[pic] | EUROPÄISCHE KOMMISSION |

[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüssel, den 11.4.2011

Brüsszel, 2011.4.11.

KOM(2011) 175 endgültig

COM(2011) 175 végleges

BERICHT DER KOMMISSION AN DAS EUROPÄISCHE PARLAMENT UND DEN RAT

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

über die seit 2007 erfolgte Umsetzung des Rahmenbeschlusses des Rates vom 13. Juni 2002 über den Europäischen Haftbefehl und die Übergabeverfahren zwischen den Mi tgliedstaaten {SEK(2011) 430 endgültig}

az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i tanácsi kerethatározat 2007-től való végrehajtásáról{SEC(2011) 430 végleges}

INHALTSVERZEICHNIS

TARTALOMJEGYZÉK

1. EINFÜHRUNG 3

1. BEVEZETÉS 3

2. HINTERGRUND 4

2. ELŐZMÉNYEK 4

3. ÄNDERUNGEN VON RECHTSVORSCHRIFTEN IN DEN MITGLIEDSTAATEN SEIT 1. APRIL 2007 5

3. JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK A TAGÁLLAMOKBAN 2007. ÁPRILIS 1. ÓTA 5

4. DER EUROPÄISCHE HAFTBEFEHL UND DIE STÄRKUNG DER VERFAHRENSRECHTE VON VERDÄCHTIGEN UND BESCHULDIGTEN IN STRAFVERFAHREN 6

4. AZ EURÓPAI ELFOGATÓPARANCS ÉS A BÜNTETŐELJÁRÁSOKBAN A GYANÚSÍTOTTAK VAGY VÁDLOTTAK ELJÁRÁSI JOGAINAK MEGERŐSÍTÉSE 6

5. DAS PROBLEM DER VERHÄLTNISMÄSSIGKEIT 8

5. AZ ARÁNYOSSÁG KÉRDÉSE 7

6. ANSTEHENDE ARBEITEN 9

6. A TOVÁBBI MUNKA 9

ANNHANG 1 – Statistische Daten im Zusammenhang mit dem Europäischen Haftbefehl 12

1. MELLÉKLET – Az európai elfogatóparancsra vonatkozó statisztikai adatok 11

EINFÜHRUNG

BEVEZETÉS

Mehr als sieben Jahre sind seit dem Inkrafttreten des Rahmenbeschlusses des Rates vom 13. Juni 2002 über den Europäischen Haftbefehl (nachfolgend „EHB“) und die Übergabeverfahren zwischen den Mitgliedstaaten[1] (nachfolgend „Rahmenbeschluss“) am 1. Januar 2004 vergangen. Die für die Jahre 2005 bis 2009 verfügbaren Statistiken[2] (siehe Anhang 1) verzeichnen 54 689 ausgestellte und 11 630 vollstreckte EHB. In diesem Zeitraum stimmten zwischen 51 % und 62 % der gesuchten Personen durchschnittlich innerhalb von 14 bis 17 Tagen ihrer Übergabe zu. Diejenigen, die nicht zustimmten, wurden im Durchschnitt nach 48 Tagen übergeben. Gegenüber der Situation vor Einführung des EHB, als die Auslieferung gesuchter Personen durchschnittlich ein Jahr dauerte, stellt dies eine sehr positive Entwicklung dar und hat zweifelsohne die Freizügigkeit innerhalb der EU gestärkt, denn der EHB hindert diejenigen, die sich der Justiz zu entziehen versuchen, wirksam an der Ausnutzung offener Grenzen.

Több mint hét év telt el azóta, hogy a tagállamok 2004. január 1-jén megkezdték az európai elfogatóparancsról (a továbbiakban: EEP) és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i tanácsi kerethatározat[1] (a továbbiakban: a tanácsi kerethatározat) alkalmazását. A 2005–2009 közötti időszakra vonatkozóan rendelkezésre álló statisztikák[2] (lásd az 1. mellékletet) szerint 54 689 EEP kibocsátására és 11 630 EEP végrehajtására került sor. Ebben az időszakban a keresett személyek 51–62%-a járult hozzá átadásához, átlagosan 14–17 napon belül. A hozzá nem járulók esetében az átadás átlagos időtartama 48 nap volt. Az EEP bevezetése előtti helyzethez képest, amikor a keresett személyek átadása átlagosan egy évbe telt, ez rendkívül kedvező fejleményt jelent, és kétségkívül tovább erősíti a személyek szabad mozgását az EU-n belül, mivel hatékonyabban biztosítja, hogy határok nyitottságával ne éljenek vissza azok, akik az igazságszolgáltatást akarják elkerülni.

Dennoch haben die vergangenen sieben Jahre auch gezeigt, dass das EHB-System trotz seiner erfolgreichen Anwendung bei Weitem nicht perfekt ist. Mitgliedstaaten, Mitglieder des Europäischen Parlaments und nationaler Parlamente, Gruppen der Zivilgesellschaft und Bürger haben Bedenken im Hinblick auf die Anwendung des EHB, insbesondere hinsichtlich seiner Folgen für die Grundrechte geäußert. Auch bei der Durchführung des Rahmenbeschlusses sind in einigen Mitgliedstaaten Mängel zu erkennen.

Ugyanakkor az elmúlt hét év során az is megmutatkozott, hogy operatív sikere ellenére az EEP rendszere messze nem tökéletes. A tagállamok, európai és nemzeti parlamenti képviselők, a civil társadalmat képviselő csoportok és magánszemélyek egyaránt bizonyos aggályaiknak adtak hangot az EEP működésével, különösen az alapvető jogokra gyakorolt hatásával kapcsolatban. Emellett hiányosságok mutatkoznak a tanácsi kerethatározat egyes tagállamok általi végrehajtásában is.

Zudem haben sich seit Dezember 2009 infolge des Inkrafttretens des Vertrags von Lissabon und der Rechtsverbindlichkeit der Grundrechtecharta die Vertragsvorschriften für Rechtsinstrumente im Bereich der polizeilichen und justiziellen Zusammenarbeit, in dem der EHB angesiedelt ist, geändert. Danach wird bei Änderung eines vor dem Vertrag von Lissabon erlassenen Rechtsinstruments wie des Rahmenbeschlusses die Befugnis der Kommission zur Einleitung von Vertragsverletzungsverfahren sowie die Zuständigkeit des Europäischen Gerichtshofs in den geänderten Rechtsakt übernommen. Diese Befugnisse werden in jedem Fall auch ohne Änderung der betreffenden Rechtsakte nach dem 1. Dezember 2014, dem Ende der im Vertrag festgelegten Übergangsfrist, wirksam. Darüber hinaus finden bei einer Änderung des Rahmenbeschlusses die durch den Vertrag von Lissabon eingeführten neuen Vorschriften für den Erlass einschlägiger Rechtsakte Anwendung. Dazu zählen das Mitentscheidungsverfahren zwischen dem Europäischen Parlament und dem Rat sowie die Möglichkeit, dass sich einige Mitgliedstaaten nicht beteiligen[3].

2009. december óta, a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése és az Alapjogi Charta jogilag kötelező jellege következtében a Lisszaboni Szerződésnek a rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén elfogadott jogszabályokra vonatkozó rendelkezései megváltoztatták a kereteket, amelyek között az EEP működik. A Szerződéssel összhangban, amikor módosítanak egy Lisszabon előtti jogi aktust, mint a tanácsi kerethatározat is, a Bizottság jogsértési eljárás indításához való joga és az Európai Bíróság hatásköre alkalmazandóvá válik a módosított jogi aktusra. E hatáskörök 2014. december 1. után, a Szerződésben rögzített átmeneti időszak lejártával mindenképpen alkalmazandóvá válnak. Emellett a tanácsi kerethatározat bármilyen módosítása azzal jár, hogy alkalmazandóvá válnak az e területen a jogszabályok elfogadására vonatkozó, a Lisszaboni Szerződéssel bevezetett új szabályok. E szabályok között szerepel az Európai Parlament és a Tanács közötti együttdöntés, valamint egyes tagállamok kimaradásának lehetősége[3].

