[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

[pic] | KOMMISSIONEN FOR DE EUROPÆISKE FÆLLESSKABER |

Brüsszel, 7.2.2007

Bruxelles, den 7.2.2007

COM(2007)49 végleges

KOM(2007)49 endelig

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

BERETNING FRA KOMMISSIONEN TIL RÅDET, EUROPA-PARLAMENTET, DET EUROPÆISKE ØKONOMISKE OG SOCIALE UDVALG OG REGIONSUDVALGET

a nők és a férfiak közötti egyenlőségről – 2007

om ligestilling mellem kønnene - 2007

TARTALOMJEGYZÉK

NDHOLDSFORTEGNELSE

1. BEVEZETÉS 3

1. Indledning 3

2. Főbb fejlemények 3

2. Udviklingen 3

2.1 Politikák és jogalkotás 3

2.1 Politik og lovgivning 3

2.2 A nők és férfiak közötti különbségek 5

2.2 Forskelle mellem mænd og kvinder 5

3. Stratégiai kihívások és iránymutatások 6

3. Strategiske udfordringer og retningslinjer 6

3.1 A nők és a férfiak közötti különbségek megszüntetése a munkaerőpiacon 7

3.1 Fjerne forskelle mellem mænd og kvinder på arbejdsmarkedet 7

3.2 A nők és a férfiak közötti nagyobb egyensúly támogatása a magánéleti és családi felelősségek megosztása terén 7

3.2 Fremme en bedre balance mellem mænd og kvinder i fordelingen af opgaver i privat- og familielivet 7

3.3 A nők és a férfiak közötti egyenlőségi politikák kohéziós és vidékfejlesztési politikák általi teljes támogatásának biztosítása 8

3.3 Sikre, at ligestillingspolitikkerne støttes fuldt ud af samhørighedspolitikken og politikken for udvikling af landdistrikter 8

3.4 A jogalkotási keret hatékony végrehajtásának biztosítása 9

3.4 Sikre en effektiv gennemførelse af lovgivningen 9

4. Következtetések 9

4. Konklusioner 9

ANNEX 11

1. BEVEZETÉS

1. Indledning

A 2003 márciusi tavaszi Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy évente számoljon be neki a férfiak és a nők közötti egyenlőség előmozdításával kapcsolatban elért fejlődésekről és a férfi-nő dimenzió különböző politikákba történő integrálása célját szolgáló iránymutatásokról. Ez a negyedik jelentés, amely erre a kérdésre válaszol.

På det Europæiske Råds forårsmøde i marts 2003 blev Kommissionen opfordret til at aflægge årlige beretninger om de fremskridt, der gøres, med henblik på at fremme ligestilling mellem kønnene og retningslinjer for, hvorledes kønsaspektet integreres i de forskellige politikker. Denne beretning er den fjerde i rækken.

Az EU-ban a nők és a férfiak közötti egyenlőséget illetően két fontos esemény történt 2006-ban: az egyenlőségről szóló ütemterv elfogadása a Bizottság által a 2006-2010-es időszakra, és a nők és férfiak közötti egyenlőségről szóló paktum elfogadása az Európai Tanács által. E két kulcsfontosságú kezdeményezés az EU aktív kötelezettségvállalásáról tanúskodik a nők és a férfiak közötti tényleges egyenlőség elérése célkitűzésének folytatásában.

På ligestillingsområdet skal der peges på to vigtige begivenheder i EU i 2006: Kommissionen vedtog en køreplan for ligestilling mellem kvinder og mænd for perioden 2006-2010, og Det Europæiske Råd vedtog den europæiske ligestillingspagt. Disse to vigtige initiativer vidner om EU's aktive indsats for at nå målet om virkelig ligestilling mellem mænd og kvinder.

Az immár 27 tagállamra bővült EU a nők és a férfiak közötti egyenlőségi politika 50. évfordulójának és az esélyegyenlőség mindenki számára európai év megünneplésére készül. Továbbá, az egyenlőségi politika a célok két központi területének vezérfonala: a növekedésé, a foglalkoztatásé, illetve a demográfiai változásoké. Szüksége lesz a kohéziós politika teljes támogatására, amelynek új programozási időszaka 2007-ben kezdődik.

Med nu 27 medlemsstater gør EU sig klar til at fejre 50-året for ligestillingspolitikken og til at fejre det europæiske år for lige muligheder for alle. Desuden går ligestillingspolitikken som en rød tråd gennem to centrale områder, nemlig vækst og beskæftigelse samt de demografiske ændringer. Ligestillingspolitikken skal koordineres fuldt ud med samhørighedspolitikken, hvis nye programperiode begynder i 2007.

2. Főbb fejlemények

2. Udviklingen

2.1 Politikák és jogalkotás

2.1 Politik og lovgivning

A nők és a férfiak közötti egyenlőségről szóló ütemterv [1] 2006. március 1-jei elfogadásával a Bizottság meghatározta prioritásait és cselekvési keretét az egyenlőség 2010-ig való előmozdításához, folytatva ezáltal a nők és a férfiak közötti egyenlőség előmozdításának feladatát és az arról való megbizonyosodást, hogy politikáinak összessége hozzájárul e célkitűzéshez. Az ütemterv a Bizottság kötelezettségvállalása e területen való cselekvésének folytatására és megerősítésére. Évente készítenek részletes nyomon követési jelentést.

Den 1. marts 2006 vedtog Kommissionen en køreplan for ligestilling mellem mænd og kvinder [1] og fastslog dermed sine prioriteter og en ramme for indsatsen til fremme af ligestilling indtil 2010. Kommissionen fortsætter således sit arbejde med at fremme ligestilling mellem mænd og kvinder og med at sikre sig, at samtlige EU's politikker bidrager til at nå dette mål. Med køreplanen forpligter Kommissionen sig til at videreføre og forstærke sin indsats på dette område. Der vil årligt blive udfærdiget en rapport herom.

Az Európai Tanács 2006. március 23-24-i ülésén a tagállamok jóváhagyták a férfiak és a nők közötti egyenlőségről szóló európai paktumot [2]. A paktum a tagállamok azon szándékát jelzi, hogy határozottan kötelezettséget vállalnak a nők foglalkoztatását előmozdító politikák végrehajtására, illetve a szakmai és a magánélet nagyobb egyensúlyának biztosítására , hogy megbirkózhassanak a demográfiai kihívásoknak való megfelelés céljából. E tekintetben, a gyermekgondozási szolgáltatások fejlesztése alapvetőnek tűnik a barcelónai célkitűzések[3] végrehajtása érdekében.

På Det Europæiske Råds møde den 23. og 24. marts 2006 vedtog medlemsstaterne en europæisk ligestillingspagt [2]. Pagten markerede medlemsstaternes vilje til at forpligte sig aktivt til gennemførelsen af politikker med henblik på at fremme kvinders beskæftigelse og sikre en bedre balance mellem arbejds- og privatliv for dermed at tage de demografiske udfordringer op. I den forbindelse er det af afgørende betydning at udvikle tilbuddene om børnepasning med henblik på at nå Barcelona-målene[3].

A születések számának csökkenéséhez társuló népességöregedés jelentős kihívásokat jelent társadalmaink számára, amint azt a Bizottság által 2006. október 12-én Európa demográfiai jövőjéről elfogadott közlemény [4] kimutatta. Világosan látszik, hogy a nők és a férfiak közötti egyenlőségi politikák jelentős módon hozzájárulnak az azoknak való megfeleléshez. Egyrészt a nők foglalkoztatásának ösztönzésével, kiegyenlítve így az aktív népesség előrelátható csökkenését. Másrészt a nők és a férfiak egyéni döntéseinek támogatásával, beleértve azt is, hogy hány gyermeket óhajtanak vállalni.

Befolkningens aldring og de faldende fødselstal medfører store udfordringer for samfundet, hvilket fremhæves i Kommissionens meddelelse om den demografiske udvikling i Europa [4], som blev vedtaget den 12. oktober 2006. Det er tydeligt, at ligestillingspolitikken bidrager betydeligt til at tage disse udfordringer op, dels ved at stimulere beskæftigelsen blandt kvinder og således kompensere for det forudsete fald i den aktive befolkning, dels ved at understøtte mænd og kvinders individuelle valg såsom at få det antal børn, de ønsker.

Ezzel párhuzamosan a Bizottság elindította a szociális partnerek közötti hivatalos konzultációt [5] a szakmai élet, a magánélet és a családi élet összehangolásával kapcsolatos – beleértve a rugalmas munkavégzés előmozdítását, a gyermekgondozási és -ellátási szolgáltatások fejlesztését, valamint a szülési szabadságot és a szülői szabadságot érintő meglévő rendelkezések esetleges felülvizsgálatát – közösségi fellépés lehetséges irányáról[6].

Sideløbende har Kommissionen iværksat en formel høring af arbejdsmarkedsparterne [5] om muligheden for et fællesskabsinitiativ med henblik på at forene arbejds-, privat- og familieliv, herunder fremme af en mere fleksibel tilrettelæggelse af arbejdstiden, udvikling af pasningsfaciliteter og muligheden for en årlig revision af de gældende bestemmelser for barsels- og forældreorlov[6].

A nők és a férfiak közötti egyenlőség jogalkotási kerete jelentősen javult azzal a 2006 júniusában elfogadott [7] irányelvvel, amely egyszerűsíti és korszerűsíti a foglalkoztatás területén a nők és a férfiak közötti egyenlő bánásmódról szóló meglévő közösségi jogszabályokat. A jog jobb érthetősége bizonyosan kedvez a jobb alkalmazásnak, hozzájárulva ily módon a „jobb szabályozás” célkitűzéséhez. A tagállamoknak legkésőbb 2008 augusztusáig biztosítaniuk kell az irányelv nemzeti jogszabályukba való átültetését. Az egyenlő bánásmódról szóló 2002-es irányelv[8] átültetését illetően kilenc tagállam ellen jogsértési eljárást kezdeményeztek, amelyek közül 2006 végén négy még nyitott volt.

Ligestillingslovgivningen blev betydeligt forbedret med vedtagelsen i juni 2006 af et direktiv[7], som forenkler og moderniserer de gældende fællesskabsregler om ligestilling mellem mænd og kvinder , hvad angår beskæftigelse. Med en forenkling af lovgivningen sigtes der mod en bedre anvendelse af bestemmelserne, hvilket endvidere bidrager til målet om "bedre lovgivning". Medlemsstaterne skal senest i august 2008 gennemføre direktivet i den nationale lovgivning. Hvad angår gennemførelsen af direktivet fra 2002 om ligebehandling af mænd og kvinder[8], er der blevet indledt procedurer om manglende overholdelse af forpligtelserne mod ni medlemsstater, hvoraf fire stadig var igangværende ved udgangen af 2006.

