A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

BERICHT DER KOMMISSION AN DAS EUROPÄISCHE PARLAMENT, DEN RAT, DEN EUROPÄISCHEN WIRTSCHAFTS- UND SOZIALAUSSCHUSS UND DEN AUSSCHUSS DER REGIONEN

a kiskorúak és az emberi méltóság védelmére vonatkozó 1998. szeptember 24-i tanácsi ajánlás, valamint az európai audiovizuális és on-line információs szolgáltatási ipar versenyképességével összefüggésben a kiskorúak és az emberi méltóság védelméről és a válaszadás jogáról szóló, 2006. december 20-i európai parlamenti és tanácsi ajánlás alkalmazásáról – A GYERMEKEK VÉDELME A DIGITÁLIS VILÁGBAN –

über die Anwendung der Empfehlung des Rates vom 24. September 1998 zum Jugendschutz und zum Schutz der Menschenwürde und der Empfehlung des Europäischen Parlaments und des Rates vom 20. Dezember 2006 über den Schutz Minderjähriger und den Schutz der Menschenwürde und über das Recht auf Gegendarstellung im Zusammenhang mit der Wettbewerbsfähigkeit des europäischen Industriezweiges der audiovisuellen Dienste und Online-Informationsdienste – Schutz der Kinder in der digitalen Welt –

BEVEZETÉS

Einleitung

A kiskorúak védelmével kapcsolatos 1998. és a 2006. évi ajánlásnak[1] az volt a célja, hogy a tagállamokat és az iparágat ráébressze a kiskorúak védelmének az elektronikus médiában megjelenő új kihívásaira, és különösen azokra, amelyek az on-line szolgáltatások elterjedésével és növekvő jelentőségével kapcsolatosak. Mivel a szabályozás nem mindig képes e fejleményekkel lépést tartani, az ajánlások azt szorgalmazták, hogy a tagállamok ne pusztán jogi eszközökkel mozdítsák elő és alakítsák ki a szükséges keretfeltételeket, hanem például az érintett felek közötti együttműködés és az együtt-, illetve az önszabályozás révén is[2].

Mit den Empfehlungen von 1998 und 2006 zum Jugendschutz[1] sollten den Mitgliedstaaten und den Unternehmen der Branche die neuen Herausforderungen bewusst gemacht werden, die sich für den Schutz Minderjähriger in elektronischen Medien ergeben, insbesondere im Zusammenhang mit dem Aufkommen und der wachsenden Bedeutung von online erbrachten Diensten. Ausgehend davon, dass die Regulierung mit diesen Entwicklungen nicht immer Schritt halten kann, wurden sie aufgerufen, geeignete Rahmenbedingungen zu fördern und zu schaffen, und zwar durch andere als rein gesetzgeberische Mittel, beispielsweise die Zusammenarbeit mit den Akteuren und über die Mit- oder Selbstregulierung[2].

A fogyasztók és különösen a kiskorúak médiahasználata időközben gyökeresen megváltozott és egyre rohamosabban változik. A kiskorúak médiahasználata – az (on-line) videojátékokat is beleértve – egyre inkább mobil eszközökkel történik, és az interneten egyre több az igény szerint lekérhető médiaszolgáltatás. A legutóbbi ajánlás elfogadása óta új jelenség, hogy az egyéni felhasználók szempontjából és társadalmi szempontból egyaránt igen nagy jelentőségre tettek szert a közösségi hálózatépítő oldalak. További, ma még esetleg el sem képzelhető változásokra számíthatunk.

In der Zwischenzeit hat sich die Mediennutzung durch Verbraucher und insbesondere durch Minderjährige dramatisch verändert, und diese Entwicklung beschleunigt sich weiter. Kinder und Jugendliche nutzen elektronische Medien zunehmend mit Hilfe von mobilen Geräten, auch in Form von Online-Videospielen. Gleichzeitig gibt es im Internet immer mehr Mediendienste auf Abruf. Als ein neues Phänomen seit der letzten Empfehlung haben Websites zur sozialen Vernetzung eine enorme Bedeutung erlangt, sowohl für den einzelnen Benutzer als auch für die Gesellschaft. Weitere Veränderungen stehen uns noch bevor, an die wir derzeit möglicherweise noch gar nicht denken.

Ezek az új fejlemények sok új lehetőséget kínálnak a kiskorúaknak, de védelmüket illetően bizonyos kihívásokkal járnak együtt, mivel a szülők gyakran nehezen tudják teljesíteni kötelezettségeiket olyan új technológiás termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyeket általában gyermekeiknél kevésbé ismernek. Ezért felvetődik az a kérdés, hogy a jelenlegi szakpolitikák még mindig alkalmasak-e a kiskorúak magas szintű védelmének biztosítására Európában.

Diese neuen Entwicklungen bieten Minderjährigen viele Möglichkeiten, werfen aber auch einige Probleme in Bezug auf den Jugendschutz auf, denn Eltern haben oft Schwierigkeiten, ihrer Verantwortung in Bezug auf technisch neuartige Produkte und Dienste gerecht zu werden, über die sie in der Regel weniger wissen als ihre Kinder. Es stellt sich daher die Frage, ob die gegenwärtige Politik noch immer geeignet und angemessen ist, um überall in Europa ein hohes Niveau des Kinder- und Jugendschutzes zu gewährleisten.

Annak érdekében, hogy értékelhetőbb legyen, mi valósult már meg, és milyen további lépésekre lehet szükség, a Bizottság ebben a jelentésben – a 2006. évi ajánlás 6. pontjának eleget téve – elemzésnek veti alá az 1998. és a 2006. évi ajánlásokban foglalt intézkedések végrehajtását és hatékonyságát.

Zur besseren Einschätzung, was bereits getan wurde und welche weiteren Schritte möglicherweise notwendig sind, werden im vorliegenden Bericht – gemäß der Aufforderung in Nummer 6 der Empfehlung von 2006 – die Umsetzung und die Wirksamkeit der in den Empfehlungen von 1998 und 2006 aufgeführten Maßnahmen in den Mitgliedstaaten analysiert.

A jelentés alapjául azok az információk szolgáltak, amelyeket a tagállamok egy kérdőívre válaszul közöltek. A jelentés az európai digitális menetrend[3] több cselekvésének kiegészítése.

Der Bericht wurde auf der Grundlage der Informationen erstellt, die die Mitgliedstaaten anhand eines Fragebogens übermittelt haben. Er ergänzt mehrere Aktionen der Digitalen Agenda für Europa[3].

A csatolt személyzeti munkadokumentum részletesebben ismerteti a válaszokat és konkrét példákkal szolgál a megtett intézkedésekre .

Ausführlichere Informationen zu den Antworten und Einzelbeispiele für getroffene Maßnahmen enthält das beigefügte Arbeitspapier der Kommissionsdienststellen.

TÉNYMEGÁLLAPÍTÁSOK

ERKENNTNISSE

Az illegális és a káros tartalom visszaszorítása

Bekämpfung illegaler oder schädlicher Inhalte

A tartalom- és hozzáférésszolgáltatók egyre több erőfeszítést tesznek, hogy visszaszorítsák a diszkriminatív és az egyéb illegális vagy káros tartalmat, különösen az önkéntes kötelezettségvállalás , illetve a magatartási kódexek eszközével, melyhez huszonnégy tagállamban folyamodnak[4]. Az internetet illetően e kezdeményezések némelyike kilátásba helyezi, hogy a honlapok megfelelő címke feltüntetésével utaljanak arra, ha betartanak egy magatartási kódexet.

Inhaltsanbieter und Dienstleister bemühen sich insbesondere mit Hilfe von Selbstverpflichtungen und Verhaltenskodizes , die es nunmehr in 24 Mitgliedstaaten gibt[4], zunehmend um eine Zurückdrängung diskriminierender, illegaler oder schädlicher Inhalte. Im Hinblick auf Internetinhalte sehen einige dieser Initiativen vor, dass Websites, die einem Verhaltenskodex entsprechen, ein Qualitätssiegel führen dürfen.

Ezenkívül a tagállamok erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a kiskorúak szélesebb körben és könnyebben juthassanak s zínvonalas és korukhoz illő tartalomhoz , például külön gyermekeknek szóló honlapok és keresőprogramok használatával[5].

Darüber hinaus bemühen sich die Mitgliedstaaten um die Entwicklung und leichte Zugänglichkeit von hochwertigen und angemessenen Inhalten für Minderjährige , beispielsweise durch besondere Websites für Kinder und über spezielle Suchmaschinen[5].

