[pic] | EUROOPAN YHTEISÖJEN KOMISSIO |

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Bryssel, 13.2.2008

Brüsszel, 13.2.2008

KOM(2008) 68 lopullinen

COM(2008) 68 végleges

KOMISSION TIEDONANTO EUROOPAN PARLAMENTILLE, NEUVOSTOLLE, EUROOPAN TALOUS- JA SOSIAALIKOMITEALLE JA ALUEIDEN KOMITEALLE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Euroopan rajavalvontajärjestelmän (Eurosur) luomisesta

az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) kialakításának vizsgálatáról

{SEK(2008) 151}{SEK(2008) 152}

{SEC( 2008) 151}{SEC(2008) 152}

JOHDANTO

BEVEZETÉS

Komissio antoi 30. marraskuuta 2006 tiedonannon Euroopan unionin eteläisten merirajojen hallinnoinnin tehostamisesta[1], jossa se esitti pysyvän rannikkovartioverkoston perustamista eteläisille meriulkorajoille sekä Euroopan rajojen valvonnan järjestelmän perustamista.

A déli tengeri külső határok igazgatásának megerősítéséről szóló, 2006. november 30-i közleményében[1] a Bizottság a déli tengeri külső határokon állandó partiőrség-hálózat felállítását, valamint európai határőrizeti rendszer létrehozását javasolta.

Joulukuun 14. ja 15. päivänä 2006 kokoontuneen Eurooppa-neuvoston päätelmissä todetaan seuraavaa: ” Keskeistä on myös se, että tarkastellaan mahdollisuuksia perustaa eurooppalainen valvontajärjestelmä eteläisiä merirajoja varten”.

Az Európai Tanács 2006. december 14–15-i ülésén megállapította, hogy „elsőbbséget fog élvezni a déli tengeri határokon az európai határőrizeti rendszer kiépítésének vizsgálata.”

Tämän tiedonannon tarkoituksena on täydentää Medsea-tutkimukseen[2] ja Bortec-toteutettavuustutkimuksen[3] tuloksiin pohjautuvan eurooppalaisen rannikkovartioverkoston perustamiseksi tehtyä työtä ja tarkastella muuttujia, joiden avulla voitaisiin kehittää alun perin EU:n eteläisille ja itäisille ulkorajoille tarkoitettua eurooppalaista rajavalvontajärjestelmää (Eurosur) ja joiden avulla jäsenvaltioille voitaisiin esittää etenemissuunnitelma tämän järjestelmän luomiseksi.

Az európai partiőrség-hálózatnak a MEDSEA-tanulmányon[2] alapuló kiépítési munkáihoz és a BORTEC megvalósíthatósági tanulmány [3] eredményeihez kapcsolódóan e közleménynek az a célja, hogy megvizsgálja azokat a paramétereket, amelyek mentén az eredetileg az EU déli és keleti külső határaira koncentráló európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) továbbfejleszthető lenne, és hogy ütemtervet javasoljon a tagállamoknak egy ilyen rendszer kialakítására vonatkozóan.

Tässä tiedonannossa käsitellään meriulkorajojen valvontaa koskevia seikkoja, jotka sisältyvät Euroopan unionin yhdennettyä meripolitiikkaa[4] koskevassa asiakirjassa asetettuihin yleisiin puitteisiin.

E közleménynek a tengeri külső határok őrizetével kapcsolatos vonatkozásai az Európai Unió integrált tengerpolitikája[4] által meghatározott általános keret részét képezik.

Schengenin rajasäännöstön[5] mukaan rajavalvonta kattaa rajanylityspaikoilla suoritettavat tarkastukset (rajatarkastukset) sekä rajojen valvonnan rajanylityspaikkojen välillä (rajojen valvonta). Tiedonannossa keskitytään tehostamaan rajavalvontaa. Pääasiallisena tavoitteena on estää luvattomat rajanylitykset, torjua rajat ylittävää rikollisuutta ja tukea toimenpiteitä, joiden kohteena ovat rajan laittomasti ylittäneet henkilöt.

A Schengeni határ-ellenőrzési kódex[5] értelmében a határellenőrzés a határátkelőhelyeken végzett ellenőrzésekből (határforgalom-ellenőrzés) és a határátkelőhelyek közötti határszakasz őrizetéből (határőrizet) áll. Ez a közlemény a határőrizet javítására koncentrál, és fő célja a jogellenes határátlépések megakadályozása, a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem, valamint a határt illegálisan átlépő személyek elleni intézkedések támogatása.

Tämä olisi nähtävä osana Schengenin nelitasoista maahanpääsyn valvontamallia[6], joka käsittää yhteistyön kolmansien maiden kanssa ja osaltaan parantaa EU:n rajavalvontapolitiikkojen koordinointia muiden politiikkojen, esimerkiksi tutkimus- ja kehitys-, kalastus- ja liikennepolitiikkojen kanssa.

A témát a schengeni négylépcsős belépés-ellenőrzési modell[6] kontextusában kell szemlélni, amely kiterjed a harmadik országokkal való együttműködésre, és hozzájárul az EU határellenőrzéssel kapcsolatos politikáinak és a többi olyan politikának a jobb koordinációjához, mint például a kutatás és fejlesztés, a halászat és a közlekedés.

Toteutuessaan Eurosur olisi merkittävä askel kohti yhteisen eurooppalaisen yhdennetyn rajavalvontajärjestelmän luomista asteittain. Kun toteutetaan tässä tiedonannossa kuvattuja toimenpiteitä, ulkorajarahaston[7] olisi oltava pääasiallinen yhteisvastuumekanismi, jonka avulla taloudellinen vastuu jaetaan jäsenvaltioiden kesken Euroopan unionissa.

Az EUROSUR létrehozása döntő fontosságú lenne a közös európai integrált határőrizeti rendszer további fokozatos megteremtéséhez. Az e közleményben leírt különböző intézkedések végrehajtásakor a Külső Határok Alapnak[7] kell a fő szolidaritási mechanizmus szerepét betöltenie a tagállamok számára az Európai Unión belüli tehermegosztásban.

RAJAVALVONNAN KEHITTÄMISEEN LIITTYVÄT HAASTEET JA TAVOITTEET

A HATÁRőRIZET TOVÁBBI FEJLESZTÉSE ELőTT ÁLLÓ KIHÍVÁSOK ÉS CÉLOK

Haasteet

Kihívások

Nykyinen rajavalvonnan infrastruktuuri ja koordinaatio kansallisella tasolla

A jelenlegi őrizeti infrastruktúra és a nemzeti szintű koordináció

Kansalliset rajavalvontajärjestelmät kattavat toistaiseksi ainoastaan muutamat valikoidut osuudet EU:n ulkorajoista. Bortec-tutkimuksen mukaan niissä kahdeksassa jäsenvaltiossa, joilla on ulkoraja Välimerellä ja Atlantin valtameren eteläosassa, rajavalvontaan osallistuu noin 50 viranomaista 30 eri instituutiosta. Joskus niillä on päällekkäiset toimivaltuudet ja järjestelmät.

A nemzeti határőrizeti rendszerek az EU külső határainak jelenleg csak néhány, kiválasztott szakaszára terjednek ki. A BORTEC-tanulmány megmutatta, hogy a földközi-tengeri és déli atlanti-óceáni külső határszakasszal rendelkező nyolc tagállamban 30 intézmény mintegy 50 hatósága vesz részt a határőrizetben, melyek néha párhuzamos rendszerekkel és kompetenciákkal rendelkeznek.

Nykyisten valvontavälineiden kattavuus

A meglévő megfigyelési eszközök által biztosított lefedettség

Valvonta rajoittuu nykyisin teknisistä (nykyisten tutka-antureiden ja/tai optisten antureiden suorituskyky, satelliittien rajallinen saatavuus) ja taloudellisista syistä eräisiin tasaisiin alueisiin tai rannikkoalueisiin sekä sellaisiin maarajoihin tai avomerialueisiin, joilla toimia toteutetaan.

Technikai akadályok (a radar/ optikai érzékelők jelenlegi teljesítménye, a műholdak korlátozott rendelkezésre állása) és pénzügyi korlátok miatt a megfigyelt területek jelenleg csak bizonyos sík és partmenti területekre korlátozódnak, valamint azokra a szárazföldi vagy nyílt tengeri határokra, ahol műveleteket hajtanak végre.

