ir fiziska vai juridiska persona, valsts iestāde, aģentūra vai jebkura cita struktūra, kurai tiek atklāti dati, vai tās ir trešās personas vai nav; tomēr iestādes, kuras var saņemt datus saskaņā ar konkrētu pieprasījumu, nav uzskatāmas par saņēmējām;

h) "az érintett hozzájárulása" az érintett kívánságának önkéntes, kifejezett és tájékozott kinyilvánítása, amellyel beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok feldolgozásához.

h) "datu subjekta piekrišana" ir jebkurš labprātīgi sniegts šīs personas vēlmju konkrēts un paziņots norādījumu, ar kuru datu subjekts izsaka savu piekrišanu uz viņu attiecināmu personas datu apstrādei.

3. cikk

3. pants

Hatály

Darbības joma

(1) Ezen irányelvet kell alkalmazni a személyes adatok részben vagy egészben automatizált módon való feldolgozására, valamint azoknak a személyes adatoknak a nem automatizált módon való feldolgozására, amelyek valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy amelyeket egy nyilvántartási rendszer részévé kívánnak tenni.

1. Šī direktīva attiecas uz personas datu apstrādi pilnībā vai daļēji ar automatizētiem līdzekļiem un uz personas datu, kuri veido daļu no kartotēkas vai ir paredzēti, lai veidotu daļu no kartotēkas, apstrādi, kura netiek veikta ar automatizētiem līdzekļiem.

(2) Az irányelv nem alkalmazandó az alábbi személyesadat-feldolgozásokra:

2. Šī direktīva neattiecas uz personas datu apstrādi:

- a közösségi jog hatályán kívül eső tevékenységek, mint például az Európai Unióról szóló szerződés V. és VI. címeiben megállapítottak, valamint a közbiztonsággal, a védelemmel, a nemzetbiztonsággal (beleértve az ország gazdasági jólétét is, ha a feldolgozási művelet nemzetbiztonsági ügyre vonatkozik), továbbá a büntetőjog területén az állami tevékenységekkel kapcsolatos feldolgozási műveletek,

- tādu pasākumu gaitā, uz kuru neattiecas Kopienas tiesību akti, kā Līguma par Eiropas Savienību V un VI sadaļā paredzētie pasākumi un, jebkurā gadījumā, uz apstrādes operācijām attiecībā uz sabiedrisko drošību, aizsardzību, valsts drošību (ieskaitot valsts ekonomisko labklājību, ja apstrādes operācija attiecas uz valsts drošības jautājumiem) un uz valsts pasākumiem krimināltiesību jomā;

- a természetes személy által kizárólag személyes célra, vagy háztartási tevékenysége keretében végzett adatfeldolgozás.

- ko veic fiziska persona tikai un vienīgi personiska vai mājsaimnieciska pasākuma gaitā.

4. cikk

4. pants

Az alkalmazandó nemzeti jog

Piemērojamās valsts tiesības

(1) A személyes adatok feldolgozására minden tagállam az ezen irányelvnek megfelelően elfogadott nemzeti rendelkezéseket alkalmazza, amennyiben:

1. Katra dalībvalsts piemēro savas valsts noteikumus personas datu apstrādei, ko tā pieņem saskaņā ar šo direktīvu, ja:

a) az adatfeldolgozást a tagállam területén az adatkezelő egy szervezete tevékenységeinek keretében végzik; amennyiben ugyanaz az adatkezelő több tagállam területén is letelepedett, meg kell tennie a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy szervezeteinek mindegyike megfeleljen az alkalmazandó nemzeti jog által megállapított kötelezettségeknek;

a) apstrādi veic saistībā ar personas datu apstrādātāja pasākumiem dalībvalsts teritorijā; ja viens un tas pats personas datu apstrādātājs ir reģistrēts vairāku dalībvalstu teritorijā, tam jāveic nepieciešamie pasākumi, lai nodrošinātu katras šīs iestādes atbilstību šīs valsts piemērojamo tiesību noteiktajām saistībām;

b) az adatkezelő nem valamely tagállam területén telepedett le, hanem olyan helyen, amelynek nemzeti joga – a nemzetközi közjog értelmében – alkalmazandó;

b) personas datu apstrādātājs ir reģistrēts nevis dalībvalsts teritorijā, bet gan vietā, kur šīs valsts tiesības piemēro, pamatojoties uz starptautiskajām publiskajām tiesībām;

c) az adatkezelő nem telepedett le a Közösség területén, és a személyes adatok feldolgozása céljából gépi vagy más olyan eszközt alkalmaz, amely a fenti tagállam területén található, kivéve, ha ezt az eszközt kizárólag a Közösség területén átmenő adatforgalom céljára használják.

c) personas datu apstrādātājs nav reģistrēts Kopienas teritorijā un personas datu apstrādes nolūkiem izmanto automatizētu un citādu aprīkojumu, kas atrodas minētās dalībvalsts teritorijā, ja vien šis aprīkojums netiek izmantots vienīgi tranzīta nolūkiem caur Kopienas teritoriju.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában említett körülmények esetén az adatkezelőnek – az ellene indítható jogi keresetek sérelme nélkül – ki kell jelölnie egy, az adott tagállam területén letelepedett képviselőt.

2. Šā panta 1. punkta c) apakšpunktā minētajos apstākļos personas datu apstrādātājam jānozīmē attiecīgās dalībvalsts teritorijā izveidots pārstāvis, neliekot šķēršļus juridiskām darbībām, kuras varētu uzsākt pret pašu personas datu apstrādātāju.

II. FEJEZET

II NODAĻA

A SZEMÉLYES ADATOK FELDOLGOZÁSÁNAK JOGSZERŰSÉGÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

VISPĀRĪGI NOTEIKUMI PAR PERSONAS DATU APSTRĀDES LIKUMĪBU

5. cikk

5. pants

A tagállamok, e fejezet rendelkezéseinek korlátai között, részletesen meghatározzák, hogy a személyes adatok feldolgozása milyen feltételek mellett jogszerű.

Dalībvalstis saskaņā ar šīs nodaļas noteikumiem precīzāk nosaka apstākļus, kādos personas datu apstrāde ir likumīga.

I. SZAKASZ

I IEDAĻA

AZ ADATOK MINŐSÉGÉRE VONATKOZÓ ELVEK

PRINCIPI, KAS ATTIECAS UZ DATU KVALITĀTI

6. cikk

6. pants

(1) A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a személyes adatok:

1. Dalībvalstis nosaka to, ka personas datiem jābūt:

a) feldolgozását tisztességesen és törvényesen kell végezni;

a) apstrādātiem godīgi un likumīgi;

b) gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és törvényes célból történhet, és további feldolgozása nem végezhető e célokkal összeférhetetlen módon. A személyes adatok további feldolgozása történelmi, statisztikai vagy tudományos célokra nem tekintendő összeférhetetlennek, amennyiben a tagállamok biztosítják a megfelelő garanciákat;

b) vāktiem konkrētiem, precīzi formulētiem un likumīgiem nolūkiem, un tos nedrīkst tālāk apstrādāt ar šiem nolūkiem nesavienojamā veidā. Turpmāka datu apstrāde vēsturiskiem, statistiskiem vai zinātniskiem nolūkiem nav uzskatāma par nesavienojamu, ar noteikumu, ka dalībvalstis sniedz atbilstošas garantijas;

c) gyűjtésük és/vagy további feldolgozásuk célja szempontjából megfelelőek, relevánsak és nem túlzott mértékűek;

c) adekvātiem, attiecīgiem un ne pārmērīgā apjomā attiecībā uz nolūkiem, kādiem tie savākti un/vai tālāk apstrādāti;

d) pontosak, és ha szükséges, időszerűek kell legyenek; minden ésszerű intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy a hibás vagy hiányos adatok, tekintettel gyűjtésük vagy további feldolgozásuk céljaira, törlésre vagy helyesbítésre kerüljenek;

d) precīziem un nepieciešamības gadījumā atjauninātiem; jāveic visi reālie pasākumi, lai nodrošinātu, ka neprecīzus vai nepilnīgus datus, ņemot vērā to vākšanas vai turpmākās apstrādes nolūkus, dzēš vai izlabo;

e) tárolásának olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak az adatok gyűjtése vagy további feldolgozása céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé. A tagállamok állapítják meg a személyes adatok történelmi, statisztikai vagy tudományos célból, hosszabb ideig történő tárolásának megfelelő garanciáit.

e) saglabātiem veidā, kas pieļauj datu subjektu identifikāciju ne ilgāk, kā tas nepieciešams nolūkiem, kuriem datus vāca vai kuriem tos turpmāk apstrādā. Dalībvalstis nosaka atbilstošas garantijas personas datiem, kurus uzglabā ilgāku laiku, lai izmantotu vēsturiskiem, statistiskiem vai zinātniskiem nolūkiem.

(2) Az adatkezelő feladata gondoskodni arról, hogy az (1) bekezdés rendelkezései teljesüljenek.

2. Personas datu apstrādātājam jānodrošina 1. punkta izpilde.

II. SZAKASZ

II IEDAĻA

AZ ADATFELDOLGOZÁS JOGSZERŰVÉ TÉTELÉRE VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK

KRITĒRIJI DATU APSTRĀDES ATZĪŠANAI PAR LIKUMĪGU

7. cikk

7. pants

A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a személyes adatok csak abban az esetben dolgozhatók fel, ha:

Dalībvalstis paredz to, ka personas datus var apstrādāt tikai, ja:

a) az érintett ahhoz egyértelmű hozzájárulását adta; vagy

a) datu subjekts nepārprotami devis savu piekrišanu;

b) az adatfeldolgozás olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges; vagy

b) vai apstrāde vajadzīga līguma, kurā datu subjekts ir līgumslēdzēja puse, izpildei vai pasākumu veikšanai pēc datu subjekta pieprasījuma pirms līguma noslēgšanas;

c) az adatfeldolgozás az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettségnek teljesítéséhez szükséges; vagy

c) vai apstrāde vajadzīga, lai izpildītu uz personas datu apstrādātāju attiecināmas juridiskas saistības; vai

d) feldolgozásuk az érintett létfontosságú érdekei védelméhez szükséges; vagy

d) apstrāde vajadzīga, lai aizsargātu datu subjekta būtiskas intereses;

e) az adatfeldolgozás közérdekből elvégzendő feladat végrehajtásához vagy az adatkezelőre, illetve az adatokról tudomást szerző harmadik félre ruházott hivatali hatáskör gyakorlásához szükséges; vagy

e) vai apstrāde vajadzīga sabiedrības interesēs realizējama uzdevuma izpildei vai personas datu apstrādātājam vai trešajai personai, kurai dati tiek atklāti, piešķirto oficiālo pilnvaru realizācijai;

f) az adatfeldolgozás az adatkezelő, vagy az adatokat megkapó harmadik fél, vagy felek jogszerű érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezeknél az érdekeknél magasabb rendűek az érintettnek az 1. cikk (1) bekezdése értelmében védelmet élvező érdekei az alapvető jogok és szabadságok tekintetében.

f) vai apstrāde vajadzīga personas datu apstrādātāja vai trešo personu, kurām dati tiek atklāti, likumīgo interešu ievērošanai, izņemot, ja šīs intereses ignorē, ņemot vērā datu subjekta pamattiesību un brīvību intereses, kurām nepieciešama aizsardzība saskaņā ar 1. panta 1. punktu.

III. SZAKASZ

III IEDAĻA

AZ ADATFELDOLGOZÁS KÜLÖNLEGES KATEGÓRIÁI

APSTRĀDES ĪPAŠĀS KATEGORIJAS

8. cikk

8. pants

Különleges adatok feldolgozása

Īpašu kategoriju datu apstrāde

(1) A tagállamok megtilthatják az olyan személyes adatok feldolgozását, amelyek a faji vagy etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre, a vallási vagy világnézeti meggyőződésre, a szakszervezeti tagságra, az egészségi állapotra vagy a szexuális életre vonatkoznak.

