[pic] | COMMISSION OF THE EUROPEAN COMMUNITIES |

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brussels, 21.10.2005

Brüsszel, 21.10.2005

COM(2005) 518 final

COM(2005) 518 végleges

COMMUNICATION FROM THE COMMISSION

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

on an EU common methodology for assessing administrative costs imposed by legislation{SEC(2005)1329}

a törvényhozás adminisztratív költségeinek értékelésére vonatkozó közös EU-módszerről{SEC(2005)1329}

COMMUNICATION FROM THE COMMISSION

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

on an EU common methodology for assessing administrative costs imposed by legislation

a törvényhozás adminisztratív költségeinek értékelésére vonatkozó közös EU-módszerről

The European Council of 22 and 23 March 2005 requested “the Commission and the Council to consider a common methodology for measuring administrative burdens with the aim of reaching an agreement by the end of 2005”. It stressed that “agreement should take advantage of the results of the Commission's pilot projects” and that “initiatives taken in the context of improving the regulatory environment must not themselves turn into administrative burdens.” (Point 24, Presidency conclusions).

2005. március 22–23-án az Európai Tanács felkérte a Bizottságot és a Tanácsot, hogy vegyék fontolóra egy közös módszer kidolgozását az adminisztratív terhek mérésére, és lehetőleg 2005 végére állapodjanak meg ebben a kérdésben. Hangsúlyozták, hogy a „megállapodásnak hasznosítani kell a Bizottság kísérleti projektjeinek az eredményeit” és a „szabályozási környezet javításához kapcsolódó kezdeményezések nem jelenthetnek maguk is adminisztratív terhet”. (24. pont, elnökségi következtetések)

The present Communication outlines an EU common methodology and proposes next steps for its introduction. The proposed model is based on the findings of the pilot phase launched in early April and presented in the Staff Working document in Annex[1].

E közlemény egy közös EU-módszert körvonalaz és javaslatokat tesz bevezetésének módjára. A javasolt modell az április elején indított és a mellékletben található személyzeti munkadokumentumban[1] bemutatott kísérleti szakasz megállapításain alapszik.

1. ADMINISTRATIVE BURDEN AND BETTER REGULATION

1. ADMINISZTRATÍV TEHER ÉS JOBB SZABÁLYOZÁS

Modern society would function poorly without legislation and a functioning court system. By setting rights and obligations, laws protect citizens, customers, workers and businesses against abuses, negligence and unethical behaviour. In the particular case of enterprises, they are a precondition for fair competition and hence for competitiveness. This is the raison d’être of a large part of EU legislation, introduced to correct market failures and ensure a level playing field at continental level.

A modern társadalom a törvényhozás és a bírósági rendszer működése nélkül nem működne megfelelően. A jogok és kötelezettségek meghatározásával a törvények védik a lakosokat, a fogyasztókat és a vállalkozásokat a visszaélésekkel, hanyagsággal és az etikátlan viselkedéssel szemben. A vállalatok sajátos esetében ezek a tisztességes verseny és így a versenyképesség alapfeltételei. Ez az alapja az EU jogszabályok nagy részének melyek célja, hogy a piaci hibákat korrigálja és kontinentális szinten egyenlő feltételeket biztosítson.

That protection can often only be secured through obligations to provide information and report on the application of legislative norms. Administrative obligations should therefore not be presented as mere ‘red tape’, a term normally reserved for needlessly time-consuming, excessively complicated or useless procedures[2]. Nor should EU administrative obligations be presented as a mere cost factor, as it often replaces 25 different national legislations and thus decreases operating costs at EU level. On many issues, European business associations themselves have continued to ask for targeted harmonisation of rules as the best way forward in term of simplification. Moreover information requirements such as conformity testing and certification also provide crucial indication on the boundaries of business liability and remediation, which is not negligible viewed against the background of what is sometimes described as a growing “compensation culture”. Insofar as more liberty entails more responsibility, the suppression of certain legal obligations could result in bigger judicial and arbitration costs.

