I – Bevezetés

I – Įžanga

1. A szóban forgó ügyben az Oberster Gerichtshof (osztrák legfelsőbb bíróság) azzal kapcsolatban kér iránymutatást, hogy az osztrák állam az EUMSZ 102. cikk szerinti „vállalkozási” tevékenységet folytat‑e, amikor egyaránt megtiltja a vállalkozások közhitelű nyilvántartásában (a továbbiakban: cégjegyzék) szereplő adatok további felhasználását, valamint az ezen adatokkal annak érdekében való kereskedést, hogy azok egy átfogóbb céginformációs szolgáltatás részét képezzék. Amennyiben igen, akkor a Bíróság iránymutatását kéri azzal kapcsolatban, hogy alkalmazandó‑e az úgynevezett essential facilities doktrína. Ez a doktrína olyan helyzetekre vonatkozik, amelyekben adott forrás nagykereskedelmi piacon tevékenykedő vállalkozás általi ellenőrzése a kiskereskedelmi piacon erőfölényt hoz létre.

1. Šioje byloje Oberster Gerichtshof (Austrijos Aukščiausiasis Teismas) klausia, ar pagal SESV 102 straipsnį Austrijos valstybė veikia kaip įmonė, kai draudžia pakartotinai naudoti jos viešajame įmonių registre (toliau – įmonių registras) esančius duomenis ir naudoti šiuos duomenis dėl komercinių tikslų teikiant išsamesnę verslo informavimo paslaugą. Jeigu taip yra, tuomet Teisingumo Teismo prašoma atsakyti, ar yra taikoma vadinamoji „esminių išteklių“ doktrina. Ši doktrina susijusi su atvejais, kai dėl to, kad įmonė aukštutinėje rinkoje kontroliuoja išteklius, žemutinėje rinkoje įgyjama dominuojanti padėtis.

2. E kérdések olyan összefüggésben merültek fel, amelyben az adatbázisok jogi védelmére, a közhitelű cégnyilvántartások tagállami vezetésére és a közszféra információinak további felhasználására vonatkozó uniós jogi elvek relevánsak. Ennek az az oka, hogy egyrészt Ausztria olyan irányelvekre hivatkozik, amelyek közül az egyik a vállalkozásokra vonatkozó információk nyilvántartásának vezetésére, egy másik az adatbázisok jogi védelmére, egy harmadik pedig a közszféra információinak további felhasználására vonatkozóan ír elő számára kötelezettséget. Másrészt a jelen kérelmet előterjesztő cég, a Compass‑Datenbank az erőfölénnyel való visszaélésre irányuló érveinek alátámasztásához a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelvre, konkrétabban az „essencial facilities” doktrínára hivatkozik.

2. Šie klausimai kilo aplinkybėmis, kurios yra svarbūs ES teisės principai, susiję su teisine duomenų bazių apsauga, įmonių viešųjų registrų tvarkymu valstybėse narėse ir viešojo sektoriaus informacijos pakartotiniu naudojimu. Taip yra todėl, kad, viena vertus, Austrija remiasi direktyva, kurioje jai nustatomas įpareigojimas išlaikyti registrą, susijusį su informacija apie įmones, antra, duomenų bazių teisine apsauga ir, trečia, viešosios informacijos pakartotiniu naudojimu. Kita vertus, šį ieškinį pareiškusi įmonė Compass-Datenbank remiasi Direktyva dėl viešojo sektoriaus informacijos pakartotinio naudojimo, kad pagrįstų savo argumentus, susijusius su piktnaudžiavimu dominuojančia padėtimi, konkrečiau kalbant, su „esminių išteklių“ doktrina.

II – Az uniós jog

II – ES teisė

A 68/151/EGK irányelv(2)

Direktyva 68/151/EEB(2)

3. A 68/151 irányelv 3. cikke értelmében:

3. Direktyvos 68/151 3 straipsnyje nustatyta:

„(1) Minden tagállam központi cégnyilvántartásában vagy kereskedelmi nyilvántartásában külön aktát kell nyitni valamennyi ott nyilvántartásba vett társaság számára.

„1. Kiekvienos valstybės narės centriniame, komerciniame ar įmonių registre yra užvedama kiekvienos joje registruotos bendrovės byla.

(2) A 2. cikk szerint szolgáltatott valamennyi okiratot és adatot ebben az aktában kell nyilvántartani, illetve a nyilvántartásba be kell jegyezni […]

2. Visi dokumentai ir duomenys, kuriuos privaloma atskleisti pagal 2 straipsnį, turi būti laikomi byloje ar įtraukti į registrą; < … >

(3) A 2. cikkben említett okiratok vagy adatok egészének, vagy azok kivonatának másolatát kérelemre hozzáférhetővé kell tenni. Legkésőbb 2007. január 1‑jétől a kérelmeket a kérelmező választásától függően papíron vagy elektronikus formában lehet benyújtani a nyilvántartáshoz.

3. Turi būti galimybė gauti visų 2 straipsnyje nurodytų dokumentų ar duomenų ar bet kurios jų dalies kopiją pateikus prašymą. Vėliausia nuo 2007 m. sausio 1 d. registrui prašymai gali būti pateikiami popierine forma arba elektroninėmis priemonėmis, pareiškėjo pasirinkimu.

A tagállamok által rögzített, 2007. január 1‑jénél nem későbbi időponttól kezdődően az első albekezdésben említett másolatokat a kérelmező választásától függően papíron és elektronikus formában is beszerezhetővé kell tenni a nyilvántartásból. […]

Nuo kiekvienos valstybės narės pasirinktos datos, bet ne vėliau kaip nuo 2007 m. sausio 1 d., turi būti sudaryta galimybė gauti iš registro pirmoje šio straipsnio dalies pastraipoje nurodytas kopijas popierine forma arba elektroninėmis priemonėmis, pareiškėjo pasirinkimu. < ... >

A 2. cikkben említett okiratok vagy adatok egészének vagy azok kivonatának papíron vagy elektronikus formában készült másolatáért fizetendő díj nem haladhatja meg annak eljárási költségét.

Kaina už visų 2 straipsnyje nurodytų dokumentų ar duomenų ar bet kurios jų dalies kopiją popieriuje ar elektroninėmis priemonėmis neturi viršyti administracinių išlaidų.

A papíron kiadott másolatokat »hiteles másolat«‑ként hitelesíteni kell, kivéve, ha a kérelmező ettől a hitelesítéstől eltekint. Az elektronikus formában kiadott másolatokat nem kell »hiteles másolat«‑ként hitelesíteni, kivéve, ha a kérelmező kifejezetten kéri a hitelesítést. […]

Pateikiamos [popierinės] kopijos turi būti patvirtintos užrašu „kopija tikra“, išskyrus atvejus, kai pareiškėjas nereikalauja tokio patvirtinimo. Pateikiamos elektroninės kopijos nepatvirtinamos užrašu „kopija tikra“, išskyrus atvejus, kai to [aiškiai] prašo pareiškėjas < ... >

(4) A (2) bekezdésben említett okiratokkal és adatokkal kapcsolatos adatszolgáltatást a teljes szövegnek vagy egy részének a tagállamban erre a célra kijelölt nemzeti hivatalos lapban kell közzétenni, illetve az aktában elhelyezett vagy a cégnyilvántartásba bevezetett okirattal történő utalással kell teljesítenie. Az erre a célra kijelölt nemzeti hivatalos lap elektronikus formában is vezethető. […]

4. Šio straipsnio 2 dalyje nurodyti dokumentai ir duomenys atskleidžiami skelbiant tam tikslui valstybės narės skirtame nacionaliniame leidinyje pateikiant visą tekstą ar jo dalį arba darant nuorodą į dokumentą, kuris buvo įtrauktas į bylą ar įrašytas į registrą. Tam tikslui skirtas nacionalinis leidinys gali būti laikomas elektronine forma. < ... >

(5) A társaság az okiratokra és adatokra harmadik személyekkel szemben kizárólag azt követően hivatkozhat, hogy azokat a (4) bekezdésnek megfelelően közzétették, kivéve azt az esetet, ha a társaság bizonyítani tudja, hogy a harmadik személyeknek azokról tudomásuk volt.

5. Bendrovė gali remtis dokumentais ir duomenimis prieš trečiuosius asmenis tiktai po to, kai jie buvo atskleisti taip, kaip nurodyta 4 dalyje, išskyrus atvejus, kai bendrovė įrodo, kad tretieji asmenys žinojo apie juos.

A közzétételt követő 16. napot megelőző ügyletekkel kapcsolatban azonban okiratokra és az adatokra nem hivatkozhatnak harmadik személyekkel szemben akkor, ha az bizonyítani tudja, hogy azokról nem szerezhetett tudomást [helyesen: nem lehet hivatkozni harmadik személyekkel szemben akkor, ha bizonyítani tudják, hogy azokról nem szerezhettek tudomást] […]”

Tačiau dėl operacijų, vykdomų anksčiau nei praėjus šešiolikai dienų po informacijos atskleidimo, prieš trečiąsias šalis dokumentais ir duomenimis remtis negalima, jeigu jos įrodo, kad apie juos negalėjo žinoti. < ... > .“

A 96/9/EK irányelv(3)

Direktyva 96/9/EB(3)

4. A 96/9 irányelv (40) és (41) preambulumbekezdése a következőket tartalmazza:

4. Direktyvos 96/9 40 ir 41 konstatuojamosiose dalyse nurodyta:

„(40) mivel ennek a sui generis jognak az a célja, hogy az adatbázis tartalmának megszerzésével, ellenőrzésével, illetve megjelenítésével kapcsolatos ráfordítások védelmét biztosítsa a védelem korlátozott időtartamára; mivel ez a ráfordítás pénzeszközök rendelkezésre bocsátásából és/vagy idő, munka és energia ráfordításából is állhat;

„(40) kadangi sui generis teise siekiama užtikrinti investicijų, įdėtų bazės duomenims gauti, patikrinti ir pateikti, apsaugą per ribotą tokios teisės galiojimo laikotarpį; kadangi šias investicijas gali sudaryti finansų ir (arba) laiko, pastangų ir energijos sąnaudos;

(41) mivel a sui generis jog célja, hogy lehetőséget biztosítson az adatbázis előállítója számára annak megakadályozására, hogy az adatbázis egész tartalmát, illetve annak jelentős részét jogosulatlanul kimásolják, és/vagy újrahasznosítsák; mivel az adatbázis előállítója az a személy, aki a kezdeményezést teszi és viseli a befektetés kockázatát; mivel ez az előállító fogalmából kizárja különösen az alvállalkozókat.”

(41) kadangi sui generis teise siekiama suteikti duomenų bazės sudarytojui galimybę neleisti neteisėtai perkelti bazės duomenų arba jų dalies ir (arba) jų [pakartotinai] panaudoti; kadangi būtent duomenų bazės sudarytojas imasi iniciatyvos ir surizikuoja investuoti; kadangi šios nuostatos, ypač sudarytojo apibrėžimas, negalioja subrangovams.“

5. A 96/9 irányelv „ Sui generis jog” című III. fejezetének „A védelem tárgya” címet viselő 7. cikke kimondja:

5. Direktyvos 96/9 III skyriuje „ Sui generis teisė“ esančiame 7 straipsnyje „Apsaugos objektas“ numatyta:

„(1) Azon adatbázisok előállítói számára, amelyek tartalmának megszerzése, ellenőrzése, illetve előállítása minőségileg vagy mennyiségileg jelentős ráfordítással járt, a tagállamok biztosítják a jogot arra, hogy az adatbázis egész tartalmának vagy minőségi és/vagy mennyiségi szempontból jelentős részének kimásolását és/vagy újrahasznosítását megakadályozzák.”

„1. Valstybės narės numato duomenų bazės, pasižyminčios pakankamai didelėmis jos duomenų gavimo, tikrinimo ir pateikimo kokybinėmis ir (arba) kiekybinėmis investicijomis, sudarytojui teisę neleisti perkelti ir (arba) panaudoti visos tokių duomenų bazės arba pakankamai didelės jos dalies, kokybiškai ir (arba) kiekybiškai ją įvertinus.

(2) E fejezet alkalmazásában:

2. Šiame skyriuje:

a) »kimásolás« az adatbázis tartalma egészének vagy egy jelentős részének más hordozóra bármilyen eszközzel, illetve bármilyen formában történő végleges vagy ideiglenes átvitele;

a) „perkėlimas“ – tai nuolatinis arba laikinas visų bazės duomenų arba pakankamai didelės jo dalies transformavimas į kitą lygmenį bet kokiomis priemonėmis ir bet kokia forma;

b) »újrahasznosítás« az adatbázis tartalma egészének vagy egy jelentős részének a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele bármilyen módon a mű példányainak terjesztése, bérbeadás, on‑line közvetítés vagy egyéb módon történő közvetítése útján. Az adatbázis valamely példányának a jogosult által vagy az ő hozzájárulásával a Közösségen belül történő első eladása kimeríti az adott példány Közösségen belüli viszonteladásának ellenőrzésére vonatkozó jogot;

b) „panaudojimas“ – tai bazės duomenų arba pakankamai didelės jų dalies pateikimas visuomenei platinant kopijas, nuomojant, operatyviosios ( on-line ) sistemos pagrindu arba kitais informacijos perdavimo būdais. Pačiam teisės savininkui arba su jo leidimu kartą pardavus duomenų bazės kopiją Bendrijoje, prarandama teisė kontroliuoti kopijos perpardavimą Bendrijos teritorijoje;

[…]

< ... >

(3) Az (1) bekezdésben említett jog átruházható, átengedhető és felhasználási szerződés tárgya lehet. […]

3. Pirmoje šio straipsnio dalyje minima teisė gali būti perduota, perleista arba suteikta pagal licenciją. < … > .

(5) Az adatbázis tartalmának jelentéktelen része ismételten és rendszeresen nem másolható ki, és/vagy nem hasznosítható újra, ha ez sérelmes az adatbázis rendes felhasználására, vagy indokolatlanul károsítja az adatbázis előállítójának jogos érdekeit.”

5. Pasikartojantis ir sistemingas duomenų bazės nedidelių dalių perkėlimas ir (arba) panaudojimas, reikalaujantis veiksmų, kurie nebūdingi normaliam duomenų bazių naudojimui arba kurie nepagrįstai pažeidžia teisėtus duomenų bazės sudarytojo interesus, nėra leidžiamas.“

A 2003/98/EK irányelv(4)

Direktyva 2003/98/EB(4)

6. A 2003/98 irányelv (8) és (9) preambulumbekezdése a következőképpen rendelkezik:

6. Direktyvos 2003/98 8 ir 9 konstatuojamosiose dalyse nurodyta:

„(8) Létre kell hozni a közszféra dokumentumainak további felhasználására vonatkozó feltételek általános kereteit, hogy biztosíthatóak legyenek ezen információk további felhasználásának tisztességes, arányos és megkülönböztetésmentes feltételei. A közigazgatási szervek közfeladataik ellátása érdekében dokumentumokat gyűjtenek, állítanak elő, dolgoznak fel és terjesztenek. Az ilyen dokumentumok más okból való felhasználása további felhasználásnak minősül. A tagállamok hozhatnak az ezen irányelvben megállapított minimumfeltételeken túlmutató intézkedéseket, és lehetővé tehetik szélesebb körben a további felhasználást.

(8) Bendras reikalavimų, reglamentuojančių pakartotinį viešojo sektoriaus dokumentų naudojimą, pamatas yra reikalingas norint užtikrinti sąžiningas, proporcingas ir nediskriminuojančias tokios informacijos pakartotinio naudojimo sąlygas. Viešojo sektoriaus institucijos renka, sudaro, atgamina ir platina dokumentus, kad atliktų savo visuomenines užduotis. Tokių dokumentų naudojimas dėl kitų priežasčių jau yra pakartotinis naudojimas. Valstybių narių politika gali siekti daugiau negu šioje direktyvoje nustatyti minimalūs standartai, šitaip leisdama platesnį pakartotinį naudojimą.

(9) Ez az irányelv nem teszi kötelezővé a dokumentumok további felhasználásának engedélyezését. […] A közigazgatási szerveknek elő kell segíteniük és ösztönözniük kell a dokumentumok – ideértve a jogalkotási és igazgatási természetű hivatalos anyagokat is – további felhasználását azokban az esetekben, amikor a közigazgatási szerv jogosult a további felhasználás engedélyezésére.”

(9) Šioje direktyvoje nenustatyta pareiga leisti pakartotinį dokumentų naudojimą. Valstybės narės ar atitinkama viešojo sektoriaus institucija turės nuspręsti leisti ar neleisti pakartotinį naudojimą. < … > Viešojo sektoriaus institucijos turėtų būti skatinamos naudotis jų turimais dokumentais pakartotiniam naudojimui. Viešojo sektoriaus institucijos turėtų remti ir skatinti dokumentų, įskaitant oficialių teisės aktų leidybos ir administracinio pobūdžio tekstus, tai atvejais, kai viešojo sektoriaus institucija turi teisę leisti jų pakartotinį naudojimą.“

7. A 2003/98 irányelv (22) preambulumbekezdése kimondja, hogy „[…] [e]z az irányelv nem érinti a közigazgatási szervek szellemi tulajdonjogainak fennállását vagy az azokon meglévő jogosultságot, és nem is korlátozza e jogok gyakorlását az ezen irányelv által meghatározott határokon túlmenően. […] A közigazgatási szerveknek ugyanakkor úgy kell szerzői jogaikat gyakorolni, hogy az megkönnyítse a további felhasználást.”

