[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

[pic] | KOMMISSION DER EUROPÄISCHEN GEMEINSCHAFTEN |

Brüsszel, 27.4.2066

Brüssel, den 27.4.2006

COM(2006) 181 végleges

KOM(2006) 181 endgültig

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

MITTEILUNG DER KOMMISSION AN DEN RAT, DAS EUROPÄISCHE PARLAMENT, DEN EUROPÄISCHEN WIRTSCHAFTS- UND SOZIALAUSSCHUSS UND DEN AUSSCHUSS DER REGIONEN

Globális együttműködés felé az információs társadalomban: feladatok az információs társadalomról rendezett csúcsértekezlet tuniszi fordulója után

Auf dem Wege zu einer globalen Partnerschaft in der Informationsgesellschaft: Folgemaßnahmen nach der Tunis-Phase des Weltgipfels über die Informationsgesellschaft (WSIS)

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

MITTEILUNG DER KOMMISSION AN DEN RAT, DAS EUROPÄISCHE PARLAMENT, DEN EUROPÄISCHEN WIRTSCHAFTS- UND SOZIALAUSSCHUSS UND DEN AUSSCHUSS DER REGIONEN

Globális együttműködés felé az információs társadalomban: feladatok az információs társadalomról rendezett csúcsértekezlet tuniszi fordulója után (EGT-vonatkozású szöveg)

Auf dem Wege zu einer globalen Partnerschaft in der Informationsgesellschaft: Folgemaßnahmen nach der Tunis-Phase des Weltgipfels über die Informationsgesellschaft (WSIS) (Text von Bedeutung für den EWR)

1. BEVEZETÉS

1. EINLEITUNG

Az információs társadalomról rendezett világszintű csúcsértekezlet (a továbbiakban: csúcsértekezlet) második szakaszát 2005. november 16. és 18. között tartották Tuniszban. A csúcsértekezlet az érdekelt felek széles körének biztosított lehetőséget eszmecserére a kialakulóban levő globális információs társadalmat érintő fontos kérdésekkel kapcsolatban. Ezt megelőzően a csúcsértekezlet genfi szakasza (2003. december) meghatározta az információs társadalom összes, az infrastruktúrától a média sokszínűségéig terjedő fő kérdésére vonatkozó alapelvet és tennivalót[1]. A tuniszi szakaszra két fő témakör maradt: az internet igazgatása és a digitális megosztottság leküzdésére szolgáló pénzügyi mechanizmusok . Ezt követően, az előkészítési folyamat során merült fel további kérdésként a csúcsértekezleten tett vállalások megvalósítása és a csúcsértekezlet utáni időszak feladatainak meghatározása .

Die zweite Phase des Weltgipfels über die Informationsgesellschaft (WSIS) fand vom 16. bis 18. November 2005 in Tunis statt. Sie stellte eine Plattform dar für den Austausch zwischen einer großen Reihe von Beteiligten zu wichtigen Fragen, die der entstehenden globalen Informationsgesellschaft zugrunde liegen. Zuvor hatte die Genfer Phase des Gipfels (Dezember 2003) Grundsätze und Aktionspunkte zu allen wichtigen Fragen der Informationsgesellschaft formuliert, von Infrastrukturen bis hin zu Medienpluralismus[1]. Zwei bedeutende Themen blieben für die Debatte in Tunis: Management und Kontrolle des Internet (governance) und Finanzierungsmechanismen für die Überbrückung der digitalen Kluft . Später kamen die Umsetzung der WSIS-Verpflichtungen und Folgemaßnahmen nach dem Gipfeltreffen als weitere Fragen während des Vorbereitungsprozesses auf.

A tuniszi csúcsértekezleten a világ vezetői két, a globális információs társadalomról folytatott politikai vita további lépéseit meghatározó dokumentumot hagytak jóvá.

Auf dem Gipfel von Tunis billigten die führenden Politiker der Welt zwei Dokumente, die weitere Schritte für die politische Debatte über die globale Informationsgesellschaft vorgeben:

- A tuniszi vállalás (TC)[2] emlékeztet a genfi elvi nyilatkozatra (GDoP) és a genfi cselekvési tervre (GPoA), és kiáll azon alapvető elvek mellett, amelyekre az információs társadalom közös jövőképe épül. A vezetők megerősítették „az emberközpontú, nem kirekesztő és fejlődésorientált információs társadalom építésére irányuló szándékukat és elkötelezettségüket” [3], amely az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásán alapul, beleértve a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint a információk megismerésének és közlésének szabadságát.

- Die Verpflichtung von Tunis [2] erinnert an die Genfer Grundsatzerklärung und den Genfer Aktionsplan und unterstützt dann Grundsätze, die der gemeinsamen Vision der Informationsgesellschaft zugrunde liegen. Die Politiker bestätigten ihren „ Wunsch und ihre Verplichtung, eine auf den Menschen konzentrierte, entwicklungsorientierte Informationsgesellschaft aufzubauen, die alle einbezieht“ [3] und die die Achtung der Menschenrechte und Grundfreiheiten wie Meinungs- und Informationsfreiheit voraussetzt.

- Az információs társadalom tuniszi menetrendje ( TAIS) [4] a fő kihívások meghatározásával és teljesítési módjaik bemutatásával ennél is tovább lép. Figyelembe veszi többek között a digitális megosztottság mértékét, és annak különböző, egymást kiegészítő módszerekkel történő felszámolásának szükségességét. Az internet igazgatásával kapcsolatban meghatározza, hogyan lehetne tovább folytatni a vitát. Végezetül bemutatja, hogy a kormányok, a regionális és a nemzetközi szervezetek, valamint más érdekeltek hogyan tehetnek eleget vállalásaiknak.

- Die Tunis-Agenda für die Informationsgesellschaft [4] geht sogar weiter: Sie identifiziert die Hauptherausforderungen und zeigt Wege, sie anzugehen. Insbesondere anerkennt sie das Ausmaß der digitalen Kluft und die Notwendigkeit, diese durch verschiedene und komplementäre Mittel in Angriff zu nehmen. Im Hinblick auf das Management und die Kontrolle des Internet zeigt die Agenda einen Weg auf, wie die Diskussionen fortgesetzt werden können. Schließlich zeigt die Tunis-Agenda, auf welche Art und Weise Regierungen, regionale und internationale Organisationen sowie andere Beteiligte die Verpflichtungen umsetzen können, die sie auf sich genommen haben.

Ez a közlemény a csúcsértekezlet fő eredményeinek értékelését tartalmazza, bemutatja az EU prioritásait, és javaslatokat tesz arra nézve, hogy az EU miként segíthet a csúcsértekezlet utáni időszak feladatainak kijelölésében és végrehajtásában. A Bizottság és az EU egésze a folyamat hajtóereje kíván maradni, és építeni kíván a második fázisban elért sikerekre.

Diese Mitteilung enthält eine Bewertung der Hauptergebnisse des Gipfels, gibt die Prioritäten der EU an und macht Vorschläge für den Weg, den der EU-Beitrag zur Weiterverfolgung des WSIS-Prozesses nehmen kann. Die Kommission und die EU als Ganzes möchten treibende Kräfte in diesem Prozess bleiben und sich dabei auf den Erfolg stützen, der während der zweiten Phase erreicht wurde.

2. A CSÚCSÉRTEKEZLET EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE

2. BEWERTUNG DER WSIS-ERGEBNISSE

A csúcsértekezleten valamennyi ENSZ-tagállam részéről egyetértés alakult ki az információs társadalom globális megközelítéséről, amelyet a 2003-as genfi dokumentumokat kiegészítő két végleges dokumentum (TC és TAIS) rögzít.

Der Gipfel hat einen Konsens über ein Gesamtkonzept für die Informationsgesellschaft umrissen, das allen Mitgliedstaaten der UNO gemein ist und auf den beiden Abschlussdokumenten fußt (Verpflichtung von Tunis und Tunis-Agenda), die die 2003 in Genf angenommenen Dokumente ergänzen.

Ezzel a csúcsértekezlet megerősítette a demokrácia, a politikai célkitűzések (fenntartható fejlődés, kulturális sokszínűség) és az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok (beleértve a véleménynyilvánítás szabadságát és a szólásszabadságot, valamint a tájékozódás és az információkhoz való hozzáférés szabadságát is) tiszteletben tartása kiemelt fontosságát. Ezek a kérdések elengedhetetlenek ahhoz, hogy az információs és kommunikációs technológiák (IKT) hozzájáruljanak a feltörekvő és a fejlődő országok gazdasági és társadalmi fejlődéséhez.

