[pic] | COMMISSION OF THE EUROPEAN COMMUNITIES |

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brussels, 16.12.2008

Brüsszel, 16.12.2008

COM(2008) 874 final

COM(2008) 874 végleges

COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL, THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE AND THE COMMITTEE OF THE REGIONS

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

ON THE EXTERNAL DIMENSION OF THE LISBON STRATEGY FOR GROWTH AND JOBS: Reporting on market access and setting the framework for more effective international regulatory cooperation

A NÖVEKEDÉST ÉS FOGLALKOZTATÁST CÉLZÓ LISSZABONI STRATÉGIA KÜLSŐ DIMENZIÓJÁRÓLJelentés a piacra jutásról és a hatékonyabb nemzetközi szabályozási együttműködés keretének meghatározásáról

COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL, THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE AND THE COMMITTEE OF THE REGIONS

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

ON THE EXTERNAL DIMENSION OF THE LISBON STRATEGY FOR GROWTH AND JOBS: Reporting on market access and setting the framework for more effective international regulatory cooperation

A NÖVEKEDÉST ÉS FOGLALKOZTATÁST CÉLZÓ LISSZABONI STRATÉGIA KÜLSŐ DIMENZIÓJÁRÓLJelentés a piacra jutásról és a hatékonyabb nemzetközi szabályozási együttműködés keretének meghatározásáról

1. INTRODUCTION

BEVEZETÉS

Open markets matter. They create opportunities for growth, employment and investment. They are important for EU businesses as well as for those in developed and developing economies around the globe. Open markets are of particular importance for the EU since it is the largest trading block in the world. There is a risk that the ongoing financial and economic crisis will bring about more protectionism. It is important to learn from the past and counter such tendencies. In their recent Washington meeting Heads of State and government of the G20 placed a clear emphasis on realising the full potential of the trade agenda[1].

A nyílt piacok fontosak: megteremtik a növekedés, foglalkoztatás és beruházás lehetőségét. E piacok az EU vállalkozásai, valamint a fejlett és fejlődő gazdaságokban világszerte működő vállalkozások számára egyaránt nagy fontossággal bírnak. A nyílt piacok jelentősége különösen nagy az EU számára, mivel az Európai Unió a világ legnagyobb kereskedelmi tömbje. Fennáll a kockázat, hogy a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság még inkább felszínre hozza a protekcionizmust. Nagyon fontos, hogy tanuljunk a múltból, és szálljunk szembe ezekkel a tendenciákkal. A nemrégiben zajlott washingtoni találkozón a G20-ak állam- és kormányfői egyértelműen hangsúlyozták a kereskedelempolitika potenciáljának teljes mértékben történő megvalósítását[1].

In this context, removing remaining trade barriers – first and foremost through the successful and swift conclusion of the Doha Round of global trade talks, but also through bilateral and regional approaches - acquires further importance in order to unlock business potential and growth, particularly for SMEs which account for over 99% of EU enterprises and 67% of private sector jobs. Regulatory convergence and cooperation, including for the financial sector, can be an effective path to pursue international stability and enhance trade opportunities.

Ebben az összefüggésben a kereskedelem előtt még fennálló akadályok felszámolása – mindenekelőtt a globális kereskedelmi kerekasztal-tárgyalások dohai fordulójának sikeres és gyors lezárásával, de kétoldalú és regionális megközelítéseken keresztül is – még fontosabbá válik a vállalkozói potenciál és a növekedés felszabadítása érdekében, különösen azon kis- és középvállalkozások (KKV-k) számára, amelyek az uniós vállalkozások több mint 99%-át, illetve a magánszektorban létező munkahelyek 67%-át képviselik. A szabályozási konvergencia és együttműködés, a pénzügyi szektort is beleértve, hatékony módja lehet a nemzetközi stabilitásra való törekvésnek és a kereskedelmi lehetőségek fokozásának.

The Global Europe strategy, launched at the end of 2006[2], is an essential part of the external pillar for the European Union’s Lisbon Strategy for growth and jobs and sets out an ambitious agenda for opening the markets that matter most, particularly in Asia. A key strand of this has been taken forward since April 2007 through the EU's renewed Market Access Strategy[3]. The importance of these efforts to open markets was recognised last year in the Commission's Lisbon strategy Report to the Spring European Council[4], and endorsed by European leaders, who proposed to report each year on market access, identifying countries and sectors where significant barriers remain.

A 2006 végén meghirdetett Globális Európa Stratégia[2] az Európai Unió növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégiája külső pillérének lényeges része; az említett stratégia nagyívű programot vázol a legjelentősebb piacok megnyitására, különösen Ázsiában. Ennek egyik kulcsfontosságú elemét kezdték el megvalósítani 2007 áprilisa óta az Európai Unió megújult piacra jutási stratégiáján keresztül[3]. A piacok megnyitására irányuló említett törekvések fontosságát a Bizottság a tavaszi Európai Tanácsnak benyújtott, a lisszaboni stratégiáról szóló tavalyi jelentésében is elismerte[4]; a jelentést az európai vezetők is jóváhagyták, akik javasolták, hogy minden évben készüljön jelentés a piacra jutásról, amelyben megjelölik azokat az országokat és szektorokat, ahol még mindig jelentős akadályok állnak fenn.

Two main thrusts were defined:

Két fő irányt határoztak meg:

- The EU should use all its instruments to ensure that its openness is maintained and to increase access to third country markets for its companies.

- Az Európai Uniónak minden eszközével biztosítania kell nyíltsága fenntartását, valamint azt, hogy vállalatai növekvő mértékben piacra jussanak harmadik országokban.

- The EU should upgrade its strategic dialogues with key third countries to develop mutually beneficial solutions, promote higher standards and greater regulatory convergence.

- Az EU-nak fokoznia kell a kulcsfontosságú harmadik országokkal folytatott stratégiai párbeszédeit a mindkét fél számára előnyös megoldások kidolgozása, a magasabb szintű normák elősegítése és nagyobb mértékű szabályozási konvergencia elérése érdekében.

The European Economic recovery plan adopted on 26 November 2008 by the European Commission[5] confirmed these objectives and proposed concrete actions to maintain and increase market openness and support employment[6], during the current difficult economic times. Improved market access and regulatory convergence and cooperation are major elements of this plan. In the current economic context efforts towards regulatory convergence in financial sectors become critical.

Az Európai Bizottság által 2008. november 26-án elfogadott európai gazdasági fellendülési terv[5] megerősítette ezeket a célkitűzéseket, és konkrét intézkedéseket javasolt a piaci nyitottság fenntartására és fokozására, valamint a foglalkoztatás támogatására[6] a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben. E terv főbb elemei a jobb piacra jutás, valamint a szabályozási konvergencia és együttműködés. A jelenlegi gazdasági környezetben nélkülözhetetlenné válnak a szabályozási konvergencia elérésére irányuló erőfeszítések.

This Communication provides a first reporting on Market Access, and proposes how the Union can best achieve its objective of openness at home and abroad, and especially how it can ensure fair and open access to those third country markets that matter most to EU businesses, including through regulatory co-operation.

Ez a közlemény az első jelentés a piacra jutásról; javaslatokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy milyen módon érheti el az Unió a legjobban a nyitottságra vonatkozó célkitűzését bel- és külföldön, és különösen arra vonatkozóan, hogy milyen módon biztosíthat igazságos és nyílt hozzáférést az uniós vállalkozások számára legfontosabb harmadik országbeli piacokhoz, többek között szabályozási együttműködés révén.

It is a further step in developing a stronger external dimension of the Lisbon Strategy for growth and jobs after 2010. This will draw on the contribution of other Lisbon policy fields and address the links between the policies we pursue at home and abroad which was also highlighted by the Single Market Review[7] and the renewed Social Agenda[8]

A közlemény újabb lépést jelent a növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégia erősebb külső dimenziójának kialakítása terén a 2010 utáni időszakban. A lisszaboni politika más területeit is segítségül hívja, és az általunk bel- és külföldön követett politikák közötti kapcsolatokkal is foglalkozik, mint azt az egységes piac felülvizsgálata [7] és a megújított szociális menetrend[8] is kiemelte.

2. NON-TARIFF BARRIERS TO TRADE

A KERESKEDELEM NEM VÁMJELLEGű AKADÁLYAI

2.1. The changing nature of barriers to trade

A kereskedelmi akadályok változó jellege

While high border tariffs still hamper trade in some sectors and must be tackled multilaterally and bilaterally, non-tariff barriers in the markets of our trading partners are increasingly important. Successful reduction of tariffs can be rendered meaningless if non-tariff barriers (NTBs) hinder European companies’ access to the market or significantly increase the cost of their exports[9]. The 2008 Competitiveness report[10] showed that EU firms perceive that NTBs and lack of information (e.g. lack of knowledge on export markets) are becoming more important than the traditional policy-based trade constraints of import tariffs and duties[11].

Míg a határokon fizetendő magas vámok még mindig gátolják a kereskedelmet egyes ágazatokban, és ezeket két- és többoldalúan egyaránt meg kell vitatni, a kereskedelmi partnereink piacain fennálló nem vámjellegű akadályok egyre fontosabbak. A vámok sikeres csökkentése értelmetlenné válhat, ha nem vámjellegű akadályok gátolják az európai vállalatokat a piacra jutásban, vagy jelentősen növelik exportköltségeiket.[9] A 2008. évi versenyképességi jelentés[10] rámutatott, hogy az uniós vállalatok úgy vélik, a nem vámjellegű akadályok és a tájékoztatás hiánya (pl. az exportpiacok hiányos ismerete) fontosabbak, mint az importvámok és kontingensek formájában megjelenő hagyományos kereskedelempolitikai korlátozások.[11]

The most frequent non-tariff barriers are burdensome customs procedures as well as discriminatory tax rules and practices, technical regulations, standards and conformity assessment procedures, sanitary and phytosanitary measures (SPS), restrictions on access to raw materials, poor protection/and or enforcement of intellectual property rights, barriers to trade in services and foreign direct investment, restrictive and/or non-transparent public procurement rules as well as abusive use of trade defence instruments or unfair use of subsidies.

A leggyakrabban előforduló nem vámjellegű akadályok a nehézkes vámeljárások, valamint a hátrányosan megkülönböztető adószabályok és gyakorlatok, műszaki rendelkezések, szabványok és megfelelőség-értékelési eljárások, egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések, a nyersanyagokhoz való hozzáférés korlátozása, a szellemi tulajdonjogok nem megfelelő védelme, illetve megfelelő érvényesítésük hiánya, kereskedelmi akadályok a szolgáltatások és a külföldi közvetlen befektetések terén, korlátozó, illetve nem átlátható kormányzati közbeszerzési eljárási szabályok, a kereskedelem védelmét szolgáló eszközök visszaélésszerű használata, valamint a szubvenciók tisztességtelen alkalmazása.

