[pic] | COMMISSION OF THE EUROPEAN COMMUNITIES |

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brussels, 19.12.2005

Brüsszel, 19.12.2005

COM(2005) 672 final

COM(2005) 672 végleges

GREEN PAPER

ZÖLD KÖNYV

Damages actions for breach of the EC antitrust rules

Az EK antitröszt szabályainak megsértésére épülő kártérítési keresetekről

(presented by the Commission) {SEC(2005) 1732}

(előterjesztő: a Bizottság) {SEC(2005) 1732}

TABLE OF CONTENTS

TARTALOMJEGYZÉK

1 Background and objectives of the Green Paper 3

1 A Zöld Könyv háttere és célkitűzései 3

1.1 Damages claims as part of the enforcement system of Community antitrust law 3

1.1 Kártérítési keresetek, mint a közösség antitröszt jogérvényesítési rendszerének eszközei 3

1.2 Outline of the problem 4

1.2 A probléma ismertetése 4

1.3 Objectives 4

1.3 Célkitűzések 4

2 Main issues 4

2 Főbb kérdések 4

2.1 Access to evidence 5

2.1 A bizonyítékokhoz való hozzáférés 5

2.2 Fault requirement 6

2.2 A vétkesség követelménye 7

2.3 Damages 7

2.3 Károk 7

2.4 The passing-on defence and indirect purchaser’s standing 7

2.4 A kár áthárításán alapuló védekezés és a közvetett fogyasztó kereseti joga 8

2.5 Defending consumer interests 8

2.5 Fogyasztói érdekvédelem 9

2.6 Costs of actions 9

2.6 Perköltség 9

2.7 Coordination of public and private enforcement 9

2.7 A hatóságok általi és a magánfelek általi jogérvényesítés koordinációja 10

2.8 Jurisdiction and applicable law 10

2.8 Joghatóság és az alkalmazandó jog 10

2.9 Other issues 11

2.9 Egyéb kérdések 11

GREEN PAPER

ZÖLD KÖNYV

Damages actions for breach of the EC antitrust rules

Az EK antitröszt szabályainak megsértésére épülő kártérítési keresetekről

Vigorous competition on an open internal market provides the best guarantee that European companies will increase their productivity and innovative potential. Competition law enforcement is therefore a key element of the “Lisbon strategy”, which aims at making the economy of the European Union grow and create employment for Europe’s citizens.

A nyitott, belső piacon zajló élénk verseny a lehető legjobb garancia az európai vállalatok termelékenységének és innovációs potenciáljának növelésére. A versenyjog érvényesítése emiatt a „lisszaboni stratégia” kulcseleme, amelynek célja az Európai Unió gazdasági növekedésének elősegítése és munkahelyteremtés az európai polgárok számára.

As part of an effort to improve the enforcement of competition law after the modernisation of the procedural law on the application of Articles 81 and 82 of the EC Treaty, this Green Paper and the Commission Staff Working Paper attached to it address the conditions for bringing damages claims for infringement of EC antitrust law. They identify obstacles to a more efficient system for bringing such claims and propose options for solving these problems. Facilitating damages claims for breach of antitrust law will not only make it easier for consumers and firms who have suffered damages arising from an infringement of antitrust rules to recover their losses from the infringer but also strengthen the enforcement of antitrust law.

Az EK-Szerződés 81. és 82. cikkeinek alkalmazására vonatkozó eljárási jog modernizálását követő versenyjog-érvényesítés javításának részeként jelen Zöld Könyv és annak mellékletét képező, „A Versenypolitikai Főigazgatóság Munkaanyaga” című dokumentum foglalkoznak az EK antitröszt jogának megsértésére épülő kártérítési igények benyújtásának feltételeivel. Mindkét dokumentum azonosítja a kártérítési igények benyújtásának hatékonyabb rendszerét akadályozó tényezőket, és javaslatokat tesz ezen problémák lehetséges megoldásaira. Az antitröszt jog megsértésére épülő kártérítési igények benyújtásának ösztönzése nemcsak a versenyjog érvényesítéséhez járul hozzá, hanem megkönnyíti a versenyszabályok megsértése miatt kárt szenvedett fogyasztók és vállalatok számára, hogy az antitröszt jog megsértését elkövető féltől kártérítésben részesüljenek.

1 Background and OBJECTIVES OF THE GREEN PAPER

1 A Zöld Könyv háttere és célkitűzései

1.1 Damage s claims as part of the enforcement system of Community antitrust law

1.1 Kártérítési keresetek, mint a közösség antitröszt jogérvényesítési rendszerének eszközei

The antitrust rules in Articles 81 and 82 of the Treaty are enforced both by public and private enforcement. Both forms are part of a common enforcement system and serve the same aims: to deter anti-competitive practices forbidden by antitrust law and to protect firms and consumers from these practices and any damages caused by them. Private as well as public enforcement of antitrust law is an important tool to create and sustain a competitive economy.

A Szerződés 81. és 82 cikkeiben foglalt antitröszt szabályok mind hatóságok, mind magánfelek által érvényesíthetők. A jogérvényesítés mindkét formája része a közös jogérvényesítési rendszernek, és ugyanazokat a célokat szolgálják: az antitröszt jog szerint tiltott versenyellenes gyakorlatoktól való elrettentést, valamint a vállalatok és fogyasztók ilyen gyakorlatoktól, illetve az azok által okozott károkkal szembeni védelmét. Mind a magánfelek, mind a hatóságok általi jogérvényesítés fontos eszköze a versenyképes gazdaság létrehozásának és fenntartásának.

With regard to public enforcement, both the Commission and the competition authorities of the Member States (NCAs) apply Community competition law in individual cases. Under Regulation 1/2003, the Commission and NCAs constitute a network of competition authorities responsible for public enforcement of the applicable Community antitrust rules. As part of their enforcement activities, these authorities adopt, among other things, decisions finding that an undertaking has infringed antitrust law as well as decisions imposing fines. Public enforcement is indispensable for effective protection of the rights conferred and effective enforcement of the obligations imposed by the Treaty.

A versenyjogi szabályok érvényesítése tekintetében mind a Bizottság, mind a tagállamok versenyhatóságai egyedi esetekben alkalmazzák a közösségi versenyjogot. Az 1/2003 rendelet szerint a Bizottság és a nemzeti versenyhatóságok alkotják az alkalmazandó közösségi antitröszt szabályok érvényesítésért felelős versenyhatóságok hálózatát. Jogérvényesítési feladataik részeként ezek a hatóságok többek között az antitröszt jognak egy vállalkozás általi megsértését megállapító, illetve bírságok kivetéséről szóló határozatokat fogadnak el. A versenyjog érvényesítése elengedhetetlen a hatékony jogvédelem, valamint a Szerződésben foglalt kötelezettségek hatékony érvényesítése érdekében.