Somit hat der Gipfel die grundlegende Bedeutung von Demokratie, von politischen Zielen wie nachhaltiger Entwicklung und kultureller Vielfalt sowie der Achtung der Menschenrechte und Grundfreiheiten bestätigt, einschließlich des Rechts auf Meinungsfreiheit und freie Meinungsäußerung, sowie der Freiheit des Empfangens von Informationen und des Zugangs zu ihnen. Diese sind unentbehrlich, wenn Informations- und Kommunikationstechnologien (IKT) zu wirtschaftlichem und sozialem Fortschritt in Entwicklungs- und Schwellenländern beitragen sollen.

A Bizottság üdvözli ezt a világos és egyhangú nyilatkozatot, amely a tuniszi csúcsértekezletet körülvevő események fényében nyerte el igazán fontosságát. Az említett globális konszenzus alapján a Bizottság határozott erőfeszítéseket fog tenni az IKT-vel történő visszaélések – mint például a világhálón megvalósuló elnyomás, a magánszféra és a magánlevezés titkosságának megsértése – által az emberi jogokra gyakorolt fenyegetések, kockázatok és korlátozások megelőzése és az ellenük való küzdelem érdekében. Ebben a tekintetben a Bizottság szorosan nyomon követi az USA-ban arról folyó vitát, hogyan lehetne megtiltani, hogy egyes vállalatok (internethozzáférés- és internetszolgáltatók, az internetes technológiák szállítói) az elnyomó rezsimeket az információk interneten történő szabad áramlásának korlátozásában támogassák. A Bizottság arra bátorítja az érintett vállalatokat, hogy a nem kormányzati szervezetekkel együttműködve dolgozzanak ki magatartási kódexet erre az alapvető fontosságú kérdésre vonatkozóan.

Die Kommission begrüßt diese klare und unmissverständliche Erklärung, die ihre volle Bedeutung erst im Lichte der Vorfälle erhalten, die sich am Rande des Gipfels in Tunis abgespielt haben. Auf der Grundlage dieses globalen Konsens wird die Kommission entschlossene Bemühungen unternehmen, um aus dem Missbrauch von IKT (z. B. Repression in Datennetzen, Missachtung des Privatlebens und des Briefgeheimnisses) erwachsenden Bedrohungen der Menschenrechte sowie Gefährdungen und Einschränkungen ihrer Gültigkeit zu verhindern und ihnen entgegenzuwirken. In dieser Hinsicht verfolgt die Kommission die in den USA laufende Debatte über Wege und Mittel, Unternehmen (Internet-Zugans- und Internet-Diensteanbieter sowie Anbieter von Internet-Technologien) davon abzuhalten, repressiven Regierungen dabei zu helfen, den freien Informationsfluss über das Internet einzuschränken. Die Kommission ermutigt betroffene Unternehmen, an einem Verhaltenskodex zu dieser entscheidenden Frage zu arbeiten, in Kooperation mit Nicht-Regierungsorganisationen (NRO).

A digitális megosztottság leküzdéséről[5] és a sebezhető csoportok, mint például az idősek és a különleges szükségletekkel rendelkező személyek támogatásáról kiegyensúlyozott megállapodás született. Ez bátorítja olyan programok elfogadását, amelyek segítik a fejlődő országokat az IKT előnyeinek kiaknázásában, hogy elérjék az ENSZ millenniumi fejlesztési céljait. Mindezt össze kell kapcsolni az IKT-infrastruktúrákba történő beruházások és a verseny elősegítésére szolgáló jogi környezet kialakításával, valamint új alkalmazások és szolgáltatások kifejlesztésével. A Bizottság teljes mértékben támogatja nemzetközi szinten ezt a megközelítést.

Eine ausgewogene Einigung konnte erzielt werden über den Weg zur Überbrückung der digitalen Kluft [5] und zur Unterstützung verletzbarer Gruppen, wie etwa älterer Menschen oder Personen mit speziellen Bedürfnissen. Sie regt an, Unterstützungsprogramme für Entwicklungsländer anzunehmen, damit diese die Vorteile von IKT nutzen, um die von den VN festgelegten Millenniums-Entwicklungsziele ( Millennium Development Goals , MDGs) zu erreichen. Dies muss einhergehen mit der Schaffung von rechtlichen Rahmenbedingungen, die den Wettbewerb fördern und Anreize geben für die Investition in IKT-Infrastruktur und in die Entwicklung neuer Anwendungen und Dienste. Die Kommission unterstützt dieses Konzept auf internationaler Ebene voll.

Ezenkívül a Bizottság támogatja a digitális szolidaritási menetrendet is, amely a fejlődő országok által a finanszírozási forrásokhoz történő hozzáféréssel kapcsolatban kifejezett aggodalmakkal foglalkozik a partnerországok részvételével zajló programokon és projekteken – beleértve a magánszektorral és a civil társadalommal létrehozott partnerségeket is – keresztül. Az EU azáltal helyez nagyobb hangsúlyt az IKT-nek a millenniumi célok eléréséhez történő hozzájárulására, hogy a meglévő mechanizmusokban figyelembe veszi a digitális szolidaritási menetrendet, és segíti a fejlődő országok döntéshozóit ezen eszközök minél jobb kihasználásában. A Digitális Szolidaritási Alapra vonatkozóan: a Bizottság tudomásul veszi ezt a nem kormányközi jellegű kezdeményezést, amely innovatív módon vonja be a helyi hatóságokat és más érdekelt feleket a digitális megosztottság elleni küzdelembe.

Darüber hinaus unterstützt die Kommission eine „Agenda der digitalen Solidarität“. Diese nimmt die von Entwicklungsländern hinsichtlich des Zugangs zu Finanzierungsmöglichkeiten vorgebrachten Bedenken auf und reagiert mit einer Reihe von Programmen und Projekten, die Partnerländer einbeziehen, einschließlich Partnerschaften mit dem Privatsektor und der Zivilgesellschaft. Die EU wird dem Potential der IKT, zum Erreichen der MDGs beizutragen, größeres Gewicht geben, indem sie die Agenda der digitalen Solidarität innerhalb existierender Mechanismen thematisiert und Entscheidungsträgern in Entwicklungsländern hilft, den größten Nutzen aus diesen Instrumenten zu ziehen. Den Digitalen Solidaritätsfonds nimmt die Kommission zur Kenntnis als eine Initiative nicht intergouvernementaler Natur, die auf innovative Weise lokale Behörden und andere beteiligte Parteien in den Kampf gegen die digitale Kluft einbezieht.

Az internet igazgatására vonatkozóan sikerült kompromisszumot találni. A kompromisszumkeresés során az EU jelentette az egyik fő hajtóerőt. Az EU javaslatainak megfogalmazása hozzájárult a többi küldöttség eltérő álláspontjainak közelebb hozásához, különösen a két legfontosabb kérdésben:

Ein Kompromiss wurde auch zum Management und zur Kontrolle des Internet (governance) gefunden. Die EU war eine der wichtigsten treibenden Kräfte beim Erreichen eines Kompromisses. Der Wortlaut der EU-Vorschläge trug dazu bei, die divergierenden Positionen anderer Delegationen in Einklang zu bringen, insbesondere zu den zwei wichtigsten Fragen:

- Az EU az előkészületek folyamán mindvégig hangsúlyozta, hogy a kormányok konkrét feladatokkal és felelősséggel rendelkeznek polgáraik irányában, és szerepüknek elsősorban a legfontosabb közpolitikai kérdésekre kell összpontosítania, kizárva a napi szintű részvételt. A csúcsértekezlet magáévá tette ezt az álláspontot, és elismerte, hogy fokozott együttműködésre van szükség annak érdekében, hogy a kormányok egyenlő feltételekkel tehessenek eleget az internettel kapcsolatos nemzetközi közpolitikai kérdésekhez kapcsolódó feladataiknak.

- Während des gesamten Vorbereitungsprozesses betonte die EU, dass Regierungen einen spezifischen Auftrag und eine spezifische Verantwortung gegenüber ihren Bürgern haben, und dass ihre Rolle sich auf Grundsatzfragen öffentlicher Ordnung konzentrieren sollte, ohne jegliche Beteiligung am Alltagsbetrieb des Internet. Der Gipfel hat diesen Standpunkt einbezogen und den Bedarf nach einer verstärkten Zusammenarbeit anerkannt, die es den Regierungen ermöglichen soll, gleichberechtigt ihre Rolle und Verantwortung in internationalen Fragen der öffentlichen Ordnung, die das Internet betreffen, wahrzunehmen.