However, addressing these barriers is complicated, technically challenging and time consuming. Responding to barriers is not a straightforward matter. Much depends on where the barriers originate and whether they are burdensome but in pursuit of legitimate aims or if they can be considered as unjustified measures. There are broadly speaking two categories of barriers. Some of these barriers simply result from differences, e.g. in the regulatory approach and different social, labour, environmental, public health and consumer objectives. Others are used in a more systematic way with the effect of favouring or protecting domestic production, e.g. special standards, testing requirements or excessive documentation needs. While the latter will need a strong, focused response from the EU, using more assertive instruments, the former can be addressed through more systemic, long-term cooperation and dialogues. This is especially valuable in the area of regulatory differences.

A felsorolt akadályok kezelése azonban bonyolult, technikailag kihívást jelent, és időrabló. Az akadályokra való reagálás nem egyszerű kérdés. Sok függ attól, honnan származnak az akadályok, és attól is, hogy az akadály bár nehézkes, de jogszerű célokat szolgál, vagy indokolatlan intézkedésnek tekinthető. Az akadályok nagyjából két kategóriába sorolhatók. Az akadályok egy része egyszerűen a különbségekből adódik, például a szabályozási megközelítésből és az eltérő szociális, munkaügyi, környezeti, egészségügyi és fogyasztói célkitűzésekből. Másokat – például egyedi szabványok, vizsgálati követelmények vagy túlzott dokumentálási igények – módszeresebben alkalmaznak a hazai termelés előnyben részesítése vagy védelme érdekében. Míg az utóbbiak erőteljes, koncentrált választ igényelnek az Európai Unió részéről ellentmondást nem tűrő eszközök alkalmazásával, az előbbiek rendszeresebb, hosszú távú együttműködéssel és párbeszéddel is kezelhetők. Ez a szabályozási eltérések területén különösen fontos.

2.2. Illustration of barriers faced by European exporters

Az európai exportőrökkel szemben támasztott akadályok szemléltetése

An increasing number of successful barrier removals demonstrate that the strategic approach set out in the Commission's Market Access Strategy is effective. However, significant remaining barriers in the EU's main target markets show the potential for further improvements of market access and call for focused actions.

Az akadályokat egyre több esetben sikerül felszámolni, ami azt is mutatja, hogy a Bizottság piacra lépési stratégiájában rögzített stratégiai megközelítés hatékony. Azok az akadályok azonban, amelyek az EU főbb célpiacain továbbra is fennállnak, azt mutatják, hogy a piacra jutás tovább javítható, és összpontosított cselekvésekre van szükség.

Non-tariff barriers in the goods area

Nem vámjellegű akadályok az áruk területén

In the area of trade in goods, differences in regulations can create hurdles for market access since they may cause additional costs for manufacturers, for example where products must be tested by independent laboratories and certified in the target market before they can be sold, or special versions of products must be developed to comply with detailed technical regulations. This means that transparency and predictability of regulatory regimes are of primary importance for companies active in third countries. EU action for regulatory convergence and cooperation in this area focuses on addressing the second category of obstacle highlighted above.

Az árukereskedelem területén fennálló szabályozási eltérések akadályozhatják a piacra jutást, mivel többletköltséget okozhatnak a gyártóknak, például amikor független laboratóriumoknak kell termékeket vizsgálniuk és tanúsítaniuk a célpiacon értékesítés előtt, vagy egyedi termékverziókat kell kifejleszteni részletes műszaki szabályok betartásával. Ez azt jelenti, hogy a szabályozási rendszerek átláthatósága és kiszámíthatósága elsőrendű fontosságú a harmadik országokban tevékenykedő vállalatok számára. A szabályozási konvergenciát és együttműködést célzó uniós cselekvés középpontjában ezen a területen a fent leírt második kategóriába tartozó akadályok kezelése áll.

The following examples drawn from sectors which are economically important for the EU illustrate potential areas in which action may be needed to address significant trade barriers[12].

Az EU számára gazdaságilag fontos ágazatokból vett alábbi példák olyan lehetséges területeket szemléltetnek, amelyeken cselekvésre lehet szükség jelentős kereskedelmi akadályok kezelésével kapcsolatban[12].

As regards the automotive sector (including car parts like tyres) major barriers related to standards are encountered, e.g., in Brazil, China, India, Taiwan, Korea and Indonesia. The chemical sector encounters major obstacles to exports in Asia, and in particular in China, (for example with regard to registration of some chemicals and burdensome import procedures). Furthermore, irritants in chemicals trade include customs clearance and lack of transparency in the regulatory sphere.

Az autógyártás területén (az autóalkatrészeket – például autógumit – is ideértve) a legfőbb akadályt a szabványok jelentik, például Brazíliában, Kínában, Indiában, Tajvanon, Koreában és Indonéziában. A vegyipari ágazatban a legnagyobb akadályt az ázsiai – különösen kínai – export jelenti (például egyes vegyszerek nyilvántartásba vétele és a nehézkes importeljárások). A vegyi anyagok kereskedelme területén problémát okoz továbbá a vámolás és az átláthatóság hiánya a szabályozási területen.

For pharmaceuticals , market access in potentially important markets like China, Korea, Taiwan, Japan, Russia, and several ASEAN countries is severely hampered by measures regarding registration procedures (including standards, approval, licensing arrangements, financial guarantees and testing), reimbursement and pricing of imported products and lack of sufficient data protection. For medical devices , the non-alignment with the international guidelines and practice established by the Global Harmonisation Task force (GHTF) or the differences in regulatory practice of countries like Brazil, India, Japan, China, Taiwan and Korea is a major barrier to unhindered trade. In the case of medical devices, delays in registration of products are another serious concern.

A gyógyszeriparban a törzskönyvezési eljárásokkal kapcsolatos intézkedések (a szabványokat, jóváhagyásokat, engedélyezési megállapodásokat, pénzügyi garanciákat és a vizsgálatokat is ideértve), az adó-visszatérítés és az importált termékek árazása, valamint az elégséges adatvédelem hiánya súlyosan akadályozza a piacra jutást olyan fontos piacokon, mint Kína, Korea, Tajvan, Japán, Oroszország és több ASEAN-ország. Az orvostechnikai eszközök esetében a nemzetközi iránymutatások és a Globális Harmonizációs Munkacsoport (GHTF) által meghatározott gyakorlat be nem tartása, illetve az eltérések az olyan országok szabályozási gyakorlatában, mint például Brazília, India, Japán, Kína, Tajvan és Korea, az akadálymentes kereskedelem legfőbb akadályát jelentik. Az orvostechnikai eszközök esetében további aggodalomra ad okot a termékek regisztrálásában tapasztalható késedelem.

Horizontally, several important sectors (in particular electrical, electronics and ICT, automotives, machinery and toy industry) are concerned by the Chinese Compulsory Certification System (CCC), which creates a serious, disproportionate burden on EU exporters. In addition, a broad range of IT products is concerned by new draft Chinese legislation concerning security standards. In other third markets, European exports of electrical and electronic equipment, also encounter significant barriers in Korea and the US, where product standards are not always aligned with international standards. In the US, divergent technical regulations and standards at federal, regional and state level split up the market even more.

Számos fontos ágazatot (különösen a villamosipart, az elektronikát, az információs és kommunikációs technológiát, az autóipart, a gépipart és a játékipart) érinti a kínai kötelező tanúsítási rendszer (CCC), amely súlyos, aránytalan terhet ró az uniós exportőrökre. Ezenkívül informatikai termékek széles skáláját érinti a biztonsági előírásokra vonatkozó új kínai jogszabály tervezete. Más harmadik piacokon, Koreában és az USA-ban, az elektromos és elektronikus berendezések európai exportja is jelentős akadályokba ütközik, mivel itt a termékszabványokat nem mindig igazítják a nemzetközi szabványokhoz. Az Egyesült Államokban a szövetségi, regionális és állami szinten különböző műszaki rendelkezések és szabványok még jobban feldarabolják a piacot.

The greatest impediment for exports of major agrofood products is represented by sanitary and phytosanitary (SPS) measures, which in some sectors constitute significant barriers in several important export markets. Numerous third countries including key markets in Asia, Eastern Europe, the Mediterranean and the Middle East, as well as the Americas set standards that go beyond international standards without providing the necessary scientific evidence. These barriers become the more difficult to surmount when countries are non-members of the WTO and thus are not bound by multilateral rules which prohibit discriminatory and non-science based measures and practices. Another difficulty arises from the establishment of private standards, which have become an increasingly important trade barrier in the SPS field.

A főbb mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele számára a legnagyobb gátló tényezőt az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések jelentik, amelyek egyes ágazatokban több fontos exportpiacon jelentős akadályt képeznek. Számos harmadik ország, beleértve Ázsia, Kelet-Európa, a mediterrán térség és a Közel-Kelet, valamint Amerika legfontosabb piacait, olyan szabványokat állapít meg, amelyek a szükséges tudományos bizonyítékok nélkül szigorúbbak a nemzetközi szabványoknál. Abban az esetben a legnehezebb leküzdeni ezeket az akadályokat, ha az országok nem tagjai a WTO-nak és így nem kötelezik őket a megkülönböztetést és a nem tudományos alapokon nyugvó intézkedéseket, illetve gyakorlatokat tiltó többoldalú szabályok. Egy másik nehézség a magánszabványok felállításából fakad, amelyek egyre fontosabb kereskedelmi akadályt jelentenek az egészségügyi és növény-egészségügyi területen.

Regarding fair access to raw materials on which European industry is highly dependent, an increasing number of export restrictions, like duties and quotas, hamper the competitive performance of EU industry (more than 400 product lines consisting of various raw materials concerning countries such as China, Russia, Ukraine, Argentina, South Africa and India)[13].

A nyersanyagokhoz való méltányos hozzáféréssel kapcsolatban, amelytől az európai ipar nagy mértékben függ, egyre több exportkorlátozás – például illetékek és kvóták – akadályozza az EU iparának versenyképes teljesítményét (különböző nyersanyagokból álló több mint 400 termékcsalád olyan országokkal kapcsolatban, mint Kína, Oroszország, Ukrajna, Argentína, Dél-Afrika és India)[13].

On a cross cutting basis, burdensome customs procedures as well as excessive documentation and registration requirements pose significant problems for EU exporters in a broad range of important export markets. This would potentially be the case for the proposed U.S. legislation on 100% scanning of all containers, due to national security concerns.