2006 decemberében elfogadták a Nemek Egyenlőségének Európai Intézete létrehozásáról szóló rendeletet[9]. Az intézetnek az lesz a feladata, hogy jelentős technikai támaszt nyújtson a nők és a férfiak közötti egyenlőségi politikák fejlesztéséhez.

Forordningen om oprettelse af et europæisk institut for ligestilling mellem mænd og kvinder blev vedtaget i december 2006[9]. Instituttet skal yde en betydelig teknisk støtte til formningen af ligestillingspolitikken.

2006-ban elfogadták a strukturális alapok [10] új szabályozását, és a kohéziót érintő közösségi stratégiai iránymutatásokat[11] a 2007-2013-as időszakra, amelyek egyaránt előírnak különleges fellépéseket, valamint egy egyenlőségi szempont minden végrehajtandó fellépésbe való integrálását[12]. Végrehajtásuk elsősorban a tagállamok feladata lesz nemzeti stratégiai referenciakereteken és működési programokon keresztül. Az Európai Vidékfejlesztési Alap rendelete a férfiak és a nők közötti egyenlőség elvét[13] is belefoglalja a vidékfejlesztést támogató politikába. Továbbá, a PROGRESS közösségi program[14] tartalmaz egy a nők és a férfiak egyenlőségének szentelt részt, amely támogatja a nemek közötti egyenlőség közösségi politikájának végrehajtását a foglalkoztatás és a szociális szolidaritás területén.

I 2006 blev der vedtaget en ny forordning for strukturfondene [10] og en række strategiske retningslinjer for samhørighed[11] for perioden 2007-2013, som indeholder både specifikke aktioner og indarbejdelsen af ligestillingsaspektet i alle EU's aktioner[12]. Gennemførelsen af disse bestemmelser er hovedsagelig medlemsstaternes ansvar og foregår ved hjælp af nationale strategiske referencerammer og operationelle programmer. Forordningen vedrørende Den Europæiske Fond for Udvikling af Landdistrikterne omfatter ligeledes princippet om ligestilling mellem mænd og kvinder[13] i politikken for støtte til udvikling af landdistrikterne. Desuden omfatter fællesskabsprogrammet Progress[14] en sektion om ligestilling mellem mænd og kvinder, hvorunder der ydes støtte til gennemførelse af Fællesskabets politik vedrørende ligestilling mellem mænd og kvinder inden for beskæftigelse og social solidaritet.

A szegénység gyakran a nőket sújtja, különösen az idős emberek vagy az egyszülős családok körében. Továbbá, az egészségügyi és a szociális védelmi rendszerek nem mindig érzékenyek a nők és a férfiak eltérő szükségleteire. Ezért szerepel a nők és a férfiak közötti egyenlőség előmozdítása az Európai Tanács által 2006 márciusában elfogadott szociális védelmi és szociális integrációs folyamat új keretének általános célkitűzései között[15]. Végrehajtásának hozzá kellene járulnia a nők és a férfiak közötti különbségek csökkentését célzó politikák végrehajtásához.

Kvinder rammes ofte af fattigdom, hvilket især gælder ældre og eneforsørgere. Derudover kan der ikke altid i sundheds- og socialsikringsordningerne tages hensyn til mænds og kvinders forskellige behov. Derfor figurerer fremme af ligestilling mellem mænd og kvinder som en af de generelle målsætninger i den nye ramme for den proces for den sociale sikring og sociale integration , som blev vedtaget af Det Europæiske Råd i marts 2006[15]. Processen vil bidrage til gennemførelsen af en række politikker, som sigter mod at begrænse forskellene mellem mænd og kvinder på disse områder.

Az erőszak és az emberkereskedelem területén a Bizottság egy 2006 augusztusi közleményben előterjesztett egy a bűnözés és a büntető igazságszolgáltatás[16] – beleértve az emberkereskedelem, a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak – értékelését célzó cselekvési tervet. Lehetővé fogja tenni e súlyos problémák ismeretének érezhető javítását, amelyek fő áldozatai a nők.

Hvad angår vold og menneskehandel fremlagde Kommissionen i august 2006 en meddelelse med en handlingsplan, som tager sigte på at måle kriminalitet og strafferetlig behandling deraf[16], herunder også menneskehandel, vold mod kvinder og vold i hjemmet. Hensigten med meddelelsen er at bidrage til et øget kendskab til disse problemer, som i overvejende grad rammer kvinder.

A férfiak-nők egyenlőségét gazdasági fejlődési tényezőként ismerik el az EU külkapcsolatai keretében is. A Bizottság 2007 elejére közleményt készít a nemek közötti egyenlőség fejlesztési együttműködésbe történő integrálásáról. Továbbá, 2006 novemberében az Euromed -partnerség keretében elfogadták a nők szerepének a mediterrán országok társadalmában való megerősítését célzó ötéves cselekvési tervet. E terv alkotja azt a keretet, amelyen belül az EU és a mediterrán országok együtt fognak működni a nők szociális, politikai, gazdasági és kulturális téren betöltött szerepének megerősítése érdekében.

Det er almindeligt anerkendt, at ligestilling mellem mænd og kvinder også bidrager til den økonomiske udvikling i forbindelse med EU's eksterne forbindelser. Kommissionen forelægger i begyndelsen af 2007 en meddelelse om integrering af kønsaspektet i udviklingssamarbejdet . I november 2006 blev der vedtaget en femårig handlingsplan med henblik på at styrke kvinders rolle i samfundet i Middelhavslandene som led i Euromed -partnerskabet. Planen udgør rammen for EU's samarbejde med Middelhavslandene om at styrke kvinders rolle i de sociale, politiske, økonomiske og kulturelle miljøer.

2.2 A nők és férfiak közötti különbségek

2.2 Forskelle mellem mænd og kvinder

A nők foglalkoztatása az elmúlt években is jelentősen javult, beleértve az idős dolgozók körét. Ennek azonban nem szabad elfednie a nők egyértelműen hátrányos helyzetét a munkaerőpiacon a férfiakkal szemben. A különbségek továbbra is jelentősek, és mindig a nők vannak hátrányban. A munkaszervezésben lévő különbségek és a munkaerőpiaci megkülönböztetés nem csökken, ami a jelentős és állandó fizetési különbségben tükröződik.

Beskæftigelsen blandt kvinder, herunder også ældre kvinder, er også i de senere år steget kraftigt. Alligevel bør man dog ikke undervurdere det forhold, at kvinder står i en klart svagere position på arbejdsmarkedet end mænd. Der er stadig betydelige forskelle, som altid er i mændenes favør. Forskellene i arbejdsvilkår og opdelingen af arbejdsmarkedet mindskes stadig ikke, hvilket giver sig udslag i en stor og uændret lønforskel.

Európában a foglalkoztatási növekedés mozgatója továbbra is a női munkaerő. A lisszaboni stratégia 2000. évi elindítása óta az EU-ban létrehozott nyolc millió állásból hat milliót nők töltöttek be. A 2005. év a tizenkettedik egymást követő év volt , amelyben a nők foglalkoztatási aránya növekedett, és elérte az 56,3 %-ot, azaz 2,7 ponttal volt magasabb a 2000-es szintnél, szemben a férfiak foglalkoztatási arányának 0,1 pontos növekedésével. E pozitív tendencia folytatása[17] lehetővé tenné a lisszaboni célkitűzés megvalósítását arra vonatkozóan, hogy 2010-ben a nők foglalkoztatási aránya elérje a 60 %-ot. Hasonlóképpen az 55 évnél idősebb nők foglalkoztatási arányának növekedése határozottan gyorsabb volt a férfiakénál, és immár eléri a 33,7 %-ot, azaz közel 7 ponttal többet, mint 2000-ben.

Drivkraften for beskæftigelsen i EU er stadig de kvindelige arbejdstagere. Siden lanceringen af Lissabon-strategien i 2000 er seks af de otte millioner arbejdspladser, der er blevet skabt i EU, blevet besat af kvinder. I 2005 steg kvindernes erhvervsfrekvens for tolvte år i træk og udgjorde 56,3 %, hvilket er 2,7 points over niveauet i 2000. Samtidig steg mændenes erhvervsfrekvens med 0,1 points. Hvis den positive tendens fortsætter[17], vil Lissabon-målet om en erhvervsfrekvens for kvinder på 60 % kunne nås i 2010. Desuden er erhvervsfrekvensen for kvinder over 55 år steget meget hurtigere end mændenes og er nu på 33,7 %, dvs. næsten 7 points højere end i 2000.

Következésképpen, a nők és a férfiak között a foglalkoztatási arány különbsége 2005-ben 15,0 pontra csökkent, ez öt év alatt 2,6 pontos csökkenést jelent. Meg kell jegyezni, hogy a különbség a kortól függően erősen változik, hiszen csupán 5,9 pont a (15-24 év) fiatalok körében, 16,7 pont a 25-54 év közötti munkavállalók esetében, és eléri a 18,1 pontot az 55 évnél idősebbek esetében. A nők foglalkoztatásának pozitív fejlődése munkanélküliségi arányuk arányosan gyorsabb csökkenésében is tükröződik, amelynek a férfiakhoz viszonyított különbsége a 2000-es 2,8-ról 2005-ben 2,0-ra csökkent.

Forskellen i mænd og kvinders erhvervsfrekvens er således reduceret til 15,0 points i 2005, dvs. et fald på 2,6 point på fem år. Det skal bemærkes, at forskellen er aldersbetinget, da den kun er på 5,9 points blandt de unge (15-24 år), 16,7 points for de 25 til 54-årige arbejdstagere, og topper med 18,1 points for arbejdstagere over 55 år. Den positive udvikling i kvindernes beskæftigelse giver sig ligeledes udslag i et proportionelt tilsvarende fald i arbejdsløsheden , hvor afstanden til mændene er faldet fra 2,8 points i 2000 til 2,0 i 2005.

E pozitív folyamat ellenére a nők számára nagyon jelentős marad a szakmai élet és a magánélet összehangolásának fokozódó nehézsége és a háztartási és családi feladatok eloszlásának egyenlőtlensége. Megdöbbentő, hogy a 20 és 49 év közötti nők foglalkoztatási aránya 15 ponttal csökken, ha van gyermekük, míg a férfiaké 6 ponttal növekszik. Továbbá, a munkaerő rugalmasságának növekvő igényei nagyobb mértékben nehezednek a nőkre. A nők közel harmada (2006-ban 32,9 %) dolgozik részmunkaidőben, szemben a férfiak csupán 7,7 %-ával; a munkaviszonyban álló nők 14,8 %-a dolgozik határozott idejű szerződéssel, azaz arányuk egy ponttal több, mint a munkaviszonyban álló férfiaké. A rugalmas munkavégzési módokhoz való folyamodás személyes preferenciákat tükrözhet, de a nemek közötti jelentős különbség a férfiak és nők közötti egyenlőtlenséget hangsúlyozza az időbeosztás tekintetében.