1. Dalībvalstis aizliedz tādu personas datu apstrādi, kas atklāj rasi vai etnisko izcelsmi, politiskos uzskatus, reliģisko vai filozofisko pārliecību, dalību arodbiedrībās, kā arī uz veselību vai seksuālo dzīvi attiecināmu datu apstrādi.

(2) Az (1) bekezdést nem alkalmazható abban az esetben, ha:

2. Šā panta 1. punktu nepiemēro, ja:

a) az érintett kifejezett hozzájárulását adta az említett adatok feldolgozásához, kivéve, ha a tagállam joga úgy rendelkezik, hogy az (1) bekezdésben említett tilalom alól nem engedhető kivétel az érintett hozzájárulásával sem, vagy

a) datu subjekts ir devis precīzi formulētu piekrišanu šo datu apstrādei, izņemot, ja dalībvalstu likumi paredz, ka 1. punktā minētos aizliegumus nevar atcelt, datu subjektam dodot savu piekrišanu;

b) az adatfeldolgozás az adatkezelő kötelezettségei és meghatározott jogai gyakorlása érdekében szükséges a foglalkoztatási jogszabályok területén, amennyiben a megfelelő biztosítékokról rendelkező nemzeti jogszabályok ezt lehetővé teszik, vagy

b) vai apstrāde vajadzīga, lai realizētu personas datu apstrādātāja pienākumus un īpašās tiesības nodarbinātības tiesību jomā, ciktāl to pieļauj attiecīgās valsts tiesības, paredzot atbilstošas garantijas;

c) az adatfeldolgozás az érintett vagy más személy létfontosságú érdekeinek védelméhez szükséges abban az esetben, ha az érintett fizikailag vagy jogilag képtelen a hozzájárulását adni, vagy

c) vai apstrāde vajadzīga, lai aizsargātu datu subjekta vai citas personas būtiskas intereses, ja datu subjekts ir fiziski vai tiesiski nespējīgs dot savu piekrišanu;

d) az adatfeldolgozás valamely alapítvány, egyesület vagy bármely más nonprofit szervezet megfelelő biztosítékok mellett végzett törvényes tevékenysége keretében történik, politikai, világnézeti, vallási vagy szakszervezeti céllal, azzal a feltétellel, hogy a feldolgozás kizárólag az ilyen szerv tagjaira, vagy olyan személyekre vonatkozik, akik azzal rendszeres kapcsolatban állnak a szerv céljainak megfelelően, és az adatok nem adhatók ki harmadik fél részére az érintettek hozzájárulása nélkül, vagy

d) vai apstrādi veic kā likumīgu darbību ar fonda, apvienības vai jebkuras citas bezpeļņas institūcijas, kam ir politisks, filozofisks, reliģisks vai arodbiedrību darbības mērķis, atbilstošām garantijām un ar noteikumu, ka apstrāde attiecas tikai un vienīgi uz šīs struktūras locekļiem vai personām, kurām ir regulāri kontakti ar šo struktūru sakarā ar tās mērķiem, un ka datus neatklāj trešajām personām bez datu subjektu piekrišanas;

e) az adatfeldolgozás olyan adatokra vonatkozik, amelyeket az érintett egyértelműen nyilvánosságra hozott, vagy amelyek jogi követelések megállapításához, gyakorlásához vagy védelméhez szükségesek.

e) vai apstrāde attiecas uz datiem, kurus datu subjekts publiski darījis zināmus atklātībai, vai tā vajadzīga juridisku prasību celšanai, realizācijai vai aizstāvībai.

(3) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha az adatok feldolgozása megelőző egészségügyi, orvosi diagnosztikai célból, gondozás vagy feldolgozás alkalmazása vagy egészségügyi szolgáltatások igazgatása céljából szükséges, és ha az adatokat a nemzeti jog vagy az illetékes nemzeti testületek által meghatározott szakmai titoktartási kötelezettség alá eső egészségügyi szakember vagy azzal egyenértékű titoktartási kötelezettség alá eső más személy dolgozza fel.

3. Šā panta 1. punktu nepiemēro, ja datu apstrādi pieprasa profilaktiskās medicīnas, medicīniskas diagnozes, aprūpes vai ārstēšanas vai veselības aprūpes pakalpojumu pārvaldības nodrošināšanas nolūkiem un ja šos datus apstrādā veselības aizsardzības darba profesionālis saskaņā ar attiecīgās valsts tiesībām vai valsts kompetento iestāžu ieviestiem noteikumiem par dienesta noslēpuma pienākumu, vai cita persona, uz kuru arī attiecas tāds pat pienākums ievērot slepenību.

(4) Megfelelő garanciák nyújtása mellett a tagállamok, alapvető közérdekből, nemzeti jogszabályaikban vagy a felügyelő hatóság határozatában további mentességeket állapíthatnak meg a (2) bekezdésben foglaltakon kívül.

4. Saskaņā ar noteikumu par atbilstošām garantijām dalībvalstis, pamatojoties uz būtiskām sabiedrības interesēm, var noteikt izņēmumus papildus 2. punktā minētajiem vai nu ar attiecīgās valsts tiesībām, vai ar uzraudzības iestādes lēmumu.

(5) A bűncselekményekre, büntetőítéletekre vagy biztonsági intézkedésekre vonatkozó adatok feldolgozása kizárólag a hatóság ellenőrzése mellett történhet, vagy ha a nemzeti jog megfelelő külön biztosítékot nyújt, az olyan eltérésekre is figyelemmel, amelyet a tagállamok a megfelelő külön biztosítékot nyújtó nemzeti rendelkezések alapján engedélyezhetnek. Mindazonáltal a büntetőítéletekről teljes körű nyilvántartást csak a hatóság ellenőrzésével lehet vezetni.

5. Uz noziedzīgiem nodarījumiem, kriminālas vajāšanas gadījumiem vai drošības pasākumiem attiecināmu datu apstrādi var veikt tikai valsts iestādes kontrolē vai, ja saskaņā ar attiecīgās valsts tiesībām ir paredzētas piemērotas speciālas garantijas atbilstoši dalībvalsts piešķirtam izņēmuma statusam saskaņā ar šīs valsts noteikumiem, kas paredz atbilstīgas speciālas garantijas. Tomēr pilnīgu reģistru par krimināliem notiesājošiem spriedumiem var uzglabāt tikai valsts iestādes kontrolē.

A tagállamok rendelkezhetnek arról, hogy a közigazgatási szankciókkal vagy polgári ügyekben hozott határozatokkal kapcsolatos adatokat szintén csak a hatóság ellenőrzésével lehessen feldolgozni.

Dalībvalstis var paredzēt to, ka uz administratīvām sankcijām vai lēmumiem civillietās attiecināmus datus arī apstrādā valsts iestādes kontrolē.

(6) Az (1) bekezdéstől való, a (4) és (5) bekezdésben említett eltérésekről a Bizottságot értesíteni kell.

6. Atkāpes, kas no 1. punkta paredzētas 4. un 5. punktā, dara zināmas Komisijai.

(7) A tagállamok határozzák meg a nemzeti azonosító számok és egyéb általános jellegű azonosító jelek feldolgozásának feltételeit.

7. Dalībvalstis paredz nosacījumus, ar kādiem var apstrādāt attiecīgās valsts reģistrācijas numuru vai jebkuru citu vispārēja pielietojuma identifikatoru.

9. cikk

9. pants

A személyes adatok feldolgozása és a szólásszabadság

Personas datu apstrāde un vārda brīvība

A tagállamok e fejezet, a IV. és a VI. fejezet rendelkezései alóli felmentésről, illetve eltérésről kizárólag a személyes adatoknak újságírás, vagy irodalmi, illetve művészi kifejezés céljából történő feldolgozása esetén rendelkezhetnek, amennyiben azok a magánélet tiszteletben tartásához való jognak a szólásszabadságra vonatkozó szabályokkal való összeegyeztetéséhez szükségesek.

Dalībvalstis nosaka izņēmumus vai atkāpes no šīs nodaļas, IV nodaļas un VI nodaļas noteikumiem personas datu apstrādei, kas veikta tikai un vienīgi žurnālistikas nolūkiem vai mākslinieciskās vai literārās izteiksmes nolūkiem tikai tad, ja tie vajadzīgi, lai saskaņotu tiesības uz privātās dzīves neaizskaramību ar normām, kas reglamentē vārda brīvību.

IV. SZAKASZ

IV IEDAĻA

AZ ÉRINTETT TÁJÉKOZTATÁSA

DATU SUBJEKTAM SNIEDZAMĀ INFORMĀCIJA

10. cikk

10. pants

Tájékoztatás az érintettől való adatgyűjtés esetében

Informācija gadījumos, kad datus ievāc no datu subjekta

A tagállamoknak rendelkezniük kell arról, hogy az adatkezelőnek vagy képviselőjének legalább az alábbiakról tájékoztatnia kell az érintettet, akitől a rá vonatkozó adatokat gyűjtik, kivéve ha az érintett már rendelkezik ezen információkkal:

Dalībvalstis paredz to, ka personas datu apstrādātājs vai viņa pārstāvis sniedz datu subjektam, no kura ievāc datus, kas uz viņu attiecas, vismaz šādu informāciju, ja vien datu subjektam tā nav zināma:

a) az adatkezelő, vagy ha van ilyen, képviselőjének személye;

a) personas datu apstrādātāja un viņa pārstāvja, ja tāds ir, personas dati;

b) az adatfeldolgozás célja, amelyre az adatokat szánják;

b) apstrādes, kurai dati paredzēti, nolūki;

c) minden olyan további adat, mint például:

c) jebkura turpmāka informācija, kā

- az adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái,

- datu saņēmēji vai datu saņēmēju kategorijas,

- hogy a kérdések megválaszolása kötelező vagy önkéntes, továbbá a válaszadás elmulasztásának lehetséges következményei,

- vai atbildes uz jautājumiem ir obligātas vai brīvprātīgas, kā arī atbildes nesniegšanas iespējamās sekas,

- betekintési jog és az érintettre vonatkozó adatok helyesbítéséhez való jog,

- datu piekļuves tiesību un tiesību koriģēt datus, kas uz viņu attiecas, pastāvēšana,

amennyiben e további információk, tekintettel az adatgyűjtés sajátos körülményeire, az érintett vonatkozásában a tisztességes adatfeldolgozás biztosításához szükségesek.

ciktāl šāda turpmāka informācija vajadzīga, ņemot vērā konkrētos apstākļus, kādos dati ievākti, lai garantētu godprātīgu apstrādi attiecībā uz datu subjektu.

11. cikk

11. pants

Tájékoztatás, ha az adatokat nem az érintettől szerezték be

Informācija, ja dati nav iegūti no datu subjekta

(1) Abban az esetben, ha az adatokat nem az érintettől szerezték be, a tagállamoknak rendelkezniük kell arról, hogy az adatkezelő vagy képviselője a személyes adatok felvételének elvállalásakor, illetve, ha az adatokat harmadik személyhez szándékoznak továbbítani, legkésőbb az adatok első közlésekor köteles az érintettel legalább az alábbi információkat közölni, kivéve, ha az érintett már rendelkezik ezekkel az információkkal:

1. Ja dati nav iegūti no datu subjekta, dalībvalstis paredz to, ka personas datu apstrādātājam vai viņa pārstāvim personas datu reģistrācijas pasākuma laikā vai, ja ir paredzēta datu atklāšana trešajai personai, ne vēlāk, kā tad, kad datus pirmoreiz atklāj, jāsniedz datu subjektam vismaz šāda informācija, ja viņam tā jau nav:

- az adatkezelő, vagy ha van ilyen, képviselőjének személye;

- personas datu apstrādātāja un viņa pārstāvja, ja tāds ir, personas dati;

- az adatfeldolgozás célja;

- apstrādes nolūki;

- bármely egyéb információ, mint például:

- jebkura turpmāka informācija, kā

- az érintett adatok kategóriái,

- attiecīgo datu kategorijas,

- az adatok címzettjei vagy a címzettek kategóriái,

- saņēmēji vai saņēmēju kategorijas,

- betekintési jog és az érintettre vonatkozó adatok helyesbítéséhez való jog,

- datu piekļuves tiesību un tiesību koriģēt datus, kas uz viņu attiecas, pastāvēšana,

amennyiben e további információk, tekintettel az adatgyűjtés sajátos körülményeire, az érintett vonatkozásában a tisztességes adatfeldolgozás biztosításához szükségesek.

ciktāl šāda turpmāka informācija vajadzīga, ņemot vērā konkrētos apstākļus, kādos datus apstrādā, lai nodrošinātu godprātīgu apstrādi attiecībā uz datu subjektu.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, különösen a statisztikai célú vagy a történelmi, vagy tudományos célú adatfeldolgozás esetében, ha a kérdéses információk rendelkezésre bocsátása lehetetlennek bizonyul vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényel, illetve ha a rögzítést vagy a közlést jogszabály kifejezetten előírja. Ezekben az esetekben a tagállamoknak garantálniuk kell a megfelelő biztosítékokat.