Átfogó szinten a nehézkes vámeljárások, valamint a túlzott dokumentációs és regisztrációs előírások jelentős problémákat okoznak az uniós exportőröknek igen sok fontos exportpiacon. Ez a helyzet állhatna elő az Egyesült Államok által javasolt jogszabály elfogadása következtében, amely nemzetbiztonsági megfontolásokból valamennyi konténer 100%-os átvilágítását írná elő.

Barriers related to services and establishment

A szolgáltatásokkal és a letelepedéssel kapcsolatos akadályok

Trade in services and foreign direct investment (FDI) plays a key role in the world economy. As the world’s largest exporter of commercial services and a major source of outward direct investment, the EU has an obvious interest to improve its access to foreign markets and to free the full potential of the EU’s internal strength in services and establishment. This is often also in the direct interest of our partners. Those seeking to attract FDI and to develop infrastructure have much to gain from liberalising FDI and trade in services, in particular in sectors such as telecommunications, transport, energy (i.e. access to resources) and financial services.

A szolgáltatások és a közvetlen külföldi befektetések kulcsfontosságú szerepet játszanak a világgazdaságban. Az EU mint a kereskedelmi szolgáltatások legnagyobb exportőre a világon, és mint a passzív közvetlen befektetések egyik legnagyobb forrása, nyilvánvalóan érdekelt abban, hogy javítsa a külföldi piacokra való kijutását, és saját belső erejének teljes potenciálját felszabadítsa a szolgáltatások és a letelepedés területén. Ez gyakran partnereink közvetlen érdeke is. Akik a közvetlen külföldi befektetéseket és az infrastruktúra-fejlesztést kívánják vonzani, sokat nyerhetnek a közvetlen külföldi befektetések és a szolgáltatások kereskedelmének liberalizálásából, különösen olyan ágazatokban mint például a távközlés, a közlekedés, az energia (vagyis a forrásokhoz való hozzáférés) és a pénzügyi szolgáltatások.

Various entry barriers still hamper trade in services and act as a brake on economic growth. Barriers to trade in services involve many sectors ranging from banking to express courier. Detecting, analysing and removing these is often more complex than tackling tariff barriers because they concern a large range of regulations and controls. The EU is working to improve the free trade of services as well as FDI within the multilateral framework of the General Agreement on Trade in Services (GATS) and through bilateral Free Trade Agreements.

Különféle piacra lépési akadályok még mindig gátolják a szolgáltatások kereskedelmét, és ezzel fékezik a gazdasági növekedést. A szolgáltatások kereskedelmével szemben fennálló akadályok sok ágazatot érintenek a bankszektortól a futárszolgálatokig. Az említett akadályok kimutatása, elemzése és felszámolása sokszor összetettebb feladat, mint a tarifális akadályok kezelése, mert rendelkezések és kontrollmechanizmusok széles skáláját érinti. Az EU azon dolgozik, hogy a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) többoldalú keretén belül, valamint kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásokon keresztül javítsa a szolgáltatások és a közvetlen külföldi befektetések szabad kereskedelmét.

Major obstacles in the area of services and establishment are entry barriers such as nationality requirements, residency requirements, limits on foreign ownership or shareholding, limits on the type of legal entity or entry being subject to an economic needs test. Restrictions on investment and foreign ownership exist in a majority of markets of interest to the EU, e.g., in Brazil, Russia China, Japan, India, and most of the ASEAN countries as well as in the US where acquisitions by foreign companies are subject to a “national security review process” (CFIUS). Financial services, including insurance, encounter numerous restrictions in such markets as the U.S., Canada, Brazil, India, Russia, China, Japan, and South Africa. Further, significant barriers to trade in services exist in many sectors and many partner countries of interest to European business like for legal services, for instance, in India, China and Singapore, distribution services in India, China and ASEAN countries, postal and courier services in India, Brazil, China and Egypt, transport services in Brazil and India as well as in Canada, South Africa and Singapore, while barriers to telecommunication services exist in China, Korea, Japan, India, Mexico and, to a lesser extent, Brazil.

A szolgáltatások és a letelepedés területén a legfőbb akadályok a piacra lépés akadályai, mint például az állampolgársági követelmények, állandó lakóhellyel kapcsolatos követelmények, külföldi tulajdonnal vagy részesedéssel kapcsolatos korlátozások, a jogalany típusával kapcsolatos korlátozások, illetve a piacra lépés gazdasági szükségszerűségi vizsgálathoz kötése. Az EU számára fontos piacok többségén – például Brazíliában, Oroszországban, Kínában, Japánban, Indiában és a legtöbb ASEAN-országban, valamint az Egyesült Államokban – léteznek a befektetésekkel és a külföldi tulajdonnal kapcsolatos korlátozások, az Egyesült Államokban külföldi társaság tulajdonjogának megszerzését „nemzetbiztonsági felülvizsgálati eljáráshoz” (CFIUS) kötik. A pénzügyi szolgáltatások, a biztosítást is ideértve, számos korlátozással szembesülnek olyan piacokon, mint például az Egyesült Államok, Kanada, Brazília, India, Oroszország, Kína, Japán és Dél-Afrika. Jelentős kereskedelmi akadályok léteznek továbbá az európai vállalkozások számára fontos ágazatokban és több partnerországban – a jogi szolgáltatások területén például Indiában, Kínában és Szingapúrban, a forgalmazási szolgáltatások területén Indiában, Kínában és az ASEAN-országokban, a postai és futárpostai szolgáltatások területén Indiában, Brazíliában, Kínában és Egyiptomban, a szállítási szolgáltatások területén Brazíliában és Indiában, valamint Kanadában, Dél-Afrikában és Szingapúrban, míg a távközlési szolgáltatások területén akadályok léteznek Kínában, Koreában, Japánban, Indiában, Mexikóban és kisebb mértékben Brazíliában.

Restrictions regarding public procurement

A közbeszerzéssel kapcsolatos akadályok

The value of public procurement is estimated to make up an average of 15% of the total GDP of OECD countries and even more for developing countries. Despite the high value of public procurement, further work is needed to promote open and non-discriminatory access. EU suppliers can rely on the Agreement on Government Procurement (GPA), which provides for common disciplines and public advertising of major contracts. While the EU, US, Japan, Canada, Korea and a few other countries have signed up to the GPA, and China has applied to join, many other WTO members have not. The Commission is seeking to enlarge GPA membership and actively encourages new members to the WTO to join by stressing the benefits of open and competitive procurement markets and through more attractive accession procedures, in particular for developing countries.

A közbeszerzés értékét átlagosan az OECD-országok teljes GDP-jének 15%-ára, a fejlődő országok esetében pedig még többre becsülik. A közbeszerzés nagy összege ellenére tovább kell dolgozni a nyílt és nem diszkriminatív piacra jutás előmozdításán. Az uniós beszállítók a Közbeszerzési Megállapodásra (GPA) hagyatkozhatnak, amely rendelkezik a nagyobb szerződések közös elveiről és nyilvános meghirdetéséről. Míg az EU, az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Korea és még néhány ország aláírta a GPA-t, Kína pedig csatlakozásra jelentkezett, számos más WTO-tagállam nem csatlakozott hozzá. A Bizottság bővíteni kívánja a GPA-tagok körét; a nyílt és versenyző közbeszerzési piacok előnyeinek hangsúlyozásával, valamint vonzóbb csatlakozási eljárásokkal – különösen a fejlődő országok számára – aktívan elősegíti az új WTO-tagállamok csatlakozását.

However, coverage is not complete and several procurement areas and contracting entities are not bound by the rules, e.g. non-national small businesses are often excluded from procurement in the US, Japan and Korea among others. At the same time, the EU’s own procurement market is relatively open to foreign competition, which provides clear benefits in terms of value for money and a wider choice of competitive bids, but reduces the EU’s leverage to prise open foreign procurement markets.

A lefedettség azonban nem teljes, és a szabályok számos közbeszerzési területre és szerződő jogalanyra nem kötelezőek – például a nem nemzeti kisvállalkozások gyakran ki vannak zárva a közbeszerzésből többek között az Egyesült Államokban, Japánban és Koreában. Ugyanakkor az EU saját közbeszerzési piaca viszonylag nyitott a külföldi versennyel szemben, amiből egyértelmű előny származik az értékarányosság, valamint a versengő ajánlatok nagyobb választéka tekintetében, viszont csökken az EU előnye a külföldi közbeszerzési piacok feltörése vonatkozásában.

Barriers related to insufficient IPR protection and enforcement

A szellemi tulajdonjogok elégtelen védelmével és érvényesítésével kapcsolatos akadályok

European industry remains deeply concerned by the extent to which its intellectual property (IPR) is infringed in certain regions of the world, by lack of legal protection or effective enforcement. Significant barriers related to insufficient IPR protection and enforcement, including insufficient protection of geographical indications remain in a number of third country markets. IPR problems have been signalled in particular in China, Russia, Brazil and several ASEAN countries. In some cases, such as in the case of industrial design, stronger co-operation in the area of R&D could facilitate reinforcement of IPR protection.

Az európai ipart továbbra is komoly aggodalommal tölti el, hogy a világ egyes térségeiben a jogi védelem, illetve a jogérvényesítés hiánya milyen nagy mértékben sérti szellemi tulajdonjogait. A szellemi tulajdonjogok megfelelő védelmével és érvényesítésével – a földrajzi jelzések megfelelő oltalmát is ideértve – kapcsolatos jelentős akadályok számos harmadik ország piacán ma is fennállnak. Szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos problémát különösen Kínában, Oroszországban, Brazíliában és több ASEAN-országban jeleztek. Egyes esetekben – például az ipari minta esetében – a kutatás-fejlesztés területén folytatott szorosabb együttműködés elősegíthetné a szellemi tulajdonjogok fokozottabb védelmét.

A study carried out by the OECD in 2007[14] suggests that international trade of counterfeit and pirated products would represent USD 200 billion per year. This amount is larger than the national GDPs of about 150 economies. The figure does not, however, include counterfeit and pirated products that are produced and consumed domestically, nor does it include non-tangible pirated digital products being distributed via the internet. The study also indicates that, if these items were added, the total magnitude of counterfeiting and piracy worldwide could well be several hundred billion dollars more.

Az OECD által 2007-ben készített tanulmány[14] szerint a hamisított és kalóztermékek nemzetközi kereskedelmének volumene évi 200 milliárd USA-dollár. Az összeg nagyobb, mint körülbelül 150 gazdaság nemzeti GDP-je. Az adat azonban sem a belföldön gyártott és fogyasztott hamisított és kalóztermékeket, sem pedig az interneten keresztül terjesztett immateriális kalóztermékeket nem tartalmazza. A tanulmány azt is jelzi, hogy ha ezeket a tételeket hozzáadnánk, a hamisítás és szerzői jogi kalózkodás teljes volumene több százmillió dollárral több lenne.

