[pic] | COMMISSION OF THE EUROPEAN COMMUNITIES |

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brussels, 30.1.2008

Brüsszel, 30.1.2008

SEC(2008) 93

SEC(2008) 93

COMMISSION STAFF WORKING DOCUMENT accompanying the

A BIZOTTSÁG SZERVEZETI EGYSÉGEINEK MUNKADOKUMENTUMA Összefoglaló jelentés

Proposal for a REGULATION OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL on the provision of food information to consumers SUMMARY OF THE IMPACT ASSESSMENT REPORT ON GENERAL FOOD LABELLING ISSUES

AZ ÉLELMISZEREK CÍMKÉZÉSÉRŐL SZÓLÓ HATÁSVIZSGÁLATI JELENTÉS kísérődokumentum a következőhöz: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE A FOGYASZTÓK ÉLELMISZEREKKEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁSÁRÓL {COM(2008) 40 végleges}{SEC(2008) 92}{SEC(2008) 94}{SEC(2008) 95}

{COM(2008) 40 final}{SEC(2008) 92}{SEC(2008) 94}{SEC(2008) 95}

ÖSSZEFOGLALÁS

SUMMARY

BEVEZETÉS

INTRODUCTION

Az élelmiszerek általános címkézését a 2000/13/EK irányelv – a 79/112/EK irányelv egységes szerkezetbe foglalt változata – szabályozza. Ugyan a közelmúlt egyik jelentősebb módosítását 2003-ban vezették be (az allergén összetevőkkel kapcsolatban), a rendelkezések nagy része 1978-ból származik. Mind az élelmiszerpiac változásai, mind pedig a fogyasztók elvárásainak alakulása szükségessé teszik az irányelv frissítését és korszerűsítését.

General food labelling is governed by Directive 2000/13/EC, a codified version of Directive 79/112/EC. Although one major recent amendment was introduced in 2003 (allergenic ingredients) most of the provisions date back to 1978. The evolution of both the foods market and consumers' expectations renders the update and modernisation of this legislation necessary.

Az élelmiszerek általános címkézésére és a tápértékjelölésre vonatkozó közösségi jogalkotás felülvizsgálata a Bizottság egyszerűsítésre vonatkozó munkaprogramjának része.

The revision of the Community legislation on general food labelling and nutrition labelling is included in the Commission work programme for simplification.

Eljárási kérdések és konzultáció az érdekelt felekkel

PROCEDURAL ISSUES AND CONSULTATION OF INTERESTED PARTIES

A legfontosabb érdekelt felekkel tartott konzultációk 2003 és 2007 között zajlottak le. A konzultációs eljárás alapja egy 2003-ban készült, az élelmiszerek címkézését érintő jogszabályok értékeléséről szóló tanulmány volt. A tanulmány következtései meghatározták azokat a kulcspontokat, amelyekre a Bizottságnak összpontosítania kell a címkézésről szóló közösségi jogszabályok korszerűsítésére és a fogyasztók igényeinek kielégítésére vonatkozó javaslat érdekében.

The main stakeholders were consulted in 2003 - 2007. The basis of the consultation process was the conclusion of a study carried out in 2003 on the evaluation of the food labelling legislation. The conclusions of this study identified the key points on which the Commission should focus in the context of a proposal aiming at modernising the Community legislation on labelling and meeting consumers' aspirations.

Széles körű felmérések készültek valamennyi érdekelt fél körében, amelyek során kikérték a véleményüket a meglévő jogszabályokról, valamint a változtatás szükségességéről 2006. március 13. és 2006. június 16. között nyílt internetes konzultációra került sor.

There were broad surveys of all interested parties seeking their views on the existing legislation and the needs for change. An open consultation was conducted over the internet from 13 March 2006 to 16 June 2006.

Megalapult a hatásvizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatközi csoport. Az Európai Bizottság hatásvizsgálati testülete (IAB) tüzetes vizsgálat alá vetette és véleményezte a hatásvizsgálat eredményeit.

A Commission Inter-Service Group on the Impact Assessment was set up. The impact assessment results were scrutinised by the European Commission Impact Assessment Board (IAB), which gave its opinion.

A probléma leírása

PROBLEM IDENTIFICATION

A hatásvizsgálat az élelmiszerek címkéin feltüntetendő kötelező információkat előíró 2000/13/EK irányelv felülvizsgálatára vonatkozik. A jogszabály alapvető célját az érdekelt felek nem kérdőjelezték meg a széles körű konzultációk során. A jelenlegi előírások alapvető tartalmát értékes vívmánynak tekintik és az érdekelt felek részéről nincs igény a jogszabály alapvető elemeinek megváltoztatására.