Eine weitere wichtige Folge des Vertrags von Lissabon ist, dass die Charta der Grundrechte der Europäischen Union[4] rechtsverbindlich wird[5]. Außerdem tritt die EU als eigenständige Institution der Europäischen Menschenrechtskonvention bei.[6] Die Kommission hat kürzlich eine Strategie angenommen, mit der die Einhaltung der Charta der Grundrechte der EU gewährleistet werden soll[7]. Diese Strategie bestimmt die Herangehensweise der Kommission an alle neuen und bestehenden legislativen und nichtlegislativen Initiativen (einschließlich des EHB) sowie das Vorgehen der Mitgliedstaaten bei der Umsetzung und Anwendung des Rahmenbeschlusses.

A Lisszaboni Szerződés további fontos hatása, hogy jogilag kötelezővé teszi[4] az EU Alapjogi Chartáját[5]. Ezenkívül az EU mint jogi személy csatlakozni fog az emberi jogok európai egyezményéhez[6]. A Bizottság nemrég közleményt fogadott el az Európai Unió Alapjogi Chartájának hatékony végrehajtására irányuló stratégiáról[7], amely megalapozza minden új és létező jogszabályi és nem-jogszabályi kezdeményezést (az EEP-t is ideértve) illetően alkalmazott megközelítését, valamint a tanácsi kerethatározat végrehajtása vagy alkalmazása során a tagállamok megközelítését is.

HINTERGRUND

ELŐZMÉNYEK

Dieser dritte Bericht und das beigefügte Arbeitsdokument der Kommissionsdienststellen stützen sich auf mehrere Quellen: die Berichte der Kommission nach Artikel 34 des Rahmenbeschlusses aus den Jahren 2006[8] und 2007[9], den Abschlussbericht und die Empfehlungen der vierten Runde der gegenseitigen Begutachtungen des Rates der Europäischen Union (nachfolgend „Empfehlungen des Rates“)[10], die vom Rat im Juni 2010 angenommen wurden[11], die Ergebnisse einer Sitzung von Sachverständigen vom 5. November 2009, die Antworten der Mitgliedstaaten auf Ersuchen der Kommission um aktualisierte Informationen vom 30. Juni 2009 und 25. Juni 2010 sowie die einschlägige Rechtsprechung. Die Informationen aus den Mitgliedstaaten wiesen sowohl inhaltliche als auch qualitative Unterschiede auf. Dies erschwerte eine umfassende Analyse und einen Vergleich aller Mitgliedstaaten zusätzlich.[12]

E harmadik jelentés és az ezt kísérő szolgálati munkadokumentum számos forrásra támaszkodik: a tanácsi kerethatározat 34. cikke alapján a Bizottság által korábban, 2006-ban[8] és 2007-ben[9] előterjesztett jelentésekre; az Európai Unió Tanácsa által folytatott kölcsönös értékelések negyedik fordulójáról készített végső jelentésre és ajánlásokra (a továbbiakban: a tanácsi ajánlások)[10], amelyet a Tanács 2010 júniusában elfogadott[11]; egy 2009. november 5-i szakértői találkozó eredményeire; a Bizottság aktualizált információk iránti, 2009. június 30-i és 2010. június 25-i kéréseire a tagállamok által adott válaszokra; valamint adott esetben az ítélkezési gyakorlatra. A tagállamoktól eltérő tartalmú és minőségű információk érkeztek, ami megnehezítette a valamennyi tagállamra kiterjedő átfogó elemzés és összehasonlítás elkészítését[12].

Das beigefügte Arbeitsdokument der Kommissionsdienststellen enthält umfangreiche Informationen über den aktuellen Stand in Bezug auf den EHB. Diese sollen den damit befassten Personen als allgemeine Hilfestellung dienen und die Mitgliedstaaten bei der vom Rat vereinbarten Nachbereitung der Runde der gegenseitigen Begutachtungen bis Ende Juni 2011 unterstützen.[13] Teil I des Arbeitsdokuments der Kommissionsdienststellen enthält eine kurze deskriptive Analyse für diejenigen Mitgliedstaaten, die seit April 2007 geänderte Rechtsvorschriften erlassen haben. Teil II gibt einen Überblick über den aktuellen Stand der Mitgliedstaaten bei der Umsetzung der Empfehlungen des Rates. Teil III enthält Angaben zu einer Reihe von EU-Rechtsakten, die den Rahmenbeschluss zum EHB ändern oder ergänzen. Die Teile IV und V enthalten aktuelle Informationen über den EHB und das Schengener Informationssystem bzw. Eurojust. In Teil VI sind die für den Rahmenbeschluss zum EHB relevanten Entscheidungen des Europäischen Gerichtshofs aufgeführt. Teil VII enthält die Bezugsnummern der einzelne Gutachten des Rates über die Mitgliedstaaten und Teil VIII Tabellen zu jedem Mitgliedstaat mit folgenden Angaben:

Az e jelentést kísérő szolgálati munkadokumentum nagy mennyiségű információt tartalmaz az EEP tekintetében fennálló jelenlegi helyzetről. Ez segítséget jelent majd a gyakorlati szakembereknek általában, valamint a tagállamoknak 2011 júniusában, a kölcsönös értékelést követő intézkedések során, amelyekről a Tanács megállapodott[13]. A szolgálati munkadokumentum I. része rövid leíró elemzést tartalmaz azon tagállamok esetében, amelyek 2007. április óta módosító jogszabályokat fogadtak el. A II. rész áttekintést nyújt a tagállamokban fennálló jelenlegi helyzetről a tanácsi ajánlásokhoz viszonyítva. A III. rész olyan uniós jogszabályokra vonatkozó információkat tartalmaz, amelyek módosítják vagy kiegészítik az EEP-ről szóló tanácsi kerethatározatot. A IV. és az V. rész aktuális információkat tartalmaz az EEP-ről, a Schengeni Információs Rendszerről és az Eurojustról. A VI. rész az Európai Unió Bíróságának az EEP-ről szóló tanácsi kerethatározat szempontjából releváns ítéleteit mutatja be. A VII. rész felsorolja a tagállamokról szóló egyéni tanácsi értékelő jelentések hivatkozási számait, a VIII. rész pedig minden egyes tagállamra vonatkozóan táblázatos formában megadja az alábbi információkat:

- die in den einzelnen Gutachten des Rates dargelegten Empfehlungen und gegebenenfalls die Antworten der Mitgliedstaaten, allgemeine Angaben zur Anwendung des Rahmenbeschlusses in den einzelnen Mitgliedstaaten unter Bezugnahme auf in den Empfehlungen des Rates angesprochene Fragen,

- a Tanács egyéni értékelő jelentésében megfogalmazott ajánlások és adott esetben a tagállam válasza; a tanácsi kerethatározat egyes tagállamokban való alkalmazására vonatkozó általános információk, utalással a tanácsi ajánlásokban felvetett problémákra;

- die im Umsetzungsbericht der Kommission aus dem Jahr 2007 enthaltenen Bemerkungen und gegebenenfalls die Antworten der Mitgliedstaaten.

