REPORT FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL, THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE AND THE COMMITTEE OF THE REGIONS

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

The implementation of the Soil Thematic Strategy and ongoing activities

A talajvédelemről szóló tematikus stratégia végrehajtása és a folyamatban lévő tevékenységek

1. Introduction

1. bevezetés

This report provides an overview of the implementation of the Thematic Strategy for Soil Protection[1] since its adoption in September 2006. The objective of the Strategy is to protect the soil while using it sustainably, through the prevention of further degradation, the preservation of soil function and the restoration of degraded soils. This report also presents current soil degradation trends both in Europe and globally, as well as future challenges to ensure protection.

Ez a jelentés a talajvédelemről szóló tematikus stratégiának a 2006. szeptemberi elfogadása óta történő végrehajtását[1] tekinti át. A stratégia célja a talaj védelmének és fenntartható használatának biztosítása a további talajromlás megelőzése, a talaj funkciójának megőrzése és a megromlott állapotú talaj helyreállítása révén. A jelentés az európai és globális talajromlási tendenciákat, valamint a talajvédelem terén jelentkező jövőbeli kihívásokat is bemutatja.

2. The four pillars of the Strategy – an update 2.1. Awareness raising

2. A stratégia négy pillére – aktualizált változat 2.1. A nyilvánosság figyelmének felhívása

Soil functions – despite their fundamental role for the ecosystem and the economy, and unlike air and water – are taken for granted and perceived to be in abundance. Soil degradation generally goes unnoticed, as it is a slow process in which immediate dramatic effects rarely occur. For these reasons, raising awareness about soil presents a particular challenge. Recently it has been helped by several films and documentaries[2].

A talajfunkciók alapvető szerepet töltenek be az ökoszisztémában és a gazdaságban, ennek ellenére meglétüket természetesnek vesszük, és úgy gondoljuk, hogy a talaj kifogyhatatlan mennyiségben rendelkezésre áll, holott a levegő és a víz esetében nem ebből indulunk ki. A talajromlás általában nem kap kitüntetett figyelmet, mivel olyan lassú folyamat, amelynek ritkán jelentkeznek az azonnali drámai hatásai. Ezért különös kihívást jelent a nyilvánosság figyelmét a talaj fontosságára irányítani. Az utóbbi időben ezt számos film és dokumentumfilm[2] segítette.

The Commission has organised several public events dedicated to soil, including major conferences on soil, climate change and biodiversity, contributions to meetings on the Convention on Biological Diversity, and several talks at Green Week. Moreover, leaflets and brochures have been made available in a number of EU languages[3]. The Commission has also published a number of soil atlases, including the Soil Atlas of Europe and the European Atlas of Soil Biodiversity. It has also established a working group on Awareness Raising and Education in the context of the European Soil Bureau Network (ESBN)[4].

A Bizottság több nyilvános rendezvényt szervezett a talaj témakörében – köztük jelentős konferenciákat a talajt, az éghajlatváltozást és a biodiverzitást érintően, a biológiai sokféleségről szóló egyezménnyel foglalkozó üléseket, valamint a Zöld Hét alkalmával számos megbeszélést.

The Strategy has acted as an important driver for numerous soil awareness raising tools and networks that have been developed in Member States, including the European Network for Soil Awareness (ENSA).

Mindemellett az Európai Unió több hivatalos nyelvén szórólapok és brosúrák készültek[3]. A Bizottság számos talajatlaszt is megjelentetett, köztük Európa talajtani atlaszát és a talaj biológiai sokféleségének európai atlaszát. A Bizottság emellett az Európai Talajtani Hivatal (ESBN)[4] berkein belül figyelemfelhívással és oktatással foglalkozó munkacsoportot hozott létre.

2.2. Research

A stratégia a tagállamok számára fontos ösztönzést jelentett a talajjal kapcsolatos figyelemfelhívási eszközök és hálózatok létrehozásában, ideértve a talajjal kapcsolatos tudatosság növelésére irányuló európai hálózatot (ENSA) is.

Since the adoption of the Strategy, around 25 research projects have been funded under the Seventh Framework Programme for Research[5] specifically to address soil issues and help complete the knowledge base for action. For example, RAMSOIL has identified a number of risk assessment methodologies for soil degradation processes, demonstrating comparability among different methodologies; ENVASSO has proposed minimum requirements for a gradual harmonisation of soil monitoring activities and policy-relevant soil indicators; SOILSERVICE has drawn up long-term land use change scenarios and indicated that intensive agricultural production which fails to pay proper attention to soil biodiversity and soil functions may not be economically profitable after 2050, unless corrective action is taken.

2.2. Kutatás

Interesting results are expected from LUCAS, a survey on land cover, land use and agro-environmental indicators[6]. In the 2009 and 2012 surveys, a specific soil module has been integrated in order to provide statistics and indicators for the European Soil Data Centre (ESDAC)[7] hosted by the Joint Research Centre (JRC) of the Commission. This could be a starting point for harmonised European monitoring of soil parameters for a whole range of statistical, research and policy purposes.

A stratégia elfogadása óta a hetedik kutatási keretprogram[5] alapján megközelítőleg 25 olyan kutatási projekt kapott finanszírozást, amely kifejezetten a talajjal kapcsolatos témákkal foglalkozik, és hozzájárul a fellépések alapját képező tudás bővítéséhez. A RAMSOIL például a különböző módszerek összehasonlíthatóságát is bemutatva számos kockázatértékelési módszert dolgozott ki a talajromlási folyamatokra; az ENVASSO javaslatokat tett a talajvizsgálatok és a talajra vonatkozó, szakpolitikailag releváns mutatók fokozatos harmonizációjának minimumkövetelményeiről; a SOILSERVICE kidolgozta a földhasználat változásának hosszú távú forgatókönyveit, és arra a következtetésre jutott, hogy 2050 után – hacsak nem kerül sor korrekciós intézkedésre – gazdaságilag nem lesz kifizetődő az olyan intenzív mezőgazdasági termelés, amely nem szentel kellő figyelmet a talaj biológiai sokféleségének és a talajfunkcióknak.

The BIOSOIL project, launched in the context of the Forest Focus Regulation[8], has reported an increase in organic carbon in some European forest soils.

Érdekes eredményeket várhatunk a felszínborításra, a földhasználatra és az agrár‑környezetvédelmi mutatókra vonatkozó felméréstől, a LUCAS programtól is[6]. A 2009. és 2012. évi felmérésekbe egy speciálisan a talajra vonatkozó modult építettek be, és ennek segítségével statisztikákat és mutatókat tudnak a Bizottság Közös Kutatóközpontján (JRC) belül működő európai talajügyi adatközpont (ESDAC)[7] rendelkezésére bocsátani. A modul kiindulópontja lehet a talajparaméterek összehangolt európai ellenőrzésének, amely számos statisztikai, kutatási és szakpolitikai célt szolgálhat. A Forest Focus rendszerről szóló rendelettel[8] összefüggésben elindított BIOSOIL projekt jelentése szerint Európa egyes erdei talajainak szervesszén-tartalma nőtt.