2. Šā panta 1. punktu nepiemēro jo īpaši apstrādei statistiskiem nolūkiem vai vēsturiskas vai zinātniskas pētniecības nolūkiem, ja šādas informācijas sniegšana izrādās neiespējama vai radītu nesamērīgas pūles vai ja reģistrēšanu vai atklāšanu konkrēti nosaka attiecīgās valsts tiesības. Šajos gadījumos dalībvalstis nodrošina atbilstošas garantijas.

V. SZAKASZ

V IEDAĻA

AZ ÉRINTETT ADATHOZZÁFÉRÉSHEZ VALÓ JOGA

DATU SUBJEKTA DATU PIEKĻUVES TIESĪBAS

12. cikk

12. pants

Adathozzáféréshez való jog

Piekļuves tiesības

A tagállamoknak biztosítaniuk kell minden érintett számára a jogot, hogy az adatkezelőtől:

Dalībvalstis garantē katram datu subjektam tiesības iegūt no personas datu apstrādātāja:

a) korlátozás nélkül, ésszerű időközönként, túlzott késedelem vagy költség nélkül:

a) bez ierobežojumiem samērīgos termiņos un bez pārmērīgas vilcināšanās vai tiesu izdevumiem:

- megerősítést kapjon arról, hogy rá vonatkozóan adatok feldolgozása folyamatban van-e, továbbá, hogy információt kapjon legalább az adatfeldolgozás céljáról, az érintett adatkategóriákról, a címzettekről vagy a címzettek kategóriáiról, akik felé az adatokat továbbítják,

- apstiprinājumu, vai uz viņu attiecināmos datus apstrādā vai neapstrādā, un informāciju vismaz attiecībā uz apstrādes nolūkiem, attiecīgo datu kategorijām un saņēmējiem vai saņēmēju kategorijām, kuriem datus atklāj,

- érthető formában értesítést kapjon az adatfeldolgozás alatt álló adatokról és azok forrásával kapcsolatos minden rendelkezésre álló információról,

- paziņojumu datu subjektam saprotamā formā par apstrādē esošajiem datiem un par jebkuru pieejamu informāciju attiecībā uz datu avotu,

- tájékoztatást kapjon a rá vonatkozó adatok automatizált feldolgozása során alkalmazott logikáról legalább a 15. cikk (1) bekezdésében említett automatizált döntések esetében;

- informāciju par datu, kas uz viņu attiecas, jebkurā automatizētā apstrādē ietverto loģiku vismaz 15. panta 1. punktā norādīto automatizēto lēmumu gadījumā,

b) az esettől függően kérje az olyan adatok helyesbítését, törlését vagy zárolását, amelyek feldolgozása nem felel meg ezen irányelv rendelkezéseinek, különösen az ilyen adatok hiányos vagy hibás volta miatt;

b) atkarībā no apstākļiem datu izlabošanu, dzēšanu vai piekļuves noslēgšanu, ja šo datu apstrāde neatbilst šīs direktīvas noteikumiem, īpaši datu nepilnības vai neprecizitātes dēļ,

c) kérje az adatokról tudomást szerző harmadik felek értesítését a b) ponttal összhangban végzett minden helyesbítésről, törlésről vagy zárolásról, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul, vagy aránytalanul nagy erőfeszítést nem igényel.

c) paziņojumu trešajām personām, kurām dati atklāti, par jebkuru saskaņā ar b) apakšpunktu veikto izlabošanu, dzēšanu vai piekļuves noslēgšanu, ja vien tas neizrādās neiespējami vai nav saistīts ar nesamērīgām pūlēm.

VI. SZAKASZ

VI IEDAĻA

MENTESSÉGEK ÉS KORLÁTOZÁSOK

ATBRĪVOJUMI UN IEROBEŽOJUMI

13. cikk

13. pants

Mentességek és korlátozások

Atbrīvojumi un ierobežojumi

(1) A tagállamok jogszabályokat fogadhatnak el a 6. cikk (1) bekezdésében, a 10. cikkben. a 11. cikk (1) bekezdésében, valamint a 12. és a 21. cikkben foglalt jogok és kötelezettségek körének korlátozására, amennyiben a korlátozás az alábbiak biztosításához szükséges:

1. Dalībvalstis var pieņemt tiesību aktus, lai ierobežotu 6. panta 1. punktā, 10. pantā, 11. panta 1. punktā, 12. pantā un 21. pantā paredzēto pienākumu un tiesību jomu, ja šāds ierobežojums ir nepieciešams aizsargpasākums:

a) nemzetbiztonság;

a) valsts drošībai;

b) honvédelem;

b) aizsardzībai;

c) közbiztonság;

c) sabiedrības drošībai;

d) bűncselekmények vagy a szabályozott foglalkozások etikai vétségeinek megelőzése, vizsgálata, felderítése és az ezekkel kapcsolatos eljárások lefolytatása;

d) kriminālsodāmu noziedzīgu nodarījumu vai reglamentētu profesiju ētikas pārkāpumu profilaksei, izziņai, atklāšanai un kriminālvajāšanai;

e) valamely tagállam vagy az Európai Unió fontos gazdasági vagy pénzügyi érdeke, beleértve a monetáris, a költségvetési és az adózási kérdéseket;

e) dalībvalsts vai Eiropas Savienības svarīgās ekonomiskās vai finansiālās interesēs, ieskaitot monetāros, budžeta un nodokļu jautājumus;

f) a c), d) és e) pontban említett esetekben esetlegesen a hatósági feladatok gyakorlásához kapcsolódó ellenőrzési, felügyeleti és szabályozási tevékenység;

f) ar oficiālo pilnvaru realizāciju c), d) un e) apakšpunktā minētajos gadījumos pat laiku pa laikam saistītajai uzraudzībai, pārbaudei un reglamentējošām funkcijām;

g) az érintett, vagy mások jogainak és szabadságainak védelme.

g) datu subjekta aizsardzībai vai citu personu tiesību un brīvību aizsardzībai.

(2) Megfelelő jogi garanciák mellett, különösen ha az adatokat nem használják fel meghatározott egyénre vonatkozó intézkedések vagy döntések hozatalához olyan esetben, amikor nyilvánvalóan nem áll fenn annak a veszélye, hogy az érintett magánélethez való jogát sérelem éri, a tagállamok törvényes eszközökkel korlátozhatják a 12. cikkben foglalt jogokat, amennyiben az adatokat kizárólag tudományos kutatás céljára használják fel, vagy személyes jellegüket megőrző formában csak a statisztika elkészítéséhez szükséges ideig tárolják.

2. Saskaņā ar atbilstošām tiesiskām garantijām, jo īpaši to, ka datus neizmanto pasākumu veikšanai vai lēmumu pieņemšanai attiecībā uz kādu konkrētu personu, dalībvalstis, ja nepārprotami nav nekāda riska pārkāpt datu subjekta privātās dzīves neaizskaramību, var ar tiesību akta palīdzību ierobežot 12. pantā paredzētās tiesības, ja datus apstrādā tikai un vienīgi zinātnisku pētījumu nolūkiem vai tos uzglabā personiskajā lietā laika periodu, kas nepārsniedz vienīgi statistikas informācijas radīšanai nepieciešamo laika periodu.

VII. SZAKASZ

VII IEDAĻA

AZ ÉRINTETT TILTAKOZÁSI JOGA

DATU SUBJEKTA TIESĪBAS IEBILST

14. cikk

14. pants

Az érintett tiltakozási joga

Datu subjekta tiesības iebilst

A tagállamoknak biztosítaniuk kell az érintettnek, hogy:

Dalībvalstis piešķir datu subjektam tiesības:

a) legalább a 7. cikk e) és f) pontjában foglalt esetekben, sajátos helyzetével kapcsolatos lényeges jogos érdekből bármikor tiltakozhasson a rá vonatkozó adatok feldolgozása ellen, kivéve, ha erről a nemzeti jog másként rendelkezik. Jogos tiltakozás esetén az adatkezelő által kezdeményezett adatfeldolgozás a továbbiakban nem terjedhet ki a szóban forgó adatokra;

a) vismaz 7. panta e) un f) apakšpunktā norādītajos gadījumos jebkurā laikā uz viņa konkrēto situāciju attiecināmu nenoraidāmu likumīgu iemeslu dēļ iebilst pret datu apstrādi, kas attiecas uz viņu, ja vien attiecīgās valsts tiesību akti neparedz citādi. Ja iebildums ir pamatots, personas datu apstrādātāja ierosinātajā apstrādā vairs nedrīkst iesaistīt šos datus;

b) kérelemre és térítésmentesen tiltakozhasson az olyan, rá vonatkozó személyes adatok feldolgozása ellen, amelyekkel kapcsolatban az adatkezelő előre jelzi, hogy feldolgozásuk célja közvetlen üzletszerzés, illetve hogy tájékoztassák személyes adatainak harmadik személyeknek első alkalommal történő közlése, vagy a nevükben közvetlen üzletszerzés céljára történő felhasználás előtt, valamint számára az ilyen közlés vagy felhasználás elleni kifogás jogát kifejezetten biztosítani.

b) pēc pieprasījuma un bez maksas iebilst pret personas datu, kas uz viņu attiecas, kurus personas datu apstrādātājs paredz apstrādāt tiešas tirdzniecības nolūkiem, apstrādi vai, pirms personas dati pirmoreiz tiek atklāti trešajām personām vai izmantoti tiešas tirdzniecības nolūkiem šo personu interesēs, saņemt informāciju par to, kā arī nepārprotamas tiesības bez maksas iebilst pret šādu datu atklāšanu vai izmantošanu.

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az érintettek tisztában legyenek a b) pont első albekezdésében említett jogukkal.

Dalībvalstis veic nepieciešamos pasākumus, lai nodrošinātu, ka datu subjekti apzinās b) apakšpunkta pirmajā daļā minēto tiesību esamību.

15. cikk

15. pants

Automatizált egyedi döntések

Automatizēti individuāli lēmumi

(1) A tagállamok minden személynek biztosítják a jogot arra, hogy ne terjedhessen ki rájuk olyan döntés hatálya, amely rájuk nézve jogi hatással járna, vagy őket jelentős mértékben érintené, és amely kizárólag automatizált feldolgozáson alapul, és amelynek célja a rá vonatkozó egyes olyan személyes szempontok kiértékelése, mint például a munkahelyi teljesítmény, a hitelképesség, a megbízhatóság, az életvitel, stb.

1. Dalībvalstis katrai personai piešķir tiesības nebūt pakļautām lēmumam, kurš izraisa juridiskas sekas attiecībā uz šo personu vai nozīmīgi iespaido to un kurš ir pamatots tikai un vienīgi uz datu automatizētu apstrādi, kas paredzēta šo personu attiecināmu zināmu personisku aspektu, tādu kā darba izpildes, kredītspējas, uzticamības, uzvedības, utt. novērtējumam.