- Ezenkívül a TAIS alapokat fektetett le egy Internetigazgatási Fórum létrehozásához, amely nem más, mint az érdekeltek részvételével zajló többoldalú szakpolitikai párbeszéd – egy másik, az EU által a tuniszi csúcsértekezlet előkészületei során javasolt újfajta megközelítés jegyében.

- Außerdem legt die Tunis-Agenda den Grundstein zur Schaffung des Internet Governance Forum , eines neuen Forums für den politischen Dialog aller Beteiligten – ein anderes Konzept, das die EU im Vorfeld des Gipfels von Tunis vorgeschlagen hatte.

Ezért a csúcsértekezlet során elért eredmények az EU szempontjából sikernek tekinthetők, amennyiben tükrözik az EU által egyebek mellett a csúcsértekezlet második szakaszához kapcsolódó előző bizottsági közleményben[6], az információs társadalomról szóló európai parlamenti állásfoglalásban[7], valamint a 2005. június 27-i tanácsi következtetésekben[8] már kifejtett álláspontokat.

Für die EU stellt das WSIS-Ergebnis daher einen Erfolg dar . Es spiegelt die Positionen wider, die insbesondere in der letzten Mitteilung der Kommission über den EU-Beitrag zur zweiten WSIS-Phase[6], in der Entschließung des Europäischen Parlaments über die Informationsgesellschaft[7] und in den Schlussfolgerungen des Rates vom 27. Juni 2005[8] ausgedrückt wurden.

3. A CSÚCSÉRTEKEZLETET KÖVETő IDőSZAK FELADATAI

3. FOLGEMASSNAHMEN NACH DEM WSIS-PROZESS

A csúcsértekezlet eredményeinek valóra váltása érdekében a Bizottság azt javasolja, hogy az EU szakpolitikái vegyék figyelembe a csúcsértekezleten megfogalmazott javaslatokat, különösen az információs társadalom, a kutatás-fejlesztés (K+F), a gazdasági és politikai együttműködés, valamint a fejlesztési segélyek területén. Ennek során az EU a saját információs társadalmi szakpolitikájához tartozó stratégiai keret, az i2010 kezdeményezés kapcsán szerzett tapasztalataira is építhet.

Um die Ergebnisse der Gipfeltreffen von Genf und von Tunis umzusetzen, schlägt die Kommission vor, dass EU-Politiken die vom Gipfel formulierten Empfehlungen berücksichtigen, insbesondere in den Gebieten Informationsgesellschaft, Forschung und Entwicklung (FuE), wirtschaftliche und politische Zusammenarbeit sowie Entwicklungshilfe. Dabei könnte die EU auf die Erfahrungen mit ihrem eigenen strategischen Rahmen für die Politiken der Informationsgesellschaft zurückgreifen, die i2010-Initiative.

A 2005 júniusában elfogadott i2010 kezdeményezés[9] három fő cselekvési irányt határoz meg, amelyek lehetővé teszik az EU számára az IKT tömeges alkalmazásából és a technológiai konvergencia legújabb hullámaiból adódó előnyök kiaknázását, miközben a következő módokon biztosítaná a közérdekű politikai célkitűzések, mint például a kulturális sokszínűség elérését:

Die i2010-Initiative [9] (Juni 2005) legt drei Haupthandlungsschwerpunkte fest, um es der EU zu ermöglichen, aus der Massenverbreitung von IKT und den letzten Wellen technologischer Konvergenz Vorteil zu ziehen und dabei Belange öffentlichen Interesses wie kulturelle Vielfalt sicherzustellen:

- nyitott és versengő, egységes EU-piac létrehozásával az információs társadalommal és a médiával összefüggő szolgáltatások számára;

- Schaffung eines offenen und wettbewerbsfähigen EU-Binnenmarktes für Dienste der Informationsgesellschaft und Medien;

- az IKT-ra irányuló kutatásokra fordított finanszírozás jelentős növelésével az EU-ban;

- beträchtliche Erhöhung der EU-Investitionen in die IKT-Forschung;

- egy befogadó európai információs társadalom kialakulásának előmozdításával, különös figyelemmel a földrajzi és társadalmi szinten egyaránt jelen lévő digitális megosztottsággal összefüggő tevékenységekre.

- Förderung einer europäischen Informationsgesellschaft, die alle Menschen einbezieht, wobei der Schwerpunkt auf Aktivitäten im Zusammenhang mit der digitalen Kluft liegt, in geographischer wie in sozialer Hinsicht.

3.1. A digitális megosztottság leküzdése

3.1. Der Kampf gegen die digitale Kluft

A tuniszi csúcsértekezlet felismerte az IKT-ben rejlő előnyöket, és azt, hogy a technológiai fejlődés milyen módon tudja átalakítani az emberek tevékenységét. Az internet különösen fontos tényezővé válik abban, hogy a helyi közösségek vállalkozásokat vonzzanak a térségbe, egészségügyi szolgáltatásokat biztosítsanak, illetőleg fejlesszék az oktatást és a kormányzati szolgáltatásokhoz történő hozzáférést. Ebben a tekintetben a Bizottság szorosan figyelemmel fogja kísérni az internet semleges jellegét megkérdőjelező próbálkozásokat.

Der Gipfel von Tunis hat die Vorteile anerkannt, die IKT den Menschen bringen können, sowie die Art und Weise, in der sie menschliche Aktivitäten transformieren können. Besonders das Internet wird ein wichtiges Element, das lokalen Gemeinschaften hilft, Unternehmen anzuziehen, medizinische Versorgung sicherzustellen sowie die Ausbildung und den Zugang zu Regierungsdiensten zu verbessern. In dieser Hinsicht wird die Kommission Versuche, die Neutralität des Internet in Frage zu stellen, mit Aufmerksamkeit verfolgen.

3.1.1. Az EU belső tapasztalata

3.1.1. Die interne Erfahrung der EU

A Bizottság a közelmúltban fogadta el az EU belső, földrajzi értelemben vett megosztottságával foglalkozó, A széles sávú szakadék áthidalása[10] című közleményt. A dokumentum bemutatja, hogy míg a széles sávú hozzáférés általában serkenti a gazdasági növekedést, a távoli és vidéki területek profitálhatnak a legtöbbet a széles sávú hozzáférés elterjedéséből, mivel ennek révén csökkennek az alacsony népsűrűség és a fő gazdasági központoktól való földrajzi távolság hátrányai.

Die Kommission hat vor kurzem eine Mitteilung über die Überwindung der Breitbandkluft angenommen[10] , die sich auf die interne territoriale Kluft der EU konzentriert. Sie zeigt auf, dass Breitband das Wirtschaftswachstum stimuliert und dass abgelegene und ländliche Gegenden daher am meisten vom Breitbandausbau zu gewinnen haben, weil hierdurch die Nachteile niedriger Bevölkerungsdichte und geographischer Entfernung von den wirtschaftlichen Hauptzentren verringert werden.

Ezen túlmenően az i2010 egyik fő témája az elektronikus hozzáférhetőség[11]. A tervezett intézkedések az elektronikus hozzáférhetőség terén folyó K+F-tevékenységekre (webes hozzáférés, „mindenki számára történő tervezés” és segítő technológiák) építenek, és a közbeszerzésre, a tanúsításra, valamint az elektronikus hírközléshez kapcsolódó jogszabályokra vonatkozó kérdésekkel foglalkoznak.

Außerdem ist Förderung der Barrierefreiheit im Bereich der IKT (e-Accessibility) ein großes Thema unter i2010. [11] Beabsichtigte Aktionen fußen auf laufenden Aktivitäten unter e-Accessibility im FuE-Gebiet (Barrierenfreiheit des Internet, „Design für alle“ und Hilfsgerätetechniken) und thematisieren Fragen des öffentlichen Beschaffungswesens, der Zertifizierung und der Gesetzgebung im Bereich elektronische Kommunikation.

Az informatikai készségekkel kapcsolatos tevékenység előmozdítására, az érdekelt felek közötti nyílt párbeszéd elősegítése és a több érintett fél részvételével létrehozott partnerségek és kezdeményezések előmozdítása érdekében a Bizottság létrehozta az Informatikai Készségek Európai Fórumát [12].

In der Absicht, Aktionen zur Frage der Kenntnisse in elektronischer Datenverarbeitung (e-Skills) anzustiften, hat die Kommission das Europäische e-Skills - Forum eingerichtet, um einen offenen Dialog zwischen interessierten Parteien zu fördern sowie Partnerschaften und Initiativen aller Beteiligten zu unterstützen[12].

