Grounds
|
|
1. By its appeal, the Commission of the European Communities seeks the setting aside of the judgment of the Court of First Instance of the European Communities of 15 December 2005 in Case T‑33/01 Infront WM v Commission [2005] ECR II-5897 (‘the judgment under appeal’), by which it annulled the Commission’s decision contained in its letter of 28 July 2000 to the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland (‘the contested decision’).
|
1. Fellebbezésében az Európai Közösségek Bizottsága az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságának a T‑33/01. sz., Infront WM kontra Bizottság ügyben 2005. december 15‑én hozott ítéletének (EBHT 2005., II‑5897. o.; a továbbiakban: megtámadott ítélet) hatályon kívül helyezését kéri, amelyben az Elsőfokú Bíróság megsemmisítette a Bizottságnak a Nagy‑Britannia és Észak‑Írország Egyesült Királyságához címzett, 2000. július 28‑i levelében szereplő határozatát (a továbbiakban: vitatott aktus).
|
|
Legal context
|
Jogi háttér
|
|
Community Legislation
|
A közösségi szabályozás
|
|
2. Council Directive 89/552/EEC of 3 October 1989 on the coordination of certain provisions laid down by Law, Regulation or Administrative Action in Member States concerning the pursuit of television broadcasting activities (OJ 1989 L 298, p. 23), as amended by Directive 97/36/EC of the European Parliament and of the Council of 30 June 1997 (OJ 1997 L 202, p. 60 ; ‘Directive 89/552’), is intended to ensure freedom of reception and retransmission of television broadcasts within the European Community by laying down minimum rules with which the Member States are required to ensure that television broadcasters under their jurisdiction comply.
|
2. Az 1997. június 30‑i 97/36/EK parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 1989. október 3‑i 89/552/EGK tanácsi irányelv (HL L 298., 23. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 1. kötet, 224. o.) (a továbbiakban: 89/552 irányelv) célja a Közösségen belül sugárzott televíziós műsorok szabad vételének és közvetítésének biztosítása, azon minimális jogszabályok előírásával, amelyeknek a tiszteletben tartását a tagállamoknak meg kell követelniük a joghatóságuk alá tartozó műsorszolgáltatóktól.
|
|
3. The 18th and 19th recitals in the preamble to Directive 97/36 read as follows:
|
3. A 97/36 irányelv (18) és (19) preambulumbekezdésének szövege a következő:
|
|
‘(18) … it is essential that Member States should be able to take measures to protect the right to information and to ensure wide access by the public to television coverage of national or non-national events of major importance for society, such as the Olympic games, the football World Cup and the European football championship; … to this end Member States retain the right to take measures compatible with Community law aimed at regulating the exercise by broadcasters under their jurisdiction of exclusive broadcasting rights to such events;
|
„(18) […] lényeges, hogy a tagállamok intézkedéseket hozhassanak az információhoz való jog védelmére és a társadalom számára kiemelten jelentős nemzeti, illetve nem nemzeti események televíziós közvetítéséhez való széles körű nyilvános hozzáférés biztosítására, mint például az olimpiai játékok, a labdarúgó‑világbajnokság és az európai labdarúgó‑bajnokság [helyesen: labdarúgó‑Európa‑bajnokság]; ebből a célból a tagállamok jogában áll a közösségi joggal összhangban lévő intézkedések meghozatala, melyek célja a joghatóságuk alá tartozó, az ilyen események kizárólagos műsorközvetítési jogaival rendelkező műsorszolgáltatók gyakorlatának szabályozása;
|
|
(19) … it is necessary to make arrangements within a Community framework, in order to avoid potential legal uncertainty and market distortions and to reconcile free circulation of television services with the need to prevent the possibility of circumvention of national measures protecting a legitimate general interest’.
|
(19) […] a közösségi keretekben szükséges intézkedéseket hozni a lehetséges jogi bizonytalanság és piaci torzulások elkerülésére, és a televíziós szolgáltatások szabad forgalmazásának egyeztetésére azzal a szükséglettel, hogy megakadályozzák a jogos általános érdekeket védő nemzeti intézkedések megkerülésének lehetőségét [helyesen: mivel közösségi keretek között intézkedéseket kell hozni a jogi bizonytalanság és a piaci torzulások elkerülése érdekében, valamint a televíziós szolgáltatások szabad forgalmazásának és a jogos általános érdekeket védő nemzeti intézkedések esetleges megkerülése megakadályozásának összehangolása érdekében].”
|
|
4. Under Article 1(b) of Directive 89/552, ‘broadcaster’ means the natural or legal person who has editorial responsibility for the composition of schedules of television programmes and who transmits them or has them transmitted by third parties.
|
4. A 89/552 irányelv 1. cikkének b) pontja alapján „műsorszolgáltató” az a természetes vagy jogi személy, aki szerkesztői felelősséget vállal a televíziós műsorrend összeállításáért, és aki ezeket közvetíti, vagy harmadik felek bevonásával közvetítteti.
|
|
5. Article 3a of Directive 89/552, as inserted by Directive 97/36, is in these terms:
|
5. A 89/552 irányelvnek a 97/36 irányelvvel beiktatott 3a. cikke értelmében:
|
|
‘1. Each Member State may take measures in accordance with Community law to ensure that broadcasters under its jurisdiction do not broadcast on an exclusive basis events which are regarded by that Member State as being of major importance for society in such a way as to deprive a substantial proportion of the public in that Member State of the possibility of following such events via live coverage or deferred coverage on free television. If it does so, the Member State concerned shall draw up a list of designated events, national or non-national, which it considers to be of major importance for society. It shall do so in a clear and transparent manner in due and effective time. In so doing the Member State concerned shall also determine whether these events should be available via whole or partial live coverage, or where necessary or appropriate for objective reasons in the public interest, whole or partial deferred coverage.
|
„(1) Minden tagállam hozhat intézkedést a közösségi jog szerint annak biztosítására, hogy a joghatósága alá tartozó műsorszolgáltatások kizárólagos alapon ne közvetíthessenek az adott tagállam társadalma számára kiemelten jelentős eseményeket oly módon, hogy az adott tagállamban a közönség jelentős részét kizárják az ilyen események követésének lehetőségéből élő vagy későbbi közvetítés útján az ingyenes televíziós szolgáltatásban [helyesen: megfosztják attól a lehetőségtől, hogy élőben vagy későbbi, ingyenes televíziós szolgáltatás révén történő közvetítés során kövessék az ilyen eseményeket]. Amennyiben így jár el, az érintett tagállam jegyzéket készít azokról a meghatározott nemzeti, vagy nem nemzeti eseményekről, amelyeket a társadalom számára kiemelkedő jelentőségűnek tart. Ezt világos és átlátható módon teszi meg, a szükséges és hatékony időhatáron belül. Ennek az eljárásnak a keretében az érintett tagállam azt is meghatározza, hogy az ilyen események teljes vagy részleges élő közvetítésben kerüljenek műsorra, vagy ahol a közérdeknek megfelelően szükséges vagy alkalmas, objektív okoknál fogva teljes vagy részleges későbbi közvetítésre kerüljön sor.
|
|
2. Member States shall immediately notify to the Commission any measures taken or to be taken pursuant to paragraph 1. Within a period of three months from the notification, the Commission shall verify that such measures are compatible with Community law and communicate them to the other Member States. It shall seek the opinion of the Committee established pursuant to Article 23a. It shall forthwith publish the measures taken in the Official Journal of the European Communities and at least once a year the consolidated list of the measures taken by Member States.
|
(2) A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot minden olyan intézkedésről, amelyet az (1) bekezdéssel kapcsolatban hoznak. Az értesítéstől számított három hónapon belül a Bizottság köteles igazolni, hogy az ilyen intézkedések megfelelnek a közösségi jognak, és erről tájékoztatják a további tagállamokat [helyesen: a többi tagállamot]. A Bizottság kikéri a 23a. cikk alapján létrehozott bizottság állásfoglalását. A Bizottság továbbá haladéktalanul megjeleníti a meghozott intézkedéseket az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában , és legalább évente egyszer kiadja a tagállamok által hozott intézkedések összesített jegyzékét.
|
|
3. Member States shall ensure, by appropriate means, within the framework of their legislation that broadcasters under their jurisdiction do not exercise the exclusive rights purchased by those broadcasters following the date of publication of this Directive in such a way that a substantial proportion of the public in another Member State is deprived of the possibility of following events which are designated by that other Member State in accordance with the preceding paragraphs via whole or partial live coverage or, where necessary or appropriate for objective reasons in the public interest, whole or partial deferred coverage on free television as determined by that other Member State in accordance with paragraph 1.’
|
(3) A tagállamok kötelesek biztosítani megfelelő eszközökkel jogrendszerük keretein belül, hogy a joghatóságuk alá tartozó műsorszolgáltatók ezen irányelv közzétételének napját követően az említett műsorszolgáltatók által vásárolt kizárólagos jogokat nem gyakorolják oly módon, hogy egy másik tagállamban a közönség jelentős részét megfosztják attól a lehetőségtől, hogy kövessék azokat az eseményeket, amelyeket az adott másik tagállam az előző bekezdések szerint megjelölt, teljes körű vagy részleges élő közvetítés, vagy ahol a közérdekű objektív okoknál fogva szükséges vagy megfelelő, teljes körű vagy részleges közvetítés útján az ingyenes televízióban, amint azt az (1) bekezdés szerint a másik tagállam meghatározta [helyesen: valamely másik tagállamban a közönség jelentős részét megfosztják attól a lehetőségtől, hogy – e másik tagállam által az (1) bekezdés szerint meghatározott módtól függően – teljes körű vagy részleges élő közvetítés során, illetve – ahol a közérdekű objektív okoknál fogva szükséges vagy megfelelő – későbbi, ingyenes televíziós szolgáltatás révén történő teljes körű vagy részleges közvetítés útján kövessék azokat az eseményeket, amelyeket az adott másik tagállam az előző bekezdések szerint megjelölt.]”