Til trods for denne positive udvikling er kvindernes problemer med at forene arbejds- og privatlivet og den ulige fordeling af familiemæssige og huslige opgaver stadig markante. Det er slående at konstatere, at erhvervsfrekvensen for kvinder mellem 20 og 49 år falder med 15 points, når de får et barn, mens mændenes stiger med 6 points. Desuden har den stigende efterspørgsel efter fleksibel arbejdskraft en stor indvirkning på kvinderne. Hen ved en tredjedel af kvinderne arbejder på deltid (32,9 % i 2006) mod kun 7,7 % af mændene; 14,8 % af de kvindelige lønmodtagere har en tidsbegrænset arbejdskontrakt, dvs. 1 point mere end andelen af mandlige lønmodtagere. Brugen af fleksibel arbejdstilrettelæggelse kan afspejle personlige præferencer, men den markante forskel mellem kønnene understreger uligevægten mellem mænd og kvinder i deres brug af tiden.

Továbbá, a munkaerőpiac nagy mértékben szegmentált marad. A nemenkénti foglalkoztatási és ágazati szegregációs mutatók alakulása nem mutatja jelentős csökkenés jelét. Úgy tűnik tehát, hogy a nők foglalkoztatása elsősorban a már nagyrészt elnőiesedett tevékenységi ágazatokban és szakmákban növekedik. Tízből közel négy munkaviszonyban álló nő dolgozik a közigazgatásban, az oktatásban vagy az egészségügyben és a szociális munkában, míg a munkaviszonyban álló nők fele közigazgatási alkalmazott, eladó, vagy kevéssé illetve nem szakképzett munkavállaló.

Derudover er arbejdsmarkedet meget opdelt. Udviklingen i de kønsopdelte arbejdsmæssige og sektorbestemte statistikker viser ingen tegn på større fald. Stigningen i kvindernes beskæftigelse sker altså tilsyneladende hovedsageligt i de sektorer og erhverv, hvor kvinderne allerede var dominerende. Hen ved fire ud af ti kvindelige lønmodtagere arbejder i den offentlige administration, undervisnings- eller sundheds- og socialsektoren, mens halvdelen af de kvindelige lønmodtagerne er beskæftiget med administration, salg eller arbejde, der forudsætter få eller ingen kvalifikationer.

Továbbá, tartós egyenlőtlenség van a nők és a férfiak között a döntéshozó álláshelyeken való jelenlétben, politikai és gazdasági téren egyaránt. A felsővezetők kevesebb, mint harmada nő, és az 50 legnagyobb jegyzett vállalat igazgatási tanácsaiban 2005-ben a nők-férfiak aránya egy a tízhez volt. A nemzeti parlamentekben a nők átlagos aránya 24 %. Az Európai Parlamentben ez az arány 33 %.

Der er desuden fortsat en uligevægt mellem mænd og kvinder i den politiske og økonomiske beslutningstagningsproces . Under en tredjedel af lederne er kvinder, og bestyrelserne for de 50 største børsnoterede virksomheder i EU kunne kun mønstre en kvinde for hver ti mænd i 2005. I de nationale parlamenter er kvindernes andel i gennemsnit kun på 24 %. I Europa-Parlamentet er 33 % af medlemmerne kvinder.

A megkülönböztetés az oktatásban is jelen van. Bár a felsőfokú képesítéssel rendelkező pályakezdők többségét immár a nők képviselik (59 %), a tanulmányi területek erősen sztereotipek maradnak. Az oktatás, a társadalomtudományok, a művészetek és az egészségügy veszi fel a diplomás nők közel felét , míg a diplomás férfiak kevesebb mint egy negyedét. Ezzel ellentétben a műszaki tanulmányok tíz diplomás nőből csak egyet vonzanak, míg ez az arány a diplomás férfiaknál négy a tízhez.

Opdelingen findes også i uddannelsessektoren . Selvom kvinderne nu udgør størstedelen af de nyuddannede på de videregående uddannelser (59 %), er valget af uddannelsesområder stadig meget stivnet. Undervisningssektoren, humaniora og de kunstneriske fag samt sundhedsfagene tegner sig for næsten halvdelen af kvinder med en videregående uddannelse, hvorimod kun en fjerdedel af mænd med en videregående uddannelse er uddannet inden for disse fag. Omvendt tiltrækker de tekniske uddannelser kun en ud af ti kvinder med en videregående uddannelse, men fire ud af ti mænd.

A nők által a munkaerőpiacon elszenvedett különbségek és egyenlőtlenségek egyik következménye a nők és a férfiak közötti fizetési különbség állandóságán mérhető le. A nők ledolgozott óránként átlagosan 15 %-kal keresnek kevesebbet a férfiaknál[18].

En af konsekvenserne af disse vedvarende forskellige og uligheder, som kvinderne udsættes for på arbejdsmarkedet, er den vedvarende lønforskel mellem mænd og kvinder. Kvinderne tjener i gennemsnit 15 % mindre end mændene i timeløn[18].

Társadalmi téren a nők nagyobb kirekesztési és elszegényedési kockázatot jelentenek, különösen az idős emberek és a különálló szülők körében. A 65 évnél idősebb nők elszegényedési kockázata 20 %, azaz 5 ponttal több, mint a férfiaké, míg az egyszülős családoknál[19] 34 %. tartós munkanélküliség aránya a nők körében 4,5 %, azaz a férfiaknál 1 ponttal magasabb. A nők képezik az inaktívak többségét is, és így különösen ki vannak téve az elszegényedési kockázatnak.

På det sociale område har især ældre kvinder og enlige mødre større risiko for at blive udstødt og for at rammes af fattigdom. Fattigdomsrisikoen for kvinder over 65 år er på 20 %, dvs. 5 points mere end for mænd, hvorimod risikoen for eneforsørgere[19] er på 34 %. Desuden er 4,5 % af kvinderne langtidsarbejdsløse, dvs. at tallet ligger 1 point over mændenes langtidsarbejdsløshed. Der er derudover flest kvinder uden for arbejdsmarkedet, og de er derfor mest udsatte for at falde under fattigdomsgrænsen.

3. Stratégiai kihívások és iránymutatások

3. Strategiske udfordringer og retningslinjer

Az Európai Tanács 2006 tavaszi ülése hangsúlyozta, hogy a férfiak és a nők közötti egyenlőségi politikák alapvető eszközei a gazdasági növekedésnek, a jólétnek és a versenyképességnek. A növekedésért és a foglalkoztatásért európai stratégia is elismeri, hogy a férfiak és a nők közötti egyenlőség hozzájárul a lisszaboni célkitűzések megvalósításához. Az európai munkaerő termelékenységi potenciáljának teljes kihasználása érdekében lényeges a nők részvételének és állandó jelenlétének előmozdítása a munkaerőpiacon, valamint a férfiak és nők közötti különbségek megszüntetése minden területen. E kihívásnak való megfeleléshez az egyenlőségi politikáknak szükségük lesz a kohéziós politika aktív támogatására és az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogszabályok hatékony végrehajtására. A Bizottság támogatni fogja a tagállamok fellépését egyes olyan kulcsfontosságú területeken, amelyeken jelentős haladásokat kell még elérni, az egyenlőségről szóló ütemtervben megállapított prioritásokkal összhangban.

På Det Europæiske Råds forårsmøde i 2006 blev det understreget, at ligestillingspolitikkerne er vigtige redskaber som drivkraft for økonomisk vækst, velstand og konkurrenceevne. I den europæiske strategi for vækst og beskæftigelse anerkendes det også, at ligestilling mellem mænd og kvinder bidrager til at opfylde Lissabon-målene. Hvis den europæiske arbejdsstyrkes produktionspotentiale skal udnyttes til fulde, er det vigtigt at fremme kvindernes varige deltagelse på arbejdsmarkedet og fjerne uligheder mellem mænd og kvinder på alle områder. Hvis disse udfordringer skal mødes, skal ligestillingspolitikken aktivt støttes af samhørighedspolitikken og en effektiv gennemførelse af ligestillingslovgivningen. Kommissionen har til hensigt at støtte medlemsstaternes indsats på en række nøgleområder, hvor der fortsat skal ske store forbedringer, i tråd med prioriteringerne i køreplanen for ligestilling mellem mænd og kvinder.

3.1 A nők és a férfiak közötti különbségek megszüntetése a munkaerőpiacon

3.1 Fjerne forskelle mellem mænd og kvinder på arbejdsmarkedet

Egy kereső és minőségi foglalkozáshoz való hozzáférés a nők és férfiak gazdasági függetlenségének biztosítéka. Mindazonáltal fennmaradnak a nők és a férfiak közötti nagyon jelentős különbségek, különösen a munkaszervezést (részmunkaidős munka, ideiglenes szerződések) vagy ágazatokat és foglalkozásokat illetően. Nélkülözhetetlen a különbségek eredetét képező tényezők konkrét módon történő elemzése és az ellenük való küzdelem.

Retten til et lønnet arbejde af god kvalitet er en forudsætning for mænds og kvinders økonomiske selvstændighed. Der er dog stadig store forskelle mellem mænd og kvinder, især hvad angår arbejdsvilkår (deltidsarbejde, tidsbegrænsede kontrakter) og de erhverv og stillinger, de udfylder. Det er nødvendigt at analysere og effektivt angribe de faktorer, der ligger til grund for forskellene.

- A munkaerőpiac megkülönböztetésének okai – amelyek különösen az oktatási hálózatok, a szakképzés és a pályaválasztási tanácsadás sztereotip választásaiból erednek – ellen aktívan kell küzdeni;

- Der bør aktivt sættes ind over for opdelingen af arbejdsmarkedet, som især udspringer af stereotype valg af uddannelse og erhvervsuddannelse og erhverv.

- Szükséges fokozni azon akadályok megszüntetését célzó erőfeszítéseket, amelyek megakadályozzák a nők döntéshozó és irányító álláshelyekhez való hozzáférését;

- Indsatsen for at fjerne de hindringer, der står i vejen for kvindernes adgang til ledelses- og beslutningsposter, bør intensiveres.

