EN

[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brussels, 19.10.2010

Brüsszel, 2010.10.19.

COM(2010) 700 final

COM(2010) 700 végleges

COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL, THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE, THE COMMITTEE OF THE REGIONS AND THE NATIONAL PARLIAMENTS

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A NEMZETI PARLAMENTEKNEK

Az uniós költségvetés felülvizsgálata

{SEC(2010) 7000 végleges}

The EU Budget Review

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A NEMZETI PARLAMENTEKNEK

{SEC(2010) 7000 final}

Az uniós költségvetés felülvizsgálata

COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL, THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE, THE COMMITTEE OF THE REGIONS AND THE NATIONAL PARLIAMENTS

2006-ban megállapodás született arról, hogy teljes és széles körű felülvizsgálatot kell végezni az uniós kiadások és források tekintetében[1]. E döntés megszületése óta több gyökeres változás is végbement a gazdasági környezetben, és a világgazdasági válság következtében a közkiadások valamennyi európai országban a politikai viták össztüzébe kerültek. Az Európai Unióban mindenfelé nehéz döntések születnek. Évtizedek óta nem érte annyi támadás a közkiadások prioritásait, mint manapság.

Pedig a közkiadások kulcsszerepet játszanak a fellendülési folyamatban. A 2008 végén meghozott intézkedések ösztönző erőt biztosítottak, mielőtt a válság még súlyosabbra fordult volna. A források intelligens elosztásával az ösztönzőket azokra a területekre irányítottuk, ahol a lehető legtöbb haszonnal járhatnak a jövőre nézve: a növekedést serkentő politikákra, a stratégiai infrastruktúrákra, valamint annak megakadályozására, hogy a megrázkódtatás felmorzsolja a kulcsfontosságú készségeket és eszközöket.

Felülvizsgálatunk idején tehát a polgárok szemében mindennél előbbre való, hogy megfelelően rangsoroljuk a kiadásokat, és e kiadások minél nagyobb hozzáadott értéket képviseljenek, valamint kiváló minőségben valósuljanak meg. Felülvizsgálatunkat hosszú konzultációs és útkeresési folyamat[2] előzte meg, amelynek során számos ígéretes elképzelés látott napvilágot azzal kapcsolatban, miként lehetne a költségvetést úgy elosztani, hogy a lehető leghatékonyabban biztosítsa az uniós célkitűzések megvalósulását, kapcsolódjon a szakpolitikákhoz, és támogassa az Európa 2020 stratégiát, továbbá azzal kapcsolatban, hogy a költségvetés a lehető leghatékonyabban váltsa be a hozzá fűzött reményeket, és új módszerekkel közelítse meg az uniós szakpolitikák finanszírozásához szükséges források biztosítását.

The EU Budget Review

A közkiadások meghatározott célok szolgálatába állított eszközök, és az elsődleges, mindent átfogó célunk a foglalkoztatást ösztönző növekedés – ennek szellemében igyekszünk minél több embernek munkát biztosítani, fellendíteni vállalkozásaink versenyképességét, és kialakítani egy nyitott és korszerű egységes piacot.

The decision to undertake a full, wide-ranging review of EU spending and resources was agreed in 2006 [1]. The economic climate has radically changed since the mandate was given; and the global economic crisis has put public spending at the heart of the political debate in European countries. Throughout the European Union, difficult choices are being made. Public spending priorities are being challenged in a way not seen for decades.

A Bizottságnak 2011. július 1-jéig kell benyújtania a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatait. Jelen felülvizsgálatunk során kitérünk néhány olyan, az uniós költségvetést érintő kérdésre is, amelyek hatással vannak a következő keretre vagy akár azon túlmenően is. Ilyen például az a szempont, hogy az EU-nak egyaránt kell számolnia a gazdasági és fiskális válság hatásaival és az olyan hosszú távú kihívásokkal, mint a demográfiai változások, az éghajlatváltozás kezelésének szükségessége vagy a természeti forrásokra nehezedő terhelés. Fel kell ismernünk továbbá, hogy nem az a fontos, többet vagy kevesebbet költünk-e, hanem hogy miként használhatjuk fel az eddigieknél intelligensebben a rendelkezésünkre álló forrásokat. Azt is figyelembe kell venni, hogy a költségvetési reformot holisztikusan, azaz a költségvetés kiadási és bevételi oldalát egyszerre tekintve kell megközelítenünk.

At the same time, public spending has played a key role in the process of recovery. The stimulus agreed at the end of 2008 prevented the worst of the crisis. Intelligent targeting meant that stimulus was directed at areas which could pay off for the future: at growth-enhancing policies, at strategic infrastructure, at preventing key skills and key assets from being wiped out by the shock.

A fejlődés útjának kijelölése nagy kihívást fog jelenteni az Európai Unió számára, ugyanakkor hatalmas nyereséggel is kecsegtet. Tudatosíthatja ugyanis mindenkiben, hogy az Európai Unió oly módon használja fel a rendelkezésre álló eszközöket, hogy annak hatását a polgárok a saját bőrükön érezhessék.

This review therefore comes forward at a time when prioritisation, added value and a high quality of spending are uppermost in the minds of citizens. It follows a long process of consultation and reflection [2] which allowed promising ideas to be floated about how the budget can best be targeted to secure the EU's objectives, be policy-driven and promote the Europe 2020 strategy; about how the budget can deliver in the most effective way possible; and about how to take a fresh look at the best way of providing the resources necessary to fund EU policies.

1. MIK A JELENLEGI KÖLTSÉGVETÉS TANULSÁGAI?

Public spending is a means to an end and growth for jobs is our overarching priority, concentrating on getting more people in jobs, boosting our companies' competitiveness and building an open and modern single market.

A Lisszaboni Szerződés új jogi környezetbe helyezte a többéves pénzügyi keretet. Megerősítette, hogy az uniós kiadásokat továbbra is középtávú szemlélettel kell megközelíteni, továbbá megszilárdította azt az elvet, hogy az EU a saját forrásokból finanszírozza a működését. Ezért felülvizsgálati folyamatunkat – amellett, hogy előretekintettünk – jelentős részben a jelenlegi finanszírozási időszak tapasztalatai alapján végeztük.

The Commission must present its proposals for the next multiannual financial framework before 1 July 2011. This review sets out some of the issues facing the EU budget for the next framework and beyond. How the EU must take account of both the impact of the economic and fiscal crisis and long-term challenges like demographic change, the need to address climate change and pressure on natural resources. How the issue is not first and foremost about spending more or less, but about finding ways to spend more intelligently. How we need to present a holistic vision of budget reform, covering both the expenditure and the revenue side of the budget.

Nem kétséges, hogy az uniós költségvetés eddig is az uniós törekvések és szakpolitikák megvalósításának egyik hatékony eszköze volt. Az uniós költségvetés kézzelfogható hatásokkal járt: gondoljunk csak a növekedésre és a munkahelyteremtésre, a kutatás, a versenyképesség és a készségek fejlesztésére, vagy arra, hogy az Unió nem feledkezik meg a leginkább szolidaritásra szorulók támogatásáról. Egyes kiemelt projekteket az Unió külön támogatásban részesít: például a gazdasági válság után hozzájárult a szükséges ösztönzőerő biztosításához. Fokozza továbbá az Unió biztonságát. Többszáz millió rendkívüli szegénységben élő embernek nyújt támaszt a világon, gyorsítja Európa szomszédainak fejlődését, és világszerte előmozdítja az uniós szakpolitikákat.

Agreeing the way forward will be a major challenge for the European Union, but also a major prize. It would represent a powerful signal that the European Union is equal to the task of harnessing the tools at its disposal to make a real difference for its citizens.

A célunk az kell, hogy legyen, hogy a költségvetést minél hatékonyabban állítsuk az uniós célkitűzések szolgálatába. Ennek előmozdításához a legfontosabb eddigi tanulságok a következők:

1. What lessons from the Budget today?

- Amióta az EU 1988-ban bevezette a többéves pénzügyi kereteket, sikerült biztosítani a szigorú költségvetési fegyelmet és az uniós kiadások középtávú előreláthatóságát. Az előreláthatóságnak azonban ára van: ezzel párhuzamosan ugyanis csökkent a költségvetés rugalmassága. Az elmúlt években a pénzügyi keret és annak programjai nem mindig tették lehetővé, hogy megfelelően reagáljunk a sürgető politikai szükségletekre és a körülmények változásaira. A jelenlegi rendszer olyannyira rugalmatlan, hogy amikor például az élelmiszerárak 2008-ban az égbe szöktek, nehéz volt uniós határozatot hozni a fejlődő országoknak nyújtandó segítségről; amikor az elhúzódó átfutási idők és a költségnövekedés miatt változtak az olyan jelentősebb európai projektek szükségletei, mint a Galileo és az ITER, nehéz volt reagálni; 2008–2009-ben gondot jelentett a gazdasági ösztönzőkhöz nyújtandó hozzájárulás; és az olyan globális jelentőségű válságok esetén is problémát jelent a fellépés, mint a szökőár. Ezeket a problémákat csak igen nagy nehézségek árán, a költségvetés más részeiből felszabaduló, nem tervezett mozgásterek igénybevételével lehetett megoldani. Még az egyes programokon belül is gondot okozott a célkitűzések rangsorolásának módosítása: nehezebb volt megfelelő hangsúllyal kezelni a váratlanul felmerülő ügyeket – mint amilyenek a közegészségügyi szükséghelyzetek –, vagy a válság következtében átszervezni a képzési igényeket, illetve nyomon követni a feltörekvő gazdaságokkal fenntartott uniós kapcsolatok változását. Mind az EU működése, mind külső megítélése szempontjából hátrányos tehát, ha a költségvetés nem képes reagálni a váratlan helyzetekre.

The Lisbon Treaty has introduced a new legal setting for the multiannual financial framework. It confirmed the need to provide a medium-term approach to EU spending, as well as the principle that the EU is financed by Own Resources. This means that the review process – while looking ahead – has also drawn heavily on the experience of the current financing period.

- Az elmúlt évek másik váratlan eseménye a gazdasági válság volt, amely nagymértékben befolyásolta a gazdasági irányításról folyó vita alakulását. Bebizonyosodott, hogy az uniós gazdaságok igencsak egymásra vannak utalva, és meg kell erősíteni a közös szabályokat. A legfontosabb tanulság az, hogy amikor sürgős politikai szükségletek léptek fel, sikerült a költségvetést innovatív módon felhasználni: egyfajta biztosítékként szolgált az európai stabilizációs mechanizmus számára, bár a lehetőségeknek szigorú határt szabott a saját források felső határa. A másik tanulság az, hogy az uniós források fogadásával meg lehetne erősíteni a Stabilitási és Növekedési Paktum támogatására tett megelőző és korrekciós intézkedéseket is.

So far, the EU budget has proved itself as an effective tool to realise the EU's aspirations and implement its policies. The EU budget has made a real difference to the task of delivering more growth and jobs, boosting research, competitiveness and skills and ensuring that the Union offers particular support to those most in need of solidarity. It has given particular support to priority projects, including contributing to the stimulus needed in the wake of the economic crisis. It has reinforced the Union's security. It has brought help to hundreds of millions of the world's poorest, accelerated the development of Europe's neighbours and promoted EU policies worldwide.

- A legutóbbi pénzügyi keret kialakítását övező vita befolyásolta, hogy mennyire lehet megvalósítani a költségvetésből a kitűzött célokat. Miután akkor előtérbe került az úgynevezett „nettó egyenlegek” kérdése, némileg eltorzultak a programok: a döntéshozók igyekeztek minél nagyobb mértékben előre felosztani a kiadásokat a nemzetek között. Ez a felosztás előbbre való lett, mint a teljesítményjavító intézkedések, például a makropolitikai párbeszéd vagy a hatékonyság jutalmazását szolgáló tartalékok kialakítása. Emiatt az európai dimenzió – hogy az EU hol szolgáltathatja a legnagyobb hozzáadott értéket – nem mindig kapott elsődleges figyelmet. A „méltányos megtérülés” körüli vita tehát hátrányosan érintette a teljesítés minőségét, és csökkentette az EU által hozzáadott értéket.

The goal must be to use the budget as effectively as possible to achieving the EU's objectives. Some of the key lessons to be learnt to further this objective include:

- Az új programok beindítása időigényes feladat – különösen akkor, ha – a helyi szükségletek és prioritások figyelembevételével – partnerségi megközelítést alkalmazunk. Ahhoz, hogy minden hatékonyan működjön, kulcsfontosságú, hogy a jogi aktusok megszövegezése és a finanszírozási időszak kezdete között elegendő idő álljon rendelkezésre. A 2007-ben kezdődő finanszírozási csomag esetében például viszonylag későn született meg a megállapodás, és így lerövidült ez a fontos időszak. Emiatt azután késett a programok tényleges kezdete, egyes esetekben ez a késés egészen az időszak végéig tolódott.

· Since their introduction in 1988, the EU's multiannual financial frameworks have ensured strict budgetary discipline and medium-term predictability of EU expenditure. This predictability has come at the price of limited flexibility. The past years have shown that the financial framework and its programmes have not always been able to respond to political imperatives and changing circumstances. EU decisions to bring extra help to developing countries when food prices soared in 2008, to respond to changing demands in major European projects such as Galileo and ITER due to their long lead times and evolving costs, to contribute to economic stimulus in 2008-2009, or indeed to react to global crises such as the tsunami have come up against the excessive inflexibility of he current system. They have only been accommodated with extreme difficulty, relying on unexpected margins in other parts of the budget. Even within programmes, the obstacles to re-prioritisation have made it harder to give the right priority to new issues like public health emergencies, to refocus training needs in the wake of the crisis or to reflect the Union's changing relationship with emerging economies. So the budget's inability to "expect the unexpected" brings both an operational and a reputational cost to the EU.

- A programok késedelmes indulása, a folyamat összetettsége, a rendkívül decentralizált megközelítés és a pénzügyi válság államháztartásokra gyakorolt hatása következtében a kohéziós kiadásokat csak lassan lehetett lehívni. E problémára megoldás lehetne a hatékonyabb tervezés, a döntéshozatal felgyorsítása, az eljárások egyszerűsítése és harmonizációja, a különböző szintek prioritásainak egyértelműbb meghatározása és a társfinanszírozás rugalmasabb megközelítése.

· Another of the unforeseen events of recent years has been the economic crisis and its effects on the debate on economic governance. This underlined the interdependence of the EU's economies and the need to strengthen common rules. In the first place, the use of the budget as collateral to support the European stabilisation mechanism showed an innovative use of the budget to support an urgent policy need, however tightly constrained by the ceiling of own resources. In addition, it was suggested that the receipt of EU funds could be used to reinforce both preventative and corrective measures to support the Stability and Growth Pact.

- Az érintett programokra vonatkozó szabályok megakadályozhatják az uniós kiadások hatásainak érvényesülését. Bár a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás javítása érdekében folyamatos ellenőrzéseket végzünk, ezt a hatékonyságot gátolják a különböző programok között fennálló következetlenségek, valamint a súlyos adminisztratív terhek. Az ellenőrzések során ráadásul jellemzően nem a teljesítmény, hanem a ráfordítások alapján kellett értékelni a programokat, ami kevésbé ösztönzi az érintetteket a tényleges eredmények megvalósítására.

· The nature of the debate leading up to agreement on the last financial framework also had consequences for the ability of the budget to deliver. The concentration on the issue of "net balances" meant that programmes were skewed to maximise the ability to put a "national flag" on spending in advance. This was given priority over measures designed to improve performance, such as macro policy dialogue and holding back reserves to reward effectiveness. It also meant that the European dimension – where the EU can bring the highest added value – was not always the primary consideration. The "juste retour" debate therefore had a negative impact on the quality of delivery and reduced the EU added value.

- A jelenlegi pénzügyi keret során első ízben újfajta megközelítést vezettünk be az uniós költségvetés hatásait illetően. Ennek lényege, hogy amennyiben az uniós költségvetéssel ösztönözni tudjuk a más köz- és magánforrásból származó befektetéseket, ugyanezekből a forrásokból hatékonyabban tudjuk megvalósítani az uniós szakpolitikai célkitűzéseket. Ez a megközelítés bevált például a kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus esetében, ahol valóban sikerült fellendíteni a nagyobb kockázatú kutatásba eszközölt vállalkozói befektetéseket. Megállapítható tehát, hogy a jelenleg elterjedt, vissza nem térítendő támogatásokon alapuló megközelítés nem feltétlenül teszi lehetővé a költségvetés hatásainak teljes körű kibontakozását.

· Putting new programmes in place takes time – particularly when they are based on a partnership approach to factor in local needs and priorities. The time available between agreement on the legal texts and the start of a financing period is crucial to make this work well. In the run-up to 2007, the late agreement on the financing package squeezed this critical period. The result was that the real start of programmes was delayed, and in some cases this has had a knock-on throughout the period.

2. AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS ELVEI

· The delays in launching the programmes, enshrined complexities in the process, a very decentralised approach and the impact of the financial crisis on national public budgets led to a slow uptake of cohesion spending. A better design, faster decision making, streamlined and harmonised procedures, a clearer definition of priorities at all levels and more flexible approach to co-financing have all been identified as potential remedies.

Az uniós költségvetésnek meghatározott alapelveken kell nyugodnia, és minden elképzelést ezen elvek tükrében kell elbírálni. Olyan elvekre van szükség, amelyeknek köszönhetően az európai polgárok pontosabb képet kaphatnak arról, mi az uniós költségvetés célja, és hogyan születnek a kulcsfontosságú döntések.

· The impact of EU spending can be hampered by the rules governing the programmes concerned. Whilst controls have helped to ensure a steady improvement in sound financial management, inconsistencies between programmes and high administrative burdens have both proved obstacles to effectiveness. Controls have also had a tendency to assess programmes on the basis of inputs rather than performance, reducing the incentives for effective results.

2.1. A fő szakpolitikai prioritások érvényesítése

· The existing financial framework has taken the first steps in pioneering a new approach to the impact the EU budget can have. If the EU budget can leverage investment from other public and private sources, the same funding can achieve the EU's policy goals more effectively. This approach has been successful in cases like the Risk Sharing Finance Facility, which has kick-started business investment in higher-risk research. So the domination of the grants approach may have limited the budget's potential impact.

Az uniós költségvetés a polgárokat és a gazdasági és társadalmi szereplőket szolgáló uniós szakpolitikák kialakításának és megvalósításának egyik kulcsfontosságú eszköze. Ez azonban nem az egyetlen eszköz az EU kezében: sok uniós célkitűzés elérhető jogszabályokkal vagy szakpolitikai koordinációval is. A költségvetés azonban mindenképpen az EU eszköztárának egyik elengedhetetlen eleme.

2. Principles for the EU Budget

A jelentős közpénzeket felemésztő szakpolitikák körében a kiadások súlyát úgy kell meghatározni, hogy az tükrözze az EU alapvető szakpolitikai prioritásait. Ezenkívül tükröznie kell a Lisszaboni Szerződés új szakpolitikai irányait is, és az olyan konkrét területek fontosságát, mint az energiaügy és az éghajlat, az EU külső vetülete és a bel- és igazságügy.

The EU budget must be grounded in a series of core principles. These are the tests against which options should be assessed. Through these principles, European citizens should be able to have a better view of what the EU budget is for, and how the key choices have been made.

Az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című közlemény megvalósításának egyik legfontosabb eszköze mindenekelőtt e kiadások súlyozása lesz. A gazdasági és pénzügyi válság nyomában ugyanis visszaesett a növekedés. A költségvetési konszolidáció idején pedig nem lehet pusztán nemzeti szinten hatékonyan megbirkózni a válság örökségével és fokozni a potenciális növekedést – ezek a célkitűzések közös uniós szintű lépéseket igényelnek. Az uniós költségvetésnek hozzá kell járulnia a növekedési képesség helyreállításához, ezért a forrásokat oda kell irányítania, ahol a leggyorsabban, a legszélesebb körben és a legerősebben hozhatnak eredményt.

2.1. Delivering key policy priorities

2.2. Uniós hozzáadott érték

The EU budget is a key instrument for shaping and delivering EU policies for citizens and economic and social actors. It is not the only tool at the EU's disposal: many of the EU's objectives can be reached through law or policy coordination. But it is an essential part of the EU's toolbox.

Bár a politikai projektek hozzáadott értékét nem lehet csupán a költségvetési mérlegük alapján megállapítani, ez sem elhanyagolható szempont az uniós kiadások indokoltságának megállapításakor: sokat elárul, ha megvizsgáljuk, jobban járnak-e a polgárok az uniós szintű kiadásokkal, mint a nemzeti szintűekkel. Az európai dimenzió hatékonyabbá teheti a tagállamok pénzgazdálkodását, és mivel összevonja a közös szolgáltatásokat és forrásokat, a méretgazdaságosság révén hozzájárulhat az összkiadások csökkentéséhez. Következésképpen az uniós költségvetésből azokat az uniós közjavakat, fellépéseket kell finanszírozni, amelyeket a tagállamok és a régiók önmagukban nem tudnának fedezni, és csak abban az esetben, ha az uniós finanszírozás jobb eredményeket tud biztosítani.

Amongst the policies that require significant public spending, the weight of spending should mirror the EU's core policy priorities. It should also reflect the new policy directions of the Treaty of Lisbon, the importance given to particular areas, for example energy and climate, the external projection of the EU and justice and home affairs.

2010-ben az uniós kiadások elérték a 122,9 milliárd EUR-t. Ez viszonylag csekély összeg a nemzeti költségvetésekhez képest – mindössze az uniós GDP mintegy 1°%-a, miközben a teljes közkiadások nagysága az EU országaiban átlagosan 45–50 % között mozog. Természetesen nem vitatható, hogy egyes jelentős kiadási területek, amelyek különböző társadalmi döntéseket tükröző szolgáltatásokat nyújtanak – például az egészségügyi, az oktatási, a szociális biztonsági szolgáltatások – a nemzeti költségvetések hatáskörébe tartoznak.

Above all, it should be designed as one of the most important instruments to help deliver the Europe 2020 strategy for smart, sustainable and inclusive growth. The economic and financial crisis has left a legacy of weaker growth. Dealing effectively with the legacy of the crisis and increasing potential growth in times of budgetary consolidation cannot be achieved at the national level alone, but will also require a common response at the EU level. The EU budget needs to help the process of restoring the capacity for growth by directing resources where the rewards can come more quickly, more broadly and more strongly.