The Impact Assessment concerns the revision of Directive 2000/13/EC providing for compulsory information on the label of foods. The main purpose of this legislation has not been questioned by stakeholders during extensive consultation. The basic contents of the existing requirements are seen as a valuable acquis and there seems no desire from stakeholders for a change in the core components of the legislation.

Ugyanakkor a jogszabály egyes elemei nem elég hatékonyak és nem teljesítik teljes mértékben az eredeti célkitűzéseket. Általános bírálat éri a címkézésre vonatkozó közösségi jogszabályok érvényesítésének elaprózott megközelítését, még pontosabban a végrehajtási időpontok koordinálásának hiányát. Az élelmiszercímkézés horizontális szabályaival kapcsolatban aggodalmak fogalmazódtak meg az egyértelműség és a jogbiztonság hiánya miatt, továbbá amiatt, hogy a szabályok a jelenlegi érdekelt felek (időközben megváltozott) szükségleteit és elvárásait elmulasztották figyelembe venni.

However, there are certain aspects of the legislation that do not work efficiently and do not fully meet the original objectives. There is a general criticism about the piecemeal approach in the delivery of the entire spectrum of Community labelling legislation and, more specifically, a lack of coordination of implementation dates. For the horizontal food labelling concerns have been expressed about the lack of clarity and legal certainty, and the failure of the rules to address current stakeholders needs and expectations (which have changed over time).

A konzultációs eljárás rávilágított arra, hogy bizonyos főbb kérdések felülvizsgálatra szorulnak. Az érdekelt felek azonban nagyon eltérő nézeteket vallanak arról, hogyan kellene ezeket a kérdéseket megoldani.

The process of consultation demonstrated that certain main issues are in need of review. However, stakeholders have very different views on how these issues should be addressed.

Célkitűzések

OBJECTIVES

Az élelmiszerek címkézéséről szóló jogszabályok főbb célkitűzései:

The main objectives of the legislation on food labelling are to:

( annak lehetővé tétele, hogy a fogyasztók tudatos, biztonságos, egészséges és fenntartható döntéseket hozzanak,

( enable consumers to make informed, safe, healthy and sustainable choices;

( megfelelő, hasznos és jogosan elvárt információk nyújtása a fogyasztóknak,

( provide consumers with relevant, useful and legitimately expected information;

( a belső piac zökkenőmentes működésének biztosítása,

( ensure the smooth functioning of the internal market;

( a versenyt elősegítő piaci környezet támogatása.

( foster a pro-competitive market environment.

Ezt a célkitűzést figyelembe véve a széleskörű felülvizsgálatnak az alábbi specifikus célkitűzéseket kell tükröznie:

Taking this objective into account, the broad scope of the revision should reflect the following specific objectives:

( a tájékoztatás következetességének és egyértelműségének biztosítása,

( ensure consistency and clarity in the provision of information;

( a fogyasztók egészségének védelme és specifikus információk iránti igényük kielégítése,

( protect consumers' health and address specific consumer demands for information;

( a megtévesztő jelölések kerülése és a meglévő következetlenségek kiküszöbölése,

( avoid misleading indications and eliminate existing inconsistencies;

( az iparági innováció elősegítése és jutalmazása, amely lehetővé teszi a termékek eladását elősegítő címkézésben rejlő lehetőségek kiaknázását.

( enable and reward industry innovation allowing them to make full use of the power of labelling to sell their products.

főbb szakpolitikai kérdések és az egyszerűsítés várható előnyei

MAJOR POLICY ISSUES AND EXPECTED SIMPLIFICATION BENEFITS

A CÉLKITűZÉSEK ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN ÉS AZ EGYSZERűSÍTÉSI FOLYAMATOKKAL ÖSSZHANGBAN SZÁMOS INTÉZKEDÉS JÖTT SZÓBA. A konzultáció alapján kibontakozó egyszerűsítés iránti igényeket teljes mértékben figyelembe véve az intézkedéseket két csoportba osztották :

With a view to achieving the objectives and in line with the simplification process a number of measures have been considered. Taking full account of the simplification needs that emerged from the consultation those measures have been divided into two categories:

Az általános egyszerűsítés eszközei:

General simplification tools:

( Rugalmas, alulról felfelé irányuló mechanizmus létrehozása (új címkézési irányítás), amely az iparág számára lehetővé tenné az innovációt, valamint a címkézési szabályok hozzáigazítását az eltérő és folyamatosan változó piacokhoz és fogyasztói igényekhez.