Yhteistyö kolmansien maiden kanssa

Harmadik országokkal való együttműködés

Muuttopaineet ovat suuri haaste niin Välimeren pohjoisrannikolla sijaitseville jäsenvaltioille kuin sen etelärannikolla sijaitseville kolmansille maille. Tällä tarkoitetaan maahanmuuttajien havaitsemista, kiinniottamista ja vastaanottoa sekä muuta käsittelyä ja takaisinottoa.

A migrációs nyomás nemcsak a Földközi-tenger északi partján fekvő tagállamok számára jelent számottevő kihívást, hanem a déli parton fekvő, unión kívüli országok számára is a migránsok felderítése, elfogása, fogadása, ügyük további kezelése és visszafogadása szempontjából.

Tavoitteet

Célok

Vähennetään EU:hun laittomasti päässeiden maahanmuuttajien määrää

Azon illegális bevándorlók számának csökkentése, akiknek sikerül észrevétlenül bejutniuk az EU területére

Jäsenvaltioiden rajavalvonnasta vastaavat viranomaiset tarvitsevat ajankohtaista ja luotettavaa tietoa voidakseen havaita, tunnistaa ja pysäyttää EU:hun laittomasti pyrkivät ja näin vähentää EU:n ulkorajat huomaamatta ylittäneiden laittomien maahanmuuttajien määrää.

A tagállamok határellenőrzésért felelős hatóságait gyorsabb és megbízhatóbb információkkal kell ellátni, ha nekik kell felderíteni, azonosítani és elfogni azokat, akik illegálisan próbálnak bejutni az EU területére, és ezáltal csökkenteni azoknak az illegális bevándorlóknak a számát, akiknek sikerül észrevétlenül átlépniük az EU külső határait.

Lisätään EU:n sisäistä turvallisuutta torjumalla rajat ylittävää rikollisuutta

Az egész EU belső biztonságának növelése a határokon átnyúló bűnözés visszaszorításával

Rajavalvonnan tarkoituksena on luvattomien rajanylitysten estämisen lisäksi torjua rajat ylittävää rikollisuutta, kuten terrorismia, ihmiskauppaa, huumeiden salakuljetusta ja laitonta asekauppaa.

A határőrizetnek nem csak az a célja, hogy meggátolja a jogosulatlan határátlépéseket, hanem az is, hogy küzdjön a határokon átnyúló bűnözés, azaz a terrorizmus, az emberkereskedelem, a kábítószer-csempészet és a tiltott fegyverkereskedelem ellen.

Järjestäytyneessä rikollisuudessa osallisena oleville ryhmille tarjoutuu monenlaisia mahdollisuuksia ja ne voivat saada käyttöönsä monenlaisia laitteita, koska niillä on käytössään erilaisista laittomista toimista saatuja huomattavia varoja ja koska uudet tekniset välineet ovat huokeita.

Jelentős pénzügyi források, nevezetesen a különböző illegális tevékenységekben való részvételből származó bevételek, és az új technikai eszközök megfizethetősége számos lehetőséget és eszközt ad a szervezett bűnözésben részt vevő csoportok kezébe.

Näiden uhkien torjuminen on ensisijaisesti jäsenvaltioiden poliisivoimien ja tiedustelupalvelujen tehtävä. Tehokas rajavalvontajärjestelmä sekä kansallisella että Euroopan tasolla on kuitenkin arvokas väline rajat ylittävän rikollisuuden torjumisessa.

Ezeknek a fenyegetéseknek a leküzdése elsősorban a tagállamok rendőrségének és hírszerző szolgálatainak a feladata. Ugyanakkor egy mind nemzeti, mind európai szinten hatékony határigazgatási rendszer értékes eszköz lesz a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemben.

Lisätään etsintä- ja pelastusvalmiuksia

A keresési és mentési kapacitások javítása

Monet laittomat maahanmuuttajat ja kansainvälistä suojelua tarvitsevat henkilöt matkustavat äärimmäisen ankarissa oloissa ja ottavat huomattavia henkilökohtaisia riskejä pyrkiessään laittomasti EU:n alueelle esimerkiksi ajoneuvoihin tai rahtialuksiin kätkeytyneinä. Nykyisin monet maahanmuuttajat matkustavat merikelvottomissa ja ylikuormitetuissa aluksissa, mikä on johtanut siihen, että Atlantin valtamerellä Afrikan ja Kanariansaarten välillä sekä Välimerellä hukkuneiden lukumäärä on moninkertaistunut.

Számos illegális bevándorló és nemzetközi védelemre szoruló személy utazik rendkívül nehéz körülmények között, és hatalmas személyes kockázatot vállalnak azzal, hogy kísérletet tesznek járműveken, teherszállító hajókon stb. elbújva illegális módon bejutni az Európai Unióba. A közelmúltban gyakorivá vált, hajózásra alkalmatlan és túlzsúfolt csónakokkal véghezvitt utazások során nőtt sokszorosára azoknak a szerencsétlenül járt migránsoknak a száma, akik Afrika és a Kanári-szigetek között az Atlanti-óceánon, illetve a Földközi-tengeren vesztik életüket.

Laittomasta maahanmuutosta johtuvaa järkyttävää kuolonuhrien määrää ei voida hyväksyä, vaan sitä on pienennettävä. On parannettava valmiuksia havaita pieniä aluksia avomerellä, mikä puolestaan parantaa etsintä- ja pelastusmahdollisuuksia ja säästää ihmishenkiä. Pitkän aikavälin ratkaisuja maahanmuuton hallinnan haasteisiin voidaan kuitenkin löytää ainoastaan sellaisen kattavan strategian avulla, joka käsittää yhteistyön kolmansien maiden kanssa myös rajavalvonnan alalla.

Az ilyen típusú illegális bevándorlásból származó tragikus halálesetek elfogadhatatlanok, és ezért jelentősen csökkenteni kell számukat. Növelni kell azokat a kapacitásokat, amelyek segítségével észlelhetők a kis csónakok a nyílt tengeren, nagyobb esélyt adva ezzel a keresésnek és a mentésnek, hogy több életet lehessen megmenteni a tengereken. A migrációkezelés előtt álló kihívások hosszú távú megoldására azonban csak olyan átfogó stratégiával van esély, amely kiterjed a harmadik országokkal való együttműködésre a határőrizet területén is.

YLEISTÄ

ÁLTALÁNOS KONCEPCIÓ

Edellisessä jaksossa määriteltyjen tavoitteiden täyttämiseksi on tarpeen laatia yhteinen tekninen kehys, jolla voidaan auttaa jäsenvaltioiden viranomaisia toimimaan tehokkaasti paikallistasolla, johtamaan toimintaa kansallisella tasolla, koordinoimaan sitä Euroopan tasolla ja tekemään yhteistyötä kolmansien maiden kanssa niin, että EU:hun laittomasti muualta kuin rajanylityspaikkojen kautta pyrkivät henkilöt voidaan havaita, tunnistaa, seurata ja pysäyttää.

Az előző szakaszban azonosított célok elérése érdekében szükség van a tagállamok hatóságainak támogatására szolgáló közös technikai rendszer kialakítására annak érdekében, hogy helyi szinten hatékonyan cselekedjenek, nemzeti szinten irányítsanak, európai szinten koordináljanak és együttműködjenek harmadik országokkal azon személyek felderítésében, azonosításában, nyomon követésében és elfogásában, akik a határátkelőhelyek megkerülésével, illegálisan kísérelnek meg az EU területére lépni.

Euroopan rajavalvontajärjestelmän Eurosurin pitäisi auttaa jäsenvaltioita saavuttamaan kattava tilannetietoisuus [8] tilanteesta ulkorajoillaan sekä lisäämään niiden lainvalvontaviranomaisten reaktiokykyä [9].

Az európai határőrizeti rendszernek – EUROSUR – támogatnia kell a tagállamokat a teljes helyzeti tudatosság[8] elérésében a saját külső határaikon kialakuló helyzetek esetén, és abban, hogy fokozódjon a nemzeti bűnüldöző hatóságaik reagálási képessége[9] .

Tällainen kehys olisi luotava ilman, että se vaikuttaa jäsenvaltioiden oikeudenkäyttövaltaan tai korvaa nykyisiä järjestelmiä. Keskeisenä toimintatavoitteena olisi se, että eri järjestelmien avulla kerättyjä tietoja käytettäisiin johdonmukaisemmin ja että samalla kiinnitettäisiin huomiota maantieteellisiin oloihin ja rajojen erilaisuuteen, varsinkin maa- ja merirajojen eroihin.