Más területek esetében azonban ésszerűbb és jóval hatékonyabb az uniós költségvetés útján megvalósítani az EU által kitűzött célokat. Az EU-ban 500 millió polgár lakik, és ez a világ legnagyobb gazdasága. Ez kiváló lehetőséget kínál a hozzáadott érték kiaknázására. Lehetővé teszi a méretgazdaságosság kihasználását, a szakpolitikai prioritások célzottabbá tételét és a szükségtelen átfedések elkerülését. Az EU kontinentális kiterjedése lehetővé teheti, hogy hatékonyan működtessük az alapvető szakpolitikákat, például a kutatási kiválóságok verseny útján történő kiválasztása akkor is megtörténhet, ha nemzeti szinten nem mindig található meg a szükséges kritikus tömeg. Pótolni lehet a nemzeti politikameghatározás dinamikájából fakadó hiányosságokat: a legszembetűnőbb például az, hogy az EU felvállalja a határokon átnyúló kihívásokat olyan területeken, mint az infrastruktúra, a mobilitás, a területi kohézió vagy az uniós kutatási együttműködés. Az egész EU érdekei sérülnének, ha ezek a hiányosságok fennmaradnának. Az uniós költségvetés köz- és magánforrások sokkal szélesebb köre számára nyithat utat, mint amekkora egyedül nemzeti szinten rendelkezésre áll.

2.2. EU added value

A hosszú távú súlyos költségvetési megszorítások idején elengedhetetlen az EU és a nemzeti költségvetések egymással való összehangolása a gazdasági irányítás, az átláthatóság és a közkiadások hatékonyságának javítása érdekében.

Whilst added value of a political project cannot be reduced to a balance sheet, it is another key test to justify spending at the EU level: whether spending at EU level means a better deal for citizens than spending at national level. The European dimension can maximise the efficiency of Member States' finances and help to reduce total expenditure, by pooling common services and resources to benefit from economies of scale. As a consequence, the EU budget should be used to finance EU public goods, actions that Member States and regions cannot finance themselves, or where it can secure better results.

2.3. A költségvetés eredményorientáltsága

EU spending for 2010 amounted to € 122.9bn. This is relatively small in comparison to national budgets – some 1% of EU GDP, compared to overall public spending averaging between 45 and 50% across the EU. Large areas of spending – such as providing services such as health, education, and social security – are rightly the domain of national budgets, delivering services which reflect societal choices.

Nem elég meghatározni, mely területeken jelenthet az uniós dimenzió többletet. A megfelelő szakpolitikákra csak akkor érdemes költeni, ha ezzel ténylegesen biztosítani tudjuk a kívánatos eredményeket. A kiadási programoknak valódi eredményeket kell felmutatniuk, és a befektetéseknek hatást kell gyakorolniuk a fellépésekre – olyan hatást, amely nem a felhasznált ráfordítások, hanem a valódi eredmények arányában mérhető. Meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a kiszámíthatóság és más fontos célok között, mint például a rugalmasság, a feltételhez kötöttség és az eredmények alapján történő kifizetés; továbbá ugyanígy meg kell találni az egyensúlyt az egyszerűsítés és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében végzett elengedhetetlen ellenőrzések között. Ahhoz azonban, hogy a kiadások betöltsék valódi szerepüket, ösztönzőket és ellenőrzéseket kell életbe léptetni.

But in other areas, delivery through the EU budget is the rational choice and the best way to achieve the EU's objectives. The EU has 500 million citizens, and is the largest economy in the world. This offers real opportunities to exploit added value. It can offer economies of scale and allow the effective targeting of policy priorities and avoid unnecessary overlaps. Its continental scale can allow core policies to work well, such as the identification of excellence in research through competition, where the critical mass required often does not exist at national level alone. It can plug gaps left by the dynamics of national policy-making, most obviously addressing cross-border challenges in areas like infrastructure, mobility, territorial cohesion or EU research cooperation – gaps which would otherwise damage the interests of the EU as a whole. It can open the door to leveraging a much wider range of public and private resources than available at the national level alone.

2.4. A szolidaritás kölcsönös előnyei

In times of severe and long-term budgetary constraints, coordination between the EU and national budgets should be seen as crucial for the sake of improving economic governance, transparency and efficiency of public spending.

A szolidaritás az Európai Unió egyik alapeleme, fő elve és erőforrása. A szolidaritást az EU nemcsak a költségvetésével tudja kifejezni, mégis ez az uniós megközelítés egyik elengedhetetlen eleme. A bővítéssel fokozódott az Unió gazdasági sokfélesége, miközben az Uniónak politikai, társadalmi és gazdasági érdeke is fűződik ahhoz, hogy a kevésbé fejlett térségei is részt vehessenek az általános célkitűzések megvalósításában: a stabilitással ugyanis valamennyien jól járunk. Ezenkívül miközben az Európai Unió törekszik a jövőbeni növekedést célzó átfogó gazdasági stratégia megvalósítására, a szolidaritás azt diktálja, hogy szenteljünk külön figyelmet a leginkább kiszolgáltatottaknak és azoknak, akikre a reform különleges terhet hárít. Ennek a szolidaritásnak az előnyeit azonban mindenki élvezheti: bővül az egységes piac növekedési potenciálja, több nemzetre is hatással vannak a nemzeti és regionális szinten elköltött uniós pénzek, és olyan angyali kör veszi kezdetét, amelyben a magánszemélyek és a vállalkozások kihasználhatják az egész EU által megnyíló lehetőségeket. A 2000–2006 közötti időszakban folytatott kohéziós politikának köszönhetően 2009-ben az EU-25 GDP-je összességében a becslések szerint 0,7 %-kal emelkedett, ami azt jelenti, hogy tagadhatatlanul megtérültek a kiadások – amelyek ugyanazon időszakban mindössze az uniós GDP nem egészen 0,5 %-át[3] tették ki.

2.3. A results-driven budget

Az EU kollektív célkitűzései gyakran azt jelentik, hogy a fellépéseket egy-egy földrajzi térségre koncentráljuk. Az Unió külső határainak az illegális bevándorlással szembeni védelme például érthető módon a külső határokkal rendelkező tagállamokra hárul. Az egy-egy tagállamban kiépített infrastruktúra azonban az egész Unió számára is előnyös. A környezetvédelem előmozdítására és az éghajlatváltozás kezelésére irányuló fellépések bizonyos esetekben kizárólag helyben történnek, előnyeik mégis sokkal szélesebb körben érezhetők. Ilyen esetekben nemzeti szinten nem mindig áll rendelkezésre elegendő forrás a fellépés elindításához, holott a cselekvés hiánya esetleg igazi veszteséget jelentene Európa számára. Ilyenkor tehát a közös uniós célkitűzések előmozdítása érdekében az uniós költségvetésből kell hozzájárulni ezekhez a költségekhez.

Identifying those areas where the EU dimension can offer more is not in itself sufficient. Spending on the right policies is only worthwhile if it secures the desired results. Spending programmes must have a real impact, with the investment feeding through into action – action which is measured in terms of real impact, rather than in terms of the inputs involved. The right balance has to be found between predictability and the important goals of flexibility, conditionality, and payment on the basis of results, as well as between simplification and the controls required for sound financial management. But incentives and checks must be in place to ensure that spending fulfils its real purpose.

2.5. A költségvetési bevételek reformja

2.4. Mutual benefits through solidarity

A költségvetés felülvizsgálatának egyik fontos része az úgynevezett „saját források” kérdése. Az EU a hetvenes évek eleje óta szedi be a különböző közös politikákhoz kapcsolódó saját forrásokat, például a közös vámtarifa szerinti vámokat. E saját források függetlensége azóta fokozatosan csökkent, és az EU finanszírozási rendszere apránként átalakult egy zavaros és áttekinthetetlen egyveleggé, amelyben egyaránt szerepet kapnak a nemzeti költségvetésekből származó hozzájárulások, a korrekciók és visszatérítések. A saját forrásokat és a közös uniós szakpolitikákat összekötő eredeti kapocs mára elveszett, a rendszer átláthatósága csökkent, és méltányosságával kapcsolatban is egyre nagyobb kétségek merülnek fel. Ahhoz, hogy az uniós finanszírozás ismét megfeleljen a függetlenség, az átláthatóság és a méltányosság elveinek, új látásmódot kell kialakítanunk.

Solidarity is one of the foundation stones of the European Union, a core principle and source of strength. The EU budget is not the only way for the EU to express solidarity, but it is an indispensible part of the EU approach. Enlargement has increased the economic diversity of the Union, and the Union has a political, social and economic interest in helping the less developed parts of the Union to contribute to its overall goals: the benefits of stability accrue to all. In addition, as the European Union seeks to realise a comprehensive economic strategy for future growth, solidarity requires that special attention is paid to the most vulnerable and to those on whom reform places a particular burden. But the benefits of this solidarity are enjoyed by all, through the growth potential of the single market, through the transnational effects of EU spending at national or regional level and through the virtuous circle of individuals and businesses taking the opportunities opened up by the EU as a whole. GDP in the EU25 as a whole is estimated to have been 0.7% higher in 2009 as a result of cohesion policy over the 2000/2006 period – meaning a good return for spending accounting for less than 0.5 % of EU GDP over the same period [3].

3. A JÖVőT SZEM ELőTT TARTÓ KÖLTSÉGVETÉS

The EU's collective objectives often require geographically concentrated interventions. Protecting the external borders of the Union against illegal immigration falls naturally on Member States with external borders. Infrastructure located in particular Member States can still have major benefits for the Union. Action to promote environment protection or tackle climate change can be very local, but the benefits are spread much more widely. In such cases, the investment available at the national level often falls short of what is needed to trigger action, but failure to act can come at a real loss to Europe as a whole. The EU budget should make a contribution to such costs to further its collective goals.

Az EU elkötelezett az alapvető gazdasági reformprogram iránt, amelynek célja az uniós gazdaság potenciáljának felszabadítása, a növekedés új forrásainak felkutatása és új munkahelyek teremtése – ezt irányozza elő az Európa 2020 stratégia.

2.5. A reformed financing of the budget

Az Európa 2020 stratégia az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája, amit jól mutat a következő öt célkitűzés:

The issue of "own resources" is an important part of the budget review. From the beginning of the1970s, the EU collected own resources deriving from common policies like the common customs tariff duties. The autonomy of these own resources has been gradually undermined and the current system of EU financing has evolved piecemeal into a confusing and opaque mix of contributions from national budgets, corrections and rebates. The connection between the original own resources and common EU policies has been lost, making the system less transparent and increasing doubts about fairness. A fresh look is essential, to re-align EU financing with principles of autonomy, transparency and fairness.

- a 20–64 év közötti lakosság foglalkoztatási rátájának legalább 75 %-ra való növelése;

3. A Budget for the future

- a GDP 3 %-ának a K+F-be való befektetése;

The EU is now committed to a fundamental programme of economic reform, to unlock the potential of the EU economy to find new sources of growth and create new jobs – the Europe 2020 strategy.

- az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának az 1990. évi mértékhez képest legalább 20 %-kal, illetve a megfelelő körülmények fennállása esetén 30 %-kal való csökkentése; a teljes energiafogyasztáson belül a megújuló energiaforrások arányának 20 %-ra történő emelése; és energiahatékonyságának 20 %-kal történő növelése;

Europe 2020 pursues smart, sustainable and inclusive growth, exemplified by the following five targets:

- 2020-ig az iskolából kimaradók arányának 10 %-ra való csökkentése és a 30–34 év közötti lakosság körében a felsőfokú végzettségűek arányának legalább 40 %-ra való növelése;

– Increase the employment rate of the population aged 20-64 to at least 75%;

- legalább 20 millió ember kiemelése a szegénységből.

– Invest 3% of GDP in R&D;

Ha mindezek a célszámok megvalósulnak, 2020-ra a Bizottság becslései szerint összesen 4 %-kal emelkedhet az uniós DGP, és 5,6 millió új munkahely jöhet létre[4].

– Reduce greenhouse gas emissions by at least 20% compared to 1990 levels, 30% if the conditions are right; increase the share of renewable energy sources in final energy consumption to 20%; and increase by 20% its energy efficiency;

Ez a feladat számos szakpolitikai területet érint. Az uniós, a nemzeti és a regionális szintek között partnerségre van szükség, és a forrásokat gondosan kell irányítani annak érdekében, hogy az erőfeszítéseket oda összpontosítsuk, ahol a leghatékonyabbak lehetnek. Külön ügyelni kell arra, hol befolyásolhatja a fellépés viszonylag rövid idő alatt a növekedést. Az uniós költségvetés kulcsfontosságú szerepet játszhat – és kell is, hogy játsszon – e stratégia megvalósításában, és fontos, hogy a kiadási programok új generációjában ez legyen az egyik alapvető szempont.

– Reduce the early-school leavers rate to 10% and increase the share of the population aged 30-34 having completed tertiary education to at least 40% in 2020;

Az Európa 2020 stratégia egyik mozgatórugója az, hogy az uniós gazdaságot és társadalmat globális szemlélettel kell megközelíteni, úgy, hogy a célkitűzések erősíthessék egymást, és a fellépések egyidejűleg különböző célokat is szolgálhassanak. Ehhez nem egyetlen külön alapra van szükség – csak magas szintű koordinációra. Az Európa 2020 stratégia integrált megoldásokat igényel, így a végrehajtásához is integrált eszközökre van szükség. Az alábbiakban ismertetett fellépéseket ezért olyan intézkedéscsomagként kell tekinteni, amelynek elemei szorosan kapcsolódnak egymáshoz, és együttműködnek az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés biztosítása érdekében.

– Lift at least 20 million people out of poverty.

3.1. Intelligens növekedés

Taken together, the Commission estimates that when these targets are achieved, the result could be an extra 4% on EU GDP and 5.6 million new jobs by 2020 [4].

A 2020. évi stratégia fő célkitűzése, hogy támogassa az európai gazdaságnak a tudás- és innovációalapú gazdaság irányában történő átalakulását. A jövőbeni versenyképesség fellendítéséhez és a munkahelyteremtéshez elsősorban olyan nemzeti erőfeszítéseket kell tenni, amelyek a kutatás és az innováció fellendítésére, az oktatás fejlesztésére és a vállalkozások útjában álló akadályok felszámolására irányulnak. Európa azonban nagyságrendjéből kifolyólag hatalmas eszköztárral rendelkezik, és ezeket az eszközöket maradéktalanul ki kell használni: ki kell aknázni az egységes piac kínálta lehetőségeket, és – amellett, hogy a közszféra igyekszik felélénkíteni a növekedés hajtóerőit –, az uniós költségvetés forrásaival hozzáadott értéket kell teremteni.

This task touches on a wide range of policy areas. It requires a partnership between the EU, national and regional levels; and it also requires careful targeting to ensure that efforts are concentrated where they can be most effective. There should also be special attention paid to where action can have an early impact on growth. The EU budget can and must play a key part in delivering this strategy, and it should be the touchstone for a new generation of spending programmes.

Kutatás, innováció és oktatás

Part of the driving force of Europe 2020 is the need to have a global vision for the EU economy and society, where objectives reinforce each other and where actions can serve different goals at once. This does not require a single fund – it does require a high degree of coordination. Europe 2020 needs integrated solutions, so the instruments to deliver it should be integrated as well. The actions set out below should therefore be seen as a package of measures, closely linked and working together to secure smart, sustainable and inclusive growth.

A kutatás és az innováció a gazdasági és a termelékenységi növekedés leginkább fenntartható mozgatórugója. A jelenleg futó uniós kutatási és innovációs programok nagy társadalmi megtérülést és egyértelmű európai többletértéket kínálnak, miközben biztosítják a kritikus tömeget az olyan területeken, mint az alapkutatás. Az Unió által kutatásra és innovációra fordított kiadások az elmúlt többéves pénzügyi keret ideje alatt megkétszereződtek, és 2013-ra el fogják érni az uniós költségvetés mintegy 7 %-át[5]. Az Európai Kutatási Tanács és az Európai Innovációs és Technológiai Intézet létrehozásával az EU friss megközelítést indított útjára, amelynek célja, hogy európai szinten előmozdítsuk a kiválóságokat, és kialakítsuk azokat az oktatás, a kutatás és az üzlet világát összekötő kapcsolatokat, amelyek alapvető fontosságúak ahhoz, hogy a kreativitás valódi növekedést generáljon. A jövőbeni kutatási és innovációs kiadásoknak még erősebb hatást kell elérniük a növekedés és a munkahelyteremtés, valamint a jelentős társadalmi és környezetvédelmi megtérülés szempontjából.

3.1. Smart growth

Az Európa 2020 stratégia e téren előirányzott célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a Bizottság javasolta az úgynevezett Innovatív Unió létrehozását. Fontos, hogy az EU és a tagállamok a költségvetési megszorítások ellenére is tovább folytassák a K+F-be és az innovációba eszközölt beruházásokat. Biztosítaniuk kell továbbá, hogy a vállalkozók ne ütközzenek több akadályba, amikor piacra szeretnék dobni ötleteiket: könnyebb hozzáférést kell biztosítani a finanszírozáshoz, megfizethetővé kell tenni a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat, el kell érni, hogy minél hamarabb megszülessenek az interoperábilis szabványok, és stratégiai módon kell felhasználni a közbeszerzési költségvetéseket. Emellett reformokat kell véghezvinni a gazdaságosság megvalósítása, a széttagoltság felszámolása és az áttételi hatások maximalizálása érdekében.

At the core of the 2020 strategy is the need to support the transformation of the European economy towards an economy based on knowledge and innovation. Much of the work needed to drive future competitiveness and create tomorrow's jobs centres on national efforts to boost research and innovation, upgrade education and remove barriers to entrepreneurship. But Europe has a huge asset in its scale, and this asset must be used to the full: by exploiting the potential of the single market, and by using funds from the EU budget to bring added value to how the public sector galvanises the drivers of growth.

- Központban az innováció. A jövőben a kutatási és innovációs finanszírozásnak közvetlenül hozzá kell járulnia az Európa 2020 stratégia – és különösen az Innovatív Unió – megvalósításához[6]. A finanszírozásnak a versenyképességi és innovációs program munkájára kell épülnie, és az egyértelmű gazdasági potenciállal rendelkező innovatív projekteket kell támogatnia – többek között a kis- és középvállalkozások bevonásával – annak érdekében, hogy hozzájáruljanak Európa ipari bázisának megerősítéséhez és bővítéséhez. A kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus sikere azt mutatja, hogy az újszerű támogatásnyújtási megközelítések sikeresen előmozdíthatják a magánbefektetések bevonását. Ez a mechanizmus 1 milliárd EUR uniós forrás felhasználásával EU-szerte további 16,2 milliárd EUR-t tudott bevonni a K+F támogatásába. Az európai technológiai platformok nagy szerepet játszottak annak meghatározásában, mik legyenek a keretprogramon belül az ipar számára fontos prioritások. Köz-magán társulások jöttek létre annak érdekében, hogy olyan, az iparág igényei szerinti kutatási programok – például közös technológiai kezdeményezések – indulhassanak, amelyekben az iparág aktívan, társfinanszírozóként is részt vesz. Ezek a köz-magán társulások megmutatták, hogy viszonylag alacsony uniós költségvetési forrásból is lehet jelentős európai ipari erőfeszítésekre serkentő, fantáziadús együttműködést folytatni. E célból valamennyi eszköznek közös stratégiai keretben kellene együttműködnie egymással.

Research, innovation and education

- A jelentős társadalmi kihívások felvállalása. Európa előtt jelenleg eddig példátlan számú társadalmi kihívás áll, amelyekre csak a jelentős tudományos és technológiai áttörések hozhatnak megoldást. Kiemelten kell kezelni az EU fő célkitűzéseit, és különösen az Európa 2020 stratégiát. Az EU-nak például hozzá kell járulnia az energiakutatás ismételt fellendítéséhez azon több évtizedes visszaesés után, amelynek következtében Európában elmaradt a hazai energiaforrások fejlesztése, és megjelent a kibocsátások csökkentésével járó kihívás. A kutatás, a fejlesztés és az innovációk piaci bevezetése érdekében európai innovációs partnerségeket indítunk, amelyekben összevonjuk a szakértelmet és a forrásokat, és amelyekkel fellendítjük az uniós ipar versenyképességét.

Research and innovation are the most sustainable engines of economic and productivity growth. The current EU programmes for research and innovation offer a high societal pay-off and clear European added value, bringing critical mass in areas like basic research. EU expenditure on research and innovation has doubled over the last multiannual financial framework and by 2013 it will amount to around 7% of the Union's budget [5]. With the European Research Council and the European Institute for Technology, the EU has put in place a fresh new approach to promoting excellence on a European scale and forging the links between education, research and business so critical to seeing creativity carry through into growth. Future research and innovation spending must have an even stronger impact in terms of growth and job creation and in terms of significant social and environmental return.

- Az Európai Kutatási Térség kialakítása. Minden eddiginél fontosabb az európai kutatási és innovációs rendszer hatékonyságának maximalizálása azáltal, hogy megteremtjük a valódi egységesített Európai Kutatási Térséget, amelyben mind a magán- mind a közszféra szereplői szabadon működhetnek, szövetségeket köthetnek, és kritikus tömegre tehetnek szert annak érdekében, hogy globális nagyságrendben versenyezzenek és működjenek együtt. A hatékonyabb regionális, nemzeti és uniós szintű együttműködés hozzájárulhat az átfedések megakadályozásához, és ösztönözheti a bevált módszerek alkalmazását, a megerősített közös programozás pedig szinergiákat és komplementaritást biztosíthatna a különböző finanszírozási szintek között. Ez azt jelenti, hogy fel kell számolni a kutatók mobilitása előtt álló akadályokat.

To achieve Europe 2020's goals in this area, the Commission has proposed an Innovation Union. In times of fiscal constraints, the EU and Member States need to continue to invest in R&D, and innovation. They also need to ensure that remaining barriers for entrepreneurs to bring "ideas to market" must be removed: better access to finance, affordable IPR, faster setting of interoperable standards, and strategic use of our procurement budgets. This should go hand in hand with reforms to get more value for money, tackle fragmentation and maximise leverage effects.

- Az uniós kutatás bázisának kibővítése. Az uniós támogatásnak a kiválóságot kell előmozdítania, és ezzel egyidejűleg hozzá kell járulnia a kutatási és innovációs alap szélesítéséhez is azáltal, hogy az egész EU-ban segít emelni a kutatási infrastruktúra színvonalát. A kutatási infrastruktúra következő generációjának kifejlesztése érdekében – a regionális specializáció alapján – teljes mértékben ki kell aknázni a strukturális alapokat.

– Focussing on innovation. Future research and innovation funding must contribute directly to the achievement of Europe 2020, in particular the Innovation Union [6]. It should build on the work of the Competitiveness and Innovation Programme and support innovative projects, notably involving SMEs, with clear economic potential, to help consolidate and enlarge Europe's industrial base. The success of the Risk-sharing Finance Facility (RSFF) has demonstrated that novel approaches to providing support can be successful in leveraging private investment. This facility has used an EU budget of € 1 billion to bring an additional € 16.2 billion to support R&D across the EU. The European Technology Platforms have been instrumental in helping to define industry relevant priorities for the Framework Programme. Public-private partnerships have been created to get industry actively involved and co-invest in industry-driven research programmes such as Joint Technology Initiatives, which have shown how imaginative collaboration can use a relatively small EU budgetary contribution to galvanise major European industrial efforts. The full range of instruments should work together, in a common strategic framework, to this end.

