|
|
[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |
|
[pic] | EUROOPA ÜHENDUSTE KOMISJON |
|
|
Brüsszel, 2009.10.15.
|
Brüssel 15.10.2009
|
|
COM(2009)540 végleges
|
KOM(2009)540 lõplik
|
|
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
|
KOMISJONI ARUANNE NÕUKOGULE, EUROOPA PARLAMENDILE, EUROOPA MAJANDUS- JA SOTSIAALKOMITEELE JA REGIOONIDE KOMITEELE
|
|
AZ INTEGRÁLT UNIÓS TENGERPOLITIKA EREDMÉNYEIRŐL SZÓLÓ HELYZETJELENTÉS
|
EUROOPA LIIDU INTEGREERITUD MERENDUSPOLIITIKA EDUARUANNE
|
|
{SEC(2009) 1343}
|
{SEK(2009)1343}
|
|
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
|
KOMISJONI ARUANNE NÕUKOGULE, EUROOPA PARLAMENDILE, EUROOPA MAJANDUS- JA SOTSIAALKOMITEELE JA REGIOONIDE KOMITEELE
|
|
AZ INTEGRÁLT UNIÓS TENGERPOLITIKA EREDMÉNYEIRŐL SZÓLÓ HELYZETJELENTÉS
|
EUROOPA LIIDU INTEGREERITUD MERENDUSPOLIITIKA EDUARUANNE
|
|
1. Bevezetés
|
1. SISSEJUHATUS
|
|
Az EU integrált tengerpolitikája olyan új szemléletté nőtte ki magát, amely a tengerhez kapcsolódó tevékenységek optimális és fenntartható fejlesztésére irányul. Ez a szemlélet megerősítette azt az elképzelést, hogy az óceánokkal és tengerekkel összefüggő szakpolitikák összekapcsolásával Európa jóval kisebb mértékű környezeti terhelés mellett jelentősen több hasznot húzhat a tengerekből. Az uniós intézmények, a tagállamok és a régiók irányítási struktúrákat hoztak létre annak biztosítására, hogy a tengerekkel kapcsolatos szakpolitikák fejlesztése ne egymástól elszigetelten történjék, valamint hogy figyelembe lehessen venni a tengerpolitika és más szakpolitikai területek közötti kapcsolódási pontokat és szinergiákat. Az érdekelt felek megerősítették a 2006–2007-es széles körű konzultáció során kinyilvánított érdeklődésüket, így az integrált tengerpolitika az EU kifejezetten lentről felfelé építkező politikájává vált. Az ágazatközi eszközök, például a tengeri területek rendezése, az integrált felügyelet vagy a tengerrel kapcsolatos ismeretek területén kézzel fogható eredményeket értünk el, ami jelentős mértékben javíthatja óceánjaink kezelésének módját. Az EU tengerhez és tengerparthoz kapcsolódó ágazati politikái – ilyenek például a halászat, a szállítás, a környezetvédelem, az energiaipar, az ipar általában és a kutatási politika – mind jelentős előrelépést értek el a fokozottabb integráció és koherencia felé. Az EU megtette az első lépéseket az integrált tengerpolitika regionális szintű végrehajtásában is. Röviden, az EU integrált tengerpolitikája megváltoztatja az európaiak tengerekhez és óceánokhoz való viszonyulását, és újra megerősítette a kontinens tengereinek és tengerparti övezeteinek stratégiai fontosságát.
|
Euroopa Liidu integreeritud merenduspoliitika on ennast tõestanud kui uus lähenemisviis toetamaks jätkusuutlikul viisil kõigi merega seotud tegevuste optimaalset arengut. Kinnitust on leidnud nägemus, et meresid ja ookeane käsitlevate poliitikate ühendamisega saab Euroopa palju rohkem kasu ja mõju keskkonnale on palju väiksem. ELi institutsioonid, liikmesriigid ja piirkonnad on loonud juhtimisstruktuurid tagamaks, et merega seotud poliitikate arendamine ei toimu enam eraldatult ja et seejuures võetakse arvesse seoseid ja sünergiat teiste poliitikavaldkondadega. Sidusrühmad on oma märkimisväärset huvi kinnitanud ulatuslike konsultatsioonide ajal, mis toimusid aastatel 2006–2007 ja mille abil kehtestati integreeritud merenduspoliitika kui eriti laiapõhjaliselt läbi arutatud Euroopa Liidu poliitika. Valdkondadevahelised abivahendid, näiteks mereala ruumiline planeerimine, integreeritud järelevalve ja merealased teadmised, on andnud käegakatsutavaid tulemusi ja peaksid oluliselt parandama ookeanide majandamist. Mere ja rannikuga seotud Euroopa Liidu poliitikavaldkondades, näiteks kalandus-, transpordi-, keskkonna-, energia-, tööstus- ja teadusuuringute poliitikas, on tehtud olulisi edusamme, muutes need integreeritumaks ja kooskõlastatumaks. Komisjon on astunud ka esimesi samme integreeritud merenduspoliitika rakendamiseks piirkondlikul tasandil. Lühidalt öeldes muudab ELi integreeritud merenduspoliitika eurooplaste arusaama meredest ja ookeanidest ning kinnitab veelkord mandrit ümbritsevate merede ja rannikualade strateegilist tähtsust.
|
|
Az Európai Tanács 2007. december 14-i ülésén[1], az integrált uniós tengerpolitika és a kék könyv[2] jóváhagyásakor felkérte a Bizottságot, hogy két éven belül tegyen jelentést az említett politikában elért eredményekről. E közlemény összefoglalja az eddigi eredményeket és kijelöli az integrált tengerpolitika következő szakaszának irányvonalát. Kiemeli továbbá, hogy a tengerekkel, a tengerhasznosítási ágazatokkal és a tengerparti övezetekkel kapcsolatos szakpolitikák összehangolt formálása hogyan járulhat hozzá a jelenlegi világméretű gazdasági válságból, illetve az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás elleni határozott fellépés szükségességéből fakadó kihívások megválaszolásához. A 2007. októberi kék könyv ambiciózus cselekvési tervet terjesztett elő. Új munkamódszereket, horizontális eszközöket és egyedi intézkedések széles körét vázolta fel, amelyek mind a tengeri gazdaság fellendítését, a tengeri környezet védelmét és helyreállítását, a kutatás és innováció megerősítését, valamint a tengerparti és legkülső régiók fejlődésének előmozdítását célozzák, továbbá arra irányul, hogy utat mutasson a nemzetközi tengerügyek területén és jobban kidomborítsa európai politika tengeri dimenzióját.
|
Kiites heaks Euroopa Liidu integreeritud merenduspoliitika ja sinise raamatu,[1] palus Euroopa Ülemkogu 14. detsembril 2007[2] komisjonil esitada kahe aasta jooksul aruande poliitika rakendamisel tehtud edusammude kohta. Käesolevas teatises esitatakse saavutuste kokkuvõte ja visandatakse integreeritud merenduspoliitika järgmise etapi suund. Samuti tuuakse siin esile, kuidas merendust, merega seotud valdkondi ja rannikualasid käsitlevate poliitikameetmete ühendamine aitab lahendada probleeme, mis tulenevad praegusest ülemaailmsest majanduskriisist ja vajadusest võtta otsustavad meetmed kliimamuutuse ja keskkonnaseisundi halvenemise vastu. 2007. aasta oktoobris vastu võetud sinises raamatus nähti ette suuri eesmärke seadev tegevuskava. See hõlmab uusi töömeetodeid, valdkondadevahelisi abivahendeid ja palju konkreetseid meetmeid, millega püütakse edendada meremajandust, kaitsta ja taastada merekeskkonda, edendada teadusuuringuid ja innovatsiooni, toetada rannikualade ja äärepoolseimate piirkondade arengut, võtta juhtpositsioon rahvusvaheliste merendusküsimuste lahendamisel ja muuta Euroopa mereline mõõde nähtavamaks.
|
|
Az integrált tengerpolitika keretrendszere lényegében az alábbi négy cél elérésére törekszik (és megvalósításukban már jó úton halad):
|
Sisuliselt on integreeritud merenduspoliitikaga ette nähtud raamistikul neli eesmärki (mille poole püüdlemine on juba alanud):
|
|
- az irányítási struktúrák integrációjának előmozdítása azáltal, hogy átfogóbbá tesszük őket és nagyobb hangsúlyt fektetünk az együttműködésre;
|
- toetada juhtimisstruktuuride integreerumist, et suurendada nende kaasavust ja koostöövalmidust;
|
|
- az integrált politikák végrehajtásához szükséges tudásbázis és horizontális eszközök kialakítása;
|
- luua teadmiste baas ja valdkondadevahelised abivahendid integreeritud poliitikameetmete rakendamiseks;
|
|
- az ágazati politikák színvonalának emelése a szinergiák tevékeny felkutatása és az ágazatok közötti összhang növelése által;
|
- parandada valdkondlike poliitikameetmete kvaliteeti, püüdes aktiivselt suurendada valdkondadevahelist sünergiat ja sidusust;
|
|
- a fentiek végrehajtása során az Európát övező regionális tengerek sajátosságainak figyelembevétele egyedi megoldások segítségével;
|
- eelnimetatu rakendamisel võtta arvesse Euroopat ümbritsevate piirkondlike merede eripärasid, pakkudes välja individuaalsed lahendused.
|
|
A cselekvési terv végrehajtása eddig jó ütemben halad. A tervben felsorolt 65 cselekvés közül 56 végrehajtása már megkezdődött vagy befejeződött (többnyire bizottsági vagy tanácsi jogi aktusok révén). 9 cselekvéssel összefüggésben különféle kezdeményezések születtek, de hivatalos dokumentum elfogadására még nem került sor. Az első szakasz lezárultával a Bizottság és a tagállamok erőfeszítéseiket most a gyakorlati végrehajtásra összpontosítják, amelyeket szükség esetén a kapcsolódó szakpolitikai területen foganatosítandó intézkedések is kiegészíthetnek.
|
Tegevuskava rakendamine on olnud edukas: kavandatud 65 meetmest on algatatud või lõpetatud 56 (enamasti komisjoni või nõukogu õigusaktidena). Üheksa meetme raames on tehtud mitmesuguseid algatusi, kuigi ametlikud dokumendid on veel vastu võtmata. Pärast esimest etappi suunavad komisjon ja liikmesriigid oma jõupingutused meetmete tõhusamale rakendamisele kohapeal ning vajaduse korral võetakse kõikides asjaomastes poliitikavaldkondades täiendavaid meetmeid.
|
|
A kék könyv és a cselekvési terv kidolgozásakor még teljesen más volt a gazdasági környezet. A válság nem kímélte meg a tengeri gazdaságot a csökkenő bevételektől és a hanyatlástól. Az eddigi eredmények ismertetésén túlmenően tehát ez a jelentés meghatározza, mely területeken kell még intézkedéseket hozni óceánjaink, tengereink és tengerparti övezeteink tagadhatatlan potenciáljának felszabadítása céljából, valamint a tengerhasznosítási ágazatokat fenyegető gazdasági problémák megoldása érdekében.
