Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény – Tárgy: "Válasz az éghajlatváltozás kihívásaira – A civil társadalom szerepe"

Det Europæiske Økonomiske og Sociale Udvalgs udtalelse om Imødegåelse af udfordringerne ved klimaændringer — Civilsamfundets rolle

(2006/C 318/17)

(2006/C 318/17)

2006. január 19-én az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság úgy határozott, hogy Működési Szabályzata 29. cikkének (2) bekezdése alapján saját véleményt dolgoz ki a következő: "Válasz az éghajlatváltozás kihívásaira – A civil társadalom szerepe".

Det Europæiske Økonomiske og Sociale Udvalg besluttede den 19. januar 2006 under henvisning til forretningsordenens artikel 29, stk. 2, at udarbejde en: Imødegåelse af udfordringerne ved klimaændringer — Civilsamfundets rolle.

A bizottsági munka előkészítésével megbízott "Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem" szekció véleményét 2006. július 11-én elfogadta. (Előadó: Ernst Erik EHNMARK.)

Det forberedende arbejde henvistes til EØSU's Faglige Sektion for Landbrug, Udvikling af Landdistrikterne og Miljø, som udpegede Ernst Erik Ehnmark til ordfører. Sektionen vedtog sin udtalelse den 11. juli 2006.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2006. szeptember 13– 14-én tartott 429. plenáris ülésén (a 2006. szeptember 14-i ülésnapon) 59 szavazattal 1 ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

Det Europæiske Økonomiske og Sociale Udvalg vedtog på sin 429. plenarforsamling af 13. og 14. september 2006, mødet den 14. september 2006, med 59 stemmer for, 1 imod og 2 hverken for eller imod følgende udtalelse:

A. Következtetések

A. Konklusion

A.1 Az éghajlatváltozás megállíthatatlan folyamat, legalábbis az elkövetkező 15–20 évben. Ebből a szemszögből nézve meg kell tanulnunk együtt élni vele, és módot kell találnunk hatásainak enyhítésére és az alkalmazkodásra.

A.1 Klimaændringerne kan ikke stoppes, i hvert fald ikke inden for de næste 15-20 år. På den baggrund må vi lære at leve med klimaændringerne og finde måder at begrænse deres virkninger og tilpasse os til dem.

A.2 Az éghajlatváltozásról szóló vita túlságosan a makroszintre és a távoli jövő eseményeire összpontosít. Egyértelműen szükség van az arról szóló vitára, hogy az éghajlatváltozás hogyan érinti a jelenben és a jövőben a polgárok mindennapi életét. Az éghajlatváltozással összefüggő kérdéseket úgy kell átalakítani, hogy érthetőbbé és konkrétabbá váljanak.

A.2 Diskussionen om klimaændringerne fokuserer i vid grad på makroniveauet og begivenheder i den fjerne fremtid. Der er et klart behov for en debat om, hvordan klimaændringerne påvirker — og vil påvirke — borgerne i deres hverdag. Klimaændringsspørgsmålene må omstruktureres på en måde, der gør dem mere forståelige og konkrete.

A.3 A szociális partnerek és a szervezett civil társadalom kulcsfontosságú szerepet töltenek be abban, hogy az éghajlat-változási problémákat közelebb hozzák a polgárokhoz, valamint az arról folytatott helyi szintű vita előmozdításában, hogy a közösségek hogyan készíthetnek elő konkrét lépéseket az éghajlatváltozás kihívásaihoz való alkalmazkodás érdekében.

A.3 Arbejdsmarkedets parter og det organiserede civilsamfund spiller en afgørende rolle for at formidle klimaændringsspørgsmålene til borgerne og for at fremme diskussionen på lokalt niveau om, hvordan lokalbefolkningen konkret kan forberede, hvordan man skal tilpasse sig til klimaændringerne.

A.4 Az éghajlatváltozás a társadalom széles rétegeinek életére hatással lesz. Az EGSZB ennek számos példájára rámutatott. Az általános következtetés az, hogy az EU-beli közösségek – a szociális partnerekkel és a szervezett civil társadalommal együtt – nagyobb felelősséget kell, hogy vállaljanak az éghajlatváltozás következményeire való felkészülés és a felkészülés megtervezése terén.

A.4 Klimaændringerne vil berøre store dele af samfundet. EØSU har fremhævet en række eksempler herpå: Den overordnede konklusion er, at det lokale niveau i EU sammen med de arbejdsmarkedets parter og det organiserede civilsamfund skal have et større ansvar for forberedelsen og planlægningen af forholdsreglerne mod klimaændringernes virkninger.

A.5 Az EGSZB javasolja, hogy a szervezett civil társadalom a szociális partnerekkel karöltve az egész EU-ra kiterjedő nyilvános párbeszédet kezdeményezzen az éghajlatváltozás témájában, amely arra összpontosítana, hogy az éghajlatváltozás hogyan érintheti mindennapi életünket. A párbeszéd fő célja a figyelem felhívása és a felkészülés lenne az elkövetkező 15–20 éves időszakra, amelynek során az éghajlatváltozás súlyosbodik majd függetlenül attól, hogy mit tehet ma meg az emberiség.

A.5 EØSU foreslår, at det organiserede civilsamfund og arbejdsmarkedets parter iværksætter en offentlig dialog om klimaændringerne i hele EU, som fokuserer på, hvordan klimaændringerne kan påvirke borgernes hverdag. Hovedformålet med dialogen vil være at øge bevidstheden og gennemføre forberedelser i løbet af de næste 15-20 år, hvor de nuværende klimaændringer vil blive forværret, uanset hvad menneskeheden gør i dag.

A.6 Az EGSZB azt javasolja, hogy valamennyi uniós tagállam jelöljön ki, illetve hozzon létre egy éghajlat-változási tájékoztatási és koordinációs hivatalt a helyi, a regionális és a nemzeti szint közötti kapcsolatok elősegítésére.

A.6 EØSU foreslår, at hver EU-medlemsstat udpeger og/eller etablerer et informations- og koordinationskontor for klimaændringer, der skal fremme forbindelserne mellem det lokale, regionale og nationale niveau.

A.7 Az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az éghajlatváltozást leginkább a távoli jövőben játszódó forgatókönyvek alapján vitatják meg. Az éghajlatváltozás többé már nem főként – vagy kizárólag – a távoli jövő kérdése.

A.7 EØSU beklager, at diskussionerne om klimaændringer oftest er præget af fjerne scenarier. Klimaændringerne handler ikke længere hovedsagelig eller udelukkende om en fjern fremtid.

Itt és most is érint bennünket.

Klimaændringerne finder sted her og nu.

1. Bevezetés

1. Indledning

1.1 Az éghajlatváltozás létét széles körben elismerik. Következményeinek jellegét és nagyságrendjét már kevésbé. Ennek egyik oka az, hogy bővíteni kellene ismereteinket kutatások és szcenárió-elemzések segítségével. Egy másik pedig magának az éghajlatváltozásnak a jellege, vagyis az, hogy ez alapvetően lassú folyamat, amelynek során egyre gyakrabban drámai események következnek be. A harmadik ok az, hogy az éghajlatváltozást nyilvános viták során gyakran olyan problémaként kezelik, amely csupán másokat érint, és bennünket nem. A negyedik ok a "megatrendekre" és a távoli jövő forgatókönyveire való összpontosításban rejlik, ami – úgy tűnik – elhomályosítja a jelenlegi mindennapi életünkkel kapcsolatos, konkrétabb kérdéseket.

1.1 Klimaændringernes eksistens er alment anerkendt. Karakteren og størrelsen af deres konsekvenser er mindre anerkendte. Én grund hertil er behovet for mere viden fra forskning og fra scenarieundersøgelser. En anden grund er klimaændringernes egen karakter: Det er overvejende en snigende ændring, som afbrydes af mere eller mindre hyppige dramatiske begivenheder. En tredje grund er, at klimaændringerne i den offentlige debat ofte behandles som noget, der berører andre og ikke én selv. En fjerde grund er fokusen på megatendenser og fjerne scenarier, som synes at sløre de mere konkrete problemer i hverdagen.

1.2 Erre az olvadó sarki jég hozható fel példaként. Az elmúlt hónapokban a média közkedvelt témájává váltak azok a számítások, amelyek szerint az olvadó jég hatására az óceánok szintje akár 13 méterrel is emelkedhet (az Európai Környezetvédelmi Ügynökség – EEA – becslése). Egy másik példa a Golf-áramlaté: ha az áramlatot mozgásban tartó mechanizmusok "sérülnek", a hőmérséklet erőteljesen csökkenhet Észak-Európában. Akármilyen érdekes és fontos kérdések is ezek, nem ösztönzik az embereket arra, hogy rövidebb távon és kézzelfoghatóbb konkrétumokban gondolkodva tekintsenek az éghajlatváltozásra.

1.2 Den smeltende polaris kan ses som ét eksempel. I de seneste måneder har massemedierne været fascineret af beregninger af, at den smeltende is kan få havene til at stige med op til 13 meter (en vurdering foretaget af Det Europæiske Miljøagentur EEA). Et andet eksempel er Golfstrømmen: Hvis de mekanismer, som styrer Golfstrømmen, afbrydes, kan der ske et skarpt fald i temperaturerne i Nordeuropa. Uanset hvor interessante og vigtige disse historier er, motiverer de ikke mennesker til at bekæmpe klimaændringerne på en mere umiddelbar og konkret måde.

1.3 Fontos hangsúlyozni, hogy az éghajlat jelenleg tapasztalható változásai, amelyekkel igyekszünk megküzdeni, csak a kezdetét jelentik egy előttünk álló, hosszú folyamatnak. A következő 15–20 évben a már zajló éghajlati változások súlyosbodni fognak, annál az egyszerű oknál fogva, hogy az emberiség már eddig is elegendő káros anyagot állított elő (és állít elő ma is) üvegházhatást okozó gázok formájában. Feladatunk tehát az, hogy felkészüljünk az éghajlatváltozásra, és alkalmazkodjunk ahhoz. Ugyanakkor az, hogy mi fog történni az elkövetkező 15–20 éves időszak után, a mai nemzedékek felelőssége is abban az értelemben, hogy a mostani határozott lépések csökkenthetik az éghajlatváltozás távoli jövőbeli mértékét. Az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) és a kiotói jegyzőkönyv alapján folyó viták lehetőséget kínálnak a 2012 utáni lépésre, és ezt meg kell ragadni. Ha ezt az esélyt elszalasztjuk, az éghajlat tovább romlik, és drasztikusabb intézkedések válnak szükségessé a trendek megfordításához. Nem meglepő tehát, ha egyre több kormány tekinti az éghajlatváltozást igen magas prioritásnak. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a kormányok ennek megfelelően cselekednének is.

