[pic] | EUROPEAN COMMISSION |

[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brussels, 4.11.2010

Brüsszel, 4.11.2010

COM(2010) 622 final

COM(2010) 622 végleges

REPORT FROM THE COMMISSION

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

ANNUAL REPORT ON THE INSTRUMENT FOR STRUCTURAL POLICIES FOR PRE-ACCESSION (ISPA) 2009 SEC(2010)1304 final

ÉVES JELENTÉS AZ ELŐCSATLAKOZÁSI STRUKTURÁLIS POLITIKÁK ESZKÖZÉRŐL (ISPA), 2009SEC(2010) 1304 final

TABLE OF CONTENTS

TARTALOMJEGYZÉK

1. Introduction 3

1. Bevezetés 3

2. ISPA project 2005HR16PPE001 - Karlovac Water & Wastewater Programme 4

2. 2005HR16PPE001 sz. ISPA-projekt – A karlovaci víz- és szennyvízprogram 4

3. ISPA project 2005HR16PPT001 – Vinkovci to Tovarnik to State Border Railway Rehabilitation 5

3. 2005HR16PPT001 sz. ISPA-projekt – vasútrehabilitáció Vinkovci és Tovarnik határállomás között 5

4. ISPA budget 5

4. Az ISPA költségvetése 6

5. New ISPA projects 6

5. Új ISPA-projektek 7

6. New Commitments 6

6. Új kötelezettségvállalások 7

7. Projects funded between 2005-2009 6

7. A 2005 és 2009 között támogatott projektek 7

8. Payments 7

8. Kifizetések 8

9. Summary tables 8

9. Összefoglaló táblázatok 9

10. Forms and methods of providing technical assistance 8

10. A technikai segítségnyújtás formái és módszerei 10

11. Technical assistance on the initiative of the beneficiary country 9

11. A kedvezményezett ország kezdeményezésére történő technikai segítségnyújtás 10

12. Technical assistance on the initiative of the Commission 9

12. A Bizottság kezdeményezésére történő technikai segítségnyújtás 11

13. Implementation 10

13. Végrehajtás 12

14. Project monitoring 11

14. A projektek nyomonkövetése 13

15. Financial management and control, including EDIS 12

15. Pénzügyi irányítás és ellenőrzés – beleértve az EDIS -t 14

16. Risk assessment 13

16. Kockázatértékelés 15

17. European Court of Auditors Findings 13

17. Az Európai Számvevőszék megállapításai 15

18. Co-financing partners – EIB and EBRD 13

18. Társfinaszírozási partnerek - EBB és EBRD 16

19. Public procurement 14

19. közbeszerzés 17

20. Competition policy 14

20. Versenypolitika 17

21. Environment policy 14

21. Környezetvédelmi politika 17

22. Transport policy 15

22. Közlekedéspolitika 18

23. Publicity actions 16

23. A nyilvánosság tájékoztatását célzó intézkedések 19

1. INTRODUCTION

BEVEZETÉS

Following the Brussels European Council in June 2004, which awarded c andidate country status to Croatia, the country benefited from ISPA as of 1st January 2005. Croatia thus followed the previous ISPA beneficiary countries which received ISPA assistance from when the instrument was launched in 2000. On 1st January 2007 Bulgaria and Romania became members of the European Union and ceased being beneficiaries of pre-accession assistance including ISPA. The accession of these two countries left Croatia as the only recipient of ISPA assistance. This report therefore only covers the ISPA activities carried out by Croatia.

Az Európai Tanács 2004. júniusi, Horvátországnak tagjelölt ország státuszt adó ülését követően a szóban forgó ország 2005. január 1-jétől részesült ISPA-támogatásban. Így Horvátország követte a korábbi ISPA-kedvezményezett országokat, melyek az eszköz 2000. évi elindítása óta kaptak ISPA-támogatást. Az Európai Unióhoz történő 2007. január 1-jei csatlakozásukat követően Bulgária és Románia nem részesült többé előcsatlakozási támogatásokban, így ISPA-támogatásban sem. E két ország csatlakozásával Horvátország maradt az egyetlen, ISPA-finanszírozásban részesülő ország. Következésképpen e jelentés csak a Horvátországban megvalósított ISPA-tevékenységekre terjed ki.

The year 2009 witnessed significant progress in the pace of project implementation in Croatia although unfortunately this was not reflected in a corresponding increase in ISPA payments. The main reason for this was that a number of major tenders launched during the year had not been completed by the end of the year due to complications in the tendering process. Despite this it is worth noting a continual flow of the number of interim payment requests made during the year which is evidence of continued physical implementation.

2009-ben jelentősen felgyorsult a projektek végrehajtása Horvátországban, bár ez sajnos nem tükröződött az ISPA-kifizetések ezzel arányos növekedésében. Ennek legfőbb oka az, hogy a pályázati eljárás során fellépő nehézségek miatt nem sikerült lezárni 2009 végéig az abban az évben indított nagyobb tendereket. Ennek ellenére megjegyzendő, hogy év közben folyamatosan érkeztek időközi kifizetések iránti kérelmek, ami a folyamatos fizikai végrehajtást jelzi.

Despite the lack of visible physical implementation progress in payments and contracting it should be noted that 2009 was not an unsuccessful year for ISPA in Croatia. Several critical tenders were finally launched after resolving a series of significant and difficult technical and legal issues. Furthermore both the Implementing Agency and the final beneficiaries made strenuous efforts to ensure deadlines were met and that technical documentation was of the required standard. The result of these efforts was that the physical implementation of all the 6 ISPA projects in Croatia will be underway by early 2010.

A kifizetések teljesítése és a szerződéskötések terén mutatkozó, látható fizikai előrelépés hiányának ellenére kijelenthető, hogy 2009 nem volt sikertelen év Horvátország számára az ISPA vonatkozásában. Több lényeges és bonyolult technikai és jogi kérdés megoldását követően sikerült elindítani több fontos tendert. Ezenkívül a végrehajtó ügynökség és a végső kedvezményezettek is fokozott erőfeszítéseket tettek a határidők betartása és a műszaki dokumentáció megfelelő minőségének biztosítása érdekében. Ezen erőfeszítések azt eredményezték, hogy Horvátországban mind a 6 ISPA-projekt végrehajtását sikerül megkezdeni 2010 elején.

2009 witnessed the successful physical completion of the first of the 6 ISPA projects. Furthermore as a result of lower than expected contract prices, it was possible to modify 2 project Financing Memoranda enabling an increase in the scope of work to be financed by ISPA funds, as well as an increase in the co-financing rate. Further modifications to the remaining 4 Financing Memoranda are expected to be carried out in 2010 with the same aim in mind.

2009-ben sikeresen lezárult a 6 ISPA-projekt közül az elsőnek a fizikai végrehajtása. Ezenkívül a vártnál alacsonyabb szerződéses árak miatt 2 projekt esetében mód nyílt a finanszírozási megállapodások módosítására, lehetővé téve ezáltal, hogy a munkálatok nagyobb hányadához lehessen ISPA-támogatást igénybe venni és növekedjen az ISPA társfinanszírozási arány. 2010-ben várhatóan a fennmaradó 4 finanszírozási megállapodást is módosítják hasonló célból.

