|
|
COUNCIL DIRECTIVE of 26 February 1973 on the approximation of the laws of the Member States relating to the quantitative analysis of ternary fibre mixtures (73/44/EEC)
|
A Tanács irányelve
|
|
THE COUNCIL OF THE EUROPEAN COMMUNITIES,
|
(1973. február 26.)
|
|
Having regard to the Treaty establishing the European Economic Community, and in particular Article 100 thereof;
|
a háromkomponensű textilszálkeverékek mennyiségi elemzésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről
|
|
Having regard to the proposal from the Commission;
|
(73/44/EGK)
|
|
Whereas the Council Directive of 26 July 1971 (1) on the approximation of the laws of the Member States relating to textile names lays down provisions on labelling based on the fibre composition of textile products;
|
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,
|
|
Whereas the methods used for official tests in the Member States to determine the fibre composition of textile products should be uniform, as regards both the pre-treatment of the sample and the quantitative analysis of the product;
|
tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100. Cikkére,
|
|
Whereas Article 13 of the abovementioned Council Directive provides that the sampling and analytical methods to be used in all Member States for the purpose of determining the fibre composition of products will be specified in separate Directives ; whereas under these circumstances, the Council adopted in its Directive of 17 July 1972 (2) on the approximation of the laws of the Member States relating to certain methods for the quantitative analysis of binary fibre mixtures, provisions concerning the preparation of test samples and test specimens which are applicable to ternary fibre mixtures;
|
tekintettel a Bizottság javaslatára,
|
|
Whereas the object of this Directive is to lay down provisions governing the quantitative analysis of ternary fibre mixtures;
|
mivel a textiltermékek elnevezésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1971. július 26-i tanácsi irányelv [1] rendelkezéseket állapít meg a textiltermékek szálösszetételen alapuló címkézéséről;
|
|
Whereas the particular methods relating to the analysis of certain binary mixtures are described in detail in the Directive of 17 July 1972 ; whereas present experience does not permit the specification of a single standard procedure as yet ; whereas several variants must be procedure for the selective dissolution of the components;
|
mivel a textiltermékek szálösszetételének meghatározása céljából a tagállamokban végzett hivatalos vizsgálatoknál alkalmazott módszereknek mind a próbadarab előkezelése, mind pedig a termék mennyiségi elemzése tekintetében egységesnek kell lenniük;
|
|
Whereas general rules valid for the analysis of all ternary mixtures must however be worked out ; whereas the object of these rules is to specify the various methods which could suitably be applied and the method of calculating the percentage composition for each variant;
|
mivel a fent említett tanácsi irányelv 13. cikke úgy rendelkezik, hogy a textiltermékek szálösszetételének meghatározása céljából valamennyi tagállamban alkalmazandó mintavételi és elemzési módszereket külön irányelvekben kell meghatározni; mivel e körülményekre tekintettel a kétkomponensű textilszálkeverék mennyiségi elemzésének egyes módszereire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1972. július 17-i tanácsi irányelvben [2] a vizsgálati minták és próbadarabok elkészítésére vonatkozóan olyan rendelkezéseket fogadtak el, amelyek a háromkomponensű szálkeverékek esetében is alkalmazhatóak;
|
|
Whereas technical specifications must be adapted rapidly to keep pace with technical progress ; whereas to this end the procedure laid down in Article 6 of the Directive of 17 July 1972 should be applied; (1)OJ No L 185, 16.8.1971, p. 16. (2)OJ No L 173, 31.7.1972, p. 1.
|
mivel ezen irányelv tárgya a háromkomponensű textilszálkeverék mennyiségi elemzését szabályozó rendelkezések meghatározása;
|
|
HAS ADOPTED THIS DIRECTIVE:
|
mivel bizonyos kétkomponensű szálkeverékek elemzésére vonatkozó pontos módszereket az 1972. július 17-i irányelv írja le részletesen; mivel a jelenlegi gyakorlat még nem teszi lehetővé egységes eljárás meghatározását; mivel a komponensek szelektív feloldására több változatot is elő kell terjeszteni;
|
|
|
mivel azonban valamennyi háromkomponensű szálkeverék elemzésére általános érvényű szabályozást kell kidolgozni; mivel ezen szabályok célja a megfelelően alkalmazható különböző módszerek, valamint minden egyes változatra vonatkozó százalékos összetétel kiszámítási módjának a meghatározása;
|
|
Article 1
|
mivel a műszaki előírásokat minél gyorsabban hozzá kell igazítani a műszaki fejlődéshez; mivel e célból az 1972. július 17-i irányelv 6. cikkében megállapított eljárást kell alkalmazni;
|
|
This Directive concerns the quantitative analysis of ternary fibre mixtures by the methods of manual separation, chemical separation or a combination of both.
|
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
|
|
|
1. cikk
|
|
Article 2
|
Ezen irányelv a háromkomponensű textikszálkeverékek kézi vagy kémiai úton történő szétválasztásával vagy e két módszer kombinációjával történő mennyiségi elemzéssel foglalkozik.
|
|
With regard to the preparation of test samples and test specimens, the provisions contained in Annex I to the Council Directive of 17 July 1972 on the approximation of the laws of the Member States relating to certain methods for the quantitative analysis of binary fibre mixures shall be applicable.
|
2. cikk
|
|
|
A vizsgálati minták és próbadarabok elkészítésére vonatkozóan a kétkomponensű szálkeverék mennyiségi elemzésének egyes módszereire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1972. július 17-i tanácsi irányelv I. mellékletében leírt rendelkezéseket kell alkalmazni.
|
|
Article 3
|
3. cikk
|
|
The Member States shall take all necessary steps to ensure that the provisions laid down - both in Annex I to this Directive and in Annex I to the Directive referred to in Article 2 - be applied in official tests, to determine the composition of textile products composed of a ternary fibre mixture put on the market in accordance with the Council Directive of 26 July 1971 on the approximation of the laws of the Member States relating to textile names.
|
A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a textiltermékek elnevezésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1971. július 26-i tanácsi irányelvnek megfelelően piacra kerülő, háromkomponensű szálkeverékből előállított textiltermékek összetételének meghatározása céljából végzett hivatalos vizsgálatoknál alkalmazzák mind az ezen irányelv I. mellékletében, mind a 2. cikkben említett irányelv I. mellékletében leírt rendelkezéseket.
|
|
|
4. cikk
|
|
Article 4
|
A háromkomponensű textilszálkeverékek vizsgálatáért felelős laboratóriumoknak az I. melléklet V. pontjában említett valamennyi tényezőt be kell mutatniuk a vizsgálati jelentésben.
|
|
Any laboratory responsible for the testing of ternary mixtures shall show in the test report all the factors mentioned in point V of Annex I.
|
5. cikk
|
|
|
Az I., II. és III. mellékletben szereplő előírásoknak a műszaki fejlődés miatt szükségessé váló módosításait az 1972. július 17-i irányelv 6. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
|
|
Article 5
|
6. cikk
|
|
Any amendments to the specifications in Annexes I, II and III that are necessary to conform with technical progress shall be adopted in accordance with the procedure laid down in Article 6 of the Directive of 17 July 1972.
|
(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek az értesítést követő tizennyolc hónapon belül megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
|
|
|
(2) A tagállamok biztosítják, hogy közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
|
|
Article 6
|
7. cikk
|
|
1. Member States shall put into force the provisions necessary to comply with this Directive within a period of eighteen months of its notification and shall immediately inform the Commission thereof.
|
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
|
|
2. Member States shall ensure that the text of the main provisions of internal law adopted by them in the field governed by this Directive are communicated to the Commission.
|
|
|
|
Kelt Brüsszelben, 1973. február 26-án.
|
|
Article 7
|
a Tanács részéről
|
|
This Directive is addressed to the Member States.
|
az elnök
|
|
|
E. Glinne
|
|
|
[1] HL L 185., 1971.8.16., 16. o.
|
|
Done at Brussels, 26 February 1973.
|
[2] HL L 173., 1972.7.31., 1. o.
|
|
For the Council
|
--------------------------------------------------
|
|
The President
|
I. MELLÉKLET
|
|
E. GLINNE
|
A HÁROMKOMPONENSŰ TEXTILSZÁLKEVERÉKEK MENNYISÉGI ELEMZÉSE
|
|
|
ÁLTALÁNOS RÉSZ
|
|
|
Bevezetés
|
|
|
A szálkeverékek mennyiségi elemzésénél alkalmazott módszerek két eljáráson alapulnak: a szálféleségek kézi, illetve kémiai úton történő szétválasztásán.
|
|
ANNEX I QUANTITATIVE ANALYSIS OF TERNARY FIBRE MIXTURES GENERAL
|
Amennyiben lehetséges, a kézi szétválasztás módszerét alkalmazzuk, mert általában pontosabb eredményt ad a kémiai módszernél. Minden olyan textília esetében alkalmazható, amelynek szálkomponensei nem alkotnak közvetlen keveréket, így például a több alkotóelemből összeállított fonalakban, ahol mindegyik alkotóelem csak egy szálféleségből készült, illetve olyan kelméknél, ahol a láncfonál eltér a vetülékfonál anyagától, vagy olyan felfejthető kötött kelméknél, amelyek különböző szálféleségekből készültek.
|
|
Introduction
|
A kémiai módszerrel történő mennyiségi elemzés általában az egyes komponensek szelektív feloldásán alapszik. Ennek a módszernek négy lehetséges változata van:
|
|
Methods for the quantitative analysis of fibre mixtures are based on two processes, the manual separation and the chemical separation of fibre types.
|
1. Két különböző próbadarab alkalmazásával az első próbadarabból kioldják az (a) komponenst, a második próbadarabból pedig, kioldják a (b) komponenst. A próbadarabból az oldhatatlan visszamaradt anyag tömegét megmérik, és a minták tömegveszteségéből kiszámítják a két oldható komponens százalékos arányát. A harmadik (c) komponens százalékos arányát a különbségből számítják ki.
|
|
The method of manual separation should be used whenever possible since it generally gives more accurate results than the chemical method. It can be used for all textiles whose component fibres do not form an intimate mixture, as for example in the case of yarns composed of several elements each of which is made up of only one type of fibre or fabrics in which the warp is of a different type of fibre from the weft ; or knitted fabrics capable of being unravelled made up of yarns of different types.