- a Bizottság 2007-es végrehajtási jelentésében szereplő megállapítások és adott esetben a tagállam válasza.

Teil IX enthält weitere grafisch aufbereitete statistische Daten.

A IX. rész további statisztikai adatokat tartalmaz ábrák formájában.

ÄNDERUNGEN VON RECHTSVORSCHRIFTEN IN DEN MITGLIEDSTAATEN SEIT 1. APRIL 2007

JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK A TAGÁLLAMOKBAN 2007. ÁPRILIS 1. ÓTA

Aus den bei der Kommission eingegangenen Antworten der Mitgliedstaaten auf die Auskunftsersuchen geht hervor, dass 14 Mitgliedstaaten (AT, BG, CZ[14], EE, FR, HU, IE, LV, LT, PL PT, RO, SK und SI) ihre Vorschriften zur Umsetzung des Rahmenbeschlusses geändert haben. Die Kommission erkennt an und begrüßt, dass viele dieser Änderungen die Empfehlungen des Rates und der Kommission berücksichtigen. Ein Mitgliedstaat (LU) hat im Jahr 2010 einen Artikel seiner Umsetzungsmaßnahme geändert; ein weiterer Gesetzgebungsvorschlag, in dem viele der Empfehlungen berücksichtigt sind, durchläuft gegenwärtig das parlamentarische Verfahren. Die Tabellen in Teil VIII des Arbeitsdokuments der Kommissionsdienststellen belegen deutliche quantitative Unterschiede der in den einzelnen Mitgliedstaaten erreichten Verbesserungen und zeigen, dass nicht alle Empfehlungen in die Gesetzestexte eingeflossen sind.

A Bizottság információkérésére beérkezett tagállami válaszok azt mutatják, hogy tizennégy tagállam (Ausztria, Bulgária, Csehország[14], Észtország, Franciaország, Magyarország, Írország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia) módosította végrehajtó jogszabályait. A Bizottság tudomásul veszi és üdvözli a tényt, hogy számos módosítás figyelembe veszi a Tanács és a Bizottság ajánlásait. Egy tagállam (Luxemburg) 2010-ben módosította átültető jogszabályának egy cikkét, és jelenleg parlamentje előtt van egy több ajánlást tekintetbe vevő jogszabályra vonatkozó javaslat. Mint az a szolgálati munkadokumentum VIII. részében található táblázatokból megállapítható, a javulás mértékét illetően jelentős eltérések mutatkoznak az egyes tagállamok között, és nem minden ajánlás tükröződik a jogszabályszövegekben.

Zwölf Mitgliedstaaten (BE, CY[15], DK, DE, EL, ES, FI, IT, MT, NL, SE, UK) haben ihre einschlägigen Rechtsvorschriften entgegen den Empfehlungen in früheren Berichten des Rates und der Kommission nicht geändert. Dies ist umso bedauerlicher bei denjenigen Mitgliedstaaten, bei denen im Bericht der Kommission von 2007 ausdrücklich Maßnahmen zur vollständigen Umsetzung des Rahmenbeschlusses angemahnt wurden (CY, DK, IT, MT, NL und UK).

Tizenkét tagállam (Belgium, Ciprus[15], Dánia, Németország, Görögország, Spanyolország, Finnország, Olaszország, Málta, Hollandia, Svédország, Egyesült Királyság) nem módosította vonatkozó jogszabályát, annak ellenére, hogy a Tanács és a Bizottság korábbi jelentéseiben ezt ajánlotta. Ez még sajnálatosabb azon tagállamok esetében, amelyek kapcsán a Bizottság 2007. évi jelentésében kifejezetten említette, hogy a kerethatározatnak való teljes megfelelés érdekében további erőfeszítéseket kell tenniük (Ciprus, Dánia, Olaszország, Málta, Hollandia, Egyesült Királyság).

Für diejenigen Mitgliedstaaten, die neue Rechtsvorschriften erlassen haben, enthält Teil I des diesem Bericht beigefügten Arbeitsdokuments der Kommissionsdienststellen eine kurze deskriptive Analyse der betreffenden Änderungen. Der Gesamtstand aller Mitgliedstaaten ist in den Tabellen in Teil VIII des Arbeitsdokuments der Kommissionsdienststellen ausführlich dargelegt.

Azon tagállamok esetében, amelyek új jogszabályt fogadtak el, az e jelentést kísérő szolgálati munkadokumentum I. része tartalmazza a módosítások rövid leíró elemzését. A szolgálati munkadokumentum VIII. részében található táblázatok részletesen bemutatják a tagállamokban fennálló általános helyzetet.

Einige Empfehlungen sahen keine legislativen, sondern praktische Maßnahmen vor, und die Kommission erkennt die von den Mitgliedstaaten unternommenen Anstrengungen zur Rationalisierung ihrer EHB-Systeme und zur Einrichtung von Schulungen, Informations- und Anlaufstellen an. Dennoch hängen die einheitliche Anwendung des EHB und das für sein Funktionieren notwendige gegenseitige Vertrauen in großem Maße von der ordnungsgemäßen Umsetzung des Rahmenbeschlusses ab. Die derzeit bestehenden Mängel bei der Umsetzung werden in dem diesem Bericht beigefügten Arbeitsdokument der Kommissionsdienststellen für jeden einzelnen Mitgliedstaat in einem zugänglichen Format dargelegt. Die Kommission geht davon aus, dass den betreffenden Mitgliedstaaten damit ein Instrument zur Verfügung steht, das es ihnen ermöglicht, ihre Rechtsvorschriften zur Umsetzung des EHB mit dem Rahmenbeschluss in Einklang zu bringen.

Egyes ajánlások jogszabályok helyett inkább gyakorlati intézkedéseket tettek szükségessé, és a Bizottság elismeri a tagállamok által az EEP rendszerük áramvonalasítása, valamint a képzések, tájékoztatás és kapcsolattartó pontok biztosítása terén végzett munkát. Azonban az EEP következetes alkalmazása és a kölcsönös bizalom, ami működéséhez nélkülözhetetlen, nagy mértékben attól függ, hogy a tanácsi kerethatározattal összhangban hajtják-e végre. Az átültetés terén az egyes tagállamokban jelenleg mutatkozó hiányosságokat az e jelentést kísérő szolgálati munkadokumentum áttekinthető formában bemutatja. A Bizottság bízik abban, hogy ez lehetővé teszi az érintett tagállamok számára, hogy az EEP-t végrehajtó jogszabályaikat összhangba hozzák a tanácsi kerethatározattal.

DER EUROPÄISCHE HAFTBEFEHL UND DIE STÄRKUNG DER VERFA HRENSRECHTE VON VERDÄCHTIGEN UND BESCHULDIGTEN IN STRAFVERFAHREN

AZ EURÓPAI ELFOGATÓPARANCS ÉS A BÜNTETŐELJÁRÁSOKBAN A GYANÚSÍTOTTAK VAGY VÁDLOTTAK ELJÁRÁSI JOGAINAK MEGERŐSÍTÉSE

Die Kommission begrüßt den Erfolg des EHB als praktisches Instrument zur Umsetzung des Grundsatzes der gegenseitigen Anerkennung, ist sich aber auch seiner Unzulänglichkeiten bewusst, insbesondere was seine Anwendung auf einzelstaatlicher Ebene anbelangt. Die Kommission hat Stellungnahmen von Mitgliedern des Europäischen Parlaments und nationaler Parlamente, Strafverteidigern, Bürgern und Gruppen der Zivilgesellschaft erhalten, in denen eine Reihe von Problemen bei der Anwendung des EHB hervorgehoben wird: kein Anspruch auf rechtliche Vertretung im Ausstellungsmitgliedstaat während des Übergabeverfahrens im Vollstreckungsmitgliedstaat, Haftbedingungen in einigen Mitgliedstaaten in Verbindung mit bisweilen langer Untersuchungshaft der übergebenen Personen und der uneinheitlichen Prüfung der Verhältnismäßigkeit durch die Ausstellungsmitgliedstaaten, was dazu führt, dass der Vollstreckungsmitgliedstaat Übergabeersuchen bei minder schweren Straftaten nachkommen muss, ohne die Verhältnismäßigkeit nachprüfen zu können.