The consequence of the hard work and determination of all the parties involved in ISPA project implementation in 2009 is that all the critical contracts for the 6 ISPA projects will have been signed by early 2010. In turn this means that the work to be carried out in 2010 will concentrate on actual physical implementation, project management, monitoring and payments, rather than the launching of tenders.

2009-ben az ISPA-projektek végrehajtásában érintett valamennyi fél megfeszített munkájának és elszántságának eredményeképpen 2010 elejére a 6 ISPA-projektre vonatkozóan minden döntő fontosságú szerződés aláírásra került. Ez azt jelenti, hogy a 2010-ben elvégzendő munka a tényleges fizikai végrehajtásra, a projektirányításra, a monitoringra és a kifizetésekre fog összpontosítani, nem pedig tenderek indítására.

The Croatian ISPA Implementing Agency, the Central Finance and Contracting Agency (CFCA), performed much better during 2009 as a result of the gradual accumulation of experience and an increase of staff. Staff retention remains a problem, as does the attraction of suitably experienced engineers. Significant training of staff continued during the year and it is clear that there has been an improvement in the functioning of the Agency.

A horvát ISPA végrehajtó ügynökség, a központi pénzügyi és szerződéskötési ügynökség (CFCA) 2009-ben sokkal eredményesebb volt, a tapasztalatok fokozatos felhalmozódásának és a létszámfejlesztésnek köszönhetően. A munkaerő megtartása továbbra is problémát jelent, csakúgy mint a megfelelő tapasztalatokkal rendelkező mérnökök felvétele. Az év során folytatódott a személyzet intenzív képzése és egyértelmű javulás következett be az Ügynökség működésében.

One final factor needs to be borne in mind regarding the difficulties being encountered in implementing the ISPA projects. This is the fact that real progress was made in 2009 despite the parallel start of implementation of projects funded by the Instrument for Pre-Accession Assistance (IPA). The start of these IPA operations has required considerable input from the various bodies which deal with ISPA and specifically the two line ministries, the Ministry of Finance and the CFCA.

Figyelembe kell venni egy döntő tényezőt az ISPA-projektek végrehajtása során fellépő nehézségeket illetően: valódi előrelépés történt 2009-ben annak ellenére, hogy párhuzamosan megkezdődött az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) által finanszírozott projektek végrehajtása is. Az IPA-műveletek megkezdése jelentős erőfeszítést kívánt az ISPA-val foglalkozó különböző szervektől és különösen a két érintett minisztériumtól, a pénzügyminisztériumtól és a CFCA-tól.

2. ISPA PROJECT 2005HR16PPE001 - KARLOVAC WATER & WASTEWATER PROGRAMME

2005HR16PPE001 SZ. ISPA-PROJEKT – A KARLOVACI VÍZ- ÉS SZENNYVÍZPROGRAM

[pic]

[pic]

3. ISPA PROJECT 2005HR16PPT001 – VINKOVCI TO TOVARNIK TO STATE BORDER RAILWAY REHABILITATION

2005HR16PPT001 SZ. ISPA-PROJEKT – VASÚTREHABILITÁCIÓ VINKOVCI ÉS TOVARNIK HATÁRÁLLOMÁS KÖZÖTT

[pic]

[pic]

4. ISPA BUDGET

AZ ISPA KÖLTSÉGVETÉSE

In accordance with the Commission’s activity based accounting system, the budget for the ISPA was provided for by two budget lines: the functional budget line B13.01.04.02 and the operational budget line B13.05.01.01. The first line contains the means for covering Technical Assistance (TA) administrative expenses mainly for reinforcing the Delegation of the European Union to the Republic of Croatia. This ended in 2006. The second budget line encompasses payment appropriations made available for the effective implementation and operation of ISPA for Croatia.

A Bizottság tevékenység-alapú elszámolási rendszerével összhangban az ISPA költségvetését két költségvetési tétel biztosította: a B13.01.04.02. funkcionális költségvetési tétel és a B13.05.01.01. operatív költségvetési tétel. Az első tétel szolgál a technikai segítségnyújtás (TA) adminisztratív költségeinek fedezésére, elsősorban az Európai Unió Horvát Köztársaságbeli Delegációjának megerősítésére. Ez 2006-ban lezárult. A második költségvetési tétel tartalmazza a Horvátország számára az ISPA hatékony végrehajtására és működtetésére elérhetővé tett kifizetési előirányzatokat.

Budget line B13.05.01.01 covers all expenses for co-financing infrastructure projects (measures). A total of EUR 6,762,276.41 was paid out from this line in 2009.

A B13.05.01.01. költségvetési tétel fedezi az infrastruktúra-projektek (intézkedések) társfinanszírozásának valamennyi költségét. E költségvetési tételből 2009-ben összesen 6 762 276 41 EUR került kifizetésre.

Table 1 : ISPA budget in 2009 – in Euro

1. táblázat: Az ISPA 2009-es költségvetése – EUR-ban

Budget line | Payments implemented |

Költségvetési tétel | Végrehajtott kifizetések |

Functional budget line B13.01.04.02 (closed in 2006) | 0 |

B13.01.04.02 funkcionális költségvetési tétel (2006-ban lezárva) | 0 |

Operational budget line B13.05.01.01 | 6,762,276.41 |

B13.05.01.01 működési költségvetési tétel | 6 762 276,41 |

Total | 6,762,276.41 |

Összesen | 6 762 276,41 |

Project funding

Projektfinanszírozás

5. NEW ISPA PROJECTS

ÚJ ISPA-PROJEKTEK

No new ISPA projects were adopted in 2009.

2009 folyamán nem fogadtak el új ISPA-projekteket.

6. NEW COMMITMENTS

ÚJ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

NO N ew commitments were made in 2009 for projects either in the environment or transport sectors since the ISPA ended in 2006.

2009-ben sem a környezetvédelmi, sem a közlekedési ágazatban nem vállaltak új kötelezettségeket, mivel az ISPA 2006-ban megszűnt.

7. PROJECTS FUNDED BETWEEN 2005-2009

A 2005 ÉS 2009 KÖZÖTT TÁMOGATOTT PROJEKTEK

Between 2005 and 2006, the Commission approved a total of 6 projects on the basis of proposals submitted by Croatia. Of these projects, 3 concern the environment sector, 2 the transport sector, and 1 horizontal TA measure (for the organisation of the statutory monitoring committees and supporting ISPA implementing agencies). The total eligible investment cost of these projects is EUR 107,474,736 with a total of EUR 59,000,000 or 54.8%, being allocated as ISPA grants. By the end of 2006, the Commission had committed 100% of the ISPA funds set aside for Croatia covering the period 2005 to 2006 with the commitments distributed in a balanced manner between the environment and transport sectors.