|
2. Két különböző próbadarab alkalmazásával az első próbadarabból kioldják az (a) komponenst, a második próbadarabból pedig, kioldanak két komponenst (az (a)-t és a (b)-t). Megmérik az első próbadarabból az oldhatatlan visszamaradt anyag tömegét, és a tömegveszteségből kiszámítják az (a) komponens százalékos arányát. Megmérik a második próbadarabból az oldhatatlan visszamaradt anyag tömegét; ez a (c) komponensnek felel meg. A harmadik (b) komponens százalékos arányát a különbségből számítják ki.
|
|
In general, the methods of quantitative chemical analysis are based on the selective solution of the individual components. There are four possible variants of this method: 1. Using two different test specimens, a component (a) is dissolved from the first test specimen, and another component (b) from the second test specimen. The insoluble residues of each specimen are weighed and the percentage of each of the two soluble components is calculated from the respective losses in mass. The percentage of the third component (c) is calculated by difference.
|
3. Két különböző próbadarab alkalmazásával az első próbadarabból kioldanak két komponenst (az (a)-t és a (b)-t), a második mintából pedig kioldanak ugyancsak két komponenst (a és b)-t és a (c)-t). A két mintából visszamaradó oldhatatlan anyag a (c), illetve az (a) komponensnek felelnek meg. A harmadik, (b) komponens százalékos arányát a különbségből számítják ki.
|
|
2. Using two different test specimens, a component (a) is dissolved from the first test specimen and two components (a and b) from the second test specimen. The insoluble residue of the first test specimen is weighed and the percentage of the component (a) is calculated from the loss in mass. The insoluble residue of the second test specimen is weighed ; it corresponds to component (c). The percentage of the third component (b) is calculated by difference.
|
4. Egyetlen próbadarab alkalmazásával az egyik komponens eltávolítása után a próbadarabból – a másik két komponensből álló – az oldhatatlan visszamaradt anyag tömegét megmérik, és a tömegveszteségből kiszámítják az oldható komponens százalékos arányát. A visszamaradó részt alkotó egyik szálat feloldják, az oldhatatlan komponenst megmérik, a tömegveszteségből kiszámítják a második oldódó komponens százalékos arányát.
|
|
3. Using two different test specimens, two components (a and b) are dissolved from the first test specimen and two components (b and c) from the second test specimen. The insoluble residues correspond to the two components (c) and (a) respectively. The percentage of the third component (b) is calculated by difference.
|
Ha lehet választani, az első három változat valamelyikét tanácsos alkalmazni.
|
|
4. Using only one test specimen, after removal of one of the components, the insoluble residue formed by the two other fibres is weighed and the percentage of the soluble component is calculated from the loss in mass. One of the two fibres of the residue is dissolved, the insoluble component is weighed and the percentage of the second soluble component is calculated from the loss in mass.
|
Amennyiben vegyi elemzést alkalmaznak, az elemzésért felelős szakértőnek ügyelnie kell arra, hogy olyan módszert válasszon, ahol az oldószer csak a megfelelő szála(ka)t oldja, míg a többi szála(ka)t sértetlenül hagyja.
|
|
|
Példaképpen a III. mellékletben szerepel egy táblázat, amely tartalmaz néhány háromkomponensű szálkeveréket, és mellettük bemutat néhány olyan, kétkomponensű textilszálkeveréknél alkalmazott módszert, amelyek elvben a feltüntetett háromkomponensű textilszálkeverékek elemzésénél is alkalmazhatóak.
|
|
|
A hibalehetőségek minimalizálása érdekében ajánlott, hogy minden lehetséges esetben olyan kémiai elemzést végezzenek el, amely a fent említett négy változat közül legalább kettőt alkalmaz.
|
|
Where a choice is possible, it is advisable to use one of the first three variants.
|
A szálkeverékekben a feldolgozás során és kisebb mértékben a késztermékben is találhatóak akár természetes úton előforduló, akár a feldolgozás megkönnyítése érdekében hozzáadott, nemszálasanyagok, például zsírok, viaszok, kikészítőszerek vagy vízoldható anyagok. A nemszálasanyagokat az elemzés előtt el kell távolítani. Ezért megadunk egy módszert az olajok, zsírok, viaszok és vízoldható anyagok eltávolítására is.
|
|
Where chemical analysis is used, the expert responsible for the analysis must take care to select methods employing solvents which dissolve only the correct fibre(s), leaving the other fibre(s) intact.
|
Ezen túlmenően a textiltermékek gyantát vagy egyéb olyan anyagot tartalmazhatnak, amelyet különleges tulajdonságok kialakítása érdekében adtak a szálakhoz. Az ilyen anyagok, kivételes esetben akár a színezőanyagok is, megzavarhatják a reagenseknek az oldható komponensre kifejtett hatását, és/vagy a reagens teljesen vagy részlegesen eltávolíthatja azokat. Az ilyen típusú hozzáadott anyag hibák forrása lehet, ezért a próbadarab elemzését megelőzően el kell távolítani ezeket. Ha az ilyen jellegű hozzáadott anyag eltávolítása nem lehetséges, akkor az e mellékletben ismertetett vegyi mennyiségi elemzési módszerek nem alkalmazhatók
|
|
By way of example, a table is given in Annex III which contains a certain number of ternary mixtures, together with methods for analysing binary mixtures which can, in principle, be used for analysing these ternary mixtures.
|
A színezett szálakban lévő színezőanyagot a szál szerves részének tekintendő, ezért nem kell eltávolítani.
|
|
In order to reduce the possibility of error to a minimum, it is recommended that, whenever possible, chemical analysis using at least two of the four abovementioned variants should be made.
|
Az elemzéseket a száraz tömeg alapján végzik; a száraz tömeg meghatározására adott egy eljárás.
|
|
Mixtures of fibres used during processing and, to a lesser extent, in finished textiles may contain non-fibrous matter, such as fats, waxes or dressings, or water-soluble matter, either occurring naturally or added to facilitate processing. Non-fibrous matter must be removed before analysis. For this reason a method of pre-treatment for removing oils, fats, waxes and water-soluble matter is also given.
|
Az eredményt úgy kapjuk meg, ha az egyes szálak száraz tömegére az a textiltermékek elnevezéséről szóló irányelvnek a II. mellékletében felsorolt, a száraztömegre számított egyezményes járulékanyag-hányadot alkalmazzuk.
|
|
In addition, textiles may contain resins or other matter added to confer special properties. Such matter, including dyestuffs in exceptional cases, may interfere with the action of the reagent on the soluble components and/or it may be partially or completely removed by the reagents. This type of added matter may thus cause errors and should be removed before the sample is analysed. If it is impossible to remove such added matter the methods for quantitative chemical analysis given in Annex III attached are no longer applicable.
|
Mielőtt bármelyik elemzéshez hozzálátnánk, a keverékben jelenlévő összes szálféleség azonosítását el kell végezni. Egyes módszereknél előfordulhat, hogy a keverék oldható komponensének eltávolítására szolgáló reagensben az oldhatatlan komponens is részben feloldódik. A reagenseket lehetőleg úgy kell megválasztani, hogy csak csekély vagy semmilyen hatásuk ne legyen az oldhatatlan komponensre. Ha ismeretes, hogy az elemzés során tömegveszteség várható, az eredményeket ennek megfelelően kell korrigálni; az erre vonatkozó korrekciós tényezők adottak. A tényezőket több laboratóriumban határozták meg úgy, hogy az előkezeléssel megtisztított szálakat az adott elemzési módszerben használt reagenssel kezelték. Ezek a korrekciós tényezők csak az ép szálakra vonatkoznak, amennyiben a szálak a feldolgozás alatt vagy még azt megelőzően károsodtak, más korrekciós tényezőkre lehet szükség. Ha a negyedik változatot alkalmazzák, ahol egy szövetszálat két különböző oldószer egymást követő hatásának vetnek alá, alkalmazni a két kezelés során korrekciós tényezőket kell a szál tömegében bekövetkezett veszteség végett. Mind a kézi, mind a kémiai szétválasztás esetében legalább két meghatározást kell elvégezni.
|
|
Dye in dyed fibres is considered to be an integral part of the fibre and is not removed.
|
I. A HÁROMKOMPONENSŰ TEXTIKSZÁLKEVERÉKEK KÉMIAI ELEMZÉSÉNEK MÓDSZEREIRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ISMERTETŐ
|
|
Analyses are conducted on the basis of dry mass and a procedure is given for determining dry mass.
|
A háromkomponensű textilszálkeverékek mennyiségi kémiai elemzéséhez megadott módszerekével megegyező tájékoztatás.
|
|
The result is obtained by applying to the dry mass of each fibre the recovery rates listed in Annex II to the Directive on the approximation of the laws of the Member States relating to textile names.
|
I.1. Cél és alkalmazási kör
|
|
Before proceeding with any analysis, all the fibres present in the mixture must be identified. In some chemical methods, the insoluble component of a mixture may be partially dissolved in the reagent used to dissolve the soluble component(s). Wherever possible, reagents have been chosen that have little or no effect on the insoluble fibres. If a loss in mass is known to occur during the analysis, the result should be corrected ; correction factors are given for this purpose. These factors have been determined in several laboratories by treating, with the appropriate reagent as specified in the method of analysis, fibres cleaned by the pre-treatment. These correction factors apply only to undergraded fibres and different correction factors may be necessary if the fibres have been degraded before or during processing. If the fourth variant, in which a textile fibre is subjected to the successive action of two different solvents, must be used, correction factors must be applied for possible losses in mass undergone by the fibre in the two treatments. At least two determinations should be made, both in the case of manual separation and in the case of chemical separation.
|
A kétkomponensű textilszálkeverékek elemzésére szolgáló egyes módszerek alkalmazási köre meghatározza, hogy a módszer mely szálakra alkalmazható. (ld. a kétkomponensű textilszálkeverék mennyiségi elemzésének egyes módszereiről szóló irányelv II. mellékletét).