( Setting-up of a flexible bottom-up mechanism (new labelling governance) that would enable industry to innovate, and the labelling rules to adapt to different and continuously changing markets and consumer demands;

( A különböző horizontális címkézési rendelkezések átdolgozása. A szövegek egybeolvasztása fokozza az egymást erősítő kölcsönhatásokat, csökkenti az átfedéseket és az ismétlődéseket, valamint elősegíti a közösségi szabályok egyértelműségét és következetességét. Ez hatásos egyszerűsítési módszer, amely egyszerűsített szabályozói környezetet biztosít a gazdasági szereplők és a végrehajtásért felelős hatóságok számára. Szóba került valamennyi címkézéssel kapcsolatos jogszabály – köztük a vertikális követelmények – egyetlen jogszabályba történő beolvasztása de ez még bonyolultabb megközelítést eredményezett volna.

( Recasting of the different horizontal labelling provisions. The merging of those texts will maximize synergies, minimize overlaps and redundancies and increase the clarity and consistency of Community rules. This is a powerful simplification method that should provide economic operators and enforcement authorities with a clearer and more streamlined regulatory framework. Consideration was given to bring all labelling legislation, including vertical requirements, into one text but this would have resulted in an even more complex approach;

( A horizontális és vertikális szabályok közötti ellentmondások– ahol ez lehetséges volt – megszüntetése.

( Elimination of inconsistencies between horizontal and vertical rules, where possible;

( A 2000/13/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében előírt kötelező információ ésszerűsítése (frissítés és egyértelművé tétel, az ismétlődések törlése).

( Rationalisation (update, clarification, removal of redundancies) of the compulsory information required by Article 3.1 of Directive 2000/13 / EC.

Részletesebb elemzés készült azokról az intézkedésekről, amelyeket a konzultáció során nagyobb kihatású intézkedésnek minősítettek. Az alábbi kérdések megoldása elősegítené a szabályok könnyebb betartását és egyértelművé tételét az érdekelt felek számára.

Measures that during the consultations were identified as having more important impacts, and for which a more detailed analysis has been carried out. Addressing the following issues would contribute towards simplification in terms of easier compliance and greater clarity for stakeholders:

( A címkék olvashatósága – a cél az információk fogyasztókkal való közlési módjának egyszerűsítése és javítása, valamint megkönnyíteni a gazdasági szereplők számára az olvasható és egyértelmű címkék általános követelményének való megfelelést.

( Legibility of the labels – the objective is to simplify and improve the way information is made available to the consumers and make it easier for operators to comply with the general requirement for readable and clear labels.

( Az allergiát okozó összetevőre vonatkozó tájékoztatás hiánya a nem előre csomagolt élelmiszereken – a cél a fogyasztók egészségének védelme és a tájékoztatás következetességének a biztosítása.

( Lack of information on allergenic ingredients on non-pre-packed food – the objective is to protect consumers' health and to ensure consistency in the provision of information.

( A származási hely jelölése – a cél a jelenlegi helyzet egyszerűsítése, amelyben a bizonytalanságok miatt túl sokszor fordul elő, hogy a származási hely önkéntes feltüntetése a fogyasztó megtévesztéséhez vezet, és véget nem érő vita szól arról, hogyan lehetne teljesíteni az ételek eredetére vonatkozó visszatérő fogyasztói igényt. A probléma megoldása egyértelművé tenné a jogszabályokat, megkönnyítené a gazdasági szereplők számára a teljesítésüket, a fogyasztók számára pedig a származási helyre vonatkozó jelölések értelmezését.

( Origin labelling – the objective is to simplify the current situation where due to uncertainty there is a proliferation of misleading voluntary indications of origin and a non ending debate on how to address recurrent consumer demand for information on food origin. Addressing this issue would provide clarity in the legislation, facilitate compliance for operators and improve consumer understanding of origin indications.

( Az összetevőkre, és különösen az alkoholtartalmú italok összetevői listájára vonatkozó nem következetes tájékoztatás – a cél a jelenlegi helyzet ésszerűsítése a fennálló jogi hiányosságok megoldása révén.

( Inconsistent information on ingredients and in particular ingredient listing for alcoholic beverages – the objective is to rationalise the current situation by clarifying the existing legal limbo.

alapvető lehetőségek

Basic Options

A hatásvizsgálati jelentésben ezen ügyek megoldását célzó – a fellépés hiányától a kötelező intézkedésekig terjedő – közösségi intézkedések különböző lehetőségeit írják le. Jóllehet az ún. „alapvető megközelítéseket” vették figyelembe, mivel a kérdéses kezdeményezés olyan területek felülvizsgálatára vonatkozik, amelyek esetében a széleskörű konzultációk során az intézkedések szükségessége egyértelművé vált, a részletes hatásvizsgálat a jogszabály lehetséges felülvizsgálatának négy fő kérdésén alapszik.