2.3. Integration

2.3. Integráció

Different Union policies play a key role in working towards the goal of sustainable use of soil. Since the Strategy was adopted, the Commission has continued its work on soil integration, in particular in the context of the following:

A talaj fenntartható használatára vonatkozó célkitűzés megvalósítására irányuló munkában különböző uniós szakpolitikák kapnak kulcsszerepet. A stratégia elfogadása óta a Bizottság tovább dolgozott a talajra vonatkozó szempontok különböző szakpolitikákba való beépítésén, különösen ami a következő területeket illeti:

· Common Agricultural Policy (CAP). Aspects of soil protection have been an integral part of Good Agricultural and Environmental Conditions (GAEC) since the introduction of cross compliance in 2003. Emphasis has been placed on limiting erosion, retaining and improving organic matter, and avoiding compaction. Taking stock of the experience gained, in October 2011 the Commission proposed to further clarify and specify soil-related standards in the context of the overall CAP reform to 2020[9]. In particular, it proposed a new GAEC on organic matter protection, including a ban on arable stubble burning and an obligation not to plough wetlands and carbon-rich soils. Member States have a broad margin of discretion in determining national GAEC obligations for farmers provided that the EU framework is respected[10]. Cross compliance provides for minimum soil protection conditions and, by its nature, cannot adress all soil degradation processes. Rural Development[11] provides for agri-environment schemes which may specifically support soil-protective operations (8.8% of the budget spent in 2007-2008[12]). It is expected that 21.4% of the utilised agricultural area will be covered by measures targeting soil quality in the period 2007-2013, as compared to 30.7% dedicated to avoiding marginalisation and 33.0% to protect biodiversity[13]. There is therefore scope for increasing the uptake of measures to improve soil quality and extend the surface area covered. In addition, the new Rural Development proposal includes the objectives of sustainable management of natural resources and climate mitigation and adaptation, including by means of improved soil management and enhanced carbon sequestration in agriculture and forestry. The greening of the first pillar of the CAP, as proposed by the Commission, would improve the situation further, particularly in relation to erosion and soil organic matter.

· Közös agrárpolitika (KAP): A kölcsönös megfeleltetés 2003. évi bevezetése óta a talajvédelmi szempontok szerves részét képezik a jó mezőgazdasági és ökológiai állapotra vonatkozó követelményeknek. A legfontosabb szempontok az erózió csökkentése, a szerves anyagok megőrzése és mennyiségük növelése, valamint a tömörödés megelőzése. Figyelembe véve az eddigi tapasztalatokat, a Bizottság 2011 októberében javaslatot tett arra, hogy a KAP 2020‑ig végrehajtandó általános reformja keretében kerüljön sor a talajra vonatkozó követelmények további tisztázására és meghatározására[9]. A Bizottság a szerves anyagok védelme tekintetében a jó mezőgazdasági és ökológiai állapotra vonatkozó új követelményekre is javaslatot tett, köztük a tarlóégetés tilalmára és a vizes élőhelyek, illetve a jelentős kötöttszénkészletekkel rendelkező talajok szántásának tilalmára. A mezőgazdasági termelők jó mezőgazdasági és ökológiai állapotra vonatkozó kötelezettségeinek megállapítása terén a tagállamok széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek, feltéve, hogy betartják az uniós keretet[10]. A kölcsönös megfeleltetés előírja a talajvédelmi minimumkövetelményeket, de természeténél fogva nem tud minden talajromlási folyamatot kezelni. A vidékfejlesztés[11] olyan agrár-környezetvédelmi rendszereket tartalmaz, amelyek kifejezetten a talajvédelmi műveletek támogatását szolgálják (a 2007–2008-as évben felhasznált költségvetés 8,8 %-a[12]). A 2007 és 2013 közötti időszakban előreláthatólag a mezőgazdasági hasznosítású területek 21,4 %-át fogják a talajminőségre vonatkozó intézkedések érinteni; ezzel összehasonlítva a marginalizáció elkerülésére irányuló intézkedések 30,7 %-ot, a biodiverzitás megőrzésére irányuló intézkedések pedig 33,0 %-ot fognak szabályozni[13]. A talajminőség javítására irányuló intézkedéseket tehát lehet még fokozni, és lehet még növelni az ezek által szabályozott területek méretét is. A vidékfejlesztésre irányuló új javaslat ezenkívül olyan célkitűzéseket tartalmaz, mint a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése és az azokhoz való alkalmazkodás, ideértve a talajgazdálkodás javítását, valamint a szénmegkötés fokozását a mezőgazdaságban és az erdészetben. A KAP első pillérének reformja a Bizottság által javasolt formájában különösen az eróziót és a talaj szervesanyag-tartalmát javítaná.

· Industrial installations. The recently adopted Industrial Emissions Directive (IED)[14] has introduced provisions to ensure that the operation of an installation does not lead to a deterioration in the quality of soil (and groundwater). These provisions set a sort of "zero tolerance" policy for new pollution and underpin the ‘polluter pays’ principle. However, a large number of potentially polluting activities are not within the scope of the IED, which in any event only covers active installations. A potentially important tool for tracking industrial pollutants is the European Pollutant Release and Transfer Register (E-PRTR)[15]. However, in 2009 only 144 installations reported a release of pollutants to soil, compared to almost 3,000 for water and more than 11,000 for air.

· Ipari létesítmények: A közelmúltban elfogadott, ipari kibocsátásokról szóló irányelv[14] rendelkezéseket vezet be annak biztosítására, hogy a létesítmények üzemeltetése ne eredményezze a talaj (és a felszín alatti víz) minőségének romlását. Ezen rendelkezésekben a „zéró tolerancia” elve érvényesül az új szennyezéseket tekintve, emellett hozzájárulnak a „szennyező fizet” elvének megerősítéséhez is. Számos potenciálisan környezetszennyező tevékenység azonban nem esik az ipari kibocsátásokról szóló irányelv hatálya alá, mivel az csak a működő létesítményekre vonatkozik. Az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és Hulladékszállítási Nyilvántartás (E-PRTR) fontos eszköz lehet az ipari szennyező anyagok nyomon követésében[15]. 2009-ben csak 144 létesítmény jelentette szennyező anyagok talajba történő kibocsátását, ami elég alacsony szám ahhoz képest, hogy csaknem 3000 létesítmény jelentett vízbe történő kibocsátást és több mint 11 000 létesítmény levegőbe történő kibocsátást.

· Cohesion Policy. Despite the fact that there is no specific EU legal basis for soil protection, around €3.1 billion have been allocated to the rehabilitation of industrial sites and contaminated land as part of the Cohesion Policy in the period 2007-2013 out of a total of around €49.6 billion of planned EU investments under the Environment theme[16]. Hungary, the Czech Republic and Germany have allocated the most funding (€475, 371, and 332 million respectively). By the end of 2010, Member States had allocated about 28% of funds to specific projects. Thus, considerable resources are available to tackle the EU’s industrial legacy in eligible regions (see Figure 1). The Commission has proposed that the Cohesion Funds and the European Regional Development Fund should continue to support the regeneration of brownfield sites in the next programming period 2014-2020[17]. In addition, the EU macro-regional strategies include some specific actions on soil protection (particularly on solid waste).