Moreover, the statistics for 2007 on customs seizures of counterfeit and pirated products at the EU border[15] show that customs seizures have never been so high, with over 43 000 cases registered, compared to 37,000 in 2006 - an increase of almost 17%. In total 79 million articles were seized by the customs at the EU border[16]. There are significant increases compared to 2006 in particular in fake products which are dangerous to health and safety: cosmetics and personal care (+264%); toys: (+98%); foodstuff (+62%); and medicines (+51%). Apart from the health and safety dimension, this situation puts the competitiveness of the EU at risk.

Ezen túlmenően a vámhatóságok által az uniós határon lefoglalt hamisított és kalóztermékekre vonatkozó 2007. évi statisztika[15] tanúsága szerint a vámhatóságok által lefoglalt áruk mennyisége soha nem látott magasságba szökött – 43 000 esetet regisztráltak, a 2006. évi 37 000-es adattal szemben, azaz a növekedés mintegy 17%-os volt. A vámhatóságok összesen 79 millió árucikket foglaltak le az uniós határon[16]. 2006-hoz képest különösen jelentős volt a növekedés az egészségre és biztonságra veszélyes hamis termékek – kozmetikai és testápolási termékek (+264%); játékok (+98%); élelmiszerek (+62%); gyógyszerek (+51%) – vonatkozásában. Az egészségügyi és biztonsági vonatkozásoktól függetlenül ez a helyzet kockázatos az EU versenyképessége szempontjából.

3. THE EU'S RESPONSE TO EXISTING BARRIERS

Az EU válasza a létező akadályokra

The Global Europe Strategy stressed the need for open markets at home and abroad and to create new opportunities for trade. European companies need to be able to compete fairly in foreign markets. The Market Access Strategy sets out a more strategic and result-orientated approach to address barriers to trade, using the full range of instruments available in a coordinated manner, including co-operation with our trading partners.

A Globális Európa Stratégia hangsúlyozta a nyílt piacok szükségességét bel- és külföldön egyaránt, valamint az új kereskedelmi lehetőségek megteremtésének fontosságát. El kell érni, hogy az európai vállalatok tisztességesen versenyezhessenek a külföldi piacokon. A piacra lépési stratégia még inkább stratégiai és eredményorientált megközelítést ír elő a kereskedelmi akadályok kezelésére a rendelkezésre álló eszközök teljes skálájának összehangolt alkalmazásával, a kereskedelmi partnereinkkel történő együttműködést is beleértve.

A coordinated use of all resources and instruments, and increased focus on priority issues, is necessary to further improve unhindered trade and engage in a strong response where our market access rights are unduly denied. It is clear that we can not rely on a single avenue or mechanism to tackle trade barriers. We can draw on a broad range of instruments, from formal to informal, from negotiation and dialogues to trade diplomacy measures, from ad hoc interventions to more long-term investments. Our experience has shown that the challenge is to mix and match these different instruments for success.

Az összes erőforrás és eszköz összehangolt használata és a legfontosabb kérdésekre történő fokozott koncentráció szükséges az akadálymentes kereskedelem további tökéletesítéséhez, és ahol piacra lépési jogainkat jogosulatlanul megvonják, erre határozott választ kell adnunk. Egyértelmű, hogy a kereskedelmi akadályok leküzdésében nem hagyatkozhatunk egyetlen útra vagy mechanizmusra. Eszközök széles skálájára támaszkodhatunk a hivatalos eszközöktől a nem hivatalosakig, a tárgyalástól és párbeszédtől a kereskedelem-diplomáciai intézkedésekig, az eseti beavatkozástól a hosszabb távú beruházásokig. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a kihívást a különböző eszközök vegyítése jelenti a siker érdekében.

3.1. Negotiations of trade agreements

Kereskedelmi megállapodásokra irányuló tárgyalások

Negotiations of trade agreements are a primary tool to provide market access for EU exporters. While multilateral negotiations in the framework of the WTO provide the unique opportunity of involving almost all of our trading partners, bilateral negotiations often allow for more comprehensive and deeper engagements. Moreover, the fact that negotiations are underway can create leverage to address successfully long-standing trade irritants. Because of the reciprocal interest involved, WTO accession negotiations have equally proven to be a useful tool for tackling barriers to trade.

A kereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalások az elsődleges eszközök, amelyek segítségével biztosíthatjuk a piacra jutást az uniós exportőrök számára. Míg a WTO keretében zajló többoldalú tárgyalások egyedülálló alkalmat biztosítanak csaknem az összes kereskedelmi partnerünk bevonására, a kétoldalú tárgyalások gyakran átfogóbb és mélyebb kötelezettségvállalást tesznek lehetővé. Ezen túlmenően az a tény, hogy tárgyalások vannak folyamatban, a kereskedelmi kérdésekben régóta fennálló nézeteltérések sikeres rendezése szempontjából előnyös is lehet. A meglévő kölcsönös érdek miatt a WTO piacra jutással kapcsolatos tárgyalásai a kereskedelmi akadályok felszámolása szempontjából is hasznosnak bizonyultak.

The swift conclusion of the Doha round of global trade negotiations would reinforce the global trading system and the rules designed to ensure markets are open and fair, as well as providing new market access. The multilateral approach is crucial to achieving a rule-based international system. The Doha trade round aims to reduce not only tariffs between WTO members but also non-tariff barriers, for example through a trade facilitation agreement.

A globális kereskedelmi tárgyalásokról szóló dohai forduló gyors lezárása erősítené a világkereskedelmi rendszert, a nyílt és tisztességes piacok biztosítására hozott szabályokat, valamint az új piacokra való bejutást. A többoldalú megközelítés döntő fontosságú egy szabályokon alapuló nemzetközi rendszer létrehozásához. A dohai kereskedelmi forduló célja nemcsak a WTO-tagok közötti vámtarifák, hanem a nem vámjellegű akadályok csökkentése is, például egy, a kereskedelmet megkönnyítő megállapodás révén.

At the bilateral and regional level, the EU’s goal of comprehensive Free Trade Agreements (FTA), especially with important trading partners in Asia, will deliver an excellent framework and an effective tool to improve EU businesses market access opportunities. Besides eliminating tariffs, these agreements provide novel ways for effectively tackling unjustified non-tariff obstacles to trade. Innovative elements are in particular substantive disciplines addressing non-tariff barriers in certain sectors head-on; an enhanced mechanism of cooperation and consultation on Technical Barriers to Trade (TBT) and Sanitary and Phytosanitary measures (SPS), the inclusion of a chapter on market access in services and investments, public procurement and competition, including subsidies, the strengthening of the protection and enforcement of intellectual property rights (including Geographical Indications), and a customs and trade facilitation chapter. In addition, on a horizontal level, a mediation mechanism for NTBs will complement the provisions on dispute settlement and commitments on labour and environmental standards in order to promote sustainable development. Strong monitoring of the effective implementation of FTAs in order to ensure that the commitments of the EU’s partners are effectively realised must be foreseen.

Kétoldalú és regionális szinten az az uniós cél, amely – különösen fontos ázsiai kereskedelmi partnerekkel – átfogó szabadkereskedelmi megállapodások kötésére irányul, kitűnő keretrendszert és hatékony eszközt biztosít az EU vállalkozásai piacra jutási lehetőségeinek javítására. A vámtarifák eltörlésén kívül ezek a megállapodások új utakat nyitnak az indokolatlan nem tarifális kereskedelmi akadályok hatékony megoldására. Innovatív elemek: az egyes ágazatokban létező nem vámjellegű akadályokra vonatkozó különösen fontos szabályok, a kereskedelem technikai akadályaira és az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó megerősített együttműködési és konzultációs mechanizmus, a szolgáltatások és befektetések, a közbeszerzés és verseny – beleértve a támogatásokat –területén történő piacra jutásról szóló fejezet felvétele, a szellemi tulajdonjogok (a földrajzi jelzéseket is ideértve) oltalmának és érvényesítésének megerősítése, valamint a vámról és a kereskedelem megkönnyítéséről szóló fejezet. Ezenkívül horizontális szinten a nem tarifális akadályokra vonatkozó közvetítő mechanizmus kiegészíti a vitarendezéssel kapcsolatos rendelkezéseket, valamint a munkaügyi és környezetvédelmi előírásokra vonatkozó kötelezettségvállalásokat a fenntartható fejlődés előmozdítása érdekében. Rendelkezni kell a szabadkereskedelmi egyezmények hatékony végrehajtásának szoros figyelemmel kíséréséről annak érdekében, hogy biztosítsuk, az EU partnerei valóban teljesítik kötelezettségvállalásaikat.

3.2. Bilateral relations

Kétoldalú kapcsolatok

Market access barriers are also addressed in multiple ways through our regular or more ad hoc contacts with third countries.

A piacra jutás akadályait többféle módon is megközelítjük a harmadik országokkal történő rendszeres vagy eseti jellegű kapcsolatfelvételeink során.

On a more regular basis, bilateral dialogues , which in most relationships address a very wide range of sectors, are an effective, institutionalised format to regularly address and follow-up on trade barriers and regulatory issues, with the possibility to escalate the issue to a higher, political level as for instance the High Level Economic and Trade Dialogue Mechanism (HLM) with China and the Transatlantic Economic Council with the US. Political summits between the EU and key partners can also be used. These dialogues are well suited to promote regulatory convergence through international cooperation and can be further strengthened.

A legtöbb kapcsolatban igen sokféle ágazatot érintő, rendszeres kétoldalú párbeszéd a kereskedelmi akadályok és szabályozási kérdések megbeszélésének és nyomon követésének hatékony, intézményesített formája, azzal a lehetőséggel, hogy a kérdést magasabb, politikai szintre emeljék, mint például a Kínával folytatott magas szintű gazdasági és kereskedelmi párbeszéd mechanizmusa (HLM), illetve az Egyesült Államokkal létrejött Transzatlanti Gazdasági Tanács. Az EU és kulcsfontosságú partnerei közötti politikai csúcstalálkozók is felhasználhatók erre a célra. Ezek a párbeszédek alkalmasak arra, hogy a nemzetközi együttműködésen keresztül előmozdítsák a szabályozási konvergenciát, és tovább erősíthetők.

Assertive trade diplomacy both centrally from Brussels as well as locally in the third country concerned is well suited to address barriers on an ad hoc basis or as a specific intervention to reinforce a long-term strategy. Coordination between the Commission and Member States and business within the Market Access Partnership should help to use the full potential of the Commission and Member States’ bilateral contacts in acting as a block and efficiently articulate our interests abroad.