Ezt a keretet úgy kellene kialakítani, hogy ne befolyásolja a tagállamok hatásköreinek vonatkozó területeit, és ne váltson fel semmilyen működő rendszert. Az egyik központi működési célkitűzés a különböző rendszerek által gyűjtött információk koherensebb módon történő felhasználása kell, hogy legyen, miközben figyelembe kell venni a földrajzi körülményeket és a különböző típusú – különösen a szárazföldi és tengeri – határszakaszok közötti különbségeket.

Eurosur olisi pantava täytäntöön kolmessa vaiheessa niin, että kahta ensimmäistä vaihetta toteutettaisiin rinnakkain ja kolmas vaihe perustuisi kahdelle edelliselle.

Az EUROSUR kivitelezését három szakaszra kell osztani, amelyek közül az első két szakaszra párhuzamosan kerülne sor, míg a harmadik szakasz az előző kettőre épülne.

1. 1. VAIHE : Parannetaan ja laajennetaan kansallisia rajavalvontajärjestelmiä ja yhdistetään kansalliset infrastruktuurit tietoliikenneverkkoon.

1. 1. SZAKASZ : A nemzeti határőrizeti rendszerek korszerűsítése és bővítése, és a nemzeti infrastruktúrák egyetlen kommunikációs hálózattá való összekapcsolása.

2. 2. VAIHE : Kohdennetaan tutkimusta ja kehittämistä valvontavälineiden ja -anturien (kuten satelliittien ja miehittämättömien ilma-alusten) suorituskyvyn parantamiseen ja kehitetään yhteinen valvontavälinesovellus. Tiedustelun avulla voitaisiin laatia yhteinen käsitys tilanteesta ennen rajan ylitystä yhdistämällä tiedustelutiedot ja valvontavälineillä saadut tiedot[10].

2. 2. SZAKASZ : Célzott kutatás és fejlesztés a megfigyelési eszközök és érzékelők (pl. műholdak, UAV-ok – pilóta nélküli légi járművek stb.) teljesítményének javítása érdekében, és a megfigyelési eszközök közös alkalmazásának fejlesztése. A hírszerzési információk és a megfigyelési eszközök által szolgáltatott információk összekapcsolásával közös hírszerzési képet lehetne kapni a határokon kívüli területekről.[10]

3. 3. VAIHE : Kaikki kansallisista valvontajärjestelmistä, uusista valvontavälineistä sekä eurooppalaisista ja kansainvälisistä ilmoitusjärjestelmistä ja tiedustelulähteistä saadut tiedot olisi kerättävä, analysoitava ja jaettava järjestelmällisesti yhteisen tietojenvaihtoympäristön luomiseksi asianomaisten kansallisten viranomaisten välillä.

3. 3. SZAKASZ : A nemzeti határőrizetektől, az új megfigyelési eszközökből, az európai és nemzetközi jelentési rendszerekből és hírszerzési forrásokból származó minden releváns adatot össze kell gyűjteni, elemezni és strukturált módon továbbítani, hogy létrejöjjön egy közös információmegosztási környezet az érintett nemzeti hatóságok között.

Ensimmäisen ja toisen vaiheen olisi katettava meri- ja maaulkorajat, ja niissä olisi otettava huomioon muuttuvat maahanmuuttokuviot. Kolmannessa vaiheessa olisi keskityttävä merialueisiin, koska pyrkimyksenä on yhdistää toimintaa avomerillä seuraavat eri tietolähteet. Vastaavaa, laajaa aluetta koskevaa seurantahaastetta ei ole maarajoilla. On syytä huomata, että ilmarajojen osalta laitonta maahanmuuttoa ilmateitse estetään tehokkailla tarkastuksilla rajanylityspaikoilla lentoasemilla. Eurocontrol työskentelee Euroopan ilmatilan ja ilmaliikenteen hallinnan turvaamiseksi[11].

Az 1. és 2. szakasznak a tengeri és szárazföldi külső határokra kell kiterjedniük, figyelembe véve a változó migrációs mintákat. A 3. szakasznak a tengeri területre kell koncentrálnia, mivel ez vonatkozik a nyílt tengereken zajló tevékenységeket nyomon követő információforrások egyesítésére; a szárazföldi határokhoz képest egy ilyen hatalmas terület megfigyelése sokkal nagyobb kihívást jelent. A légi határok tekintetében meg kell jegyezni, hogy a légi úton történő illegális bevándorlás a repülőterek határátkelőhelyein végzett ellenőrzések hatékonyságának a kérdése. Az EUROCONTROL foglalkozik az európai légtér védelmével és a légiforgalmi szolgáltatásokkal[11].

ERI VAIHEIDEN JA TOIMIEN ESITTELY

A KÜLÖNBÖZő SZAKASZOK ÉS LÉPÉSEK BEMUTATÁSA

Tässä jaksossa kuvataan yksityiskohtaisesti kolme toimintavaihetta, komission suunnittelemat seurantatoimet sekä jäsenvaltioiden ja Frontexin toimintasuositukset. Liitteenä on taulukko vaiheeseen 3 johtavista toimista.

Ez a fejezet részletesebben bemutatja a három szakaszt, és kiterjed a Bizottság által tervbe vett nyomonkövetési tevékenységekre, valamint a tagállamok és a Frontex számára ajánlott fellépésekre is. A 3. szakaszhoz vezető különböző lépések áttekintését tartalmazó táblázatot mellékletként csatolták e dokumentumhoz.

1. VAIHE : Yhdistetään ja järkeistetään jäsenvaltioiden nykyisiä valvontajärjestelmiä ja -mekanismeja

1. SZAKASZ : A tagállami szinten már meglévő határőrizeti rendszerek és mechanizmusok összekapcsolása és egyszerűsítése

1. toimi : Rajavalvonnan keskeinen infrastruktuuri kansallisella tasolla

1. lépés: Az alapvető határőrizeti infrastruktúra biztosítása nemzeti szinten

Frontex on ehdottanut Medsea- ja Bortec-tutkimuksissa sekä eurooppalaisen rannikkovartioverkoston luomisen yhteydessä kansallisten koordinaatiokeskusten perustamista kahdeksaan jäsenvaltioon, jotka muodostavat EU:n eteläisen merirajan Välimerellä ja eteläisellä Atlantin valtamerellä[12]. Eurosuria varten tällaiset keskukset olisi perustettava myös jäsenvaltioihin, jotka muodostavat EU:n itäiset maarajat ja EU:n merirajan Mustallamerellä[13].

A MEDSEA és BORTEC-tanulmányokban, valamint az európai partiőrség-hálózat kialakításához a Frontex azt javasolta, hogy állítsanak fel nemzeti koordinációs központokat (a csatolt ábrán: NKK) abban a nyolc tagállamban, amelyek az EU déli tengeri határát képezik a Földközi-tengeren és az Atlanti-óceán déli részén[12]. Az EUROSUR esetében ilyen központokat azokban a tagállamokban is fel kellene állítani, amelyek az EU keleti szárazföldi, illetve fekete-tengeri határait alkotják[13].

Tällaisten keskusten avulla voitaisiin varmistaa lähes reaaliaikainen paikallinen, alueellinen ja kansallinen päätöksenteko kaikkien rajavalvontatehtäviä hoitavien kansallisten viranomaisten kesken. Keskuksilla olisi oltava valmiudet muodostaa tilannetietoisuus oloista ja toimista ulkorajoilla sekä kaikki tarpeelliset välineet asianmukaista reagointia varten.

Ezeknek a központoknak közel valós idejű helyi, regionális és nemzeti döntéshozatalt kell biztosítaniuk minden olyan nemzeti hatóság között, amelyik részt vesz határellenőrzési feladatokban. Ezeknek a központoknak képesnek kell lenniük arra, hogy helyzeti tudatosságot biztosítsanak a külső határokon kialakuló helyzetek és ott zajló tevékenységek esetében, valamint biztosítaniuk kell a megfelelő reagáláshoz szükséges összes eszközt.

Kansallisen koordinaatiokeskuksen olisi toimittava kansallisen rajavalvontajärjestelmän keskeisenä osana, ja kansallisen rajavalvontajärjestelmän olisi katettava kyseisen jäsenvaltion kaikki ulkorajat tai riskianalyysin perusteella valikoidut ulkorajaosuudet.

A nemzeti koordinációs központnak a nemzeti határőrizeti rendszer központi részeként kell működnie, amely kiterjed az adott tagállam összes vagy – kockázatelemzés alapján – kiválasztott külső határszakaszára.