7. Direktyvos 2003/98 22 konstatuojamojoje dalyje nurodyta, kad „ < ... > ši direktyva neturi poveikio viešojo sektoriaus institucijų intelektinės nuosavybės teisių buvimui ar turėjimui, nei kokiu nors būdu riboja naudojimąsi šiomis teisėmis už šia direktyva nustatytų ribų < … > . Tačiau viešojo sektoriaus institucijos turėtų naudotis savo autorių teisėmis taip, kad palengvintų pakartotinį naudojimą.“

8. A 2003/98 irányelv „Tárgy és hatály” címet viselő 1. cikkének (1) bekezdése értelmében:

8. Direktyvos 2003/98 1 straipsnio „Dalykas ir taikymo sritis“ 1 dalyje nurodyta:

„(1) Ez az irányelv minimumszabályokat állapít meg a tagállamok közigazgatási szervei birtokában lévő dokumentumok további felhasználása, valamint további felhasználása megkönnyítésének gyakorlati eszközei vonatkozásában.”

„1. Ši direktyva nustato būtiniausias taisykles, reglamentuojančias esamų dokumentų, kuriais disponuoja valstybių narių viešojo sektoriaus institucijos, pakartotinį naudojimą ir tą naudojimą lengvinančias praktines priemones.“

9. A 2003/98 irányelv 2. cikkének 4. pontja meghatározza, hogy a további felhasználás „a közigazgatási szervek dokumentumainak természetes vagy jogi személyek általi felhasználása olyan kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célra, ami kívül esik azon a közfeladat ellátása keretén belüli eredeti célkitűzésen, amire a dokumentumokat előállították. A közigazgatási szervek közötti, kizárólag közfeladataik ellátása keretében történő dokumentumcsere nem minősül további felhasználásnak.”

9. Direktyvos 2003/98 2 straipsnio 4 dalyje „pakartotinis naudojimas“ apibrėžiamas kaip „fizinių ar juridinių asmenų naudojimasis viešojo sektoriaus institucijų disponuojamais dokumentais komerciniams arba nekomerciniams tikslams, išskyrus pirminį tikslą pagal viešąją užduotį, kuriai dokumentai buvo parengti. Keitimasis dokumentais tarp viešojo sektoriaus institucijų vien tik atliekant savo viešąsias užduotis nėra laikomas pakartotiniu naudojimu“.

10. A 2003/98 irányelv „Alapelv” című 3. cikke előírja;

10. Direktyvos 2003/98 3 straipsnyje „Bendrasis principas“ nurodyta:

„A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a közigazgatási szervek birtokában lévő dokumentumok további felhasználása engedélyezett, ezeknek a dokumentumoknak a kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célú további felhasználására a III. és IV. fejezetben meghatározott feltételek szerint sor kerülhet. Amennyiben lehetséges, a dokumentumokat elektronikus úton kell elérhetővé kell tenni.”

„Valstybės narės užtikrina, kad tais atvejais, kai leidžiamas viešojo sektoriaus institucijų dokumentų pakartotinis naudojimas, šiuos dokumentus būtų galima pakartotinai naudoti komerciniams arba nekomerciniams tikslams laikantis III ir IV skyriuose nustatytų sąlygų. Kur įmanoma, dokumentai turi būti prieinami elektroninėmis priemonėmis.“

III – Az alapeljárás, a vonatkozó nemzeti jog és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

III – Ginčas pagrindinėje byloje, taikytina nacionalinė teisė ir pateikti prejudiciniai klausimai

A – A cégjegyzék

A – Įmonių registras

11. A Firmenbuchgesetz (a cégjegyzékről szóló törvény; a továbbiakban: FBG)(5) 1. és 2. cikke értelmében a vállalkozásoknak meghatározott információkat kell megadniuk a cégjegyzék számára, amelyeket ugyanezen előírás értelmében nyilvánosság számára is hozzáférhetővé kell tenni. A 3. cikk értelmében ezen információk közé tartozik a cégek neve, jogi formájuk, székhelyük, tevékenységi körük megjelölése, telephelyeik, a képviseletre jogosult személyek neve, születési ideje és képviseleti jogosultságuk terjedelme, valamint az esetleges felszámolási eljárás vagy a fizetésképtelenségi eljárás megindításának részletei.

11. Pagal Firmenbuchgesetz (toliau – FBG)(5) 1 ir 2 straipsnius įmonės privalo pateikti tam tikrą informaciją įmonių registrui, kuris pagal tas pačias nuostatas taip pat turi būti padarytas prieinamas visuomenei. Pagal 3 straipsnį informacija apima įmonių pavadinimus, jų teisinę formą, buveinę, veiklos srities nurodymą, filialus, įmonės atstovų vardus ir pavardes, gimimo datas ir įgaliojimų apimtį, taip pat išsamią informaciją apie likvidavimo procedūrą ar bankroto bylos iškėlimą.

12. 1990‑ig az osztrák állam által nyilvántartott információ a cégjegyzéket vezető bíróságokon keresztül nyilvánosan hozzáférhető volt. A cégjegyzékhez továbbra is hozzá lehet férni a törvényben meghatározott díj ellenében a helyi vagy regionális bíróságokon ( Berzirksgerichte ) vagy közjegyzőkön keresztül (az FBG 33. és 35. cikke).

12. Iki 1990 m. Austrijos valstybės saugoma informacija buvo prieinama visuomenei per teismus, kuriuose buvo tvarkomas įmonių registras. Įmonių registro duomenis už įstatymo nustatytą teismo mokestį vis dar galima gauti per vietos ir regioninius teismus ( Berzirksgerichte ) arba per notarus (FBG 33 ir 35 straipsniai).

13. 1991. január 1‑jétől a cégjegyzéket számítógépre vitték, és ebbe 1994 végére minden cégadatot felvettek . 1993‑tól lehetővé vált a BTX‑en [videotexen] keresztüli lekérdezés, 1999‑től pedig online lehet keresni az interneten a cégjegyzékben. Az FBG 34. cikke értelmében a műszaki és személyi lehetőségek függvényében bárki jogosult a cégjegyzék információihoz elektronikus közvetítés útján való gyors hozzáférésre.

13. Nuo 1991 m. sausio 1 d. įmonių registras buvo kompiuterizuotas, o iki 1994 m. pabaigos visi įmonių duomenys užregistruoti iš naujo. Nuo 1993 m. visuomenės nariai gali atlikti paiešką naudodamiesi interaktyviuoju videotekstu, o nuo 1999 m. paiešką įmonių registre galima atlikti internetu. Pagal FBG 34 straipsnį visi asmenys gali naudotis greitąja prieiga prie įmonių registre esančios informacijos elektroninio perdavimu būdu tiek, kiek tai įmanoma pagal esamą technologiją ir personalo prieinamumą.

14. A cégjegyzékhez elektronikus úton való nyilvános hozzáférés 1999‑ben változott meg, amikor Ausztria eredetileg öt elszámolóhelyet ( Verrechnungsstelle) bízott meg a cégjegyzékhez való internetes hozzáférés biztosításának feladatával.(6) Ezek az elszámolóhelyek törvényben meghatározott díjat számolnak fel, és szolgáltatásaikért díjat kérnek. A sürgősségi és az általános hozzáférés díját a cégjegyzék adatbázisáról szóló rendelet ( Firmenbuchdatenbankverordnun g, a továbbiakban: FBDV(7) ) határozza meg. A díjat az elszámolóhelyek szedik be és továbbítják az államnak. E díjak kiszámítása a lekérdezett információ jellegére tekintettel történik. Az elszámolóhelyek által nyújtott szolgáltatás külön díjazását az Igazságügyi Minisztérium hagyja jóvá.

14. Viešos prieigos prie įmonių registro elektroninėmis priemonėmis galimybė pasikeitė 1999 m., kai Austrija iš pradžių penkioms apskaitos įstaigoms ( Verrechnungsstellen ) pavedė suteikti prieigą prie įmonių registro per internetą(6) . Šios įstaigos taiko įstatymo nustatytą teismo mokestį ir ima atlygį už savo paslaugas. Teismo mokesčiai, mokėtini už greitos prieigos informaciją ir informaciją apskritai, nustatomi Reglamente dėl įmonių registrų duomenų bazės ( Firmenbuchdatenbankverordnun g; toliau − FBDV(7) ). Teismo mokesčius surenka apskaitos įstaigos ir perveda juos valstybei. Jie apskaičiuojami pagal ieškotos informacijos pobūdį. Atskirą atlygį už apskaitos įstaigų suteiktą paslaugą turi patvirtinti Teisingumo ministerija.

15. A cégjegyzék adatbázisa védelem alatt álló adatbázis. Az adatbázisra vonatkozó sui generis jog az osztrák államot illeti meg. Az FBDV 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a cégjegyzékből való lekérdezés nem jogosít terjesztési cselekményre (tiltott újrahasznosítás). Ez az osztrák államnak mint az adatbázis előállítójának van fenntartva, összhangban a 96/9 irányelv álültetése érdekében elfogadott, releváns szerzői jogi előírásokkal.(8)

15. Įmonių registro duomenų bazė yra saugoma duomenų bazė. Duomenų bazės sui generis teisė priklauso Austrijos valstybei. Pagal FBDV 4 straipsnio 2 dalį leidimas tikrinti informaciją įmonių registre nesuteikia teisės atlikti platinimo veiksmų („draudžiamas pakartotinis naudojimas). Ši teisė priklauso Austrijos valstybei kaip duomenų bazės sudarytojai pagal atitinkamas autorių teisės nuostatas, priimtas siekiant perkelti Direktyvą 96/9 į nacionalinę teisę(8) .

B – A Compass‑Datenbank adatbázisa

B – „Compass‑Datenbank“ duomenų bazė

16. A Compass‑Datenbank GmBH (a továbbiakban: Compass‑Datenbank), illetve jogelődje 130 éve rendelkezik az osztrák állam által nyilvántartott átfogó céginformáció‑gyűjteménnyel. 1995 óta az interneten keresztül elérhető gazdasági adatbázist működtetnek, amely részben ezen információkon alapul.

16. Compass‑Datenbank GmBH (toliau – Compass‑Datenbank ) ir jos perimtos bendrovės jau daugiau kaip 130 metų naudoja Austrijos valstybės saugomus informacijos rinkinius, susijusius su verslu ir įmonėmis. Nuo 1995 m. jie ėmė eksploatuoti prekybos ir pramonės duomenų bazę, prieinamą internetu ir iš dalies paremtą šia informacija.

17. A Compass‑Datenbank adatbázisa számos olyan információt tartalmaz, amely a cégjegyzékben megjelenőkhöz képest kiegészítő jellegű. Információt tartalmaz a részesedésekről, telefon‑ és faxszámokról, e‑mail címekről, a felsorolt vállalkozások kereskedelmi területeiről, tevékenységük rövid leírásáról és a számlavezető bankokról. Információs szolgáltatásának működtetéséhez a Compass‑Datenbanknak naponta frissítenie kell a cégjegyzékbe bejegyzett adatokat, amelyet saját forrásból kiegészít.

17. Compass‑Datenbank duomenų bazėje yra įvairiausios informacijos, apimančios daugiau, nei pateikta įmonių registre. Ji apima informaciją apie akcijų dalis, telefono ir fakso numerius, elektroninio pašto adresus, į registrą įtrauktų įmonių prekybos sritis, taip pat trumpą jų veiklos aprašymą ir bankus, kuriuose laikomos sąskaitos. Norėdama teikti informavimo paslaugą, Compass‑Datenbank turi kasdien gauti naujausius įmonių registro duomenis ir juos papildyti atlikdama savo paiešką.

18. 2001 decemberéig a Compass‑Datenbank ezt az adatot az Osztrák Szövetségi Adatfeldolgozó Központtól kapta meg, az újrahasznosítás bármilyen korlátozása nélkül. A Compass‑Datenbank a Zentralblatt für Eintragungen in das Firmenbuch der Republik Österreich (az Osztrák Köztársaság központi cégközlönyének) kiadójaként kapta meg az információt. A Compass‑Datenbank ugyanezen adatokat felhasználta a saját gazdasági adatbázisához is.

18. Iki 2001 m. gruodžio mėn. Compass‑Datenbank šiuos duomenis gaudavo iš Austrijos federalinio kompiuterių centro ir nebuvo taikomi jokie jų pakartotinio naudojimo apribojimai. Compass‑Datenbank galėjo gauti informaciją kaip Zentralblatt für Eintragungen in das Firmenbuch der Republik Österreich (Austrijos Respublikos įmonių registro įrašų pagrindinis leidinys) leidybos įmonė. Compass‑Datenbank pakartotinai naudojo tuos pačius duomenis savo prekybos ir pramonės duomenų bazei.

C – A nemzeti bíróság előtti eljárás

C – Nacionalinė byla

19. 2001‑ben az osztrák állam eljárást indított a Handelsgericht Wien (bécsi kereskedelmi bíróság) előtt többek között a Compass‑Datenbank jogsértésének megszüntetését kérve, annak megtiltása révén, hogy a cégjegyzékből származó adatokat – különösen tárolás, többszörözés, vagy harmadik személyek részére történő közvetítés révén – felhasználja. Az Oberster Gerichtshof a 2002. április 9‑i végzésével részben helyt adott a biztosítási intézkedés iránti kérelemnek, és kötelezte a Compass‑Datenbankot, hogy a döntés jogerőre emelkedéséig hagyjon fel a cégjegyzék adatbázisának a saját gazdasági adatbázisa aktualizálása céljából történő használatával, és különösen a cégjegyzékből származó adatok annak érdekében történő tárolásával vagy egyéb módon történő többszörözésével, hogy ezeket harmadik személyek részére továbbítsa, hozzáférhetővé tegye, vagy ezekről tájékoztatást nyújtson, amennyiben a Compass‑Datenbank ezeket az adatokat nem megfelelő, az osztrák állam részére fizetett ésszerű díjazás ellenében kapta. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat nem szól arról, hogy az osztrák állam végül hozott‑e jogerős döntést ebben az eljárásban

19. 2001 m. Austrijos valstybė kreipėsi į Vienos komercinį teismą ( Handelsgericht Wien ), prašydama teismo, be kita ko, uždrausti Compass‑Datenbank naudoti įmonių registro duomenis, visų pirma juos saugant, atgaminant ar perduodant tretiesiems asmenims. 2002 m. balandžio 9 d. nutartimi Oberster Gerichtshof iš dalies patenkino šiuo tikslu pateiktą prašymą dėl laikinųjų apsaugos priemonių ir uždraudė Compass‑Datenbank , kol bus priimtas galutinis sprendimas, pakartotinai naudotis įmonių registru savo prekybos ir pramonės duomenų bazės informacijai atnaujinti ir visų pirma saugoti ar kitaip atgaminti įmonių registro duomenis, siekiant juos perduoti tretiesiems asmenims, padaryti juos prieinamus šiems asmenims arba teikti įmonių registro informaciją, jeigu Compass‑Datenbank šių duomenų negauna už teisingą Austrijos valstybei pervedamą atlygį. Nutartyje dėl prašymo priimti prejudicinį sprendimą nenurodyta, ar vėliau Austrijos teismai priėmė galutinį sprendimą toje byloje.

20. Mindazonáltal ennek ellenére a Compass‑Datenbank képviselője a tárgyaláson kifejtette, hogy továbbra is kapnak adatokat a cégjegyzékből, de díj ellenében, amelyet Ausztria túl alacsonynak tart.

20. Tačiau, nepaisant to, Compass‑Datenbank atstovas per posėdį paaiškino, kad jie ir toliau gauna įmonių registro duomenis, tačiau už atlygį, kurį Austrija laiko per mažu.

21. 2006. december 21‑én a Compass‑Datenbank különböző eljárásokat indított annak érdekében, hogy az osztrák állam a közigazgatási szervek birtokában lévő információk további felhasználásáról szóló szövetségi törvény ( Bundesgesetz über die Weiterverwendung von Informationen öffentlicher Stellen , a továbbiakban: IWG)(9) értelmében megfelelő díjazás ellenében bocsásson a Compass‑Datenbank rendelkezésére a cégjegyzékben elérhető bizonyos dokumentumokat. Pontosabban a Compass‑Datenbank az előző napon nyilvántartásba vett vagy törölt jogalanyokra vonatkozó frissített adatokat tartalmazó cégjegyzék dokumentumaihoz cégkivonat formájában kért hozzáférést, valamint kérte a történeti adatokat tartalmazó cégkivonatokat is.

21. 2006 m. gruodžio 21 d. Compass‑Datenbank pradėjo kitą procesą, kuriame prašė įpareigoti Austrijos valstybę, laikantis Federalinio įstatymo dėl viešosios valdžios institucijų turimos informacijos pakartotinio naudojimo ( Bundesgesetz über die Weiterverwendung von Informationen öffentlicher Stellen , toliau − IWG)(9) leisti Compass‑Datenbank už atitinkamą mokestį naudoti tam tikrus įmonių registre prieinamus dokumentus. Kalbant konkrečiau, Compass‑Datenbank paprašė prieigos prie dokumentų, pateikiamų kaip išrašai iš įmonių registro, kuriuose nurodomi atnaujinti duomenys apie juose užregistruotus teisės subjektus arba apie dieną prieš tai išregistruotus subjektus, taip pat įmonių registro išrašai, kuriuose pateikiami istoriniai duomenys.