- Az egyszerűsítésnek köszönhető hatékonyabb teljesítés. A tudományos és üzleti közösség úgy látja, hogy túlságosan nagy adminisztrációs terhek hárulnak rá, és felszólította a Bizottságot, hogy alakítson ki hatékonyabb egyensúlyt a bizalom és az ellenőrzés, valamint a kockázatvállalás és a kockázatkerülés között. Bár a jelenlegi programok keretében történtek lépések az egyszerűsítés irányába, még bőven maradt tennivaló. Számos intézkedést még jócskán lehetne egyszerűsíteni, ami messze nyúló következményekkel járna: ilyen lenne a résztvevők számviteli gyakorlatának általános elfogadása (beleértve a költségátlagolást), a valamennyi résztvevőre és valamennyi intervenciós intézkedésre kiterjedő egyedi szabályok bevezetése, valamint a költségtérítési arányok és a közvetett költségek megállapítására használt módszerek sokféleségének csökkentése.

– Tackling major societal challenges. Europe is faced with an unprecedented range of societal challenges, which can only be tackled with major scientific and technological breakthroughs. Priority should be given to the EU's core objectives, and in particular Europe 2020. For example, the EU should contribute to remedy decades of shortfall in energy research, which has left Europe lagging behind in terms of developing domestic energy supplies and tackling the challenge of reduced emissions. European Innovation Partnerships will be launched to accelerate research, development and market deployment of innovations to pool expertise and resources and boost the competitiveness of EU industry.

- Az oktatási rendszerek korszerűsítése valamennyi szinten. Még az eddigieknél is fontosabb, hogy az oktatás vezérelve a kiválóság legyen. Még több világszínvonalú egyetemet kell kialakítanunk, emelnünk kell a készségszinteket, és ide kell vonzanunk a kiemelkedő külföldi tehetségeket. El kell indítani a jelenlegi oktatási és képzési programok összehangolt felülvizsgálatát, és a „Mozgásban az ifjúság” kiemelt kezdeményezés keretében integrált megközelítést kell kidolgozni. Az oktatási és foglalkoztatási politikák nagy része a tagállamok joghatósága alá tartozik, a mobilitás előmozdítása és az Európa-szerte fennálló akadályok felszámolása azonban az Unió különleges hatáskörébe tartozik. Az oktatás területén működő jelenlegi mobilitási programok nemcsak a kedvezményezettek készségeit, tudását és műveltségét fejlesztik, hanem az egyetemek és oktatási rendszerek közötti versenyt is előmozdítják. A kereslet jelenleg bőven meghaladja a kínálatot – az egyetemi szintű Erasmus program mindössze a diákok 5 %-át öleli fel. Az ilyen programokat ki lehetne terjeszteni, és a források elosztását határozottabban hozzá lehetne kapcsolni a mobilitási lehetőségek gyakorlati kihasználtságához.

– Delivering the European Research Area. It is more vital than ever to maximise the efficiency of the European research and innovation system by creating a genuinely unified European Research Area, in which all actors, both public and private, can operate freely, forge alliances and gather critical mass in order to compete and cooperate on a global scale. Better coordination at regional, national and EU level can do more to prevent overlaps and encourage best practice and reinforced joint programming could ensure synergies and complementarity of the different funding levels. This implies that the barriers to the mobility of researchers need to be addressed.

A jövő infrastruktúrái

– Spreading the base of EU research. Whilst EU support needs to drive excellence, it should also contribute to broaden the base of research and innovation by helping to raise the quality of research infrastructure across the EU. The Structural Funds should be fully exploited to develop the next generation of research infrastructures, based on regional specialisation.

A határokon átnyúló infrastruktúra az egyik legjobb példája annak, hogy az EU hol szüntethet meg réseket és valósíthat meg értékesebb eredményeket. A közlekedési, a kommunikációs és az energiahálózatok hatalmas előnyöket jelentenek a tágabb értelemben vett társadalom számára. Ha azonban piaci kudarc lép fel, a magas uniós hozzáadott értékkel kecsegtető projektek esetleg nem vonzzák a szükséges befektetőket a magáncégek köréből. Az eredmény az EU számára a versenyképesség, a szolidaritás és az egységes piac hatékony működése szempontjából veszteségként jelenik meg. Az ilyen jelentős, hosszú távon gyakran nagy kereskedelmi potenciált hordozó projektek elindításában segíthet a célirányos uniós szintű pénzügyi támogatás.

– Increasing the efficiency of delivery through simplification. The scientific and business community has complained about excessive administrative burden and has called upon the Commission to find a better balance between trust and control and between risk taking and risk avoidance. Despite progress made towards simplification under the existing programmes more needs to be done. Measures with a far reaching potential for simplification are the general acceptance of the accounting practices of participants including average costs, a unique set of rules for all participants covering all intervention measures and a reduction of the number of different reimbursement rates and methods for calculating indirect costs.

Az Egyesült Államok, Kína és más országok jelenleg hatalmas, nagyratörő infrastruktúra-beruházási ösztönzőket indítanak útjukra. Európának versenyképessége fenntartása érdekében különösen fontos, hogy fenntartsa a hatékony infrastruktúrát, és megalapozza a hosszú távú gazdasági növekedést. Az EU-nak megfelelő szakpolitikai kombinációt kell biztosítania a szükséges korszerűsítés ösztönzése, valamint a jelenlegi infrastruktúra színvonalának fenntartása érdekében. Ehhez olyan hiteles hosszú távú szakpolitikai keretre van szükség, amely meggyőzi a befektetőket arról, hogy érdemes rendelkezésre bocsátaniuk a szükséges hatalmas hosszú távú tőkefinanszírozást. Ezért támogató szabályozási keretet kell kialakítani, valamint megfontoltan irányított, megfelelő pénzügyi eszközöket felhasználó pénzügyi támogatást kell biztosítani ahhoz, hogy a projektek sikeresek legyenek. Az eredmény olyan alapvető európai közlekedési hálózat lenne, amely az áruk és az utasok forgalmát a fenntarthatóbb közlekedési módozatok felé terelné, olyan nagysebességű és szélessávú infrastruktúra, amely az EU minden részében elérhető, és olyan energiahálózat, amely képes valóra váltani a belső piac ígéretét, elérni az új energiaforrásokat, és kiaknázni az új intelligens technológiákat.

– Modernising education systems at all levels. Excellence must even more become the guiding principle for education. We need more world-class universities, raise skill levels and attract top talent from abroad. A coordinated review of existing education and training programmes should be launched to develop an integrated approach in the context of the "Youth on the move" flagship. Most of the competences for education and employment policy lie with Member States, but the Union has a special responsibility to promote mobility and eliminate barriers across Europe. Existing mobility schemes in education have not only improved the skills, knowledge and education of the beneficiaries, they also stimulate competition between universities and educational systems. Demand currently goes well beyond the current supply – with Erasmus, at university level, limited to around 5% of students. Such programmes could be extended and the allocation of resources linked more clearly to the extent to which the opportunities of mobility are used in practice.

A támogatást a kulcsfontosságú prioritásokra kell irányítani: a stratégiai transzeurópai tengelyek „szűk keresztmetszeteinek” felszámolása, e tengelyek bővítésének ösztönzése és a határokon átnyúló és intermodális kapcsolatok kiépítése. A legjobb projektek kiválasztásához szigorú kritériumokat kell alkalmazni: azokat kell kiválasztani, amelyek bizonyosan rendelkeznek a szükséges irányítási kapacitással, megfelelő időn belül elindíthatók, és megfelelnek a fenntarthatósági normáknak. Míg bizonyos infrastruktúrák esetében – mint például a vasúti közlekedés vagy a ritkán lakott települések hálózati lefedése – mindenképpen közberuházásra van szükség, más területeken fontos szempont lehet az is, hogy a projekt mennyire képes finanszírozási forrásokat vonzani a magánszektorból. Az uniós és a nemzeti költségvetések, az Európai Beruházási Bank és a magánszektor finanszírozási forrásai esetében közös megközelítés alapján kellene meghatározni a beruházási prioritásokat, és biztosítani a fellépések megfelelő katalizátorait. Mindehhez ki kell alakítani a megfelelő uniós szintű szabályozási keretet, és össze kell vonni a magánszektorból és a közforrásokból származó forrásokat. Meg kell továbbá fontolnunk, hogy szomszédaink és saját magunk kölcsönös előnye érdekében miként terjeszthetjük ki a támogatásokat az EU határain kívülre nyúló projektekre.

Infrastructures of the future

3.2. Fenntartható növekedés

Cross-border infrastructure is one of the best examples of where the EU can plug gaps and deliver better value results. Transport, communication and energy networks bring enormous benefits to society at large. But market failures can mean that projects with high EU added value can fail to attract the investment needed from private companies. The result is a cost for the EU in terms of competitiveness, solidarity, and the effective functioning of the single market. Targeted financial support on EU level can help to kick-start such important projects, which often hold great commercial potential in the long term.

Az energia- és éghajlatpolitikák horizontális kezelése az erőforrás-hatékony gazdaságban

Countries like the United States and China are now launching huge, ambitious infrastructure investment drives. Maintaining competitiveness means that Europe has a particularly strong strategic interest in effective infrastructure, to lay the foundations for long-term economic growth. The EU needs to offer the right policy mix to stimulate the modernisation required, as well as maintaining the standards of existing infrastructure. This means a credible long-term policy framework which will convince investors to release the huge long-term capital finance required. It needs a supportive regulatory framework and carefully directed financial support through appropriate finance vehicles to help get projects off the ground. The result would be a European core transport network shifting freight and passenger flows towards more sustainable transport modes; high-speed broadband available in every part of the EU; and an energy network capable of delivering on the promise of the internal market, accessing new energy sources and exploiting new smart technologies.

Az Európa 2020 stratégia fő célkitűzései közé tartozik az erőforrás-hatékonyság, az éghajlatváltozás, valamint az energiabiztonság és energiahatékonyság kihívásaival való szembenézés. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a megállapodott célkitűzések megvalósítása érdekében fel kell gyorsítanunk a gazdaságot, hanem azt is, hogy olyan beruházásokat kell ösztönöznünk a környezetkímélőbb technológiák és környezetkímélőbb szolgáltatások terén, amelyekről úgy gondoljuk, hogy a lehető legnagyobb potenciállal rendelkeznek a jövőbeni export és a munkahelyek szempontjából egy olyan iparágban, amely már ma is 3,5 millió európainak ad munkát[7]. E nagyratörő célkitűzés biztosítása érdekében hatékonyan ki kell használni az EU rendelkezésére álló eszközöket, beleértve az innovatív pénzügyi eszközöket és forrásokat is.

Such support needs to be targeted on key priorities – removing bottlenecks on strategic trans-European axes, encouraging their extension and building cross-border and inter-modal connections. Strict criteria are also needed to select the best projects: those that can demonstrate that they have the management capacity required and can be launched in a reasonable timeframe, and that they meet sustainability benchmarks. Whilst for some infrastructure, like rail transport or bringing networks to sparsely-populated communities, public investment will always be needed, for other areas the ability of projects to attract private financing could also be an important criterion. A common approach would be needed between the EU and national budgets, the European Investment Bank and private funding sources to determine the priorities for investment and to provide the right catalyst for action. This requires the right regulatory framework at EU level, to pool resources from private and public sources. Consideration should also be given to how support could include projects stretching beyond the borders of the EU, to the mutual benefit of our neighbours and ourselves.

Az egyik lehetőség az lenne, hogy az uniós költségvetés átalakításával nagyszabású, célhoz kötött alapokat hoznánk létre, amelyek célja e területeken a beruházások megvalósítása. Az európai gazdasági fellendülés terve rámutatott, miként lehetséges meghatározni és támogatni a kulcsfontosságú stratégiai energiaprojekteket, és kezelni annak a kockázatát, hogy ezek a projektek hitelszűke miatt leállnak. Ez a terv segített hitelességet adni az EU hosszú távú energiapolitikáinak, valamint növelni a befektetők tőkekibocsátási hajlandóságát hosszú átfutási idejű projektekre. Egyik lehetőségként – különálló programok keretében – elő lehetne mozdítani ezt a megközelítést. Lehet azonban, hogy hatékonyabb megközelítés lenne a prioritások egységesítése a különböző programokban, elismerve, hogy ugyanaz a fellépés ideális esetben egyszerre több különböző célkitűzésre is irányulhat. Az olyan szakpolitikai célkitűzések elsőbbsége, mint az éghajlatváltozás és az energia, más szakpolitikákon belül – kutatás, kohézió, mezőgazdaság és vidékfejlesztés – is a prioritások átsorolása felé mutatnának, és az újabb rugalmatlanságok elkerülése érdekében ez egyértelmű politikai meghatározást jelentene. Emellett egyértelműen és átfogóan elő kellene írni annak megállapítását, hogy a programok korábban hol támogatták az ilyen szakpolitikákat. Következésképpen az EU képes lenne egyértelműen meghatározni, mely források járulnak hozzá az olyan szakpolitikákhoz, mint az éghajlatváltozás vagy az energiabiztonság támogatása, függetlenül attól, hogy ezeket a szakpolitikákat milyen eszközzel valósítják meg.

3.2. Sustainable growth

A közös agrárpolitika

Mainstreaming energy and climate policies in a resource-efficient economy

A fenntartható uniós gazdaságnak elengedhetetlen eleme a virágzó mezőgazdasági szektor, amely számos uniós célkitűzés megvalósításához járul hozzá – beleértve a kohéziót, az éghajlatváltozást, a környezetvédelmet és a biológiai sokféleséget, az egészségügyet és a versenyképességet, valamint az élelmezésbiztonságot. A közös agrárpolitika reformjai nyomán a mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás ma már egyre jobban kapcsolódik e célok megvalósításához, és az elmúlt években egyre csökken a KAP részesedése a teljes költségvetésből. Ha folytatódik is ez a tendencia, a mezőgazdaság ettől még továbbra is jelentős közbefektetési ágazat marad – olyan, amely nem a nemzeti költségvetések, hanem az EU vállaira nehezedik.

Tackling the challenge of resource efficiency, climate change, and of delivering energy security and efficiency, is one of the core objectives of the Europe 2020 strategy. This not only means gearing up the economy to deliver the agreed goals, but also kick-starting investment in the greener technologies and greener services recognised as having some of the greatest potential for future exports and future jobs as an industry which already employs 3.5 million Europeans [7]. To secure this ambitious goal, all the instruments at the EU's disposal, including innovative financial instruments and sources, need to be harnessed effectively.

A különböző reformok közelebb hozták az uniós mezőgazdaságot a piachoz, és hozzájárultak az élelmiszer-ellátás biztonságának megvalósításához, a természeti erőforrások hatékonyabb kezeléséhez és a vidéki települések stabilitásához. A mezőgazdasági üzemek bevételeinek több mint egyharmada az uniós költségvetés kifizetéseiből származik. Miközben a világ gyorsan gyarapodó lakosságának igényei egyre növekednek, az uniós mezőgazdaság továbbra is a kiváló minőségű élelmiszerek egyik fő szállítója marad. Az agráripar az uniós gazdaság dinamizmusának egyik fontos forrása.

One option would be to reshape the EU budget to create large-scale, dedicated funds devoted to the delivery of investment in such areas. The European Economic Recovery Plan showed how it was possible to identify and support key strategic energy projects, and address the risk that the credit crunch brought such projects to a standstill. It helped to give credibility to the EU's long-range policies on energy, as well as increasing the willingness of investors to release capital for projects with long lead-times. This approach could be taken forward as an option based on distinct programmes. Nevertheless, mainstreaming these priorities into different programmes may be a more effective approach, recognising that the same action can and should pursue different objectives at once. The primacy of policy goals like climate change and energy would already point to a re-prioritisation inside policies like research, cohesion, agriculture and rural development – with a clear political earmarking balanced by the need to avoid new rigidities. This could be accompanied with a clear cross-cutting obligation to identify where programmes had promoted such policies. The result should mean that the EU would be able to set out clearly what resources were contributing to policies like tackling climate change or supporting energy security, irrespective of the instruments through which these policies are delivered.

Vannak azonban olyan kérdések, amelyeket egyértelműen rendezni kell. A közvetlen kifizetések elosztása ma már több mint egyévtizedes referenciaértékeken alapul, és a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések nagysága tagállamonként jelentős mértékben eltér egymástól. Miközben bizonyos mértékű eltérés indokolt lehet, sok minden szól amellett, hogy a kifizetések nagyságát fokozatosan közelítsük egymáshoz. A régi referenciaértékektől való elmozdulással ezenkívül felszámolhatnánk azt a függőségi kultúrát, amely korlátozhatja az eredmények megvalósítását biztosító ösztönzők használatát. Kérdések merülnek fel egyúttal a mezőgazdasági termelők jövedelmére és a termelési költségekre nehezedő nyomással, valamint a KAP két pillérén belüli források elosztásával és a prioritások felállításával kapcsolatban.

The Common Agriculture Policy

Az Európai Tanács júniusban hangsúlyozta, hogy a fenntartható, termelékeny és versenyképes mezőgazdasági ágazat – a tisztességes verseny biztosítása mellett – nagymértékben hozzájárulhatna az Európa 2020 stratégia megvalósításához, figyelembe véve a vidéki területek növekedési és foglalkoztatási potenciálját.

A sustainable EU economy needs a thriving agricultural sector making its contribution to a wide variety of EU objectives – including cohesion, climate change, environmental protection and biodiversity, health and competitiveness, as well as food security. A series of reforms to the Common Agricultural Policy has seen support to farmers increasingly linked to delivering these goals and the share of the CAP in the overall budget falling steadily in recent years. Continuing the trend would still leave agriculture representing a major public investment – one falling on the EU's shoulders, rather than on national budgets.

A reform útjának folytatása többféle módon is elképzelhető:

Successive reforms have brought EU agriculture closer to the market and helped to deliver food security, a better management of natural resources and stable rural communities. Over one third of farm income relies on payments from the EU budget. EU farming continues to be a major supplier of high quality food at a time when the needs of a rapidly growing world population continue to grow. The agro-industry is an important source of dynamism in the EU economy.

- A KAP további felhasználása az EU tágabb értelemben vett politikai prioritásainak szolgálatában: az átfogóság fogalma mellett az igényesebb környezetvédelmi módszerek érdekében a közvetlen támogatások „kizöldítése”, valamint kedvező változások bevezetése a vidéki innováció és versenyképesség fejlesztésére;

However, there are also clear issues to address. The allocation of direct payments is based on reference values now over a decade old, and the levels of direct payments to farmers vary considerably from one Member State to another. Whilst some variation can be justified, there is a strong case for progressively bringing payments levels closer together. Moving away from historical references would also avoid a culture of dependency which may hold back the use of incentives to ensure that results are delivered. This would also raise issues with regard to pressure on farmers' income and on production costs, as well as the question of targeting and prioritisation of both pillars of the CAP.

- A vidékfejlesztésnek törekednie kell a versenyképes agrárszektor és az innováció támogatására olyan területeken, mint a termelési folyamatok és a technológiai fejlődés; gazdasági diverzifikáció a vidéki területeken; a környezet és a természeti források megóvása; az éghajlatváltozás elleni fellépés: egyrészt annak enyhítése, másrészt az ahhoz való alkalmazkodás; a vízgazdálkodás és a forráshatékonyság elősegítése; és külön támogatás felajánlása a vidéki gazdaság leginkább hátrányos helyzetű szereplőinek – beleértve azokat, akik olyan problémákkal szembesülnek, mint az elsivatagodás;

The European Council underlined in June how a sustainable, productive and competitive agricultural sector could make an important contribution to the Europe 2020 strategy, considering the growth and employment potential of rural areas while ensuring fair competition.

- A piacra való hagyatkozás, valamint a WTO kötelezettségeivel összeegyeztethető biztosítási formák kidolgozása, egyéb eszközök a hirtelen jövedelemváltozások kockázatainak kezelésére, valamint az élelmiszer-ellátási láncon belül kedvezőbb versenyfeltételek kialakítása;

Continuing along the path of reform could be pursued in different ways:

- Hatékonyabb szinergia a vidékfejlesztés és más uniós szakpolitikák között annak érdekében, hogy a szakpolitikák eredményt hozzanak olyan területeken, mint a kutatás, foglalkoztatás és a hálózati infrastruktúra, beleértve az Európa 2020 stratégia keretében a közös stratégiai kerettel és a nemzeti reformprogramokkal történő integrációt.

– Further targeting the CAP on the EU's broader policy priorities with the greening of direct aids to support more demanding environmental practices and positive improvements to boost innovation and competitiveness in the countryside, in addition to the cross-compliance concept;

A KAP reformját tehát különböző intenzitási fokokon lehetne megvalósítani. A reform korlátozódhatna néhány jelenlegi egyenetlenség elsimítására, például a közvetlen kifizetések tagállamok és mezőgazdasági termelők közötti egyenlőbb felosztására. Ugyanakkor kiterjedhetne a szakpolitika nagyobb mértékű felülvizsgálatára is annak érdekében, hogy a politika fenntarthatóbbá váljon, és módosuljon a különböző szakpolitikai célkitűzések, gazdák és tagállamok közötti egyensúly, különösen a prioritások célirányosabb megközelítése révén. Elképzelhető lenne ennél radikálisabb reform is, amely ezeken túlmenően eltávolodna a jövedelemtámogatástól és a legtöbb piaci intézkedéstől, és a KAP gazdasági és szociális dimenziója helyett a környezetvédelmi és éghajlat-változási célkitűzéseket helyezné előtérbe.

– Rural development should aim at fostering a competitive agricultural sector and innovation in areas like production processes and technological progress; economic diversification in rural areas; preserving the environment and natural resources; addressing climate change, both mitigation and adaptation; helping water management and resource efficiency; and offering specific support to the most disadvantaged in the rural economy – including those facing issues such as desertification;

3.3. Inkluzív növekedés

– Reliance on the market, coupled with the development of forms of insurance compatible with the WTO "green box", and other tools for the management of risks linked to sudden shifts in incomes, combined with better competitive conditions in the food supply chain;

Kohéziós politika és az Európa 2020 stratégia

– Better synergy between rural development and other EU policies, to help deliver policies in areas such as research, employment and network infrastructure, including integration with a common strategic framework and the National Reform Programmes under Europe 2020.