|
Sinine raamat ja tegevuskava koostati praegusest radikaalselt erinevas majanduskliimas. Kriis ei ole meremajandust säästnud kahanevatest tuludest ega langusest. Seetõttu juhitakse dokumendis siiani tehtud edusammude kõrval tähelepanu ka valdkondadele, kus on vajalikud täiendavad meetmed, et kasutada ära ookeanide, merede ja rannikualade vaieldamatu potentsiaal ning lahendada merendusega seotud valdkondade ees seisvad majandusprobleemid.
|
|
2. TENGERPOLITIKAI IRÁNYÍTÁS ÉS AZ ÉRDEKELT FELEK BEVONÁSA
|
2. MERENDUSE JUHTIMINE JA SIDUSRÜHMADE KAASAMINE
|
|
A kék könyv javasolta, hogy a tengerekhez és óceánokhoz kapcsolódó irányítási szemléletet az igazgatás valamennyi szintjén komolyan újragondoljuk, vagyis az uniós intézmények, a tagállamok és a régiók szintjén. A politikai szereplők mindent összevetve igen jól fogadták ezt a megközelítést: az időközben eltelt két évben Unió-szerte lépések történtek több, tengerrel kapcsolatos szakpolitika elszigetelt jellegének megszüntetésére, a tengerügyekben érdekelt felek fokozottabb bevonására és a szakpolitikai szinergiák feltárására.
|
Sinises raamatus kutsuti üles muutma kõikidel valitsustasanditel – ELi institutsioonides, liikmesriikides ja piirkondades – oluliselt juhtimise lähenemisviisi meredele ja ookeanidele. Poliitikute suhtumine sellisesse lähenemisviisi on üldiselt olnud väga positiivne: kahe aasta jooksul on kogu Euroopa Liidus astutud samme mitmete merega seotud poliitikavaldkondade eraldatuse kõrvaldamiseks, merendusega tegelevate sidusrühmade suuremaks kaasamiseks ja poliitikavaldkondade sünergia kindlaksmääramiseks.
|
|
2.1. Uniós intézmények
|
2.1. ELi institutsioonid
|
|
A Bizottság több lépést is tett a tengerpolitika formálásának integrációja felé. A biztosok irányítócsoportja 2005 óta működik, és megvitatta a kék könyv cselekvési tervében szereplő valamennyi politikai kezdeményezést. Struktúrákat hoztak létre annak érdekében, hogy az érintett főigazgatóságok rendszeres üléseken egyeztethessenek a szinergiák feltárása és a lehetséges szakpolitikai következetlenségek kiküszöbölése érdekében. A Bizottság ezenkívül átszervezte szolgálatait és kibővítette a Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság mandátumát a szakpolitika átfogó koordinációja, adott esetben ágazatközi eszközök kifejlesztése, illetve a regionális sajátosságok figyelembevétele érdekében.
|
Komisjon on võtnud mitmed meetmed merega seotud poliitika kujundamise integreerimiseks. Alates 2005. aastast tegutseb volinike juhtrühm, kes arutab kõiki sinise raamatu tegevuskavas nimetatud olulisemaid poliitilisi algatusi. Loodud on struktuurid asjaomaste peadirektoraatide regulaarseteks kohtumisteks, et teha kindlaks poliitikavaldkondade sünergia ja kõrvaldada võimalikud vastuolud. Samuti on komisjon ümber korraldanud oma talituste töö ja laiendanud merendus- ja kalandusasjade peadirektoraadi volitusi, et tagada poliitika üldine kooskõlastamine ja luua vajaduse korral valdkondadevahelised abivahendid ning võtta arvesse piirkondikke iseärasusi.
|
|
A Tanács szilárdan elkötelezte magát az integrált tengerpolitika mellett. 2008. december 8-i következtetéseiben[3] nem csupán az integrált tengerpolitika horizontális jellegét ismerte el – azáltal, hogy az ügyet az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa vitatta meg –, hanem megerősítette, hogy „a tengerrel kapcsolatos kérdések integrált megközelítése fontos célkitűzés, mivel az Európai Unió által folytatott ágazati tevékenységek szinergiáit, összhangját és hozzáadott értéket erősíteni kell azáltal, hogy beépítik azokat a tengerekre, az óceánokra és a part menti területekre vonatkozó átfogó elképzelésbe, figyelembe véve a regionális sajátosságokat [...]”.
|
Nõukogu on üles näidanud kindlat tahet edendada integreeritud merenduspoliitikat.8. detsembri 2008. aasta järeldustes[3] tunnustas nõukogu integreeritud merenduspoliitika valdkondadevahelisust, käsitledes seda üldasjade ja välissuhete nõukogu kaudu, ning kinnitas, et „integreeritud lähenemisviis merendusküsimustele on oluline eesmärk, võttes arvesse vajadust tugevdada Euroopa Liidu valdkondlike tegevuste sünergiat, sidusust ja lisandväärtust, kaasates need merede, ookeanide ja nende rannikualade küsimuses esindatavasse üldisesse seisukohta ning võttes arvesse piirkondlikke eripärasid […].”
|
|
Intézményi szinten a Tanács és a tagállamok aktív bevonása egyrészt az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsának tevékenységén keresztül, másrészt az integrált tengerpolitika témájában működő tagállami kapcsolattartó csoportok keretében történik. Ezek a csoportok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti közigazgatásokban meglévő szakértelmet teljes mértékben kiaknázzuk, kellően odafigyeljünk a tagállamok és a tengerparti régiók egyedi szükségleteire, továbbá hogy maximális átláthatóság mellett olyan politikai konszenzus jöjjön létre, amellyel a legnagyobb hatás érhető el.
|
Institutsioonide tasandil on nõukogu ja liikmesriikide aktiivne kaasatus tagatud nii üldasjade nõukogu tööga kui ka liikmesriikide integreeritud merenduspoliitika kontaktrühmade tegevusega. Nimetatud rühmad tagavad, et riiklikud ametiasutused kasutavad olemasolevad teadmised täielikult ära, et liikmesriikide ja rannikualade konkreetsetele vajadustele pööratakse täit tähelepanu ja et saavutatakse maksimaalse läbipaistvuse ja mõjuga poliitiline konsensus.
|
|
Az Európai Parlament rendszeresen tárgyalta és határozottan támogatta a tengerpolitikát.[4] A tengerpolitikai kérdésekkel azonban számos bizottság és szervezeti egység még mindig külön foglalkozik.
|
Euroopa Parlament on merenduspoliitikaga palju tegelenud ja seda väga toetanud[4]. Merenduspoliitika küsimustega eraldi tegelevad ka mitmed komiteed ja struktuurid.
|
|
A Régiók Bizottsága nagy lendületet adott az integrált tengerpolitikának. A Bizottság különösen nagyra értékelte a Régiók Bizottságának a kék könyvről szóló véleményét[5], amely jó alapot képez a jövőbeli munkához. A Régiók Bizottsága nemrégiben közzétett, „A tengerekre és tengerparti területekre vonatkozó politikai csomag” című véleménye[6] értékes példa abból a szempontból, hogy az eltérő érdekek hogyan kapcsolhatók össze koherens, egymást kiegészítő és szinergikus módon.
|
Regioonide komitee on andnud integreeritud merenduspoliitika arengusse kasulikke impulsse. Komisjon märgib eelkõige ära komitee arvamuse sinise raamatu kohta,[5] mis annab olulise panuse edasisse tegevusse. Komitee hiljutine arvamus „Merenduse ja rannikualade pakett”[6] on hea näide sellest, kuidas eri huve saab sidusalt, üksteist täiendavalt ja sünergiat tekitavalt ühendada.
|
|
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2008. április 14-i véleményében[7] kifejezetten támogatta az integrált tengerpolitikát.
|
Euroopa Majandus- ja Sotsiaalkomitee andis 14. aprillil 2008 välja arvamuse,[7] mis on integreeritud merenduspoliitika suhtes eriti toetav.
|
|
2.2. Tagállamok
|
2.2. Liikmesriigid
|
|
A zöld könyv idejében tagállami szinten kevés kezdeményezés született az integrált szemlélet bevezetésére. Két ország, Franciaország és Hollandia jelezte, hogy olyan közigazgatási struktúrával rendelkezik, amely lehetővé teszi a tengerrel kapcsolatos ügyek politikai koordinációját. Portugália már akkor megkezdte egy óceánstratégia kidolgozását.
|
Rohelise raamatu väljaandmise ajal oli liikmesriikides vähe integreeritud lähenemisviisi algatusi. Kaks riiki – Prantsusmaa ja Madalmaad – teatasid, et neil on olemas haldusstruktuur merega seotud küsimusi käsitleva poliitika kooskõlastamise korraldamiseks. Portugal oli sel ajal juba alustanud konkreetset tööd ookeane käsitleva strateegia loomiseks.
|
|
Azóta számottevő előrelépés történt, több tagállam is megtette az első lépéseket a tengerpolitika integrációja felé, és egyre fokozottabb mértékben osztják meg egymással az integrált tengerpolitikai megközelítésekhez kapcsolódó bevált módszereket. Ezek a gyakorlati módszerek összhangban állnak a Bizottság által 2008 júniusában közzétett iránymutatással[8], és szervezeti változásokra és/vagy a tengerhasznosítási ágazatok és a tengerparti régiók fenntartható fejlesztésére irányuló hosszabb távú integrált stratégiák kidolgozására vonatkoznak.
|
Sellest ajast on toimunud oluline edasiminek: rohkem liikmesriike on teinud algatusi merenduspoliitika integreerimiseks ja jagavad omavahel üha enam parimaid tavasid integreeritud merenduspoliitika valdkonnas. Need algatused on täielikult kooskõlas suunistega, mille komisjon avaldas 2008. aasta juunis,[8] ning hõlmavad organisatsioonilisi muudatusi ja/või merendusega seotud valdkondade ja rannikualade säästva arengu pikemaajaliste integreeritud strateegiate väljatöötamist.
|
|
Fontos itt megemlíteni például a holland „ Nationaal Waterplan ”, a francia „ Grenelle de la Mer ” és a német „ Entwicklungsplan Meer ” elnevezésű tervet, a koherens tengerpolitikáról szóló svéd törvényt, a lengyel szolgálatközi tengerpolitikai tervet és a tengerre vonatkozó egyesült királysági törvényt.
|
Olulised näited on Madalmaade „Nationaal Waterplan”, Prantsusmaa „Grenelle de la Mer”, Saksamaa „Entwicklungsplan Meer”, Rootsi sidusat merenduspoliitikat käsitlev seaduseelnõu, Poola ministeeriumidevaheline merenduspoliitika kava ja Ühendkuningriigi mereseaduse eelnõu.
|
|
Írország, Portugália és Szlovénia szintén tettek ilyen irányú lépéseket. A fentiekhez kapcsolódó tevékenységekről számolt be Belgium, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Dánia, Olaszország, Görögország, Finnország és Spanyolország is.
|
Iirimaa, Portugal ja Sloveenia on samuti selles suunas samme astunud. Vastavatest meetmetest on teatanud Belgia, Bulgaaria, Tšehhi Vabariik, Taani, Itaalia, Kreeka, Soome ja Hispaania.