1.3 Det skal understreges, at de klimaændringer, vi i øjeblikket er vidne til og søger at begrænse, kun er begyndelsen på en lang proces fremover. I de næste 15 til 20 år vil de igangværende klimaændringer blive forværret af den enkle grund, at menneskeheden har skabt — og fortsat skaber — tilstrækkelig skadeligt materiale i form af drivhusgasser. Det er derfor vores opgave at forberede os på og tilpasse os til klimaændringerne. Hvad der vil ske i de næste 15 til 20 år er imidlertid også de nuværende generationers ansvar i den forstand, at en kraftig indsats i dag kan mindske klimaændringerne på lang sigt. Diskussionerne i forbindelse med FN's rammekonvention om klimaændringer ("klimakonventionen" (UNFCCC)) og Kyoto-protokollen åbner mulighed for en indsats efter 2012, som skal udnyttes. Hvis denne mulighed tabes på gulvet, vil klimaet blive yderligere forværret — og mere drastiske tiltag for at modvirke tendenserne vil blive nødvendige. Det er ikke overraskende, at et stigende antal regeringer prioriterer klimaændringerne meget højt. Det betyder imidlertid ikke, at regeringerne omsætter prioriteringerne i handling.

1.4 Az éghajlatváltozásról szóló vitában döntően kormányok és tudományos körök vesznek részt. A környezetvédelmi civil szervezetek igen jó munkát végeznek, ám csekély forrás áll rendelkezésükre. Az olyan jelentős, nagy szervezetek, mint a szakszervezetek vagy a munkáltatói szervezetek – összességében véve – már nem annyira aktívak az arról folyó vitában, hogy hogyan lehetne kezelni és mérsékelni az éghajlat-változási folyamatokat. A szervezett civil társadalom kulcsszerepet kellene hogy játsszon, azonban – úgy látszik – ezt nem szívesen vállalja fel.

1.4 Debatten om klimaændringerne domineres overvejende af regeringer og forskere. NGO'er på miljøområdet gør en virkelig god indsats men med ringe ressourcer. Store vigtige organisationer som f.eks. fagforeninger og arbejdsgiverorganisationer er generelt ikke videre aktive i debatten om, hvordan man skal imødegå og bekæmpe klimaændringerne. Det organiserede civilsamfund bør spille en nøglerolle, men synes at tøve med at påtage sig denne opgave.

1.5 Az EGSZB határozott véleménye szerint az éghajlatváltozásra való felkészülés aktív résztvevői és a vonatkozó vita "gazdái" körébe be kell vonni a szociális partnereket és a – széles értelemben vett – szervezett civil társadalmat. Az éghajlatváltozás olyan szakaszba lép, amelyben a következmények enyhítése és az azokhoz való alkalmazkodás a mindennapi élet részévé válnak. Az éghajlatváltozás többé már nem főként – vagy kizárólag – a távoli jövő kérdése. Itt és most is érint bennünket. Elsődleges jelentőségű tehát, hogy a szervezett civil társadalom és a szociális partnerek követeljék, hogy ők is az éghajlatváltozásra vonatkozó vita és felkészülés "gazdái" lehessenek.

1.5 Det er EØSU's klare opfattelse, at forberedelserne på klimaændringerne og ansvaret for debatten herom skal udvides for aktivt at inddrage arbejdsmarkedsparterne og civilsamfundet som helhed. Klimaændringerne træder ind i en fase, hvor bekæmpelse og tilpasning bliver hverdagsspørgsmål. Klimaændringerne handler ikke længere hovedsagelig eller udelukkende om en fjern fremtid. Klimaændringerne finder også sted her og nu. Og derfor er det afgørende, at arbejdsmarkedets parter og det organiserede civilsamfund forsvarer og kræver et medansvar for debatten om klimaændringerne og forberedelserne herpå.

1.6 Alapvetően fontos, hogy a jelenlegi vita sokkal nagyobb mértékben szóljon az egyes polgárok és a helyi közösségek mikroszintjének szempontjairól, az ő helyzetük alapján. Meg kell vizsgálni, hogy hogyan enyhíthetik a polgárok a jelenlegi éghajlatváltozás hatásait, akár a költségek (vö.: energiaköltségek), akár a biztosítás, akár a fogyasztói preferenciák vonatkozásában, hogy csak néhány példát említsünk.

1.6 Det er afgørende, at den nuværende debat om klimaændringerne i langt større omfang tager hensyn til mikroperspektiver baseret på de enkelte borgeres og lokalsamfunds situation. Der er behov for at analysere, hvordan borgerne kan mindske klimaændringernes nuværende virkninger, hvad enten det gælder omkostninger (jf. energiomkostninger), forsikringer eller forbrugervalg, blot for at nævne nogle få eksempler.

1.7 A vélemény célja elsősorban annak vizsgálata, hogy a szervezett civil társadalom és a szociális partnerek milyen szerepet töltenek be az éghajlatváltozás kihívásaira teendő válaszlépések elemzésében, tervezésében és végrehajtásában. Olyan megoldási módokra és eszközökre összpontosít, amelyek gazdasági, társadalmi és kohéziós szempontból, konkrét, alulról felfelé irányuló megközelítés keretében adnak választ a problémákra.

1.7 Formålet med denne udtalelse er hovedsageligt at undersøge den rolle, arbejdsmarkedets parter og det organiserede civilsamfund spiller, når det gælder analyse, planlægning og gennemførelse af tiltag for at løse udfordringerne i forbindelse med klimaforandringen. Udtalelsen fokuserer på, hvad man både økonomisk, socialt og samhørighedsmæssigt kan stille op i en konkret, græsrodsbaseret fremgangsmåde.

1.8 Az elkövetkező 15–20 évre való összpontosítás azzal indokolható, hogy ebben az időszakban az éghajlatváltozás annak alapján alakul majd, amit eddig tettünk. Hasonlóképpen világos az is, hogy most alkalmazkodnunk kell a folyamat kezdeti hatásaihoz, felkészülve egyben a jövőben várható hatásokra is.

1.8 Fokusen de næste 15 til 20 år er motiveret af den kendsgerning, at dette er en periode, hvor klimaændringerne vil fortsætte på basis af, hvad vi allerede har gjort. Det er ligeledes tydeligt, at vi nu er nødt til at tilpasse os til de indledende virkninger af processen, mens vi forbereder os på fremtidige.

1.9 Gyakran megfigyelhető, hogy az éghajlatváltozásra vonatkozó jelentések és információk mennyisége annyira nagy, hogy azokat nehezen "fogadják be" a polgárok, akik választ keresnek arra a kérdésre, hogy hogyan érint(het)i az éghajlatváltozás a mindennapi életüket. Hatalmas mennyiségű információ áll rendelkezésre e témában, ami kommunikációs kihívást jelent. Ez a helyzet a politikai vezetés részvételét is szükségessé teszi, mivel néhány elkerülhetetlen intézkedés kétségkívül kényelmetlenséget okoz majd mindennapi életünkben.

1.9 Det bemærkes ofte, at antallet af rapporter og information om klimaændringerne er lige så overvældende, som det er vanskeligt at tilegne sig af borgere, som søger svar på, hvordan klimaændringerne kan og vil påvirke deres dagligdag. Der findes en enorm mængde information om klimaændringerne, og det udgør en kommunikationsudfordring. Det er en situation, som kræver politisk lederskab, fordi nogle af de nødvendige aktioner uden tvivl vil gøre hverdagen mere besværlig.

1.10 Fontos hangsúlyozni, hogy számos igen hasznos tanulmány van készülőben. Különös jelentőségű a – második szakaszába lépett – Európai Éghajlat-változási Program. A programon belül számos munkacsoport jött létre, hogy a kibocsátáskereskedelem, az energiaellátás, az energiaszükséglet, a közlekedés, az ipar, a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás kérdéseivel foglalkozzon – hogy csak néhányat említsünk. Az Európai Bizottság által 2005 októberében elindított Második Éghajlat-változási Program keretében új munkacsoportok alakultak az alkalmazkodás, a szén-dioxid befogása és geológiai tárolása, a légi közlekedés, valamint a kis teljesítményű járművek CO2-kibocsátására vonatkozó összehangolt megközelítés témakörében, több csoport pedig az eddigi tevékenység végrehajtásának felülvizsgálatát végzi. Összességében az éghajlat-változási programok gazdag elemzés- és információforrást kínálnak, továbbá számos tanácsi döntés alapjául szolgálnak.

1.10 Det er vigtigt at understrege, at en række yderst nyttige studier er under udarbejdelse. Af særlig betydning er det europæiske klimaændringsprogram, der nu befinder sig i sin anden fase. Under programmet er et antal arbejdsgrupper blevet nedsat for at tage sig af handel med emissioner, energiforsyning og -efterspørgsel, transport, industri, landbrug og skovbrug, for blot at nævne nogle spørgsmål. Det andet klimaændringsprogram, der blev lanceret af Kommissionen i oktober 2005, omfatter nye arbejdsgrupper om tilpasning, binding af CO2 og geologisk lagring, luftfart og en integreret tilgang til CO2–emissioner fra lette erhvervskøretøjer samt en række grupper, som evaluerer gennemførelsen af tidligere tiltag. Alt i alt tilvejebringer klimaændringsprogrammerne et væld af analyser og information samt dannet grundlag for en række rådsbeslutninger.

1.11 Szükség van-e az Éghajlat-változási Program további bővítésére? A válasz: igen, abban az értelemben, hogy széles körű igény mutatkozik konkrétabb információk és főként több példa iránt a sikeres kezdeményezések terén. Továbbá az éghajlatváltozás problémájának kezelése aktív részvételt kíván az érdekelt felek, végső soron pedig maguk a polgárok részéről. Az Európai Bizottság érzékeli ennek szükségességét, és ezért jelentős tájékoztatási és kommunikációs kampányt indított. A kezdeményezés igen örvendetes. További tájékoztató tevékenységekre van azonban szükség, amelyekben minden tagállam részt vesz, amelyek összehangolják az uniós, nemzeti és helyi szintű munkát, és – legfőképpen – jobban megismertetik az embereket ezekkel a kérdésekkel.