A kohézió talán az egyik legsikeresebb módja annak, hogy az Unió tanúsítsa a szolidaritás iránti elkötelezettségét, miközben növeli a növekedést és a jólétet az egész EU-ban. A szakpolitika hatásai mindenki számára kedvezőek: az EU gazdaságaiba eszközölt beruházás valamennyi tagállamnak előnyére válik. Gondoskodik a korszerűsítési beruházásokról, fellendíti a növekedést az EU kevésbé virágzó részeiben, és valamennyi európai régióban a változás katalizátoraként működik. Bővíti a piacokat, és az egész EU számára új üzleti lehetőségeket teremt. Amennyiben strukturális reformokkal és makrogazdasági stabilitással jár, valóban hozzájárulhat a növekedéshez. Ezen előnyök biztosítása érdekében azonban a kohéziós finanszírozást pontosan kell célirányozni, hogy a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítsa. Ez azt jelenti, hogy fegyelmezetten tartanunk kell magunkat az Európa 2020 stratégia célkitűzéseihez, és szigorúan az eredményekre kell összpontosítanunk.

Reform of the CAP could therefore be pursued with different degrees of intensity. It could restrict itself to ironing out some current discrepancies, such as more equity in the distribution of direct payments between Member States and farmers. It could make major overhauls of the policy in order to ensure that it becomes more sustainable, and reshapes the balance between different policy objectives, farmers and Member States, in particular by introducing a more targeted approach to priorities. A more radical reform would go further, moving away from income support and most market measures, and giving priority to environmental and climate change objectives rather than the economic and social dimensions of the CAP.

A kohéziós kiadások hozzárendelése a 2007–2013 közötti időszakban a lisszaboni stratégia célkitűzéseihez azt mutatta, hogy az átívelő szakpolitikai célkitűzések eléréséhez előnyös a különféle pénzügyi eszközök használata. A következő időszakra az Európa 2020 stratégia egyértelmű közös prioritásokról és a finanszírozási prioritások egyértelmű meghatározásáról rendelkezik. Az Európa 2020 stratégia a korábbiaknál sokkal nagyobb koncentrációt tesz lehetővé. A következő területek kiemelésével egyértelmű prioritásokat lehetne meghatározni az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósítása érdekében: az új vállalkozások támogatása; innováció; a kibocsátások csökkentése; környezetünk minőségének javítása; az egyetemek korszerűsítése; energiamegtakarítás; a közös uniós érdekkörbe tartozó energia-, közlekedési és távközlési hálózatok fejlesztése, a kutatási infrastruktúrába eszközölt beruházások; a humántőke fejlesztése, és a szegénység elleni küzdelmet támogató aktív inklúzió.

3.3. Inclusive growth

A kohéziós politika és az Európa 2020 stratégia kifejezett összekapcsolása kiváló lehetőséget teremt arra, hogy továbbra is támogassuk az EU szegényebb régióinak felzárkózását, és továbbfejlesszük a kohéziós politikát, amely az egész EU növekedésének fontos tényezője. A nemzeti reformprogramok megfelelő eszközt kínálnak annak biztosítására, hogy az uniós kohéziós kiadások, valamint a nemzeti reform- és kiadási prioritások hatékonyan működnek együtt.

Cohesion policy and Europe 2020

Az Európa 2020 stratégiában megfogalmazott, az intelligens, inkluzív és fenntartható növekedésre vonatkozó célkitűzésekért alapvetően valamennyi régióban a kohéziós politikának kellene felelnie. Ez erős hajtóereje lehet a szakpolitikáknak, megerősítve a Szerződés szerinti kötelezettségeket, amelyek szerint meg kell erősíteni az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohézióját annak érdekében, hogy felgyorsítsuk a különböző régiók fejlettségi szintjei közötti különbözőségek felszámolásának folyamatát. Az uniós forrásokat továbbra is a legszegényebb régiókra és tagállamokra kell összpontosítani az Unió szolidaritás iránti elkötelezettségének megfelelően. A kohéziós politikai támogatás az Unió többi része számára is fontos – kezelni kell az olyan kérdéseket, mint a társadalmi kirekesztődés, a környezetkárosodás (például a városi térségekben), támogatni kell a gazdasági szerkezetátalakítást és az innovatívabb és tudásalapúbb társadalom irányába történő elmozdulást, munkahelyeket kell teremteni és javítani kell a készségeket. Különös figyelmet kell fordítani azokra a régiókra, amelyek még a felzárkózási folyamatnál tartanak. Az átmeneti támogatás egyszerű és méltányos rendszere elkerülné a finanszírozás hirtelen csökkenéséből fakadó gazdasági megrázkódtatást.

Cohesion has proved one of the most successful ways for the Union to demonstrate its commitment to solidarity, while spreading growth and prosperity across the EU. The policy has positive effects for all: investing in the economies of the EU benefits all Member States. It provides investment for modernisation, galvanises growth in the least prosperous parts of the EU and acts as a catalyst for change in all Europe's regions. It increases markets and creates new business opportunities for the EU as a whole. When coupled with structural reform and macroeconomic stability, it can make a real contribution to growth. However, to ensure these benefits, cohesion funding must be accurately targeted so that its added value is maximised. This points to a disciplined concentration on the objectives of Europe 2020, and a rigorous concentration on results.

A jelenlegi stratégiai programozást több ponton módosítani kell ahhoz, hogy az Európa 2020 és a kohéziós politika szorosabb összehangolásával növeljük a stratégiai programozás által képviselt uniós hozzáadott értéket. Ehhez az összehangoláshoz egyértelműbb európai szintű útmutatásra, a helyi és regionális szintű felek, a tagállamok és az Európai Bizottság közötti stratégiaibb tárgyalási folyamatra és az elért haladás megfelelő nyomon követésére van szükség. El kell érnünk, hogy valamennyi szinten érezhetően az Európa 2020 ösztönözze a szakpolitikákat, és mindenki felelősséget érezzen az uniós, nemzeti és regionális szintek által partnerségben meghozandó fellépések iránt.

The earmarking of cohesion spending in 2007-2013 to the objectives of the Lisbon strategy has shown the benefits of using a variety of financial instruments to pursue overarching policy objectives. For the next period the Europe 2020 strategy provides both a clear set of common priorities, and a clear framework for identification of funding priorities. Europe 2020 allows a much greater concentration than in the past. Clear priorities could be fixed to deliver smart, sustainable and inclusive growth, with work on: support for new businesses; innovation; reducing emissions; improving the quality of our environment; modernising universities; energy saving; the development of energy, transport and telecommunication networks with a common EU interest; investment in research infrastructure; human capital development; and active inclusion to help the fight against poverty.

Nagyobb koncentráció és koherencia

The explicit linkage of cohesion policy and Europe 2020 provides a real opportunity to both continue to help the poorer regions of the EU to catch up, and to develop further cohesion policy into an important enabler of growth for the whole of the EU. The National Reform Programmes offer the right vehicle to ensure that EU cohesion spending and national reform and spending priorities are working effectively in tandem.

A kohéziós kiadások jövőbeni hatásainak maximalizálása érdekében biztosítani kell, hogy a tagállamok és a régiók a megállapított uniós prioritásokra összpontosítsák az uniós és a nemzeti forrásokat. Ez úgy érhető el, ha meghatározzuk azt a kisszámú európai fontosságú prioritást, amelyek az Európa 2020 stratégián keresztül a szektorális politikai célkitűzésekhez kapcsolódnak. Az Európa 2020 stratégia integrált iránymutatásaihoz és kiemelt kezdeményezéseihez közvetlenül kapcsolódó tematikus prioritások „választékát” a kohéziós jogi eszközökben mutatnánk be, jelezve egyúttal, hogy a kohéziós politika képes választ adni a különböző igényekre (az egyes régiókban szükséges nagy infrastruktúráktól egészen a hátrányos helyzetű városi térségek kis közösségi vezetésű projektjeiig). Elengedhetetlen lenne, hogy legyenek olyan átfogó prioritások, mint az innováció. A fejlettebb régiókban elvárható lenne, hogy a teljes rendelkezésre álló pénzügyi támogatást két vagy három prioritásra fordítsák, míg a kevésbé fejlett régiók nagyobb forrásait lehetne kissé szélesebb körű prioritásokra fordítani.

Cohesion policy should become a standard bearer for the objectives of smart, inclusive and sustainable growth of the Europe 2020 strategy in all regions. This can be a powerful driver for the policy, reinforcing the Treaty obligations of strengthening the Union's economic, social and territorial cohesion, so as to accelerate the process of reducing disparities between the levels of development of the different regions. As today, Community resources should be focused on the poorest regions and Member States in line with the Union's commitment to solidarity. Cohesion policy support is also important for the rest of the Union – to tackle issues like social exclusion or environmental degradation (for example in urban areas), to support economic restructuring and the shift to a more innovative and knowledge based economy, and to create jobs and improve skills. Particular attention needs to be paid to those regions which have not yet completed their process of catching up. A simple and fair system of transitional support would avoid an economic shock due a sudden drop of funding.

Elengedhetetlen lenne a közlekedés, a kommunikáció, az energiaügy, a mezőgazdaság, a környezetvédelem és az innováció területén uniós szakpolitikákat megvalósító egyéb eszközök közötti fokozott koherencia és koordináció. Az uniós támogatások kedvezményezettjeinek nem egymást részben átfedő programok és különféle szabályok sokaságát, hanem konzisztens, egymást kiegészítő és az úgynevezett „intelligens specializációt” lehetővé tevő programokat kell ajánlani. A támogathatósági és végrehajtási szabályok nagyobb fokú harmonizációja fontos lépés lenne az uniós szakpolitikák integráltabb megvalósítása felé a helyszínen.

A number of adjustments to the current strategic programming are needed to increase the EU added value of strategic programming, through closer coordination between Europe 2020 and Cohesion Policy. This coordination requires clearer guidance at the European level, a more strategic negotiation process between partners at local and regional level, the Member State and the European Commission, and a proper follow-up of progress made. The result should be a common sense that Europe 2020 is driving policy at all levels, that all have ownership of actions to be undertaken in partnership by EU, national and regional levels.

Közös stratégiai keret

Greater concentration and coherence

Az Európa 2020 stratégia megvalósítását szolgáló uniós politikák fokozott integrálása érdekében a Bizottság – az integrált iránymutatások alapján – olyan közös stratégiai keretet fogadhatna el, amely egyfajta átfogó beruházási stratégiaként megfelelő beruházási prioritásokat rendelne az Európa 2020 stratégiában meghatározott célkitűzésekhez és célszámokhoz. A stratégiai keret különösen a kiemelt célkitűzésekkel és kezdeményezésekkel kapcsolatos beruházási igényeket határozná meg. Kiemelné továbbá, milyen reformok szükségesek ahhoz, hogy a kohéziós politika által támogatott beruházások a lehető legnagyobb hatást fejtsék ki.

To maximize the impact of cohesion spending in the future, it will be necessary to ensure that Member States and regions concentrate EU and national resources on agreed EU priorities. This can be achieved by identifying a limited number of priorities of European importance, linked through the Europe 2020 Strategy to sectoral policy objectives. Such a "menu" of thematic priorities directly linked to the Integrated Guidelines and flagship projects of Europe 2020 would be presented in the legal instruments for cohesion, reflecting also the ability of cohesion policy to address different needs (such as from large infrastructure in some regions to small community led projects in deprived urban areas). Crosscutting priorities, such as innovation, would be obligatory. More developed regions could be required to allocate the entirety of the financial allocation available to two or three priorities, while less developed regions could devote their larger resources to a slightly wider range of priorities.

Ez a keret felszámolná azt a jelenlegi megközelítést, amely alapján az egyes szakpolitikák vonatkozásában különböző stratégiai iránymutatások vannak hatályban, és biztosítaná a szakpolitikák hatékonyabb összehangolását. A keret felölelné a jelenleg a Kohéziós Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, az Európai Halászati Alap és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap égisze alá tartozó fellépéseket. Ezenkívül feltérképezné a többi uniós eszközhöz – például a kutatási, innovációs, az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó programokhoz és hálózatokhoz – fűződő kapcsolatokat és koordinációs mechanizmusokat is.

Increased coherence and coordination with other EU instruments delivering EU policies in areas including transport, communications, energy, agriculture, environment, and innovation would be essential. Beneficiaries of EU support should be offered a consistent set of programmes complementing each other and allowing for "smart specialisation", rather than being confronted with a multitude of partially overlapping schemes and different rules. A greater harmonization of eligibility and implementation rules would be an important step towards a more integrated delivery of EU policies on the ground.

Fejlesztési és beruházási partnerségi szerződés – az uniós támogatástól várható eredmények előtérbe helyezése érdekében

A common strategic framework

A stratégiai keret alapján a tagállamok kidolgoznák nemzeti reformprogramjukat, és abban előterjesztenék saját fejlesztési stratégiájukat. Ezzel biztosítható lenne az uniós prioritások iránti erős nemzeti és regionális szintű felelősségvállalás. A nemzeti stratégia ismertetné, hogy az adott tagállam és régiói miként törekszenek az Európa 2020 stratégiában, a kiemelt kezdeményezésekben és a tematikus és országspecifikus ajánlásokban megfogalmazott prioritások és célszámok megvalósítására. Megjelölné továbbá az uniós támogatással megcélzandó kedvező változásokat. A Bizottsággal folytatott megbeszélések eredményeként a Bizottság és a tagállam között fejlesztési és beruházási partnerségi szerződés jönne létre, amely tükrözné a felek nemzeti és regionális szintű kötelezettségvállalásait.

In order to strengthen the integration of EU policies for the delivery of the Europe 2020 strategy and in accordance with the Integrated Guidelines, the Commission could adopt a common Strategic Framework, outlining a comprehensive investment strategy translating the targets and objectives of Europe 2020 into investment priorities. It would identify, in particular, investment needs in relation to headline targets and flagship projects. It would also highlight the reforms needed to maximise the impact of investment supported by cohesion policy.

A szerződés meghatározná az elérendő célkitűzéseket, azt, hogy hogyan kell számszerűsíteni és mérni a célkitűzések elérése felé tett előrelépéseket, valamint előírná a nemzeti és uniós források elosztását a kiemelt területek és programok között. A szerződés továbbá a hatékony megvalósítás biztosításához szükséges reformokkal kapcsolatban feltételrendszert állapítana meg. Adott esetben meghatározná a bevonandó stratégiai projekteket (pl. kulcsfontosságú közlekedési és energetikai rendszerösszekötők). Ismertetné továbbá az uniós alapok közötti, nemzeti szinten alkalmazandó koordinációt.

Such a framework would replace the current approach of separate sets of strategic guidelines for policies and would ensure greater coordination between them. It would encompass the actions covered today by the Cohesion Fund, the European Regional Development Fund, the European Social Fund, the European Fisheries Fund and the European Agricultural Fund for Rural Development. The framework would also identify linkages and coordination mechanisms with other EU instruments such as programmes for research, innovation, lifelong learning, and networks.

A megközelítés eredményeképpen a források tagállamok és régiók közötti eredeti potenciális elosztása – azaz a szolidaritás kifejeződésének mikéntjére vonatkozó politikai döntés – olyan tényleges mechanizmushoz kötődhetne, amely biztosítaná, hogy a támogatás mértéke megfelel a célszámok és célkitűzések megvalósítási ütemének.

A Development and Investment Partnership Contract to focus on the results expected from EU support

A kiadások minőségének javítása

Based on the Strategic Framework, Member States would present their development strategy in their National Reform Programmes, in order to ensure strong ownership of EU priorities and national and regional level. This strategy would identify how the Member State and its regions seek to address the priorities and targets established in Europe 2020, the Flagship projects and thematic and country-specific recommendations. It would also define the positive changes they aim to achieve with EU support. The result of the discussion with the Commission would be a Development and Investment Partnership Contract between the Commission and the Member State reflecting the commitments of partners at national and regional level.

Az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítására irányuló szakpolitikák sikeres kidolgozása, végrehajtása és ellenőrzése szempontjából kulcsfontosságú, hogy a közszektor rendelkezzen a szükséges nemzeti, regionális és helyi szintű intézményi kapacitással. Az uniós források akadálytalan felhasználása döntő mértékben úgyszintén a részt vevő hatóságok és a kedvezményezettek technikai és igazgatási kapacitásának függvénye. Ha tehát megerősítenénk ezt az intézményi és igazgatási kapacitást, azzal elősegítenénk a strukturális kiigazításokat, ugyanakkor előmozdítanánk a növekedést és a munkahelyteremtést – végső soron pedig jelentős mértékben javítanánk a közkiadások minőségét. A pénzügyi források elosztásakor tehát figyelembe kell venni, hogy a tagállamok és a régiók megfelelő kapacitással rendelkeznek-e a források hatékony felhasználásához, tiszteletben kell tartani a társfinanszírozás és az addicionalitás elvét, valamint figyelembe kell venni a nemzeti költségvetésekre nehezedő terheket.

The Contract would set out the objectives to be achieved, how progress towards the achievement of these objectives will be quantified and measured and the allocation of national and EU resources among priority areas and programmes. The Contract would also establish a limited number of conditionalities, linked to the reforms needed to ensure effective delivery. Where relevant, it would identify strategic projects to be included (e.g. key transport and energy interconnectors). It would also describe the coordination between EU funds to be applied at national level.

E tekintetben fontos szerepet játszhat a kohéziós politika, amelynek keretében finanszírozni lehet az intézményi kapacitás bővítését, támogatni lehet a közigazgatási reformot, és elő lehet segíteni a teljesítmény- és eredményorientált kultúra elterjedését. A tagállamoknak és a régióknak mindemellett célirányos technikai támogatási lehetőségeket is lehet biztosítani az olyan területeken zajló nagyberuházási programok előkészítése, végrehajtása és ellenőrzése során, mint a hálózati infrastruktúra és a környezetvédelem.

The result of such an approach would be to link the initial potential allocation of resources between Member States and regions – a political choice about how to express solidarity – with an effective mechanism ensuring that the level of support is matched by the achievement of targets and objectives.

A kiadások minőségének javítását szolgáló másik technika az lenne, ha valamiféle minőségi versengés indulna a kohéziós finanszírozási programok között. A kohéziós források egy meghatározott részét teljesítményhez kötött tartalékba helyezhetnénk, amelyből valamennyi támogatható tagállam és régió részesülhetne. Ezt a tartalékot aszerint osztanánk el, hogy melyik nemzeti és regionális program mennyit haladt az Európa 2020 célkitűzések elérése felé.

Improving the quality of expenditure

A holnap megfelelő képzettségekkel felvértezett munkaereje

The institutional capacity of the public sector at national, regional and local level is key for successful development, implementation and monitoring of the policies needed to reach Europe 2020 objectives. The smooth absorption of Community resources also critically depends on the technical and administrative capacity of the participating public authorities and beneficiaries. Strengthening institutional and administrative capacity can underpin structural adjustments and foster growth and jobs – and in turn significantly improve the quality of public expenditure. The allocation of financial resources should therefore take into account the capacity of Member States and regions to effectively utilise these resources and the need to respect the principles of co-financing and additionality, as well as recognising the pressure on the national budgets.

Az európai tudásalapú gazdaság megteremtéséhez központi jelentőségű, hogy a munkaerő több és jobb képzettséggel rendelkezzen. Egyre több álláshely követel meg magasabb képzettséget. Az EU fellépését ezért arra kell összpontosítani, hogy biztosítsa a 2020-as célkitűzéseket, azaz a jövő gazdaságához elengedhetetlen képzést. A célirányos befektetések jelentős hozzáadott értéket képviselhetnek az alkalmazkodó készség és az egész életen át tartó tanulás előmozdításában, különösen azáltal, hogy támogatják az oktatási és képzési rendszerek megreformálását, valamint az intézményi kapacitás fejlesztését célzó nemzeti stratégiákat.

Cohesion policy can play an important role in this respect by financing institutional capacity measures, promoting administrative reform, and fostering a culture geared to performance and results. This could be deepened through focused technical assistance facilities to support Member States and regions in preparing, implementing and monitoring large investment programmes in areas such as network infrastructure or environment.

Az Európai Szociális Alap már évi mintegy 9 millió európai polgár képzését támogatja. Egyensúlyt tükröz az EU gazdasági politikáiban – azaz a gyakorlatban illusztrálja, hogy az EU a növekedés mellett aktívan előmozdítja a társadalmi befogadást is. A határokon átívelő tapasztalatok kiaknázásával biztosít támogatást azon társadalmi csoportok és politikai területek számára, amelyek máskülönben kevés támogatást kapnának vagy egyáltalán nem kapnának, valamint különleges figyelmet fordít a foglalkoztatás, a képzés és a társadalmi befogadás innovatív megközelítéseire.

Another technique to increase the quality of spending would be to introduce some form of qualitative competition among programmes for cohesion funding. This could mean setting aside a limited share of cohesion funding in a performance reserve open to all eligible Member States and regions. It would be allocated on the basis on progress made by national and regional programmes towards Europe 2020 objectives.

Az Európai Szociális Alap középpontjába a 2020-as célkitűzések biztosítását lehetne állítani. Egy átfogó európai foglalkoztatási kezdeményezés az oktatás, a foglalkoztatás és az integráció területén kidolgozott közös kezdeményezések révén javíthatná a képességeket, a mobilitást, az alkalmazkodó készséget és a társadalomban való részvételt. Egy másik olyan terület, amely az EU számára közvetlen jelentőséggel bír: a kisebbségek – például a romák – és a bevándorlók integrációja, ahol a társadalmi befogadás és a bevándorlók jogainak biztosítását célzó fellépés szorosan kapcsolódik az EU általánosságban vett migrációs megközelítéséhez. Az EU a gazdaság szempontjából nagyon fontosnak tekinti az álláshelyeket és képzettséget, ami arra világít rá, hogy a fent ismertetett közös stratégiai kohéziós keretben nagyobb láthatóságra és kiszámíthatóbb finanszírozási mennyiségekre van szükség.

The right skills for tomorrow's workforce

A nyomás alatt álló ágazatok támogatása

A workforce with more and better skills is central to a European economy built on knowledge. More and more jobs will rely on higher skills. EU action should therefore be focused on securing the 2020 objectives, training for the needs of tomorrow's economy. Targeted investment can offer significant added value in encouraging adaptability and lifelong learning, in particular by assisting national strategies for reforming education and training systems and for improving institutional capacity.

Az uniós gazdaság nagyságrendje és változatos jellege elkerülhetetlenül azzal jár, hogy időnként kevesen állják a sokak által élvezett előnyök költségeit. Erre példaként említhetjük például az olyan kereskedelmi megállapodást, amely jelentős új piacokat nyit meg az uniós export számára, ugyanakkor számottevően megváltoztatja bizonyos ágaztatok versenyhelyzetét. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap jó példaként szolgál arra, hogyan lehet kezelni az ilyen jellegű, elszigetelt negatív hatásokat. Egy kibővített pénzalapot lehetne állandósítani arra a célra, hogy segítse enyhíteni az egy-egy tagállam munkaerejében jelentkező főbb zavarok hatásait. Ezen Alap működését ugyancsak egyszerűsíteni kell, hogy jobban reagálhasson a gazdasági körülmények megváltozására.