- A nők és a férfiak közötti fizetési különbségek csökkentése céljából kifejtett erőfeszítéseket folytatni kell együttműködve minden részt vevő féllel. Különös figyelmet kell fordítani a fizetések alacsony szintjére az erősen elnőiesedett szakmákban és ágazatokban, valamint a fizetések csökkenéséhez vezető okokra az elnőiesedő szakmákban és ágazatokban;

- Der bør fortsat arbejdes på at mindske lønforskellen mellem mænd og kvinder i et samarbejde med alle de berørte parter. Der bør især sættes ind over for det lave lønniveau i de særlige kvindeerhverv og -sektorer og over for de faktorer, der fører til lønnedgang i de erhverv og sektorer, der oplever en stærk tilgang af kvinder.

- A rugalmas biztonsági politikák[20] kidolgozásának, végrehajtásának és nyomon követésének figyelembe kell venniük a nőkre és a férfiakra való különböző hatásukat és el kell kerülniük, hogy a nőket a „rugalmasság” vonatkozásában és a férfiakat a „biztonság” vonatkozásában érintsék;

- Ved formuleringen, gennemførelsen og opfølgningen af politikkerne for fleksibilitet og tryghed (flexicurity)[20] bør der tages hensyn til deres forskellige virkninger på mænd og kvinder, og man bør undgå, at fleksibilitetsaspektet hovedsageligt bliver relevant for kvinder, og at tryghedsaspektet især bliver relevant for mænd.

- A különleges célcsoportok – fiatalok, idős dolgozók, tartós munkanélküliek, etnikai kisebbségek, migráns munkavállalók vagy fogyatékkal élő személyek – foglalkoztatásának növelését célzó politikáknak és intézkedéseknek figyelembe kell venniük az e csoportokba tartozó férfiak és nők különleges helyzetét és az előttük álló akadályokat.

- I de politikker, der tager sigte på at fremme beskæftigelsen for særlige grupper, såsom unge, ældre arbejdstagere, langtidsarbejdsløse, etniske mindretal, vandrende arbejdstagere eller personer med handicap, bør der tages hensyn til mænds og kvinders særlige forhold og hindringer i hver af disse grupper.

3.2 A nők és a férfiak közötti nagyobb egyensúly támogatása a magánéleti és családi felelősségek megosztása terén

3.2 Fremme en bedre balance mellem mænd og kvinder i fordelingen af opgaver i privat- og familielivet

Számos korlátozás csökkenti az egyének szabad választását arra nézve, hogy szakmai életüket és magánéletüket összehangolják, például a gyermekgondozási szolgáltatások hiánya, a pénzügyi szempontok, a karrierben való visszalépések, a szakképzett munkaerő-veszteségek kockázata, a foglalkozásba való visszatérés nehézségei vagy a sztereotípiák nyomása. A szabadság-szervezést újra kellene vizsgálni a férfiak és a nők közötti magánéleti és családi felelősségek jobb megosztásához való hozzájárulás érdekében, támogatva ezáltal a gyermekek életminőségét és jólétét.

Mange hindringer begrænser borgernes muligheder for at forene arbejds- og privatlivet, f.eks. manglende børnepasningsfaciliteter, økonomiske faktorer, karrieremæssige sanktioner, risikoen for at miste kompetencer, problemer med at komme tilbage i arbejde eller pres fra stereotyper. Orlovsreglerne bør tages op til fornyet gennemgang for dermed at bidrage til en bedre fordeling af opgaverne i privat- og familielivet mellem mænd og kvinder og for at opnå bedre livskvalitet og større trivsel for børnene.

- Helyénvaló annak biztosítása, hogy a szülői szabadság ugyanúgy vonatkozzon a férfiakra, mint a nőkre, és különösen, hogy egyedi (nem átruházható) legyen, pénzügyileg vonzó, felosztható, és hogy időtartama ne fékezze a foglalkozásba való visszatérést;

- Det skal sikres, at forældreorlov henvender sig til både mænd og kvinder, er individuel (kan ikke overføres), økonomisk attraktiv, at orlovsperioderne kan opdeles og at varigheden ikke er en hindring for at vende tilbage til arbejdet.

- Tekintettel az EU népességének öregedésére, nagyon fontos a hozzáférhető és megfizethető ellátási szolgáltatások fejlesztésének folytatása az eltartott személyek számára. Az idős emberekről való gondoskodást lehetővé tevő, a férfiak és a nők számára egyaránt vonzó „szülőápolási szabadság” létrehozását is tervbe lehet venni;

- Med baggrund i den aldrende befolkning i EU er det vigtigt fortsat at udvikle tilgængelige plejeydelser for familiemedlemmer, som der består forsørgerpligt for, til en overkommelig pris. Der kunne skabes en "plejeorlov", således at børnene kan tage sig af ældre familiemedlemmer. En sådan orlov skal være attraktiv for både mænd og kvinder.

- Helyénvaló olyan apasági szabadság előmozdítása, amely lehetővé teszi az apák háztartási és családi felelősségekbe való bevonását a gyermek születésétől kezdve;

- Der skal også gøres mere opmærksom på fædreorlov, hvorved fædrene involveres i de huslige og familiemæssige opgaver straks efter fødslen.

- A s z tereotípiák elleni küzdelmet a részt vevő feleknek minden szinten fokozniuk kell, és különösen a férfiakat és a vállalatokat kell célozniuk;

- Bekæmpelsen af stereotyper bør intensiveres på alle niveauer og af alle berørte parter. Indsatsen bør især rettes mod mænd og virksomheder.

- Fontos, hogy kísérő intézkedésekkel megőrizzék a szülői szabadságon levő munkavállalók foglalkoztathatóságát a szabadság alatt és a visszatéréskor. Ez olyan intézkedéseket foglal magában, amelyek biztosítják a munkavállaló szakképzettségeinek fenntartását és a képzési lehetőségekhez való hozzáférését, valamint karrierje folytatásának biztosítékát;

- Det er vigtigt at bevare arbejdstagernes beskæftigelsesevne i forbindelse med forældreorlov ved hjælp af en række ledsageforanstaltninger under orloven og når arbejdet genoptages. Dette omfatter foranstaltninger med henblik på at opdatere lønmodtagerens kompetencer og dennes adgang til uddannelser samt en garanti for at kunne fortsætte karrieren.

- A vállalatokat, különösen a KKV-kat segíteni kellene a szakmai élet, a magánélet és a családi élet összehangolására vonatkozó intézkedések végrehajtásában.

- Virksomhederne og især de små og mellemstore virksomheder bør støttes, når de gennemfører foranstaltninger med det sigte at forene arbejds-, privat- og familielivet.

3.3 A nők és a férfiak közötti egyenlőségi politikák kohéziós és vidékfejlesztési politikák általi teljes támogatásának biztosítása

3.3 Sikre, at ligestillingspolitikkerne støttes fuldt ud af samhørighedspolitikken og politikken for udvikling af landdistrikter

2007 a kohéziós és a vidékfejlesztési politika új programozási időszakának első éve. A politikákat oly módon szervezték át, hogy jobban hozzá tudjanak járulni a Lisszabonban meghatározott célkitűzésekhez, és előmozdítsák ezáltal a gazdasági növekedést, a termelékenységet és a munkahelyteremtést. Az Alapok potenciálját teljes mértékben ki kell használ ni , am i a nők és a férfiak közötti egyenlőségi politikák katalizátora.

2007 er det første år i den nye programperiode for samhørighedspolitikken og for politikken for udvikling af landdistrikterne. Der er udarbejdet nye retningslinjer for disse politikker med henblik på at bidrage yderligere til Lissabon-målene og på at fremme den økonomiske vækst, produktiviteten og beskæftigelsen. Strukturfondenes potentiale som katalysatorer for ligestillingspolitikkerne skal udnyttes fuldt ud.

- A tagállamoknak biztosítaniuk kell a nők és a férfiak közötti egyenlőség előmozdítását, valamint a nemekkel kapcsolatos szempontoknak az Alapok végrehajtása minden szakaszába történő integrálását, különösen azáltal, hogy partnerként bevonják a nők és a férfiak egyenlőségének előmozdításával megbízott szervezeteket[21];

- Medlemsstaterne bør fremme ligestilling mellem mænd og kvinder og integrere kønsaspektet i alle etaper af gennemførelsen af fondene, især ved at inddrage organer, som er ansvarlige for at fremme ligestilling mellem mænd og kvinder[21], i partnerskaber.

- Az Alapok programozási dokumentumainak elő kell mozdítaniuk és a gyakorlatban kell alkalmazniuk az egyenlőségi politika kettős megközelítését az egyenlőség előmozdítását célzó egyedi intézkedésekkel és a többi projektnek és az Alapok igazgatásának a férfiakra és a nőkre gyakorolt hatása módjának alapos figyelembevételével[22];

- Fondenes programmeringsdokumenter bør fremmes og gennemføres via en tostrenget ligestillingspolitik, som omfatter en særlig indsats for at fremme ligestilling og omhyggelig hensyntagen til, hvordan andre projekter og forvaltningen af midlerne kan påvirke kønsbalancen[22].

- Az Alapoknak hozzá kell járulniuk a munkavállaláshoz való hozzáférés, a nők a munkavállalásban való részvétele és fejlődése növekedésének javításához, valamint a gyermekgondozási rendszerekkel és az egyéb ellátási rendszerek fejlesztésével kapcsolatos célkitűzések megvalósításának támogatásához, és az azokhoz való hozzáférés megkönnyítéséhez[23]. Az Alapoknak támogatniuk kell a nők vállalkozói szellemét is, beleértve az üzleti szolgáltatásokat és a finanszírozáshoz való hozzáférést[24];

- Fondene bør bidrage til at forbedre adgangen til arbejdsmarkedet, øge kvindernes arbejdsmarkedsdeltagelse og yde støtte til opfyldelsen af målene om børnepasningsfaciliteter og udvikling af plejefaciliteter og lette adgangen hertil[23]. Fondene bør ligeledes yde støtte til kvindelige iværksættere, f.eks. ved hjælp af ydelser til virksomheder og adgang til finansiering[24].

- Elő kell mozdítani a férfiak-nők egyenlősége területével kapcsolatos bevált gyakorlatok és tudatosságnövelő kampányok terjesztését és cseréjét érintő fellépéseket, és meg kell erősíteni a részt vevő felek közötti párbeszédet[25].

- Der bør satses på formidlingsaktioner og udveksling af god praksis; befolkningen skal bevidstgøres om ligestillingsaspektet gennem en række oplysningskampagner, og dialogen mellem de berørte parter bør styrkes[25].

3.4 A jogalkotási keret hatékony végrehajtásának biztosítása

3.4 Sikre en effektiv gennemførelse af lovgivningen

A férfiak-nők egyenlőségének területével kapcsolatos közösségi vívmányok nagy mértékben hozzájárultak az 50 év alatt elért haladáshoz, és tovább fejlődnek illetve modernizálódnak annak érthetőbbé és hatékonyabbá tétele érdekében. Ugyanakkor fontos azon jogszabályok hatékony végrehajtásának biztosítása, amelyek túllépik a vívmányok puszta átültetését. A nemzeti résztvevőknek aktívan támogatniuk kell e jogszabályok végrehajtását a jog teljes alkalmazásának biztosítása érdekében.