|
|
2.3. Régiók
|
2.3. Rannikualad
|
|
A tengerparti régiók már a kezdetek óta teljes értékű partnerek voltak az integrált tengerpolitika végrehajtásában. Helyzetüknél fogva a régiók a legalkalmasabbak annak azonosítására, hogy pontosan mi szükséges a politika helyi szintű, illetve az egyes tengeri medencék szintjén történő végrehajtásához. Ezen túlmenően rendkívül hatékonyan együttműködtek a nemzeti hatóságokkal és más tagállamok régióival annak érdekében, hogy integrált megoldásokat találjanak a tengerrel kapcsolatos kérdésekre. A 160 európai régiót egybegyűjtő Külső Tengeri Régiók Konferenciája (CPMR) az integrált tengerpolitikához kapcsolódó cselekvések regionális előmozdítását célzó Aquamarina munkacsoport ülésein való rendszeres részvétel révén szorosan figyelemmel kíséri a cselekvési terv végrehajtásában elért haladást.
|
Rannikualad on olnud algusest peale integreeritud merenduspoliitika täieõiguslikud partnerid. Nad teavad kõige paremini, mida on vaja poliitika rakendamiseks kohalikul ja iga konkreetse mere vesikonna tasandil. Samuti on nad näidanud, et suudavad teha koostööd oma riigi ametiasutustega ja ka teiste liikmesriikide rannikualadega, et edendada integreeritud lahendusi meredega seotud probleemidele. Euroopa Mereliste Äärealade Konverents, milles osaleb ligikaudu 160 Euroopa piirkonda, jälgib integreeritud merenduspoliitika meetmete piirkondlikul tasandil edendamiseks loodud töörühma „Aquamarina” kohtumistel tehtava regulaarse töö raames tähelepanelikult tegevuskava täitmist.
|
|
Ebben az összefüggésben három jelentősebb kezdeményezést kell kiemelni:
|
Sellega seoses tuleks ära märkida kolm suuremat algatust:
|
|
- az integrált tengerpolitikára vonatkozó első regionális cselekvési tervek: ilyen Asztúria tengerügyi terve[9] és Schleswig-Holstein tengerügyi cselekvési terve[10];
|
- integreeritud merenduspoliitika esimesed piirkondlikud tegevuskavad – Astuuria merenduskava[9] ja Schleswig-Holsteini merendusalane tegevuskava[10];
|
|
- Bretagne tengerpartra vonatkozó, 2009. április 29-i chartája[11];
|
- 29. aprilli 2009. aasta Bretagne’i rannikuharta[11];
|
|
- Az Arc Manche által 2008 novemberében kiadott, „ Channel Spaces — A world within Europe ” elnevezésű atlasz[12], amely követendő példa a nemzetek közötti tengerügyi együttműködés dokumentálásában.
|
- 2008. aasta novembris Arc Manche’i välja antud atlas „Kanaliruum – üks maailm Euroopas”[12] on riikideüleste merendussuhete dokumenteerimise parima tava näide.
|
|
A Bizottságnak tudomására jutott, hogy más régiók is követik a tengerparttal és tengerekkel összefüggő irányítás innovatív integrált módszereit, és azokat teljes mértékben támogatják.
|
Komisjonile on teada ka muud piirkonnad, kus järgitakse rannikualade ja merede innovatiivseid integreeritud juhtimistavasid, ja ta toetab neid täielikult.
|
|
2.4. Érdekelt felek
|
2.4. Sidusrühmad
|
|
Az érdekelt felek a 2006-ban lefolytatott konzultációban való rendkívül tevékeny részvételük óta alapvetően fontos szerepet játszottak az EU integrált tengerpolitikájának létrehozásában. A regionális, vállalati és nem kormányzati szereplők elsőként támasztották alá a tengerekre, a tengerhasznosítási ágazatokra és a tengerparti régiókra hatást gyakorló szakpolitikák összehangolásának szükségét. Hozzájárulásuk innovatív elképzelések és eszközök alapját képezte.
|
Alates väga aktiivsest osalemisest 2006. aastal toimunud konsultatsioonides on sidusrühmad olnud oluline jõud ELi integreeritud merenduspoliitika loomisel. Piirkondlikud sidusrühmad, äriringkonnad ja valitsusvälised organisatsioonid olid esimesed, kes võitlesid meresid, merendusega seotud valdkondi ja rannikualasid mõjutavate ELi poliitikavaldkondade ühendamise eest. Nende panus on loonud aluse uuenduslikele ideedele ja vahenditele.
|
|
A már említett CPMR, a Tengerhasznosítási Ágazatok Fóruma[13] (MIF) – amely jelenleg 25 tengerhasznosítással foglalkozó kereskedelmi szakmai szervezetet képvisel – és a tengeri klaszterek európai hálózata[14] aktívan támogatta az EU integrált tengerpolitikáját. Az integrált tengerpolitika kialakításában jelentős, környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezetek is részt vesznek.
|
ELi integreeritud merenduspoliitikat on aktiivselt toetanud eespool nimetatud Euroopa Mereliste Äärealade Konverents, Meretööstuse Foorum,[13] mis praegu esindab 25 merekaubandusliitu, ja Euroopa merendusklastrite võrgustik[14]. Integreeritud merenduspoliitika väljatöötamises osalevad aktiivselt ka suurimad valitsusvälised keskkonnaorganisatsioonid.
|
|
A Tengerek Európai Napja[15] keretében az érdekelt felek részvételével szervezett konferencia olyan évente megrendezésre kerülő eseménnyé nőtte ki magát, ahol a különböző szereplők különösen termékeny eszmecserét folytatnak. A Bizottság továbbra is támogatja majd azt a törekvést, hogy az érdekelt felek fokozott mértékben vegyenek részt ezen az eseményen. Az érdekelteket ugyanakkor ösztönözni fogja arra, hogy a május 20-án tartandó Tengerek Európai Napjához kapcsolódóan ismét szervezzenek olyan decentralizált eseményeket, amelyek keretében az integrált tengerpolitikához való nemzeti, regionális és helyi szintű hozzájárulások tehetők.
|
Euroopa merepäeva raames korraldatav sidusrühmade konverents on kujunenud iga-aastaseks ürituseks, kus eri toetajaskondade vahel toimub väga viljakas arvamustevahetus[15]. Komisjon toetab jätkuvalt sidusrühmade suuremat osalemist nimetatud ürituses. Samal ajal õhutatakse sidusrühmi korraldama 20. mail tähistatava Euroopa merepäeva raames veel detsentraliseeritud üritusi, kajastades seega riikide, piirkondade ja kohaliku tasandi panust integreeritud merenduspoliitikasse.
|
|
Az utóbbi időben rendkívül biztató jelek voltak arra vonatkozóan, hogy az integrált tengerpolitika érdekelt felei kezdik létrehozni az információcserére szolgáló saját struktúráikat. A kutatók közössége, a regionális szervezetek, a tengerhasznosítási ágazatok és a környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezetek hagyományosan egyéni csatornáikon keresztül kommunikálnak az EU intézményeivel, ezért a különböző érdekcsoportok közötti nyilvános párbeszéd inkább kivételnek számított. A Bizottság minden ágazatban ösztönözni kívánja az érdekelt felek önszerveződését.
|
Viimasel ajal on olnud väga julgustavaid märke sellest, et integreeritud merenduspoliitika sidusrühmad loovad püsivamaid kogemuste vahetamise struktuure. Sel ajal kui teadusringkondadel, piirkondlikel organisatsioonidel, merendussektoril ja valitsusvälistel keskkonnaorganisatsioonidel on oma kanalid ELi institutsioonidega suhtlemiseks, on eri sidusrühmade vaheline avalik dialoog olnud erandlik nähtus. Komisjon suurendab oma toetust sidusrühmade organiseerumisele kõikides valdkondades.
|
|
3. ÁGAZATKÖZI ESZKÖZÖK
|
3. VALDKONDADEVAHELISED ABIVAHENDID
|
|
A kék könyv szerint az integrált tengerpolitika megerősítésére horizontális eszközökre van szükség. Ilyenek például a tengeriterület-rendezés, az integrált felügyelet és a tengerrel kapcsolatos tudásbázis kiépítése. E három eszköz kifejlesztése jól haladt, így már beszámolhatunk az első fontosabb eredményekről.
|
Sinises raamatus juhiti tähelepanu asjaolule, et integreeritud merenduspoliitika toetamiseks on vaja valdkondadevahelisi abivahendeid, näiteks mereala ruumiline planeerimine, integreeritud järelevalve ja merealase teadmistebaasi rajamine. Nimetatud kolme abivahendi loomine on kulgenud edukalt ja saadud on esimesed olulised tulemused.
|
|
3.1. Tengeriterület-rendezés és a tengerparti övezetek integrált kezelése
|
3.1. Mereala ruumiline planeerimine ja rannikualade integreeritud majandamine
|
|
Az európai tengereken folytatott tevékenységek intenzívebbé válásával egyre élesedik a verseny a tengeri területek iránt. Az ökoszisztéma-szemléleten alapuló tengeriterület-rendezés az ágazati érdekek kiegyensúlyozásának és a tengeri erőforrások fenntartható hasznosításának nélkülözhetetlen eszköze. Ez egy olyan folyamat, amely kiszámítható, megbízható és célirányos tervezési keretet nyújt a hatóságoknak és az érdekelt feleknek ahhoz, hogy összehangolják tevékenységüket és optimalizálják a tengeri területek felhasználási módját a gazdasági fejlődés fellendítése és a tengeri környezet állapotának javítása érdekében.
|
Euroopa meredel aktiivsemaks muutunud tegevus on suurendanud konkurentsi piiratud mereruumi pärast. Mereala ruumiline planeerimine on valdkondade huvide tasakaalustamise ja mereressursside säästva kasutamise peamine vahend, mille aluspõhimõte on ökosüsteemipõhine lähenemisviis. See on protsess, mis annab riigiasutustele ja sidusrühmadele püsiva, usaldusväärse ja suunatud planeerimisraamistiku tegevuste kooskõlastamiseks ja mereruumi optimaalseks kasutamiseks nii, et sellest saavad kasu nii majandus kui ka merekeskkond.
|
|
A Bizottság 2008-ban elfogadta a „Tengeri területrendezési útiterv: Egységes alapelvek érvényesítése az EU-ban” című közleményt[16]. A dokumentum meghatároz tíz alapelvet, megvitatja a közös tagállami megközelítés kialakításának szükségességét, valamint támogatja a tengeri területek rendezésének nemzeti és uniós szintű végrehajtását.
|
Komisjon võttis 2008. aastal vastu dokumendi „Mereala ruumilise planeerimise suunised: ühiste põhimõtete saavutamine Euroopa Liidus”[16]. Suunistes on sätestatud kümme peamist põhimõtet ja nende eesmärk on arutleda liikmesriikide ühise lähenemisviisi väljatöötamise üle, et toetada mereala ruumilise planeerimise rakendamist riiklikul ja ELi tasandil.
