|
|
[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |
|
[pic] | ΕΠΙΤΡΟΠΗ ΤΩΝ ΕΥΡΩΠΑΪΚΩΝ ΚΟΙΝΟΤΗΤΩΝ |
|
|
Brüsszel, 28.1.2008
|
Βρυξέλλες, 23.1.2008
|
|
COM(2008) 30 végleges
|
COM(2008) 30 τελικό
|
|
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
|
ΑΝΑΚΟΙΝΩΣΗ ΤΗΣ ΕΠΙΤΡΟΠΗΣ ΠΡΟΣ ΤΟ ΕΥΡΩΠΑΪΚΟ ΚΟΙΝΟΒΟΥΛΙΟ, ΤΟ ΣΥΜΒΟΥΛΙΟ, ΤΗΝ ΕΥΡΩΠΑΪΚΗ ΟΙΚΟΝΟΜΙΚΗ ΚΑΙ ΚΟΙΝΩΝΙΚΗ ΕΠΙΤΡΟΠΗ ΚΑΙ ΤΗΝ ΕΠΙΤΡΟΠΗ ΤΩΝ ΠΕΡΙΦΕΡΕΙΩΝ
|
|
2020-ra 20-20 % Az éghajlatváltozásból származó lehetőségek Európa számára
|
Δύο φορές το 20 έως το 2020 Η κλιματική αλλαγή και η ευκαιρία της Ευρώπης
|
|
{COM(2008) 13 végleges}{COM(2008) 16 végleges}{COM(2008) 17 végleges}{COM(2008) 18 végleges}{COM(2008) 19 végleges}
|
{COM(2008) 13 τελικό}{COM(2008) 16 τελικό}{COM(2008) 17 τελικό}{COM(2008) 18 τελικό}{COM(2008) 19 τελικό}
|
|
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
|
ΑΝΑΚΟΙΝΩΣΗ ΤΗΣ ΕΠΙΤΡΟΠΗΣ ΠΡΟΣ ΤΟ ΕΥΡΩΠΑΪΚΟ ΚΟΙΝΟΒΟΥΛΙΟ, ΤΟ ΣΥΜΒΟΥΛΙΟ, ΤΗΝ ΕΥΡΩΠΑΪΚΗ ΟΙΚΟΝΟΜΙΚΗ ΚΑΙ ΚΟΙΝΩΝΙΚΗ ΕΠΙΤΡΟΠΗ ΚΑΙ ΤΗΝ ΕΠΙΤΡΟΠΗ ΤΩΝ ΠΕΡΙΦΕΡΕΙΩΝ
|
|
2020-ra 20-20% Az éghajlatváltozásból származó lehetőségek Európa számára
|
Δύο φορές το 20 έως το 2020 Η κλιματική αλλαγή και η ευκαιρία της Ευρώπης
|
|
(EGT vonatkozású szöveg) |
|
(Κείμενο που παρουσιάζει ενδιαφέρον για τον ΕΟΧ) |
|
|
2007 fordulópontot jelentett az Európai Unió éghajlatváltozási és energiapolitikája számára. Európa késznek mutatkozott globális szinten vezető szerepet vállalni az éghajlatváltozás kezelésében, és abban, hogy meg tudjunk felelni a biztonságos, fenntartható és versenyképes energia kihívásának, valamint annak érdekében, hogy az európai gazdaság a fenntartható fejlődés XXI. századi mintaképévé váljon. A közvélemény határozottan afelé az álláspont felé mozdult el, hogy feltétlenül szükséges foglalkozni az éghajlatváltozással; Európának alkalmazkodnia kell az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését megkövetelő új realitásokhoz és fejlesztenie kell megújuló, fenntartható energiaforrásait. Politikai konszenzus alakult ki azt illetően, hogy e problémakört az Európai Unió programjának középpontjába kell helyezni: az Unió számára ez a kérdés legyen a vezérfonal, mely központi szerepet tölt be a növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégiában, valamint elsődleges fontossággal bír Európa nemzetközi partnereivel való viszonyában. E cél az Európai Parlament[1] és az Európai Tanács támogatását is elnyerte.
|
Το 2007 σηματοδότησε μία καμπή στην πολιτική της Ευρωπαϊκής Ένωσης για το κλίμα και την ενέργεια. Η Ευρώπη απέδειξε ότι είναι έτοιμη να ηγηθεί παγκοσμίως όσον αφορά τα εξής θέματα: την καταπολέμηση της κλιματικής αλλαγής, την αντιμετώπιση της πρόκλησης για ασφαλή, αειφόρο και ανταγωνιστική ενέργεια και τη μετατροπή της ευρωπαϊκής οικονομίας σε πρότυπο αειφόρου ανάπτυξης τον 21ο αιώνα. Η κοινή γνώμη έχει στραφεί αποφασιστικά υπέρ της αντιμετώπισης της κλιματικής αλλαγής, υπέρ της προσαρμογής της Ευρώπης στις νέες πραγματικότητες που απαιτούν μείωση των εκπομπών αερίων του θερμοκηπίου και υπέρ της ανάπτυξης των ιδίων ανανεώσιμων και αειφόρων ενεργειακών πόρων. Έχει επιτευχθεί πολιτική ομοφωνία που θέτει το ζήτημα αυτό στο κέντρο του πολιτικού προγράμματος της Ευρωπαϊκής Ένωσης: ένας κατευθυντήριος άξονας για την Ένωση, που κατέχει κεντρική θέση στη στρατηγική της Λισσαβόνας για την ανάπτυξη και την απασχόληση και είναι πρωταρχικής σημασίας για τις σχέσεις της Ευρώπης με τους εταίρους της σε παγκόσμιο επίπεδο. Κέρδισε τη στήριξη τόσο του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου[1], όσο και του Ευρωπαϊκού Συμβουλίου.
|
|
A 2007. márciusi Európai Tanács pontos, jogilag kötelező erejű célkitűzésekre vonatkozó megállapodása Európa eltökéltségét jelképezte. E döntést nem véletlenül hozták. Nagy a tét, mivel az európai gazdaság fellendülése függ attól, hogy megtaláljuk a jövő útját. Meggyőző tényanyag igazolja, hogy a cselekvés elmaradása esetén felmerülő, a Stern-jelentés[2] szerint a világ teljes GDP-jének 5-20%-át elérő költségek megbénítanák a világgazdaságot. Ezzel párhuzamosan az olaj és a földgáz árának közelmúltbeli emelkedése világossá tette, hogy évről évre fokozódik az energiaforrásokért folyó verseny, és hogy jövedelmező befektetések tehetők az energiahatékonyság valamint a megújuló energiaforrások terén. Ez volt a háttere annak, hogy az uniós vezetők készek voltak elkötelezni magukat az európai gazdaság hatalmas politikai, társadalmi és gazdasági erőfeszítést igénylő átalakítása mellett. Ugyanakkor a változás lehetőséget nyújt az európai gazdaság modernizálására, olyan jövő felé irányítva, ahol a technológia és a társadalom alkalmazkodik az új igényekhez, és ahol az innováció új lehetőségeket teremt a növekedés serkentésére és a foglalkoztatás növelésére.
|
Η απόφαση του Ευρωπαϊκού Συμβουλίου, τον Μάρτιο του 2007, να θέσει ακριβείς, νομικά δεσμευτικούς στόχους αποτέλεσε σύμβολο της αποφασιστικότητας της Ευρώπης. Η απόφαση αυτή πάρθηκε με μεγάλη υπευθυνότητα. Διακυβεύονται πολλά και η ευημερία της ευρωπαϊκής οικονομίας βασίζεται στην εξεύρεση λύσης που οδηγεί στην πρόοδο. Τώρα υπάρχουν διαθέσιμες αναμφισβήτητες αποδείξεις, σύμφωνα με τις οποίες το κόστος της αδράνειας θα πλήξει βαρύτατα την παγκόσμια οικονομία, από 5% έως 20% του παγκόσμιου ΑΕγχΠ, σύμφωνα με την έκθεση Stern[2]. Παράλληλα, οι πρόσφατες αυξήσεις των τιμών του πετρελαίου και του φυσικού αερίου έδειξαν ότι ο ανταγωνισμός για τους ενεργειακούς πόρους γίνεται εντονότερος κάθε χρόνο και ότι η ενεργειακή αποδοτικότητα και οι ανανεώσιμες πηγές ενέργειας μπορούν να αποτελέσουν επικερδείς επενδύσεις. Το γεγονός αυτό αποτέλεσε το υπόβαθρο για την ετοιμότητα των ηγετών της ΕΕ να δεσμευτούν για να μεταμορφώσουν την ευρωπαϊκή οικονομία, επίτευγμα για το οποίο απαιτείται σημαντική πολιτική, κοινωνική και οικονομική προσπάθεια. Ταυτόχρονα, η αλλαγή αποτελεί σκαλοπάτι για τον εκσυγχρονισμό της ευρωπαϊκής οικονομίας, τον προσανατολισμό της προς ένα μέλλον όπου η τεχνολογία και η κοινωνία θα είναι συντονισμένες με τις νέες ανάγκες και όπου η καινοτομία θα δημιουργεί νέες ευκαιρίες που θα ενισχύουν την ανάπτυξη και την απασχόληση.
|
|
Az Európai Tanács két fő célt tűzött ki:
|
Το Ευρωπαϊκό Συμβούλιο έθεσε δύο βασικούς στόχους:
|
|
- Azt, hogy 2020-ra az üvegházhatást okozó gázok kibocsátott mennyisége legalább 20%-kal csökkenjen – amely akár 30%-os csökkentésre is módosulhat, amennyiben nemzetközi egyezményben más fejlett országok is kötelezettséget vállalnak „a kibocsátás hasonló mértékű csökkentésére, és ahhoz a gazdaságilag magasabb fejlettségi szintű fejlődő országok is megfelelő mértékben hozzájárulnak felelősségeik és képességeik szerint”.
|
- Μείωση των αερίων του θερμοκηπίου κατά τουλάχιστον 20% έως το 2020 – ποσοστό που μπορεί να ανέλθει στο 30%, εάν υπάρξει διεθνής συμφωνία με την οποία και άλλες αναπτυγμένες χώρες θα δεσμεύονται «για ανάλογες μειώσεις των εκπομπών και ότι οι πιο προηγμένες οικονομικά αναπτυσσόμενες χώρες θα συμβάλουν καταλλήλως ανάλογα με τις ευθύνες τους και τις αντίστοιχες δυνατότητές τους».
|
|
- Azt, hogy 2020-ra a megújuló energiaforrások részaránya elérje a 20%-ot az Unió teljes energiafogyasztásában.
|
- Αύξηση του μεριδίου των ανανεώσιμων πηγών ενέργειας στο 20% της συνολικής ενεργειακής κατανάλωσης της ΕΕ έως το 2020.
|
|
Az Európai Tanács álláspontja szerint ilyen nagyszabású célok elérése csak akkor lehetséges, ha valamennyi tagállam tisztában van az elvárásokkal, továbbá a célok jogilag kötelező erejűek. Ez azt jelentette, hogy a kormányzati eszközöket teljes mértékben mozgósítani lehet, és elnyerhető a magánszektor hosszú távú bizalma, amely elengedhetetlen az európai gazdaság alacsony szén-dioxid-kibocsátású és kiemelkedő energiahatékonyságú gazdasággá való átalakításához szükséges befektetések alátámasztásához.
|
Το Ευρωπαϊκό Συμβούλιο συμφώνησε ότι ο καλύτερος τρόπος για την επίτευξη αυτών των φιλόδοξων στόχων είναι κάθε κράτος μέλος να γνωρίζει τι πρέπει να κάνει και οι στόχοι να είναι νομικά δεσμευτικοί. Αυτό σημαίνει ότι οι κυβερνητικοί μηχανισμοί μπορούν να κινητοποιηθούν πλήρως και ο ιδιωτικός τομέας θα έχει τη μακροχρόνια εμπιστοσύνη η οποία απαιτείται για να δικαιολογηθούν οι επενδύσεις που είναι αναγκαίες για να μετατραπεί η Ευρώπη σε οικονομία με χαμηλές εκπομπές άνθρακα και με υψηλή ενεργειακή αποδοτικότητα.
|
|
Az Európai Tanács eltökéltsége jelezte nemzetközi partnereink számára, hogy az Unió kész tettekre váltani a szavakat. Ennek pozitív következményei voltak az éghajlatváltozásról 2007 decemberében Bali szigetén tartott ENSZ-konferencián. Az Európai Unió kulcsszerepet tudott betölteni abban, hogy megállapodás jöjjön létre az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséről szóló új, 2009-re megvalósítandó átfogó egyezményhez vezető útitervet illetően. Ez megerősítette az Unió eltökéltségét arra vonatkozóan, hogy továbbra is elkötelezze magát éghajlatváltozás elleni küzdelem mellett, és megmutatta, hogy készen áll nyomatékot adni azon meggyőződésének, hogy a fejlett országok számára lehetséges és ajánlatos kötelezettséget vállalni az üvegházhatásért felelős gázok kibocsátásának 2020-ig megvalósítandó 30%-os csökkentésére vonatkozóan. Az Európai Uniónak továbbra is vezető szerepet kell betöltenie a tárgyalások során, amelyek egy ambiciózus nemzetközi megállapodásra irányulnak.
|
Η απόφαση του Ευρωπαϊκού Συμβουλίου έδειξε στους διεθνείς μας εταίρους ότι η ΕΕ είναι έτοιμη να μετατρέψει τα λόγια σε έργα. Το γεγονός αυτό απέφερε οφέλη στη Διάσκεψη των Ηνωμένων Εθνών για την Κλιματική Αλλαγή στο Μπαλί τον Δεκέμβριο του 2007. Η Ευρωπαϊκή Ένωση κατάφερε να διαδραματίσει σημαντικό ρόλο στην επίτευξη συμφωνίας όσον αφορά το χάρτη πορείας για μία νέα συνολική συμφωνία σχετικά με τη μείωση των εκπομπών που πρέπει να επιτευχθεί έως το 2009. Το γεγονός αυτό ενίσχυσε την αποφασιστικότητα της ΕΕ να διατηρήσει τη δέσμευσή της όσον αφορά την καταπολέμηση της κλιματικής αλλαγής, να δείξει ότι είναι έτοιμη να υλοποιήσει την πεποίθησή της ότι οι αναπτυγμένες χώρες μπορούν και πρέπει να δεσμευτούν να μειώσουν κατά 30% τα επίπεδα των εκπομπών έως το 2020. Η ΕΕ πρέπει να εξακολουθήσει να ηγείται των διαπραγματεύσεων για μια φιλόδοξη διεθνή συμφωνία.