2005 és 2006 között a Bizottság a Horvátország által benyújtott javaslatok alapján összesen 6 projektet hagyott jóvá. Ezek közül 3 a környezetvédelmi, 2 a közlekedési ágazatot, 1 pedig a horizontális technikai segítségnyújtási intézkedést érinti (mely a kötelező monitoring bizottságok megszervezése és az ISPA végrehajtó ügynökségek támogatására irányult). E projektek teljes támogatható beruházási költsége 107 474 736 EUR, melynek 54,8%-át, vagyis 59 000 000 EUR-t ISPA-támogatásként nyújtottak. 2006 végéig a Bizottság a Horvátország számára a 2005–2006-os időszakra elkülönített ISPA-támogatások 100%-át lekötötte, és a kötelezettségvállalásokat kiegyensúlyozottan osztotta el a környezetvédelmi és a közlekedési ágazat között.

Table 2 : Projects approved in Croatia in 2005-2006[1] – in Euro

2. táblázat: A Horvátországban 2005–2006-ban jóváhagyott projektek[1] – EUR-ban

Transport | 2 | 60,924,700 | 29,271,310 | 56.5 | 29,271,310 |

Közlekedés | 2 | 60 924 700 | 29 271 310 | 56,5 | 29 271 310 |

Horizontal TA | 1 | 262,335 | 262,335 | 100 | 262,335 |

Horizontális technikai segítségnyújtás | 1 | 262 335 | 262 335 | 100 | 262 335 |

Environment | 5,486,527.00 | 2,390,822.62 | 7,877,349.62 |

Környezetvédelem | 5 486 527,00 | 2 390 822,.62 | 7 877 349,62 |

Transport | 8,387,352.30 | 4,371,453.79 | 12,758,806.09 |

Közlekedés | 8 387 352,30 | 4 371 453,79 | 12 758 806,09 |

TA | 209,868.00 | 0 | 209,868.00 |

Technikai segítségnyújtás | 209 868,00 | 0 | 209 868,00 |

Total | 14,083,747.30 | 6,762,276.41 | 20,846,023.71 |

Összesen | 14 083 747,30 | 6 762 276,41 | 20 846 023,71 |

9. SUMMARY TABLES

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATOK

Table 4 presented below provides an overview of the ISPA interventions for both the year 2009 and for the period 2005-2009.

Az alábbi 4. táblázat áttekintést nyújt mind a 2009. évre, mind a 2005–2009 közötti időszakra vonatkozó ISPA-fellépésekről.

Table 4 : Projects decided in Croatia in 2005-2009 – in Euro

4. táblázat: A Horvátországban 2005–2009 között jóváhagyott projektek – EUR-ban

Sub-sector | N° of projects | Eligible cost | ISPA contribution | 2009 | 2005 – 2009 |

Alágazat | Projektek száma | Támogatható költség | ISPA-hozzájárulás | 2009 | 2005 – 2009 |

Water | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

Víz | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

Water & wastewater incl. treatment | 1 | 36,000,000 | 22,500,000 | 0 | 2,217,698.68 | 22,500,000 | 6,717,698.68 |

Víz és szennyvíz, beleértve a -kezelést | 1 | 36 000 000 | 22 500 000 | 0 | 2 217 698,68 | 22 500 000 | 6 717 698,68 |

Wastewater treatment plant | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

Szennyvíztisztító telep | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

Solid waste | 1 | 8,823,601 | 6,000,049 | 0 | 0 | 6,000,049 | 600,005.00 |

Szilárd hulladék | 1 | 8 823 601 | 6 000 049 | 0 | 0 | 6 000 049 | 600 005,00 |

Air quality | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

Levegőminőség | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

Horizontal | 1 | 1,464,100 | 966,306 | 0 | 173,123.94 | 966,306 | 559,645.94 |

Horizontális | 1 | 1 464 100 | 966 306 | 0 | 173 123,94 | 966 306 | 559 645,94 |

Sector total | 3 | 46,287,701 | 29,466,355 | 0 | 2,390,822.62 | 29,466,355 | 7,877,349.62 |

Az ágazat összesen | 3 | 46 287 701 | 29 466 355 | 0 | 2 390 822,62 | 29 466 355 | 7 877 349,62 |

Transport |

Közlekedés |

Road | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

Közút | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

Rail | 1 | 60,182,962 | 28,789,180 | 0 | 4,275,027.79 | 28,789,180 | 12,565,954.09 |

Vasút | 1 | 60 182 962 | 28 789 180 | 0 | 4 275 027,79 | 28 789 180 | 12 565 954,09 |

Road and rail | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

Közút és vasút | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

Inland waterways | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

Belvízi hajóutak | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

Airports | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

Repülőterek | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

Horizontal | 1 | 741,738 | 482,130 | 0 | 96,426 | 482,130 | 192,852.00 |

Horizontális | 1 | 741 738 | 482 130 | 0 | 96 426 | 482 130 | 192 852,00 |

Sector total | 2 | 60,924,700 | 29,271,310 | 0 | 4,371,453.79 | 29,271,310 | 12,758,806.09 |

Az ágazat összesen | 2 | 60 924 700 | 29 271 310 | 0 | 4 371 453,79 | 29 271 310 | 12 758 806,09 |

Horizontal |

Horizontális |

TA | 1 | 262,335 | 262,335 | 0 | 0 | 262,335 | 209,868 |

Technikai segítségnyújtás | 1 | 262 335 | 262 335 | 0 | 0 | 262 335 | 209 868 |

Sector total | 1 | 1,464,100 | 966,306 | 0 | 173,123.94 | 966,306 | 559,654.94 |

Az ágazat összesen | 1 | 1 464 100 | 966, 306 | 0 | 173 123,94 | 966 306 | 559 654,94 |

Transport |

Közlekedés |

Sector total | 1 | 741,738 | 482,130 | 0 | 96,426.00 | 482,130 | 192,852.00 |

Az ágazat összesen | 1 | 741 738 | 482 130 | 0 | 96 426,00 | 482 130 | 192 852,00 |

Horizontal TA |

Horizontális technikai segítségnyújtás |

Sector Total | 1 | 262,335 | 262,335 | 0 | 0 | 262,335 | 209,868.00 |

Az ágazat összesen | 1 | 262 335 | 262 335 | 0 | 0 | 262 335 | 209 868,00 |

TOTAL |3 | 2,468,173 |1,710,771 |0 |269,549.94 |1,710,771 |962,374.94 | | 12. TECHNICAL ASSISTANCE ON THE INITIATIVE OF THE COMMISSION

ÖSSZESEN |3 | 2 468 173 |1 710 771 |0 |269 549,94 |1 710 771 |962 374,94 | | A BIZOTTSÁG KEZDEMÉNYEZÉSÉRE TÖRTÉNő TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

Since the beginning of ISPA, technical assistance activities carried out on the initiative, or on behalf of the Commission, have been concentrated on enabling the EU Delegation to perform its ex-ante control procedures (including project appraisal) in accordance with the standards required for the management of EU funds. No such technical assistance measures have been funded by ISPA since 2006. All such measures since that time have been financed from IPA.

Az ISPA bevezetése óta a Bizottság kezdeményezésére vagy nevében végzett technikai segítségnyújtási tevékenységek arra összpontosítottak, hogy lehetővé tegyék az EU Delegáció számára az előzetes ellenőrzési eljárások (többek között a projektértékelés) lefolytatását az uniós alapok kezelésére vonatkozó standardoknak megfelelően. 2006 óta nem finanszíroznak ilyen technikai segítségnyújtási intézkedéseket az ISPA-ból. Azóta az összes ilyen intézkedést az IPA-ból finanszírozzák.