All parts of Articles 81 and 82 of the Treaty are directly applicable. From the outset private enforcement has also played a role in the enforcement of Articles 81 and 82 of the Treaty. Private enforcement in this context means application of antitrust law in civil disputes before national courts. Such application can take different forms. Article 81(2) of the Treaty states that agreements or decisions prohibited by Article 81 are void. The Treaty rules can also be used in actions for injunctive relief. Also, damages awards can be awarded to those who have suffered a loss caused by an infringement of the antitrust rules.

A Szerződés 81. és 82. cikkei azok teljességében közvetlenül alkalmazandók. A magánfelek általi jogérvényesítés már a kezdetektől fogva szintén szerepet játszott a Szerződés 81. és 82. cikkeinek érvényesítésében. E vonatkozásban a magánfelek általi jogérvényesítés az antitröszt jognak a nemzeti bíróságok előtt zajló polgári perekben történő alkalmazását jelenti. Az ilyen alkalmazás többféleképpen valósulhat meg. A Szerződés 81. cikkének (2) bekezdése megállapítja, hogy a 81. cikkben tiltott megállapodások vagy döntések semmisek. A Szerződés szabályai abbahagyás iránti kereseteknél is használhatók. Kártérítés ítélhető oda az antitröszt szabályok megsértése miatt elszenvedett kár esetén.

This Green Paper focuses on damages actions alone. Damages actions for infringement of antitrust law serve several purposes, namely to compensate those who have suffered a loss as a consequence of anti-competitive behaviour and to ensure the full effectiveness of the antitrust rules of the Treaty by discouraging anti-competitive behaviour, thus contributing significantly to the maintenance of effective competition in the Community[1] (deterrence). By being able effectively to bring a damages claim, individual firms or consumers in Europe are brought closer to competition rules and will be more actively involved in enforcement of the rules. The Court of Justice of the European Communities (ECJ) has ruled that effective protection of the rights granted by the Treaty requires that individuals who have suffered a loss arising from an infringement of Articles 81 or 82 have the right to claim damages.[2]

Jelen Zöld Könyv kizárólag a kártérítési keresetekre összpontosít. Az antitröszt jog megsértésére épülő kártérítési keresetek több célt is szolgálnak, nevezetesen a versenyellenes magatartás miatt károsultak kártérítését, valamint a Szerződés antitröszt szabályainak maximális hatékonyságának biztosítását a versenyellenes magatartásoktól való visszatartáson keresztül, és így jelentősen hozzájárulnak a Közösségen belüli hatékony verseny fenntartásához[1] (elrettentés). Azáltal, hogy kártérítés iránti igényét hatékonyan terjeszthetik elő, az európai vállalatok vagy fogyasztók közelebb kerülnek a versenyszabályokhoz, és ezen szabályok érvényesítésének aktív résztvevőivé válnak. Az Európai Közösségek Bíróságának (EKB) ítélete szerint a Szerződésből eredő jogok hatékony védelméhez szükséges, hogy azok a személyek, akik a 81. vagy 82. cikkek megsértése miatt kárt szenvedtek, jogosultak legyenek kártérítési igény benyújtására[2].

1.2 Outline of the problem

1.2 A probléma ismertetése

While Community law therefore demands an effective system for damages claims for infringements of antitrust rules, this area of the law in the 25 Member States presents a picture of “total underdevelopment”.[3]

Amíg a közösségi jog emiatt az antitröszt szabályok megsértésére épülő kártérítési keresetek kezelésének hatékony rendszerét teszi szükségessé, a 25 tagállamban a jog ezen területe „teljesen alulfejlett”[3].

The ECJ has ruled that, in the absence of Community rules on the matter, it is for the legal systems of the Member States to provide for detailed rules for bringing damages actions. As the Community courts have no jurisdiction in the matter (outside the procedure for preliminary rulings), the courts of the Member States will generally hear these cases. Significant obstacles exist in the different Member States to the effective operation of damages actions for infringement of Community antitrust law.

Az EKB ítélete szerint, ha egy adott kérdést nem fed le közösségi szabályozás, a tagállamok jogrendszerének feladata, hogy a kártérítési igényekre vonatkozóan részletes szabályokat dolgozzon ki. Mivel ezen a területen a közösségi bíróságoknak (az előzetes döntési eljáráson kívül) nincs joghatósága, rendszerint a tagállamok bíróságai tárgyalják ezeket az ügyeket. A különböző tagállamokban jelentős akadályok állnak fenn a közösségi antitröszt jog megsértésére visszavezethető kártérítési keresetek hatékony kezelését illetően.

1.3 Objectives

1.3 Célkitűzések

The purpose of this Green Paper and of the Commission Staff Working Paper is to identify the main obstacles to a more efficient system of damages claims and to set out different options for further reflection and possible action to improve damages actions both for follow-on actions (e.g. cases in which the civil action is brought after a competition authority has found an infringement) and for stand-alone actions (that is to say actions which do not follow on from a prior finding by a competition authority of an infringement of competition law).

Ezen Zöld Könyv, valamint A Versenypolitikai Főigazgatóság Munkaanyaga című dokumentum célkitűzése, hogy azonosítsa a kártérítési igények hatékonyabb kezelésének főbb akadályait, valamint, hogy a kártérítési keresetek kezelésének javítására irányulóan lehetséges észrevételeket és intézkedéseket határozzon meg, mind a következményi keresetek (pl. olyan ügyekben, amelyekben a versenyhatóság szabálysértést megállapító határozatát követően indítják a polgári jogi eljárást), mind az önálló (a versenyjog megsértésének korábbi, valamely versenyhatóság általi megállapítására vissza nem vezethető) keresetek tekintetében.

2 MAIN ISSUES

2 Főbb kérdések

The main issues are summed up below and dealt with in greater detail in the Working Paper. All interested parties are invited to study the considerations put forward there. See the attached Working Paper for a more detailed account of the sources of information taken into consideration.

A főbb kérdések összegzését az alábbiak tartalmazzák, részletesebb tárgyalásukkal a Munkaanyag foglalkozik. Valamennyi érdekelt felet felkérik, hogy tanulmányozza át az ott ismertetett érveket. A mellékelt Munkaanyag részletesebben tartalmazza a figyelembe vett információk forrásait.

The Commission invites all interested parties to comment on the issues discussed and on the options formulated with regard to these issues, as well as on any other aspects of damages claims for infringements of antitrust law. The comments will help the Commission to decide whether measures need to be taken at Community level to improve the conditions for antitrust damages claims.

A Bizottság felkéri valamennyi érdekelt felet, hogy tegye meg észrevételeit az ismertetett kérdésekkel, illetve az ezen kérdések lehetséges megoldásaival, valamint az antitröszt jog megsértésére épülő kártérítési igények egyéb aspektusaival kapcsolatosan is. Az észrevételek segítséget nyújtanak a Bizottságnak annak eldöntésében, hogy szükséges-e közösségi szinten olyan intézkedéseket hozni, amelyek javítják a magánfelek antitröszt kártérítés iránti igényeinek feltételeit.

