A Tanács határozata

Nõukogu otsus,

(2001. december 6.)

6. detsember 2001,

a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) kifejlesztéséről

teise põlvkonna Schengeni infosüsteemi (SIS II) väljatöötamise kohta

(2001/886/IB)

(2001/886/JSK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

EUROOPA LIIDU NÕUKOGU,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 30. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjára, 31. cikke a) és b) pontjára és 34. cikke (2) bekezdésének c) pontjára,

võttes arvesse Euroopa Liidu lepingut, eriti selle artikli 30 lõike 1 punkte a ja b, artikli 31 punkte a ja b ning artikli 34 lõike 2 punkti c,

tekintettel a Belga Királyság és a Svéd Királyság kezdeményezésére [1],

võttes arvesse Belgia Kuningriigi ja Rootsi Kuningriigi algatust, [1]

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

võttes arvesse Euroopa Parlamendi arvamust [2]

mivel:

ning arvestades järgmist:

(1) A közös határokon az ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló 1990. évi Egyezmény (a továbbiakban "1990. évi Schengeni Egyezmény") IV. címének rendelkezései értelmében létrehozott Schengeni Információs Rendszer az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányok rendelkezései alkalmazásának alapvető eszköze.

(1) Kontrolli järkjärgulist kaotamist ühispiiridel käsitleva 14. juuni 1985. aasta Schengeni lepingu rakendamise 1990. aasta konventsiooni (edaspidi "1990. aasta Schengeni konventsioon") IV jaotise kohaselt loodud Schengeni infosüsteem on tähtis vahend Euroopa Liitu integreeritud Schengeni acquis' kohaldamiseks.

(2) A Schengeni Információs Rendszer jelenlegi formájában legfeljebb 18 résztvevő állam kiszolgálásához elegendő kapacitással rendelkezik. A rendszer jelenleg 13 tagállam és két másik állam (Izland és Norvégia) által használható, s a szándékok szerint a belátható jövőben az Egyesült Királyság és Írország számára is lehetővé válik a rendszer használata. A rendszert azonban nem úgy tervezték, hogy az Európai Unió bővítését követően kiszolgálja az Európai Unió megnövekedett számú tagállamait.

(2) Schengeni infosüsteem oma praegusel kujul suudab teenindada kõige rohkem 18 osalisriiki. Praegu kasutatakse seda 13 liikmesriigis ja 2 muus riigis (Island ja Norra) ning lähitulevikus kavatsetakse seda hakata kasutama Ühendkuningriigis ja Iirimaal. See ei ole aga rajatud nii, et see suudaks teenindada Euroopa Liidu laienemise järel suurenevat liikmesriikide hulka.

(3) Ezen oknál fogva, valamint annak érdekében, hogy az érdekeltek fel tudják használni az informatika legújabb fejlesztési eredményeit, valamint új funkciók bevezetésének lehetővé tétele érdekében szükség van a Schengeni Információs Rendszer új, második generációjának (SIS II) kifejlesztésére, ahogyan azt a Végrehajtó Bizottság 1997. október 7-én hozott SCH/Com-ex (97) 24 határozata [3] már elismerte.

(3) Nii seetõttu kui ka infotehnoloogia vallas tehtud viimastest edusammudest kasusaamiseks ja uute toimingute sisseseadmise võimaldamiseks on vaja välja töötada uus, teise põlvkonna Schengeni infosüsteem (SIS II), nagu on juba märgitud täitevkomitee 7. oktoobri 1997. aasta otsuses SCH/Com-ex (97) 24 [3].

(4) A SIS II kifejlesztésének költségeit a Tanács erre vonatkozó 2001. május 29-i következtetéseivel összhangban az Európai Unió költségvetésére kell terhelni. Ez a határozat a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) kifejlesztéséről szóló, 2001. december 6-i 2424/2001/EK tanácsi rendelettel [4] együtt képezi a szükséges jogalapot a SIS II kifejlesztéséhez szükséges előirányzatoknak az Unió költségvetésébe történő belefoglalásához, valamint a költségvetés ezen részének végrehajtásához.

(4) SIS II väljatöötamisega seotud kulud kaetakse Euroopa Liidu eelarvest kooskõlas nõukogu 19. mai 2001. aasta sellekohaste järeldustega. Käesolev määrus moodustab üheskoos teise põlvkonna Schengeni infosüsteemi (SIS II) väljatöötamist käsitleva nõukogu 6. detsembri 2001. aasta otsusega 2001/2424/JSK [4] vajaliku õigusliku aluse liidu eelarves SIS II väljatöötamiseks vajalike assigneeringute tegemisele ja kõnealuse eelarveosa täitmisele.