22. Ezen eljárás során megállapítást nyert, hogy a Compass‑Datenbank nem származtathat jogosultságokat az IWG‑ből. Az eljáró bíróság ugyanakkor megállapította, hogy előfordulhatnak a versenyjogon alapuló olyan érvek, amelyekre a cég hivatkozhat. A különböző osztrák bíróságok előtt folyamatban lévő eljárások egyes fázisait követően az ügy az Oberster Gerichtshof elé került, amely úgy találta, hogy a következő három kérdést előzetes döntéshozatal céljából a Bíróság elé kell terjeszteni:

22. Nagrinėjant minėtą bylą nustatyta, kad Compass‑Datenbank negali pagal IWG reikalauti jokių teisių. Tačiau nustatyta, kad gali būti konkurencijos teise grindžiamų argumentų, kuriais ši įmonė galėtų remtis. Po įvairių stadijų Austrijos teismuose byla pasiekė Oberster Gerichtshof , kuris nusprendė, kad Teisingumo Teismui būtina pateikti tokius tris prejudicinius klausimus:

„1. Úgy kell‑e értelmezni az EUMSZ 102. cikket, hogy valamely hatóság vállalkozási tevékenységet folytat, ha a vállalkozások által törvényi bejelentési kötelezettség alapján bejelentett adatokat egy adatbázisban (cégjegyzékben) tárolja, és térítés ellenében betekintést biztosít és/vagy nyomtatott kivonatot készít, az ezt meghaladó felhasználási cselekményeket azonban tiltja?

„1. Ar SESV 102 straipsnį reikia aiškinti taip, kad valdžios institucija veikia kaip įmonė, kai ji duomenų bazėje (įmonių registre) kaupia duomenis, kuriuos įmonės pateikia remdamosi įstatyme nustatyta pareiga registruotis, ir už atlygį leidžia su jais susipažinti ir (arba) gauti jų išrašus, bet draudžia kitaip juos naudoti?

Az 1. kérdésre adandó nemleges válasz esetén:

Jeigu į 1 klausimą būtų atsakyta neigiamai:

2. Vállalkozási tevékenységről van‑e szó, ha a hatóság sui generis oltalmi jogára való hivatkozással adatbázis előállítójaként tiltja a betekintés biztosításán és a nyomtatott kivonatok készítésén túlmenő felhasználást?

2. Ar valdžios institucija veikia kaip įmonė, kai remdamasi savo kaip duomenų bazės sudarytojos [autorės] sui generis apsaugos teise ji draudžia kitaip naudoti duomenis nei su jais susipažįstant ar gaunant jų išrašus?

Az 1. vagy a 2. kérdésre adandó igenlő válasz esetén:

Jeigu į 1 arba 2 klausimą būtų atsakyta teigiamai:

3. Úgy kell‑e értelmezni az EUMSZ 102. cikket, hogy a C‑241/91. P. sz. és C‑242/91. P. sz., RTE és ITP kontra Bizottság egyesített ügyekben hozott ítéletben és a C‑418/01. sz. IMS Health ügyben hozott ítéletben(10) foglalt elveket (»essential facilities doktrína«) akkor is alkalmazni kell, ha nincs »nagykereskedelmi piac«, mivel a védett adatokat közhatalmi tevékenység keretében gyűjtik, és egy adatbázisban (cégjegyzékben) tárolják?”

3. Ar SESV 102 straipsnį reikia aiškinti taip, kad sprendimuose RTE ir ITP (Magill) ir I.M.S. Health (10) (C‑418/01) („esminių išteklių doktrina“) nustatyti principai taikomi ir tuomet, kai nėra „aukštutinės rinkos“, nes apsaugotieji duomenys renkami ir saugomi duomenų bazėje (įmonių registre) vykdant valstybinės valdžios funkcijas?“

23. A Compass‑Datenbank, az osztrák kormány, Írország, a holland kormány, a lengyel kormány, a portugál kormány és az Európai Bizottság nyújtott be írásbeli észrevételeket. A 2012. február 2‑i tárgyaláson a Compass‑Datenbank, az osztrák kormány, Írország és az Európai Bizottság vett részt.

23. Compass‑Datenbank , Austrijos vyriausybė, Airija, Nyderlandų vyriausybė, Lenkijos vyriausybė, Portugalijos vyriausybė ir Europos Komisija pateikė rašytines pastabas. Compass‑Datenbank , Austrijos vyriausybė, Airija ir Europos Komisija dalyvavo 2012 m. vasario 2 d. posėdyje.

IV – Elemzés

IV – Analizė

A – Előzetes észrevételek

A – Pirminės pastabos

1. Az elszámolóhelyek szerepe

1. Apskaitos įstaigų vaidmuo

24. A felek észrevételei alapján úgy tűnik, hogy előzetes kérdésként az elszámolóhelyek szerepét kell elemezni, különösen a tekintetben, hogy azok hogyan érintik annak értékelését, hogy az osztrák állam gazdasági tevékenységet folytat‑e.

24. Iš šalių pastabų matyti, kad pirmiausia reikia išanalizuoti apskaitos įstaigų vaidmenį, visų pirma atsižvelgiant į tai, kokios tai turi įtakos vertinimui, ar Austrijos valstybė vykdo ūkinę veiklą.

25. Amint a fenti 14. pontban kifejtettem, 1999‑ben létrehozták a cégjegyzékhez az elszámolóhelyeken keresztüli hozzáférés rendszerét. Ezek az elszámolóhelyek díj ellenében online hozzáférést biztosítanak a cégjegyzékhez. Ausztria képviselője a tárgyaláson kifejtette, hogy jelenleg a szolgáltatás és a teljesítmény minőségi követelményeinek megfelelő bármely vállalkozás lehet elszámolóhely. Jelenleg tíz elszámolóhely vesz részt ebben a feladatban, egyikük ugyanazon cégcsoport tagja, amelyhez a Compass-Datenbank is tartozik.(11)

25. Kaip paaiškinta šios išvados 14 punkte, 1999 m. prieiga prie įmonių registro buvo suteikta pasitelkus apskaitos įstaigas. Jos teikia prieigą prie įmonių registro internetu už užmokestį. Austrijos atstovas per posėdį paaiškino, kad šiuo metu bet kuri būtinuosius paslaugos ir veiklos rezultatų reikalavimus atitinkanti įmonė gali būti patvirtinta kaip apskaitos įstaiga. Šiuo metu šiai užduočiai vykdyti pasitelkta 10 apskaitos įstaigų, iš kurių viena priklauso tai pačiai įmonių grupei kaip ir Compass‑Datenbank (11) .

26. Az elszámolóhelyek az interneten keresztül létesítenek kapcsolatot a cégjegyzék és az ügyfél között. Az elszámolóhelyek számára tilos a cégjegyzék adatainak további felhasználása vagy a közvetített információk tartalmának vagy formájának megváltoztatása. Reklámmal sem bővíthetik a tartalmat. Az elszámolóhelyek ügyfelei számára is tilos az adatok olyan újrahasznosítása, amely sérti Ausztriának a cégjegyzéken fennálló sui generis jogát. Ez azt jelenti, hogy a sui generis jog alá tartozó ilyen újrahasznosítás tilalma abszolút jellegű, és azt Ausztria hátrányos megkülönböztetéstől mentesen érvényesíti.

26. Apskaitos įstaigos internetu sujungia vartotoją su įmonių registru. Joms draudžiama pakartotinai naudoti įmonių registro duomenis arba keisti perduotos informacijos turinį ar pateikimą. Joms taip pat draudžiama plėsti turinį pasitelkus reklamą. Apskaitos įstaigų klientams taip pat draudžiama pakartotinai naudoti duomenis pažeidžiant Austrijos sui generis teises, susijusias su įmonių registru. Tai reiškia, kad tokio pakartotinio naudojimo draudimas, kurį apima sui generis teisė, yra absoliutus ir Austrija juo remiasi nediskriminuojamai.

27. Emlékeztetni kell arra, hogy a nemzeti bíróság előtti kérelmében a Compass‑Datenbank azt kéri, hogy megfelelő díjazás ellenében jogosulttá váljon a cégjegyzékbe felvett friss adatok tömeges átvitelére, valamint az újrahasznosításra annak érdekében, hogy az adatokat belefoglalhassa a Compass‑Datenbank információs szolgáltatásába és terjeszthesse azokat.

27. Svarbu turėti omenyje tai, kad nacionaliniuose teismuose Compass‑Datenbank reikalauja iš Austrijos valstybės teisės už pagrįstą atlygį masiškai perduoti į įmonių registrą įtrauktus naujus duomenis ir kartu suteikti teisę juos pakartotinai naudoti, siekiant įtraukti juos į Compass‑Datenbank informacinę paslaugą ir platinti.

28. E kérelemnek az a célja, hogy lehetővé tegye a Compass‑Datenbank számára az elszámolóhelyeken keresztül már így is mindenki számára elérhető adatokra épülő szolgáltatás nyújtását. Ahogyan a Compass‑Datenbank a tárgyaláson kifejtette, többet szeretne kínálni az elszámolóhelyek által nyújtott információk puszta másolatánál. Más anyagokkal kiegészítve többletértéket kíván adni ezen információkhoz. Ezen túlmenően az üzleti modellje azt követeli, hogy az elszámolóhelyeken keresztül fizetendő, törvényben meghatározott díjnál alacsonyabb díjért férjen hozzá a friss és naprakész adatokhoz. Erre irányul a Compass‑Datenbank által indított nemzeti eljárás, amelyben javaslatot tett egy olyan meghatározott díjra, amelyet az osztrák állam részére fizetendő, megfelelő díjazásnak tart.

28. Tokių reikalavimų tikslas – kad Compass‑Datenbank galėtų teikti paslaugą, paremtą duomenimis, jau prieinamais visiems per apskaitos įstaigas. Kaip per posėdį pažymėjo Compass‑Datenbank , ji nori teikti ne tik apskaitos įstaigų pateiktos informacijos kopiją. Ji nori suteikti šiai informacijai daugiau vertės, papildydama ją kita medžiaga. Be to, pagal jos taikomą verslo modelį Compass‑Datenbank būtina gauti naujausius duomenis už mažesnę kainą, nei per apskaitos įstaigas mokamas įstatymo nustatytas mokestis. Būtent to siekiama nacionaliniame teisme iškelta byla, pradėta Compass‑Datenbank , kuri pasiūlė tam tikrą mokestį, kurį ji laiko tinkamu Austrijos valstybei mokėtinu atlygiu.

29. Az elszámolóhelyek szerepének egyértelmű értelmezése két okból fontos. Először, annak meghatározása során, hogy valamely hatóság az uniós versenyjog értelmében „vállalkozási” tevékenységet folytat‑e, meg kell vizsgálni az érintett hatóság egyes különálló tevékenységeit. A hatóság annyiban minősül „vállalkozásnak”, amennyiben e tevékenységei „gazdasági” jellegűek.(12) Ezért az osztrák állam, és nem az elszámolóhelyek tevékenységei relevánsak annak meghatározása során, hogy milyen mértékben alkalmazandó az EUMSZ 102. cikk a szóban forgó jogvitára.

29. Aiškų apskaitos įstaigų vaidmenį svarbu suvokti dėl dviejų priežasčių. Pirma, nustatant, ar pagal ES konkurencijos teisę viešosios valdžios institucija veikia kaip „įmonė“, reikia išanalizuoti atitinkamos viešosios valdžios institucijos individualiai vykdomą veiklą. Institucija bus laikoma „įmone“ tiek, kiek ši veikla yra „ekonominio“ pobūdžio(12) . Taigi Austrijos valstybės, o ne apskaitos įstaigų, veikla turi reikšmę nustatant, kiek nagrinėjamam ginčui yra taikomas SESV 102 straipsnis.

30. A megkülönböztetés azért is fontos, mert annak meghatározása érdekében, hogy valamely vállalkozás visszaél‑e az erőfölényével azáltal, hogy megtagadja valamely termék vagy szolgáltatás nyújtását, először meg kell határozni azt a piacot, amelyen az érintett vállalkozás erőfölénnyel rendelkezik. Ez az elemzés ezért inkább az osztrák államra irányul, nem pedig az elszámolóhelyekre.

30. Minėtas atskyrimas svarbus dar ir todėl, kad, siekiant nustatyti, ar įmonė piktnaudžiauja dominuojančia padėtimi, kai atsisako tiekti prekę ar teikti paslaugą, pirmiausia reikia nustatyti rinką, kurioje atitinkama įmonė užima dominuojančią padėtį. Todėl ši analizė labiau skirta Austrijos valstybei, o ne apskaitos įstaigoms.

31. Álláspontom szerint a megállapodások helyes elemzése a következő. Ausztria közszolgáltatási koncessziót biztosít az elszámolóhelyek részére. Ezen következtetésre annak alapján jutottam, hogy az elszámolóhelyek az Igazságügyi Minisztérium felülvizsgálata mellett bizonyos korlátozott szabadsággal rendelkeznek a cégjegyzék online elérhetősége árának (a törvényben meghatározott díjat kiegészítő díj) meghatározása során, és ezt a díjat harmadik felektől kapják, nem pedig a szerződést odaítélő, szerződéskötő hatóságtól.(13) A cégjegyzék online elérhetőségéhez kapcsolódó kereskedelmi kockázatokat az elszámolóhelyek viselik, amely ugyancsak arra enged következtetni, hogy Ausztria csupán koncessziót nyújtott az elszámolóhelyeknek.(14)

31. Mano nuomone, teisinga analizė yra tokia. Austrija suteikia apskaitos įstaigoms viešosios paslaugos koncesijas. Padariau šią išvadą, nes apskaitos įstaigos, prižiūrint Teisingumo ministerijai, turi tam tikrą ribotą laisvę nustatyti prieigos prie įmonių registro internetu kainą (šis atlygis yra papildomas prie įstatymo nustatyto teismo mokesčio) ir šį atlygį jos gauna iš trečiųjų asmenų, o ne iš perkančiosios organizacijos, sudariusios su jomis sutartis(13) . Komercinė rizika, susijusi su internetine prieiga prie įmonių registro, tenka apskaitos įstaigoms, o tai irgi leidžia manyti, kad Austrija tiesiog yra suteikusi šioms įstaigoms koncesiją(14) .

32. Míg az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében a tagállam által a szolgáltatási koncesszió útján adható kizárólagos engedély kiadásának megtagadására alkalmazni kell az EU‑Szerződés és az EUM–Szerződés alapvető szabályait, így többek között az EUMSZ 56. cikket, valamint különösen az egyenlő bánásmód elvét és az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmát, valamint az azokból eredő átláthatósági kötelezettséget,(15) a tagállamok kötelezettségei ezen nem mennek túl. A szolgáltatási koncessziós szerződéseket egyetlen, a közbeszerzések területén elfogadott irányelv sem szabályozza.(16)

32. Nors nustatyta, kad valstybės narės atsisakymui pagal paslaugų koncesiją suteikti išimtinę licenciją taikomos pagrindinės ES sutarties ir SESV taisyklės apskritai, įskaitant SESV 56 straipsnį ir visų pirma vienodo požiūrio bei nediskriminavimo dėl pilietybės principus ir iš to kylančią skaidrumo pareigą(15), valstybėms narėms nustatyti įpareigojimai neapima nieko daugiau. Viešųjų paslaugų koncesijos sutartims netaikoma nė viena iš viešųjų pirkimų direktyvų(16) .

33. Mellékesen megjegyzem, hogy felmerülhet az a kérdés, hogy a törvényben meghatározott díjak és/vagy az elszámolóhelyek által alkalmazott kiegészítő díj meghaladják‑e a 68/151 irányelv 3. cikkének (3) bekezdésében hivatkozott, az okiratok egészének vagy azok kivonatának másolatáért megengedett „eljárási költséget”. Mindazonáltal az, hogy Ausztria a 68/151 irányelvvel összeegyeztethetetlenül jár el, nem lényeges azon kérdés tekintetében, hogy Ausztria vállalkozási tevékenységet folytat‑e akkor,(17) amikor megtagadja az adatokhoz való tömeges hozzáférést és azok újrahasznosítását.

33. Be kita ko, norėčiau pažymėti, kad gali kilti klausimas dėl to, ar apskaitos įstaigų taikomi įstatymo nustatyti teismo mokesčiai ir (arba) papildomas atlygis viršija leistinas dokumentų kopijų ar duomenų gavimo „administracines išlaidas“, nurodytas Direktyvos 68/151 3 straipsnio 3 dalyje. Tačiau tai, ar Austrija pažeidžia Direktyvą 68/151, neturi reikšmės klausimui, ar Austrijos valstybė, neleisdama prieigos prie visų duomenų ir jų pakartotinio naudojimo, veikia kaip įmonė(17) .

34. Mindezeken túlmenően, bár az elszámolóhelyek tevékenységét tisztán gazdasági jellegűnek kell tekinteni, ez szintén nem lényeges azon kérdés tekintetében, hogy Ausztria visszaélésszerűen járt‑e el akkor, amikor megtagadta a Compass‑Datenbank tömeges hozzáférési jogának biztosítását vagy a cégjegyzékadatok újrahasznosításának engedélyezését. Ez azért van így, mert az elszámolóhelyek a Compass‑Datenbank tervezett kereskedésének piacától elkülönült és ahhoz nem kapcsolódó piacon tevékenykednek. Az előbbiek a cégjegyzékhez való online hozzáférés piacán tevékenykednek. Más szóval egyszerűen elektronikus utat és decentralizált ügyfélfelületet biztosítanak az osztrák állam által nyilvántartott információkhoz.