|
|
I. GENERAL INFORMATION ON METHODS FOR THE QUANTITATIVE CHEMICAL ANALYSIS OF TERNARY FIBRE MIXTURES
|
I.2. Alapelv
|
|
Information common to the methods given for the quantitative chemical analysis of ternary fibre mixtures. I.1. Scope and field of application
|
A keverék komponenseinek azonosítása után megfelelő előkezeléssel el kell távolítani a nemszálasanyagot, majd a bevezetésben leírt szelektív kioldási eljárás négy változata közül egyet vagy többet kell alkalmazni. Azon esetek kivételével, ahol ez technikai nehézségekkel jár, előnyösebb a nagyobb részarányú szálkomponenst feloldani, hogy így végleges visszamaradt anyagként a kisebb részarányú szálkomponenst kapjuk.
|
|
The field of application of each method for analysing binary fibre mixtures specifies to which fibres the method is applicable. (See Annex II, Directive relating to certain methods for the quantitative analysis of binary fibre mixtures).
|
I.3. Eszközök és reagensek
|
|
I.2. Principle
|
I.3.1. Eszközök
|
|
After the identification of the components of a mixture, the non-fibrous material is removed by suitable pre-treatment and then one or more of the four variants of the process of selective solution described in the introduction is applied. Except where this presents technical difficulties, it is preferable to dissolve the major fibre component so as to obtain the minor fibre component as final residue.
|
I.3.1.1. Szűrőtégelyek és olyan mérőedények, amelyek elég nagyok a tégelyek befogadására, vagy egyéb ezzel megegyező eredményt biztosító eszközök.
|
|
I.3. Apparatus and Reagents I.3.1. Apparatus I.3.1.1. Filter crucibles and weighing bottles large enough to contain such crucibles, or any other apparatus giving identical results.
|
I.3.1.2. Szívópalack.
|
|
I.3.1.2. Vacuum flask.
|
I.3.1.3. Exszikkátor, amely nedvességindikátorral megfestett szilikagélt tartalmaz.
|
|
I.3.1.3. Desiccator containing self-indicating silica gel.
|
I.3.1.4. Szellőztethető szárítószekrény a próbadarabok szárítására 105° ± 3 °C.
|
|
I.3.1.4. Ventilated oven for drying specimens at 105 ± 3 ºC.
|
I.3.1.5. 0,0002 g-os pontosságú analitikai mérleg.
|
|
I.3.1.5. Analytical balance, accurate to 0.0002 g.
|
I.3.1.6. Soxhlet extraháló készülék, vagy olyan készülék, amely azonos eredményt biztosít.
|
|
I.3.1.6. Soxhlet extractor or other apparatus giving identical results.
|
I.3.2. Reagensek
|
|
|
I.3.2.1. Újradesztillált petroléter, 40–60°C forráspont.
|
|
|
I.3.2.2. Az egyéb reagensek az eljárás szövegének megfelelő részeiben vannak meghatározva. Minden felhasznált reagensnek vegytisztának kell lennie.
|
|
I.3.2. Reagents I.3.2.1. Light petroleum, redistilled, boiling range 40 to 60 ºC.
|
I.3.2.3. Desztillált vagy ioncserélt víz.
|
|
I.3.2.2. Other reagents are specified in the appropriate parts of the text of the method. All reagents used should be chemically pure.
|
I.4. Kondicionálás és vizsgálati légtér
|
|
I.3.2.3. Distilled or deionized water.
|
Miután szárazanyag-tartalom meghatározására kerül sor, szükségtelen a próbadarabokat kondicionálni vagy az elemzést klimatizált légtérben végezni.
|
|
|
I.5. Laboratóriumi vizsgálati minta
|
|
|
Olyan laboratóriumi vizsgálati mintát készítsünk, amely reprezentálja a laboratóriumi nyersmintát, és előállítható belőle az összes szükséges, legalább 1 g tömegű próbadarab.
|
|
|
I.6. A laboratóriumi vizsgálati minta előkezelése
|
|
|
Ha a termékben olyan anyag található, amelyet a százalékos számításokhoz nem szabad figyelembe venni (ld. a textiltermékek elnevezéséről szóló irányelv a 12. cikk (3) bekezdését), azt először el kell távolítani egy olyan módszerrel, amely az egyik szálkomponensre sincs hatással.
|
|
I.4. Conditioning and testing atmosphere
|
Ennek érdekében a vízzel és petroléterrel eltávolítható nemszálasanyagok kivonása úgy történik, hogy a légszáraz próbadarabot Soxhlet extrakciós készülékben egy órán keresztül petroléteres kivonásnak vetjük alá, óránként legalább 6 ciklus sebességgel. A petrolétert engedjük elpárologni a mintából, majd közvetlen kezeléssel extrahálunk, ami abból áll, hogy a próbadarabot szobahőmérsékleten egy órán keresztül vízben áztatjuk, majd ezt követően az áztatást egy további órán keresztül megismételjük 65 ± 5 °C hőmérsékletű vízben, a folyadékot időnként felkeverve. A folyadék és a próbadarab aránya 100:1 legyen. A felesleges vizet kipréseléssel, leszívatással vagy centrifugálással távolítsuk el a mintából, majd hagyjuk, hogy levegőn megszáradjon.
|
|
Because dry masses are determined, it is unnecessary to condition the specimens or to conduct analyses in a conditioned atmosphere.
|
Ha a nemszálasanyag petroléterrel, illetve vízzel nem vonható ki, a fentebb leírt vizes eljárást célszerű olyan megfelelő módszerrel helyettesíteni, amely a szál összetevőit nem változtatja meg számottevő mértékben. Némely fehérítetlen, természetes növényi rostot tartalmazó szál esetében (például juta vagy kókuszrost) megjegyzendő, hogy a petroléterrel vagy vízzel végzett normál előkezelés nem távolítja el az összes nemszálasanyagot; ennek ellenére nem alkalmazunk kiegészítő előkezelést, hacsak a minta nem tartalmaz vízben és petroléterben egyaránt oldhatatlan appretálószereket.
|
|
I.5. Laboratory test sample
|
Az elemzésről készült jelentésnek részletesen ki kell térnie az alkalmazott előkezelési módszerekre.
|
|
Take a laboratory test sample that is representative of the laboratory bulk sample and sufficient to provide all the specimens, each of at least 1 g, that are required.
|
I.7. Vizsgálati eljárás
|
|
I.6. Pre-treatment of the laboratory test sample
|
I.7.1. Általános útmutatás
|
|
Where a substance not to be taken into account in the percentage calculations (See Article 12 (2) (d) of the Directive relating to textile names) is present, it should first be removed by a suitable method that does not affect any of the component fibres.
|
I.7.1.1. Szárítás
|
|
For this purpose, non-fibrous matter which can be extracted with light petroleum and water is removed by treating the air-dry test sample in a Soxhlet extract selector with light petroleum for one hour at a minimum rate of 6 cycles per hour. Allow the light petroleum to evaporate from the sample which is then directly extracted with water by soaking for one hour at room temperature followed by soaking at 65 ± 5 ºC for a further one hour, agitating the liquid from time to time, specimen/water ratio 1 : 100. Remove the excess water from the sample by squeezing, suction, or centrifuging and then allow the sample to become air-dry.
|
Az összes szárítási eljárást legalább négy, de legfeljebb 16 óra hosszat kell végezni 105 ± 3 °C-on szellőztetett szárítószekrényben, amelynek ajtaját végig zárva tartjuk. Ha a szárítás időtartama nem haladja meg a 14 órát, a próbadarabot a tömegállandóság végett meg kell mérni. A tömeg akkor tekinthető állandónak, ha további 60 perces szárítást követően a tömegváltozás kisebb mint 0,05 %.
|
|
Where non-fibrous matter cannot be extracted with light petroleum and water, it should be removed by substituting for the water method described above a suitable method that does not substantially alter any of the fibre constituents. However for some unbleached natural vegetable fibres (eg jute, coir) it is to be noted that normal pre-treatment with light petroleum and water does not remove all the natural non-fibrous substances ; nevertheless additional pre-treatment is not applied unless the sample contains finishes insoluble in both light petroleum and water.
|
A szárítási, hűtési, valamint mérési eljárások során igyekezzünk elkerülni a szűrőtégelyek, mérőedények, próbadarabok vagy visszamaradt anyag puszta kézzel történő érintését.
|
|
Analytical reports should include full details of the methods of pre-treatment used.
|
A próbadarabokat mérőedényben szárítsuk, úgy, hogy a fedelet az edény mellé helyezzük. A szárítást követően a szárítószekrényből való kivételt megelőzően fedjük be a mérőedényt, és gyorsan helyezzük át az exszikkátorba.
|
|
I.7. Test procedure I.7.1. General instructions I.7.1.1. Drying
|
A szűrőtégelyt mérőedényben szárítsuk, úgy, hogy közben a fedelet az edény mellé helyezzük. A szárítást követően fedjük be a mérőedényt, és gyorsan helyezzük át a exszikkátorba.
|
|
Conduct all drying operations for not less than 4 hours and not more than 16 hours at 105 ± 3 ºC in a ventilated oven with the oven door closed throughout. If the drying period is less than 14 hours, the specimen must be checkweighed to determine whether its mass is constant. The mass may be considered as constant if, after a further drying period of 60 minutes, its variation is less than 0.05 %.
|
Ha nem szűrőtégelyt használtunk, a szárítószekrényben végzett szárítási folyamatot úgy kell kialakítani, hogy a szálak száraz tömegét veszteség nélkül meg lehessen határozni.
|
|
Avoid handling crucibles and weighing bottles, specimens or residues with bare hands during the drying, cooling and weighing operations.
|
I.7.1.2. Hűtés
|
|
Dry specimens in a weighing bottle with its cover beside it. After drying, stopper the weighing bottle before removing it from the oven, and transfer it quickly to the desiccator.
|
A exszikkátort a mérleg mellé helyezve minden hűtési műveletet addig folytatunk, amíg a mérőedény teljesen le nem hűlt, és ez két óránál nem lehet rövidebb.
|
|
Dry the filter crucible in a weighing bottle with its cover beside it in the oven. After drying, close the weighing bottle and transfer it quickly to the desiccator.
|
I.7.1.3. Mérés
|
|
Where apparatus other than a filter crucible is used, drying operations should be conducted in the oven so as to determine the dry mass of the fibres without loss.
|
A hűtés után a mérőedényt az exszikkátorból kivéve, 2 percen belül mérjük le; 0,0002 g pontossággal.
|
|
I.7.1.2. Cooling
|
I.7.2. Eljárás
|
|
Conduct all cooling operations in the desiccator, placed beside the balance, until the cooling of the weighing bottles is complete, and in any case for not less than 2 hours.