|
|
Az érintett tengerhasznosítási ágazatok érdekelt felei a Bizottság által 2009-ben szervezett megbeszélésen jóváhagyták a tíz alapelvet, mert azok megfelelőek, kellően átfogóak és jó alapot képeznek az európai szintű tengeriterület-rendezés kifejlesztéséhez.[17] A Bizottság ezenkívül két előkészítő intézkedést is útnak indított a Balti-tenger tekintetében (a balti-tengeri térségre vonatkozó uniós stratégia részeként) és az Északi-tenger/északkelet-atlanti térség vonatkozásában. Ezek az intézkedések a tengeriterület-rendezés határokon átnyúló együttműködéssel összefüggő szempontjainak kifejlesztésére, a tengeri területek rendezésében rejlő földközi-tengeri potenciálok, valamint a szóban forgó tevékenységhez kapcsolódó gazdasági előnyök vizsgálatára irányulnak.
|
Sidusrühmad kõikidest asjaomastest merendusvaldkondadest kiitsid komisjoni poolt 2009. aastal korraldatud arutelude käigus[17] nimetatud kümme peamist põhimõtet heaks kui asjakohase, tervikliku ja olulise aluse mereala ruumilise planeerimise arendamiseks Euroopa tasandil. Samuti algatas komisjon Läänemerel (Euroopa Liidu Läänemere piirkonna strateegia osana) ja Põhjamerel/Kirde-Atlandil kaks ettevalmistavat meedet eesmärgiga arendada mereala ruumilise planeerimisega seotud piiriülest koostööd ja uurida mereala ruumilise planeerimise võimalusi Vahemerel ning mereala ruumilise planeerimise majanduslikku kasu.
|
|
A Bizottság kék könyvében szereplő ajánlása alapján – amely javaslatot tesz a tengerparti övezetek integrált kezelésének kifejlesztésével kapcsolatos bevált módszerek cseréjére szolgáló rendszer létrehozására – a Bizottság 2009-ben támogatási projektet indított útnak a bevált módszerek cseréjének és a tengerparti övezetre vonatkozó integrált kezelési rendszer hatékony végrehajtásának előmozdítására[18]. A Tanács a barcelonai egyezmény keretében 2008 végén aláírta a tengerparti övezetek integrált kezeléséről szóló jegyzőkönyvet.
|
Järgides komisjoni sinises raamatus antud soovitust luua rannikukalade integreeritud majandamise väljatöötamisel parimate tavade vahetamise süsteem, käivitas komisjon 2009. aastal toetusprojekti, et ergutada parimate tavade üksteisega jagamist ja edendada rannikukalade integreeritud majandamise tõhusat rakendamist[18]. 2008. aasta lõpul kirjutas nõukogu alla Barcelona konventsiooni rannikualade integreeritud majandamise protokollile.
|
|
3.2. A tengerfelügyelet integrációja
|
3.2. Merenduse järelevalve integreerimine
|
|
A tengerfelügyelet integrációjának köszönhetően hatékonyabbá válnak a tengeren végrehajtott műveletek és csökkenthetők a működési költségek. Uniós szinten jelentős megtakarítások érhetők el; egyre nagyobb szükség mutatkozik a tengeren elkövetett illegális cselekmények felderítésére, nyomon követésére, megakadályozására és ellenőrzésére, továbbá a tengeri balesetek megakadályozására, a hajókról származó illegális olajszennyezés felderítésére, a halászati tevékenységek megfigyelésére és a környezet védelmére.
|
Merenduse järelevalve integreerimine peaks tõhustama tegevust merel ja vähendama tegevuskulusid. ELi tasandil on võimalik saavutada märkimisväärne kulude kokkuhoid, võttes arvesse suurenevat vajadust avastada, jälgida, tõkestada ja kontrollida õigusvastast tegevust merel, vältida mereõnnetusi, avastada ebaseaduslikke nafta merrelaskmise juhtumeid, kontrollida kalapüüki ja kaitsta keskkonda.
|
|
A Bizottság részletes áttekintést[19] készített a tengerfelügyelet integrációjára irányuló különféle nemzeti, regionális és európai kezdeményezésekről, tanulmányt készített a tengerfelügyelet integrációjának jogi és szabályozási szempontjairól, valamint a Védelmi Tanács felkérésére az Európai Védelmi Ügynökséggel és az Európai Unió Katonai Törzsével együttműködésben elkészítette a vonatkozó tevékenységek mérlegét[20]. Ezen túlmenően 5,7 millió EUR összköltségvetéssel két pályázati felhívást[21] is közzétett a felügyelet integrációját célzó kísérleti projektekre, amelyek a Földközi-tenger térségében és az északi-tengeri medencében működő nemzeti hatóságok közötti szorosabb együttműködést hivatottak előmozdítani.
|
Komisjon on praeguseks koostanud üksikasjalikud ülevaated erinevatest riigi, piirkonna ja Euroopa tasandi algatustest merenduse järelevalve integreerimiseks,[19] viinud läbi uuringu merenduse järelevalve integreerimise õiguslike ja regulatiivsete tahkude kohta ning teinud kaitsenõukogu tellimusel koos Euroopa Kaitseagentuuri ja Euroopa Liidu Sõjalise Staabiga inventuuri[20]. Samuti on komisjon algatanud kaks pakkumismenetlust kogumaksumusega 5,7 miljonit eurot,[21] et viia läbi järelevalve integreerimise katseprojektid, mis edendavad riiklike ametiasutuste vahelist tihedamat koostööd Vahemere ja Põhjamere vesikondades.
|
|
Ezek az intézkedések jelentősen megszilárdították a belső koordinációt a Bizottság szolgálatainál és a tagállamok között e a kényes kérdésben. Az „Úton a tengerfelügyelet európai uniós integrációja felé” című közlemény[22] az eddigi munkára épít, valamint a meglévő és új felügyeleti kapacitások segítségével – ideértve a működést megelőző szakaszban lévő GMES-szolgáltatásokat is – az uniós tengerügyek vonatkozásában meghatározza a közös információ-megosztási környezet kialakítására irányadó elveket. Széles körű konzultációra lesz szükség a Bizottság és a tagállamok között ahhoz, hogy ezek az elvek a szakpolitikák részévé válhassanak.
|
Kõnealused meetmed on oluliselt tugevdanud selle tundliku teemaga seotud sisemist kooskõlastamist komisjoni talituste vahel ja liikmesriikidega. Teatis „Merenduse järelevalve integreerimine Euroopa Liidus”[22] põhineb seni tehtud tööl ja selles on ELi merendusvaldkonna jaoks sätestatud olemasolevatele ja uutele järelevalvevõimsustele (sealhulgas GMESi katseteenustele) tugineva ühise teabevahetuskeskkonna loomise juhtpõhimõtted. Komisjoni ja liikmesriikide vahel tuleb alustada ulatuslikke konsultatsioone, et muuta nimetatud põhimõtted poliitikaks.
|
|
3.3. A tengerrel kapcsolatos tudásbázis kiépítése
|
3.3. Merealase teadmistebaasi loomine
|
|
Nem folytatható tengerpolitika, ha nem rendelkezünk megfelelő adatokkal és ismeretekkel Európa tengereiről és tengerpartjairól. A tengerrel kapcsolatos ismereteink még mindig rendkívül széttagoltak és kevéssé költséghatékonyak. A kék könyvben meghirdetett európai tengeri megfigyelési és adathálózat (EMODNET) célja, hogy csökkentse a tengerhez fűződő ismeretekkel kapcsolatban tapasztalható bizonytalanságokat, valamint a tengeri adatok felhasználói számára visszaszorítsa a működési költségeket. A meglévő adatbázisokat és megfigyelési programokat értékelni kell a területi lefedettség, a megfigyelés részletessége és az adatgyűjtés gyakorisága szempontjából. A különböző forrásokból származó adatokat átfogó és kompatibilis módon össze kell vezetni és a jobb irányítást lehetővé tevő eszközként elérhetővé kell őket tenni. Jelentős előkészítő munka folyik a hidrográfiai, geológiai, biológiai, kémiai vonatkozású adatok egy-egy tengeri medence vonatkozásában történő összeállítására. Statisztikai szolgálatán keresztül a Bizottság tengerimedence-szintű társadalmi-gazdasági adatokat gyűjtött, és több analitikai kihívást azonosított.
|
Merenduspoliitika ei saa eksisteerida põhjalike andmete ja teadmisteta Euroopa merede ja rannikualade kohta. Siiani on merealased teadmised olnud väga killustatud ega ole olnud kulutõhusad. Sinises raamatus väljakuulutatud Euroopa merevaatlus- ja andmevõrgu (EMODNET) eesmärk on vähendada merealaste teadmiste ebakindlust ja merega seotud andmete kasutajate tegevuskulusid. Tuleb hinnata olemasolevate andmebaaside ja vaatlusprogrammide katvust, eraldusvõimet ja andmekogumise sagedust. Eri allikatest pärit teave tuleks koondada terviklikult ja ühilduvalt ning teha kättesaadavaks kui parema juhtimise tööriist. Loomisel on põhjalikud ettevalmistavad meetmed hüdrograafia, geoloogia, bioloogia ja keemia andmekihtide kogumiseks mere vesikonna tasandil. Komisjoni statistikatalitus on kogunud mere vesikondade kohta sotsiaalmajanduslikke andmeid ja teinud kindlaks mitu analüütilist probleemi.
|
|
„A tengerek európai atlasza” elnevezésű projekt arra irányul, hogy a tengerügyi kérdéseket illetően növelje a lakosság tájékozottságát.
|
Euroopa mereatlase projekti eesmärk on suurendada üldsuse teadlikkust merendusalastest probleemidest.
|
|
4. ALAPVETŐ INTÉZKEDÉSEK AZ ÁGAZATI POLITIKÁKBAN
|
4. VALDKONDLIKE POLIITIKAMEETMETE PÕHIMEETMED
|
|
A cselekvési terv a tengerekkel összefüggő valamennyi szakpolitikai területen – legyen szó akár a szállításról, környezetvédelemről, energiaügyekről, iparról, foglalkoztatásról, kutatásról, halászatról, külkapcsolatokról vagy másról – ágazati intézkedéseket irányzott elő. Különös figyelmet szenteltünk az integrált szemlélet elfogadására, kidolgoztuk a különböző említett szakpolitikák közötti kapcsolódási pontokat, feltártuk a szinergiákat, valamint csökkentettük az ágazatok közötti következetlenségeket. Bizonyos ágazati politikák esetében jelentős, integrált szemléletet tükröző kezdeményezések történtek. Végrehajtásuk az elkövetkező években roppant jelentőséggel fog bírni a horizontális megközelítések integrált tengerpolitika keretében történő kidolgozásakor. Két fontos esetet kell kiemelni:
|
Tegevuskavas on sätestatud valdkondlikud meetmed kõikides merega seotud poliitikavaldkondades: transport, keskkond, energia, tööstus, tööhõive, teadusuuringud, kalandus, välissuhted jne. Erilist tähelepanu pööratakse integreeritud lähenemisviisi kasutuselevõtmisele, määrates kindlaks nimetatud poliitikavaldkondade vahelised seosed, tehes kindlaks valdkondade sünergia ning vähendades valdkondadevahelisi vastuolusid. Teatavates poliitikavaldkondades on tehtud olulisi, omavahel suurepäraselt integreeritud algatusi. Nende rakendamine on järgnevatel aastatel väga oluline valdkondadevaheliste lähenemisviiside väljatöötamise jaoks integreeritud merenduspoliitika raames. Tähelepanu tuleks juhtida kahele olulisele algatusele.