34. Be to, nors apskaitos įstaigų veiklą reikia akivaizdžiai laikyti ūkine veikla, šis dalykas taip pat neturi reikšmės klausimui, ar Austrija piktnaudžiavo, kai atsisakė Compass‑Datenbank išduoti prieigos prie visų duomenų licenciją arba leisti pakartotinai naudoti įmonių registro duomenis. Taip yra todėl, kad apskaitos įstaigos veikia atskiroje rinkoje, nesusijusioje su rinka, kurioje nori prekiauti Compass‑Datenbank . Apskaitos įstaigos veikia internetinės prieigos prie įmonių registro rinkoje. Kitaip tariant, jos tiesiog suteikia elektroninę prieigą ir decentralizuotą naudotojo sąsają su Austrijos valstybės turima informacija.

35. A Compass‑Datenbank nincs kizárva erről a piacról, hátrányos megkülönböztetéstől mentesen hozzáférhet ahhoz. Ahogyan már említettem, a csoportján belüli egyik vállalkozás valójában egy, az ezen a piacon tevékenykedő elszámolóhely. A Compass‑Datenbank nem az elszámolóhelyek információinak újrahasznosításához kér jogosultságot, amelyeket azonos módon kizártak az újrahasznosításból, hanem eltérő hozzáférést kér ezekhez az adatokhoz. A Compass‑Datenbank azt kifogásolja, hogy Ausztria visszaélést követett el, amikor az ezen adatokkal való kereskedés piacán megakadályozta a megjelenést vagy fennmaradást.

35. Compass‑Datenbank nekliudoma patekti į šią rinką ir jos patekimo į šią rinką sąlygos yra nediskriminacinės. Kaip jau minėjau, viena iš jos grupės įmonių iš tikrųjų yra šioje rinkoje veikianti apskaitos įstaiga. Compass‑Datenbank nesiekia teisės pakartotinai naudoti apskaitos įstaigų informaciją, kurią joms irgi draudžiama pakartotinai naudoti, tačiau nori alternatyvios prieigos prie šių duomenų. Compass‑Datenbank kaltina Austriją piktnaudžiavimu neleidžiant atsirasti arba toliau veikti šių duomenų komercinio panaudojimo rinkai.

2. Az irányelvek jelentősége

2. Direktyvų reikšmė

36. További elemzést igénylő előzetes kérdés merült fel az osztrák kormány és a holland kormány írásbeli észrevételei alapján. E kérdés arra irányul, hogy a 68/151 irányelv és a 2003/98 irányelv által Ausztriára rótt kötelezettségek befolyásolják‑e, és ha igen, hogyan, annak meghatározását, hogy gazdasági tevékenységet folytat‑e abban az értelemben, amely az EUMSZ 102. cikk alkalmazhatósága szempontjából releváns.

36. Dar vienas pradinis klausimas, kurį reikia išnagrinėti, kilo remiantis Austrijos vyriausybės ir Nyderlandų vyriausybės rašytinėmis pastabomis. Jis susijęs su tuo, kokį poveikį direktyvomis 68/151 ir 2003/98 Austrijai nustatyti įpareigojimai turi (jeigu apskritai turi) siekiant nustatyti, ar ji vykdo ūkinę veiklą ta prasme, kuri yra svarbi, kad būtų galima taikyti SESV 102 straipsnį.

37. Kétségtelen, hogy amennyiben közvetlen ellentét áll fenn egy irányelv és az EU‑Szerződés bármely elsődleges rendelkezése között, beleértve az EUMSZ 102. cikket is, akkor ez utóbbi bír elsőbbséggel. Mindazonáltal az Unióban, csakúgy, mint az alkotmányosság elvein és a jogállamiságon alapuló bármely közösségben, a jogalkotás feladata az alkotmányban, illetve az Unió esetében a Szerződésekben szereplő elvontabb és általánosabb szabályok és elvek figyelembevétele és mérlegelése.(18)

37. Neabejotina, kad esant tiesioginei prieštarai tarp direktyvos ir ESS ar SESV bet kurios pirminės nuostatos, įskaitant SESV 102 straipsnį, taikoma pirminės teisės nuostata. Tačiau Europos Sąjungoje, kaip ir bet kurioje konstitucionalizmo ir teisės viršenybės principais grindžiamoje santvarkoje, teisės aktų leidėjo užduotis yra apsvarstyti ir įvertinti konstitucijoje, o Europos Sąjungos atveju – Sutartyse įtvirtintas bendrąsias normas ir principus(18) .

38. Különösen a holland kormány által az írásbeli észrevételeiben alkalmazott megközelítéssel összhangban, az irányelvek léte és tartalma ugyanolyan fontossággal bír, mint a nemzeti jogi előírások, annak meghatározása során, hogy valamely tagállam az EUMSZ 102. cikk hatálya alatt álló gazdasági tevékenységet folytat‑e, ellentétben az annak hatályán kívül eső közhatalmi tevékenység gyakorlásával. A hatóság gazdasági tevékenységének megállapítására irányuló teszt annak természetére, tárgyára és a rá vonatkozó szabályokra irányuló megfontolásokat tartalmaz.(19) Ez magában foglal minden releváns irányelvet, ahogyan ezt a T‑155/04. sz., Selex Sistemi Integrati kontra Bizottság ügyben hozott ítélet(20) mutatja, amelyben egy irányelv volt döntő jelentőségű az Eurocontrol tevékenysége gazdasági vagy közhatalmi jellegének értékelése során.

38. Laikantis visų pirma Nyderlandų vyriausybės rašytinėse pastabose išdėstyto požiūrio, direktyvų buvimas ir turinys yra tokie pat svarbūs kaip nacionalinės teisės aktų nuostatos nustatant, ar valstybė narė vykdo SESV 102 straipsnyje reglamentuojamą ūkinę veiklą, kitaip nei tuo atveju, kai šis straipsnis netaikomas, jeigu vykdomi viešosios valdžios įgaliojimai. Norint nustatyti, ar viešosios valdžios institucija vykdo ūkinę veiklą, reikia atsižvelgti į šios veiklos pobūdį, tikslą ir jai taikomas taisykles (19) . Tai apima visas taikytinas direktyvas, kaip matyti iš Sprendimo Selex Sistemi Integrati prieš Komisiją (20), kuriame direktyva buvo svarbi vertinant, ar Eurokontrolės veikla yra ūkinio, ar viešojo pobūdžio.

39. Következésképpen ahelyett, hogy a normák hierarchiája alapján félretennénk az irányelveket, álláspontom szerint azok fontos részét képezik a Bíróságtól várt értékelésnek. A 68/151 irányelv és a 2003/98 irányelv a 96/9 irányelvvel együtt olyan előírásokat tartalmaz, amelyek relevánsak annak meghatározása során, hogy Ausztria gazdasági tevékenységet folytat vagy közhatalmi jogköröket gyakorol‑e akkor, amikor megtiltja a cégjegyzék újrahasznosítását és megtagadja a tömeges hozzáférés engedélyezését.

39. Todėl užuot išskyręs direktyvas į vieną grupę pagal normų hierarchiją, manau, kad jos yra svarbi vertinimo, kurį Teisingumo Teismo prašoma atlikti, dalis. Abejose direktyvose 68/151 ir 2003/98, kaip ir Direktyvoje 96/9, įtvirtintos nuostatos, reikšmingos nustatant, ar uždrausdama pakartotinį įmonių registro duomenų naudojimą ir atsisakydama išduoti prieigos prie visų duomenų licenciją Austrija vykdo ūkinę veiklą, ar viešosios valdžios įgaliojimus.

B – Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első és második kérdés

B – Pirmasis ir antrasis prejudiciniai klausimai

1. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések hatálya

1. Pateiktų prejudicinių klausimų apimtis

40. A Bíróságtól annak megállapítását kérik, hogy az ügy körülményei között Ausztria az EUMSZ 102. cikk alkalmazásában „vállalkozásnak” minősül‑e, másodlagosan pedig azt, hogy a jogvita megoldásában nagykereskedelmi piac hiányában releváns‑e az „essential facilities” doktrína.

40. Teisingumo Teismo prašoma nustatyti, ar bylos aplinkybėmis Austrija yra „įmonė“, kaip tai suprantama pagal SESV 102 straipsnį, ir, antra, ar „esminių išteklių“ doktrina yra reikšminga ginčui išspręsti tariant, kad nėra aukštutinės rinkos.

41. Ezek alapján véleményem szerint a Bíróság előtt álló feladat arra korlátozódik, hogy iránymutatást nyújtson a nemzeti bíróságnak a tekintetben, hogy Ausztria közhatalmi jogköröket vagy előjogokat gyakorol‑e a gazdasági tevékenység kizárásával,(21) vagy ezzel ellentétben, a szóban forgó tevékenységek legalább egyike olyan gazdasági tevékenység, amely Ausztria közhatalmi tevékenységeitől elkülöníthető.(22) Ez utóbbi esetben iránymutatást kérnek a Bíróságtól az erőfölénnyel való visszaélésről szóló törvény részleteiről, amennyiben az a rendelkezésre bocsátás megtagadása formájában valósul meg,(23) pontosabban azokról a körülményekről, amelyek fennállása esetén a sui generis joggal védett anyagok adatbázishoz felhasználásának tilalma az EUMSZ 102. cikk alá tartozik.

41. Atsižvelgdamas į tai, manau, kad Teisingumo Teismo užduotis tėra išaiškinti prašymą priimti prejudicinį sprendimą pateikusiam teismui, ar Austrija įgyvendina viešosios valdžios įgaliojimus arba prerogatyvas ir nevykdo ūkinės veiklos(21), o gal yra atvirkščiai ir bent viena iš nagrinėjamų veiklos rūšių yra ūkinė veikla, kurią galima atskirti nuo Austrijos viešosios veiklos(22) . Jeigu yra taip, kaip pastaruoju atveju, Teisingumo Teismo prašoma išaiškinti teisės, reglamentuojančios piktnaudžiavimą dominuojančia padėtimi atsisakymo tiekti forma, parametrus(23), o konkrečiau kalbant, aplinkybes, kuriomis atsisakymui išduoti licenciją medžiagai, saugomai sui generis teisės į duomenų bazę, taikomas SESV 102 straipsnis.

42. E pontok közül az első kettőt az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első két kérdés összevonásával vizsgálom. A felhasználás engedélyezésének megtagadására irányuló harmadik ponttal az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdés külön vizsgálata során foglalkozom.

42. Pirmuosius du aspektus išnagrinėsiu analizuodamas pirmąjį ir antrąjį prejudicinius klausimus kartu. Paskutinįjį aspektą, susijusį su atsisakymu išduoti licenciją, aptarsiu atskirai, svarstydamas trečiąjį prejudicinį klausimą.

43. Ahogyan azt a lengyel kormány kiemelte, e kérdések tekintetében a Bíróságnak három sajátos tevékenységet kell megvizsgálnia az olyan körülményekre vonatkozó ítélkezési gyakorlata fényében, amikor valamely hatóság vállalkozásként működik, azaz vonatkoznak rá az erőfölénnyel való visszaélést tiltó, az EUMSZ 102. cikk szerinti uniós szabályok. Ezen tevékenységek a következők:

43. Kaip pažymėjo Lenkijos vyriausybė, dėl šių klausimų Teisingumo Teismui reikia apsvarstyti tris konkrečias veiklos rūšis, atsižvelgiant į savo praktiką dėl aplinkybių, kurioms esant viešosios valdžios institucija veikia kaip įmonė, todėl jai tampa privalomos ES taisyklės, kuriomis pagal SESV 102 straipsnį draudžiama piktnaudžiauti dominuojančia padėtimi. Šie veiksmai yra tokie:

i. a törvényi bejelentési kötelezettség alapján a vállalkozások által bejelentett információk adatbázisban (cégjegyzékben) való tárolása;

i) įmonių pagal įstatyme nustatytus duomenų teikimo įpareigojimus pateiktos informacijos saugojimas duomenų bazėje (įmonių registre);

ii. térítés ellenében a cégjegyzékbe való betekintés biztosítása és/vagy abból nyomtatott kivonat készítése; és

ii) leidimas už užmokestį tikrinti įmonių registro duomenis ir (arba) gauti jo išrašus ir

iii. a cégjegyzékben található információ újrahasznosításának megtiltása.

iii) draudimas pakartotinai naudoti įmonių registre esančią informaciją.

44. E kérdések elemzése előtt fontos megjegyezni, hogy a releváns osztrák jogszabályok korlátozó politikát mutatnak a tekintetben, hogy harmadik feleknek van‑e lehetőségük arra, hogy a cégjegyzék adatainak feldolgozása útján céginformációs szolgáltatásokat nyújtsanak. Más tagállamok, mint például Írország, liberálisabb megközelítést fogadtak el, és engedélyezik például az ilyen adatokhoz való tömeges hozzáférést és azok kereskedelmi célú további felhasználását. E különböző megközelítések szempontjaitól függetlenül az uniós jog kizárólag olyan körülmények között korlátozza valamely tagállam választott politikáit, amikor az vállalkozási tevékenységet végez.

44. Prieš nagrinėjant šiuos klausimus svarbu pažymėti, kad atitinkami Austrijos teisės aktai atspindi ribojamąją politiką, susijusią su trečiųjų asmenų galimybėmis teikti verslo informavimo paslaugas tvarkant įmonių registro duomenis. Kitos valstybės narės, pvz., Airija, taiko liberalesnį požiūrį ir išduoda licencijas, pagal kurias suteikiama teisė susipažinti su visais tokiais duomenimis ir leidžiama juos pakartotinai naudoti dėl komercinių tikslų. Nepaisant šių skirtingų požiūrių privalumų, ES teisėje valstybės narės politiniai sprendimai ribojami tik tokiomis aplinkybėmis, kai valstybė narė veikia kaip įmonė.

2. Az információ cégjegyzékben tárolása

2. Informacijos saugojimas įmonių registre

45. A közösségi versenyjogban a vállalkozás fogalma minden gazdasági tevékenységet folytató jogalanyra kiterjed, függetlenül azok jogállásától és finanszírozási módjától.(24) Ebbe a tagállamok is beletartoznak. Nincs jelentősége annak, hogy a tagállam közvetlenül az államigazgatás részét képező szerven keresztül jár el, vagy olyan szerven keresztül, amelynek különös vagy kizárólagos jogokat biztosít.(25) Sokkal inkább a szóban forgó közjogi vállalkozás vagy szerv által végzett tevékenység jellegét kell megvizsgálni.(26)

45. Konkurencijos teisėje įmonės sąvoka apima visus ūkinę veiklą vykdančius subjektus, neatsižvelgiant į jų teisinį statusą ir finansavimo būdą(24) . Ši sąvoka apima valstybes nares. Nesvarbu, kad valstybė narė veikia tiesiogiai per organizaciją, kuri yra valstybės administracinio aparato dalis, arba kaip organizacija, kuriai ji yra suteikusi specialiąsias ar išimtines teises(25) . Veikiau reikia apsvarstyti atitinkamos valstybės įmonės ar organizacijos vykdomos veiklos pobūdį(26) .

46. A közjogi jogalanyok csak akkor nem minősülnek vállalkozásnak, ha gazdasági tevékenység kizárása mellett gyakorolnak közhatalmi jogköröket vagy előjogokat.(27) A szóban forgó közigazgatási jogalany által végzett minden egyes tevékenységet külön kell megvizsgálni. Amennyiben e tevékenységek elkülöníthetőek, a közigazgatási jogalany annyiban minősül vállalkozásnak, amennyiben gazdasági tevékenységet végez.(28) Az ítélkezési gyakorlat értelmében a gazdasági tevékenység áruk vagy szolgáltatások piacon történő kínálásában áll.(29)

46. Viešieji subjektai negali būti laikomi įmone tik tuo atveju, jeigu įgyvendina viešosios valdžios įgaliojimus ar prerogatyvas ir nevykdo ūkinės veiklos(27) . Reikia atskirai apsvarstyti kiekvieną nagrinėjamo viešojo sektoriaus subjekto vykdomą veiklą. Jeigu šias veiklos rūšis galima atskirti, viešojo sektoriaus subjektas bus laikomas įmone tiek, kiek jis vykdo ūkinę veiklą(28) . Pagal teismų praktiką ūkinę veiklą sudaro bet koks prekių ir paslaugų siūlymas rinkoje(29) .

47. Kétségtelen, hogy természete, célja és a rá vonatkozó szabályok alapján a közhatalmi jogkörök gyakorlásához kapcsolódik a törvényi bejelentési kötelezettség alapján a vállalkozások által bejelentett információk adatbázisban, jelen esetben cégjegyzékben való tárolása.(30)

47. Neabejotina, kad įmonių pagal įstatymo nustatytus duomenų teikimo įpareigojimus pateiktos informacijos saugojimas duomenų bazėje, šiuo atveju – įmonių registre, dėl savo pobūdžio, tikslo ir jam taikomų taisyklių yra susijęs su viešosios valdžios įgaliojimų vykdymu(30) .