Noha a tagállamok között egyre nagyobb az egyetértés abban, hogy az önszabályozási intézkedéseket (magatartási kódexeket) hasznos előmozdítani, továbbra is aggasztó, hogy ezen a területen még mindig igen eltérő szintű védelmet sikerül elérni. Az illegális és a káros tartalmak elleni meglévő intézkedéseket a jövőben állandóan figyelemmel kell kísérni, ezzel biztosítva eredményességüket. Így például folyamatban van olyan bejelentőpontok kialakítása, amelyeket a tartalomszolgáltatók az ilyenfajta tartalom bejelentése céljára tartanak fenn a gyermekek és a szülők számára, jól működő háttérinfrastruktúrára támaszkodva. Ám ezek a kezdeményezések híján vannak a hatékonyságuk növelésére alkalmas közös vonásoknak és méretgazdaságosságnak. |

In den Mitgliedstaaten besteht zwar Einvernehmen über die Nützlichkeit der Förderung von Selbstregulierungsmaßnahmen (Verhaltenskodizes), doch gibt es anhaltende Bedenken über ein noch immer sehr unterschiedliches Schutzniveau in diesem Bereich. Die bestehenden Maßnahmen gegen illegale und schädliche Inhalte sollten künftig ständig überwacht werden, um ihre Wirksamkeit sicherzustellen. So werden beispielsweise Meldestellen für solche Inhalte aufgebaut, die sich an Kinder und Eltern richten, vom Inhaltsanbieter betrieben werden und sich auf funktionierende Verwaltungsinfrastrukturen stützen können, allerdings mangelt es diesen Initiativen an gemeinsamen Merkmalen und an Größeneinsparungen, die einen effizienteren Betrieb erlauben würden. |

Forróvonalak

Hotlines

Az európai digitális menetrend arra kérte fel a tagállamokat, hogy 2013-ra a sértő vagy káros tartalom bejelentésére szolgáló forróvonalakat teljes körűen valósítsák meg.

In der Digitalen Agenda für Europa werden die Mitgliedstaaten aufgerufen, bis 2013 für die vollständige Einrichtung von Hotlines für die Meldung anstößiger oder schädlicher Online-Inhalte zu sorgen.

A tagállamokban és Norvégiában időközben széles körben elterjedtek és használatossá váltak a forróvonalak. Továbbra is elengedhetetlen az a támogatási mechanizmus, amelynek keretében a forróvonalakat az Európai Bizottság „Biztonságosabb internet” programja társfinanszírozza .

Solche Hotlines sind inzwischen überall in den Mitgliedstaaten und in Norwegen geschaffen worden und werden auch benutzt. Die Kofinanzierung der Hotlines durch das Programm „Sicheres Internet“ der Europäischen Kommission ist nach wie vor ein wesentlicher Unterstützungsmechanismus.

Egyes tagállamok az INHOPE -t[6] – az internetes forródrót-szolgáltatók nemzetközi szövetségét – is megemlítették: a szövetség 1999-ben, a Bizottság akkori „Biztonságosabb Internet” cselekvési terve keretében jött létre, és jelenlegi finanszírozásáról a „Biztonságosabb Internet” program gondoskodik. Az INHOPE Európán kívüli országokra[7] is kiterjed; célja az e területen zajló együttműködés fokozása. Az INHOPE-tag forróvonalaknak be kell tartaniuk az INHOPE eljárási szabályzatát. Huszonnégy tagállam forróvonala tagja az INHOPE-nak[8].

Einige Mitgliedstaaten griffen auch auf den INHOPE -Verband der Internet-Meldestellen[6] zurück, der 1999 im Zuge des damaligen EG-Aktionsplans für ein sichereres Internet gegründet wurde und nun im Rahmen des Programms Sicheres Internet finanziert wird. Es bezieht auch Länder außerhalb Europas[7] mit ein und dient der Ausweitung der Zusammenarbeit auf diesem Gebiet. Die INHOPE-Mitglieder müssen einen INHOPE-Verhaltenskodex einhalten. Hotlines in 24 Mitgliedstaaten sind Mitglieder des INHOPE-Verbands[8].

Egyes forróvonalak úgynevezett „ értesítési-eltávolítási eljárásnak ”[9] is részesei: ilyenkor az internetszolgáltató vállalja, hogy azonnal eltávolítja az illegális tartalmat, amint a forróvonalon arról lakossági bejelentés érkezett. Tizenkilenc tagállam[10] számolt be értesítési-eltávolítási eljárás kialakításáról és alkalmazásáról.

Eine Reihe von Hotlines nimmt an so genannten „ Notice-and-Take-Down “-Verfahren[9] (Verfahren zur Meldung und Entfernung rechtswidriger Inhalte) teil, bei denen sich die Internetdiensteanbieter dazu verpflichten, die von der Öffentlichkeit über die Hotline gemeldeten Inhalte sofort zu entfernen. 19 Mitgliedstaaten[10] haben angegeben, dass solche Verfahren eingerichtet wurden und Anwendung finden.

Az egyes forróvonalak, és különösen az értesítési-eltávolítási eljárások működésében azonban jelentős eltérések tapasztalhatók. Ez egyaránt vonatkozik a tartalmakat illegálissá nyilvánító döntések meghozatalára, azok felülvizsgálatára, a tartalom forrásának és az internetes tárhelyszolgáltatónak a felkutatására, és főként az illetékes hatóságok értesítésére[11]. Noha a kérdőív erre nem tért ki, Bulgária és Szlovénia a forróvonalak nyomon követéséről is említést tett[12].

Es bestehen aber beträchtliche Unterschiede in der Funktionsweise der Hotlines und insbesondere der Verfahren zur Meldung und Entfernung rechtswidriger Inhalte. Dies betrifft vor allem die Entscheidungen darüber, ob die Inhalte illegal sind, die Überprüfung solcher Entscheidungen, die Feststellung der Herkunft und des jeweiligen Webhosting-Anbieters sowie insbesondere auch die Benachrichtigung der zuständigen Behörden[11]. Obwohl dies nicht Bestandteil des Fragebogens war, gingen Bulgarien und Slowenien auch auf die Beaufsichtigung der Hotlines ein[12].

A forróvonalak széles körű létrehozása és hálózatba szervezése bíztató, de nem elégséges intézkedés. A forróvonalak hatékonyabbá tétele és a tagállamok közötti egyöntetűség fokozása (például a bűnüldöző szervekkel való kapcsolattartásra vonatkozó legjobb gyakorlatok bevezetése) érdekében át kell gondolni, hogy a forróvonalak miként tehetők közismertebbé és könnyebben hozzáférhetővé az internethasználók – köztük a gyermekek – körében, hogy működésük hogyan javítható, és hogy milyen szinergiák alakíthatók ki más kapcsolódó szolgáltatásokkal (például a segélyvonalakkal és a felvilágosító központokkal, illetve a 116 000-s/116 111-es hívószámokkal). Ezenkívül a forróvonalakat szorosabban nyomon kell követni. |

Die breite Einrichtung und Vernetzung von Hotlines ist ermutigend, aber nicht ausreichend. Um sowohl ihre Effizienz zu steigern als auch eine größere Kohärenz zwischen den Mitgliedstaaten zu erreichen (z. B. empfehlenswerte Praxis bei der Zusammenarbeit mit den Strafverfolgungsbehörden), sollten Überlegungen darüber angestellt werden, wie sie besser bekannt und für die Internetnutzer (auch für Kinder) leichter zugänglich gemacht, wie ihre Funktionsweise verbessert und wie Synergien mit anderen einschlägigen Diensten entwickelt werden können (z. B. Helplines und Sensibilisierungszentren, 116 000- und 116 111-Nummern). Darüber hinaus sollten Hotlines stärker beaufsichtigt werden. |

Internetszolgáltatók

Internetdiensteanbieter (ISP)

Az internetszolgáltatók általában növekvő szerepet játszanak a kiskorúak védelmében, még ha az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv értelmében felelősségük és kötelezettségeik korlátozottak [13] is. Ez igaz az illegális tartalmat érintő jogi kötelezettségeikre, de különösen a közös önkéntes kötelezettségvállalásokra és a magatartási kódexek követésére.

Im Allgemeinen beteiligen sich die ISP zunehmend an den Jugendschutzbemühungen und dies trotz ihrer eingeschränkten Haftung und Verantwortlichkeit gemäß der E-Commerce-Richtlinie[13]. Dies gilt sowohl für ihre Rechtspflichten in Bezug auf illegale Inhalte, insbesondere aber für gemeinsame freiwillige Selbstverpflichtungen und die Einhaltung von Verhaltenskodizes .

Az internetszolgáltatók társulásainak feladatai között azonban általában nem szerepel külön a kiskorúak védelme. Ezért e társulások tagjai számára rendszerint csupán szabadon választható a kiskorúak védelmére vonatkozó magatartási kódexek aláírása és betartása[14].

Die Verbände der Internetdiensteanbieter haben im Allgemeinen aber keinen besonderen Auftrag in Bezug auf den Schutz Minderjähriger. Deshalb erfolgt die Unterzeichnung und Einhaltung von Verhaltenskodizes zum Schutz Minderjähriger durch die Mitglieder solcher Verbände üblicherweise auch nur auf freiwilliger Grundlage[14].