2.1 Access to evidence

2.1 A bizonyítékokhoz való hozzáférés

Actions for damages in antitrust cases regularly require the investigation of a broad set of facts. The particular difficulty with this kind of litigation is that often the relevant evidence is not easily available and is held by the party committing the anti-competitive behaviour. Access by claimants to such evidence is the key to making damages claims effective. It must therefore be considered whether obligations to turn over documents or otherwise provide access to evidence should be introduced. This is particularly important for stand-alone actions.

Antitröszt ügyekben a kártérítési intézkedések rendszerint a tények széles körének kivizsgálását teszik szükségessé. Az ilyen perekben különös nehézséget jelent, hogy a releváns bizonyítékhoz való hozzáférés gyakran nehéz, és azok a versenyellenes magatartást elkövető fél birtokában vannak. A felperesek ilyen bizonyítékokhoz való hozzáférése a hatékony kártérítési keresetek kulcseleme. Emiatt megfontolandó, hogy bevezetésre kerüljenek-e olyan kötelezettségek, amelyek biztosítják a dokumentumok átadását, vagy a bizonyítékokhoz való más módon való hozzáférést. Ez különösen fontos az önálló keresetek esetében.

In a similar vein, consideration could be given to placing an obligation on the defendant to disclose documents submitted to a competition authority. In cases in which the Commission or an NCA has undertaken an investigation, it is likely to hold relevant evidence which could be important for a claimant in follow-on cases. Use of those materials in subsequent civil actions could be helpful in proving the damages claim. In order to limit the administrative burden on competition authorities, access to those documents should be arranged between the parties.

Hasonló módon megfontolás tárgyát képezheti az alperes kötelezése arra, hogy hozza nyilvánosságra a versenyhatóságnak megküldött dokumentumokat. Olyan esetekben, amikor a Bizottság, vagy a nemzeti versenyhatóság vizsgálatot folytat, feltehetően olyan releváns bizonyítékok birtokában van, amelyek a felperes számára fontosak lehetnek a következményi keresetek esetében. Az ilyen bizonyítékok felhasználása későbbi polgári perek során segítheti a kártérítés iránti igény bizonyítását. A versenyhatóságokra nehezedő adminisztratív teher csökkentése érdekében az ilyen dokumentumokhoz való hozzáférés biztosítása a két fél közötti megállapodás tárgyát kell, hogy képezze.

Rules on burden and standard of proof can also help the claimant in this respect. The question of the evidentiary value of NCA decisions is of particular importance.

E tekintetben a bizonyítási teherre és a bizonyítási fokra vonatkozó szabályok szintén segíthetik a felperest. Különös fontossággal bíró kérdés, hogy a nemzeti versenyhatóságok határozatai rendelkeznek-e bizonyító erővel.

Question A: | Should there be special rules on disclosure of documentary evidence in civil proceedings for damages under Articles 81 and 82 of the EC Treaty? If so, which form should such disclosure take? |

„A” kérdés: | Szükség van-e az EK-Szerződés 81. és 82. cikkei szerinti kártérítésre irányuló polgári eljárások során a bizonyítékok nyilvánosságra hozatalára vonatkozó kivételes szabályokra? Ha igen, milyen formában valósuljon meg a ezek nyilvánosságra hozatala? |

Option 1: | Disclosure should be available once a party has set out in detail the relevant facts of the case and has presented reasonably available evidence in support of its allegations (fact pleading). Disclosure should be limited to relevant and reasonably identified individual documents and should be ordered by a court. |

1. lehetőség: | A bizonyítékokat akkor hozzák nyilvánosságra, ha valamelyik fél részletesen ismertette az ügyre vonatkozó tényeket, és állításai megalapozására viszonylag egyszerűen hozzáférhető bizonyítékokat szolgáltatott (tényállításokat tartalmazó beadványok). A nyilvánosságra hozatalt korlátozni kell az egyes lényeges és megfelelő módon azonosított dokumentumokra; a nyilvánosságra hozatalt a bíróságnak kell elrendelnie. |

Option 2: | Subject to fact pleading, mandatory disclosure of classes of documents between the parties, ordered by a court, should be possible. |

2. lehetőség: | Tényállításokat tartalmazó beadványoktól függően lehetővé kell tenni a feleknek bizonyos dokumentumfajták kötelező, bíróság által elrendelt nyilvánosságra hozatalát. |

Option 3: | Subject to fact pleading, there should be an obligation on each party to provide the other parties to the litigation with a list of relevant documents in its possession, which are accessible to them. |

3. lehetőség: | Tényállításokat tartalmazó beadványoktól függően valamennyi félre nézve kötelezővé kell tenni, hogy a többi peres felet ellássa a birtokában levő vonatkozó, utóbbiak számára hozzáférhető dokumentumok listájával. |

Option 4: | Introduction of sanctions for the destruction of evidence to allow the disclosure described in options 1 to 3. |

4. lehetőség: | Bizonyítékok megsemmisítésére alkalmazandó szankciók bevezetése az 1–3. lehetőségekben ismertetett nyilvánosságra hozatal biztosítása érdekében. |

Option 5: | Obligation to preserve relevant evidence. Under this rule, before a civil action actually begins, a court could order that evidence which is relevant for that subsequent action be preserved. The party asking for such an order should, however, present reasonably available evidence to support a prima facie infringement case. |

5. lehetőség: | A releváns bizonyíték megőrzésére vonatkozó kötelezettség. E szabály szerint a bíróság a polgári eljárás tényleges megkezdése előtt elrendelheti az azt követő eljárás vonatkozásában releváns bizonyítékok megőrzését. Az ilyen rendelkezést kérelmező félnek ugyanakkor rendelkezésre álló bizonyítékokkal kell alátámasztania a prima facie jogsértést. |

Question B: | Are special rules regarding access to documents held by a competition authority helpful for antitrust damages claims? How could such access be organised? |

„B” kérdés: | A versenyhatóságok birtokában levő dokumentumok hozzáférhetőségére vonatkozó külön szabályok hasznosak-e az antitröszt szabályok megsértésére épülő kártérítés iránti igények esetén? Hogyan valósítható meg az ilyen hozzáférés? |

Option 6: | Obligation on any party to proceedings before a competition authority to turn over to a litigant in civil proceedings all documents which have been submitted to the authority, with the exception of leniency applications. Issues relating to disclosure of business secrets and other confidential information as well as rights of the defence would be addressed under the law of the forum (i.e. the law of the court having jurisdiction). |

6. lehetőség: | A versenyhatósági eljárásokban résztvevő bármelyik fél kötelezése arra, hogy a hatóságnak megküldött valamennyi dokumentumot adja át a polgári eljárásban résztvevő peres félnek, az engedékenység alkalmazása iránti kérelmek, üzleti titkok és más bizalmas információk kivételével. Az üzleti titkok vagy más bizalmas információk nyilvánosságra hozatalához kapcsolódó kérdésekre, valamint a védelmet megillető jogokra a fórum (vagyis a joghatósággal rendelkező bíróság) joga alkalmazandó. |

Option 7: | Access for national courts to documents held by the Commission. In this context, the Commission would welcome feedback on (a) how national courts consider they are able to guarantee the confidentiality of business secrets or other confidential information, and (b) on the situations in which national courts would ask the Commission for information that parties could also provide. |