In the Impact Assessment report various options for Community action are described to address these issues varying from no further action to statutory actions. Although the so-called “basic approaches” were considered, given that the initiative in question concerns a revision for which clear areas for action have been identified through the extensive consultation, the detailed analysis of impacts has been based on the options for action of the 4 main issues that were identified for possible review in the legislation.

A fellépés hiánya fenntartaná a jelenlegi, szórványos jogszabályokkal jellemezhető helyzetet a következő kedvezőtlen hatásokkal:

No intervention would maintain the current situation with scattered legislation with the following negative effects:

- a hatékony végrehajtást akadályozó elaprózott és megtévesztő szabályok,

- piecemeal and confusing rules undermining the effective implementation;

- az élelmiszeriparra nehezedő, indokolatlan terhek az elavult, ismétlődő vagy nem egyértelmű előírások miatt,

- unjustified burdens on food business because of outdated, redundant or unclear requirements;

- a címkék következetlen fogyasztói használata,

- inconsistent consumer use of labels;

- a címkézés mint kommunikációs eszköz eredménytelensége,

- ineffectiveness of labelling as a communication tool;

- a jogszabályok nem alkalmazkodnak a változó piacokhoz és a fogyasztók jogos igényeihez.

- failure of the legislation to adapt to changing markets and consumers' legitimate demands.

A fellépést megvizsgálták a dereguláció, a nemzeti jogszabályok, a nem kötelező megközelítés, illetve a közösségi jogszabályok naprakésszé tétele szempontjából .

Intervention was considered in the context of deregulation, national legislation, non-statutory approach or updating Community legislation.

A deregulációs megközelítés a horizontális élelmiszer-címkézési szabályokra vonatkozó alapvető politikai eszközök megszüntetésével járna, ami közvetlenül kihatna a vertikális címkézési szabályokra . A nem összehangolt szabályok meggyengítenék a belső piacot, elégtelen tájékoztatáshoz vezetnének és csökkentenék a fogyasztóvédelem szintjét. A meglévő szabályok megszüntetése a legtöbb tagállam és fogyasztó részéről ellenállásba ütközne, mivel hozzászoktak a jelenlegi előírásokhoz, és minden változást az értékes vívmányok elvetésének tekinthetnének. Ezért a deregulációt nem ítélték életképes megközelítésnek .

A deregulatory approach would entail the abolition of the basic policy instruments on horizontal food labelling rules with a direct impact on vertical labelling rules. Non-harmonised rules would impair the internal market, lead to poor information and reduce the level of consumer protection. Dismantling the existing rules would meet resistance from most Member States and consumers given that they are used to the current requirements and any change could be seen as an abandonment of a valuable "acquis". Therefore, deregulation was not considered a viable approach .

A nemzeti jogszabályok ,előtérbe kerülése és a közösségi jogszabályok hatályon kívül helyezése eltérő nemzeti jogszabályokhoz vezetne, ami akadályozná a belső piac működését, torzítaná a tisztességes versenyt, növelné az iparra nehezedő adminisztratív terheket, az információ tartalmának és elérhetőségének következetlen megközelítése összezavarná a fogyasztókat, és az uniós polgárok eltérő mértékű fogyasztóvédelmét eredményezné.

National legislation and repeal of the Community rules would result in different national rules that would impede the internal market; distortion of fair competition; increased administrative burden for industry; inconsistent approach in content and availability of information creating confusion for consumers; different level of protection for EU citizens.

Alternatív, nem kötelező megközelítés – A fogyasztói információk különböző jellemzői és az „új jogalkotási kultúra” kialakítása felé mutató jelenlegi tendenciák szükségessé tették egy olyan megközelítés felmérését, amely egyensúlyt teremthetne a rugalmasság és az előírások között, valamint a nemzeti szintű és uniós szintű fellépés között . A többszintű, alulról felfelé haladó irányítás, amely a formális, mérhető legjobb gyakorlat elve és az adatok érdekelt felek közötti megosztása iránti elkötelezettségen alapul, életképes alternatíva lehetne a jogszabályok bizonyos aspektusaira vonatkozóan; ezt az újszerű mechanizmust is értékelték mint lehetőséget.