Ráadásul mindössze nyolc tagállam[15] és Norvégia számolt be arról, hogy fogyasztók vagy közigazgatási szervek részvételével dolgoztak ki magatartási kódexeket a jelentéstételi időszakban; és csupán hat tagállamból[16] érkezett bejelentés a kódexek eredményességének felmérésére szolgáló értékelési rendszerek meglétéről.

Außerdem berichteten nur acht Mitgliedstaaten[15] und Norwegen über eine Beteiligung von Verbrauchern oder Behörden an der Aufstellung von Verhaltenskodizes im Berichtszeitraum, und nur sechs Mitgliedstaaten[16] gaben an, dass es Bewertungssysteme für die Beurteilung der Wirksamkeit der Verhaltenskodizes gibt.

Összesen csupán tizenegy tagállam[17] és Norvégia véli úgy, hogy az önszabályozás rendszere és az internetszolgáltatók magatartási kódexei jól igazodnak az új digitális környezet kívánalmaihoz.

Insgesamt sind nur 11 Mitgliedstaaten[17] und Norwegen der Ansicht, dass sich die Selbstregulierungssysteme und Verhaltenskodizes der ISP gut für das neue digitale Umfeld eignen.

A Bizottság az internetszolgáltatók még tevőlegesebb szerepvállalását szorgalmazza a kiskorúak védelmében. A magatartási kódexeket szélesebb körben kell alkalmazni, és alkalmazásukat szorosabban nyomon kell követni. A Bizottság azt szorgalmazza, hogy az internetszolgáltatói társulások vegyék fel feladataik közé a kiskorúak védelmét, és rójanak tagjaikra ennek megfelelő kötelezettségeket. Ezenkívül a fogyasztóknak és a közigazgatásnak a magatartási kódexek kidolgozásában való fokozottabb részvétele elősegítené, hogy az önszabályozás valóban megfelelő választ adjon a digitális világ gyors változásaira. |

Die ISP werden zur Übernahme einer noch aktiveren Rolle beim Schutz Minderjähriger ermuntert. Verhaltenskodizes sollten eine breitere Anwendung finden und die Einhaltung sollte auch genauer überwacht werden. Die Verbände der Internetdiensteanbieter werden dazu ermuntert, sich den Schutz Minderjähriger verstärkt zur Aufgabe zu machen und ihren Mitgliedern entsprechende Verpflichtungen aufzuerlegen. Eine stärkere Einbeziehung von Verbrauchern und Behörden in die Aufstellung von Verhaltenskodizes würde dazu beitragen, dass die Selbstregulierung wirklich mit der schnellen Entwicklung der digitalen Welt Schritt halten kann. |

Közösségi hálózatépítő oldalak

Websites zur sozialen Vernetzung

A közösségi hálózatépítő internetes oldalak óriási lehetőségeket kínálnak a kiskorúaknak. Noha jelentőségük csak a közelmúltban nőtt meg, máris megváltoztatták a kiskorúak közötti kapcsolattartást és társas érintkezést.

Websites zur sozialen Vernetzung bieten Kindern und Jugendlichen ungeheure Möglichkeiten. Obwohl sie erst kürzlich eine so große Bedeutung erlangt haben, haben sie bereits die Art und Weise verändert, wie Minderjährige interagieren und miteinander kommunizieren.

Ám a közösségi hálózatépítő oldalakban jelentős kockázat rejlik, amely az „illegális tartalom”, az „életkorhoz nem illő tartalom”, a „nem helyénvaló kapcsolat”, illetve a „nem helyénvaló magatartás” kategóriával foglalható össze[18]. Az e kockázatok elleni fellépés egyik ígéretes eszközének számítanak a közösségi hálózatépítő oldalak szolgáltatóinak, illetve felhasználóinak szánt iránymutatások.

Solche sozialen Netze bergen aber auch ein beträchtliches Risikopotenzial, das sich in den Kategorien „illegale Inhalte“, „nicht altersgerechte Inhalte“, „anstößige Kontakte“ und „unangemessenes Verhalten“ zusammenfassen lässt[18]. Ein vielversprechendes Mittel zur Minderung dieser Risiken sind Leitlinien für die Anbieter sozialer Netze und/oder deren Benutzer.

Mindössze tíz tagállam[19] tett említést ilyen iránymutatásokról, és ennél még kevesebben számoltak be arról, hogy az iránymutatások eredményességét értékelési rendszerrel mérik fel[20]; vagyis a „puha jog” alkalmazása jelenleg igencsak esetleges. Ezt a hiányosságot részben orvosolhatná a „ Biztonságosabb közösségi hálózatépítési elveket az EU-nak! ” megállapodás[21], melyhez eddig huszonegy közösségi hálózat csatlakozott.

Nur 10 Mitgliedstaaten[19] verwiesen auf solche Leitlinien und noch weniger gaben an, dass Bewertungssysteme bestehen, um deren Wirksamkeit zu beurteilen[20]. Bei den unverbindlichen Regelungen mangelt es somit an einer einheitlichen Umsetzung. Diese Lücke könnte teilweise durch die „EU-Grundsätze für eine sicherere Nutzung sozialer Netze“ ( Safer Social Networking Principles for the EU [21]) geschlossen werden, denen sich 21 soziale Netze angeschlossen haben.

A közösségi hálózatépítő oldalak tömeges elterjedése következtében a szolgáltatók felügyeleti rendszerei nem képesek hatékonyan és következetesen kezelni valamennyi kockázatot. A Bizottság az érdekelt felek aktív részvételét szorgalmazza, különösen a kockázatokról és azok mérséklésének lehetséges módjairól való további ismeretterjesztés, valamint az iránymutatások szélesebb körű használata és végrehajtásuk nyomon követése révén. Ezenkívül a közösségi hálózatokon elterjedőben vannak a jól működő háttér-infrastruktúrával ellátott bejelentőpontok, amelyek a gyermekeknek segítenek a megkörnyékezés (grooming), az internetes zaklatás és a hasonló jelenségek kezelésében. A megoldások kidolgozása azonban esetről esetre történik. A közösségi hálózatépítő oldalakon ráadásul nem általános gyakorlat a magánéletet védő beállítások alapértelmezett alkalmazása az újonnan belépő kiskorúakra. |

Angesichts der massiven Ausbreitung sozialer Netze reichen die Kontrollsysteme der Betreiber nicht mehr aus, um allen potenziellen Risiken auf effiziente und kohärente Weise entgegenzutreten. Ein aktives Engagement der Beteiligten wird insbesondere durch eine weitere Sensibilisierung für die Risiken und ihre Minderung sowie für eine breitere Verwendung von Leitlinien mit Überwachung ihrer Einhaltung gefördert. Zusätzlich bauen soziale Netze zunehmend Meldestellen mit einer gut funktionierenden Verwaltungsinfrastruktur auf, um Kindern beim Umgang mit Annäherungsversuchen (Grooming), Schikanierung (Cyber-Bullying) und ähnlichen Problemen zur Seite zu stehen, jedoch werden Lösungen bislang von Fall zu Fall entwickelt. Zudem ist die Verwendung standardmäßig sicherer Datenschutzeinstellungen für Kinder gleich ab der Anmeldung bei einem sozialen Netz noch nicht weit verbreitet. |

Más tagállamból, illetve az Európai Unión kívülről érkező kétes internettartalom

Problematische Internetinhalte aus anderen Mitgliedstaaten / aus Nicht-EU-Ländern

A tagállamok nagy részének megítélése szerint a káros tartalom igen csekély részben származik saját területükről , ennél jelentősen nagyobb arányban ered más uniós tagállamokból, ám a legtöbb ilyen tartalom az Európai Unión kívülről érkezik[22]. A fejlesztési lehetőségeket illetően egyes tagállamok úgy vélik, hogy a harmonizált védelem – általuk kívánatosnak tartott – európai szintű megerősítését könnyebb megvalósítani, mint ugyanezt nemzetközi viszonylatban[23]. Ám ennek ellenére általános az a nézet, hogy érdemes a harmadik országokat saját határaikon belüli intézkedésekre ösztönözni, mint ahogy azt is helyesli a tagállamok nagy többsége és Norvégia, hogy további megállapodások köttessenek harmadik országokkal [24].

Die meisten Mitgliedstaaten halten den Anteil der schädlichen Inhalte aus ihrem eigenen Staatsgebiet für sehr gering, den Anteil schädlicher Inhalte aus anderen EU-Mitgliedstaaten dagegen für erheblich höher und den Anteil schädlicher Inhalte aus Nicht-EU-Ländern für am höchsten[22]. In Bezug auf mögliche Verbesserungen sind einige Mitgliedstaaten der Meinung, dass es einfacher wäre, einen stärker harmonisierten Schutz auf europäischer Ebene zu gewährleisten, den sie einem Schutz auf internationaler Ebene vorziehen würden[23]. Trotzdem wird es im Allgemeinen als nützlich erachtet, Drittländer zum Ergreifen von Maßnahmen in deren Gebiet zu ermuntern. Die große Mehrheit der Mitgliedstaaten und Norwegen befürworten den Abschluss weiterer Abkommen mit Drittländern [24].