|
|
Következő lépésként az Európai Unió politikai irányvonalát tettekre kell váltani. Az Európai Bizottság által javasolt intézkedéscsomag koherens és átfogó iránymutatást nyújt annak érdekében, hogy Európa felkészülhessen az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasághoz vezető átmenetre. Ez az intézkedéscsomag alátámasztja, hogy érdemes megtenni a szükséges erőfeszítéseket. Az intézkedések oly módon lettek kialakítva, hogy hatásukban egymást kölcsönösen erősítsék. Megfelelő módszert biztosítanak ahhoz, hogy fenntartsuk a lendületet és megvalósítsuk Európa célkitűzéseit az éghajlatváltozás, az energiabiztonság és a versenyképesség terén.
|
Το επόμενο βήμα θα είναι να μετατραπεί σε δράση η πολιτική κατεύθυνση της Ευρωπαϊκής Ένωσης. Η δέσμη μέτρων που πρότεινε η Ευρωπαϊκή Επιτροπή αντιπροσωπεύει τη συνεκτική και διεξοδική πορεία η οποία θα προετοιμάσει την Ευρώπη για τη μετάβαση σε μία οικονομία με χαμηλά επίπεδα εκπομπών. Δείχνει ότι οι προσπάθειες που απαιτούνται έχουν νόημα. Τα μέτρα σχεδιάστηκαν με τέτοιο τρόπο, ώστε να παρέχεται αμοιβαία στήριξη. Προτείνουν τον κατάλληλο τρόπο για να διατηρηθεί η ορμή και να πραγματοποιηθούν οι ευρωπαϊκές φιλοδοξίες για την κλιματική αλλαγή, την ενεργειακή ασφάλεια και την ανταγωνιστικότητα.
|
|
Európa jólétének biztosítása a változások időszakában
|
Διασφάλιση της ευρωπαϊκής ευημερίας σε περιόδους αλλαγών
|
|
Az európai gazdaság azzal a kihívással néz szembe, hogy meg kell felelnie kell az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, biztonságos energiaellátással bíró gazdaság igényeinek. Ám ez nem lehetetlen, sőt e kihívás új lehetőségeknek is teret nyit. Valódi lehetőség van arra, hogy az éghajlatbarát politikát a növekedés és a foglalkoztatás előmozdításának fő eszközévé tehessük. Európa megmutathatja, hogy a szükséges változtatások összhangban lehetnek azzal a folyamattal, amely a XXI. században is működni tudó, versenyképes és virágzó gazdaság biztosítását tűzi ki célul. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságot célul tűző változás folyamata során szükség van a szociális partnerek megfelelő szerepvállalására is, különösen ágazati szinten.
|
Η ευρωπαϊκή οικονομία αντιμετωπίζει την πρόκληση να προσαρμοσθεί στις απαιτήσεις μιας οικονομίας με χαμηλά επίπεδα εκπομπών και ασφαλή ενεργειακό εφοδιασμό. Ωστόσο, η Ευρώπη μπορεί να ανταποκριθεί στην πρόκληση, που μπορεί, επίσης, να ανοίξει το δρόμο για νέες ευκαιρίες. Υπάρχει πραγματικά η δυνατότητα να γίνουν οι φιλικές προς το περιβάλλον πολιτικές σημαντικό μέσο προώθησης της ανάπτυξης και της απασχόλησης στην Ευρώπη. Η Ευρώπη μπορεί να δείξει ότι η αναγκαία αλλαγή μπορεί να συμβαδίζει με τη διαδικασία διασφάλισης μιας ανταγωνιστικής και ακμάζουσας οικονομίας κατάλληλης για τον 21ο αιώνα. Η διαδικασία της μετάβασης σε μια οικονομία με χαμηλές εκπομπές άνθρακα θα πρέπει να συνοδεύεται επίσης από την κατάλληλη συμμετοχή των κοινωνικών εταίρων, ιδίως σε τομεακό επίπεδο.
|
|
A globális szintű kötelezettségvállalás továbbra is elengedhetetlen az éghajlatváltozás kezelése érdekében. Ám sürgető erejű érvek támasztják alá, hogy Európának most kell cselekednie. Minél tovább vár Európa, annál nagyobb költségekkel jár az átállás. Minél hamarabb lép Európa, annál nagyobb lehetősége lesz arra, hogy lépéselőnye révén a rendelkezésére álló szaktudást és technológiát az innováció és növekedés fellendítésének szolgálatába állítsa. Világos, hogy a világ közvéleménye milyen irányba halad, és az Unió vezető szerepet vállalhat abban, hogy nemzetközi éghajlat-változási egyezmény jöjjön létre a 2012 utáni időszakra vonatkozóan.
|
Η ανάληψη δέσμευσης σε παγκόσμιο επίπεδο παραμένει απολύτως αναγκαία για την αντιμετώπιση της κλιματικής αλλαγής. Αλλά είναι επιτακτική ανάγκη για την Ευρώπη να δράσει τώρα. Όσο περισσότερο το αναβάλλει, τόσο μεγαλύτερο θα είναι το κόστος προσαρμογής. Όσο ταχύτερα κινητοποιηθεί, τόσο μεγαλύτερη θα είναι η ευκαιρία να χρησιμοποιήσει την κατάρτιση και την τεχνολογία που διαθέτει για να ενισχύσει την καινοτομία και την ανάπτυξη αξιοποιώντας το πλεονέκτημα που προσφέρει η πρώτη κίνηση. Η τάση της παγκόσμιας κοινής γνώμης είναι σαφής και η ΕΕ μπορεί να λάβει την πρωτοβουλία να δείξει το δρόμο προς μια διεθνή συμφωνία για το κλίμα για την περίοδο μετά το 2012.
|
|
Ha az állam- és kormányfők megállapodásában kitűzött céloknak megfelelő mértékben megvalósul az üvegházhatást okozó gázok csökkentése és a megújuló energiaforrások növelése, az Unió sokkal kevésbé fog függeni az olaj- és földgázbehozataltól. Így az Unió gazdasága kevésbé lesz kitéve olyan tényezőknek, mint az emelkedő és gyorsan változó energiaárak, az infláció, a geopolitikai kockázatok, valamint a világkereslet növekedésével lépést tartani nem képes ellátási láncokkal kapcsolatos kockázatok.
|
Η μείωση των εκπομπών αερίων του θερμοκηπίου και η αύξηση των ανανεώσιμων πηγών ενέργειας, σύμφωνα με τους στόχους που έθεσαν οι αρχηγοί κρατών και κυβερνήσεων, θα περιορίσουν κατά πολύ την εξάρτηση της ΕΕ από τις εισαγωγές πετρελαίου και φυσικού αερίου. Συνεπώς, θα ελαττωθεί η έκθεση της οικονομίας της ΕΕ στις αυξανόμενες και ασταθείς ενεργειακές τιμές, τον πληθωρισμό, τους γεωπολιτικούς κινδύνους και τους κινδύνους οι οποίοι σχετίζονται με ανεπαρκείς αλυσίδες ανεφοδιασμού που δεν συμβαδίζουν με την παγκόσμια αύξηση της ζήτησης.
|
|
Az átmenet által nyújtott lehetőségek széles körűek:
|
Οι ευκαιρίες που προσφέρει η μετάβαση είναι πολλές και ποικίλες:
|
|
- Az olaj- és földgázbehozatal 2020-ig várhatólag mintegy 50 milliárd euro értékben fog csökkenni[3], ami javítja az energiabiztonságot és előnyös lesz az európai polgárok és vállalkozások számára: amennyiben a jelenleg aktuális hordónkénti olajár válna irányadóvá, az importcsökkentésből származó megtakarítások még jelentősebbek lennének.
|
- Οι εισαγωγές πετρελαίου και φυσικού αερίου αναμένεται να μειωθούν κατά περίπου 50 δισεκατομμύρια ευρώ το 2020[3], με αποτέλεσμα να βελτιωθεί η ενεργειακή ασφάλεια και να ωφεληθούν οι πολίτες και οι επιχειρήσεις σε ολόκληρη την ΕΕ: εάν η τιμή του πετρελαίου σταθεροποιηθεί στα σημερινά επίπεδα, η εξοικονόμηση από τη μείωση των εισαγωγών θα αυξηθεί.
|
|
- A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos technológiák már most 20 milliárd euro árbevételt érnek el és 300 000 munkahelyet teremtettek. A megújuló energiaforrások 20%-os részaránya becslések szerint 2020-ra majdnem egymillió munkahelyet jelent az iparágban – illetve még többet, ha Európa teljes mértékben él azon lehetőségével, hogy világelső legyen e területen. Ezen felül a megújuló energiaforrások ágazata munkaigényes és számos kis-és középvállalkozásra támaszkodik, így Európa minden szegletébe továbbgyűrűző foglalkoztatást és növekedést eredményez: ugyanez érvényes az épületek és termékek energiahatékonyságára is.
|
- Οι τεχνολογίες ανανεώσιμων πηγών ενέργειας έχουν ήδη σημειώσει κύκλο εργασιών 20 δισεκατομμυρίων ευρώ και έχουν δημιουργήσει 300 000 θέσεις εργασίας. Ένα μερίδιο 20% για τις ανανεώσιμες πηγές ενέργειας υπολογίζεται ότι θα σημαίνει σχεδόν ένα εκατομμύριο θέσεις εργασίας σε αυτόν το βιομηχανικό κλάδο έως το 2020 ή και περισσότερο, εάν η Ευρώπη αξιοποιήσει πλήρως τη δυνατότητά της να ηγηθεί αυτού του τομέα σε παγκόσμιο επίπεδο. Επιπλέον, ο τομέας των ανανεώσιμων πηγών ενέργειας απαιτεί μεγάλο εργατικό δυναμικό και βασίζεται σε πολλές μικρομεσαίες επιχειρήσεις, έχοντας ως αποτέλεσμα θέσεις εργασίας και ανάπτυξη σε κάθε γωνιά της Ευρώπης: το ίδιο ισχύει και για την ενεργειακή αποδοτικότητα κτιρίων και προϊόντων.
|
|
- Az éghajlatváltozás kihívása az európai ipar új lehetőségévé változtatható azáltal, hogy az összes vállalkozásra kiterjedően ösztönözzük az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák használatát. Összességében az öko-ipar már jelenleg is kb. 3,4 millió munkahelyet jelent Európában: ez az ágazat különleges növekedési lehetőségekkel bír. A zöld technológiák tekintetében Európa semelyik része sincs monopolhelyzetben. E technológiák egy olyan iparág fejlődő területét jelentik, amely ma 227 milliárd euro éves forgalmat ér el, és ahol így az elsőként piacra lépők komoly előnyökre tehetnek szert.
|
- Δεδομένου ότι ενθαρρύνει όλες τις επιχειρήσεις να χρησιμοποιούν τεχνολογίες με χαμηλές εκπομπές άνθρακα, η πρόκληση της κλιματικής αλλαγής μπορεί να μετατραπεί σε ευκαιρία για την ευρωπαϊκή βιομηχανία. Συνολικά, η οικολογική βιομηχανία αντιπροσωπεύει ήδη 3,4 εκατομμύρια θέσεις εργασίας στην Ευρώπη και προσφέρει ιδιαίτερη δυνατότητα ανάπτυξης. Οι οικολογικές τεχνολογίες δεν αποτελούν μονοπώλιο μιας μεμονωμένης περιοχής της Ευρώπης. Αποτελούν αναπτυσσόμενο τμήμα της βιομηχανίας, που τώρα σημειώνει ετήσιο κύκλο εργασιών μεγαλύτερο των 227 δισεκατομμυρίων ευρώ και προσφέρει πραγματικά πλεονεκτήματα σε όποιον εισέλθει νωρίτερα σε αυτή την αγορά.
|
|
Ez az alapvető megfontolás áll a változást pártoló politikai konszenzus és az Európai Tanács cselekvés melletti kiállása hátterében.
|
Αυτό το σκεπτικό βρίσκεται πίσω από την πολιτική ομοφωνία υπέρ της αλλαγής και τη συμφωνία του Ευρωπαϊκού Συμβουλίου για δράση.
|
|
A javaslatok kialakításakor két tényező volt meghatározó. Egyfelől a javaslatok úgy épülnek fel, hogy a leginkább költséghatékony módon érhessük el a célokat. Másfelől az egyes tagállamoktól és iparágaktól elvárt erőfeszítések kiegyensúlyozottak és arányosak, és sajátos helyzetüket is figyelembe veszik. A javaslatok kialakításakor a Bizottság megfontolásaiban meghatározó szerepe volt a méltányosság és a szolidaritás elvének.
|
Η δομή των προτάσεων απορρέει από δύο παράγοντες. Πρώτον, οι προτάσεις σχεδιάστηκαν με τέτοιο τρόπο, ώστε η επίτευξη των στόχων να γίνεται με όσο το δυνατό αποδοτικότερο οικονομικά τρόπο. Δεύτερον, η προσπάθεια που απαιτείται από ορισμένα κράτη μέλη και από ορισμένες επιχειρήσεις παραμένει ισορροπημένη και αναλογική, και λαμβάνεται υπόψη η ιδιαίτερη κατάστασή τους. Κατά την κατάρτιση των προτάσεων η Επιτροπή εργάστηκε με γνώμονα την αμεροληψία και την αλληλεγγύη.
|
|
Az alapelvek
|
Οι βασικές αρχές
|
|
Az intézkedéscsomag előzménye, hogy az Európai Tanács felkérte a Bizottságot megfelelő javaslatok tételére. Ezzel egyidejűleg az uniós vezetők között politikai megegyezés alakult ki a javaslatok végrehajtásának alapelveiről.