(5) A jogalap két részből áll: az egyik ez a határozat az Európai Unióról szóló szerződés 30. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja, 31. cikkének a) és b) pontja és 34. cikke (2) bekezdésének c) pontja alapján, a másik egy, az Európai Közösséget létrehozó szerződés 66. cikkén alapuló tanácsi rendelet. Ennek oka, hogy az 1990. évi Schengeni Egyezmény 92. cikkének értelmében a Schengeni Információs Rendszernek lehetővé kell tennie a tagállamok által kijelölt hatóságok számára, hogy automatizált lekérdezési eljárás révén hozzáférhessenek a személyekre és tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez a nemzeti jognak megfelelően végzett határellenőrzések és más, az országon belül végzett rendőrségi és vámellenőrzések céljából, illetve vízumok és tartózkodási engedélyek kiadása, valamint az idegenrendészeti jogszabályok alkalmazása céljából a személyek mozgására vonatkozó schengeni vívmányok rendelkezései alkalmazásának keretében.

(5) Õiguslik alus koosneb kahest osast: käesolev otsus, mis põhineb Euroopa Liidu lepingu artikli 30 lõike 1 punktidel a ja b, artikli 31 punktidel a ja b ning artikli 34 lõike 2 punktil c, ja nõukogu määrus, mis põhineb Euroopa Ühenduse asutamislepingu artiklil 66. Selle põhjuseks on asja-olu, et 1990. aasta Schengeni konventsiooni artikli 92 kohaselt saavad Schengeni infosüsteemi kaudu liikmesriikide määratud asutused automatiseeritud otsingumenetluse abil kätte märked isikute ja esemete kohta, et teha piirikontrolle ja muid siseriiklike õiguse kohaselt riigis tehtavaid politsei- ja tollikontrolle ning väljastada viisasid ja elamislube ja kohaldada välismaalasi käsitlevaid õigusnorme seoses isikute liikumist käsitleva Schengeni acquis' kohaldamisega.

(6) Az a tény, hogy a SIS II kifejlesztésének az Unió költségvetéséből történő finanszírozásának jogalapja két különböző jogi aktusból tevődik össze, nem érinti azt az elvet, miszerint a Schengeni Információs Rendszer egy egységes, integrált információs rendszer és annak is kell maradnia, és hogy a SIS II rendszert ilyen rendszerként kell fejleszteni.

(6) Asjaolu, et SIS II väljatöötamise rahastamiseks liidu eelarvest vajalik õiguslik alus koosneb kahest eri õigusaktist, ei mõjuta põhimõtet, et Schengeni infosüsteem moodustab ja peaks ka edaspidi moodustama ühe, ühtse ja tervikliku infosüsteemi ja et SIS II tuleb välja töötada selle põhimõtte kohaselt.

(7) Ez a határozat nem érinti a SIS II működését és használatát részletesen szabályozó szükséges jogszabályok jövőbeni elfogadását, például többek között a rendszerbe bevihető adatok kategóriáinak leírását, az adatok bevitelének célját és a bevitel kritériumait, a SIS rekordok tartalmát, beleértve az adatok helyességéért viselt felelősséget meghatározó szabályokat, a figyelmeztető jelzések időtartamára, összekapcsolására és összeférhetőségére, a SIS adatok elérésére és a személyes adatok védelmére és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat is.

(7) Käesolev otsus ei piira tulevikus selliste vajalike õigusnormide vastuvõtmist, milles kirjeldatakse üksikasjalikult SIS II toimimist ja kasutamist, nagu muu hulgas sätted, millega määratletakse süsteemi sisestatavate andmete liigitus, nende sisestamise eesmärk ja alused, sätted, mis käsitlevad SIS kirjete sisu, sealhulgas vastutust nende õigsuse eest, sätted märgete kehtivusaja, märgete omavahelise sidumise ja ühtesobivuse kohta, sätted SISis sisalduvatele andmetele juurdepääsu kohta ning sätted isikuandmete kaitse ja nende kontrolli kohta.

(8) Ez a határozat meghatározza a végrehajtásához szükséges intézkedések megtételére vonatkozó eljárásokat, amelyek megfelelnek a 2424/2001/EK rendelet vonatkozó rendelkezéseinek, annak biztosítása érdekében, hogy a SIS II egységes egészként történő kifejlesztésére egy egységes végrehajtási folyamat kerüljön alkalmazásra.

(8) Käesoleva otsusega nähakse ette selle rakendamiseks vajalike meetmete vastuvõtmise kord, mis on samane määruse (EÜ) nr 2424/2001 asjaomaste sätetega, tagamaks et SIS II kui terviku arendamiseks on ainult üks rakendusprotsess.