1.11 Er der brug for at udvide klimaændringsprogrammet yderligere? Svaret er ja i den forstand, at der er et udstrakt behov for mere konkret information og især flere eksempler på vellykkede initiativer. Hvis man skal bekæmpe klimaændringerne, kræves der også aktiv deltagelse af de relevante parter og i sidste ende af borgerne selv. Kommissionen har erkendt dette behov og iværksat en større informations- og kommunikationskampagne. Dette initiativ er særdeles tiltrængt. Der er imidlertid behov for at iværksætte yderligere informationskampagner, som omfatter alle medlemsstater, koordinerer arbejdet på EU-, nationalt og lokalt niveau og vigtigst af alt formidler spørgsmålene til borgerne.

2. Kit érintenek az éghajlatváltozás kihívásai?

2. Klimaændringernes udfordringer og deres omfang

2.1 Az éghajlatváltozás mélyrehatóan befolyásolja majd a modern társadalmak több rétegét. A hatások nem korlátozódnak csupán a szélsőséges időjárási viszonyokra. A teljesség igénye nélkül idetartoznak az alábbi területek is: az árvizek, az erdőtüzek, az infrastrukturális károk, a mezőgazdasági szerkezetátalakítás, a levegő minőségével kapcsolatos problémák – különösen a nagyvárosokban –, az energiaellátási problémák, a vízhasználat korlátozása, valamint az iparra, különösen pedig a gyáriparra gyakorolt hatás. A lista kibővíthető a várostervezéssel és az energiamegtakarítás céljából történő, új építészeti megoldások bevezetésével.

2.1 Klimaændringerne vil have en meget dybtgående indvirkning på et antal sektorer i de moderne samfund. Virkningerne er ikke begrænset til ekstremt vejrlig. En ikke udtømmende liste over konsekvensområder omfatter oversvømmelser, skovbrande, skader på infrastruktur, omlægning af landbrug, problemer med luftkvaliteten, især i byområderne, energiforsyningsproblemer, begrænsninger på brugen af vand og indvirkning på industrien, navnlig i fremstillingssektoren. Til denne liste kan tilføjes byplanlægning og indførelse af nye bygningsmæssige løsninger for energibesparelser.

2.2 Csak fokozatosan kezdjük belátni, hogy az éghajlatváltozás a különféle ágazatok mennyire átfogó sokaságát fogja érinteni. A közvélemény részéről azonban csak lassan jelenik meg a megfelelő cselekvéshez szükséges támogatás.

2.2 Det faktum, at klimaændringerne vil påvirke en bred vifte af tværgående sektorer, er man først gradvist ved at forstå. Den opbakning fra borgerne, der er en forudsætning for de fornødne tiltag, vokser kun langsomt.

2.3 Az éghajlatváltozás problémájának konkrét lépésekkel történő megoldása sok esetben egyértelmű és néha kellemetlen hatással lesz a polgárok mindennapjaira.

2.3 Bekæmpelse af klimaændringerne gennem særlige foranstaltninger vil i mange tilfælde have en klar og til tider ubehagelig indvirkning på borgernes dagligdag.

2.4 Párhuzamot vonhatunk a fentiek és a fenntartható fejlődés uniós stratégiájáról folytatott vita között. A vita kezdeti szakaszától fogva nyilvánvaló volt, hogy az átlagember nincs tisztában azzal, mi is kell valójában ahhoz, hogy a fenntartható fejlődés biztosabban megvalósítható legyen az Európai Unió szintjén, illetve globális szinten. A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ránk váró feladatokat a társadalmaink működését és szerepét érintő radikális változásokat hozó kihívásoknak minősítették [1].

2.4 Der er her en klar parallel til den aktuelle debat om EU's strategi for bæredygtig udvikling. Fra de første faser i denne debat har det været tydeligt, at offentligheden ikke er klar over, hvad det reelt vil indebære at bane vej for en bæredygtig udvikling i EU og globalt. De kommende udfordringer med bæredygtig udvikling er blevet kendetegnet som førende til grundlæggende ændringer af, hvordan vores samfund arbejder og fungerer [1].

2.5 Az éghajlatváltozás elleni harc természetesen szerves részét képezi a fenntartható fejlődés elérését célzó törekvéseknek. Az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek – csakúgy, mint a fenntartható fejlődésért tett erőfeszítéseknek – konkrétnak és gyakorlatinak kell lennie.

2.5 Kampen mod klimaændringerne er selvfølgelig et integreret led i bestræbelserne på at opnå bæredygtig udvikling. Denne kamp skal ligesom alle bestræbelser med henblik på bæredygtig udvikling være konkret og enkel.

2.6 A lisszaboni stratégiára néha úgy hivatkoznak, mint a fenntartható fejlődés jövőképének megvalósítására az első tízéves szakaszban. A lisszaboni stratégia a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi pillérekre koncentrál. Gyakran elfelejtik, hogy a lisszaboni stratégia a környezetvédelmet, az éghajlatváltozást és általában a fenntartható fejlődést illetően is magasra törő célokat tűzött ki kezdettől fogva. Ezért tehát az éghajlatváltozás elleni cselekvést nem lehet teljesen különálló kérdésként kezelni. Az éghajlatváltozás egy szélesebb jövőkép kulcsfontosságú része, amely szorosan kapcsolódik az átfogó cselekvés szükségességéhez.

2.6 Lissabon-strategien beskrives nu og da som en realisering af visionen om bæredygtig udvikling set i en indledende 10-årig fase. Lissabon-strategien fokuserer på de økonomiske, sociale og miljørelaterede søjler. Det glemmes ofte, at Lissabon-strategien helt fra begyndelsen også opstillede storstilede ambitioner om miljø, klimaændringer og bæredygtig udvikling generelt. Man kan derfor ikke diskutere klimaændringer som et totalt adskilt spørgsmål. Klimaændringerne er et centralt aspekt af den bredere vision, der er kraftigt forbundet med det overordnede behov for tiltag.

2.7 A lisszaboni stratégiával kapcsolatban újra és újra visszatérő észrevétel, hogy a tagállamok és kormányaik nem kezelik elegendő mértékben prioritásként az elfogadott intézkedéseket és beruházásokat. Kimutatható, hogy a lisszaboni stratégia nem túl közvetlen és nem túl érezhető hatással van a polgárokra. Az éghajlatváltozás hatásai – például a természeti katasztrófák – viszont gyakran nagyon is kézzelfoghatóak. A polgároknak jó előre, megfelelően fel kell készülniük ezeknek a hatásoknak az enyhítésére.

2.7 En tilbagevendende iagttagelse vedrørende Lissabon-strategien er, at medlemsstaterne og deres regeringer ikke har prioriteret vedtagne tiltag og investeringer højt nok. Man kan hævde, at Lissabon-strategien ikke på nogen særligt direkte og konkret måde berører borgerne. Klimaændringernes virkninger — f.eks. naturkatastrofer — er imidlertid ofte yderst konkrete. Borgerne vil være nødt til at foretage passende forberedelser i tide for at afbøde disse virkninger.

2.8 Az éghajlatváltozást gyakran csak a pénzügyi veszteségek szemszögéből értékelik. Ez nem ad teljes képet a helyzetről. Teljes mértékben el kell ismerni, hogy az éghajlatváltozásnak szociális vetülete is van. Nem csak arról van szó, hogy a polgárok elvesztik otthonaikat és munkahelyeiket. Magasabb költségekkel is számolni kell mind az energia, mind pedig a szabadidő terén. Emellett a polgárokat ösztönözni kell arra, hogy változtassanak fogyasztási szokásaikon, és – számos más szempont mellett – fennáll annak is a kockázata, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás új társadalmi–gazdasági egyensúlyhiányokat eredményez, ami kedvezőtlen hatással jár a távoli régiókban lakó vagy alacsony rendelkezésre álló jövedelemmel bíró polgárok számára.

2.8 Klimaændringerne bliver ofte kun målt i økonomiske tab. Det tegner ikke hele billedet. Klimaændringernes sociale og arbejdsmarkedsmæssige dimensioner er nødt til at blive fuldt anerkendt. Det handler ikke kun om, at borgerne mister deres hjem eller arbejdspladser. Det handler også op at betale mere for energi og for ferie og fritid. Det handler også om, at borgerne skal motiveres til at ændre deres forbrugeradfærd. Og blandt mange andre aspekter er der en risiko for, at tilpasningen til klimaændringerne vil skabe nye samfundsøkonomiske skævheder med negative virkninger for borgere i fjerne regioner eller borgere med lave disponible indkomster.

2.9 Az EGSZB hangsúlyozza a társadalmi kohézió jelentőségét az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Meg kell teremteni az egyensúlyt a gazdasági tényezőknek a polgárok meggyőzésére való nagyobb mértékű felhasználása és a lehetséges negatív társadalmi következmények között. Azt is mérlegelni kell, hogy az éghajlatváltozás kezelésének egyéb eszközei milyen hatást gyakorolnak a társadalmi kohézióra. Ez kiemeli annak fontosságát, hogy a szervezett civil társadalmat az éghajlatváltozás elleni küzdelem teljes folyamatába bevonjuk.

2.9 EØSU understreger betydningen af social samhørighed i kampen mod klimaændringer. En omfattende brug af økonomiske faktorer til at overbevise borgerne må afvejes i forhold til de mulige negative sociale virkninger. Andre instrumenter til at bekæmpe klimaændringerne må også afvejes i forhold til indvirkningen på den sociale samhørighed. Det understreger, hvor afgørende det er at inddrage det organiserede civilsamfund i bekæmpelsen af klimaændringerne.