|
|
National legislation
|
A nemzeti szabályozás
|
|
6. Sections 98 and 101 in Part IV of the Broadcasting Act 1996, as amended by the Television Broadcasting Regulations 2000 (‘the Broadcasting Act’), provide:
|
6. A televíziós műsorszolgáltatásról szóló 2000. évi rendelettel (The Television Broadcasting Regulations [2000]) módosított, a műsorszolgáltatásról szóló 1996. évi törvény (Broadcasting Act [1996], a továbbiakban: a műsorszolgáltatásról szóló törvény) IV. részének 98. és 101. cikke értelmében:
|
|
‘98. Categories of service
|
„98. A szolgáltatások csoportjai
|
|
(1) For the purposes of this Part, television programme services and [European Economic Area (“EEA”)] satellite services shall be divided into two categories as follows:
|
(1) A jelen rész alkalmazásában az Európai Gazdasági Térséghez (a továbbiakban: EGT) tartozó televíziós műsorszolgáltatások és műholdas közvetítő szolgáltatások az alábbi két csoportba kerülnek felosztásra:
|
|
(a) those television programme services and EEA satellite services which for the time being satisfy the qualifying conditions, and
|
a) az EGT‑hez tartozó azon televíziós műsorszolgáltatások és műholdas közvetítő szolgáltatások, amelyek újabb rendelkezésig megfelelnek az előírt feltételeknek, valamint
|
|
(b) all other television programme services and EEA satellite services.
|
b) minden egyéb, az EGT‑hez tartozó televíziós műsorszolgáltatás és műholdas közvetítő szolgáltatás.
|
|
(2) In this section “the qualifying conditions”, in relation to a service, means the conditions:
|
(2) E cikk keretében az adott szolgáltatásnak a következő »előírt feltételeknek« kell felelnie:
|
|
(a) that the service is provided without any consideration being required for reception of the service, and
|
a) a szolgáltatás fogadása térítésmentes legyen, és
|
|
(b) that the service is received by at least 95% of the population of the United Kingdom.
|
b) a szolgáltatás az Egyesült Királyság lakosságának 95%‑a által fogható legyen.
|
|
…
|
[…]
|
|
101 Restriction on televising of listed event
|
101. A jegyzékben szereplő események televíziós műsorszolgáltatásával kapcsolatos korlátozások
|
|
(1) A television programme provider providing a service falling within either of the categories set out in subsection (1) of section 98 (“the first service”) for reception in the United Kingdom or in any area of the United Kingdom shall not, without the previous consent of the [Independent Television Commission (“the ITC”)], include in that service live coverage of the whole or any part of a listed event unless:
|
(1) Azok a televíziós műsorszolgáltatók, amelyek a 98. cikk (1) bekezdésében meghatározott csoportba tartozó szolgáltatást biztosítanak (»első szolgáltatás«), amelyet az Egyesült Királyság egész területére vagy annak egy részére sugároznak, a szóban forgó szolgáltatás keretében nem közvetíthetik élő adásban a jegyzékben szereplő valamely esemény egy részét vagy egészét [a független televíziós] bizottság (a továbbiakban: CIT) előzetes hozzájárulása nélkül, hacsak:
|
|
(a) another person, who is providing a service falling within the other category set out in that subsection (“the second service”) has acquired the right to include in the second service live coverage of the whole of the event or of that part of the event, and
|
a) valamely más, az e bekezdésben meghatározott másik csoportba tartozó televíziós műsorszolgáltató (»második szolgáltatás«) nem szerezte meg annak jogát, hogy a második szolgáltatásba illessze az esemény egészének vagy egy részének élő adásban történő közvetítését, és
|
|
(b) the area for which the second service is provided consists of or includes the whole, or substantially the whole, of the area for which the first service is provided.
|
b) az a terület, ahol a második szolgáltatást sugározzák, lefedi, vagy magában foglalja annak a területnek (majdnem) egészét, ahol az első szolgáltatást fogják.
|
|
...’
|
[...]”
|
|
7. Those provisions were notified to the Commission on the basis of Article 3a(2) of Directive 89/552 and published in the Official Journal of the European Communities (OJ 2000 C 328, p. 2).
|
7. Ezekről a rendelkezésekről a 89/552 irányelv 3a. cikkének (2) bekezdése szerint értesítették a Bizottságot, valamint közzétették őket az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL 2000. C 328., 2. o.).
|
|
8. The factors to be considered in giving the consent referred to in Section 101(1) are specified in the Independent Television Commission Code on Sports and other Listed Events, as amended.
|
8. Az említett 101. cikk (1) bekezdése szerinti hozzájárulást befolyásoló tényezőket a jegyzéken szereplő sport‑ és egyéb eseményekre vonatkozó független televíziós bizottsági kódex (Independent Television Commission Code on Sports and other Listed Events) módosított változata tartalmazza.
|
|
Facts
|
A jogvita előzményei
|
|
9. The facts which gave rise to this dispute, as set forth in paragraphs 7 to 22 of the judgment under appeal, can be summarised as follows.
|
9. A jelen jogvitának a megtámadott ítélet 7–22. pontjában kifejtett előzményeit az alábbiak szerint lehet összefoglalni.
|
|
10. Infront WM AG (‘Infront’), formerly FWC Medien AG which became KirchMedia WM AG, is involved in the acquisition, management and marketing of television broadcasting rights for sporting events. Typically it purchases such rights from the organiser of the sporting event concerned and resells the rights thus acquired to broadcasters.
|
10. Az Infront WM AG (a továbbiakban: Infront) – korábban FWC Medien AG, ezt követően KirchMedia WM AG – sportesemények televíziós közvetítése jogainak megszerzésével, kezelésével és kereskedelmével foglalkozik. E jogokat általában az adott sportesemény szervezőjétől szerzi meg, és az így megszerzett jogokat továbbértékesíti a műsorszolgáltatók részére.
|
|
11. On 10 September 1996, its parent company signed a contract with the Fédération internationale de football association (‘FIFA’) for the exclusive television broadcasting rights to the final-stage matches of the 2002 and 2006 FIFA World Cups. It acquired, among others, the exclusive television broadcasting rights to those matches in the countries of Europe. Those rights were subsequently assigned to Infront.
|
11. 1996. szeptember 10‑én az Infront anyavállalata szerződést kötött a Nemzetközi Labdarúgó‑szövetséggel (FIFA) a FIFA‑labdarúgó‑világbajnokság döntőinek televíziós közvetítésére vonatkozó kizárólagos jogok átengedéséről, a 2002. és a 2006. év vonatkozásában. Az anyavállalat a szerződés értelmében megszerezte ezen eseményeknek az európai kontinens államaiba történő közvetítése kizárólagos jogát. E jogot a későbbiekben átengedte az Infrontnak.
|
|
12. By letters of 25 September 1998 and 5 May 2000, the United Kingdom notified the Commission, in accordance with Article 3a(2) of Directive 89/552, of the measures adopted pursuant to Article 3a(1).
|
12. A 89/552 irányelv 3a. cikke (2) bekezdésének megfelelően az Egyesült Királyság 1998. szeptember 25‑i és 2000. május 5‑i leveleivel értesítette a Bizottságot az e cikk (1) bekezdése alapján hozott intézkedésekről.
|
|
13. On 28 July 2000, the Director-General of the Commission’s Directorate-General for Education and Culture sent the United Kingdom the contested decision, stating as follows:
|
13. 2000. július 28‑án a Bizottság Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóságának főigazgatója elküldte az Egyesült Királyságnak a vitatott aktust, amely a következőket tartalmazta:
|
|
‘By letter dated 5 May 2000, received by the European Commission on 11 May 2000, the [United Kingdom] Permanent Representation to the European Union notified [to] the Commission a set of national measures concerning the television coverage of events of national interest in the United Kingdom. …
|
„2000. május 5‑i levelében, amely 2000. május 11‑én érkezett a Bizottsághoz, [az Egyesült Királyság] Európai Unió mellett működő állandó képviselete az Egyesült Királyság számára nemzeti jelentőségű események televíziós közvetítésére vonatkozó nemzeti intézkedésekről értesítette a Bizottságot. […]
|
|
I have the honour to inform you that pursuant to the examination of the conformity of the measures taken with … [D]irective [89/552] and on the basis of the facts available in relation to the audiovisual landscape in the United Kingdom, the … Commission does not intend to object to the measures notified by your authorities.
|
Közlöm Önökkel, hogy az elfogadott intézkedéseknek a[…] [89/552] irányelvvel való összeegyeztethetőségére irányuló vizsgálatát követően, az Egyesült Királyság audiovizuális választékára vonatkozó, rendelkezésre álló ténybeli elemeket figyelembe véve, a […] Bizottságnak nem áll szándékában vitatni az Önök hatóságai által bejelentett intézkedéseket.