A védelmet gyakran csak az információ szolgáltatására és a törvényhozási normák alkalmazásáról szóló jelentésre vonatkozó kötelezettségek révén lehet biztosítani. Ezért az adminisztratív kötelezettségeket nem kell bürokratikus jelzővel illetni, amelyen rendszerint szükségtelenül időigényes, nagymértékben bonyolult vagy haszontalan eljárásokat értenek[2].Pusztán egyszerű költségtényezőként sem lehet az EU adminisztratív kötelezettségeit értelmezni, különösen azért nem, mert az gyakran 25 különböző nemzeti joganyagot helyettesít, és uniós szinten csökkenti a működési költségeket. Sok esetben az európai üzleti szövetségek továbbra is kérik a szabályok célzott harmonizációját, mivel ez a legjobb módja az egyszerűsítésben való előrehaladásnak. Az olyan további információszolgáltatási követelmények, mint a vizsgálatok és a tesztelés, szintén döntő jelentőségű visszajelzést biztosítanak a vállalkozói felelőség és helyreállítás határairól, ami nem elhanyagolható, figyelembe véve azt a hátteret, amelyet gyakran a növekvő „kártérítési kultúraként” jellemeznek. Ameddig a több szabadság több felelőséggel jár, addig az egyes jogi kötelezettségek eltörlése nagyobb bírói és döntőbírói költségeket eredményezhet.

Without questioning the need for public authorities to pursue policy objectives through EU legislation, there is however scope for considering more carefully its design at all stages of the legislative procedure and implementation by Member States. Regulatory reform is needed in order to adapt to changes inside and outside the Union. Administrative obligations are no exception.

Anélkül, hogy az EU-törvényhozás révén a politikai célkitűzéseket megvalósító kormányzati szervek szükségességét megkérdőjeleznék, a törvényhozási folyamatban és tagállamok általi végrehajtás szintjein való szerepüket alaposabban fontolóra kell venni. Az Unió belső és külső változásaihoz való alkalmazkodás érdekében szükség van a szabályozási reformra. Nem képeznek kivételt az adminisztratív kötelezettségek sem.

To this end and in the framework of the Better Regulation initiatives (due regard being had to the desirability of maintaining a stable corpus of legislation), the Commission has called for regular review of existing administrative obligations at EU and Member States levels and for taking into account the overall benefits and costs when preparing new legislation and simplifying existing one[3]. Regulatory costs, of which administrative obligations are just one element, must be analysed in a broad context, encompassing the economic, social and environmental costs and benefits of regulation. Regular review and integrated analysis should be considered by all as key components of Better Regulation.

Ennek érdekében és a jobb szabályozásra irányuló kezdeményezések (kellő figyelemmel arra, hogy kívánatos a törvényhozás korpuszának stabilitása) keretében a Bizottság szükségesnek tartja a meglévő adminisztratív kötelezettségek rendszeres felülvizsgálatát az EU és a tagállamok szintjén, valamint az új törvények meghozatala és a már létezők egyszerűsítése[3] során a mindenre kiterjedő előnyök és költségek figyelembevételét. A törvényhozási költségeket, melyeknek az adminisztratív kötelezettségek csak egy részét képezik, átfogó értelemben kell értelmezni, a rendelet gazdasági, a szociális és környezeti költségeit és előnyeit is tekintetbe véve. A rendszeres felülvizsgálatot és belső ellenőrzést mindenkinek a jobb szabályozás kulcsfontosságú elemeinek kell tekintenie.

2. QUANTIFICATION OF ADMINISTRATIVE BURDEN IN THE EU – THE STATE OF PLAY

2. AZ EU ADMINISZTRATÍV TERHÉNEK SZÁMSZERűSÍTÉSE – A JELENLEGI HELYZET

The EC Treaty provides that the Commission should “take duly into account the need for any burden, whether financial or administrative, falling upon the Community, national governments, local authorities, economic operators and citizens to be minimised and proportionate to the objective to be achieved” (Point 9 - Protocol on the application of the principles of subsidiarity and proportionality).

Az EK-Szerződés előírja, hogy a Bizottság „kellőképpen figyelembe veszi annak szükségességét, hogy a Közösségre, a nemzeti kormányokra, a helyi hatóságokra, a gazdasági szereplőkre vagy a polgárokra háruló akár pénzügyi, akár igazgatási terheket a lehető legkisebbre csökkentsék, és hogy azok arányosak legyenek az elérendő célkitűzésekkel” (9. Jegyzőkönyv – a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló jegyzőkönyv).

In order to comply with the proportionality principle, the Commission already appraises the impact of proposed measures in term of administrative burden and evaluates it when simplifying existing legislation, but does not have a single quantitative approach for doing so. Analysis needs to follow basic rules, but will naturally differ from case to case not least because the methodologies for obtaining data need to differ from case to case.