· Kohéziós politika: Habár a talajvédelemnek nincs külön uniós jogalapja, a kohéziós politika részeként a 2007 és 2013 közötti időszakban az összesen megközelítőleg 49,6 milliárd EUR összegű tervezett uniós környezetvédelmi beruházásokból megközelítőleg 3,1 milliárd EUR került elkülönítésre az ipari területek és a szennyezett talaj helyreállítására[16]. A legmagasabb finanszírozást Magyarország, a Cseh Köztársaság és Németország különítette el (475 millió, 371 millió és 332 millió EUR). 2010 végére a tagállamok az alapoknak megközelítőleg 28 %-át osztották el konkrét projektekre. Ezek a jelentős források az Unió ipari örökségének kezelését fogják szolgálni a támogatható régiókban (lásd az 1. ábrát). A Bizottság javaslatot terjesztett elő arra nézve, hogy a kohéziós alapokból és az Európai Regionális Fejlesztési Alapból a következő programozási időszakban (2014–2020) továbbra is támogatni lehessen a szennyezett talajú területek helyreállítását[17]. Ezenkívül az Unió makroregionális stratégiái konkrét talajvédelmi intézkedéseket is tartalmaznak (különösen a szilárd hulladékra nézve).

· State aids for the remediation of soil contamination. Member States may grant State aid for carrying out soil remediation under the Environmental aid guidelines[18]. However, such aid can be granted only if the ‘polluter pays’ principle is fully respected, i.e. the polluter liable for the contamination is unknown or cannot be made to bear the costs. In the period 2005-2010, the Commission deemed several schemes or individual measures aiming at remediating contaminated sites in Austria, Belgium, the Czech Republic, Estonia, Germany, the Netherlands, Slovakia and the United Kingdom to be compatible with the Treaty. It verified that the ‘polluter pays’ principle was properly applied, in particular by ensuring that environmental liabilities were correctly transferred. The total aid thus approved was in excess of €8 billion[19].

· Szennyezett talaj helyreállításának állami támogatása: A környezetvédelem állami támogatásáról szóló iránymutatás értelmében a tagállamok állami támogatást adhatnak talaj-helyreállításra[18]. Ilyen támogatás azonban csak a „szennyező fizet” elv teljes figyelembevételével adható, azaz ha a szennyezésért felelős környezetszennyező ismeretlen, vagy ha a költségeket nem lehet ráterhelni. A 2005 és 2010 közötti időszakban a Bizottság számos, Ausztriában, Belgiumban, a Cseh Köztársaságban, Észtországban, Németországban, Hollandiában, Szlovákiában és az Egyesült Királyságban található szennyezett terület helyreállítására irányuló tervről vagy egyedi intézkedésről állapította meg, hogy az megfelel a Szerződésnek. A Bizottság megerősítette, hogy a „szennyező fizet” elvet megfelelően alkalmazták, ami mindenekelőtt a környezeti felelősség helyes megállapítását jelenti. Az így jóváhagyott támogatás teljes összege több mint 8 milliárd EUR volt[19].

Figure 1: Eligible areas under the Structural Funds (2007-2013)[20]

1. ábra: A strukturális alapokból támogatható területek (2007–2013)[20]

|| Convergence Regions || || Phasing-in Regions

|| A „konvergencia” célkitűzés alapján strukturális támogatásra jogosult régiók || || Fokozatos bevezetésben részt vevő régiók („phasing-in” régiók)

|| Phasing-out Regions || || Competitiveness and Employement Regions

|| Fokozatos megszüntetésben részt vevő régiók („phasing‑out” régiók) || || Versenyképességi és foglalkoztatási régiók

2.4. Legislation

2.4. Jogi szabályozás

Based on a need to tackle soil productivity, risks to human health and the environment, and to provide opportunities for climate mitigation and adaptation as well as stimulating business opportunities for soil remediation, the Commission proposed a Soil Framework Directive[21] in 2006, which also addresses the transboundary nature of soil degradation. The European Parliament adopted its first reading on the proposal in November 2007 by a majority of about two thirds. At the March 2010 Environment Council, a minority of Member States blocked further progress on grounds of subsidiarity, excessive cost and administrative burden. No further progress has since been made by the Council. The proposal remains on the Council's table.

Figyelembe véve, hogy kezelni kell a talaj termőképességének problémáját, az emberi egészségre és a környezetre jelentett kockázatokat, valamint hogy meg kell teremteni az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése és az azokhoz való alkalmazkodás lehetőségét, továbbá ösztönözni kell a talaj-helyreállítással kapcsolatos üzleti lehetőségeket, a Bizottság 2006-ban javaslatot terjesztett elő egy olyan talajvédelmi keretirányelvre[21], amely a talajromlás országhatárokon átnyúló természetét is figyelembe veszi. Az Európai Parlament a javaslat első olvasatát 2007 novemberében csaknem kétharmados többséggel elfogadta. A 2010. márciusi Környezetvédelmi Tanácson a tagállamok egy kisebbségben lévő csoportja a szubszidiaritásra, a túlzott költségekre és az adminisztratív terhekre hivatkozva megakadályozta a további előrelépést. A Tanács azóta nem tett további lépéseket e téren. A javaslat így a Tanácsnál maradt.

3. Soil degradation continues…

3. Folytatódik a talajromlás…

Land degradation in its various forms is a fundamental and persistent problem. The situation in Europe is mirrored and magnified in many parts of the world. It is also a global development issue, as soil degradation, poverty and migration are mutually reinforcing, but that is often largely ignored, because observed impacts are gradual.

A különböző formákban megnyilvánuló talajromlás alapvető és folyamatosan fennálló probléma. Ez nemcsak Európára, hanem a világ számos más részére is igaz, és valahol még súlyosabb a helyzet, mint Európában. A talajromlás globális probléma, mivel a talajromlás, a szegénység és a migráció kölcsönösen felerősítik egymást, de ezt a tényt gyakran teljes mértékben figyelmen kívül hagyják, mivel az észlelhető hatások csak lassanként, fokozatosan jelentkeznek.

3.1. … globally…

3.1. … globális szinten…

Desertification, land degradation and drought affect over 1.5 billion people in more than 110 countries, 90% of whom live in low income areas. According to UNEP[22], up to 50,000 km² are lost annually through land degradation, mainly due to soil erosion. Each year, the planet loses 24 billion tonnes of topsoil. Over the last two decades, enough has been lost to cover the entire cropland of the United States. Desertification costs the world more than $40 billion a year in lost productivity[23].

Az elsivatagosodás, a talajromlás és az aszály több mint 110 országban több mint 1,5 milliárd embert érint, akiknek 90 %-a alacsony jövedelemmel rendelkező területeken él. Az UNEP[22] szerint évente akár 50 000 km² talajt is érinthet a talajromlás, különösen a talajerózió. Bolygónkon évről évre 24 milliárd tonnával csökken a termőtalajréteg mennyisége. Az elmúlt két évtizedben annyival csökkent, hogy azzal az Egyesült Államok teljes mezőgazdasági hasznosítású területét be lehetne borítani. Az elsivatagosodás a termőképesség csökkenése miatt évi több mint 40 milliárd USD-ba kerül a világnak[23].

Soil degradation caused by human activities contributes to climate change. It is responsible for 20% of the carbon emitted to the atmosphere between 1850 and 1998[24]. The drainage and conversion of the world's peatlands alone causes emissions of up to 0.8 billion tonnes of carbon a year, much of which could be avoided through restoration[25].

Az emberi tevékenység okozta talajromlás hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, és ez felelős az 1850 és 1998 között a légkörbe kibocsátott szén-dioxid 20 %-ért[24]. Csak a tőzeglápok lecsapolása és a művelési ág megváltoztatása akár évi 0,8 milliárd tonna szén-dioxid kibocsátásához vezet, amelynek nagy része helyreállítással elkerülhető lenne[25].