|
|
As required by Article 3a(2) of … [D]irective [89/552], the Commission will proceed with the publication of the notified measures in the [Official Journal].’
|
A[…] [89/552] irányelv 3a. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság a bejelentett intézkedéseket megjelenteti a [Hivatalos Lapban].”
|
|
14. The Commission published those measures in the Official Journal on 18 November 2000. They include Sections 98 and 101 of the Broadcasting Act and the list of events of major importance for society designated by the United Kingdom (‘the designated events’). Among those events are the FIFA World Cup Finals.
|
14. A Bizottság 2000. november 18‑án közzétette ezeket az intézkedéseket a Hivatalos Lapban. Az intézkedések a műsorszolgáltatásról szóló törvény IV. részének 98. és 101. cikkét, valamint az Egyesült Királyság által megjelölt, a társadalom számára kiemelten jelentős események (a továbbiakban: megjelölt események) jegyzékét tartalmazzák. Ezen események között szerepelnek a FIFA‑labdarúgó‑világbajnokság döntői is.
|
|
15. During the verification procedure of those measures by the Commission, Infront sent it two letters in which it claimed that the list of designated events could not be approved because of its incompatibility with both Article 3a of Directive 89/552 and other provisions of Community law.
|
15. A Bizottság által folytatott, az említett intézkedések vizsgálatára irányuló eljárás során az Infront két levelet küldött a Bizottságnak, amelyekben arra hivatkozott, hogy a megjelölt események jegyzékét nem lehet jóváhagyni, mivel az mind a 89/552 irányelv 3a. cikkével, mind pedig a közösségi jog egyéb rendelkezéseivel összeegyeztethetetlen.
|
|
16. Subsequently, by letter of 7 December 2000, Infront asked the Commission to confirm that it had completed the verification process under Article 3a(2) of Directive 89/552 in connection with the list of designated events and to inform Infront of the outcome of the process, including any relevant Commission measures. The Commission replied to Infront that the procedure had been completed and that the list of designated events had been accepted as compatible with that directive.
|
16. Az Infront ezt követően, a 2000. december 7‑i levelében kérte a Bizottságtól annak megerősítését, hogy a Bizottság a megjelölt események jegyzéke vonatkozásában befejezte a 89/552 irányelv 3a. cikkének (2) bekezdése szerinti vizsgálatot, valamint hogy a Bizottság tájékoztassa őt az eljárás kimeneteléről, ideértve az általa hozott, a tárgyat érintő esetleges intézkedéseket is. A Bizottság azt válaszolta az Infrontnak, hogy az eljárás befejeződött, a megjelölt események jegyzéke pedig az említett irányelvvel összeegyeztethetőnek bizonyult.
|
|
17. Consequently, Infront brought an action before the Court of First Instance for the annulment of the contested decision.
|
17. Az Infront ennek következtében keresetet indított az Elsőfokú Bíróság előtt a vitatott aktus megsemmisítése iránt.
|
|
18. The Commission raised a plea of inadmissibility. It contended that it had not adopted the contested decision pursuant to Article 3a(2) of Directive 89/552 and that the contested decision was not of direct or individual concern to Infront.
|
18. A Bizottság elfogadhatatlansági kifogást emelt. Azt állította, hogy nem fogadott el semmilyen megtámadható jogi aktust a 89/552 irányelv 3a. cikkének (2) bekezdése alapján, az Infrontot pedig sem közvetlenül, sem személyében nem érinti a vitatott aktus.
|
|
The judgment under appeal
|
A megtámadott ítélet
|
|
19. In the judgment under appeal, the Court of First Instance rejected the plea of inadmissibility and declared the action admissible.
|
19. Az Elsőfokú Bíróság a megtámadott ítéletben elutasította az elfogadhatatlansági kifogást, és elfogadhatónak nyilvánította a keresetet.
|
|
20. It found, first, that the contested decision closed the procedure under Article 3a(2) of Directive 89/552, by virtue of which the Commission is required to verify the compatibility with Community law of national measures adopted pursuant to Article 3a(1). The publication in the Official Journal of those measures approved by the Commission informed the other Member States of their existence and, therefore, enabled them to comply with their obligations under Article 3a(3) of that directive as part of the mechanism for mutual recognition of those measures instituted by the latter provision.
|
20. Először is úgy ítélte meg, hogy a vitatott aktus lezárja a 89/552 irányelv 3a. cikkének (2) bekezdésében szabályozott eljárást, amely rendelkezés értelmében a Bizottságnak vizsgálnia kell az e cikk (1) bekezdése alapján elfogadott nemzeti intézkedések közösségi joggal való összeegyeztethetőségét. A Bizottság által jóváhagyott intézkedések Hivatalos Lapban történő közzététele lehetővé teszi a többi tagállam számára, hogy ezekről tudomást szerezzenek, és következésképpen meg tudjanak felelni az irányelv 3a. cikkének (3) bekezdéséből eredő kötelezettségeiknek, az intézkedések e rendelkezés révén létrehozott kölcsönös elismerésének rendszerén belül.
|
|
21. The contested letter therefore produced, in the Court of First Instance’s view, legal effects for the Member States, in so far as it envisaged the publication in the Official Journal of the national measures in question, since the effect of that publication is to trigger the mechanism for mutual recognition laid down by Article 3a(3) of Directive 89/552. It is thus a decision within the meaning of Article 249 EC, although Article 3 of Directive 89/552 does not expressly refer to the adoption by the Commission of a ‘decision’.
|
21. A vitatott aktus tehát az Elsőfokú Bíróság szerint joghatásokat vált ki a tagállamok tekintetében, mivel előírja a szóban forgó nemzeti intézkedések Hivatalos Lapban történő közzétételét, és e közzététel hatásaként kezdetét veszi az intézkedések kölcsönös elismerésének a 89/552 irányelv 3a. cikke (3) bekezdésében előírt mechanizmusa. A vitatott jogi aktus így az EK 249. cikk szerinti határozatnak minősül, annak ellenére, hogy az említett irányelv 3a. cikke nem hivatkozik kifejezetten a Bizottság által elfogadott „határozatra”.
|
|
22. Secondly, the Court of First Instance considered whether that decision is of direct concern to Infront. It noted the case-law according to which, in order to be of direct concern to an individual within the meaning of the fourth paragraph of Article 230 EC the contested Community measure must directly affect the applicant’s legal situation and its implementation must be purely automatic and result from Community rules alone without the application of other intermediate rules (see Case C‑386/96 P Dreyfus v Commission [1998] ECR I‑2309, paragraph 43 and the case-law cited).
|
22. Az Elsőfokú Bíróság másodszor azt vizsgálta, hogy ez az aktus közvetlenül érinti‑e az Infrontot. Emlékeztetett arra az ítélkezési gyakorlatra, mely szerint ahhoz, hogy valamely személyt egy k özösségi jogi aktus az EK 230. cikk negyedik bekezdése értelmében közvetlenül érintsen, a szóban forgó közösségi jogi aktusnak közvetlen joghatásokat kell kiváltania az érintett jogi helyzete tekintetében, alkalmazásának tisztán automatikus jellegűnek kell lennie, amely csak a közösségi jogból eredhet, köztes jogszabályok alkalmazása nélkül (lásd a C‑386/96. P. sz., Dreyfus kontra Bizottság ügyben 1998. május 5‑én hozott ítélet [EBHT 1998., I‑2309. o.] 43. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).
|
|
23. The Court of First Instance held, first of all, that where Infront assigns its television broadcasting rights to a broadcaster established in the United Kingdom for the purposes of television broadcasting in that Member State, the measures adopted by the United Kingdom authorities exist in law independently of the contested decision. In so far as the measures notified are applicable to broadcasters established in the United Kingdom under the national law on broadcasting in force in that Member State and not by virtue of the contested decision, Infront is not directly concerned.
|
23. Az Elsőfokú Bíróság mindenekelőtt úgy ítélte meg, hogy mivel az Infront a televíziós közvetítési jogait egy, az Egyesült Királyságban letelepedett műsorszolgáltató számára engedi át az e tagállamban történő televíziós közvetítés céljából, az Egyesült Királyság hatóságai által elfogadott intézkedések a vitatott aktushoz viszonyítva önálló jogi léttel rendelkeznek. Amennyiben a bejelentett intézkedések az Egyesült Királyságban letelepedett műsorszolgáltatók tekintetében a műsorszolgáltatásról szóló, e tagállamban hatályos törvény, nem pedig a vitatott aktus értelmében alkalmazandók, az Infront nem minősül közvetlenül érintettnek.
|
|
24. On the other hand, only the contested decision finding that the measures notified by the United Kingdom are compatible with Community law and providing for the subsequent publication of those measures in the Official Journal enables the mechanism of mutual recognition under Article 3a(3) of Directive 89/552 to operate effectively. It follows that, in that situation, the contested decision validates those measures for the sole purposes of their recognition by the other Member States.