|
|
A tengerkutatás és a tengerhasznosítási célú kutatás stratégiája[23] az első olyan európai stratégia, amely a tengerkutatás előmozdítására irányul. Ez a stratégia úttörő szerepet tölt be az Európai Kutatási Térség megvalósításában, amelynek célja a tudományos kiválóság és az élvonalbeli innovációk kifejlesztésének előmozdítása egyrészt a meglévő kutatás fokozottabb integrációjával, másrészt új kapacitások létrehozásával a multidiszciplináris tudományterületeken. Ez az integrált kutatási stratégia jobban kiszolgálja majd a kulcsfontosságú ágazatokat, kezdve az energiaügyi ágazattól, a tengeri szállításon és a kék biotechnológián keresztül egészen az uniós környezetvédelmi politika célkitűzéseiig.
|
Euroopa mere- ja merendusuuringute strateegia[23] on esimene mereuuringuid toetav Euroopa strateegia. Kõnealune strateegia on teerajaja Euroopa teadusruumi rakendamisel, mis toetab teaduslikku tipptaset ja uuenduslike lahenduste väljatöötamist nii olemasolevate teaduslike jõupingutuste parema integreerimise kui ka uute võimsuste loomisega eri teadusvaldkondades. Integreeritud teadusuuringute strateegia aitab teenindada meremajanduse põhivaldkondi energeetikast laevanduseni ja uutest merebiotehnoloogiatest ELi keskkonnapoliitika eesmärkideni.
|
|
A tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv[24] – amely az integrált tengerpolitika környezetvédelmi pillérét képezi – a tagállamok számára előírja a jó környezeti állapot 2020-ig történő elérését, és ezáltal védi azokat erőforrásokat, amelyektől a tengerhez kapcsolódó társadalmi és gazdasági tevékenységek függnek. A szóban forgó irányelv végrehajtása hatékonyabbá fog válni az integrált tengerpolitika horizontális eszközeinek további fejlesztésével – ilyen eszközök például a tengeri területek rendezése és az EMODNET –, ezzel párhuzamosan pedig a végrehajtásához nélkülözhetetlen különféle eszközök, mint például a tengerhez kapcsolódó emberi tevékenységek első alkalommal 2012-ben esedékes és azt követően rendszeressé váló társadalmi-gazdasági elemzése szintén lendületet ad majd az integrált tengerpolitika fejlesztésének. A tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvhez szorosan kapcsolódó közös halászati politika szintén az ökoszisztéma-szemléleten mint átfogó alapelven nyugszik. Ami a globális közjavak védelmét illeti, az EU vezető szerepet vállalt a globális szintű politikaformálásban, például elfogadta a veszélyeztetett nyílt tengeri ökoszisztémáknak a fenékhalászati eszközök káros hatásával szembeni védelméről szóló rendeletet[25].
|
Integreeritud merenduspoliitika keskkonnaalaseks tugisambaks olev merestrateegia raamdirektiiv[24] paneb liikmesriikidele kohustuse saavutada 2020. aastaks oma mereakvatooriumides hea keskkonnaseisund, kaitstes sellega ressursibaasi, millest sõltuvad merega seotud majanduslikud ja ühiskondlikud tegevused. Direktiivi rakendamist hõlbustab integreeritud merenduspoliitika valdkondadevaheliste abivahendite, näiteks mereala ruumilise planeerimise ja EMODNETi edasiarendamine, samal ajal kui direktiivi rakendamiseks vajalikud eri meetmed, näiteks 2012. aastal valmiv ja pärast seda korrapäraselt läbiviidav merega seotud inimtegevuse sotsiaalmajanduslik analüüs, toetavad integreeritud merenduspoliitika edasiarendamist. Ka merestrateegia raamdirektiiviga tihedalt seotud ühises kalanduspoliitikas on üldpõhimõttena kasutusele võetud ökosüsteemipõhine lähenemisviis. Euroopa Liit on üldkasutatavate varade puhul haaranud ülemaailmsel tasandil poliitika kujundamisel juhtpositsiooni ja vastu võtnud määruse, mis käsitleb ohualdiste avamere ökosüsteemide kaitset põhjapüügivahendite kahjuliku mõju eest[25].
|
|
Az egyes ágazati politikákban véghezvitt integrált szemléletű fejlesztéseken túlmenően a Bizottságnak sikerült hatékonyabbá tennie a koordinációt, az ágazati politikaformálás tekintetében pedig egy fokozottan stratégiai megközelítést dolgozott ki, amely a várakozások szerint hosszú távú pozitív hatásokkal fog járni, és a Bizottság azt folyamatosan tökéletesíteni fogja.
|
Lisaks nendele integreeritud arengutele teatavates poliitikavaldkondades on komisjon edukalt parandanud kooskõlastamist ja töötanud välja eeldatavalt püsiva positiivse mõjuga strateegilisema üldise lähenemisviisi valdkondliku poliitika kujundamisele, mille arendamist jätkatakse ka edaspidi.
|
|
A Bizottság ezért 2008. november 13-án közleményt[26] fogadott el a tengeri szélenergia tárgyában. Ebben feltérképezi azokat kihívásokat, amelyekre megoldást kell találnunk a tengeri szélenergia tekintetében meglévő európai lehetőségek kiaknázásához. Kulcsfontosságú, hogy a tengeri területek rendezése hogyan járul majd hozzá a tengeri energiaforrások fenntartható fejlesztéséhez.
|
Nii võttis komisjon 13. novembril 2008 vastu avamere tuuleenergiat käsitleva teatise,[26] milles tuuakse välja probleemid, mis tuleb lahendada, et kasutada ära Euroopa potentsiaal avamere tuuleenergia valdkonnas. Peamiselt käsitletakse panust, mille mereala ruumiline planeerimine annab avamereenergia säästvasse arendamisse.
|
|
Az integrált tengerpolitikáról szóló, 2008. december 8-i következtetéseiben a Tanács az integrált tengerpolitikához való fontos hozzájárulásként üdvözölte a szóban forgó közleményt és egyúttal azt is kifejtette, hogy további erőfeszítések szükségesek a széltől eltérő megújuló tengeri energiaforrások kiaknázására, ideértve a hullámenergiát, az árapály-energiát, a tengeri áramlatokat és a termikus gradiens forrásait[27].
|
Integreeritud merenduspoliitikat käsitlevates 8. detsembri 2008. aasta järeldustes tervitas nõukogu kõnealust teatist kui olulist panust integreeritud merenduspoliitikasse, märkides siiski, et muudest allikatest kui tuulest saadava avamereenergiaga seoses tuleb veel palju tööd ära teha[27].
|
|
Az uniós kohéziós politika 2007–2013-as időszakra vonatkozó finanszírozása fontos és egyértelműen tengeri vonatkozású projekteket támogat például a görög szigeteken és a Balti-tengeren. Ezen túlmenően a kohéziós politika az összes legkülső régióban is támogat programokat, így a tengerhasznosítási tevékenységek számára jelentős finanszírozási lehetőségek állnak rendelkezésre.
|
Euroopa Liidu ühtekuuluvuspoliitika rahastamisel toetatakse ajavahemikul 2007–2013 selgelt merendusega seotud olulisi programme näiteks Kreeka saarte või Läänemere piirkonnas. Lisaks sellele kuuluvad ühtekuuluvuspoliitikasse kõikide äärepoolsemate piirkondade toetusprogrammid, kus merega seotud meetmetele on ette nähtud märkimisväärsed rahastamisvõimalused.
|
|
A 2009–2018-as időszakra vonatkozó tengeri szállítási stratégia[28] ismerteti az európai tengeri szállítási rendszer fő célkitűzéseit az elkövetkező évekre. Ez a stratégia feltérképezi azokat a kulcsfontosságú területeket, ahol az EU fellépése fokozni fogja az ágazat versenyképességét és egyúttal előmozdítja a szállítás színvonalát, illetve növeli a biztonságot, valamint a társadalmi és környezeti teljesítményt.
|
Meretranspordi strateegias 2009–2018[28] esitatakse Euroopa meretranspordisüsteemi peamised tulevikueesmärgid. Selles määratakse kindlaks põhivaldkonnad, kus ELi meetmed tugevdavad valdkonna konkurentsivõimet, toetades samal ajal kvaliteetset laevandust, suurendades turvalisust ja edendades sotsiaalseid ning keskkonnasaavutusi.
|
|
Ebben az összefüggésben különösen jelentős a korlátok nélküli európai tengeri szállítási térség létrehozásáról szóló közlemény és cselekvési terv[29]. A főként a vámügyek és az egészségügyi ellenőrzések tekintetében előterjesztett intézkedések fokozott ágazatközi együttműködést igényelnek. Egyszerűsítik és felgyorsítják a uniós kikötők között bonyolított tengeri szállításra vonatkozó adminisztratív eljárásokat, továbbá a belső piacot kiterjesztik a Unión belüli tengeri szállítás területére. Ez várhatóan fellendíti Európában a rövid távú tengeri szállítást, valamint új növekedési és munkalehetőségeket teremt.
|
Sellega seoses on eriti oluline teatis ja tegevuskava, mille eesmärk on luua Euroopa piirideta meretranspordiruum[29]. Eelkõige tolli ja sanitaarkontrolli valdkonnas kavandatud meetmed eeldavad tihedat valdkondadevahelist koostööd. Nimetatud meetmetega lihtsustatakse ja kiirendatakse ELi sadamate vahelise meretranspordiga seotud haldusmenetlusi ning laiendatakse siseturgu ELi sisesele meretranspordile. See peaks edendama Euroopas lähisõite ja looma uusi majanduskasvu ja tööhõive suurendamise võimalusi.
|
|
A tengerészek munkakörülményeinek javítása érdekében a 2006. évi tengerészeti munkaügyi egyezmény egyes elemei a közösségi jog részévé váltak[30]. A Bizottság ezenkívül foglalkozott annak újraértékelésével is, hogy a tengerhasznosítási ágazatban dolgozók ki vannak zárva az európai munkaügyi és szociális szabályozás bizonyos részeiből.
|
Meremeeste töötingimuste parandamiseks inkorporeeriti ühenduse õigusesse 2006. aasta meretöönormide konventsiooni osi[30]. Komisjon hindab ümber ka sätted, millega meremehed on välja arvatud teatavatest Euroopa töö- ja sotsiaalõigusnormidest.