(2) Ezen irányelv többi cikkére is figyelemmel, a tagállamok úgy is rendelkezhetnek, hogy az első bekezdésben említett döntés hatálya kiterjedhet a személyre, amennyiben a döntést:

2. Saskaņā ar šīs direktīvas pārējiem pantiem dalībvalstis paredz to, ka uz personu var attiecināt 1. punktā minētā veida lēmumu, ja šis lēmums:

a) valamely szerződés megkötése vagy teljesítése során hozták, feltéve, hogy az érintettnek a szerződés megkötése vagy teljesítése iránti kérelmét teljesítették, vagy jogos érdekének biztosítására megfelelő biztosítékok állnak rendelkezésre, mint például a véleményének kinyilvánítását lehetővé tevő intézkedések; vagy

a) pieņemts slēdzot vai izpildot līgumu, ar noteikumu, ka datu subjekta iesniegtais pieprasījums par līguma noslēgšanu vai izpildi ir apmierināts vai pastāv atbilstoši līdzekļi, lai aizsargātu viņa likumīgās intereses, tādi kā pasākumi, kas atļauj viņam izteikt savu viedokli;

b) olyan jogszabály teszi lehetővé, amely az érintett jogos érdekeit biztosító intézkedéseket is megállapítja.

b) vai ir atļauts ar likumu, kurš arī nosaka aizsargpasākumus datu subjekta likumīgajām interesēm.

VIII. SZAKASZ

VIII IEDAĻA

AZ ADATFELDOLGOZÁS TITKOSSÁGA ÉS BIZTONSÁGA

APSTRĀDES KONFIDENCIALITĀTE UN DROŠĪBA

16. cikk

16. pants

Az adatfeldolgozás titkossága

Apstrādes konfidencialitāte

Bármely, az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó meghatalmazásával eljáró személy, beleértve magát az adatfeldolgozót is, aki a személyes adatokhoz hozzáféréssel rendelkezik, kizárólag az adatkezelő utasítása alapján dolgozhatja fel ezeket az adatokat, kivéve, ha erre őt jogszabály kötelezi.

Jebkura persona, darbojoties saskaņā ar personas datu apstrādātāja vai apstrādātāja pilnvarām, ieskaitot pašu datu apstrādātāju, kam ir piekļuve personu datiem, nedrīkst apstrādāt šos datus citādi, kā pēc personas datu apstrādātāja norādījumiem, ja vien to darīt nepieprasa likums.

17. cikk

17. pants

Az adatfeldolgozás biztonsága

Apstrādes drošība

(1) A tagállamoknak rendelkezniük kell arról, hogy az adatkezelő végrehajtsa a megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket a személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisülése, véletlen elvesztése, megváltoztatása, jogosulatlan nyilvánosságra hozatala vagy hozzáférése elleni védelme érdekében, különösen, ha a feldolgozás közben az adatokat hálózaton keresztül továbbítják, továbbá a feldolgozás minden más jogellenes formája ellen.

1. Dalībvalstis paredz to, ka personas datu apstrādātājam jāīsteno atbilstoši tehniski un organizatoriski pasākumi, lai aizsargātu personas datus pret nejaušu vai nelikumīgu iznīcināšanu vai nejaušu pazaudēšanu, pārveidošanu, nesankcionētu atklāšanu vai piekļuvi, īpaši, ja apstrāde ietver datu pārraidi pa elektronisko sakaru tīklu, un pret visām citām nelikumīgām apstrādes formām.

Tekintettel a technika vívmányaira és alkalmazásuk költségeire, ezen intézkedéseknek olyan szintű biztonságot kell nyújtaniuk, amely megfelel az adatfeldolgozás által jelentett kockázatoknak és a védendő adatok jellegének.

Ņemot vērā tehnisko un organizatorisko pasākumu pašreizējo līmeni un to īstenošanas izmaksas, šādi pasākumi nodrošina apstrādes un aizsargājamo datu raksturīgajiem riskiem atbilstošu drošības pakāpi.

(2) A tagállamoknak rendelkezniük kell arról, hogy az adatkezelő – amennyiben az adatfeldolgozás az ő nevében történik – köteles olyan adatfeldolgozót választani, aki a technikai biztonsági intézkedések és az elvégzendő adatfeldolgozásra vonatkozó szervezési intézkedések tekintetében megfelelő garanciákat nyújt, továbbá köteles biztosítani az említett intézkedések teljesítését.

2. Dalībvalstis paredz to, ka personas datu apstrādātājam, ja apstrādi veic viņa interesēs, jāizvēlas datu apstrādātājs, sniedzot pietiekamas garantijas attiecībā par tehniskās drošības pasākumiem un veicamo apstrādi reglamentējošiem organizatoriskajiem pasākumiem, un jānodrošina šo pasākumu izpilde.

(3) Adatfeldolgozón keresztül történő adatfeldolgozásra olyan szerződésnek vagy jogi aktusnak kell vonatkoznia, amely az adatfeldolgozót az adatkezelővel szemben köti, és amely különösen a következőket tartalmazza:

3. Apstrādi, kuru veic datu apstrādātājs, jāreglamentē ar līgumu vai tiesību aktu, kurš pakļauj datu apstrādātāju personas datu apstrādātājam un izvirza konkrētus noteikumus, ka:

- az adatfeldolgozó kizárólag az adatkezelő utasítása alapján járhat el,

- datu apstrādātājs darbojas tikai saskaņā ar personas datu apstrādātāja norādījumiem,

- az (1) bekezdésben megállapított kötelezettségek annak a tagállamnak a jogszabályai szerint kerülnek meghatározásra, amelyben a feldolgozó letelepedett, és azok a feldolgozóra is vonatkoznak.

- 1. punktā izklāstītie pienākumi, kā to precizē tās dalībvalsts tiesības, kurā datu apstrādātājs ir izveidots, ir saistošas arī datu apstrādātājam.

(4) A bizonyítékok megőrzése céljából az adatvédelemre és az (1) bekezdésben említett intézkedésekkel kapcsolatos előírásokra vonatkozó szerződés vagy jogi aktus részeit írásba vagy egyéb, azzal egyenértékű formába kell foglalni.

4. Lai sniegtu apliecinājumu, līguma vai tiesību akta daļām attiecībā uz 1. punktā minētajiem pasākumiem, kas attiecas uz datu aizsardzību un prasībām, jābūt rakstveidā vai kādā citā līdzīgā formā.

IX. SZAKASZ

IX IEDAĻA

ÉRTESÍTÉS

PAZIŅOJUMS

18. cikk

18. pants

A felügyelő hatóság értesítésére vonatkozó kötelezettség

Pienākums informēt uzraudzības iestādi

(1) A tagállamoknak rendelkezniük kell arról, hogy az adatkezelő vagy annak képviselője, ha van ilyen, értesítse a 28. cikkben említett felügyelő hatóságot akár egyetlen, akár több, összefüggő célt szolgáló, részben vagy egészen automatizált módon történő adatfeldolgozási művelet vagy műveletsorozat elvégzését megelőzően.

1. Dalībvalstis paredz to, ka personas datu apstrādātājam vai viņa pārstāvim, ja tāds ir, pirms jebkuras pilnībā vai daļēji automatizētas apstrādes darbības vai tādu darbību kopuma, kuras paredzētas vienam nolūkam vai vairākiem saistītiem nolūkiem, jāpaziņo par to 28. pantā minētajai uzraudzības iestādei.

(2) A tagállamok kizárólag a következő esetekben és feltételek mellett rendelkezhetnek az értesítés módjának egyszerűsítéséről vagy az értesítési kötelezettség alóli felmentésről:

2. Dalībvalstis var paredzēt vienkāršošanu vai atbrīvojumu no paziņojuma tikai šādos gadījumos un ar šādiem nosacījumiem:

- amennyiben az olyan adatfeldolgozási műveletek kategóriái esetében, amelyek – figyelembe véve a feldolgozandó adatokat – valószínűleg nem befolyásolják hátrányosan az érintettek jogait és szabadságait, meghatározzák az adatfeldolgozás célját, a feldolgozásra kerülő adatokat vagy adatkategóriákat, az érintettek körét vagy köreit, azokat a címzetteket vagy címzettek kategóriáit, akik számára az adatokat továbbították, továbbá az adatok tárolásának időtartamát, és/vagy

- ja apstrādes darbību kategorijas, kurām, ņemot vērā apstrādājamos datus, ir neiespējams nelabvēlīgi iespaidot datu subjektu tiesības un brīvības, precizē apstrādes nolūkus, apstrādei pakļautos datus vai datu kategorijas, datu subjektu kategoriju vai kategorijas, saņēmējus vai saņēmēju kategorijas, kam dati jāatklāj, un laika periodu, cik ilgi dati uzglabājami, un/vai

- amennyiben az adatkezelő a rá vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban kijelöl egy személyesadat-védelmi tisztviselőt, aki elsősorban az alábbiakért felelős:

- ja personas datu apstrādātājs saskaņā ar valsts tiesībām, kuras attiecas uz viņu, ieceļ personu datu aizsardzības amatpersonu, kura ir īpaši atbildīga

- az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések belső alkalmazásának független módon való biztosítása,

- par to, lai nodrošinātu saskaņā ar šo direktīvu pieņemto attiecīgās valsts noteikumu neatkarīgu piemērošanu

- az adatkezelő által végzett adatfeldolgozási műveletek nyilvántartásának vezetése, amely tartalmazza a 21. cikk (2) bekezdésében említett adatokat,

- par personas datu apstrādātāja veikto apstrādes darbību uzskaites reģistrāciju, ietverot 21. panta 2. punktā minētās informācijas pozīcijas,

ezáltal biztosítva, hogy az adatfeldolgozási műveletek várhatóan ne befolyásolják hátrányosan az érintettek jogait és szabadságait.

tādējādi nodrošinot, ka datu apstrādes darbībām nav iespējams nelabvēlīgi iespaidot datu subjektu tiesības un brīvības.

(3) A tagállamok rendelkezhetnek arról, hogy az (1) bekezdés ne vonatkozzon arra az adatfeldolgozásra, amelynek kizárólagos célja egy olyan nyilvántartás vezetése, amely a törvények vagy rendeletek értelmében a nyilvánosság tájékoztatását szolgálja, és amely általában a nyilvánosság, vagy bármely jogos érdekét igazoló személy számára betekintés céljából rendelkezésre áll.

3. Dalībvalstis var paredzēt to, ka 1. punkts neattiecas uz datu apstrādi, kuras vienīgais nolūks ir kārtot uzskaites reģistru, kurš saskaņā ar likumiem vai normatīvajiem aktiem ir paredzēts, lai sniegtu informāciju sabiedrībai un kurš ir pieejams, lai gūtu informāciju gan plaša sabiedrība, gan jebkura persona, kura pierāda likumīgas intereses.

(4) A tagállamok a 8. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett adatfeldolgozási műveletek esetében rendelkezhetnek az értesítési kötelezettség alóli felmentésről vagy az értesítés módjának egyszerűsítéséről.

4. Dalībvalstis var paredzēt atbrīvojumu no pienākuma darīt zināmu vai paziņojuma vienkāršošanu 8. panta 2. punkta d) apakšpunktā minēto apstrādes darbību gadījumā.

(5) A tagállamok kiköthetik, hogy egyes vagy az összes, személyes adatot érintő, nem automatizált adatfeldolgozási művelet értesítési kötelezettség alá tartozzon, vagy rendelkezhetnek arról, hogy ezen adatfeldolgozási műveletek egyszerűsített értesítés tárgyát képezzék.

5. Dalībvalstis var izvirzīt noteikumu, lai dažas vai visas neautomatizētas personu datus ietverošas apstrādes darbības tiek paziņotas, vai paredzēt, ka uz šīm apstrādes darbībām attiecas vienkāršots paziņojums.