|
Az előkezelt laboratóriumi vizsgálati mintából legalább 1 g tömegű próbadarabot készítünk. Vágjunk a szövetből, illetve fonalból körülbelül 10 mm hosszú darabokat, minél jobban bontsuk szét őket. A próbadarabokat mérőedényben megszárítjuk, az exszikkátorban visszahűtjük, majd megmérjük. A próbadarabot a vonatkozó uniós módszer megfelelő szakaszában meghatározott üvegedénybe tesszük át, a mérőedényt azonnal megmérjük és különbségképzéssel meghatározzuk a próbadarab tömegét. Az alkalmazott módszer megfelelő pontjában leírtaknak megfelelően befejezzük a vizsgálatokat. A visszamaradt anyagot mikroszkóp alatt megvizsgáljuk, hogy meggyőződjünk róla, a kezelés valóban teljes mértékben eltávolította a fonalból az oldható szálat.
|
|
I.7.1.3. Weighing
|
I.8. Az eredmények kiszámítása és megadása
|
|
After cooling, complete the weighing of the weighing bottle within 2 minutes of its removal from the desiccator ; weigh to an accuracy of 0.0002 g.
|
Az egyes szálkomponensek tömegét a keverékben lévő összes szál teljes tömegének százalékában kell kifejezni. Az eredményeket tiszta, száraz tömegre adjuk meg és (a) a egyezményes járulékanyag-hányaddal, valamint (b) az előkezelés és az elemzés során előforduló tömegveszteség figyelembevételéhez szükséges korrekciós tényezővel pontosítjuk.
|
|
|
I.8.1. A tiszta, száraz szálak százalékos tömegének kiszámítása, a szálak tömegében az előkezelés során bekövetkezett veszteségek figyelmen kívül hagyásával.
|
|
|
I.8.1.1. – 1. VÁLTOZAT –
|
|
I.7.2. Procedure
|
Azokban az esetekben alkalmazható képletek, amikor a keverék egyik komponensét az egyik próbadarabból, a másik komponensét pedig a második próbadarabból távolítják el:
|
|
Take from the pre-treated laboratory test sample a test specimen of at least 1 g (in mass). Cut yarn or cloth into lengths of about 10 mm, dissected as much as possible. Dry the specimen(s) in (a) weighing bottle(s) cool it (them) in the desiccator and weigh it (them). Transfer the specimen(s) to the glass vessel(s) specified in the appropriate section of the Community method, reweigh the weighing bottle(s) immediately and obtain the dry mass(es) of the specimen(s) by difference ; complete the test as specified in the appropriate section of the applicable method. Examine the residue(s) microscopically to check that the treatment has in fact completely removed the soluble fibre(s).
|
P
|
|
|
% =
|
|
|
d
|
|
I.8. Calculation and expression of results Express the mass of each component as a percentage of the total mass of fibre in the mixture. Calculate the results on the basis of dean dry mass, adjusted by (a) the conventional recovery rates and (b) the correction factors necessary to take account of loss of non-fibrous matter during pre-treatment and analysis. I.8.1. Calculation of percentages of mass of clean dry fibres disregarding loss of fibre mass during pre-treatment. I.8.1.1. - VARIANT 1 -
|
d
|
|
Formulae to be applied where a component of the mixture is removed from one specimen and another component from a second specimen: >PIC FILE= "T0005996">
|
d
|
|
I.8.1.2. - VARIANT 2 -
|
r
|
|
Formulae to be applied where a component (a) is removed from the first test specimen, leaving as residue the other two components (b + c), and two components (a + b) are removed from the second test specimen, leaving as residue the third component (c):
|
m
|
|
>PIC FILE= "T0005997">
|
r
|
|
|
m
|
|
>PIC FILE= "T9000533">
|
1 -
|
|
I.8.1.3. - VARIANT 3 -
|
d
|
|
Formulae to be applied where two components (a + b) are removed from a specimen, leaving as residue the third component (c), then two components (b + c) are removed from another specimen, leaving as residue the first component (a): >PIC FILE= "T0005998">
|
d
|
|
>PIC FILE= "T9000534">
|
× 100
|
|
I.8.1.4. - VARIANT 4 -
|
P
|
|
Formulae to be applied where two components are successively removed from the mixture using the same specimen:
|
% =
|
|
>PIC FILE= "T0005999">
|
d
|
|
|
d
|
|
|
d
|
|
I.8.2. Calculation of the percentage of each component with adjustment by conventional recovery rates and, where appropriate, correction factors for losses in mass during pre-treatment operations:
|
r
|
|
>PIC FILE= "T0006000">
|
m
|
|
|
r
|
|
>PIC FILE= "T9000535">
|
m
|
|
Where a special pre-treatment is used the values b1, b2 and b3 should be determined, if possible, by submitting each of the pure fibre constituents to the pre-treatment applied in the analysis. Pure fibres are those free from all non-fibrous material except those which they normally contain (either naturally or because of the manufacturing process), in the state (unbleached, bleached) in which they are found in the material to be analysed.
|
1 -
|
|
Where no clean separate constituent fibres used in the manufacture of the material to be analysed are available, average values of b1, b2 and b3 as obtained from tests performed on clean fibres similar to those in the mixture under examination, must be used.
|
d
|
|
If normal pre-treatment by extraction with light petroleum and water is applied, correction factors b1, b2 and b3 may generally be ignored, except in the case of unbleached cotton, unbleached flax and unbleached hemp where the loss due to pre-treatment is usually accepted as 4 % and in the case of polypropylene as 1 %.
|
d
|
|
In the case of other fibres, losses due to pre-treatment are usually disregarded in calculations.
|
× 100
|
|
I.8.3. Note
|
P
|
|
Calculation examples are given in Annex II to this Directive.
|
% = 100 -
|
|
|
P1% + P2%
|
|
|
P1% az első tiszta, száraz komponens százalékos aránya (az első próbadarab komponense az első reagensben feloldva);
|
|
|
P2% a második tiszta, száraz komponens százalékos aránya (a második próbadarab komponense a második reagensben feloldva);
|
|
II. METHOD OF QUANTITATIVE ANALYSIS BY MANUAL SEPARATION OF TERNARY FIBRE MIXTURES
|
P3% a harmadik tiszta, száraz komponens százalékos aránya (mindkét próbadarabban feloldatlan komponens);
|
|
II.1. Scope
|
m1 az első próbadarab száraz tömege az előkezelés után;
|
|
This method is applicable to textile fibres of all types provided they do not form an intimate mixture and that it is possible to separate them by hand.
|
m2 a második próbadarab száraz tömege az előkezelés után;
|
|
II.2. Principle
|
r1 a visszamaradt anyag száraz tömege az első reagensben lévő első próbadarab első komponensének eltávolítása után;
|
|
After identification of the textile components, the non-fibrous matter is removed by a suitable pre-treatment and then the fibres are separated by hand, dried and weighed in order to calculate the proportion of each fibre in the mixture.
|
r2 a visszamaradt anyag száraz tömege a második reagensben lévő második próbadarab második komponensének eltávolítása után;
|
|
II.3. Apparatus II.3.1. Weighing bottles or other apparatus giving identical results.
|
d1 az első próbadarabban oldhatatlan második komponensének a tömegében az első reagensben bekövetkezett tömegveszteség [1] korrekciós tényezője;
|
|
II.3.2. Desiccator containing self-indicating silica gel.
|
d2 az első próbadarabban oldhatatlan harmadik komponensének a tömegében az első reagensben bekövetkezett tömegveszteség1 korrekciós tényezője;
|
|
II.3.3. Ventilated oven for drying specimens at 105 ± 3 ºC.
|
d3 a második próbadarab oldhatatlan első komponensének a tömegében a második reagensben bekövetkezett tömegveszteség1 korrekciós tényezője;
|
|
II.3.4. Analytical balance accurate to 0.0002 g.
|
d4 a második próbadarabban fel nem oldódott harmadik komponensének a tömegében a második reagensben bekövetkezett veszteség1 korrekciós tényezője.
|
|
II.3.5. Soxhlet extractor, or other apparatus giving identical results.
|
I.8.1.2. – 2. VÁLTOZAT –
|
|
II.3.6. Needle.
|
Azokban az esetekben alkalmazandó képletek, amikor az (a) komponenst távolítják el az elsõ próbadarabból, meghagyva a másik két komponenst (b + c), illetve amikor két komponenst (a + b) távolítanak el a második próbadarabból, meghagyva a harmadik komponenst (c):
|
|
II.3.7. Twist tester or similar apparatus.
|
P
|
|
|
% = 100 -
|
|
|
P2% + P3%
|
|
II.4. Reagents II.4.1. Light petroleum, redistilled, boiling range 40º-60 ºC.
|
P
|
|
II.4.2. Distilled or deionized water.
|
% = 100 ×
|
|
|
d
|
|
|
r
|
|
II.5. Conditioning and testing atmosphere
|
m
|
|
See I.4.
|
-
|
|
II.6. Laboratory test sample
|
d
|
|
See I.5.
|
d
|
|
II.7. Pre-treatment of laboratory test samples
|
× P
|
|
See I.6.
|
%
|
|
II.8. Procedure II.8.1. Analysis of yarn
|
P
|
|
Take from the pre-treated laboratory test sample a specimen of mass not less than 1 g. For a very fine yarn, the analysis may be made on a minimum length of 30 m, whatever its mass.
|
% =
|
|
Cut the yarn into pieces of a suitable length and separate the fibre types by means of a needle and, if necessary, a twist tester. The fibre types so obtained are placed in pre-weighed weighing bottles and dried at 105 ± 3 ºC to constant mass, as described in I.7.1 and I.7.2.
|
d
|
|
II.8.2. Analysis of cloth
|
r
|
|
Take from the pre-treated laboratory test sample a specimen of mass not less than 1 g, not including a selvedge with edges carefully trimmed to avoid fraying and running parallel with weft or warp yarns, or in the case of knitted fabrics in the line of the wales and courses. Separate the different types of fibres and collect them in pre-weighed weighing bottles and proceed as described in II.8.1.