Az öntudatos kereskedelmi diplomácia mind központilag Brüsszelből, mint pedig helyi szinten az érintett harmadik országban igen alkalmas az akadályok eseti alapon vagy egyedi beavatkozásként történő kezelésére egy hosszú távú stratégia megerősítése érdekében. A Bizottság és a tagállamok, valamint a piacra jutást elősegítő partnerségen belüli vállalkozások közötti koordinációnak elő kell segítenie a Bizottság és a tagállamok kétoldalú kapcsolataiban rejlő teljes potenciál kihasználását, hogy egy tömbként járjanak el, és hatékonyan fejezzék ki érdekeinket külföldön.

In addition, the EU’s Trade Related Assistance has also helped overcome or smooth out trade obstacles through, for instance, training of customs officials, thereby helping to create a framework for more efficient customs procedures.

Ezenfelül az EU kereskedelmi vonatkozású segítségnyújtása – például vámtisztviselők továbbképzésével, vagyis hatékonyabb vámeljárások keretrendszerének létrehozásával – szintén segít a kereskedelmi akadályok felszabadításában.

3.3. Formal instruments

Hivatalos eszközök

An increasingly important tool to secure open trade opportunities are the notification procedures in the framework of the WTO-TBT [17] Agreement and the WTO-SPS [18] Agreement . The TBT and SPS Committees in Geneva serve as a multilateral consultation and negotiation platform for all WTO-members with the objective to monitor and ensure compliance with the TBT and SPS Agreement. The obligation to notify new measures at the WTO enables partners to react at an early stage and address concerns. A strong and active engagement and follow-up is essential to increase the possibility to prevent new barriers to trade.

A nyílt kereskedelmi lehetőségek biztosításának egyre fontosabb eszköze a bejelentési eljárás a WTO-TBT [17] megállapodás és a WTO-SPS [18] megállapodás keretében. A TBT és SPS bizottság Genfben működő többoldalú tanácsadó és tárgyalási platform valamennyi WTO-tagállam számára, amelynek célja a TBT- és SPS-megállapodás ellenőrzése és betartásának biztosítása. Az új intézkedések bejelentésének kötelezettsége a WTO-nál lehetővé teszi, hogy a partnerek korai stádiumban reagáljanak és közöljék aggályaikat. Erős és aktív kötelezettségvállalás és nyomon követés szükséges ahhoz, hogy egyre nagyobb eséllyel vessünk gátat újabb kereskedelmi akadályok létesítésének.

To the extent that a mutually acceptable solution to a trade irritant can not be found, formal and enforceable instruments such as the EU’s Trade Barriers Regulation (TBR) procedure or recourse to WTO dispute settlement procedures can be an effective remedy. The Commission’s Trade Barrier Regulation provides a mechanism for EU companies to act against trade barriers affecting their access to third country markets, by requesting the Commission to investigate complaints and to seek redress. The WTO-Dispute Settlement Procedure is a useful tool to address WTO-incompatible barriers and enforce WTO-compliance. In addition, the possibility of addressing trade barriers through bilateral dispute settlement and mediation mechanisms, as foreseen in our new generation FTAs, will become an important remedy and will help us to achieve increased market access.

Amennyiben nem találnak kölcsönösen elfogadható megoldást valamely kereskedelmi kérdésben támadt nézeteltérésre, a hivatalos és kikényszeríthető eszközök, mint például az EU kereskedelmi akadályokról szóló rendeletében (TBR) rögzített eljárás , vagy a WTO vitarendezési eljárásainak igénybevétele lehet a hatékony jogorvoslat. A Bizottság kereskedelmi akadályokról szóló rendelete mechanizmust biztosít az uniós vállalatoknak, hogy felléphessenek a harmadik országok piacaira való bejutásukat akadályozó kereskedelmi akadályok ellen: a Bizottsághoz fordulhatnak, és panaszaik kivizsgálását, valamint jogorvoslatot kérhetnek. A WTO vitarendezési eljárása hasznos eszköz arra, hogy a WTO-nak ellentmondó akadályokkal foglalkozzunk, és kikényszerítsük a WTO-nak való megfelelést. Ezenkívül az a lehetőség, hogy a kereskedelmet gátló akadályokkal kétoldalú vitarendezési eljárás és közvetítői mechanizmusok keretében foglalkozzunk – mint azt az új generációs szabadkereskedelmi megállapodásaink előirányozzák –, fontos jogorvoslati eszközzé fog válni és segít majd a fokozottabb piacra jutás megvalósításában.

3.4. Regulatory cooperation

Szabályozási együttműködés

The EU has a long standing experience with regulatory convergence and cooperation[19] within the single market, which was constructed on the foundation of distinct, national regulations. In the EU, a high degree of social protection for its workers, high standards of product safety for goods sold in its markets, strong protection for consumers and world-leading environmental protection legislation have encouraged the setting of equally high benchmarks in third countries. A key objective of regulatory cooperation is to promote high standards abroad.

Az EU-nak régóta vannak tapasztalatai a szabályozási konvergenciával és együttműködéssel kapcsolatban[19] az egységes piacon belül, amelyet a különböző nemzeti rendelkezések alapjain hoztak létre. Az EU-ban a munkavállalóknak biztosított nagyfokú szociális védelem, az uniós piacokon értékesített áruk tekintetében meglévő magas szintű szabványok, az erős fogyasztóvédelem és a világpiacon is vezető környezetvédelmi jogszabályok elősegítették, hogy harmadik országokban is ugyanilyen magas referenciaszinteket állítsanak fel. A szabályozási együttműködés egyik fő célja a magas szintű standardok ösztönzése külföldön.

Multilateral or bilateral international regulatory co-operation helps address unnecessary barriers caused by differences in regulatory practice. Regulatory co-operation not only establishes a mechanism to address bilateral regulatory issues, but also helps build a relationship between regulators which is conducive to exchanging information on regulatory changes being considered or planned (giving early warning), as well as best practices. In some cases regulatory convergence may be the appropriate solution. In other cases, mutual recognition or equivalence agreements – sometimes following some degree of convergence - may be more appropriate. In all cases, visibility on likely regulatory developments is essential to help industry to plan ahead.

A két- vagy többoldalú nemzetközi szabályozási együttműködés segít a szabályozási gyakorlatban fennálló különbségek okozta indokolatlan akadályok megoldásában. A szabályozási együttműködés nem csak létrehoz egy mechanizmust a kétoldalú szabályozási kérdések megoldására, hanem segítséget nyújt olyan kapcsolat kiépítéséhez a szabályozók között, amely előmozdítja az információcserét a mérlegelt vagy tervezett szabályozási változásokról (korai stádiumban figyelmeztet) és a legjobb gyakorlatról. Egyes esetekben a szabályozási konvergencia lehet a megfelelő megoldás. Más esetekben a kölcsönös elismerés vagy ekvivalencia-megállapodás – néha bizonyos fokú konvergenciát követően – megfelelőbb lehet. A valószínű szabályozási fejlesztések előrelátása minden esetben alapvető fontosságú ahhoz, hogy az ipar előre tervezhessen.

The bilateral dialogues mentioned in section 3.2 are an effective, institutionalised format to regularly address and follow-up on regulatory issues and other trade barriers.

A 3.2. szakaszban említett kétoldalú párbeszéd olyan hatékony, intézményesített forma, amely alkalmas a szabályozási kérdések és más kereskedelmi akadályok kérdésének rendszeres felvetésére és nyomon követésére.

Mutual Recognition Agreements (MRA) give the exporting party the authority to certify products against the differing regulatory requirements of the importing party, prior to export. In the SPS field, a comparable instrument is the recognition of equivalence of measures of the exporting country with the measures of the importing country. ACAAs (Agreements on Conformity Assessment and Acceptance of Industrial Products) promote regulatory convergence in that they commit the partner country - either in support of the enlargement process or the European Neighbourhood Policy - to adopt aspects of the European acquis for trade in goods, in return for which the partner country is fully integrated into the European single market for such products.

A kölcsönös elismerésről szóló megállapodások (MRA) felhatalmazzák az exportáló felet, hogy a kivitel előtt tanúsítsa a termékeket az importáló fél eltérő szabályozási követelményeivel szemben. Az egészségügy és növényegészségügy területén ehhez hasonló eszköz annak elismerése, hogy az exportáló ország intézkedései egyenértékűek az importáló ország intézkedéseivel. Az ACAA-k (a megfelelőségi értékelésről és az ipari termékek elfogadásáról szóló megállapodások) elősegítik a szabályozási konvergenciát; ezekben a megállapodásokban – a bővítési folyamat támogatása vagy az európai szomszédságpolitika keretében – kötelezik a partnerországot az európai közösségi joganyag árukereskedelmi vonatkozásainak elfogadására, amiért cserébe a partnerországot az adott termék vonatkozásában teljes mértékben integrálják az európai egységes piacba.