Alternative non-statutory approach - The different features of consumer information and current trends towards the development of a "new legislative culture" called for the assessment of an approach that could strike the balance between flexibility and prescription and between action at the national and action at the EU level. A multi-level bottom-up governance based on the principle of commitment to best practice and data sharing between stakeholders could be a viable alternative for certain aspects of the legislation and this innovative mechanism has been assessed as an option.

Szakpolitikai kérdések és specifikus lehetőségek

POLICY ISSUES AND SPECIFIC OPTIONS

1. szakpolitikai kérdés: Az információk olvashatósága

Policy Issue 1: Legibility of the information

Jelenlegi problémák

Current problems

Habár a keretirányelv előírja, hogy a kötelező előírásoknak könnyen érthetőnek kell lenniük, szembetűnő helyen kell feltüntetni őket úgy, hogy könnyen láthatók, jól olvashatók és letörölhetetlenek legyenek, gyakran fogalmazódnak meg panaszok a címkék rossz olvashatósága és nehéz érthetősége miatt. A leggyakoribb panasz főleg a betűméret nagyságára vonatkozik.

Although the framework Directive requires that the mandatory requirements be easy to understand, marked in a conspicuous place and in such a way as to be easily visible, clearly legible and indelible , there is widespread complaint that labels are neither legible nor understandable. The most frequent complaint in particular is the size of the type face.

Szabályozási lehetőségek

Policy options

Megvizsgálták az uniós fellépés hiányának, az önkéntes megközelítés és a kötelező megközelítés – beleértve a címkék szabványosításának, illetve a legkisebb betűméret meghatározásának – lehetőségét.

The options of no EU action, a voluntary approach, and statutory approach including standardisation of labels or setting of a minimum font size were examined.

Főbb megállapítások

Main findings

Az elemzés rávilágított, hogy a betűméretre vonatkozó specifikus szabályok megoldanák az egyik, az információ olvashatóságához kapcsolódó alapvető kérdést. Elismerték azonban, hogy nem ez az egyetlen probléma. Amennyiben az olvashatóság más vonatkozásai is jelentős problémát okoznak a fogyasztóknak, akkor elképzelhető, hogy a jövőben ezen tényezők harmonizációjának szükségességével is foglalkozni kell.

The analysis showed that specific rules on typeface size would address one of the fundamental issues related to legibility of information. However, it is recognised that this is not the only aspect. If other aspects of legibility are seen to be creating a significant problem for consumers then the desirability of harmonisation on these factors may need to be addressed in the future.

Nem áll rendelkezésre megfelelő információ a jogszabályban bekövetkező – a legkisebb betűméret előírásával járó – változás hatásának felmérésére, ugyanakkor a gyártóknak már be kell tartaniuk azt az elvet, miszerint a címkének olvashatónak kell lennie, ezért az olvashatóságra vonatkozó specifikus követelmények jogszabályba foglalása olyan keretet biztosítana, amely révén elvárható, hogy a címke olvasható legyen az átlagos fogyasztó számára.

There is inadequate information to assess the impact of the change in the legislation to include a minimum font size however manufacturers already have to follow the principle that their labels should be legible so the inclusion of specific requirements related to legibility in the legislation would provide a framework through which it could be expected that the label would be legible for the average consumer.

Az élelmiszercímkék olvashatóságára vonatkozó további előírásokat mindezidáig ellenezték az iparág érdekelt felei, mivel attól tartanak, hogy ez megnövelné az élelmiszerek címkézésének költségeit és csökkentené rugalmasságukat. Azonban ez a felülvizsgálat egyik kulcsfontosságú kérdése, mivel nincs értelme a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó olyan kötelezettségeket előírni, amelyek ez utóbbiak számára hasznavehetetlenek. Ezért a Bizottság úgy véli, hogy az élelmiszercímkézésre vonatkozó jogszabályok felülvizsgálata csak akkor lehet eredményes, ha olvashatóbb címkéket eredményez.

Further prescription on the legibility of food labels has been opposed by the business stakeholders so far, as they fear it will increase the costs of food labelling and reduce their flexibility. However, this is one of the key issues of the revision, since it does not make sense to set obligations as to the information to be provided to the consumer if the latter cannot make use of it. Therefore, it is considered that there will be no benefit from any review of the labelling legislation if it does not lead to more readable labels.