Management and implementation

Irányítás és végrehajtás

13. IMPLEMENTATION

VÉGREHAJTÁS

The first two projects in Croatia were approved in December 2005 with a final four being approved in July and September 2006. By the end of 2009, physical implementation had commenced on 5 out of the 6 ISPA projects, including 2 out of the 3 infrastructure projects. The final infrastructure project was also in the process of tendering out with the contracts expected to be signed in early 2010. Three ISPA contracts have now been totally completed and a number of others are at a very advanced stage. Furthermore one of the 3 infrastructure projects has been totally contracted out and is at an advanced stage of implementation with about 65% of the works complete (see project photos on page 6).

Az első két horvátországi projektet 2005 decemberében hagyták jóvá, az utolsó négyet pedig 2006 júliusában és szeptemberében. 2009 végére a fizikai megvalósítás 6 ISPA-projektből 5 esetében megkezdődött, köztük a 3 infrastruktúra-projektből kettő esetében. Az utolsó infrastruktúra-projekt szintén tenderszakaszban volt, a szerződések aláírását 2010 elejére várták. Három ISPA-szerződés mostanra teljesen lezárult, több másik pedig előrehaladott szakaszban van. Ezenkívül a 3 infrastruktúra-projekt közül az egyikre megkötötték az összes szerződést és a végrehajtás is előrehaladott szakaszban van, az építési munkák 65%-a elkészült (lásd a 6. oldalon lévő fotókat a projektről).

By the end of 2009 a total of six contracts still remained to be tendered out, of which 4 were supply contracts. A further two tenders were in the process of evaluation and a further 1 contract was due to be retendered due to the termination of a contract.

2009 végéig összesen hat szerződésre kellett még kiírni pályázatot, ezek közül négy szállítási szerződés volt. További két tender értékelés alatt állt, egy további szerződésre pedig újból tendert kellett kiírni a szerződés lejárta miatt.

Significant problems with tendering and contracting continued to be experienced in 2009 with 3 critical tenders (two works and one service) having to be repeated thereby delaying and complicating the implementation of the affected projects. Furthermore one successful contractor terminated his contract after several months of implementation with the result being that the contract needs to be retendered.

A pályáztatás és a szerződéskötés során fellépő jelentős problémák 2009-ben tovább folytatódtak 3 döntő fontosságú tender esetében (két építési és egy szolgáltatásnyújtási tender), melyeket meg kellett ismételni, késedelmet és fennakadásokat okozva ezáltal az érintett projektek végrehajtásában. Ezenkívül az egyik sikeres szerződő fél a végrehajtás megkezdése után több hónappal felmondta szerződését, emiatt újból tendert kellett kiírni a szerződésre.

Most of the ISPA projects are now entering the final stages of contracting. As a result attention is being focused more and more on ensuring that the ISPA amount allocated to each project is fully disbursed. As a result adjustments to the projects may be made by modifying the respective financing memorandum during 2010.

A legtöbb ISPA-projekt mostanra a szerződéskötés végső szakaszába ért. Ennek eredményeképpen kiemelt figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy az egyes projektek számára allokált ISPA-támogatás teljes mértékben kifizetésre kerüljön. Ennek eredményeképpen 2010-ben ki lehet igazítani a projekteket a vonatkozó finanszírozási megállapodás módosításával.

Following modification of Guidelines on the Closure of Cohesion Fund and Ex-ISPA projects 2000-2006[2] adopted in order to extend the final date of eligibility of expenditure up to 31 December 2011, for ex-ISPA (and now Cohesion Fund) projects first approved from 1 January 2004 onwards, and up to 31 December 2012 for projects first adopted from 1 January 2004 onwards with an assistance of 100 million EUR or more, similar proposals will be prepared for the infrastructure projects presently under implementation in Croatia. The extension of the final date of eligibility was an initiative of the Commission to assist ex-ISPA (now Cohesion Fund) beneficiary countries during the economic crisis. In the case of Croatia this one year extension would enable all ISPA funds allocated to the beneficiary country to be dispersed successfully.

A 2000–2006-os Kohéziós Alap és ex-ISPA-projektek lezárásáról szóló útmutató[2] módosítását követően – melyet a 2004. január 1-je óta először jóváhagyott ex-ISPA (ma Kohéziós Alap)-projektek esetében a kiadások támogathatósága végső határidejének 2011. december 31-ig történő, a 2004. január 1-je óta először jóváhagyott, legalább 100 millió EUR támogatást elnyerő projektek esetében pedig 2012. december 31-ig történő meghosszabbítása céljából fogadtak el – hasonló javaslatokat készítenek elő a Horvátországban végrehajtás alatt álló infrastruktúra-projektekre. A kiadások támogathatósága végső határidejének meghosszabbítását a Bizottság kezdeményezte annak érdekében, hogy segítséget nyújtson az ex-ISPA (most Kohéziós Alap) kedvezményezett országoknak a gazdasági válság ideje alatt. Horvátország esetében az 1 év hosszabbítás lehetővé tenné a kedvezményezett ország számára allokált összes ISPA-támogatás sikeres kifizetését.

During 2009 the Croatian ISPA implementing agency's performance continued to be erratic, although an overall improvement was noted. Amongst the reasons for this continuing disappointing performance are the increasing demands on the staff who are now also dealing with implementing IPA projects. Additionally the lengthy and sometimes very bureaucratic internal procedures of the Croatian administration have contributed to the unsatisfactory pace of implementation.

2009-ben a horvát ISPA végrehajtó ügynökség teljesítménye továbbra is ingadozott, még ha összességében tapasztalható volt is javulás. Ez a folyamatosan csalódást keltő teljesítmény többek között azzal magyarázható, hogy egyre több teher nehezedik a személyzetre, akiknek már IPA-projektek végrehajtásával is foglalkozniuk kell. Emellett a horvát igazgatási rendszer hosszadalmas és gyakran igen bürokratikus belső eljárásai is hozzájárultak ahhoz, hogy a végrehajtás nem kielégítő ütemben haladt.

To conclude on a positive note it should be noted that by the end of 2009 almost all of the 6 ISPA projects were under implementation. Every critical contract is now either under implementation, or is expected to be signed shortly. Furthermore the few contracts that still need to be tendered out are either already at the tendering stage, or their launch is imminent. None of them however, are critical in terms of timing. It would be true to say therefore that 2009 was a crucial year for Croatia with regard to the success of ISPA. However, despite severe difficulties, the authorities have finally been able to make real progress as a result of huge efforts made by all concerned.

Pozitívumként említhető, hogy 2009 végére szinte mind a 6 ISPA-projekt a végrehajtási szakaszban volt. Minden döntő fontosságú szerződés végrehajtás alatt áll vagy a közeljövőben várható az aláírásuk. Ezenkívül az a néhány szerződés, melyre még tendert kell kiírni, vagy már a tenderezési szakaszban van vagy hamarosan kiírják rá a tendert. A határidőket tekintve e szerződések közül egyik sem döntő jelentőségű. Így elmondható, hogy az ISPA sikere szempontjából 2009 döntő év volt Horvátország számára. A komoly nehézségek ellenére a hatóságok végül tényleges haladást értek el az összes érintett fél jelentős erőfeszítéseinek köszönhetően.