48. Az adatok törvényi bejelentési kötelezettség alapján cégjegyzékben való tárolása az általános jogbiztonság érdekében végzett tevékenység. Az FBG 2. cikkében hivatkozott jogalanyok kötelesek bejelenteni az FBG 3. cikke szerinti információkat annak érdekében, hogy eleget tegyenek a 4., 5., 6. és 7. cikk szerinti bejegyzési követelményeknek. Haladéktalanul be kell jelenteniük a bejegyzett információkban bekövetkezett bármilyen változást is (lásd az FBG 10. cikkét). Az osztrák állam igazgatási szankciókat alkalmazhat annak biztosítása érdekében, hogy a nyújtandó információt teljes egészében és időben közöljék (az FBG 24. cikke). Ez azért fontos, mert az általános szabályoktól eltérő kényszerítő jogok és jogkörök átruházása a közhatalmi jogkörök gyakorlásának elfogadott mutatója.(31)

48. Duomenų saugojimas įmonių registre, remiantis teisiniu įpareigojimu tai daryti, yra veikla, vykdoma dėl bendrojo teisinio saugumo intereso. FBG 2 straipsnyje nurodyti teisės subjektai privalo teikti FBG 3 straipsnyje nurodytą informaciją, kad įvykdytų 4, 5, 6 ir 7 straipsniuose nustatytus registracijos reikalavimus. Be to, jie privalo nedelsdami pranešti apie visus jau užregistruotos informacijos pasikeitimus (žr. FBG 10 straipsnį). Austrijos valstybė, siekdama užtikrinti, kad informacija, kurią būtina deklaruoti, būtų pateikta visa ir laiku, gali skirti administracines sankcijas (FBG 24 straipsnis). Tai yra svarbu, nes prievartos teisių ir įgaliojimų suteikimas nukrypstant nuo įprastos teisės yra bendrai pripažintas viešosios valdžios įgaliojimų vykdymo rodiklis(31) .

49. Mindezeken túlmenően ez a tevékenység közvetlenül kapcsolódik Ausztria 68/151 irányelvben, különösen annak 3. cikkében meghatározott kötelezettségeihez. Ennek értelmében a tagállamok központi nyilvántartást, kereskedelmi nyilvántartást vagy cégnyilvántartást vezetnek. A 3. cikk megköveteli továbbá a tagállamoktól azt, hogy az abban foglalt információkat elérhetővé tegyék, és azokhoz ésszerű hozzáférést biztosítsanak.

49. Be to, ši veikla tiesiogiai susijusi su Austrijos pareigomis pagal Direktyvą 68/151, visų pirma jos 3 straipsnį. Pagal jį valstybės narės įpareigojamos išlaikyti centrinį registrą, komercinį registrą arba įmonių registrą. Be to, 3 straipsnyje reikalaujama, kad valstybės narės užtikrintų jame esančios informacijos atskleidimą ir pagrįstą prieigą prie jos.

50. Meg kell jegyezni, hogy bár a magánfeleknek fizikailag lehetőségük van céginformációs adatokat létrehozni, gyűjteni és azokkal kereskedni, arra azonban nem képesek, hogy a hivatalos cégjegyzékben bejegyzett adatokra jellemző jogi státuszt biztosítsák azoknak; nevezetesen azt, hogy harmadik személyekkel szemben hivatkozni lehet rájuk.(32) Ezt a joghatást kizárólag különös jogszabályok hozhatják létre. A cégjegyzékhez hasonló közhitelű nyilvántartások kifejezett célja olyan információforrás létrehozása, amelyre a jogviszonyokban hivatkozni lehet, és ezáltal a piaci forgalomhoz szükséges jogbiztonság biztosítása.

50. Reikia pažymėti, kad nors privatūs asmenys turi fizinę galimybę kurti, rinkti ir komerciškai panaudoti verslo informacijos duomenis, jie negali jiems suteikti teisinio statuso, būdingo oficialiame įmonių registre registruojamiems duomenims; t. y. negali suteikti galimybės jais remtis prieš trečiuosius asmenis(32) . Šis teisinis poveikis gali atsirasti tik pagal specialiąsias teisės normas. Viešųjų registrų, kaip antai įmonių registras, aiškus tikslas yra sukurti informacijos šaltinį, kuriuo būtų galima remtis teisiniuose santykiuose ir taip suteikti mainams rinkoje būtiną teisinį saugumą.

3. A cégjegyzékbe való betekintés biztosítása

3. Leidimas tikrinti įmonių registro duomenis

51. E tevékenység is megkérdőjelezhetetlen módon közfeladatnak tekinthető. Egyértelmű, hogy a cégjegyzékhez hasonló közhitelű nyilvántartások csak akkor érhetik el lényeges céljukat, azaz a jogi szempontból megbízható információ átlátható elérhetőségével megteremtett jogbiztonságot, ha az adatok mindenki számára hozzáférhetőek.

51. Ši veikla taip pat neabejotinai yra viešoji funkcija. Akivaizdu, kad viešieji registrai, kaip antai įmonių registras, negali atitikti savo esminės paskirties, t. y. sukurti teisinį saugumą dėl skaidraus teisiškai patikimos informacijos prieinamumo, jeigu visiems asmenims nėra suteikiama prieiga prie jų.

52. Ahogyan azt a holland kormány kiemelte, a díjfelszámolás tényéből nem lehet arra következtetni, hogy valamely tevékenység gazdasági jellegű. Általánosan elfogadott, hogy az egyértelműen nem gazdasági jellegű tevékenységeket szolgáltatási díjhoz kötik. Ennek szembetűnő példája a bíróságok vagy a végrehajtók által kirótt díj. Nem teszi gazdasági jellegűvé a tevékenységet az a tény, hogy a közhatalmi tevékenység gazdaságilag nyereséges lehet a szóban forgó közjogi szervnek.

52. Kaip pažymėjo Nyderlandų vyriausybė, tai, kad taikomas mokestis, nereiškia, kad veikla yra ūkinė. Už akivaizdžiai neūkinio pobūdžio veiklą įprasta imti paslaugų mokestį. Aiškus to pavyzdys – teismų arba antstolių taikomi mokesčiai. Dėl aplinkybės, kad viešoji veikla gali būti ekonomiškai pelninga atitinkamam viešajam subjektui, ji netampa ekonominio pobūdžio.

53. A 68/151 irányelv 3. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy a cégjegyzékből kért másolat díja nem haladhatja meg az „eljárási költséget”. A Bizottság írásbeli észrevételei és a tárgyaláson azzal összhangban szóban előadott érvei szerint az osztrák állam a gazdasági érdekeit védelmezte azzal, hogy a cégjegyzékben szereplő adatok vonatkozásában a sui generis jogára hivatkozott.

53. Direktyvos 68/151 3 straipsnio 3 dalies trečioje pastraipoje numatyta, kad išrašo iš įmonių registro gavimo kaina negali viršyti „administracinių išlaidų“. Remiantis Komisijos rašytinėmis pastabomis ir jos per posėdį pateiktais žodiniais argumentais, Austrijos valstybė, remdamasi sui generis teise į įmonių registro duomenis, gina savo ekonominius interesus.

54. Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a törvényben meghatározott díj önmagában vagy az elszámolóhelyek által felszámolt díjjal együtt meghaladja azt a 68/151 irányelv 3. cikkének (3) bekezdése értelmében vett eljárási költséget, amely a cégjegyzékben szereplő dokumentumok vagy adatok másolatának rendelkezésre bocsátásakor felmerül. Ha lenne, akkor a nemzeti bíróságok előtt, vagy általánosabb szinten az EUMSZ 258. cikk szerinti kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárásban lehetne vizsgálni az Ausztria által alkalmazott díjrendszert.

54. Šiuo metu nėra įrodymų, kad vien įstatymo nustatytas teismo mokestis ar jis kartu su apskaitos įstaigų imamu atlygiu pagal Direktyvos 68/151 3 straipsnio 3 dalį viršytų įmonių registre esančių dokumentų ar duomenų išrašo pateikimo administracines išlaidas. Jeigu taip būtų, Austrijos taikomą kainų nustatymo sistemą būtų galima ginčyti nacionaliniuose teismuose arba bendruoju lygmeniu byloje dėl pažeidimo pagal SESV 258 straipsnį.

55. Még ha gazdasági tevékenységnek tekintenénk is a cégjegyzékbe való betekintés biztosítását és/vagy abból nyomtatott kivonat készítését, akkor sem lehetne elkülöníteni azt az adatgyűjtés funkciójától. Akkor lehet elválasztani a gazdasági és a közhatalmi tevékenységeket, ha a gazdasági tevékenység nem kapcsolódik szorosan a közhatalmi tevékenységhez, és közöttük csupán közvetett kapcsolat áll fenn.(33) Ahogyan azt Maduro főtanácsnok megállapította, a közhatalom gyakorlásának minden megnyilvánulása, amely a piac szabályozására és nem az azon való részvételre irányul, ki van zárva a versenyjog hatálya alól.(34) Különösen a 68/151 irányelv 3. cikkének szövegéből kitűnik, hogy a cégjegyzékek fenntartásához elválaszthatatlanul kötődik az ésszerű hozzáférés biztosítása.

55. Net jeigu leidimas tikrinti įmonių registro duomenis ir (arba) gauti jo išrašus būtų laikomas ūkine veikla, ji būtų neatskiriama nuo duomenų rinkimo funkcijų. Ūkinę ir viešąją veiklą būtų galima atskirti, jeigu ūkinė veikla nebūtų glaudžiai susijusi su viešąja veikla ir jų tarpusavio ryšys būtų tik netiesioginis(33) . Kaip pažymėjo generalinis advokatas P. Maduro, visiems atvejams, kurie yra susiję su viešosios valdžios vykdymu siekiant reguliuoti rinką, o ne joje dalyvauti, konkurencijos teisė netaikoma(34) . Kaip visų pirma matyti iš Direktyvos 68/151 3 straipsnio teksto, įmonių registro išlaikymas yra neatsiejamas nuo pagrįstos prieigos prie jo užtikrinimo.

56. Mindezeken túlmenően a Bizottság írásbeli észrevételeiben szereplő érvekkel ellentétben az adatokhoz való hozzáférésnek és az adatok gyűjtésének elválaszthatatlanságán nem változtat azon tény, hogy a szóban forgó adatok online nyilvános hozzáféréséhez útvonalat biztosító elszámolóhelyek nem rendelkeznek kényszerítő jogkörrel, valamint hogy ezen elszámolóhelyek között valamilyen formában korlátozott verseny áll fenn.(35) Az elszámolóhelyek ezen túlmenően állami ellenőrzés alatt állnak a felhasználókkal szemben kirótt díjak Igazságügyi Minisztérium általi felügyelete révén.(36)

56. Be to, priešingai Komisijos rašytinėse pastabose pateiktiems argumentams, dėl to, kad apskaitos įstaigos, suteikiančios galimybę viešai internetu gauti nagrinėjamus duomenis, neturi prievartos įgaliojimų, ir kad tarp šių įstaigų yra tam tikra ribota konkurencija(35), prieigos prie duomenų ir jų rinkimo neatsiejamumas netampa mažiau reikšmingas. Taip pat apskaitos įstaigas kontroliuoja valstybė, Teisingumo ministerijai prižiūrint mokesčius, kuriuos valstybė gali taikyti naudotojams(36) .

4. Az információ további felhasználásának tilalma

4. Draudimas pakartotinai naudoti informaciją

57. A Compass-Datenbank esete annyiban új, amennyiben Ausztriának az EUMSZ 102. cikk szerinti kötelezettségeknek való megfelelés érdekében történő cselekvésre vonatkozó kötelezettségén alapul, és nem a cselekvéstől való tartózkodásra vonatkozó kötelezettségén. Hasznos emlékeztetni azon kötelezettség korlátaira, miszerint a tagállamoknak az uniós versenyjog szerinti kötelezettségek teljesítése során tevékenyen kell eljárniuk. Míg a Szerződés céljai – beleértve a versenyjogi politikákat is – veszélyeztetésétől való tartózkodás általános kötelezettség,(37) addig a tagállamok aktív kötelezettségei korlátozottak.

57. Compass‑Datenbank atvejis yra naujas tuo aspektu, kad jis grindžiamas Austrijos pareiga veikti, o ne susilaikyti nuo veiksmų, siekiant įvykdyti įsipareigojimus pagal SESV 102 straipsnį. Šioje srityje naudinga priminti valstybių narių pareigos veikti aktyviai, siekiant laikytis įsipareigojimų pagal ES konkurencijos teisę, ribas. Nors yra bendra pareiga nedaryti nieko, kas pakenktų Sutarties tikslams, įskaitant konkurencijos politiką(37), valstybėms narėms tenkančios aktyvios pareigos yra ribotos.

58. A Bíróság a közelmúltban megismételte ezeket az elveket az AG2R Prévoyance ügyben hozott ítéletben,(38) amelyben emlékeztetett arra, hogy az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésével összefüggésben értelmezett EUMSZ 101. cikk kötelezi a tagállamokat arra, hogy ne hozzanak vagy ne tartsanak hatályban olyan – akár törvényi, akár pedig rendeleti – intézkedéseket, amelyek alkalmasak arra, hogy a vállalkozásokra vonatkozó versenyszabályok hatékonyságát gátolják.(39) Továbbá az EUMSZ 106. cikk (1) bekezdése értelmében a közvállalkozások és az olyan vállalkozások esetében, amelyeknek a tagállamok különleges vagy kizárólagos jogokat biztosítanak, a tagállamok – figyelemmel az EUMSZ 106. cikk (2) bekezdésére – nem hozhatnak és nem tarthatnak fenn a Szerződésekkel, különösen az EUMSZ 18. cikkben és az EUMSZ 101–EUMSZ 109. cikkben foglalt szabályokkal ellentétes intézkedéseket.(40)

58. Šie principai neseniai pakartoti Sprendime AG2R Prévoyance (38), kuriame Teisingumo Teismas priminė, kad pagal SESV 101 straipsnį, aiškinamą kartu su ES 4 straipsnio 3 dalimi, valstybės narės įpareigojamos nepriimti ir nepalikti galioti įstatymų ar kitų teisės aktų, kuriais gali būti panaikintas įmonėms taikomų konkurencijos taisyklių veiksmingumas(39) . Be to, pagal SESV 106 straipsnio 1 dalį valstybės įmonių ir įmonių, kurioms valstybės narės suteikia specialiąsias arba išimtines teises, atveju valstybės narės negali priimti ar palikti galioti jokių priemonių, prieštaraujančių Sutartyse esančioms taisyklėms, visų pirma SESV 18 straipsnyje, SESV 101 ir 109 straipsniuose nustatytoms taisyklėms, laikantis SESV 106 straipsnio 2 dalies(40) .

59. Ezen elvek egyike sincs segítségünkre a Compass‑Datenbank esetében. Az osztrák jog releváns előírásai nem gátolják az uniós versenyjogi szabályok hatékonyságát. Ezen ítélkezési gyakorlat alapján semmi nem kötelezi a tagállamot arra, hogy gazdasági szereplők részére adatot szolgáltasson, vagy más módon ösztönözze új piacok létrehozását olyan belső piaci intézkedések hiányában, amelyek célja a verseny megnyitása lenne a hagyományosan állami monopólium alapján működtetett területeken.(41)

59. Nė vienas iš minėtų principų nėra naudingas Compass‑Datenbank atvejui. Dėl atitinkamų Austrijos teisės nuostatų ES konkurencijos teisės taisyklės netampa neveiksmingos. Minėtoje teismo praktikoje nėra nieko, dėl ko valstybę narę būtų galima priversti suteikti ūkio subjektams duomenis ar kitaip padėti kurti naujas rinkas, nesant vidaus rinkos priemonių, skirtų konkurencijai atverti pramonės sektoriuose, kurie tradiciškai veikė kaip valstybės monopolijos(41) .

60. A szóban forgó ügy tényállása sem felel meg azoknak az ügyeknek, amelyekben különös vagy kizárólagos jogokat biztosítottak valamely vállalkozásnak. Ellenkezőleg, nem csupán a Compass‑Datenbankra, hanem mindenkire alkalmazandó az a tilalom, miszerint nem lehet újrahasznosítani és kereskedelmi forgalomba hozni a cégjegyzékben tárolt adatokat azon tevékenységen túlmenően, amellyel az elszámolóhelyek az adatbank online hozzáférésének lehetőségét biztosítják. Ugyanis az uniós jog jelenlegi állapota szerint „az adatbázis létrehozója fenntarthatja magának az adatbázisához való kizárólagos hozzáférés jogát, vagy az ahhoz való hozzáférést meghatározott személyek számára biztosíthatja […] vagy a hozzáférést külön feltételekhez, például anyagi feltételekhez kötheti”(42) . Ahogyan már említettem, a 2003/98 irányelv „nem teszi kötelezővé” a tagállamok számára „a dokumentumok további felhasználásának engedélyezését”(43) .

60. Be to, šios bylos aplinkybės neatitinka aplinkybių, kuriomis įmonei suteiktos specialiosios ar išimtinės teisės. Atvirkščiai, draudimas pakartotinai ir dėl komercinių tikslų naudoti įmonių registre saugomus duomenis, išskyrus apskaitos įstaigų vykdomą veiklą teikiant internetinės prieigos prie duomenų bazės galimybę, taikomas visiems, o ne tik Compass‑Datenbank . Iš tikrųjų pagal dabartinę ES teisę „duomenų bazės sudarytojas gali pasilikti išimtinę prieigą prie savo duomenų bazės arba suteikti prieigą konkretiems asmenims < ... > ar, be to, šią prieigą susieti su tam tikromis, pavyzdžiui, finansinio pobūdžio sąlygomis“(42) . Kaip jau minėjau, Direktyvoje 2003/98 valstybėms narėms „nenustatyta pareiga leisti pakartotinį dokumentų naudojimą“(43) .