A legacy of contaminated sites is common to all old industrial heartlands, but also affects developing countries and countries with economies in transition. A recent report estimates the number of contaminated sites (mainly waste dumps) in India[26] at 36,000; experts believe that there are between 300,000 and 600,000 contaminated sites in China[27].

Szennyezett területek valamennyi régi iparosodott országban találhatók, de ez a probléma a fejlődő országokra és az átmeneti gazdasági rendszerrel rendelkező országokra is hatással van. Egy friss jelentés becslése szerint a szennyezett területek (főként hulladéklerakók) száma Indiában[26] 36 000; szakértők véleménye szerint Kínában pedig 300 000 és 600 000 között van[27].

3.2. … and in the EU

3.2. …és az Unióban

The 2010 Status of the Environment Report of the European Environment Agency demonstrates that soil degradation is increasing[28], as the following examples show:

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek a környezet állapotáról szóló 2010. évi jelentése szerint a talajromlás a következő példákban ismertetett mértékben nő[28]:

· Soil sealing (the permanent covering of soil with an impermeable material) and associated land take lead to the loss of important soil functions (such as water filtration and storage, and food production). Between 1990 and 2000, at least 275 hectares of soil were lost per day in the EU, amounting to 1,000 km² per year. Between 2000 and 2006, the EU average loss increased by 3%, but by 14% in Ireland and Cyprus, and by 15% in Spain[29]. In the period 1990-2006, 19 Member States lost a potential agricultural production capability equivalent to a total of 6.1 million tonnes of wheat, with large regional variations (see Figure 2). This is a far from insignificant figure, given the levelling off of agricultural productivity increases that has already been experienced and the fact that, to compensate for the loss of one hectare of fertile land in Europe, it would be necessary to bring into use an area up to ten times larger in another part of the world[30].

· A talaj vízzáróvá tétele (a talaj vízzáró anyaggal történő tartós lezárása) és az ehhez kapcsolódó területfelhasználás fontos talajfunkciók (például vízszűrés, víztárolás, élelmiszer-termelés) megszűnéséhez vezet. 1990 és 2000 között naponta legalább 275 hektárnyival csökkent a talaj mennyisége az Unióban, ami éves szinte 1000 km² talajnak felel meg. 2000 és 2006 között az uniós átlagot nézve 3 %-kal nőtt a talajveszteség, de Írországban és Cipruson 14 %-kal, Spanyolországban pedig 15 %‑kal[29]. Az 1990 és 2006 közötti időszakban 19 tagállamban összesen 6,1 millió tonna búzának megfelelő mennyiséggel csökkent a potenciális mezőgazdasági termelőképesség; azonban az egyes régiók között nagy eltérések vannak a veszteség mértékét tekintve (lásd a 2. ábrát). Ez egyáltalán nem elhanyagolható mennyiség, hiszen a mezőgazdasági termelékenység növekedése egyenletes volt; és hozzá kell tenni azt is, hogy egyetlen hektárnyi elveszített európai termőföld ellensúlyozására a világ más részein az elveszített területnek akár tízszeresét kell megművelni[30].

Figure 2: Potential wheat yield losses (%) in 19 EU countries (1990-2006).

2. ábra: Potenciális búzatermés-veszteségek (%-ban kifejezve) 19 tagállamban (1990–2006)

· A recent new model of soil erosion by water constructed by the JRC has estimated the surface area affected in EU-27 at 1.3 million km² (see Figure 3). Almost 20% of these are subjected to a soil loss in excess of 10 t/ha/y. Erosion is not only a serious problem for soil functions (estimated to cost €53 million per year in the United Kingdom alone[31]); it also has an impact on the quality of freshwater, as it transfers nutrients and pesticides to water bodies. For example, agricultural losses of phosphorus exceed 0.1 kg/ha/y across much of Europe, but reach levels in excess of 1.0 kg/ha/y in hotspots[32]. Addressing erosion will thus be a key contribution to achieving EU water objectives. Soil erosion is particularly intensive in forest fires areas, estimated at 500,000 ha/y by the European Forest Fire Information System (EFFIS)[33].

· A talaj víz által okozott eróziója a JRC által létrehozott új modell szerint a 27 tagállamban 1,3 millió km² méretű területet érint (lásd a 3. ábrát). Ezen terület csaknem 20 %-ára évi 10 t/ha mértékű talajveszteség jellemző. Az erózió nemcsak a talajfunkciókra nézve jelent súlyos problémát (ami becslések szerint csak az Egyesült Királyságban évi 53 millió EUR-ba kerül[31]); hanem a vízminőségre is hatást gyakorol, mivel tápanyagokat és növényvédő szereket juttat be a víztestekbe. A foszfortartalom csökkenése például Európa nagy részén meghaladja az évi 0,1 kg/ha mennyiséget, de a leginkább érintett területeken az évi 1,0 kg/ha mennyiséget is[32]. Ezért az erózió kezelése fontos szerepet fog játszani az Unió vízzel kapcsolatos célkitűzéseinek megvalósításában. A talajerózió különösen nagyfokú az erdőtüzektől sújtott területeken, az európai erdőtűz-információs rendszer (EFFIS) becslése szerint 500 000 ha/év[33].

Figure 3: Soil erosion by water in the EU (t/ha/y).

3. ábra: Víz által okozott talajerózió az Unióban (t/ha/év)

· As an extreme form of land degradation, desertification results in a serious impairment of all soil functions. While there is still no scientifically-sound assessment at European level, one factor that contributes to desertification is an unfavourable trend in productive capacity. Figure 4, produced by the JRC in preparation for the World Atlas of Desertification[34], shows the areas where productive capacity has been constantly decreasing in the past few decades. If confirmed by other factors, this could indicate increasing desertification across Europe.

· A talajromlás szélsőséges formája, az elsivatagosodás az összes talajfunkció jelentős romlásával jár. Bár még nem áll rendelkezésre európai szintű, tudományosan megalapozott értékelés, azt már tudjuk, hogy az elsivatagosodáshoz vezető tényezők között van a termőképesség kedvezőtlen alakulása. A JRC által az elsivatagosodási világatlaszhoz létrehozott 4. ábra[34] azt mutatja, mely területeken csökkent folyamatosan a termőképesség az elmúlt néhány évtized során. A termőképesség csökkenése más tényezőkkel együtt Európa‑szerte az elsivatagosodás növekedésére utalhat.

Figure 4: Evolution of net primary productivity (1982-2006).

4. ábra: A nettó primer termelékenység alakulása (1982–2006)

|| Unfavourable || || Favourable

|| Kedvezőtlen || || Kedvező

|| Fluctuating (negative) || || Fluctuating (positive)

|| Változó (negatív) || || Változó (pozitív)

|| Bare areas ||

|| Sivatagos területek || ||

· While naturally saline soils exist in certain parts of Europe, irrigation water – even if it is of high quality – includes minerals and salts that are gradually accumulated in the soil, causing salinisation. The continuing expansion of irrigation – with related problems of water scarcity and the increasing use of groundwater of marginal quality – accelerates salinisation, thereby affecting soil productivity. However, there are no systematic data available on trends across Europe.