|
Η δέσμη μέτρων ανταποκρίνεται στο αίτημα που απηύθυνε το Ευρωπαϊκό Συμβούλιο στην Επιτροπή να υποβάλει συγκεκριμένες προτάσεις. Συγχρόνως, οι ηγέτες της ΕΕ κατέληξαν σε πολιτική συμφωνία σχετικά με τις αρχές που πρέπει να διέπουν τις προτάσεις.
|
|
A Bizottság javaslatainak kialakításakor tiszteletben tartotta az Európai Tanács által megállapított alapelveket. Az általános uniós célok egyes tagállamokra vonatkozó konkrét célokra való lebontását a változások megvalósítására és a közvélemény megnyerésére irányuló politikai konszenzus biztosításának szükségessége motiválta.
|
Η Επιτροπή κατάρτισε τις προτάσεις της κατά τρόπο που τηρεί τις αρχές που έθεσε το Ευρωπαϊκό Συμβούλιο. Συγκεκριμένα, η μετατροπή των γενικών στόχων της ΕΕ σε συγκεκριμένους στόχους για κάθε κράτος μέλος διέπεται από την ανάγκη να διασφαλισθεί πολιτική ομοφωνία που θα προωθήσει την αλλαγή και θα μεταφέρει την άποψη της κοινής γνώμης.
|
|
A javaslatok öt fő alapelvre épülnek:
|
Οι προτάσεις βασίζονται σε πέντε βασικές αρχές:
|
|
- A célokat el kell érni, hogy az európaiakat biztosítsuk a változás tényleges voltáról, a befektetőket ösztönözzük a befektetésekre, és nemzetközi partnereink számára demonstráljuk az Unió szándékainak komolyságát. A javaslatoknak tehát a hitelesség érdekében hatékonyaknak és határozottaknak kell lenniük, biztosítva az ellenőrzést és a betartást szolgáló mechanizmusokat is.
|
- Οι στόχοι πρέπει να εκπληρωθούν: για να βεβαιωθούν οι Ευρωπαίοι ότι η αλλαγή πραγματοποιείται, για να πεισθούν οι επενδυτές να προχωρήσουν σε επενδύσεις και για να αντιληφθούν οι παγκόσμιοι εταίροι της ΕΕ τη σοβαρότητα των προθέσεών της. Οι προτάσεις πρέπει, επομένως, να είναι αποτελεσματικές και επαρκώς ισχυρές, ώστε να είναι αξιόπιστες, και να προβλέπουν μηχανισμούς για την παρακολούθηση και τη διασφάλιση της τήρησης των στόχων.
|
|
- A különböző tagállamoktól megkövetelt erőfeszítéseknek méltányosaknak kell lenniük. Különösen azt kell figyelembe venni, hogy egyes tagállamok inkább képesek finanszírozni a szükséges beruházásokat, mint mások. A javaslatoknak elég rugalmasoknak kell lenniük ahhoz, hogy figyelembe vegyék az egyes tagállamok eltérő kiindulási helyzetét és eltérő körülményeit.
|
- Η προσπάθεια που απαιτείται από τα διάφορα κράτη μέλη πρέπει να είναι δίκαιη. Συγκεκριμένα, ορισμένα κράτη μέλη έχουν μεγαλύτερη ευχέρεια να χρηματοδοτήσουν τις απαραίτητες επενδύσεις σε σχέση με άλλα κράτη μέλη. Οι προτάσεις πρέπει να είναι αρκετά ευέλικτες, ώστε να λαμβάνουν υπόψη τα διαφορετικά σημεία εκκίνησης των κρατών μελών, καθώς και τη διαφορετική κατάστασή τους.
|
|
- A költségeket a lehető legkisebbre kell mérsékelni, speciálisan úgy kialakított konstrukcióval, amely korlátozza az uniós gazdaság átállásának árát. A megfelelő struktúra kialakításakor maximálisan szem előtt kell tartani a változás költségeit, valamint az Unió globális versenyképességére, foglalkoztatási szintjére és társadalmi kohéziójára gyakorolt hatásait.
|
- Το κόστος πρέπει να ελαχιστοποιηθεί: με ειδικό σχεδιασμό για να περιορισθεί το τίμημα της προσαρμογής για την οικονομία της ΕΕ. Το κόστος της αλλαγής και οι συνέπειες για την παγκόσμια ανταγωνιστικότητα, την απασχόληση και την κοινωνική συνοχή της Ένωσης πρέπει να κατέχουν εξέχουσα θέση κατά το σχεδιασμό της κατάλληλης διάρθρωσης.
|
|
- Az Uniónak 2020 után is tovább kell haladnia ezen az úton, hogy még inkább visszaszorítsa az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, és így 2050-re megvalósulhasson a globális kibocsátás felére csökkentésének célkitűzése. Ennek érdekében ösztönözni kell a műszaki fejlődést, és biztosítani kell azt, hogy a rendszer ki tudja használni a lehetőségeket, amikor valamilyen új technológia termelőképessé válik, igénybe véve a rendelkezésre álló eszközöket az innováció serkentésére, valamint a tiszta energiaforrások és ipari technológiák terén való versenyelőny megteremtésére.
|
- Η ΕΕ πρέπει να συνεχίσει και μετά το 2020, να περιορίσει ακόμα περισσότερο τις εκπομπές αερίων του θερμοκηπίου, ώστε να επιτύχει το στόχο της μείωσης των παγκόσμιων εκπομπών κατά το ήμισυ έως το 2050. Αυτό σημαίνει ότι πρέπει να ενισχύσει την τεχνολογική ανάπτυξη και να διασφαλίσει ότι το σύστημα μπορεί να αξιοποιήσει τη νέα τεχνολογία όταν εμφανίζεται, χρησιμοποιώντας τα μέσα που διαθέτει για να ενθαρρύνει την καινοτομία και να δημιουργήσει ανταγωνιστικό προβάδισμα όσον αφορά την καθαρή ενέργεια και τις βιομηχανικές τεχνολογίες.
|
|
- Az Uniónak mindent meg kell tennie, hogy előmozdítsa az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről szóló átfogó nemzetközi egyezmény létrejöttét. A javaslatok azért születtek, hogy jelezzék, az Unió kész arra, hogy nemzetközi egyezmény keretében további lépéseket tegyen, a üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó 20%-os minimális célt az ambiciózusabb 30%-ra emelve.
|
- Η ΕΕ πρέπει να κάνει ό,τι είναι δυνατό για να προωθήσει μια περιεκτική διεθνή συμφωνία για τη μείωση των εκπομπών αερίων του θερμοκηπίου. Οι προτάσεις αποσκοπούν στο να δείξουν ότι η Ένωση είναι έτοιμη να αναλάβει περαιτέρω δράση στο πλαίσιο μιας διεθνούς συμφωνίας, με την αύξηση του κατώτατου στόχου για τη μείωση των εκπομπών αερίων του θερμοκηπίου από το 20% στο πιο φιλόδοξο 30%.
|
|
A célok megvalósításának eszközei
|
Τα μέσα για την επίτευξη των στόχων
|
|
A kibocsátás-kereskedelmi rendszer korszerűsítése
|
Αναβάθμιση του συστήματος εμπορίας δικαιωμάτων εκπομπών
|
|
Az Európai Unió kibocsátás-kereskedelmi rendszere (Emissions Trading System – a továbbiakban ETS) úttörő eszköznek bizonyult arra, hogyan lehet piaci alapú megoldást találni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére. Eszerint a vállalkozások szén-dioxid-kibocsátásuk szintjének megfelelő kibocsátási egységeket adnak le. A kibocsátások korlátozásának és kereskedelmének rendszere jelenlegi formájában úgy működik, hogy a nemzeti kormányok kiosztják a kibocsátási egységeket a vállalkozásoknak, miután a nemzeti terveket a Bizottság jóváhagyta. Kialakult a szén-dioxid-kibocsátási egységek piaca, mivel a vállalkozások értékesíthetik egységeiket, amennyiben saját kibocsátásukat csökkentik, illetve további egységeket vásárolhatnak, ha a rendelkezésükre álló egységek nem fedezik kibocsátási szintjüket. Így amennyiben a vállalatok beruháznak kibocsátási szintjük csökkentése érdekében, a kibocsátási egységek értékesítéséből jövedelemforrásra tehetnek szert – miközben az innovációt is serkentik és a lehető leginkább költséghatékony módon sürgetik a változást. E rendszer az Unió területén mintegy 10 000 ipari üzemre – többek között erőművekre, olajfinomítókra és acélművekre – és az Unió szén-dioxid kibocsátásának megközelítőleg felére terjed ki.
|
Το ευρωπαϊκό σύστημα εμπορίας δικαιωμάτων εκπομπών (ETS) έχει αποδειχθεί πρωτοπόρο μέσο στην εξεύρεση λύσης με βάση την αγορά για να δημιουργήσει κίνητρα για τη μείωση των εκπομπών αερίων του θερμοκηπίου. Απαιτεί από τις επιχειρήσεις να παραδίδουν δικαιώματα αντίστοιχα με το επίπεδο του CO2 που εκπέμπουν. Αυτό το «σύστημα ανώτατου ορίου και εμπορίας» με την παρούσα μορφή του σημαίνει ότι τα δικαιώματα κατανέμονται στις επιχειρήσεις από τις εθνικές κυβερνήσεις και ότι τα εθνικά σχέδια υπόκεινται στην έγκριση της Επιτροπής. Έχει αναπτυχθεί μια αγορά δικαιωμάτων εκπομπών άνθρακα, διότι οι επιχειρήσεις μπορούν να πωλούν δικαιώματα, εάν μειώσουν τις εκπομπές τους, ή να τα αγοράζουν, εάν τα δικαιώματά τους δεν επαρκούν για την κάλυψη των εκπομπών τους. Επομένως, εάν οι επιχειρήσεις επενδύσουν στη μείωση των εκπομπών, μπορούν να κερδίσουν έσοδα από την πώληση των δικαιωμάτων, ενισχύοντας συγχρόνως την καινοτομία και προωθώντας την αλλαγή εκεί όπου είναι οικονομικά αποδοτικότερη. Το σύστημα αυτό καλύπτει περίπου 10 000 βιομηχανικές μονάδες σε ολόκληρη την ΕΕ, που περιλαμβάνουν εργοστάσια παραγωγής ηλεκτρικής ενέργειας, διυλιστήρια πετρελαίου και χαλυβουργεία και παράγουν σχεδόν τις μισές εκπομπές CO2 στην ΕΕ.
|
|
Ugyanakkor az ETS felülvizsgálata rámutatott, hogy e rendszer csak akkor valósíthatja meg új célkitűzéseit, ha sor kerül megerősítésére és korszerűsítésére. A jelenleg érvényben levő ETS ösztönző hatását fékezte az, hogy fennállásának első szakaszában (2005-2007) nagyvonalú mennyiségben osztottak ki kibocsátási egységeket A nemzeti kiosztási tervekre épülő ETS azzal a kockázattal jár, hogy torzulások jelentkezhetnek a verseny és a belső piac vonatkozásában. Figyelembe véve az érintett gazdasági szektorokat és a felsorolt gázokat, az ETS érvényes alkalmazási köre szintén korlátokat szab annak, hogy milyen mértékben képes így előmozdítani a kibocsátás csökkentését.
|
Ωστόσο, μια αξιολόγηση του συστήματος ETS έδειξε ότι πρέπει να ενισχυθεί και να αναβαθμιστεί για να επιτύχει τους νέους στόχους του. Ο μεγάλος αριθμός δικαιωμάτων που διανεμήθηκαν στην πρώτη φάση (2005-2007) μετρίασαν το κίνητρο που παρέχει το τωρινό σύστημα ETS. Η διάρθρωση του συστήματος ETS, με τα εθνικά συστήματα διανομής, αύξησε το κίνδυνο στρεβλώσεων όσον αφορά τον ανταγωνισμό και την εσωτερική αγορά. Το πεδίο εφαρμογής του συστήματος ETS, όσον αφορά τους τομείς της οικονομίας που καλύπτει και τα αέρια που περιλαμβάνει, έχει περιορίσει, επίσης, την ικανότητά του να προωθεί τη μείωση των εκπομπών.
|
|
A továbbfejlesztett ETS az eddigi pozitív tapasztalatokra épülne, és oly módon lenne kialakítva, hogy új lendületet adjon az éghajlatbarát gazdaság kiépítéséhez.
|
Ένα βελτιωμένο σύστημα εμπορίας δικαιωμάτων εκπομπών θα βασιστεί στη θετική έως τώρα εμπειρία και θα σχεδιαστεί για να δώσει νέα ώθηση στη φιλική προς το κλίμα οικονομία:
|
|
- Kibővülne az ETS alkalmazási köre, amely így kiterjedne a szén-dioxid mellett az üvegházhatást okozó egyéb gázokra[4], valamint az összes fő ipari kibocsátóra. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a 10 000 tonnánál kevesebb szén-dioxidot kibocsátó ipari üzemeknek nem kellene részt venniük a rendszerben, amennyiben egyenértékű intézkedéseket foganatosítanak, amelyek garantálják megfelelő hozzájárulásukat a csökkentés érdekében tett erőfeszítésekhez.
|
- Το πεδίο εφαρμογής του συστήματος ETS θα επεκταθεί για να συμπεριλάβει άλλα αέρια του θερμοκηπίου εκτός από CO2[4], καθώς και άλλους σημαντικούς βιομηχανικούς παραγωγούς εκπομπών. Για να μειωθεί ο διοικητικός φόρτος, οι βιομηχανικές μονάδες που εκπέμπουν λιγότερο από 10 000 τόνους CO2 δεν είναι αναγκαίο να συμμετέχουν στο σύστημα ETS, εφόσον έχουν λάβει ανάλογα μέτρα για να διασφαλισθεί ότι συμβάλλουν επαρκώς στις προσπάθειες μείωσης.