3.1.2. Az EU nemzetközi szintű tevékenysége

3.1.2. EU-Aktivitäten auf internationaler Ebene

Nemzetközi szinten az EU a belső tapasztalatait a gazdasági és fejlesztési együttműködést szolgáló külpolitikáján keresztül osztja meg a külvilággal.

Auf internationaler Ebene teilt die EU ihre interne Erfahrung im Rahmen ihrer externen Politik wirtschafts- und entwicklungspolitischer Zusammenarbeit.

A Latin-Amerikával (@LIS)[13], a szomszédos országokkal, köztük a földközi-tengeri régióval (EUMEDIS)[14], valamint a feltörekvő gazdaságokkal (Brazília, Dél-Afrika, India, Kína) az információs társadalomról jelenleg folytatott párbeszéd biztosítja azt a fórumot, ahol az EU adott esetben előmozdítja a csúcsértekezlet javaslatainak végrehajtását. A következő lehetőséget az EU és a latin-amerikai és karibi országok közötti, Lisszabonban tartandó találkozó biztosítja.[15]

Die gegenwärtigen Dialoge im Bereich Informationsgesellschaft mit Lateinamerika (@LIS)[13], mit den Nachbarschaftsstaaten einschließlich des Mittelmeerraums (EUMEDIS)[14] sowie den Schwellenländern (Brasilien, China, Indien, Südafrika) stellen Foren dar, in denen die EU sich gegebenenfalls für die WSIS-Empfehlungen einsetzen wird. Die nächste Gelegenheit bietet sich beim Treffen zwischen EU- sowie lateinamerikanischen und karibischen Ländern, das in Lissabon stattfinden wird.[15]

Az EU külkapcsolataiban az egyik fő újdonság az „ új Afrika-stratégiában” [16] az infrastruktúra terén javasolt partnerség. A Tizedik Európai Fejlesztési Alap (EDF), a fejlesztési bankok és a magánszektor finanszírozásával támogatott partnerség kiterjed a pánafrikai szintű elektronikus hírközlésre egyrészt a vidéki területeken, másrészt a fegyveres konfliktusok utáni helyzetekben, a határokon keresztüli hírközlésre, illetve minden olyan esetre, ahol a piac nem nyújt megfelelő szolgáltatást.

Eine große Innovation in den Außenbeziehungen der EU ist eine Infrastruktur-Partnerschaft, die von der „neuen Strategie für Afrika“ [16] vorgeschlagen wird. Mit Unterstützung von Mitteln des 10. Europäischen Entwicklungsfonds (EEF), Entwicklungsbanken und dem Privatsektor wird diese Infrastruktur-Partnerschaft elektronische Kommunikation auf pan-afrikanischem Niveau in ländlichen Gebieten, in Post-Konflikt-Situationen, für grenzüberschreitende Kommunikation und andere Fälle, in denen der Markt keine befriedigenden Ergebnisse liefert, abdecken.

A EU–Afrika partnerség Afrika saját felelősségének elvén alapul, és külösen az alábbaiakra terjed ki:

Diese EU-Afrika-Partnerschaft wird auf dem Eigentümer-Prinzip basieren und könnte insbesondere folgendes umfassen:

- Stratégia és szabályozás: segítségnyújtás a liberalizált távközlési piacokra történő áttérés igazgatásában a hálózatok összekapcsolásának és a szolgáltatások interoperabilitásának elősegítése, a távközlési költségek csökkentésének és az új technológiák bevezetésének előmozdítása érdekében. Ez magában foglalja az oktatást, a műszaki segítségnyújtást, valamint a helyes gyakorlat megosztását a regionális politika alakítóival és a szabályozókkal.

- Strategie und Regulierung: Unterstützungsmaßnahmen für den Übergang zu liberalisierten Telekommunikationsmärkten, um Netzzusammenschaltung und Dienste-Interoperabilität zu erleichtern; gleichzeitig soll die Reduzierung der Telekommunikationskosten und die Einführung neuer Technologien gefördert werden. Solche Maßnahmen würden Ausbildungsaktivitäten, technische Unterstützung und den Austausch guter Praktiken für regionale Entscheidungsträger und Regulierungsstellen umfassen.

- Technológiailag semleges széles sávú távközlési hálózatok , az Afrikai Unió Bizottsága (AUC) és az Afrika fejlesztésére szolgáló új partnerség (NEPAD) javaslatának megfelelően.

- Technologieneutrale Breitband-Telekommunikationsnetze, wie sie von der Kommission der Afrikanischen Union (AUC) der Neuen Partnerschaft für die Entwicklung Afrikas (NEPAD) vorgeschlagen wurden.

- Nem kereskedelmi célú pánafrikai elektronikus szolgáltatások kifejlesztése , mint például az AUC és tagállamai közigazgatási szerveinek, valamint a regionális gazdasági közösségek közötti elektronikus kormányzati szolgáltatások, elektronikus tanulás, teleorvoslás.

- Entwicklung nicht-kommerzieller pan-afrikanischer elektronischer Dienste wie elektronische Regierungsdienste zwischen der AUC, den Verwaltungen ihrer Mitgliedstaaten und den regionalen Wirtschaftsgemeinschaften, elektronische Bildungsdienste, elektronische Gesundheitsdienste.

- Kutatási és oktatási hálózatok: ezek célja az afrikai nemzeti kutatási és oktatási hálózatok közötti kapcsolat javítása és összekapcsolásuk az EU GÉANT2 hálózatával. Ez az afrikai kutatókat a globális kutatói közösségekbe integrálná, és korlátozná az „agyelszívást”.

- Forschungs- und Ausbildungsnetze: das Ziel wäre, die Zusammenschaltung afrikanischer nationaler Forschungs- und Ausbildungsnetze zu verbessern und sie mit dem GÉANT2-Projekt der EU zu verbinden. Dies würde afrikanische Forscher in globale Forschungsgemeinschaften integrieren und so die Abwanderung von Fachkräften (brain drain) begrenzen.

Az infrastruktúra terén létrehozandó partnerséget egy, a kilencedik EDF hatálya alatt az AKCS-országok számára létrehozott IKT-program készíti elő, 20 millió €-t biztosítva a szabályozási keretek megvalósítására, az IKT szempontjainak más ágazatokban történő érvényesítésére, valamint kapacitásépítésre.

Die Infrastrukturpartnerschaft wird unter dem 9. EEF durch ein IKT-Programm für die AKP-Staaten vorbereitet, das € 20 Millionen bereitstellt, um die Umsetzung von Rechtsrahmen, die Integration von IKT in anderen Sektoren und den Aufbau von Humankapazitäten zu unterstützen.

A kapacitásépítés ezenkívül kulcsfontosságú szerepet játszik a digitális megosztottság leküzdése érdekében folytatott küzdelemben. A tuniszi csúcsértekezlet során a Bizottság az ipari szereplőkkel együttműködve sikeres szimpóziumot szervezett az informatikai készségekről a több érintett féllel alkotott partnerségek és a szükséges készségek megszerzésének előmozdítása érdekében. Az emberek felvértezése informatikai készségekkel előfeltétele a helyi gazdasági fejlődésnek.

Außerdem spielen Humankapazitäten eine wichtige Rolle im Kampf gegen die digitale Kluft. Während des Gipfeltreffens in Tunis hat die Kommission zusammen mit Unternehmen ein erfolgreiches Symposium über e-Skills veranstaltet, um Partnerschaften zwischen allen Beteiligten und den Erwerb der notwendigen Kenntnisse zu fördern. Es ist eine Vorbedingung für die lokale wirtschaftliche Entwicklung, die Menschen durch Kenntnisse in elektronischer Datenverarbeitung zu befähigen.

A karibi és a csendes-óceáni régióra vonatkozóan hasonló intézkedések állnak megfontolás alatt, mivel a hírközlési infrastruktúrához történő kapcsolódás és az IKT használata igen előnyös lehet mindkét régió gazdasága számára.

Ähnliche Aktivitäten werden für die Karibik und die pazifische Region erwogen, da der Anschluss an Kommunikationsinfrastruktur und die Verwendung von IKT für die Wirtschaftstätigkeit beider Regionen sehr gewinnbringend sein können.