14. PROJECT MONITORING

A PROJEKTEK NYOMONKÖVETÉSE

Overall monitoring and evaluation of the progress and effectiveness of ISPA implementation is ensured by regular meetings in the EU Delegation offices, monitoring reports submitted by the implementing bodies, site visits by Commission staff and formal monitoring through the twice yearly ISPA Monitoring Committee meetings held in Croatia, as well as the receipt of annual reports for each ISPA project from the implementing authority.

Az ISPA-végrehajtás előrehaladásának és hatékonyságának általános nyomonkövetését és értékelését a következők biztosítják: az EU Delegáció irodáiban tartott rendszeres találkozók, a végrehajtó szervek ellenőrzési jelentései, a Bizottság munkatársainak helyszíni látogatásai és az ISPA Monitoring Bizottság évi két horvátországi ülése keretében végzett hivatalos ellenőrzés, valamint a végrehajtó hatóság által minden egyes ISPA-projekt esetében benyújtott éves jelentések.

Two ISPA Monitoring Committees were held in Croatia in 2009; in June and November respectively. Considerable attention was given during both meetings to the resolution of problems connected with two critical works tenders that had to be repeated following unsuccessful attempts to contract out the work. Despite the setback both tenders were re-launched following appropriate adjustments to the tender documents and by the end of the year both tendering procedures were nearing their conclusion.

2009-ben Horvátországban az ISPA Monitoring Bizottság két ülést tartott: júniusban és novemberben. Mindkét ülésen kiemelt figyelmet fordítottak két döntő fontosságú építési tenderhez kapcsolódó problémák megoldására; ezeket a tendereket meg kellett ismételni az építési munkálatok pályáztatására irányuló sikertelen kísérleteket követően. Az akadályok ellenére a tender-dokumentáció megfelelő kiigazítását követően mindkét tendert újból kiírták, és év végére mindkét szerződés-odaítélési eljárás közel állt a lezárás szakaszához.

Additional issues that were the focus of attention during the monitoring committee meetings were the following: the increase in complications in implementing the projects resulting from the increasing proximity of the final date of eligibility date for payment i.e. December 2010; the need to reduce the time required within the Croatian administration for document approvals; the need for the more strict observance of tendering procedures (this was the reason for the failure of one of the main works contracts mentioned above); the need for the modification of 2 Financing Memoranda in order to extend maximally the final date of eligibility for payments, adjusting the co-financing rate and scope of work required following the completion of all tenders; the requirements for preparing final reports; discussions concerning the unsatisfactory performance of contractors and the consequences of the termination of one specific contract; the allocation and use of the interest generated on the individual ISPA accounts; the use of "surplus" ISPA funds following the completion of contracting process for each individual ISPA project; the need to increase staffing levels within the relevant Croatian bodies involved in project implementation; modifications required to be made to the remaining Financing Memoranda, as well as the need to request special permission to extend the final date of eligibility for all 3 infrastructure projects until December 2011 (such an extension has already been granted to some Cohesion Fund ex-ISPA projects approved in 2005 & 2006) to enable full absorption of ISPA funds.

A következő kérdések kerültek emellett a monitoring bizottság ülésein a figyelem középpontjába: a projektek végrehajtása során felmerülő egyre több nehézség, melyek a kifizetések támogathatósága végső határidejének (2010. december) közeledéséből adódnak; annak szükségessége, hogy a horvát igazgatási rendszer rövidebb idő alatt hagyja jóvá a dokumentumokat; a szerződés-odaítélési eljárások szigorúbb betartásának szükségessége (ez okozott problémákat a fent említett egyik fontos építési tender esetében); két finanszírozási megállapodás módosításának szükségessége annak érdekében, hogy maximálisan meg lehessen hosszabbítani a kifizetések támogathatóságának végső határidejét, kiigazítva a társfinanszírozási arányt és a munka alkalmazási körét az összes tender lezártát követően; a záró jelentések készítésére vonatkozó követelmények; a vállalkozók nem kielégítő teljesítményének megbeszélése és egy konkrét szerződés lezárulásának a következményei; az egyes ISPA-számlákon keletkezett kamatok allokálása és felhasználása; a „többlet” ISPA-támogatás felhasználása az egyes ISPA-projektekre vonatkozó szerződéskötési eljárások lezárta után; a projektvégrehajtásba bevont horvát szervek létszámnövelésének szükségessége; a fennmaradó finanszírozási megállapodásokhoz szükséges módosítások, valamint annak szükségessége, hogy külön engedélyt kérjenek mindhárom infrastruktúra-projekt támogathatósága végső határidejének 2011 decemberéig történő meghosszabbításához (ezt a határidő-hosszabbítást már megadták néhány, 2005-ben és 2006-ban jóváhagyott Kohéziós Alap és ex-ISPA-projekt esetében) az ISPA-támogatás teljes igénybevételének lehetővé tétele érdekében.

15. FINANCIAL MANAGEMENT AND CONTROL, INCLUDING EDIS

PÉNZÜGYI IRÁNYÍTÁS ÉS ELLENőRZÉS – BELEÉRTVE AZ EDIS -T

The principal requirements for both the financial management and control and the treatment of irregularities are governed by the provisions of the ISPA Regulation[3] and of Annex III of the Financing Memorandum, as applicable under the regime of ex-ante control by the Commission. These requirements are close to those applicable to the Cohesion Fund and the Structural Funds. The key elements relate to the establishment of internal financial control systems and procedures that can ensure transparent and non-discriminatory procurement procedures, the accuracy of declared expenditure, adequate internal audit capability, sufficient audit trail and appropriate treatment of irregularities.

A pénzügyi irányítás és ellenőrzés legfőbb követelményeit és a szabálytalanságok kezelését az ISPA-rendeletnek[3] és a finanszírozási megállapodás III. mellékletének az előírásai szabályozzák, a Bizottság előzetes ellenőrzései rendszerének megfelelően. E követelmények sokban hasonlítanak a Kohéziós Alapra és a strukturális alapokra alkalmazandó előírásokhoz. A legfontosabb összetevők olyan belső pénzügyi ellenőrzési rendszerek és eljárások létrehozására vonatkoznak, melyek átlátható és hátrányos megkülönböztetéstől mentes közbeszerzési eljárásokat, a feltüntetett kiadások pontosságát, a megfelelő belső ellenőrzési kapacitást, kielégítő ellenőrzési nyomvonalat és a szabálytalanságok megfelelő kezelését képesek biztosítani.

The audit unit of DG REGIO originally planned to carry out an audit of ISPA projects in Croatia during 2009. The intention was to ensure that the information concerning the execution and financial flows related to ISPA projects provides assurance as regards: 1) the legality and regularity of expenditure declarations to the Commission; 2) compliance with EU policies, in particular as regards publicity requirements; 3) compliance with the principles of a sound financial management. However, due to a variety of reasons the audit had to be put back until early 2010.