(9) Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztése, amelyek az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat [5] 1. cikkének G. pontjában, valamint a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló 2000/365/EK tanácsi határozat [6] 8. cikkének (2) bekezdésében említett terület hatálya alá tartoznak.

(9) Käesolev otsus kujutab endast nende Schengeni aquis' sätete edasiarendamist, mis on seotud nõukogu 17. mai 1999. aasta otsuse 1999/437/EÜ (Euroopa Liidu Nõukogu ning Islandi Vabariigi ja Norra Kuningriigi vahel nimetatud kahe riigi Schengeni aquis' sätete rakendamises, kohaldamises ja edasiarendamises osalemise kohta sõlmitud lepingu teatavate rakenduseeskirjade kohta) [5] artikli 1 punktis g osutatud valdkonna ja nõukogu otsuse 2000/365/EÜ (Suurbritannia ja Põhja-Iiri Ühendkuningriigi taotluse kohta osaleda teatavates Schengeni aquis' sätetes) [6] artikli 8 lõikega 2.

(10) Szükség van olyan megegyezésre, amely lehetővé teszi, hogy Izland és Norvégia képviselői bekapcsolódjanak a Bizottságot végrehajtási hatásköreinek gyakorlásában segítő bizottságok tevékenységébe. Egy ilyen megegyezést vettek fontolóra a Közösség, valamint Izland és Norvégia közötti levélváltásban, amelyet a fent említett társulási megállapodáshoz csatoltak.

(10) Tuleb ette näha kord, mille alusel Islandi ja Norra esindajad saaksid osaleda komisjoni tema rakendusvolituste kasutamisel abistavate komiteede töös. Sellist korda on kavandatud ühenduse ning Islandi ja Norra kirjavahetuses, mis on lisatud eespool nimetatud osalemist käsitlevale kokkuleppele.

(11) Ez a határozat nem érinti a 2000/365/EK tanácsi határozatban meghatározott rendelkezéseket Nagy-Britannia részleges részvételére vonatkozóan a schengeni vívmányok alkalmazásában,

(11) Käesolev otsus ei piira nõukogu otsuses 2000/365/EÜ määratletud korra kohaldamist, mis käsitleb Ühendkuningriigi osalist osalemist Schengeni aquis's,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

ON VASTU VÕTNUD JÄRGMISE OTSUSE:

1. cikk

Artikkel 1

Az 1990. évi Schengeni Egyezmény IV. címének rendelkezései értelmében létrehozott Schengeni Információs Rendszert egy új rendszernek, a Schengeni Információs Rendszer II-nek (SIS II) kell felváltania, amely lehetővé teszi, hogy az új tagállamok integrálódjanak a rendszerbe.

1990. aasta Schengeni konventsiooni IV jaotise sätete kohaselt loodud Schengeni infosüsteem asendatakse uue süsteemi ehk II Schengeni infosüsteemiga (SIS II), mis võimaldab uutel liikmesriikidel süsteemiga liituda.

2. cikk

Artikkel 2

A SIS II-t, amely egy egységes integrált rendszer, az e határozatban meghatározott eljárásoknak megfelelően a Bizottság fogja kifejleszteni.

SIS II, mis on ühtne ja terviklik süsteem, töötab välja komisjon käesolevas otsuses sätestatud korras.

3. cikk

Artikkel 3

A SIS II kifejlesztéséhez szükséges intézkedéseket az 5. cikkben meghatározott irányítóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni, amennyiben azok nem a 4. cikkben felsorolt kérdéseket érintik.

SIS II väljatöötamiseks vajalikud meetmed võetakse artikli 5 lõikes 2 osutatud korralduskomitee menetluse kohaselt, kui need on seotud muude kui artiklis 4 loetletud küsimustega.

4. cikk

Artikkel 4

A 6. cikkben említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően kell megtenni a SIS II kifejlesztéséhez szükséges, az alább felsorolt kérdéseket érintő intézkedéseket:

SIS II väljatöötamiseks vajalikud meetmed, mis on seotud järgmiste küsimustega, võetakse artikli 6 lõikes 3 osutatud regulatiivkomitee menetluse kohaselt:

a) a rendszer fizikai felépítésének megtervezése, beleértve a kommunikációs hálózatát is;

a) süsteemi füüsilise ülesehituse, sealhulgas sidevõrgu kavandamine;

b) a személyes adatok védelmét befolyásoló műszaki szempontok;

b) isikuandmete kaitsega seotud tehnilised küsimused;

c) a tagállamok költségvetései szempontjából súlyos pénzügyi kihatásokkal, illetve a tagállamok nemzeti rendszerei számára súlyos műszaki kihatásokkal járó műszaki szempontok;

c) tehnilised küsimused, millel on märkimisväärne eelarveline mõju liikmesriikidele või märkimisväärne tehniline mõju liikmesriikide siseriiklikele süsteemidele;

d) a biztonsági követelmények meghatározása.

d) turvanõuete väljatöötamine.