Regulatory convergence and co-operation with key countries Enlargement countries: The accession negotiations with Croatia and Turkey aim at the full implementation of the Community aquis in both countries. The Customs Union with Turkey is an additional tool for accelerating regulatory convergence. A set of Stabilisation and Association Agreements (SAA) establishes a free-trade area between the EU and the Western Balkan countries and prepares these countries for future membership. Regulatory co-operation is pursued through these agreements. All candidate and potential candidate countries receive substantial community assistance provided notably through the 'Technical Assistance and Institution Building' component of the Instrument for Pre-Accession Assistance (IPA) but also through the TAIEX programme, which assist in adoption, application and enforcement of the Community acquis (including in the areas of conformity assessment, public procurement, IPR, etc.). European Neighbourhood Policy partners: The European Neighbourhood Policy (ENP) aims to intensify economic integration and cooperation with the neighbourhood countries. Regulatory co-operation and convergence are at the heart of the ENP and are based on the Partnership and Cooperation Agreements. As outlined in the European Economic Recovery plan, the economic integration and cooperation with the neighbourhood countries will be progressively intensified, including through deep and comprehensive FTAs which cover substantially all trade and aim at the highest possible degree of liberalisation. The future Eastern Partnership will offer real perspectives for enhanced movement of goods, capital, the supply of services and for modernisation of the economies of the partner countries. The EU and its partners may reflect in future on a broader regional trade approach, offering full access to the internal market following full adoption of all relevant elements of the EU acquis. A first example of this approach is the new Association Agreement and FTA being negotiated with Ukraine. For the Southern neighbourhood, co-operation is based on the Association Agreements. Enhanced regulatory co-operation is a core component of the deepening of our trade ties with the Euromed countries with a view to establishing a free trade area. Ultimately, the goal is to achieve a common economic space including all countries within the European Neighbourhood policy. USA: is the most important partner for the EU. Strong co-operation and, where possible, convergence of our regulatory approaches are of key strategic and economic importance. It would deepen the transatlantic market and could promote the development of global standards and regulation.. To that end the Transatlantic Economic Council (TEC) was set up in 2007 as a high-level political body giving political impetus to initiatives aimed at creating a barrier-free transatlantic market and supporting a range of sectoral regulatory dialogues. It fosters upstream co-operation for regulatory convergence and the resolution of downstream barriers/burdens arising for business on both sides of the Atlantic. Among its successes are significant administrative simplification for the pharmaceuticals industry and equivalence of accounting standards. China: The “Consultation Mechanism on Industrial Products and WTO/TBT” promotes reciprocal understanding and transparency in our regulatory processes. Among its successes is the simplification of certification procedures for medical devices. Regulatory issues can also be brought up in the context of the EU-China HLM which addresses issues of a strategic nature with the aim of achieving concrete outcomes. The EU intends to maintain and further develop the existing high-level dialogue mechanism and the industrial policy and sectoral regulatory dialogues with a view to securing genuine access to the Chinese market and the safety of consumers on both sides. Russia: The elimination of inefficient cumbersome regulatory barriers would enormously facilitate the economic relationship and notably also foster the access to the Russian market for European businesses. Therefore, there is a mutual interest in ensuring the convergence of EU and Russian regulations. Regulatory co-operation with Russia is currently carried out in the context of the Common Economic Space and a number of specific regulatory dialogues in many policy fields have been established. While in some areas significant progress has been achieved, in a number of others cooperation needs to become better focused and more operational. There is a huge untapped potential in the economic relationship between the EU and Russia. Russian accession to WTO and Russia future commitments as a WTO member will further help to address a number of issues. Regulatory cooperation is a key objective for the EU which will be addressed in the ongoing negotiations for a new EU-Russia legal framework. Japan: NTBs are one of the biggest problems in our economic relations. A number of dialogues exist between the EU and Japan, including the Regulatory Reform Dialogue. There is much to be gained from pursuing discussions with Japan across a wide range of sectoral interests. In view of its economic importance regulatory co-operation with Japan should be stepped up. Canada: As a part of a new wide-ranging agreement covering trade and investment, regulatory co-operation needs to be developed and intensified. Co-operation with Canada must take into account regulatory co-operation with the US too, so that the final outcome is a trilateral convergence of regulations. |

Szabályozási konvergencia és együttműködés a kulcsfontosságú országokkal Csatlakozni kívánó országok: A Horvátországgal és Törökországgal folyó csatlakozási tárgyalások célja a közösségi vívmányok teljes körű végrehajtása mindkét országban. A vámunió Törökországgal további eszközül szolgál a szabályozási konvergencia felgyorsításához. Egy sor stabilizációs és társulási megállapodásnak köszönhetően szabadkereskedelmi övezet jön létre az EU és a nyugat-balkáni országok között, felkészítve ezen országokat a jövőbeli tagságra. A szabályozási együttműködés e megállapodások keretében folyik. Valamennyi tagjelölt és lehetséges tagjelölt ország jelentős közösségi támogatásban részesül különösen az előcsatlakozási támogatási eszköz „technikai segítségnyújtás és intézményfejlesztés” összetevőjének köszönhetően, valamint a TAIEX program keretében, mely a közösségi vívmányok (beleértve a megfelelőség-értékelés, a közbeszerzés, a szellemi tulajdonjogok területét stb.) átvételéhez, alkalmazásához és végrehajtásához nyújt segítséget. Az európai szomszédságpolitika partnerei: Az európai szomszédságpolitika (ENP) célja a gazdasági integráció és együttműködés elmélyítése a szomszédos országokkal. A szabályozási együttműködés és konvergencia az ENP középpontjában áll, és a partnerségi és együttműködési megállapodásokon alapszik. Az európai gazdasági fellendülési tervben foglaltak szerint – többek között mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásokkal, amelyek lényegében minden iparágra kiterjednek, és céljuk a lehető legnagyobb fokú liberalizáció – elmélyítik a szomszédos országok gazdasági integrációját és a velük folytatott együttműködést. A jövőbeni keleti partnerség reális perspektívát kínál az áruk, a tőke és a szolgáltatások egyre nagyobb mozgásának, valamint a partnerországok gazdasága modernizációjának. Az EU és partnerei a jövőben szélesebb regionális kereskedelmi megközelítést mérlegelhetnek, amely a közösségi joganyag összes fontos elemének teljes körű elfogadását követően teljes piacra jutást kínál a belső piac vonatkozásában. E megközelítés egyik első példája az új társulási megállapodás, valamint a szabadkereskedelmi megállapodásról Ukrajnával folytatott jelenlegi tárgyalások. A déli szomszédság esetében az együttműködés a társulási megállapodáson alapszik. A növekvő szabályozási együttműködés az Euromed országokkal szabadkereskedelmi terület létesítése céljából létrehozott kereskedelmi kapcsolataink elmélyítésének központi tényezője. A végső cél egy olyan közös gazdasági térség létrehozása, amelybe az európai szomszédságpolitikával érintett összes ország beletartozik. Amerikai Egyesült Államok: az EU legfontosabb partnere. A szoros együttműködés és – ahol lehetséges – a szabályozási megközelítések konvergenciája a legfontosabb stratégiai és gazdasági tényezők: elmélyítenék a transzatlanti piacot, és előmozdíthatnák a globális szabványok és szabályozás fejlődését. Ebből a célból 2007-ben létrehozták a Transzatlanti Gazdasági Tanácsot (TEC) mint magas szintű politikai testületet, amely politikai lendületet ad az akadálymentes transzatlanti piac létrehozásának, és számos szabályozási párbeszédet támogat. A szabályozási konvergencia érdekében erősíti az upstream együttműködést, és az Atlanti-óceán mindkét partján működő vállalkozásokkal szembeni downstream akadályok/terhek megoldását. Sikerei között találjuk a gyógyszeripari adminisztráció jelentős egyszerűsítését és a számviteli standardok egyenértékűségének elismerését. Kína: Az „ipari termékekkel és a WTO/TBT-vel kapcsolatos konzultációs mechanizmus” előmozdítja a kölcsönös megértést és átláthatóságot szabályozási folyamatainkban. Sikerei között találjuk az orvostechnikai eszközök tanúsítási eljárásainak egyszerűsítését. Szabályozási kérdések is felvethetők az EU és Kína közötti, stratégiai fontosságú kérdéseket konkrét eredmények elérésének céljával tárgyaló HLM keretében. Az EU fenn kívánja tartani és tovább kívánja fejleszteni a jelenlegi magas szintű párbeszéd mechanizmusát, valamint az iparpolitikai és ágazati szabályozási párbeszédeket annak érdekében, hogy valódi hozzáférést biztosítson a kínai piachoz, továbbá biztosítsa a fogyasztók biztonságát mindkét oldalon. Oroszország: A kevéssé hatékony és nehézkes szabályozási akadályok felszámolása óriási mértékben elősegítené a gazdasági kapcsolatot, és jelentősen előmozdítaná az orosz piacra való bejutást az európai vállalkozások számára. Ezért az uniós és az orosz szabályozás konvergenciájának biztosítása közös érdek. Az Oroszországgal fennálló szabályozási együttműködést jelenleg a közös gazdasági térség tekintetében folytatják, továbbá számos egyedi szabályozási párbeszéd jött létre több politika területén. Míg egyes területeken jelentős haladást értek el, számos más területen az együttműködést koncentráltabbá és operatívabbá kell tenni. Az EU és Oroszország közötti gazdasági kapcsolat óriási kiaknázatlan potenciált rejt magában. Oroszország WTO-hoz való csatlakozása és Oroszország mint WTO-tagállam jövőbeni kötelezettségei további segítséget nyújtanak majd számos kérdés megoldásához. A szabályozási együttműködés kulcsfontosságú célkitűzés az EU számára, amellyel az EU és Oroszország közötti új jogi keretrendszerrel kapcsolatos, folyamatban lévő tárgyalásokon is foglalkoznak. Japán: A nem vámjellegű akadályok jelentik az egyik legnagyobb problémát a Japánnal fennálló gazdasági kapcsolatunkban. Számos párbeszéd létezik az EU és Japán között, a szabályozási reformról folytatott párbeszédet is ideértve. Sokat nyerhetünk, ha igen sokféle ágazati kérdésről folytatunk párbeszédet Japánnal. Tekintettel Japán gazdasági jelentőségére, fokozni kell az ezen országgal folytatott szabályozási együttműködést. Kanada: A kereskedelemre és a befektetésekre vonatkozó új, széles körű megállapodás részeként fejleszteni és mélyíteni kell a szabályozási együttműködést. A Kanadával folytatott együttműködés során az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott szabályozási együttműködést is figyelembe kell venni, azaz a végcél a háromoldalú szabályozási konvergencia. |

3.5. The Market Access Partnership

A piacra jutást elősegítő partnerség

To enhance the full use of these instruments and complement our various efforts to remove barriers to trade, the Market Access Strategy established a new, stronger Partnership between the Commission, Member States and business in order to pool all available resources and expertise to detect, analyse and get rid of barriers. This was strongly supported by the European Parliament[20] and the Council[21]. Monthly meetings of the Market Access Advisory Committee (MAAC) have become the focal point for coordination with Member States and business, supported by specific expert groups to address specific cases, sectors and regions[22]. In addition, local Market Access Teams have been established in most of the EU's major export markets, pooling the expertise and commitment of the Commission's Delegations, Member States' Embassies and EU business representations. The work of these local Market Access Teams is especially valuable to prevent barriers through a strong “early-warning-mechanism”, monitoring the legislation of the host country and providing the necessary knowledge and contacts. In addition, they have allowed greater expertise to be applied to individual cases, given knowledge of local conditions. Furthermore, they play an important role in coordinating among the Commission, Member States and business on the ground, facilitating the effective articulation of our trade concerns with one voice.