A Regionális Politikai Főigazgatóság (DG REGIO) ellenőrzési egysége eredetileg azt tervezte, hogy 2009-ben ellenőrzi a horvát ISPA-projekteket. Arról kívántak megbizonyosodni, hogy az ISPA-projektek végrehajtására és a pénzmozgásokra vonatkozó információk garantálják a következőket : 1) a Bizottságnak bejelentett kiadások és jogszerűsége és szabályossága; 2) az uniós politikáknak való megfelelés, különös tekintettel a nyilvánosságra vonatkozó előírásokra; 3) a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek betartása. Különböző okok miatt azonban az ellenőrzést 2010 elejére kellett halasztani.

The main focus of attention for the audit unit in 2009 was on activities connected with the launch of the IPA[4]. Despite not carrying out any missions to Croatia in 2009 the audit unit (and the EU Delegation) continued to apply pressure on the Croatian authorities to improve their institutional capacity by continuing the recruitment and training of staff.

Az ellenőrzési egység figyelme 2009-ben különösen az IPA bevezetéséhez[4] kapcsolódó tevékenységekre összepontosult. Annak ellenére, hogy 2009-ben elmaradt a helyszíni látogatás Horvátországban, az ellenőrzési egység (és az EU Delegáció) továbbra is nyomást gyakorolt a horvát hatóságokra annak érdekében, hogy erősítsék intézményi kapacitásukat létszámbővítéssel és a munkatársak képzésével.

The EU Delegation in Zagreb continued as the main mechanism for ensuring sound financial management and control. The rejection rate for ISPA documents continues to be high which is a clear sign that still more work needs to be carried out by the Croatian authorities before confidence exists of their ability to correctly manage ISPA funds independently. It should be noted in this context that the EU Delegation remains understaffed following further unsuccessful recruitment attempts and this, combined with the significantly increased workload related to IPA activities, has placed a huge strain and workload on the staff of the Delegation.

A zágrábi EU Delegáció volt továbbra is a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és ellenőrzés biztosításának legfőbb mechanizmusa. Az elutasított ISPA-dokumentumok aránya továbbra is nagyon magas, ami egyértelműen jelzi, hogy még sok tennivaló vár a horvát hatóságokra, mire kialakul a bizalom az iránt, hogy képesek megfelelően és önállóan kezelni az ISPA-alapot. Megjegyzendő ebben az összefüggésben, hogy az EU Delegáció továbbra is kevés személyzettel rendelkezik, mivel sikertelenek voltak a toborzási kísérletek, emellett viszont jelentősen megnövekedett a munkateher az IPÁ-val kapcsolatos tevékenységek miatt, így a Delegáció munkatársai túlterheltek.

DIS

DIS

The requirement for the DIS (Decentralised Implementation System) accreditation of the implementing agency in Croatia, the CFCA, follows the provision of Article 164 of the Financial Regulation[5]. DIS accreditation was awarded by the Commission on 13th February 2006.

A horvátországi végrehajtó ügynökség (CFCA) DIS (decentralizált végrehajtási rendszer)-akkreditációjának követelménye megfelel a költségvetési rendelet[5] 164. cikke előírásainak. A DIS-akkreditációt a Bizottság 2006. február 13-án adta meg.

EDIS

EDIS

Since ISPA ended in 2006 with the introduction of the Instrument for Pre Accession (IPA) the purpose of moving ISPA to EDIS (using the Extended Decentralised management Implementation System – EDIS with only ex-post control by the Commission) has become superfluous. Recent efforts by the Croatian authorities have therefore been concentrated on preparing the IPA structures for the move to EDIS as these structures will be in place for the foreseeable future until accession. In the meantime the EU Delegation in Croatia continues to perform its important role in supervising the daily management, implementation and monitoring of the ISPA measures.

Mivel az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) bevezetésével 2006-ban megszűnt az ISPA, feleslegessé vált az ISPA átállítása az EDIS-re (a kiterjesztett decentralizált végrehajtási rendszert csak a Bizottság által végzett utólagos ellenőrzések esetében használják). A horvát hatóságok közelmúltbeli erőfeszítései ezért arra összpontosultak, hogy felkészítsék az IPA-struktúrákat az EDIS-re történő átállásra, mivel e struktúrák lesznek használatban a közeljövőben, egészen a csatlakozásig. Eközben a horvátországi EU Delegáció továbbra is betölti azt a fontos szerepet, hogy felügyeli az ISPA-intézkedések napi irányítását, végrehajtását és nyomon követését.

16. RISK ASSESSMENT

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

The audit strategy planned for 2009 was based on the results of an analysis of the state of ISPA implementation and the related objectives of the Audit Directorate of Directorate General for Regional Policy. The audit strategy sets out the objectives which are defined by the senior management of Directorate General for Regional Policy. These objectives are defined on the basis of detailed discussions with the operational directorates during which information on potential risk is shared. The audit strategy then sets out the actions to achieve the objectives, taking account of the risks identified. In general, risk is minimized by implementing this strategy. Despite originally planning to carry out an audit of ISPA in Croatia during 2009, none were carried out. The planned audit has been rescheduled to take place in early 2010.

A 2009-re tervezett ellenőrzési stratégia az ISPA-végrehajtás helyzetelemzésének eredményeire és a Regionális Politikai Főigazgatóság Ellenőrzési Igazgatóságának kapcsolódó célkitűzéseire támaszkodott. Az ellenőrzési stratégia a Regionális Politikai Főigazgatóság felsővezetői által meghatározott célkitűzéseket tartalmazza. E célkitűzéseket az operatív igazgatóságokkal folytatott részletes megbeszélések alapján határozzák meg, melyek során a lehetséges kockázatokról cserélnek információkat. Az ellenőrzési stratégia ezután meghatározza a célkitűzések eléréséhez szükséges fellépéseket, figyelembe véve a felismert kockázatokat. Általánosságban elmondható, hogy a stratégia végrehajtásával a kockázat minimálisra csökken. Az eredeti tervekhez képest 2009-ben egyetlen horvátországi ellenőrző látogatásra sem került sor. A tervezett ellenőrzést 2010 elejére halasztották.

Under the system of ex-ante approval, priority is given to ensuring that sufficient control procedures are put in place regarding project implementation and payments. However, the management of pre-accession funds carries an inherent risk since the funds are delivered by a variety of organisations and systems. Eligibility of expenditure is determined by compliance with rules and conditions fixed at EU and national level which can lead to complexity and risk of misinterpretation.

Az előzetes jóváhagyási rendszerben prioritást élvez annak biztosítása, hogy elegendő számú ellenőrzési eljárás legyen érvényben a projektvégrehajtáshoz és a kifizetésekhez. Az előcsatlakozási alapok irányításával azonban eleve együtt járnak bizonyos kockázatok, mivel a támogatást számos különböző szervezet és rendszer juttatja el a kedvezményezettekhez. A kiadások támogathatóságát az határozza meg, hogy megfelelnek-e az uniós és nemzeti szinten meghatározott szabályoknak és feltételeknek; bonyolultság és félreértelmezési lehetőségek lehetnek ennek következményei.

17. EUROPEAN COURT OF AUDITORS FINDINGS

AZ EURÓPAI SZÁMVEVőSZÉK MEGÁLLAPÍTÁSAI

No missions or audits were carried out in Croatia during 2009.