|
|
Az integrált tengerpolitika számos más uniós szakpolitikában is egyértelműen növelte a koordinációt. Ilyen területek például a tengeri közlekedés és a kikötők biztonsága, a tengeri klaszterek előmozdítása, Európa hajóépítési és tengerészeti felszereléseket gyártó ágazatának támogatása – ahogyan az a LeaderSHIP 2015 folyamat keretében kidolgozásra került –, a parti és tengeri turizmus fejlesztése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás stratégiája.
|
Integreeritud merenduspoliitika on samuti selgelt parandanud kooskõlastamist paljude teiste asjaomaste ELi poliitikavaldkondadega, sh nendega, mis käsitlevad meresõidu ja sadamate turvalisust, merendusklastrite edendamist ja Euroopa laevaehituse ning mereseadmete sektori toetamist (LeaderSHIP 2015 protsess), säästva ranniku- ja mereturismi arendamist ning kliimamuutustega kohanemise strateegiat.
|
|
A bizottsági szolgálatok által elkészített, e jelentést kísérő munkadokumentum[31] ismerteti a Bizottság által előterjesztett egyéb, tengerrel kapcsolatos ágazati kezdeményezéseket, illetve felsorol több olyan bizottsági dokumentumot, amelyek jóllehet nem kapcsolódnak közvetlenül tengerügyi kérdésekhez, egyértelműen rendelkeznek tengeri vonatkozásokkal.
|
Muud komisjoni poolt esitatud ja merega seotud valdkondlikud algatused, nagu ka hulk komisjoni dokumente, mis ei ole otseselt seotud merega, kuid sisaldavad selgesti ka merelist mõõdet, on osutatud käesoleva eduaruandega kaasnevas komisjoni talituste töödokumendis[31].
|
|
Végezetül elmondható, hogy a jelenlegi Bizottság nem csupán a tengerparti régiók és a tengerhasznosítási ágazatok fenntartható növekedését ösztönző horizontális és ágazati eszközök kialakítására összpontosított. Kiemelt figyelmet szentelt a tengerrel összefüggő ágazati politikaformálás fokozottan stratégiai és integráltabb megközelítésének, amely a várakozások szerint hosszú távú pozitív hatásokkal fog járni, és amelynek tökéletesítésén a Bizottság továbbra is folyamatosan dolgozik majd.
|
Kokkuvõttes võib öelda, et komisjon on keskendunud nii valdkondadevahelistele kui ka valdkondlikele meetmetele, mis toetavad jätkusuutlikku majanduskasvu rannikualadel ja merendusega seotud valdkondades. Samuti on ta pööranud oma tähelepanu esmajärjekorras eeldatavalt püsiva positiivse mõjuga strateegilisema ja integreerituma lähenemisviisi rakendamisele merega seotud valdkondliku poliitika kujundamisel, mille arendamist jätkatakse ka edaspidi.
|
|
5. REGIONÁLIS STRATÉGIÁK
|
5. PIIRKONDLIKUD STRATEEGIAD
|
|
Európa tengeri medencéi rendkívül változatosak. Ökoszisztémáikat és gazdaságaikat igen eltérő földrajzi, éghajlati, történelmi, politikai és emberi hatások formálták. Noha az integrált tengerpolitika alapját képező elvek mindenütt azonosak, a politika végrehajtása szükségessé teszi, hogy célzott stratégiákká és az egyes tengeri medencék sajátosságaihoz illeszkedő testreszabott intézkedésekké alakítsuk őket. A Bizottság ezért az integrált tengerpolitika végrehajtásában felkarolta a tengerimedence-szemléletet, amelynek az az alapvetése, hogy valamennyi tengeri medence egyedi, és külön figyelmet igényel hasznosítási formáinak fenntartható kiegyensúlyozásához. Ehhez hasonlóan Európa változatos képet mutató tengereinek környezeti sajátosságai ugyancsak központi szerepet játszanak a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvben, amely különféle tengeri régiókat különböztet meg.
|
Euroopa mere vesikonnad on erakordselt mitmekesised. Nende ökosüsteeme ja majandust on kujundanud väga erinevad geograafilised, klimaatilised, ajaloolised, poliitilised ja inimtegurid. Kuigi integreeritud merenduspoliitika aluseks olevad üldpõhimõtted on kõikjal samad, tuleb need poliitika rakendamiseks muuta suunatud strateegiateks ja konkreetseteks meetmeteks, mille loomisel on arvesse võetud iga mere vesikonna iseärasusi. Seepärast on komisjon võtnud integreeritud merenduspoliitika rakendamisel kasutusele vesikonnapõhise lähenemisviisi, mille peamine eeldus on see, et iga merepiirkond on ainulaadne ja sellele tuleb läheneda individuaalselt, tasakaalustades selle kasutamisviise säästlikul viisil. Samamoodi on Euroopa mitmekesiste merekeskkondade eripära oluliseks elemendiks ka merestrateegia raamdirektiivis, kus määratletakse erinevad merepiirkonnad.
|
|
A tengeri régiók közötti együttműködés elmélyítése ezért az integrált tengerpolitika sikeres végrehajtásának sarokköve.
|
Merepiirkondade vahelise koostöö tugevdamine on integreeritud merenduspoliitika edukal rakendamisel väga oluline.
|
|
A Bizottság eddig az Északi-sarkvidék és a Földközi-tenger tekintetében terjesztett elő regionális megközelítést, valamint útnak indította a Balti-tengerre vonatkozó stratégiát.
|
Komisjon on praeguseks kavandanud piirkondliku lähenemisviisi Põhja-Jäämere ja Vahemere jaoks ning strateegia Läänemere tarvis.
|
|
„Az Európai Unió és az Északi-sarkvidék” című közlemény[32] konkrét javaslatokat terjeszt elő – összhangban a sarkvidék lakosainak elvárásaival – az Északi-sarkvidék védelmére és megóvására, az erőforrások fenntartható kiaknázásának előmozdítására és a többoldalú irányítás hatékonyabbá tételére. A Bizottság fokozni kívánja az Északi-sarkvidéki Tanács munkájában való részvételét, valamint szorosabbra tervezi fűzni az északi-sarkvidéki államokkal és az érdekelt felekkel folytatott párbeszédet.
|
Teatises „Euroopa Liit ja Arktika piirkond”[32] esitatakse konkreetsed ettepanekud Arktika kaitsmiseks ja säilitamiseks koostöös Arktika elanikkonnaga, ressursside säästvaks kasutamiseks ja mitmepoolse juhtimise täiustamiseks. Komisjon kavatseb suurendada osalust Arktika Nõukogus ja tugevdada dialoogi Arktika riikide ning vastavate sidusrühmadega.
|
|
A Bizottság 2009 júniusában előterjesztette a balti-tengeri régióra vonatkozó európai uniós stratégiáról szóló közleményt[33]. Ez az első olyan uniós makroregionális stratégia, amely környezetvédelmi kihívásokkal, energiaügyekkel és szállítással összefüggő kérdésekkel, a gazdasági növekedés potenciáljával, valamint biztonsági és védelmi kérdésekkel foglalkozik. Markáns tengeri dimenziójának és integrált szemléletének köszönhetően ez a stratégia az integrált tengerpolitika regionális szintű, balti-tengeri végrehajtása irányába tett első fontos lépés. Segítségével nem csupán a tagállamok közötti szorosabb belső koordináció révén, hanem a határokon átnyúló hálózatoknak és az Oroszországgal folytatott jó együttműködésnek köszönhetően is könnyebben válaszolhatunk majd a régióban jelentkező kihívásokra.
|
2009. aasta juunis võttis komisjon vastu ELi Läänemere piirkonna strateegia[33]. See on esimene makropiirkondlik Euroopa Liidu strateegia, mis käsitleb keskkonnaprobleeme, energia- ja transpordiküsimusi, majanduskasvu võimalusi ning turvalisuse ja julgeolekuga seotud teemasid. Tugeva meremõõtme ja integreeritud lähenemisviisiga strateegia on oluline esimene samm integreeritud merenduspoliitika piirkondlikul rakendamisel Läänemere piirkonnas. Strateegia aitab lahendada piirkonna probleeme nii liikmesriikidevahelise suurema koostöö kui ka piiriüleste võrgustike ja Venemaaga tehtava hea koostöö kaudu.
|
|
A Bizottság földközi-tengeri térségre vonatkozó közleménye[34] megoldásjavaslatokat vázol fel arra vonatkozóan, hogy az említett régió összetett politikai kontextusában miként lehetne meghonosítani az integrált tengerpolitikát. A Földközi-tenger mint félig zárt tenger, amelynek partjai sűrűn lakottak, kizárólag úgy kezelhető, ha elmélyítjük a mediterrán tagállamok és a nem uniós parti államok közötti párbeszédet és együttműködést. A közlemény lehetőségeket vet fel a tengerügyek irányításának javítására, illetve arra vonatkozóan, hogy a tengeri területek kezelésében hogyan biztosítható a parti államok fokozott részvétele.
|
Vahemere piirkonda käsitlevas komisjoni teatises[34] pakutakse välja võimalused integreeritud merenduspoliitika rakendamiseks piirkonna keerukal poliitilisel taustal. Kuna Vahemeri on tihedalt asustatud rannikuga pooleldi suletud meri, on selle majandamine võimalik üksnes Vahemereäärsete liikmesriikide ja kolmandate riikide vahelise suurema dialoogi ja koostöö abil. Teatises pakutakse välja võimalused, kuidas merendust paremini juhtida ja tagada rannikuriikide parem kaasamine mereruumi majandamisse.
|
|
6. KILÁTÁSOK ÉS JÖVŐKÉP
|
6. VÄLJAVAATED JA TULEVIKUNÄGEMUS
|
|
Az utóbbi két évben beigazolódott, hogy az integrált tengerpolitika Európa tengerparti területein és azokon túl is jelentősen hozzájárul a növekedéshez, a munkahelyteremtéshez és a környezeti szempontból fenntartható növekedéshez. Ez az uniós politika – jóllehet nem tekint vissza hosszú múltra – máris megváltoztatta azt a módot, ahogyan Európa tengeri és tengerparti erőforrásaival bánik.
|
Viimased kaks aastat kinnitavad, et integreeritud merenduspoliitika on paljutõotav poliitika, mis aitab olulisel määral kaasa majanduskasvule, töökohtade loomisele ja keskkonna jätkusuutlikkusele Euroopa rannikualadel ja ka kaugemal. Vaatamata uudsusele on see uus ELi poliitika juba muutnud mere- ja rannikuressursside kasutamisviisi Euroopas.
|
|
Három évnyi intenzív tanácskozás után rendkívül fontos megőriznünk a jelenlegi lendületet annak érdekében, hogy megoldást találjunk a környezetvédelemmel, a gazdasági növekedéssel és a jóléttel kapcsolatban felmerülő közép- és hosszú távú kihívásokra. Az éghajlatváltozás és a gazdasági válság hatásai igen intenzíven érezhetők a tengerhasznosítás területén: egyrészt az óceánok határozzák meg az éghajlatot, másrészt eddig a tengerhasznosítási ágazatok jelentették a globalizáció és a jólét hajtóerejét. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy felszabadítsuk az Európa tengereiben rejlő potenciálokat, optimalizáljuk a tengerekkel összefüggő irányítási tevékenységeket, valamint hogy tovább kutassuk azokat a szinergiákat, amelyek lehetővé teszik, hogy a gazdasági növekedés és a környezeti stabilitás kölcsönösen erősítsék egymást.