2. toimi : Kansallisten koordinaatiokeskusten sekä Frontexin välinen tietoliikenneverkko

2. lépés: A nemzeti koordinációs központok egymás közti, a Frontexre is kiterjedő kommunikációs hálózata

Olisi perustettava suojattu tietoliikenneverkko, jotta voidaan vaihtaa tietoja reaaliajassa ympäri vuorokauden jäsenvaltioissa olevien keskusten sekä Frontexin välillä.

Biztonságos, számítógépesített kommunikációs hálózatot kell kiépíteni annak érdekében, hogy napi 24 órán át valós idejű adatáramlás folyhasson a tagállami központok, valamint a Frontex között.

Frontexin täytyisi saada kansallisilta koordinaatiokeskuksilta tietoja, jotka ovat olennaisen tärkeitä yhteisten operaatioiden koordinoinnissa ja riskianalyyseissä. Frontex voisi myös palvella eurooppalaisena tilannekeskuksena (European Situation Centre) , joka lähes reaaliajassa sekä kokoaa tietoja koordinaatiokeskuksilta että toimittaa niille tietoja tapahtumista EU:n ulkorajoilla.

A Frontexnek minden ahhoz szükséges információt meg kell kapnia a nemzeti koordinációs központoktól, ami a közös fellépések és kockázatelemzések koordinálásához szükséges. A Frontex európai helyzetfelismerési központként is működhetne, amely összegyűjti és közel valós időben továbbítja az információkat a nemzeti központoknak azokról az esetekről, amelyek az EU külső határa mentén történnek.

3. toimi : Tuki rajanaapureina oleville kolmansille maille rajavalvonnan infrastruktuurin luomiseksi

3. lépés: Szomszédos harmadik országoknak nyújtott támogatás határőrizeti infrastruktúra kiépítéséhez

Jo käytössä olevat yhteistyömekanismit Itämerellä ja Mustallamerellä ovat osoittaneet, että yhteistyö rajanaapureina olevien kolmansien maiden kanssa on edellytys tilannetietoisuuden muodostamiseksi merialueella. Komissio toimittaa jo taloudellista apua useimmille rajanaapureina oleville kolmansille maille näiden rajavalvontaa varten. Sen lisäksi EU:lta tarvitaan lisää taloudellista ja logistista tukea erityisesti kyseisten kolmansien maiden ja jäsenvaltioiden välisen, rajavalvontaa koskevan operatiivisen yhteistyön kehittämiseksi.

Mint ahogy azt a Balti-tengeren és a Fekete-tengeren működő együttműködési mechanizmusok megmutatták, a tengeri határok esetében előfeltétel a szomszédos harmadik országokkal való együttműködés a helyzeti tudatosság megvalósításához. Bár a legtöbb szomszédos harmadik ország már kap pénzügyi támogatást a Közösségtől határai igazgatásához, de az ezen harmadik országok és a tagállamok közti operatív együttműködés fejlesztésének különös szükségessége még több uniós pénzügyi és logisztikai támogatást igényel a határőrizet terén.

Suositukset

Ajánlások

EU:n eteläisillä ja itäisillä ulkorajoilla sijaitsevia jäsenvaltioita kehotetaan perustamaan

Az EU déli és keleti külső határain fekvő tagállamokat felkérik, hogy hozzák létre a következőket:

- yksi kansallinen koordinaatiokeskus , joka koordinoi kaikkien ulkorajavalvontatehtäviä (havaitseminen, tunnistaminen, seuraaminen ja pysäyttäminen) suorittavien kansallisten viranomaisten toimia ympäri vuorokauden seitsemänä päivänä viikossa ja pystyy vaihtamaan tietoja muiden jäsenvaltioiden kansallisten koordinaatiokeskusten ja Frontexin kanssa;

- egységes nemzeti koordinációs központot , amely a hét minden napján napi 24 órában koordinálja a külső határok védelmével összefüggő feladatokat (felderítés, azonosítás, nyomon követés és elfogás) ellátó valamennyi nemzeti hatóság tevékenységét, és amelyik alkalmas a többi tagállam nemzeti koordinációs központjaival és a Frontex-szel való információcserére;

- yksi kansallinen rajavalvontajärjestelmä, joka käsittää valvontatoimet kaikilla ulkorajoilla tai riskianalyysin perusteella valikoiduilla ulkorajaosuuksilla sekä mahdollistaa tiedonvälityksen kaikkien ulkorajavalvontaan osallistuvien viranomaisten välillä ympäri vuorokauden seitsemänä päivänä viikossa.

- egységes nemzeti határőrizeti rendszert , amely integrálja a határőrizeti tevékenységet az összes vagy – kockázatelemzés alapján – kiválasztott külső határszakaszon, és a hét minden napján napi 24 órában lehetővé teszi az információk terjesztését a külső határok ellenőrzésében részt vevő összes hatóság között.

- Jäsenvaltioita kannustetaan hyödyntämään täysimääräisesti Euroopan ulkorajarahaston varoja molemmissa edellä mainituissa toimissa[14].

- A tagállamokat bátorítják arra, hogy teljes mértékben használják ki a Külső Határok Alapból elérhető pénzügyi támogatásokat a fenti két tevékenységhez.[14]

Frontexin olisi esitettävä ennen vuoden 2008 loppua riskianalyysi, jossa määritetään ne jäsenvaltioiden ulkorajaosuudet, jotka kansallisten valvontajärjestelmien olisi katettava, tämän riskianalyysin vertailu jäsenvaltioiden esittämien suunnitelmien kanssa ja kertomus nykyisestä ja tarvittavasta valvontainfrastruktuurista valikoiduissa rajanaapureina olevissa kolmansissa maissa.

A Frontexnek 2008 vége előtt kockázatelemzést kell készítenie, amely meghatározza a tagállamok külső határainak azon szakaszait, amelyekre ki kell terjednie a nemzeti határőrizeti rendszernek, valamint össze kell hasonlítania ezt az értékelést a tagállamok által benyújtott tervekkel, és jelentést kell készítenie a kiválasztott szomszédos harmadik államok meglévő és hiányzó őrizeti infrastruktúrájáról.

Komissio perustaa jäsenvaltioiden ja Frontexin asiantuntijoista ryhmän laatimaan suuntaviivat, jotka koskevat kansallisten koordinaatiokeskusten tehtäviä, niiden välistä yhteistyötä ja Frontexin asemaa.

A Bizottság létre fog hozni egy csoportot a tagállamok és a Frontex szakértőiből, amely iránymutatást fog kidolgozni a nemzeti koordinációs központok feladatairól és a köztük szükséges együttműködésről, valamint a Frontex szerepéről.

Komissio käynnistää ulkorajarahaston puitteissa ja muiden parhaillaan suoritettavien valmistelutöiden kanssa koordinoidun teknisen tutkimuksen maa- ja merirajoja koskevan järjestelmän rakenteen suunnittelua ja kustannusarvion laatimista varten. Se kattaa myös kansallisten koordinaatiokeskusten ja Frontexin välistä suojattua tietoliikenneverkkoa koskevat tekniset erittelyt, ja siinä hyödynnetään mahdollisuuksien mukaan nykyisiä verkkoja. Järjestelmän rakenteen olisi oltava niin joustava ja mukautuva, että sen puitteissa voidaan soveltaa ja käyttää kaikkia nykyisiä ja tulevia rajavalvontavälineitä (katso myös 2. vaihe). Tutkimus sisältää myös analyysin siitä, kuinka Eurocontrol ja Eurosur voidaan liittää toisiinsa, jotta katetaan kaikki mahdolliset rajavalvontaan liittyvät uhat pitkällä aikavälillä.

A Bizottság a Külső Határok Alap keretében és más folyamatban lévő előkészítő munkákkal összhangban olyan műszaki tanulmányt fog készíteni a rendszer felépítésének kialakításáról és a hozzávetőleges költségek felméréséről a szárazföldi és tengeri határok tekintetében, amely kiterjed a nemzeti koordinációs központok és a Frontex közötti biztonságos kommunikációs hálózat műszaki részleteire, amely lehetőség szerint a már létező hálózatokat fogja használni. A rendszer felépítésének rugalmasnak és átalakíthatónak kell lennie, hogy mind a jelenlegi, mind a jövőbeli megfigyelési eszközöket integrálni tudja (lásd a 2. szakaszt is). A tanulmány azt is elemezni fogja, hogy milyen módon lehet összekapcsolni az EUROCONTROLT az EUROSUR-ral abból a célból, hogy hosszú távon lefedhető legyen a határőrizettel kapcsolatos összes fenyegetettség.