3.1.3. Nemzetközi együttműködés a kutatás-fejlesztés terén

3.1.3. Die internationale Zusammenarbeit in Forschung und Entwicklung

A K+F fontosságát a csúcsértekezlethez kapcsolódó összes dokumentum hangsúlyozza. Korábbi közleményeiben a Bizottság is kiemelte az IKT terén folytatott nemzetközi együttműködés szükségességét annak érdekében, hogy a fejlődő országok könnyebben hozzájussanak az új technológiákhoz. A hatodik kutatási-fejlesztési keretprogram legutóbbi felhívása a nemzetközi együttműködésre vonatkozik.[17]

Die Bedeutung der FuE wird in den WSIS-Dokumenten mehrfach hervorgehoben. In ihren vorherigen Mitteilungen hat die Kommission den Bedarf an der internationalen Zusammenarbeit auf dem Gebiet der IKT betont, um Entwicklungsländern leichteren Zugang zu neuen Technologien zu verschaffen. Die letzte Aufforderung zur Einreichung von Vorschlägen im Rahmen des Sechsten FuE-Rahmenprogramms hat die internationale Zusammenarbeit zum Thema.[17]

A következő európai K+F-keretprogramban (2007–2013) jóval nagyobb hangsúlyt kap a nemzetközi együttműködés: minden tevékenység megnyílik a harmadik országokból származó kutatók előtt, és egyes országokra, illetve országcsoportokra irányuló célzott koordinációs cselekvésekre is sor kerül. Ez számottevő új lehetőségeket fog kínálni. Az együttműködés lehetséges területei: korai előrejelző rendszerek, katasztrófa- és válsághelyzeti válaszmechanizmusok, az alacsony költségű technológiák révén az IKT hozzájárulása a szegénység elleni küzdelemhez, prioritást élvező alkalmazások és rendszerintegráció.

Unter dem kommenden Rahmenprogramm für Europäische FuE (2007-2013) wird internationale Zusammenarbeit beträchtlich gestärkt durch die Öffnung aller Aktivitäten für Forscher aus Drittländern, und durch spezielle Koordinierungsaktionen, die spezifische Länder oder Ländergruppen anvisieren. Dies sollte wesentliche neue Möglichkeiten bieten. Mögliche Felder der Zusammenarbeit könnten sein: Frühwarn-Systeme, Reaktionsmechanismen in Unglücks- und Krisenfällen, der IKT-Beitrag zur Armutsbekämpfung durch preiswerte Technologien, prioritäre Anwendungen und Systemintegration.

3.2. Az internettel kapcsolatos kérdések

3.2. Fragen im Zusammenhang mit dem Internet

3.2.1. Az internet igazgatása

3.2.1. Management und Kontrolle des Internet (governance)

Az intenet igazgatásával foglalkozó munkacsoport munkájára építve a TAIS meghatározza az intenet igazgatásának munkadefinícióját[18]. Ezenkívül a TAIS számos olyan kulcsfontosságú közpolitikai célkitűzést is kiemel, amelyekkel globális szinten kell foglalkozni, kezdve több, fejlesztéssel kapcsolatos kérdéssel, egészen annak a felismeréséig, hogy az internet stabilitásának, biztonságának és folyamatos működésének biztosítása érdekében az összes kormánynak egyenlően kell tudnia részt venni az internet igazgatásában. A menetrend egyebek mellett kifejezetten utal arra, hogy számos olyan, nagy figyelmet igénylő közpolitikai kérdés van, amelyekkel a jelenlegi mechanizmusok nem foglalkoznak kellőképpen, és felismeri a fokozott együttműködés jövőbeni szükségességét e hiányosság kiküszöbölése érdekében. A fokozott együttműködés arra fog törekedni, hogy a kormányzatok egyenlő feltételekkel tehessenek eleget a nemzetközi közpolitikai kérdésekhez kapcsolódó feladataiknak. A Bizottság kiemeli az (ICANN) eddig végzett alapvető és pozitív szerepét az internet napi igazgatásában. A Bizottság erőteljesen támogatta az ICANN létrehozását és működését.

In Anlehnung an die von der Arbeitsgruppe zur Internet Governance ausgeführte Arbeit gibt die TAIG eine Arbeitsdefinition von Internet Governance[18]. Außerdem hebt die TAIG eine Reihe von Schlüsselfragen der öffentlichen Ordnung hervor, die auf globaler Ebene thematisiert werden müssen, von einer Reihe von Fragen im Zusammenhang mit Entwicklung bis hin zur Anerkennung, dass alle Regierungen befähigt werden müssen, gleichberechtigt am Manangement und der Kontrolle des Internet teilzunehmen, um die Stabilität, die Sicherheit und die Kontinuität des Internet zu wahren. Unter anderem merkt die Agenda ausdrücklich an, dass es mehrere Fragen der öffentlichen Ordnung gibt, die Aufmerksamkeit erfordern und von gegenwärtigen Mechanismen nicht angemessen behandelt werden; zudem anerkennt die Agenda den Bedarf nach zukünftiger verstärkter Zusammenarbeit , um diesen Schwachpunkt anzugehen. Eine solche verstärkte Zusammenarbeit wird versuchen sicherzustellen, dass Regierungen gleichberechtigt ihre Rolle und Verantwortung in internationalen Fragen der öffentlichen Ordnung wahrnehmen können. Die Kommission unterstreicht die entscheidende positive Rolle, die die Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN) bis jetzt für den Alltagsbetrieb des Internet hatte. Die Kommission unterstützte die Gründung und die Arbeit von ICANN nachdrücklich.

A TAIS alapján az ENSZ főtitkára a több érintett fél részvételével folytatott párbeszéd előmozdítása és elősegítése érdekében összehívta az új Internetigazgatási Fórum (IGF) első ülését. Az ülést 2006. október 30. és november 2. között tartják Athénban. Az ülést a főtitkár által kijelölt, fele részben a kormányok, fele részben a civil társadalom és a magánszektor képviselőiből álló tanácsadó csoport készíti elő. A tanácsadó csoport első alkalommal május 22. és 23. között Genfben ülésezik. Fontos kihangsúlyozni, hogy az IGF nem lép egyetlen meglévő szervezet helyébe sem, és nem rendelkezik felügyeleti funkcióval.

Gemäß der TAIG hat der VN-Generalsekretär das erste Treffen eines neuen Internet Governance Forum (IGF) einberufen, um den Dialog aller Beteiligten zu fördern und zu erleichtern. Es wird vom 30. Oktober bis zum 2. November 2006 in Athen stattfinden. Das Treffen wird von einer Beratenden Gruppe vorbereitet, die der Generalsekretär noch benennen muss aus Vertretern, die zur Hälfte Regierungen und zur Hälfte die Zivilgesellschaft und den Privatsektor repräsentieren. Das erste Treffen der Beratenden Gruppe ist für den 22./23. Mai in Genf vorgesehen. Es muss betont werden, dass das IGF weder irgendwelche bestehenden Vereinbarungen ersetzen noch es irgendeine Aufsichtfunktion haben wird.

Az EU sikeresen meggyőzte partnereit, hogy a menetrendben kihangsúlyozzanak bizonyos közpolitikai prioritásokat, mint például a szólásszabadságot, a tájékozódás szabadságát, az adatvédelmet, a biztonságot és a kéretlen elektronikus levelek elleni küzdelmet. A menetrend egyértelműen előírja, hogy az internet stabilitása és biztonsága, az internetes bűnözés és a kéretlen elektronikus levelek elleni küzdelem során tiszteletben kell tartani a magánéletet és a szólásszabadságot. A Bizottság továbbra is aktívan nyomon követi e céltkitűzések megvalósulását, és támogatja és előmozdítja különösen a következő két folyamatot:

Die EU überzeugte mit Erfolg ihre Partner, in der Tunis-Agenda die wichtigsten Prioritäten der öffentlichen Ordnung wie die Meinungsfreiheit und Freiheit des Zugangs, Datenschutz, Sicherheit und den Kampf gegen Spam hervorzuheben. Die Agenda stellt klar, dass zur Gewährleistung der Stabilität und Sicherheit des Internet sowie zur Bekämpfung von Netzkriminalität und Spam unternommene Maßnahmen die Grundsätze der Vertraulichkeit und des Rechts auf freie Meinungsäußerung achten müssen. Die Kommission wird diese Ziele weiterhin aktiv verfolgen und insbesondere die beiden oben erwähnten neuen Prozesse unterstützen und fördern:

- Az IGF -fel kapcsolatban az EU üdvözölné, ha a munka konkrét területekre összpontosulna. Az első ülésre vonatkozóan a kéretlen elektronikus levelek és a kapcsolódó biztonsági kérdések, valamint a többnyelvűség alkalmas és fontos témakörök lennének. Az EU szemszögéből ezek a kérdések miden országra nézve fontosak, gazdasági fejlettségtől függetlenül. Ezeket a témaköröket számos más érdekelt is javasolta. Minthogy a tuniszi csúcsértekezlet hangsúlyozta a digitális megosztottság leküzdésének fontosságát, az EU üdvözölné továbbá, ha a fejlődő országok javaslatokat tennének a számukra különösen fontos témákra vonatkozóan. Ezenkívül kulcsfontosságú célkitűzés, hogy az európai érdekeltek nagy számban legyenek jelen az IGF első ülésén.