|
m
|
|
|
× 100
|
|
|
P1% az első tiszta, száraz komponens százalékos aránya (az első reagensben oldódó első próbadarab komponense);
|
|
II.9. Calculation and expression of results
|
P2% a második tiszta, száraz komponens százalékos aránya (oldható komponens, a második reagensben a második próbadarab első komponensével egy időben);
|
|
Express the mass of each component fibre as a percentage of the total mass of the fibres in the mixture. Calculate the results on the basis of clean dry mass, adjusted by (a) the conventional recovery rates and (b) the correction factors necessary to take account of losses in mass during pre-treatment operations. II.9.1. Calculation of percentage masses of clean dry fibre, disregarding loss in fibre mass during pre-treatment: >PIC FILE= "T0006001">
|
P3% a harmadik tiszta, száraz komponens százalékos aránya (mindkét próbadarabban levő oldhatatlan komponens);
|
|
II.9.2. For calculation of the percentage of each component with adjustment by conventional recovery rates and, where appropriate, by correction factors for losses in mass during pre-treatment : see I.8.2.
|
m1 az első próbadarab száraz tömege az előkezelés után;
|
|
|
m2 a második próbadarab száraz tömege az előkezelés után;
|
|
|
r1 a visszamaradt anyag száraz tömege az első reagensben lévő első próbadarab, első komponensének eltávolítása után;
|
|
|
r2 a visszamaradt anyag száraz tömege a második reagensben lévő második próbadarab, első és második komponensének eltávolítása után;
|
|
III. METHOD OF QUANTITATIVE ANALYSIS OF TERNARY FIBRE MIXTURES BY A COMBINATION OF MANUAL SEPARATION AND CHEMICAL SEPARATION
|
d1 az első próbadarabban oldhatatlan második komponens tömegére tekintettel, az első reagensben bekövetkezett tömegveszteség [2] korrekciós tényezője;
|
|
Wherever possible, manual separation should be used, taking account of the proportions of components separated before proceeding to any chemical treatment of each of the separate components.
|
d2 az első próbadarabban oldhatatlan harmadik komponens tömegére tekintettel az első reagensben bekövetkezett tömegveszteség1 korrekciós tényezője;
|
|
IV. PRECISION OF THE METHODS
|
d4 a második próbadarabban oldhatatlan harmadik komponens tömegére tekintettel a második reagensben bekövetkezett tömegveszteség1 korrekciós tényezője.
|
|
The precision indicated in each method of analysis of binary mixtures relates to the reproducibility (see Annex II of the Directive relating to certain methods for the quantitative analysis of binary textile fibre mixtures).
|
I.8.1.3. – 3. VÁLTOZAT –
|
|
Reproducibility refers to the reliability, ie the closeness of agreement between experimental values obtained by operators in different laboratories or at different times using the same method and obtaining individual results on specimens of an identical homogeneous mixture.
|
Azokban az esetekben alkalmazandó képletek, amikor két komponenst (a + b) távolítanak el egy próbadarabból, meghagyva a harmadik komponenst (c), majd egy másik próbadarabból két komponenst (b + c) távolítanak el, meghagyva a harmadik komponenst (a):
|
|
Reproducibility is expressed by confidence limits of the results for a confidence level of 95 %.
|
P
|
|
By this is meant that the difference between two results in a series of analyses made in different laboratories would, given a normal and correct application of the method to an identical and homogeneous mixture, be exceeded only in 5 cases out of 100.
|
% =
|
|
To determine the precision of the analysis of a ternary mixture the values indicated in the methods for the analysis of binary mixtures which have been used to analyse the ternary mixture are applied in the usual way.
|
d
|
|
Given that in the four variants of the quantitative chemical analysis of ternary mixtures, provision is made for two dissolutions (using two separate specimens for the first three variants and a single specimen for the fourth variant) and, assuming that E1 and E2 denote the precision of the two methods for analysing binary mixtures, the precision of the results for each component is shown in the following table: >PIC FILE= "T0006002">
|
r
|
|
If the fourth variant is used, the degree of precision may be found to be lower than that calculated by the method indicated above, owing to possible action of the first reagent on the residue consisting of components b and c, which would be difficult to evaluate.
|
m
|
|
V. TEST REPORT
|
× 100
|
|
V.1. Indicate the variant(s) used to carry out the analysis, the methods, reagents and correction factors.
|
P
|
|
V.2. Give details of any special pre-treatments (See I.6).
|
% = 100 -
|
|
V.3. Give the individual results and the arithmetic mean, each to the 1st decimal place.
|
P
|
|
V.4. Wherever possible, state the precision of the method for each component, calculated according to the table in section IV.
|
% + P
|
|
|
%
|
|
|
P
|
|
ANNEX II EXAMPLES OF THE CALCULATION OF PERCENTAGES OF THE COMPONENTS OF CERTAIN TERNARY MIXTURES USING SOME OF THE VARIANTS DESCRIBED IN POINT I.8.1 OF ANNEX I
|
% =
|
|
Consider the case of a fibre mixture which when qualitatively analysed gave the following components : 1. carded wool ; 2. nylon (polyamide) ; 3. unbleached cotton.
|
d
|
|
VARIANT No 1
|
r
|
|
Using this variant, that is using two different specimens and removing one component (a = wool) by dissolution from the first specimen and a second component (b = polyamide) from the second specimen the following results can be obtained:
|
m
|
|
>PIC FILE= "T9000536">
|
× 100
|
|
Treatment with alkaline sodium hypochlorite does not entail any loss in mass of polyamide, while unbleached cotton loses 3 %, therefore d1 = 1 70 and d2 = 1 703.
|
P1% az első tiszta, száraz komponens (a reagens által feloldott komponens) százalékos aránya;
|
|
Treatment with formic acid does not entail any loss in mass of wool or unbleached cotton, therefore d3 and d4 = 1 70.
|
P2% a második tiszta, száraz komponens (a reagens által feloldott komponens) százalékos aránya;
|
|
If the values obtained by chemical analysis and the correction factors are substituted in the formula under point I.8.1.1 of Annex I, the following result is obtained: >PIC FILE= "T0006003">
|
P3% a harmadik tiszta, száraz komponens százalékos aránya (a reagens által a második próbadarabban feloldott komponens);
|
|
The percentages of the various clean dry fibres in the mixture are as follows:
|
m1 az első próbadarab száraz tömege az előkezelés után;
|
|
>PIC FILE= "T9000537">
|
m2 a második próbadarab száraz tömege az előkezelés után;
|
|
These percentages must be corrected according to the formulae under point I.8.2 of Annex I in order to take account also of the conventional recovery rates and of the correction factors for any losses in mass after pre-treatment.
|
r1 a visszamaradt anyag száraz tömege az első és második komponensnek az első próbadarabból, az első reagenssel való eltávolítása után;
|
|
As indicated in Annex II to the Directive relating to textile names, the conventional recovery rates are as follows : carded wool 17.0 %, polyamide 6.25 %, cotton 8.5 %, also, unbleached cotton shows a loss in mass of 4 % after pre-treatment with light petroleum and water. Thus: >PIC FILE= "T0006004">
|
r2 a visszamaradt anyag száraz tömege a második és harmadik komponensnek a második próbadarabból, a második reagenssel való eltávolítása után;
|
|
The composition of the yarn is therefore as follows: >PIC FILE= "T0006005">
|
d2 az első próbadarabban az első reagenssel oldhatatlan harmadik komponens tömegére tekintettel bekövetkezett tömegveszteség [3] korrekciós tényezője;
|
|
VARIANT 4
|
d3 a második próbadarabban a második reagenssel fel nem oldott első komponens tömegében bekövetkezett tömegveszteség1 korrekciós tényezője.
|
|
Consider the case of a fibre mixture which when qualitatively analysed gave the following components : carded wool, viscose, unbleached cotton.
|
I.8.1.4. – 4. VÁLTOZAT –
|
|
Suppose that using variant 4, that is successively removing two components from the mixture of one single specimen, the following results are obtained:
|
Azokban az esetekben alkalmazandó képletek, amikor ugyanannak a próbadarabnak a segítségével sikeresen távolítanak el két komponenst a keverékbõl:
|
|
>PIC FILE= "T9000538">
|
P1% = 100 -
|
|
Treatment with alkaline sodium hypochlorite does not entail any loss of mass in viscose, while unbleached cotton loses 3 %, therefore d1 = 1 70 and d2 = 1 703.
|
P2% + P3%
|
|
As a result of treatment with zinc chloride/formic acid, the mass of cotton increases by 4 %, so that d3 = (1 703 × 0 796) = 0 79888 rounded to 0 799, (d3 being the correction factor for the respective loss or increase in mass of the third component in the first and second reagents).
|
P
|
|
If the values obtained by chemical analysis and the correction factors are substituted in the formulae given in point I.8.1.4 of Annex I the following result is obtained: >PIC FILE= "T0006006">
|
% =
|
|
As has already been indicated for variant 1, these percentages must be corrected by the formulae indicated in point I.8.2 of Annex I. >PIC FILE= "T0006007">
|
× 100 -
|
|
The composition of the mixture is therefore: >PIC FILE= "T0006008">
|
× P
|
|
|
%
|
|
ANNEX III TABLE OF TYPICAL TERNARY MIXTURES WHICH MAY BE ANALYSED USING COMMUNITY METHODES OF ANALYSIS OF BINARY MIXTURES (for illustration purposes)
|
P
|
|
>PIC FILE= "T0006009"> >PIC FILE= "T0006010">
|
% =
|
|
>PIC FILE= "T0006011">
|
d
|
|
|
r
|
|
|
× 100
|
|
|
P1% az első tiszta, száraz komponens százalékos aránya (első oldható komponens);
|
|
|
P2% a második tiszta, száraz komponens százalékos aránya (második oldható komponens);
|
|
|
P3% a harmadik tiszta, száraz komponens százalékos aránya (nem oldható komponens);
|
|
|
m a próbadarab száraz tömege az előkezelés után;
|
|
|
r1 a visszamaradt anyag száraz tömege az első komponensnek az első reagenssel való eltávolítása után;
|
|
|
r2 a visszamaradt anyag száraz tömege az első és második komponensnek az első és második reagenssel való eltávolítása után;
|
|
|
d1 az első reagensben lévő második komponens tömegére tekintettel bekövetkezett tömegveszteség korrekciós tényezője [4];
|
|
|
d2 az első reagensben lévő harmadik komponens tömegére tekintettel bekövetkezett tömegveszteség korrekciós tényezője1;
|
|
|
d3 az első és második reagensben lévő harmadik komponens tömegében bekövetkezett tömegveszteség korrekciós tényezője [5].