Az arányosság elvének való megfelelés érdekében a Bizottság már felmérte a javasolt intézkedések hatását az adminisztratív teher szempontjából és a már meglévő joganyagok egyszerűsítésekor értékeli azokat, azonban nem kizárólagosan mennyiségi megközelítésben. Az elemzés az alapvető szabályok követéséhez szükséges, azonban esetről esetre különbözni fog nem utolsósorban azért, mert az adatok megszerzésére irányuló módszer különböző minden esetben.

Some efforts to minimise administrative burden have not involved quantification. In those cases, complaints and suggestions from targeted groups are gathered through public consultation; a high level group of experts then reviews the regulatory framework and makes recommendations for simplification[4].

Némely erőfeszítés az adminisztratív teher csökkentésére nem tartalmazott számszerűsítést. Azokban az esetekben a célzott csoportoktól származó panaszokat és javaslatokat nyilvános konzultáció során gyűjtötték be; majd a szakértők magas szintű csoportja felülvizsgálja a szabályozási keretet és javaslatokat tesz az egyszerűsítésre[4].

In its 16 March 2005 Communication on Better Regulation for Growth and Jobs, the Commission, underlying that weighting the costs of public action was not fundamentally "anti-regulation", announced its intention to make further progress on the issue and explore the possibility of developing a common approach at EU level (COM(2005)97). The Staff Working Document annexed to the Communication outlined a possible approach and launched the pilot phase underpinning the present Communication[5].

A Bizottság a növekedés és a munkahelyteremtés területén a jobb szabályozásról szóló, 2005. március 16-i közleményében – azt hangsúlyozva, hogy közintézkedések költségeinek súlyozása alapvetően nem „rendeletellenes” – közzétette az adott területen további előrelépések megvalósításának és a közös EU-megközelítés kidolgozási lehetőségének felkutatására irányuló szándékát (COM(2005)97). A közleményben mellékelt személyzeti munkadokumentum körvonalazza a lehetséges megközelítést és megindított egy kísérleti szakaszt e közlemény alátámasztására[5]

The need for further progress was also underlined by the European Council and the Council on various occasions, as well as by the Council Presidency[6]. The European Parliament, among other things, is preparing an own-initiative report on minimising administrative costs imposed by EU legislation.

A további előrehaladás szükségességét az Európai Tanács és a Tanács, valamint a Tanács elnöksége több alkalommal hangsúlyozta[6] Az Európai Parlament többek között egy saját kezdeményezésű jelentés készít az EU-jogszabályalkotás által okozott adminisztratív költségek csökkentésére.

As for Member States, a growing number of them are showing interest in quantifying the costs of administrative burden. There is a clear convergence towards the so-called Standard Cost Model (SCM). The Model, first introduced in the Netherlands in 2002, has been designed as a tool to measure the progress of administrative burden reduction programmes at national level. It consists of a detailed assessment of individual pieces of legislation, mainly based on direct interviews of enterprises and expert judgments (a micro assessment approach). Data on the time and labour costs needed to comply with each information requirement imposed by a legislative act, as well as on the number of entities concerned have to be compiled.

A tagállamok növekvő számukra tekintettel érdekeltek az adminisztratív teher költségeinek számszerűsítésében. Egyértelmű a Standard Költségmodell (SCM) felé való irányultság. Az először 2002-ben Hollandiában bevezetett modellt arra tervezték, hogy nemzeti szinten mérje az adminisztratív teher csökkentésének előrehaladását. Magában foglalja az egyes jogszabályok részletes felmérését, amely főleg a vállalatok közvetlen megkeresésén, valamint a szakértők értékelésén (mikrofelmérési megközelítés) alapszik. Az időre és munkaköltségekre vonatkozó adatok szükségesek voltak minden törvény által felállított adatszolgáltatási követelménynek való megfelelés érdekében, valamint az érintett jogalanyok számának is meg kell felelnie.

Two Member States, the Netherlands and Denmark, have assessed their entire legislation in force and are now assessing systematically all new measures. The UK and the Czech Republic are preparing to follow suit with their own baseline measurement. At least seven other Member States have taken some steps by testing the SCM or are planning to do so in one or two sectors. One Member State, Germany, is an observer in the informal network set up by SCM users and testers. The informal network has been turned into an international steering group in London on 19 September 2005.