|
24. Ezzel szemben csak az Egyesült Királyság által bejelentett intézkedéseket a közösségi joggal összeegyeztethetőnek minősítő és a Hivatalos Lapban történő közzétételüket előíró vitatott aktus teszi lehetővé, hogy a 89/552 irányelv 3a. cikkének (3) bekezdésével létrehozott kölcsönös elismerés mechanizmusa hatékonnyá váljon. Következésképpen – ezen állítás szerint – ez az aktus érvényesíti az említett intézkedéseket, kizárólag a többi tagállam részéről történő kölcsönös elismerés érdekében.
|
|
25. Furthermore, the Court of First Instance decided that since such mutual recognition of the national measures adopted pursuant to Article 3a(1) of Directive 89/552 is subject to their approval by the Commission and their subsequent publication in the Official Journal, the contested decision does not leave the Member States any discretion, once that publication has occurred, as to the performance of their obligations. Although the detailed rules for the control which the national authorities are required to exercise under the mechanism of mutual recognition established by Article 3a(3) of Directive 89/552 are determined by each Member State in the framework of its legislation implementing that provision, those authorities must ensure that broadcasters under their jurisdiction comply with the conditions for broadcasting the events designated in the national measures approved and published in the Official Journal by the Commission.
|
25. Az Elsőfokú Bíróság ezen kívül megállapította, hogy mivel a 89/552 irányelv 3a. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott nemzeti intézkedések kölcsönös elismerése a Bizottság általi jóváhagyásuktól és a Hivatalos Lapban történő közzétételüktől függ, e közzététel után a vitatott aktus semmilyen mérlegelési lehetőséget nem hagy a tagállamok számára a kötelezettségeik teljesítését illetően. Ugyanis, jóllehet a vizsgálat azon módozatait, amelyek szerint a tagállamok a 89/552 irányelv 3a. cikkének (3) bekezdésével létrehozott kölcsönös elismerés mechanizmusa keretében eljárni kötelesek, minden tagállam maga határozza meg az e rendelkezést átültető jogszabályában, e hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a joghatóságuk alá tartozó műsorszolgáltatók tiszteletben tartsák a Bizottság által elfogadott és a Hivatalos Lapban közzétett nemzeti intézkedésekben megjelölt események közvetítésének feltételeit.
|
|
26. The Court of First Instance concluded, therefore, that Infront is directly concerned by the contested decision in so far as it enables the implementation of the mechanism of mutual recognition by the other Member States of the measures adopted by the United Kingdom pursuant to Article 3a(1) of Directive 89/552 .
|
26. Az Elsőfokú Bíróság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az Infrontot közvetlenül érinti a vitatott aktus, mivel az lehetővé teszi az Egyesült Királyság által a 89/552 irányelv 3a. cikkének (1) bekezdése alapján hozott intézkedések többi tagállam által történő kölcsönös elismerése mechanizmusának végrehajtását.
|
|
27. Thirdly, the Court of First Instance held that Infront is, likewise, individually concerned by the contested decision. That decision concerns Infront by reason of a characteristic peculiar to it, namely its capacity as the exclusive holder of the television broadcasting rights for one of the de signated events. Although Infront, in its capacity as broker of the relevant television broadcasting rights is not expressly covered by the national measures approved and published in the Official Journal by the Commission, they impede its ability freely to dispose of its rights by restricting their transfer exclusively to a broadcaster established in a Member State other than the United Kingdom which wishes to broadcast that event in the latter State.
|
27. Harmadszor, az Elsőfokú Bíróság úgy ítélte meg, hogy az említett aktus személyében is érinti az Infrontot. Az aktus a felperest sajátos minőségében, vagyis a megjelölt események televíziós közvetítési jogainak kizárólagos birtokosaként érinti. Ugyanis, jóllehet a Bizottság által jóváhagyott és a Hivatalos Lapban közzétett nemzeti intézkedések nem kifejezetten az Infrontra mint az érintett televíziós közvetítési jogok közvetítőjére irányulnak, ezek az intézkedések megakadályozzák őt abban, hogy szabadon rendelkezhessék a jogaival, amennyiben korlátozzák e jogok valamely, az Egyesült Királyságon kívül letelepedett és az említett eseményt ez utóbbi államban közvetíteni szándékozó televíziós műsorszolgáltató számára történő kizárólagos átengedését.
|
|
28. Moreover, although the legal validity of the contracts concluded with FIFA is not affected by the contested decision, it is of importance that Infront acquired exclusively the television broadcasting rights in question before the entry into force of Article 3a of Directive 89/552 and, a fortiori, before the adoption of the contested decision.
|
28. Ezen kívül, még ha a FIFA‑val kötött szerződések jogi érvényességét nem is érinti a vitatott aktus, jelentőséggel bír, hogy az Infront a szóban forgó televíziós közvetítési jogokat a 89/552 irányelv 3a. cikkének hatálybalépése, és még inkább az említett aktus elfogadása előtt szerezte meg.
|
|
29. On the substance, the Court of First Instance annulled the contested decision, on the ground that, being a decision within the meaning of Article 249 EC, it was vitiated by lack of powers. The College of Commissioners had not been consulted and the Director-General who signed the contested decision had received no specific power from the College.
|
29. Az ügy érdeme kapcsán az Elsőfokú Bíróság azzal az indokkal semmisítette meg a vitatott aktust, hogy azt, mivel az EK 249. cikk szerinti határozatnak minősül, hatáskör hiányában fogadták el. A Bizottság tagjaiból álló testülettel ugyanis nem került sor konzultációra, az aktust aláíró főigazgató pedig nem kapott a testülettől egyedi felhatalmazást.
|
|
Forms of order sought by the parties
|
A felek kérelmei
|
|
30. By its appeal, the Commission claims that the Court should:
|
30. A Bizottság fellebbezésében azt kéri, hogy a Bíróság:
|
|
– set aside the judgment under appeal;
|
– helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;
|
|
– give final judgment by declaring that the application before the Court of First Instance was inadmissible, and
|
– hozzon érdemi határozatot annak megállapításával, hogy az Elsőfokú Bírósághoz benyújtott kereset elfogadhatatlan;
|
|
– order Infront to pay the Commission’s costs at first instance and on appeal.
|
– az Infrontot kötelezze a Bizottságnak az elsőfokú eljárás és a fellebbezés során felmerült költségei viselésére.
|
|
31. Infront contends that the Court should:
|
31. Az Infront azt kéri, hogy a Bíróság:
|
|
– dismiss the appeal, or
|
– utasítsa el a fellebbezést, vagy
|
|
– refer the case back to the Court of First Instance for judgment in accordance with the judgment of the Court of Justice as to law; and
|
– utalja vissza az ügyet az Elsőfokú Bírósághoz a Bíróság ítélkezési gyakorlatának megfelelő ítélet hozatala végett, és
|
|
– order the Commission to pay its own and Infront’s costs relating to the proceedings before this Court and the Court of First Instance.
|
– a Bizottságot kötelezze a saját költségei, valamint az Infrontnak a Bíróság és az Elsőfokú Bíróság előtti eljárás során felmerült költségei viselésére.
|
|
The appeal
|
A fellebbezésről
|
|
32. The fourth paragraph of Article 230 EC provides that any natural or legal person may institute proceedings against a decision which, although in the form of a decision addressed to another person, is of direct and individual concern to the former.
|
32. Az EK 230. cikk negyedik bekezdése értelmében bármely természetes vagy jogi személy indíthat eljárást az olyan határozat ellen, amelyet ugyan egy másik személyhez címzett határozatként hoztak, de őt közvetlenül és személyében érinti.
|
|
33. In support of its appeal, the Commission pleads two grounds of appeal alleging misapplication of the two latter requirements.
|
33. Fellebbezésének alátámasztásaként a Bizottság ez utóbbi két feltétel megsértésére alapított két jogalapra hivatkozik.
|
|
Preliminary observations
|
Előzetes észrevételek
|
|
34. Prior to examining those grounds of appeal, it is necessary to define the scope and effect of Article 3a of Directive 89/552 and of the contested decision.
|
34. E jogalapok vizsgálata előtt meg kell határozni a 89/552 irányelv és a vitatott aktus joghatásait, valamint alkalmazási körét.
|
|
35. Under Article 3a(1) of Directive 89/552, each Member State may take measures in accordance with Community law to ensure that broadcasters under its jurisdiction do not broadcast on an exclusive basis events which are regarded by that Member State as being of major importance for society in such a way as to deprive a substantial proportion of the public in that Member State of the possibility of following them via live coverage or deferred coverage on free television. To that end, the Member State concerned is to draw up a list of such events.
|
35. A fenti irányelv 3a. cikkének (1) bekezdése értelmében minden tagállam hozhat intézkedést a közösségi jog szerint annak biztosítására, hogy a joghatósága alá tartozó műsorszolgáltatók kizárólagos alapon ne közvetíthessenek az adott tagállam társadalma számára kiemelten jelentős eseményeket oly módon, hogy a közönség jelentős részét megfosztják attól a lehetőségtől, hogy az eseményeket élőben vagy későbbi, ingyenes televíziós szolgáltatás révén történő közvetítés során kövessék. Ebből a célból az érintett tagállam jegyzéket készít az ilyen eseményekről.
|
|
36. Article 3a(2) of Directive 89/552 requires the Commission to verify that those measures are compatible with Community law and to publish them in the Official Journal. Article 3a(3) puts in place a mutual recognition mechanism by which the other Member States must ensure that broadcasters under their jurisdiction do not circumvent measures adopted pursuant to Article 3a(1) by another Member State, approved by the Commission and published in the Official Journal.