2.10 Az éghajlatváltozás következményeit a munkával töltött időre nézve is elemezni kell. Ezek a következmények nemcsak a kevesebb természeti erőforrást felhasználó, energiatakarékos termelési módszerekre történő átállást jelentik, hanem a termelési egységek áthelyezését is az olcsó megújuló energiaforrások elérhetőségének függvényében. Az alkalmazottak szempontjából az új termelési módszerekre és szolgáltatási területekre történő átállás következtében új igény jelenik meg a továbbképzés és az egész életen át tartó tanulás iránt. A szociális párbeszéd során – főként EU-szinten – ki kell emelni az éghajlatváltozás szociális hatásait, különösen a munkával töltött időre vonatkozóan. Az EU-beli szociális partnereknek elsődleges kérdésként kell kezelniük az éghajlatváltozást. Ezzel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy az éghajlatváltozás mérséklése önmagában nem vezet a munkanélküliség növekedéséhez, éppen ellenkezőleg, hatásai új munkalehetőségeket teremthetnek (vö. a 2.13. ponttal).

2.10 Der er brug for yderligere analyser af klimaændringernes konsekvenser for arbejdslivet. Disse konsekvenser omfatter ikke kun overgangen til energibesparende produktionsmetoder, som økonomiserer med naturressourcerne, men også om udflytning af produktionsenheder til steder med billige vedvarende energiressourcer. For arbejdstagerne vil overgangen til nye produktionsmetoder og nye serviceområder føre til nye krav om yderligere opgradering af kvalifikationer og livslang uddannelse. En dialog mellem arbejdsmarkedets parter, især på EU-plan, bør fremhæve klimaændringernes sociale og arbejdsmarkedsmæssige effekter og især deres indvirkning på arbejdslivet. Arbejdsmarkedets parter på EU-niveau bør gøre klimaændringer til et prioriteret spørgsmål. I den forbindelse er det vigtigt at understrege, at bekæmpelse af klimaændringerne ikke i sig selv indebærer en risiko for arbejdsløshed. Klimaændringernes virkninger kan tværtimod skabe nye jobmuligheder (jf. punkt 2.13).

2.11 A fogyasztók is hamarosan megérzik az éghajlatváltozás hatásait, mivel a fogyasztási szokások is elkerülhetetlenül megváltoznak, legyen szó akár élelmiszerekről, közlekedésről, lakhatásról vagy akár szabadidős tevékenységekről. A fogyasztók azonban potenciális hajtóerőt jelenthetnek az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére – és megalapozhatják az éghajlatváltozás megfékezésére irányuló hosszú távú cselekvést. Fenntartható termelési mintákat kétségkívül egy olyan megalapozott és erőteljes fogyasztói mozgalom segítségével lehet a legjobban elérni, amely képes megszólítani a polgárokat. A fogyasztókra úgy kell tekinteni, mint akik kulcsszerepet játszanak – vagy akár csak játszhatnak – az éghajlatváltozás egyes polgárokra gyakorolt hatásának enyhítésében.

2.11 Forbrugerne vil snart føle virkningen af klimaændringer, da det uvilkårligt vil føre til ændringer i forbrugsmønstret, hvad enten det gælder fødevarer, transport, boliger eller ferie. Men forbrugerne er også en potentiel drivkraft for at afbøde klimaændringernes virkninger — og for at skabe et grundlag for langsigtede tiltag med henblik på at bremse klimaændringerne. Den bedste måde at opnå bæredygtige produktionsmønstre på er uden tvivl via en etableret og stærk forbrugerbevægelse, som har evnen til at nå ud til borgerne. Forbrugerne bør betragtes som de nøgleaktører, de er — eller kan være — for at afbøde klimaændringernes indvirkning på de enkelte borgere.

2.12 Az éghajlatváltozás globális vetületét a más országokban bekövetkező, az emberélet és a tulajdon terén óriási veszteségekkel járó, időjárás okozta katasztrófák szemszögéből értékelik. A trópusi betegségek az éghajlatváltozás eredményeképpen új területekre terjedhetnek át, növelve ezzel az előttünk álló kihívások számát. Az éghajlatváltozás próbára teszi a népek és nemzetek közötti szolidaritást. Az iparosodott országoknak növelniük kell támogatási és segítségnyújtási kapacitásukat. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy – különösen a fejlődő országokban – leggyakrabban a szegényeknek kell viselniük az éghajlatváltozás terhét. Az éghajlatváltozás globális szociális vetülete alapvető fontosságú; ez olyan terület, ahol sokat lehet tenni azon problémák megoldása érdekében, amelyek máskülönben könnyen megsokszorozódhatnak.

2.12 Klimaændringernes globale dimension anerkendes, hvad angår vejrrelaterede katastrofer i andre lande, som forårsager enorme tab af menneskeliv og ejendom. Tropiske sygdomme kan spredes til nye områder som følge af klimaændringerne og dermed øge de kommende udfordringer. Klimaændringerne vil sætte solidariteten mellem folk og nationer på prøve. De industrialiserede lande vil være nødt til at styrke deres kapacitet til at yde støtte og hjælp. Man bør huske, at især i udviklingslandene er det oftest de fattige, som rammes hårdest af klimaændringerne. Klimaændringernes sociale dimension på verdensplan er af afgørende betydning. Det er et område, hvor meget kan gøres for at løse problemer, som ellers let kan blive mange gange større.

2.13 Az éghajlatváltozást leggyakrabban a fenyegetések és a gyengeségek szemszögéből vitatják. Az éghajlatváltozás enyhítésére irányuló cselekvés viszont pozitív lehetőséget kínál. Az energiatakarékos termelés és közlekedés iránti egyre növekvő szükséglet tág teret nyitott a kutatás, az új technológiák fejlesztése, valamint az új termékek piacra vitele számára. Ennek az EU által az éghajlatváltozás kihívására adott válasz fontos részét kellene alkotnia. Az Európai Bizottság integrált iparpolitikára irányuló kezdeményezésének keretében igen magas prioritást kell, hogy élvezzen a környezetbarát technológiák kifejlesztésének támogatása és összehangolása. Ebben a kis- és középvállalkozások is igen jelentős szerepet játszhatnak.

2.13 Klimaændringerne bliver som regel diskuteret i form af trusler og svagheder. Man er imidlertid nødt til at finde positive muligheder i tiltagene for at imødegå klimaændringerne. Med det hastigt voksende behov for energibesparende produktion og transport er et nyt område åbnet op for forskning, for udvikling af nye teknologier og for markedsføring af nye produkter. Det bør være et vigtigt element i EU's svar på klimaændringernes udfordringer. I Kommissionens initiativ til en integreret erhvervspolitik bør støtten til og samordningen af udviklingen af miljøvenlige teknologier prioriteres meget højt. Her kan små og mellemstore virksomheder også spille en meget vigtig rolle.

2.14 Az éghajlatváltozás kezelése és enyhítése kapcsán napirendre kerülhet néhány váratlan kérdés. Egy példa: a mezőgazdasági terményekből történő etanol-előállítás közelmúltbeli előtérbe helyezése néhány országban kezd sikerrel járni. Következésképpen egyes termények – például a kukorica – felhasználása egyre inkább az etanol-előállításhoz kötődik. Ugyanezek a termények mindazonáltal egyben kulcsfontosságú termékek is a fejlődő országok éhínség sújtotta területeinek nyújtott élelmiszersegélyek szempontjából. E példa jól szemlélteti az egyoldalú megoldások elkerülésének jelentőségét.

2.14 At imødegå og bekæmpe klimaændringerne kan volde visse uventede problemer. Ét eksempel: Den nye fokus på ethanol fra landbrugsprodukter er ved at blive en succes i visse lande. Følgelig bliver brugen af visse afgrøder, bl.a. hvede, i stigende grad sammenkædet med produktion af ethanol. Samme afgrøder er imidlertid nøgleprodukter for fødevarebistanden til hungersnødsramte områder i udviklingslande. Dette eksempel illustrerer vigtigheden af at undgå ensidige løsninger.

2.15 Az előttünk álló kihívás nagyságrendjét jól mutatja ez az idézet: "A tudósok szerint a károk csökkentése érdekében a jövőben legfeljebb 2 oC-kal haladhatja meg a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti korszakban jellemző szintet. A 2 oC-os cél azt jelenti, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és az éghajlatváltozás enyhítéséhez politikákra van szükség. A már elfogadott politikák végrehajtása ellenére a globális kibocsátás az előttünk álló két évtizedben valószínűleg nőni fog, és 2050-re – hatalmas erőfeszítések árán – legalább 15 %-kal csökkenteni kell a globális kibocsátást az 1990-es szinthez képest." (Az Európai Bizottság "Nyerjük meg a csatát a globális éghajlatváltozás ellen" című közleménye [2]). Az idézet utolsó része jócskán alulbecsüli a valóságot. Arra mindenesetre rámutat, milyen fontos a folyamatnak a helyi és regionális szintekkel, valamint a polgárokkal történő összekapcsolása.

2.15 Omfanget af den forestående udfordring kan illustreres med følgende citat: "Videnskaben fortæller os, at vi bør stræbe efter at begrænse gennemsnitstemperaturens stigning på verdensplan til 2o C over det førindustrielle niveau for at begrænse skaderne. Målet på 2 grader celsius indebærer, at der skal føres en politik, som både drejer sig om at tilpasse sig til klimaforandringen og om at imødegå dens virkninger. På trods af den politik, som allerede er vedtaget og iværksat, vil emissionerne på verdensplan sandsynligvis stige i løbet af de næste to årtier, så der inden 2050 antagelig behøves en formindskelse på 15 % i forhold til 1990-niveauet, og det kræver en betydelig indsats" (Kommissionens meddelelse "At vinde kampen mod den globale klimaændring" [2]). Sidste del af citatet kan karakteriseres som en stor underdrivelse. Ikke desto mindre illustrerer det betydningen af at forankre processen i det lokale og regionale niveau og hos borgerne.

3. Tíz ágazat, ahol a civil társadalom sokat tehet

3. Ti sektorer for inddragelse af civilsamfundet

3.1 A város- és településtervezés az az ágazat, ahol az éghajlatváltozás enyhítése és az energiatakarékosság terén fontos előrelépést lehet tenni. A jó várostervezésnek éghajlatbarát lakhatási és közlekedési megoldásokat is tartalmaznia kell. Tanulmányok támasztják alá azt a tényt, hogy nagyon pozitív energiahatásokat lehet elérni attól függően, hogy a térben és a közösség szempontjából hogyan helyezik el az épületeket [3]. Az építészeti megoldások a napenergia lehető legteljesebb kihasználásához és az épületek szigeteléséhez egyaránt fontosak. További vonatkozás természetesen a fenti megoldások jelentősége a "felhasználóbarát" és szociálisan jól működő falvak, külvárosok és nagyvárosi területek kialakításának szempontjából. Alapvetően fontos, hogy a szociális partnereket és a szervezett civil társadalmat korai szakaszban bevonjuk a város- és településtervezésbe.