Két tagállam, Hollandia és Dánia, értékelte az összes hatályos jogszabályát és jelenleg rendszeresen értékelnek minden új intézkedést. Az Egyesült Királyság és Csehország a saját alapvető mintavételezési eljárása követését tervezi. Legalább hét másik tagállam tett lépéseket az SCM tesztelésére vagy tervezik ezt egy vagy két ágazatra kiterjedően. Egy tagállam, Németország, megfigyelő az SCM-felhasználók és -tesztelők által felállított informális hálózatban. Az informális hálózat 2005. szeptember 19-én Londonban nemzetközi kormányzó csoporttá alakult.

On the other hand, as of October 2005, thirteen other Member States do not appear to quantify administrative costs or envisage it on a test basis. Some have even indicated that they prefer focusing their efforts on concrete simplification measures instead.

Másrészről 2005 októberétől tizenhárom másik tagállam az adminisztratív költségek számszerűsítését még kísérleti alapon sem vezeti be. Néhányan azt is jelezték, hogy inkább konkrét egyszerűsítő intézkedésekre kívánnak összpontosítani.

3. FEASIBILITY OF AN EU COMMON METHODOLOGY

3. A KÖZÖS EU-MÓDSZER MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA

Assessing the findings of the pilot phase and the study of quantification efforts at Member State level is to a certain extent like deciding whether the glass is half full or half empty. For example, a number of methodological points could not be fully addressed and there were problems with the availability and accuracy of basic data.

A kísérleti szakasz megállapításainak az értékelése, valamint a tagállami szintű számszerűsítési erőfeszítések tanulmányozása bizonyos mértékben ahhoz hasonlítható, mint annak megállapítása, hogy egy pohár félig tele van-e avagy félig üres. Például számos módszertani pontot nem lehet teljes mértékben megvalósítani és problémák merültek fel az alapvető adatok elérhetőségével és pontosságával.

The Commission opts for the optimistic line and concludes positively on feasibility of an EU common methodology, broadly speaking. This positive conclusion, however, depends on several conditions, namely that (1) all EU Institutions and Member States use the same definition, core equation and reporting sheet when assessing administrative costs at EU level; (2) the EU common methodology is applied in a proportionate manner, (3) that more Member States coming from all parts of the Union are willing to contribute and (4) adequate level of staffing and financial resources are available within the Commission for assessment and evaluation.

A Bizottság az optimista irányvonalhoz csatlakozik és a tágabb értelemben vett a közös EU-módszer megvalósíthatóságát pozitívan értékeli. Ez a pozitív következtetés azonban több feltételen múlik, nevezetesen 1) az összes EU-intézmény és tagállam ugyan azt a meghatározást, alapegyenletet és jelentéstételi űrlapot használja az EU-szintű adminisztratív költségek értékelésénél; 2) A közös EU-módszert arányos módon alkalmazzák; 3) több tagállam járuljon hozzá az Unió minden részéből; 4) az értékelésre megfelelő szintű személyzet és pénzügyi források álljanak a Bizottság rendelkezésére.

The EU common methodology must be applied in a proportionate manner. It should only be applied when the scale of the administrative obligations imposed by an EU act justifies it and the effort of assessment should remain proportionate to the scale of the administrative costs imposed by the legislation. Besides, adequate flexibility must be allowed when filling in the common reporting sheet.

A közös EU-módszert arányos módon kell alkalmazni. A módszert csak akkor kell alkalmazni, amikor az EU-jogszabály által előírt adminisztratív kötelezettségek mértéke ezt indokolja, és az értékelésre fordított erőfeszítésnek arányosnak kell lennie a jogszabály által okozott adminisztratív költség mértékével. Mindemellett megfelelő rugalmasságra van szükség a közös jelentéstételi űrlap kitöltésekor.

As for the number and the distribution of contributing Member States, evidence gathered through pilot projects suggests that they do not as yet provide a sufficient basis for assessing costs at EU level. Ideally, a majority of Member States should be willing and able to provide data (it is difficult to be more specific on the necessary critical mass because that is likely to vary from sector to sector). Whilst Member States should be encouraged to contribute, the Commission will of course retain responsibility for judging the costs of its proposals on the basis of its assessment of available evidence[7].