|
|
|
I.8.2. Az egyes komponensek százalékos arányának kiszámítása az egyezményes járulékanyag-hányad, illetve adott esetben az előkezelési folyamatok során bekövetkezett tömegveszteségekre vonatkozó korrekciós tényezőkkel kiigazítva:
|
|
|
Adott:
|
|
|
A = 1 +
|
|
|
a
|
|
|
+ b
|
|
|
B = 1 +
|
|
|
a
|
|
|
+ b
|
|
|
C = 1 +
|
|
|
a
|
|
|
+ b
|
|
|
3100
|
|
|
ekkor:
|
|
|
P
|
|
|
% =
|
|
|
P
|
|
|
A
|
|
|
P
|
|
|
A + P
|
|
|
B + P
|
|
|
C
|
|
|
× 100
|
|
|
P
|
|
|
% =
|
|
|
P
|
|
|
B
|
|
|
P
|
|
|
A + P
|
|
|
B + P
|
|
|
C
|
|
|
x 100
|
|
|
P
|
|
|
% =
|
|
|
P
|
|
|
C
|
|
|
P
|
|
|
A + P
|
|
|
B + P
|
|
|
C
|
|
|
x 100
|
|
|
P1A% az első tiszta, száraz komponens százalékos aránya, beleértve a járulékanyag-hányadot és az előkezelés során bekövetkezett tömegveszteséget;
|
|
|
P2A% a második tiszta, száraz komponens százalékos aránya, beleértve a járulékanyag-hányadot és az előkezelés során bekövetkezett tömegveszteséget;
|
|
|
P3A% a harmadik tiszta, száraz komponens százalékos aránya, beleértve a járulékanyag-hányadot és az előkezelés során bekövetkezett tömegveszteséget;
|
|
|
P1 az első tiszta, száraz komponens az I.8.1. pontban megadott képletek valamelyikével nyert százalékos aránya;
|
|
|
P2 a második tiszta, száraz komponens az I.8.1. pontban megadott képletek valamelyikével nyert százalékos aránya;
|
|
|
P3 a harmadik tiszta, száraz komponens az I.8.1. pontban megadott képletek valamelyikével nyert százalékos aránya;
|
|
|
a1 az első komponens egyezményes járulékanyag-hányada;
|
|
|
a2 a második komponens egyezményes járulékanyag-hányada;
|
|
|
a3 a harmadik komponens egyezményes járulékanyag-hányada;
|
|
|
b1 az első komponens tömegében az előkezelés során bekövetkezett veszteség százalékos aránya;
|
|
|
b2 a második komponens tömegében az előkezelés során bekövetkezett veszteség százalékos aránya;
|
|
|
b3 a harmadik komponens tömegében az előkezelés során bekövetkezett veszteség százalékos aránya;
|
|
|
Ahol különleges előkezelést alkalmaztunk, a b1 és b2 értékeit lehetőség szerint úgy kell meghatározni, hogy az elemzés során alkalmazott előkezelésnek mindkét összetevőt alávetjük. Tiszta szálnak azt tekintjük, amely mentes a nemszálasanyagoktól (akár természeténél fogva, akár a gyártási eljárás következtében) kivéve azokat, amelyeket rendes körülmények között abban az állapotban (fehérítetlen vagy fehérített), amelyben az elemzett anyagban megtalálható.
|
|
|
Amennyiben nem áll rendelkezésre az elemzésre szánt anyag gyártási eljárása során alkalmazott tiszta, elkülönített szálkomponens, a b1, b2, és b3 azon átlagos értékeit kell használni, amelyeket az elemzés alatt álló keverékben találhatóhoz hasonló tiszta szálakkal végzett elemzések során nyertek.
|
|
|
Amennyiben az előkezelést petroléterrel és vízzel való extrahálással végzik, a b1, b2, és b3 korrekciós tényezőket általában el lehet hagyni, kivéve fehérítetlen pamut, fehérítetlen len és fehérítetlen kender esetén, ahol az előkezelésből származó veszteség elfogadott értéke általában 4 %, polipropilén esetében pedig 1 %.
|
|
|
Egyéb szálak esetében az előkezelésnek tulajdonítható veszteségeket általában figyelmen kívül hagyják a számításokban.
|
|
|
I.8.3. Megjegyzés
|
|
|
A számításokra vonatkozó példák ezen irányelv II. mellékletében találhatók.
|
|
|
II. A HÁROMKOMPONENSÛ TEXTILSZÁLKEVERÉKEK KÉZI SZÉTVÁLASZTÁSSAL VÉGZETT MENNYISÉGI ELEMZÉSÉNEK MÓDSZERE
|
|
|
II.1. Cél
|
|
|
Ez a módszer minden szálféleségre alkalmazható, feltéve, hogy komponensei nem alkotnak intim keveréket és kézzel szétválaszthatók.
|
|
|
II.2. Alapelv
|
|
|
A textil komponensek azonosítása után, a megfelelő előkezeléssel eltávolítjuk a nemszálasanyagot, ezután a szálakat kézzel szétválasztjuk, megszárítjuk és lemérjük, annak érdekében, hogy a keverékben meg lehessen határozni az egyes szálak részarányát.
|
|
|
II.3. Eszközök
|
|
|
II.3.1. Mérőedény vagy más, azonos eredményt biztosító eszköz.
|
|
|
II.3.2. Exszikkátor, amely nedvességindikátorral megfestett szilikagélt tartalmaz.
|
|
|
II.3.3. 105 ± 3°C-os szellőztethető szárítószekrény a próbadarabok szárítására.
|
|
|
II.3.4. 0,0002 g mérési pontosságú analitikai mérleg.
|
|
|
II.3.5. Soxhlet extraháló készülék, vagy olyan készülék, amely azonos eredményt biztosít.
|
|
|
II.3.6. Tű.
|
|
|
II.3.7. Sodratszámláló vagy hasonló készülék.
|
|
|
II.4. Reagensek
|
|
|
II.4.1. Petroléter, újradesztillált, 40–60°C forráspont között.
|
|
|
II.4.2. Desztillált vagy ioncserélt víz.
|
|
|
II.5. Kondicionálás és vizsgálati légtér
|
|
|
Ld. I.4.
|
|
|
II.6. Laboratóriumi vizsgálati minta
|
|
|
Ld. I.5
|
|
|
II.7. A laboratóriumi vizsgálati minták előkezelése
|
|
|
Ld. I.6.
|
|
|
II.8. Eljárás
|
|
|
II.8.1. A fonal elemzése
|
|
|
Az elõkezelt laboratóriumi vizsgálati mintából vegyen egy 1 g-nál nem kisebb tömegû próbadarabot. Nagyon finom fonal esetén az elemzést legalább egy 30 méteres hosszúságú szálon el lehet végezni, függetlenül annak tömegétõl.
|
|
|
Vágjuk a szálat megfelelő hosszúságú darabokra, és egy tű, illetve szükség esetén sodratszámláló segítségével különítsük el a különböző szálakat. Az így nyert szálféleségeket egy előre lemért mérőedénybe kell helyezni és 105 ± 3°C-on az I.7.1. és I.7.2. pontban leírt tömegállandóságig kell szárítani.
|
|
|
II.8.2. A szövet elemzése
|
|
|
Az előkezelt laboratóriumi vizsgálati mintából a szélektől jókora távolságban válasszunk ki egy legalább 1 g tömegű próbadarabot, amelyet a kirojtosodás elkerülése érdekében a szélek mentén gondosan levágunk, és amely a lánc vagy vetülékfonalakkal párhuzamosan, vagy kötött anyag esetén a szemsorok és szemoszlopok vonalában fut. Válasszuk szét a különböző szálféleségeket, gyűjtsük össze előre lemért mérőedényekben és folytassuk az eljárást a II.8.1. pontban leírtaknak megfelelően.
|
|
|
II.9. Az eredmények kiszámítása és megadása
|
|
|
Az egyes szálkomponensek tömegét a keverék teljes tömegének százalékában fejezzük ki. Az eredményeket tiszta, száraz tömegre adjuk meg és (a) az egyezményes járulékanyag-hányaddal, valamint (b) az előkezelés során előforduló tömegveszteség figyelembevételéhez szükséges korrekciós tényezővel pontosítjuk.
|
|
|
II.9.1. A tiszta, száraz szálak tömegszázalékos kiszámítása, az előkezelés során fellépő, a szálak tömegében bekövetkezett veszteségek figyelmen kívül hagyásával:
|
|
|
P
|
|
|
% =
|
|
|
100 m
|
|
|
m
|
|
|
+ m
|
|
|
+ m
|
|
|
=
|
|
|
1+
|
|
|
m
|
|
|
+m
|
|
|
3m1
|
|
|
P
|
|
|
% =
|
|
|
100 m
|
|
|
m
|
|
|
+ m
|
|
|
+ m
|
|
|
=
|
|
|
1 +
|
|
|
m
|
|
|
+ m
|
|
|
3m2
|
|
|
P
|
|
|
% = 100 -
|
|
|
P1% + P2%
|
|
|
P1% az első tiszta, száraz komponens százalékaránya;
|
|
|
P2% a második tiszta, száraz komponens százalékaránya;
|
|
|
P3% a harmadik tiszta, száraz komponens százalékaránya;
|
|
|
m1 az első komponens tiszta, száraz tömege;
|
|
|
m2 a második komponens tiszta, száraz tömege;
|
|
|
m3 a harmadik komponens tiszta, száraz tömege.
|
|
|
II.9.2. Az egyes összetevők száraz tömegéhez, egyezményes járulékanyag-hányaddal, valamint szükség esetén az előkezelés során bekövetkezett tömegveszteségre tekintettel alkalmazandó korrekciós tényezőkkel helyesbített százalékarányának kiszámításához lásd az I.8.2. pontban leírtakat.
|
|
|
III. A HÁROMKOMPONENSŰ SZÁLKEVERÉKEK KÉZI ÉS KÉMIAI SZÉTVÁLASZTÁSSAL VÉGZETT MENNYISÉGI ELEMZÉSÉNEK MÓDSZERE
|
|
|
Ahol lehetséges, kézi szétválasztást kell alkalmazni az egyes különálló komponensek bármilyen kémiai kezelése előtt, a szétválasztott komponensek arányának figyelembevételével.