Fællesskabsretten har i 50 år bidraget til, at der er gjort store fremskridt på ligestillingsområdet. Fællesskabsretten udvikles og moderniseres løbende og gøres mere tydelig og effektiv. Det er dog vigtigt at sikre en effektiv håndhævelse af lovgivningen, og ikke nøjes med blot at inkorporere fællesskabsretten i national lovgivning. Det er op til medlemsstaterne aktivt at støtte gennemførelsen af denne lovgivning med henblik på at sikre, at lovgivningen anvendes fuldt ud.

- Fontos olyan intézkedések hozatala, amelyek az igazságügyi rendszernek a nők és a férfiak egyenlősége területén dolgozó szereplői – különösen a bírók és az ügyvédek – kapacitásainak megerősítését célozzák annak érdekében, hogy rendelkezzenek a szükséges képzettséggel és technikai segítséggel a tevékenységeikben felmerülő férfiak-nők egyenlőségével kapcsolatos kérdések kezeléséhez;

- Der må træffes foranstaltninger til at styrke retssystemets aktørers kendskab til ligestillingsområdet. Dette gælder f.eks. dommere og advokater, således at de kan få adgang til den uddannelse og tekniske assistance, som er nødvendig for at behandle ligestillingsspørgsmål i deres arbejde.

- A tagállamoknak és a szociális partnereknek aktívan támogatniuk kell a nők és a férfiak közötti egyenlő bánásmódra vonatkozó jogszabályok hatékony végrehajtását, és meg kell teremteniük azon feltételeket, amelyek lehetővé teszik annak betartását;

- Medlemsstaterne og arbejdsmarkedets parter bør aktivt støtte en effektiv gennemførelse af ligestillingslovgivningen og medvirke til at skabe respekt herom.

- A 2002/73 irányelvben[26] előírt, az egyenlő bánásmód előmozdítását szolgáló szervek aktív szerepet játszhatnak a jogszabályok végrehajtásában. Támogatni kell őket fellépésükben, biztosítva számukra a szükséges pénzügyi és emberi erőforrásokat, és azt, hogy rendelkezzenek az irányelvben felsorolt összes hatáskörrel.

- De i direktiv 2002/73[26] omtalte organer til fremme af ligebehandling af mænd og kvinder kan spille en aktiv rolle i forbindelse med gennemførelsen af lovgivningen. De bør støttes i deres indsats, og det skal sikres, at de råder over de nødvendige økonomiske og menneskelige ressourcer, og at de har de i direktivet omtalte kompetencer.

4. Következtetések

4. Konklusioner

E jelentés alapján és az egyenlőségről szóló ütemtervben, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőségről szóló paktumban meghatározott prioritásokkal összhangban az Európai Tanácsot felkérték, hogy nyomatékosan ösztönözze a tagállamokat a fent leírt kihívásoknak való megfelelésre, az összes részt vevő féllel együttműködve. Különös figyelmet kell fordítani a következőkre:

På grundlag af denne rapport og i tråd med prioriteterne i køreplanen for ligestilling og den europæiske ligestillingspagt opfordres Det Europæiske Råd til indtrængende at opfordre medlemsstaterne til at besvare de ovenstående udfordringer i samarbejde med de berørte parter. Medlemsstaterne bør især bestræbe sig på:

- mindent meg kell tenni a nők és a férfiak közötti fizetésbeli különbség megszüntetéséért;

- at gøre alt for at udrydde lønforskellen mellem mænd og kvinder

- a nők-férfiak egyenlőségi szempontja integrálásának megerősítésére a foglalkoztatási politikák végrehajtásában;

- at styrke integreringen af ligestillingsaspektet i gennemførelsen af beskæftigelsespolitikkerne

- azon erőfeszítések folytatására, amelyek lehetővé teszik a férfiak és a nők számára a szakmai élet, a magánélet és a családi élet összehangolását, és a szociális partnerek támogatására az intézkedések ebben az értelemben történő végrehajtásában;

- at videreføre bestræbelserne for at mænd og kvinder kan forene arbejds-, privat- og familielivet, og støtte arbejdsmarkedets parter i forbindelse med at gennemføre foranstaltninger i den henseende

- azon demográfiai változásokhoz kapcsolódó kérdések megközelítésének elfogadására, amely figyelembe veszi és támogatja a nők és a férfiak közötti egyenlőséget;

- at vedtage en tilgang til spørgsmål i forbindelse med demografiske ændringer, som tager hensyn til og støtter ligestilling mellem mænd og kvinder

- a kohéziós és a vidékfejlesztési politika által kínált potenciál teljes felhasználására, támogatva a nők és a férfiak közötti egyenlőség előmozdítását a strukturális alapok által társfinanszírozott programokon keresztül;

- at udnytte potentialet i samhørighedspolitikken og politikken for udvikling af landdistrikter fuldt ud til at fremme ligestilling mellem mænd og kvinder ved hjælp af programmer, der samfinansieres af strukturfondene

- a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmódról szóló 2006/54/EK irányelv (átdolgozás) és a nők és a férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2004/113/EK irányelv gyors átültetésére.

- hurtigst muligt at gennemføre direktiv 2006/54/EF om gennemførelse af princippet om lige muligheder for og ligebehandling af mænd og kvinder (omarbejdning) og 2004/113/EF om gennemførelse af princippet om ligebehandling af mænd og kvinder i forbindelse med adgang til og levering af varer og tjenesteydelser.

ANNEX

This statistical annex provides an overview of the situation of women and men in the EU, its evolution over time and remaining gender gaps in different fields such as the labour market, education, presence in decision making positions and social inclusion. Indicators have been chosen according to their relevance in covering aspects of the lives of women and men and the availability of comparable and reliable data. These indicators were already presented in the previous reports in order to facilitate the follow-up from one year to another.

Employment rates

Over the last few years, progress has been achieved towards the Lisbon target of reaching an employment rate for women of 60% by 2010. Female employment rate has risen from 53.6% in 2000 to 56.3% in 2005 whereas over the same period male employment rate has remained stable (from 71.2% to 71.3%). As a result, the gap between women's and men's employment rates decreased from 17.6 percentage points (p.p.) in 2000 to 15 p.p. in 2005. At national level, significant differences exist across the EU, with an employment rate gap below 10 p.p. in Finland, Sweden, Denmark, the Baltic countries, Bulgaria and Slovenia but exceeding 20 p.p. in Cyprus, Spain, Italy, Greece and Malta. The gap between female and male employment rates remains much higher amongst older workers (55 to 64 years) at 18.1 p.p. in 2005, down from 20 p.p. in 2000. This reduction was due to a strong rise in the employment rate of older female workers, from 26.9% in 2000 to 33.7% in 2005.

Unemployment rates

The positive evolution of female employment was reflected in unemployment figures, as the gap between women's and men's unemployment rates narrowed from 2.8 p.p. in 2000 to 2.0 p.p. in 2005. This decrease occurred notably in countries where the gap was the highest in 2000 (Spain, Italy, Cyprus, Germany, France and Poland). Nevertheless women were still more likely to be unemployed than men as the unemployment rate was 9.9% among women in 2005 whereas it was 7.9% among men.

Part-time work

Women's participation in the labour market is still largely characterised by a high share of part-time work. In 2006, the share of women employees working part-time was 32.9% in the EU while the corresponding figure for men was 7.7%. The share of female part-timers exceeded 30% in France, Denmark and Luxembourg, 40% in Sweden, Austria, Belgium, United Kingdom and Germany and even reached 75% in the Netherlands. Conversely, the share of part-timers among female workers was very low in Bulgaria, Slovakia, Hungary, the Czech Republic and Latvia.

Reconciliation of professional , private and family life

Women's participation to employment is affected by their predominant role in the care of children and other dependant persons, such as elderly or disabled persons. The difficulties faced by women in reconciling their professional and private life are evidenced by the strong impact of parenthood on employment rates. Participation in employment and the amount of time worked by women between 20 and 49 years are closely linked to the number and age of their children, which is less the case for men. In 2005, the employment rate for women aged 20-49 was 61.1% when they had children under 12, compared with 76% when they did not. For men with children under 12, however, the employment rate was higher (91.5%) than for those without children (85.6%).

Education and research

In most Member States, more women than men reach a high level of education. However, once graduated, the presence of women clearly decreases at each step of the typical academic career. Indeed, women are more numerous and more successful than men at first degree level (59% of ISCED5a graduates), but their share decreases amongst PhDs (43% of ISCED6 graduates), and reaches a minimum amongst full professors (15% of Grade A full professors). Moreover, study fields continue to be greatly segmented with a low presence of women in engineering or science and technology and a high one in health, education or the humanities.

Segregation

The choice of study fields certainly impacts on the gender segregation of the labour markets evidenced both for occupations and economic sectors. Estonia, Cyprus, Slovakia, Finland and Hungary face high segregation in occupations whilst sectoral segregation is the highest in Estonia, Slovakia, Lithuania, Ireland, Finland and Sweden. In consequence of segregated labour markets there is an under-representation of women in sectors crucial for economic development and usually well remunerated. For example, only 29% of scientists and engineers in the EU are women.

Decision-making

The average number of female members of national parliaments (single/lower houses) was 24% in 2006, just 1 p.p. above the 2004 level. This share exceeds 30% in Germany, Austria, Spain and Belgium and 40% in Finland, the Netherlands, Denmark and Sweden. However, it was below 15% in Greece, France, Slovenia, Ireland and Romania and did not exceed 10% in Malta and Hungary. Regarding decision-making in the economic sphere, women's share among managers in enterprises and administrations was 32% in 2005, just 1 p.p. above the 2000 level. This share exceeded 35% in Baltic countries and France while it was lower than 15% in Malta and Cyprus.

At risk of poverty rate for older people

The consequence of the disadvantaged position of women on the labour market was visible in the gender gap in poverty risk, especially among older persons (aged 65 and over). The share of people being at risk of poverty (having an income below the threshold set at 60% of the national median income) is significantly higher for women than for men in the EU (20% vs. 15%) in almost all Member States. The gap exceeds 10 p.p. in five countries: Romania, Bulgaria, Ireland, Slovenia and Estonia.

Average age of women at first child

The average age of women at child bearing is still increasing, reaching 28.3 years in 2004. It is under 25 years for Bulgaria, Romania and the Baltic countries but was the highest in Germany, the Netherlands, Spain and the United Kingdom.