· Európa bizonyos részeit természetes szikes talaj borítja, ugyanakkor az öntözővíz – még a jó minőségű is – olyan ásványi anyagokat és sókat tartalmaz, amelyek fokozatosan felhalmozódnak a talajban, és szikesedéshez vezetnek. Az öntözés mértéke továbbra is növekszik, ami gyorsítja a szikesedést, és befolyásolja a talaj termőképességét – nem beszélve a vízhiány, valamint a rossz minőségű felszín alatti víz egyre nagyobb mértékben történő használata jelentette problémákról. Az európai tendenciákról nem állnak rendelkezésre szisztematikus adatok.

· Deposition of acidifying air pollutants (e.g. ammonia, sulphur dioxide and nitrogen oxides) contributes to soil acidification, which lowers the pH of the soil, thereby modifying the soil ecosystem, mobilising heavy metals and reducing crop yields. While air deposition models predict a significant improvement in the period 1990-2010, at least a quarter of the measured samples in a recent assessment of forest monitoring plots showed that critical limits for acidifying substances were being exceeded to a substantial degree. The situation for other soil cover types is not known, as there is no systematic monitoring of soil acidification across Europe for non-forested soils[35].

· A savasodást okozó levegőszennyező anyagok (például az ammónia, a kén-dioxid és a nitrogén-oxidok) felhalmozódása hozzájárul a talaj savasodásához, ez pedig csökkenti a talaj pH-értékét, tehát módosítja a talaj ökoszisztémáját, aktivizálja a nehézfémeket, és csökkenti a terméshozamot. Míg a levegőben való felhalmozódásra vonatkozó modellek az 1990 és 2010 közötti időszakra jelentős növekedést jósolnak, addig egy, az erdőmegfigyelési területekre vonatkozó új keletű vizsgálatban a megvizsgált minták legalább egynegyede a savasodást okozó anyagok kritikus szintjének jelentős túllépéséről tanúskodik. Más talajtípusok esetében nem rendelkezünk ilyen adatokkal, mivel a nem erdei talajok esetében nem vizsgálják szisztematikusan egész Európára nézve a talajsavasodást[35].

· Soil biodiversity provides numerous essential services, including releasing nutrients in forms that can be used by plants and other organisms, purifying water by removing contaminants and pathogens, contributing to the composition of the atmosphere by participating in the carbon cycle, and providing a major source of genetic and chemical resources (e.g. antibiotics). An indicator-based map prepared by the JRC[36] (see Figure 5) shows a preliminary assessment of where soil biodiversity is threatened. This includes areas of high population density and/or intense agricultural activity (e.g. cereals and industrial crops, animal husbandry, greenhouses, fruit orchards, vineyards and horticulture).

· A talaj biológiai sokfélesége garantálja számos alapvető funkció meglétét; ezek közé tartozik a tápanyagok kioldása a növények és egyéb élő organizmusok számára felhasználható formában, a víz tisztítása a szennyező anyagok és a kórokozók eltávolítása révén, az atmoszféra összetételének alakítása a szénciklusban való részvétel révén; ezenkívül a talaj a genetikai és kémiai források (például antibiotikumok) fontos tárháza. A JRC által készített, mutatókon alapuló térkép[36] (lásd az 5. ábrát) annak előzetes értékelését mutatja, hogy hol van fenyegetéseknek kitéve a talaj biológiai sokfélesége. Ide tartoznak a nagy népsűrűséggel, illetve intenzív mezőgazdasági tevékenységgel (például gabonafélék és ipari növények, állattenyésztés, növényházak, gyümölcsösök, szőlőültetvények és kertészetek) rendelkező területek.

· Landslides are a major threat in mountainous and hilly areas across Europe (land abandonment being an aggravating factor), often producing serious impacts on population, property and infrastructure. Over 630,000 landslides are currently registered in national databases. The areas prone to landslides are shown in Figure 6.

· A földcsuszamlások komoly fenyegetést jelentenek Európa hegyes vagy dombos területein (súlyosbító tényező a földek elhagyása), és gyakran a lakosságra, az ingatlanokra és az infrastruktúrára nézve is súlyos következményekkel járnak. A nemzeti adatbázisokban jelenleg több mint 630 000 földcsuszamlást tartanak nyilván. A földcsuszamlás veszélyének kitett területek a 6. ábrán találhatók.

· It is difficult to quantify the full extent of local soil contamination, as the vast majority of Member States lack comprehensive inventories, although this is covered by the proposed Soil Framework Directive. In 2006, the European Environment Agency estimated that there were a total of three million potentially contaminated sites in the EU, of which 250,000 were actually contaminated. Remediation is progressing, although there are wide variations between Member States, reflecting the presence or absence of national legislation. It has been estimated that, in 2004, the turn-over of the soil remediation industry in EU-27 amounted to €5.2 billion, of which 21.6% spent in Germany, 20.5% in the Netherlands, and 5.9% each in France and the United Kingdom[37].

· A helyi talajszennyezés teljes mértékét nehéz megítélni, mivel a tagállamok túlnyomó többségében nem állnak rendelkezésre átfogó adatok, azonban a talajvédelmi keretirányelv ezt a problémát is kezeli. 2006-ban az Európai Környezetvédelmi Ügynökség úgy becsülte, hogy az Unióban összesen 3 millió potenciálisan szennyezett terület van, amelyek közül 250 000 volt valóban szennyezett. A helyreállítás folyamatban van, habár a tagállamok között a nemzeti jogszabályok megléte vagy hiánya következtében jelentős eltérések mutatkoznak. Becslések szerint 2004-ben a talaj-helyreállítási ágazat forgalma a 27 tagállamban 5,2 milliárd EUR volt, amelynek 21,6 %-át Németországban, 20,5 %-át Hollandiában, 5,9 %-át Franciaországban, további 5,9 %-át pedig az Egyesült Királyságban költötték el[37].

Figure 5: Potential threats to soil biodiversity.

5. ábra: A talaj biológiai sokféleségének potenciális fenyegetettsége

|| Extremely low || || High

|| Rendkívül alacsony || || Magas

|| Very low || || Very high

|| Nagyon alacsony || || Nagyon magas

|| Low || || Extremely high

|| Alacsony || || Rendkívül magas

|| Intermediate / moderate ||

|| Közepes || ||

Figure 6: Landslide susceptibility in the EU and neighbouring countries (preliminary map)[38].

6. ábra: Földcsuszamlás kockázata az Unióban és a szomszédos országokban (tájékoztató jellegű térkép)[38].

|| Very low || || Moderately high

|| Nagyon alacsony || || Mérsékelten magas

|| Low || || High to very high

|| Alacsony || || Magas, illetve nagyon magas

|| Moderately low ||

|| Mérsékelten alacsony || ||

4. Current and upcoming challenges

4. A jelen és a jövő kihívásai

Both in the EU and worldwide, soil degradation has increased in the past decade. This trend is likely to continue unless several factors are addressed:

Az elmúlt évtizedben mind az Unióban, mind globális szinten fokozódott a talajromlás. Ez a tendencia nagy valószínűséggel folytatódik, hacsak nem történnek változások a következő tényezők esetében:

· Land use. The growth in world population, the rising consumption of meat and dairy products in the emerging economies, and the increased use of biomass for energy and other industrial purposes, will all lead to increased global land use and potential soil degradation. At the same time, weather events linked to climate change, desertification and land take for urbanisation and infrastructure will exacerbate this trend. This matters to Europe because competition for land and water resources creates serious risks of geopolitical imbalances. In addition, land degradation leads to a global decrease in the amount of multi-functional land. The EU will thus be even more dependent in future on its finite land resources – which include some of the most fertile soils in the world – and on their sustainable use.