Tällä perusteella komissio aikoo keväällä 2009

Ennek alapján a Bizottság 2009 tavaszán:

- antaa neuvostolle kertomuksen siitä, miten suuntaviivojen laatimisessa kansallisille koordinaatiokeskuksille on edistytty, ja arvioida, onko tarpeen tehdä tähän liittyvä lainsäädäntöaloite,

- jelentést készít a Tanácsnak a nemzeti koordinációs központok számára készített iránymutatás területén történt haladásról, és felméri, hogy szükség van-e jogalkotási kezdeményezésre ebben a tekintetben;

- esittää kansallisten koordinaatiokeskusten ja kansallisten rajavalvontajärjestelmien jatkuvaa kehittämistä koskevan kustannusarvion,

- becslést készít a nemzeti koordinációs központok és nemzeti határőrizeti rendszerek további fejlesztésének várható költségeiről;

- tehdä ehdotuksen tietoliikenneverkon rakenteeksi ja esittää sen perustamista koskevan kustannusarvion,

- javaslatot tesz a kommunikációs hálózat rendszerfelépítésére, valamint megbecsüli a hálózat kiépítésének várható költségeit;

- laatia arvion rajavalvontainfrastruktuurista valikoiduissa rajanaapureina olevissa kolmansissa maissa Frontexin suorittaman arvioinnin pohjalta; tarkoituksena on tarvittaessa hyödyntää arviota asianmukaisten ulkosuhteiden alan rahoitusohjelmien ohjelmasuunnittelussa. Tässä otetaan huomioon nykyisten rahoitusnäkymien perusteella käytettävissä olevat varat.

- a Frontex értékelése alapján felmérést készít a kiválasztott szomszédos harmadik országok határőrizeti infrastruktúrájáról, és adott esetben ezt a felmérést használja a külkapcsolatokra vonatkozó pénzügyi programok tervezésekor, figyelembe véve a jelenlegi pénzügyi kilátások alapján elérhető eszközöket.

2. VAIHE: Kehitetään ja otetaan käyttöön yhteiset rajavalvontavälineet ja -sovellukset EU:n tasolla

2. SZAKASZ: A határőrizet közös eszközeinek és alkalmazásainak fejlesztése és alkalmazása uniós szinten

4. toimi : Valvontavälineiden suorituskykyä lisäävä tutkimus ja kehittäminen

4. lépés: A megfigyelési eszközök teljesítményének javulására irányuló kutatás és fejlesztés

Erityisen kiinnostavia välineitä rajavalvonnan kannalta ovat satelliitit ja miehittämättömät ilma-alukset. Kaukokartoitussatelliittien avulla on mahdollista kattaa suuri osa maata, mutta myös avomerta sekä kolmansien maiden rannikkoja ja alueita. Miehittämättömät ilma-alukset voivat antaa yksityiskohtaisia kuvia, ja niitä voi sijoittaa pyynnöstä kohdealueelle.

Különösen két eszköz lehet érdekes a határőrizet szempontjából – a műholdak és az UAV-ok. A Földet megfigyelő műholdak lehetővé teszik bolygónk nagy részének szemmel tartását, így a nyílt tengereket, valamint a harmadik országok partszakaszait és területeit is. Az UAV-ok részletes képeket tudnak készíteni, és igény szerint a célterület fölé helyezhetők.

Kaukokartoitussatelliitit ovat hyödyllisiä valvonnassa ja tiedonkeruussa etukäteen määritellyiltä alueilta, mutta niiden käyttömahdollisuudet seurannassa ovat rajalliset. Pienten kohteiden löytäminen laajalta alueelta ei onnistu. Ne ottavat korkean resoluution kuvia pieneltä alueelta, jolloin on tiedettävä esimerkiksi tiedustelun perusteella, missä kohde on.

A Földet megfigyelő műholdak hasznosak lehetnek a meghatározott területekre vonatkozó megfigyelésben és hírszerzésben, de jelenleg korlátozottan használhatók nyomon követésre. Nagy területek megfigyelése estén nem mutathatók ki a kis célpontok, míg a nagy felbontású képek esetén a megfigyelt terület kicsi, ezért előbb azonosítani kell a célpont helyzetét pl. hírszerzési információk alapján.

Miehittämättömät ilma-alukset ja satelliitit voivat seurata aluksia Euroopan ja kansainvälisillä vesillä. Miehittämättömät ilma-alukset eivät kuitenkaan nykyisin saa lentää siviili-ilmailuun tarkoitetussa ilmatilassa oikeudellisista ja teknisistä syistä. Jotta niiden toimintaa voitaisiin laajentaa sellaisten kolmansien maiden rannikkoalueille, jotka ovat lähtömaita, olisi kyseisten kolmansien maiden kanssa tehtävä asianmukaiset sopimukset. Tässä on otettava huomioon EU:n ja kyseisten kolmansien maiden väliset suhteet kokonaisuudessaan.

Az UAV-ok és a műholdak követni tudják a hajók helyzetét mind európai, mind nemzetközi vizeken. Ugyanakkor az UAV-okat jelenleg nem engedik be a polgári légterekbe jogi és technológiai okokból. Ezért az adott harmadik országgal kötött megfelelő egyezményre van szükség működésüknek a kiindulási harmadik országok partszakaszára való kiterjesztéséhez. E tekintetben figyelembe kell venni az érintett harmadik országokhoz fűződő külkapcsolataink általános összefüggéseit is.

5. toimi : Valvontavälineiden yhteinen käyttö

5. lépés: A megfigyelési eszközök közös alkalmazása

Jäsenvaltioiden viranomaiset voisivat saada uusien valvontavälineiden avulla valvontatietoja ulkorajoistaan ja niitä välittömästi edeltäviltä alueilta entistä useammin, luotettavammin ja kustannustehokkaasti. Olisi mietittävä sitä, kuinka EU voi tukea jäsenvaltioita tällaisten välineiden kehittämisessä ja käytössä, muun muassa investoinneilla tai luomalla mekanismeja, joiden avulla tällaisia paljon pääomaa vaativia välineitä kuten satelliitteja voidaan käyttää yhteisesti. Frontex voisi esimerkiksi toimia yhteystahona suhteissa palveluntarjoajiin ja varmistaa, että useat jäsenvaltiot saavat satelliittikuvia, tai koordinoida muun muassa miehittämättömien ilma-alusten yhteiskäyttöä.

Az új megfigyelési eszközök alkalmazása gyakoribb, megbízhatóbb és költséghatékonyabb módon látja el a tagállamok hatóságait külső határaikról és a határaikhoz közeli külső területekről származó információkkal. Át kellene gondolni, hogy az EU hogyan támogathatja a tagállamokat az ilyen eszközök fejlesztésében és használatában a beruházásokra való tekintettel, vagy egy olyan mechanizmus kialakításával, amely lehetővé teszi a műholdakhoz hasonlóan tőkeintenzív eszközök megosztott használatát. A Frontex közvetítő szerepet játszhatna, vagyis felvehetné a kapcsolatot a szolgáltatókkal annak érdekében, hogy több tagállam megbízásából készítsenek műholdfelvételeket, vagy koordinálhatná az olyan eszközök megosztását, mint például az UAV-ok.

6. toimi : Tiedustelun avulla saatava yhteinen käsitys tilanteesta ennen rajan ylitystä

6. lépés: Közös hírszerzési kép a határok előtti területekről

Uusien välineiden käyttö antaa Frontexille mahdollisuuden kerätä strategisia tietoja useista lähteistä sekä jäsenvaltioiden viranomaisilta että kolmansista maista, jotta voidaan tunnistaa kuvioita ja analysoida suuntauksia, joiden avulla voidaan havaita muuttoreittejä ja ennustaa riskejä.

Új eszközük üzembe helyezése megteremti annak lehetőségét, hogy a Frontex számos forrásból, valamint a tagállamoktól és harmadik országokból is gyűjtsön stratégiai információkat annak érdekében, hogy felismerhetőek legyenek bizonyos minták és elemezhetőek legyenek a trendek, hozzájárulva ezzel a migrációs útvonalak felderítéséhez és a kockázatok előrelátásához.

Käytännössä tämä voisi auttaa tiedustelun avulla laadittavan yhteisen käsityksen muodostamista tilanteesta ennen rajan ylitystä, mikä täydentäisi Frontexin nykyisin kehittämiä riskianalyysejä. Tällaisesta yhteisestä välineestä voitaisiin kehittää myös operatiivisempi niin, että sen avulla voitaisiin muodostaa kohdennettu tiedusteluun perustuva reaktio, jonka muodostamista koordinoisi Frontexin suunnittelema tilannekeskus.