5. cikk

Artikkel 5

(1) Ahol erre a cikkre hivatkoznak, a Bizottságot a tagállamok képviselőiből álló és a Bizottság képviselőjének elnökletével tevékenykedő irányítóbizottság segíti.

1. Kui viidatakse käesolevale ar-tik-lile, abistab komisjoni komitee, kuhu kuuluvad liikmesriikide esindajad ja mille eesistujaks on komisjoni esindaja.

(2) A bizottság az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában kihirdetett eljárásiszabályzat-minta alapján a bizottság, elnökének javaslatára, elfogadja saját eljárási szabályzatát.

2. Komitee võtab eesistuja ettepanekul vastu oma töökorra, mille aluseks on Euroopa Ühenduste Teatajas avaldatud töökorra standardeeskirjad.

(3) A Bizottság képviselője tervezetet nyújt be a bizottság számára a meghozandó intézkedésekről. A bizottság, az elnöke által az ügy sürgősségére tekintettel megállapított határidőn belül, véleményt nyilvánít a tervezetről. A véleményt az Európai Közösséget létrehozó szerződés 205. cikkének (2) bekezdésében a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján elfogadandó határozataira előírt többséggel kell meghozni. A bizottságban a tagállamok képviselőinek szavazatait az említett cikkben meghatározott módon kell súlyozni. Az elnök nem szavazhat.

3. Komisjoni esindaja esitab komiteele võetavate meetmete eelnõu. Tähtaja jooksul, mille määrab eesistuja lähtuvalt küsimuse kiireloomulisusest, esitab komitee eelnõu kohta oma arvamuse. Arvamus esitatakse sellise häälteenamusega, nagu on sätestatud Euroopa Ühenduse asutamislepingu artikli 205 lõikes 2 nõukogu otsuste vastuvõtmiseks komisjoni ettepaneku põhjal. Liikmesriikide esindajate hääli komitees arvestatakse nimetatud artiklis sätestatud viisil. Eesistuja ei hääleta.

(4) A Bizottság azonnal alkalmazandó intézkedéseket fogad el. Ha azonban ezek nincsenek összhangban a bizottság véleményével, a Bizottság ezeket az intézkedéseket haladéktalanul közli a Tanáccsal. Ebben az esetben a Bizottság azoknak az intézkedések alkalmazását, amelyekről határozott, a Tanács fenti közlésétől számított két hónapos időtartamra elhalaszthatja.

4. Komisjon võtab meetmed vastu ning neid kohaldatakse viivitamata. Kui meetmed ei ole komitee arvamusega kooskõlas, teatab komisjon sellest viivitamata nõukogule. Sellisel juhul võib komisjon lükata vastuvõetud meetmete kohaldamise edasi kahe kuu võrra alates kõnealusest teatamisest.

(5) A Tanács a 4. bekezdés szerinti időtartamon belül minősített többséggel eltérő határozatot hozhat.

5. Lõikes 4 ettenähtud tähtaja jooksul võib nõukogu kvalifitseeritud häälteenamusega teha teistsuguse otsuse.

6. cikk

Artikkel 6

(1) Ahol erre a cikkre hivatkoznak, a Bizottságot a tagállamok képviselőiből álló és a Bizottság képviselőjének elnökletével tevékenykedő szabályozási bizottság segíti.

1. Kui viidatakse käesolevale artiklile, abistab komisjoni regulatiivkomitee, kuhu kuuluvad liikmesriikide esindajad ja eesistujana komisjoni esindaja.

(2) A bizottság az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában kihirdetett eljárásiszabályzat-minta alapján a bizottság, elnökének javaslatára, elfogadja saját eljárási szabályzatát.

2. Komitee võtab eesistuja ettepanekul vastu oma töökorra, mille aluseks on Euroopa Ühenduste Teatajas avaldatud töökorra standardeeskirjad.