|
|
- Az egész Unióra kiterjedő összehangolt ETS meg fog felelni a belső piac követelményeinek, közös szabályokkal, melyek garantálják az egyenlő esélyeket. A nemzeti kiosztási terveket felváltaná az árverés, illetve az egész Unióra érvényes egységes szabályok alapján történő ingyenes kiosztás. A piacra vitt kibocsátási egységek mennyiségét évről évre csökkentenék, hogy a 2005-ös szinthez képest 2020-ra 21%-kal csökkenthető legyen a kibocsátás az ETS alkalmazási körében.
|
- Ένα εναρμονισμένο σύστημα ETS που θα καλύπτει ολόκληρη την Ένωση θα είναι καταλληλότερο για την εσωτερική αγορά, με κοινούς κανόνες που θα διασφαλίζουν ισότιμους όρους ανταγωνισμού. Τα εθνικά σχέδια κατανομής θα αντικατασταθούν από δημοπράτηση ή δωρεάν κατανομή με ενιαίους κανόνες για ολόκληρη την ΕΕ. Οι κατανομές που θα διατίθενται στην αγορά θα μειώνονται σε ετήσια βάση, ώστε να υπάρξει δυνατότητα μείωσης των εκπομπών που καλύπτονται από το σύστημα ETS κατά 21% από τα επίπεδα του 2005 έως το 2020.
|
|
A kibocsátások komoly hányadáért felelős energiaszektorban az új rendszer kezdetétől, 2013-tól fogva az árverés lenne az alkalmazandó módszer. A többi iparág nagy részében és a légi közlekedésben fokozatosan állnának át a kizárólagos árverésre, 2020-ra érve el ezt.Az árverést a tagállamok bonyolítanák le és az ebből származó bevétel a tagállamok államkincstárait gyarapítaná. Ugyanakkor az árverés nyilvános lenne: bármely közösségi üzemeltető bármely tagállamtól vásárolhatna kibocsátási egységeket. Az árverési eljárás számottevő bevételt hoz majd a tagállamok számára, amely előmozdítja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás folyamatát azáltal, hogy elősegíti a megújuló energiaforrásokra, valamint a szén-dioxid megkötésére és tárolására irányuló innovációt illetve kutatást és fejlesztést, lehetővé teszi a fejlődő országok támogatását és segítséget nyújt a kevésbé jó anyagi helyzetűeknek az energiahatékonyság területén való beruházásokhoz. A tagállamoknak árverésből származó bevételük legalább 20%-át e célra kell fordítaniuk.
|
Ο τομέας της ηλεκτρικής ενέργειας, που αντιπροσωπεύει μεγάλο τμήμα των εκπομπών, θα υπόκειται πλήρως σε δημοπράτηση από την έναρξη του νέου καθεστώτος το 2013. Οι περισσότεροι άλλοι βιομηχανικοί τομείς, καθώς και οι αερομεταφορές, θα υποβάλλονται σε διαδικασία δημοπράτησης σταδιακά μέχρις ότου φθάσουν, το 2020, και τίθενται σε πλήρη δημοπράτηση.
|
|
- A Kiotói Jegyzőkönyv szerint az ipari országok kibocsátás-csökkentési kötelezettségvállalásuk egy részét kiválthatják a kibocsátás csökkentésére irányuló külföldi projektekbe való befektetéssel – különösen fejlődő országokban, a tiszta fejlesztési mechanizmus révén[5]. Ez azzal az előnnyel bír, hogy a kibocsátás csökkentésére vonatkozó kötelezettségek alacsonyabb ráfordítással valósíthatók meg, és egyúttal a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez szükséges technológiák fejlődő országoknak történő átadása is elősegíthető. A tiszta fejlesztési mechanizmus bizonyította hatékonyságát a kibocsátás csökkentésében, és a költséghatékonyság szempontjából gyakran előnyösebb lehetőségeket nyújt, mint amilyenek Európán belül rendelkezésre állnak. Ugyanakkor fennáll annak kockázata, hogy a tiszta fejlesztési mechanizmus túlságosan nagy mértékű felhasználása gyengítené az ETS hatékonyságát azáltal, hogy növeli a kibocsátási egységek kínálatát és így gyengíti a kibocsátási egységekre irányuló keresletet, valamint a kormányok és vállalkozások motiváltságát a hazai kibocsátások csökkentésére. Továbbá korlátozza az ETS arra vonatkozó képességét, hogy a megújuló energiával kapcsolatos célok megvalósításának fő előmozdítója lehessen.Az új ETS úgy rendelkezne, hogy a vállalatok továbbra is igénybe vehetnék a tiszta fejlesztési mechanizmust, de az ilyen mechanizmusokból keletkező kibocsátási egységek felhasználását a jelenlegi ETS-ben alkalmazott szintre korlátozná. Ez lehetőséget biztosítana arra, hogy nemzetközi megállapodás aláírása esetén e mechanizmus felhasználása bővíthető legyen – ennek központi jelentősége lehet abban, hogy lehetővé tegye az Unió számára nemzetközi megállapodás megvalósulásakor az üvegházhatást okozó gázok nagyobb kihívást jelentő 30%-os csökkentésére való gyors átállást. A mechanizmushoz való hozzáférés felszabadítása a harmadik országokat ösztönözné a nemzetközi megállapodás aláírására, tudván, hogy ez az európai befektetések és technológia beáramlását eredményezheti.
|
Η δημοπράτηση θα πραγματοποιείται από τα κράτη μέλη και τα έσοδα θα καταλήγουν στα ταμεία των κρατών μελών. Ωστόσο, οι δημοπρασίες θα είναι ανοικτές: κάθε φορέας της ΕΕ θα μπορεί να αγοράσει δικαιώματα σε κάθε κράτος μέλος. Η διαδικασία της δημοπράτησης θα αποφέρει σημαντικά έσοδα στα κράτη μέλη, τα οποία θα ενισχύσουν τη διαδικασία προσαρμογής σε μια οικονομία με χαμηλές εκπομπές άνθρακα, θα στηρίξουν την Ε&Α και την καινοτομία σε τομείς όπως οι ανανεώσιμες πηγές ενέργειας και η δέσμευση και αποθήκευση άνθρακα, θα βοηθήσουν τις αναπτυσσόμενες χώρες και τα λιγότερα εύπορα κράτη να επενδύσουν στην ενεργειακή αποδοτικότητα. Τα κράτη μέλη πρέπει να δεσμευτούν ότι θα χρησιμοποιήσουν τουλάχιστον το 20% των εσόδων από τη δημοπράτηση για το σκοπό αυτό.
|
|
Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése az ETS keretén kívül
|
- Σύμφωνα με το πρωτόκολλο του Κιότο, οι εκβιομηχανισμένες χώρες μπορούν να υλοποιήσουν μέρος των δεσμεύσεών τους για μείωση των εκπομπών επενδύοντας σε σχέδια για μείωση των εκπομπών σε υπερπόντιες περιοχές, και ιδίως στις αναπτυσσόμενες χώρες, με το μηχανισμό καθαρής ανάπτυξης[5]. Με αυτόν τον τρόπο υπάρχει το πλεονέκτημα ότι τηρούνται οι υποχρεώσεις για μείωση των εκπομπών με χαμηλότερο κόστος, καθώς και ότι προωθείται η μεταφορά τεχνολογιών χαμηλών εκπομπών διοξειδίου του άνθρακα στις αναπτυσσόμενες χώρες. Οι μηχανισμοί καθαρής ανάπτυξης έχουν αποδείξει την αποτελεσματικότητά τους όσον αφορά τη μείωση των εκπομπών και παρέχουν πρόσβαση σε επιλογές περισσότερο αποδοτικές από οικονομική άποψη σε σχέση με αυτές που συνήθως διαθέτει η Ευρώπη. Ωστόσο, η υπερβολική χρήση των εν λόγω μηχανισμών περιλαμβάνει τον κίνδυνο ότι μπορεί να περιορίσει την αποτελεσματικότητα του συστήματος ETS με την αύξηση της παροχής πιστώσεων. Αυτό θα είχε ως συνέπεια τον περιορισμό της ζήτησης δικαιωμάτων και των κινήτρων για τις κυβερνήσεις και τις επιχειρήσεις να προωθήσουν τη μείωση των εκπομπών στη χώρα τους. Επίσης, μπορεί να περιορίσει τη δυνατότητα του συστήματος ETS να δράσει ως κινητήρια δύναμη για την επίτευξη του στόχου για τις ανανεώσιμες πηγές ενέργειας.
|
|
Mivel a felülvizsgált ETS az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának kevesebb mint felére fog csak kiterjedni, közösségi keretszabályozásra van szükség, hogy nemzeti kötelezettségvállalások révén legyen kezelhető a fennmaradó rész, amely olyan területekre terjed ki, mint az épületek, közlekedés, mezőgazdaság, hulladék, valamint az ETS-be való bevonáshoz megkövetelt küszöbértéket el nem érő ipari üzemek. Ezekben az ágazatokban a cél a 2005-ös kibocsátási szint 10%-os csökkentése lenne, minden egyes tagállam esetében konkrét célokat meghatározva. Ezek egy része uniós intézkedések – pl. a gépjárművek szén-dioxid-kibocsátására és a tüzelőanyagokra vonatkozó szigorúbb előírások, valamint az energiahatékonyságot ösztönző uniós szintű szabályok – révén lenne megvalósítható, de egyébként a tagállamok szabadon határozhatnák meg, mely területekre kívánják összpontosítani erőfeszítéseiket és milyen intézkedéseket akarnak hozni a változás elősegítése érdekében. A tagállamok a tiszta fejlesztési mechanizmusból származó kibocsátási egységekhez is hozzáférhetnek a csökkentés érdekében tett erőfeszítéseik közel egyharmadára kiterjedően.
|
Στο πλαίσιο του νέου συστήματος ETS, οι επιχειρήσεις θα εξακολουθούν να έχουν πρόσβαση σε μηχανισμούς καθαρής ανάπτυξης, αλλά η χρήση των πιστώσεων που επιτρέπουν αυτοί οι μηχανισμοί θα περιορίζεται στα επίπεδα που ισχύουν την τρέχουσα περίοδο του συστήματος ETS. Με αυτόν τον τρόπο θα υπάρχει περιθώριο για αύξηση της πρόσβασης σε αυτόν το μηχανισμό, σε περίπτωση υπογραφής διεθνούς συμφωνίας, η οποία θα διαδραματίσει κεντρικό ρόλο όσον αφορά τη δυνατότητα της ΕΕ να μεταθέσει γρήγορα το στόχο της μείωσης των αερίων του θερμοκηπίου στο 30%. Η ελεύθερη πρόσβαση στο συγκεκριμένο μηχανισμό θα αποτελέσει, επίσης, κίνητρο για τις τρίτες χώρες για να υπογράψουν μια διεθνή συμφωνία, χάρη στην οποία θα μπορούν να προσβλέπουν σε εισροή ευρωπαϊκών επενδύσεων και τεχνολογίας.
|
|
A megújuló energiaforrások új korszaka
|
Μείωση των αερίων του θερμοκηπίου έξω από το πλαίσιο του συστήματος ETS
|
|
A márciusi Európai Tanács különös hangsúlyt helyezett a megújuló energiaforrásokra. Az Unió egészére vonatkozó konkrét cél és az ezt alátámasztó pontos nemzeti célok meghatározása mellett döntve az uniós vezetők felismerték a megújuló energiaforrások különleges jelentőségét a kibocsátások csökkentésének és az energiabiztonság fokozásának kettős céljában. A megújuló energiaforrások ma az EU végfelhasználói energiafogyasztásának 8,5%-át teszi ki. Átlagosan 11,5%-os növekedés szükséges a 2020-ra vonatkozó 20%-os cél eléréséhez. Ehhez Unió-szerte nagy erőfeszítésekre lesz szükség a befektetések terén, de a relatív költségek csökkenni fognak, mivel más energiatermelőknek szembe kell nézniük a kibocsátási egységek költségeivel, valamint a növekvő olaj- és földgázárakkal.
|
Δεδομένου ότι το αναθεωρημένο σύστημα ETS θα καλύπτει λιγότερες από τις μισές εκπομπές αερίων του θερμοκηπίου, είναι αναγκαίο ένα ευρωπαϊκό πλαίσιο, ώστε οι εθνικές δεσμεύσεις να καλύπτουν τις εκπομπές που απομένουν, σε τομείς όπως τα κτίρια, οι μεταφορές, η γεωργία, τα απόβλητα και οι βιομηχανικές μονάδες που δεν εμπίπτουν στο πλαίσιο του συστήματος ETS. Στόχο για τους συγκεκριμένους τομείς αποτελεί η μείωση των εκπομπών κατά 10% σε σχέση με τα επίπεδα του 2005, με ειδικούς στόχους για ορισμένα κράτη μέλη. Ως ένα βαθμό θα προωθείται από τα μέτρα της ΕΕ, όπως αυστηρότερους κανόνες για τις εκπομπές CO2 από αυτοκίνητα και καύσιμα, και κανόνες σε επίπεδο ΕΕ που θα προάγουν την ενεργειακή αποδοτικότητα· ωστόσο τα κράτη μέλη θα είναι ελεύθερα να αποφασίσουν πού θα εστιάσουν τις προσπάθειές τους και ποια μέτρα να εφαρμόσουν για να επιφέρουν την αλλαγή. Τα κράτη μέλη θα έχουν, επίσης, πρόσβαση σε πιστώσεις του μηχανισμού καθαρής ανάπτυξης που θα καλύπτουν σχεδόν το ένα τρίτο της προσπάθειάς τους για μείωση.
|
|
A tagállamoknak különféle lehetőségeik vannak a megújuló energiaforrások alkalmazására, és tagállamonként eltérő mértékű erőfeszítéseket kell előírni annak megvalósítása érdekében, hogy a megújuló energiaforrások részaránya az EU teljes energiafogyasztásában 2020-ig 20%-ra emelkedjen. Az Európai Tanács számos olyan szempontot meghatározott, amelyet a nemzeti célkitűzések megállapításakor figyelembe kell venni. A célkitűzéseknek méltányosaknak kell lenniük, és tekintettel kell lenniük a különböző nemzeti kiindulópontokra és lehetőségekre, többek között a megújuló energiaforrások aktuális szintjére és az energiaszerkezetre, közelebbről az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák ebben betöltött szerepére.