A gyakorlatban ez arra szolgálna, hogy létrejöjjön egy közös hírszerzési kép a határok előtti területekről, amely kiegészítené a Frontex fejlesztése alatt álló kockázatelemzéseket. Egy ilyen közös eszköznek operatívabb jellege is lehetne, és célzott hírszerzési reagálást tenne lehetővé, amelyet a Frontex által felállítandó helyzetértékelési központ koordinálna.

Suositukset

Ajánlások

Olisi hyödynnettävä seitsemättä tutkimuksen ja teknologian kehittämisen puiteohjelmaa (turvallisuus- ja avaruusosioita) valvontavälineiden suorituskyvyn ja käytön lisäämiseksi, jotta voitaisiin laajentaa alueellista kattavuutta, havaita enemmän epäilyttävää toimintaa, parantaa mahdollisesti epäilyttävien kohteiden havaitsemista ja helpottaa havaintosatelliittien korkean resoluution tiedon saamista.

A 7. kutatási és fejlesztési keretprogramot (biztonsági és űrkutatási témák) fel kellene használni a teljesítmény és a megfigyelési eszközök használatának javítására a lefedett terület és a felderített gyanús tevékenységek számának növelése érdekében, valamint a potenciálisan gyanús célpontok azonosításának és a nagyfelbontású megfigyelési műholdak adataihoz való hozzáférés javítására.

Tästä syystä komission olisi esitettävä keväällä 2009 neuvostolle sellainen suunnitelma, jonka avulla jäsenvaltiot voisivat saada niiden ulkorajoja ja niitä välittömästi edeltäviä alueita koskevia tietoja, jotka ovat peräisin satelliiteista ja muista yhteisistä valvontavälineistä, useammin ja luotettavasti GMES-aloitteen yhteydessä (ympäristön ja turvallisuuden maailmanlaajuinen seuranta)[15]. Ehdotuksen olisi sisällettävä myös kustannusarvio.

Ezért 2009 tavaszán a Bizottság a Tanács elé terjeszt egy olyan koncepciót, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy gyakrabban és megbízhatóbb módon férjenek hozzá a műholdaktól és más közös megfigyelési eszközökből származó, külső határaikra és a határok előtti területekre vonatkozó adatokhoz a GMES (globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés) keretében[15]. Ennek a koncepciónak becsült költségvetést is kell tartalmaznia.

Frontexin olisi esitettävä keväällä 2009 tiiviissä yhteistyössä komission GMES-toimiston kanssa analyysi puutteista jäsenvaltioiden rajavalvontatarkoituksissa harjoittamassa satelliittien nykyisessä käytössä ja mahdollisessa tulevassa käytössä, jotta voidaan määritellä tällaisten välineiden yhteisen sovelluksen tavoitteet Euroopassa.

2009 tavaszán a Frontex a Bizottság GMES-irodájával szorosan együttműködve hiányelemzést készít a tagállamok jelenlegi és potenciális jövőbeli határőrizeti célú műholdhasználatáról, hogy jobban meg lehessen határozni az ilyen eszközök európai szintű közös alkalmazása során követendő célokat.

Komissio käynnistää Euroopan ulkorajarahaston puitteissa tutkimuksen, jossa analysoidaan sekä tätä suunnitelmaa eli tiedustelun avulla yhteisen käsityksen saamista tilanteesta ennen rajan ylitystä että siihen liittyviä kustannuksia, ja antaa neuvostolle asiasta kertomuksen keväällä 2009.

A Külső Határok Alap keretében a Bizottság megbízást fog adni egy tanulmány elkészítésére, amely elemezni fogja a „határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép” koncepcióját és várható költségét, melynek eredményéről 2009 tavaszán tájékoztatja a Tanácsot.

3. VAIHE: Luodaan yhteinen tietojen seuranta- ja vaihtoympäristö EU:n merialuetta varten

3. SZAKASZ: Közös monitoring és információmegosztási környezet kialakítása az EU tengerészeti kérdéseiről

Kolmannessa vaiheessa keskitytään yksinomaan merialueeseen. Tavoitteena on yhdistää laajemmaksi verkostoksi kaikki alueelliset järjestelmät, jotka seuraavat liikennettä ja toimintaa jäsenvaltioiden oikeudenkäyttövaltaan kuuluvilla merialueilla sekä niihin liittyvällä aavalla merellä ja ilmoittavat näistä havainnoista. Tällä tavoin rajavalvontaviranomaiset voisivat hyödyntää kokonaisvaltaisesti näitä järjestelmiä. Tällaisen verkoston luominen on myös EU:n yhdennetyn meripolitiikan tavoite.

A 3. szakasz kizárólag a tengerészeti kérdésekre fog koncentrálni. Ennek a szakasznak az a célja, hogy egy szélesebb körű hálózatba integrálja az összes olyan jelenlegi ágazati rendszert, amelyek jelentik és nyomon követik a tagállamok joghatósága alá tartozó és a szomszédos nyílt tengeri területeken zajló forgalmat és tevékenységeket. Ez lehetővé teszi a határellenőrző hatóságok számára, hogy a sokféle rendszer integrált használata által kínált előnyöket élvezzék. Egy ilyen hálózat kialakítása az EU integrált tengerpolitikájának célkitűzései között is szerepel.

7. toimi : Rajavalvonnan ja sisäisen turvallisuuden takaamiseksi luotu Välimeren, eteläisen Atlantin valtameren (Kanariansaaret) ja Mustanmeren kattava yhdennetty ilmoitus- ja valvontajärjestelmien verkosto

7. lépés: A Földközi-tengerre, az Atlanti-óceán déli részére (Kanári-szigetek) és a Fekete-tengerre kiterjedő, határellenőrzési és belső biztonsági célokat szolgáló jelentési és megfigyelési rendszerek integrált hálózata

Koska tällaisen ns. järjestelmien järjestelmän kehittäminen on monimutkaista ja koska on otettava huomioon nykyiset muuttopaineet, yhdennetyn verkoston toiminta olisi ensi vaiheessa rajoitettava edellä mainituille alueille, ja siinä olisi keskityttävä sisäiseen turvallisuuteen. Verkosto yhdistäisi toisiinsa EU:n ja kansalliset rajavalvontaviranomaiset ja muut turvallisuudesta merialueella vastaavat viranomaiset.

Az ilyen „rendszerek rendszere” kifejlesztésének komplexitása miatt, és figyelembe véve a jelenlegi migrációs nyomást, az integrált hálózatnak első lépésben a fent említett területekre kellene kiterjednie, és a belső biztonságra kellene koncentrálnia, összekötve a határellenőrző hatóságokat és más, biztonsági kérdésekben érintett és tengerészeti ügyekben felelősséggel bíró európai és nemzeti hatóságokat.

Tätä varten vuonna 2008 käynnistetään meripolitiikan pilottihanke ja valmistelutoimia sellaisten prototyyppien kehittämiseksi, joiden avulla voidaan määrittää sopiva tekniikka ja kustannusarvio yhteistyölle ja tietojenvaihdolle eri meriviranomaisten kesken sekä lopullisen järjestelmän ensimmäiset osat.

Ebből a célból tengerpolitikai kísérleti projekt és előkészítő tevékenységek indulnak 2008-ban, hogy olyan működő prototípusokat fejlesszenek ki, amelyek segíthetnek meghatározni a megfelelő technológiát, az ágazati tengerészeti hatóságok közötti együttműködés és információmegosztás hozzávetőleges költségét, valamint a végleges rendszer első elemeit.

Muitakin toimia on tarkoitus toteuttaa, jotta voidaan tukea merenkulun ilmoitus- ja valvontajärjestelmien yhdennetyn verkoston kehittämistä asteittain. Tällainen verkosto keräisi, yhdistäisi, analysoisi ja jakaisi järjestelmällisesti tietoja, jotka on saatu eurooppalaisten ja kansainvälisten organisaatioiden puitteissa perustetuista järjestelmistä (alusten satelliittiseurantajärjestelmä, alusten automaattinen tunnistusjärjestelmä, kaukotunnistus- ja paikannusjärjestelmä (Long Range Identification and Tracking system), SafeSeaNet-järjestelmä jne.), kansallisista valvontajärjestelmistä (kuten SIVE, SPATIONAV, alusliikenteen ohjaus- ja seurantajärjestelmä eli VTMIS), yhteisistä valvontapalveluista (esimerkiksi tutkasatelliitit ja miehittämättömät ilma-alukset) ja tiedustelulähteistä, tarpeen mukaan paikallistasolla tai jäsenvaltioiden tai Euroopan tasolla.