· Földhasználat: A világ népességének növekedése, a hús- és tejtermékek fogyasztásának növekedése a feltörekvő gazdaságokban, továbbá a biomassza energiatermelési és egyéb ipari célokra történő használatának növekedése a földhasználat és potenciálisan a talajromlás globális növekedéséhez fog vezetni. Ezt a tendenciát ugyanakkor tovább fogják súlyosbítani az éghajlatváltozással kapcsolatos időjárási jelenségek, az elsivatagosodás és a területek urbanizációs és infrastrukturális célokra történő felhasználása. Ezzel Európának számolnia kell, mivel a földért és vízért folytatott verseny a geopolitikai egyenlőtlenségek komoly kockázatát rejti magában. A talajromlás ezenkívül a multifunkcionális talaj mennyiségének globális csökkenéséhez vezet. Ezért az Unió a jövőben még inkább függeni fog véges földforrásaitól – amelyeknek egyes részei a világ legtermékenyebb talajai közé tartoznak –, és azok fenntartható használatától.

· Preservation of soil organic matter. EU soils contain more than 70 billion tonnes of organic carbon, which is equivalent to almost 50 times our annual greenhouse gas emissions. However, intensive and continuous arable production may lead to a decline of soil organic matter. In 2009, European cropland emitted an average of 0.45 tonnes of CO2 per hectare (much of which resulted from land conversion)[39]. The conversion of peatlands and their use is particularly worrying. For instance, although only 8% of farmland in Germany is on peatland, it is responsible for about 30% of the total greenhouse gas emissions of its whole farming sector[40]. However, with appropriate management practices, soil organic matter can be maintained and even increased. Apart from peatlands, particular attention should be paid to the preservation of permanent pastures and the management of forests soils, as carbon age in the latter can be as high as 400-1,000 years[41]. Keeping carbon stocks is thus essential for the fulfilment of present and future emission reduction commitments of the EU.

· A talaj szervesanyag-tartalmának megőrzése: Az Unió területén található talaj több mint 70 milliárd tonna szerves szenet tartalmaz, ami csaknem ötvenszerese az üvegházhatást okozó gázok éves uniós kibocsátásának. Azonban az intenzív és folyamatos mezőgazdasági termelés a talaj szervesanyag‑tartalmának csökkenéséhez vezethet. Az európai mezőgazdasági hasznosítású terület 2009-ben hektáronként átlagosan 0,45 tonna CO2-t bocsátott ki (ennek nagy részét a művelési ág megváltoztatása eredményezte)[39]. Különösen aggasztó a tőzeglápok művelési ágának megváltoztatása, és a lápok mezőgazdasági használatbavétele. Példának okáért Németország mezőgazdasági hasznosítású területeinek csupán 8 %-a fekszik tőzeglápos területen, ezen területek megművelése mégis a teljes földművelési ágazat kibocsátásának kb. 30 %-ért felelős[40]. A talaj szervesanyag-tartalma megfelelő gazdálkodási gyakorlattal megőrizhető, sőt növelhető is. A tőzeglápok mellett kiemelt figyelmet kell szentelni az állandó legelők megőrzésének és az erdeitalaj-gazdálkodásnak is, hiszen az erdei talajban található szén akár 400–1000 éves is lehet[41]. A szénkészletek megőrzése ezért létfontosságú a jelenlegi és jövőbeli uniós kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalások teljesítéséhez.

· A more efficient use of resources. Agriculture is highly dependent on soil fertility and nutrients availability. For example, it used 20-30 million tonnes of phosphorus annually over the last thirty years, largely coming from outside the EU. Phosphate fertilisers used in the EU do contain cadmium impurities, which accumulate in soil. At the same time, large amounts of manure, bio-waste and sewage sludge are produced every year, and are sometimes disposed of despite the fact that they contain nutrients and organic matter. A way forward to address security of supply, improve soil conditions and limit cadmium pollution is to ensure a proper collection, treatment and use of these wastes and residues.

· A források hatékonyabb felhasználása: A mezőgazdaság nagymértékben függ a talaj termékenységétől és tápanyagtartalmától. Példának okáért a mezőgazdaságban az elmúlt harminc évben évi 20–30 millió tonna foszfort használtak fel, amely nagyrészt az Unión kívülről érkezett. Az Unióban használt foszfátos műtrágyák nem tartalmaznak kadmiumszennyeződést, amely felhalmozódna a talajban. Ugyanakkor évről évre nagy mennyiségű trágya, biológiai hulladék és szennyvíziszap keletkezik, de ezeket nem mindig hasznosítják, holott tápanyagokat és szerves anyagokat tartalmaznak. Ezen hulladékok és szermaradékok megfelelő gyűjtése és kezelése biztosíthatja a jövőben az ellátás biztonságát, a talaj állapotának javítását és a kadmiumszennyezés korlátozását.

5. Ongoing activities

5. Folyamatban lévő tevékenységek

The challenges outlined above and the fact that soil degradation in Europe continues, make it important that the EU improves the way in which it deals with soil-related issues, particularly in the absence of Union legislation. Whilst the Soil Thematic Strategy has helped raise the profile of these issues, there is still no systematic monitoring and protection of soil quality across Europe some five years after its adoption. This means that knowledge about the status and quality of soils remains fragmented and soil protection is not undertaken in an effective and coherent way in all Member States.

A felvázolt kihívások és az európai talajromlás folytatódása miatt, illetve az uniós szabályozás hiányában fontos, hogy az Unió javítsa a talajjal kapcsolatos problémák kezelésének módját. A talajvédelemről szóló tematikus stratégia felhívta ugyan a figyelmet ezekre a problémákra, de a stratégia elfogadása után öt évvel még mindig nem valósult meg a talajminőség szisztematikus európai ellenőrzése és védelme. Ez azt jelenti, hogy a talaj állapotára és minőségére vonatkozó ismereteink még mindig töredékesek, és a talajvédelmet nem hajtják végre minden tagállamban hatékony és következetes módon.

For its part, the Commission is continuing with the following activities in line with the Strategy:

A Bizottság a maga részéről a stratégiával összhangban tovább folytatja a következő tevékenységeket:

· Awareness raising initiatives (e.g. conferences, publications, public campaigns), training for young researchers, integration of soil and soil protection aspects in EU-funded information and training events, and specific soil deliverables for the rotating Presidencies of the Council (e.g. information material on national soil types).

· Kezdeményezések a nyilvánosság figyelmének felhívására (például konferenciák, kiadványok, a nyilvánosságnak szóló kampányok), fiatal kutatók képzése, a talajjal és a talajvédelemmel kapcsolatos aspektusok integrálása az uniós finanszírozású tájékoztató és képzési eseményekbe, valamint a Tanács egymást váltó elnökségei által elvégzendő, talajjal kapcsolatos konkrét feladatok (például információs anyag az adott ország talajtípusairól).

· Supporting research projects, particularly in the areas of landslides, soil sealing, soil functions and their link to biodiversity, the soil carbon and nitrogen cycles (with a focus on peatland restoration), soil fertility, and nutrients recycling in agriculture. Continuing to expand the activities of the European Soil Data Centre which hosts soil data and information at European level.