A Bizottság üdvözli a tényt, hogy az EEP a gyakorlatban a kölcsönös elismerés sikeres eszközét jelenti, ugyanakkor tisztában van az EEP fennmaradó fogyatékosságaival, nevezetesen a nemzeti szintű végrehajtását illetően. A Bizottsághoz európai és tagállami parlamenti képviselőktől, védőügyvédektől, polgároktól és civil társadalmi csoportoktól is érkeztek beadványok, amelyek az EEP alkalmazása során felmerülő egyes problémákról számolnak be: a végrehajtó államban zajló átadási eljárás alatt nincs jogi képviselethez való jog a kibocsátó államban; a fogva tartási körülményei egyes tagállamokban, figyelembe véve, hogy az átadott személyek néha hosszú időt töltenek előzetes letartóztatásban, továbbá az arányosság ellenőrzésének kibocsátó államok általi nem egységes alkalmazása, ami ahhoz vezet, hogy viszonylag csekély súlyú bűncselekmények esetében is átadási kérelmet nyújtanak be, amelyet a végrehajtó tagállamban – az arányosság ellenőrzése hiányában – végre kell hajtani.

Die im Zusammenhang mit der Anwendung des EHB geäußerten Bedenken deuten darauf hin, dass häufig an der EU-weiten Vergleichbarkeit von Rechtsnormen gezweifelt wird, obwohl das Recht und die Strafverfahren aller Mitgliedstaaten den Rechtsnormen des Europäischen Gerichtshofs für Menschenrechte unterliegen. Einzelpersonen können sich zwar an den Europäischen Gerichtshof für Menschenrechte wenden, um aus der Europäischen Menschenrechtskonvention erwachsende Rechte geltend zu machen, jedoch nur, wenn bereits ein mutmaßlicher Verstoß vorliegt und alle innerstaatlichen rechtlichen Möglichkeiten ausgeschöpft worden sind. Dies hat sich nicht als wirksam erwiesen, um sicherzustellen, dass die Unterzeichnerstaaten die in der Konvention verankerten Rechtsnormen einhalten. Dieser Situation hat die Kommission in ihren laufenden Arbeiten zur Umsetzung des Fahrplans[16] zur Stärkung der Verfahrensrechte von Verdächtigen oder Beschuldigten in Strafverfahren Rechnung getragen. Dieser am 30. November 2009 vom Rat angenommene Fahrplan erkennt in Erwägungsgrund 10 Folgendes an: „Im Bereich der justiziellen und polizeilichen Zusammenarbeit wurden […] erhebliche Fortschritte in Bezug auf Maßnahmen erzielt, die die Strafverfolgung erleichtern. Jetzt ist es an der Zeit, auf die Verbesserung des Gleichgewichts zwischen diesen Maßnahmen und dem Schutz der Verfahrensrechte des Einzelnen hinzuwirken.“ im Fahrplan sind die folgenden sechs vorrangigen Maßnahmen – vorbehaltlich einer Ergänzung durch weitere Rechte – aufgeführt:

Az EEP működése kapcsán felvetett problémákból úgy tűnik, annak ellenére, hogy valamennyi tagállam jogára és büntetőeljárására vonatkoznak az Emberi Jogok Európai Bírósága által érvényesített követelmények, gyakorta kétséges, hogy EU-szerte hasonló követelmények érvényesülnének. Bár az egyének az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhatnak az emberi jogok európai egyezményéből eredő jogok érvényesítése érdekében, ezt csak akkor tehetik, ha az állítólagos jogsértés már megtörtént, és minden belföldi jogorvoslati lehetőséget kimerítettek. Ez nem bizonyult hatékony eszköznek annak biztosítására, az egyezmény aláírói eleget tegyenek az egyezmény követelményeinek. Ez a helyzet szolgált alapul a Bizottságnak a büntetőeljárásokban a gyanúsítottak vagy vádlottak eljárási jogainak megerősítését célzó ütemterv[16] végrehajtása terén folyó munkájához. Az ütemterv, amelyet a Tanács 2009. november 30-án fogadott el, (10) preambulumbekezdésében elismeri, hogy „jelentős eredményt sikerült elérni az igazságügyi és rendőrségi együttműködés terén a büntetőeljárást elősegítő intézkedésekkel kapcsolatban. Most javítani kell az ezen intézkedések és az egyének eljárási jogainak védelme közötti egyensúlyon.” Az ütemterv, a további jogokkal való kiegészítés lehetőségét fenntartva, az alábbi hat elsőbbséget élvező intézkedést azonosítja:

- Recht auf Übersetzungen und Dolmetschleistungen,

- a tolmácsolás és fordítás igénybevételéhez való jog;

- Recht auf Rechtsbelehrung,

- a jogokról való tájékoztatáshoz való jog (jogokról tájékoztató levél);

- Rechtsbeistand und Prozesskostenhilfe,

- jogi tanácsadás a tárgyalást megelőzően és költségmentesség a tárgyalás során;

- Recht des Inhaftierten auf Kommunikation mit Angehörigen, Arbeitgebern und Konsularbehörden,

- a fogvatartott személy joga a családtagokkal, a munkaadókkal és a konzuli hatóságokkal való kapcsolattartásra;

- Garantien für schutzbedürftige Verdächtige und Beschuldigte,

- a veszélyeztetett gyanúsítottak védelme;

- Grünbuch über die Untersuchungshaft.

- zöld könyv az előzetes letartóztatásról.

Die erste Maßnahme, eine Richtlinie über das Recht auf Dolmetschleistungen und Übersetzungen in Strafverfahren wurde im Oktober 2010 vom Europäischen Parlament und vom Rat erlassen.[17] Die zweite Maßnahme[18] wird gegenwärtig im Europäischen Parlament und im Rat erörtert. Die übrigen Maßnahmen sind in der Kommission in Vorbereitung. Dabei geht es u.a. um die Frage des Rechtsbeistands während des Übergabeverfahrens sowohl im Vollstreckungs- als auch im Ausstellungsmitgliedstaat. Die bereits vorgeschlagenen Richtlinien enthalten Vorschriften, wonach die darin vorgesehenen Rechte ausdrücklich auch auf den EHB anzuwenden sind. In der Richtlinie über das Recht auf Belehrung in Strafverfahren wird außerdem eine Musterrechtsbelehrung für EHB-Fälle vorgeschlagen.

Az első intézkedést, a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló irányelvet[17] az Európai Parlament és a Tanács 2010 októberében fogadta el. A második intézkedést[18] az Európai Parlament és a Tanács most tárgyalja, és a Bizottságnál folyamatban van az előkészítő munka a további intézkedéseket illetően. A jogi tanácsadáshoz való jogra vonatkozó kutatás keretében vizsgálni fogják az átadási eljárás során a keresett személy jogi képviseletének kérdését, mind a végrehajtó, mind a kibocsátó államban. A már javasolt irányelvek tartalmaznak olyan cikkeket, amelyek kifejezetten alkalmazzák az azokban foglalt jogokat az EEP-vel összefüggő ügyekre. A büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló irányelv emellett javasol egy külön mintát a jogokról tájékoztató levélhez, amely kifejezetten az EEP-vel kapcsolatos ügyekre vonatkozna.