61. Az osztrák, a holland és a portugál kormány egyaránt hivatkozik az adatbázisok jogi védelméről szóló 96/9 irányelv 7. cikkére és az ezen adatbázis védelmére irányuló sui generis jogra.(44) Álláspontom szerint ugyanakkor mindez nagyrészt irreleváns annak meghatározása során, hogy az adatok további felhasználásának megtiltása az EUMSZ 102. cikk értelmében közhatalmi vagy gazdasági tevékenység‑e. Egyértelműnek tűnik, hogy a hatóságok közfeladataik védelme érdekében hivatkozhatnak magánjogi jogosultságaikra, így például ingatlantulajdonosként megtilthatják a katonai létesítményeken való átjárást. A sui generis jog azonban az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdés összefüggésében kerül szóba, annak meghatározása során, hogy a szellemi tulajdon jogosultja kötelezhető‑e, és mikor, engedély kiadására.

61. Austrijos, Nyderlandų ir Portugalijos vyriausybės taip pat remiasi Direktyvos 96/9 dėl duomenų bazių teisinės apsaugos 7 straipsniu ir sui generis teise į šios duomenų bazės apsaugą(44) . Tačiau manau, kad tai beveik neturi reikšmės nustatant, ar pagal SESV 102 straipsnį draudimas pakartotinai naudoti duomenis yra viešoji, ar ūkinė veikla. Atrodo aišku, jog viešieji subjektai gali remtis iš privatinės teisės atsirandančiomis teisėmis tam, kad apsaugotų savo viešuosius uždavinius, pvz., kaip žemės savininkai uždrausti patekti į karinį objektą. Tačiau sui generis teisės klausimas kyla nagrinėjant trečiąjį prejudicinį klausimą, siekiant nustatyti, ar intelektinės nuosavybės teisės turėtojas gali būti verčiamas išduoti licenciją ir kokiais atvejais tai gali būti daroma.

62. Következésképpen azt javaslom, hogy a Bíróság nemleges választ adjon az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első és második kérdésre.

62. Taigi siūlau Teisingumo Teismui neigiamai atsakyti į pirmąjį ir antrąjį prejudicinius klausimus.

C – Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdés

C – Trečiasis prejudicinis klausimas

63. Mivel az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első két kérdésre nemleges választ adtam, nem szükséges megválaszolni az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdést. Mégis megteszem a következő megjegyzéseket, amelyek a Bíróság segítségére lehetnek akkor, ha úgy dönt, hogy Ausztria ténylegesen gazdasági tevékenységet folytat akkor, amikor a cégjegyzékben szereplő adatokat begyűjtötte, vagy amikor a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tette azokat, illetve mindkét esetben.

63. Kadangi į pirmuosius du prejudicinius klausimus atsakiau neigiamai, į trečiąjį prejudicinį klausimą atsakyti nebūtina. Tačiau toliau pateiksiu pastabas, kurios gali padėti Teisingumo Teismui, jeigu jis nuspręstų, kad Austrija, rinkusi įmonių registre esančius duomenis arba pateikusi juos visuomenei ar atlikusi abu šiuos veiksmus, faktiškai vykdė ūkinę veiklą.

64. Ezzel a kérdéssel a Magill‑ügyben és az IMS Health ügyben hozott ítéletben foglalt elvekhez („essential facilities doktrína”) kérnek iránymutatást a Bíróságtól, valamint annak megfontolását kérik, hogy azok akkor is alkalmazhatók‑e, ha nincs „nagykereskedelmi piac”, mivel a védett adatokat közhatalmi tevékenység keretében gyűjtik és tárolják adatbázisban (a cégjegyzékben). Ez a kérdés csak akkor bír jelentőséggel, ha Ausztria az alapeljárás körülményei között vállalkozási tevékenységet folytat.

64. Šiuo klausimu Teisingumo Teismo prašoma išaiškinti sprendimuose Magill I.M.S. Health nustatytus principus (esminių išteklių doktrina) ir apsvarstyti jų taikomumą nesant „aukštutinės rinkos“, nes apsaugotieji duomenys renkami ir saugomi duomenų bazėje (įmonių registre) vykdant valstybinės valdžios funkcijas. Šis klausimas turi reikšmę tik tuo atveju, jeigu pagrindinės bylos aplinkybėmis bus laikoma, kad Austrija veikė kaip įmonė.

65. Elsőként a nagykereskedelmi piac meghatározásával kell kezdeni.(45) Azért, mert az ezen a piacon fennálló erőfölény hiányában nem jöhet létre visszaélés a kiskereskedelmi piacon, amelyet néha szomszédos vagy származékos piacként jelölnek meg. A szóban forgó ügyben az elszámolóhelyek révén párhuzamos piac áll fenn a cégjegyzék nyers adatainak online hozzáférése tekintetében, de nincs olyan, az újrahasznosítás céljára jogszerűen elérhető nagykereskedelmi piac a cégjegyzék adatainak tömeges hozzáférése tekintetében, amelyről a Compass‑Datenbank kiegészített terméket hozhatna létre. Nagykereskedelmi szempontból sokkal inkább két funkció jöhet szóba; az egyik az adatok begyűjtése és nyilvántartása, a másik pedig az azokhoz való hozzáférés. A jelen vita megoldása szempontjából jelentőséggel bíró két ügy, nevezetesen a Magill‑ügy és az IMS Health ügy, meglehetősen különböző.

65. Iš pradžių reikia nustatyti aukštutinę rinką(45) . Tai reikia padaryti, nes jeigu šioje rinkoje nėra dominuojama, tai reikš, kad žemutinėje rinkoje, kuri kartais vadinama gretima arba išvestine rinka, negali būti piktnaudžiaujama. Nagrinėjamoje byloje egzistuoja lygiagreti internetinės prieigos prie įmonių registro pirminių duomenų per apskaitos įstaigas rinka, tačiau nėra prieigos prie visų įmonių registro duomenų, kurie gali būti teisėtai pakartotinai naudojami ir kuriais Compass‑Datenbank galėtų pasinaudoti, kad sukurtų platesnį produktą, aukštutinės rinkos. Aukštutinėje rinkoje veikiau yra dvi funkcijos: viena apima duomenų rinkimą ir registravimą, o kita užtikrina prieigą prie jų. Dvi bylos, kurios turi esminę reikšmę šiam ginčui išspręsti, t. y. Magill ir IMS Health , pakankamai skyrėsi.

66. A Magill‑ügyben a vállalkozások, amelyek visszaéltek erőfölényükkel azáltal, hogy megtagadták az engedélyt a programtervük tekintetében, megakadályozva ezáltal a piac kialakulását az átfogó televíziós műsorújságok területén, megkérdőjelezhetetlenül erőfölénnyel rendelkeztek a televízió‑műsorokra vonatkozó információk nagykereskedelmi piacán, a műsorlisták szerkesztéséhez használt információk feletti de facto monopolhelyzetük révén.(46) Ez a nagykereskedelmi erőfölény befolyást biztosított számukra a verseny lehetőségét magában foglaló esetleges kiskereskedelmi piacon. A Magill‑ügyben az RTE és az ITP a programtervek kereskedelmi felhasználását a nagykereskedelmi piacon tevékenykedő jogosultak számára kívánta fenntartani, kizárva ezzel az átfogó televíziós műsorújságok kiskereskedelmi piacának megjelenését.

66. Byloje Magill įmonės, kurios pripažintos piktnaudžiavusios užimama dominuojančia padėtimi, nes atsisakė suteikti savo laidų programų licenciją ir taip neleido atsirasti išsamių TV gidų rinkai, neabejotinai dominavo informacijos, susijusios su TV programomis, aukštutinėje rinkoje, nes turėjo informacijos, naudojamos televizijos laidų programoms sudaryti, faktinį monopolį(46) . Šitoks dominavimas aukštutinėje rinkoje joms suteikė svertą galimoje žemutinėje rinkoje, kurioje buvo galima konkurencija. Byloje Magill RTE ir ITP norėjo komercinio laidų programų panaudojimo galimybę išsaugoti tik savo koncesininkams, veikiantiems aukštutinėje rinkoje, kad nesusiformuotų išsamių TV gidų žemutinė rinka.

67. Az IMS Health‑ügyben hasonlóképpen gazdasági tevékenységet végzett és erőfölénnyel rendelkezett az a vállalkozás, amelyet engedély kiadására akartak kötelezni, méghozzá a gyógyszerészeti termékekre vonatkozó regionális forgalmazásra vonatkozó adatok szolgáltatásának piacán. A szerzői jogi védelem alatt álló „moduláris rendszer”, amelyen keresztül a vállalkozás a forgalmazásra vonatkozó adatokat rendelkezésre bocsátotta, bevett gyakorlat lett az iparágban, és erőfölényhez juttatta a vállalkozást. A Bíróság megállapította, hogy csupán kivételes körülmények fennállása esetén jelentene visszaélésszerű magatartást az, hogy az erőfölénnyel rendelkező vállalkozás megtagadja, hogy a moduláris struktúrára vonatkozó felhasználási jogot biztosítson a versenytársnak.(47) A kizárólagos felhasználási jog gyakorlásához minden esetben teljesülnie kell három együttes feltételnek; i. a megtagadás megakadályozza valamely olyan új termék megjelenését, amelyre potenciális fogyasztói kereslet lenne, ii. a megtagadás nem igazolható, valamint iii. a megtagadás olyan jellegű, hogy minden versenyt kizár a másodlagos piacon.(48)

67. Byloje IMS Health įmonė, iš kurios buvo reikalaujama privalomos licencijos, irgi vykdė ūkinę veiklą ir dominavo atitinkamoje rinkoje, t. y. regioninių pardavimo duomenų, susijusių su farmacijos produktais, teikimo farmacijos įmonėms rinkoje. Autorių teisių saugomos „modulių struktūros“, kurias naudodama įmonė pateikdavo pardavimo duomenis, pramonėje tapo standartu, dėl to įmonė įgijo dominuojančią padėtį. Teisingumo Teismas konstatavo, kad jeigu dominuojanti įmonė atsisako suteikti modulių sistemos licenciją konkurentui, jos elgesys būtų laikomas piktnaudžiaujamu tik išimtinėmis aplinkybėmis(47) . Visais atvejais, kai yra naudojamasi išimtine licencija, reikalaujama, kad būtų įvykdytos trys kumuliacinės sąlygos: i) atsisakymu neleidžiama atsirasti naujam produktui, turinčiam potencialią vartotojų paklausą; ii) atsisakymas yra nepagrįstas; ir iii) dėl atsisakymo panaikinama bet kokia konkurencija antrinėje rinkoje(48) .

68. Visszatérve a jelen ügyhöz, az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben nincs információ a releváns kiskereskedelmi piacról. Tudjuk, hogy a Compass‑Datenbank továbbfejlesztett céginformációs szolgáltatás formájában kívánja kereskedelmi forgalomba hozni és kiegészíteni az osztrák állam által nyilvántartott nyers adatokat. Semmit nem tudunk azonban a Compass‑Datenbank ilyen továbbfejlesztett szolgáltatás piacán fennálló helyzetének olyan kulcsfontosságú elemeiről, mint például a piaci részesedéséről és annak a többi gazdasági szereplő – már amennyiben valóban léteznek ilyenek – részesedéséhez való viszonyáról. Ahogyan a Bíróság megállapította, „valamely helyzet bármiféle versenyjogi szempontú értékelésének kiindulópontja a termék és földrajzi terület szerint érintett piac behatárolása, valamint az e piacon működő különböző vállalkozások piaci részesedésének kiszámítása”(49) . Ha a Bíróság nem tudja elvégezni ezt az értékelést, akkor elfogadhatatlannak fogja találni az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet.(50)

68. Grįžtant prie nagrinėjamos bylos, nutartyje dėl prašymo priimti prejudicinį sprendimą trūksta informacijos apie atitinkamą žemutinę rinką. Žinome, kad Compass‑Datenbank nori dėl komercinių tikslų naudoti ir papildyti Austrijos valstybės saugomus pirminius įmonių registro duomenis, teikdama išplėtotą verslo informavimo paslaugą. Tačiau nieko nežinome apie Compass‑Datenbank padėties tokios išplėtotos paslaugos rinkoje svarbiausius aspektus, kaip antai jos rinkos dalį ir kokia ji yra, palyginti su kitų rinkos dalyvių dalimis, jeigu šie dalyviai iš tikrųjų yra. Kaip yra pažymėjęs Teisingumo Teismas, „atitinkamos prekių ir geografinės rinkos apibrėžimas ir įvairių šioje rinkoje veikiančių įmonių užimamų rinkos dalių apskaičiavimas yra pradinis bet kokio situacijos vertinimo pagal konkurencijos teisę etapas“(49) . Jeigu Teisingumo Teismas negalės atlikti tokio vertinimo, jis pripažins nutartį dėl prašymo priimti prejudicinį sprendimą nepriimtina(50) .

69. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben nincs információ arról, hogy léteznek‑e a Compass‑Datenbank mellett a Compass‑Datenbank adatbázisával versengő céginformációs szolgáltatást kínáló jelentős versenytársak. Amennyiben nem léteznek, akkor a Compass‑Datenbank erőfölénnyel rendelkezőnek tűnik, nyilvánvalóan a Zentralblatt kiadójaként fennálló történelmi helyzetéből fakadóan. A Compass‑Datenbank a szükséges adatokat az Ausztria által túl alacsonynak tartott díj ellenében az Oberster Gerichtshof 2002‑es végzését követően is meg tudta szerezni, az előzetes döntéshozatal iránti kérelem ennek nem részletezi a jogalapját. Mindazonáltal a jelen jogvitában a Compass‑Datenbank lényegében kiemelt hozzáférést kér a cégjegyzék adataihoz olyan gazdasági és jogi feltételek mellett, amelyek kedvezőbbek, mint a mások esetében alkalmazottak. Mindezen okokból az ügyben van bizonyos ténybeli határozatlanság a tekintetben, hogy a feltételezett visszaélés az árképzésre, a szolgáltatásnyújtás megtagadására vagy egy nélkülözhetetlen eszközhöz való hozzáférés megtagadására vonatkozik‑e.

69. Nutartyje dėl prašymo priimti prejudicinį sprendimą nėra informacijos apie tai, ar Compass‑Datenbank turi rimtų konkurentų, siūlančių verslo informavimo paslaugas, konkuruojančias su Compass‑Datenbank duomenų baze. Jeigu tokių konkurentų nėra, tuomet panašu, kad Compass‑Datenbank užima dominuojančią padėtį, akivaizdžiai įgytą dėl jos istoriškai susiklosčiusios padėties būnant Zentralblatt leidybos įmone. Be to, po 2002 m. Oberster Gerichtshof nutarties, kurios teisinis pagrindas nutartyje dėl prašymo priimti prejudicinį sprendimą nepaaiškintas, Compass‑Datenbank taip pat įgijo galimybę gauti reikalingus duomenis už kainą, kurią Austrija laiko per maža. Tačiau šiame procese Compass‑Datenbank iš esmės siekia privilegijuotos prieigos prie įmonių registro duomenų palankesnėmis ekonominėmis ir teisinėmis sąlygomis, nei taikomos kitiems. Dėl šių priežasčių šioje byloje yra tam tikras faktinis neapibrėžtumas dėl to, ar įtariamas piktnaudžiavimas susijęs su kainų nustatymu, atsisakymu teikti paslaugą, ar prieiga prie esminių išteklių.

70. További probléma merül fel annak meghatározása során, hogy mi minősül az osztrák állam által fenntartott, releváns nélkülözhetetlen eszköznek. A két nyilvánvaló lehetőség a cégjegyzék adatbankjához kapcsolódó sui generis jog, vagy a cégjegyzék még nem nyilvánosságra hozott adataihoz való hozzáférés. Egyik esetben sem lehet a megtagadott eszköz a nyers adatokhoz való hozzáférés mint olyan, hiszen ez az elszámolóhelyeken keresztül hátrányos megkülönböztetést jelentő feltételek nélkül mindenki számára rendelkezésre áll.(51)

70. Be to, sunku nustatyti, kas gi yra tie Austrijos valstybės turimi atitinkami esminiai ištekliai. Akivaizdu, kad tai gali būti sui generis teisė į įmonių registro duomenų bazę arba prieiga prie dar neatskleistų įmonių registro duomenų. Bet kuriuo atveju ištekliai, kuriuos atsisakoma suteikti, negali būti pati prieiga prie pirminių duomenų, nes ji nediskriminacinėmis sąlygomis teikiama visiems per apskaitos įstaigas(51) .