[pic]

Employment rates (women and men aged 15-64) in EU Member States – 2000 and 2005

Women | Men | Gender gap |

2000 | 2005 | 2000 | 2005 | 2000 | 2005 |

EU (25 countries) | 53.6 | 56.3 | 71.2 | 71.3 | 17.6 | 15 |

Belgium | 51.5 | 53.8 | 69.5 | 68.3 | 18 | 14.5 |

Czech Republic | 56.9 | 56.3 | 73.2 | 73.3 | 16.3 | 17 |

Denmark | 71.6 | 71.9 | 80.8 | 79.8 | 9.2 | 7.9 |

Germany | 58.1 | 59.6 | 72.9 | 71.2 | 14.8 | 11.6 |

Estonia | 56.9 | 62.1 | 64.3 | 67 | 7.4 | 4.9 |

Greece | 41.7 | 46.1 | 71.5 | 74.2 | 29.8 | 28.1 |

Spain | 41.3 | 51.2 | 71.2 | 75.2 | 29.9 | 24 |

France | 55.2 | 57.6 | 69.2 | 68.8 | 14 | 11.2 |

Ireland | 53.9 | 58.3 | 76.3 | 76.9 | 22.4 | 18.6 |

Italy | 39.6 | 45.3 | 68 | 69.9 | 28.4 | 24.6 |

Cyprus | 53.5 | 58.4 | 78.7 | 79.2 | 25.2 | 20.8 |

Latvia | 53.8 | 59.3 | 61.5 | 67.6 | 7.7 | 8.3 |

Lithuania | 57.7 | 59.4 | 60.5 | 66.1 | 2.8 | 6.7 |

Luxembourg | 50.1 | 53.7 | 75 | 73.3 | 24.9 | 19.6 |

Hungary | 49.7 | 51 | 63.1 | 63.1 | 13.4 | 12.1 |

Malta | 33.1 | 33.7 | 75 | 73.8 | 41.9 | 40.1 |

Netherlands | 63.5 | 66.4 | 82.1 | 79.9 | 18.6 | 13.5 |

Austria | 59.6 | 62 | 77.3 | 75.4 | 17.7 | 13.4 |

Poland | 48.9 | 46.8 | 61.2 | 58.9 | 12.3 | 12.1 |

Portugal | 60.5 | 61.7 | 76.5 | 73.4 | 16 | 11.7 |

Slovenia | 58.4 | 61.3 | 67.2 | 70.4 | 8.8 | 9.1 |

Slovakia | 51.5 | 50.9 | 62.2 | 64.6 | 10.7 | 13.7 |

Finland | 64.2 | 66.5 | 70.1 | 70.3 | 5.9 | 3.8 |

Sweden | 70.9 | 70.4 | 75.1 | 74.4 | 4.2 | 4 |

United Kingdom | 64.7 | 65.9 | 77.8 | 77.6 | 13.1 | 11.7 |

Bulgaria | 46.3 | 51.7 | 54.7 | 60 | 8.4 | 8.3 |

Romania | 57.5 | 51.5 | 68.6 | 63.7 | 11.1 | 12.2 |

Eurostat, Labour Force Survey (LFS), annual averages

Employment rates of older workers (women and men aged 55-64) in EU Member States – 2000 and 2005

Women | Men | Gender gap |

2000 | 2005 | 2000 | 2005 | 2000 | 2005 |

EU (25 countries) | 26.9 | 33.7 | 46.9 | 51.8 | 20 | 18.1 |

Belgium | 16.6 | 22.1 | 36.4 | 41.7 | 19.8 | 19.6 |

Czech Republic | 22.4 | 30.9 | 51.7 | 59.3 | 29.3 | 28.4 |

Denmark | 46.6 | 53.5 | 64.1 | 65.6 | 17.5 | 12.1 |

Germany | 29 | 37.5 | 46.4 | 53.5 | 17.4 | 16 |

Estonia | 39 | 53.7 | 55.9 | 59.3 | 16.9 | 5.6 |

Greece | 24.3 | 25.8 | 55.2 | 58.8 | 30.9 | 33 |

Spain | 20.2 | 27.4 | 54.9 | 59.7 | 34.7 | 32.3 |

France | 26.3 | 35.2 | 33.6 | 40.7 | 7.3 | 5.5 |

Ireland | 27.2 | 37.3 | 63.2 | 65.7 | 36 | 28.4 |

Italy | 15.3 | 20.8 | 40.9 | 42.7 | 25.6 | 21.9 |

Cyprus | 32.1 | 31.5 | 67.3 | 70.8 | 35.2 | 39.3 |

Latvia | 26.7 | 45.3 | 48.4 | 55.2 | 21.7 | 9.9 |

Lithuania | 32.6 | 41.7 | 50.6 | 59.1 | 18 | 17.4 |

Luxembourg | 16.4 | 24.9 | 37.2 | 38.3 | 20.8 | 13.4 |

Hungary | 13.3 | 26.7 | 33.2 | 40.6 | 19.9 | 13.9 |

Malta | 8.4 | 12.4 | 50.8 | 50.8 | 42.4 | 38.4 |

Netherlands | 26.1 | 35.2 | 50.2 | 56.9 | 24.1 | 21.7 |

Austria | 17.2 | 22.9 | 41.2 | 41.3 | 24 | 18.4 |

Poland | 21.4 | 19.7 | 36.7 | 35.9 | 15.3 | 16.2 |

Portugal | 40.6 | 43.7 | 62.1 | 58.1 | 21.5 | 14.4 |

Slovenia | 13.8 | 18.5 | 32.3 | 43.1 | 18.5 | 24.6 |

Slovakia | 9.8 | 15.6 | 35.4 | 47.8 | 25.6 | 32.2 |

Finland | 40.4 | 52.7 | 42.9 | 52.8 | 2.5 | 0.1 |

Sweden | 62.1 | 66.7 | 67.8 | 72 | 5.7 | 5.3 |

United Kingdom | 41.7 | 48.1 | 60.1 | 66 | 18.4 | 17.9 |

Bulgaria | 10.3 | 25.5 | 33.2 | 45.5 | 22.9 | 20 |

Romania | 43.8 | 33.1 | 56 | 46.7 | 12.2 | 13.6 |

Eurostat, Labour Force Survey (LFS), annual averages

Unemployment rates (women and men aged 15 and over) in EU Member States – 2000 and 2005

In this table, the gender gap is calculated as women's unemployment rate minus men's unemployment rate

Women | Men | Gender gap |

2000 | 2005 | 2000 | 2005 | 2000 | 2005 |

EU (25 countries) | 10.2 | 9.9 | 7.4 | 7.9 | 2.8 | 2 |

Belgium | 8.5 | 9.5 | 5.6 | 7.6 | 2.9 | 1.9 |

Czech Republic | 10.3 | 9.8 | 7.3 | 6.5 | 3 | 3.3 |

Denmark | 4.8 | 5.3 | 3.9 | 4.4 | 0.9 | 0.9 |

Germany | 8.7 | 10.3 | 6 | 8.9 | 2.7 | 1.4 |

Estonia | 11.8 | 7.1 | 13.8 | 8.8 | -2 | -1.7 |

Greece | 17.2 | 15.3 | 7.5 | 6.1 | 9.7 | 9.2 |

Spain | 16 | 12.2 | 7.9 | 7 | 8.1 | 5.2 |

France | 10.9 | 10.9 | 7.6 | 9 | 3.3 | 1.9 |

Ireland | 4.2 | 4 | 4.3 | 4.6 | -0.1 | -0.6 |

Italy | 13.6 | 10.1 | 7.8 | 6.2 | 5.8 | 3.9 |

Cyprus | 7.2 | 6.5 | 3.2 | 4.3 | 4 | 2.2 |

Latvia | 12.9 | 8.7 | 14.4 | 9.1 | -1.5 | -0.4 |

Lithuania | 14.1 | 8.3 | 18.6 | 8.2 | -4.5 | 0.1 |

Luxembourg | 3.1 | 5.9 | 1.8 | 3.5 | 1.3 | 2.4 |

Hungary | 5.6 | 7.4 | 7 | 7 | -1.4 | 0.4 |

Malta | 7.4 | 9 | 6.4 | 6.5 | 1 | 2.5 |

Netherlands | 3.6 | 5.1 | 2.2 | 4.4 | 1.4 | 0.7 |

Austria | 4.3 | 5.5 | 3.1 | 4.9 | 1.2 | 0.6 |

Poland | 18.1 | 19.1 | 14.4 | 16.6 | 3.7 | 2.5 |

Portugal | 4.9 | 8.7 | 3.2 | 6.7 | 1.7 | 2 |

Slovenia | 7 | 7 | 6.5 | 6.1 | 0.5 | 0.9 |

Slovakia | 18.6 | 17.2 | 18.9 | 15.5 | -0.3 | 1.7 |

Finland | 10.6 | 8.6 | 9.1 | 8.2 | 1.5 | 0.4 |

Sweden | 5.3 | 7.7 | 5.9 | 7.9 | -0.6 | -0.2 |

United Kingdom | 4.8 | 4.3 | 5.8 | 5.1 | -1 | -0.8 |

Bulgaria | 16.2 | 9.8 | 16.7 | 10.3 | -0.5 | -0.5 |

Romania | 6.3 | 7.6 | 7.2 | 8.3 | -0.9 | -0.7 |

Eurostat, Labour Force Survey (LFS), annual averages

Share of part-time workers in total employment, in EU Member States - 2001 and 2006

Women | Men |

2001 | 2006 | 2001 | 2006 |

EU (25 countries) | 29.8 | 32.9 | 6.2 | 7.7 |

Belgium | 36.8 | 42.6 | 5.2 | 7.9 |

Czech Republic | 8.6 | 8.7 | 2.2 | 2.3 |

Denmark | 31.6 | 35.9 | 10.2 | 12.8 |

Germany | 39.3 | 45.8 | 5.3 | 9.3 |

Estonia | 10.4 | 11.6 | 4.7 | 4.6 |

Greece | 7.2 | 10.4 | 2.3 | 3 |

Spain | 17.3 | 23.5 | 2.8 | 4.5 |

France | 30.4 | 30.7 | 5.0 | 5.8 |

Ireland | 31.3 | : | 6.5 | : |

Italy | 17.8 | 26.7 | 3.8 | 4.7 |

Cyprus | 12.9 | 12 | 5 | 4.6 |

Latvia | 12.1 | 8.7 | 7.9 | 4.6 |

Lithuania | 10 | 11.8 | 7.6 | 6.5 |

Luxembourg | 25.6 | 38.2 | 1.8 | 2.5 |

Hungary | 5.1 | 5.7 | 2 | 2.8 |

Malta | 17.1 | 21.8 | 3.7 | 4.5 |

Netherlands | 71.3 | 74.7 | 20 | 23.2 |

Austria | 33.6 | 40.7 | 4.3 | 6.5 |

Poland | 12.6 | 13.5 | 8.2 | 7.1 |

Portugal | 16.7 | 15.9 | 6.9 | 7.5 |

Slovenia | 7.4 | 11.8 | 5 | 7.8 |

Slovakia | 3.8 | 4.8 | 1.2 | 1.2 |

Finland | 16.7 | 18.2 | 7.6 | 9.2 |

Sweden | 32.7 | 40.3 | 10.8 | 11.7 |

United Kingdom | 44.3 | 42.6 | 9 | 10.6 |

Bulgaria | 3.9 | 2.7 | 3.1 | 1.6 |

Romania | 19.1 | 10.2 | 14.7 | 9.3 |

Eurostat, Labour Force Survey (LFS) - Spring results

Pay gap between women and men in unadjusted form in EU Member States - 2005 (Difference between men’s and women’s average gross hourly earnings as a percentage of men’s average gross hourly earnings)