A kétes internettartalmak kapcsán fokozottabb együttműködés és harmonizált védelem volna kívánatos. Noha az ilyen tartalom főként az Európai Unión kívülről ered, egyes tagállamok szerint ez a megközelítés inkább európai szinten lehet célravezető, mintsem harmadik országok bevonásával. |

Wünschenswert erscheinen eine erweiterte Zusammenarbeit und ein harmonisierter Schutz vor problematischen Internetinhalten. Obwohl solche Inhalte ihren Ursprung meist außerhalb der EU haben, halten einige Mitgliedstatten ein solches Vorgehen auf europäischer Ebene für realistischer als die Einbeziehung von Drittländern. |

Médiaműveltség és tudatosságnövelés

Medienkompetenz und Sensibilisierung

Minden tagállam elkötelezetten támogatja a médiaműveltség előmozdítását, valamint az on-line média kockázataira és a sikeres megelőzést szolgáló meglévő védőeszközökre való fokozottabb figyelemfelkeltést.

Alle Mitgliedstaaten sind entschlossen, die Medienkompetenz zu fördern und das Bewusstsein für die mit Onlinemedien verbundenen Risiken und für vorhandene Werkzeuge als vorbeugende Schutzinstrumente zu schärfen.

Ezen belül a tagállamokban egyre több a köz-magán társulásként megvalósuló ilyen irányú kezdeményezés. A tagállamoktól érkező visszajelzések tanúsága szerint az Európai Bizottság „Biztonságosabb internet” programja és az „EU Kids Online” projekt értékes keretnek bizonyult e területeken[25].

Insbesondere gibt es in den Mitgliedstaaten eine steigende Zahl einschlägiger Initiativen in Form öffentlich-privater Partnerschaften . Den Berichten aus den Mitgliedstaaten zufolge haben sich das Programm „Sicheres Internet“ und das Projekt „EU Kids Online“ als wertvoller Rahmen auf diesen Gebieten bewährt[25].

A médiaműveltség-fejlesztő és tudatosságnövelő kezdeményezések egy része szervesen illeszkedik az iskolarendszerű oktatásba, emellett a szülők és a tanárok figyelmének felkeltésére is történnek erőfeszítések. A Bizottság egy 2009. évi felméréséből azonban az derült ki, hogy bár huszonhárom európai ország nemzeti tantervében szerepel ez a kérdéskör, ezeket az ismereteket valójában töredékesen és következetlenül oktatják[26].

Initiativen zur Verbesserung der Medienkompetenz und zur Sensibilisierung werden teilweise in die formale Bildung integriert, wobei versucht wird, auch die Eltern und Lehrer zu sensibilisieren. Allerdings hat eine 2009 von der Kommission durchgeführte Untersuchung ergeben, dass dieses Thema in 23 europäischen Ländern zwar in den nationalen Lehrplänen steht, die tatsächliche Vermittlung derartiger Bildungsinhalte aber bruchstückhaft und uneinheitlich ist[26].

Noha kedvező jelenség, hogy a médiaműveltség és a tudatosságnövelés beépül az iskolai oktatásba, egyelőre jelentős kihívást jelent, hogy az ismeretek valamennyi gyermekhez és szülőhöz eljussanak, és átadásuk egyik iskoláról, illetve tagállamról a másikra egyöntetűen történjék. |

Die zunehmende Integration von Medienkompetenzen und Aufklärung in den Schulunterricht ist zwar zu begrüßen, eine Herausforderung bleibt aber die Einbeziehung aller Kinder und Eltern sowie die Kohärenz zwischen den Schulen und den Mitgliedstaaten. |

A tartalomhoz való hozzáférés korlátozása

Beschränkungen beim Zugang zu den Inhalten

A kiskorúaknak a korukhoz nem illő tartalomtól való távol tartásához két dologra van szükség: egyrészt a tartalom korhatár-besorolással való ellátására és osztályozására, másrészt e besorolás és osztályozás érvényre juttatására. Ez utóbbi elsősorban a szülők feladata, ám ehhez a technikai megoldások – szűrés, életkor-ellenőrző rendszerek, szülői felügyeleti rendszerek stb. – értékes támogatást nyújtanak.

Um zu erreichen, dass Minderjährige nur Zugang zu altersgerechten Inhalten haben, sind zwei Dinge erforderlich: einerseits eine Alterseinstufung und Inhaltsklassifizierung und andererseits die Durchsetzung der Beachtung dieser Einstufungen und Klassifizierungen. Für Letzteres sind zwar in erster Linie die Eltern verantwortlich, technische Systeme (Filter, Altersüberprüfungssysteme, Kontrollsysteme für Eltern usw.) können hierbei aber von großer Hilfe sein.

Korhatár-besorolás és tartalom szerinti osztályozás

Alterseinstufung und Inhaltsklassifizierung

Az audiovizuális tartalom korhatár és tartalom szerinti osztályozására szolgáló meglévő rendszerek tizenkét tagállam[27] megítélése szerint elégségesek és eredményesek, míg tizenhárom tagállam[28] és Norvégia szerint fejlesztésre szorulnak .

Die bestehenden Alterseinstufungs- und Inhaltsklassifizierungssysteme für audiovisuelle Inhalte werden von 12 Mitgliedstaaten grundsätzlich als ausreichend und wirksam beurteilt[27], wogegen 13 Mitgliedstaaten[28] und Norwegen durchaus Verbesserungsbedarf sehen.

Tizenhat tagállam[29] és Norvégia arról számolt be válaszában, hogy médiatípusonként más-más korhatár-besorolást és tartalomosztályozást alkalmaz . Tíz tagállam[30] és Norvégia ezt problémának tartja. Saját közlése szerint nyolc tagállam[31] és Norvégia fontolgat intézkedéseket, illetve kezdeményezéseket e terület egységesebbé tételére .

16 Mitgliedstaaten[29] und Norwegen gaben an, dass sie unterschiedliche Alterseinstufungen und Klassifizierungen für unterschiedliche Arten von Medien haben. Zehn Mitgliedstaaten[30] und Norwegen halten dies für ein Problem. Acht Mitgliedstaaten[31] und Norwegen betonen, dass Maßnahmen oder Initiativen erwogen werden, um auf diesem Gebiet eine größere Einheitlichkeit herbeizuführen .

Összesen tizenöt tagállam[32] és Norvégia véli úgy, hogy hasznos és lehetséges volna valamennyi médiára, illetve egész Európára kiterjedő médiatartalom-osztályozási rendszereket megvalósítani. Kilenc tagállam[33] nincs ezen a véleményen, tekintettel a kulturális különbségekre.

Insgesamt erachten 15 Mitgliedstaaten[32] und Norwegen medienübergreifende und/oder europaweite Klassifizierungssysteme für Medieninhalte als hilfreich und praktikabel . Dem widersprechen neun Mitgliedstaaten[33] mit dem Verweis auf kulturelle Unterschiede.

Ezen a területen kirívóan nagy a megosztottság: a szükséges és hasznos intézkedésekről alkotott elképzelések tagállamonként igencsak különböznek. |

In diesem Bereich herrscht eine extreme Fragmentierung vor, da die Vorstellungen davon, was notwendig und nützlich ist, zwischen und in den Mitgliedstaaten weit auseinander gehen. |

Technikai rendszerek (szűrés, életkor-ellenőrző rendszerek, szülői felügyeleti rendszerek stb.)

Technische Systeme (Filter, Altersüberprüfungssysteme, Kontrollsysteme für Eltern usw.)

Általánosnak látszik az egyetértés abban, hogy a kiskorúak pusztán technikai eszközökkel nem óvhatók meg a káros tartalomtól: ez csak egyik alkotóeleme lehet egy teljes intézkedéscsomagnak.

Alles in allem scheint Einvernehmen darüber zu bestehen, dass technische Maßnahmen allein nicht ausreichen, um Minderjährige vor schädlichen Inhalten zu schützen, und dass diese nur ein Element in einem ganzen Maßnahmenbündel sein können.

A tagállamok álláspontja megoszlik abban, hogy mennyire hasznos , helyénvaló (figyelembe véve az információhoz való jogot és a cenzúrával való visszaélés lehetőségét), technikailag kivitelezhető és megbízható az olyan technikai intézkedés, amely a potenciálisan káros tartalmat a besorolások és osztályozások betartatása révén igyekszik kiküszöbölni[34]. Azt pedig minden tagállam kiemelte, hogy a tartalmak fekete listára kerülését és onnan való esetleges lekerülését illetően átláthatóságra van szükség.