|
Μια νέα εποχή για την ανανεώσιμη ενέργεια
|
|
A Bizottság javaslata olyan módszertanra épül, amely szerint a szükséges további erőfeszítések felerészben egyenlő módon oszlanak meg a tagállamok között. A másik fele az egy főre jutó bruttó hazai termék alapján kiigazításra kerül. Továbbá a célkitűzések úgy módosulnak, hogy figyelembe vegyék az elmúlt években a megújuló energiaforrások részesedését meghatározott mértékben növelő tagállamok által már végrehajtott erőfeszítések bizonyos hányadát. Ez az elosztási módszer a rugalmasságot biztosító új mechanizmussal együttesen alkalmazva azt jelenti, hogy a javaslat az Európai Tanács felhatalmazását teljes mértékben tiszteletben tartja.
|
Το Ευρωπαϊκό Συμβούλιο του Μαρτίου έδωσε ιδιαίτερη έμφαση στην ανανεώσιμη ενέργεια. Η επιλογή των ηγετών της ΕΕ να καθορίσουν ένα συγκεκριμένο στόχο για ολόκληρη την ΕΕ, τον οποίο στήριξαν με ακριβείς εθνικούς στόχους, σημαίνει ότι αναγνώρισαν την ειδική συνεισφορά της ανανεώσιμης ενέργειας στην επίτευξη του διττού στόχου της μείωσης των εκπομπών και της ενίσχυσης της ενεργειακής ασφάλειας. Σήμερα το μερίδιο της ανανεώσιμης ενέργειας στην τελική κατανάλωση ενέργειας στην ΕΕ είναι 8,5%. Είναι αναγκαία η αύξηση κατά 11,5% κατά μέσο όρο για να επιτευχθεί ο στόχος του 20% το 2020. Αυτό θα απαιτήσει σημαντική προσπάθεια για επενδύσεις σε ολόκληρη την Ένωση, αλλά οι σχετικές δαπάνες θα μειωθούν, διότι άλλοι παραγωγοί ενέργειας αντιμετωπίζουν το κόστος των δικαιωμάτων του συστήματος ETS και τις αυξανόμενες τιμές του πετρελαίου και του φυσικού αερίου.
|
|
A megújuló energiaforrások fejlesztésére vonatkozó választási lehetőségek tagállamonként eltérőek. Egyes tagállamok a szélenergia, mások a napenergia vagy a biomassza felhasználását tudják bővíteni. A tagállamok vannak a legmegfelelőbb helyzetben annak eldöntésére, mely területekre helyezzék a hangsúlyt. De mivel a megújuló energiaforrások termelőképessé válása igen időigényes és a befektetőknek bizonyosságra van szükségük, fontos, hogy a tagállamoknak határozott elképzeléseik legyenek arról, mely területen kívánnak lépéseket tenni. Minden tagállamnak olyan nemzeti cselekvési tervet kell benyújtania, amelyben kifejtik, milyen módon kívánják elérni célkitűzéseiket, és amely lehetővé teszi a haladás hatékony nyomon követését. A közlekedési szektorban külön erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy megvalósíthassuk az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését és energiaellátás biztonságának javulását, ezért az Európai Tanács minimum célkitűzést írt elő arra vonatkozóan, hogy a fenntartható bio-üzemanyagok részaránya a teljes közlekedési benzin- és dízelüzemanyag-fogyasztásban 10%-ra emelkedjen.
|
Τα κράτη μέλη έχουν διάφορες δυνατότητες όσον αφορά την ανάπτυξη ανανεώσιμων πηγών ενέργειας και οι προσπάθειες που απαιτούνται για να αυξηθεί το μερίδιο των ανανεώσιμων πηγών ενέργειας στο 20% της συνολικής κατανάλωσης ενέργειας στην ΕΕ θα διαφέρουν αναγκαστικά μεταξύ των κρατών μελών. Το Ευρωπαϊκό Συμβούλιο διατύπωσε ορισμένες παρατηρήσεις που πρέπει να λαμβάνονται υπόψη κατά τον καθορισμό των εθνικών στόχων. Οι στόχοι πρέπει να είναι δίκαιοι και να λαμβάνουν υπόψη τα διάφορα σημεία εκκίνησης και τις δυνατότητες των χωρών, μεταξύ άλλων το υφιστάμενο επίπεδο ανανεώσιμων πηγών ενέργειας και τον ενεργειακό συνδυασμό, καθώς και τις τεχνολογίες χαμηλών εκπομπών διοξειδίου του άνθρακα.
|
|
A megújuló energiaforrások tekintetében rendelkezésre álló lehetőségek kiaknázásának költsége is eltérő. Egyes beruházások gyorsan termelőképessé és kereskedelmileg jövedelmezővé válhatnak, de az ilyen lehetőségek kihasználását követően a befektetéseknek költségesebb területekre kell irányulniuk. Ugyanakkor a termelés volumenének növekedésével a termelési költségek csökkenése várható. Emiatt szükséges az, hogy a tagállamok bizonyos fokú rugalmasságot gyakorolhassanak. Amennyiben az átfogó uniós célok megvalósulnak, a tagállamoknak lehetőségük kell legyen arra, hogy ehhez a megújuló energiaforrások érdekében tett átfogó európai erőfeszítések támogatásával járuljanak hozzá, nem feltétlenül saját országhatáraikon belül: amennyiben a tagállamok célkitűzéseiket más tagállamban folyó, megújuló energiával kapcsolatos fejlesztések támogatásával is elérhetik, csökkenthetik a követelményeknek való megfeleléssel kapcsolatos költségeiket és egyben a másik tagállamot is hasznos bevételi forráshoz juttatják. A nemzeti helyett európai nézőpontot alkalmazva a befektetések így az Unió azon részeire irányulnának, ahol a megújuló energiaforrások a leghatékonyabban termelhetők, és a célkitűzés elérésének költsége ezáltal 2-8 milliárd euróval csökkenhet.
|
Η πρόταση της Επιτροπής βασίζεται σε μία μεθοδολογία σύμφωνα με την οποία τη μισή επιπρόσθετη προσπάθεια θα τη μοιράζονται ισότιμα μεταξύ τους τα κράτη μέλη. Η άλλη μισή θα διαμορφώνεται σύμφωνα με το κατά κεφαλή ΑΕγχΠ. Επιπλέον, οι στόχοι τροποποιούνται, ώστε να συμπεριλάβουν το μέρος των προσπαθειών το οποίο έχουν ήδη καταβάλει τα κράτη μέλη που έχουν επιτύχει κάποια αύξηση όσον αφορά το μερίδιο ανανεώσιμων πηγών ενέργειας που τους αντιστοιχεί τα τελευταία χρόνια. Η συγκεκριμένη μεθοδολογία κατανομής, σε συνδυασμό με ένα νέο μηχανισμό ευελιξίας, σημαίνει ότι έχει τηρηθεί πλήρως η εντολή του Ευρωπαϊκού Συμβουλίου.
|
|
A más tagállamokba irányuló ilyen jellegű befektetésekhez nem szükséges a források fizikai áthelyezése, amelynek földrajzi és technikai akadályai lehetnek. Megvalósításuk eszközei lehetnek a megújuló energia termelését igazoló átruházható származási garanciák. A javaslat magába foglalja ezeknek a megújuló energiára vonatkozó meglévő nemzeti támogatási rendszerek mellett felhasználható eszközöknek a létrehozását. Ez lehetővé fogja tenni az átfogó célok leginkább költséghatékony megvalósítását.
|
Οι επιλογές για την ανάπτυξη ανανεώσιμων πηγών ενέργειας διαφέρουν μεταξύ των κρατών μελών. Ορισμένα κράτη έχουν δυνατότητες όσον αφορά την αιολική ενέργεια, ενώ άλλα όσον αφορά την ηλιακή ενέργεια ή τη βιομάζα. Τα κράτη μέλη είναι τα πλέον κατάλληλα να επιλέξουν τις πηγές ενέργειας στις οποίες θα δώσουν έμφαση. Ωστόσο, δεδομένου ότι απαιτείται πολύς χρόνος μέχρι να αναπτυχθούν οι ανανεώσιμες πηγές ενέργειας και ότι οι επενδυτές αναζητούν σιγουριά, είναι σημαντικό τα κράτη μέλη να έχουν μια σαφή εικόνα ως προς το πού θέλουν δράσουν. Το κάθε κράτος μέλος θα θέσει σε εφαρμογή ένα εθνικό σχέδιο δράσης, που θα καθορίζει τον τρόπο με τον οποίο σκοπεύει να επιτύχει τους στόχους του και θα προβλέπει την αποτελεσματική παρακολούθηση της προόδου. Χρειάζεται ειδική προσπάθεια για την επίτευξη μείωσης των εκπομπών αερίων του θερμοκηπίου και μεγαλύτερης ασφάλειας όσον αφορά τον ενεργειακό εφοδιασμό στον τομέα των μεταφορών, γι’ αυτόν το λόγο το Ευρωπαϊκό Συμβούλιο επέλεξε να καθορίσει ένα συγκεκριμένο ελάχιστο στόχο για τα αειφόρα βιοκαύσιμα που θα αντιστοιχεί στο 10% της συνολικής κατανάλωσης βενζίνης και πετρελαίου ντίζελ.
|
|
A megújuló energia bármiféle fejlesztéséhez a hagyományos energiára vonatkozóan fennálló jogszabályi keretek módosítása szükséges: a megújuló energiaforrások terjesztését és fejlesztését gátló szükségtelen szabályozási, adminisztratív és tervezési korlátozásokat el kell törölni. A javaslat biztosítani igyekszik a megújuló energiaforrások fellendüléséhez szükséges megfelelő környezetet.
|
Επίσης, το κόστος αξιοποίησης των δυνατοτήτων των ανανεώσιμων πηγών ενέργειας ποικίλλει. Ορισμένες επενδύσεις μπορούν να αποδώσουν γρήγορα και να είναι εμπορικά βιώσιμες, αλλά, καθώς οι επιλογές αυτές εξαντλούνται, οι επενδύσεις πρέπει να στραφούν σε πιο δαπανηρές επιλογές. Συγχρόνως, καθώς ο όγκος παραγωγής θα αυξάνεται, το κόστος παραγωγής θα μειώνεται. Γι’ αυτόν το λόγο τα κράτη μέλη χρειάζονται ένα βαθμό ευελιξίας. Εφόσον τηρείται ο γενικός στόχος της ΕΕ, τα κράτη μέλη πρέπει να έχουν τη δυνατότητα να συνεισφέρουν στηρίζοντας τη γενική προσπάθεια της Ευρώπης όσον αφορά την ανανεώσιμη ενέργεια και όχι απαραίτητα εντός των συνόρων τους: εάν τα κράτη μέλη μπορούν να επιτύχουν τους στόχους τους συμβάλλοντας στην ανάπτυξη ανανεώσιμων πηγών ενέργειας σε άλλο κράτος μέλος, μπορούν να μειώσουν τις δαπάνες συμμόρφωσης και ταυτοχρόνως να παρέχουν στο άλλο κράτος μέλος ένα χρήσιμο επιπλέον εισόδημα. Περισσότερο από ευρωπαϊκή παρά από εθνική άποψη, τα παραπάνω σημαίνουν ότι οι επενδύσεις θα στραφούν προς τα εκεί όπου η ανανεώσιμη ενέργεια μπορεί να παράγεται με τον πιο αποδοτικό τρόπο στην ΕΕ και ότι μπορούν να εξοικονομηθούν από 2 έως 8 δισεκατομμύρια ευρώ από το συνολικό κόστος για την επίτευξη του στόχου.
|
|
Végül az Európai Tanács külön minimum célkitűzést fogadott el a fenntartható bioüzemanyagok uniós közlekedésben való részarányára vonatkozóan. Ugyan a bioüzemanyagok jelentik belátható időn belül gondolkodva az egyetlen megvalósítható alternatívát a közlekedési üzemanyagok tekintetében, fejlesztésükhöz szükség van a bioüzemanyagok környezeti fenntarthatóságára vonatkozó feltételek megállapítására. A javasolt rendszer tartalmazza azokat a minimumkövetelményeket a üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó értékek tekintetében, amelyeknek a 10%-os cél elérése érdekében alkalmazott bioüzemanyagoknak meg kell felelniük. Ugyanígy a biodiverzitás szempontjából is kötelező feltételeket állít fel és tiltja a földhasználat megváltoztatásának bizonyos típusait. Elfogadása esetén ez lesz világviszonylatban a legátfogóbb ilyen jellegű szabályozási rendszer, amely a hazai előállítású és az importból származó bioüzemanyagokra egyaránt ki fog terjedni. A szabályok döntő jelentőségűek annak garantálására érdekében, hogy a bioüzemanyagok felhasználásának környezeti előnyei felülmúlják ennek esetleg lehetséges környezeti hátrányait. Egyúttal a Bizottság elkötelezi magát amellett, hogy minden politikájával támogatja a második generációs bioüzemanyagok gyors fejlesztését. Szorosan figyelemmel kíséri a piac alakulását és ennek hatását a biomassza ipari felhasználására az élelmiszer-és takarmánygyártásban, az energiaiparban és más területeken, valamint szükség esetén megfelelő lépéseket tesz.
|
Η συγκεκριμένη επένδυση σε άλλο κράτος μέλος δεν απαιτεί φυσική μεταφορά των πόρων, που αντιμετωπίζουν γεωγραφικά και τεχνικά εμπόδια. Μπορεί να πραγματοποιηθεί με μεταβιβάσιμες εγγυήσεις προέλευσης (απόδειξη ότι έχει παραχθεί ανανεώσιμη ενέργεια). Η πρόταση θα δημιουργήσει αυτά τα μέσα για να χρησιμοποιηθούν παράλληλα με τα υφιστάμενα εθνικά καθεστώτα στήριξης των ανανεώσιμων πηγών ενέργειας. Με αυτόν τον τρόπο θα επιτευχθεί ο γενικός στόχος με όσο το δυνατό αποδοτικότερο οικονομικά τρόπο.