3.1 By- og lokalsamfundsplanlægning er en sektor, hvor man kan opnå betydelige gevinster ved at mindske klimaændringerne og spare energi. I god byplanlægning bør der indgå klimavenlige løsninger både for boliger og transport. Undersøgelser har bekræftet meget positive energivirkninger, afhængig af hvor og hvordan bygninger er placeret i landskabet eller lokalsamfundet [3]. Bygningsmæssige løsninger er vigtige både for at sikre maksimal brug af solenergi og for isolation af bygninger. Et yderligere aspekt er selvfølgelig betydningen af sådanne løsninger for at udforme brugervenlige og socialt velfungerende landsbyer, forstæder og byområder. Det er afgørende, at arbejdsmarkedets parter og det organiserede civilsamfund i en tidlig fase inddrages i by- og lokalsamfundsplanlægningen.

3.1.1 Ezen a területen az Európai Bizottságnak az éghajlatváltozás felgyorsulását szem előtt tartva konzultációt kellene kezdenie a várostervezésre vonatkozó irányelvekről a regionális és helyi önkormányzatokkal, valamint egyéb érdekelt felekkel. Az EGSZB azt javasolja, hogy az Európai Bizottság adjon ki egy várostervezési alaptájékoztatót, valamint iránymutatásokat a már megvalósult, eredményes megoldásokkal kapcsolatban.

3.1.1 Kommissionen bør indlede konsultationer med regionale og lokale myndigheder og andre berørte parter om retningslinjerne for byplanlægning i lyset af den øgede klimaforandring. EØSU foreslår Kommissionen at udarbejde grundlæggende informationsmateriale vedrørende byplanlægning sammen med retningslinjer om eksisterende vellykkede løsninger.

3.2 Az éghajlatváltozás elleni küzdelem előtérbe hozza a meglévő és az új épületek korszerűsítésének és szigetelésének szükségességét, továbbá az összes felhasználható energiamegtakarítási technika és eszköz alkalmazását. Az építőanyagok, különös tekintettel a hőszigetelésre, egy másik olyan terület, ahol további kezdeményezésekre van szükség. Nem csak az a kérdés, hogyan lehet a fűtési rendszereket hatékonyabbá tenni. Az is a kérdés, hogy miként lehet a házakat a magas és az alacsony külső hőmérséklet ellen egyaránt jobban szigetelni. Nem szabad elfelejtenünk, milyen volt néhány évvel ezelőtt a forró nyár Európában. A magántulajdonosokat adókedvezményekkel lehetne házaik és lakásaik újraszigetelésére ösztönözni. Az EGSZB egy olyan, energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványrendszer bevezetését ajánlja, amely megfelelő tájékoztatást nyújt a fogyasztóknak arról, mennyi egy adott ház vagy lakás energiával összefüggő rezsiköltsége.

3.2 Kampen mod klimaændringer vil fremhæve behovet for modernisering og varmeisolering af eksisterende og nye bygninger samt anvendelse af alle relevante energibesparende teknikker og materialer. Bygningsmaterialer, især til varmeisolation, er et andet område, hvor nye initiativer er tiltrængte. Det handler ikke kun om at gøre opvarmningssystemerne mere effektive. Det drejer sig også om at varmeisolere huse bedre mod både høje og lave udendørstemperaturer. Man må ikke glemme erfaringerne med de varme somre i Europa for nogle år siden. Skatteincitamenter kan anvendes til at tilskynde private ejere til at varmeisolere huse og lejligheder. EØSU henstiller, at der indføres en certifikatordning for energimæssig ydeevne for at give forbrugerne den relevante information om energiomkostningerne ved at leve i et bestemt hus eller lejlighed.

3.3 EU-szerte rohamosan fokozódik a közúti közlekedés volumene. A gyors házhoz szállítás tekintetében a vasút nehezen veszi fel a versenyt a közúti közlekedés előnyeivel. Ez a tendencia sem a CO2-kibocsátás, sem pedig a növekedő üzemanyagárak vonatkozásában nem tartható fenn. Amennyiben az éghajlatváltozás elleni küzdelmet sikerre kívánjuk vinni, akkor szükséges a GDP növekedésének és a közúti szállítás fokozódásának az elválasztása. Az ennek eléréséhez vezető gyakorlati lépések továbbra is kialakításra várnak. A gyors vasúti teherszállítási rendszer lenne a logikus megoldás, és ez még inkább igaz a kibővült Unióban. A nagyobb mértékű vasúti teherszállítás óriási beruházásokat igényel majd. A vasúti teherszállítás bizonyos mértékig ösztönözhető az árakkal. A fogyasztók számára alapvető jelentőségű, hogy az élelmiszerek elosztása gyors és hatékony legyen. Az ipar szempontjából lényeges, hogy a kiszállítás gördülékenyen, hatékonyan és időben történjen. A zsúfolt országutak ugyanakkor számottevő szennyezési források. A korszerűtlen teherautópark szintén hozzájárul a szennyezéshez. Az éghajlatváltozás szélesebb összefüggéseit figyelembe véve nincs egyszerű megoldás a szállítási problémákra. Ehelyett összetett stratégia szükséges, amely a vasúti megoldásokra vonatkozó támogatási intézkedéseket foglal magában, valamint további kutatási és fejlesztési tevékenységet, többek között hatékony és környezetbarát, alternatív üzemanyagokkal üzemeltethető teherautó-motorok kifejlesztésére irányulóan. Fontos, hogy a fogyasztók megismerjék az egyes árucikkekkel járó valós szállítási költséget.

3.3 Vejtransporten bliver stadig hurtigere i EU. Jernbanesystemerne har svært ved at konkurrere med vejtransportens fordele, når det gælder hurtig dør-til-dør-levering. Denne udviklingstendens er ikke bæredygtig, både hvad angår CO2-emissioner og de voksende brændstofpriser. Det er nødvendigt at holde væksten i BNP og stigningen i vejtransporten adskilt, hvis det skal lykkes at bekæmpe klimaændringerne. De praktiske skridt for at opnå dette mangler stadig at blive fastlagt. Et hurtigt godsjernbanesystem vil være det logiske svar, så meget desto mere i et udvidet EU. Mere gods transporteret med jernbane vil kræve enorme investeringer. I et vist omfang kan priserne anvendes til at opmuntre til transport af gods med jernbane. For forbrugerne er det altafgørende, at distributionen af fødevareprodukter er hurtig og effektiv. For industrien er det vigtigt med en gnidningsløs og effektiv levering til tiden. Samtidig er trafiktætte motorveje alvorlige forureningskilder. En umoderne lastbilspark øger forureningen. Der er ingen enkel løsning på transportproblemerne i en bredere klimaændringssammenhæng. I stedet har vi brug for en strategi med mange forskellige tiltag, herunder støttetiltag til jernbanealternativer, og yderligere forskning og udvikling, bl.a. for at udvikle effektive og miljøvenlige lastbilsmotorer, der kan køre på alternative brændstoffer. Det vil være vigtigt for forbrugerne at kende de reelle transportomkostninger ved en særlig vare.

3.4 Az utazási és üdülési ágazatnak egyre magasabb energiaárakkal kell megküzdenie, melynek hatása a közúti és a légi közlekedésen is érezhető lesz. A kőolaj ára gyorsan emelkedik az elmúlt néhány év óta, és napjainkban már igencsak meggyőző érvet jelent a fogyasztók számára arra, hogy új megoldásokat válasszanak. A kisebb és energiahatékonyabb autók vásárlása iránt gyorsan növekvő érdeklődés igen ígéretes jel. Valójában ez az éghajlatváltozás elleni küzdelemben előforduló kölcsönösen előnyös helyzetek egyik leginkább egyértelmű példája: az eredmény kisebb és kevésbé szennyező autók, valamint az ilyesfajta autók és megoldások óriási potenciális globális piaca. Az alternatív üzemanyagok használatát ösztönző adókedvezmények – egyes országokban már láthatóan – szintén ígéretes eredményeket hoztak.

3.4 Rejse- og fritidssektoren er nødt til at vænne sig til stadig højere energipriser, der vil have en indvirkning på både vej- og lufttransport. Benzinpriserne er steget hastigt i de senere år og er nu et meget overbevisende argument over for forbrugerne om at vælge nye løsninger. Den hastigt voksende interesse i at købe mindre og mere energieffektive biler er et meget lovende tegn. Faktisk er dette et af de tydeligste eksempler på en situation, der er til gavn for alle, i kampen mod klimaændringerne: mindre og renere biler og et enormt potentielt verdensmarked for sådanne biler og sådanne løsninger. Skatteincitamenterne for at anvende alternative brændstoffer skaber også lovende resultater, som man har set i visse lande.

3.5 Ebben az összefüggésben a nagyvárosba és a nagyvárosból való ingázás mértéke különös figyelmet igényel. A nagyvárosi területek gyors növekedése – mind az EU-ban, mind pedig a világ többi részén – sürgősen szükségessé teszi új ingázási és teherszállítási módozatok kipróbálását. A városközpontba gépkocsival behajtókra kivetett különleges díjakkal folytatott kísérletek alapvetően pozitívnak bizonyultak, ha gyors és kényelmes tömegközlekedésre fordított nagyszabású beruházásokkal párosultak. Ha anélkül hozunk intézkedéseket a gépkocsihasználat ellen, hogy cserébe hasonló jellegű ellenszolgáltatást nyújtanánk, az csupán közfelháborodást eredményez. A polgárok küzdeni fognak annak jogáért, hogy személyautóval közlekedhessenek, ha nincsen megfelelő alternatíva. A szervezett civil társadalom szavának kulcsszerep jut ezen a területen.