2005 (1) |

EU (25 countries) | 15 |

Belgium | 6 |

Czech Republic | 19 |

Denmark | 17 |

Germany | 22 |

Estonia | 24 |

Greece | 9 |

Spain | 13 |

France | 12 |

Ireland | 11 |

Italy | 7 |

Cyprus | 25 |

Latvia | 17 |

Lithuania | 15 |

Luxembourg | 14 |

Hungary | 11 |

Malta | 4 |

Netherlands | 18 |

Austria | 18 |

Poland | 10 |

Portugal | 5 |

Slovenia | 8 |

Slovakia | 24 |

Finland | 19 |

Sweden | 16 |

United Kingdom | 20 |

Bulgaria | 16 |

Romania | 13 |

Source: Eurostat. Administrative data are used for LU, Labour Force Survey for FR and MT. Provisional results of EU-SILC (Statistics on Income and Living Conditions) are used for BE, EL, ES, IE, IT, AT, PT, and UK. All other sources are national surveys. SI: Provisional results.

Exception to the reference year: (1) 2004: BE, DK, EE, FI, IE, IT, PT

NB: EU25 estimates are population weighted-averages of the latest available values.

Educational attainment (at least upper secondary school) of women and men aged 20 - 24, in EU Member States – 2005

Women | Men |

EU (25 countries) | 80.3 | 74.7 |

Belgium | 85.3 | 78.4 |

Czech Republic | 91.1 | 91.3 |

Denmark | 80.5 | 73.8 |

Germany | 72.5 | 70.4 |

Estonia | 87.6 | 77.6 |

Greece | 88.5 | 79.7 |

Spain | 68.5 | 55.4 |

France | 85 | 80.1 |

Ireland | 88.9 | 82.6 |

Italy | 78.1 | 69.2 |

Cyprus | 89.1 | 71.1 |

Latvia | 85.2 | 74.7 |

Lithuania | 91.8 | 83.9 |

Luxembourg | 75.8 | 66.6 |

Hungary | 84.9 | 81.9 |

Malta | 57 | 50.5 |

Netherlands | 79.9 | 71.4 |

Austria | 87.3 | 84.6 |

Poland | 93.3 | 88.9 |

Portugal | 57.5 | 40.8 |

Slovenia | 93.2 | 88 |

Slovakia | 92.6 | 91 |

Finland | 85.7 | 81 |

Sweden | 88.7 | 86.4 |

United Kingdom | 78.9 | 77.4 |

Bulgaria | 77.1 | 75.9 |

Romania | 76.8 | 75.2 |

Source: Eurostat, Labour Force Survey (LFS), annual averages.

NB: IE: Provisional value. Students living abroad for one year or more and conscripts on compulsory military service are not covered by the EU Labour Force Survey, which may imply lower rates than those available at national level. This is especially relevant for CY.

Members of single/lower houses of national parliaments in EU Member States - Distribution by sex 2004 and 2006

2004 | 2006 |

Women | Men | Women | Men |

EU (25 countries) | 23 | 77 | 24 | 76 |

Belgium | 33 | 67 | 36 | 64 |

Czech Republic | 15 | 85 | 16 | 84 |

Denmark | 38 | 62 | 39 | 61 |

Germany | 32 | 68 | 33 | 67 |

Estonia | 15 | 85 | 20 | 80 |

Greece | 13 | 87 | 13 | 87 |

Spain | 35 | 65 | 36 | 64 |

France | 13 | 87 | 13 | 87 |

Ireland | 12 | 88 | 12 | 88 |

Italy | 12 | 88 | 17 | 83 |

Cyprus | 9 | 91 | 16 | 84 |

Latvia | 17 | 83 | 21 | 79 |

Lithuania | 22 | 78 | 23 | 77 |

Luxembourg | 24 | 76 | 24 | 76 |

Hungary | 9 | 91 | 10 | 90 |

Malta | 9 | 91 | 9 | 91 |

Netherlands | 38 | 62 | 39 | 61 |

Austria | 36 | 64 | 33 | 67 |

Poland | 21 | 79 | 19 | 81 |

Portugal | 20 | 80 | 25 | 75 |

Slovenia | 13 | 87 | 13 | 87 |

Slovakia | 17 | 83 | 21 | 79 |

Finland | 40 | 60 | 38 | 62 |

Sweden | 48 | 52 | 48 | 52 |

United Kingdom | 18 | 82 | 20 | 80 |

Bulgaria | : | : | 21 | 79 |

Romania | : | : | 11 | 89 |

Source: European Commission, Employment, Social affairs and Equal opportunities DG, Database on Women and Men in Decision making. NB: The indicator has been developed within the framework of the follow-up of the Beijing Platform for Action in the EU Council of Ministers.

Data for 2004 are not available for BG and RO.

Distribution of managers by sex in EU Member States – 2000 and 2005

2000 | 2005 |

Women | Men | Women | Men |

EU (25 countries) | 30.6 | 69.4 | 32.2 | 67.8 |

Belgium | 32.2 | 67.8 | 32.9 | 67.1 |

Czech Republic | 24.1 | 75.9 | 30.3 | 69.7 |

Denmark | 24.0 | 76.0 | 23.0 | 77.0 |

Germany | 27.1 | 72.9 | 26.3 | 73.7 |

Estonia | 39.8 | 60.2 | 37.5 | 62.5 |

Greece | 25.1 | 74.9 | 25.8 | 74.2 |

Spain | 31.7 | 68.3 | 32.3 | 67.7 |

France | 35.0 | 65.0 | 38.0 | 62.0 |

Ireland | 26.1 | 73.9 | 30.2 | 69.8 |

Italy | 17.3 | 82.7 | 31.9 | 68.1 |

Cyprus | 15.0 | 85.0 | 13.6 | 86.4 |

Latvia | 37.3 | 62.7 | 44.3 | 55.7 |

Lithuania | 43.1 | 56.9 | 42.7 | 57.3 |

Luxembourg | 27.1 | 72.9 | 23.8 | 76.2 |

Hungary | 33.1 | 66.9 | 34.3 | 65.7 |

Malta | 17.7 | 82.3 | 14.5 | 85.5 |

Netherlands | 25.3 | 74.7 | 25.6 | 74.4 |

Austria | 30.3 | 69.7 | 27.0 | 73.0 |

Poland | 32.7 | 67.3 | 32.5 | 67.5 |

Portugal | 31.3 | 68.7 | 34.2 | 65.8 |

Slovenia | 29.1 | 70.9 | 32.8 | 67.2 |

Slovakia | 30.8 | 69.2 | 31.2 | 68.8 |

Finland | 25.9 | 74.1 | 29.7 | 70.3 |

Sweden | 30.1 | 69.9 | 29.8 | 70.2 |

United Kingdom | 34.1 | 65.9 | 34.5 | 65.5 |

Bulgaria | 30.0 | 70.0 | 34.3 | 65.7 |

Romania | : | : | 30.7 | 69.3 |

Eurostat, Labour Force Survey (LFS), spring data

NB: Managers are persons classified in ISCO 12 and 13.

CY, MT: data lack reliability due to the small sample size. IT: change in data collection method.

Gender segregation in occupations and in economic sectors in EU Member States, in 2001 and 2005

Gender segregation in occupations | Gender segregation in economic sectors |

2001 | 2005 | 2001 | 2005 |

Belgium | 26.1 | 26.2 | 18.1 | 18.1 |

Czech Republic | 29.2 | 28.4 | 18.9 | 19.1 |

Denmark | 28.1 | 26.9 | 19 | 18.7 |

Germany | 27 | 26.5 | 18.2 | 18.2 |

Estonia | 32.4 | 30.8 | 24.4 | 23.7 |

Greece | 21.5 | 22.5 | 15.4 | 15.9 |

Spain | 24.9 | 26.6 | 19.3 | 20.4 |

France | 26.6 | 26.3 | 17.4 | 17.6 |

Ireland | 26.7 | 27.2 | 20.7 | 22.4 |

Italy | 21.9 | 23.9 | 15.2 | 17.9 |

Cyprus | 29.5 | 30.6 | 17.5 | 20.9 |

Latvia | 29.7 | 27.1 | 21 | 21 |

Lithuania | 28.4 | 27.4 | 20.8 | 22.4 |

Luxembourg | 26.8 | 26.4 | 19.6 | 17.4 |

Hungary | 28.3 | 28.4 | 19.3 | 19.8 |

Malta | 17.2 | 24.3 | 15.2 | 15.2 |

Netherlands | 25 | 26.2 | 18.1 | 17.5 |

Austria | 27.2 | 26 | 20.3 | 18.3 |

Poland | 25.6 | 25.5 | 13.9 | 19 |

Portugal | 26.3 | 25.9 | 21.2 | 20.5 |

Slovenia | 26.8 | 27.6 | 17.4 | 18.3 |

Slovakia | 31.2 | 29.5 | 22.8 | 22.4 |

Finland | 29.6 | 28.9 | 21.9 | 22.2 |

Sweden | 28 | 27.4 | 21.2 | 21.6 |

United Kingdom | 26.8 | 25.9 | 18.8 | 18.5 |

Bulgaria | 27.0 | 27.8 | 17.5 | 19.2 |

Romania | : | 22.3 | 13.8 | 15.0 |

Eurostat, Labour Force Survey (LFS) – Spring data

Gender segregation in sectors is calculated as the average national share of employment for women and men applied to each sector; differences are added up to produce the total amount of gender imbalance expressed as a proportion of total employment (NACE classification).

Gender segregation in occupations is calculated as the average national share of employment for women and men applied to each occupation; differences are added up to produce the total amount of gender imbalance expressed as a proportion of total employment (ISCO classification).