The European Social Fund already supports training for some 9 million Europeans each year. It reflects a balance in EU economic policies – a practical demonstration of how the EU actively promotes inclusion alongside growth. It uses cross-border experience to bring support to social groups or policy areas that would otherwise receive little or no support, as well as a special focus on innovative approaches to employment, training and social inclusion.

3.4. Uniós polgárság

The European Social Fund could be refocused on securing the 2020 objectives. A comprehensive European Employment initiative could improve skills, mobility, adaptability and participation in society through joint initiatives in the area of education, employment and integration. Another strand of direct importance to the EU is the integration of minorities such as the Roma and migrants, where action to ensure social inclusion and legal rights for migrants is closely linked to the EU approach to migration as a whole. At the same time, the importance of jobs and skills to the EU's vision for the economy points to the need for both greater visibility and predictable funding volumes within the common strategic cohesion framework described above.

Az EU különféle kiadási programjai különféleképpen segítik elő az uniós polgárság konszolidálását. Az EU elhivatottan kívánja szolgálni állampolgárait. Ezen elhivatottság kézzel foghatóvá válik minden olyan alkalommal, amikor a polgárok maguk is láthatják az uniós fellépés konkrét hatásait – legyen szó a mobilitási ösztöndíjaktól a kutatások eredményein át a helyi kohéziós projektekig. A kulturális sokszínűséget támogató programok segítenek megérteni, hogy az európai integráció milyen sokféleképpen érintheti a polgárokat.

Supporting sectors put under pressure

Az EU e területen folytatott tevékenysége a „jogok” dimenzióját, így az alapvető jogokat és uniós értékeket is felöleli. Magában foglalhat például olyan törekvéseket, amelyek az EU-t mint a jog érvényesülésének területét kívánják kifejleszteni, a határokon átnyúló polgári eljárások megfelelő lefolytatását, valamint a vállalkozások és fogyasztók közötti kapcsolatokat akadályozó tényezők kiküszöbölése, a büntetőügyi eljárások tekintetében a tagállamok tevékenysége kölcsönös elismerésének és kölcsönös egymásba vetett bizalmának előmozdítása, valamint EU-szerte az igazságszolgáltatáshoz történő hozzáférés elősegítése céljából.

The scale and diverse profile of the EU economy means that inevitably, there are times when the benefits enjoyed by the many come at the cost of the few. An example might be a trade agreement that opens up significant new markets for EU exports, but which means a significant change in the competitive climate for particular sectors. The European Globalisation Adjustment Fund has already provided a good example of how such localised negative effects can be tackled, and an extended fund could be put on a permanent footing to help cushion the impact of certain major disruptions on the workforce in a Member State. The functioning of this Fund needs also to be simplified to become more reactive to changes of economic circumstances.

A specifikusabb kulturális és polgárság tematikájú programok ugyancsak elősegítik, hogy az európaiak leküzdjék a kulturális akadályokat és teljes mértékben kiaknázhassák az európai tér nyújtotta lehetőségeket. A kulturális együttműködést és az európai kulturális örökséget hirdető, valamint a polgárok interakcióját és a fiatalok európai társadalomba történő bevonását célzó különféle programokat össze lehetne vonni egyetlen olyan látványos programba, amelynek középpontjában az európai egység a sokféleségben áll.

3.4. Citizenship

Az Európai Unió Szolidaritási Alapja is jól mutatja az EU polgárai felé vállalt felelősségeit. E programmal az EU már tanúságot tehetett azon együttes kötelezettségvállalásáról, hogy a válsághelyzetekben segítséget biztosít. 2002 óta az EU már több mint 2,1 milliárd eurót fordított a jelentősebb természeti katasztrófák által sújtott tagállamok és régiók megsegítésére. A tapasztalatok azonban fontos korlátokat és hiányosságokat tártak fel az Alap működésében. Az Alapból biztosított támogatás rendelkezésre bocsátásának lassúsága, az Alap mozgósítását érintő kritériumok átláthatósága, az Alap természeti eredetű katasztrófákra történő korlátozása egytől egyig olyan kérdések, amelyekkel foglalkozni kell. Az Alap finanszírozása például nem állandó jellegű, és nem lehet igénybe venni bármilyen jelentősebb katasztrófa esetén. Az EU költségvetési hozzájárulása ugyancsak hiánypótló szerepet tölthet be a jelenlegi rendszerben, amely nem teszi lehetővé a tagállamok polgári védelmi csapatainak szükség esetén történő gyors bevetését, valamint segítheti egy hatékony polgári védelmi hálózat kifejlesztését – ez jó példa arra, hogy az EU együttműködése tényleg sokat tud változtatni a szükséget szenvedők helyzetén, akár az EU-n belül, akár azon kívül legyenek is.

Many different EU spending programmes contribute in different ways to the consolidation of EU citizenship. Every time a citizen sees the concrete effects of EU action – from mobility grants to the results of research to local cohesion projects – it helps to illustrate the vocation of the Union to serve its citizens. Programmes which support cultural diversity help to show how European integration can touch citizens in a huge variety of ways.

Egy másik fontos, a polgárokat közvetlenül érintő területet képeznek a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése területének megteremtése szempontjából központi jelentőségű politikákkal kapcsolatos kiadások. Vannak olyan szakpolitikák, ahol a sikeres végrehajtás egyértelmű közös érdek. A hatékony határigazgatás, a hatékony igazságszolgáltatáshoz szükséges információcsere és szakértelem megosztása vagy a menekültügy és bevándorlási politika támogatása az Unió egészének hasznára válik. A következő finanszírozási időszakban a hangsúlyt a külső határok kezelésére (ideértve a SIS II/VIS rendszereket és a jövőbeni határregisztrációs rendszert is), a visszatérési politikára, a menekültügyre, valamint a legális bevándorlók integrációjára kell fektetni. E kérdésekkel kapcsolatban prioritásként kell kezelni a tagállamok közötti tehermegosztást, a nemzeti közigazgatások munkájának támogatását, a források és az uniós költségvetés egyesítését annak érdekében, hogy megtalálhassuk e politikák hatékony végrehajtásának költséghatékony módját.

EU action in this area also covers the "rights" dimension, such promoting fundamental rights and EU values. Action could include developing the EU as an area of justice to eliminate obstacles for the good functioning of cross-border civil proceedings and business-to-consumer relations, promoting mutual recognition and mutual trust in criminal proceedings, and fostering access to justice throughout the EU.

3.5. Előcsatlakozási támogatás

More specific cultural and citizenship programmes also help preparing Europeans to overcome cultural barriers and use the opportunities of the European space to the full. Different programmes aiming at promoting cultural cooperation and Europe's cultural heritage, citizens' interaction and the involvement of young people in European society might be integrated into one visible programme promoting European unity in diversity and could benefit from joint management.

A bővítési folyamat révén az integráció megerősítésére biztosított pénzügyi támogatás segíti az EU célkitűzéseinek megvalósítását a gazdasági talpraállás és a fenntartható növekedés szempontjából kulcsfontosságú területeken – ideértve az energiaügyet, a hálózati infrastruktúrát, a környezetvédelmet, valamint az éghajlatváltozás problémájának megoldására tett erőfeszítéseket. Segít továbbá biztosítani, hogy a tagjelölt országok és a potenciális tagjelölt országok teljes mértékben felkészüljenek az esetleges csatlakozásra: többek között arra ösztönzi az országokat, hogy az Európa 2020 stratégia célkitűzéseivel kapcsolatos uniós prioritásokat nemzeti prioritásaikba is illesszék be. Ezért ezt a támogatást továbbra is a sikeres bővítés előmozdításának szolgálatába kell állítani.

The responsibilities of the EU towards its citizens are also shown in the European Union Solidarity Fund. This has allowed the EU to demonstrate its collective commitment to help respond to situations of crisis. Since 2002, the EU has been able to grant more than € 2.1 billion to support Member States and regions hit by major natural disasters. However, experience points to some important limitations and weaknesses in the operation of the Fund. The speed with which aid from the Fund is made available, the transparency of the criteria for mobilising the Fund and its limitation to disasters of natural origin are all issues to address. For example, the Fund is not funded on a permanent footing and cannot help follow all kinds of major disasters. An EU budget contribution could also help to plug gaps in the system which prevent Member States' civil protection teams from being deployed quickly where they are needed, and help the development of an effective civil protection network – an example of EU cooperation that can make a real difference to those in need both inside and outside the EU.

3.6. Európa a globalizálódó világban

Another important area of direct relevance to citizens is spending on policies central to the delivery of freedom, security and justice. These are policies where there is a clear common interest in successful delivery. Support to effective border management, to the exchange of information and expertise to apply justice effectively, or to implement policies on asylum and migration, benefits the Union as a whole. The emphasis in the next financing period will have to be on management of external borders (including SIS II/VIS and the future entry/exit system), return policy, asylum and integration of legal immigrants. On these issues, burden sharing among Member States, support to the work of national administrations and pooling of resources with the EU budget are priorities in order to find cost-effective ways of ensuring the effective delivery of these policies.

Az európai polgárok elvárják az EU-tól, hogy nemzetközi szinten is kiálljon érdekei mellett és befolyást gyakoroljon. Egyes kérdésekkel – ilyen például a szegénység enyhítése, a migráció, a versenyképesség, az éghajlatváltozás, az energiaügy, a terrorizmus és a szervezett bűnözés – csak nemzetközi összefüggésben lehet foglalkozni. A globalizáció korszakában kulcsfontosságú, hogy a fenntartható növekedés és munkahelyteremtés biztosítására irányuló belső európai menetrendet külső menetrend egészítse ki. Emellett természetesen a szolidaritásnak is van külső dimenziója: az EU jogosan büszkélkedhet azzal, hogy a világ legnagyobb fejlesztési donora és humanitárius segélyezője – az EU és tagállamai a világszerte nyújtott összes fejlesztési segély mintegy 55%-át biztosítják –, a szegénység elleni küzdelem bajnoka, és pontosan tisztában van a millenniumi fejlesztési célok stabilitásra, biztonságra és a világ nagykiterjedésű területeinek jólétére gyakorolt jelentőségével.

3.5. Pre-accession support

Az uniós források nemzetközi szinten való hatékony felhasználására, illetve Unión belüli felhasználására ugyanazon szabályok vonatkoznak: okosan fel kell mérni, hogy a kollektív fellépés hol képviselhet nagyobb értéket a nemzeti fellépések puszta összesítéséhez képest; koherenciát kell biztosítani a kiadási programok és a kulcsfontosságú szakpolitikák között; valamint friss szemmel át kell tekinteni az alkalmazott végrehajtási mechanizmusokat és eszközöket.

Financial support for closer integration through the enlargement process helps the EU to achieve its objectives in a number of areas which are key to economic recovery and sustainable growth, including energy, network infrastructures, the protection of the environment and efforts to address climate change. It also helps to ensure that candidate countries and potential candidates are fully prepared for eventual accession, including through encouraging countries to consolidate EU priorities linked to Europe 2020 objectives into their national priorities. It should therefore continue to be one of the tools to promote successful enlargement.

E megközelítés alkalmazását a Lisszaboni Szerződésben a külső kapcsolatokra vonatkozóan biztosított új struktúrák fogják megkönnyíteni, amelyek lehetővé teszik az EU különféle külpolitikai eszközeinek kreatív felhasználását, valamint a hosszú távú stratégiai keretben történő tevékenységet.

3.6 Global Europe

Az EU értékeinek és érdekeinek globális kivetítése

Europeans expect the EU to promote its interests and exert its influence on the international stage. Issues such as poverty alleviation, migration, competitiveness, climate change, energy, terrorism and organised crime can only be tackled in an international context. In the age of globalisation, it is essential that the internal agenda of securing sustainable growth and jobs in Europe is complemented with an external agenda. In addition, of course, solidarity has an external dimension: the EU is rightly proud to be the world's largest development and humanitarian donor – with the EU and its Member States providing around 55% of the total worldwide – a champion of the fight against poverty, and is acutely conscious of the importance of the Millennium Development Goals to the stability, security and well-being of large areas of the globe.

Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozása felvértezi az EU-t mindazokkal az eszközökkel, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az EU – gazdasági és politikai jelentőségének megfelelően – világszerte hatékonyabban kivetíthesse érdekeit. Egyértelmű stratégiai áttekintésre, harmadik országbeli partnerekkel kialakított megfelelő kapcsolatra és jól kidolgozott eszközökre van szükség ahhoz, hogy az EU hatékonyan célirányossá tegye eszközeit. Az eszközöknek kellőképpen követniük kell a prioritások alakulását, és alkalmazkodniuk kell a különféle körülményekhez. Külön foglalkozni kell néhány olyan kulcsfontosságú kérdéssel, amelyekkel az EU jelenleg szembesül. Az EU-nak és tagállamainak például eleget kell tudniuk tenni az éghajlatváltozással kapcsolatos finanszírozási kötelezettségeiknek. E kérdés a tárgyalások előremenetelétől függően külön figyelmet érdemel. Átláthatóságot és koherenciát kell biztosítani az EU nemzetközi erőfeszítésekhez való hozzájárulásában, hatékonyságot kell garantálni, valamint nagyságrendi megtakarításokat kell lehetővé tennie a kifizetések igazgatásában. Fontos meghatározni továbbá, hogy az uniós költségvetés szerepét ki kell-e igazítani egy különálló eszközzel ahhoz, hogy a közös uniós hozzájárulás stabilabb és látványosabb lehessen. Egy másik példa a migráció, amely hatékony egyensúlyt követel meg az EU határain belüli, illetve azokon kívüli tevékenységek között.

The same rules apply to the effective use of EU resources internationally as inside the Union: an intelligent look at where collective action can deliver better value than a collection of national actions; coherence between spending programmes and key policies; and a fresh look at the delivery mechanisms and instruments being used.

A válsághelyzetek megválaszolása

Applying this approach will be facilitated by the new structures for external relations under the Lisbon Treaty, with the opportunity to use the different tools of EU external policy creatively, and to work within a long-term strategic framework.

Különösen fontos, hogy az Unió még inkább képes legyen kezelni a nagyméretű konfliktusokat és katasztrófákat. A külkapcsolati kérdések tágabb értelemben vett biztonsági dimenziójához való kulcsfontosságú uniós hozzájárulás rávilágít arra, hogy a már meglévő eszközökre – mint például a Stabilitási Eszköz, a KKBP keretében folytatott fellépések, valamint a választási megfigyelő missziók – kell építeni. E tekintetben kulcsfontosságú tényező a bevetés gyorsasága, a rugalmasság, valamint a tevékenység változó politikai környezethez való alakításának képessége.

Projecting the EU's values and interests globally

Az EU humanitárius segítségnyújtása a legnagyobb jelentőségű és leghatékonyabb sürgősségi segélyek egyike. A sürgősségi segélyeket azonban gyorsabban és tartalmasabban kell fejlesztési fellépéseknek követniük, hogy sikerüljön talpra állni a válsághelyzetből és a jövőre nézve nagyobb ellenálló-képességgel vértezhessük fel magunkat. Ezt a költségvetés rugalmatlanságai akadályozzák. A humanitárius segélyekre szánt költségvetést a jelenlegi finanszírozási időszak minden egyes évében ki kellett egészíteni a sürgősségisegély-tartalékból, ami jól illusztrálja, hogy milyen gyakran kellett igénybe venni a költségvetés e területét.

The establishment of the EEAS gives the EU the tools it needs to improve the ability of the EU's to project its interests across the world, in line with its economic and political importance. The ability of the EU to target its instruments effectively needs a clear strategic overview, the right relationship with third country partners, and well-designed instruments. Instruments need to be sufficiently responsive to changing priorities and adapted to different circumstances. Some of the key global issues faced by the Union today need particular attention. For example, the EU and its Member States will need to be able to deliver on climate finance commitments. This deserves a separate reflection which will be influenced by the progress of negotiations and will need to ensure the coherence and visibility of the EU contribution to international efforts; effectiveness; and permit economies of scale in the management of disbursements. It should also include whether the role of the EU budget should be complemented by a separate instrument to bring together a stable and visible collective EU contribution. Another example is migration, which faces the need to calibrate effectively action inside the EU and beyond its borders.

A szegénység enyhítése

Responding to crisis situations

Európa közös értékeken nyugszik. Így az EU egyik alapvető célja, hogy felvegye a harcot a globális szegénységgel szemben. A legkevésbé fejlett országoknak nyújtott támogatás ténylegesen érezteti hatásait olyan problémák megoldásában, mint például az élelemhez, egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz és tiszta vízhez való hozzáférés, valamint az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodás. Az EU az élvonalban jeleskedik azon igyekezetek terén, hogy 2015-re teljesülhessenek a millenniumi fejlesztési célokat. A külső finanszírozás fontos szerepet játszik célkitűzéseink elérésében. Ezt az EU azon együttes kötelezettségvállalása is elismeri, hogy 2015-re bruttó nemzeti jövedelmének 0,7%-át a hivatalos fejlesztési segélyezésre fordítja, ami jelentős növekedést jelent a fejlesztési segélyek általános szintjében.

It is particularly important to improve the Union's ability to respond to large-scale conflicts or disasters. The EU's essential contribution to the broader security dimension of external relations points to a need to build on current tools like the Instrument for Stability, CFSP actions and Election Observation Missions. Speed of deployment, flexibility and the ability to modulate action in line with changing political circumstances are all essential components.

Mivel egyértelmű, hogy az uniós szintű fejlesztési politika magas hozzáadott értéket képvisel, az uniós szintnek ki kell vennie a szerepét a fejlesztési segély növeléséből. Az EU fejlesztési politikája máris globális kiterjedésű – szemben azzal, hogy a tagállamok korlátozott számú partnerre koncentrálnak –, és számos partnerország számára az EU kínálja az egyetlen jelentős fejlesztési perspektívát. Az EU tevékenységein keresztül következetes és koherens célkitűzések egész sorát képes végrehajtani világszerte. Így a jelenlét, a műveletek nagyságrendje és fókusza, valamint a politikai súly tekintetében az uniós fellépés jelentős előnyöket kínál a nemzeti fellépéshez képest. Kiváló lehetőséget biztosít a donorok közötti munkamegosztásra, nagyságrendi megtakarításokat segít elő, valamint a kedvezményezettek számára egyetlen kapcsolattartó pontot biztosít. Magában hordozza a 27 tagállam együttes fellépésének politikai súlyát és törvényességét.

The EU's humanitarian aid is one of the most high-profile and effective suppliers of emergency assistance. However, the phase of emergency aid should be more quickly and substantially followed by development actions to rebuild from crisis situations and to develop more resilience for the future. This is held back by the inflexibilities in the budget. The humanitarian aid budget has had to access the Emergency Aid Reserve every year of the present financing period, pointing to the heavy calls being made in this area of the budget.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hatékony, magas minőségű végrehajtás különös erőfeszítést igényel a donorok koordinációja és a kormányzás tekintetében. A világ első számú donoraként az EU képes meghallatni hangját olyan kérdésekkel kapcsolatban, mint például a kormányzás, a regionális együttműködés, a gazdasági fejlesztés és az infrastruktúra, amire a tagállamok önmagukban nem lennének képesek. A fejlesztési politikáról szóló 2006-os konszenzus[8] elfogadását követően javult az európai donorok erőforrásainak összegyűjtése, amellyel sikerült elkerülni az átfedéseket és a szükséges területekre koncentrálni az erőforrásokat. A segélyezés azonban továbbra is széttöredezett, emiatt csorbul a hatékonyság, ami pénzügyi és politikai következményekkel jár. E hiányosságok kezelése jelentősen növelné a tagállamok számára a hatékonyságból származó előnyöket – ami a becslések szerint elérhetné az évi mintegy 6 milliárd eurót[9] –, megkönnyítené a partnerország hivatalainak munkáját, valamint elősegítené, hogy az EU teljes mértékben kiaknázhassa befolyását. Egyéb kulcsfontosságú prioritások közt szerepel egyrészt az, hogy helyes egyensúlyt kell találni a segélyszintek partnerországok számára való előreláthatósága és a rugalmasság megfelelő szintjének szükségessége között, amellyel alkalmazkodni lehetne az olyan változó helyzetekhez, mint például az élelmiszerárakban bekövetkező jelentős változások, másrészt a katasztrófák után hatékony újjáépítési programokat lehetne biztosítani.

Poverty Alleviation

Az EU vagyonkezelői alapokat hozott létre, mint például az EU–Afrika infrastruktúra vagyonkezelői alap, amelyek oly módon közvetítik a Bizottság és a tagállamok támogatásra szánt forrásait, hogy azokat ötvözni lehessen az EIB és a tagállamok fejlesztési bankjainak hitelkapacitásával, ami fontos sokszorosító hatást eredményez. E lehetőségeket még inkább fel kell térképezni.

As a Europe built on values, combating global poverty is one of the EU’s core goals. Assistance to least developed countries makes a real impact on challenges like access to food, health, education and clean water, as well as adapting to the consequences of climate change. The EU is at the forefront of efforts to achieve the Millennium Development Goals by 2015. Its collective commitment to dedicate 0.7% of GNI by 2015 to official development aid recognises the important role external financial action plays in reaching our objectives. It implies a substantial increase of the overall volume of development assistance.

További prioritások között szerepel az, hogy az EU fejlesztési politikája erőteljesen és közvetlenül járuljon hozzá a partnerországok kormányzásának számottevő fejlesztéséhez, valamint a segélyezés tényleges hatásának továbbfokozásához. Ez többek között azt jelenti, hogy fokozottabb figyelmet kell fordítani a komoly közösségi hozzáadott értéket képviselő projektekre, valamint az egyértelmű, célirányos és eredmény-orientált partnerségi megállapodásokra. Az Európai Fejlesztési Alapra, valamint a fejlesztési és együttműködési eszközre jelenleg alkalmazandó különböző pénzügyi rendszerekkel kapcsolatban szerzett tapasztalatok fontos kérdéseket vetettek fel a hatékonyság, a rugalmasság és a demokratikus eljárás vonatkozásában, amelyeket tovább kell vizsgálni.

Since there is clear evidence that development policy at EU level can offer high value added, the EU level should play its part in this increase. EU development policy already offers a global reach – compared to Member States' concentration on a limited number of partners – and for many partner countries, it is the only significant development presence to be seen. Through its action, the EU is able to implement a consistent and coherent set of objectives across the world. So in terms of presence, scale and focus of operations and political weight EU intervention offers significant benefits over national action. It offers a big potential for a better division of labour between donors, promoting important economies of scale and a single contact point for beneficiaries. It also carries the weight and legitimacy associated with 27 Member States acting together.