|
|
Az energiahatékonyság szerepe
|
Κάθε επέκταση των ανανεώσιμων πηγών ενέργειας απαιτεί, επίσης, την προσαρμογή του παραδοσιακού κανονιστικού πλαισίου για τη συμβατική ενέργεια: πρέπει να καταργηθούν τα περιττά, κανονιστικά και διοικητικά εμπόδια, καθώς και τα εμπόδια σχεδιασμού. Η πρόταση επιδιώκει να εγγυηθεί το κατάλληλο περιβάλλον στο οποίο θα ευδοκιμήσουν οι ανανεώσιμες πηγές ενέργειας.
|
|
Az energiahatékonyság növelésével megvalósítandó 2020-ra vonatkozó 20%-os energia-megtakarítási uniós célkitűzés döntő szerepet tölt be a tervezetben. Ennek megvalósítása mintegy 100 milliárd euro megtakarítását és a gázkibocsátások közel 800 millió tonnás csökkentését eredményezné az Unióban. Ez a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének egyik legfontosabb megvalósítási módja.
|
Τέλος, το Ευρωπαϊκό Συμβούλιο υποστήριξε, επίσης, ένα διαφορετικό ελάχιστο στόχο για το μερίδιο των αειφόρων βιοκαυσίμων για τις μεταφορές στην ΕΕ. Παρόλο που τα βιοκαύσιμα αποτελούν το μοναδικό βιώσιμο εναλλακτικό καύσιμο μεταφορών για το προβλέψιμο μέλλον, η αύξησή τους απαιτεί τη θέσπιση κριτηρίων για την περιβαλλοντική αειφορία τους. Το προτεινόμενο καθεστώς περιλαμβάνει ελάχιστα κριτήρια για την απόδοση των βιοκαυσίμων ως προς τα αέρια του θερμοκηπίου, τα οποία πρέπει να γίνουν σεβαστά όσον αφορά τα βιοκαύσιμα που χρησιμοποιούνται για να τηρηθεί ο στόχος του 10%. Κατά παρόμοιο τρόπο, το καθεστώς καθορίζει δεσμευτικά κριτήρια για τη βιοποικιλότητα και απαγορεύει ορισμένα είδη αλλαγών στη χρήση γης. Όταν εγκριθεί, θα αποτελεί το πιο εκτενές σύστημα στο είδος του που θα έχει καθιερωθεί, μοναδικό σε ολόκληρο τον κόσμο, και θα ισχύει το ίδιο τόσο για τα βιοκαύσιμα εγχώριας παραγωγής, όσο και για τα εισαγόμενα. Οι κανόνες έχουν ζωτική σημασία για να διασφαλιστεί ότι τα περιβαλλοντικά οφέλη της χρήσης βιοκαυσίμων είναι περισσότερα από τα τυχόν περιβαλλοντικά μειονεκτήματα. Συγχρόνως, η Επιτροπή δεσμεύεται να προωθήσει σε όλες τις πολιτικές της την ταχεία ανάπτυξη των βιοκαυσίμων δεύτερης γενιάς. Θα παρακολουθεί στενά τις εξελίξεις στην αγορά και τις επιπτώσεις τους στα τρόφιμα, τις ζωοτροφές, την ενέργεια και τις άλλες βιομηχανικές χρήσεις της βιομάζας και θα αναλάβει την κατάλληλη δράση, εάν χρειαστεί.
|
|
Erre lehetőségek rejlenek a közlekedés, az épületek, a hatékonyabb energiatermelés, -szállítás és -elosztás területén, és ezek kiaknázását a jogi szabályozás és az tájékoztatás együttesen alkalmazandó eszközeivel ösztönözni kell, – amellett, hogy a növekvő energiaköltségek fogyasztókra gyakorolt hatásának elkerülése is kikényszeríti ezt. Termékszabványok alkalmazása révén jobb energiahatékonyság érhető el sokféle árucikk – pl. televíziókészülékek, gépkocsik, fűtőtestek és utcai lámpák – esetében. A jobb címkézés már most azt eredményezi, hogy a megvásárolt címkézett termékek 75%-a az „A” energiaosztályba soroltak közül kerül ki. E megtakarítások azzal járnak, hogy a háztartásoknak több lehetőségük lesz alkalmazkodni az emelkedő energiaárakhoz és több befektetésre kerül sor a technológia és a foglalkoztatás terén. Azonban a 20%-os energiahatékonysági cél megvalósításához a hatóságok, a gazdasági szereplők és a polgárok nagyfokú elkötelezettsége szükséges minden szinten.
|
Ο ρόλος της ενεργειακής αποδοτικότητας
|
|
A 2020 utáni időszak: a kibocsátások erőteljesebb csökkentését ígérő lehetőségek serkentése
|
Ο στόχος της ΕΕ να εξοικονομήσει το 20% της κατανάλωσης ενέργειας έως το 2020 με την ενεργειακή αποδοτικότητα αποτελεί σημαντικό μέρος της προσπάθειας. Θα εξοικονομήσει περίπου 100 δισεκατομμύρια ευρώ για την ΕΕ και θα περιορίσει τις εκπομπές σχεδόν κατά 800 εκατομμύρια τόνους ανά έτος. Πρόκειται για έναν από τους βασικούς τρόπους με τους οποίους μπορεί να πραγματοποιηθεί η μείωση των εκπομπών CO2.
|
|
Az elmúlt tíz év során gyors ütemben fejlődött a technológia. A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos technológiáknak köszönhetően a szél- és napenergia kereskedelmileg jövedelmezőbb, mint valaha. Az energiahatékonyság elvét a termékek széles körében alkalmazzák, az egyszerű villanykörtéktől kezdve a bonyolult gyártóberendezésekig. Ám az éghajlatváltozással és az energiával kapcsolatos európai célok megvalósítása és az ilyen technológiák által nyújtott lehetőségek maximális kiaknázása érdekében ezt a folyamatot fel kell gyorsítani. Az európai stratégiai energiatechnológiai terv[6] uniós szintű eszközöket fog alkalmazni annak érdekében, hogy Európa megőrizhesse vezető szerepét a fenntartható technológiák terén. Az éghajlatváltozás és az energia kérdése lett kijelölve az Európai Technológiai Intézet által valószínűleg elsőként megvizsgálandó kutatási területnek.
|
Οι μεταφορές, ο κτιριακός τομέας και η αποδοτικότερη παραγωγή ενέργειας, η διαβίβαση και η κατανομή προσφέρουν ευκαιρίες που πρέπει να προωθηθούν με συνδυασμό νομοθεσίας και ενημέρωσης, καθώς και με το κίνητρο να αποφευχθούν οι επιπτώσεις του αυξανόμενου ενεργειακού κόστους για τους καταναλωτές. Τα πρότυπα προϊόντων μπορούν να χρησιμοποιηθούν για να επιτύχουν μεγαλύτερη αποδοτικότητα όσον αφορά ένα μεγάλο φάσμα προϊόντων, από τηλεοράσεις έως αυτοκίνητα και από συστήματα θέρμανσης έως τον οδικό φωτισμό. Η καλύτερη σήμανση των προϊόντων ήδη σημαίνει ότι το 75% των προϊόντων με σήμανση που αγοράζονται ανήκουν στην κατηγορία «Α». Αυτή η εξοικονόμηση συνεπάγεται περισσότερες δυνατότητες για τα νοικοκυριά να αντιμετωπίσουν τις αυξανόμενες ενεργειακές τιμές, και περισσότερες επενδύσεις στην τεχνολογία και την απασχόληση. Ωστόσο, η προσπάθεια για να επιτευχθεί ο στόχος του 20% όσον αφορά την ενεργειακή αποδοτικότητα απαιτεί μεγάλη δέσμευση σε όλα τα επίπεδα τόσο από τις δημόσιες αρχές και τους οικονομικούς φορείς, όσο και από τους πολίτες.
|
|
Különös jelentőséggel bír a szén-dioxid megkötése és tárolása . Még évtizedekig a fosszilis tüzelőanyagok lesznek az elsődleges energiaforrás világszerte. Szénkészletek szükségesek Európa energiaellátásához és az energiakereslet számos fejlődő országban már megkezdődött óriási mértékű emelkedésének kielégítéséhez. De nem valósítható meg az a cél, hogy 2050-re az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátását az 1990-es érték felére csökkentsük, hacsak nem sikerül kiaknázni a szén energiapotenciálját a kibocsátás emelkedése nélkül. Ezért az Európai Tanács támogatta a korai fellépést annak érdekében, hogy a szén-dioxid megkötése és tárolása előnyben részesítendő technológia legyen új erőművek esetében, és ezen belül azt a javaslatot is, hogy 2015-ig épüljön fel 12 bemutató létesítmény.
|
Πέρα από το 2020: προώθηση των δυνατοτήτων για μεγαλύτερες μειώσεις των εκπομπών
|
|
Európai jogszabályok szükségesek a szén-dioxid-megkötés és -tárolás megfelelő keretrendszerének létrehozásához, hogy az a belső piacon működőképes legyen, és hogy e technológiák előnyei számszerűsíthetőek legyenek az ETS-ben. Ez fontos elem az intézkedéscsomagban: a szén-dioxid megkötése és tárolása területén befektetők biztosak lehetnek abban, hogy az ebben részt nem vállaló versenytársaikhoz képest megtakarításokat érhetnek el a kibocsátási egységek vonatkozásában, továbbá abban, hogy vannak olyan megfelelő biztonsági intézkedések, amelyek igazolják a hosszú távú befektetést. Európai ipari kezdeményezés fog létrejönni azért, hogy összefogja a kulcsszereplőket és következetesen terjessze az új technológiát.
|
Την τελευταία δεκαετία, η τεχνολογία έχει αναπτυχθεί ραγδαία. Οι τεχνολογίες ανανεώσιμων πηγών ενέργειας καθιστούν την αιολική και την ηλιακή ενέργεια εμπορικά βιώσιμες περισσότερο από ποτέ. Η ενεργειακή αποδοτικότητα ενσωματώνεται πλέον σε προϊόντα, από τους λιγότερο σημαντικούς ηλεκτρικούς λαμπτήρες έως τα πιο εξελιγμένα μηχανήματα παραγωγής. Ωστόσο, αυτή η διαδικασία πρέπει να επιταχυνθεί για να επιτευχθούν οι στόχοι της Ευρώπης όσον αφορά το κλίμα και την ενέργεια και για να αξιοποιηθούν πλήρως οι εμπορικές δυνατότητες αυτών των τεχνολογιών. Το στρατηγικό σχέδιο ενεργειακών τεχνολογιών[6] της ΕΕ θα κάνει χρήση των μέσων της ΕΕ για να συμβάλει στη διατήρηση της ηγετικής θέσης της Ευρώπης όσον αφορά τις αειφόρους τεχνολογίες. Η κλιματική αλλαγή και η ενέργεια προβλέπεται ότι θα αποτελέσουν πιθανόν τους πρώτους τομείς όπου θα εστιάσει την προσοχή του το Ευρωπαϊκό Ινστιτούτο Τεχνολογίας.
|
|
Mindemellett ez nem változtat azon a tényen, hogy a bemutató üzemek finanszírozásához és a kereskedelmi bevezetéshez jelentős beruházásra van szükség – több tízmilliárd eurós nagyságrendben. Mivel az uniós költségvetésből ezt nem lehet jelentős mértékben finanszírozni, a befektetések egyedüli lehetséges forrását a köz- és magánszféra közötti partnerségek (PPP) jelenthetik, amelyek főként a nemzeti költségvetésekre és a magánszektor befektetéseire épülnek. A kormányok számára a kibocsátási egységek árverési értékesítéséből származó jövedelem lehet az egyik bevételi forrás, amely e célra nyilvánvalóan rendelkezésükre áll. Ami a magánszektort illeti, a szén-dioxid-megkötés és –tárolás bevezetésének elkerülhetetlensége miatt az erre a piacra korán belépő áramtermelők komoly kereskedelmi előnyhöz juthatnak. Azonban minél tovább késik e folyamat beindulása, a politika formálói annál inkább arra kényszerülnek, hogy a szén-dioxid megkötését és tárolását biztosító technológia alkalmazásának kötelezővé tételét tekintsék az egyetlen lehetséges útnak.
|
Ιδιαίτερη σημασία έχει η δέσμευση και αποθήκευση του διοξειδίου του άνθρακα (CCS). Τα ορυκτά καύσιμα θα παραμείνουν η πρωταρχική πηγή ενέργειας παγκοσμίως για πολλές δεκαετίες ακόμα. Τα αποθέματα άνθρακα θα είναι αναγκαία για την παροχή ενέργειας στην Ευρώπη και για την κάλυψη της τεράστιας αύξησης της ενεργειακής ζήτησης που ήδη παρατηρείται σε πολλές αναπτυσσόμενες χώρες. Αλλά ο στόχος να μειωθούν κατά το ήμισυ, έως το 2050, οι παγκόσμιες εκπομπές αερίων του θερμοκηπίου του 1990 δεν θα επιτευχθεί ποτέ, εκτός εάν οι ενεργειακές δυνατότητες του άνθρακα μπορούν να αξιοποιηθούν χωρίς να προκαλέσουν αύξηση των εκπομπών. Γι' αυτόν το λόγο το Ευρωπαϊκό Συμβούλιο στήριξε την αρχική δράση να γίνει η CCS η τεχνολογία που θα επιλεγεί για τους νέους σταθμούς παραγωγής ενέργειας, συμπεριλαμβανομένης της ίδρυσης έως και 12 σταθμών επίδειξης έως το 2015.
|
|
A változás elérése
|
Είναι απαραίτητη η ευρωπαϊκή νομοθεσία για να παράσχει το κατάλληλο πλαίσιο για τη λειτουργία της CCS στην εσωτερική αγορά και για να εκτιμηθούν τα οφέλη της CCS για το σύστημα ETS. Αυτό αποτελεί σημαντικό μέρος ενός συνόλου: οι επενδυτές της CCS μπορούν να γνωρίζουν σαφώς ότι εξοικονομούν το κόστος των δικαιωμάτων του συστήματος ETS που αντιμετωπίζουν οι ανταγωνιστές τους και ότι εφαρμόζονται τα κατάλληλα μέτρα ασφαλείας που θα δικαιολογούν τη μακροχρόνια επένδυση. Θα συσταθεί μια ευρωπαϊκή βιομηχανική πρωτοβουλία για να συγκεντρώσει τους κύριους φορείς και να δώσει συνεκτική ώθηση στη νέα τεχνολογία.