További lépéseket fognak tenni a tengerészeti jelentési és megfigyelési rendszerek integrált hálózata progresszív fejlesztésének ösztönzése érdekében, amely lehetővé tenné, hogy a különböző európai és nemzetközi szervezetek által működtetett rendszerekből (hajómegfigyelési rendszer, automatikus hajóazonosítási rendszer, mélytengeri azonosítási és nyomonkövetési rendszer, SafeSeaNet stb.), valamint a nemzeti megfigyelési rendszerekből (pl. SIVE, SPATIONAV, hajóforgalmi igazgatási és információs rendszer stb.), a közösen üzemeltetett megfigyelési szolgálatoktól (pl. radarműholdak, UAV-ok) és hírszerzési forrásokból nyert információkat összegyűjtsék, összesítsék, elemezzék, és rendszerezett formában igény szerint helyi, tagállami vagy európai szinten továbbítsák.

Tietojen analyysissä olisi pyrittävä tunnistamaan kuvioita, analysoimaan suuntauksia ja havaitsemaan poikkeavuuksia ja näin ennakoimaan riskejä. Tietojen olisi oltava kaikkien asianomaisten kansallisten koordinaatiokeskusten käytettävissä lähes reaaliajassa johtamisen, valvonnan ja päätöksenteon helpottamiseksi.

Ezen adatok elemzése hozzájárulna a minták azonosításához, a trendek elemzéséhez és a rendellenességek felderítéséhez, és ezáltal a kockázatok előrejelzéséhez. Az információnak minden érintett nemzeti koordinációs központ számára elérhetőnek kell lennie, hogy közel valós időben lehessen utasítani, ellenőrizni és döntést hozni.

Yhteinen toimintaympäristö voisi kattaa myös alusten, ihmisten ja lastin tarkastamisen. Erityistä huomiota on kiinnitettävä tällaisten järjestelmien ja välineiden turvallisuuteen tietojen luottamuksellisuuden, oikeellisuuden ja saatavuuden varmistamiseksi.

Ez a közös keret olyan tevékenységekre is kiterjedhetne, mint például a hajók, emberek és a rakomány átkutatása. Különös figyelmet kell fordítani ezeknek a rendszereknek és eszközöknek a biztonságára a bizalmas kezelés, integritás és hozzáférhetőség biztosítása érdekében.

Eri valvontajärjestelmien suunnitellun yhteistoiminnan oikeudellisia näkökohtia koskeva tutkimus käynnistetään vuonna 2008 osana EU:n meripolitiikkaa.

A különböző megfigyelési rendszerek tervezett interoperabilitásának jogi aspektusairól szóló tanulmány elkészítését 2008-ban fogják megkezdeni az EU tengerpolitikájának keretében.

8. toimi : Koko EU:n merialueen kattava yhdennetty ilmoitus- ja valvontajärjestelmien verkosto

8. lépés: Az EU összes tengeri területére kiterjedő jelentési és megfigyelési rendszerek integrált hálózata

Komissio toteaa EU:n yhdennetystä meripolitiikasta annettuun tiedonantoon[16] liittyvässä toimintasuunnitelmassa[17], että se julkaisee vuoden 2008 jälkipuoliskolla tiedonannon muodossa työohjelman, jossa esitetään lisää toimia kaikkien eurooppalaisten merenkulun ilmoitus- ja valvontajärjestelmien yhdistämiseksi. Siinä mennään rajoihin liittyviä näkökohtia pidemmälle ja katetaan kaikki mereen liittyvä toiminta, kuten meriturvallisuus, meriympäristön suojelu, kalastuksen valvonta ja lainvalvonta.

Az EU integrált tengerpolitikájáról szóló közleményt[16] kísérő cselekvési tervben[17] meghatározottak szerint a Bizottság 2008 második felében közlemény formájában fogja közzétenni az összes európai tengerészeti jelentési és megfigyelési rendszer integrálásához szükséges további lépésekről szóló munkatervet. Ez túlmutat majd a határokkal kapcsolatos kérdéseken, így kiterjed minden olyan tengerészeti tevékenységre, mint a tengeri biztonság, a tengeri környezet védelme, a halászat ellenőrzése és a bűnüldözés.

Suositukset

Ajánlások

Komission olisi esitettävä neuvostolle vuoteen 2009 mennessä suunnitelma Välimeren, eteläisen Atlantin valtameren (Kanariansaaret) ja Mustanmeren kattavan, yhdennetyn ilmoitus- ja valvontajärjestelmien verkoston rakenteeksi, jonka avulla rajavalvontaviranomaiset voivat hyödyntää täysimääräisesti yhdennettyjä merenkulun ilmoitus- ja valvontajärjestelmiä. Suunnitelmassa olisi otettava huomioon ulkorajarahaston puitteissa käynnistettävän tutkimuksen tulokset, osana seitsemännen tutkimuksen ja teknologian kehittämisen puiteohjelmaa toteutetut tutkimukset sekä muu asiaa koskeva valmistelutyö.

2009-re a Bizottság a Tanács elé terjeszt egy tervezetet a Földközi-tengerre, az Atlanti-óceán déli részére (Kanári-szigetek) és a Fekete-tengerre kiterjedő jelentési és felügyeleti rendszerek integrált hálózatának rendszerfelépítéséről, amely lehetővé tenné a határellenőrző hatóságok számára, hogy teljes mértékben hasznosíthassák az integrált tengeri jelentési és megfigyelési rendszereket. Ennek a tervezetnek figyelembe kell vennie a Külső Határok Alap keretében elkészített tanulmány, a 7. kutatási és fejlesztési keretprogram keretében készített tanulmányok, valamint a többi idevágó előkészítő munka eredményeit.

Osana EU:n meripolitiikkaa komissio aikoo antaa tiedonannon, jossa esitetään työohjelma toimista kaikkien niiden eurooppalaisten merenkulun ilmoitus- ja valvontajärjestelmien yhdistämiseksi, jotka kattavat kaiken mereen liittyvän toiminnan Välimerellä, eteläisellä Atlantin valtamerellä (Kanariansaaret) ja Mustanmeren alueella. Tarkoituksena on, että verkosto laajennetaan myöhemmin kattamaan koko EU:n merialue.

Az EU tengerpolitikájának keretében a Bizottság egy olyan közleményt is elkészít majd, amelyben felvázolja a Földközi-tengeren, az Atlanti-óceán déli részén (Kanári-szigetek) és a Fekete-tenger térségében zajló összes tengerészeti tevékenységre kiterjedő európai tengeri jelentési és megfigyelési rendszer integrációjához szükséges következő lépések munkatervét, amelyet később az EU teljes tengeri területére kiterjesztenének.

HENKILÖTIETOJEN SUOJAAMINEN

A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME

Edellisissä jaksoissa mainittuihin toimiin voi liittyä henkilötietojen käsittelyä. Tällöin on noudatettava Euroopan unionissa sovellettavaa henkilötietojen suojaamisesta annettua lainsäädäntöä[18]. Tämä tarkoittaa, että henkilötietoja on käsiteltävä asianmukaisesti ja laillisesti ja että tiedot on kerättävä erikseen määriteltyä nimenomaista ja laillista tarkoitusta varten eikä niitä saa myöhemmin käsitellä näiden tarkoitusten vastaisella tavalla. Henkilötietojen käsittelyn on Eurosurin yhteydessä perustuttava asianmukaiseen lainsäädäntöön, jossa määritetään käsittelyn luonne ja täsmennetään asianmukaiset suojatoimet.

A fenti szakaszokban tárgyalt különböző tevékenységek személyes adatok feldolgozásával járhatnak. Ezért figyelembe kell venni az Európai Unióban alkalmazandó, személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályokat[18], amely azt jelenti, hogy a személyes adatok feldolgozását tisztességesen és törvényesen kell végezni, gyűjtésük csak meghatározott, egyértelmű és törvényes célból történhet, és további feldolgozásuk nem végezhető e célokkal összeférhetetlen módon. A személyes adatok EUROSUR keretében történő feldolgozásának ezért megfelelő jogszabályi intézkedéseken kell alapulniuk, amelyek meghatározzák a feldolgozás természetét, és megfelelő garanciákat állapítanak meg.

PÄÄTELMÄT

KÖVETKEZTETÉSEK

- Komissio kehottaa neuvostoa ja Euroopan parlamenttia keskustelemaan tässä tiedonannossa esitetyistä suosituksista.

- A Bizottság felkéri a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy vitassák meg e közlemény ajánlásait.