2009-ben nem végeztek ellenőrzést és nem tettek ellenőrző látogatást Horvátországban.

18. CO-FINANCING PARTNERS – EIB AND EBRD

TÁRSFINASZÍROZÁSI PARTNEREK - EBB ÉS EBRD

Given their expertise in project preparation and implementation, the Commission has maintained regular contact with these lending institutions, both at a horizontal level to co-ordinate policy and methodological issues related to programming and implementation, and at country level. The specialist skills of these Banks in structuring grant/loan combinations of funding, including public-private partnership arrangements, is highly useful for improving the quality of projects funded from ISPA. Nevertheless, the European Investment Bank is not involved in any ISPA project in Croatia.

E hitelintézményekkel – a projekt-előkészítés és -végrehajtás terén meglévő szakértelmükre tekintettel – a Bizottság rendszeres kapcsolatban állt horizontális szinten – a politikák és a programozással és végrehajtással kapcsolatos módszertani kérdések koordinálása érdekében – és nemzeti szinten egyaránt. E bankoknak a támogatást és hitelt kombináló finanszírozás terén meglévő szakértelme – beleértve a magán- és a közszféra együttműködésére vonatkozó szabályokat – igen hasznos az ISPA-ból finanszírozott projektek minőségének javítása szempontjából. Az EBB mindazonáltal egyetlen horvátországi ISPA-projektben sem érintett.

The European Bank of Reconstruction and Development is the only International Financial Institution which is actively involved in an ISPA project in Croatia with the provision of a EUR 10 million loan for an environmental project approved in 2005 – the Karlovac Water and Wastewater Treatment Programme. Representatives of the EBRD therefore took part in both ISPA Monitoring Committees held in Croatia in 2009.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank az egyetlen olyan nemzetközi pénzintézet, mely aktív részese egy horvátországi ISPA-projektnek: egy 2005-ben jóváhagyott környezetvédelmi projektre, a karlovaci víz- és szennyvízkezelési programra 10 millió EUR hitelt nyújtott. Az EBRD képviselői ezért a az ISPA Monitoring Bizottság 2009-ben Horvátországban tartott mindkét ülésén részt vettek.

Contribution to European Union policies

Az Európai Unió politikáihoz való hozzájárulás

19. PUBLIC PROCUREMENT

KÖZBESZERZÉS

The fulfilment of the legal requirements for sound, fair and transparent public procurement as enshrined in the PRAG rules has proved to be a major challenge in the implementation of ISPA projects. Difficulties in ensuring compliance with EU procurement principles have led to delays in the implementation of ISPA projects and in several cases, the repeating of tenders. It has therefore continued to be necessary for the Commission services - especially the EU Delegation in Zagreb - to intervene to ensure that procedures were correctly applied and errors rectified. In addition on occasion it has had to assist the Implementing Agency in liaising with dissatisfied bidders. Overall the quality of the tender documents has improved, but this improvement is somewhat erratic.

Az ISPA-projektek végrehajtása során az egyik legnagyobb kihívást a megbízható, tisztességes és átlátható közbeszerzés jogi követelményeinek PRAG-szabályok szerinti teljesítése jelentette. Az EU közbeszerzési elveinek való megfelelés biztosítása során fellépő nehézségek késedelmet okoztak az ISPA-projektek végrehajtásában és több esetben meg kellett ismételni a tendert. Emiatt fontos, hogy a Bizottság szolgálatai – és különösen a zágrábi EU Delegáció – továbbra is beavatkozzon az eljárások megfelelő alkalmazásának és a hibák kiigazításának biztosítása céljából. Ezenkívül néhány alkalommal segítséget kellett nyújtani a végrehajtó ügynökségnek az elégedetlen pályázókkal való kapcsolatfelvételben. Összességében javult a tenderdokumentumok minősége, ez a javulás azonban nem tekinthető stabilnak.

The ex-ante approval by the Commission, which governs the tendering and contracting of ISPA projects, continues to be entirely justified as plans to move to EDIS have now been dropped (see above). Under the current ex-ante system of approval and in line with the DIS decision for the conferral of management, only the CFCA plays the role of the contracting authority responsible for project implementation, whereas the Commission endorses each step of the procurement process. It follows that, although the Commission is not a contracting partner, it bears shared responsibility for the procedural correctness of the procurement process (without the Commission’s approval, contracts concluded between beneficiaries and contractors are not valid).

A Bizottság előzetes jóváhagyása, mely az ISPA-projektek pályáztatására és a szerződéskötésekre vonatkozik, továbbra is teljesen indokolt, mivel az EDIS-re történő áttéréssel kapcsolatos tervek érvényüket vesztették (ld. fent). A jelenlegi előzetes jóváhagyási rendszer keretében és az irányítás átruházására vonatkozó DIS-határozattal összhangban kizárólag a CFCA tölti be a projektvégrehajtásért felelős ajánlatkérő szerepét, a Bizottság pedig jóváhagyja a közbeszerzési eljárás minden egyes lépését. Ebből következik, hogy noha a Bizottság nem ajánlatkérő partner, részben felelős a közbeszerzési eljárás eljárási szempontból való megfelelőségéért (a Bizottság jóváhagyása nélkül a kedvezményezettek és az ajánlatkérők között megkötött szerződések érvénytelenek).

20. COMPETITION POLICY

VERSENYPOLITIKA

As ISPA assistance is directed primarily to cover public expenditure - or equivalent - concerning utility projects, this does not generally raise problems of incompatibility with the EU rules on competition. Unless the rules on public procurement are infringed, and provided free access to such infrastructure is guaranteed for all operators meeting the necessary technical and legal conditions, such assistance does not confer any special advantage to specific firms.

Mivel az ISPA-támogatást elsősorban a közszolgáltatásokhoz kapcsolódó projekteket fedező közkiadásokra vagy annak megfelelő kiadásokra fordítják, általában nem merülnek fel problémák az uniós versenyszabályoknak való megfelelést illetően. Amennyiben nem sértik meg a közbeszerzési szabályokat, és a szükséges műszaki és jogi feltételeknek megfelelő valamennyi szereplő számára biztosított a szóban forgó infrastruktúrához való ingyenes hozzáférés, az ilyen támogatás nem juttat külön előnyökhöz bizonyos vállalatokat.

21. ENVIRONMENT POLICY

KÖRNYEZETVÉDELMI POLITIKA

By providing direct assistance to priority projects for the environment, ISPA also contributes to the implementation of environmental policy and to the compliance with EU standards in Croatia. Experience gained through project development and implementation develops administrative capacity and accelerates sector reform in the environment sector. In particular, administrative capacity is being strengthened with regard to environmental investment planning and prioritisation. Steady progress has also been made in the correct implementation of the EIA directive[6], particularly the aspects related to public consultation. It is hoped that ISPA will in these ways contribute towards progress in environmental protection in Croatia.