A hozzájáruló tagállamok számát és felosztását tekintve ezek a kísérleti projektek tanúsága szerint jelenleg nem biztosítanak elégendő alapot az EU-szintű költségek értékeléséhez. Ideális esetben a tagállamok nagy része hajlandóságot mutat, és meg is van a lehetősége az adatok biztosítására (nehéz pontosabban meghatározni a szükséges mennyiséget, mert ez valószínűleg ágazatról ágazatra különbözik). Mialatt a tagállamokat buzdítani kell a hozzájárulásra, addig a Bizottság természetesen fenntartja a javaslatai költségeinek megítéléséért való felelőséget a rendelkezésére álló adatok alapján[7]

A minimalist approach would only require that contributing Member States to provide data in a standardised manner on the labour costs, time and number of operators affected by an EU (proposed) measure and its transposition into national legislation. Member States would not necessarily have to apply the EU common methodology to assess their purely national legislation. The coexistence of very different methodologies at national and EU level would however increase significantly the overall assessment costs for Member States in terms of duplication and other efficiency losses[8]. Convergence between national and EU methodologies would moreover ensure easy interoperability among databases and would offer greater economies of scale in term of data collection.

Egy minimalista megközelítésben csak arra lenne szükség, hogy a hozzájáruló tagállamok a munkaköltségekre, a szükséges munkára és a (javasolt) EU-intézkedés által érintett gazdasági szereplők számára, valamint a nemzeti törvényekbe való átültetésre vonatkozó adatokat egységes módon biztosítsák. A tagállamoknak a tisztán nemzeti szabályozásukra nem feltétlenül kellene a közös EU-módszert alkalmazniuk. Mindazonáltal a nemzeti és EU-szinten különböző módszerek együttes megléte bizonyára jelentősen növelné az értékelés költségeit a tagállamok számára a kettősség és más hatékonyságcsökkentő tényezők miatt.[8]Az EU- és nemzeti módszerek közötti hasonlóság továbbá az adatbázisok között könnyű átjárást biztosítana, valamint az adatgyűjtés szempontjából jobb méretgazdaságosságot tenne lehetővé.

The EU common methodology would gain from clarification on a number of technical issues listed in the Staff Working Document in Annex (section 4.1). Optimisation efforts however should not be considered as a prerequisite for the introduction of a common methodology. Embarking on a learning by doing process would even help to solve these issues.

A közös EU-módszer előnyére válna a mellékletben található (4.1. rész) személyzeti munkadokumentumban felsorolt technikai kérdések tisztázása. A jobbításra irányuló erőfeszítéseket azonban nem kell feltétlenül szükségesnek tekinteni a közös módszer bevezetéséhez. A cselekvés általi tanulás folyamatának elindítása segítene ezeknek a kérdéseknek a megoldásában.

4. THE ADDED-VALUE OF AN EU COMMON METHODOLOGY

4. A KÖZÖS EU-MÓDSZERBőL EREDő HOZZÁADOTT ÉRTÉK

On the basis of the findings of the pilot phase and the study of quantification efforts at Member State level, and although considerable optimisation work remains to be done, notably at Member States' level, the Commission concludes that:

Bár jelentős mennyiségű optimalizáló munka marad hátra a tagállamok szintjén, a kísérleti szakasz és a tagállamok szintjén megvalósított számszerűsítési erőfeszítésekre vonatkozó tanulmány alapján a Bizottság megállapítja:

(1) specific cost-based quantification helps in assessing measures from the point of view of those affected and taking into account the distributional effects of a measure;

(1) az egyedi költségalapú számszerűsítés segíti az intézkedések értékelését az érintettek szempontjából és figyelembe veszi az intézkedés elosztási hatásait;

(2) specific cost-based quantification contributes to regulatory transparency (quantifying costs helps to make trade-offs more transparent, provided that the benefits including longer term benefits are also investigated);

(2) az egyedi költségalapú számszerűsítés hozzájárul a szabályozási átláthatósághoz (a költségek számszerűsítése segítséget nyújt abban, hogy az átfedések átláthatóbbá váljanak, feltéve, hogy a hosszú távú előnyöket is megvizsgálják);

(3) specific cost-based quantification often provides a relevant indicator in particular for prioritising simplification work and monitoring progress in reducing administrative burdens, provided that figures are put in proper perspective and methodological limitations properly highlighted;

(3) az egyedi költségalapú számszerűsítés gyakran biztosít lényeges visszajelzést különösen az egyszerűsítési munka előtérbe helyezésére és az adminisztratív teher csökkentési előrehaladásának nyomon követésére, feltéve, hogy a számokat megfelelő megvilágításba helyezik és a módszer korlátai megfelelően hangsúlyozottak;