71. Már eljutottam arra a következtetésre, hogy az újrahasznosítás hátrányos megkülönböztetésektől mentes megtiltása kormányzati politika, és azt a 2003/98 irányelv (9) preambulumbekezdése és 3. cikke engedélyezi. Mindazonáltal tagadhatatlan, hogy azáltal, hogy Ausztria megtagadja a friss és naprakész adatok rendelkezésre bocsátását és megtiltja az újrahasznosítást, hatékonyan megakadályozza egy olyan szolgáltatás nyújtását, amelyre kimutatható fogyasztói kereslet állhat fenn. Ahogyan azonban Jacobs főtanácsnok a Bronner‑ügyben megállapította, a szellemi tulajdonjog bírósági határozattal való megadása „akár az essential facilities doktrína alkalmazásaként értelmezzük, akár hagyományosabb módon a termékek és szolgáltatások nyújtása megtagadására adott válaszként, versenypolitikai összefüggésben csak akkor igazolható, ha az erőfölénnyel rendelkező vállalkozás tényleges erővel rendelkezik az érintett piacon”(52) .

71. Jau padariau išvadą, kad nediskriminacinis draudimas pakartotinai naudoti duomenis reiškia valdžios politikos įgyvendinimą ir yra leidžiamas Direktyvos 2003/98 9 konstatuojamąja dalimi ir 3 straipsniu. Tačiau nepaneigiama, kad Austrijos atsisakymas teikti naujausius duomenis ir draudimas juos pakartotinai naudoti veiksmingai užkerta kelią teikti paslaugą, kuri, atrodo, turi akivaizdžią paklausą tarp vartotojų. Vis dėlto, kaip byloje Bronner pateiktoje išvadoje pažymėjo generalinis advokatas F. Jacobs, nurodymas suteikti intelektinės nuosavybės teisę, „suprantant jį kaip esminių išteklių doktrinos taikymą arba tradiciškiau kaip reakciją į atsisakymą tiekti prekes ar teikti paslaugas gali būti pateisinamas pagal konkurencijos politiką tik tais atvejais, kai dominuojanti įmonė tikrai turi visišką kontrolę susijusioje rinkoje“(52) .

72. Kétséges, hogy a szolgáltatás megtagadása és az újrahasznosítás megtiltása a szóban forgó ügyben kizárja‑e a másodlagos piacon a versenyt. Elméletileg, ha az újrahasznosítás tilalma hatékonyan érvényesíthető, ami nem tűnik lehetségesnek, akkor ez megakadályozná a másodlagos piac létezését, következésképpen minden versenyt is ezen a piacon, feltéve hogy a cégjegyzék adatainak újrahasznosítása a Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében(53) nélkülözhetetlen a vállalkozásokra vonatkozó bármilyen kielégítő céginformációs szolgáltatás ellátásához. Mindazonáltal a friss és naprakész adatok tömeges hozzáférés formájában való rendelkezésre bocsátásának megtagadása önmagában nem alkalmas arra, hogy kizárja a versenyt a másodlagos piacon. Csupán késedelmet okoz a naprakész termékek, mint például a Compass‑Datenbank által nyújtott szolgáltatás megjelenítésében, és növeli az előállítási költséget.

72. Abejotina, ar šioje byloje dėl atsisakymo tiekti ir draudimo pakartotinai naudoti duomenis yra pašalinama bet kokia konkurencija antrinėje rinkoje. Teoriškai, jeigu draudimas pakartotinai naudoti duomenis iš tikrųjų būtų įgyvendintas, ko, atrodo, iki šiol nebuvo padaryta, būtų neleista egzistuoti antrinei rinkai ir todėl konkurencijai joje, jeigu tik įmonių registro duomenų pakartotinis naudojimas būtų neišvengiamai būtinas, kaip tai nurodyta Teisingumo Teismo praktikoje(53), tiekiant bet kokią reikšmingą verslo informavimo apie įmones paslaugą. Tačiau konkurencija antrinėje rinkoje negali būti pašalinama dėl paties atsisakymo tiekti masinės prieigos prie naujausių duomenų forma. Dėl tokio atsisakymo tiesiog vėluojama tiekti naujausius produktus, pvz., Compass‑Datenbank teikiamą paslaugą, ir didėja šios paslaugos teikimo sąnaudos.

V – Végkövetkeztetések

V – Išvada

73. A fenti indokok alapján az Oberster Gerichtshof által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseket illetően a Bíróságnak a következő válasz adását javaslom:

73. Remdamasis pateiktais motyvais, siūlau Teisingumo Teismui į Oberster Gerichtshof pateiktus prejudicinius klausimus atsakyti taip:

Az EUMSZ 102. cikket úgy kell értelmezni, hogy valamely hatóság nem folytat vállalkozási tevékenységet akkor, ha a vállalkozások által törvényi bejelentési kötelezettség alapján bejelentett adatokat egy adatbázisban (cégjegyzékben) tárolja. Nem folytat vállalkozási tevékenységet a hatóság akkor sem, ha betekintést biztosít és nyomtatott kivonatot készít, az ezt meghaladó felhasználási cselekményeket azonban tiltja, akár az adatbázis előállítójaként számára biztosított sui generis védelmi jog, akár más okok alapján.

SESV 102 straipsnį reikia aiškinti kaip reiškiantį, kad viešosios valdžios institucija neveikia kaip įmonė, jeigu ji duomenų bazėje (įmonių registre) saugo informaciją, kurią įmonės pateikia vykdydamos įstatyme nustatytus duomenų teikimo įpareigojimus. Ši institucija taip pat neveikia kaip įmonė, kai ji leidžia tikrinti registro duomenis ir gauti registro išrašus, tačiau draudžia kitaip naudoti duomenis remdamasi savo, kaip duomenų bazės sudarytojos, sui generis apsaugos teise arba kitais pagrindais.

(1) .

(1) .

(2) – A meghatározott jogi formájú társaságokra vonatkozó nyilvánossági követelmények tekintetében a 68/151/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. július 15‑i 2003/58 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 221., 13. o. ; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 304. o.) módosított, az egész Közösségre kiterjedő egységes biztosítékok kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 58. cikkének (2) bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról szóló, 1968. március 9‑i első tanácsi irányelv (HL L 65, 8. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 3. o.).

(2)  – 1968 m. kovo 9 d. Pirmoji Tarybos direktyva 68/151/EEB dėl apsaugos priemonių, kurių valstybės narės, siekdamos suvienodinti tokias apsaugos priemones visoje Bendrijoje, reikalauja iš Sutarties 58 straipsnio antroje pastraipoje apibrėžtų bendrovių, jų narių ir kitų interesų apsaugai, koordinavimo (OL L 65, p. 8; 2004 m. specialusis leidimas lietuvių k., 17 sk., 1 t., p. 3), iš dalies pakeista 2003 m. liepos 15 d. Europos Parlamento ir Tarybos direktyva 2003/58/EB, iš dalies keičiančia Tarybos direktyvą 68/151/EEB dėl tam tikrų bendrovių tipų informacijos atskleidimo reikalavimų (OL L 221, p. 13; 2004 m. specialusis leidimas lietuvių k., 17 sk., 1 t., p. 304).

(3)  – Az adatbázisok jogi védelméről szóló, 1996. március 11‑i 96/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 77, 20. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 15. kötet, 459. o.).

(3)  – 1996 m. kovo 11 d. Europos Parlamento ir Tarybos direktyva 96/9/EB dėl duomenų bazių teisinės apsaugos (OL L 77, 1996, p. 20; 2004 m. specialusis leidimas lietuvių k., 13 sk., 15 t., p. 459).

(4)  – A közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2003. november 17‑i 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 345., 90 o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 32. kötet, 701. o.).

(4)  – 2003 m. lapkričio 17 d. Europos Parlamento ir Tarybos direktyva 2003/98/EB dėl viešojo sektoriaus informacijos pakartotinio naudojimo (OL L 345, p. 90; 2004 m. specialusis leidimas lietuvių k., 13 sk., 32 t., p. 701).

(5) – BGBl. 10/1991. sz.

(5)  – BGBl ., Nr. 10/1991.

(6) – Ausztria képviselője a tárgyaláson kifejtette, hogy pusztán azon okból fogadták el ezt a megoldást, mert nem állt rendelkezésükre állami infrastruktúra a cégjegyzék internetes lekérdezéséhez kapcsolódó online számlázás és kifizetések lebonyolításához.

(6)  – Austrijos atstovas per posėdį paaiškino, kad šis sprendimas priimtas dėl vienintelės priežasties – iki tol nebuvo valstybinės infrastruktūros išrašant sąskaitas ir mokant internetu – šie veiksmai susiję su internetu vykdoma paieška įmonių registre.

(7)  – BGBl. II., 240/1999. sz.

(7)  – BGBl. II , Nr. 240/1999.

(8) – A Compass‑Datenbank írásbeli észrevételei értelmében 1998 előtt az osztrák állam a nyilvános jegyzékek tekintetében nem élvezett szerzői jogi védelmet.

(8)  – Remiantis Compass-Datenbank rašytinėmis pastabomis, iki 1998 m. Austrijos valstybė negalėjo naudotis autorių teisės į viešuosius registrus apsauga.

(9)  – BGBl. I. 135/2005. sz. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat nem részletezi ezt a kérdést, sem az általam idézett releváns előírást. Megjegyzem ugyanakkor, hogy az IWG 7. cikke előírja, hogy a hatóságok által a közszféra adatainak további felhasználásáért felszámított díj nem haladhatja meg a kapcsolódó költségeket, ésszerű árrés felszámolása mellett.

(9)  – BGBl. I , Nr. 135/2005. Šis aspektas nutartyje dėl prašymo priimti prejudicinį sprendimą išsamiai neaprašytas, kaip neaprašyta ir atitinkama mano nurodyta nuostata. Tačiau pažymiu, kad IWG 7 straipsnyje numatyta, jog valdžios institucijų už viešojo sektoriaus duomenų pakartotinį panaudojimą imamas atlygis neturėtų viršyti susijusių sąnaudų, pridėjus pagrįstą pelno maržą.

(10) – EBHT 1995., I‑743. o. és EBHT 2004., I‑5039. o.

(10)  – Sujungtos bylos C‑241/91 P ir C‑242/91 P (Rink. p. I‑743) ir byla C‑418/01 (Rink. p. I‑5039).

(11) – A tárgyaláson megállapították, hogy ez az elszámolóhely a Compass‑Datenbank testvérvállalata.

(11)  – Per posėdį buvo nurodyta, kad ši apskaitos įstaiga yra su Compass‑Datenbank susijusi įmonė.

(12)  – Lásd a C‑41/90. sz., Höfner és Elser ügyben 1991. április 23‑án hozott ítélet (EBHT 1991., I‑1979. o.) 21. pontját, a C‑264/01., C‑306/01., C‑354/01. és C‑355/01. sz., AOK‑Bundesverband és társai egyesített ügyekben 2004. március 16‑án hozott ítélet (EBHT 2004., I‑2524. o.) 59. pontját és a C‑364/92. sz., SAT Fluggesellschaft kontra Eurocontrol ügyben 1994. január 19‑én hozott ítélet (EBHT 1994, I‑43. o.) 18. pontját.

(12)  – Žr. 1991 m. balandžio 23 d. Sprendimą Höfner ir Elster (C‑41/90, Rink. p. I‑1979, 21 punktas); 2004 m. kovo 16 d. Sprendimą AOK‑Bundesverband ir kt. (sujungtos bylos C‑264/01, C‑306/01, C‑354/01, C‑355/01, Rink. p. I‑2493, 59 punktas); 1994 m. sausio 19 d. Sprendimą SAT Fluggesellschaft prieš Eurokontrolę (C‑364/92, Rink. p. I‑43, 18 punktas).

(13)  – Lásd a C‑206/08. sz. Eurawasser‑ügyben 2009. szeptember 10‑én hozott ítélet (EBHT 2009., I‑8377. o.) 53–57. pontját és a C‑274/09. sz. Privater Rettungsdienst und Kranentransport Stadler ügyben 2011. március 10‑én hozott ítélet (az EBHT‑ban még nem tették közzé) 24. és 25. pontját. A másodlagos uniós jog alapján a szolgáltatási koncesszió ugyanolyan szerződésfajta, mint a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés, kivéve azt a tényt, hogy a szolgáltatásnyújtásnak minősülés vagy kizárólag a szolgáltatás felhasználására vonatkozó jogot jelenti, vagy ezt a jogot a fizetéssel együtt.

(13)  – Žr. 2009 m. rugsėjo 10 d. Sprendimą Eurawasser (C‑206/08, Rink. p. I‑8377, 53–57 punktai) ir 2011 m. kovo 10 d. Sprendimą Privater Rettungsdienst und Kranentransport Stadler (C‑274/09, dar nepaskelbtas Rinkinyje, 24 ir 25 punktai). Pagal ES antrinės teisės aktus paslaugų koncesija yra tokios pat rūšies sutartis kaip ir viešosios paslaugos sutartis, išskyrus tai, kad atlyginimą už paslaugų teikimą sudaro vien teisė naudotis paslauga arba ši teisė kartu su atlyginimu.

(14)  – A fent hivatkozott Eurawasser‑ügyben hozott ítélet 67. és 68. pontja. A fent hivatkozott Privater Rettungsdienst und Kranentransport Stadler ügyben hozott ítélet 26. pontja.

(14)  – Sprendimo Eurawasser 67 ir 68 punktai; Sprendimo Privater Rettungsdienst und Kranentransport Stadler 26 punktas.

(15)  – A C‑203/08. sz. Sporting Exchange ügyben hozott ítélet (EBHT 2010., I‑4695. o.) 39. pontja.

(15)  – 2010 m. birželio 3 d. Sprendimas Sporting Exchange (C‑203/08, Rink. p. I‑4695, 39 punktas).

(16)  – A fent hivatkozott Sporting Exchange ügyben hozott ítélet 39. pontja.

(16)  – Sprendimo Sporting Exchange 39 punktas.

(17)  – Másrészt részletesebben meg kell vizsgálni azt a kérdést, hogy az Ausztria által – az adatbankra vonatkozó sui generis jog alapján – a cégjegyzék lekérdezésével kapcsolatban meghatározott díjak nagysága tükrözi‑e a tevékenység gazdasági jellegét.

(17)  – Kita vertus, klausimą dėl to, ar įstatyme įtvirtinti įkainiai už paiešką įmonių registre, kuriuos Austrija nustatė remdamasi savo sui generis teise į duomenų banką, yra tokie dideli, kad dėl jų veikla tampa ekonominio pobūdžio, reikia svarstyti išsamiau.

(18)  – Ekképpen nem lehet hatályon kívül helyezni uniós jogszabályt mindaddig, amíg a Bíróság meg nem állapítja a Szerződéssel való összeegyeztethetetlenséget egy olyan eljárásban, amelyben a másodlagos intézkedés érvényességét vizsgálja. Lásd a 314/85. sz. Foto‑Frost ügyben 1987. október 22‑én hozott ítéletet (EBHT 1987., 4199. o.).

(18)  – Dėl šios priežasties ES teisės aktai negali būti panaikinti, jeigu Teisingumo Teismas, nagrinėdamas bylą dėl antrinės teisės akto galiojimo, nėra patvirtinęs jų nesuderinamumo su Sutartimis. Žr. 1987 m. spalio 22 d. Sprendimą Foto‑Frost (314/85, Rink. p. 4199).

(19)  – Lásd a fent hivatkozott SAT Fluggesellschaft kontra Eurocontrol ügyben hozott ítélet 30. pontját. Kiemelés tőlem.

(19)  – Žr. Sprendimo SAT Fluggesellschaft prieš Eurokontrolę 30 punktą. Kursyvu išskirta mano.

(20)  – EBHT 2006., II‑4797. o., fellebbezés a C‑113/07. P. sz., Selex Sistemi Integrati kontra Bizottság ügyben (EBHT 2009., I‑2207. o.).

(20)  – 2006 m. gruodžio 12 d. Sprendimas byloje T‑155/04 (Rink. p. II‑4797), dėl kurio pateiktas apeliacinis skundas byloje C‑113/07 P Selex Sistemi Integrati prieš Komisiją (Rink. p. I‑2207).

(21)  – Lásd a fent hivatkozott SAT Fluggesellschaft kontra Eurocontrol ügyben hozott ítélet 27. pontját, a C‑343/95. sz., Calì & Figli kontra Servizi Ecologici Porto di Genova ügyben 1998. március 18‑án hozott ítélet (EBHT 1997., I‑1547. o.) 22. pontját és a fent hivatkozott C‑113/07. P. sz., Selex Sistemi Integrati kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 70. pontját.

(21)  – Žr. Sprendimo SAT Fluggesellschaft prieš Eurokontrolę 30 punktą; 1997 m. kovo 18 d. Sprendimą Calì & Figli prieš Servizi Ecologici Porto di Genova (C‑343/95, Rink. p. I‑1547, 22 ir 23 punktai) ir Sprendimo Selex Sistemi Integrati prieš Komisiją (C‑113/07 P) 70 punktą.

(22)  – Lásd a fent hivatkozott SAT Fluggesellschaft kontra Eurocontrol ügyben hozott ítélet 28. pontját és a T‑128/98. sz. Aéroports de Paris ügyben 2000. december 12‑én hozott ítélet (EBHT 2000., II‑3929. o.) 108. pontját, az elkülöníthetőség elvét a Bíróság megerősítette a C‑82/01. sz. Aéroports de Paris ügyben 2002. október 24‑én hozott ítéletének (EBHT 2002., I‑9297. o.) 81. pontjában.

(22)  – Žr. Sprendimo SAT Fluggesellschaft prieš Eurokontrolę 28 punktą; 2000 m. gruodžio 12 d. Sprendimą Aéroports de Paris (T‑128/98, Rink. p. II‑3929, 108 punktas); Teisingumo Teismas atskiriamumo principą patvirtino 2002 m. spalio 24 d. Sprendime Aéroports de Paris (C‑82/01 P, Rink. p. I‑9297, 81 punktas).