In einer Reihe von Urteilen des Europäischen Gerichtshofs für Menschenrechte wurde auf Mängel in einigen Haftanstalten in der EU hingewiesen.[19] So urteilte der Gerichtshof, dass inakzeptable Haftbedingungen (ab einem gewissen Schweregrad) selbst dann einen Verstoß gegen Artikel 3 der Europäischen Menschenrechtskonvention darstellen können, wenn sich eine absichtliche Demütigung oder Erniedrigung des Inhaftierten nicht nachweisen lässt. Es ist klar, dass der Rahmenbeschluss zum EHB (der in Artikel 1 Absatz 3 vorsieht, dass die Mitgliedstaaten die Grundrechte und die allgemeinen Rechtsgrundsätze, zu denen auch Artikel 3 der Europäischen Menschenrechtskonvention zählt, achten müssen) keine Übergabe vorsieht, bei der die vollstreckende Justizbehörde unter Berücksichtigung aller Umstände des Falls davon überzeugt ist, dass die Übergabe zu einem Verstoß gegen die Grundrechte des Betroffenen aufgrund inakzeptabler Haftbedingungen führen würde.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának több ítélete hiányosságokra hívta fel a figyelmet egyes uniós tagállamok börtöneit illetően[19]. A bíróság ítéleteiben megállapította, hogy az elfogadhatatlan fogva tartási körülmények (amelyeknek bizonyos fokú súlyosságot el kell érniük) az emberi jogok európai egyezménye 3. cikkének megsértését jelenthetik, még akkor is, ha nem bizonyított a fogvatartott megalázására vagy lealacsonyítására irányuló határozott szándék. Nyilvánvaló, hogy az EEP-ről szóló tanácsi kerethatározat (amely 1. cikkének (3) bekezdésében úgy rendelkezik, hogy a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk az alapvető jogokat és az alapvető jogelveket, ideértve az emberi jogok európai egyezményének 3. cikkét) nem kötelez átadásra abban az esetben, ha a végrehajtó igazságügyi hatóság az ügy összes körülményének figyelembevételével meggyőződött arról, hogy az átadás az elfogadhatatlan fogva tartási körülmények következtében a keresett személy alapvető jogainak sérelméhez vezetne.

Ein weiteres Problem im Zusammenhang mit EHB-Fällen besteht darin, dass EU-Bürger, die ihren Wohnsitz nicht in dem Mitgliedstaat haben, in dem sie der Begehung einer Straftat verdächtig sind, häufig hauptsächlich wegen ihrer fehlenden gesellschaftlichen Bindung und der Fluchtgefahr in Untersuchungshaft bleiben müssen. Am 23. Oktober 2009 nahm der Rat den Rahmenbeschluss 2009/829/JI des Rates[20] über die Anwendung – zwischen den Mitgliedstaaten der Europäischen Union – des Grundsatzes der gegenseitigen Anerkennung auf Entscheidungen über Überwachungsmaßnahmen als Alternative zur Untersuchungshaft an.[21] Mit diesem Rahmenbeschluss wird die Möglichkeit eingeführt, Überwachungsmaßnahmen ohne Freiheitsentzug von dem Mitgliedstaat, in dem der Gebietsfremde der Begehung einer Straftat verdächtig ist, auf den Mitgliedstaat zu übertragen, in dem diese Person ihren gewöhnlichen Wohnsitz hat. Eine Person, die einer Straftat verdächtigt wird, kann somit bis zum Prozessbeginn im ausländischen Mitgliedstaat einer Überwachungsmaßnahme in seinem gewohnten Umfeld unterworfen werden.

Az EEP-vel kapcsolatos ügyekben felmerülő további probléma, hogy azokat az uniós polgárokat, akik nem abban a tagállamban laknak, ahol őket bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják, gyakran előzetes letartóztatásban tartják, főként a közösségi kapcsolatok hiánya és a szökés veszélye miatt. 2009. október 23-án a Tanács elfogadta a 2009/829/IB kerethatározatot[20] a kölcsönös elismerés elvének az Európai Unió tagállamai közötti, az előzetes letartóztatás alternatívájaként felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról[21]. E tanácsi kerethatározat megteremti a lehetőséget a szabadságelvonással nem járó felügyeleti intézkedések „áttételére” abból a tagállamból, ahol az ott lakóhellyel nem rendelkező személyt bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják, az érintett szokásos lakóhelye szerinti tagállamba. Ez lehetővé fogja tenni, hogy az érintettet a külföldi tagállamban lefolytatandó tárgyalás megkezdéséig szokásos környezetében vonják felügyeleti intézkedés hatálya alá.

DAS PROBLEM DER VERHÄLTNISMÄSSIGKEIT

AZ ARÁNYOSSÁG KÉRDÉSE

Das Vertrauen in den EHB ist durch die systematische Ausstellung von EHB für die Übergabe von häufig wegen sehr geringfügiger Vergehen gesuchten Personen untergraben worden. Die im Rat aufgrund der Schlussfolgerungen der Begutachtungen der Mitgliedstaaten[22] geführten Diskussionen zeigen, dass die Mitgliedstaaten grundsätzlich darin übereinstimmen, dass eine Prüfung der Verhältnismäßigkeit notwendig ist, um die Ausstellung von EHB für Straftaten zu vermeiden, die zwar unter Artikel 2 Absatz 1 des Rahmenbeschlusses über den EHB[23] fallen, aber nicht schwer genug sind, um die für die Vollstreckung eines EHB erforderliche Zusammenarbeit und die damit verbundenen Maßnahmen zu rechtfertigen. Vor Ausstellung des EHB sind verschiedene Aspekte zu berücksichtigen. Hierzu zählen die Schwere der Straftat, das Strafmaß, ob es ein alternatives, für den Gesuchten und die vollstreckende Behörde weniger aufwändiges Verfahren gibt, sowie eine Kosten-Nutzen-Analyse der Vollstreckung des EHB. Die Freiheit der Betroffenen wird unverhältnismäßig eingeschränkt, wenn EHB in Fällen ausgestellt werden, in denen Untersuchungshaft ansonsten als unangemessen angesehen würde. Zudem kann eine übermäßige Anzahl derartiger Ersuchen für den Vollstreckungsmitgliedstaat kostspielig sein. Die vollstreckenden Justizbehörden könnten sich (anders als die ausstellenden Behörden) zur Prüfung der Verhältnismäßigkeit veranlasst sehen, was einen Ablehnungsgrund schaffen würde, der nicht mit dem Rahmenbeschluss oder dem Grundsatz der gegenseitigen Anerkennung, auf dem der Rahmenbeschluss beruht, im Einklang steht.