- Hinsichtlich des IGF würde die EU eine klar definierte Zuständigkeit begrüßen. Spam und relevante Aspekte der Sicherheit sowie Mehrsprachigkeit wären angemessene und substantielle Themen für das erste Treffen. Aus Sicht der EU sind diese Themen für alle Länder von Bedeutung, ungeachtet ihres wirtschaftlichen Entwicklungsgrads. Diese Themen wurden auch von vielen anderen Beteiligten vorgeschlagen. Mit Blick auf das Gewicht, das der Gipfel in Tunis auf die Bekämpfung der digitalen Kluft legt, würde die EU es begrüßen, wenn Entwicklungsländern die Initiative ergriffen, zusätzliche, für sie besonders bedeutende Themen vorzuschlagen. Darüber hinaus ist eine breite Beteiligung von europäischen Akteuren beim ersten Treffen des IGF ein wichtiges Ziel für die EU.

- A fokozott együttműködés egyike a TAIS legkritikusabb és legnehezebb kérdéseinek, mint ahogy ezt az is jelzi, mennyi időre volt szüksége a főtitkárnak megbízatása teljesítéséhez. A nemzetközi közösségben számos különböző vélemény él egymás mellett; néhányan közvetlenebb kormányzati szerepvállalást szorgalmaznak, mások beérik azzal, ha a kormányok nagyobb mozgásteret kapnak az internet alapvető igazgatási funkcióit ellátó szervezetekben. Az EU a COREPER 2005. november 9-i következtetéseiben már megfogalmazta, mely főbb területeken látja indokoltnak a fokozott együttműködést, különösen azzal kapcsolatban, hogy az együttműködésnek áramvonalasnak és hatékonynak kell lennie. A Bizottság továbbra is szorosan együttműködik az EU-tagállamokkal a folyamathoz kapcsolódó konkrét javaslatok meghatározásában. Az USA azonban az EU-hoz viszonyítva szűkebben értelmezni a tuniszi konszenzust.

- Verstärkte Zusammenarbeit ist eines der entscheidendsten und schwierigsten Themen der TAIG, wie es der Zeitraum beweist, den der UN-Generalsekretär für die Erfüllung seines Auftrags aus der Agenda benötigt. In der internationalen Gemeinschaft existiert ein breites Spektrum von Auffassungen, von denen, die eine direktere Einbeziehung der Regierungen befürworten, bis hin zu denen, die sich damit zufrieden geben, dass Regierungen mehr Raum in existierenden relevanten Organisationen bekommen, die sich auf die Kernfunktionen des Management und der Kontrolle des Internet beziehen. Die EU hat ihren Standpunkt zu den Hauptgebieten für verstärkte Zusammenarbeit bereits in den AStV-Schlussfolgerungen vom 9. November 2005 festgelegt; insbesondere sollte die Zusammenarbeit eine leichte und effiziente Struktur darstellen. Die Kommission wird auch künftig mit den EU-Mitgliedstaaten zusammenarbeiten, um weitere konkrete Vorschläge zu identifizieren, die in den Prozess eingebracht werden können. Die Vereinigten Staaten scheinen den Konsens von Tunis hingegen enger auszulegen als die EU.

3.2.2. Az internet és más IKT-hálózatok biztonsága és stabilitása

3.2.2. Sicherheit und Stabilität des Internet und anderer IKT-Netze

A TAIS hangsúlyosan foglalkozik az internet és más IKT-hálózatok biztonságával és stabilitásával. A kormányok között különböző területeken, például a kéretlen elektronikus levelek elleni küzdelem[19] terén már meglévő együttműködésre is pozitív hatással lehet, ha a folyamat globális szintű, fokozott együttműködés részeként zajlik. Az IKT használatánval kapcsolatos bizalom és biztonság javítása érdekében a TAIS az internetes biztonság globális kultúrájának kialakítását szorgalmazza. A dokumentum megállapítja, hogy az internetes biztonság kérdéseiben közmegegyezésre van szükség, és együtt kell működni a tájékoztatás, a biztonsággal kapcsolatos információk összegyűjtésének és terjesztésének, valamint a helyes gyakorlat minden érintett fél közötti cseréjének elősegítésére vonatkozóan.

Die Sicherheit und Stabilität des Internet und anderer IKT-Netze stellen einen wichtigen Schwerpunkt der Tunis-Agenda dar. Die bestehende Zusammenarbeit zwischen Regierungen in Gebieten wie Spam[19] könnte davon profitieren, wenn Spam im Rahmen der verstärkten Zusammenarbeit auf globaler Ebene behandelt würde. Um Vertrauen und Sicherheit bei der Nutzung von IKT aufzubauen, fordert die Tunis-Agenda eine globale Kultur der Computer- und Netzsicherheit. Sie identifiziert die Notwendigkeit, ein gemeinsames Verständnis der Internet-Sicherheit zu entwickeln und weitere Zusammenarbeit zu betreiben, um die Tragweite der Maßnahmen, das Sammeln und die Verbreitung sicherheitsbezogener Informationen sowie den Austausch guter Praxis unter allen Beteiligten zu erleichtern.

Ez a témakör az i2010 által meghatározott szakpolitikai prioritások részét képezi. Az EU 2004-ben létrehozta az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséget (ENISA) annak érdekében, hogy biztosítsa ezen a területen a belső piac megfelelő működését. A Bizottság úgy véli, hogy az ENISA az együttműködés és az információk, illetőleg az ajánlott gyakorlati megoldások mind Európán belüli, mind Európa és a világ többi része közötti cseréjének hasznos központja lesz.

Dieses Thema ist Teil der politischen Prioritäten, die von der i2010-Initiative vorgegeben werden. Im Jahre 2004 beschloss die EU die Einrichtung der Europäischen Agentur für Netz- und Informationssicherheit (ENISA), um zum reibungslosen Funktionieren des Binnenmarktes auf diesem Gebiet beizutragen. Die Kommission ist der Ansicht, dass ENISA sich zu einem nützlichen Zentrum für Zusammenarbeit und für den Austausch von Informationen und empfehlenswerten Praktiken entwickeln wird, sowohl innerhalb Europas als auch und zwischen Europa und anderen Staaten.

Ezzel a témával a Bizottság is foglalkozni fog a 2006-ban közzétenni tervezett, átfogó szakpolitikai dokumentumsorozatában, amely magában foglalja majd az elektronikus hírközlés biztonságának fokozásával foglalkozó stratégiát, valamint ezt követően a tervek szerint konkrét kezdeményezéseket a kéretlen elektronikus levelek, a kémprogramok (spyware) és a rosszindulatú szoftverek (malware) elleni küzdelem érdekében. Az internetes bűnözéssel egy külön bizottsági közlemény foglalkozik majd.

Darüber hinaus wird diese Frage von der Kommission in einer ganzen Reihe von für 2006 geplanten Strategiepapieren thematisiert werden, einschließlich einer Strategie für erhöhte Sicherheit in elektronischer Kommunikation, der voraussichtlich eine spezifische Initiative über Spam, Spyware und Malware folgen wird. Eine getrennte Mitteilung der Kommission wird Datennetzkriminalität (cyber-crime) behandeln.

3.3. A jövő mechanizmusai

3.3. Folgemaßnahmen

A csúcsértekezlet széles körű párbeszédet váltott ki az érdekeltek körében, és a fejlesztés kontextusában az ENSZ figyelmét az IKT-re irányította.

Der WSIS-Prozess hat einen breiten Dialog zwischen allen Beteiligten angestiftet und die Aufmerksamkeit des UN-Systems auf IKT gelenkt, insbesondere im Zusammenhang mit Entwicklungspolitik.

3.3.1. Az érdekeltek részvétele

3.3.1. Einbeziehung aller Beteiligten

A magánszektor részvétele elsődleges fontosságú a csúcsértekezlet céljainak megvalósításában, többek között a köz- és a magánszektor közötti partnerségeken keresztül. Ez összhangban áll az üzleti közösség, különösen az európai IKT-iparág dinamikus részvételével a csúcsértekezlet folyamatában, mind a politikai vitákhoz történő hozzájáruláson, mind a csúsztalálkozókat kísérő IKT-kiállításokon történő jelentős részvételen keresztül.