|
Pärast kolme aastat intensiivset arupidamist on esmatähtis mitte hoogu kaotada, et lahendada olulised keskmise tähtajaga ja pikaajalised keskkonnakaitse, majanduskasvu ja heaolu tagamisega seotud probleemid. Kliimamuutuste ja majanduskriisi kahekordne mõju on eriti tuntav merenduses: ookeanid mõjutavad kliimat ja meretööstus mõjutab üleilmastumist ning heaolu. Seepärast on oluline ära kasutada Euroopa merenduse majanduslik potentsiaal, optimeerida merega seotud juhtimismeetmed ja uurida põhjalikumalt koostoimeid, mis võimaldavad majanduskasvul ja keskkonna stabiilsusel teineteist toetada.
|
|
A Bizottság úgy véli, hogy ezek a célkitűzések az alábbi hat stratégiai irányvonal mentén történő előrehaladással valósíthatók meg a leghatékonyabban.
|
Komisjon leiab, et kõnealuseid eesmärke on kõige parem saavutada kuues strateegilises valdkonnas kokku tehtud edusammude kaudu.
|
|
Először az integrált tengerpolitikai irányítást kell hatékonyabbá tenni. Az utóbbi években e téren elért eredményeket az irányítás minden egyes szintjén hatékony integrált struktúrákká kell alakítani. Az uniós intézmények, a tagállamok és a partvidékek kiemelt felelősséggel bírnak a politikák alulról kiinduló integrációjában, a tengerügyek napirendjének összehangolásában, valamint a jellemzően egymástól függetlenül kialakított ágazati politikák gyakorlatának fokozatos visszaszorításában. Az irányítási struktúrákban ezenkívül határozottabban kellene rögzíteni az érdekelt feleknek a tengerpolitika formálásába való bevonását. Mindezeknek intenzívebb párbeszédhez kell vezetniük az EU, a tagállami kormányok és a tengerparti régiók között, amelyek sokszor alapvető szakértelemmel rendelkeznek a tengerügyek integrált megközelítéséhez. Ugyanebből az okból kifolyólag támogatni kell a tengerügyi témákban az érdekeltek közötti párbeszédet elősegítő ágazatközi platform létrehozását.
|
Merenduse integreeritud juhtimist tuleb veelgi täiustada. Viimastel aastatel toimunud edasiminek tuleb kõikidel juhtimistasanditel muuta tõhusateks integreeritud struktuurideks. Poliitikate alt-üles integreerimise ja eraldatud valdkondliku poliitilise mõtlemisega võitlemise eest ning merendusküsimustele terviklike ja ühendatud lahenduste kavandamise eest vastutavad eelkõige ELi institutsioonid, liikmesriigid ja rannikualad. Sidusrühmade kaasamine merenduspoliitika kujundamisse peaks olema juhtimisstruktuurides püsivamalt ette nähtud. Selle tulemusel peaks intensiivistuma ka dialoog ELi, liikmesriikide valitsuste ja rannikualade vahel, kellel on sageli põhjalikud teadmised integreeritud lähenemisviisist merendusele. Samal põhjusel tuleks toetada valdkondadevahelise platvormi loomist, kus sidusrühmad saaksid arutleda merendusküsimuste üle.
|
|
A horizontális politikai eszközök nélkülözhetetlenek a gazdasági fejlődés fellendítéséhez, a környezeti monitoringhoz, valamint a biztonság, a védelem és a jogalkalmazás fokozásához Európa tengerein. Ezen belül a tengeri területek rendezése – a tengerrel kapcsolatos ismeretek elmélyítésével kombinálva – jelentős gazdasági beruházásokat tehet lehetővé, és drasztikusan javíthatja a tengeri területek kezelésére és ökoszisztémáik megőrzésére alkalmazott módszereinket. A tengeriterület-rendezést gyakorlati eszközként a tengerpolitikai irányítás valamennyi szintjén alkalmazni kell, a határokon átnyúló beruházásokkal kapcsolatos döntéshozatal összehangolását biztosító mechanizmusok vonatkozásában is. A tengerfelügyelet integrációja potenciálisan változásokat hozhat abban a tekintetben, hogy a nemzeti hatóságok miként valósítják meg a kulcsfontosságú szakpolitikai célokat, például az illegális bevándorlás elleni küzdelmet, a kereskedelmi hajózás védelmét és a természeti erőforrások megóvását. A tagállamoknak és a Bizottságnak ezekben a kérdésekben folytatniuk kell a közös munkát annak érdekében, hogy az utóbbi két évben megkezdett folyamatok meghozzák gyümölcsüket.
|
Valdkondadevahelised abivahendid on äärmiselt olulised toetamaks majandusarengut, keskkonna järelevalvet, turvalisust, julgeolekut ja korrakaitset Euroopa ookeanidel ja meredel. Eelkõige saab mereala ruumiline planeerimine koos suuremate merealaste teadmistega avada tee märkimisväärsetele majandusinvesteeringutele ning järsult parandada mereruumi majandamist, säilitades selle ökosüsteemid. Sellest peab saama praktiline abivahend kõikidel asjaomastel juhtimistasanditel ning kasutusele tuleb võtta vastavad mehhanismid, mis tagavad ühise otsustamise piiriüleste investeeringute üle. Merenduse järelevalve integreerimine võib muuta seda, kuidas riiklikud ametiasutused püüavad saavutada peamisi poliitilisi eesmärke, näiteks ebaseadusliku rändega võitlemine, kaubalaevanduse kaitse ja loodusvarade kaitse. Liikmesriigid ja komisjon peavad jätkama koostööd nimetatud probleemide lahendamiseks, et viimase kahe aasta jooksul algatatud protsessid annaksid kavandatud tulemusi.
|
|
A tengeri környezetre hatást gyakorló emberi tevékenységek fenntarthatósági határainak az elkövetkező években várható, a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv alapján történő meghatározása átláthatóbb helyzetet fog teremteni, valamint platformot hoz majd létre a tengerhasznosítási tevékenységek sikeres fejlesztéséhez, kellő figyelmet fordítva a szóban forgó tevékenységek kumulatív hatására. Az említett irányelv végrehajtása ezért továbbra is az integrált tengerpolitika alapvető célja marad. Az integrált tengerpolitikának ezért e célból ki kell alakítania az érintett ágazatok és szolgálatok – többek között a tengerkutatás és a tengeri környezetre vonatkozó politika – közötti szükséges párbeszédet.
|
Merestrateegia raamdirektiivi raames merekeskkonda mõjutava inimtegevuse jätkusuutlikkuse piiride määratlemine tulevasteks aastateks loob selguse ja vundamendi, millele tuginedes on võimalik edukamalt välja töötada kõik merendusalased tegevused, võttes arvesse nende kumulatiivset mõju. Seetõttu on kõnealuse direktiivi rakendamine jätkuvalt integreeritud merenduspoliitika peamine eesmärk, mille poole püüeldes peaks tekkima ka vajalik koostöö asjaomaste valdkondade ja teenuste vahel, mereteaduse ja merealase keskkonnapoliitika vaheline koostöö kaasa arvatud.
|
|
A tengeri medencékhez kapcsolódó egyedi stratégiák alapvetően fontosak az integrált tengerpolitika sikeres végrehajtásához. Ez az a terület, ahol a politikai prioritásokat és eszközöket az egyes nagy tengeri régiók földrajzi, gazdasági és politikai sajátosságaihoz lehet igazítani. A közös tengeri medencében elhelyezkedő tagállamokkal való, illetve az ilyen tagállamok közötti együttműködés elengedhetetlen a sikerhez, sőt, azt adott esetben az EU-val közös medencében található harmadik országokkal folytatott párbeszéddel is ki kell egészíteni. A tengeri almedencék szintjén meghozott intézkedések szintén hasznosnak bizonyulhatnak a jó példák és bevált módszerek meghonosításában.
|
Mere vesikonna strateegiad on integreeritud merenduspoliitika edukal rakendamisel esmatähtsad. See on valdkond, kus poliitilisi eelistusi ja abivahendeid saab kohandada vastavalt iga suure merepiirkonna konkreetsele geograafilisele, majanduslikule ja poliitilisele olukorrale. Koostöö mere vesikonda jagavate liikmesriikide ja piirkondadega ning nende vahel on edu võti ja sellega peaks vajaduse korral kaasnema asjakohane dialoog ELiga mere vesikondi jagavate kolmandate riikidega. Mere vesikonna tasandil võetud meetmed võivad olla abiks ka positiivsete eeskujude ja parimate tavade väljaselgitamisel.
|
|
Az integrált tengerpolitika nemzetközi dimenziójának[35] is több figyelmet kell majd szentelni, ahogyan azt az e jelentéssel párhuzamosan megjelenő idevágó közlemény is kifejti. Európának vezető szerepet kell vállalnia a globális tengerpolitikai irányítás hatékonyságának növelésében, mint ahogyan azt a kalózkodás vagy a pusztító hatású halászati módszerek elleni fellépés esetében is tette. A Bizottság a tervek szerint elmélyíti majd a párbeszédet néhány, a tengerhasznosítás területén jelentős szerepet betöltő partnerrel, továbbá fokozni fogja részvételét a nemzetközi fórumokon és az informális folyamatokban.
|
Rohkem tähelepanu tuleb pöörata ka integreeritud merenduspoliitika rahvusvahelisele mõõtmele, [35] mida kajastab koos käesoleva aruandega avaldatav asjakohane teatis. Euroopa peab haarama ohjad ülemaailmse merenduse juhtimise täiustamisel, nagu on juba tehtud seoses piraatluse või hävitavate tagajärgedega kalastamisega. Komisjon kavatseb tugevdada dialoogi piiratud arvu suuremate merendusalaste partneritega ning suurendada osalust rahvusvahelistes foorumites ja mitteametlikes protsessides.
|
|
A jelenlegi gazdasági válság kontextusában az integrált tengerpolitika végrehajtása várhatóan ismét fókuszba állítja a fenntartható gazdasági növekedést, a foglalkoztatást és az innovációt . Az EU-nak ezért a jövőben törekednie kell az európai energiapolitika és az integrált tengerpolitika közötti szinergiák felderítésére, elő kell mozdítania az energia tengeri forrásokból történő előállítását – a megújuló energiaforrásokat is beleértve –, valamint azt, hogy az energiaszállítás fokozottabb mértékben történjék tengeri úton csővezetékek, víz alatti hálózatok és hajók segítségével. Ezen túlmenően arra is szükség lesz, hogy az EU éghajlat-változási politikáját jobban összekapcsoljuk az integrált tengerpolitikával egy olyan, a tengerparti és tengeri területek éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodását elősegítő stratégia révén, amelynek célja a tengerparti infrastruktúra védelme és a tengeri biodiverzitás megőrzése. A területi kohézióról kibontakozó vitában arra is ügyelnünk kell majd, hogy teljes mértékben figyelembe vegyük a tengeri és tengerparti területek érdekeit.