Az említett eszközök fokozottabb kihasználása, valamint a kereskedelmi akadályok felszámolására irányuló különféle törekvéseink kiegészítése céljából a piacra lépési stratégia új, szorosabb partnerséget hozott létre a Bizottság, a tagállamok és a vállalkozások között a rendelkezésre álló valamennyi erőforrás és szaktudás összegyűjtése érdekében, amelyek segítségével feltárhatjuk, elemezhetjük és felszámolhatjuk az akadályokat. Az említetteket az Európai Parlament[20] és a Tanács[21] erősen támogatta. A piacra jutást elősegítő tanácsadó bizottság (MAAC) havonta tartott ülései kerültek a tagállamokkal és vállalkozásokkal folytatott koordináció középpontjába; az üléseket egyedi kérdésekkel, ágazatokkal és régiókkal foglalkozó egyedi szakértői csoportok segítik.[22] Ezenkívül az EU legtöbb vezető piacán helyi piacra jutási munkacsoportokat hoztak létre, amelyek összegzik a Bizottság delegációinak, a tagállamok nagykövetségeinek és az uniós vállalkozások képviseleteinek szaktudását és elkötelezettségét. Az említett helyi piacra jutási munkacsoportok munkája különösen értékes abból a szempontból, hogy erős „korai figyelmeztetéses mechanizmussal”, a fogadó ország jogszabályainak nyomon követésével, valamint a szükséges szaktudás és kapcsolattartás rendelkezésre bocsátásával felszámolják az akadályokat. Ezen túlmenően lehetővé tették, hogy egyedi esetekben – a helyi körülmények ismeretében – több szakértőt vonjanak be. Fontos szerepet játszanak továbbá a Bizottság, a tagállamok és a vállalkozások közötti koordinációban a területen, elősegítve kereskedelmi szempontjaink hatékony, egységes álláspontot képviselő kifejezését.

Finally, to increase its leverage the Commission has stepped up cooperation with third countries on market access issues of common concern – particularly with the US and Japan, both by sharing information and through coordinated joint or parallel actions.

Végül a Bizottság befolyásának növelése céljából – az információk megosztásával és összehangolt közös vagy párhuzamos cselekvésekkel – fokozta együttműködését a harmadik országokkal – különösen az Amerikai Egyesült Államokkal és Japánnal – a piacra jutás közös érdekű kérdéseiben.

4. WAY FORWARD

JÖVőBELI FELADATOK

All the instruments identified above should be used to ensure that the EU’s openness is maintained and matched by increased access to third country markets for European companies. In the context of the Market Access Strategy the Commission, Member States and business need to continue their active engagement to ensure that the European Union acts coherently in third countries and articulates its interests efficiently abroad.

Minden fent leírt eszközt fel kell használni annak biztosítására, hogy az EU nyitottsága fennmaradjon és hogy az európai vállalatok növekvő mértékben piacra jussanak harmadik országokban. A piacra lépési stratégiával összefüggésben a Bizottságnak, a tagállamoknak és a vállalkozásoknak fenn kell tartaniuk aktív elkötelezettségüket annak biztosítására, hogy az Európai Unió következetesen jár el harmadik országokban, és hatékonyan ad hangot érdekeinek külföldön.

This becomes even more important against the backdrop of the current economic environment, where the external dimension of the Lisbon Strategy needs to play its part in a higher engagement with a focus on jobs and growth.

Mindez még fontosabbá válik a jelenlegi gazdasági környezet fényében, ahol a lisszaboni stratégia külső dimenziójának is szerepet kell vállalnia a nagyobb elkötelezettség kialakításában, középpontban a növekedéssel és foglalkoztatással.

Beyond our efforts towards a swift conclusion of the Doha round and towards completion of ambitious Free Trade Agreements, strong emphasis will be put on:

A dohai forduló gyors lezárására irányuló törekvéseinken és nagyívű szabadkereskedelmi megállapodások megkötésén túl nagy hangsúlyt kell fektetni a következőkre:

- Market access activities related to sectors of high potential for future growth , such as automotives, pharmaceuticals, chemicals, electronics, machinery and environmental goods, as well as services, establishment and public procurement . For services, working groups (starting with postal courier and distribution services) have recently been set up to address key barriers in markets, which offer significant opportunities for EU service providers.

- Piacra jutással kapcsolatos tevékenységek a jövőre nézve nagy növekedési potenciállal rendelkező ágazatokban , mint például autóipar, gyógyszeripar, vegyipar, elektronika, gépipar és környezetvédelmi áruk, valamint a szolgáltatások, letelepedés és közbeszerzés területe. A szolgáltatások (először a postai futár- és terjesztési szolgáltatások) esetében a közelmúltban munkacsoportokat hoztak létre a kulcsfontosságú piaci akadályok kezelésére, amelyek jelentős lehetőségeket kínálnak az uniós szolgáltatóknak.

- IPR protection and enforcement in third countries through the successful conclusion of bilateral agreements with detailed provisions on IPR, in particular on enforcement, intensification of bilateral co-operation and dialogues, and technical co-operation programmes in particular in China and ASEAN countries. An Action Plan on IPR Customs enforcement will be signed with China shortly. Bilateral cooperation with the US on IPR enforcement will also be pursued. In order to ensure better market access for European GIs, we will explore the possibility of GI protection for non-agricultural products as a response to third country request such as India.

- A szellemi tulajdonjogok védelme és érvényesítése harmadik országokban a szellemi tulajdonjogokról – különösen azok érvényesítéséről – szóló részletes rendelkezéseket tartalmazó kétoldalú megállapodások megkötésével, a kétoldalú együttműködés és párbeszéd elmélyítésével, valamint technikai együttműködési programokkal, különösen Kínában és az ASEAN-országokban. Hamarosan aláírásra kerül Kínával egy vámügyi cselekvési terv a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről. A kétoldalú együttműködés szintén folytatódik majd az USÁ-val a szellemi tulajdonjogok érvényesítése terén. Az európai földrajzi jelzések jobb piacra jutásának biztosítása érdekében, harmadik országok – például India – kérésére válaszul, feltárjuk a nem mezőgazdasági termékek földrajzi eredetvédelmének lehetőségét.

- Market access for small and medium size companies (SMEs) as outlined in the Small Business Act (SBA)[23], including special assistance to help obtain and alleviate the costs of obtaining information on the regulatory, legal and cultural environment of potential export markets.

- A kis- és középvállalkozások piacra jutása, a kisvállalkozói törvénnyel (SBA) összhangban,[23] beleértve a különös segítségnyújtást a potenciális exportpiacok szabályozási, jogi és kulturális környezetével kapcsolatos információk megszerzésében, valamint az információszerzés költségeinek csökkentésében.

The EU needs to use its economic weight and give impetus to its economic and trade relations with the major world economies. We must go further in drawing together the strands of our trade, regulatory and broader economic relations. While there is no single model for our relations with all our partners, the EU must find better ways to co-ordinate the internal and external dimensions of our policies and to engage in comprehensive dialogues with our key partners. In this context we should also consider how best to promote the internationally agreed decent work agenda and core labour standards.

Az EU-nak – gazdasági súlyára támaszkodva – lendületet kell adnia a világ vezető gazdaságaival fenntartott gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak. Tovább kell lépnünk a kereskedelmi, szabályozási és szélesebb értelemben vett gazdasági kapcsolataink szálainak összefűzése területén. Partnereinkkel fenntartott kapcsolataink nem fűzhetők fel egyetlen modellre, ezért az EU-nak jobb módszereket kell találnia politikáink külső és belső dimenziójának összehangolására, és a kulcsfontosságú partnereinkkel folytatott átfogó párbeszédre. Ezzel kapcsolatban mérlegelnünk kell azt is, hogyan lehetne a legjobban előmozdítani a nemzetközileg elfogadott méltányos munkára vonatkozó programot és az alapvető munkaügyi normákat.

The following principles should guide the EU's future activities:

Az EU jövőbeli tevékenységeinek a következő elveken kell alapulniuk:

(1) A coordinated approach All efforts to improve market access and export opportunities for European business, and other issues related to regulatory cooperation and convergence should be coordinated and clearly linked to the external competitiveness agenda. Efforts must be well-focused and properly directed, making best use of the available instruments, rather than isolated ad-hoc discussions on certain areas with our partners. It is necessary to ensure political supervision of the process with the EU's most important partners. The Market Access Strategy is an important framework for this coordination.

(1) Összehangolt fellépés Az európai vállalkozások piacra jutásának és exportlehetőségeinek javítására irányuló törekvéseket, valamint a szabályozási együttműködéssel és konvergenciával kapcsolatos egyéb kérdéseket össze kell hangolni, és egyértelműen hozzá kell kapcsolni a külső versenyképességi programhoz. A törekvéseket összpontosítani és megfelelően irányítani kell a rendelkezésre álló eszközök legjobb kihasználása mellett, nem pedig elszigetelt, eseti megbeszéléseket kell folytatni egyes területekről partnereinkkel. Biztosítani kell, hogy a folyamatot az EU legfontosabb partnerei politikailag is felügyelhessék. A piacra lépési stratégia az összehangolás egyik lényeges keretrendszere.

(2) Setting priorities Prioritisation is a critical factor: Addressing barriers to trade, whatever their nature, is resource intensive. We need to ensure that EU efforts to open markets and cooperate on regulation have a real, sustainable, economic impact and can be accomplished within a reasonable time span. Priority must be given to partners, sectors and policies where there is a strong economic interest, either actual or potential. The EU's wider political objective of economic integration with its neighbours means that engagement with these countries will also be a priority.

(2) A prioritások meghatározása A fontossági sorrend meghatározása kritikus fontosságú tényező. A kereskedelmi akadályokkal való foglalkozás – tekintet nélkül az akadályok jellegére – sok erőforrást igényel. Meg kell bizonyosodnunk arról, hogy az EU piacnyitási és szabályozási együttműködési törekvéseinek valós, fenntartható gazdasági hatása van, és azok ésszerű időn belül megvalósulhatnak. Azokat a partnereket, ágazatokat és politikákat kell előnyben részesíteni, akikhez/amelyekhez erős – tényleges vagy potenciális – gazdasági érdek fűződik. Az EU szélesebb politikai célkitűzése, azaz a gazdasági integráció az EU szomszédaival, azt jelenti, hogy az ezekkel az országokkal folytatott programok szintén elsőrendű fontosságúak.

(3) Listening to stakeholders The strengthened partnership between the Commission, Member States and business in the framework of the Market Access Strategy has proven to be very effective. This strength should be carried over into all aspects of market access and regulatory cooperation activities. Upstream coordination within the Partnership and with third countries will be essential in having a pro-active approach to avoiding and removing barriers to trade.

(3) Az érdekelt felek meghallgatása A Bizottság, a tagállamok és a vállalkozások között a piacra lépési stratégia keretében fennálló erősebb partnerség igen hatékonynak bizonyult. Ezt az erőt a piacra jutás és a szabályozási együttműködési tevékenységek valamennyi vonatkozására át kell vinni. Fontos lesz az alsóbb szinteken megvalósuló összehangolás a partnerség keretében és harmadik országokkal a kereskedelmi akadályok elkerülését és megszüntetését célzó proaktív megközelítés kialakítása érdekében.