|
36. Az említett irányelv 3a. cikkének (2) bekezdése a Bizottság kötelezettségévé teszi, hogy vizsgálja meg, hogy az említett intézkedések összeegyeztethetőek‑e a közösségi joggal, valamint hogy azokat közzétegye a Hivatalos Lapban. E cikk (3) bekezdése létrehozza a kölcsönös elismerés mechanizmusát, amely szerint a tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy a joghatóságuk alá tartozó műsorszolgáltatók ne kerülhessék meg a valamely más tagállam által ugyanezen cikk (1) bekezdésének alkalmazásával meghozott, a Bizottság által jóváhagyott és a Hivatalos Lapban közzétett intézkedéseket.
|
|
37. That is also stated in the 19th recital in the preamble to Directive 97/36, from the terms of which it is evident that Article 3a of Directive 89/552 is intended to prevent the possibility of circumvention of national measures protecting a legitimate general interest.
|
37. A fentieket tartalmazza a 97/36 irányelv (19) preambulumbekezdése is, amelynek szövegéből következik, hogy a 89/552 irányelv 3a. cikke a jogos általános érdekeket védő nemzeti intézkedések esetleges megkerülésének megakadályozására irányul.
|
|
38. Pursuant to that legislation, the Commission informed the United Kingdom, by the contested decision, of the approval of the measures it had adopted and of their subsequent publication in the Official Journal. As the Court of First Instance held, that decision thus closed the verification procedure which the Commission was required to carry out under Article 3a(2) of Directive 89/552. The publication in the Official Journal of those measures informed the other Member States of their existence and enabled them to comply with their obligations under Article 3a(3) of Directive 89/552.
|
38. E rendelkezésnek megfelelően a Bizottság a vitatott aktussal arról értesítette az Egyesült Királyságot, hogy jóváhagyta az e tagállam által neki bejelentett intézkedéseket, valamint ezt követően közzétette azokat a Hivatalos Lapban. Mint az Elsőfokú Bíróság megállapította, ez az aktus így lezárta azt a vizsgálati eljárást, amelyet a Bizottságnak a 89/552 irányelv 3a. cikkének (2) bekezdése értelmében kell lefolytatnia. Az említett intézkedések Hivatalos Lapban történő közzététele lehetővé tette a többi tagállam számára, hogy ezekről tudomást szerezzenek, és meg tudjanak felelni az ugyanezen irányelv 3a. cikkének (3) bekezdéséből eredő kötelezettségeiknek.
|
|
39. The contested decision therefore triggered the mutual recognition mechanism under Article 3a(3) of Directive 89/552 and, consequently, activated the other Member States’ obligation to ensure that broadcasters under their jurisdiction did not circumvent the measures adopted by the United Kingdom pursuant to Article 3a(1).
|
39. A vitatott aktussal tehát kezdetét vette a kölcsönös elismerésnek a 89/552 irányelv 3a. cikke (3) bekezdésében előírt mechanizmusa, ebből következően pedig a vitatott aktus működésbe hozta a többi tagállam azon kötelezettségét, hogy gondoskodjanak arról, hogy a joghatóságuk alá tartozó műsorszolgáltatók ne kerülhessék meg az Egyesült Királyság által ugyanezen cikk (1) bekezdésének alkalmazásával meghozott intézkedéseket.
|
|
40. It is in the light of those considerations that the Commission’s grounds of appeal must be examined.
|
40. A fenti megfontolásokra tekintettel kell megvizsgálni a Bizottság által hivatkozott jogalapokat.
|
|
The first ground of appeal, alleging misapplication of the requirement of direct concern
|
A közvetlen érintettségre vonatkozó feltétel megsértésére alapított első jogalapról
|
|
Arguments of the parties
|
A felek érvei
|
|
41. The Commission submits that the Court of First Instance erroneously applied the case-law mentioned in paragraph 22 of the present judgment, which defines the requirement of direct concern under the fourth paragraph of Article 230 EC.
|
41. A Bizottság azt állítja, hogy az Elsőfokú Bíróság tévesen alkalmazta a jelen ítélet 22. pontjában említett ítélkezési gyakorlatot, amely az EK 230. cikk negyedik bekezdése szerinti közvetlen érintettségre vonatkozó feltételt pontosítja.
|
|
42. First of all, the contested decision does not affect Infront’s legal situation. It requires the Member States other than the United Kingdom to ensure that broadcasters under their jurisdiction do not deprive a substantial proportion of the public in that Member State of the possibility of following certain designated events on free television. For that purpose, legal obligations are therefore to be imposed only on such broadcasters.
|
42. A vitatott aktus mindenekelőtt nincs hatással az Infront jogi helyzetére. Az Egyesült Királyságon kívüli más tagállamok részére írja elő annak kötelezettségét, hogy gondoskodjanak arról, hogy a joghatóságuk alá tartozó műsorszolgáltatók az egyesült királysági közönség jelentős részét ne foszthassák meg attól a lehetőségtől, hogy bizonyos megjelölt eseményeket „ingyenes” televíziós szolgáltatás révén követhessenek. Ebből a célból tehát csak az ilyen szolgáltatókra hárulnak jogi kötelezettségek.
|
|
43. Assuming that a pay television company established in a Member State other than the United Kingdom wished to bid for the exclusive television broadcasting rights in question, the legal restrictions which are imposed on it could lead it to refrain from doing so. Consequently, Infront would have fewer potential purchasers and probably find itself in a worse business situation than it had envisaged, and that would be not because of a change in its legal position, but solely because it would not be in a position to find the purchaser it could have hoped for. It would therefore suffer the indirect economic consequences of the contested decision, whereas its legal position would remain unaltered.
|
43. Feltéve, hogy az Egyesült Királyságon kívüli más tagállamban letelepedett valamely díjköteles televíziótársaság esetleg ajánlatot kíván tenni a szóban forgó televíziós közvetítésre vonatkozó kizárólagos jogok megszerzése érdekében, a vele szemben előírt jogi korlátozások visszatarthatják ettől. Következésképpen az Infrontnak kevesebb potenciális ajánlattevője lesz, és valószínűleg kevésbé előnyös üzleti helyzetbe kerül az általa előirányzotthoz képest, ez pedig nem a jogi helyzetének megváltozása miatt történik, hanem kizárólag azon tény folytán, hogy nem talál annyi vásárlóra, mint amennyire számíthatott. Vagyis a vitatott aktusból közvetetten eredő gazdasági következményeket kell elviselnie, miközben a jogi helyzete változatlan marad.
|
|
44. Next, even those economic consequences are completely uncertain, since there was no broadcaster established in a Member State other than the United Kingdom which would be willing to pay the considerable sum demanded by Infront for the right to broadcast in the United Kingdom the designated events for which it holds the exclusive television broadcasting rights. The Court of First Instance should have required Infront to prove the plausibility of such a factual situation and the probability of economic loss arising from the contested decision. By failing to apply the appropriate burden of proof, it again fell into error of law.
|
44. Továbbá, még ezek a gazdasági következmények is teljesen kétségesek, mivel nincs olyan, az Egyesült Királyságon kívüli más tagállamban letelepedett televíziós műsorszolgáltató, amely hajlandó lenne kifizetni azt a jelentős összeget, amelyet az Infront azoknak a megjelölt eseményeknek az Egyesült Királyságba történő közvetítési jogáért kér, amelyekre vonatkozóan ő maga kizárólagos televíziós közvetítési jogokkal rendelkezik. Márpedig az Elsőfokú Bíróságnak fel kellett volna hívnia az Infrontot, hogy bizonyítsa az ilyen ténybeli helyzet előfordulásának hihetőségét, valamint a vitatott aktusból eredő gazdasági kár valószínűségét. Az Elsőfokú Bíróság, amennyiben elmulasztotta megfelelően alkalmazni a bizonyítási terhet, tévesen alkalmazta a jogot.
|
|
45. Finally, the Court of First Instance wrongly found that the Member States have no discretion in the implementation of the obligations laid down by Article 3a(3) of Directive 89/552. Admittedly, the identity of the events considered to be of major importance for society and the method of their television broadcasting are determined by the notifying Member State and, therefore, by the Commission’s decision adopted pursuant to Article 3a(2). However, the extent to which such an event will be broadcast, in practice, in accordance with the interests of that Member State, largely depends on the legislation and the decision-making structure adopted by each Member State under Article 3a(3). That provision itself states that the task entrusted to the Member States must be achieved ‘by appropriate means, within the framework of their legislation’. The results in each Member State may be very different depending on the approach followed in each particular case. In those circumstances, the implementation of the contested decision by Member States other than the United Kingdom involves the exercise of a broad discretion.