(4) quantification facilitates communication (communicating on simplification efforts is more effective when quantified results are provided; this is particularly true for the Union because, many EU measures being technical, their titles often mean very little for the wide public);

(4) A számszerűsítési lehetőségeknek az ismertetése (az egyszerűsítési erőfeszítésekre vonatkozó közlemények hatásosabbak, ha számszerű eredményeket biztosítanak; ez különösen igaz az Unióra, mivel a legtöbb EU-intézkedés technikai jellegű és a címük nagyon gyakran keveset mond a nagyközönségnek);

(5) an EU common methodology would facilitate the comparison of performance and the identification of best practices;

(5) a közös EU-módszer egyszerűsítené a teljesítmények összehasonlítását és a helyes gyakorlatnak az azonosítását;

(6) an EU common methodology would ensure that national data can be easily added up in view of assessing individual acts and/or cumulative burden at sectoral level.

(6) A közös EU-módszer biztosítaná azt, hogy a nemzeti adatokat könnyen ki lehetne egészíteni az egyéni tevékenységek és/vagy az ágazati szintű összesített teher értékelése szempontjából.

There would therefore be net added value provided that an EU common methodology would not be at the expense of analysis of other impacts.

Következésképpen tiszta hozzáadott érték jönne létre, feltéve, hogy a közös EU-módszer nincs az egyéb hatások elemzésének kárára.

5. OUTLINE OF AN EU COMMON METHODOLOGY FOR ASSESSING ADMINISTRATIVE COSTS IMPOSED BY LEGISLATION

5. A TÖRVÉNYHOZÁS ADMINISZTRATÍV KÖLTSÉGEINEK ÉRTÉKELÉSÉRE VONATKOZÓ KÖZÖS EU-MÓDSZER ÖSSZEFOGLALÁSA

A common methodology does not mean having no flexibility at EU or national level. A methodology is made of several building blocks. In order to have an EU common methodology, some must be used by all, others can be optional. EU institutions and Member States should remain free to introduce specific features in their methodology for assessing administrative burden imposed by legislation as long as the resulting figures (1) can be easily compared and (2) can be easily and reliably added up in view of assessment of cumulative burdens. This is in particular true for data collection methods. The outline presented in the Staff Working in Annex further elaborates on other optional or flexible elements that need to be preserved.

A közös módszer nem jelenti a rugalmasság hiányát EU- vagy nemzeti szinten. A módszer több alkotóelemből áll össze. A közös EU-módszer érdekében néhány dolgot mindenkinek alkalmaznia kell, míg egyes dolgok választhatók. Az EU-intézmények és a tagállamok továbbra is szabadon bevezethetnek egyes eszközöket a törvény által előírt adminisztratív teher értékelésére vonatkozó saját módszerükbe mindaddig, amíg az eredmények 1) könnyen összehasonlíthatók és 2) az összetett teher értékelésére tekintettel könnyen és megbízhatóan kiegészíthetők. Ez különösen igaz az adatgyűjtési módszerekre. A mellékletben található személyzeti munkadokumentumban bemutatott összefoglalás tovább részletezi az egyéb választható vagy rugalmas elemeket, amelyeket be kell tartani.

However, as already mentioned, the Commission considers that there can be no EU common methodology without the three following building blocks: a common definition, a common core equation and a common reporting sheet. The pilot phase has tentatively confirmed the adequacy of the definition, core equation and reporting sheet presented in the Staff Working Document in Annex.

Azonban, ahogy korábban már említésre került, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem jöhet létre a közös EU-módszer a következő három alkotóelem nélkül: közös meghatározás, közös alapegyenlet és közös jelentéstételi űrlap. A kísérleti szakasz próbaképpen igazolta a mellékletben lévő személyzeti munkadokumentumban kifejtett meghatározás, alapegyenlet és jelentéstételi űrlap helyességét.

Assessing net administrative costs as proposed by the Commission (new costs imposed by an act minus costs suppressed by the same act be it at EU or Member State level) seems preferable for a number of reasons. It would clearly show the extent of simplification efforts and dispel the impression that an EU obligation automatically means ‘new’ costs. Moreover, it would be consistent with the Commission’s impact assessment guidelines and national RIA (Regulatory Impact Assessment) manuals, as well as being in line with the first OECD guiding principle for regulatory quality and performance. Finally a net cost approach would have a clear advantage for those Member States which assess administrative burden systematically. First, with net figures, there is no need to go through costly periodical assessment of the entire legislation into force. Secondly, consolidated figures can be produced at any time which means that progress can be monitored on an ongoing basis (no need to wait for the general stocktaking exercise to know how total administrative burden evolved since the initial baseline measurement).