|
|
|
IV. A MÓDSZEREK PONTOSSÁGA
|
|
|
A kétkomponensű keverékek egyes elemzési módszereiben jelzett pontosság a megismételhetőségre vonatkozik (ld. a kétkomponensű textilszálkeverékek mennyiségi elemzésének egyes módszereiről szóló irányelv II. mellékletét).
|
|
|
A megismételhetőség a megbízhatóságot jelenti, vagyis azt, hogy a különböző laboratóriumok személyzete által, illetve eltérő időpontokban elvégzett vizsgálatok eredményeként kapott kísérleti értékek mennyire szoros egyezést mutatnak, ha ugyanazt a módszert alkalmazzák és azonos, állandó keverékből származó próbadarabokból nyernek egyedi eredményeket.
|
|
|
A megismételhetőség fokát az eredményeknek 95 %-os konfidencia szinten megadott konfidencia határok fejezik ki.
|
|
|
Ez azt jelenti, hogy a módszer azonos és állandó szálkeverékre történő szabályos és helyes alkalmazása esetében a különböző laboratóriumokban végzett elemzések sorozatában két eredmény eltérése 100 esetből csak 5-ben haladja meg a konfidencia határt.
|
|
|
A háromkomponensű keverék elemzési pontosságának meghatározásához adottak azok az értékeke, amelyek a kétkomponensű keverékek elemzésére szolgáló módszereknél vannak feltüntetve, és a háromkomponensű keverék elemzéséhez a szokásos módon használjuk.
|
|
|
mivel a háromkomponensű keverékek mennyiségi kémisi elemzésének négy változata két kioldást igényel (az első három változat esetén két külön próbadarab alkalmazásával, a negyedik változatban egyetlen próbadarab alkalmazásával), és tekintve azt, hogy E1 és E2 jelöli a kétkomponensű keverékek elemzésére szolgáló két módszer pontosságát, az egyes komponensekre kapott eredmények pontosságát a következő táblázat tartalmazza:
|
|
|
VáltozatokSzálkomponens | | 1 | 2 és 3 | 4 |
|
|
|
A | E1 | E1 | E1 |
|
|
|
B | E2 | E1 + E2 | E1 + E2 |
|
|
|
C | E1 + E2 | E2 | E1 + E2 |
|
|
|
A negyedik változat használatakor a pontosság mértéke alacsonyabb lehet, mint a fent jelzett módszerrel kiszámított pontosság, tekintettel az első reagensnek a b. és c. komponensekből álló visszamaradt anyagra gyakorolt lehetséges hatása, amelyet nehéz lenne felmérni.
|
|
|
V. VIZSGÁLATI JELENTÉS
|
|
|
V.1. Fel kell tüntetni az elemzés elvégzéséhez alkalmazott változatot, az alkalmazott módszereket, reagenseket és korrekciós tényezőket.
|
|
|
V.2. Meg kell adni a különleges előkezelések adatait, ha voltak ilyenek (ld. I.6.).
|
|
|
V.3. Meg kell adni az egyéni eredményeket és a számtani középértéket, egy tizedesjegy pontossággal.
|
|
|
V.4. Ahol lehetséges, jelezni kell az elemzések pontosságát az egyes komponensek tekintetében, a IV. fejezetben szereplő táblázatnak megfelelően kiszámítva.
|
|
|
[1] A „d” értékei a kétkomponensű keverékek elemzésének különböző módszereire vonatkozó irányelvek megfelelő részeiben vannak feltüntetve.
|
|
|
[2] A „d” értékei a kétkomponensű keverékek elemzésének különböző módszereire vonatkozó irányelvek megfelelő részeiben vannak feltüntetve.
|
|
|
[3] A „d” értékei a kétkomponensű keverékek elemzésének különböző módszereire vonatkozó irányelvek megfelelő részeiben vannak feltüntetve.
|
|
|
[4] A „d” értékei a kétkomponensű keverékek elemzésének különböző módszereire vonatkozó irányelvek megfelelő részeiben vannak feltüntetve.
|
|
|
[5] Ahol lehetséges, a d3-t előzetesen kísérleti úton kell meghatározni.
|
|
|
--------------------------------------------------
|
|
|
II. MELLÉKLET
|
|
|
PÉLDÁK EGYES HÁROMKOMPONENSŰ KEVERÉKEKBEN LÉVŐ KOMPONENSEK SZÁZALÉKOS ARÁNYÁNAK KISZÁMÍTÁSÁRA, AZ I. MELLÉKLET I.8.1. PONTJÁBAN MEGHATÁROZOTT EGYES VÁLTOZATOK ALKALMAZÁSÁVAL
|
|
|
Vegyük azt az esetet, amikor egy szálkeverék minõségi elemzésekor a következõ komponenseket kapjuk a keverékben: 1. kártolt gyapjú; 2. nejlon (poliamid); 3. fehérítetlen pamut.
|
|
|
1. VÁLTOZAT
|
|
|
Ennek a változatnak az alkalmazásával, vagyis két különböző próbadarab használatával, ahol az egyik komponenst (a = gyapjú) az első próbadarabból, egy másik komponenst (b = poliamid) pedig, a második próbadarabból távolítanak el kioldással, az alábbi eredményeket lehet elérni:
|
|
|
1.Az első próbadarab száraz tömege az előkezelés után: | (m1) | = 1,6000 g |
|
|
|
2.A visszamaradt anyag száraz tömege, lúgos nátrium-hipoklorittal való előkezelés után (poliamid + pamut) | (r1) | = 1,4166 g |
|
|
|
3.A második próbadarab száraz tömege az előkezelés után: | (m2) | = 1,8000 g |
|
|
|
4.A visszamaradt anyag száraz tömege, hangyasavval való előkezelés után (gyapjú + pamut) | (r2) | = 0,9000 g |
|
|
|
Az lúgos nátrium-hipoklorittal való kezelés nem okoz tömegveszteséget a poliamidnál, míg a fehérítetlen pamut 3 %-ot veszít tömegéből, ezért d1 = 1,0 és d2 = 1,03.
|
|
|
A hangyasavval való kezelés nem okoz tömegveszteséget a gyapjúnál sem a fehérítetlen pamutnál, ezért d3 és d4 = 1,0.
|
|
|
Ha a kémiai elemzéssel elért eredményeket és a korrekciós tényezőket behelyettesítjük az I. melléklet I.8.1.1 pontjában szereplő képletbe, az alábbi eredményt kapjuk:
|
|
|
P
|
|
|
% (gyapjú) =
|
|
|
1.03
|
|
|
1.0
|
|
|
1.4166
|
|
|
1.6000
|
|
|
0.9000
|
|
|
1.8000
|
|
|
1 -
|
|
|
× 100 = 10.30
|
|
|
P
|
|
|
% (poliamid) =
|
|
|
- 1.0 ×
|
|
|
+
|
|
|
×
|
|
|
1.0
|
|
|
1.0
|
|
|
× 100 = 50.00
|
|
|
P
|
|
|
% pamut) = 100 -
|
|
|
= 39.70
|
|
|
Az egyes tiszta, száraz szálak százaléka a keverékben a következő:
|
|
|
Gyapjú | 10,30 % |
|
|
|
Poliamid | 50,00 % |
|
|
|
Pamut | 39,70 % |
|
|
|
Ezeket a százalékokat az I. melléklet I.8.2. pontjában szereplő képleteknek megfelelően, az egyezményes járulékanyag-hányadok és az előkezelés okozta bármilyen tömegveszteség miatti a korrekciós tényezők figyelembevételével javítani kell.
|
|
|
A textiltermékek elnevezéseiről szóló irányelv II. mellékletében jelzett egyezményes járulékanyag-hányadok a következők: kártolt gyapjú 17,0 %, poliamid 6,25 %, pamut 8,5 %; a fehérítetlen pamutban ezenkívül 4 %-os tömegveszteség mutatható ki a petroléterrel és vízzel történő előkezelés után. Így:
|
|
|
P
|
|
|
% (gyapjú) =
|
|
|
10.30 ×
|
|
|
100
|
|
|
10.30 ×
|
|
|
100
|
|
|
+ 50.00 ×
|
|
|
100
|
|
|
+ 39.70 ×
|
|
|
100
|
|
|
× 100 = 10.97
|
|
|
P
|
|
|
% (poliamid) =
|
|
|
50.00 ×
|
|
|
100
|
|
|
× 100 = 48.37
|
|
|
P
|
|
|
% (pamut) = 100 -
|
|
|
= 40.66
|
|
|
A fonal összetétele tehát a következõ:
|
|
|
Poliamid | 48,4 % |
|
|
|
Pamut | 40,6 % |
|
|
|
Gyapjú | 11,0 % |
|
|
|
| 100,0 % |
|
|
|
4. VÁLTOZAT
|
|
|
Vegyük azt az esetet, amikor egy szálkeverék minõségi elemzése során a következõ komponenseket lehet kapni a keverékben: kártolt gyapjú, viszkóz, fehérítetlen pamut.
|
|
|
Tekintve, hogy a 4. változatot alkalmazása során egyetlen próbadarab keverékébõl egymást követõen távolítunk el két komponenst, az alábbi eredmények születnek:
|
|
|
1.A próbadarab száraz tömege az előkezelés után: | (m1) | = 1,6000 g |
|
|
|
2.A visszamaradt anyag száraz tömege, lúgos nátrium-hipoklorittal való első kezelés után (viszkóz + pamut) | (r1) | = 1,4166 g |
|
|
|
3.A visszamaradt anyag száraz tömege, a cink-kloriddal/hangyasavval való második kezelés után (pamut) | (r2) | = 0,6630 g |
|
|
|
A lúgos nátrium-hipoklorittal való kezelés nem okoz tömegveszteséget a viszkóznál, míg a fehérítetlen pamut 3 %-ot veszít a tömegéből, ezért d1 =1,0 és d2 = 1,03.
|
|
|
A cink-kloriddal/hangyasavval való kezelés eredményeképpen a pamut tömege 4 %-kal nő, így d3 = (1,03 × 0,96) = 0,9888, kerekítve 0,99, (ahol d3 a harmadik komponens korrekciós tényezője az első és második reagensben bekövetkező tömegveszteségre vagy tömegnövekedésre vonatkozóan).