19. cikk

19. pants

Az értesítés tartalma

Paziņojuma saturs

(1) Az értesítésben foglalt adatokat a tagállamok határozzák meg. Az értesítésnek legalább a következőket tartalmaznia kell:

1. Dalībvalstis precizē paziņojumā sniedzamo informāciju. Tā ietver vismaz:

a) az adatkezelő, vagy – ha van ilyen – annak képviselőjének neve és címe;

a) personas datu apstrādātāja un viņa pārstāvja, ja tāds ir, nosaukumu un adresi;

b) az adatfeldolgozás célja vagy céljai;

b) datu apstrādes nolūku vai nolūkus;

c) az érintettek körének vagy köreinek, továbbá a rájuk vonatkozó adatok vagy adatkategóriák leírása;

c) datu subjektu kategorijas vai kategoriju un uz viņiem attiecināmo datu vai datu kategoriju aprakstu;

d) azoknak a címzetteknek vagy címzett kategóriáknak a leírása, akik számára az adatokat továbbították;

d) saņēmējus vai saņēmēju kategorijas, kam datus varētu atklāt;

e) harmadik országokba irányuló tervezett adattovábbítások;

e) priekšlikumus par datu pārsūtīšanu uz trešajām valstīm;

f) általános leírás, amely lehetővé teszi a 17. cikk értelmében az adatfeldolgozás biztonsága érdekében hozott intézkedések megfelelő mivoltának előzetes értékelését.

f) vispārēju aprakstu, kas ļauj iepriekš novērtēt saskaņā ar 17. pantu veikto pasākumu atbilstību datu apstrādes drošības nodrošināšanai.

(2) A tagállamok határozzák meg azokat az eljárásokat, amelyek keretében a felügyelő hatóságot az (1) bekezdésben említett adatokat érintő bármilyen változásról értesíteni kell.

2. Dalībvalstis precizē kārtību, kādā jebkuras izmaiņas, kuras iespaido 1. punktā minēto informāciju, paziņojamas uzraudzības iestādei.

20. cikk

20. pants

Előzetes ellenőrzés

Iepriekšēja kontrole

(1) A tagállamok határozzák meg azokat az adatfeldolgozási műveleteket, amelyek külön kockázatot jelenthetnek az érintettek jogaira és szabadságaira nézve, továbbá ellenőrzik, hogy ezeket az adatfeldolgozási műveleteket megkezdésük előtt megvizsgálják-e.

1. Dalībvalstis nosaka datu apstrādes darbības, kuras iespējami var radīt konkrētus riskus datu subjektu tiesībām un brīvībām, un kontrolē, lai tādēļ šīs apstrādes darbības pirms to uzsākšanas tiktu pārbaudītas.

(2) Ezeket az előzetes ellenőrzéseket a felügyelő hatóság végzi, miután az adatkezelőtől vagy az adatvédelmi tisztviselőtől értesítést kapott, akik – kétség esetén – kötelesek konzultálni a felügyelő hatósággal.

2. Šādas iepriekšējas pārbaudes realizē uzraudzības iestāde pēc paziņojuma saņemšanas no personas datu apstrādātāja, vai datu aizsardzības amatpersona, kurai šaubu gadījumā jākonsultējas ar uzraudzības iestādi.

(3) Ilyen ellenőrzéseket a tagállamok is végezhetnek akár a nemzeti parlament intézkedésének, akár az adatfeldolgozás jellegét meghatározó, és a megfelelő biztosítékokat megállapító jogalkotási rendelkezésen alapuló intézkedés előkészítése keretében is.

3. Dalībvalstis var arī veikt šādas pārbaudes, sagatavojot vai nu attiecīgās valsts parlamenta pasākumu vai pasākumu, kas balstās uz tādu tiesību aktu, kurš nosaka datu apstrādes raksturu un nosaka atbilstošas garantijas.

21. cikk

21. pants

Az adatfeldolgozási műveletek nyilvánosságának biztosítása

Datu apstrādes darbību nodošana atklātībai

(1) A tagállamoknak intézkedéseket kell tenniük az adatfeldolgozási műveletek nyilvánosságának biztosítására.

1. Dalībvalstis veic pasākumus, lai nodrošinātu datu apstrādes darbību nodošanu atklātībai.

(2) A tagállamoknak rendelkezniük kell arról, hogy a 18. cikk szerinti adatfeldolgozási műveletekről a felügyelő hatóság nyilvántartást vezessen.

2. Dalībvalstis nosaka to, ka saskaņā ar 18. pantu paziņoto datu apstrādes darbību reģistrs glabājas uzraudzības iestādē.

A nyilvántartásnak legalább a 19. cikk (1) bekezdésének a)–e) pontjában felsorolt adatokat tartalmaznia kell.

Reģistrs ietver vismaz 19. panta 1. punkta a) līdz e) apakšpunktā uzskaitīto informāciju.

A nyilvántartást bárki megtekintheti.

Reģistru var apskatīt jebkura persona.

(3) Az értesítéshez nem kötött adatfeldolgozási műveletek kapcsán a tagállamoknak rendelkezniük kell arról, hogy az adatkezelők vagy a tagállamok által kijelölt egyéb szerv kérelemre, bárki számára megfelelő formában bocsássa rendelkezésre legalább a 19. cikk (1) bekezdésének a)–e) pontjában felsorolt adatokat.

3. Dalībvalstis attiecībā uz datu apstrādes darbībām, uz kurām neattiecas paziņojums, paredz to, ka personas datu apstrādātāji vai cita dalībvalstu nozīmēta struktūra atbilstošā veidā padara pieejamu jebkurai personai pēc pieprasījuma vismaz 19. panta 1. punkta a) līdz e) apakšpunktā minēto informāciju.

A tagállamok rendelkezhetnek arról, hogy ez a rendelkezés ne vonatkozzon arra az adatfeldolgozásra, amelynek kizárólagos célja egy olyan nyilvántartás vezetése, amely a törvények vagy rendeletek értelmében a nyilvánosság tájékoztatását szolgálja, és amely általában a nyilvánosság, vagy bármely jogos érdekét igazoló személy számára betekintés céljából rendelkezésre áll.

Dalībvalstis var paredzēt to, ka šis noteikums neattiecas uz datu apstrādi, kuras vienīgais nolūks ir kārtot datu uzskaites reģistru, kurš saskaņā ar likumiem vai normatīviem aktiem ir paredzēts, lai sniegtu informāciju sabiedrībai, un kurš ir pieejams, lai gūtu informāciju gan plaša sabiedrība, gan jebkura persona, kura var pierādīt likumīgu ieinteresētību.

III. FEJEZET

III NODAĻA

BÍRÓSÁGI JOGORVOSLAT, FELELŐSSÉG ÉS SZANKCIÓK

TIESISKAS AIZSARDZĪBAS LĪDZEKĻI, ATBILDĪBA UN SANKCIJAS

22. cikk

22. pants

Jogorvoslat

Aizsardzības līdzekļi

A jogszabályban esetlegesen előírt közigazgatási jogorvoslat sérelme nélkül, amelynek keretében többek között a 28. cikkben meghatározott felügyelő hatósághoz lehet fordulni, a bíróság elé utalást megelőzően, a tagállamoknak biztosítaniuk kell mindenki számára a jogorvoslathoz való jogot bármely olyan jogának megsértése esetén, amelyet a szóban forgó adatfeldolgozásra alkalmazandó nemzeti jog biztosít számára.

Neierobežojot nevienu administratīva rakstura līdzekli, kuru var paredzēt, inter alia, 28. pantā minētajai uzraudzības iestādei pirms vēršanās tiesas iestādē, dalībvalstis nodrošina katras personas tiesības uz tiesiskas aizsardzības līdzekli par jebkuru tiesību, ko šai personai garantē minētajai datu apstrādei piemērojamais attiecīgās valsts likums, pārkāpumu.

23. cikk

23. pants

Felelősség

Atbildība

(1) A tagállamoknak rendelkezniük kell arról, hogy mindenki, aki jogellenes adatfeldolgozási művelet vagy az ezen irányelv értelmében elfogadott nemzeti rendelkezésekkel összeegyeztethetetlen intézkedés eredményeképpen kárt szenvedett, az adatkezelőtől kártérítésre jogosult az elszenvedett károkért.

1. Dalībvalstis paredz to, ka jebkurai personai, kam nodarīts kaitējums sakarā ar nelikumīgu datu apstrādi vai jebkuras attiecīgās valsts noteikumiem, kas pieņemti saskaņā ar šo direktīvu, nesavienojamas rīcības rezultātā, ir tiesības saņemt no personas datu apstrādātāja kompensāciju par šo kaitējumu.

(2) Az adatkezelő részben vagy egészben mentesül e felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt okozó eseményért nem felelős.

2. Personas datu apstrādātāju var pilnībā vai daļēji atbrīvot no šīs atbildības, ja tas pierāda, ka nav atbildīgs par notikumu, kurš izraisa šo kaitējumu.

24. cikk

24. pants

Szankciók

Sankcijas

A tagállamok elfogadják a megfelelő intézkedéseket ezen irányelv rendelkezéseinek maradéktalan végrehajtása érdekében és különösen megállapítják az irányelv értelmében elfogadott rendelkezések megsértése esetén kiszabható szankciókat.

Dalībvalstis paredz atbilstošus pasākumus, lai nodrošinātu šīs direktīvas noteikumu ieviešanu pilnībā, un īpaši nosaka sankcijas, kas jāuzliek gadījumā, ja tiek pārkāpti saskaņā ar šo direktīvu pieņemtie noteikumi.

IV. FEJEZET

IV NODAĻA

A SZEMÉLYES ADATOK HARMADIK ORSZÁGOKBA IRÁNYULÓ TOVÁBBÍTÁSA

PERSONAS DATU PĀRSŪTĪŠANA UZ TREŠAJĀM VALSTĪM

25. cikk

25. pants

Elvek

Principi

(1) A tagállamoknak rendelkezniük kell arról, hogy a feldolgozásra kerülő vagy továbbítás után feldolgozásra szánt személyes adatok csak akkor továbbíthatók harmadik országba, ha – az ezen irányelv egyéb rendelkezései értelmében elfogadott nemzeti rendelkezéseknek való megfelelés sérelme nélkül – az adott harmadik ország megfelelő védelmi szintet tud biztosítani.

1. Dalībvalstis paredz to, ka personas datu, kuri atrodas apstrādē vai ir paredzēti apstrādei pēc pārsūtīšanas, pārsūtīšana var notikt tikai tad, ja, neierobežojot atbilstību attiecīgās valsts noteikumiem, kuri pieņemti saskaņā ar šīs direktīvas pārējiem noteikumiem, attiecīgā trešā valsts nodrošina pietiekamu aizsardzības līmeni.

(2) A harmadik ország által nyújtott védelem szintjének megfelelő mivoltát az adattovábbítási művelet vagy adattovábbítási műveletsorozat feltételeinek figyelembevételével kell értékelni; különös figyelmet kell fordítani az adatok jellegére, a tervezett adatfeldolgozási művelet vagy műveletek céljára és időtartamára, a kiindulási és a célországra, az adott harmadik országban hatályos, általános és ágazati jogrendre, valamint az adott országban érvényesülő szakmai szabályokra és biztonsági intézkedésekre.

2. Trešās valsts sniegtās aizsardzības līmeņa pietiekamība jānovērtē, paturot prātā visus ar datu pārsūtīšanas darbību vai datu pārsūtīšanas darbību kopumu cieši saistītos apstākļus; jo īpaši jāapsver datu raksturs, ierosinātās apstrādes darbības vai darbību nolūks un ilgums, izcelsmes valsts un valsts, kura ir galamērķis, attiecīgajā trešajā valstī spēkā esošās gan vispārējo, gan nozaru tiesību normas un šajā valstī ievērotie profesionālie noteikumi un drošības pasākumi.