Die Beteiligung des Privatsektors ist von herausragender Bedeutung, um die Ziele des Gipfels zu erreichen, z. B. durch öffentlich-private Partnerschaften. Dies spiegelt die dynamische Beteiligung der Unternehmen, insbesondere der europäischen IKT-Industrie, am WSIS-Prozess wider, sowohl durch Beiträge zur politischen Debatte als auch durch starke Präsenz an den IKT-Ausstellungen, die die Gipfeltreffen begleiteten.

Most az üzleti közösség feladata az, hogy éljen a lehetőséggel, és járuljon hozzá a csúcsértekezlet céljainak megvalósításához. Az üzleti szféra részvétele segítené a fejlődő régiók helyi lakosságát az IKT gazdasági és társadalmi előnyeinek kiaknázásában, és egyúttal új piaci lehetőségeket is megnyitna. Ezért a csúcsértekezlet céljainak megvalósításával minden fél nyerne. Ennek támogatása érdekében a Bizottság folytatja a magánszektorral folytatott rendszeres párbeszédet.[20]

Es liegt jetzt an den Unternehmen, die Gelegenheit zu nutzen, zum Erreichen der WSIS-Ziele beizutragen. Ihre Beteiligung würde lokalen Bevölkerungen in Entwicklungsgebieten helfen, in den Genuss der wirtschaftlichen und sozialen Vorteile zu kommen, die IKT bieten können; gleichzeitig würde sie neue Geschäftsgelegenheiten eröffnen. Die Umsetzung der WSIS-Ziele bringt daher allen beteiligt Parteien Gewinn. Die Kommission wird ihren regelmäßigen Dialog mit dem Privatsektor fortführen, um diesen Prozess zu unterstützen[20].

Számos különböző civil társadalmi szervezet vett részt aktívan a csúcsértekezlet munkájában, ami új mércét állított fel az ENSZ több érintett fél egyideű részvételével zajló folyamataiban. A civil társadalom hozzájárulása alapvető fontosságú olyan témakörökhoz kapcsolódóan, mint például a polgárok legsebezhetőbb csoportjai, az IKT fejlesztési dimenziói vagy az emberi jogok szerepe az információs társadalomban. A Bizottság fenn kívánja tartani a párbeszédet, mivel a folyamat további lehetőségeket biztosít majd az információcserére. Ezenkívül az Európai Parlament is kiváló kapcsolatokat alakított ki a civil társadalommal, amelyeket érdemes lenne továbbvinni.

Eine große Zahl von Organisationen der Zivilgesellschaft hat am aktiv am WSIS teilgenommen, was neue Normen für die breite Einbeziehung interessierter Parteien in UNO-Prozessen gesetzt hat. Der Input der Zivilgesellschaft war entscheidend insbesondere für Themen wie schwache Bürgergruppen, die Entwicklungsdimension der IKT und die Rolle der Menschenrechte in der Informationsgesellschaft. Die Kommission möchte den Dialog aufrechterhalten, da der Folgeprozess weitere Gelegenheiten für Gedankenaustausch bieten wird. Darüber hinaus hat das Europäische Parlament ausgezeichnete Beziehungen mit der Zivilgesellschaft entwickelt, und es wäre der Mühe wert, diese fortzusetzen.

Végezetül a csúcsértekezlet számos kapcsolódó kezdeményezésnek adott életet. A helyi hatóságok elindították az információs társadalom és a helyi hatóságok szerepéről szóló világszintű csúcsértekezletet, amelynek üléseit Lyonban (2003) és Bilbaóban tartották (2005). Ezek a találkozók kiemelten foglalkoztak a helyi önkormányzatok aktív szerepével abban, hogy elérhetővé tegyék az IKT előnyeit polgáraik számára.

Schließlich hat er der WSIS-Prozess mehrere thematisch verbundene Initiativen ins Leben gerufen. Lokale Behörden haben den Weltgipfel über die Informationsgesellschaft und die Rolle von lokalen Behörden lanciert, der 2003 in Lyon und 2005 in Bilbao stattgefunden hat. Diese Treffen haben die aktive Rolle hervorgehoben, die Gemeindeverwaltungen spielen können, um ihre Bürger in den Genuss der Vorteile der IKT zu bringen.

3.3.2. Intézményi mechanizmus az ENSZ szervezetén belül

3.3.2. Institutioneller Folgemechanismus innerhalb des UNO-Systems

A TAIS ezenkívül részletes végrehajtási és követő intézkedéseket is tartalmaz, és meghatározza, hogy az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa (ECOSOC) felügyelje ezt a folyamatot. A dokumentum melléklete tartalmazza az ENSZ azon ügynökségeinek indikatív felsorolását, amelyek moderátorként/facilitátorként elláthatják a GPoA végrehajtásának felügyeletét. A Bizottság üdvözli az egyes ENSZ-ügynökségek kezdeményezéseit arra vonatkozóan, hogy hatáskörükön belül meghatározzák tevékenységüket. A nagyobb konferenciák lehetőséget nyújtanak a csúcsértekezleten tett vállalások végrehajtásával kapcsolatos eszmecserére és a végrehajtásra vonatkozó rendelkezések elfogadására, ahogy az a 2006. márciusi dohai távközlés-fejlesztési világkonferencián is történt.

Die Tunis-Agenda umreißt auch ausführliche Umsetzungs- und Folgemaßnahmen und gibt vor, dass der UNO-Wirtschafts- und Sozialrat (ECOSOC) diesen Prozess beaufsichtigen sollte. In einem Anhang enthält sie auch eine Liste mit Hinweischarakter, die anführt, welche UNO-Agenturen als Moderatoren/Förderer dienen könnten, um die Umsetzung des Genfer Aktionsplans zu überwachen. Die Kommission begrüßt die Initiative, die die jeweiligen UNO-Agenturen ergriffen haben, um ihre Aktivitäten innerhalb ihres Zuständigkeitsbereichs zu umreißen. Große Konferenzen können eine Gelegenheit für Reflexion und für die Annahme von Beschlüssen zur Unterstützung der WSIS-Umsetzung sein, wie etwa die Welt-Telekommunikationsentwicklungs-Konferenz (Doha, März 2006).

Az egyes cselekvési irányvonalak moderátorainak megbízatásával kapcsolatos kezdeti tárgyalások során az EU kifejetette, hogy nyílt folyamatot részesítene előnyben. A Bizottság úgy véli, hogy a TAIS mellékletét olyan rugalmas jegyzéknek kellene tekinteni, amely lehetővé teszi az összes érintett számára, hogy politikai és üzleti prioritásaiknak megfelelően maguk is felkerülhessenek rá. A Bizottság ezenkívül osztja a magánszféra és a fejlődő országok által a rendelkezésre álló pénzforrásokkal kapcsolatban kifejezett aggodalmakat, és ezért az áramvonalas intézményi szervezet fontosságát hangsúlyozza.

Im Rahmen der anfänglichen Diskussionen über das Mandat für Moderatoren der Aktionslinien hat die EU ihre Präferenz für einen offenen Prozess zum Ausdruck gebracht. Die Kommission ist der Auffassung, dass der Anhang zur Tunis-Agenda als flexible Liste verstanden werden sollte, die es allen Beteiligten erlaubt, sich gemäß ihren politischen und geschäftlichen Prioritäten einzubringen. Die Kommission teilt darüber hinaus die vom Privatsektor und Entwicklungsländern vorgebrachten Bedenken über die verfügbaren Finanzmittel und betont daher die Bedeutung einer leichten Struktur.

A csúcsértekezletet követő időszakban az információs társadalommal foglalkozó szakpolitikák az EU és az ENSZ közötti kapcsolat fontos részévé válnak. Ennek megfelelően fenn kell tartani az EU jelenlétét és aktív részvételét, valamint a közös álláspontok bemutatását különösen az ECOSOC, az ITU, az UNESCO és az UNDP szervezetében. Ugyanerre kell törekedni az internet igazgatása terén a nemzetközi szervezetekben kifejtett tagállami álláspontokkal kapcsolatban is.

Der Folgemechanismus des WSIS wird die Informationsgesellschaft zu einem wichtigen Kapitel in den Beziehungen der EU zum UN-System machen. Entsprechend sollte die EU weiterhin Anwesenheit und aktive Beteiligung zeigen sowie gemeinsame Standpunkte einbringen, insbesondere im ECOSOC, in der ITU, der UNESCO und im UNDP. Dies sollte auch im Bereich Management und Kontrolle des Internet angestrebt werden, in Hinsicht auf die von Mitgliedstaaten in internationalen Organisationen vertretenen Positionen.