7. lehetőség: | Nemzeti bíróságok hozzáférése a Bizottság birtokában levő dokumentumokhoz. E vonatkozásban a Bizottság várja a következőkkel kapcsolatos észrevételeket: a) a nemzeti bíróságok milyen eszközökkel képesek biztosítani az üzleti titkok és más bizalmas információ titkosságát, és b) olyan helyzetek, amelyekben a nemzeti bíróságok olyan információért fordulnak a Bizottsághoz, amely a felektől is beszerezhető. |

Question C: | Should the claimant’s burden of proving the antitrust infringement in damages actions be alleviated and, if so, how? |

„C” kérdés: | Kell-e könnyíteni kártérítési perekben az antitröszt szabályok megsértésére vonatkozóan a felperesre háruló bizonyítási terhet, és ha igen, ez hogyan valósítható meg? |

Option 8: | Infringement decisions by competition authorities of the EU Member States to be made binding on civil courts or, alternatively, reversal of the burden of proof where such an infringement decision exists. |

8. lehetőség: | Az EU tagállamok nemzeti versenyhatóságai által hozott, jogsértést megállapító határozatainak kötelezővé tétele a nemzeti bíróságok számára, vagy másik lehetőségként a bizonyítási teher megfordulása olyan esetekben, ahol jogsértést megállapító határozatot hoztak. |

Option 9: | Shifting or lowering the burden of proof in cases of information asymmetry between the claimant and defendant with the aim of redressing that asymmetry. Such rules could, to a certain extent, make up for the non-existent or weak disclosure rules available to the claimant. |

9. lehetőség: | A bizonyítási teher növelése vagy csökkentése a felperes és az alperes közötti információs aszimmetria esetén az aszimmetria felszámolása céljából. Az ilyen szabályok bizonyos mértékig ellensúlyozhatják a felperes rendelkezésére álló, a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó gyenge szabályokat, illetve azok hiányát. |

Option 10: | Unjustified refusal by a party to turn over evidence could have an influence on the burden of proof, varying between a rebuttable presumption or an irrebuttable presumption of proof and the mere possibility for the court to take that refusal into account when assessing whether the relevant fact has been proven. |

10. lehetőség: | A bizonyítékok átadásának valamelyik fél általi indokolatlan megtagadása befolyásolhatja a bizonyítási teher alakulását, a megdönthető vagy megdönthetetlen vélelemmel bizonyított ténytől, a bíróságnak azon lehetőségéig, hogy csupán figyelembe vegye ezen elutasítást annak eldöntésekor, hogy a releváns tényt bizonyították-e. |

2.2 Fault requirement

2.2 A vétkesség követelménye

As a tortious action, damages claims in many Member States require fault to be proven. In some of these Member States, fault is presumed if an action is illegal under antitrust law. In others, however, no such presumption exists. Consideration should therefore be given to the standard of fault required for damages claims.

A károkozással összefüggő kártérítési keresetek esetén számos tagállamban megkövetelik a vétkesség bizonyítását. Néhány tagállamban feltételezik a vétkességet, ha egy cselekmény az antitröszt jogba ütközik. Más tagállamokban ugyanakkor nem létezik ilyen feltételezés. Emiatt figyelembe kell venni a kártérítési perekhez szükséges vétkesség fokát.

Question D: | Should there be a fault requirement for antitrust-related damages actions? |

„D” kérdés: | Szükséges-e a vétkesség követelménye az antitröszt szabályok megsértésére épülő kártérítési perek esetében? |

Option 11: | Proof of the infringement should be sufficient (analogous to strict liability). |

11. lehetőség: | Elégséges a jogsértés bizonyítása (azonos a szigorú felelősséggel). |

Option 12: | Proof of the infringement should be sufficient only in relation to the most serious antitrust law infringements. |

12. lehetőség: | A jogsértés bizonyítása csak az antitröszt jog legsúlyosabb megsértései esetén szükséges. |

Option 13: | There should be a possibility for the defendant to show that he excusably erred in law or in fact. In those circumstances, the infringement would not lead to liability for damages (defence of excusable error). |

13. lehetőség: | Biztosítani kell az alperes számára annak lehetőségét, hogy jogi vagy tényszerű kérdésekben kimenthetően tévedett. Ilyen körülmények között a jogsértés nem von maga után kártérítési felelősséget (kimenthető hibára irányuló védekezés). |

2.3 Damages

2.3 Károk

Several issues concern the actual scope of the damages claim. Firstly, the amount of the award has to be defined. Several definitions are possible, notably founded on the idea of compensation or recovery of illegal gain. It has also to be considered whether any damages award should include interest on it, as well as the amount of interest to be paid and how it is calculated. Furthermore, doubling of damages at the discretion of the court, automatic or conditional, could be considered for horizontal cartel infringements.

A kártérítési igény tényleges terjedelmét számos tényező határozza meg. Első lépésként meg kell határozni a kártérítés összegét. E tekintetben több meghatározás is lehetséges, amelyek a kompenzáció vagy a jogsértésből származó haszon visszatérítésének elvén alapulnak. Ugyancsak megfontolandó, hogy az odaítélt kártérítés összege tartalmazzon-e kamatot, és meghatározandó a kamat összege, valamint kiszámításának módja. Továbbá, horizontális kartellek esetében elkövetett jogsértéseknél a bíróság saját belátása szerint a kárt megkétszerezheti.

Beside the legal definition of the damages to be awarded, the quantification of damages is a key issue. Several economic models have been developed for calculating damages in complex situations. Use of these models in claims litigation should be considered.

A nyújtandó kártérítés jogi meghatározása mellett kulcskérdést jelent a kárérték meghatározása. Számos gazdasági modellt fejlesztettek ki az összetett helyzetekben keletkezett károk kiszámítására. Megfontolandó az ilyen modellek alkalmazása kártérítési perek során.

Question E: | How should damages be defined? |

„E” kérdés: | Hogyan határozhatók meg a károk? |

Option 14: | Definition of damages to be awarded with reference to the loss suffered by the claimant as a result of the infringing behaviour of the defendant (compensatory damages). |

14. lehetőség: | A nyújtandó kártérítés meghatározása a felperesnek az alperes jogsértő magatartásának eredményeként elszenvedett vesztesége alapján történik (kár kiegyenlítését célzó kártérítés). |

Option 15: | Definition of damages to be awarded with reference to the illegal gain made by the infringer (recovery of illegal gain). |

15. lehetőség: | A nyújtandó kártérítés meghatározása a jogsértés elkövetője által jogellenesen szerzett haszon alapján történik (jogsértésből származó haszon elvonása). |

Option 16: | Double damages for horizontal cartels. Such awards could be automatic, conditional or at the discretion of the court. |

16. lehetőség: | Horizontális kartellek esetén a károk megkétszerezése. Az ilyen kártérítés nyújtása történhet automatikusan, feltételhez kötötten, vagy a bíróság saját megítélése alapján. |

Option 17: | Prejudgment interest from the date of the infringement or date of the injury. |