In Bezug auf die Nützlichkeit , Angemessenheit (im Hinblick auf das Informationsrecht und eine mögliche missbräuchliche Zensur), technische Durchführbarkeit und Zuverlässigkeit technischer Maßnahmen[34], die potenziell schädliche Inhalte durch Durchsetzung der jeweiligen Einstufungen und Klassifizierungen verhindern sollen, sind die Mitgliedstaaten unterschiedlicher Meinung. Darüber hinaus herrscht Einvernehmen über die Notwendigkeit einer größeren Transparenz bezüglich der Aufnahme bestimmter Inhalte in eine schwarze Liste und die Möglichkeiten, sie daraus wieder zu streichen.

Húsz tagállam[35] számolt be internetes szűrési és besorolási rendszer kifejlesztésére irányuló erőfeszítésekről az ágazat vagy a közigazgatás részéről. Huszonnégy tagállam[36] és Norvégia jelezte, hogy szülői felügyeleti eszközök vannak használatban . Ezek az eszközök tizenöt tagállamban ingyenesek, négy tagállamban pedig díjfizetés ellenében vehetők igénybe[37].

20 Mitgliedstaaten[35] berichteten von Bemühungen der Branche oder der Behörden zur Entwicklung eines Filter- oder Einstufungssystems für das Internet. 24 Mitgliedstaaten[36] und Norwegen berichteten über die Verwendung von Werkzeugen für die elterliche Kontrolle . Diese stehen in 15 Mitgliedstaaten kostenlos zur Verfügung, in vier Mitgliedstaaten sind sie kostenpflichtig[37].

Ezenkívül egyre több erőfeszítés történik az előfizetőknek a tartalomszűrési és -besorolási rendszerekről és az életkor-ellenőrző szoftverekről való felvilágosítására: ez tizenhat tagállamban[38] – jogszabály értelmében vagy az internet-, illetve a mobilszolgáltatók magatartási kódexe alapján – kötelező is.

Überdies werden zunehmend Anstrengungen unternommen, um die Kunden über vorhandene Filter- und Einstufungssysteme und über Software zur Altersüberprüfung zu informieren, was in 16 Mitgliedstaaten Pflicht ist, und zwar aufgrund von Rechtsvorschriften oder von Verhaltenskodizes für ISP und Mobilfunkbetreiber[38].

Noha a legtöbb tagállam tökéletesíthetőnek tartja korhatár-besorolási és tartalomosztályozási rendszerét, abban egyértelműen nincs egyetértés, hogy hasznos és lehetséges-e valamennyi médiára, illetve egész Európára kiterjedő médiatartalom-osztályozási rendszereket megvalósítani. Mivel azonban az on-line tartalom egyre kevésbé ismer országhatárokat, folytatni kell annak feltárását, hogy miként növelhető a rendszerek közötti összhang. Terjedőben vannak a szülői felügyeleti eszközökkel ellátott internet-alapú alkalmazások, de ehhez kapcsolódóan a megfelelő tartalom kijelölése eseti megoldásokon nyugszik, melyek tagállamonként, sőt egy-egy tagállamon belül is igen eltérőek lehetnek. Mindezek ismeretében érdemes olyan innovatív korhatár-besorolási és tartalomosztályozási rendszereken gondolkodni, amelyek az IKT-ágazatban szélesebb körben (gyártók, tárhely- és tartalomszolgáltatók stb.) alkalmazhatók lennének, eközben a „megfelelőség” helyi értelmezéséhez is elegendő mozgásteret hagynának, és figyelembe vennék az internet különböző szereplőinek felelősségéről kialakult szemléletmódokat. |

Die meisten Mitgliedstaaten sehen zwar Verbesserungsbedarf bei ihren Alterseinstufungs- und Klassifizierungssystemen, es besteht aber keinerlei Einvernehmen darüber, ob medienübergreifende und/oder europaweite Klassifizierungssysteme für Medieninhalte hilfreich und praktikabel sind. Dennoch sollten angesichts der zunehmend grenzenlosen Verbreitung von Onlineinhalten weiterhin über Mittel und Wege nachgedacht werden, wie solche Systeme besser abgestimmt werden können. Internet-Geräte mit Vorrichtungen zur elterlichen Kontrolle breiten sich zwar zunehmend aus, aber die Verbindung mit geeigneten Inhalten erfolgt nur von Fall zu Fall, wobei es große Unterschiede zwischen den Mitgliedstaaten gibt. Vor diesem Hintergrund erscheint es zweckmäßig, Überlegungen über innovative Einstufungs- und Inhaltsklassifizierungssysteme anzustellen, die sich für einen breiteren Einsatz im gesamten IKT-Sektor eignen (Hersteller, Hosting- und Inhaltsanbieter usw.), die gleichzeitig aber die notwendige Flexibilität für eine örtliche Auslegung der „Angemessenheit“ zulassen und den anerkannten Normen für die Haftung der verschiedenen Akteure im Internet Rechnung tragen. |

Audiovizuális médiaszolgáltatások

Audiovisuelle Mediendienste

A kiskorúaknak a káros tartalomtól való megóvását szolgáló együtt-, illetve önszabályozási rendszerek tekintetében az igény szerint lekérhető médiaszolgáltatások hátrányban vannak a televízióműsorokhoz képest, míg ugyanis az előbbiekre nyolc tagállamban alkalmaznak ilyen rendszert, és közülük hétben létezik magatartási kódex, addig az utóbbiak esetében tizennégy tagállamban működik ilyen rendszer, magatartási kódex pedig tizenegyben van[39].

Was die Mitregulierungs-/Selbstregulierungssysteme zum Schutz Minderjähriger vor schädlichen Inhalten anbelangt, sind die audiovisuellen Mediendienste auf Abruf (solche Systeme gibt es in 8 Mitgliedstaaten, davon 7 mit Verhaltenskodex) im Rückstand gegenüber den Fernsehprogrammen , bei denen es solche Systeme in 14 Mitgliedstaaten gibt, davon 11 mit Verhaltenskodex[39].

A szülőket a káros tartalomra és a hozzáférés korlátozásának szükségességére leginkább azzal a technikával szokták figyelmeztetni, hogy a potenciálisan káros tartalom közvetítése előtt piktogram jelenik meg a képernyőn , illetőleg hangjelzés szólal meg . Ez egyaránt igaz a televízióműsorokra és az igény szerint lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra.

Üblicherweise werden Eltern unmittelbar vor der Bereitstellung möglicherweise schädlicher Inhalte durch im Bild eingeblendete Symbole und/oder akustische Warnhinweise auf solche Inhalte und die Notwendigkeit einer Zugangsbeschränkung hingewiesen. Dies trifft sowohl auf das Fernsehen als auch auf audiovisuelle Mediendienste auf Abruf zu.

A legtöbb tagállam hasznosnak tartja ezeket a jelzéseket, néhányban pedig jogszabály teszi kötelezővé használatukat, vagy azt magatartási kódex írja elő. Kevésbé használatosak a tartalomszűrésre szolgáló műszaki eljárások vagy szoftverek , például a zárolási rendszerek és a PIN kód . Az igény szerint lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra csak kevés tagállamban[40] alkalmazzák a korhatár szerinti besorolást és a közvetítési időpont korlátozását .

Die meisten Mitgliedstaaten halten solche Signale für nützlich, einige schreiben sie sogar verbindlich vor oder verlangen entsprechende Regelungen in den Verhaltenskodizes. Technische Filtervorrichtungen oder Filtersoftware , auch mit voreingestellten Sperren und PIN-Code-Abfragen werden dagegen weniger verwendet. Altersklassifizierungen und Sendezeitbeschränkungen für audiovisuelle Mediendienste auf Abruf gibt es nur in wenigen Mitgliedstaaten[40].

A címkézési és a figyelmeztető rendszerek megbízhatóságát illetően egyes tagállamok hangsúlyozták a szülői felelősségvállalás fontosságát, és azt, hogy ezek a rendszerek csak akkor fejthetik ki hatásukat, ha a szülők érvényt szereznek nekik, vagyis figyelemmel kísérik, hogy gyermekeik milyen műsorokat tekintenek meg.

Bezüglich der Zuverlässigkeit der Kennzeichnungs- und Warnsysteme betonten einige Mitgliedstaaten die große Bedeutung der elterlichen Verantwortung und die Tatsache, dass solche Systeme nur dann funktionieren können, wenn die Eltern für ihre wirksame Durchsetzung sorgen, indem sie kontrollieren, was ihre Kinder anschauen.