|
45. Végül, az Elsőfokú Bíróság tévesen állapította meg, hogy a tagállamok nem rendelkeznek semmilyen mérlegelési lehetőséggel a 89/552 irányelv 3a. cikkének (3) bekezdésében előírt kötelezettségek teljesítését illetően. Kétségtelen, hogy a társadalom számára kiemelten jelentősnek ítélt eseményeket és azok televíziós közvetítésének módját a bejelentő tagállam, ebből következően pedig az e cikk (2) bekezdése alkalmazásával meghozott bizottsági határozat állapítja meg. Az ilyen esemény közvetítésének mértéke azonban a gyakorlatban, e tagállam érdekeinek megfelelően jelentős mértékben függ attól a szabályozástól és döntéshozatali rendszertől, amelyet az említett 3a. cikk (3) bekezdése értelmében minden egyes tagállam kialakít. Ez a rendelkezés maga is kimondja, hogy a tagállamokra háruló feladatot „a megfelelő eszközökkel a jogrendszerük keretein belül” kell végrehajtani. Márpedig az egyes tagállamokban elért eredmények az egyes esetekben alkalmazott megközelítéstől függően nagyon különbözőek lehetnek. E feltételek mellett a vitatott aktusnak az Egyesült Királyságon kívüli más tagállamok által történő végrehajtása jelentős mérlegelési lehetőség gyakorlását feltételezi.
|
|
46. Infront submits that the Court of First Instance correctly concluded that the contested decision is of direct concern to it.
|
46. Az Infront szerint az Elsőfokú Bíróság helyesen állapította meg, hogy a vitatott aktus közvetlenül érinti őt.
|
|
Findings of the Court
|
A Bíróság álláspontja
|
|
47. In accordance with settled case-law, the condition that the decision must be of direct concern to a natural or legal person, as laid down in the fourth paragraph of Article 230 EC, requires the contested Community measure to affect directly the legal situation of the individual and leave no discretion to its addressees, who are entrusted with the task of implementing it, such implementation being purely automatic and resulting from Community rules without the application of other intermediate rules (see, in particular, Dreyfus v Commission , cited above, paragraph 43; Case C‑486/01 P Front national v Parliament [2004] ECR I‑6289, paragraph 34; and Case C‑417/04 P Regione Siciliana v Commission [2006] ECR I‑3881, paragraph 28).
|
47. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az EK 230. cikk negyedik bekezdésében előírt feltétel, miszerint a kereset tárgyát képező határozatnak közvetlenül kell érintenie a természetes vagy jogi személyt, azt kívánja meg, hogy a kifogásolt közösségi intézkedés közvetlen hatást gyakoroljon a jogalany jogi helyzetére, és ne hagyjon mérlegelési lehetőséget az intézkedés végrehajtásával megbízott címzettek számára, mert az ilyen végrehajtás tisztán automatikus jellegű, és köztes szabályok alkalmazása nélkül, egyedül a közösségi szabályozás alapján történik (lásd különösen a fent hivatkozott Dreyfus kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 43. pontját; a C‑486/01. P. sz., Front national kontra Parlament ügyben 2004. június 29‑én hozott ítélet [EBHT 2004., I‑6289. o.] 34. pontját és a Regione Siciliana kontra Bizottság ügyben 2006. május 2‑án hozott ítélet [EBHT 2006., I‑3881. o] 28. pontját).
|
|
48. First, it must be determined whether the contested decision directly affects Infront’s legal situation.
|
48. Először azt kell megvizsgálni, hogy a vitatott aktus közvetlen hatást gyakorol‑e az Infront jogi helyzetére.
|
|
49. Under Articles 98 and 101 of the Broadcasting Act, a broadcaster which wishes to broadcast, exclusively and live, a designated event must, if the service is intended to be received in all or part of the United Kingdom, obtain the ITC’s consent. Under the Independent Television Commission Code on Sports and other Listed Events, as amended, the factors on which the ITC’s consent depends are essentially that the sale of the television broadcasting rights was the subject of a public announcement and that broadcasters had a genuine opportunity to acquire those rights on terms which were fair and reasonable.
|
49. A műsorszolgáltatásról szóló törvény 98. és 101. cikkéből következik, hogy az a televíziós műsorszolgáltató, amely kizárólagosan és élő adásban kíván valamely megjelölt eseményt közvetíteni, köteles beszerezni a CIT hozzájárulását, amennyiben a sugárzás az Egyesült Királyság egész területére vagy annak egy részére irányul. A jegyzéken szereplő sport‑ és egyéb eseményekre vonatkozó független televíziós bizottsági kódex szerint a hozzájárulást befolyásoló tényezőket lényegében azok a körülmények képezik, hogy a televíziós közvetítés jogainak értékesítése nyilvánosan bejelentésre kerüljön, és a televíziós műsorszolgáltatóknak tényleges lehetősége legyen e jogok ésszerű és méltányos feltételek mellett történő megszerzésére.
|
|
50. As has been stated in paragraphs 35 to 39 of the present judgment, Member States other than the United Kingdom must, because of the contested decision, ensure that broadcasters under their jurisdiction do not circumvent the measures adopted by the United Kingdom pursuant to Article 3a(1) of Directive 89/552 and, therefore, that they do not broadcast designated events notwithstanding the requirements of those measures. It follows that those Member States must ensure that such broadcasters do not broadcast those events, exclusively and live, to the United Kingdom public if they acquired the television broadcasting rights to those events through a sale procedure which did not take account of the criteria mentioned in the preceding paragraph.
|
50. Mint az a jelen ítélet 35–39. pontjában megállapítást nyert, az Egyesült Királyságon kívüli más tagállamok a vitatott aktus tényénél fogva kötelesek gondoskodni arról, hogy a joghatóságuk alá tartozó műsorszolgáltatók ne kerülhessék meg az Egyesült Királyság által a 89/552 irányelv 3a. cikke (1) bekezdésének alkalmazásával meghozott intézkedéseket, vagyis a megjelölt eseményeket ne közvetíthessék az említett intézkedésekből eredő követelményekkel ellentétes módon. Ebből következik, hogy e tagállamok kötelesek biztosítani, hogy az említett szolgáltatók ezeket az eseményeket ne közvetíthessék az Egyesült Királyság közönsége részére kizárólagosan és élő adásban, amennyiben az említett események televíziós közvetítésének jogait olyan értékesítési eljárás keretében szerezték meg, amely nem veszi figyelembe az előző pontban említett kritériumokat.
|
|
51. The measures adopted by the United Kingdom and approved by the contested decision thus impose certain restrictions on broadcasters where they envisage broadcasting designated events for which Infront acquired exclusive rights.
|
51. Az Egyesült Királyság által meghozott és a vitatott aktussal jóváhagyott intézkedések így az említett televíziós műsorszolgáltatókkal szemben bizonyos korlátokat szabnak abban az esetben, ha e szolgáltatók olyan megjelölt események közvetítését irányozzák elő, amelyekre vonatkozóan az Infront kizárólagos jogokat szerzett.
|
|
52. Since those restrictions are linked to the circumstances in which those broadcasters acquire the television broadcasting rights to designated events from Infront, the effect of the measures adopted by the United Kingdom and the contested decision is to subject the rights held by Infront to new restrictions which did not exist when it acquired those broadcasting rights and which render their exercise more difficult. Thus, the contested decision directly affects Infront’s legal situation.
|
52. Mivel ezek a korlátok azokhoz a feltételekhez kötődnek, amelyek mellett e szolgáltatók megszerzik az Infronttól a megjelölt események televíziós közvetítésének jogait, az Egyesült Királyság által meghozott intézkedések és a vitatott aktus azzal a következménnyel járnak, hogy olyan újabb korlátozásokat állapítanak meg az Infrontot megillető jogok vonatkozásában, amelyek nem léteztek abban az időpontban, amikor e társaság megszerezte az említett közvetítési jogokat, és amelyek megnehezítik e jogok gyakorlását. A vitatott aktus így közvetlenül érinti az Infront jogi helyzetét.
|
|
53. The Commission asserts none the less that the reality of such effects on Infront’s legal situation is not established because there was no broadcaster established in the Member States other than the United Kingdom which would, in the absence of the contested decision, be interested in purchasing the television broadcasting rights held by Infront and which would be prevented or dissuaded from acquiring them because of the adoption of that decision. In addition, the Court of First Instance reversed the burden of proof in that regard.
|
53. A Bizottság ugyanakkor azt állítja, hogy az Infront jogi helyzete vonatkozásában az ilyen hatások valós bekövetkezése nem állapítható meg, mivel nem létezik olyan, az Egyesült Királyságon kívüli más tagállamban letelepedett műsorszolgáltató, amely a vitatott aktus hiányában érdeklődne az Infrontot megillető televíziós közvetítési jogok megvásárlása iránt, és amely a vitatott aktus elfogadása folytán akadályozva vagy korlátozva lenne e jogok megszerzésében. Az Elsőfokú Bíróság ezenkívül megfordította ebben a kérdésben a bizonyítási terhet.
|
|
54. The Community legislature inserted Article 3a(3) in Directive 89/552 precisely because circumstances can exist in which broadcasters under the jurisdiction of a Member State purchase exclusive television broadcasting rights to an event considered to be of major importance for society by another Member State and broadcast it to the public in that Member State under conditions which deprive a substantial proportion of that public of the possibility of following it.
|
54. Meg kell állapítani, hogy a közösségi jogalkotó a 3a. cikk (3) bekezdését kifejezetten azzal az indokkal iktatta a 89/552 irányelvbe, hogy előfordulhatnak olyan helyzetek, amelyekben adott tagállam joghatósága alá tartozó televíziós műsorszolgáltatók olyan esemény televíziós közvetítésére vásárolnak kizárólagos jogokat, amelyet valamely másik tagállam a társadalom számára kiemelten jelentősnek ítél, ezt az eseményt pedig oly módon közvetítik ez utóbbi tagállam közönsége részére, amely e közönség jelentős részét megfosztja attól a lehetőségtől, hogy ezt az eseményt követhesse.