Az EEP alkalmazásába vetett bizalmat aláásta, hogy rendszeresen kibocsátották gyakran kifejezetten csekély jelentőségű bűncselekmények miatt keresett személyek átadására is. E tekintetben a Tanácsban a tagállami értékelések[22] következtetései nyomán folytatott megbeszélések azt mutatják, általános egyetértés van a tagállamok körében a tekintetben, hogy arányossági vizsgálatra van szükség annak megelőzésére, hogy EEP-t olyan bűncselekményekre is kibocsássanak, amelyek ugyan az EEP-ről szóló tanácsi kerethatározat 2. cikke (1) bekezdésének[23] alkalmazási körébe tartoznak, azonban nem elég súlyosak ahhoz, hogy indokolják egy EEP végrehajtásával járó intézkedéseket és együttműködést. Egy EEP kibocsátása előtt számos körülményt figyelembe kell venni, így a bűncselekmény súlyosságát, a büntetés hosszúságát, olyan alternatív megközelítés létezését, amely mind a keresett személy, mind a végrehajtó hatóság számára kevésbé megterhelő lenne, valamint az EEP végrehajtásának költség-haszon elemzését. A keresett személyek szabadságára gyakorolt aránytalan hatásról van szó, ha EEP-t olyan ügyben bocsátanak ki, amelyben a(z előzetes) letartóztatást egyébként nem megfelelőnek tekintenék. Emellett a túlságosan sok ilyen kérelem költséges lehet a végrehajtó tagállamok számára. Olyan helyzethez is vezethet, amikor a végrehajtó igazságügyi hatóságok (a kibocsátó hatóságokkal szemben) indokoltnak érzik, hogy arányossági vizsgálatot végezzenek, bevezetve ezzel egy olyan megtagadási okot, amely nincs összhangban a tanácsi kerethatározattal vagy a kölcsönös elismerés elvével, amelyen az intézkedés alapul.

In den Folgemaßnahmen zu den Empfehlungen des Abschlussberichts über die vierte Runde der gegenseitigen Begutachtungen hat der Rat eine Änderung des Handbuchs über den EHB in Bezug auf den Grundsatz der Verhältnismäßigkeit vorgeschlagen.[24] Der Bericht wurde vom Rat im Juni 2010 angenommen.[25] In dem geänderten Handbuch sind die bei der Ausstellung eines EHB zu beurteilenden Faktoren und mögliche Alternativen aufgeführt, die vor der Ausstellung eines EHB zu berücksichtigen sind.[26] Wenn sich die Mitgliedstaaten an das geänderte Handbuch halten, bietet dieses eine Grundlage für eine gewisse Einheitlichkeit bei der Prüfung der Verhältnismäßigkeit. Die Kommission befürwortet diesen Ansatz und fordert die Mitgliedstaaten nachdrücklich auf, durch aktive Schritte zu gewährleisten, dass die damit befassten Personen das geänderte Handbuch (gegebenenfalls in Verbindung mit den jeweiligen gesetzlichen Vorschriften) als Anleitung für eine Prüfung der Verhältnismäßigkeit nutzen.

A kölcsönös értékelések negyedik fordulójáról készített végső jelentésben megfogalmazott ajánlásokat követő intézkedések részeként a Tanács megállapodott az EEP-ről szóló kézikönyv módosításáról az arányosság tekintetében[24]. Ezt a jelentést a Tanács 2010 júniusában elfogadta[25]. A módosított kézikönyv most felsorolja az EEP kibocsátásakor mérlegelendő szempontokat és lehetséges alternatívákat[26]. Ha a tagállamok követik a módosított kézikönyvet, úgy ez alapul szolgál majd bizonyos fokú egységességhez az arányossági vizsgálat alkalmazásának módját illetően. A Bizottság támogatja ezt a megközelítést, és felszólítja a tagállamokat, tegyenek konkrét lépéseket annak biztosítására, hogy a gyakorlati szakemberek a módosított kézikönyvet (adott esetben a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel együtt) útmutatóként használják az arányossági vizsgálat elvégzésének módját illetően.

Nach Ansicht der Kommission ist es in Anbetracht dessen, dass eine Prüfung der Verhältnismäßigkeit im Rat allgemein befürwortet wird und die Nichtdurchführung einer solchen Prüfung das Vertrauen in das EHB-System untergräbt, unerlässlich, dass alle Mitgliedstaaten – auch diejenigen, in denen das Legalitätsprinzip gilt – eine Prüfung der Verhältnismäßigkeit durchführen. Der Rahmenbeschluss ist ein Instrument, das Mitgliedstaaten nutzen können, wenn sie die Anwesenheit einer Person in ihrem Hoheitsgebiet zur strafrechtlichen Verfolgung dieser Person oder zur Vollstreckung einer Freiheitsstrafe gegen diese Person für notwendig erachten. Das genehmigte Handbuch dient als Anleitung zur einheitlichen Anwendung dieses Instruments. In Artikel 2 Absatz 1 des Rahmenbeschlusses heißt es: „Ein Europäischer Haftbefehl kann bei Handlungen erlassen werden …“ Im Rahmen dieses Ermessensspielraums werden die im Handbuch angesprochenen Aspekte (einschließlich der Durchführung einer Prüfung der Verhältnismäßigkeit) erörtert und abgestimmt. Um das für die weitere Anwendung des EHB unentbehrliche gegenseitige Vertrauen zu gewährleisten, müssen die Justizbehörden aller Mitgliedstaaten die innerhalb dieses Ermessensspielraums getroffenen Vereinbarungen respektieren.

A Bizottság véleménye szerint, tekintettel a Tanácsban az arányossági vizsgálat előnyeit illetően fennálló általános egyetértésre és az EEP rendszerébe vetett bizalom csorbulására abban az esetben, ha arányossági vizsgálatra nem kerül sor, alapvető jelentőségű, hogy minden tagállam végezzen arányossági vizsgálatot, ideértve azokat is, amelyek jogrendszerében a büntetőeljárás lefolytatása kötelező. A tanácsi kerethatározat a tagállamok rendelkezésére álló eszköz, amellyel akkor élhetnek, ha szükségesnek tartják, hogy egy adott személy büntetőeljárás lefolytatása vagy szabadságvesztéssel járó büntetés végrehajtása céljából a területükön tartózkodjon. Az elfogadott kézikönyv útmutatással szolgál ezen eszköz egységes alkalmazásához. A tanácsi kerethatározat 2. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „Európai elfogatóparancs olyan cselekmények esetén bocsátható ki …”. E mérlegelési körbe tartozó területen belül került sor a kézikönyvben említett kérdések (többek között egy arányossági vizsgálat működése) vizsgálatára és az azokról való megállapodásra. Az EEP további működéséhez nélkülözhetetlen kölcsönös bizalom biztosítása érdekében valamennyi tagállam igazságügyi hatóságának tiszteletben kell tartania az e mérlegelési körbe tartozó területen elért megállapodásokat.

ANSTEHENDE ARBEITEN

A TOVÁBBI MUNKA

DIESER BERICHT BIETET DIE GELEGENHEIT FÜR EINE BESTANDSAUFNAHME ZUM UMSETZUNG sstand und zum Funktionieren des EHB, der trotz allem das in einem Europa der offenen Grenzen notwendige wirksame und effektive Übergabesystem gewährleistet. Die für den Bericht erhobenen Daten zeigen, dass der EHB für die Mitgliedstaaten zwar ein sehr nützliches Instrument in der Kriminalitätsbekämpfung darstellt, die Umsetzung und Anwendung des Rahmenbeschlusses aber noch zu wünschen übrig lassen. Insbesondere muss der Schutz der Grundrechte bei der Anwendung des EHB-Systems eine zentrale Rolle spielen. Maßnahmen sind in folgenden Bereichen erforderlich:

E jelentés lehetőséget kínál arra, hogy felmérjük az EEP végrehajtása és működése terén fennálló helyzetet, amely valójában biztosítja azt az eredményes és hatékony átadási rendszert, amelyre a nyitott határok Európájában szükség van. Az e jelentés elkészítéséhez gyűjtött információk azt mutatják, hogy bár az EEP rendkívül hasznos eszközt kínál a tagállamoknak a bűnözés elleni küzdelemben, a tanácsi kerethatározat átültetése és alkalmazása terén még van mit javítani. Különösen az alapvető jogok védelmének kell központi szerepet kapnia az EEP rendszerének működése során. Intézkedésre az alábbi területeken van szükség:

- Umsetzung: Die Mitgliedstaaten sollten gegebenenfalls legislative Maßnahmen zur Verbesserung der (in den Tabellen in Teil VIII des Arbeitsdokuments der Kommissionsdienststellen ausführlich dargelegten) Bereiche, in denen ihre Umsetzungsvorschriften nicht im Einklang mit dem Rahmenbeschluss über den EHB stehen, treffen.