Az ezen a területen tett lépések sokfélesége egyrészt tükrözi az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv különbségtételeit, másrészt azonban arra is vall, hogy erre a kihívásra nehéz konszenzusos politikai választ adni. A gyermekeknek az internetes tartalomhoz való célzott hozzáférése igen sokféle, széles körben elérhető technikai eszközzel megoldható, például a korhatár-besoroláson és tartalomosztályozáson alapuló szülői felügyeleti eszközökkel; a lineáris, illetve televíziós műsorsugárzásra kifejlesztett (például a közvetítés időpontjával kapcsolatos) megoldások gyakran nem válnak be az internet és az egyéb, igény szerint lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások esetében. |

Die Vielfalt der auf diesem Gebiet ergriffenen Maßnahmen ist Ausdruck der in der AVMD-Richtlinie getroffenen Unterscheidungen, aber auch der Schwierigkeit, politisch einvernehmliche Lösungen für dieses Problem zu finden. Die gemeinhin verfügbaren technischen Mittel, die eine selektive Beschränkung des Zugangs der Kinder zu Inhalten im Internet ermöglichen, wie z. B. Werkzeuge zur elterlichen Kontrolle in Verbindung mit Alterseinstufungen oder Inhaltskennzeichnungen, sind äußerst vielfältig. Die für die lineare Bereitstellung bzw. Fernsehausstrahlung entwickelten Lösungen (z. B. Sendezeiten) erscheinen häufig ungeeignet für das Internet und andere auf Abruf bereitgestellte audiovisuelle Mediendienste. |

Videojátékok

Videospiele

Összesen tizenhét tagállam és Norvégia véli úgy, hogy korhatár-besorolási rendszere megfelelően működik[41]. A tagállamok – Németország kivételével – a PEGI (Egységes Európai Játékinformációs Rendszer)[42] és a PEGI Online [43] rendszerre támaszkodnak.

Insgesamt 17 Mitgliedstaaten und Norwegen schätzen die Funktionsweise ihrer Alterseinstufungssysteme als zufriedenstellend ein[41]. Mit Ausnahme Deutschlands verwenden die Mitgliedstaaten die Systeme PEGI [42] ( Pan-European Games Information System ) und PEGI Online [43].

Az on-line játékokat illetően a PEGI Online elvben jó megoldásnak számít, de egyes tagállamok aggályosnak tartják, hogy az iparág még mindig túl kismértékben vesz részt a rendszerben.

In Bezug auf Onlinespiele wird PEGI Online grundsätzlich als gute Lösung betrachtet, eine Reihe von Mitgliedstaaten hat aber Bedenken wegen der noch immer begrenzten Beteiligung der Branche an diesem System.

Mindössze öt tagállamban[44] és Norvégiában létezik olyan értékelési rendszer , amely annak felmérésére szolgál, hogy a videojátékoknak milyen kedvező vagy kedvezőtlen hatása lehet a kiskorúak fejlődésére és egészségére.

Bewertungssysteme für die Beurteilung möglicher positiver oder negativer Auswirkungen von Videospielen auf die Entwicklung oder Gesundheit Minderjähriger gibt es nur in fünf Mitgliedstaaten[44] und in Norwegen.

Annak kapcsán, hogy a kiskorúak milyen további intézkedésekkel óvhatók meg a káros videojátékoktól, leginkább a médiaműveltség és a tudatosságnövelés – azon belül különösen a videojátékok kockázataira való fokozottabb figyelemfelhívás és a meglévő védőeszközök népszerűsítése – került említésre. Ám ezek az intézkedések mindössze nyolc tagállamban és Norvégiában részei az iskolai oktatásnak .

Als mögliche weitergehende Maßnahmen zum Schutz Minderjähriger vor schädlichen Videospielen wurden die Erhöhung der Medienkompetenz und Sensibilisierungsmaßnahmen am häufigsten genannt, wobei es insbesondere darum geht, auf die von Videospielen ausgehenden Risiken hinzuweisen und vorhandene Schutzwerkzeuge zu fördern. Aber nur acht Mitgliedstaaten und Norwegen haben solche Maßnahmen in ihren Schulunterricht integriert.

A tagállamok válaszai ezenkívül megerősítik, hogy a videojátékok bolti értékesítése területén további intézkedéseket kell tenni a videojátékok „korhatáron aluli” árusítása ellen. Mindössze hat tagállamban és Norvégiában[45] került sor ilyen irányú tudatosságnövelő intézkedésekre, és a kiskereskedők csak négy tagállamban[46] követnek erre vonatkozó magatartási kódexet.

Ferner bestätigen die Antworten der Mitgliedstaaten die Notwendigkeit weiterer Maßnahmen in Bezug auf den Verkauf von Videospielen im Einzelhandel , um zu verhindern, dass Videospiele an zu junge Kunden verkauft werden. Nur in sechs Mitgliedstaaten und in Norwegen[45] wurden einschlägige Sensibilisierungsmaßnahmen durchgeführt, und nur in vier Mitgliedstaaten[46] haben die Einzelhändler einen entsprechenden Verhaltskodex aufgestellt.

Bár a legtöbb tagállamban jól működnek a korhatár-besorolási rendszerek (különösen a PEGI), a jelentések alapján kihívást jelent, hogy az on-line játékokra csak korlátozottan alkalmazzák őket, és hogy a kiskereskedelmi piacon „korhatáron alul” árusítanak játékokat. Hasznos megelőző hatást lehetne elérni azzal, ha több tudatosság-növelő intézkedésre (például iskolai médiaműveltség-fejlesztésre) kerülne sor. |

Alterseinstufungssysteme (vor allem PEGI) funktionieren zwar in den meisten Mitgliedstaaten gut, problematisch bleibt aber deren begrenzte Anwendung auf Onlinespiele und die Missachtung der Alterseinstufung beim Einzelhandelsverkauf. Überdies hätten weitere Sensibilisierungsmaßnahmen (z. B. zur Medienkompetenz an Schulen) eine positive vorbeugende Wirkung. |

A válaszadás joga az online médiában

Recht auf Gegendarstellung in Onlinemedien

A válaszadás joga tizenhat tagállamban[47] terjed ki az on-line sajtóra, tizenhárom tagállamban[48] az internet-alapú hírszolgáltatásokra, tizenhét tagállamban[49] az on-line televízió-szolgáltatásokra, tizenöt tagállamban[50] az on-line rádiószolgáltatásokra és kilenc tagállamban[51] minden egyéb on-line szolgáltatásra.

16 Mitgliedstaaten[47] gewährleisten ein Recht auf Gegendarstellung für Onlinezeitungen und Onlinezeitschriften, in 13 Mitgliedstaaten[48] gilt dieses Recht auch für Internet-gestützte Nachrichtendienste; in 17 Mitgliedstaaten[49] gilt dieses Recht für Fernsehdienste, in 15 Mitgliedstaaten[50] für Online-Hörfunkdienste und in neun Mitgliedstaaten[51] für andere Online-Dienste.

A tagállamok körülbelül egyenlő részben értékelték elégségesnek és eredményesnek, illetve nem megfelelőnek az on-line médiában tett ténymegállapításokkal szembeni védelem [52] szintjét és az országban meglévő rendszer(ek) eredményességét.

Die Mitgliedstaaten beurteilen das Niveau des Schutzes vor einer Tatsachenbehauptung[52] in Onlinemedien und die Wirksamkeit der jeweils bestehenden Systeme in etwa gleichem Maße als ausreichend und wirksam wie auch als unbefriedigend.

Az on-line médiára kiterjedő válaszadási jog következetlenül és on-line terjesztési módonként eltérően érvényesül a tagállamokban. Ezenkívül a meglévő rendszerek eredményessége is fokozható. |

Die Einführung eines Rechts auf Gegendarstellung in Onlinemedien ist in den Mitgliedstaaten uneinheitlich und für verschiedene Arten von Onlinemedien unterschiedlich erfolgt. Außerdem besteht Verbesserungsbedarf in Bezug auf die Wirksamkeit der bestehenden Systeme. |

KÖVETKEZTETÉSEK

Schlussfolgerungen

Összességében kedvező eredmény, hogy az 1998. és a 2006. évi ajánlás több szempontú tagállami értékelésének tanúsága szerint a tagállamok tudatában vannak a kiskorúak on-line védelmével kapcsolatos kihívásoknak, és egyre nagyobb erőfeszítést tesznek, hogy megfeleljenek nekik. A platformok (televízió, számítógép, okostelefon, játékkonzol stb.) és az audiovizuális tartalmak konvergenciájának minél rugalmasabb és reaktívabb kezelésére egy, az önszabályozási intézkedéseknek tág teret adó szakpolitikai összeállítás tűnik legalkalmasabbnak.

Als positives allgemeines Ergebnis ist festzustellen, dass sich der Umfrage über verschiedene Aspekte der Empfehlungen von 1998 und 2006 zufolge alle Mitgliedstaaten der Herausforderungen bezüglich des Schutzes Minderjähriger im Online-Umfeld bewusst sind und sich zunehmend um deren Bewältigung bemühen. Eine Kombination aus Maßnahmen mit erheblicher Selbstregulierungskomponente erscheint am besten geeignet, um auf die Konvergenz der Plattformen (Fernsehen, Computer, Smartphones, Spielkonsolen usw.) und audiovisuellen Inhalte so flexibel und wirksam wie möglich reagieren zu können.