|
|
A választható lehetőségek vizsgálata és a különböző forgatókönyvek felállítása során az Európai Bizottság irányelve az volt, hogy olyan megközelítési módot alakítson ki, amely korlátozni tudja a változás folyamatából adódóan az uniós gazdaságra háruló költségeket, és így biztosíthassa ennek illeszkedését a növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégiához. Hiábavaló lenne úgy tenni, mintha a várt nagyságrendű változást gazdasági erőfeszítések nélkül meg lehetne valósítani. Ám a Bizottság úgy véli, hogy megfelelő tervezés esetén a költségek 2020-ig a GDP 0,5%-a alatt tarthatók éves szinten. Ez jóval több teret hagy a prosperitásnak és növekedésnek, mint amire a cselekvés elmaradásának következményei esetén lehetőség lenne.
|
Ωστόσο, το ζήτημα παραμένει ότι, για να δρομολογηθεί η χρηματοδότηση των σταθμών επίδειξης και η εμπορική αξιοποίησή τους, είναι αναγκαίες σημαντικές επενδύσεις της τάξεως δεκάδων δισεκατομμυρίων ευρώ. Δεδομένου ότι δεν υπάρχει δυνατότητα σημαντικής χρηματοδότησης από τον προϋπολογισμό της ΕΕ, οι μοναδικές πιθανές πηγές για τη συγκεκριμένη επένδυση είναι οι συμπράξεις δημόσιου-ιδιωτικού τομέα που χρηματοδοτούνται κυρίως από τους εθνικούς προϋπολογισμούς και τις επενδύσεις του ιδιωτικού τομέα. Για τις κυβερνήσεις, το εισόδημα που παρέχει η δημοπράτηση των δικαιωμάτων του συστήματος ETS αποτελεί μια προφανή πηγή εσόδων για το σκοπό αυτό. Για τον ιδιωτικό τομέα, η στροφή προς τη CCS είναι αναπόφευκτη και προσφέρει πραγματικό εμπορικό όφελος στους παραγωγούς ενέργειας που είναι προετοιμασμένοι να εισέλθουν νωρίς σε αυτή την αγορά. Ωστόσο, όσο αργότερα αρχίσει αυτή η διαδικασία, τόσο περισσότεροι υπεύθυνοι για τη χάραξη πολιτικής θα αναγκαστούν να δουν την επιλογή της υποχρεωτικής εφαρμογής της τεχνολογίας CCS ως τον μόνο τρόπο προόδου.
|
|
Az uniós célok lehető legalacsonyabb kiadások árán történő megvalósítása érdekében a Bizottság javaslatai a kibocsátás-kereskedelmi rendszer tapasztalatain alapulnak és amennyire lehetséges, teret adnak a piaci alapú mechanizmusoknak. Továbbá a konkrét nemzeti célkitűzések korlátain belül maximális rugalmasságot biztosítanak a nemzeti döntéshozás érdekében.
|
Η πραγματοποίηση της αλλαγής
|
|
- A jövőben a kibocsátás-kereskedelmi rendszer kellően magas árakat fog megszabni azért, hogy a vállalatokat kifejezetten érdekeltté tegye a kibocsátási egységek vásárlásával járó költségek kerülésében.
|
Η Ευρωπαϊκή Επιτροπή έχει διερευνήσει διάφορες επιλογές και έχει διαμορφώσει διάφορα σενάρια, αλλά κατευθυντήρια αρχή υπήρξε η ανάγκη να αναπτυχθεί μια προσέγγιση που περιορίζει τις δαπάνες που αντιμετωπίζει η οικονομία της ΕΕ κατά τη διαδικασία της αλλαγής, ώστε να διασφαλισθεί ότι είναι συμβατή με την προσέγγιση της στρατηγικής της Λισσαβόνας για την ανάπτυξη και την απασχόληση. Θα ήταν άσκοπο να ισχυριστούμε ότι η αλλαγή στην κλίμακα που προβλέπεται δεν απαιτεί οικονομική προσπάθεια. Ωστόσο, η Επιτροπή θεωρεί ότι με το σωστό σχεδιασμό το κόστος μπορεί να διατηρηθεί κάτω από το 0,5% του ΑΕγχΠ ανά έτος έως το 2020. Με αυτόν τον τρόπο υπάρχει μεγαλύτερο περιθώριο για ευημερία και ανάπτυξη σε σχέση με το τίμημα της απραξίας.
|
|
- A kibocsátási egységek árverési értékesítése a hatékonyabb létesítményeket előnyben fogja részesíteni.
|
Για την επίτευξη των στόχων της ΕΕ με το μικρότερο δυνατό κόστος, οι προτάσεις της Επιτροπής βασίζονται στην εμπειρία του συστήματος εμπορίας δικαιωμάτων εκπομπών και αφήνουν την αγορά να καθοδηγεί όσο το δυνατό περισσότερο. Επίσης, διατηρεί τη μέγιστη δυνατή ευελιξία για τις εθνικές αποφάσεις στο πλαίσιο των περιορισμών που θέτουν οι ειδικοί εθνικοί στόχοι.
|
|
- Az ETS hatáskörén kívül eső kibocsátás csökkentését illetően a tagállamok szabadon megválaszthatják, milyen stratégiákat követnek az általuk elérendő csökkentés megvalósítása érdekében, az érintett tagállamokban fennálló eltérő körülmények figyelembe vételével.
|
- Το μελλοντικό σύστημα ETS θα διασφαλίσει ένα αρκετά υψηλό τίμημα, ώστε οι εταιρείες να έχουν ισχυρό εμπορικό συμφέρον να αποφύγουν το κόστος των δικαιωμάτων ETS.
|
|
- A tagállamoknak szintén jogukban áll meghatározni saját energiaszerkezetüket,[7] és egymástól eltérő módszereket venni igénybe a megújuló energiaforrások terjesztésére. Azáltal, hogy a bevezetésre kerülő rendszer lehetővé teszi, hogy a tagállamok megújuló energiaforrásokra vonatkozó célkitűzéseikhez más tagállamokkal együttműködve is hozzájárulhassanak, nemzeti hatáskörben marad annak eldöntése, hogy milyen szintig fejlesszék a megújuló energiaforrások hazai előállítását.
|
- Η δημοπράτηση των δικαιωμάτων ETS θα ευνοήσει τις πιο αποδοτικές εγκαταστάσεις.
|
|
- Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére és a megújuló energiaforrások fejlesztésére irányuló politikai cél érdekében jogszerűen alkalmazható állami támogatás. Ugyanakkor az állami támogatásnak meg kell tartania a kellő egyensúlyt a célirányos környezetvédelmi támogatás bőkezű finanszírozása és a verseny megőrzése között. A hatékony verseny elengedhetetlen a piaci alapú eszközök megfelelő működéséhez. Az állami támogatásról szóló új iránymutatás szabályozási keretet fog biztosítani, amely leírja, milyen módon nyújthatnak a tagállamok támogatást a környezetvédelem magasabb szintjének elősegítéséhez, az energia területére is kiterjedően. Az állami támogatás nem csupán segít ellensúlyozni azt, ha a piaci viszonyok nem tükrözik a környezeti károkból adódó költségeket, hanem a környezetet kevésbé károsító eljárások alkalmazására és zöld technológiákba való beruházásokra is ösztönözheti a vállalkozásokat. Az új iránymutatás különösen hangsúlyozza, hogy indokolt lehet az állami támogatás abban az esetekben, amikor a magasabb előállítási költségek megakadályozzák a megújuló energiaforrások piacra jutását. Lehetőséget biztosít a megújuló energiaforrások kereskedelmileg jövedelmezővé válásának maximális támogatására. Lehetővé teszi a szén-dioxid megkötésének és tárolásának állami támogatását is, továbbá gondoskodik a kibocsátás-kereskedelmi rendszerek jogbiztonságáról.
|
- Για τη μείωση των εκπομπών που δεν υπάγονται στο σύστημα ETS, τα κράτη μέλη είναι ελεύθερα να ακολουθήσουν διαφορετικές στρατηγικές για να πετύχουν τις μειώσεις που τους αναλογούν, σύμφωνα με την κατάσταση στην οποία βρίσκεται κάθε κράτος μέλος.
|
|
Az energiaintenzív iparágak sajátos igényei
|
- Τα κράτη μέλη πρέπει να είναι ελεύθερα να καθορίσουν τον ενεργειακό συνδυασμό τους[7] και να προωθήσουν τις ανανεώσιμες πηγές ενέργειας με διάφορους τρόπους. Η εισαγωγή του συστήματος που επιτρέπει στα κράτη μέλη να συμπληρώσουν τους στόχους τους για τις ανανεώσιμες πηγές ενέργειας σε συνεργασία με άλλα κράτη μέλη παρέχει τη δυνατότητα στις εθνικές αρχές να επιλέξουν πόσο θα προωθήσουν την εγχώρια παραγωγή ανανεώσιμης ενέργειας.
|
|
Az energiaintenzív iparágak fontos szerepet töltenek be az Unió gazdaságának szerkezetében. Ezek az iparágak különösen nagy kihívásokkal szembesülhetnek a környezeti szempontokra tekintettel levő gazdaság felé vezető átmenet során. Az emelkedő energiaárak mellett további költséget jelentene számukra a szén-dioxid-kibocsátást nem szabályozó országokban működő versenytársaikhoz képest az, hogy rendes körülmények között részt kellene venniük a kibocsátási egységek árverésén is. Ez nem csupán a versenyképességre és a foglalkoztatásra lehet hatással, de azzal a kockázattal is jár, hogy a termelés és az ezzel járó környezetszennyezés egyszerűen átkerülne a szén-dioxid-kibocsátást nem szabályozó országokba. Több energiaintenzív ágazat – például a vas-és színesfémipar, valamint a cellulóz-, papír- és ásványipar – már hangot adott aggodalmainak. Az villamosenergia-árak egyes ágazatokra tett hatása szintén felvetődött és megoldást igényel kellő megalapozottság esetén.
|
- Η κρατική ενίσχυση μπορεί να χρησιμοποιηθεί νόμιμα για να προωθηθεί ο πολιτικός στόχος της μείωσης των εκπομπών και της αύξησης των ανανεώσιμων πηγών ενέργειας. Ωστόσο, η χρήση αυτής της κρατικής ενίσχυσης πρέπει να επιτυγχάνει τη σωστή ισορροπία μεταξύ της γενναιόδωρης στήριξης των ενισχύσεων με στόχο την περιβαλλοντική προστασία και της διατήρησης του ανταγωνισμού. Ο αποτελεσματικός ανταγωνισμός είναι αναγκαίος για την καλή λειτουργία των μέσων που βασίζονται στην αγορά. Οι νέες κατευθυντήριες γραμμές για την κρατική ενίσχυση θα παρέχουν ένα πλαίσιο που θα καθορίζει τον τρόπο με τον οποίο τα κράτη μέλη μπορούν να χρησιμοποιούν την ενίσχυση για την προώθηση υψηλού επιπέδου περιβαλλοντικής προστασίας, συμπεριλαμβανομένου του τομέα της ενέργειας. Η κρατική ενίσχυση μπορεί να αντισταθμίζει την αδυναμία της αγοράς να αντανακλά το κόστος για το περιβάλλον, αλλά και να ενθαρρύνει τις επιχειρήσεις να εφαρμόζουν διαδικασίες πιο φιλικές προς το περιβάλλον ή να επενδύουν σε πιο οικολογικές τεχνολογίες. Οι νέες κατευθυντήριες γραμμές αναγνωρίζουν συγκεκριμένα ότι η κρατική ενίσχυση μπορεί να δικαιολογείται σε περίπτωση που το υψηλότερο κόστος παραγωγής εμποδίζει την είσοδο των ανανεώσιμων πηγών ενέργειας στην αγορά. Επιτρέπουν πλήρη στήριξη, ώστε οι πηγές ανανεώσιμης ενέργειας να γίνουν εμπορικά βιώσιμες. Επίσης, προσφέρουν τη δυνατότητα να ληφθεί υπόψη η κρατική ενίσχυση για τη δέσμευση και αποθήκευση του διοξειδίου του άνθρακα και παρέχουν ασφάλεια δικαίου στα συστήματα εμπορίας δικαιωμάτων εκπομπών.
|
|
E kérdéssel átfogó nemzetközi egyezmény foglalkozna. Ám amíg nincs ilyen egyezmény illetve az energiaintenzív szektor versenytársai nem tesznek egyoldalúan számottevő lépéseket, addig az Uniónak kell intézkedéseket hoznia az azonos versenyfeltételek biztosítása érdekében.
|
Οι ιδιαίτερες ανάγκες των ενεργοβόρων επιχειρήσεων
|
|
A javaslatok ezért tartalmaznak olyan rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik a fellépést. Az intézkedések szükségessége olyan feltételek teljesülése esetén lenne megalapozott, amelyek igazolják, hogy amennyiben a többletköltségek a kérdéses iparágakat terhelik, ennek következtében jelentős piaci részesedést veszíthetnek a szén-dioxid-kibocsátás tekintetében kevésbé hatékony unión kívüli versenytársak javára. Az ilyen feltételeknek megfelelő ágazatok kibocsátási egységeik egy részéhez vagy teljes egészéhez térítésmentesen juthatnának hozzá. Ezt követően felülvizsgálat foglalkozna a nemzetközi megállapodások hatásával, amely olyan javaslatokat eredményezhet, amelyek következtében például az ingyen kiosztott kibocsátási egységek aránya kiigazításra kerülhetne vagy kötelezővé tehetné importőrök számára is, hogy európai versenytársaikhoz hasonlóan kibocsátási egységeket vásároljanak, amennyiben ez a rendszer összeegyeztethető a WTO-s kötelezettségvállalásokkal.