17. lehetőség: | A jogsértés elkövetésének dátumától vagy a kár elszenvedésének dátumától történjen kamat számítása. |

Question F: | Which method should be used for calculating the quantum of damages? |

„F” kérdés: | Milyen módszer alapján történjen a kártérítésként megítélt összeg meghatározása? |

Option 18: | What is the added value for damages actions of use of complex economic models for the quantification of damages over simpler methods? Should the court have the power to assess quantum on the basis of an equitable approach? |

18. lehetőség: | Milyen előnyökkel bírnak kártérítési perek esetén a kártérítésként megítélt összeg meghatározására alkalmazott összetett gazdasági modellek az egyszerűbb modellekhez képest? Rendelkezzen-e a bíróság arra vonatkozó jogkörrel, hogy a kártérítésként megítélt összeget méltányossági alapon határozza meg? |

Option 19: | Should the Commission publish guidelines on the quantification of damages? |

19. lehetőség: | Tegyen-e közzé a Bizottság a kártérítésként megítélt összeg meghatározására vonatkozó iránymutatásokat? |

Option 20: | Introduction of split proceedings - between the liability of the infringer and the quantum of damages to be awarded - to simplify litigation. |

20. lehetőség: | Megosztott eljárások bevezetése – a jogsértő felelősségének megállapítására és a kártérítésként megítélt összeg meghatározására – a peres eljárás egyszerűsítése érdekében. |

2.4 The passing-on defence and indirect purchaser’s standing

2.4 A kár áthárításán alapuló védekezés és a közvetett fogyasztó kereset i joga

The “passing-on defence” concerns the legal treatment of the fact that an undertaking which purchases from a supplier engaged in anti-competitive behaviour could be in a position to mitigate its economic loss by passing the overcharge on to its own customers. The damages caused by anti-competitive behaviour could therefore be passed down the supply chain or even suffered in entirety by the ultimate purchaser, the final consumer. As a matter of law, it has to be considered whether the infringer should be allowed to raise such a pass-on as a defence. Similarly, the standing of indirect purchasers – to whom the overcharge may or may not have been passed on – has to be considered.

A "kár áthárításán alapuló védekezés" azon tényállás jogi szabályozására irányul, amelyek során egy versenyellenes magatartást folytató cégtől vásároló vállalkozás kerülhet olyan helyzetbe, hogy az így keletkezett veszteségét, annak mérséklése érdekében a saját fogyasztóira hárítja, túlzottan magas árat állapítva meg. A versenyellenes magatartás által okozott kár így továbbadható az ellátási láncban, illetve akár a kár egészét is az utolsó vásárló, a fogyasztó viselheti. Jogi kérdésként megfontolandó, hogy a jogsértés elkövetőjének lehetővé tegyék-e a kár áthárításán alapuló védekezést. Hasonlóképpen megfontolandó, hogy a közvetett fogyasztók – akikre a túlzottan magas árat vagy áthárították, vagy nem – rendelkezzenek-e kereseti joggal.

The “passing-on defence” substantially increases the complexity of damages claims as the exact distribution of damages along the supply chain could be exceedingly difficult to prove. Evidentiary problems also burden actions of indirect purchasers, as they might be unable to prove the extent of their damages and the causative link with the infringing behaviour.

A „kár áthárításán alapuló védekezés” jelentősen megnöveli a kártérítési igények összetettségét, mivel a kárnak az ellátási láncban való pontos elosztásának meghatározása jelentős nehézségekbe ütközhet. A közvetett fogyasztók kereseteit továbbá bizonyítási problémák nehezítik, mivel esetleg nem tudják bizonyítani az általuk elszenvedett kár mértékét, valamint a kár és a jogsértő magatartás közötti oksági kapcsolatot.

Question G: | Should there be rules on the admissibility and operation of the passing-on defence? If so, which form should such rules take? Should the indirect purchaser have standing? |

„G” kérdés: | Szükség van-e a kár áthárításán alapuló védekezés megengedhetőségére és annak kezelésére vonatkozó szabályokra? Ha igen, ezek milyen jogszabályok legyenek? Rendelkezzen-e a közvetett fogyasztó kereseti joggal? |

Option 21: | The passing-on defence is allowed and both direct and indirect purchasers can sue the infringer. This option would entail the risk that the direct purchaser will be unsuccessful in claiming damages as the infringer will be able to use the passing-on defence and that indirect purchasers will not be successful either because they will be unable to show if and to what extent the damages are passed on along the supply chain. Special consideration should be given in this respect to the burden of proof. |

21. lehetőség: | A kár áthárításán alapuló védekezés megengedett, és mind a közvetlen, mind a közvetett fogyasztó perelheti a jogsértőt. Ez a lehetőség maga után vonja annak kockázatát, hogy a közvetlen fogyasztó sikertelenül követel kártérítést, mivel a jogsértő alkalmazhatja a kár áthárításán alapuló védekezést, illetve, hogy a közvetlen fogyasztó is sikertelenül követel kártérítést, mivel nem tudják bizonyítani, hogy a károkat továbbadták-e az ellátási láncban, és ha igen, milyen mértékben. E tekintetben különös figyelemmel kell lenni a bizonyítási teherre. |

Option 22: | The passing-on defence is excluded and only direct purchasers can sue the infringer. Under this option direct purchasers will be in a better position as the difficulties associated with the passing-on defence will not burden the proceedings. |

22. lehetőség: | A kár áthárításán alapuló védekezés kizárt, csak a közvetlen fogyasztók perelhetik a jogsértőt. E lehetőség szerint a közvetlen fogyasztók előnyösebb helyzetben vannak, mivel a kár áthárításán alapuló védekezéshez társított problémák nem nehezítik az eljárásokat. |

Option 23: | The passing-on defence is excluded and both direct and indirect purchasers can sue the infringer. While the exclusion of the passing-on defence renders these actions less burdensome for the claimants, this option entails the possibility of the defendant being ordered to pay multiple damages as both the indirect and direct purchasers can claim. |

23. lehetőség: | A kár áthárításán alapuló védekezés kizárt, mind a közvetlen, mind a közvetett fogyasztó perelheti a jogsértőt. Amíg a kár áthárításán alapuló védekezés kizárása csökkenti a felperesekre háruló terheket, ez a lehetőség maga után vonja annak lehetőségét, hogy az alperest a károk többszörös kifizetésére utasítják, mivel mind a közvetlen, mind a közvetett fogyasztók élhetnek kártérítési igénnyel. |

Option 24: | A two-step procedure, in which the passing-on defence is excluded, the infringer can be sued by any victim and, in a second step, the overcharge is distributed between all the parties who have suffered a loss. This option is technically difficult but has the advantage of providing fair compensation for all victims. |

24. lehetőség: | Kétszakaszos eljárás, amelyben a kár áthárításán alapuló védekezés kizárt, a jogsértőt bármely károsult perelheti, az áthárított, túlzottan magas árat a második szakaszban felosztják valamennyi károsult fél között. Ez a lehetőség technikailag nehezen megvalósítható, de előnye, hogy biztosítja valamennyi károsult igazságos kárpótlását. |

2.5 Defending consumer interests

2.5 Fogyasztói érdekvédelem

It will be very unlikely for practical reasons, if not impossible, that consumers and purchasers with small claims will bring an action for damages for breach of antitrust law. Consideration should therefore be given to ways in which these interests can be better protected by collective actions. Beyond the specific protection of consumer interests, collective actions can serve to consolidate a large number of smaller claims into one action, thereby saving time and money.