2. szakpolitikai kérdés: Az allergén hatású összetevőkre vonatkozó tájékoztatás hiánya a nem előre csomagolt élelmiszereken

Policy Issue 2: Lack of information on allergenic ingredients on non-prepacked food

Jelenlegi problémák

Current problems

Azon fogyasztók számára, akik bizonyos élelmiszer-összetevőkre allergiásak vagy érzékenyek, a jelenlegi jogszabályok megfelelő tájékoztatást biztosítanak az előre csomagolt élelmiszerek esetében. Mivel ezek az ételek az ilyen fogyasztók étrendjének csak egy részét teszik ki, egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy az előrecsomagolt élelmiszerekre vonatkozó követelményeket kiterjesszék a nem előre csomagolt élelmiszerekre, Főleg azért, mert komoly egészségügyi kockázattal járhat, ha téves információkat tüntetnek fel vagy megtévesztő információkra utalnak.

Consumers who have allergies or intolerances to certain food ingredients are well served by the current legislation in relation to the provision of information on prepacked foods. However, these foods make up only part of the diet of such consumers and increasingly there are demands to extend the pre-packed requirements to non-pre-packed food. Especially as there are potential health implications if the wrong information is provided or is implied.

Szabályozási lehetőségek

Policy options

Az allergén hatású anyagok kötelező jelölésének a nem előre csomagolt élelmiszerekre való kiterjesztésével kapcsolatban a következő lehetőségek vizsgálatát végezték el: az uniós fellépés elmaradása, önkéntes megközelítés, kötelező szabályozás.

The options of no EU action, a voluntary approach, and a statutory approach to extend mandatory allergens labelling to non-prepacked food were examined.

Főbb megállapítások

Main findings

Az elemzés bebizonyította, hogy az allergének jelenlétére vonatkozó tájékoztatás megfelelő válasz lenne a fogyasztók biztonsági és egészségügyi aggályaira. Ugyan az érintett vállalati kör összköltsége jelentősnek ígérkezik, az operatív költségeket nehéz számszerűsíteni. Az ömlesztve értékesített élelmiszereket kísérő kézzelfogható címke tényleges előállítása a probléma kisebb része, viszont az információ szolgáltatása és naprakésszé tétele nehéznek bizonyulhat. A tájékoztatás költségeinek csökkenéséhez vezetne, ha a beszállító biztosítaná, hogy a szükséges információ a nem előre csomagolt élelmiszert értékesítő kiskereskedők és az éttermek rendelkezésére álljon. A szabályok végrehajtásával kapcsolatos, a tagállamok részére biztosított rugalmasság elősegítené, hogy az intézkedéseket az egyes tagállamok élelmiszer-kiskereskedelmi és vendéglátó-ipari ágazatához igazítsák a nemzeti sajátosságok figyelembevételével, ami költséghatékonyabb rendszert tenne lehetővé.

The analysis shows that providing information about the presence of allergens would respond to a safety and health concern expressed by consumers. Although in terms of business affected the overall cost is likely to be significant, the operational costs are difficult to quantify. The actual production of a physical label for food sold loose seems to be a rather unproblematic feature but there might be issues with generating and updating the information. Ensuring that the required information is readily available to retailers selling non-prepacked food and to restaurants from their suppliers would reduce the information costs. Flexibility for Member States with the implementation should allow tailoring the measures to the domestic characteristics of each Member State’s food retail and food catering business and might enable a more cost effective regime.

Az önkéntes megközelítés esetében kisebb a valószínűsége a megbízható és pontos tájékoztatás következetességének.

Under a voluntary approach there is less likely to be consistency in the provision of reliable and accurate information.

3. szakpolitikai kérdés: Az élelmiszerek származási helyére vonatkozó címkézés egyértelművé tétele

Policy Issue 3: Clarification of the use of origin labelling on foods

Jelenlegi problémák

Current problems

A termék származására vonatkozó információk gyakran megtalálhatók az élelmiszerek címkéin, vagy azért, mert a jogszabályok előírják, vagy azért, mert egy vállalat úgy dönt, hogy önként megadja az erre vonatkozó információt. Jóllehet nem állnak rendelkezésre részletes adatok, úgy tűnik, egyre több termék tartalmaz valamilyen származási helyre vonatkozó jelölést. Ez azt eredményezi, hogy a fogyasztók egyre többször várják el a származási helyre vonatkozó címkézés meglétét , valamint biztosítékot arra, hogy a feltüntetett információ nem hamis vagy megtévesztő . Az utóbbi kérdés az ágazat számára is lényeges, nem utolsósorban azért, mert a származási hely jelölése versenyelőnyt jelenthet . Következésképpen az iparág egyenlő versenyfeltételeket szeretne az Unió egész területén a származási hely jelölésére vonatkozó egyértelmű szabályokkal. Ugyanakkor erre vonatkozó szabályok – a horizontális jogszabályok szintjén – nem léteznek.