(23)  – Lásd az 53/87. sz., CICRA és társai kontra Renault ügyben 1988. október 5‑én hozott ítéletet (EBHT 1988., 6039. o.); a 238/87. sz., Volvo kontra Veng ügyben 1988. október 5‑én hozott ítéletet (EBHT 1988., 6211. o.); a fent hivatkozott RTE és ITP (Magill) ügyben hozott ítéletet; a C‑7/97. sz. Bronner‑ügyben 1998. november 26‑án hozott ítéletet (EBHT1998., I‑7791. o.); a fent hivatkozott IMS Health ügyben hozott ítéletet, valamint a T‑201/04. sz., Microsoft kontra Bizottság ügyben 2007. szeptember 17‑én hozott ítéletet (EBHT 2007., II‑3601. o.).

(23)  – Žr. 1988 m. spalio 5 d. Sprendimą CICRA ir Maxicar (53/87, Rink. p. 6039); 1988 m. spalio 5 d. Sprendimą Volvo prieš Veng (238/87, Rink. p. 6211); Sprendimą Magill ; 1998 m. lapkričio 26 d. Sprendimą Bronner (C‑7/97, Rink. p. I‑7791); Sprendimą IMS Health ; 2007 m. rugsėjo 17 d. Sprendimą Microsoft prieš Komisiją (T‑201/04, Rink. p. II‑3601).

(24)  – Lásd a fent hivatkozott SAT Fluggesellschaft kontra Eurocontrol ügyben hozott ítélet 18. pontját.

(24)  – Žr. Sprendimo SAT Fluggesellschaft prieš Eurokontrolę 18 punktą.

(25)  – Lásd a fent hivatkozott Calì & Figli kontra Servizi Ecologici Porto di Genova ügyben hozott ítélet 17. pontját.

(25)  – Žr. Sprendimo Calì & Figli prieš Servizi Ecologici Porto di Genova 17 punktą.

(26)  – Lásd a fent hivatkozott Calì & Figli kontra Servizi Ecologici Porto di Genova ügyben hozott ítélet 18. pontját.

(26)  – Žr. Sprendimo Calì & Figli prieš Servizi Ecologici Porto di Genova 18 punktą.

(27)  – Lásd a fent hivatkozott SAT Fluggesellschaft kontra Eurocontrol ügyben hozott ítélet 27–30. pontját, a fent hivatkozott Calì & Figli kontra Servizi Ecologici Porto di Genova ügyben hozott ítélet 22. pontját és a fent hivatkozott C‑113/07. P. sz., Selex Sistemi Integrati kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 70. pontját.

(27)  – Žr. Sprendimo SAT Fluggesellschaft prieš Eurokontrolę 27–30 punktus; Sprendimo Calì & Figli prieš Servizi Ecologici Porto di Genova 22 punktą ir sprendimo byloje C‑113/07 P ( Selex Sistemi Integrati prieš Komisiją ) 70 punktą.

(28)  – Lásd a fent hivatkozott AOK‑Bundesverband és társai ügyben hozott ítélet 58. pontját, a fent hivatkozott SAT Fluggesellschaft kontra Eurocontrol ügyben hozott ítélet 28. pontját.

(28)  – Žr. Sprendimo SAT Fluggesellschaft prieš Eurokontrolę 28 punktą.

(29)  – Lásd a fent hivatkozott T–128/98. sz. Aéroports de Paris ügyben hozott ítélet 107. pontját, a fent hivatkozott C‑82/01. P. sz. Aéroports de Paris ügyben hozott ítélet 79. pontját; a C‑205/03. P. sz., FENIN kontra Bizottság ügyben 2006. július 11‑én hozott ítélet (EBHT 2006., I‑6295. o.) 25. pontját, a C‑437/09. sz. AG2R Prévoyance ügyben 2011. március 3‑án hozott ítélet (az EBHT‑ban még nem tették közzé) 42. pontját . Még ha a tevékenység nonprofit alapon működik is, releváns lehet a piaci részvétel. Lásd Maduro főtanácsnok fent hivatkozott FENIN kontra Bizottság ügyre vonatkozó indítványának 14. pontját és a fent hivatkozott C‑113/07. P. sz., Selex Sistemi Integrati kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 115. pontját.

(29)  – Žr. sprendimo byloje T‑128/98 ( Aéroports de Paris ) 107 punktą; sprendimo byloje C‑82/01 P ( Aéroports de Paris ) 79 punktą; 2006 m. liepos 11 d. Sprendimą FENIN prieš Komisiją (C‑205/03 P, Rink. p. I‑6295, 25 punktas); 2011 m. kovo 3 d. Sprendimą AG2R Prévoyance (C‑437/09, dar nepaskelbtas Rinkinyje, 42 punktas). Net jei veikla yra vykdoma nesiekiant pelno, atitinkamas dalyvavimas rinkoje vis tiek įmanomas. Žr. generalinio advokato M. P. Maduro išvados byloje FENIN prieš Komisiją 14 punktą; sprendimo byloje C‑113/07 P ( Selex Sistemi Integrati prieš Komisiją ) 115 punktą.

(30)  – Lásd a fent hivatkozott Calì & Figli kontra Servizi Ecologici Porto di Genova ügyben hozott ítélet 23. pontját és a fent hivatkozott SAT Fluggesellschaft kontra Eurocontrol ügyben hozott ítélet 30. pontját.

(30)  – Žr. Sprendimo Calì & Figli prieš Servizi Ecologici Porto di Genova 23 punktą; Sprendimo SAT Fluggesellschaft prieš Eurokontrolę 30 punktą.

(31)  – Lásd a fent hivatkozott SAT Fluggesellschaft kontra Eurocontrol ügyben hozott ítélet 24. pontját.

(31)  – Žr. Sprendimo SAT Fluggesellschaft prieš Eurokontrolę 24 punktą.

(32)  – Lásd a 68/151 irányelv 3. cikkének (5) bekezdését.

(32)  – Žr. Direktyvos 68/151/EEB 3 straipsnio 5 dalį.

(33)  – Lásd a fent hivatkozott C‑113/07. P. sz., Selex Sistemi Integrati kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 76. és 77. pontját.

(33)  – Žr. sprendimo byloje C‑113/07 P ( Selex Sistemi Integrati prieš Komisiją ) 76 ir 77 punktus.

(34)  – Lásd Maduro főtanácsnok FENIN kontra Bizottság ügyre vonatkozó fent hivatkozott indítványának 15. pontját.

(34)  – Žr. generalinio advokato P. Maduro išvados byloje FENIN prieš Komisiją 15 punktą.

(35)  – Lásd a fent hivatkozott AOK‑Bundesverband és társai ügyben hozott ítélet 56. pontját.

(35)  – Žr. Sprendimo AOK‑Bundesverband ir kt. 56 punktą.

(36)  – Lásd a fent hivatkozott Calì & Figli kontra Servizi Ecologici Porto di Genova ügyben hozott ítélet 24. pontját. A nyilvános tevékenységhez való ilyen hozzáférés azon „kapuőrök” felhasználásától függhet, amelyek tevékenysége gazdasági jellegű, és többek között olyan előírások szemléltetik, mint az, hogy a bírósági eljárás során a feleket jogászok képviselik. Lásd például az Európai Unió Bírósága alapokmánya 19. cikkének (3) bekezdését.

(36)  – Žr. Sprendimo Calì & Figli prieš Servizi Ecologici Porto di Genova 24 punktą. Kad prieiga prie viešosios veiklos gali priklausyti nuo „tarpininkų“, kurių veikla yra ūkinio pobūdžio, naudojimo, įrodo, be kita ko, nuostatos, pagal kurias reikalaujama, kad teismo proceso šalims atstovautų advokatai. Žr., pvz., Europos Sąjungos Teisingumo Teismo statuto 19 straipsnio 3 dalį.

(37)  – A C‑260/89. P. sz., ERT kontra DEP ügyben 1991. március 6‑án hozott ítélet (EBHT 2001., I‑2925. o.).

(37)  – 1991 m. birželio 18 d. Sprendimas ERT prieš DEP (C‑260/89, Rink. p. I‑2925).

(38)  – Hivatkozás a fenti 24. és 25. pontban.

(38)  – 24 ir 25 punktai.

(39)  – Lásd többek között a fent hivatkozott AGR2 Prévoyance ügyben hozott ítélet 24. pontját, a C‑115/97. és C‑117/97. sz., Abatay és Sahin egyesített ügyekben 1999. október 21‑én hozott ítélet (EBHT 2003., I‑6025. o.) 65. pontját, és a C‑219/97. sz. Drijvende Bokken ügyben 1999. szeptember 21‑én hozott ítélet (EBHT 1999., I‑6121. o.) 55. pontját.

(39)  – Žr., be kita ko, Sprendimo AGR2 Prévoyance 24 punktą; 1999 m. rugsėjo 21 d. Sprendimą Brentjens’ (sujungtos bylos C‑115/97–C‑117/97, Rink. p. I‑6025, 65 punktas); 1999 m. rugsėjo 21 d. Sprendimą Drijvende Bokken (C‑219/97, Rink. p. I‑6121, 55 punktas).

(40)  – Lásd a fent hivatkozott AGR2 Prévoyance ügyben hozott ítélet 25. pontját.

(40)  – Žr. Sprendimo AGR2 Prévoyance 25 punktą.

(41)  – Például ez fordult elő a távközlési ágazatban is.

(41)  – Kaip, pavyzdžiui, atsitiko telekomunikacijų sektoriuje.

(42)  – Lásd a C‑304/07. sz. Directmedia Publishing ügyben 2008. október 9‑én hozott ítélet (EBHT 2008., I‑7565. o.) 52. pontját. Lásd még a C‑203/02. sz., British Horseracing Board és társai ügyben 2004. november 9‑én hozott ítélet (EBHT 2004., I‑10415. o.) 55. pontját. A 96/9 irányelv (47) preambulumbekezdése és 13. cikke egyaránt egyértelművé teszi, hogy a sui generis jog nem érinti a többek között az erőfölényre vonatkozó uniós szabályokat (lásd a Directmedia Publishing ügyben hozott ítélet 56. pontját). Mindazonáltal, ahogy megállapítottam, hogy Ausztria nem vett részt olyan gazdasági tevékenységben, amely igazolná azt, hogy az uniós versenyjog értelmében „vállalkozásnak” lenne tekintendő, nem merül fel semmilyen kérdés az uniós versenyjog szabályai érintettségének vonatkozásában.

(42)  – Žr. 2008 m. spalio 9 d. Sprendimą Directmedia Publishing (C‑304/07, Rink. p. I‑7565, 52 punktas). Taip pat žr. 2004 m. lapkričio 9 d. Sprendimą British Horseracing Board ir kt. (C‑203/02, Rink. p. I‑10415, 55 punktas). Direktyvos 96/9 47 konstatuojamojoje dalyje ir 13 straipsnyje aiškiai nurodyta, kad sui generis teisė nepažeidžia ES taisyklių dėl, be kita ko, piktnaudžiavimo dominuojančia padėtimi (žr. Sprendimo Directmedia Publishing 56 punktą). Tačiau kadangi padariau išvadą, jog Austrija nevykdė ūkinės veiklos, dėl kurios pagal ES konkurencijos teisę ją būtų pagrįsta laikyti „įmone“, ES konkurencijos teisės normų pažeidimo klausimas nekyla.

(43)  – Lásd a 2003/98 irányelv (9) preambulumbekezdését. Lásd még a 2003/98 irányelv 3. cikkét, amely egyértelművé teszi, hogy az irányelv alkalmazásának hatálya olyan körülményekre korlátozódik, amelyek között az érintett tagállam saját szabad döntése alapján „engedélyezte” „a közigazgatási szervek birtokában lévő dokumentumok további felhasználását”. Ez afelé mutat, hogy az adatok újrahasznosításának tilalma a kormányzati politika által jogszerűen alkalmazott gyakorlat, így állami funkció és nem gazdasági tevékenység.

(43)  – Žr. Direktyvos 2003/98 9 konstatuojamąją dalį. Taip pat žr. Direktyvos 2003/98 3 straipsnį, kuriame aiškiai nurodyta, kad direktyvos taikymo sritis apribota aplinkybėmis, kuriomis atitinkama valstybė narė pati laisvai pasirinkusi leidžia pakartotinai naudoti „viešojo sektoriaus institucijų [dokumentus]“. Tai rodo, kad duomenų pakartotinio naudojimo draudimu teisėtai įgyvendinama valdžios politika, todėl vykdoma valstybės funkcija, o ne ūkinė veikla.

(44)  – A 96/9 irányelv szerinti engedély nélküli újrahasznosítás tilalmának hatályáról lásd a fent hivatkozott British Horseracing Board és társai ügyben hozott ítélet 61. pontját. A védett adatbázisok meghatározására vonatkozó iránymutatásról lásd a British Horse Racing Board ügyben hozott ítéletet és a C‑46/02. sz. Fixtures Marketing ügyben 2004. november 9‑én hozott ítéletet (EBHT 2004., I‑10365. o.)

(44)  – Dėl draudimo pakartotinai naudoti duomenis be leidimo pagal Direktyvos 96/9 7 straipsnį žr. Sprendimo British Horseracing Board ir kt. 61 punktą. Dėl saugomos duomenų bazės apibrėžties žr. Sprendimą British Horse Racing Board ir 2004 m. lapkričio 9 d. Sprendimą Fixtures Marketing (C‑46/02, Rink. p. I‑10365).

(45)  – Lásd a fent hivatkozott IMS Health ügyben hozott ítélet 45. pontját: „[…] meghatározó, hogy a termelés két különböző lépése elkülöníthető legyen, és ezek között kapcsolat álljon fenn annyiban, amennyiben az upstream termék elengedhetetlen a downstream termékhez”.

(45)  – Žr. Sprendimo IMS Health 45 punktą: „ < … > lemiama yra tai, kad galima nustatyti du skirtingus gamybos e tapus ir kad jie yra tarpusavyje susiję, jeigu aukštutinės rinkos produktas yra neišvengiamai būtinas žemutinės rinkos produktui tiekti“.

(46)  – Lásd a fent hivatkozott RTE és ITP (Magill) ügyben hozott ítélet 47. pontját.

(46)  – Žr. Sprendimo Magill 47 punktą.

(47)  – A fent hivatkozott IMS Health ügyben hozott ítélet 35. pontja.

(47)  – Žr. Sprendimo IMS Health 35 punktą.

(48)  – Lásd a fent hivatkozott IMS Health ügyben hozott ítélet 38. pontját. Lásd a fent hivatkozott, újabb Microsoft kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 331–335. pontját, ahol a Törvényszék az engedély kiadásának megtagadására és az erőfölénnyel való visszaélésre vonatkozó jog tömör összefoglalását nyújtotta.

(48)  – Žr. Sprendimo IMS Health 38 punktą. Žr. naujesnio Sprendimo Microsoft prieš Komisiją 331–335 punktus, kuriuose Pirmosios instancijos teismas glaustai apibendrina teisę dėl atsisakymo išduoti licenciją ir dėl piktnaudžiavimo dominuojančia padėtimi.

(49)  – A C‑134/03. sz. Viacom Outdoor ügyben 2005. február 17‑én hozott ítélet (EBHT 2005., I‑1167. o.) 27. pontja.

(49)  – 2005 m. vasario 17 d. Sprendimas Viacom Outdoor (C‑134/03, Rink. p. I‑1167, 27 punktas).

(50)  – Lásd a fent hivatkozott Viacom Outdoor ügyben hozott ítélet 29. pontját.

(50)  – Žr. Sprendimo Viacom Outdoor 29 punktą.

(51)  – Ebben az értelemben az ügy hasonlít a T‑504/93. sz., Tiercé Ladbroke kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1997., II‑923. o.) 124. pontjára, amelyben a Bíróság megállapította, hogy a releváns földrajzi piacon senki nem kapott felhasználási engedélyt, így nem valósult meg hátrányos megkülönböztetés. Itt azért nincs hátrányos megkülönböztetés, mert a cégjegyzékhez való hozzáférés az elszámolóhelyek révén mindenki számára megvalósul.

(51)  – Šiuo aspektu ši byla yra panaši į bylą T‑504/93, kurioje priimtas 1997 m. birželio 12 d. Sprendimas Tiercé Ladbroke prieš Komisiją (Rink. p. II‑923); jo 124 punkte Teisingumo Teismas pažymėjo, kad atitinkamoje geografinėje rinkoje niekam nesuteikta jokia licencija, todėl nebuvo jokios diskriminacijos. Šioje byloje diskriminacijos irgi nėra, nes prieigą prie įmonių registro turi visi per apskaitos įstaigas.

(52)  – Lásd Jacobs főtanácsnok fent hivatkozott Bronner‑ügyre vonatkozó indítványának 65. pontját.

(52)  – Žr. generalinio advokato F. Jacobs išvados byloje Bronner 65 punktą.

(53)  – Lásd a fent hivatkozott Bronner‑ügyben hozott ítélet 41–46. pontját és a fent hivatkozott IMS Health ügyben hozott ítélet 28., 45. és 49. pontját.

(53)  – Žr. Sprendimo Bronner 41–46 punktus; Sprendimo IMS Health 28, 45 ir 49 punktus.