|
Integreeritud merenduspoliitika rakendamisel praeguse majanduslanguse tingimustes tuleks uuesti keskenduda jätkusuutlikule majanduskasvule, tööhõivele ja innovatsioonile . Seepärast peaks Euroopa Liit tulevikus uurima Euroopa energiapoliitika ja integreeritud merenduspoliitika vahelist sünergiat, edendades merest energia tootmist, sh taastuvaid energiaallikaid, ja kasutades merd rohkem energia transportimiseks torujuhtmete, veealuste kaablite ja laevade abil. Tarvis on ka integreeritud merenduspoliitikat rohkem seostada ELi kliimamuutuste poliitikaga, töötades välja strateegia kliimamuutustega kohanemiseks rannikualadel ja meredel, et kaitsta rannikualade infrastruktuuri ja säilitada mereelustiku bioloogilist mitmekesisust. Käimasolevates arutlustes territoriaalse terviklikkuse teemadel on oluline tagada, et mere- ja rannikualasid võetakse täielikult arvesse.
|
|
Az EU-nak a jobb tengeri szállítást is elő kell mozdítania a módközi szállítás fellendítése, a tengeri gyorsforgalmi utakkal kapcsolatos koncepció megvalósítása és a rövid távú tengeri szállításra vonatkozó uniós program hatékonyságának növelése érdekében. A tengerhasznosítási tevékenységek gazdasági fejlesztése céljából meg kell találnunk a tengerhasznosítási ágazatban való foglalkoztatás további serkentésének és az uniós tagállami lobogó alatt közlekedő hajókkal végzett tengeri szállításba való beruházás módját, mindeközben továbbra is elkötelezetten támogatnunk kell a környezetbarát hajók építésére vonatkozó elképzelést. A stratégiailag fontos hajóépítési ágazat igényeire adandó közösségi válasznak továbbra is meghatározó része marad az igen alacsony kibocsátású vagy kibocsátásmentes hajókkal kapcsolatos innováció és kutatás. Az EU ekképpen versenyképes technológiai előnyt adhatna az európai hajógyáraknak és a tengerészeti felszereléseket gyártó ágazatnak a világ más régióival szemben, továbbá biztonságosabbá és fenntarthatóbbá teheti a tengeri szállítást, különösen Európa partjai mentén.
|
Samuti peab EL edendama meretransporti, et toetada kombineeritud transporti, viia ellu meremagistraalide kontseptsioon ja täiustada ELi lühivedude programmi. Kuna eesmärk on endiselt merendusalaste tegevuste majanduslik arendamine, tuleb leida meetodid ja vahendid merega seotud tööhõive edendamiseks ja investeeringute suurendamiseks ELi lipu all sõitvatesse laevadesse, jäädes samal ajal kindlaks ökoloogiliselt puhaste laevade arendamise ideele. Tõepoolest ongi innovatsiooni ja teadusuuringute toetamine, et luua väga väikese või isegi olematu CO2-heitega laevu, jätkuvalt oluliseks osaks komisjoni vastutulekust strateegiliselt tähtsale laevaehitussektorile. Nii saab EL anda Euroopa laevaehitusele ja mereseadmete tööstusele tehnoloogiaalase konkurentsieelise maailma teiste piirkondade ees ja muuta meretranspordi, eelkõige Euroopa rannikul toimuva transpordi turvalisemaks ja jätkusuutlikumaks.
|
|
Végezetül a Bizottság a következő pénzügyi terv átfogó mérlegelése során megvizsgálja majd az integrált tengerpolitikával kapcsolatos intézkedések végrehajtása kapcsán felmerülő jövőbeli finanszírozási igényeket.
|
Lõpetuseks uurib komisjon järgmise finantsperspektiivi üldise arutamise käigus integreeritud merenduspoliitikaga seotud meetmete rahastamisvajadust tulevikus.
|
|
A Bizottság a tervek szerint 2010-ben – az érdekeltekkel folytatott konzultációt követően – politikai dokumentumot terjeszt elő, amelyben részletesen ismertetni fogja a fenti hat stratégiai irányvonal további fejlesztésére irányuló projekteket és kezdeményezéseket.
|
Komisjon kavatseb pärast sidusrühmadega konsulteerimist koostada 2010. aastal poliitikadokumendi, milles on üksikasjalikult kirjeldatud projekte ja algatusi eespool nimetatud kuue strateegilise eesmärgi saavutamiseks.
|
|
[1] 16616/1/07 REV 1.
|
[1] Euroopa Liidu integreeritud merenduspoliitika, KOM(2007) 575 lõplik, 10.10.2007
|
|
[2] Az Európai Unió integrált tengerpolitikájáról, COM(2007) 575 végleges, 2007.10.10.
|
ja SEK(2007) 1278, 10.10.2007
|
|
és SEC(2007) 1278, 2007.10.10.
|
[2] 16616/1/07 REV 1
|
|
[3] 16503/1/08 REV 1.
|
[3] 16503/1/08 REV 1
|
|
[4] Nem utolsósorban a néhai Willi Piecyk, európai parlamenti képviselő A6-0163/2008 jelzetű jelentése révén (Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság).
|
[4] Eeskätt kadunud EP liikme Willi Piecyki aruandega: A6-0163/2008 (transpordi- ja turismikomitee)
|
|
[5] CoR 22/2008 végleges, elfogadva 2008. április 9-én.
|
[5] CoR 22/2008 lõplik, vastu võetud 9. aprillil 2008
|
|
[6] CoR 416/2008 végleges, elfogadva 2008. június 17-én.
|
[6] CoR 416/2008 lõplik, vastu võetud 17. juunil 2009
|
|
[7] HL 2008/C 211/07.
|
[7] ELT 2008/C 211/7
|
|
[8] COM(2008) 395 végleges, 2008.6.26.
|
[8] KOM(2008) 395 (lõplik), 26.6.2008
|
|
[9] Lásd „Inforegio panorama”, 23. szám, 2007. szeptember, ISSN 1608-389X.
|
[9] Vt „Inforegio panorama”, nr 23, september 2007, ISSN 1608-389X
|
|
[10] Landesinitiative Zukunft Meer , lásd http://www.schleswig-holstein.de.
|
[10] Landesinitiative Zukunft Meer, vt http://www.schleswig-holstein.de
|
|
[11] Charte des espaces côtiers Bretons , lásd http://www.bretagne.fr/.
|
[11] Charte des espaces cM[pic]tiers Bretons, vt http://www.bretagne.fr/
|
|
[12] Espace Manche: un monde en Europe , lásd http://www.arcmanche.com.
|
[12] Espace Manche: un monde en Europe, vt http://www.arcmanche.com
|
|
[13] Lásd http://www.mif-eu.org.
|
[13] Vt http://www.mif-eu.org
|
|
[14] http://www.european-network-of-maritime-clusters.eu/.
|
[14] http://www.european-network-of-maritime-clustersCharte des espaces cōtiers Bretons, vt http://www.bretagne.fr/
|
|
[15] A Tengerek Európai Napjáról szóló teljes dokumentáció itt érhető el: http://ec.europa.eu/maritimeaffairs/maritimeday/index_en.html.
|
[15] Espace Manche: un monde en Europe, vt http://www.arcmanche.com
|
|
[16] COM(2008) 791 végleges, 2008.11.25.
|
[16] Vt http://www.mif-eu.org
|
|
[17] http://ec.europa.eu/maritimeaffairs/spatial_planning_en.html#6.
|
[17] http://www.european-network-of-maritime-clusters.eu/
|
|
[18] http://ec.europa.eu/environment/iczm/ourcoast.htm.
|
[18] 2009. aasta Euroopa merepäeva käsitlevad dokumendid on kättesaadaval aadressil: http://ec.europa.eu/maritimeaffairs/maritimeday/index_en.html
|
|
[19] SEC(2008) 2337.
|
[19] KOM(2008) 791 (lõplik), 25.11.2008
|
|
[20] COSDP 949, PESC 1366.
|
[20] http://ec.europa.eu/maritimeaffairs/spatial_planning_en.html#6
|
|
[21] A MARE/2008/13 és a 2009/04 számú pályázati felhívás.
|
[21] http://ec.europa.eu/environment/iczm/ourcoast.htm
|
|
[22] COM(2009) 538 végleges, 2009.10.14. és SEC(2009) 1341.
|
[22] SEK(2008) 2337
|
|
[23] COM(2008) 534 végleges, 2008.9.3.
|
[23] COSDP 949, PESC 1366
|
|
[24] A 2008. június 17-i 2008/56/EK irányelv.
|
[24] Pakkumiskutsed MARE/2008/13 ja 2009/04
|
|
[25] 734/2008/EK rendelet, HL L 201/8., 2008.7.30.
|
[25] KOM(2009) 538 (lõplik), 14.10.2009 ja SEK(2009) 1341.
|
|
[26] COM(2008) 768 végleges, 2008.11.13.
|
[26] KOM(2008) 534 (lõplik), 3.9.2008
|
|
[27] A 2008. december 5-i 16503/1/08 Rev 1 tanácsi dokumentum 8. pontja.
|
[27] Direktiiv 2008/56/EÜ, 17. juuni 2008
|
|
[28] COM(2009) 8 végleges, 2009.1.21.
|
[28] Määrus (EÜ) nr 734/2008, ELT L 201, 30.7.2008, lk 8
|
|
[29] COM(2009) 10 végleges, 2009.1.21.
|
[29] KOM(2008) 768 (lõplik), 13.11.2008
|
|
[30] 2009/13/EK irányelv.
|
[30] Nõukogu 15. detsembri 2008. aasta dokumendi 16503/1/08 Rev 1 punkt 8
|
|
[31] SEC(2009) 1343.
|
[31] KOM(2009) 8 (lõplik), 21.1.2009
|
|
[32] COM(2008) 763 végleges, 2008.11.20.
|
[32] KOM(2009) 10 (lõplik), 21.1.2009
|
|
[33] COM(2009) 248 végleges és SEC(2009) 712, 2009.6.10.
|
[33] Direktiiv 2009/13/EÜ
|
|
[34] „Úton a földközi-tengeri térségben folytatott tevékenységek jobb irányítását célzó integrált tengerpolitika felé”, COM(2009) 466 végleges, 2009.9.11.
|
[34] SEK(2009) 1343
|
|
[35] „Az integrált uniós tengerpolitika nemzetközi dimenziójának fejlesztése”, COM(2009) 536 végleges, 2009.10.14.
|
[35] KOM(2008) 763 (lõplik), 20.11.2008
|
|
|
[36] KOM(2009) 248 lõplik ja SEK(2009) 712, 10.6.2009
|
|
|
[37] Integreeritud merenduspoliitika – vahend juhtimise parandamiseks Vahemerel, KOM(2009) 466 lõplik, 11.9.2009
|
|
|
[38] Euroopa Liidu integreeritud merenduspoliitika rahvusvahelise mõõtme arendamine, KOM (2009) 536 (lõplik), 14.10.2009.
|