3.5 I lyset heraf er det nødvendigt at fokusere på omfanget af pendlingen til og fra storbyområder. Den hastige vækst i byområderne, i EU og i andre dele af verden, gør det presserende at finde nye veje fremad, hvad angår pendling og godstransport. Eksperimenter med særlige afgifter for, at biler kan køre ind i bycentre, har grundlæggende været positive, når de er blevet kombineret med omfattende investeringer i hurtig og bekvem kollektiv transport. Hvis man træffer forholdsregler mod brug af biler uden at levere noget tilsvarende i gengæld, vil man kun vække folkelig forargelse. Borgerne vil kæmpe for retten til at bruge biltransport, hvis alternativerne ikke er egnede. Det organiserede civilsamfunds repræsentanter spiller en afgørende rolle på dette område.

3.6 A fent említett problémák is részét képezik annak a szélesebb kérdéskörnek, hogy hogyan csökkenthető a fosszilis tüzelőanyagok behozatala és használata az Európai Unióban. 2005/2006 telén a fosszilis tüzelőanyagokkal való zavartalan ellátással kapcsolatos bizonytalanság megerősítette, hogy sürgősen új megoldásokat kell találni. Egyes tagállamok a fosszilis tüzelőanyagok használatának drasztikus csökkentésére ambiciózus programokat indítottak el, és megújuló alternatívákra, valamint az energiatakarékos megoldások használatát támogató, új politikákra törekszenek. Néhány országban – így például Svédországban – a kormány tanulmányokat kezdeményezett arról, hogy miként lehetne drasztikusan csökkenteni a fosszilis tüzelőanyagok behozatalát. Az Európai Bizottságnak konzultációt kellene kezdeményeznie az érdekelt felekkel és a tagállamok kormányaival az EU fosszilistüzelőanyag-behozatalának drasztikus csökkenetése érdekében. Az évtized végéig minden uniós tagállamnak kezdeményezéseket kell tennie annak megoldására, hogy hogyan lehetne számottevően csökkenteni a fosszilis tüzelőanyagok behozatalát és felhasználását. Ez jelentősen hozzájárulna a következő kiotói program sikeréhez és az éghajlatváltozás hosszú távú megfékezéséhez. Továbbá óriási technológiai és ipari lehetőséget is kínálna az Európai Unió számára. A szervezett civil társadalomnak igencsak hasznára válnának az effajta erőfeszítések.

3.6 Ovennævnte udfordringer er også led i det større spørgsmål om at mindske importen og brugen af fossile brændstoffer i EU. Usikkerheden omkring, hvordan man sikrer tilstrækkelig forsyning af fossile brændstoffer i vinteren 2005/2006 var med til at øge presset for at finde nye løsninger. Visse medlemsstater igangsætter ambitiøse programmer for en drastisk mindskelse af brugen af fossile brændstoffer og sigter efter mere vedvarende alternativer sammen med en ny politik for fremme af brugen af energieffektive løsninger. I visse lande, f.eks. Sverige, har myndighederne iværksat undersøgelser af, hvordan man drastisk kan mindske importen af fossile brændstoffer. Kommissionen bør indlede konsultationer med de relevante aktører og medlemsstatsregeringerne om nye tiltag med henblik på en drastisk mindskelse af EU's import af fossile brændstoffer. Ved årtiets udgang bør alle EU's medlemsstater have iværksat initiativer til at identificere, hvordan man kan opnå en væsentlig mindskelse af importen og brugen af fossile brændstoffer. Det kan blive et større bidrag til næste Kyoto-program og til at standse klimaændringerne på lang sigt. Det vil også være en stor teknologisk og industriel mulighed for EU. Det organiserede civilsamfund vil have stor gavn af sådanne tiltag.

3.7 A mezőgazdaságot és így az élelmiszerárakat az éghajlatváltozás és annak az energiaárakra gyakorolt hatása közvetlenül érinti. Az Európai Unióban a déli területek elsivatagosodása – a KAP-ban foglalt szolidaritás értelmében – különleges támogatási intézkedéseket igényel. Az Európai Bizottságnak – nemzeti jelentések és elemzések alapján – tanulmányokat kellene kezdeményeznie az éghajlatváltozásnak az EU mezőgazdaságára gyakorolt hatásairól. Nagyon fontos rávilágítani a kutatás jelentőségére a mezőgazdasági gyakorlatban felhasznált anyagok mennyiségének további csökkentése, valamint mezőgazdasági nyersanyagokból kőolajszármazékokat helyettesítő anyagok kifejlesztése terén. A mezőgazdaság által az energiaellátás diverzifikálásában játszott szerep egyre jelentősebbé válhat. Végül helyénvaló lenne arra ösztönözni a termelőket, hogy saját maguk állítsák elő a számukra szükséges energiát.

3.7 Landbruget og derfor fødevarepriserne vil blive direkte påvirket af klimaændringerne og de efterfølgende virkninger på energipriser. I EU vil ørkendannelsen i de sydlige regioner kræve særlige støtteforanstaltninger efter solidaritetsprincippet i den fælles landbrugspolitik. Kommissionen bør indlede undersøgelser af klimaændringernes indvirkning på landbruget i EU baseret på nationale rapporter og analyser. Det er vigtigt at fremhæve betydningen af forskning for at fortsætte med at reducere brugen af pesticider i landbruget og udvikle alternativer til oliederivater baseret på råmaterialer fra landbruget. Hvad angår landbrugets rolle i forbindelse med diversificeringen af energiforsyningen, kan denne udmærket tænkes at blive øget. Endelig vil det være passende at tilskynde landbrugerne til at producere deres egen energi.

3.8 Az ipar előtt álló kihívások ugyancsak olyan területet képeznek, ahol az előre tervezés és az alkalmazkodás létfontosságú. Ez a probléma nem csak az alacsonyan fekvő területek iparát érinti, ahol az árvíz súlyos gondot okozhat vagy fog okozni. Az ipar számára a teherszállítási igények hatékony és zökkenőmentes kielégítése létfontosságú. A nyersanyagellátást az éghajlatváltozás korlátozhatja. Az – ésszerű áron történő – energiaellátás kulcsfontosságú. Az éghajlatváltozás új lehetőségeket is tartogat az ipar számára. Óriási lesz az energiatakarékos technológiák világpiaca. Fényes jövő áll azok előtt a vállalkozások előtt, amelyek megfelelő kapacitással rendelkeznek ahhoz, hogy az ilyen technológiák fejlesztésébe befektessenek.

3.8 Udfordringerne for industrien er et andet område, hvor forhåndsplanlægning og -tilpasning er nødvendigt. Det er ikke kun et problem for industrien i lavtliggende områder, hvor oversvømmelser kan eller vil udgøre et alvorligt problem. For industrien er gnidningsløse og effektive løsninger af dets godstransportbehov af afgørende betydning. Forsyningen af råvarer kan blive begrænset af klimaændringerne. Energiforsyning — til en rimelig pris — er vigtigt. For industrien indebærer klimaændringerne også nye muligheder. Det globale marked for energibesparende teknologier vil være enormt. Virksomheder med tilstrækkelig kapacitet til at investere i udviklingen af sådanne teknologier kan imødese en lovende fremtid.

3.9 A munkahely kérdése egy másik olyan terület, ahol fontos az alkalmazkodás előre tervezése. Az újabb energiatakarékos technológiák megjelenésével és az ilyen technológiákon alapuló árutermeléssel megnő az igény a jártasságok és kompetenciák továbbfejlesztése iránt. A jövőben várhatóan bővülő új technológiák közül néhány komoly erőfeszítést jelent majd a munkaerő számára, például a nanotechnológiák alkalmazása során. A munkahelyi kihívásokhoz kötődő problémák együtt járnak a növekvő energiaárak problémájával. Egyre nagyobb lesz az érdeklődés a távmunkában rejlő lehetőségek iránt – melyek jobb IKT-technológiákat feltételeznek, a szélessávú eszközöket is ideértve.

3.9 Arbejdspladserne er et andet område, hvor det er vigtigt med forhåndsplanlægning af tilpasningen. Med fremkomsten af mere energibesparende teknologier og vareproduktion, som anvender sådanne teknologier, vil der være en efterspørgsel efter yderligere opgraderingskvalifikationer og –kompetencer. Visse nye teknologier, som vil blive mere udbredte fremover, vil udgøre en stor belastning for arbejdsstyrken, f.eks. når det gælder anvendelse af nanoteknologi. De udfordringer, arbejdspladserne står over for, vanskeliggøres yderligere af de stigende energipriser. Der vil være en stigende interesse for at arbejde hjemme — hvilket forudsætter bedre IKT-teknologi, herunder bredbåndsfaciliteter.

3.10 Az éghajlatváltozást tekintve a katasztrófaelhárítás is fontos terület. Egyre gyakrabban fordulnak elő időjárási katasztrófák, és következményeik is szerteágazóbbak. Létre kellene hozni az EU-n belül egy olyan készenléti testületet, amely katasztrófa esetén gyorsan képes kellő segítséget nyújtani. Számos tagországban már létezik ilyen egység. Hasonló testület felállítására van szükség az összes tagállamban, valamint bizonyos szintű koordinációra és együttműködésre. Ily módon az Uniónak nemcsak az EU, hanem a világ más területein is lehetősége nyílna az időjárási katasztrófák áldozatainak megsegítésére.

3.10 Katastrofestyring er et andet vigtigt område i forbindelse med klimaændringer. Vejrrelaterede katastrofer forekommer stadig hyppigere og med større konsekvenser. Det er nødvendigt at oprette et katastrofeberedskabsorgan i EU, som med kort varsel og til tiden kan yde assistance. I en række medlemsstater eksisterer sådanne enheder allerede. Det er nødvendigt at oprette tilsvarende organer i alle medlemsstater og sikre et vist niveau af koordination og samarbejde. På den måde vil EU have kapacitet til at yde hjælp til ofre for vejrrelaterede katastrofer, ikke kun i EU, men også i andre dele af verden.

3.11 A szélsőséges időjárási viszonyok által okozott katasztrófák nem kevés pénzügyi támogatást is igényelnek, elsősorban a biztosítótársaságok részéről. Az időjárási katasztrófák gyakorisága a biztosítási ágazat terheit növeli, a polgárok biztosítási költségeinek növekedését vonva maga után. Az Európai Bizottságnak tanulmányt kellene készítenie ezekről a kérdésekről a tartósan működőképes biztosítási rendszer védelme érdekében.