Gyakorlati okokból nagyon valószínűtlen, illetve akár lehetetlen is, hogy fogyasztók vagy vásárlók az antitröszt jog megsértésére épülő kis összegű kártérítési pereket kezdeményezzenek. Emiatt megfontolandó, hogy az ilyen érdekek miképpen védhetők meg kollektív jogérvényesítési keresetekkel. A fogyasztói érdekek specifikus védelmén túlmenően a kollektív perek során nagyszámú, de kis összegű kártérítési igények egyetlen keresetbe vonhatók össze, ami révén idő és pénz takarítható meg.

Question H: | Should special procedures be available for bringing collective actions and protecting consumer interests? If so, how could such procedures be framed? |

„H” kérdés: | Szükség van-e külön eljárásokra a kollektív perekre és a fogyasztói érdekek védelmére? Ha igen, hogyan szabályozhatók az ilyen eljárások? |

Option 25: | A cause of action for consumer associations without depriving individual consumers of bringing an action. Consideration should be given to issues such as standing (a possible registration or authorisation system), the distribution of damages (whether damages go to the association itself or to its members), and the quantification of damages (damages awarded to the association could be calculated on the basis of the illegal gain of the defendant, whereas damages awarded to the members are calculated on the basis of the individual damage suffered). |

25. lehetőség: | Fogyasztói szövetségek kereseti joga egyéni fogyasztók perindítási jogának kizárása nélkül. Megfontolandók az olyan kérdések, mint a kereseti jog (lehetséges regisztrációs vagy engedélyezési rendszer), a károk elosztása (a károsult maga a szövetség, vagy annak tagjai), valamint a kárérték meghatározása (a szövetségnek odaítélt kártérítés összege kiszámítható az alperes által elkövetett jogsértésből származó haszna alapján, a tagoknak odaítélt kártérítés összegének kiszámítása pedig az egyénileg elszenvedett kár alapján történik). |

Option 26: | A special provision for collective action by groups of purchasers other than final consumers. |

26. lehetőség: | Külön rendelkezés az olyan vásárlói csoportok kollektív keresetéről, akik nem végső fogyasztók. |

2.6 Costs of actions

2.6 Perköltség

Rules on cost recovery play an important role as incentives or disincentives for bringing an action. In view of the fact that Community law as well as the European Convention on Human Rights demand effective access to courts for civil claims, consideration should be given to how cost rules can facilitate such access.

A költségek visszatérítésére vonatkozó szabályok fontos ösztönző vagy visszatartó szerepet játszanak a kártérítés iránti perek indításának kérdésében. Tekintettel arra a tényre, hogy a közösségi jog és az emberi jogokról szóló európai egyezmény egyaránt megkövetelik polgári perek esetében a bíróságokhoz való hatékony hozzáférést, megfontolandó, hogy a költségekre vonatkozó szabályok hogyan könnyíthetik meg az ilyen hozzáférést.

Question I: | Should special rules be introduced to reduce the cost risk for the claimant? If so, what kind of rules? |

„I” kérdés: | Szükség van-e olyan kivételes szabályok bevezetésére, amelyek csökkentik a felperes költségkockázatát? Ha igen, milyen típusú szabályok legyenek ezek? |

Option 27: | Establish a rule that unsuccessful claimants will have to pay costs only if they acted in a manifestly unreasonable manner by bringing the case. Consideration could also be given to giving the court the discretionary power to order at the beginning of a trial that the claimant not be exposed to any cost recovery even if the action were to be unsuccessful. |

27. lehetőség: | Olyan szabály felállítása, amely szerint a sikertelen felperesnek csak akkor kell állnia a költségeket, ha kártérítési igényével nyilvánvalóan megalapozatlanul lépett fel. Megfontolás tárgyát képezheti még a bíróság mérlegelési jogkörrel való felruházása arra irányulóan, hogy már a tárgyalás kezdetén elrendelje, hogy a felperesnek sikertelenség esetén sem kell viselnie a költségeket. |

2.7 Coordination of public and private enforcement

2.7 A hatóságok általi és a magánfelek általi jogérvényesítés koordinációja

Public and private enforcement complement each other and therefore should be coordinated in an optimum way. Decisions by competition authorities can have a significant impact on the actual possibility of claimants to prove their case (see Section 2.1, Question C, Option 8). Optimum coordination between private and public enforcement is especially important for coordination between leniency applications in public enforcement and damage claims. Both leniency programmes and civil liability contribute by their effects to the same aim: more effective deterrence from entering into cartels. Consideration should be given to the impact of damages claims on the operation of leniency programmes so as to preserve the effectiveness of the programmes. In this respect it should be taken into account that operation of leniency programmes is generally helpful for private litigants in damages actions, as leniency programmes uncover secret cartels.

A hatóságok általi és a magánfelek általi jogérvényesítés egymást kiegészíti, így ezeket optimálisan kell koordinálni. A versenyhatóságok határozatai jelentősen befolyásolhatják, hogy a felperes mennyire tudja bizonyítani károsultságát (lásd fent 2.1 pont, C kérdés, 8. lehetőség). A magánfelek általi, illetve a hatóságok általi jogérvényesítés közötti optimális koordináció különösen fontos a hatósági jogérvényesítésben az engedékenység alkalmazására irányuló kérelmek és a kártérítési igények közötti koordináció tekintetében. Az engedékenységi politika és a kártérítés hatásaikon keresztül ugyanazt a célt szolgálják: a hatékonyabb elrettentést a kartellbe való belépéstől. Megfontolandó a kártérítési igényeknek az engedékenységi politikákra gyakorolt hatása, azok hatékonyságának megőrzése érdekében. E tekintetben figyelembe kell venni, hogy az engedékenységi politikák működése általában segíti a polgári peres feleket a kártérítési perekben, mivel az engedékenységi politikák felfedik a titkos kartelleket.