· Kutatási projektek támogatása, különösen a következő területeken: földcsuszamlások, a talaj vízzáróvá tétele, a talajfunkciók és ezeknek a biológiai sokféleséggel való kapcsolata, a talaj szén- és nitrogénciklusai (középpontban a tőzeglápok helyreállításával), talajtermékenység, valamint a mezőgazdaságban újrahasznosuló tápanyagok. A talajra vonatkozó, európai szintű adatokat és információkat tartalmazó európai talajügyi adatközpont tevékenységeinek további bővítése.

· To consolidate harmonised soil monitoring for a variety of purposes, including food security and safety, diffuse contamination, and climate change adaptation and mitigation, the Commission is considering repeating soil investigations at regular intervals (five-ten years), also by using new remote-sensing techniques. This harmonised monitoring will be implemented in synergy with the Monitoring Mechanism Decision[42] currently being revised. The Global Monitoring for Environment and Security (GMES) programme[43] will also be a source of information, particularly on soil sealing.

· Számos okból (például élelmezés- és élelmiszer-biztonság, diffúz szennyeződés, az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése és az azokhoz való alkalmazkodás) meg kell erősíteni az összehangolt talajellenőrzést, ezért a Bizottság fontolóra veszi, hogy szabályos időközönként (öt- vagy tízévente) talajellenőrzéseket vezet be többek között új, távérzékelős technikák bevonásával. Az összehangolt ellenőrzés végrehajtása a nyomon követést szolgáló rendszerről szóló[42], jelenleg felülvizsgálat alatt álló határozattal összhangban fog történni. A globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES) elnevezésű program[43] szintén információkat fog szolgáltatni, különösen a talaj vízzáróvá tételére vonatkozóan.

· Further integration of soil protection in different policies. The Commission is developing a European Innovation Partnership on Agriculture Productivity and Sustainability with a particular focus on land management, including the efficient use of resources and sustainable use of agricultural soil. It will work in the context of the EU Biodiversity Strategy to 2020[44] to improve knowledge and raise awareness about soil biodiversity. It is actively engaged with Member States in discussing the soil-related measures in the Resource Efficiency Roadmap[45], the CAP and Regional Policy. Lastly, it will finalise guidelines on how to limit, mitigate and compensate soil sealing, which will support the development of the Blueprint to Safeguard Europe's Water[46] and be used in the implementation of Cohesion Policy.

· A talajvédelem további integrálása különböző szakpolitikákba. A Bizottság kidolgozza a mezőgazdaság termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó innovációs partnerséget, amelynek középpontjában a földgazdálkodás áll, és amely kitér a források hatékony felhasználására és a mezőgazdasági talaj fenntartható használatára. A Bizottság a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégiával[44] összefüggésben fel fogja hívni a figyelmet a talaj biológiai sokféleségére, és bővíteni fogja az ezzel kapcsolatos ismereteket. A Bizottság és a tagállamok aktív szerepet vállalnak abban, hogy az erőforrás‑hatékonysági ütemterv[45], valamint a KAP és a regionális politika keretében megvitassák a talajjal kapcsolatos intézkedéseket. Végül pedig a Bizottság végső formába fogja önteni a talaj vízzáróvá tételének korlátozására, csökkentésére és kompenzálására vonatkozó iránymutatásokat, amelyek hozzá fognak járulni az európai vizek védelmére irányuló tervezet[46] kidolgozásához, és amelyeket alkalmazni fognak a kohéziós politika végrehajtásában.

· On legislation, the Commission in 2012 will review the Environmental Impact Assessment Directive[47], which will provide an opportunity for better integrating soil concerns at an early stage of project planning. Furthermore, it will consider how to devise incentives to reduce carbon emissions and maintaining soil organic matter by accounting for the land use, land use change and forestry (LULUCF) sector as part of the EU's climate change commitment for 2020.

· Ami a jogalkotást illeti, a Bizottság 2012-ben felül fogja vizsgálni a környezetre gyakorolt hatások vizsgálatáról szóló irányelvet[47], ami lehetővé fogja tenni a talajjal kapcsolatos kérdések jobb integrálását a projekttervezés korai szakaszában. A Bizottság továbbá mérlegelni fogja, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos, 2020‑ig megvalósítandó uniós kötelezettségvállalás részeként hogyan lehet a földhasználatra, a földhasználat-megváltoztatásra és az erdőgazdálkodásra vonatkozó elszámolással (LULUCF) ösztönzőket létrehozni a széndioxid-kibocsátás csökkentése és a talaj szervesanyag-tartalmának megőrzése érdekében.

· In addition to domestic action, the Commission will work at the international level to promote the establishment of an inter-governmental panel on soils in the context of the FAO-sponsored Global Soil Partnership[48]. Along with Germany and the Secretariat of the United Nations Convention to Combat Desertification (UNCCD), the Commission is actively supporting an initiative on the economics of land degradation[49] to set out incentives for investment in sustainable land management policies. In addition, it will assess the desirability of declaring the EU an affected party under that Convention[50].

· A Bizottság az uniós intézkedéseken kívül nemzetközi szinten is fel fog lépni annak érdekében, hogy a FAO által finanszírozott globális talajügyi partnerség[48] keretében kormányközi talajügyi testület jöjjön létre. A Bizottság Németországgal együtt és az Egyesült Nemzetek Titkárságának az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló egyezményével (UNCCD) összhangban aktívan támogatja a talajromlás által érintett gazdaságokra irányuló kezdeményezést[49] a fenntartható földgazdálkodási politikákba való beruházások ösztönzőinek megteremtése érdekében. A Bizottság ezenkívül mérlegelni fogja, hogy az Unió számára kívánatos-e, hogy ezen egyezmény érintett felének nyilvánítsa magát[50].

The European Parliament, the Council, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions are invited to submit their views on this report in order to protect European soils, while at the same time ensuring their sustainable use.

Felkérjük az Európai Parlamentet, a Tanácsot, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot és a Régiók Bizottságát, hogy az európai talaj védelme és fenntartható használata érdekében fogalmazzák meg álláspontjukat erről a jelentésről.

[1]               COM(2006) 231.

[1]               COM(2006) 231.

[2]               For example Dirt (USA), Humus (Austria), Solutions locales pour un désastre global (France), and Il suolo minacciato (Italy).

[2]               Például: Dirt (USA), Humus (Ausztria), Solutions locales pour un désastre global (Franciaország) és Il suolo minacciato (Olaszország).

[3]               More information at http://ec.europa.eu/environment/soil/index_en.htm.

[3]               További információk: http://ec.europa.eu/environment/soil/index_en.htm.

[4]               http://eusoils.jrc.ec.europa.eu/esbn/Esbn_overview.html.

[4]       http://eusoils.jrc.ec.europa.eu/esbn/Esbn_overview.html.

[5]               http://cordis.europa.eu/fp7/projects_en.html.

[5]       http://cordis.europa.eu/fp7/projects_en.html.

[6]               Decision No 1578/2007/EC.

[6]               1578/2007/EK határozat.

[7]               http://esdac.jrc.ec.europa.eu/.

[7]       http://esdac.jrc.ec.europa.eu/.

[8]               Regulation (EC) No 2152/2003.

[8]               2152/2003/EK rendelet.

[9]               http://ec.europa.eu/agriculture/cap-post-2013/legal-proposals/index_en.htm.

[9]       http://ec.europa.eu/agriculture/cap-post-2013/legal-proposals/index_en.htm.