(3) A tagállamok és a Bizottság értesítik egymást azokról az esetekről, amelyekben úgy vélik, hogy valamely harmadik ország nem biztosít megfelelő védelmi szintet a (2) bekezdés értelmében.

3. Dalībvalstis un Komisija informē viena otru par gadījumiem, kad tās uzskata, ka trešā valsts nenodrošina pietiekamu aizsardzības līmeni 2. punkta nozīmē.

(4) Amennyiben a Bizottság megállapítja a 31. cikk (2) bekezdésében foglalt eljárás során, hogy valamely harmadik ország nem biztosít megfelelő védelmi szintet ennek a cikknek a (2) bekezdése értelmében, a tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket az azonos típusú adatoknak a szóban forgó harmadik országba irányuló továbbításának megakadályozására.

4. Ja Komisija saskaņā ar 31. panta 2. punktā paredzēto procedūru konstatē, ka trešā valsts nenodrošina pietiekamu aizsardzības līmeni šā panta 2. punkta nozīmē, dalībvalstis veic vajadzīgos pasākumus, lai aizkavētu jebkādu tāda paša tipa datu pārsūtīšanu uz attiecīgo trešo valsti.

(5) A Bizottság megfelelő időben tárgyalásokat kezdeményez a (4) bekezdés szerinti megállapításból eredő helyzet megoldására.

5. Atbilstīgā laikā Komisija sāk sarunas ar nolūku labot situāciju, kura izriet no secinājumiem, kas iegūti saskaņā ar 4. punktu.

(6) A Bizottság a 31. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően megállapíthatja, hogy a harmadik ország megfelelő védelmi szintet biztosít e cikk (2) bekezdése értelmében, az egyének magánéletének, jogainak és szabadságainak védelmére vonatkozó belföldi jog, vagy a vállalt nemzetközi kötelezettségek, különösen az (5) bekezdésben említett tárgyalások végeredménye alapján.

6. Saskaņā ar 31. panta 2. punktā minēto procedūru Komisija var konstatēt, ka trešā valsts nodrošina pietiekamu aizsardzības līmeni šā panta 2. punkta nozīmē, pamatojoties uz savas valsts tiesībām vai uz starptautiskajām saistībām, kuras tā noslēgusi, jo īpaši uz 5. punktā minēto sarunu par personu privātās dzīves un pamatbrīvību un tiesību aizsardzību atzinumu.

A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést a Bizottság határozatának teljesítésére.

Dalībvalstis veic nepieciešamos pasākumus, lai izpildītu Komisijas lēmumu.

26. cikk

26. pants

Eltérések

Atkāpes

(1) A 25. cikktől eltérően, és amennyiben az adott esetre vonatkozó belföldi jogszabályok másképp nem rendelkeznek, a tagállamok rendelkeznek arról, hogy a személyes adatok olyan harmadik országba irányuló továbbítása vagy továbbítás-sorozata, amely a 25. cikk (2) bekezdése értelmében nem biztosít megfelelő szintű védelmet, csak a következő feltételek mellett történhet:

1. Atkāpjoties no 25. panta un tad, ja vien konkrētus gadījumus reglamentējošās iekšējās tiesības neparedz citādi, dalībvalstis paredz to, ka personas datu pārsūtīšana vai pārsūtījumu kopums uz trešo valsti, kura nenodrošina pietiekamu aizsardzības līmeni, 25. panta 2. punkta nozīmē, var notikt ar noteikumu, ka:

a) az érintett egyértelműen hozzájárulását adta a tervezett továbbításhoz; vagy

a) datu subjekts viennozīmīgi ir devis savu piekrišanu ierosinātajai datu pārsūtīšanai;

b) a továbbítás az érintett és az adatkezelő közötti szerződés teljesítéséhez, vagy az érintett kérelmére hozott, szerződést megelőző intézkedések végrehajtásához szükséges; vagy

b) vai pārsūtīšana vajadzīga, lai izpildītu līgumu starp datu subjektu un personas datu apstrādātāju vai lai īstenotu pēc datu subjekta pieprasījuma veiktos pasākumus, kuriem seko līguma noslēgšana;

c) a továbbítás az adatkezelő és valamely harmadik fél közötti, az érintett érdekét szolgáló szerződés megkötéséhez vagy teljesítéséhez szükséges; vagy

c) vai datu pārsūtīšana vajadzīga līguma noslēgšanai starp personas datu apstrādātāju un trešajām personām datu subjekta interesēs vai šāda līguma izpildei;

d) a továbbítás fontos közérdekből vagy jogi követelések létrejötte, érvényesítése vagy védelme miatt szükséges, illetve azt jogszabály írja elő; vagy

d) vai datu pārsūtīšana vajadzīga vai ir likumīgi prasīta, pamatojoties uz svarīgām sabiedrības interesēm, vai juridisku prasību pamatojumam, realizācijai vai aizstāvībai;

e) a továbbítás az érintett létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges; vagy

e) vai datu pārsūtīšana vajadzīga, lai aizsargātu datu subjekta būtiskas intereses;

f) a továbbítást olyan nyilvántartásból végzik, amely a törvények vagy rendeletek értelmében a nyilvánosság tájékoztatását szolgálja, és amely általában a nyilvánosság, vagy bármely jogos érdekét igazoló személy számára betekintés céljából rendelkezésre áll, amennyiben a jogszabályok által a betekintésre megállapított feltételek az adott esetben teljesülnek.

f) vai pārsūtīšanu izdara no reģistra, kurš saskaņā ar likumiem vai regulējumiem ir paredzēts, lai sniegtu informāciju sabiedrībai, un kurš ir pieejams, lai gūtu informāciju, gan plaša sabiedrība, gan jebkura persona, kura var pierādīt likumīgu ieinteresētību, ciktāl likumā par informācijas pieejamību izvirzītie nosacījumi konkrētajā gadījumā tiek izpildīti.

(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül a tagállamok engedélyezhetik a személyes adatok olyan harmadik országba irányuló továbbítását vagy továbbítás-sorozatát, amely a 25. cikk (2) bekezdése értelmében nem biztosít megfelelő szintű védelmet, amennyiben az adatkezelő megfelelő garanciákat teremt az egyének magánéletének, alapvető jogainak és szabadságainak védelme, továbbá a kapcsolódó jogok gyakorlása tekintetében; ilyen garanciát jelenthetnek elsősorban a megfelelő szerződési feltételek.

2. Neierobežojot 1. punktu, dalībvalsts var atļaut personas datu pārsūtīšanu vai pārsūtījumu kopumu uz trešo valsti, kura nenodrošina pietiekamu aizsardzības līmeni, 25. panta 2. punkta nozīmē, ja personas datu apstrādātājs sniedz atbilstošas garantijas attiecībā uz personu privātās dzīves un pamattiesību un brīvību aizsardzību un attiecībā uz atbilstošo tiesību izmantošanu; šādas garantijas jo īpaši var izrietēt no attiecīgajiem līguma punktiem.

(3) A tagállamok értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot az általuk a (2) bekezdés alapján megadott engedélyekről.

3. Dalībvalsts informē Komisiju un pārējās dalībvalstis par atļaujām, kuras tā piešķir saskaņā ar 2. punktu.

Ha valamely tagállam vagy a Bizottság tiltakozását fejezi ki az egyének magánéletének, alapvető jogainak és szabadságainak védelmét is magában foglaló, jogos okokból, a Bizottság a 31. cikk (2) bekezdésében foglalt eljárással összhangban megfelelő intézkedéseket hoz.

Ja dalībvalsts vai Komisija pamatoti iebilst saistībā ar personu privātās dzīves neaizskaramības un pamattiesību un brīvību aizsardzību, Komisija veic atbilstošus pasākumus saskaņā ar 31. panta 2. punktā noteikto procedūru.

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a Bizottság határozatának teljesítésére.

Dalībvalstis veic nepieciešamos pasākumus, lai izpildītu Komisijas lēmumu.

(4) Amennyiben a Bizottság a 31. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően úgy dönt, hogy egyes általános szerződési feltételek megfelelő biztosítékot nyújtanak a (2) bekezdés értelmében, a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a Bizottság határozatának teljesítésére.

4. Ja Komisija saskaņā ar 31. panta 2. punktā noteikto procedūru nolemj, ka daži līguma pamatpunkti sniedz pietiekamas garantijas, kā paredzēts 2. punktā, dalībvalstis veic nepieciešamos pasākumus, lai izpildītu Komisijas lēmumu.

V. FEJEZET

V NODAĻA

ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT

PROFESIONĀLĀS ĒTIKAS KODEKSI

27. cikk

27. pants

(1) A tagállamok és a Bizottság ösztönzik az irányelvnek megfelelően a tagállamok által elfogadott nemzeti rendelkezések helyes végrehajtásának elősegítésére szánt eljárási szabályzatok kidolgozását, figyelembe véve a különböző ágazatok egyedi jellemzőit.

1. Dalībvalstis un Komisija atbalsta tādu profesionālās ētikas kodeksu izstrādi, kas paredzēti, lai veicinātu dalībvalstu saskaņā ar šo direktīvu pieņemto noteikumu atbilstīgu ieviešanu, ņemot vērā dažādo nozaru raksturīgās iezīmes.

(2) A tagállamok rendelkeznek arról, hogy az országos szabályzattervezetet kidolgozó, vagy a meglévő országos szabályzatot módosítani, vagy bővíteni szándékozó szakmai szövetségek és az egyéb adatkezelőket képviselő más szervek ezeket véleményezésre előterjeszthessék a nemzeti hatóságnak.

2. Dalībvalstis paredz noteikumu, ka tirdzniecības apvienības un citas pārējās personas datu apstrādātāju kategorijas pārstāvošās institūcijas, kuras izstrādājušas attiecīgo valstu kodeksu projektus vai kurām ir nodoms grozīt vai paplašināt esošos attiecīgos kodeksus, var iesniegt tos atzinumam attiecīgās valsts iestādei.

A tagállamok rendelkeznek arról, hogy ez a hatóság állapítsa meg, többek között, hogy az elé terjesztett tervezetek összhangban vannak-e az ezen irányelvnek megfelelően elfogadott nemzeti rendelkezésekkel. A hatóság, amennyiben ezt szükségesnek tartja, kikérheti az érintettek vagy azok képviselőinek véleményét.

Dalībvalstis paredz, ka šī iestāde bez tam noskaidro, vai tai iesniegtie projekti atbilst saskaņā ar šo direktīvu pieņemtajiem attiecīgās valsts noteikumiem. Ja projekti ir atbilstoši, attiecīgā iestāde pieprasa datu subjektu vai viņu pārstāvju viedokļus.

(3) A közösségi szabályzattervezetek, továbbá a meglévő közösségi szabályzatok módosításai és bővítései a 29. cikkben említett munkacsoport elé terjeszthetők. A munkacsoport, többek között, meghatározza, hogy az elé terjesztett tervezetek összhangban vannak-e az irányelvnek megfelelően elfogadott nemzeti rendelkezésekkel. A hatóság, amennyiben ezt szükségesnek tartja, kikérheti az érintettek vagy azok képviselőinek véleményét. A munkacsoport által jóváhagyott szabályzatok számára a Bizottság megfelelő nyilvánosságot biztosíthat.

3. Kopienas kodeksu projektus un esošo Kopienas kodeksu grozījumus vai paplašinājumus var iesniegt 29. pantā minētajai darba grupai. Šī darba grupa cita starpā nosaka, vai tai iesniegtie projekti atbilst saskaņā ar šo direktīvu pieņemtajiem attiecīgo valstu noteikumiem. Ja tie ir atbilstoši, iestāde pieprasa datu subjektu vai viņu pārstāvju viedokļus. Komisija var nodrošināt, ka darba grupas apstiprinātos kodeksus attiecīgi dara zināmus atklātībai.