A tagállamok által adott politikai válaszok részletes értékelése alapján azonban az Európa-szerte meghozott intézkedések igen vegyes képet mutatnak, sőt esetenként elütnek egymástól. Ez különösen igaz az illegális és a káros tartalom visszaszorítására, a közösségi hálózatok biztonságosabbá tételére és a tartalombesorolási rendszerek ésszerűsítésére.

Eine gründliche Analyse der von den Mitgliedstaaten entwickelten politischen Antworten ergibt für ganz Europa ein Gesamtbild aus sehr unterschiedlichen – und oft auch widersprüchlichen – Maßnahmen. Dies gilt insbesondere für die Bekämpfung illegaler und schädlicher Inhalte, für die Förderung der Sicherheit sozialer Netze und die Straffung der Inhaltseinstufungssysteme.

Ezenkívül gyakori, hogy a szabályozási, illetve önszabályozási intézkedések nem elég ambiciózusak, nincsenek kellő összhangban más tagállamok hasonló intézkedéseivel, vagy egyszerűen nem valósulnak meg a gyakorlatban. Az Európa-szerte meghozott intézkedések szövevényessége csakis a belső piac széttöredezettségéhez vezethet, a szülőket és a tanárokat pedig elbizonytalanítja abban, hogy a gyermekek védelme és felelősségérzetének felkeltése érdekében mit tegyenek és mit ne.

Ziemlich oft mangelt es den Regulierungs- oder Selbstregulierungsmaßnahmen auch an Ehrgeiz und an Abstimmung mit ähnlichen Maßnahmen in anderen Mitgliedstaaten, häufig aber einfach auch an der effektiven praktischen Umsetzung. Ein europaweiter Flickenteppich aus Maßnahmen kann nur zur Fragmentierung des Binnenmarktes und zur Verwirrung der Eltern und Lehrer führen, die herauszufinden versuchen, wie sie die Kinder am besten auf die Onlinewelt vorbereiten und sie darin schützen können.

Ez a jelentés és a tagállamok körében végzett felmérésre érkezett részletes válaszok[53] azt mutatják, hogy további lépések tehetők európai szinten, a tagállamok legjobb gyakorlatainak esetleges alapulvételével, s az IKT-ágazatban így elérhető méretgazdaságosság elő fogja segíteni, hogy a gyermekek biztonságosan élhessenek az állandó fejlődésben lévő digitális világ előnyeivel.

Dieser Bericht und die ausführlichen Antworten, die anhand des Fragebogens von den Mitgliedstaaten[53] eingegangen sind, machen deutlich, dass weitere Maßnahmen auf europäischer Ebene auf der empfehlenswerten Praxis in den Mitgliedstaaten aufbauen und zu Größenvorteilen im IKT-Sektor führen können, damit sich die Kinder auf sichere Weise die Vorteile der sich ständig weiterentwickelnden digitalen Welt zunutze machen können.

[1] 1998 : A Tanács ajánlása (1998. szeptember 24.) a kiskorúak és az emberi méltóság összehasonlítható és hatékony védelmének megvalósítását célzó nemzeti keretek elősegítése által az európai audiovizuális és információs szolgáltatási ágazat versenyképességének fejlesztéséről (98/560/EK, HL L 270., 1998.10.7., 48–55. o., http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:31998H0560:EN:NOT)2006: Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2006. december 20.) a kiskorúak és az emberi méltóság védelméről és a válaszadás jogáról az európai audiovizuális és on-line információs szolgáltatási ipar versenyképességével összefüggésben (2006/952/EK, HL L 378., 2006.12.27., 72–77. o., http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32006H0952:HU:NOT)

[1] 1998 : Empfehlung des Rates vom 24. September 1998 zur Steigerung der Wettbewerbsfähigkeit des europäischen Industriezweigs der audiovisuellen Dienste und Informationsdienste durch die Förderung nationaler Rahmenbedingungen für die Verwirklichung eines vergleichbaren Niveaus in Bezug auf den Jugendschutz und den Schutz der Menschenwürde (98/560/EG), ABl. L 207 vom 7.10.1998, S. 48–55 (http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:31998H0560:DE:NOT).2006: Empfehlung des Europäischen Parlaments und des Rates vom 20. Dezember 2006 über den Schutz Minderjähriger und den Schutz der Menschenwürde und über das Recht auf Gegendarstellung im Zusammenhang mit der Wettbewerbsfähigkeit des europäischen Industriezweiges der audiovisuellen Dienste und Online-Informationsdienste (2006/952/EG), ABl. L 378 vom 27.12.2006, S. 72–77 (http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32006H0952:DE:NOT).

[2] Ugyanakkor biztosítani kell, hogy az együtt-, illetve önszabályozási intézkedések összhangban legyenek a versenyjoggal.

[2] Gleichzeitig sollte dabei sichergestellt sein, dass alle Mit- bzw. Selbstregulierungsmaßnahmen im Einklang mit dem Wettbewerbsrecht getroffen werden.

[3] COM(2010) 245 végleges/2: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai digitális menetrend (2010. augusztus 26., javított változat) (http://ec.europa.eu/information_society/digital-agenda/index_en.htm).

[3] KOM(2010) 245 endg./2: Mitteilung der Kommission an das Europäische Parlament, den Rat, den Europäischen Wirtschafts- und Sozialausschuss und den Ausschuss der Regionen – Eine Digitale Agenda für Europa (26. August 2010, berichtigte Fassung) (http://ec.europa.eu/information_society/digital-agenda/index_en.htm).

[4] Lásd: személyzeti munkadokumentum, 7. o. és 27. lj.

[4] Siehe im Arbeitspapier der Kommissionsdienststellen, Seite 7 und Fußnote 27.

[5] Lásd: személyzeti munkadokumentum, 7. és 8. o., valamint 31. és 32. lj.

[5] Siehe im Arbeitspapier der Kommissionsdienststellen, Seite 7–8 und Fußnoten 31, 32.

[6] http://www.inhope.org/gns/home.aspx

[6] http://www.inhope.org/gns/home.aspx.

[7] Világszerte 35 forróvonal tagja az INHOPE-nak.

[7] INHOPE-Mitglieder sind Hotlines aus 35 Ländern weltweit.

[8] Lásd: személyzeti munkadokumentum, 35. lj.

[8] Siehe Arbeitspapier der Kommissionsdienststellen, Fußnote 35.

[9] Lásd: személyzeti munkadokumentum, 8. és 9. o. Az internetszolgáltatóknak az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv szerinti korlátozott felelősségét és kötelezettségeit illetően lásd e jelentés 13. lábjegyzetét.

[9] Siehe Arbeitspapier der Kommissionsdienststellen, Seite 8–9. Zur Einschränkung der Haftung und Verantwortlichkeit der ISP gemäß der Richtlinie über den elektronischen Geschäftsverkehr siehe Fußnote 13 dieses Berichts.

[10] Lásd: személyzeti munkadokumentum, 39. lj.

[10] Siehe Arbeitspapier der Kommissionsdienststellen, Fußnote 39.

[11] Lásd: személyzeti munkadokumentum, 9. o.

[11] Siehe Arbeitspapier der Kommissionsdienststellen, Seite 9.

[12] Lásd: személyzeti munkadokumentum, 9. o.

[12] Siehe Arbeitspapier der Kommissionsdienststellen, Seite 9.

[13] Az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv (a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) (HL L 178., 2000.7.17., 1–16. o., http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32000L0031:hu:NOT) értelmében az internetszolgáltatókat nem terheli olyan általános kötelezettség, amely szerint az általuk továbbított vagy tárolt információkat nyomon kellene követniük, sem olyan általános kötelezettség, amely szerint jogellenes tevékenységre utaló tényeket vagy körülményeket kellene kivizsgálniuk. (15. cikk (1) bekezdése). Az internetszolgáltatók felelőssége a továbbított információ (12. cikk (1) bekezdése), az információ automatikus, közbenső és átmeneti tárolása (13. cikk (1) bekezdése), valamint a szolgáltatás igénybevevőjének kérésére tárolt információ (14. cikk (1) bekezdése) tekintetében is korlátozott.