Emellett az EU-nak át kell gondolnia, hogyan lehetne kifejleszteni egy olyan kifinomultabb megközelítést, amely idomul a partnerek változó jellegéhez. Ez utóbbira példák a közepes jövedelmű országok és a feltörekvő gazdaságok, ahol a fejlesztési kérdések mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az együttműködési kérdések, többek között a gazdaság, a környezetvédelem és a szociális partnerség területén.

Experience shows that effective, high quality delivery needs a particular effort in terms of donor coordination and governance arrangements. The EU's role as the primary global donor gives it a voice on issues such as governance, regional cooperation, economic development and infrastructure not possible for Member States acting alone. Following the adoption of the European Consensus on Development in 2006 [8], progress has been made in pooling resources from all European aid donors to prevent overlaps and bring concentration where necessary. But fragmentation of aid remains, causing inefficiencies with both financial and political consequences. Tackling these weaknesses would bring both substantial efficiency gains for Member States – estimated at up to € 6 billion a year [9] – facilitate the work of partner country administrations, and help the EU to use its influence to the full. Other key priorities include the right balance between predictability in aid levels for partner countries and the need for an appropriate degree of flexibility, to adapt to changing situations such as major changes in food prices and the need to deliver effective post-disaster reconstruction programmes.

Szoros és hatékony kapcsolatok az EU legközelebbi szomszédjaival

EU trust funds such as the EU-Africa Infrastructure Trust Fund have been created, which channel grant resources from the Commission and Member States in such a way that they can be blended with the lending capacity of the EIB and Member State development banks – bringing an important multiplier effect. These can be explored further.

Az EU mintegy 300 millió fős szomszédsága fontos lehetőséget rejt az EU számára. A hosszú távú jólét és stabilitás biztosításához, valamint annak bizonyításához, hogy az EU képes globális szereplőként eleget tenni felelősségeinek, az EU-nak hatékonyan elő kell mozdítani értékeit, és támogatnia kell a határai közelében található térségek gazdasági fejlődését. A pénzügyi támogatás fontos szerepet tölthet be a hatékony szomszédságpolitika végrehajtásában. Itt a hangsúlyt arra kell fektetni, hogy az EU szomszédai számára hiteles ösztönzőket biztosítsunk a reformok és az együttműködés előmozdítására, függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e az uniós csatlakozás hosszú távú perspektívájával vagy sem. A külön támogatást különösen a mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások összefüggésében, valamint az egységes piaci vívmányokkal való harmonizációban kell biztosítani. A közösségi vívmányokhoz és az EU saját stratégiai prioritásaihoz – mint például az energiaügy, a migráció, a határigazgatás, valamint a környezetvédelem – kapcsolódó területeket prioritásként kell kezelni, és külön figyelmet kell fordítani a kapacitás- és intézményfejlesztésre.

Additional priorities are to ensure that EU development policy makes a strong and direct contribution to significantly improving governance in partner countries and continuing to improve the real impact of aid. This includes an increased focus on projects showing strong Community added value, and partnership agreements that are clear, focused and result-orientated. The experience with respect to the different financial regimes that apply to the European Development Fund and the Development and Cooperation Instrument today has raised important issues in terms of efficiency, flexibility and democratic procedure, which require further examination.

A szomszédság máris a legjobb együttműködési példák egyike az EU-költségvetés és az európai pénzügyi intézmények között a szociális és gazdasági fejlesztésre irányuló befektetések optimalizálása céljából. Az EU költségvetéséből 117 millió euró összegű kötelezettségvállalást fordítottak kölcsönök és támogatások ötvözésére szolgáló mechanizmusokra, amit az európai pénzügyi intézetek 7 milliárd euró összegű beruházása kísért. E megközelítést még tovább kell fejleszteni.

In addition, the EU needs to consider how a more sophisticated approach to the changing nature of partners can be developed, such as middle-income countries and emerging economies, where cooperation issues in areas including economic, environmental and social partnership are becoming increasingly important, alongside development ones.

3.7. Igazgatási kiadások

Close and effective relations with the EU's closest neighbours

A jelenlegi pénzügyi keretben a költségvetés 5,7%-át fordítják igazgatási kiadásokra. Ez nem csupán az összes intézmény személyzetének, számítógépes infrastruktúrájának és épületeinek költségeit jelenti, hanem a 23 nyelven történő munkavégzés költségeit is. Most, hogy a különböző intézmények nagyjából befejezték az újabb tagállamokból származó kollegák felvételét, a személyzet számának nagyjából állandósulnia kell. 2007 óta a Bizottság a költségek szinten tartására vonatkozó politikát követ úgy, hogy az új prioritásokat a már meglévő személyzet átcsoportosításával oldja meg és a bővítésből fakadó személyzetfelvételen túl nem igényel többletszemélyzetet. A Tanács, a Parlament és egyéb intézmények a Lisszaboni Szerződés kapcsán további álláshelyeket igényeltek. Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) elindítása miatt kezdetben további álláshelyekre lesz szükség a tagállami diplomaták felvétele céljából, idővel viszont arra kell törekedni, hogy az egész folyamat költségvetési szempontból semleges legyen.

The EU's neighbourhood, with some 300 million people, represents an important opportunity for the EU. To secure long-term prosperity and stability and to prove its ability to assume its responsibilities as a global player, the EU needs to effectively promote its values and support economic development close to its borders. Financial support can be an important lever to deliver an effective neighbourhood policy. Here the emphasis should be on providing credible reform and cooperation incentives to the EU's neighbours, whether or not they have any long-term perspective of EU accession. Specific support should in particular be provided in the context of deep and comprehensive free trade agreements and the alignment with the single market acquis. Areas close to the acquis and to the EU's own strategic priorities – such as energy, migration and border controls, and environmental protection – should be prioritised, with a particular focus on capacity- and institution- building.

A következő pénzügyi keretcsomag meghatározására irányuló munka egy része azon lehetőség alapos feltárása lesz, hogy az igazgatási erőforrások területén miként lehetne fokozni a hatékonyságot és teljesítményt. Ez annak megvizsgálását vonja maga után, hogy az eljárások, eszközök és erőforrások ésszerűsítése és közös felhasználása hogyan csökkentheti az uniós intézmények és ügynökségek fellépésének költségeit. A Bizottság például most kezdte meg számítógépes infrastruktúrája fontos elemzését, hogy ezzel is fokozza a teljesítményt és megtakarításokat eredményezzen. Ez közös megtakarításokat is eredményezhet abban az esetben, ha valamennyi intézmény számára közös vagy megosztott számítógépes rendszereket dolgoznak ki. Hasonló intézményközi együttműködés igen hasznosnak bizonyulhat például olyan területeken, mint a fordítás vagy a dokumentumok kezelése. Egy másik terület maguknak a kiadási programoknak a tervezése: itt ugyanis komolyan fontolóra kell venni mind a Bizottság, mind a partnerek igazgatási terhét. Ezzel egyidőben a Bizottság a prioritások szerint továbbra is átcsoportosítja személyzetét, csökkentve ezzel az általános költségeket, ugyanakkor növelve azok számát, akik a frontvonalban lévő szakpolitikákon dolgoznak. A következő többéves pénzügyi keret előkészítésének részeként a Bizottság felülvizsgálja saját – és ügynökségeinek – igazgatási kiadásait, és megpróbálja feltárni annak lehetőségeit, hogy az új kihívásokat hogyan lehet a meglévő erőforrásokkal megválaszolni – többek között azzal, hogy megfelelő egyensúlyt keres a programok hatékony végrehajtása és az igazgatási költségek alacsony szinten tartása között.

The neighbourhood has already been one of the strongest examples where the EU budget and European Finance Institutions have worked together to leverage the maximum investment to social and economic development. A € 117 million commitment from the EU budget to blending mechanisms has been followed by a € 7 billion investment from European Financial Institutions. This approach could be developed still further

Általánosságban elmondható, hogy valamennyi uniós intézménynek szigorú fegyelemmel kell biztosítani az igazgatási költségek jövőbeni szinten tartását.

3.6. Administrative expenditure

4. HATÉKONY KÖLTSÉGVETÉS

In the current financial framework 5.7% of the budget is used for administrative expenditure. This covers not only staff costs, IT and buildings for all the Institutions but also the costs of working in 23 languages. Now that the different Institutions have largely completed recruitment from the newer Member States, staff numbers should level off. Indeed, since 2007, the Commission has been operating a policy of zero growth, dealing with new priorities through redeployment of existing staff and asking for no extra staff beyond the consequences of enlargement. The Council, the Parliament and other institutions have requested some additional posts linked to the Lisbon Treaty. The launch of the EEAS will initially require additional posts to support the recruitment of Member State diplomats although over time the whole process should seek to be neutral from a budgetary point of view.

A KIADÁSOK MEGFELELő CÉLIRÁNYOSÍTÁSA NÉLKÜLÖZHETETLEN, DE NEM ELEGENDő. A KIADÁSOKAT IS ÚGY KELL ALAKÍTANI, HOGY AZOK AZ EREDMÉNYEKET SZOLGÁLJÁK. AHHOZ, HOGY AZ UNIÓS CÉLOKRA FORDÍTOTT KÖZPÉNZEK GYÜMÖLCSÖZőEK LEGYENEK, A PÉNZÜGYI PROGRAMOK KÖVETKEZő GENERÁCIÓJÁT ÚGY KELL ÁTDOLGOZNI, HOGY A HATÉKONYSÁG A FON tossági sorrend élére kerüljön.

Part of the work to define the next financial framework package must be a rigorous search for increased efficiency and performance in administrative resources. This implies examining how rationalisation and common use of procedures, tools and resources could limit the costs of action by the institutions and the agencies of the EU. For example, the Commission has just launched an important analysis of its use of IT, designed to enhance performance and produce economies. This could lead to common savings by developing common or shared IT systems for all the institutions. Similar inter-institutional cooperation could bring benefits in areas like translation or document management. Another area is the design of spending programmes themselves, where administrative burden for both the Commission and for partners should be an important consideration. At the same time, the Commission will continue to redeploy staff to focus on priorities, reduce overheads and increase those working on front line policy. The Commission will review its administrative expenditure – and that of the agencies – as part of its preparation for the next financial framework to identify ways of meeting new challenges from within existing resources, including finding the right balance between delivering programmes effectively and holding down administrative costs.

4.1. A költségvetés felhasználása a befektetések sokszorosítására

Overall, a strict discipline will have to be pursued by all EU institutions to ensure that administrative expenditure is contained in the future.

Az uniós költségvetés hatása annál nagyobb lesz, minél inkább sokszorosítani tudja a legnagyobb hozzáadott európai értéket képviselő stratégiai befektetések finanszírozását. Az innovatív pénzügyi eszközök fontos új finanszírozási vonalat biztosíthatnak a stratégiai befektetésekhez. A hosszú távú kereskedelmi lehetőségeket rejtő projektek esetében azt a normát kellene követni, hogy az EU-s pénzalapokat a privát és banki szektorral partnerségben használják fel, különösen az Európai Fejlesztési Bankon (EIB) keresztül, valamint egyéb olyan partnerekkel, mint például a tagállamok fejlesztési bankjai és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). E megközelítés szoros felfelé irányuló koordinációt követel mind a Bizottság, mind a bankok technikai szakértői között: mögötte az a logika áll, hogy a projekteket a projektgazdák által benyújtott pályázatok versenyképessége alapján támogatják, különös hangsúlyt fektetve az uniós hozzáadott értékre.

4. A Budget Delivering Results

Az EIB jelentősen hozzájárult a gazdasági válságra adott európai válaszhoz. Most kulcsfontosságú szerepet fog játszani az európai gazdaság olyan területeinek megreformálásában, mint például a környezetbarát technológia, az infrastruktúra és az energiabiztonság. Ez rávilágíthat annak szükségességére, hogy optimalizálni kell az EIB tőkéjének felhasználását – többek között a kockázat-megosztási mechanizmusok fokozottabb alkalmazásával – hogy ezzel a Bank erőforrásai komolyabb sokszorosító hatást érhessenek el, illetve kiterjesszék a bank tevékenységét. A Bizottság és az EIB már maga mögött tudhatja néhány sikeres közös pénzügyi eszköz kifejlesztését. Az uniós költségvetésből származó támogatások, valamint az EIB és egyéb pénzügyi intézetek által biztosított kölcsönök ötvözése megháromszorozta az EU külső kiadásainak pénzügyi hatását azáltal, hogy pénzügyi intézmények sokszoros befektetéseit sikerült megnyernie. Ebből gyakorlatot kellene teremteni a hosszú távú kereskedelmi lehetőségeket rejtő területeken, az ötvözési mechanizmus eszközeire vonatkozó új szabályok meghatározásával.

Well targeted spending is indispensable, but not enough. Spending also needs to be delivered in a way which is designed to bring results. If the public's investment in the EU budget is to pay off, the next generation of financial programmes needs to be reworked to put effectiveness at the top of the agenda.

Általánosságban elmondható, hogy a kiadási programoknak figyelniük kell a privát finanszírozás igényeire – például a végrehajtási határidők és a nehézkes eljárások tekintetében, – pontosan meg kell határozniuk, hogy mit akarnak elérni, és ésszerűen fel kell mérniük, hogy az EU-nak mikor kell kilépnie a kereskedelmi életképességhez közelítő projektekből. Az EU kissé nyitottabb lehetne arra, hogy az infrastruktúrát használóktól beszedett jövedelemforrásokat (mint például az úthasználati díjakat) eszközként használja fel az adófizetők hosszú távú költségeinek korlátozása céljából. Ehhez hasonlóan, minél inkább sikerül internalizálni a külső költségeket, annál több jövedelem generálható az olyan stratégiai célok eléréséhez szükséges befektetések támogatásához, mint például a gazdaság szén-dioxid mentesítésének felgyorsítása. A pénzügyi eszközöket a beazonosítható piaci problémák megválaszolására kell összpontosítani, figyelembe véve a nemzeti pénzügyi piacok helyzetét, a jogi és szabályozási környezetet, valamint a végső kedvezményezettek szükségleteit.

4.1. Using the budget to leverage investment

A költségvetés végrehajtását szolgáló új pénzügyi eszközöknek intelligensnek, integráltnak és rugalmasnak kell lenniük. Számos különböző szakpolitikai igényt válaszolhatnak meg, de mindezt következetes eszközökkel. A finanszírozás szabályai szektortól függetlenül lényegében azonosak: a fejlesztés különböző szakaszaiban a vállalatoknak és projekteknek saját tőkére, hitelre vagy a kettő kombinációjára van szükségük. Az uniós költségvetés végrehajtásához szükséges pénzügyi eszközök tára alapvetően kettős, és a különböző kiadási programok által alkalmazandó két általános mechanizmus révén lenne teljesíthető: egy uniós sajáttőke-platform mechanizmus és egy uniós kockázatmegosztási-platform mechanizmus (beleértve garanciákat is). Ha például a hitelgaranciákat az innovatív pénzügyi eszközök egyik lehetőségeként tekintjük, alaposan elemezni kell az EU-költségvetés rendelkezésre bocsátásának következményeit ahhoz, hogy betartsuk a saját forrásokra vonatkozó plafont, különösen a már meglévő garanciarendszerek fényében. Ahhoz, hogy az uniós költségvetést általánosabb körben lehessen a hitelek és kötvények garanciájára szolgáló eszközként alkalmazni, megfelelően figyelembe kellene venni az ilyen garanciák vállalásához szükséges kapacitást.

The impact of the EU budget can be magnified the more it can be used to leverage both funding and financing to support strategic investments with the highest European added value. Innovative financial instruments could provide an important new financing stream for strategic investments. The norm for projects with long-term commercial potential should be that EU funds are used in partnership with the private and banking sectors, particularly via the European Investment Bank (EIB), but also with other partners including development banks in Member States and the European Bank for Reconstruction and Development (EBRD). This requires close upstream coordination between the technical expertise of both the Commission and the banks: the logic of such an approach is that projects are supported on the basis of competitive application by the project promoters, with a focus on EU added value.

4.2. Uniós projektkötvények

The EIB has made a major contribution to the European response to the economic crisis. Now it will play a key role in reforming Europe's economy in areas like green technology, infrastructure and energy security. This may point to a need to optimize use of EIB capital, including an increased use of risk sharing mechanisms to permit a higher leverage of the Bank's resources and enhance the Bank's reach. The Commission and the EIB have already successfully developed a number of common financial instruments. Blending between grants from the EU budget and loans from the EIB and other financial institutions has made it possible to treble the financial impact of EU external spending by attracting huge multiples of investment from financial institutions. This should be extended to become the norm in areas of long-term commercial potential, with new rules to govern blended instruments.

Az innovatív finanszírozási eszközök kínálta lehetőségek és a mai európai gazdaság sajátos körülményei az uniós projektkötvények gondolatát vetik fel. Az uniós gazdaság az energia, a szállítás és az IKT területén nagymértékben függ az infrastruktúrától. Az Európa 2020 stratégiának az európai gazdasági modernizálására irányuló célkitűzései csak jelentős befektetés esetén valósulhatnak meg[10]. Az EU jelenleg azzal segítheti az ilyen projekteket, hogy az elkövetkező évtizedekre következetes stratégiai irányvonalat jelöl ki a döntéshozó befektetőknek, és gondoskodik a megfelelő szabályozási keretről. A pénzügyi válság kontextusában azonban a befektetők vonakodnak. Lehetetlen biztosítani az EU számára kulcsfontossággal bíró projektek finanszírozását. A nemzeti költségvetésekből lehetetlen finanszírozni e projekteket, így alternatívákat kell találni az infrastruktúrával járó nagyobb felelősség vállalásának megoldására. A projektek elhalasztása megfosztaná az EU-t az infrastruktúrával járó gazdasági és egyéb előnyöktől, és azzal a kockázattal járna, hogy a jövőben költségesebb megoldásokra lesz szükség.

In general, spending programmes need to be both sensitive to the needs of private finance – such as in terms of lead time and burdensome procedures – precise as to what they want to achieve, and hard-headed about when the EU should step out of projects reaching commercial viability. The EU could be more open to looking at revenue streams collected from users of infrastructure such as tolls as a means to limit the long-term costs to taxpayers. Similarly, the more that external costs can be internalised, the more revenues can be generated to contribute to the investments needed to achieve strategic goals like accelerating the decarbonisation of the economy. Financial instruments should be focused on addressing identifiable market failures taking into account the state of national financial markets, the legal and regulatory environment and the needs of final beneficiaries.

Az uniós projektkötvényekkel megszüntethetnék a hiányt, megfelelően biztosítva, hogy a legfontosabb beruházási projektek megkapják a szükséges támogatást. Az Európai Beruházási Bank más pénzintézetekkel közösen máris jelentősen hozzájárul a közvetlen kölcsönnyújtáshoz. Az EBB a válságra válaszul jelentősen növelte a hitelezés szintjét. Az infrastrukturális kihívások nagyságrendje azonban megköveteli, hogy az EU segítsen megnyitni az utat a magánfinanszírozás előtt.

The new financial instruments for budget delivery must be smart, integrated and flexible. They can address many different policy needs, but using consistent instruments. The laws of financing are essentially the same, regardless of the sector involved: companies and projects in different stages of development need equity, or debt, or a combination of both. The “tool-kit” of EU budget financial instruments required is essentially twofold, and could be delivered through two general mechanisms to be used by the different spending programmes, an EU Equity Platform Mechanism and an EU Risk Sharing Platform Mechanism (including guarantees).When looking at the option of loan guarantees as one of the options for innovative financial instruments, the implications of leveraging the EU budget need to be carefully analysed in order to respect the own resources ceiling, notably in the light of existing guarantee schemes. A more general use of the EU budget as an instrument to guarantee loans and bonds would need to take proper account of the capacity to underwrite such guarantees.

Az uniós költségvetési előirányzatokból támogathatnánk a projekteket a hitelminősítés javításához szükséges mértékig, ami valószínűleg vonzaná az EBB, más pénzintézetek, valamint a tőkepiaci magánbefektetők (nyugdíjalapok, biztosítótársaságok) finanszírozási eszközeit. A magánszektor által a projektek tőkepiaci finanszírozásának biztosítására létrehozott különleges eszközökre az Unió, illetve az EBB vállalna kezességet. Az ilyen eszköz támogatását élvező projekteknek uniós stratégiai érdekkel kell bírniuk, valamint teljesíteniük kell az életképességi feltételeket. A támogatásokat tehát nem előre ítélnék meg a tagállamoknak vagy ágazatoknak, hanem azok a projektek kapnák, amelyek elegendő magánfinanszírozást vonzanak. A visszafizetés időtartamát az határozná meg, hogy a projekt mennyi idő alatt érheti el az életképességet.

4.2. EU project bonds

4.3. Nagyprojektek

The potential of innovative financing instruments and the particular circumstances of the European economy today come together in the idea of EU project bonds. The EU economy is heavily dependent on infrastructure, in areas like energy, transport and ICT. The Europe 2020 objectives for modernisation of the European economy will require huge investment [10]. The EU can already help such projects by providing a consistent strategic direction for investors taking decisions for many decades to come, and by providing the right regulatory framework. But in the wake of the financial crisis, investors remain reluctant. Projects of key strategic interest for the EU are finding it impossible to secure the investment required. National budgets are not in a position to take over funding of such projects, and indeed are looking for alternative solutions to shoulder a greater responsibility for infrastructure. Delaying projects could deprive the EU of the economic and other benefits from the infrastructure, and risk higher-cost solutions in the future.

Különleges problémát vetnek fel a hosszú távon több milliárd EUR beruházást igénylő nagyprojektek. Az EU jelentős tapasztalatra tett szert a Galileo, az ITER és a GMES projekt során. Ezek a projektek rendkívüli stratégiai fontossággal és hosszú távú kereskedelmi potenciállal bírnak. Működésükhöz nemzetek közötti összefogás szükséges. A költségeket azonban jelentős mértékben túlléptük, a projektirányítás pedig nem igazán megoldható az uniós intézmények által történő közvetlen irányítás keretében. A költségvetési bizonytalanságok nehezen összeegyeztethetők az uniós költségvetési tervezéssel. Alternatív megoldás lehetne például az, hogy a projektgazdák számára önálló jogi személyiséggel rendelkező támogatási struktúrát hozunk létre, amelynek hatékony irányítása az EU érdekét szolgálja, és amelyhez az uniós költségvetés évi fix összeggel járulna hozzá abból a feltételezésből kiindulva, hogy az EU-nál nem keletkezik hiány.

EU project bonds would be designed to plug this gap, to give sufficient confidence to allow major investment projects to attract the support they need. The European Investment Bank and other major financial institutions already make a major contribution by their direct lending, and the EIB in particular has responded to the crisis with a major increase in the scale of lending. But the size of the infrastructure challenge is such that the EU needs to help to unlock private finance.