[10]             http://ec.europa.eu/environment/soil/study1_en.htm.

[10]       http://ec.europa.eu/environment/soil/study1_en.htm.

[11]             Regulation (EC) No. 1698/2005.

[11]             1698/2005/EK rendelet.

[12]             Rural Development Information System-Indicator Database Information Monitoring.

[12]             Vidékfejlesztési információs rendszer – Monitoringmutatók információs adatbázisa.

[13]             COM(2011) 450.

[13]             COM(2011) 450.

[14]             Directive 2010/75/EU.

[14]             2010/75/EU irányelv.

[15]             http://prtr.ec.europa.eu/.

[15]       http://prtr.ec.europa.eu/.

[16]             SEC(2010) 360.

[16]             SEC(2010) 360.

[17]             COM(2011) 612 and COM(2011) 614.

[17]             COM(2011) 612 és COM(2011) 614.

[18]             OJ C 82, 1.4.2008, p. 1–33.

[18]             HL C 82., 2008.4.1., 1–33. o.

[19]             Aid above the de minimis threshold (currently set at €200,000 over three years) provided for by Regulation (EC) No 1998/2006.

[19]             Az 1998/2006/EK rendelet által meghatározott de minimis küszöbérték (ez jelenleg több mint hároméves időszakra 200 000 EUR-ban van megállapítva) feletti támogatás.

[20]             http://ec.europa.eu/regional_policy/atlas2007/index_en.htm.

[20]       http://ec.europa.eu/regional_policy/atlas2007/index_hu.htm.

[21]             COM(2006) 232.

[21]             COM(2006) 232.

[22]             http://www.unep.org/geo/GEO4/report/GEO-4_Report_Full_en.pdf.

[22]       http://www.unep.org/geo/GEO4/report/GEO-4_Report_Full_en.pdf.

[23]             http://www.nyo.unep.org/action/15f.htm.

[23]       http://www.nyo.unep.org/action/15f.htm.

[24]             R. Lal (2004), Soil Carbon Sequestration Impacts on Global Climate Change and Food Security, Science 304, 1623-1627.

[24]             R. Lal (2004), Soil Carbon Sequestration Impacts on Global Climate Change and Food Security, Science 304, 1623–1627.

[25]             http://ec.europa.eu/environment/soil/pdf/report_conf.pdf.

[25]       http://ec.europa.eu/environment/soil/pdf/report_conf.pdf.

[26]             Remediation of contaminated sites. Sharing experiences and international practice feasible for India, APSF, 2011 (http://apsfenvironment.in/).

[26]             Remediation of contaminated sites. Sharing experiences and international practice feasible for India, APSF, 2011 (http://apsfenvironment.in/).

[27]             http://www.chinadaily.com.cn/2011-03/10/content_12146168_2.htm.

[27]       http://www.chinadaily.com.cn/2011-03/10/content_12146168_2.htm.

[28]             http://www.eea.europa.eu/soer.

[28]       http://www.eea.europa.eu/soer.

[29]             http://ec.europa.eu/environment/soil/sealing.htm.

[29]       http://ec.europa.eu/environment/soil/sealing.htm.

[30]             C. Gardi, P. Panagos, C. Bosco and D. de Brogniez, Soil Sealing, Land Take and Food Security: Impact assessment of land take in the production of the agricultural sector in Europe, JRC, 2011 (under peer review).

[30]             C. Gardi, P. Panagos, C. Bosco and D. de Brogniez, Soil Sealing, Land Take and Food Security: Impact assessment of land take in the production of the agricultural sector in Europe, JRC, 2011 (szakértői értékelés alatt).

[31]             Safeguarding our Soils. A Strategy for England, DEFRA, 2009, p. 11.

[31]             Safeguarding our Soils. A Strategy for England, DEFRA, 2009, 11. o.

[32]             http://www.eea.europa.eu/soer/europe/freshwater-quality.

[32]       http://www.eea.europa.eu/soer/europe/freshwater-quality.

[33]             http://effis.jrc.ec.europa.eu.

[33]       http://effis.jrc.ec.europa.eu.

[34]             http://wad.jrc.ec.europa.eu. The Atlas is due at the end of 2012.

[34]       http://effis.jrc.ec.europa.eu. Az atlasz előreláthatólag 2012 végére fog rendelkezésre állni.

[35]             http://www.eea.europa.eu/soer/europe/soil, p. 16.

[35]       http://www.eea.europa.eu/soer/europe/soil, 16. o.

[36]             http://eusoils.jrc.ec.europa.eu/library/maps/biodiversity_atlas/index.html, p. 62-63.

[36]       http://eusoils.jrc.ec.europa.eu/library/maps/biodiversity_atlas/index.html, 62–63. o.

[37]             http://ec.europa.eu/environment/enveco/eco_industry/pdf/ecoindustry2006.pdf (Table 3, p. 30).

[37]       http://ec.europa.eu/environment/enveco/eco_industry/pdf/ecoindustry2006.pdf (3. táblázat, 30. o.).

[38]             A. Günther, M. Van Den Eeckhaut, P. Reichenbach, J. Hervás, J.P. Malet, C. Foster, F. Guzzetti, New developments in harmonized landslide susceptibility mapping over Europe in the framework of the European Soil Thematic Strategy. Proc. Second World Landslide Forum, Rome, 3-7 October 2011 (in press).

[38]             A. Günther, M. Van Den Eeckhaut, P. Reichenbach, J. Hervás, J.P. Malet, C. Foster, F. Guzzetti, New developments in harmonized landslide susceptibility mapping over Europe in the framework of the European Soil Thematic Strategy. Proc. Second World Landslide Forum, Rome, 2011. október 3–7. (nyomdai előkészítés alatt).

[39]             http://www.eea.europa.eu/publications/european-union-greenhouse-gas-inventory-2011.

[39]       http://www.eea.europa.eu/publications/european-union-greenhouse-gas-inventory-2011.

[40]             http://ec.europa.eu/environment/soil/pdf/report_conf.pdf, p. 17.

[40]       http://ec.europa.eu/environment/soil/pdf/report_conf.pdf, 17. o.

[41]             Ibid., p. 13.

[41]             Uo., 13. o.

[42]             Decision No 280/2004/EC.

[42]             280/2004/EK határozat.

[43]             Regulation (EU) No 911/2010.

[43]             911/2010/EU rendelet.

[44]             COM(2011) 244.

[44]             COM(2011) 244.

[45]             COM(2011) 571.

[45]             COM(2011) 571.

[46]             http://ec.europa.eu/environment/water/blueprint/index_en.htm.

[46]       http://ec.europa.eu/environment/water/blueprint/index_en.htm.

[47]             Directive 85/337/EEC.

[47]             85/337/EGK irányelv.

[48]             http://www.fao.org/news/story/en/item/89277/icode/.

[48]       http://www.fao.org/news/story/en/item/89277/icode/.

[49]             http://www.ifpri.org/blog/economics-land-degradation.

[49]       http://www.ifpri.org/blog/economics-land-degradation.

[50]             Bulgaria, Cyprus, Greece, Hungary, Italy, Latvia, Malta, Portugal, Romania, Slovakia, Slovenia and Spain have declared to be affected by desertification under the UNCCD.

[50]             Bulgária, Ciprus, Görögország, Lettország, Málta, Magyarország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia nyilatkoztak úgy, hogy az UNCCD értelmében érinti őket az elsivatagosodás.