[13] Laut E-Commerce-Richtlinie (Richtlinie 2000/31/EG des Europäischen Parlaments und des Rates vom 8. Juni 2000 über bestimmte rechtliche Aspekte der Dienste der Informationsgesellschaft, insbesondere des elektronischen Geschäftsverkehrs, im Binnenmarkt („Richtlinie über den elektronischen Geschäftsverkehr“) (ABl. L 178 vom 17.7.2000, S. 1–16, http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32000L0031:DE:HTML) besteht für ISP keine allgemeine Verpflichtung, die von ihnen übermittelten oder gespeicherten Informationen zu überwachen oder aktiv nach Umständen zu forschen, die auf eine rechtswidrige Tätigkeit hinweisen (Artikel 15 Absatz 1). Demnach genießen die ISP Haftungsprivilegien in Bezug auf die reine Informationsdurchleitung (Artikel 12 Absatz 1), die automatische, zeitlich begrenzte Zwischenspeicherung der Informationen (Artikel 13 Absatz 1) und die Speicherung der durch einen Nutzer des Dienstes eingegebenen Informationen (Artikel 14 Absatz 1).

[14] Lásd: személyzeti munkadokumentum, 46. lj.

[14] Siehe Arbeitspapier der Kommissionsdienststellen, Fußnote 46.

[15] Lásd: személyzeti munkadokumentum, 48. lj.

[15] Siehe Arbeitspapier der Kommissionsdienststellen, Fußnote 48.

[16] Lásd: személyzeti munkadokumentum, 49. lj.

[16] Siehe Arbeitspapier der Kommissionsdienststellen, Fußnote 49.

[17] Lásd: személyzeti munkadokumentum, 50. lj.

[17] Siehe Arbeitspapier der Kommissionsdienststellen, Fußnote 50.

[18] Lásd: személyzeti munkadokumentum, 52. lj.

[18] Siehe Arbeitspapier der Kommissionsdienststellen, Fußnote 52.

[19] Lásd: személyzeti munkadokumentum, 58. lj.

[19] Siehe Arbeitspapier der Kommissionsdienststellen, Fußnote 58.

[20] Lásd: személyzeti munkadokumentum, 12. o.

[20] Siehe Arbeitspapier der Kommissionsdienststellen, Seite 12.

[21] http://ec.europa.eu/information_society/activities/social_networking/docs/sn_principles.pdf

[21] http://ec.europa.eu/information_society/activities/social_networking/docs/sn_principles.pdf.

[22] Lásd: személyzeti munkadokumentum, 60. lj.

[22] Siehe Arbeitspapier der Kommissionsdienststellen, Fußnote 60.

[23] Lásd: személyzeti munkadokumentum, 13. o.

[23] Siehe Arbeitspapier der Kommissionsdienststellen, Seite 13.

[24] Lásd: személyzeti munkadokumentum, 13. o. és 63. lj. A gyermekek megrontását ábrázoló anyagok internetes terjesztésének visszaszorítását illetően a „Biztonságosabb internet” program a nemzetközi és európai együttműködésre összpontosít, különös tekintettel az INHOPE forróvonal-hálózat támogatására.

[24] Siehe Arbeitspapier der Kommissionsdienststellen, Seite 13 und Fußnote 63. Bezüglich der Bekämpfung der Onlineverbreitung von Material über sexuellen Kindesmissbrauch konzentriert sich das Programm „Sicheres Internet“ auf die internationale und europäische Zusammenarbeit und unterstützt insbesondere das INHOPE-Meldestellennetz.

[25] Lásd: személyzeti munkadokumentum, 14. o.

[25] Siehe Arbeitspapier der Kommissionsdienststellen, Seite 14.

[26] Lásd: személyzeti munkadokumentum, 65. lj.

[26] Siehe Arbeitspapier der Kommissionsdienststellen, Fußnote 65.

[27] Lásd: személyzeti munkadokumentum, 81. lj.

[27] Siehe Arbeitspapier der Kommissionsdienststellen, Fußnote 81.

[28] Lásd: személyzeti munkadokumentum, 82. lj.

[28] Siehe Arbeitspapier der Kommissionsdienststellen, Fußnote 82.

[29] Lásd: személyzeti munkadokumentum, 83. lj.

[29] Siehe Arbeitspapier der Kommissionsdienststellen, Fußnote 83.

[30] Lásd: személyzeti munkadokumentum, 85. lj.

[30] Siehe Arbeitspapier der Kommissionsdienststellen, Fußnote 85.

[31] Lásd: személyzeti munkadokumentum, 86. lj.

[31] Siehe Arbeitspapier der Kommissionsdienststellen, Fußnote 86.

[32] Lásd: személyzeti munkadokumentum, 87. lj.

[32] Siehe Arbeitspapier der Kommissionsdienststellen, Fußnote 87.

[33] Lásd: személyzeti munkadokumentum, 88. lj.

[33] Siehe Arbeitspapier der Kommissionsdienststellen, Fußnote 88.

[34] A „Biztonságosabb internet” program teljesítményértékelő tanulmányt rendelt meg az Európában rendelkezésre álló tartalomszűrési megoldások hatékonyságáról. Az első eredmények 2011 januárjában jelentek meg. http://ec.europa.eu/information_society/activities/sip/projects/filter_label/sip_bench2/index_en.htm

[34] Im Zuge des Programms „Sicheres Internet“ wurde eine Vergleichsuntersuchung über die Wirksamkeit der in Europa vorhandenen Filtersysteme in Auftrag gegeben. Die ersten Ergebnisse wurden im Januar 2011 veröffentlicht: http://ec.europa.eu/information_society/activities/sip/projects/filter_label/sip_bench2/index_en.htm

[35] Lásd: személyzeti munkadokumentum, 16. o.

[35] Siehe Arbeitspapier der Kommissionsdienststellen, Seite 16.

[36] Lásd: személyzeti munkadokumentum, 77. lj.

[36] Siehe Arbeitspapier der Kommissionsdienststellen, Fußnote 77.

[37] Lásd: személyzeti munkadokumentum, 16. o. és 78. lj.

[37] Siehe Arbeitspapier der Kommissionsdienststellen, Seite 16 und Fußnote 78.

[38] Lásd: személyzeti munkadokumentum, 76. lj.

[38] Siehe Arbeitspapier der Kommissionsdienststellen, Fußnote 76.

[39] Lásd: személyzeti munkadokumentum, 20–22. o., valamint 93., 94., 99. és 100. lj.

[39] Siehe im Arbeitspapier der Kommissionsdienststellen, Seite 20–22 und Fußnoten 93, 94, 99 und 100.

[40] Lásd: személyzeti munkadokumentum, 20–22. o.

[40] Siehe Arbeitspapier der Kommissionsdienststellen, Seite 20–22.

[41] Lásd: személyzeti munkadokumentum, 107. lj.

[41] Siehe Arbeitspapier der Kommissionsdienststellen, Fußnote 107.

[42] http://www.pegi.info/hu/

[42] http://www.pegi.info/de/

[43] http://www.pegionline.eu/hu/

[43] http://www.pegionline.eu/de/

[44] Lásd: személyzeti munkadokumentum, 118. lj.

[44] Siehe Arbeitspapier der Kommissionsdienststellen, Fußnote 118.

[45] Lásd: személyzeti munkadokumentum, 24. és 25. o., valamint 119. lj.

[45] Siehe Arbeitspapier der Kommissionsdienststellen, Seite 24–25 und Fußnote 119.

[46] Lásd: személyzeti munkadokumentum, 120. lj.

[46] Siehe Arbeitspapier der Kommissionsdienststellen, Fußnote 120.

[47] Lásd: személyzeti munkadokumentum, 128. lj.

[47] Siehe Arbeitspapier der Kommissionsdienststellen, Fußnote 128.

[48] Lásd: személyzeti munkadokumentum, 129. lj.

[48] Siehe Arbeitspapier der Kommissionsdienststellen, Fußnote 129.

[49] Lásd: személyzeti munkadokumentum, 130. lj.

[49] Siehe Arbeitspapier der Kommissionsdienststellen, Fußnote 130.

[50] Lásd: személyzeti munkadokumentum, 131. lj.

[50] Siehe Arbeitspapier der Kommissionsdienststellen, Fußnote 131.

[51] Lásd: személyzeti munkadokumentum, 132. lj.

[51] Siehe Arbeitspapier der Kommissionsdienststellen, Fußnote 132.

[52] A 2006. évi ajánlás 1. melléklete – Indikatív iránymutatások az on-line médiával kapcsolatosan a válaszadás joga vagy azzal egyenértékű jogorvoslatokhoz való jog biztosítására hozott intézkedések végrehajtásához nemzeti szinten, a nemzeti jogban vagy gyakorlatban – értelmében.

[52] Im Sinne von Anhang I der Empfehlung von 2006 – Indikative Leitlinien für die Umsetzung auf nationaler Ebene von Maßnahmen im innerstaatlichen Recht oder in der innerstaatlichen Praxis zur Gewährleistung des Rechts auf Gegendarstellung oder gleichwertige Abhilfemaßnahmen im Zusammenhang mit Onlinemedien.

[53] Személyzeti munkadokumentum.

[53] Arbeitsdokument der Kommissionsdienststellen.