- Komissio aikoo käynnistää – yhdessä jäsenvaltioiden kanssa – suuntaviivojen laatimista koskevan työn tehtävien jakamisesta ja yhteistyön organisoimisesta kansallisten koordinaatiokeskusten ja Frontexin kesken välittömästi tämän tiedonannon julkaisemisen jälkeen.

- A Bizottság közvetlenül e közlemény kibocsátása után a tagállamokkal együtt meg akarja kezdeni a nemzeti koordinációs központok feladataira, illetve az ezek, valamint a Frontex közötti koordinációra vonatkozó iránymutatás kidolgozásával kapcsolatos munkát.

- Komissio antaa keväällä 2009 neuvostolle kertomuksen siitä, miten työssä on edistytty, ja esittää konkreettisia ehdotuksia Eurosurin (vaiheiden 1–3) luomiseksi ja käynnistämiseksi tässä tiedonannossa kuvatulla tavalla. Ehdotuksessa käsitellään myös järjestelmärakennetta kansallisten rajavalvontajärjestelmien liittämiseksi toisiinsa sekä kaikkien asiaan liittyvien välineiden yhteistä soveltamista ja käyttöä.

- 2009 tavaszán a Bizottság jelentést készít a Tanácsnak az elért eredményekről, és konkrét javaslatokat tesz az EUROSUR felállítására és beindítására (1–3. szakasz) az e javaslatban leírtaknak megfelelően, amely magába foglalja a nemzeti határőrizeti rendszerek teljes rendszerfelépítését, és az összes vonatkozó eszköz közös alkalmazását és használatát.

Vaiheet/toimet | Asiasta vastaava taho | EU:n rahoitus | Aikataulu |

Szakasz / lépés | Felelős | EU-finanszírozás | Ütemezés |

- [1] KOM(2006) 733.

- [1] COM(2006) 733.

[2] Feasibility study on Mediterranean Coastal Patrols Network MEDSEA , 14.7.2006, laatinut Frontex.

[2] A Frontex által készített MEDSEA című megvalósíthatósági tanulmány a mediterrán partiőrség-hálózatról (2006. július 14).

[3] Frontexin 12.1.2007 esittämä eurooppalaisen valvontajärjestelmän teknistä toteutettavuutta koskeva tutkimus ( Study on technical feasibility of establishing a surveillance system ), Varsova. Katso myös Civilpolin 4.7.2003 esittämä toteutettavuustutkimus Feasibility study on the control of the European Union's maritime borders .

[3] Őrizeti rendszer (európai határőrizeti rendszer) kialakításának technikai megvalósíthatósági tanulmánya. Frontex, Varsó (2007. január 12). Lásd még a CIVIPOL által 2003. július 4-én bemutatott „Megvalósíthatósági tanulmányt az Európai Unió tengeri határainak ellenőrzéséről”.

[4] KOM(2007) 575, 10.10.2007.

[4] COM(2007) 575, 2007. október 10.

[5] Asetuksen (EY) N:o 562/2006 2 ja 12 artikla, (EUVL L 105, 13.4.2006, s. 1).

[5] Az 562/2006/EK rendelet (HL L 105., 2006.4.13., 1. o.) 2. és 12. cikke.

[6] Schengenin maahanpääsyn valvontamalli koostuu seuraavista neljästä osasta: toimenpiteet konsulaateissa, yhteistyö naapurimaiden kanssa, rajavalvonta, valvontatoimet Schengenin alueella, myös paluu.

[6] A schengeni belépés-ellenőrzési modell a következő négy lépésből áll: A konzulátusok intézkedései, a szomszédos országokkal való együttműködés, a határellenőrzés, valamint a visszatérésre is kiterjedő ellenőrzési intézkedések a schengeni térségen belül.

[7] Katso päätös 574/2007/EY, 23.5.2007 - (EUVL L 144, 6.6.2007, s. 22).

[7] 574/2007/EK határozat (2007. május 23.), HL L 144., 2007.6.6., 22. o.

[8] Tilannetietoisuudella mitataan sitä, kuinka viranomaiset pystyvät havaitsemaan rajat ylittävää liikehdintää ja perustelemaan valvontatoimenpiteet.

[8] A helyzeti tudatosság arra vonatkozik, hogy a hatóságok hogyan képesek felderíteni a határokon át irányuló mozgásokat, és indokolt okot találni az ellenőrzési intézkedések végrehajtására.

[9] Reaktiokyvyllä mitataan sitä, kuinka paljon aikaa kuluu ennen kuin rajanylitysliikennettä päästään valvomaan ja ennen kuin epätavalliseen tilanteeseen pystytään reagoimaan asianmukaisella tavalla.

[9] A reagálási képesség arra vonatkozik, hogy mennyi időre van szükség a határon átnyúló mozgások elérésére és ellenőrzésére, és hogy mennyi időt és eszközt vesz igénybe a szokatlan helyzetekben való megfelelő reagálás.

[10] Näin voitaisiin esimerkiksi tunnistaa jo EU:n ulkopuolisella vesialueella alus, jota on käytetty rikolliseen toimintaan, ja seurata sitä käyttämällä satelliitteja tai alusten ilmoitusjärjestelmiä, kunnes se pysäytetään EU:n alueella.

[10] Például már külföldön azonosítani lehetne egy olyan hajót, amelyet bűncselekmény elkövetésére használnak. Ez a hajó követhető lenne műholdak és hajójelentési rendszerek segítségével, mielőtt az EU területén sor kerülhetne az elfogására.

[11] Ilmaliikenteen hallinnan (ATM) turvallisuudessa on kyse ATM-varojen ja -palvelujen turvaamisesta, jotta voidaan torjua uhkia ja rajoittaa niiden vaikutusta koko ilmailuverkkoon. Ilmatilan turvallisuudella pyritään suojaamaan ilmatila luvattomalta käytöltä, tunkeutumiselta, laittomalta toiminnalta tai muulta väärinkäytöltä.

[11] A légiforgalmi szolgáltatás (ATM) védelme kiterjed az ATM eszközeinek és szolgáltatásainak védelmére, a fenyegetések elhárítására, és ezek légiforgalomra gyakorolt hatásainak korlátozására. A légtér védelme kiterjed a légtér engedély nélküli használatának, a légtérbe történő engedély nélküli behatolásnak, illegális tevékenységeknek vagy a légtér bármilyen más megsértésének megakadályozására.

[12] Portugali, Espanja, Ranska, Malta, Italia, Slovenia, Kreikka, Kypros.

[12] Portugália, Spanyolország, Franciaország, Málta, Olaszország, Szlovénia, Görögország, Ciprus.

[13] Norja, Suomi, Viro, Latvia, Liettua, Puola, Slovakia, Unkari, Romania, Bulgaria.

[13] Norvégia, Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária.

[14] Jäsenvaltiot voivat kattaa ulkorajarahaston varoin enintään 75 % kustannuksista. Katso painopiste 2 Euroopan parlamentin ja neuvoston päätöksessä N:o 574/2007 täytäntöönpanoon liittyvistä vuosia 2007–2013 koskevista strategisista suuntaviivoista, tiedoksiannettu numerolla K(2007) 3925 - (EUVL L 233, 5.9.2007, s. 3).

[14] A Külső Határok Alapból a költségek akár 75%-ának erejéig társfinanszírozást kaphatnak a tagállamok. Lásd a Külső Határok Alap vonatkozásában a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó stratégiai iránymutatások 2. prioritását a C(2007) 3925 bizottsági határozatban. (HL L 233., 2007.9.5., 3. o.)

[15] Katso myös vaikutusten arvioinnin liitteet 10 ja 12.

[15] Lásd még a hatásvizsgálat 10. és 12. mellékletét.

[16] KOM(2007) 575, 10.10.2007, s. 6.

[16] COM(2007) 575, 2007.10.10., 6. o.

[17] SEK(2007) 1278, 10.10.2007, s. 8.

[17] SEC(2007) 1278, 2007.10.10., 8. o.

[18] Katso direktiivi 95/46/ETY (EYVL L 281, 23.11.1995, s. 31), asetus (EY) N:o 45/2001 (EYVL L 8, 12.1.2001, s. 1) ja Euroopan neuvoston yleissopimus (ETS 108), tehty 28.1.1981.

[18] Vö. a 95/46/EK irányelvvel (HL L 281. 1995.11.23., 31. o.); a 45/2001/EK rendelettel (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.); valamint az Európa Tanács 1981. 01. 28-án kelt egyezményével (ETS 108).