A nettó adminisztratív költségek értékelése – ahogyan azt a Bizottság javasolta (egy jogszabály okozta adminisztratív költségek mínusz ugyanezen jogszabály által EU- vagy tagállami szinten megszüntetett költségek) – számos oknál fogva előnyben részesül. Ez tisztán mutatja az egyszerűsítési eljárás mértékét és eloszlatja azokat a képzeteket, mely szerint egy EU-kötelezettség automatikusan újabb költségeket jelent. Másfelől összeegyeztethető lenne a Bizottság hatásvizsgálati iránymutatásaival, valamint nemzeti RIA- (a szabályozás hatásainak értékekése) kézikönyvekkel, és összhangban van a szabályozás minőségére és megvalósítására vonatkozó első OECD-vezérelvvel is. Végül a költségek nettó megközelítése tisztán előnyökkel járna azon tagállamok számára, amelyek rendszeresen értékelik az adminisztratív költségeket. Először is a nettó értékeknél nincs szükség az összes hatályos jogszabály költségigényes időszakos értékelésére. Másodszor pedig a összesített értékeket bármikor létre lehet hozni, ami azt jelenti, hogy az előrehaladást folyamatosan nyomon lehet követni (nincs szükség az általános leltározást megvárni annak kiderítésére, mennyi adminisztratív teher keletkezett a kezdeti alapintézkedés bevezetése óta.

As the proposed EU model is building for a large part on the Standard Cost Model, adjustment costs for users and testers would be minimal.

Mivel a javasolt EU-modell nagy részben a standard költségmodellre épül, a felhasználók és ellenőrzők miatti kiigazítási költségek minimálisak lennének.

It should be possible to add other common elements to simplify the assessment and enhance the comparison and addition of data. This needs to be further studied with the Council and the Member States.

Más közös elemek hozzáadása is lehetséges az értékelés egyszerűsítésére, az összehasonlítás kiemelésére és adatok hozzáadására. Ez a kérdés azonban a Tanács és a tagállamok további tanulmányozását igényli.

6. NEXT STEPS

6. A KÖVETKEZő LÉPÉSEK

For the short term, the Commission:

Rövid távon a Bizottság:

(1) intends to include the methodological building blocks tentatively validated by the pilot phase (i.e. the common definition, the common core equation and the common reporting sheet), in the Commission’s impact assessment guidelines and evaluation guidelines, with actual implementation and use being subject to

(1) Amint azt a kísérleti szakasz próbaképpen igazolta a Bizottság hatáselemzési és értékelési iránymutatásaiban, a tényleges megvalósítással és felhasználással megkísérli az építőelemeket belefoglalni, feltételezve a következőket:

(a) the principle of proportionate analysis, t he Commission retaining responsibility for judging the costs of its proposals;

(a) az arányos elemzés alapelve, a Bizottság fenntartja magának a felelőséget a javaslatai költségeinek megítélésére;

(b) the availability of sufficient, reliable and representative data, compatible with the EU common methodology. In this context Member States are invited to provide such data as appropriate;

(b) ahol ez szükséges a tagállamok által biztosított, a közös EU-módszerrel összeegyeztethető, elegendő, megbízható és reprezentatív adatok hozzáférhetősége;

(c) the availability of an adequate level of staffing and financial resources

(c) megfelelő szintű személyzet és pénzügyi források hozzáférhetősége

(2) invites the Member States, meeting within the Council, to reach an agreement with the Commission on a common methodology, building on the results of the Commission’s pilot phase;

(2) felkéri a tagállamokat, hogy állapodjanak meg a Bizottsággal a tanácsi ülések során egy közös módszerben, amely a Bizottság kísérleti szakaszának eredményeire épül;

For the longer term, the Commission proposes:

Hosszú távon a Bizottság javasolja:

(3) to examine, with the help of the high level group of national experts on better regulation, how to solve pending methodological issues;

(3) a jobb szabályozás nemzeti szakértőiből álló magas szintű csoport segítségével annak vizsgálatát, hogyan lehet megoldani a függőben lévő módszertani kérdéseket;

(4) drafting of an EU operational manual in consultation with Member States;

(4) egy EU működési kézikönyv tervezetének az összeállítását a tagállamokkal konzultálva;

(5) exploring, on a test basis, whether the EU common methodology can meaningfully be used o assess cumulative burden at sectoral level;

(5) annak a feltárását kísérleti alapon, hogy a közös EU-módszert lehet-e használhatóan alkalmazni az ágazati szintű összesített teher értékelésére,

(6) to open inter-institutional negotiations with a view to including the future EU common methodology in the Inter-Institutional Agreement on Better Law-making.