|
|
55. The Court of First Instance ruled on that aspect in paragraphs 148 and 149 of the judgment under appeal. First, it took note of several cases of cross-frontier broadcasts of events considered to be of major importance for society in which broadcasters had acted in that manner. Second, it considered that the Commission had not made out its allegations that the specificity of the television broadcasting market in the United Kingdom precludes, in the circumstances of this case, such situations. In the light of those matters, the Court of First Instance concluded that the television broadcasting rights in that Member State to the FIFA World Cup finals would not necessarily have been acquired by broadcasters established in that same State.
|
55. Az Elsőfokú Bíróság a fentiekre vonatkozóan a megtámadott ítélet 148. és 149. pontjában foglalt állást. Egyrészt értékelte a társadalom számára kiemelten jelentősnek ítélt események határon átnyúló közvetítésének több olyan esetét, amelyek során a televíziós műsorszolgáltatók az említett módon jártak el. Másrészt úgy ítélte meg, hogy a Bizottság nem támasztotta alá azon állításait, amelyek szerint a televíziós közvetítések Egyesült Királyságon belüli piacának sajátossága a jelen esetben kizárja az ilyen helyzeteket. Az Elsőfokú Bíróság ezeket a körülményeket figyelembe véve arra a következtetésre jutott, hogy a FIFA‑labdarúgó‑világbajnokság döntőinek televíziós közvetítési jogait nem feltétlenül olyan műsorszolgáltatók szerzik meg, amelyek ugyanebben a tagállamban telepedtek le.
|
|
56. By so doing, the Court of First Instance did not reverse the burden of proof on the parties. It made an unfettered assessment of the facts which were intended to establish the reality of cross-frontier broadcasting of the designated events. In that regard, the Court of First Instance is free to take account of the fact that a party has refrained from adducing evidence in support of its own allegations (see Case C‑214/05 P Rossi v OHIM [2006] ECR I-7057, paragraph 23).
|
56. Az Elsőfokú Bíróság ezzel nem fordította meg a felekre háruló bizonyítási terhet. Azon tényállási elemekre vonatkozó önálló értékelést végzett, amelyek a megjelölt események határon átnyúló közvetítései valós előfordulásának megállapítására irányulnak. Márpedig ezzel kapcsolatban az Elsőfokú Bíróságnak jogában áll, hogy figyelembe vegye azt, ha az egyik fél tartózkodik attól, hogy a saját állításait alátámasztó körülményeket terjesszen elő (lásd a C‑214/05. P. sz., Rossi kontra OHIM ügyben 2006. július 18‑án hozott ítélet [EBHT 2006., I‑7057. o.] 23. pontját).
|
|
57. Moreover it is settled case-law that an appeal lies on points of law only and that the Court of First Instance thus has exclusive jurisdiction to find and appraise the relevant facts and assess the evidence. The appraisal of those facts and the assessment of that evidence thus do not, save where the facts and evidence are distorted, constitute a point of law which is subject, as such, to review by the Court of Justice on appeal (see Case C‑104/00 P DKV v OHIM [2002] ECR I‑7561, paragraph 22 and the case-law cited).
|
57. Ezenkívül állandó ítélkezési gyakorlat, hogy a fellebbezés kizárólag jogkérdésre vonatkozhat, erre tekintettel pedig csak az Elsőfokú Bíróságnak van hatásköre a releváns tények megállapítására és értékelésére, valamint a bizonyítékok értékelésére. Ezeknek a tényeknek és bizonyítékoknak az értékelése tehát – amennyiben nincs szó az elferdítésükről – nem minősül jogkérdésnek, amelynek a vizsgálata a fellebbezési eljárás keretein belül a Bíróságra tartozna (lásd a C‑104/00. P. sz., DKV kontra OHIM ügyben 2002. szeptember 19‑én hozott ítélet [EBHT 2002., I‑7561. o.] 22. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).
|
|
58. Distortion of the facts has not been pleaded before the Court of Justice. In those circumstances, it is not for the Court to review whether the Court of First Instance correctly concluded that it had not been proved that the television broadcasting rights concerned would necessarily have been acquired by broadcasters established in the United Kingdom.
|
58. A Bíróság előtt nem hivatkoztak a tények elferdítésére. E feltételek mellett a Bíróságnak nem feladata vizsgálni, hogy helyes volt‑e az Elsőfokú Bíróság azon következtetése, mely szerint nem nyert bizonyítást, hogy az érintett televíziós közvetítési jogokat szükségszerűen az Egyesült Királyságban letelepedett műsorszolgáltatók szerezték volna meg.
|
|
59. Secondly, it must be considered whether the contested decision leaves any discretion to the national authorities entrusted with the task of implementing it, or whether such implementation is purely automatic and results from Community rules without the application of other intermediate rules.
|
59. Másodszor azt kell megvizsgálni, hogy a vitatott aktus biztosít‑e mérlegelési lehetőséget a végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságoknak, vagy pedig ez a végrehajtás tisztán automatikus jellegű, és köztes szabályok alkalmazása nélkül, egyedül a közösségi szabályozás alapján történik.
|
|
60. It is true that the national authorities are not deprived of any discretion in implementing Article 3a(3) of Directive 89/552 and the contested decision. They may specify appropriate control mechanisms to satisfy the obligations which flow from it.
|
60. Kétségtelen, hogy a nemzeti hatóságok nincsenek megfosztva minden mozgástértől a 89/552 irányelv 3a. cikke (3) bekezdésének végrehajtása során. Az ebből eredő kötelezettségek teljesítése érdekében megfelelő ellenőrzési mechanizmusokat írhatnak elő.
|
|
61. None the less, they must ensure that the broadcasters concerned do not circumvent the measures adopted by another Member State pursuant to Article 3a(1) of Directive 89/552 and that they exercise their exclusive rights in such a way as not to deprive the relevant public of the possibility of following, in accordance with the provisions adopted by that other Member State, the events considered to be of major importance for society.
|
61. A nemzeti hatóságok ugyanakkor kötelesek biztosítani, hogy az érintett televíziós műsorszolgáltatók ne kerülhessék meg a valamely más tagállam által a 89/552 irányelv 3a. cikke (1) bekezdésének alkalmazásával meghozott intézkedéseket, valamint oly módon gyakorolják a kizárólagos jogaikat, hogy az érintett közönséget ne fosszák meg attól a lehetőségtől, hogy – e másik tagállam által meghatározott rendelkezések szerint – követhessék a társadalom számára kiemelten jelentősnek ítélt eseményeket.
|
|
62. Thus, as the Court of First Instance correctly stated in paragraph 146 of the judgment under appeal, the national authorities must ensure that broadcasters under their jurisdiction comply with the conditions for the television broadcasting of those events as defined by another Member State in its measures approved and published in the Official Journal by the Commission. It is those measures, and therefore, in this case, the contested decision, which determine the result to be attained. As regards that result, the national authorities therefore have no discretion.
|
62. Ezért, mint azt az Elsőfokú Bíróság a megtámadott ítélet 146. pontjában helyesen megállapította, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a joghatóságuk alá tartozó televíziós műsorszolgáltatók tiszteletben tartják az említett események közvetítésének azon feltételeit, amelyeket valamely más tagállam a Bizottság által jóváhagyott és a Hivatalos Lapban megjelentetett intézkedéseiben meghatározott. Ez utóbbi intézkedések – vagyis a jelen esetben a vitatott aktus – azok, amelyek meghatározzák az elérendő eredményt. Ezzel az eredménnyel kapcsolatban tehát a tagállamok semmilyen mérlegelési lehetőséggel nem rendelkeznek.
|
|
63. The prejudice to the legal situations of broadcasters and of Infront is due to the requirement to attain that result.
|
63. Márpedig a televíziós műsorszolgáltatók és az Infront jogi helyzete vonatkozásában felmerülő hátrányok ennek az eredménynek az elérésére irányuló kötelezettségből származnak.
|
|
64. Having regard to the foregoing considerations, the first ground of appeal must be rejected as unfounded.
|
64. A fenti megfontolásokra tekintettel az első jogalapot mint megalapozatlant el kell utasítani.
|
|
The second ground of appeal, alleging misapplication of the requirement of individual concern
|
A személyes érintettségre vonatkozó feltétel megsértésére alapított második jogalapról
|
|
Arguments of the parties
|
A felek érvei
|
|
65. The Commission submits that the Court of First Instance wrongly held that the contested decision was of individual concern to Infront, within the meaning of the fourth paragraph of Article 230 EC and of the Court’s case-law.
|
65. A Bizottság azt állítja, hogy az Elsőfokú Bíróság tévesen állapította meg, hogy a vitatott aktus az EK 230. cikk negyedik bekezdése és a Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében személyében érinti az Infrontot.
|
|
66. The Commission maintains that the approach taken by the Court of First Instance leads to the conclusion that all television broadcasting rights holders affected by the measures adopted by the United Kingdom pursuant to Article 3a(1) of Directive 89/552 are individually concerned by those measures, though such broadcasters are numerous. In the same way as all holders of such rights, Infront is concerned by the contested decision only in its objective capacity as a broker of television broadcasting rights to sporting events having purchased those rights for one of the designated events.