VI. FEJEZET

VI NODAĻA

A FELÜGYELŐ HATÓSÁG ÉS A SZEMÉLYES ADATFELDOLGOZÁS VONATKOZÁSÁBAN AZ EGYÉNEK VÉDELMÉVEL FOGLALKOZÓ MUNKACSOPORT

UZRAUDZĪBAS IESTĀDE UN DARBA GRUPA PERSONU AIZSARDZĪBAI ATTIECĪBĀ UZ PERSONAS DATU APSTRĀDI

28. cikk

28. pants

A felügyelő hatóság

Uzraudzības iestāde

(1) Minden tagállamnak rendelkeznie kell arról, hogy az ezen irányelv értelmében a tagállam által elfogadott nemzeti rendelkezéseknek a területén történő alkalmazását valamely hatóság vagy hatóságok felügyeljék.

1. Katra dalībvalsts paredz to, ka viena vai vairākas valsts iestādes ir atbildīgas par noteikumu, ko dalībvalstis pieņēmušas saskaņā ar šo direktīvu, piemērošanas pastāvīgu kontroli tās teritorijā.

E hatóságok a rájuk ruházott feladatok gyakorlása során teljes függetlenségben járnak el.

Šīs iestādes tām uzticēto pienākumu izpildē darbojas pilnīgi neatkarīgi.

(2) Minden tagállamnak rendelkeznie kell arról, hogy a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének jogainak és szabadságainak védelmére vonatkozó közigazgatási intézkedések vagy rendeletek kidolgozásakor a felügyelő hatóságokkal konzultáljanak.

2. Katra dalībvalsts paredz to, ka, izstrādājot administratīva rakstura pasākumus vai regulējumus attiecībā uz personas tiesību un brīvību aizsardzību, kas saistīta ar personas datu apstrādi, apspriežas ar uzraudzības iestādēm.

(3) A hatóságok különösen a következő jogosultságokkal rendelkeznek:

3. Katrai iestādei ir piešķirtas:

- vizsgálati jogkör, mint például az adatfeldolgozási műveletek tárgyát képező adatokhoz való hozzáférés joga, továbbá a felügyeleti feladatok ellátásához szükséges adatok gyűjtésének joga,

- izmeklēšanas pilnvaras, tādas kā datu, kuri veido apstrādes darbību priekšmetu, piekļuves pilnvaras un pilnvaras ievākt tās uzraudzības pienākumu izpildei visu vajadzīgo informāciju;

- tényleges beavatkozási jogosultságok, mint például a 20. cikknek megfelelően végzett adatfeldolgozási műveletek megkezdése előtti véleményezés joga, e vélemények megfelelő közzétételének biztosítása, az adatok zárolásának, törlésének vagy megsemmisítésének elrendelése, az adatfeldolgozás átmeneti vagy végleges tilalmának megállapítása, az adatkezelő figyelmeztetése vagy megrovása, illetve az ügy nemzeti parlament vagy más politikai intézmény elé terjesztése,

- efektīvas iejaukšanās pilnvaras, tādas kā, piemēram, saskaņā ar 20. pantu atzinumu sniegšana pirms datu apstrādes darbību veikšanas un pilnvaras nodrošināt šādu atzinumu atbilstīgu nodošanu atklātībai, likt noslēgt piekļuvi, dzēst vai iznīcināt datus, noteikt pagaidu vai galīgu aizliegumu datu apstrādei, brīdināt vai izteikt aizrādījumu personas datu apstrādātājam vai nodot jautājumu izskatīšanai valstu parlamentiem vai citām politiskām institūcijām;

- bírósági eljárásban való részvétel joga az irányelv értelmében elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén, továbbá e jogsértések igazságszolgáltatási hatóságok elé terjesztésének joga.

- pilnvaras uzsākt procesuālas darbības, ja pārkāpti saskaņā ar šo direktīvu pieņemtie attiecīgās valsts noteikumi vai darīt zināmus šos pārkāpumus tiesu iestādēm.

A felügyelő hatóság kifogásolható határozatai bíróság előtt megtámadhatók.

Uzraudzības iestādes lēmumus, kuri dod tiesības uz sūdzību procedūru, var pārsūdzēt tiesā.

(4) A felügyelő hatóságok foglalkoznak a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének jogainak vagy szabadságainak védelmével kapcsolatos, bármely személy vagy az őt képviselő szervezet által benyújtott kérelmekkel. A kérelem elbírálásáról az érintett személyt értesíteni kell.

4. Katra uzraudzības iestāde uzklausa jebkuras personas vai šo personu pārstāvošas apvienības iesniegtu prasību, kas saistīta ar šīs personas tiesību un brīvību aizsardzību attiecībā uz personas datu apstrādi. Ieinteresēto personu jāinformē par prasības rezultātu.

A felügyelő hatóságoknak foglalkozniuk kell különösen az adatfeldolgozás törvényességének ellenőrzésére irányuló, bármely személy által benyújtott kérelemmel, amennyiben az ezen irányelv 13. cikkének értelmében elfogadott nemzeti rendelkezések alkalmazhatóak. Az érintett személyt mindenképpen értesíteni kell, ha az ellenőrzés megtörtént.

Katra uzraudzības iestāde uzklausa jebkuras personas iesniegtās prasības par datu apstrādes likumības pārbaudēm, ja piemērojami saskaņā ar šīs direktīvas 13. pantu pieņemtie attiecīgās valsts noteikumi. Attiecīgo personu katrā ziņā jāinformē, ka pārbaude ir notikusi.

(5) A felügyelő hatóságok tevékenységükről rendszeresen jelentést készítenek. A jelentést nyilvánosságra kell hozni.

5. Katra uzraudzības iestāde regulāros starplaikos sastāda ziņojumu par savu darbību. Ziņojumu dara zināmu atklātībai.

(6) A felügyelő hatóságok, függetlenül a szóban forgó adatfeldolgozásra alkalmazandó nemzeti jogtól, saját tagállamuk területén hatáskörrel rendelkeznek a (3) bekezdés értelmében rájuk ruházott jogosultságok gyakorlására. Valamely tagállam hatósága felkérheti egy másik állam hatóságát hatáskörének gyakorlására.

6. Katra uzraudzības iestāde ir kompetenta, lai kādas valsts tiesības tiktu piemērotas konkrētajai datu apstrādei, pati savas dalībvalsts teritorijā realizēt tai saskaņā ar 3. punktu piešķirtās pilnvaras. Katru uzraudzības iestādi var lūgt citas dalībvalsts iestāde realizēt tās pilnvaras.

A felügyelő hatóságok a feladataik teljesítéséhez szükséges mértékben együttműködnek egymással, különösen a hasznos információk cseréje révén.

Uzraudzības iestādes sadarbojas savā starpā, ciktāl tas nepieciešams to pienākumu izpildei, jo īpaši apmainoties ar visu lietderīgo informāciju.

(7) A tagállamoknak rendelkezniük kell arról, hogy a felügyelő hatóság tagjaira és személyzetére megbízatásuk lejárta után is vonatkozzon a szakmai titoktartási kötelezettség a számukra hozzáférhető bizalmas információk tekintetében.

7. Dalībvalstis paredz to, ka uz uzraudzības iestādes locekļiem un personālu pat pēc viņu nodarbinātības izbeigšanās attiecas profesionālā noslēpuma pienākums attiecībā uz konfidenciālo informāciju, kura viņiem ir pieejama.

29. cikk

29. pants

A személyesadat-feldolgozás vonatkozásában az egyének védelmével foglalkozó munkacsoport

Darba grupa personu aizsardzībai attiecībā uz personas datu apstrādi

(1) Ezennel létrejön a személyesadat-feldolgozás vonatkozásában az egyének védelmével foglalkozó munkacsoport, a továbbiakban: "munkacsoport".

1. Ar šo tiek izveidota Darba grupa personu aizsardzībai attiecībā uz personas datu apstrādi, še turpmāk "Darba grupa".

A munkacsoport tanácsadói státuszban működik és függetlenül jár el.

Grupai ir padomdevējas statuss, un tās darbība ir neatkarīga.

(2) A munkacsoport az egyes tagállamok által kijelölt felügyelő hatóság vagy hatóságok képviselőjéből, a közösségi intézmények és szervek nevében létrehozott hatóság vagy hatóságok képviselőjéből, továbbá a Bizottság egy képviselőjéből áll.

2. Darba grupu veido katras dalībvalsts nozīmētās uzraudzības iestādes vai iestāžu pārstāvis un Kopienas iestādēm un struktūrām izveidotās iestādes vai iestāžu pārstāvis, kā arī Komisijas pārstāvis.

A munkacsoport minden egyes tagját az az intézmény, hatóság, vagy hatóságok jelöli vagy jelölik ki, amelyet, illetve amelyeket képvisel. Ha a tagállam több felügyelő hatóságot jelöl ki, ezek közös képviselőt állítanak. Ugyanez vonatkozik a közösségi intézmények és szervek nevében létrehozott hatóságokra is.

Katru Darba grupas locekli norīko viņa pārstāvētā institūcija, iestāde vai iestādes. Ja dalībvalsts ir izraudzījusies vairāk kā vienu uzraudzības iestādi, tās izvirza kopīgu pārstāvi. Tas pats attiecas uz Kopienas iestādēm un struktūrām izveidotām iestādēm.

(3) A munkacsoport határozatait a felügyelő hatóságok képviselőinek egyszerű többségével hozza.

3. Darba grupa pieņem lēmumus ar uzraudzības iestāžu pārstāvju vienkāršu balsu vairākumu.

(4) A munkacsoport megválasztja saját elnökét. Az elnök megbízatása két évre szól. A kinevezés megújítható.

4. Darba grupa ievēl tās priekšsēdētāju. Priekšsēdētāja amata pilnvaras ir divi gadi. Viņu var ievēlēt atkārtoti.

(5) A munkacsoport titkárságáról a Bizottság gondoskodik.

5. Darba grupas sekretariātu nodrošina Komisija.

(6) A munkacsoport elfogadja saját eljárási szabályzatát.

6. Darba grupa pieņem savu reglamentu.

(7) A munkacsoport megtárgyalja a saját kezdeményezésére, a felügyelő hatóságok képviselőjének vagy a Bizottság kérelmére az elnök által napirendre tűzött pontokat.

7. Darba grupa apspriež jautājumus, kurus tās darba kārtībai nosaka priekšsēdētājs vai nu pēc savas iniciatīvas, vai pēc uzraudzības iestāžu pārstāvja vai pēc Komisijas pieprasījuma.

30. cikk

30. pants

(1) A munkacsoport:

1. Darba grupa

a) megvizsgál minden, az irányelv értelmében elfogadott nemzeti intézkedések alkalmazása körébe tartozó kérdést azok egységes alkalmazása érdekében;

a) izskata jebkuru jautājumu, kas attiecas uz attiecīgās valsts pasākumu piemērošanu, kuri pieņemti saskaņā ar šo direktīvu, lai veicinātu šādu pasākumu vienādu piemērošanu;

b) véleményt nyilvánít a Bizottság felé a Közösség és a harmadik országok védelmének szintjéről;

b) sniedz atzinumu Komisijai par aizsardzības līmeni Kopienā un trešās valstīs;

c) tanácsot ad a Bizottságnak az ezen irányelv javasolt módosításaival, a személyes adatok feldolgozása tekintetében a természetes személyek jogainak és szabadságainak biztosítását célzó további vagy különleges intézkedésekkel, és az e jogokat és szabadságokat érintő, egyéb javasolt közösségi intézkedésekkel kapcsolatban;

c) sniedz Komisijai padomu par jebkuru ierosinātu šīs direktīvas grozījumu, jebkuriem papildu vai speciāliem pasākumiem, lai aizsargātu fizisku personu tiesības un brīvības attiecībā uz personas datu apstrādi, un jebkuriem citiem Kopienas ierosinātiem pasākumiem, kas ietekmē šādas tiesības un brīvības;

d) véleményt nyilvánít a közösségi szinten kidolgozott eljárási szabályzatokról.

d) sniedz atzinumu par Kopienas līmenī izstrādātiem profesionālās ētikas kodeksiem.