(6) a közös EU-módszernek a hatékonyabb jogalkotásról szóló intézményközi megállapodásba való foglalásáról az intézményközi tárgyalások megkezdését;

[1] Staff Working Document, Developing an EU common methodology for assessing administrative costs imposed by EU legislation - Report on the Pilot Phase (April– September 2005) , SEC(2005) 1329.

[1] Személyzeti munkadokumentum, az EU-törvényhozás által okozott adminisztratív költségek értékelésére vonatkozó közös EU-módszer kifejlesztése – Jelentés a kísérleti szakaszról (2005 április–szeptember) SEC(2005) 1329.

[2] Examples such as the obligation to publish annual accounts or to present cars for annual inspection illustrate clearly how indispensable administrative obligations can be.

[2] Az olyan példák, mint az éves elszámolások közzététele vagy az autók bemutatása az éves felülvizsgálaton, mutatják azt, hogy mennyire nélkülözhetetlen adminisztratív kötelezettségekről van szó.

[3] COM(2005)24.

[3] COM (2005) 24.

[4] See for instance the work on the cumulative regulatory burden put on the automotive sector (http://europa.eu.int/comm/enterprise/automotive/pagesbackground/competitiveness/cars21.htm).

[4] Lásd például az gépjárműipari ágazatra nehezedő összesített szabályozási terhet (http://europa.eu.int/comm/enterprise/automotive/pagesbackground/competitiveness/cars21.htm).

[5] ‘Minimising administrative costs imposed by legislation’, SEC(2005)175.

[5] „A jogalkotásból adódó igazgatási költségek minimalizálása”, SEC(2005)175.

[6] In particular, administrative burden figures prominently in the Joint Statement “Advancing regulatory reform in Europe” signed on 7 December 2004 by the six Member States successively holding the presidency of the Council from 2004 to 2006 (Ireland, the Netherlands, Luxembourg, the UK, Finland and Austria).

[6] Az adminisztratív teher szembetűnően megmutatkozik különösen a „Szabályozási reform Európában” című együttes nyilatkozatban, melyet 2004. december 7-én írt alá az a hat tagállam, amely a Tanács elnökségét 2004-től 2006-ig betöltötte. (Írország, Hollandia, Luxemburg, az Egyesült Királyság, Finnország és Ausztria).

[7] To do otherwise could create significant difficulties, especially for ex-ante assessments where Member States may not have the same understanding of the proposal, not have decided on how to specify administrative procedures or have no data, and could not be expected to provide estimates in a timely manner as the proposal is re-shaped during its development phase.

[7] Problémákat okozna, ha másként járna el, különösen az előzetes értékelések során, amikor is megeshet, hogy a tagállamok másként értelmezik ugyanazt a javaslatot, nem döntöttek még az adminisztratív eljárásról vagy nincsenek adataik és nem lehet tőlük elvárni, hogy becsléseket tegyenek bizonyos időn belül, mivel a javaslatot újraalakították a kidolgozási szakasza alatt.

[8] The coexistence of – incompatible – methodologies at EU and national level would increase assessment costs for the following reasons. Member States using a different definition or a different method of quantification would not have at hand the data required for EU-wide assessment, obliging them to organise specific data collection. Sharing the same definition and the same approach to quantification means that new comers can assess administrative burden in their country by building on existing data in similar countries.

[8] Az EU- és nemzeti szintű, egymással össze nem egyeztethető módszerek együttes fennállása növelné az értékelési költségeket a következő okok miatt. A számszerűsítésre eltérő meghatározást vagy eltérő módszert alkalmazó tagállamoknak nem állnának rendelkezésre azok az adatok, amelyek az egész EU-ra kiterjedő értékeléshez szükségesek, így arra kényszerülnének, hogy speciális adatgyűjtést szervezzenek. A számszerűsítésre az azonos meghatározás és azonos megközelítés alkalmazása azt is jelenti, hogy az újonnan bekapcsolódók tudják értékelni saját országuk adminisztratív terhét a hasonló országok adatait felhasználva.