- Átültetés : a tagállamoknak szükség esetén jogszabályokat kell elfogadniuk azon területek (ezeket az e jelentést kísérő szolgálati munkadokumentum VIII. mellékletében szereplő táblázatok részletesen meghatározzák) orvoslására, ahol végrehajtó jogszabályaik nem felelnek meg az EEP-ről szóló tanácsi kerethatározatnak.

- Grundrechte: Die sich aus dem Fahrplan zu den Verfahrensrechten von Verdächtigen und Beschuldigten ergebenden Maßnahmen müssen verabschiedet und umgesetzt werden, um den Schutz der Grundrechte und Grundfreiheiten zu gewährleisten und das für die weitere Anwendung von Instrumenten zur gegenseitigen Anerkennung wie dem Rahmenbeschluss über den EHB unabdingbare gegenseitige Vertrauen zu stärken.

- Alapvető jogok : el kell fogadni és végre kell hajtani a gyanúsítottak vagy vádlottak eljárási jogainak megerősítését célzó ütemtervből eredő intézkedéseket az alapvető jogok és szabadságok védelmének biztosítása, valamint a kölcsönös elismerésről rendelkező jogi aktusok, mint az EEP-ről szóló tanácsi kerethatározat is, további működéséhez nélkülözhetetlen kölcsönös bizalom javítása érdekében.

- Verhältnismäßigkeit: Die Justizbehörden sollten das EHB-System nur dann nutzen, wenn ein Übergabeersuchen unter Berücksichtigung aller Umstände des Falls verhältnismäßig ist, und eine in allen Mitgliedstaaten einheitliche Prüfung der Verhältnismäßigkeit durchführen. Die Mitgliedstaaten müssen durch aktive Schritte gewährleisten, dass die damit befassten Personen das geänderte Handbuch (gegebenenfalls in Verbindung mit den jeweiligen gesetzlichen Vorschriften) als Anleitung für eine Prüfung der Verhältnismäßigkeit nutzen.

- Arányosság : indokolt, hogy az igazságügyi hatóságok csak akkor használják az EEP-t, ha az átadási kérelem az ügy összes körülményeire tekintettel arányos, és az összes tagállamban egységes módon arányossági vizsgálatot folytassanak. A tagállamoknak konkrét lépéseket kell tenniük annak biztosítására, hogy a gyakorlati szakemberek a módosított kézikönyvet (adott esetben a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel együtt) útmutatóként használják az arányossági vizsgálat elvégzésének módját illetően.

- Schulung: In der für September 2011 geplanten Mitteilung über die europäische Juristenausbildung will die Kommission auf den spezifischen Schulungsbedarf von Justizbehörden und Angehörigen der Rechtsberufe in Bezug auf die Anwendung des EHB und die neuen Maßnahmen zur Stärkung der Verfahrensrechte von Verdächtigen und Beschuldigten eingehen. Schulungen für Justizbehörden sind unerlässlich, um in bestimmten Fragen wie der Durchführung einer Prüfung der Verhältnismäßigkeit in allen Mitgliedstaaten Einheitlichkeit zu erreichen. Die Kommission weist darauf hin, dass das Europäische Justizielle Netz 2011 eine neue Website einrichten wird, die von den Justizbehörden für den Zugang zu einschlägigen Informationen über den EHB genutzt werden kann.

- Képzés : a 2011 szeptemberére tervezett, az európai igazságügyi képzésről szóló bizottsági közlemény a tervek szerint foglalkozni fog az igazságügyi hatóságok és gyakorló jogászok számára biztosítandó, az EEP végrehajtásáról, valamint a gyanúsítottak és vádlottak eljárási jogainak erősítését szolgáló új intézkedésekről szóló külön képzések szükségességével. Az igazságügyi hatóságoknak biztosított képzés nélkülözhetetlen az egységesség biztosításához többek között olyan kérdésekben, mint az arányossági vizsgálat alkalmazása a különböző tagállamokban. A Bizottság megjegyzi, hogy az Európai Igazságügyi Hálózat 2011-ben új honlapot indít, amely hasznos eszközt jelent majd annak biztosítására, hogy az igazságügyi hatóságok megfelelő információkhoz jussanak az EEP-ről.

- Umsetzung ergänzender Instrumente: Seit 2004 wurde viel unternommen, um Probleme zu erkennen und das EHB-System zu verbessern. So wurden vier (in Teil III des Arbeitsdokuments der Kommissionsdienststellen näher erläuterte) Rahmenbeschlüsse angenommen, die die Anwendung des EHB betreffen. Sie befassen sich mit der Übertragung der Strafvollstreckung, Abwesenheitsurteilen, Kompetenzkonflikten und der Anerkennung von Überwachungsanordnungen. Ihre zügige Umsetzung durch die Mitgliedstaaten kann die praktische Anwendung des EHB weiter verbessern.

- Kiegészítő jogszabályok végrehajtása : 2004 óta jelentős munka folyt a problémák azonosítása és az EEP rendszerének javítása terén. Négy olyan tanácsi kerethatározat (ezeket a szolgálati munkadokumentum III. része részletesen bemutatja) elfogadására került sor, amelyek érintik az EEP működését. Ezek az intézkedések a büntetések átadásával, a vádlott távollétében hozott ítéletekkel, a joghatósági összeütközésekkel és az igazságügyi felügyeletet elrendelő határozatok elismerésével foglalkoznak. A tagállamok általi gyors végrehajtásuk tovább javíthatja az EEP működését a gyakorlatban.

- Statistiken: Mittlerweile liegen aufgrund des von der Gruppe „Zusammenarbeit in Strafsachen“ im April 2005 erstellten Fragebogens[27] statistische Daten für mehrere Jahre vor. Die bislang eingegangenen Antworten auf den Fragebogen wurden zusammengestellt und für die Jahre 2005 bis einschließlich 2009 veröffentlicht[28] (siehe Anhang 1 zu diesem Bericht sowie Teil IX des Arbeitsdokuments der Kommissionsdienststellen). Die für die Analyse verfügbaren statistischen Daten weisen jedoch erhebliche Mängel auf. Dafür gibt es mehrere Gründe. Nicht alle Mitgliedstaaten haben die Daten systematisch übermittelt und verwenden dasselbe statistische Instrumentarium. Zudem spiegeln die Antworten auf die jährlichen Fragebögen des Rates unterschiedliche Auslegungen wider. Außerdem gibt es Anzeichen dafür, dass Eurojust trotz der Meldepflicht nach Artikel 17 des Rahmenbeschlusses nicht alle Verstöße gegen die darin festgelegten Fristen gemeldet werden (siehe Teil V des Arbeitsdokuments der Kommissionsdienststellen). Die Kommission fordert die Mitgliedstaaten nachdrücklich auf, ihrer Meldepflicht nachzukommen. Umfassende statistische Daten sind für eine genaue Beurteilung des Erfolgs und der Mängel des EHB unerlässlich. Es ist unbedingt erforderlich, dass insbesondere diejenigen Mitgliedstaaten, die das bislang nicht getan haben, umfassende statistische Daten übermitteln. Die Kommission wird alles unternehmen, um die Mängel im Statistikfragebogen zum EHB zu beseitigen und die Erhebung statistischer Daten zu verbessern.