(2) Amennyiben a munkacsoport megállapítja, hogy a Közösségben a személyes adatok feldolgozása tekintetében a személyek azonos szintű védelmét előreláthatóan befolyásoló eltérések tapasztalhatók a tagállamok jogszabályai és eljárási gyakorlata között, erről megfelelően értesíti a Bizottságot.

2. Ja Darba grupa konstatē, ka starp dalībvalstu likumiem vai praksi rodas atšķirības, kuras var ietekmēt personu līdzvērtīgu aizsardzību attiecībā uz personas datu apstrādi Kopienā, tā attiecīgi informē Komisiju.

(3) A munkacsoport saját kezdeményezésére ajánlásokat tehet bármely kérdésben, amely a személyes adatok közösségen belüli feldolgozása tekintetében a személyek védelmével kapcsolatos.

3. Darba grupa pēc savas iniciatīvas var sniegt ieteikumus par visiem jautājumiem, kas saistīti ar personu aizsardzību attiecībā uz personas datu apstrādi Kopienā.

(4) A munkacsoport véleményeit és ajánlásait továbbítani kell a Bizottsághoz, valamint a 31. cikkben említett bizottsághoz.

4. Darba grupas atzinumus un ieteikumus nosūta Komisijai un 31. pantā norādītajai komitejai.

(5) A Bizottság tájékoztatja a munkacsoportot az annak véleményei és ajánlásai hatására tett intézkedéseiről. A Bizottság e tájékoztatást jelentésbe foglalja, amelyet továbbít az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz. A jelentést nyilvánosságra kell hozni.

5. Komisija informē Darba grupu par tās uzsākto darbību, atbildot uz šīs grupas atzinumiem un ieteikumiem. Komisija to dara ar ziņojumu, kuru nosūta arī Eiropas Parlamentam un Padomei. Ziņojums jādara zināms atklātībai.

(6) A munkacsoport éves jelentést készít személyes adatok közösségen és harmadik országokon belüli feldolgozása tekintetében a természetes személyek védelmére vonatkozó helyzetről, amelyet továbbít a Bizottsághoz, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz. A jelentést nyilvánosságra kell hozni.

6. Darba grupa izstrādā gada ziņojumu par situāciju attiecībā uz fizisku personu aizsardzību attiecībā uz personas datu apstrādi Kopienā un trešās valstīs, kuru tā nosūta Komisijai, Eiropas Parlamentam un Padomei. Ziņojums jādara zināms atklātībai.

VII. FEJEZET

VII NODAĻA

KÖZÖSSÉGI VÉGREHAJTÁSI INTÉZKEDÉSEK

IEVIEŠANAS PASĀKUMI KOPIENĀ

31. cikk

31. pants

A Bizottság

Komiteja

(1) A Bizottságot a tagállamok képviselőiből álló bizottság segíti, amelynek elnöke a Bizottság képviselője.

1. Komisijai palīdz no dalībvalstu pārstāvjiem izveidota komiteja, kuras priekšsēdētājs ir Komisijas pārstāvis.

(2) A Bizottság képviselője a bizottság elé terjeszti a meghozandó intézkedések tervezetét. A bizottság, az elnök által az ügy sürgősségének megfelelően megállapított határidőn belül véleményt nyilvánít a tervezetről.

2. Komisijas pārstāvis iesniedz komitejai veicamo pasākumu projektu. Komiteja sniedz atzinumu par projektu termiņā, kuru tās priekšsēdētājs var noteikt atbilstoši jautājuma steidzamībai.

A véleménnyel a Szerződés 148. cikkének (2) bekezdésében megállapított többségnek egyet kell értenie. A bizottságon belül a tagállamok képviselőinek szavazatait az előbbi cikkben foglalt módon kell súlyozni. Az elnök nem szavaz.

Atzinumu sniedz ar balsu vairākumu, kā noteikts Līguma 148. panta 2. punktā. Dalībvalstu pārstāvju balsis komitejā vērtē, kā norādīts šajā pantā. Priekšsēdētājs nebalso.

A Bizottság haladéktalanul alkalmazandó intézkedéseket fogad el. Azonban, ha ezen intézkedések nincsenek összhangban a bizottság véleményével, arról a Bizottság haladéktalanul értesíti a Tanácsot. Ebben az esetben:

Komisija pieņem pasākumus, ko piemēro nekavējoties. Taču, ja šie pasākumi neatbilst komitejas atzinumam, Komisija par to tūlīt paziņo Padomei. Šajā gadījumā:

- a Bizottság az értesítés napjától számított három hónapig elhalasztja az általa hozott intézkedés alkalmazását,

- Komisija atliek pasākumu, par kuriem tā pieņēmusi lēmumu, piemērošanu uz trim mēnešiem no paziņojuma dienas,

- a Tanács, minősített többséggel eljárva, az első francia bekezdésben említett határidőn belül eltérő határozatot hozhat.

- Padome ar kvalificētu balsu vairākumu var pieņemt atšķirīgu lēmumu pirmajā ievilkumā norādītajā termiņā.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

NOBEIGUMA NOTEIKUMI

32. cikk

32. pants

(1) A tagállamok legkésőbb az irányelv elfogadásától számított hároméves időszak végére hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek az ezen irányelvnek való megfeleléshez szükségesek.

1. Dalībvalstīs stājas spēkā normatīvie un administratīvie akti, kas vajadzīgi, lai izpildītu šīs direktīvas prasības ne vēlāk kā pēc triju gadu laikposma no tās pieņemšanas dienas.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell csatolni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

Kad dalībvalstis pieņem šos tiesību aktus, tajos ietver atsauci uz šo direktīvu vai šādu atsauci pievieno to oficiālai publikācijai. Dalībvalstis nosaka paņēmienus, kā izdarīt šādas atsauces.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések hatálybalépésének időpontjában már folyamatban lévő adatfeldolgozást az említett időponttól számított három éven belül összhangba hozzák ezekkel a rendelkezésekkel.

2. Dalībvalstis nodrošina, ka dienā, kad saskaņā ar šo direktīvu pieņemtie attiecīgās valsts noteikumi stājas spēkā, jau notiekošo datu apstrādi saskaņo ar šiem noteikumiem trīs gados no šīs dienas.

Az előző albekezdéstől eltérően, a tagállamok úgy is rendelkezhetnek, hogy az ezen irányelv végrehajtására elfogadott nemzeti rendelkezések hatálybalépésének időpontjában manuális nyilvántartási rendszerben tárolt adatok feldolgozását az irányelv elfogadásának időpontjától számított 12 éven belül kell összhangba hozni annak 6., 7. és 8. cikkével. A tagállamok jogot biztosíthatnak az érintettnek arra, hogy kérelmére, különösen hozzáférési jogának gyakorlása során, a hiányos, hibás, vagy az adatkezelő által kitűzött céllal összeegyeztethetetlen módon tárolt adatokat helyesbítsék, töröljék, vagy zárolják.

Atkāpjoties no iepriekšējs daļas, dalībvalstis var paredzēt to, ka dienā, kad šīs direktīvas īstenošanai pieņemtie attiecīgās valsts noteikumi stājas spēkā, manuālajās kartotēkās jau ietvertā datu apstrāde saskaņojama ar šīs direktīvas 6., 7. un 8. pantu 12 gados no dienas, kad šī direktīva pieņemta. Tomēr dalībvalstis piešķir datu subjektam tiesības pēc viņa pieprasījuma un konkrēti piekļuves tiesību izmantošanas laikā panākt datu, kuri ir nepilnīgi, neprecīzi vai uzkrāti veidā, kas nav savienojams ar personas datu apstrādātāja likumīgajiem nolūkiem, labojumus, dzēšanu vai piekļuves noslēgšanu.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően, a tagállamok, a megfelelő garanciák mellett, rendelkezhetnek arról, hogy a kizárólag történelmi kutatás céljából tárolt adatokat ne kelljen összhangba hozni ezen irányelv 6., 7. és 8. cikkeivel.

3. Atkāpjoties no 2. punkta, dalībvalstis var paredzēt, ka, ievērojot atbilstīgas garantijas, tikai un vienīgi vēsturiskiem pētījumiem glabātus datus var nesaskaņot ar šīs direktīvas 6., 7. un 8. pantu.

(4) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az irányelv hatálya alá tartozó területen fogadtak el.

4. Dalībvalstis paziņo Komisijai to savu tiesību aktus noteikumus, kurus tās pieņem jomā, uz kuru attiecas šī direktīva.

33. cikk

33. pants

A Bizottság rendszeresen, és első alkalommal legkésőbb a 32. cikk (1) bekezdésében említett időponttól számított három évvel jelentést tesz a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek az irányelv végrehajtásáról, jelentéséhez szükség esetén csatolva a módosításokra irányuló megfelelő javaslatokat. A jelentést nyilvánosságra kell hozni.

Komisija regulāri ziņo Padomei un Eiropas Parlamentam, sākot ne vēlāk, kā trīs gadus pēc 32. panta 1. punktā norādītā datuma, par šīs direktīvas īstenošanu, ja nepieciešams, pievienojot ziņojumam atbilstošus grozījumu priekšlikumus. Ziņojumu dara zināmu atklātībai.

A Bizottság megvizsgálja ezen irányelvnek különösen a természetes személyekkel kapcsolatos hang- és képadatok adatfeldolgozására történő alkalmazását, és benyújtja az informatika terén elért fejlesztéseket figyelembe véve az információs társadalom elért fejlődési szintjére tekintettel szükségesnek bizonyuló megfelelő javaslatokat.

Komisija izskata jo īpaši šīs direktīvas piemērošanu uz fiziskām personām attiecināmu skaņas un attēlu datu apstrādi un iesniedz jebkurus atbilstošus priekšlikumus, kuri izrādās vajadzīgi, ņemot vērā sasniegumus informācijas tehnoloģijā un atbilstoši norises gaitai informācijas sabiedrībā.

34. cikk

34. pants

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Šī direktīva ir adresēta dalībvalstīm.

Kelt Luxembourgban, 1995. október 24-én.

Luksemburgā, 1995. gada 24. oktobrī

az Európai Parlament részéről

Eiropas Parlamenta vārdā –

az elnök

priekšsēdētājs

K. Hänsch

K. Hänsch

a Tanács részéről

Padomes vārdā –

az elnök

priekšsēdētājs

L. Atienza Serna

L. Atienza Serna

[1] HL C 277., 1990.11.5., 3. o., és HL C 311., 1992.11.27., 30. o.

[1] OV C 277, 5.11.1990., 3. lpp. un OV C 311, 27.11.1992., 30. lpp.

[2] HL C 159., 1991.6.17., 38. o.

[2] OV C 159, 17.6.1991., 38. lpp.

[3] Az Európai Parlament 1992. március 11-i véleménye (HL C 94., 1992.4.13., 198. o.), 1993. december 2-i jóváhagyással (HL C 342., 1993.12.20., 30. o.); a Tanács 1995. február 20-i közös álláspontja (HL C 93., 1995.4.13., 1. o.) és az Európai Parlament 1995. június 15-i határozata (HL C 166., 1995.7.3.).

[3] Eiropas Parlamenta 1992. gada 11. marta atzinums (OV C 94, 13.4.1992., 198. lpp.), apstiprināts 1993. gada 2. decembrī (OV C 342, 20.12.1993., 30. lpp.); Padomes 1995. gada 20. februāra kopējā nostāja (OV C 93, 13.4.1995., 1. lpp.) un Eiropas Parlamenta 1995. gada 15. jūnija lēmums (OV C 166, 3.7.1995.).

[4] HL L 197., 1987.7.18., 33. o.

[4] OV L 197, 18.7.1987., 33. lpp.

--------------------------------------------------

--------------------------------------------------