|
|
|
Ha a kémiai elemzéssel elért eredményeket és a korrekciós tényezőket behelyettesítjük az I. melléklet I.8.1.4 pontjában szereplő képletbe, a következő eredményt kapjuk:
|
|
|
P
|
|
|
% (viszkóz) =
|
|
|
× 100 -
|
|
|
× 40.98 = 48.75%
|
|
|
P
|
|
|
% (pamut) =
|
|
|
× 100 = 41.02%
|
|
|
P
|
|
|
% (gyapjú) = 100 -
|
|
|
= 10.23%
|
|
|
Mint azt már az 1. változatnál jeleztük, a százalékokat korrigálni kell az I. melléklet I.8.2 pontjában szereplõ képletekkel.
|
|
|
P
|
|
|
% P1A%(gyapjú) = =
|
|
|
10.23 ×
|
|
|
100
|
|
|
10.23 ×
|
|
|
100
|
|
|
+ 48.75 ×
|
|
|
100
|
|
|
+ 41.02 ×
|
|
|
100
|
|
|
× 100 = 10.57%
|
|
|
P
|
|
|
% (viszkóz) =
|
|
|
48.75 ×
|
|
|
100
|
|
|
× 100 = 48.65%
|
|
|
P
|
|
|
% (pamut) = 100 -
|
|
|
= 40.78%
|
|
|
Így a keverék összetétele tehát:
|
|
|
Viszkóz | 48,6 % |
|
|
|
Pamut | 40,8 % |
|
|
|
Gyapjú | 10,6 % |
|
|
|
| 100,0 % |
|
|
|
--------------------------------------------------
|
|
|
III. MELLÉKLET
|
|
|
OLYAN JELLEMZŐ HÁROMKOMPONENSŰ KEVERÉKEK TÁBLÁZATA, AMELYEK A KÉTKOMPONENSŰ KEVERÉKEK ELEMZÉSÉHEZ HASZNÁLT KÖZÖSSÉGI MÓDSZEREKKEL ELEMEZHETŐK
|
|
|
(szemléltetés céljából)
|
|
|
Keverék száma | Szálkomponensek | Változat [1] | A kétkomponensű közösségi módszer és reagens száma |
|
|
|
1. komponens | 2. komponens | 3. komponens |
|
|
|
1 | gyapjú vagy szőr | viszkóz, réz-acetát, vagy modálszál egyes fajtái | pamut | 1 és/vagy 4 | 2(lúgos nátrium-hipoklorit)és 3(cink-klorid/hangyasav) |
|
|
|
2 | gyapjú vagy szőr | poliamid 6 vagy 6-6 | pamut, viszkóz, réz-acetát, vagy modálszál | 1 és/vagy 4 | 2(lúgos nátrium-hipoklorit)és 4(hangyasav 80 tömeg%) |
|
|
|
3 | gyapjú, szőr vagy selyem | egyes klórtartalmú szálak | viszkóz, réz-acetát, modálszál vagy pamut | 1 és/vagy 4 | 2(lúgos nátrium-hipoklorit)és 9(szén-diszulfid/aceton 55·5/44·5 súlyarány) |
|
|
|
4 | gyapjú vagy szőr | poliamid 6 vagy 6-6 | poliészter, polipropilén, akril- vagy üvegszál | 1 és/vagy 4 | 2(lúgos nátrium-hipoklorit)és 4(hangyasav 80 tömeg%) |
|
|
|
5 | gyapjú, szőr vagy selyem | egyes klórtartalmú szálak | poliészter, poliamid, akril- vagy üvegszál | 1 és/vagy 4 | 2(lúgos nátrium-hipoklorit)és 9(szén-diszulfid/aceton 55·5/44·5 súlyarány) |
|
|
|
6 | selyem | gyapjú vagy szőr | poliészter | 2 | 11(kénsav 75 tömeg%)és 2(lúgos nátrium-hipoklorit) |
|
|
|
7 | poliamid 6 vagy 6-6 | akril | pamut, viszkóz, réz-acetát vagy modálszál | 1 és/vagy 4 | 4(hangyasav 80 tömeg%)és8 (dimetil-formamid) |
|
|
|
8 | bizonyos klórtartalmú szálak | poliamid 6 vagy 6-6 | pamut, viszkóz, réz-acetát vagy modálszál | 1 és/vagy 4 | 8(dimetil-formamid)és 4(hangyasav 80 tömeg%)vagy 9(szén-diszulfid/aceton 55·5/44·5 súlyarány)és 4(hangyasav 80 tömeg%) |
|
|
|
9 | akril | poliamid 6 vagy 6-6 | poliészter | 1 és/vagy 4 | 8(dimetil-formamid)és4 (hangyasav 80 tömeg%) |
|
|
|
10 | acetát | poliamid 6 vagy 6-6 | viszkóz, pamut, réz-acetát, vagy modálszál | 4 | 1(aceton)és 4(hangyasav 80 tömeg%) |
|
|
|
11 | bizonyos klórtartalmú szálak | akril | poliamid | 2 és/vagy 4 | 9(szén-diszulfid/aceton 55·5/44·5 súlyarány)és 8(dimetil-formamid) |
|
|
|
12 | bizonyos klórtartalmú szálak | poliamid 6 vagy 6-6 | akril | 1 és/vagy 4 | 9(szén-diszulfid/aceton 55·5/44·5 súlyarány)és 4(hangyasav 80 tömeg%) |
|
|
|
13 | poliamid 6 vagy 6-6 | viszkóz, réz-acetát, modálszál vagy pamut | poliészter | 4 | 4(hangyasav 80 tömeg%)és 7(kénsav 75 tömeg%) |
|
|
|
14 | acetát | viszkóz, réz-acetát, modálszál vagy pamut | poliészter | 4 | 1(aceton)és 7(kénsav 75 tömeg%) |
|
|
|
15 | akril | viszkóz, réz-acetát, modál vagy pamut | poliészter | 4 | 8(dimetil-formamid)és 7(kénsav 75 tömeg%) |
|
|
|
16 | acetát | gyapjú, szőr vagy selyem | pamut, viszkóz, réz-acetát, modálszál, poliamid, poliészter, akril | 4 | 1(aceton)és 2(lúgos nátrium-hipoklorit) |
|
|
|
17 | triacetát | gyapjú, szőr vagy selyem | pamut, viszkóz, réz-acetát, modálszál, poliamid, poliészter, akril | 4 | 6(diklór-metán)és 2(lúgos nátrium-hipoklorit) |
|
|
|
18 | akril | gyapjú, szőr vagy selyem | poliészter | 1 és/vagy 4 | 8(dimetil-formamid)és 2(lúgos nátrium-hipoklorit) |
|
|
|
19 | akril | selyem | gyapjú vagy szőr | 4 | 8(dimetil-formamid)és 1(kénsav 75 tömeg%) |
|
|
|
20 | akril | gyapjú, szőr vagy selyem | pamut, viszkóz, réz-acetát vagy modálszál | 1 és/vagy 4 | 8(dimetil-formamid)és 2(lúgos nátrium-hipoklorit) |
|
|
|
21 | gyapjú, szőr vagy selyem | pamut, viszkóz, réz-acetát, modálszál | poliészter | 4 | 2(lúgos nátrium-hipoklorit)és 7(kénsav 75 tömeg%) |
|
|
|
22 | viszkóz, réz, vagy modálszál egyes fajtái | pamut | poliészter | 2 és/vagy 4 | 3(cink-klorid/hangyasav)és 7(kénsav 75 tömeg%) |
|
|
|
23 | akril | viszkóz, réz-acetát, vagy modálszál egyes fajtái | pamut | 4 | 8(dimetil-formamid)és 3(cink-klorid/hangyasav) |
|
|
|
24 | egyes klórtartalmú szálak | viszkóz, réz vagy modálszál egyes fajtái | pamut | 1 és/vagy 4 | 9(szén-diszulfid/aceton 55·5/44·5 súlyarány)és 3(cink-klorid/hangyasav)vagy 8(dimetil-formamid)és 3(cink-klorid/hangyasav) |
|
|
|
25 | aceton | viszkóz, réz-acetát, vagy modál szál egyes fajtái | pamut | 4 | 1(aceton)és 3(cink-klorid/hangyasav) |
|
|
|
26 | triacetát | viszkóz, réz-acetát, vagy modál szál egyes fajtái | pamut | 4 | 6(diklór-metán)és 3(cink-klorid/hangyasav) |
|
|
|
27 | acetát | selyem | gyapjú vagy szőr | 4 | 1(aceton)és 11(kénsav 75 tömeg%) |
|
|
|
28 | triacetát | selyem | gyapjú vagy szőr | 4 | 6(diklór-metán)és 11(kénsav 75 tömeg%) |
|
|
|
29 | acetát | akril | pamut, viszkóz, réz-acetát vagy modál szál | 4 | 1(aceton)és8 (dimetil-formamid) |
|
|
|
30 | triacetát | akril | pamut, viszkóz, réz-acetát vagy modál szál | 4 | 6(diklór-metán)és 8(dimetil-formamid) |
|
|
|
31 | triacetát | poliamid 6 vagy 6-6 | pamut, viszkóz, réz-acetát vagy modál szál | 4 | 6(diklór-metán)és 4(hangyasav 80 tömeg%) |
|
|
|
32 | triacetát | pamut, viszkóz, réz-acetát vagy modál szál | poliészter | 4 | 6(diklór-metán)és 7(kénsav 75 tömeg%) |
|
|
|
33 | acetát | poliamid 6 vagy 6-6 | poliészter vagy akril | 4 | 1(aceton)és 4(hangyasav 80 tömeg%) |
|
|
|
34 | acetát | akril | poliészter | 4 | 1(aceton)és 8(dimetil-formamid) |
|
|
|
35 | egyes klórtartalmú szálak | pamut, viszkóz, réz-acetát vagy modál szál | poliészter | 4 | 8(dimetil-formamid)és 7(kénsav 75 tömeg%)vagy 9(szén-diszulfid/aceton 55·5/44·5 súlyarány)és 7(kénsav 75 tömeg%) |
|
|
|
[1] A 4. változat alkalmazásakor először távolítsa el az első komponenst az első reagens használatával.
|
|
|
--------------------------------------------------
|