4. KÖVETKEZTETÉSEK

4. SCHLUSSFOLGERUNG

Az EU által a végleges dokumentum tartalmára kifejtett hatás jórészt annak tudható be, hogy képes volt egységes hangon megszólalni. A csúcsértekezlet azt is megmutatta, hogy az i2010 kezdeményezésben meghatározott prioritások hasznos eszköznek bizonyulnak az EU-n kívüli hasonló szakpolitikai kérdések megoldásában.

Der Einfluss der EU auf den Inhalt der Abschlussdokumente beruhte größtenteils auf ihrer Fähigkeit, mit einer Stimme zu sprechen. Der WSIS-Prozess hat auch gezeigt, dass die Prioritäten, die in der i2010-Initiative identifiziert werden, ein nützliches Instrument für die Thematisierung ähnlicher politischer Fragen außerhalb der EU sind.

A genfi és tuniszi ajánlások végrehajtása során az EU-nak az elért eredmények minél jobb kiaknázására kell törekednie. Ezt a digitális megosztottság leküzdéséhez hozzájáruló EU-programokban, a harmadik országokkal folytatott K+F-együttműködés előmozdításával vagy az IKT területén új partnerségek létrehozásával lehet megvalósítani. A csúcsértekezlet másik tanulsága az volt, hogy az információs társadalommal foglalkozó szakpolitikák szempontjait érvényesíteni kell a gazdasági és fejlesztési együttműködés tágabb értelemben vett környezetében, mert az IKT már nem csupán gazdasági vagy társadalmi prioritást jelent, hanem egyre inkább az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának feltételeivé válik.

Bei der Umsetzung der Empfehlungen von Genf und von Tunis sollte die EU jetzt danach streben, auf diesen Errungenschaften aufzubauen. Dies kann in den EU-Programmen getan werden, die zum Kampf gegen die digitale Kluft beitragen, oder durch Förderung der FuE-Zusammenarbeit mit Drittländern, oder durch die Schaffung neuer Partnerschaften im IKT-Bereich. Eine weitere Lektion des WSIS ist, dass die Informationsgesellschaft in die breitere wirtschafts- und entwicklungspolitische Zusammenarbeit integriert werden sollte, weil IKT nicht mehr nur eine wirtschaftliche oder soziale Priorität sind, sondern auch zunehmend eine Vorbedingung für die Achtung der Menschenrechte und Grundfreiheiten sind.

Az EU-nak meg kell őriznie a más intézményekkel és szervezetekkel folytatott egyidejű párbeszéd lendületét. Ezek a párbeszédek tették lehetővé, hogy az EU következetes álláspontra helyezkedhessen olyan érzékeny kérdésekben, mint például az internet igazgatása vagy a fejlődő országokban az információs társadalom finanszírozása. Az EU az IGF-ben és a későbbi fokozott együttműködésben történő részvételével továbbra is aktív és pozitív szerepet kíván játszani az internet igazgatásával kapcsolatos vitákban.

Die EU sollte die Dynamik der vielfältigen Dialoge aufrechterhalten, die mit anderen Institutionen und Organisationen eingerichtet worden sind. Diese Dialoge haben es der EU ermöglicht, zu heiklen Fragen wie dem Management und der Kontrolle des Internet oder der Finanzierung der Informationsgesellschaft in Entwicklungsländern eine einheitliche Position zu vertreten. Die EU wird weiterhin eine aktive und positive Rolle in den Debatten über die Internet Governance spielen, durch ihre Teilnahme am IGF und an der bevorstehenden verstärkten Zusammenarbeit.

[1] Vö: a genfi csúcsértekezleten elfogadott dokumentumok: elvi nyilatkozat és cselekvési terv, www.itu.int/wsis/documents/index1.html.

[1] Vgl. die Abschlussdokumente des Genfer Gipfels: Grundsatzerklärung und Aktionsplan, www.itu.int/wsis/documents/index1.html.

[2] www.itu.int/wsis/documents/index2.html.

[2] www.itu.int/wsis/documents/index2.html.

[3] TC, 2. bekezdés

[3] Verpflichtung von Tunis, Abs. 2.

[4] www.itu.int/wsis/documents/index2.html.

[4] www.itu.int/wsis/documents/index2.html.

[5] A digitális megosztottság mértéke általánosságban csökkent, de számos tennivaló van még. A legfrissebb adatok szerint 2004-ben a fejlődő világban 13 vonalas és 19 mobiltelefon-előfizetés jut 100 lakosra (az 1994-ben mért 4 és 0 előfizetőhöz képest). Az afrikai intenet-penetráció mértéke 2,6%, de a világ széles sávú előfizetéseinek mindössze 0,1%-a jut erre a földrészre (Európa: 27,7%). Afrika mindössze 4%-kal veszi ki a részét a világ távközlési befektetéseiből. (Forrás: ITU World Telecommunication/ICT Development Report 2006 ).

[5] Global gesehen hat sich die digitale Kluft verringert, aber viel bleibt noch zu tun. Neueste Statistiken zeigen, dass 2004 in Entwicklungsländern auf 100 Einwohner 13 Festnetzanschlüsse und 19 Mobilfunknutzer kamen (im Vergleich zu 4 bzw. 0 im Jahre 1994). Die Internet-Durchdringung in Afrika lag bei 2,6%, aber der Kontinent beherbergte nur 0,1% der Breitbandnutzer weltweit (Europa: 27,7 %). Der Anteil Afrikas an globalen Investitionen im Telekommunikationssektor lag bei nur 4%. (Quelle: ITU World Telecommunitation/ICT Development Report 2006 ).

[6] Globális együttműködés felé az információs társadalomban: az Európai Unió hozzájárulása az Információs Társadalom Világ-csúcstalálkozó (WSIS) második szakaszához, COM(2005) 234, 2005. június 2.

[6] Auf dem Weg zu einer globalen Partnerschaft in der Informationsgesellschaft: Der Beitrag der EU zur zweiten Phase des Weltgipfels der Informationsgesellschaft (WSIS), KOM(2005) 234 vom 2.6.2005.

[7] P6_TA(2005)0260, A6-0172/2005 jelentés, 2005. június 23.

[7] P6_TA (2005) 0260, Bericht A6-0172/2005 vom 23.6.2005.

[8] Vö. 10285/05 dokumentum (Presse 156).

[8] Vgl. Dokument 10285/05 (Presse 156).

[9] europa.eu.int/information_society/eeurope/i2010/index_en.htm.

[9] europa.eu.int/information_society/eeurope/i2010/index_en.htm.

[10] COM(2006) 129, 2006. március 20.

[10] KOM(2006) 129 vom 20.3.2006.

[11] Vö: az ezzel kapcsolatban 2005. szeptember 13-én kiadott COM(2005) 425 közleményt.

[11] Vgl. die Mitteilung zu diesem Thema, KOM(2005) 425 vom 13.9.2005.

[12] europa.eu.int/comm/enterprise/ict/policy/ict-skills.htm.

[12] europa.eu.int/comm/enterprise/ict/policy/ict-skills.htm.

[13] europa.eu.int/comm/europeaid/projects/alis/index_en.htm.

[13] europa.eu.int/comm/europeaid/projects/alis/index_en.htm.

[14] www.eumedis.net.

[14] www.eumedis.net/.

[15] IV. EU–Latin-Amerika és karibi országok miniszteri fórum az információs társadalomról, Lisszabon, Portugália, 2006. április 28–29., vö: www.forumsi.gov.pt/index.php?lang=EN.

[15] Viertes ministerielles Forum EU

[16] COM(2005) 489, 2005. október 12.

[17] 30 millió €-t irányoztak elő a nemzetközi együttműködés támogatására. Vö: a hatodik felhívás közzétett szövege: HL C 325., 2005.12.22., 25. o.

[18] TAIS, 34. bekezdés.

[19] 2005. július 1. és december 31. között az ellenőrzött e-mail-forgalom 50%-át a kéretlen elektronikus levelek tették ki. Ez csökkenést jelent az első félévhez (61%) képest. Ez azonban nem szükségszerűen jelez valódi csökkenést, mivel a visszaesés valószínűleg annak tudható be, hogy a hálózati és biztonsági rendszergazdák IP-szűrést és forgalomszabályozást alkalmaznak a kéretlen elektronikus levelek elleni védekezésre.

[20] 2005. június 24-én, 2005. október 24-én és 2006. március 9-én nem-hivatalos konzultációkat tartottak Brüsszelben.