(3) A Bizottság képviselője terjeszti a bizottság elé a meghozandó intézkedések tervezetét. A bizottság az elnök által a kérdés sürgősségének függvényében meghatározott határidőn belül adja meg véleményét a tervezetről. A véleményt azzal a többséggel kell megadni, amelyet az Európai Közösséget létrehozó szerződés 205. cikkének (2) bekezdése a Tanács által a Bizottság javaslata alapján meghozandó határozatok elfogadására meghatároz. A bizottságban a tagállamok képviselőinek szavazatait az említett cikkben meghatározott módon súlyozzák. Az elnök nem szavaz.

3. Komisjoni esindaja esitab komiteele võetavate meetmete eelnõu. Tähtaja jooksul, mille eesistuja võib määrata lähtuvalt küsimuse kiireloomulisusest, esitab komitee eelnõu kohta oma arvamuse. Arvamus esitatakse sellise häälteenamusega, nagu on sätestatud Euroopa Ühenduse asutamislepingu artikli 205 lõikes 2 nõukogu otsuste vastuvõtmiseks komisjoni ettepaneku põhjal. Liikmesriikide esindajate hääli komitees arvestatakse nimetatud artiklis sätestatud viisil. Eesistuja ei hääleta.

(4) A Bizottság elfogadja az előirányzott intézkedéseket, ha azok összhangban vannak a bizottság véleményével.

4. Komisjon võtab kavandatavad meetmed vastu, kui need on kooskõlas komitee arvamusega.

(5) Ha a tervezett intézkedések nincsenek összhangban a bizottság véleményével, vagy a bizottság nem nyilvánított véleményt, a Bizottság a meghozandó intézkedésekről haladéktalanul javaslatot terjeszt a Tanács elé, és erről tájékoztatja az Európai Parlamentet.

5. Kui kavandatavad meetmed ei ole komitee arvamusega kooskõlas või kui komitee ei esita oma arvamust, esitab komisjon võetavate meetmete kohta viivitamata ettepaneku nõukogule ning informeerib Euroopa Parlamenti.

(6) A Tanács az elé terjesztéstől számított két hónapos határidőn belül minősített többséggel határozhat a javaslatról.

6. Kahe kuu jooksul alates küsimuse suunamisest võib nõukogu kvalifitseeritud häälteenamusega teha otsuse.

Ha e határidőn belül a Tanács minősített többséggel jelzi, hogy ellenzi a javaslatot, a Bizottságnak azt újra meg kell vizsgálnia. A Bizottság a Tanácsnak egy módosított javaslatot nyújthat be, ismételten benyújthatja eredeti javaslatát vagy egy jogalkotási javaslatot terjeszthet elő.

Kui nõukogu on selle tähtaja jooksul kvalifitseeritud häälteenamusega väljendanud, et ta on ettepaneku vastu, vaatab komisjon selle uuesti läbi. Komisjon võib esitada nõukogule muudetud ettepaneku, taasesitada oma ettepaneku või teha seadusandliku ettepaneku.

Ha az említett határidő lejártával a Tanács a javasolt végrehajtási jogi aktust nem fogadta el, vagy nem jelezte, hogy a végrehajtási intézkedésekre vonatkozó javaslatot ellenzi, a javasolt végrehajtási jogi aktust a Bizottság fogadja el.

Kui nimetatud tähtaja möödumisel ei ole nõukogu ettepandud rakendusakti vastu võtnud ega väljendanud oma vastuseisu rakendusmeetmete ettepanekule, võtab komisjon ettepandud rakendusakti vastu.

7. cikk

Artikkel 7

Ez a határozat az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Käesolev otsus jõustub Euroopa Ühenduste Teatajas avaldamisele järgneval päeval.

Ez a határozat 2006. december 31-én hatályát veszti.

Käesolev otsus kehtib kuni 31. detsembrini 2006.

Kelt Brüsszelben, 2001. december 6-án.

Brüssel, 6. detsember 2001

a Tanács részéről

Nõukogu nimel

az elnök

eesistuja

M. Verwilghen

M. Verwilghen

[1] HL C 183., 2001.6.29., 14. o.

[1] EÜT C 183, 29.6.2001, lk 14.

[2] 2001. október 23-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[2] Arvamus on esitatud 23. oktoobril 2001 (Euroopa Ühenduste Teatajas seni avaldamata).

[3] HL L 239., 2000.9.22., 442. o.

[3] EÜT L 239, 22.9.2000, lk 442.

[4] HL L 328., 2001.12.13., 4. o.

[4] EÜT L 328, 13.12.2001, lk 4.

[5] HL L 176., 1999.7.10., 31. o.

[5] EÜT L 176, 10.7.1999, lk 31.

[6] HL L 131., 2000.6.1., 43. o.

[6] EÜT L 131, 1.6.2000, lk 43.

--------------------------------------------------

--------------------------------------------------