3.11 Katastrofer, som skyldes ekstremt vejrlig, stiller også store krav til den finansielle bistand, især fra forsikringsselskaber. Den hyppige forekomst af vejrrelaterede katastrofer vil være en større belastning for forsikringssektoren, som vil påvirke borgernes udgifter til forsikring. Kommissionen bør foretage en undersøgelse af disse spørgsmål med henblik på at sikre et permanent velfungerende forsikringssystem.

4. Alkalmazkodás és mérséklés – de ki és hogyan?

4. Tilpasning og bekæmpelse — men hvordan og af hvem?

4.1 A lakosság tájékoztatása az éghajlatváltozásról és annak következményeiről óriási feladatnak ígérkezik. Fontos, hogy a figyelemfelkeltés kiegyensúlyozottan és bizonyos mértékig gyakorlatias megközelítéssel történjen. Nem a polgárok megrémítése a cél, inkább a fenntartható életminőségüket biztosító gyakorlati tennivalókra kell hangsúlyt helyezni.

4.1 At forklare offentligheden om klimaændringerne og deres konsekvenser vil være en uhyre stor opgave. Det er vigtigt at anlægge en afbalanceret og mere pragmatisk tilgang til at øge bevidstheden. Man må ikke skræmme borgerne, men bør i stedet fokusere på det praktiske arbejde for at skabe en vedholdende livskvalitet for alle borgere.

4.2 Az EGSZB azt javasolja, hogy az EU valamennyi tagállama állítson fel olyan kapcsolattartó, tájékoztatási és koordinációs irodákat, amelyek a tanácsadási szolgáltatás ellátása mellett tanulmányok elkészítésére is képesek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, illetve az éghajlatváltozás mérséklése témájában. A többi tagállammal folytatott tapasztalatcsere és az így szerzett információ továbbítása a civil társadalomnak és az önkormányzatoknak e munka számottevő részét kell hogy képezze. A helyi közösségekkel, a szociális partnerekkel és a szervezett civil társadalommal fenntartott kapcsolatok különös jelentőséggel bírnak majd, csakúgy, mint az iparhoz és a vállalatokhoz fűződőek.

4.2 EØSU foreslår, at alle EU's medlemsstater opretter kontakt-, informations- og koordinationskontorer, der har kapacitet til rådgivning og gennemførelse af undersøgelser om tilpasning til og bekæmpelse af klimaændringer. Udveksling af erfaringer med andre medlemsstater og formidling af sådan information til civilsamfundet og kommuner bør være et vigtigt led i dette arbejde. Kontakter med lokalsamfund, arbejdsmarkedets parter og det organiserede civilsamfund vil være særlig vigtigt, og det samme vil kontakter med industrien og erhvervslivet.

4.3 Az EGSZB azt javasolja, hogy EU-szerte kezdődjön Párbeszéd az éghajlatváltozásról a további éghajlatromlás megakadályozásának módjáról és eszközeiről, és a már folyamatban levő változásokhoz való alkalmazkodás első lépéseinek megtételéről. A párbeszédet az Európai Unió intézményeinek támogatniuk kellene, de a munka gyakorlati részét az önkormányzatoknak, az oktatási intézményeknek, a szakszervezeteknek és a munkáltatói szervezeteknek, a gazda- és fogyasztói szervezeteknek és egyéb szervezeteknek kellene elvégezniük. Az EGSZB hajlandó aktívan részt venni a párbeszédben, és az eszmecserék és a kiértékelés központi ügynökeként közreműködni.

4.3 EØSU foreslår, at der i hele EU iværksættes en dialog om klimaændringer, som ser på, hvordan man kan forhindre en yderlige forværring af klimaet, og med henblik på en tilpasning til de ændringer, som allerede nu finder sted. Denne dialog bør støttes af EU-institutionerne, men det praktiske arbejde bør udføres af kommuner, uddannelsesinstitutioner, fagforeninger og arbejdsgiverorganisationer, landbrugsorganisationer og forbrugerorganisationer med videre. EØSU er villig til at tage aktiv del i dialogen og fungere som clearingcentral for udveksling og evaluering.

4.4 Az EGSZB elégedettségének ad hangot annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság széles körű uniós tájékoztatási és kommunikációs programot indított el az éghajlatváltozás témájában. E program jelentősen hozzájárul majd a közvélemény témával kapcsolatos ismereteinek növeléséhez. Az EGSZB éghajlatváltozásról indítandó párbeszédre irányuló javaslata a helyi közösségek, a régiók és a nemzetek szintjét célozza meg, különös súlyt helyezve a szociális partnerekre és a szervezett civil társadalomra. A két program építő módon egészítené ki egymást.

4.4 EØSU er tilfreds med, at Kommissionen har iværksat et omfattende EU-informations- og kommunikationsprogram om klimaændringer. Det vil være et vigtigt bidrag til at øge bevidstheden om klimaændringerne. EØSU's forslag om en dialog om klimaændringerne er målrettet mod kommuner, regioner og nationer og med særlig vægt på arbejdsmarkedets parter og det organiserede civilsamfund. De programmer vil supplere hinanden på en konstruktiv måde.

4.5 Az éghajlatváltozásról szóló párbeszéd legfontosabb része a bevált gyakorlati példákkal kapcsolatos információ terjesztése lenne, például olyan országokról, amelyek a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentésére vonatkozó cselekvési tervek kidolgozásával próbálkoznak. Egyéb példák lehetnének az olyan nagyvárosi megoldások, amelyek arra irányulnak, hogy minél kevesebben próbáljanak gépkocsival behajtani a városközpontokba (London és Stockholm csak két példa erre).

4.5 Et afgørende element i dialogen om klimaændringer vil være at udbrede information om eksempler på god praksis, f.eks. fra lande, som er i færd med at udarbejde handlingsplaner med henblik på at mindske afhængigheden af fossile brændstoffer. Andre typer eksempler kan være storbyløsninger, der mindsker brugen af biler til pendling til bycentre (London og Stockholm er blot to eksempler).

4.6 A Párbeszédet 2006/2007 telén kellene megkezdeni. Befejezési határidőre nincs szükség. Szorosan kapcsolódnia kell a fenntartható fejlődés jövőképének kommunikálására irányuló erőfeszítésekhez. Az éghajlatváltozás nyilvánvalóan jó lehetőséget biztosít a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kérdések kézzelfoghatóbbá tételére.

4.6 Dialogen vil efter planen løbe af stablen i vinteren 2006/2007. Der er ikke brug for nogen endelig tidsfrist. Den bør knyttes tæt sammen med bestræbelserne for at formidle visionen om bæredygtig udvikling. Klimaændringerne vil klart være en mulighed for at få bæredygtig udvikling til at fremstå mere konkret.

4.7 Az éghajlatváltozásról szóló egyetlen párbeszéd sem lehetséges a helyi, illetve regionális szintű érdekelt felek egyértelmű és folyamatos részvétele nélkül. A tervezéshez és az eszmecseréhez pénzügyi támogatást kell biztosítani. Nyilvánvalóan szükség lesz némi időre a kapacitásépítéshez a közösségeken és a szervezett civil társadalmon belül, csakúgy, mint a szociális partnerek körében.

4.7 Det vil ikke være muligt at føre en dialog med borgerne om klimaændringerne uden en klar og kontinuerlig inddragelse af de interesserede parter på lokalt og regionalt niveau. Der bør afsættes økonomisk støtte til planlægning og udveksling. Der er helt klart brug for noget tid til kapacitetsopbygning i kommunerne og i det organiserede civilsamfund samt hos arbejdsmarkedets parter.

4.8 Az 1992-es riói és a 2002-es johannesburgi konferencia folytatásaként 2012-ben újabb ENSZ-konferenciára kerül sor a fenntartható fejlődésről. Az EGSZB azt ajánlja, hogy a 2012-es legközelebbi konferencia témája kifejezetten az éghajlatváltozás és annak globális hatása legyen. Az EGSZB és az ILO, valamint az EGSZB és az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa között kezdeményezett együttműködés lehetőséget fog nyújtani az éghajlatváltozás globális hatásainak közös tanulmányozására. Az együttműködés rávilágít majd arra is, hogy a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek hogyan válhatnak az éghajlatváltozás elleni küzdelem aktív szereplőivé.

4.8 I 2012 vil der blive afholdt en opfølgningskonference i FN-regi om bæredygtig udvikling, som efterfølger 1992-konferencen i Rio og 2002-konferencen i Johannesburg. EØSU slår kraftigt til lyd for, at næste konference i 2012 specifikt fokuserer på klimaændringerne og deres globale virkning. Det indledte samarbejde mellem EØSU og ILO samt mellem EØSU og FN's økonomiske og sociale råd vil åbne mulighed for fælles undersøgelser af klimaændringernes globale virkninger. Samarbejdet vil også være med til at belyse, hvordan arbejdsmarkedets parter og det organiserede civilsamfund kan være aktive interesseparter i kampen mod klimaændringer.

5. A tudatosság és a támogatás elősegítésének eszközei

5. Instrumenter til fremme af bevidsthed og støtte

5.1 Elsősorban a helyi, a regionális, valamint a nemzeti szint felelőssége kell hogy legyen, hogy a polgárok figyelmét ráirányítsa az éghajlatváltozásra és annak következményeire, és mindezt uniós szintű támogatással és kezdeményezések révén kell megvalósítani. A cél nem "előre csomagolt" válaszok nyújtása, hanem olyan alulról kiinduló megközelítés alkalmazása, amely arra buzdítja a polgárokat, hogy terjesszék elő az általuk előnyben részesített megoldásokat.

5.1 Det bør primært være medlemsstaternes opgave at fremme borgernes bevidsthed om klimaændringerne og deres konsekvenser, men med støtte og initiativer på EU-niveau. Målet bør være en græsrodsbaseret fremgangsmåde, hvor borgerne opfordres til at fremsætte de løsningsforslag, de foretrækker, i stedet for at levere færdigpakkede svar.

5.2 A civil szervezetek közül különösen a fogyasztói szervezetekre hárul majd az a fontos feladat, hogy mozgósítsák a fogyasztókat és támogassák elkötelezett részvételüket. A fogyasztók az általuk vásárolt termékeken és szolgáltatásokon keresztül jelentős nyomást gyakorolnak – illetve gyakorolhatnak – a piacra. Az európai fogyasztói mozgalmak számára ez valódi kihívást jelent majd.