Details about the origin of products are often found on food labels, either because legislation requires that this is present or a company voluntarily decides to provide such information. Although detailed data is unavailable, it would seem that more and more products contain some indication of origin. This leads to expectations from consumers to both more origin labelling and assurances that when it is provided they can be certain that the information is not false or misleading . The latter issue is also of interest to the industry, not least as the use of origin labelling can give a competitive advantage . Consequently they would wish to have a level playing field across the EU, with clear 'rules' on origin labelling. However, at the horizontal level of legislation such rules are not in place.

Szabályozási lehetőségek

Policy options

Megvizsgálták milyen következményekkel járna az uniós fellépés elmaradása, az önkéntes, illetve a kötelező megközelítés az összes nem feldolgozott élelmiszer származási helyet jelölő címkézésének kötelezővé tétele, valamint a származás feltüntetésére vonatkozó jogos, specifikus igények terén, továbbá a származás feltüntetésének önkéntes használatát szabályozó kritériumok meghatározása vonatkozásában.

The options of no EU action, a voluntary approach and a statutory approach to require mandatory origin labelling for all unprocessed food or to address specific justified demands of origin labelling or to lay down criteria to frame the voluntary use of origin labelling were examined.

Főbb megállapítások

Main findings

Az Európai Unió fogyasztói értékesnek tartják az élelmiszereken feltüntetett származási országra vonatkozó tájékoztatást. A származási ország kötelező jelölésének költségei eltérőek és az előírás mértékétől függenek. Ugyanakkor a potenciális költségek lecsökkentek amiatt, hogy már számos vállalat bocsát rendelkezésre ilyen információkat, valamint a már meglévő nyomon követő és ellenőrző rendszerek is hozzájárulnak a költségcsökkenéshez. A címkézési előírásokban esetlegesen bekövetkező változások áthidalását lehetővé tevő átmeneti időszak szokásos címkézési ciklusba történő beiktatása elősegíthetné a jogszabályi változással együtt járó közvetlen költségek csökkentését.

Consumers across the European Union value country of origin information on foods. The costs of mandatory country of origin labelling are variable and dependent on the extent of the requirement. However, the potential costs are reduced through the number of companies that already provide such information and through existing tracking and tracing systems. A suitable transition period that enabled for any labelling changes that might be required to be incorporated into the usual labelling cycle would help to reduce any direct costs associated with changes in the legislation.

Előrelépést jelentene a jelenlegi helyzethez képest, ha a fogyasztók igényeinek kielégítése és a megalapozott választáshoz való hozzájárulás céljából bevezetnék, hogy a fogyasztók erre vonatkozó igényei függvényében a különböző élelmiszerkészítményekre a származási hely jelölésének eltérő szintje vonatkozzon. Ugyanakkor az előnyök biztosítása céljából a származási országot jelölő címkének egyértelműnek, érthetőnek kell lennie és nem tévesztheti meg a fogyasztót. A jelenlegi címkézési gyakorlat a fogyasztók számára nehezen érthető és gyakran félrevezető. Ezért a származási helyre vonatkozó jelölés alkalmazásának egyértelművé tétele hasznosnak bizonyulna a fogyasztók, az iparág és a végrehajtásért felelős hatóság számára egyaránt.

In meeting consumers’ demands and contributing to an informed choice the introduction of different degrees of origin labelling for different food products, modelled after the different consumers’ demands for labelling would constitute a benefit compared to the current situation. However, to secure these benefits, the country of origin label has to be clear, understandable and not misleading to the consumer. Current labelling practices are poorly understood by consumers and are sometimes even misleading. Clarification about the use of origin labelling would thus be a benefit to the consumers but also to industry and enforcement authorities.

4. szakpolitikai kérdés: Az összetevők felsorolására vonatkozó szabályok következetes alkalmazása

Policy Issue 4: Consistent application of ingredients listing rules

Jelenlegi problémák

Current problems

Jelenleg az alkoholtartalmú italokon nem kötelező az összetevők listájának feltüntetése. Ez a helyzet nem a 2000/13/EK irányelv hatálya alóli kifejezett eltérés eredménye, hanem annak az elismerésében gyökerező joghézagból ered, miszerint különleges jellemzői és előállítási módszerei miatt az alkoholtartalmú italok összetevőire specifikus szabályoknak kell vonatkozniuk. Ezért, mivel a jelenlegi jogszabályban létezik az alkoholtartalmú italok összetevőinek feltüntetésére vonatkozó elméleti kötelezettség, valójában – a specifikus szabályok hiánya miatt – ez az előírás soha nem vált gyakorlattá.