Question J: | How can optimum coordination of private and public enforcement be achieved? |

„J” kérdés: | Hogyan valósítható meg a magánfelek és a hatóságok általi jogérvényesítés koordinációja? |

Option 28: | Exclusion of discoverability of the leniency application, thus protecting the confidentiality of submissions made to the competition authority as part of leniency applications. |

28. lehetőség: | Az engedékenység alkalmazására irányuló kérelem nyilvánosságra hozatalának kizárása, ezáltal megőrizve az engedékenység alkalmazását kérelmező által a versenyhatóságnak az ilyen kérelem részeként megküldött anyagok bizalmas jellegét. |

Option 29: | Conditional rebate on any damages claim against the leniency applicant; the claims against other infringers – who are jointly and severally liable for the entire damage - remain unchanged |

29. lehetőség: | Az engedékenységet kérelmező elleni kártérítési igényre feltételhez kötött engedmény nyújtása; a többi – a teljes kárért egyetemlegesen felelős – jogsértő ellen benyújtott kártérítés iránti igények nem változnak. |

Option 30: | Removal of joint liability from the leniency applicant, thus limiting the applicant’s exposure to damages. One possible solution would be to limit the liability of the leniency applicant to the share of the damages corresponding to the applicant’s share in the cartelised market. |

30. lehetőség: | Az engedékenység alkalmazását kérelmező közös felelősségének törlése, amely révén korlátozható a kérelmező kártérítési kockázata. Lehetséges megoldást jelentene, ha az engedékenység alkalmazását kérelmező felelősségét a kartellel érintett piacon betöltött részesedésének megfelelő kárrészre korlátoznák. |

2.8 Jurisdiction and applicable law

2.8 Joghatóság és az alkalmazandó jog

Jurisdiction of courts to hear cases brought against defendants domiciled in Member Statesis governed by Regulation 44/2001.[4] Such defendants can either be sued in the courts of the state where they are domiciled or – at the choice of the claimant – in the courts of the state where the harmful event occurred. The place where the harmful event occurred can be either (a) the place where the event giving rise to the damage occurred or (b) the place where the damage itself occurred (at the choice of the claimant). Articles 6, 27 and 28 of the Regulation allow coordination of different, but linked, actions.

A bíróságoknak a valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező alperesek elleni ügyek meghallgatására vonatkozó joghatóságát a 44/2001 rendelet szabályozza[4]. Az ilyen alperesek – a felperes választása szerint – vagy annak a tagállamnak a bírósága előtt perelhetők, amelyben lakóhellyel rendelkeznek, vagy abban a tagállamban, ahol a kárt okozó esemény bekövetkezett. A kárt okozó esemény lehetséges helyszíne: a) a kárhoz vezető esemény bekövetkezésének helyszíne, vagy b) az okozott kár felmerülésének helyszíne (a felperes választása szerint). A rendelet 6., 27. és 28. cikkei lehetővé teszik a különböző, de egymáshoz kapcsolódó perek koordinálását.

With regard to the issue of applicable law, reference should be made to the Commission’s proposal for a Regulation on the law applicable to non-contractual obligations (the “Rome II Regulation”).[5] As damages claims are generally torts, they fall under the scope of this proposal. In this respect consideration must be given to whether the general rule contained in Article 5 of the proposal is appropriate for antitrust cases or whether a clarifying special rule is necessary. Such a clarifying rule could make clear that an effects-based approach should be followed. Alternatively, the law of the forum could be the applicable law in all cases. Special consideration should be given to cases in which the territory of more than one state is affected by the anti-competitive behaviour.

Az alkalmazandó jog kérdése tekintetében utalni kell a nem szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslatra (az ún. „Róma II rendelet”)[5]. Mivel a kártérítés iránti igények általában károkozással összefüggő keresetek, ezen javaslat hatáskörébe esnek. E tekintetben megfontolandó, hogy a javaslat 5. cikkében meghatározott általános szabály megfelelően alkalmazható-e antitröszt ügyekben, vagy szükséges-e pontosító, kivételes szabály. Az ilyen pontosító szabály tisztázhatná, hogy hatásalapú megközelítést kell alkalmazni. Más lehetőségként a bíróság joga jelentheti valamennyi esetben az alkalmazandó jogot. Különösen megfontolandók az olyan ügyek, amelyekben a versenyellenes magatartás több, mint egy állam területét érinti.

Question K: | Which substantive law should be applicable to antitrust damages claims? |

„K” kérdés: | Kártérítési igények esetén melyik jog legyen az alkalmazandó anyagi jog? |

Option 31: | The applicable law should be determined by the general rule in Article 5 of the proposed Rome II Regulation, that is to say with reference to the place where the damage occurs. |

31. lehetőség: | Az alkalmazandó jogot a javasolt Róma II rendelet 5. cikkében foglalt általános szabály határozza meg, vagyis a kár felmerülésének helyszíne szerint. |

Option 32: | There should be a specific rule for damages claims based on an infringement of antitrust law. This rule should clarify that for this type of claims, the general rule of Article 5 shall mean that the laws of the states on whose market the victim is affected by the anti-competitive practice could govern the claim. |

32. lehetőség: | Szükség van kivételes szabályra az antitröszt jog megsértésén alapuló kártérítési igények esetében. Az ilyen szabály tisztázza, hogy az ilyen típusú igényekre vonatkozóan az 5. cikk általános szabálya azt jelenti, hogy a kártérítés iránti igényre azon államok jogai az irányadók, amelyek piacán a károsult a versenyellenes magatartás miatt kárt szenved. |

Option 33: | The specific rule could be that the applicable law is always the law of the forum. |

33. lehetőség: | Kivételes szabályként az alkalmazandó jog mindig a bíróság joga. |

Option 34: | In cases in which the territory of more than one state is affected by the anti-competitive behaviour on which the claim is based and where the court has jurisdiction to rule on the entirety of the loss suffered by the claimant, it could be considered whether the claimant should be given the choice to determine the law applicable to the dispute. This choice could be limited to choose one single applicable law from those laws designated by the application of the principle of affected market. The choice could also be widened so as to allow for the choice of one single law, or of the law applicable to each loss separately or of the law of the forum. |

34. lehetőség: | Olyan esetekben, amikor a kártérítési igény alapjául szolgáló versenyellenes magatartás több tagállam területét érinti, és a bíróság joghatósággal rendelkezik a felperes által elszenvedett teljes kár felett, megfontolás tárgyát képezheti annak lehetősége, hogy a felperes válassza meg a jogvitára alkalmazandó jogot. A választás ezen lehetősége korlátozódhat arra, hogy a felperes az érintett piac elve alkalmazásával kijelölt, alkalmazandó jogok közül egyetlen jogot választ. A választás lehetősége ki is terjeszthető, ami során vagy egyetlen jogot választanak, vagy kiválasztják a minden egyes kárra külön-külön alkalmazandó jogot, vagy a bíróság joga mellett döntenek. |

2.9 Other issues

2.9 Egyéb kérdések

Given the complexity of damages actions for infringement of antitrust law, use of expertise in court is particularly important to ensure efficient proceedings. If experts were appointed by the court, cost savings might result since fewer experts would be required. This would also reduce the multitude of experts giving conflicting evidence, depending on their client’s standpoint.

Tekintettel az antitröszt jog megsértésére épülő kártérítési perek összetettségére, az eljárások hatékonyságának biztosítása érdekében különösen fontos a szakértők bevonása. A szakértők bíróság általi kijelölése hozzájárulhat a költségek csökkenéséhez, mivel így kevesebb szakértőre van szükség. Ez által csökkenthető az olyan szakértők száma, akik megbízóik álláspontjaiktól függően ellentmondásos bizonyítékokat nyújtanak be.