5.2 Blandt civilsamfundsorganisationerne vil forbrugerorganisationerne være særligt vigtige for at mobilisere forbrugerne og fremme en målrettet indsats. Forbrugerne øver — eller kan øve — et betydeligt pres på markedet via de varer og tjenesteydelser, de køber. For de europæiske forbrugerbevægelser vil dette være en reel udfordring.

5.3 A szociális partnerekre hárul az a különleges feladat, hogy kielemezzék az éghajlatváltozásnak a munkával töltött időre gyakorolt hatását, és megfelelő enyhítési vagy alkalmazkodási stratégiákat javasoljanak. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem szociális dimenziója az egész feladat kulcsfontosságú része.

5.3 Arbejdsmarkedets parter vil have et særligt ansvar for at analysere klimaændringernes indvirkning på arbejdslivet og for at foreslå relevante bekæmpelses- eller tilpasningsstrategier. Den sociale dimension af kampen mod klimaændringerne er et afgørende led i den samlede indsats.

5.4 Az éghajlatváltozás elleni harcban csak az ipar és a vállalatok aktív támogatása és együttműködése révén aratható győzelem. Az ipar kulcsszerepet játszhat abban, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdések szerves részét alkossák a tervezésnek, a termelésnek, a marketingnek és az értékelésnek. Az ipari vállalatok számára előnyös lehetne, ha további információt építenének be éves beszámolóikba az éghajlatváltozás terén végzett munkájukról. Az éghajlatváltozással összefüggő kérdésekben mutatott aktivitás sikeres marketingkoncepciónak bizonyulhat.

5.4 Det vil ikke være muligt at vinde kampen mod klimaændringerne uden aktiv støtte og samarbejde fra industrien og erhvervslivet. Industrien kan spille en nøglerolle for at integrere klimaændringsspørgsmål i planlægning, produktion, markedsføring og evaluering. Det kan være til industriens fordel at medtage mere information om deres indsats over for klimaændringerne i deres årsberetninger. At være aktiv i klimaændringsspørgsmål kan være et effektivt markedsføringskoncept.

5.5 Az éghajlatváltozás hatásairól szóló vitákban számos megfigyelő támogat különféle adózási, illetve egyéb pénzügyi ösztönzőket. Kétségtelen, hogy az effajta motiváló eszközök kézzelfogható eredményeket szülhetnek, azonban óvatosan kell őket alkalmazni. Például a gépkocsi-üzemanyagok megadóztatása negatív társadalmi hatást vált ki a gyéren lakott területeken. Ha a gépkocsivezetőknek díjat kell fizetniük azért, hogy behajthassanak járművükkel a város központi területeire, az a közlekedési helyzet egészére nézve pozitívan hat, de az effajta rendszert új tömegközlekedési beruházásokkal kell társítani, máskülönben új egyenlőtlenségek keletkeznének a terhek társadalmi-gazdasági eloszlásában: akik megengedhetik maguknak, továbbra is autóval járnak majd, akik pedig nem, azoknak olyan tömegközlekedési rendszerre kell hagyatkozniuk, amely nem biztos, hogy valóban hatékony.

5.5 I debatten om klimaændringernes indvirkning går mange observatører ind for at støtte forskellige former for skattelempelser eller andre finansielle incitamenter. Der hersker ingen tvivl om, at sådanne motiverende tiltag kan producere meget klare resultater. De bør imidlertid anvendes med en vis forsigtighed. For eksempel vil beskatning af brændstof til biler have en negativ social indvirkning på mennesker i tyndtbefolkede områder. At opkræve afgifter af bilister for at køre ind i byers centrum har en positiv effekt på den overordnede trafiksituation, men et sådant system er nødt til at blive ledsaget af nye investeringer i kollektivtransport. Ellers vil afgiften skabe en ny samfundsøkonomisk ubalance: De, som har råd, vil fortsætte med at bruge deres biler, mens de, som ikke har, vil være afhængige af et offentligt transportsystem, som måske ikke er videre effektivt.

5.6 A közfigyelem felkeltésének másik fontos eszköze olyan környezeti irányítási eljárások bevezetése lenne, mint amilyen például a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS), amely a 761/01. sz. tanácsi rendelet által létrehozott önkéntes rendszer. Az EMAS célja azon szervezetek elismerése és jutalmazása, amelyek túlhaladnak a jogszabályi előírások teljesítésén, és folyamatosan javítják környezeti teljesítményüket.

5.6 Et andet vigtigt redskab til at øge bevidstheden vil være indførelse af miljøstyringsprocesser som f.eks. miljøledelses- og miljørevisionsordningen (EMAS), en frivillig ordning, der er oprettet under Det Europæiske Råds forordning 761/01. Formålet med EMAS er at anerkende og belønne organisationer, som gør mere end, hvad en minimal overholdelse af lovgivningen kræver, og løbende forbedrer deres miljøpræstation.

5.7 Az EMAS alkalmazásával az egyes szervezetek és intézmények konkrét módokat találnak arra, hogy megmérjék és csökkentsék a különféle tevékenységek (pl. energia- és anyagfelhasználás, illetve személyautóval, vasúton vagy repülővel való utazás) környezeti hatásait. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság mérlegelhetné az EMAS bevezetését és különösen az ülések helyszínére történő utazás szennyezési következményeinek kiszámítását, ezt követően pedig kompenzációs intézkedéseket vezethetne be (vö. a melléklet előzetes számításaival).

5.7 Ved at anvende EMAS udforsker individuelle organisationer og institutioner konkrete måder at måle og reducere forskellige aktiviteters miljøkonsekvenser på, f.eks. energi- og materialebrug og at rejse med bil eller jernbane eller fly. Det Europæiske Økonomiske og Sociale Udvalg kunne overveje at indføre EMAS og især undersøge muligheden for at beregne emissionsmængden af at rejse til møder — og derefter indføre kompensationstiltag (jf. bilag med visse foreløbige beregninger).

5.8 Egy másik vita tárgyát képező javaslat arra irányul, hogy az árucikkek eladási árán kívül azok szállítási költségét is tüntessék fel az árcédulán. Ez további alapinformációt nyújthatna a fogyasztóknak az alternatív árucikkek közötti választáshoz.

5.8 Et andet forslag, der diskuteres, er at beregne transportomkostningerne som led i den samlede pris for en vare. Det kan give forbrugerne mere grundlæggende information, når de har valget mellem alternative varer.

6. A civil társadalom előtt álló kihívás

6. En udfordring for civilsamfundet

6.1 Az európai szinten szervezett civil társadalom a riói és a johannesburgi világkonferenciák óta dolgozik a fenntartható fejlődés problémáin.

6.1 Det organiserede civilsamfund på europæisk niveau har arbejdet med bæredygtig udvikling lige siden verdenskonferencerne i Rio de Janeiro og Johannesburg.

6.2 A szervezett civil társadalomnak egyedülálló lehetősége van arra, hogy érdemi szerepet töltsön be az éghajlatváltozásról szóló európai párbeszédben. A civil társadalom hozzájárulása elsősorban 5 területen összpontosulhat:

6.2 Det organiserede civilsamfund har en enestående mulighed for at spille en værdifuld rolle i den foreslåede europæiske dialog om klimaændringer. Civilsamfundets bidrag kan fokusere på primært fem områder:

- aktív részvétel az éghajlatváltozásra és hatásaira irányuló figyelem felkeltésében;

- At tage aktivt del i at øge bevidstheden om klimaændringerne og deres virkninger,

- a fogyasztók és egyéb létfontosságú csoportok ösztönzése arra, hogy olyan egyértelmű fogyasztási szokásokat vegyenek át, amelyek figyelembe veszik az éghajlatváltozás hatásait is;

- at mobilisere forbrugerne og andre vigtige grupper til at træffe klare forbrugervalg, som tager hensyn til klimaændringernes indvirkning,

- új városrendezési programok kezdeményezése, befolyásolása és támogatása (a lakhatást, a közlekedést és az ingázást is beleértve);

- at indlede, påvirke og støtte nye programmer for byplanlægning, herunder boligbyggeri, transport og pendling,

- a polgárok és a kormányok közötti közvetítői szerep betöltése az éghajlatváltozás enyhítésével és – hosszabb távon – a jelenlegi folyamatok megfékezésével kapcsolatos ügyekben;

- at virke som forbindelsesled mellem borgere og myndigheder, hvad angår bekæmpelse af klimaændringer og — på længere sigt — for at opbremse den nuværende udvikling,

- együttműködés más országok és régiók civil társadalmával az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére irányuló konstruktív cselekvés érdekében.

- at agere i samarbejde med civilsamfundet i andre lande og regioner med henblik på at træffe konstruktive foranstaltninger, der kan mindske klimaændringernes virkninger.

6.3 Az Európai Tanács kijelentéseivel összhangban az EGSZB interaktív hálózatot alakított ki az uniós tagállamok valamennyi gazdasági és szociális tanácsával. A hálózat különösen a lisszaboni stratégiára összpontosít.

6.3 På linje med erklæringerne fra Det Europæiske Råd har EØSU opbygget et interaktivt netværk med økonomiske og sociale råd i alle EU's medlemsstater. Netværket fokuserer især på Lissabon-strategien.

6.4 Az EGSZB nyitott a hálózat bővítésére, hogy az az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdéseket és Európának az éghajlatváltozás hatásaira adott válaszait is felölelje.

6.4 EØSU er parat til at overveje en udvidelse af netværket, så det også omfatter klimaændringsspørgsmål og EU's svar på klimaændringernes virkninger.

Brüsszel, 2006. szeptember 22.

Bruxelles, den 14. september 2006

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

Anne-Marie Sigmund

elnöke

Formand for

Anne-Marie Sigmund

Det Europæiske Økonomiske og Sociale Udvalg

[1] (vö. Michel Rocard-nak a 2001 áprilisában az EGSZB konzultatív fórumán tett kijelentésével)

[1] (Jf. Rocards tale på EØSU's interessentforum i april 2001).

[2] COM(2005) 35 final, 8. o.

[2] KOM(2005) 35 endelig, s. 8.

[3] Pl. a freiburgi házépítési projekt.

[3] F.eks. boligbyggeriprojektet i Freiburg.

--------------------------------------------------

--------------------------------------------------