Currently, alcoholic beverages are not required to bear listing of ingredients. This situation is not the result of an explicit derogation granted by Directive 2000/13/EC but of a legal limbo rooted in the acknowledgement that specific rules are needed for ingredient listing of alcoholic beverages because of their particular characteristics and production methods. So, whilst there is in the current legislation a theoretical obligation for alcoholic beverages to label their ingredients, in reality this requirement never became operational due to the lack of specific rules.

Szabályozási lehetőségek

Policy options

Az uniós fellépés elmaradása, az önkéntes megközelítés és a kötelező megközelítés szempontjából megvizsgálták, hogy az alkoholtartalmú italok egészét vagy egy részét felmentsék-e az összetevők felsorolásának kötelezettsége alól, vagy épp ellenkezőleg, átültessék-e a gyakorlatba a jelenlegi szabályokat.

The options of no EU action, voluntary approach and statutory approach to exempt all or part of alcoholic beverages from ingredients listing or on the contrary to make operational the current rules have been examined.

Főbb megállapítások

Main findings

Kevés vizsgálati eredmény áll rendelkezésre arra vonatkozóan, milyen hatása lenne annak, ha a kötelező összetevők felsorolására vonatkozó horizontális követelményeket kiterjesztenék az alkoholtartalmú italokra, amelyek mindeddig kimaradtak a szabályozásból, ugyanakkor az alkoholtartalmú italok összetevőinek jelölésére vonatkozó fogyasztói érdeklődés szintje sem egyértelmű.

There is little evidence on the impacts of extending horizontal, mandatory ingredient listing requirements to alcoholic beverages, which so far have been exempt from regulation and the level of consumer interest in ingredient labelling of alcoholic beverages is unclear.

Noha az allergének címkézésében jelentős haladást értek el, a helyzet továbbra is változatlan más olyan összetevők tekintetében, amelyek az alkoholtartalmú italokban esetlegesen jelen vannak, de a címkén nem jelölik őket, mint például a sok ilyen típusú italban – a közvetlenül fogyasztható italokat is beleértve – használatos élelmiszer-adalékanyagok és aromaanyagok, amelyeket semmilyen fogyasztói információ sem kísér. A fogyasztókat hasznos és lényeges információval kell ellátni, amely lehetővé teszi számukra a megalapozott döntést, és gyakran segít megelőzni a megtévesztésüket. Ezért elvárható, hogy a fogyasztó döntését – jelenléte vagy a végtermékre gyakorolt technológiai hatása miatt – valószínűleg befolyásoló anyagok használatára kötelező címkézés vonatkozzon.

Although significant progress has been made in relation to the labelling of allergens, the situation is still unchanged for other ingredients which may be present in alcoholic drinks and not labelled, such as food additives and flavours that are used in many of these drinks, including ready-to-drink beverages, without any information for consumers. Consumers should be provided with information that is useful and vital to enable them to make an informed decision and often to prevent them from being misled. Therefore, the use of substances that are likely to influence the consumer's choice because of their presence or technological effect on the finished product should normally be expected to result in compulsory labelling.

Az összetevők felsorolásának bevezetése némi többletköltséget jelentene a gyártók számára a régi címkék módosítása, illetve az új címkék nyomtatása miatt; ugyanakkor a tényleges összetevők listája elvileg bármikor a vállalat rendelkezésre állhat.

Introducing ingredient listings would impose some small costs on the producers to change and print new labels, while the actual ingredient listing should be readily available to the company.

Következtetés

Conclusion

A különböző lehetőségeket és hatásaikat figyelembe véve a Bizottság számára abban rejlik kihívás, hogy miként modernizálja és egyszerűsítse az élelmiszerek címkézését anélkül, hogy aláásná a Közösség által kitűzött magas szintű fogyasztóvédelmet. Bármilyen szabályozási megközelítés hatását mérsékelni lehetne olyan átmeneti időszak biztosításával, amely lehetővé teszi a címkézést érintő módosítások végrehajtását a vállalatnál használatban lévő címkék rendes váltási ciklusán belül.

In considering the various options and their respective impacts, the challenge for the Commission is how to streamline and simplify the food labelling scene without undermining the high level of consumer protection pursued by the Community. The impact of any regulatory approach could be minimised by providing transition periods that allow for the labelling changes to be made during the normal cycle for label changes that are in operation within a company.