Question L: | Should an expert, whenever needed, be appointed by the court ? |

„L” kérdés: | A szakértőt, bármikor is legyen rá szükség, a bíróság jelölje ki? |

Option 35: | Require the parties to agree on an expert to be appointed by the court rather than by themselves. |

35. lehetőség: | A felek a bíróság által kijelölt szakértőt fogadjanak el a saját maguk által választott szakértő helyett. |

Suspension of or longer limitation periods play an important role in guaranteeing that damages claims can effectively be brought, especially in the case of follow-on actions.

A korlátozási időszakok felfüggesztése, illetve azok meghosszabbítása fontos szerepet játszik a kártérítési igények hatékony érvényesítésének biztosításában, különösen a következményi keresetek esetében.

Question M: | Should limitation periods be suspended ? If so, from when onwards ? |

„M” kérdés: | Fel kell-e függeszteni a korlátozási időszakokat? Ha igen, mikortól? |

Option 36: | Suspension of the limitation period for damages claims from the date proceedings are instituted by the Commission or any of the national competition authorities. Alternatively, the limitation period could start running after a court of last instance has decided on the issue of infringement. |

36. lehetőség: | A kártérítési igényekre vonatkozó korlátozási időszak felfüggesztése attól a dátumtól kezdve, hogy a Bizottság vagy valamely európai versenyhatóság megindította az eljárást. Más lehetőségként a korlátozási időszak attól kezdve indulhat, hogy a legmagasabb fokon eljáró bíróság ítéletet hozott a jogsértés kérdésében. |

Causation is a necessary requirement of any damages claim. While proof of a causal link between the infringement and a loss may be particularly difficult to achieve due to the economic complexity of the issues involved, the legal notions of causation in itself, as developed by the case law in the Member States, arguably do not pose a significant obstacle for claimants. However, application of the causation requirement should not lead to exclusion of those who have suffered losses arising from an antitrust infringement from recovering those losses.

Az okság szükséges követelménye bármelyik kártérítési igénynek. Bár az esetek gazdasági összetettsége miatt nehezen bizonyítható a jogsértés és a veszteség közötti oksági kapcsolat, az oksági összefüggés tagállamok esetjoga általi jogi meghatározása nem képezhet jelentős akadályt a felperesnek. Ugyanakkor az oksági összefüggés követelménye nem eredményezheti az antitröszt jog megsértése miatt károsultak kártérítésből való kizárását.

Question N: | Is clarification of the legal requirement of causation necessary to facilitate damages actions? |

„N” kérdés: | Szükséges-e az okság jogi követelményének tisztázása a kártérítési igények ösztönzésére? |

Question O: | Are there any further issues on which stakeholders might wish to comment ? |

„O” kérdés: | Egyéb kérdések, amelyekkel kapcsolatban az érintettek észrevétellel kívánnak élni? |

The Commission invites comments on this Green Paper, in particular on the questions and the options listed above, in order to consider whether it is necessary and appropriate to take action at Community level to improve the conditions for stand-alone and follow-on actions.

A Bizottság várja a Zöld Könyvvel kapcsolatos észrevételeket, különösen a fent bemutatott kérdésekkel és lehetőségekkel kapcsolatban, annak megfontolása céljából, hogy szükséges-e és megfelelő-e az önálló és következményi keresetek feltételeinek javítása érdekében közösségi szinten hozni intézkedéseket.

To facilitate an exchange of views, a Green Paper website is open at:

A véleménycsere ösztönzésére Zöld Könyv honlap működik a következő címen:

http://europa.eu.int/comm/competition/antitrust/others/actions_for_damages/gp.html

http://europa.eu.int/comm/competition/antitrust/others/actions_for_damages/gp.html

Until 21 April 2006, comments may be sent either by e-mail to:

Az észrevételek 2006. április 21-ig küldhetők meg e-mailen:

comp-damages-actions@cec.eu.int

comp-damages-actions@cec.eu.int

or by post to:

vagy postai úton a következő címre:

European CommissionDirectorate-General for CompetitionUnit A 1 – Antitrust policy and strategic supportReview of damages actions for breach of the EC antitrust rulesB-1049 Brussels.

European CommissionDirectorate-General for CompetitionUnit COMP/A-1 – Antitrust policy and strategic supportReview of damages actions for breach of the EC antitrust rulesB-1049 Brussels.

It is standard practice of DG Competition to publish the submissions received in response to a public consultation. However, it is possible to request that submissions or parts thereof remain confidential. Should this be the case, please indicate clearly on the front page of the submission that it should not be made publicly available and also forward a non-confidential version of the submission to DG Competition for publication.

A Versenypolitikai Főigazgatóság bevett gyakorlata, hogy a nyilvános konzultáció eredményeként hozzá beérkezett észrevételeket nyilvánosságra hozza. Ugyanakkor kérhető az észrevételek, vagy azok részeinek bizalmas kezelése. Amennyiben ez az eset áll fenn, kérjük, hogy az észrevétel első lapján világosan jelölje meg a nem közzétételre szánt információkat, és mellékelje a Versenypolitikai Főigazgatóságnak megküldött észrevétel közzétételre szánt, nem bizalmas változatát is.

[1] See Courage v. Crehan , Case C-453/99, judgment of the Court of 20 September 2001, paragraphs 26 and 27.

[1] Lásd Courage kontra Crehan , C-453/99 sz. ügy, a Bíróság 2001. szeptember 20-i ítélete, 26. és 27. pontok.

[2] See Courage judgment in footnote 1.

[2] Lásd Courage ítéletről szóló lábjegyzetet.

[3] See study on the conditions of claims for damages in case of infringement of EC antitrust rules, available on the Commission’s website at:http://europa.eu.int/comm/competition/antitrust/others/private_enforcement/index_en.html.

[3] Lásd az EK antitröszt szabályainak megsértéséből eredő kártérítési igények feltételeiről szóló tanulmányt, elérhető a Bizottság honlapján a következő címen:http://europa.eu.int/comm/competition/antitrust/others/private_enforcement/index_en.html.

[4] Council Regulation (EC) No 44/2001 on jurisdiction and the recognition and enforcement of judgments in civil and commercial matters, OJ 2001, L 12, p.1. In Denmark, jurisdiction is governed by the Brussels Convention on jurisdiction and the enforcement of judgments in civil and commercial matters [OJ 1990, C 189, p. 2] as amended, which is substantially equal to Regulation 44/2001.

[4] A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK tanácsi rendelet, HL L 12., 2001., 1.o. Dániában a joghatóságot a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról és a határozatok végrehajtásáról szóló, módosított Brüsszeli Egyezmény szabályozza [HL C 189., 1990., 2. o.], amely alapvetően megegyezik a 44/2001 rendelettel.

[5] Proposal for a Regulation of the European Parliament and the Council on the law applicable to non-contractual obligations (“Rome II”), COM(2003) 427 final as amended by the modified proposal (Reference not available).

[5] Módosított javaslat a szerződésen kívüli kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletről („Róma II”), COM(2003) 427 végleges. [A módosító javaslat referenciája nem elérhető].