|
66. A Bizottság arra hivatkozik, hogy az Elsőfokú Bíróság által alkalmazott megközelítés ahhoz vezet, hogy a televíziós közvetítési jogok minden olyan birtokosát személyében érintettnek kellene tekinteni, akikre az Egyesült Királyság által a 89/552 irányelv 3a. cikke (1) bekezdésének alkalmazásával meghozott intézkedések hatással vannak, annak ellenére, hogy sokan vannak ilyenek. A vitatott aktus az Infrontot – az ilyen jogok valamennyi birtokosához hasonlóan – csak objektív minőségében, a sportesemények televíziós közvetítési jogainak közvetítőjeként érinti, aki a megjelölt események egyike vonatkozásában megvásárolta az említett jogokat.
|
|
67. Moreover, holders of television broadcasting rights such as Infront are subject only to the economic consequences of the national measures approved by the contested decision. An undertaking cannot be individually concerned by a regulatory provision solely on the ground that it affects its economic activity and that is the more so if such consequences are a normal commercial risk.
|
67. Ezenkívül a televíziós közvetítési jogok olyan birtokosai, mint az Infront, a vitatott aktussal jóváhagyott nemzeti intézkedéseknek csak a gazdasági következményeit viselik. Márpedig adott vállalkozás nem lehet személyében érintett valamely rendelkezés által önmagában azon tény miatt, hogy e rendelkezés hatással van a gazdasági helyzetére, ez pedig még inkább így van, ha az ilyen következmények a szokásos kereskedelmi kockázat körébe tartoznak.
|
|
68. The contested decision does not affect Infront by reason of certain attributes which are peculiar to it or by reason of circumstances in which it is differentiated from all other persons.
|
68. A vitatott aktus tehát nem a sajátos jellemzői vagy az őt minden más személytől megkülönböztető ténybeli helyzet folytán vonatkozik az Infrontra.
|
|
69. Infront submits that the Court of First Instance correctly noted the matters which distinguish it from others, namely that it holds exclusive television broadcasting rights for an event in the list of designated events, that those rights were acquired before the establishment of that list and its approval by the Commission, and that such approval seriously prejudices the exploitation by Infront of those rights since it cannot license them on an exclusive basis.
|
69. Az Infront úgy véli, hogy az Elsőfokú Bíróság helyesen emelte ki azokat az elemeket, amelyek más személyektől megkülönböztetik őt, vagyis, hogy az Infront a megjelölt események jegyzékén szereplő egyik esemény televíziós közvetítésére vonatkozó kizárólagos jogokkal rendelkezik, valamint hogy ezeket a jogokat a jegyzék elkészítését és a Bizottság általi jóváhagyását megelőzően szerezte meg, végül pedig hogy ez a jóváhagyás súlyos kárt okoz az említett jogok Infront általi gyakorlásában, mivel az Infront nem tudja kizárólagos alapon átengedni e jogokat.
|
|
Findings of the Court
|
A Bíróság álláspontja
|
|
70. It is settled case-law that persons other than those to whom a decision is addressed may claim to be individually concerned only if that decision affects them by reason of certain attributes which are peculiar to them or by reason of circumstances in which they are differentiated from all other persons and by virtue of these factors distinguishes them individually just as in the case of the person addressed by such a decision (see, particularly, Case 25/62 Plaumann v Commission [1963] ECR 95 , @ 107, and Case C‑78/03 P Commission v Aktionsgemeinschaft Recht und Eigentum [2005] ECR I-10737, paragraph 33).
|
70. Az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében azon alanyok, akik nem címzettjei egy határozatnak, csak akkor állíthatják, hogy személyükben érintettek, ha ez a határozat sajátos jellemzőik vagy egy őket minden más személytől megkülönböztető ténybeli helyzet folytán vonatkozik rájuk, és ezáltal a címzetthez hasonló módon egyéníti őket (lásd különösen a 25/62. sz., Plaumann kontra Bizottság ügyben 1963. július 15‑én hozott ítéletet [EBHT 1963., 197., 223. o.], valamint a C‑78/03. P. sz., Bizottság kontra Aktionsgemeinschaft Recht und Eigentum ügyben 2005. december 13‑án hozott ítélet [EBHT 2005., I‑10737. o.] 33. pontját).
|
|
71. It is also clear from the Court’s case-law that where the decision affects a group of persons who were identified or identifiable when that measure was adopted by reason of criteria specific to the members of the group, those persons might be individually concerned by that measure inasmuch as they form part of a limited class of traders (see Case 11/82 Piraiki-Patraiki and Others v Commission [1985] ECR 207, paragraph 31, and Joined Cases C‑182/03 and C‑217/03 Belgium and Forum 187 v Commission [2006] ECR I-5479, paragraph 60).
|
71. A Bíróság ítélkezési gyakorlatából következik az is, hogy ha a megtámadott határozat annak elfogadásakor azonosított vagy azonosítható személyek csoportját érinti, a csoport tagjaira jellemző szempontok alapján e személyeket e jogi aktus azért érintheti személyükben, mert gazdasági szereplők meghatározott köréhez tartoznak (lásd a C‑11/82. sz., Piraiki‑Patraiki és társai kontra Bizottság ügyben 1985. január 17‑én hozott ítélet [EBHT 1985., 207. o.] 31. pontját, valamint a C‑182/03. és C‑217/03. sz., Belgium és Forum 187 kontra Bizottság egyesített ügyekben 2006. június 22‑én hozott ítélet [EBHT 2006., I‑5479. o.] 60. pontját).
|
|
72. As the Advocate General observed in paragraphs 99 and 100 of his Opinion, that can be the case particularly when the decision alters rights acquired by the individual prior to its adoption (see, particularly, Joined Cases 106/63 and 107/63 Toepfer and Getreide-Import Gesellschaft v Commission [1965] ECR 405, @ 411).
|
72. Mint azt a főtanácsnok az indítványának 99. és 100. pontjában kiemelte, ez különösen így van abban az esetben, ha a határozat az egyén által az elfogadását megelőzően megszerzett jogokat módosítja (lásd különösen a 106/63. és a 107/63. sz., Toepfer és Getredie‑Import Gesellschaft kontra Bizottság ügyben 1965. július 1‑jén hozott ítéletet [EBHT 1965., 525., 533. o.]).
|
|
73. Infront held exclusive television broadcasting rights, for 2002 and 2006, to the FIFA World Cup finals, which is one of the events in the list of designated events notified to the Commission and approved by the contested decision.
|
73. Az Infront a FIFA‑labdarúgó‑világbajnokság – amely a megjelölt eseményeket tartalmazó, a Bizottságnak bejelentett és a vitatott aktussal jóváhagyott jegyzéken szereplő események egyike – döntőinek televíziós közvetítésére vonatkozó kizárólagos jogokkal rendelkezett a 2002. és 2006. év vonatkozásában.
|
|
74. It is, furthermore, common ground that Infront acquired those exclusive rights prior to the adoption of the contested decision and that, at that time, there were only six companies which had made substantial investments in the acquisition of television broadcasting rights to events in that list.
|
74. Ezenkívül tény, hogy az Infront ezeket a kizárólagos jogokat a vitatott aktus elfogadását megelőzően szerezte meg, valamint hogy ebben az időpontban csak hat olyan társaság létezett, amelyek az említett jegyzéken szereplő események televíziós közvetítésére vonatkozó jogok megszerzése érdekében jelentős beruházásokat eszközöltek.
|
|
75. It follows that Infront was perfectly identifiable at the time when the contested decision was adopted.
|
75. Ebből következik, hogy az Infront a vitatott aktus elfogadásának időpontjában tökéletesen azonosítható volt.
|
|
76. Finally, it follows from paragraphs 51 and 52 of the present judgment that the contested decision affected the members of the group formed of those six companies, which include Infront, by reason of an attribute which is peculiar to them, that is to say as holders of the exclusive television broadcasting rights to designated events.
|
76. Végül, a jelen ítélet 51–52. pontjából következik, hogy a vitatott aktus a fent említett hat társaságból álló csoport tagjaira – amelyeknek egyike az Infront – sajátos jellemzőik folytán vonatkozott, vagyis a megjelölt események televíziós közvetítésére vonatkozó kizárólagos jogok birtokosaiként érintette őket.
|
|
77. In those circumstances, the Court of First Instance correctly concluded that the contested decision was of individual concern to Infront.
|
77. E feltételek mellett az Elsőfokú Bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a vitatott aktus személyében érinti az Infrontot.
|
|
78. Accordingly, the second ground of appeal must be rejected as unfounded and, therefore, the appeal must be dismissed in its entirety.
|
78. Következésképpen a második jogalapot mint megalapozatlant el kell utasítani, ebből eredően pedig a fellebbezést teljes egészében el kell utasítani.
|
|
Costs
|
A költségekről
|
|
79. Under Article 69(2) of the Rules of Procedure, which applies to appeal proceedings by virtue of Article 118 thereof, the unsuccessful party is to be ordered to pay the costs if they have been applied for in the successful party’s pleadings. Since Infront has applied for costs and the Commission has been unsuccessful, the Commission must be ordered to pay the costs.
|
79. Az eljárási szabályzat 69. cikkének 2. §‑a alapján, amelyet ugyanezen szabályzat 118. cikke értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazni kell, a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. A Bizottságot, mivel pervesztes lett, az Infront kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.
|