(4) Making full use of the range of instruments Relations between the EU and its main trading partners cover a wide range of diverse interactions. These have until now been conducted often independently of each other, which makes it more difficult to assess the balance of benefits. The EC should look, in future, at areas where our partners benefit from cooperation with the EU, for example in research and development programmes, while maintaining significant barriers to EU businesses. We need to use all instruments at our disposal in a focused and coherent way, in order to improve export opportunities for European exporters and improve the global regulatory framework.

(4) A különböző eszközök teljes körű kihasználása Az EU és főbb kereskedelmi partnerei közötti kapcsolatok igen sokféle interakcióra vonatkoznak. Ezeket eddig sokszor egymástól függetlenül végezték, ami nehézzé teszi az előnyök értékelését. Az Európai Közösségnek a jövőben át kell tekintenie azokat a területeket, ahol partnereinknek előnyük származik az EU-val való együttműködésből, például a kutatási és fejlesztési programok területén, azonban ezzel egyidejűleg jelentős akadályokat tartanak fenn az uniós vállalkozásokkal szemben. Minden rendelkezésünkre álló eszközt koncentráltan és következetesen fel kell használnunk az európai exportőrök exportlehetőségeinek javítása és a globális szabályozási keretrendszer tökéletesítése érdekében.

5. CONCLUSION

Következtetés

This Communication aims at ensuring greater opportunities for EU businesses in third countries and brings together external and internal policies.

E közlemény célja nagyobb lehetőségek biztosítása az uniós vállalkozások számára harmadik országokban, valamint a külső és belső politikák ötvözése.

It is also the first yearly market access report, giving an account of significant existing barriers. Successful barrier removal will require an assertive articulation of European trade interest with one voice. The success of the EU's actions will continue to depend very much on the serious commitment of all stakeholders.

E közlemény egyben az első évenkénti piacra jutási jelentés is, ami számot ad a jelenleg létező jelentős akadályokról. Az akadályok sikeres felszámolásához az európai kereskedelmi érdek egy álláspontot képviselő, határozott kifejezése szükséges. Az EU cselekvéseinek sikere továbbra is jelentős mértékben függ az összes érdekelt komoly elkötelezettségétől.

Response to trade barriers must be coherent and targeted. The EU has different instruments at its disposal to overcome trade barriers and promote regulatory convergence. It needs to use all its instruments strategically and to ensure that there is a more integrated external policy agenda, which allows for trade-offs and win-win solutions. The Commission will ensure full exploitation of the potential of regulatory co-operation to anticipate trade challenges and ensure mutually beneficial cooperation at early stages of the legislative process. Beyond market access, regulatory cooperation offers further benefits in areas such as consumer protection, improving environmental standards, improving the evidence base for drawing up legislation and reducing the cost of doing business.

A kereskedelmi akadályokra adott válasznak következetesnek és célzottnak kell lennie. Az EU-nak különböző eszközök állnak rendelkezésére a kereskedelmi akadályok felszámolására és a szabályozási konvergencia előmozdítására. Az EU-nak valamennyi eszközét stratégiai módon kell felhasználnia és biztosítania kell egy olyan integráltabb külpolitikai menetrendet, mely kompromisszumokat és mindenki számára előnyös megoldásokat kínál. A Bizottság biztosítja a szabályozási együttműködésben rejlő potenciál teljes körű kiaknázását, aminek célja a kereskedelmi kihívások előrejelzése és kölcsönösen előnyös együttműködés biztosítása a jogalkotási folyamat korai szakaszaiban. A piacra jutáson túl a szabályozási együttműködés további előnyöket kínál olyan területeken, mint például a fogyasztóvédelem, a környezetvédelmi normák javítása, a jogalkotás még inkább tudományos alapra helyezése, valamint a vállalkozás költségeinek csökkentése.

This Communication sets out ways to remove regulatory obstacles and increase market access, to create growth and jobs. The Commission will pursue these objectives actively in 2009, including reflecting on how to further strengthen regulatory cooperation. These efforts will go hand in hand with the further development of the Lisbon Strategy for Growth and Jobs post 2010.

E közlemény felvázolja a szabályozási akadályok megszüntetésének és a fokozottabb piacra jutásnak a lehetőségeit, melyek a növekedést és a munkahelyteremtést célozzák. A Bizottság 2009-ben aktívan tovább folytatja e célkitűzések megvalósítását, beleértve a szabályozási együttműködés további erősítése lehetőségeinek mérlegelését. Ezeket a törekvéseket a 2010 utáni, növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégia továbbfejlesztése kíséri.

[1] Heads of State and Government of the G20 agreed on 15 November 2008 not to raise new barriers to investment or to trade in goods and services within the next 12 month and to reach agreement in 2008 on modalities that lead to a successful conclusion of the WTO's Doha Development Agenda with an ambitious and balanced outcome.

[1] A G20-ak állam- és kormányfői 2008. november 15-én megállapodtak, hogy a következő tizenkét hónapban nem hoznak létre új akadályokat a beruházásokkal vagy az áruk és szolgáltatások kereskedelmével szemben, és 2008-ban megállapodnak azokról a részletes szabályokról, amelyek keretei között a WTO dohai fejlesztési menetrendje – igényes és kiegyensúlyozott eredménnyel – lezárható.

[2] COM(2006) 517, 4.10.2006.

[2] COM(2006) 567., 2006. 10. 4.

[3] COM(2007) 183, 18.4.2007.

[3] COM(2007) 183., 2007. 4. 18.

[4] COM(2007) 803, 11.12.2007.

[4] COM(2007) 803., 2007. 12. 11.

[5] COM(2008) 800, 26.12.2008.

[5] COM(2008) 800., 2008. 12. 26.

[6] In its renewed Social Agenda - COM(2008) 412 -, the Commission had already underlined that it will pay increasing attention to the projection of its social policies externally and the social impacts of its internal policies globally.

[6] A Bizottság megújított szociális menetrendjében (COM(2008) 412) már hangsúlyozta, hogy fokozott figyelmet fog fordítani szociális politikáinak kívülre történő kivetítésére, valamint belső politikáinak globális szociális hatására.

[7] COM(2007) 724, 20.11.2007.

[7] COM(2007) 724., 2007.11.20.

[8] COM(2008) 412, 2.7.2008

[8] COM(2008) 412., 2008.7.2.

[9] The overall costs of Non-Tariffs Bady underlined that it will pay increasing attention to the projection of its social policies externally and the social impacts of its internal policies globally.

[9] Egyedül Kínában az európai piaci szereplőkkel szemben támasztott nem vámjellegű akadályok összköltségének becsült összege 21,4 milliárd euró. Ld. http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2007/february/tradoc _133299.pdf.

[10] COM(2007) 724, 20.11.2007.

[10] COM(2008) 774 és SEC(2008) 2853.

[11] COM(2008) 412, 2.7.2008

[11] Bár ezek az eredmények általánosságban az elemzésben tárgyalt széles tevékenységi ágazatok mindegyikére érvényesek, egyes ágazatok és országok esetében az importvámok még mindig a kereskedelem legnagyobb akadályai a külföldre exportáló európai cégek számára.

[12] The overall costs of Non-Tariffs Barriers to European operators in China alone have been estimated at € 21.4 billion. See http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2007/february/tradoc _133299.pdf

[12] Ld. a Bizottság jelentését az EU-nak a világgazdaságban elért teljesítményéről, 2008 október – http://trade.ec.europa.eu/doclib/html/141196.htm

[13] COM(2008) 774 and SEC(2008) 2853.

[13] COM(2008) 699., 2008.11.4.

[14] Although these results hold generally for all broad sectors of activity considered in the analysis, for particular sectors and countries import tariffs are still major trade barriers for European firms exporting abroad.

[14] Az összefoglalást dokumentumként ld.: DSTI/IND(2007)9/PART4.

[15] See Commission's report on EU performance in the global economy, October 2008 http://trade.ec.europa.eu/doclib/html/141196.htm

[15] Ld. a DG Taxud internetes címén:

[16] COM(2008) 699, 4.11.2008.

http://ec.europa.eu/taxation_customs/customs/customs_controls/counterfeit_piracy/statistics/index_en.htm.

[17] See Executive Summary as document DSTI/IND(2007)9/PART4.

[16] Ld. a DG Taxud internetes címén:http://ec.europa.eu/taxation_customs/customs/customs_controls/counterfeit_piracy/statistics/index_en.htm.

[18] See website of DG Taxud at the following address:

[17] A kereskedelem technikai akadályai

http://ec.europa.eu/taxation_customs/customs/customs_controls/counterfeit_piracy/statistics/index_en.htm.

[18] Egészségügy és növényegészségügy

[19] See website of DG Taxud at the following address:http://ec.europa.eu/taxation_customs/customs/customs_controls/counterfeit_piracy/statistics/index_en.htm.

[19] A szabályozási együttműködéssel kapcsolatban ez a közlemény azokra a vonatkozásokra összpontosít, amelyek a legközvetlenebbül kapcsolódnak a piacra jutáshoz és a kereskedelmi akadályok felszámolásához. A szabályozási együttműködés más vonatkozásai közé tartozik a gazdasági integráció, a jobb fogyasztóvédelem és a globális szabályozások felé való elmozdulás is.

[20] Technical Barriers to Trade.

[20] Jelentés az európai vállalatok piacra jutásának megvalósítására irányuló EU-stratégiáról (2007/2185 (INI)), 2008.1.7., ref. A6-0002/2008, RR\396713EN.doc, PE396.713v02-00

[21] Sanitary and Phytosanitary.

[21] A 2007. június 18-i tanácsi következtetések (GAERC), Doc. 10542/07

[22] In addressing regulatory cooperation this Communication focuses on the aspects which relate most directly to market access and the removal of barriers to trade. Other aspects of regulatory cooperation include economic integration, improved consumer protection and the move towards global regulations.

[22] Vakcina Munkacsoport: Japán; gumiabroncsok: Japán, Kína és Indonézia; orvostechnikai eszközök: India, Kína, Korea, Tajvan, Brazília, Törökország; információs és kommunikációs technológia: Törökország és Kína.

[23] Report on the EU's strategy to deliver market access for European companies (2007/2185 (INI)), 7.1.2008, ref. A6-0002/2008, RR\396713EN.doc, PE396.713v02-00

[23] COM(2008) 394., 2008.6.25.

[24] Council Conclusions (GAERC) of 18 June 2007, Doc. 10542/07

[25] Working Group on Vaccines/Japan; Tyres/India, China and Indonesia; Medical Devices/ India, China, Korea, Taiwan, Brazil, Turkey; ICT/Turkey and China.

[26] COM(2008) 394, 25..6.2008.