Employment rates of women and men (aged 25-49), depending on whether they have children (under 12) – 2005

Without children | With children | Difference |

Women | Men | Women | Men | Women | Men |

EU (25 countries) | 76 | 85.6 | 61.1 | 91.5 | -14.9 | 5.9 |

Belgium | 76.2 | 87.2 | 70.1 | 92.4 | -6.1 | 5.2 |

Czech Republic | 86.5 | 90.5 | 54.4 | 94 | -32.1 | 3.5 |

Germany | 78.9 | 82.3 | 55.7 | 89.2 | -23.2 | 6.9 |

Estonia | 87.8 | 82.8 | 59.4 | 91.4 | -28.4 | 8.6 |

Greece | 58.7 | 85.4 | 55.9 | 96.1 | -2.8 | 10.7 |

Spain | 66.5 | 89.7 | 56.5 | 93 | -10 | 3.3 |

France | 77.3 | 84.7 | 66.9 | 91.4 | -10.4 | 6.7 |

Italy | 64.7 | 90.6 | 53.4 | 93.8 | -11.3 | 3.2 |

Cyprus | 73.9 | 90.4 | 67.6 | 96.1 | -6.3 | 5.7 |

Latvia | 80.9 | 83 | 65.1 | 90.2 | -15.8 | 7.2 |

Lithuania | 83.9 | 87 | 77.3 | 90.4 | -6.6 | 3.4 |

Luxembourg | 76.6 | 93.7 | 63.7 | 97.2 | -12.9 | 3.5 |

Hungary | 78.9 | 82.7 | 48.5 | 86.2 | -30.4 | 3.5 |

Malta | 36.9 | 88.9 | 28 | 93.1 | -8.9 | 4.2 |

Netherlands | 81.5 | 88.1 | 71.3 | 94.1 | -10.2 | 6 |

Austria | 83.2 | 88.8 | 68.4 | 93.7 | -14.8 | 4.9 |

Poland | 71.5 | 80.4 | 60.5 | 87.2 | -11 | 6.8 |

Portugal | 77.3 | 90.6 | 76.6 | 94.5 | -0.7 | 3.9 |

Slovenia | 82.7 | 87.1 | 84.5 | 94.3 | 1.8 | 7.2 |

Slovakia | 79.6 | 85.4 | 55.7 | 87.7 | -23.9 | 2.3 |

Finland | 79.4 | 78.8 | 70 | 91.8 | -9.4 | 13 |

United Kingdom | 83.2 | 87.2 | 63.3 | 91.2 | -19.9 | 4 |

Bulgaria | 75.1 | 77.1 | 61.4 | 81.5 | -13.7 | 4.4 |

Romania | 70.4 | 83.1 | 64.6 | 86.2 | -5.8 | 3.1 |

Source : Eurostat, European Labour Force Survey, annual averages.

Notes: No data for DK, IE and SE.

At-risk-of-poverty rate after social transfers for older people (women and men aged 65 years and over) in EU Member States – 2003

Women | Men |

EU (25 countries) | 20 | 15 |

Belgium | 21 | 20 |

Denmark | 18 | 16 |

Germany | 18 | 10 |

Estonia | 22 | 7 |

Greece | 30 | 26 |

Spain | 32 | 27 |

France | 17 | 14 |

Ireland | 45 | 34 |

Italy | 18 | 13 |

Cyprus | 55 | 48 |

Latvia | 17 | 7 |

Lithuania | 15 | 5 |

Luxembourg | 6 | 6 |

Hungary | 12 | 6 |

Netherlands | 7 | 6 |

Austria | 20 | 13 |

Poland | 7 | 4 |

Portugal | 30 | 29 |

Slovenia | 23 | 11 |

Slovakia | 11 | 11 |

Finland | 20 | 11 |

Sweden | 18 | 9 |

United Kingdom | 27 | 21 |

Source: Eurostat. SILC and national sources.

NB: 1) At risk of poverty rate for elderly persons: The share of persons aged 65+ with an income below the risk-of-poverty threshold, which is set at 60% of the national median income. Income must be understood as equivalised disposable income (sum from all sources, adjusted for household size and composition). Gender breakdown is based on assumption of equal sharing of resources within household. It should be noted that the data is drawn from the reference European source (EU-SILC) where available, but that during the transition to data collection under the EU-SILC regulations, ex post harmonised national sources are still used for around half of the countries. In consequence, whilst every effort has been made, for this reason indicators cannot be considered to be fully comparable

EU aggregates are computed as population weighted averages of available national values. Data is presented for income reference year 2003. No data is available for CZ or MT for this reference year. NL and SK : provisional values.

Average age of women at birth of first child - 2000 and 2004

2000 | 2004 |

EU (25 countries) | 27.7 | 28.3 |

Czech Republic | 25.0 | 26.3 |

Denmark | 27.7 | 28.4 |

Germany | 28.2 | 28.8 |

Estonia | 24.0 | 24.8 |

Greece | 28.0 | 28.0 |

Spain | 29.1 | 29.2 |

France | 27.9 | 28.4 |

Ireland | 27.6 | 28.0 |

Cyprus | 26.2 | 27.2 |

Latvia | 24.4 | 24.7 |

Lithuania | 23.9 | 24.8 |

Luxembourg | 28.4 | 28.7 |

Hungary | 25.1 | 26.3 |

Netherlands | 28.6 | 28.9 |

Austria | 26.4 | 27.0 |

Poland | 24.5 | 25.5 |

Portugal | 26.5 | 27.1 |

Slovenia | 26.5 | 27.5 |

Slovakia | 24.2 | 25.3 |

Finland | 27.4 | 27.8 |

Sweden | 27.9 | 28.6 |

United Kingdom | 29.1 | 29.7 |

Bulgaria | 23.5 | 24.4 |

Romania | 23.6 | 24.5 |

Source: Eurostat, Demography statistics.

NB: No data available for BE, IT and MT for both years. UK: Scotland and Northern Ireland not included

For DE, LU, UK and BG: birth order of current marriage: the comparability with other countries is limited.

Exceptions to the reference years:

(1) DE, EE, EL and ES: 2003.

[1] COM(2006) 92 végleges

[1] KOM(2006)92 endelig.

[2] Elnökségi következtetések, 7775/1/06/ REV 1.

[2] Formandskabets konklusioner, 7775/1/06/REV 1.

[3] A gyermekgondozási szolgáltatások nyújtása a 0-3 éves gyermekek 33 %-a számára és a 3 éves iskolakötelezett korú gyermekek 90 %-a számára 2010-ig.

[3] Tilbud om pasning af 33 % af børnene i aldersgruppen 0-3 år og 90 % af børnene i aldersgruppen fra 3 år til den skolepligtige alder senest i 2010.

[4] COM(2006) 571 végleges

[4] KOM(2006)571 endelig.

[5] SEC(2006)1245.

[5] SEK(2006) 1245.

[6] 92/85/EGK és 96/34/EK irányelvek.

[6] Direktiv 92/85/EØF og direktiv 96/34/EF.

[7] 2006/54/EK irányelv.

[7] Direktiv 2006/54/EF.

[8] 2002/73/EK irányelv.

[8] Direktiv 2002/73/EF.

[9] 1922/2006/EK rendelet.

[9] Forordning (EF) nr. 1922/2006.

[10] Különösen az 1081/2006/EK és 1083/2006/EK rendeletek.

[10] Bl.a. forordning (EF) nr. 1081/2006 og 1083/2006.

[11] 2006/702/EK tanácsi határozat.

[11] Rådets beslutning 2006/702/EF.

[12] Az 1083/2006/EK rendelet 16. cikke.

[12] Artikel 16 i forordning (EF) nr. 1083/2006.

[13] Az 1698/2005/EK rendelet 8. cikke.

[13] Artikel 8 i forordning (EF) nr. 1698/2005.

[14] A 2006. október 24-i 1672/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat.

[14] Europa-Parlamentets og Rådets afgørelse nr. 1672/2006/EF af 24. oktober 2006.

[15] A 2006.02.27-i 6801/06 tanácsi dokumentum alapján.

[15] På grundlag af Rådets dokument nr. 6801/06 af 27.2.2006.

[16] COM(2006) 437 végleges

[16] KOM(2006)437 endelig.

[17] Az Európai Bizottság által végrehajtott előrejelzések azt mutatják, hogy a nők foglalkoztatási aránya tovább fog növekedni és 2025-re eléri a 65 %-ot, majd ezen a szinten stabilizálódik. Lásd: http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/european_economy/2006/eesp106en.pdf

[17] Kommissionens beregninger viser, at kvindernes erhvervsfrekvens vil fortsætte med at stige til 65 % i 2025, hvorefter stigningen ophører.Se http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/european_economy/2006/eesp106en.pdf.

[18] Az átlag bruttó órabér relatív különbsége a férfiak és a nők között

[18] Relativ forskel i den gennemsnitlige bruttotimeløn mellem mænd og kvinder.

[19] Túlnyomó többségük nő.

[19] Hovedparten af eneforsørgerne er kvinder.

[20] A munkaerőpiac rugalmassá tételét és a foglalkoztatás biztonságának megerősítését célzó politikák.

[20] Politikker, der på én gang vedrører fleksibilitet på arbejdsmarkedet og tryghed i ansættelsen.

[21] Az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 11. és 16. cikke és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 6. és 8. cikke.

[21] Artikel 11 og 16 i Rådets forordning (EF) nr. 1083/2006 og artikel 6 og 8 i Rådets forordning (EF) nr. 1698/2005.

[22] A közösségi stratégiai iránymutatások 1. pontja.

[22] Punkt 1 i Fællesskabets strategiske retningslinjer.

[23] A közösségi stratégiai iránymutatások 1.3.1. pontja.

[23] Punkt 1.3.1 i Fællesskabets strategiske retningslinjer.

[24] A közösségi stratégiai iránymutatások 1.2.4. pontja

[24] Punkt 1.2.4. i Fællesskabets strategiske retningslinjer.

[25] A közösségi stratégiai iránymutatások 1.3.1. pontja.

[25] Punkt 1.3.1 i Fællesskabets strategiske retningslinjer.

[26] A 2002. szeptember 23-i 2002/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8a. cikke.

[26] Artikel 8a i Europa-Parlamentets og Rådets direktiv 2002/73/EF af 23. september 2002.

Az oldal tetejére

CS DA DE EL EN ES ET FI FR HU IT LT LV MT NL PL PT SK SL SV	CS DA DE EL EN ES ET FI FR HU IT LT LV MT NL PL PT SK SL SV
hu	da

A szöveg megjelenítése két nyelven

hu

da