4.4. A források felhasználásának ösztönzése

This could be achieved by using appropriations from the EU budget to support projects to the extent required to enhance their credit rating, and thereby attract financing by the EIB, other financial institutions, and private capital market investors like pension funds and insurance companies. The EU and/or EIB guarantees would be issued in favour of special vehicles set up by the private sector to attract capital market financing for the project. The projects benefitting from such a facility would need to demonstrate an EU strategic interest, as well as meeting certain criteria for viability. As such the support could not be pre-allocated across Member States or sectors but would flow to those projects that manage to attract appropriate private sector financing. The timescale for repayment would depend on an assessment of the length of time required for the project to reach viability.

Az uniós költségvetés nagy reformösztönző erővel bír – ezt mutatja a Stabilitási és Növekedési Paktum betartását biztosító pénzügyi szankciókról és ösztönzőkről jelenleg folyó vita. Minden okunk megvan rá, hogy ezt a befolyást a programok hatékony megvalósítása érdekében is felhasználjuk. A kohéziós politika kapcsán fentebb felvázolt gondolatokat más kontextusban, a többi kiadási területre is alkalmazhatnánk, a pénzeszközök kifizetését konkrét célszámok teljesítéséhez kötve. Egy másik megközelítés szerint uniós tartalékot hozhatnánk létre a legtöbb program esetében, vagy a teljesítmény függvényében módosíthatnánk a társfinanszírozási mértékeket. Mindegyik esetben biztosítanunk kell a tagállamokkal való egyenlő bánásmódot, az átláthatóságot és az automatizmust.

4.3. Large scale projects

Ehhez más megközelítésre és különböző eszközökre van szükség. A programoknak konkrét, mérhető, megvalósítható, releváns és időhöz kötött célkitűzéseket, illetve megfelelő teljesítménymutatókat kell meghatározniuk. Az ösztönzőrendszer megfelelő működéséhez egyértelmű értékelési szempontokra, valamint rendszeres és hatékonyabb értékelésre van szükség. A rendszeres és megfelelő időben végzett értékelés kulcsfontosságú szerepet játszik az uniós kiadások hozzáadott értékének maximalizálására irányuló törekvés megvalósításában.

A particular issue arises for large scale projects requiring multi billion Euro contributions over long periods. The EU is gaining considerable experience of projects like Galileo, ITER, and GMES. These projects are acknowledged to have major strategic importance, and could have long-term commercial potential. They need transnational collaboration to work. However, they are also subject to significant cost overruns and their governance is not well-suited to the direct management of the EU institutions. The budgetary uncertainties are hardly compatible with the way in which the EU budget is planned. An alternative approach would be for the project promoters to set up a support structure as a separate entity, with the active interest of the EU to ensure effective governance, and to which the EU budget would make a stable contribution in the form of a fixed annual contribution with no assumption that the EU should make up any shortfalls.

4.5. A prioritásokat tükröző struktúra

4.4. Incentivising the use of resources

A költségvetési struktúra jelentős mértékben hozzájárul a kiadások és az elérendő célkitűzések kommunikálásához és teljesítéséhez. Az EU politikai prioritásait struktúrájában és kiegyensúlyozottságában egyaránt tükröző költségvetés egyértelmű előnyökkel jár. A mostani struktúra ugyan ebbe az irányba mutat, de hasznos lenne minimálisra csökkenteni a megnevezések számát vagy az Európa 2020 stratégia céljai szerint átalakítani a költségvetést. Az első alternatíva szerint 3 fejezet lenne: Belső kiadások, külső kiadások és igazgatási kiadások. A második opció szerint a jelenlegi I–III. fejezet helyébe három alfejezet lépne, amelyek súlypontja az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés három alkotóelemére összpontosulna; ezeket egészítené ki egy negyedik, „belső” alfejezet a polgárpolitikáról. Ezt két – a külpolitikákra (jelenlegi IV. fejezet) és az igazgatásra kiterjedő – zárófejezet egészítené ki.

The EU budget can be a powerful agent for reform – as recognised in the current debate about using financial sanctions and incentives to ensure respect for the Stability and Growth Pact. So there is every reason to use this influence within programmes to ensure effective delivery. The ideas set out above in respect of cohesion policy could be applied in other contexts and spread to all areas of spending, defining a specific set of targets on which disbursement of the funds would depend. Other approaches include setting aside an EU-wide reserve in most programmes, or modulating co-financing rates to performance. In all these cases, it would be essential to assure fair treatment of all Member States, transparency and automaticity.

4.6. A többéves pénzügyi keret időtartama

This requires a different approach and different tools. Programmes should provide for the definition of specific, measurable, achievable, relevant and timed objectives as well as for appropriate performance indicators. Clear evaluation criteria are needed before an incentive system can work fairly, as well as systematic and enhanced evaluation. Applied systematically and in good time, evaluations can play a pivotal role in the overall effort aimed at maximising the added value of EU spending.

A többéves pénzügyi keret hosszú távú konzisztenciát és kiszámíthatóságot teremt, valamint biztosítja a költségvetési fegyelmet és a költségvetési ciklus zökkenőmentes működését. Ezek a keretek azonban politikai döntések eredményeként születnek, és figyelemmel kell lenniük a változó politikai prioritásokra.

4.5. A structure to reflect priorities

Az utolsó három pénzügyi keret hét-hét évre szólt. Az Európai Parlament[11] – a nyilvános konzultáció más résztvevőivel együtt – arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezt az időszakot öt évre kellene csökkenteni. Ennek fő célja, hogy a pénzügyi keret időtartama megfeleljen az Európai Parlament és a Bizottság mandátumának. Az ötéves időtartam lehetővé tenné, hogy minden egyes Bizottság előterjeszthessen, és minden Parlament megtárgyalhasson egy új keretet, bár a végrehajtásnak már nem lennének tanúi. Az ötéves időszak előnye, hogy képes lenne alkalmazkodni a szükségletek alakulásához, ugyanakkor nem túl szerencsés az időbeli tervezés szempontjából: a hosszabb időszakok során nemcsak a programokat lehet gyökeresebben megváltoztatni, hanem jobban illeszkednek a magánszektor befektetési gyakorlatába is. A szóban forgó dátumokkal kapcsolatos másik lehetőség az lenne, hogy a hétéves időszakot öt év után alaposan felülvizsgálnák, lehetővé téve ezáltal az Európa 2020 stratégia céljai szerinti átcsoportosítást. Ezzel elkerülnénk a keret jövőbeli sorsának befolyásolását.

The structure of the budget is itself an important tool for communicating and delivering on the purpose of the spending and the objectives to be reached. There is an obvious benefit in a budget which in structure, as well as balance, reflects the EU's political priorities. The current structure made some progress in that direction, but a further step would be to either reduce the number of headings to the minimum or organise the budget around the Europe 2020 strategy. The first alternative could consist of 3 headings: Internal expenditure, External expenditure and Administrative expenditure. The second alternative would point to three sub-headings replacing the current Headings I – III and covering policies where the centre of gravity falls under the three strands of smart, sustainable and inclusive growth, in addition to a fourth "internal" sub-heading on citizenship policies. This would be complemented by two final headings, one covering external policies (current Heading IV) and another covering administration.

A legjobb megoldás azonban a tízéves időszak lehet, öt év után alapos időközi felülvizsgálattal (5+5 megoldás). E megközelítés révén alaposan át lehetne alakítani a prioritásokat. Az általános korlátokat és a fő jogi eszközöket tíz évre határoznák meg, nyitva állna viszont a lehetőség a források fejezeten belüli átcsoportosítása, illetve a program- és eszközprioritások újragondolása előtt. Ezt a költségvetés valamennyi területén jelentős tartalékok és mozgásterek biztosításával lehetne megoldani.

4.6. The duration of the MFF

4.7. Reagálás a változó körülményekre

A multiannual financial framework allows long-term consistency and predictability. It also guarantees budgetary discipline and the smooth functioning of the budgetary cycle. However, each framework is the fruit of political decisions which need to reflect changing political preferences.

A költségvetésen belül a kiszámíthatóság és a rugalmasság közötti egyensúlyt a legnehezebb megteremteni. Egyértelmű azonban, hogy a jelenlegi költségvetés túlságosan rugalmatlannak bizonyult az események nyomása alatt. Jól mutatta a jelenlegi megközelítés hiányosságait a külső eseményekre – szökőár, Közel-Kelet, a gazdasági válság – való reagálás kényszere. Mivel a kiadások hatékonyságának alapvető feltétele a megfelelő célzottság, a prioritásoknak pedig igazodniuk kell a változó körülményekhez, a merev szerkezetű költségvetés egyértelműen káros a kiadások minősége szempontjából. Az Európai Parlament és a Tanács megfelelő ellenőrzési jogkörrel bír a kiadási célok változásaira nézve, a változtatás lehetőségeit és az ellenőrzési eljárást azonban nem ártana kissé modernizálni. A tapasztalatok szerint a mozgásteret lehetetlen növelni, ha előre meg kell határozni a kiadásokat. Ezért kötelező és rögzített arányt [pl. 5 %] kellene megállapítani. A pénzügyi időszak első öt évében az arány alacsonyabb is lehetne, mint a következő öt évben, vagy akár évről-évre növekedhetne. Így a köztes felülvizsgálat alkalmával jobban figyelembe vehetnék az új prioritásokat. A rugalmasságot tovább növelhetnék az alábbi eszközök:

The last three financial frameworks were concluded for a period of seven years. The European Parliament [11] as well as some of the participants to the public consultation have taken the view that this duration should be brought down to five years. A major reason was to align the duration with the term of the European Parliament and Commission's mandate. A five year period would allow each Commission to propose and each Parliament to negotiate a framework, even if they would not see the framework implemented. A five year period would also bring some advantages in terms of an ability to reflect new needs, and some disadvantages in terms of planning lead-times: longer periods not only allow programmes to make deeper changes, they may also fit in better with the investment patterns of the private sector. Another option targeted on the specific dates in question would be a seven year period with a major review after five years, to allow a final reallocation targeted specifically on Europe 2020. This would explicitly avoid prejudging the future.

- A fejezetek közötti – meghatározott mértékű – átcsoportosítás lehetősége egy adott évben;

However, the most attractive solution may be a ten year period, but with a substantial mid-term review ("5+5"). Under this approach, there would be an opportunity for a major re-prioritisation. Overall ceilings and the core legal instruments could be fixed for ten years. But the distribution of resources within headings, and the prioritisation within programmes and instruments, could be left open for re-assessment. One approach would be to facilitate this through the retention of substantial reserves and margins in all parts of the budget.

- A valamely évben fel nem használt mozgástér átcsoportosításának lehetősége – természetesen szintén meghatározott mértékig;

4.7. Responding to changing circumstances

- A fejezetek többéves keretén belül a kiadásoknak az időszak elejére vagy végére történő ütemezése anticiklikus intézkedéseket és a nagy válságok érdemi megválaszolását tenné lehetővé;

One of the most difficult balances to strike in the budget is the balance between predictability and flexibility. But it is clear that the current budget has proved too inflexible to meet the pressure of events. Pressing needs for the EU to respond to external events from the tsunami and the Middle East, followed by the compelling need to react to the economic crisis, showed the shortcomings of the current approach. With proper targeting so crucial to effective spending, and changing circumstances imposing changing priorities, the rigidity of the budget clearly damages the quality of spending. It is right for the European Parliament and the Council to exercise proper scrutiny of changes in the direction of spending. But the extent of the changes possible, and the procedures by which this scrutiny are exercised, both need reform. Experience suggests that the obvious solution of increased margins has not proved possible in the face of pressures to pre-allocate spending. Therefore a fixed percentage – such as 5%, could be agreed as an obligatory figure. Such a figure could also be set at a lower level for the first 5 years of the financial period and at a higher percentage for the remaining years of the financial period, or be set to increase year on year. This would give the possibility to take new priorities better into account at the occasion of the mid-term review. Other means to increase flexibility include:

- A rugalmassági eszköz és a sürgősségisegély-tartalék összegének, valamint hatáskörének növelése, esetleg a két eszköz összeolvasztása.

– A reallocation flexibility to transfer between headings in a given year, within a specific limit;

A minősített többséggel megállapított 0,03 %-os rugalmasság továbbra is biztonsági szelepként működhetne, lehetővé téve a megállapított korlátoktól való kismértékű eltérést.

– A possibility to transfer unused margins from one year to another – again, within agreed limits;

E változásokhoz a gondolkodásmódunkat is meg kell változtatni. Az állandó és előre meghatározott pénzügyi allokációk helyébe a szűkös uniós források meghatározott idejű stratégiai befektetésekre történő felhasználásának kellene lépnie, amelynek során a kedvezményezett a pénzeszközöket a teljesítés függvényében kapja.

– Freedom to front or backload spending within a heading's multi-annual envelope, to allow for countercyclical action and a meaningful response to major crises;

4.8. A szükségtelen adminisztratív teher egyszerűsítése és minimalizálása

– Increasing the size, or widening the scope, of the existing Flexibility Instrument and Emergency Aid Reserve, and possibly merging them.

A nyilvános konzultáció egyértelműen rámutatott, hogy a végrehajtási eljárások és az ellenőrzési követelmények túlzott bonyolultsága ténylegesen elrettentheti az uniós programok potenciális résztvevőit. Az EU felelős azért, hogy a pénzeszközöket megfelelően költsék el, de az alapok kedvezményezettjeire háruló adminisztratív teher enyhítése és az uniós igazgatási kiadások csökkentése érdekében is hozhatna intézkedéseket. Ezáltal a források nagyobb részét fordíthatnák a végcélra.

The current 0.03% flexibility arrangement agreed by qualified majority should also be maintained as an important safety valve allowing limited deviations from the foreseen ceilings.

- Az EU költségvetési rendelete közös pénzügyi szabályokat határoz meg, az egyes szakpolitikai eszközökre vonatkozó végrehajtási szabályok és eljárások azonban jelentősen eltérhetnek egymástól. A különbségek minimálisra csökkentése érdekében egyértelmű közös elveket kellene meghatározni. A különböző eszközök közös végrehajtási keretbe foglalása hatékonyan javíthatja az uniós költségvetés polgárok, vállalkozások (különösen a kkv-k) és kormányok felé mutatott arculatát.

All these changes should accompany a different mindset. The emphasis should shift from permanent and pre-determined financial allocations to using the scarce EU resources for strategic investments of limited duration, and expecting that the receipt of funds is dependent on delivery.

- A költségvetési rendelet módosításáról szóló nemrégiben előterjesztett bizottsági javaslatban vastag betűvel szedték a pénzügyi szabályok egyszerűsítésére irányuló intézkedéseket. Ezeket alaposan meg kell vizsgálni, hogy a kisebb összegű támogatások esetében egyszerűsödjenek az eljárások (ezeknél emelhetnénk a küszöböt), valamint szélesebb körben használják az átalányfizetést és a teljesítményalapú rendszereket.

4.8. Simplifying and minimising unnecessary administrative burdens

4.9. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosítása

The public consultation has conveyed a clear message that implementation procedures and control requirements are too complicated and can be a real disincentive to participation in EU programmes. The EU has a responsibility to ensure that funds are well spent, but it could also take a series of measures to reduce the administrative burden for recipients of funds, and to cut EU administrative costs – allowing more of the resources to be directed at the end purpose:

A közkiadásokat hatékonyan, eredményesen és arányosan ellenőrizni kell. Az uniós polgárok, Európai Parlamentben ülő képviselőik és a Tanács szemében ez az ellenőrzés nyújt megfelelő biztosítékot arra, hogy az uniós költségvetést megfelelően költik el. Egy ponton túl azonban az ellenőrzési teher növelése már nem javítja a programhatékonyságot. A kettő közötti egyensúly megteremtéséhez egységes megközelítést kell alkalmazni a különböző tagállamokban előírt ellenőrzésekre, valamint közösen meg kell állapítani az egyes szakpolitikai területeken elfogadható hibakockázatot.

– The EU has common financial rules in its Financial Regulation. But implementing rules and procedures may vary considerably from one policy instrument to another. A clear set of common principles should be agreed to reduce differences to the absolutely necessary. Linking different instruments together in a common implementation framework is a good way to help the interface of citizens, businesses, especially SMEs, and governments with the EU budget.

Az elmúlt években a Bizottság nagy figyelmet fordított az igazgatási és ellenőrzési rendszerek hatékonyságának fokozására azzal a céllal, hogy pozitív megbízhatósági nyilatkozatot kapjon az Európai Számvevőszéktől. A pozitív eredmények dacára van még mit tenni, elsősorban a tagállamokkal való együttműködés terén, akik a Bizottsággal osztott irányítás révén kezelik a költségvetés jelentős részét. A helyi ellenőrzés szerepét növelné, a létező nemzeti eljárásokkal való összhangot pedig javítaná, ha a KAP-kiadásokhoz hasonlóan más területeken is a tagállamok kifizetési nyilatkozataira és nem a kedvezményezetteknél felmerült kiadásokra alapoznánk a kiadásokat. Ez az eljárás nyíltabb és rendezettebb lenne, mint az Unió szintjén végzett központi ellenőrzések. Ehhez a rendszerhez kapcsolódhatna a nemzeti megbízhatósági nyilatkozatok rendszere, ami hangsúlyozná az uniós forrásokat kezelő állami hatóságok elszámoltathatóságát.

– The recent Commission proposal to revise the Financial Regulation contains bold measures to put in place simplified financial rules. This should be looked at further to allow for lighter procedures for smaller grants (thresholds could be set at a higher level for such small projects), and more use of lump sum payments, as well as performance-based schemes.

A pénzügyi eszközökön keresztül áramló összegek növelése azzal jár, hogy a Bizottságnak alaposan meg kell változtatnia a költségvetési kiadások kezelését. A Bizottság növekvő mértékben delegálja majd a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó feladatokat, és a legfontosabb pénzügyi intézményekkel – például az Európai Beruházási Bankkal (EBB)[12] – működik majd együtt. Ennek következtében össze kell majd hangolni a pénzügyi eszközök tervezésére és kezelésére vonatkozó legfontosabb szempontokat, valamint megfelelő egyensúlyt kell teremteni a következő elemek között: a Bizottság és a finanszírozási partnerek kapcsolatára vonatkozó közös megközelítés, az EU pénzügyi érdekeinek védelme, valamint a politikák hatékony végrehajtásához szükséges rugalmasság. Mindez nagyobb politikai figyelmet, az egyszerűsítés révén igazgatási hatékonyságot, karcsúsított jelentéstételt és ellenőrzést, végezetül pedig az eszközök értékelésének egyszerűsödését eredményezné.

4.9. Ensuring sound financial management

5. AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS A GAZDASÁGI IRÁNYÍTÁS SZOLGÁLATÁBAN

Public spending requires effective, efficient and proportionate control. It must provide the necessary assurances for citizens and their representatives in the European Parliament and the Council that the EU budget is being well spent. But there is a point when the burden of controls negates the effectiveness of the programme. A more modulated approach to the controls required in different Member States, and a common understanding of the tolerable risk of error for different policy areas, would both help to secure the right balance.

Az Európai Unión belüli növekedésre és munkahelyteremtésre irányuló igyekezet teljes erőfeszítést igényel. Ez áll az Európa 2020 stratégia középpontjában. A makrogazdasági stabilitás és a strukturális reformok nem egymás alternatívái, hanem egymást erősítő kettős kényszer, ezért természetes, hogy az uniós költségvetést és a gazdasági irányítás megerősítését össze kell kapcsolni.

In recent years, the Commission has devoted much attention to increasing the effectiveness of management and control systems, with an objective of achieving an unqualified Statement of Assurance by the European Court of Auditors. The results are positive but more can be done, in particular by working with the Member States who implement an important part of the budget in shared management with the Commission. The system of basing payments on a declaration of payments by Member States, rather than on expenditure by beneficiaries – as used today for CAP expenditure – would make the process of controls more local and allow more alignment with existing national procedures. This would be a more straightforward and regular procedure than centralising controls at EU level. It could be linked to reliable national statements of assurance to underline the accountability of public authorities handling EU resources.

A Bizottság számos intézkedést sorolt fel a gazdasági irányítás reformja és hatékonyabbá tétele érdekében[13], amelyekkel az Európai Tanács októberi ülését követő, a gazdasági irányításra vonatkozó vita keretében kíván tovább foglalkozni.

Increasing the amount of funds channelled through financial instruments will mean profound changes in the way the Commission manages its budget expenditure. The Commission will increasingly delegate budget implementation tasks and cooperate with key financial institutions such as the European Investment Bank (EIB) [12]. This creates a need to align core aspects of the design and management of financial instruments, to secure the right balance between a common approach in the Commission’s dealings with its financing partners, safeguarding the EU’s financial interests, and leaving the flexibility required at implementation level to ensure that policies are delivered effectively. This would also secure higher political visibility, administrative efficiency through simplification, streamlined reporting and monitoring, and finally easier evaluation across instruments.

6. A BőVÍTÉS FIGYELEMBEVÉTELE

5. The EU Budget as a tool to support economic governance

A további bővítések elkerülhetetlenül kihatnak majd az uniós költségvetésre is: valószínűsíthető a bevétel és a kiadási kötelezettségvállalások növekedése. Az új tagállamok növelik majd a kumulált GDP-t, és új gazdasági bővülési lehetőségeket nyitnak, ugyanakkor azonban jogosulttá válnak a strukturális és egyéb alapokból biztosított támogatásokra. A csatlakozás üteme attól függ, hogy a jelöltek milyen gyorsan teljesítik a szükséges feltételeket. Ezzel kapcsolatban az Európai Tanács 2006. decemberi ülésén úgy határoztak, hogy a csatlakozási tárgyalások lezárásának közeledtéig nem tűznek ki céldátumot. Ennek megfelelően az új pénzügyi keret nem tartalmaz a jövőbeli bővítésekről szóló politikai határozatot, amely majd az adott ország tagságra való felkészültsége alapján születik meg. Miután a csatlakozásról egyetértés született és kitűzték a dátumokat, a pénzügyi keretet módosítani kell majd a csatlakozási tárgyalások eredményeként szükséges kiadási követelmények figyelembevétele érdekében.

The drive for growth and jobs in the European Union requires a complete approach. That is at the heart of the Europe 2020 strategy. Macroeconomic stability and structural reforms are not alternatives, but dual imperatives which also reinforce each other. It is therefore natural to make a connection between the EU budget and the reinforcement of economic governance.

7. AZ UNIÓS FINANSZÍROZÁS REFORMJA

The Commission has set out a variety of measures to reform economic governance and make it more effective [13]. It will take these issues forward in the context of the debate on economic governance following the October European Council.

A KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSI OLDALÁHOZ HASONLÓAN A FINANSZÍROZÁSI OLDAL STRUKTÚRÁJA IS JELENTőSEN MEGVÁLTOZOTT AZ IDő FOLYAMÁN. EGYRE NAGYOBB HANGSÚLYT KAPOTT A GNI-ALAPÚ HOZZÁJÁRULÁS, AMI MÁRA A KÖLTSÉGVETÉS HÁROMNEGYEDÉT KÉPEZI. AZ IDőK SORÁN SZÁMOS KIIGAZÍTÁSRA ÉS KÜLÖNMEGÁLLAPODÁSRA KERÜLT SOR A KÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELI ÉS KIADÁSI OLDALÁN EGYARÁNT (E MECHANIZMUSOK NÉMELYIKE 2013-ban automatikusan véget ér). A költségvetési tárgyalásokat nagyban befolyásolta mostanában, hogy a tagállamok a nettó pozíciókra való összpontosítás miatt a földrajzi alapon előre allokált pénzügyi keretekkel dolgozó eszközöket részesítették előnyben a legnagyobb uniós hozzáadott értéken alapuló eszközökkel szemben.

6. Taking account of Enlargement

A költségvetési felülvizsgálattal kapcsolatos konzultációból az derült ki, hogy az érdekelt felek nagyon kritikusan szemlélik az uniós költségvetés finanszírozásának jelenlegi rendszerét. A jelenlegi rendszert átláthatatlannak és túl bonyolultnak, valamint – különösen a korrekciók tekintetében – méltánytalannak ítélték, továbbá azt is kiemelték, hogy kizárólag olyan forrásokat tartalmaz, amelyeket a tagállamok minimalizálandó kiadásnak tekintenek. A vámunió vámjainak kivételével nincs egyértelmű kapcsolat a költségvetési források és az uniós politikák között.

Future enlargements will inevitably have an impact on the EU budget, in terms of both potential increases in revenue and in spending commitments. While new Member States will increase the cumulated GDP and create new opportunities for economic expansion, they will also become eligible for structural and other funds. The timing of accessions is dependent on the speed with which candidates can meet the necessary criteria. In this context, the December 2006 European Council committed to refrain from setting any target dates for accession until negotiations are close to completion. Consequently, the new financial framework should not pre-empt any political decision on future enlargements which will be based on a country's readiness for membership. Once accessions are agreed and dates confirmed, the financial framework should be adjusted to take account of the expenditure requirements resulting from the outcome of accession negotiations.

Hangsúlyozandó, hogy nem a költségvetés nagysága, hanem a források összetétele a vita tárgya. Egy új forrás fokozatos bevonása révén csökkenthető lenne a többi forrás, esetleg fokozatosan kivezethetnék vagy teljesen megszüntethetnék azokat.

7. Reform of EU financing

A finanszírozási reformmal kapcsolatban tudósok, kormányzatok, nem kormányzati szervezetek és az Európai Parlament részéről érkeztek javaslatok. A Parlament 2007-ben elemző jelentést fogadott el a saját források jelenlegi rendszeréről, amelyben javaslatokat tett több új lehetséges sajátforrás-fajtára[14].

Just like the expenditure side of the budget, the structure of the financing side has evolved considerably over time. The GNI-based contribution has taken on a growing importance and now represents three-quarters of the budget. A large number of corrections and special arrangements have been introduced over time, both on the revenue and expenditure side of the budget (some of these mechanisms end automatically in 2013). Budget negotiations have recently been heavily influenced by Member States' focus on the notion of net positions with the consequence of favoring instruments with geographically pre-allocated financial envelopes, rather than those with the greatest EU added value.

Az uniós finanszírozás fejlődésének új szakasza három, egymással szorosan összefüggő dimenzióval járhat – a tagállami hozzájárulás egyszerűsödése, legalább egy új saját forrás bevonása, a korrekciós mechanizmusok fokozatos megszüntetése. A változások fokozatos megvalósításával egyidejűleg meg kell tartani az uniós finanszírozási rendszer alapvető elemeit: az uniós költségvetés stabil és megfelelő finanszírozását, a költségvetési fegyelem tiszteletben tartását, valamint a kiegyensúlyozott költségvetést biztosító mechanizmust.

The consultation on the budget review has shown that stakeholders are very critical about the current system of financing the EU budget. The current system is perceived as opaque and too complex, lacking fairness – notably with regard to corrections – and relying excessively on resources which are perceived as expenditures to be minimized by the Member States. With the exception of customs duties stemming from the customs union, existing resources display no clear link to EU policies.

A tagállami hozzájárulások egyszerűsítése

It should be underlined that this is not an argument about the size of the budget – it is a debate about the right mix of resources. The progressive introduction of a new resource would open the door for other resources to be reduced, phased out or dropped.

A GNI-alapú saját forrással összevetve a héa-alapú jelenlegi saját forrás nem sok hozzáadott értékkel bír. Ahhoz, hogy újra létrehozhassunk egy összehasonlítható adóalapot, inkább matematikai számítást kell alkalmaznunk, mintsem hogy a héa-alapú hozzájárulást közvetlenül az uniós polgároktól vegyük el és tegyük az uniós kasszába. Ily módon csak bonyolítja és átláthatatlanabbá teszi a hozzájárulásokat. A héa-alapú forrás jelenlegi formájának megszüntetése és egy új saját forrás ezzel egyidejű bevonása egyszerűsítené a hozzájárulási rendszert.

Proposals for a reform of the financing side have been made by academics, governments, non-governmental organisations and the European Parliament. The Parliament adopted a report in 2007 analysing the current system of own resources and suggesting a whole range of possible new own resources [14].

Egy vagy több politikaalapú saját forrás fokozatos bevonása

The introduction of a new phase in the evolution of EU financing could include three closely linked dimensions – the simplification of Member States' contributions, the introduction of one or several new own resources and the progressive phasing-out of all correction mechanisms. As changes were phased in, essential elements of the EU financing system should be retained: a stable and sufficient financing of the EU budget, respect for budgetary discipline and a mechanism to ensure a balanced budget.

Az új saját források teljesen felválthatnák a jelenlegi héa-alapú saját forrást, valamint csökkenthetnék az államkasszából kivett GNI-alapú forrás mértékét is. Az új saját források bevonása a költségvetési struktúra polgárközelibb politikák felé való elmozdulását, az európai köztulajdon létrehozására való törekvést és a magasabb uniós hozzáadott értéket reprezentálná. Támogatná és szorosan kapcsolódna a fontos uniós vagy nemzetközi – például fejlődési, éghajlat-változási vagy a pénzügyi piacokra irányuló – szakpolitikai célkitűzések megvalósításához.

Simplifying the contributions from Member States

A saját források új lehetőségeinek feltérképezése során a következő szempontokat kell szem előtt tartani:

Compared to the GNI-based own resource, the current VAT-based own resource has little added value. To re-create a comparable tax base, it results from a mathematical calculation rather than passing directly from the citizen to the EU. As such it contributes to the complexity and the opacity of the contributions. Ending the VAT-based resource in its current form would simplify the system of contributions in parallel with the introduction of a new own resource.

- Az uniós szakpolitikai prioritások elérése során szükséges költségvetési koherencia és hatékonyság fokozása érdekében szorosabban kell kapcsolódniuk a vívmányokhoz és az uniós célkitűzésekhez . Ebben a tekintetben szem előtt kell tartani a saját forrásokról szóló határozat[15] 2. cikkének (2) bekezdését, amely kimondja, hogy „ Az Európai Unió általános költségvetésében szereplő saját forrásnak minősül a bármilyen olyan új teherből származó bevétel is, amelyet valamely közös politika keretében […] vezettek be .”

Progressively introducing one or several policy-driven own resources:

- Tagállamközi jellegűnek kell lenniük, a teljes belső piacot lefedő rendszeren kell alapulniuk.

New own resources could fully replace the existing VAT-based own resource as well as reducing the scale of the GNI-based resource, taken directly from national treasuries. The introduction of new own resources would mirror the progressive shift of the budget structure towards policies closer to EU citizens and aiming at delivering European public goods and a higher EU added value. It could support – and be closely linked to – the achievement of important EU or international policy objectives, for instance in relation to development, climate change or the financial markets.

- A forrás Unió-szerte történő egységes alkalmazásának érdekében harmonizált alappal kell rendelkezniük.

The following criteria seem pertinent when looking at possible new own resources:

- Ha megvalósítható, akkor az új forrásból származó bevételt a nemzeti költségvetések keretén kívül, közvetlenül az EU-nak kell beszednie.

– They should be more closely linked to the acquis and the objectives of the EU to increase the coherence and effectiveness of the entire budget in the achievement of EU policy priorities. In this respect it is important to keep in mind Article 2.2 of the Own Resources Decision [15] which states that "revenue deriving from any new charges introduced within the framework of a common policy shall also constitute own resources entered in the general budget of the European Union."

- Jogosan és méltányosan kell alkalmazni, nem szabad súlyosbítani a korrekciók kérdését.

– They should be cross-border in nature, based on a system covering the whole internal market.

- Figyelembe kell venni az egyes ágazatokra gyakorolt kumulatív hatást.

– They should have a harmonised base to ensure an equal application of the resource throughout the Union.

- El kell kerülni, hogy az EU-ra újabb súlyos adminisztratív felelősség nehezedjen a beszedés tekintetében.

– If feasible, the proceeds of a new resource should be collected directly by the EU outside national budgets.

A Bizottság véleménye szerint az alábbi finanszírozási eszközök (nem kimerítő felsorolás) jöhetnek szóba a nemzeti hozzájárulásokat fokozatosan leváltó, az államkincstárak terhét enyhítő saját forrásként:

– They should be applied in an equitable and fair way, and not exacerbate the question of corrections.

- a pénzügyi ágazat uniós megadóztatása

– The cumulative impact on particular sectors should be taken into account.

- Az üvegházhatású gázok kibocsátás-kereskedelmi rendszere keretében folytatott adásvételből származó uniós bevétel

– They should seek to avoid a heavy new administrative responsibility for the EU in terms of collection.

- a légi közlekedésre vonatkozó uniós illeték

The Commission considers that the following non-exclusive list of financing means could be possible candidates for own resources to gradually displace national contributions, leaving a lesser burden on national treasuries:

- uniós héa

– EU taxation of the financial sector

- uniós energiaadó

– EU revenues from auctioning under the greenhouse gas Emissions Trading System

- uniós társasági adó.

– EU charge related to air transport

Mindegyik eszköznek megvannak a maga sajátosságai, előnyei és hátrányai[16]. A beérkezett észrevételek fényében a Bizottság a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó átfogó javaslatok részeként erre is javaslatot tesz majd.

– EU VAT

A korrekciós mechanizmusok kezelése

– EU energy tax

A rendszer alapelveit az Európai Tanács 1984-es fontainebleau-i ülése határozta meg: „ A költségvetési egyensúlyhiány megoldása alapvetően a kiadási politikában van ”, illetve „ bármely tagállam, amely a relatív jólétéhez képest túlzott költségvetési terhet visel, a megfelelő időpontban visszafizetésben részesülhet ”. A növekedésre és a munkahelyteremtésre, az energiaügyre, az éghajlatváltozásra fordított összegek növelése, valamint az európai érdek kivetítése csökkentené a korrekciós mechanizmusok fenntartásának szükségességét. A következő többéves pénzügyi keret kiadásainak összetétele, valamint a saját források rendszerére vonatkozó egyéb reformok fényében dől majd el, hogy indokolt marad-e a korrekciós mechanizmusok rendszere.

– EU corporate income tax.

8. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS TEENDőK

Each of these financing means has its particular characteristics and presents advantages and disadvantages [16]. In the light of the comments received, the Commission will submit proposals as part of its overall proposals on the next Multiannual Financial Framework.

A költségvetési felülvizsgálat a Bizottság uniós költségvetési struktúrával és a költségvetés céljaival kapcsolatos ötleteit tartalmazza. E dokumentum a lényegi változtatás iránt elkötelezett, megreformált költségvetés képét vetíti előre: a Bizottság az új pénzügyi keretre vonatkozó jövő évi javaslataiban ebből indul majd ki. E gondolatok mögött az a meggyőződés áll, hogy az EU-nak 2020-ig döntő lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy intelligens, fenntartható és inkluzív társadalommá váljon. Ennek érdekében újra sínre kell helyeznünk az európai gazdaságot, meg kell hoznunk az infrastruktúra átalakításához szükséges nehéz döntéseket, meg kell teremtenünk a jövőben szükséges készségeket és képességeket, globális vezető szerepre kell törekednünk, és meg kell akadályoznunk, hogy a társadalmi törésvonalak mélyülése aláássa a hosszú távú stabilitást. Az uniós költségvetést a közös célkitűzéseink megvalósítását szolgáló közös eszköznek kell tekintenünk. Az államháztartásokra nehezedő súlyos teher tükrében az uniós és a nemzeti költségvetés nem egymás versenytársai: ugyanazon célkitűzések megvalósítására törekednek azon a szinten, ahol a lehető legnagyobb hatást képesek gyakorolni.

Tackling the correction mechanisms

A jövő költségvetéseinek arra kell összpontosítaniuk, hogy ténylegesen hozzájáruljanak céljaink megvalósulásához. A költségvetésekben tekintettel kell lenni a gyorsan változó világhoz való alkalmazkodás szükségességére, az eredményekre kell összpontosítani, és tükrözni kell a közös menetrend megvalósításához szükséges szolidaritást. A költségvetést az uniós polgár számára érthető, ésszerű és méltányos módon kell finanszírozni.

The 1984 Fontainebleau European Council set out the core principles behind the system: that "expenditure policy is ultimately the essential means of resolving the question of budgetary imbalances", and that "any member State sustaining a budgetary burden which is excessive in relation to its relative prosperity may benefit from a correction at the appropriate time." Reinforced spending for growth and jobs, energy, climate change and the external projection of Europe's interest would reduce the need to maintain correction mechanisms. The composition of expenditure of the next Multiannual Financial Framework and other reforms of the own resources system will determine whether correction mechanisms are justified in the future.

Az uniós költségvetés végrehajtásának módja egyszerűsíthető, hatékonysága javítható. Nagyobb rugalmasságra van szükség, hogy a költségvetés egyidejűleg reagálhasson a változó körülményekre és támogathassa a hosszú távú beruházásokat. Az adómegszorítások időszakában innovatívabb pénzügyi eszközökkel kell továbbvinni a költségvetést, és fokozni kell a megvalósítható, prioritást élvező uniós projektek hatását és hatósugarát.

8. Conclusions and Next Steps

Az uniós költségvetés korszerűsítésének tehát a következőkről kell szólnia: célirányosság, minden egyes elköltött euro maximális hasznosítása, valamint a költségvetés olyan jellegű átalakítása, amelynek révén az Európai Unió, intézményei és tagállamai a növekedés és munkahelyteremtés útjára állíthatják Európát.

This Budget Review sets out the Commission's ideas on the architecture and purpose of the EU budget. It sets out a vision of a reformed budget committed to making a real difference: this will be the Commission's ambition for the proposals it will make for the new financial framework next year. These ideas are based on the conviction that by 2020 the EU must have taken decisive steps help the EU become a smart, sustainable and inclusive society. To do this, we need to put the European economy on the right track, to take the big decisions to reshape our infrastructure, to give us the skills we need for the future, to assert our global leadership, and to prevent increasing divergences in our societies from undermining its long-term stability. The budget of the Union must be seen as one of the common tools we have at the service of common objectives. At a time of intense pressure on public finances, EU and national budgets cannot be seen as in competition, but as pursuing the same objectives at the levels which can deliver to best effect.

Az elkövetkező hónapokban a Bizottság a költségvetési felülvizsgálatról szóló dokumentumban kifejtett ötletek és opciók alapján konkrét javaslatokat nyújt majd be. A Bizottság várakozással tekint a felülvizsgálati dokumentumban megfogalmazott ötletekről és opciókról a többi intézménnyel és az érdekelt felekkel folytatandó párbeszéd elé. A vita eredményeként 2011 júniusában javaslatokat nyújtunk be a 2013 utáni időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret vonatkozásában. Az előterjesztés egyik része a többéves pénzügyi keret létrehozásáról szóló rendeletjavaslat, a másik a saját forrásokról szóló határozattervezet lesz. 2011 második felében a Bizottság benyújtja azon jogalkotási javaslatokat, amelyek az Európai Unió elkövetkező évekre vonatkozó terveinek megvalósítását szolgáló szakpolitikák és programok végrehajtásához szükségesek.

Tomorrow's budgets must therefore be focused on making a real impact on realising our goals. They must recognise the need to adapt to a rapidly-changing world. They must be disciplined in their concentration on results. They must reflect the need for solidarity in pursuing our common agenda. And they must be resourced in ways which our citizens can understand and recognise as rational and fair.

[1] HL C 139., 2006.6.14., 15. o. (3. sz. nyilatkozat).

The way in which the EU budget is delivered can be simplified and made more effective. There is a need for greater flexibility so that the budget can respond to changing circumstances, while at the same time supporting long term investments. At a time of fiscal constraint more innovative financial instruments can be used to make the budget go further, and to increase the impact and range of high priority EU projects that can be realised.

[2] A konzultáció elérhetősége:http://ec.europa.eu/budget/reform/library/issue_paper/summary_consulation_doc_final_hu.pdf.

The modernisation of the EU budget must therefore be about targeting, about maximising the benefits from every euro spent, and about setting the budget firmly in the context of the other ways in which the European Union, its institutions and its Member States, can put Europe on the path to growth and jobs for the future.

[3] Az uniós költségvetésből és a nemzeti társfinanszírozásból finanszírozott kiadások együttesen.

In the coming months the Commission will translate the ideas and options set out in this Budget Review into concrete proposals. The Commission looks forward to a dialogue with the other Institutions and with stakeholders on the ideas and options outlined in this Review. These discussions will feed into proposals in June 2011 for a new Multiannual Financial Framework covering the period after 2013. This will include a proposal for a regulation laying down the Multiannual Financial Framework and a draft decision on own resources. In the second half of 2011, the Commission will make the legislative proposals required to implement the policies and programmes needed to drive forward the European Union's ambitions for the years ahead.

[4] A Bizottság szolgálatainak becslése az alábbi elemzések alapján: „Quantifying the potential macroeconomic effects of the Europe 2020 strategy: stylised scenarios” (European Commission Economic Papers n°424. September 2010) és „Macroeconomic effects of Europe 2020: stylised scenarios” (ECFIN Economic Briefs 2010 n°11).

[1] OJ C 139, 14.6.2006, p. 15 (Declaration No 3).

[5] A jelenleg futó keretprogram a becslések szerint 900 000 új munkahelyet teremt, és 1 %-kal növeli az uniós GDP-t.

[2] Consultation website:

[6] Innovatív Unió – COM(2010) 565., 2010.10.6. Ezen a területen további kulcsfontosságú kiemelt kezdeményezés a digitális menetrend és az iparpolitika.

- http://ec.europa.eu/budget/reform/library/issue_paper/summary_consulation_doc_final_en.pdf

[7] Az ipari versenyképességről szóló magas szintű konferencia számára készített bizottsági jelentés (2010. április).

[3] This includes both EU budget and national co-financing.

[8] „Az európai konszenzus” (HL C 46., 2006.2.24., 1. o.).

[4] Commission services' estimate based on the following analyses: "Quantifying the potential macroeconomic effects of the Europe 2020 strategy: stylised scenarios" (European Commission Economic Papers n°424. September 2010) and "Macroeconomic effects of Europe 2020: stylised scenarios" (ECFIN Economic Briefs 2010 n°11).

[9] „Aid Effectiveness Agenda (Segélyhatékonysági program): Benefits of a European Approach” (Az európai megközelítés előnyei (a Bizottság megrendelésére a HTSPE tanácsadó cég által, 2009. október).

[5] The current Framework Programme has been estimated to bring 900,000 jobs and to add 1% to the EU's GDP.

[10] Például: 2020-ig 500 milliárd EUR-ra becslik a TEN-T program végrehajtásához szükséges forrásokat, a Bizottság internetes sávszélességi célkitűzéseinek eléréséhez pedig 38–58 és milliárd 181–268 milliárd EUR körüli összeg szükséges. Az energiaiparban 2020-ig becslések szerint az elosztóhálózatokra és az intelligens hálózatokra 400 milliárd EUR-t, az átviteli rendszerekre és tárolókra 200 milliárd EUR-t, a meglévő termelési kapacitás bővítésére és új kapacitások létrehozására (különösen a megújuló energiák terén) pedig további 500 milliárd EUR-t kellene fordítani.

[6] Innovation Union - COM(2010) 565, 6.10.2010. Other key 2020 flagships in this area include the Digital Agenda and industrial policy.

[11] Az Európai Parlament 2009. március 25-i állásfoglalása a 2007–2013-as időszakra szóló pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról (2008/2055(INI) – P6_TA(2009)0174).

[7] Commission report for the high level conference on industrial competitiveness (April 2010):

[12] A pénzügyi eszközöket nem kizárólag az EBB hajtja majd végre, de a banknak fontos katalizátor szerep jut majd az egyéb állami és magánfinanszírozás megszerzésében.

[8] 'The European Consensus" (OJ C 46, 24.2.2006, p. 1).

[13] A gazdaságpolitikai koordináció erősítése a stabilitás, a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében – az európai uniós gazdasági irányítás megszilárdításának eszközei – COM(2010) 367.

[9] "Aid Effectiveness Agenda: Benefits of a European Approach" (HTSPE on behalf of the European Commission, October 2009).

[14] Az Európai Parlament jelentése az Európai Unió saját forrásainak jövőjéről (2006/2205(INI), előadó: A. Lamassoure).

[10] As examples: until 2020, €500bn is estimated to be needed for the implementation of the TEN-T programme and between €38-58bn and €181-268bn to achieve the Commission's broadband targets. In the energy sector, €400bn is estimated as the need for distribution networks and smart grids, another €200bn on transmission networks and storage, and €500bn to upgrade existing and build new generation capacity, particularly in renewable energy, between now and 2020.

[15] A 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozat (2007. június 7.)

[11] Resolution of 25 March 2009 on the mid-term review of the 2007-2013 financial framework [INI/2008/2055 – P6_TA(2009)0174].

[16] Lásd a szolgálati munkadokumentumot.

[12] Financial instruments will not be implemented exclusively through the EIB, but the EIB will play a key catalytic role in attracting other public and private sources of finance.

[13] Enhancing economic policy coordination for stability, growth and jobs – Tools for stronger EU economic governance - COM(2010) 367.

[14] European Parliament, Report on the future of the European Union's own resources (2006/2205(INI) Rapporteur A. Lamassoure).

[15] Council decision 2007/436/EC, Euratom (7 June 2007).

[16] See Staff Working Document.

--------------------------------------------------