A kiemelt fontosságú környezetvédelmi projektek közvetlen támogatásával az ISPA Horvátországban hozzájárul a környezetvédelmi politika végrehajtásához és az uniós szabványoknak való megfeleléshez. A projektek fejlesztése és végrehajtása során szerzett tapasztalat erősíti az igazgatási kapacitást és felgyorsítja az ágazati reformot a környezetvédelem területén. Az igazgatási kapacitást különösen a környezetvédelmi beruházások tervezése és rangsorolása tekintetében erősítik. Egyenletes fejlődés valósult meg az KHV-irányelv[6] (környezeti hatásvizsgálat) megfelelő végrehajtása tekintetében is, különös tekintettel a nyilvános konzultációhoz kapcsolódó szempontokra. Az ISPA ily módon remélhetőleg hozzájárul majd a horvátországi környezetvédelem fejlődéséhez.

It is important to emphasise that, as far as Croatia is concerned, the introduction of IPA, with its greater number of bodies and a stream of additional projects, the provision of sufficient financial and human resources for implementation (including monitoring, inspection, the provision of permits and reporting) needs to be ensured.

Kiemelendő, hogy biztosítani kell Horvátország számára az IPA – a testületek számának növekedését és számos további projektet eredményező – bevezetésének végrehajtásához a megfelelő pénzügyi és humán erőforrásokat (beleértve a nyomonkövetést, az ellenőrzést, az engedélykiadást és a jelentéstételt).

22. TRANSPORT POLICY

KÖZLEKEDÉSPOLITIKA

The transport networks in Croatia, agreed in accordance with TINA (Transport Infrastructure Needs Assessment) and REBIS (Regional Balkans Infrastructure Study) were constructed around the framework of pan-European corridors. Several of them run across the territory of Croatia including Corridors VII (the Danube river), X (Salzburg-Ljubljana-Zagreb-Beograd-Nis-Skopje-Veles-Thessaloniki, including branch Xa) as well as Corridor V, which has two branches in Croatia (Vb - Budapest, Zagreb Rijeka, and Vc - Budapest, Sarajevo, Ploče). These networks were used as the planning basis for the national transport strategy for ISPA purposes. As a consequence the single ISPA transport (railway) project forms part of the TINA and REBIS networks, i.e. it concerns the construction or rehabilitation of a section, nodal point or access relating to the networks. The TEN-T networks for Croatia are based on SEETO (South East Europe Transport Observatory) recommendations.

Horvátországnak a TINA-val (Transport Infrastructure Needs Assessment – a közlekedési infrastruktúra igényeinek felmérése) és a REBIS-szel (Regional Balkans Infrastructure Study – tanulmány a balkáni térség infrastruktúrájáról) összhangban jóváhagyott közlekedési hálózatait a páneurópai közlekedési folyosók mentén alakították ki. Ezek közül számos áthalad Horvátország területén: a VII. (Duna folyó), a X. (Salzburg-Ljubljana-Zágráb-Belgrád-Nis-Skopje-Veles-Szaloniki, beleértve az Xa. ágat), valamint az V. folyosó, melynek két ága is áthalad Horvátországon (Vb. – Budapest, Zágráb, Rijeka és Vc. – Budapest, Szarajevó, Ploče).E hálózatok alapján tervezték meg a nemzeti közlekedési ISPA-stratégiát.Következésképpen az egyetlen ISPA közlekedési (vasúti) projekt a TINA és a REBIS hálózat részét képezi, azaz egy, az említett hálózatokhoz kapcsolódó szakasz, csomópont vagy kapcsolódási pont megépítésére vagy felújítására vonatkozik. Horvátország TEN-T hálózatai a SEETO (South East Europe Transport Observatory – délkelet-európai közlekedési megfigyelőállomás) ajánlásain alapulnak.

Co-ordination among pre-accession instruments

Az előcsatlakozási eszközök közötti koordináció

Co-ordination with EU Delegations

Koordináció az EU-delegációkkal

Periodic meetings were organised by the Commission services (DGs Enlargement, External Relations and Regional Policy) with the experts in the Delegations responsible for PHARE and ISPA to discuss programming and implementation issues, in particular those related to tendering and contracting.

A Bizottság szolgálatai (a Bővítési, a Külkapcsolati és a Regionális Politikai Főigazgatóság) rendszeres találkozókat szerveztek a delegációk PHARE- és ISPA-programért felelős szakértőivel a programozási és végrehajtási kérdések megvitatása céljából, különös tekintettel a pályáztatásra és a szerződéskötésre.

Co-ordination with the IPA instrument

Koordináció az IPA-eszközzel

In order to ensure the efficient coordination of activities and the prevention of any duplication, the two ISPA Monitoring Committees held in Croatia in 2009 were organised taking into consideration issues relating to the Regional Development component of IPA. 2 of the technical assistance measures being funded through ISPA relate to the preparation of project pipelines for implementation using IPA co-finance.

A tevékenységek hatékony összehangolása és a párhuzamosságok elkerülése érdekében az ISPA Monitoring Bizottság Horvátországban 2009-ben tartott két ülése figyelembe vette az IPA regionális fejlesztési összetevőjéhez kapcsolódó kérdéseket. Az ISPA-ból finanszírozott technikai segítségnyújtási intézkedések közül kettő projektsorozatok előkészítéséhez kapcsolódik, IPA-társfinanszírozás felhasználásával.

23. PUBLICITY ACTIONS

A NYILVÁNOSSÁG TÁJÉKOZTATÁSÁT CÉLZÓ INTÉZKEDÉSEK

No significant publicity actions took place in 2009 with regard to the ISPA projects.

Az ISPA-projektekkel kapcsolatban 2009-ben nem került sor a nyilvánosság tájékoztatását célzó intézkedésekre.

[1] No projects have been approved since 2006 due to the ending in that year of the ISPA programme.

[1] 2006 óta nem voltak jóváhagyott projektek, mivel abban az évben lezárult az ISPA-program.

[2] SEC(2008) 415 of 28.3.2008

[2] SEC(2008) 415., 2008.3.28.

[3] Council Regulation (EC) No 1267/1999 of 21 June 1999 establishing an Instrument for Structural Policies for Pre-accession [OJ L 161, 26.6.1999, p. 73].

[3] A Tanács 1267/1999/EK rendelete (1999.június 21.) az Előcsatlakozási Strukturális Politikák Eszközének létrehozásáról (HL L 161., 1999.6.26., 73. o.).

[4] The main focus of audit unit in 2009 was to seek reasonable assurance that the systems for the management and control of IPA projects continue to comply with the requirements of the applicable regulations and function effectively.

[4] 2009-ben az ellenőrzési egység figyelme elsősorban annak biztosítására összpontosult, hogy az IPA-projektek irányításához és ellenőrzéséhez szükséges rendszerek továbbra is megfeleljenek az alkalmazandó rendeletek követelményeinek és hatékonyan működjenek.

[5] Provision, however, deleted as of 1 May 2007 by Regulation (EC, Euratom) No 1995/2006 [OJ L 390, 30.12.2006, p. 1].

[5] Az előírást azonban törölték 2007. május 1-jén az 1995/2006/EK (Euratom) rendelettel [HL L 390, 2006.12.30., 1. o.].

[6] Council Directive 85/337/EEC of 27 June 1985 on the assessment of the effects of certain public and private projects on the environment [OJ L 175, 5.7.1985, p. 40].

[6] Az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelv (HL L 175., 1985.7.5., 40. o.).