|
Οι ενεργοβόρες επιχειρήσεις αποτελούν σημαντικό μέρος του οικονομικού ιστού της ΕΕ. Θα αντιμετωπίσουν ιδιαίτερες δυσκολίες κατά τη μετάβαση σε μια φιλική προς το κλίμα οικονομία. Εκτός από το αυξανόμενο κόστος του ηλεκτρικού ρεύματος, οι εν λόγω επιχειρήσεις, ως σημαντικές πηγές εκπομπών, θα συμμετέχουν, υπό κανονικές συνθήκες, στη δημοπράτηση για τα δικαιώματα ETS: μια επιπρόσθετη δαπάνη που δεν θα αντιμετωπίζουν οι ανταγωνιστές τους σε χώρες όπου δεν θα υπάρχουν μέτρα για χαμηλές εκπομπές διοξειδίου του άνθρακα. Εκτός από τις επιπτώσεις στον ανταγωνισμό και την απασχόληση, επιφυλάσσει κινδύνους όσον αφορά το ότι η παραγωγή και η επακόλουθη ρύπανση απλώς μετακινούνται σε χώρες που δεν διαθέτουν πολιτικές για χαμηλές εκπομπές διοξειδίου του άνθρακα. Ανησυχία εξέφρασαν ορισμένοι ενεργοβόροι τομείς όπως οι βιομηχανίες σιδηρούχων και μη σιδηρούχων μετάλλων, χαρτοπολτού και χαρτιού, και ορυκτών. Η επίπτωση των τιμών της ηλεκτρικής ενέργειας σε ορισμένους τομείς επισημάνθηκε επίσης και θα πρέπει να εξεταστεί όταν αιτιολογηθεί δεόντως.
|
|
Beruházási képességek
|
Μια συνολική διεθνής συμφωνία θα ήταν ένας τρόπος αντιμετώπισης του προβλήματος. Ωστόσο, ελλείψει τέτοιας συμφωνίας, ή σημαντικής μονομερούς δράσης από ανταγωνιστές σε ενεργοβόρους τομείς, η ΕΕ πρέπει να αναλάβει δράση για να διασφαλίσει ισότιμους όρους ανταγωνισμού.
|
|
Az Európai Tanács elismerte, hogy a javaslatok nagyra törő volta komoly feladatokat hárít a tagállamokra. A Bizottság ezért gondosan felmérte a javaslatok gazdasági hatását, valamint azt, hogy az egyes tagállamok milyen mértékben képesek a szükséges beruházások megtételére. Tekintetbe véve, hogy 2020-ig az európai gazdasággal szemben támasztott összköltségek a becslések szerint nem sokkal a GDP 0,5%-a alatt maradnak, a Bizottság úgy véli, hogy egyik tagállamtól sem ajánlatos ezt az hozzávetőleges átlagot túl sokkal meghaladó mértékű befektetést elvárni. Ezt szem előtt tartva az egyes tagállamokra vonatkozó konkrét követelmények kiigazításra kerültek oly módon, hogy az alacsonyabb bevétellel rendelkező tagállamok esetében is reális szintű befektetéseket lehessen előírni. E kiigazítás a javaslatok három különböző részét érinti:
|
Οι προτάσεις, επομένως, προβλέπουν διατάξεις που θα επιτρέπουν την ανάληψη δράσης. Η ανάγκη για ανάληψη δράσης θα καθοριστεί με βάση ορισμένα κριτήρια από την τήρηση των οποίων θα καθίσταται σαφές ότι οι επιπρόσθετες δαπάνες δεν μπορούν να αντιμετωπιστούν χωρίς σημαντική απώλεια ενός μεριδίου της αγοράς προς όφελος ανταγωνιστών με μεγαλύτερα επίπεδα εκπομπών διοξειδίου του άνθρακα εκτός της ΕΕ. Οι τομείς που θα πληρούν τα εν λόγω κριτήρια θα λάβουν ένα μέρος ή και το σύνολο των δικαιωμάτων ETS χωρίς χρέωση. Στη συνέχεια, θα ακολουθήσει αξιολόγηση σχετικά με τις επιπτώσεις των διεθνών διαπραγματεύσεων, η οποία μπορεί να οδηγήσει σε προτάσεις, όπως η προσαρμογή της αναλογίας των δωρεάν δικαιωμάτων ή η απαίτηση να συμμετέχουν οι εισαγωγείς στις δημοπρατήσεις ETS για να αγοράζουν δικαιώματα μαζί με τους Ευρωπαίους ανταγωνιστές, εφόσον ένα τέτοιο σύστημα είναι συμβατό με τις δεσμεύσεις στο πλαίσιο του ΠΟΕ.
|
|
- az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának az ETS keresztrendszerén kívüli csökkentésére vonatkozóan előírt nemzeti célkitűzéseket,
|
Η επενδυτική ικανότητα
|
|
- a megújuló energiaforrások uniós energiafogyasztásban való részesedésére vonatkozóan előírt nemzeti célkitűzéseket,
|
Το Ευρωπαϊκό Συμβούλιο αναγνώρισε ότι οι προτάσεις είναι πολύ φιλόδοξες και θα απαιτούν πολλά από τα κράτη μέλη. Επομένως, η Επιτροπή αξιολόγησε με προσοχή τις οικονομικές επιπτώσεις των προτάσεων με βάση τη δυνατότητα κάθε κράτους μέλους να προβεί στις απαιτούμενες επενδύσεις. Δεδομένου ότι το συνολικό κόστος για την ευρωπαϊκή οικονομία υπολογίζεται σχεδόν σε 0,5% του ΑΕγχΠ έως το 2020, η Επιτροπή πιστεύει ότι κανένα κράτος μέλος δεν είναι αναγκαίο να πραγματοποιήσει επένδυση που αποκλίνει σημαντικά από αυτόν το γενικό μέσο όρο. Στο πλαίσιο αυτό, οι ειδικές απαιτήσεις για κάθε κράτος μέλος τροποποιήθηκαν, ώστε να προβλέπουν ένα ρεαλιστικό επίπεδο επενδύσεων για τα οικονομικά ασθενέστερα κράτη μέλη. Η τροποποίηση αυτή έχει επιπτώσεις σε τρεις διαφορετικές πτυχές των προτάσεων:
|
|
- valamint az ETS-en belüli árverési jogokat, amely azt jelentené, hogy az árverési jogok megoszlásában nőne az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező tagállamok részesedése.
|
- Τους εθνικούς στόχους που τέθηκαν για μείωση των αερίων του θερμοκηπίου εκτός πλαισίου του συστήματος ETS.
|
|
E megközelítés lehetővé teszi, hogy minden tagállamra reális és megvalósítható célkitűzések vonatkozzanak. Minden tagállamtól valós erőfeszítést vár el. Ugyanakkor megnyitja a lehetőséget arra, hogy megvalósulhasson Európa azon törekvése, hogy olyan gazdasággá alakuljon át, amely valóban tekintettel van a környezeti szempontokra.
|
- Τους εθνικούς στόχους που τέθηκαν για το μερίδιο της ενεργειακής κατανάλωσης της ΕΕ που πρέπει να καλύπτεται από ανανεώσιμες πηγές ενέργειας.
|
|
Következtetés
|
- Τα δικαιώματα δημοπράτησης στο πλαίσιο του συστήματος ETS, με κατανομή των δικαιωμάτων δημοπράτησης η οποία επεκτείνεται για να αυξηθεί το μερίδιο των οικονομικά ασθενέστερων κρατών μελών.
|
|
2050-ben Európa nagyon más lesz, mint most. Ez a legszembetűnőbb abban lesz, hogy milyen módon fedezzük energiaszükségletünket és mekkora tiszteletet tanúsítunk környezetünk iránt. Ez olyan jövőkép, amely sok európait lelkesít ma. Az emberek felismerik, hogy léteznek alternatívák, alakíthatjuk mindennapi életünket oly módon, hogy Európa tovább tud haladni a növekedés és a foglalkoztatás útján, miközben vezető szerepet vállal az éghajlatváltozás kezelésére irányuló világszintű erőfeszítésekben. Vannak új lehetőségek és új technológiák is, amelyekkel Európa előnyös helyzeténél fogva élni tud, valamint és a gyártók és szolgáltatók számára is keletkeznek új üzleti lehetőségek.
|
Η προσέγγιση αυτή θα δώσει τη δυνατότητα σε όλα τα κράτη μέλη να ανταποκριθούν σε ρεαλιστικούς και εφικτούς στόχους. Θα καλέσει τα κράτη μέλη να καταβάλουν μεγάλη προσπάθεια. Ωστόσο, προσφέρει την ευκαιρία να πραγματοποιηθεί η φιλοδοξία της Ευρώπης να μετατραπεί σε οικονομία πραγματικά φιλική προς το κλίμα.
|
|
Az Európai Bizottság javaslatai efelé a jövő felé indítják el Európát. Megfelelő keretet és ösztönzést kívánnak biztosítani ahhoz, hogy megvalósíthatóak legyenek az Európai Tanács által 2007. tavaszán kitűzött, majd a bali konferencián is megerősített politikai célok. Sarkalatos pontját képezik annak, hogy Európának milyen erőfeszítéseket kell megtennie annak érdekében, hogy modernizálja gazdaságát a XXI. század kihívásainak megfelelően.
|
Συμπέρασμα
|
|
[1] Az Európai Parlament 2007. február 14.-én elfogadott állásfoglalása az éghajlatváltozásról (P6_TA(2007)0038).
|
Η Ευρώπη του 2050 θα είναι πολύ διαφορετική. Αυτό θα είναι περισσότερο προφανές στον τρόπο με τον οποίο καλύπτουμε τις ενεργειακές μας ανάγκες και στο σεβασμό που δείχνουμε στον κόσμο γύρω μας. Το όραμα αυτό εμπνέει σήμερα πολλούς Ευρωπαίους. Οι άνθρωποι αναγνωρίζουν ότι υπάρχουν εναλλακτικοί τρόποι ζωής που σημαίνει ότι οι Ευρωπαίοι μπορούν συνεχίσουν στο δρόμο της ανάπτυξης και της απασχόλησης, ενώ ηγούνται των προσπαθειών για την αντιμετώπιση της κλιματικής αλλαγής. Υπάρχουν, επίσης, νέες ευκαιρίες, νέες τεχνολογίες, τις οποίες η Ευρώπη έχει τη δυνατότητα να αξιοποιήσει, και νέα επιχειρηματικά ανοίγματα για τους κατασκευαστές και τους προμηθευτές.
|
|
[2] Sir Nicholas Stern áttekintése az éghajlatváltozás gazdaságáról – az Egyesült Királyság gazdasági és pénzügyminisztériuma: http://www.hm-treasury.gov.uk/independent_reviews/stern_review_economics_climate_change/stern_review_report.cfm
|
Οι προτάσεις της Ευρωπαϊκής Επιτροπής προετοιμάζουν την Ευρώπη γι’ αυτό το μέλλον. Επιδιώκουν να παράσχουν το πλαίσιο και τα κίνητρα για την πραγματοποίηση των πολιτικών φιλοδοξιών που διατύπωσε η Ευρωπαϊκή Ένωση την άνοιξη του 2007 και οι οποίες επιβεβαιώθηκαν στη διάσκεψη του Μπαλί. Κατέχουν κεντρική θέση στις προσπάθειες της Ευρώπης να εκσυγχρονίσει την οικονομία της για να αντιμετωπίσει τις προκλήσεις του 21ου αιώνα.
|
|
[3] E számítás a 61 dolláros hordónkénti olajárat vette alapul.
|
[1] Ψήφισμα του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου σχετικά με την αλλαγή του κλίματος που εγκρίθηκε στις 14 Φεβρουαρίου 2007 (P6_TA(2007)0038).
|
|
[4] A savgyártás során felszabaduló N2O-ra és az alumíniumgyártás során keletkező PFC-kibocsátásra.
|
[2] Υπουργείο Οικονομικών του Ηνωμένου Βασιλείου, επισκόπηση Stern σχετικά με τα οικονομικά μεγέθη της κλιματικής αλλαγής, 2006, http://www.hm-treasury.gov.uk/independent_reviews/stern_review_economics_climate_change/stern_review_report.cfm
|
|
[5] Az együttes végrehajtás eszköze is felhasználható, amely kiotói kötelezettségvállalásokkal rendelkező más ipari országokban megvalósuló projektekre vonatkozik.
|
[3] Υπολογίστηκε με βάση την τιμή του πετρελαίου στα 61 US $ το βαρέλι.
|
|
[6] Európai stratégiai energiatechnológiai terv: „Egy kis szén-dioxid-kibocsátású jövő felé” - COM(2007) 723, 2007.11.22.
|
[4] N2O από παραγωγή οξέος και εκπομπές PFC από τον τομέα του αλουμινίου.
|
|
[7] A 2007. márciusi Európai Tanács megismételte, hogy az európai energiapolitika „teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamok energiaszerkezettel kapcsolatos választási lehetőségeit”, valamint megerősítette, hogy „minden egyes tagállam maga dönt arról, hogy kíván-e nukleáris technológiával villamos energiát előállítani (…) a nukleáris biztonság és a radioaktív hulladékok kezelésének további javításával egyidejűleg”.
|
[5] Η κοινή εκτέλεση ισχύει επίσης για την κάλυψη σχεδίων σε άλλες εκβιομηχανισμένες χώρες που έχουν θέσει τους στόχους του Κιότο.
|
|
|
[6] Ευρωπαϊκό στρατηγικό σχέδιο ενεργειακών τεχνολογιών: Η πορεία προς τις χαμηλές εκπομπές διοξειδίου του άνθρακα COM(2007) 723, 22.11.2007.
|
|
|
[7] Το Ευρωπαϊκό Συμβούλιο, τον Μάρτιο του 2007, υπενθύμισε ότι η ενεργειακή πολιτική για την Ευρώπη θα «σεβασθεί πλήρως την επιλογή ενεργειακού συνδυασμού των κρατών μελών» και επιβεβαίωσε ότι «εναπόκειται στο κάθε κράτος μέλος να αποφασίσει κατά πόσον θα βασισθεί στην πυρηνική ενέργεια….αυτό πρέπει να γίνει με παράλληλη βελτίωση της πυρηνικής ασφάλειας και της διαχείρισης των ραδιενεργών αποβλήτων».
|