- Statisztikák: most már több évnyi statisztikai adat áll rendelkezésünkre a tanácsi bűnügyi együttműködési munkacsoport által 2005 áprilisában kidolgozott kérdőívre[27] adott válaszok alapján. Eddig a kérdőívre adott válaszokat a 2005–2009. közötti évek esetében összesítették és tették közzé[28] (lásd e jelentés 1. mellékletét és a szolgálati munkadokumentum IX. részét). A statisztikai elemzés céljára rendelkezésre álló adatokban azonban jelentős hiányosságok mutatkoznak. Ennek számos oka van. Nem minden tagállam szolgáltatott rendszeresen adatokat, és a tagállamoknak nincsen közös statisztikai eszköze. Emellett az éves tanácsi kérdőívre adott válaszok eltérő értelmezéseket tükröznek. Ezenkívül arra utaló jelek vannak, hogy a 17. cikkben rögzített kötelezettség ellenére nem jelentik a határidők be nem tartásának minden esetét az Eurojust felé (lásd a szolgálati munkadokumentum V. részét). A Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek eleget bejelentési kötelezettségüknek. Az átfogó statisztikák nélkülözhetetlenek az EEP sikereinek és hiányosságainak megfelelő értékeléséhez egyaránt. Feltétlenül szükséges, hogy a tagállamok teljes körű statisztikai adatokat szolgáltassanak, különösen azok, amelyek eddig nem ezt tették. A Bizottság mindent megtesz az EEP-vel kapcsolatos statisztikákra vonatkozó kérdőív hiányosságainak orvoslása érdekében, és vizsgálni fogja, hogyan javítható a statisztikai adatgyűjtés.

Die Kommission begrüßt die umfangreichen laufenden Arbeiten zur Verbesserung des Systems, die angesichts der nach wie vor bestehenden Unzulänglichkeiten trotz einer insgesamt positiven Bilanz notwendig sind. Der EHB ist ein innovatives und dynamisches Instrument. Seit seiner Einführung im Jahr 2004 ist er für die Justizbehörden ein zugänglicher und wirksamer Mechanismus, der dafür sorgt, dass sich Straftäter, wo auch immer sie sich in der Europäischen Union verstecken, nicht der Justiz entziehen können. Seine Anwendung bedarf jedoch einer genauen Kontrolle. Die Kommission wird die Anwendung des EHB im Hinblick auf die in diesem Bericht erörterten Probleme weiter beobachten und je nach den weiteren Entwicklungen sowie unter Berücksichtigung des durch den Vertrag von Lissabon geschaffenen neuen Rahmens alle möglichen Optionen einschließlich weiterer Rechtsvorschriften erwägen.

Az EEP sikerét és fennmaradó hiányosságait egyaránt elismerve a Bizottság üdvözli a rendszer javítása érdekében jelenleg folyamatban levő munka mennyiségét. Az EEP innovatív és dinamikus eszköz. 2004-es bevezetése óta hozzáférhető és hatékony mechanizmust kínál az igazságügyi hatóságoknak annak biztosítására, hogy a bűnelkövetők ne kerülhessék el az igazságszolgáltatást, bárhol is rejtőznek az Európai Unión belül. Az EEP működését azonban folyamatosan szigorúan ellenőrizni kell. A Bizottság továbbra is figyelemmel fogja kísérni ezen eszköz működését az e jelentésben tárgyalt kérdések tekintetében, és a további tapasztalatok fényében – a jogalkotást is ideértve – minden lehetséges megoldást tekintetbe vesz majd, miközben szem előtt tartja a Lisszaboni Szerződés teremtette új helyzetet.

ANNHANG 1 – STATISTISCHE DATEN IM ZUSAMMENHANG MIT DEM EUROPÄISCHEN HAFTBEFEHL

1. MELLÉKLET – AZ EURÓPAI ELFOGATÓPARANCSRA VONATKOZÓ STATISZTIKAI ADATOK

(gestützt auf Daten aus COPEN 52 REV 5 9005/5/06, COPEN 106 REV 5 11371/5/07, COPEN 116 REV 2 10330/2/08, COPEN 87 REV 4 9734/4/09 und COPEN 64 REV 4 7551/7/10)

(a COPEN 52 REV 5 9005/5/06, a COPEN 106 REV 5 11371/5/07, a COPEN 116 REV 2 10330/2/08, a COPEN 87 REV 4 9734/4/09 és a COPEN 64 REV 4 7551/7/10-ből származó adatok alapján)

Durchschnittliche Dauer des Übergabeverfahrens

Az átadási eljárás átlagos időtartama

In den Fällen, in denen die Person ihrer Übergabe zustimmte , dauerte die Übergabe (Zeit zwischen der Festnahme und der Entscheidung über die Übergabe der gesuchten Person) im Durchschnitt:

Azokban az ügyekben, amikor az érintett hozzájárult az átadáshoz (a letartóztatás és a keresett személy átadásáról hozott határozat közötti idő), az átadás átlagos időtartama:

2005: 14,7 Tage. 2006: 14,2 Tage. 2007: 17,1 Tage. 2008: 16,5 Tage. 2009: 16 Tage.

2005 : 14,7 nap. 2006 : 14,2 nap. 2007 : 17,1 nap. 2008: 16,5 nap. 2009: 16 nap.

In den Fällen, in denen die Person ihrer Übergabe nicht zustimmte , dauerte die Übergabe (Zeit zwischen der Festnahme und der Entscheidung über die Übergabe der gesuchten Person) im Durchschnitt:

Azokban az ügyekben, amikor az érintett nem járult hozzá az átadáshoz (a letartóztatás és a keresett személy átadásáról hozott határozat közötti idő), az átadás átlagos időtartama:

2005: 47,2 Tage. 2006: 51 Tage. 2007: 42,8 Tage. 2008: 51,7 Tage. 2009: 48,6 Tage.

2005 : 47,2 nap. 2006 : 51 nap. 2007 : 42,8 nap. 2008 : 51,7 nap. 2009 : 48,6 nap.

Anteil der Übergabe mit Zustimmung

A „hozzájárulásos” átadások aránya

Der Anteil der übergebenen Personen, die ihrer Übergabe zustimmten, betrug:

Az átadásukhoz hozzájáruló átadott személyek aránya:

2005: 51 %. 2006: 53 %. 2007: 55 %. 2008: 62 %. 2009: 54 %.

2005 : 51 %. 2006 : 53 %. 2007 : 55 %. 2008 : 62 %. 2009 : 54 %.

Europäische Haftbefehle in den Mitgliedstaaten – Zahl der a usgestellten Europäischen Haftbefehle („ausgestellt“) und Zahl der Europäischen Haftbefehle, die zur tatsächlichen Übergabe der gesuchten Person führten („vollstreckt“), von 2005 bis 2009

Európai elfogatóparancsok a tagállamokban – A kibocsátott európai elfogatóparancsok („kibocsátott”) és a keresett személy tényleges átadásához vezető európai elfogatóparancsok („végrehajtott”) száma 2005-től 2009-ig

| BE |BG |CZ

| BE |BG |CZ |DK |DE |EE |EL |ES |FR |IE |IT |CY |LV |LT |LU |HU |MT |NL |AT |PL |PT |RO |SI |SK |FI |SE |UK |ÖSSZESEN | | 2005 kibocsátott | | |4 |64 | |38 |38 |519 |1914 |29 |121 |44 |44 |500 |42 |42 |1 |373 |975 |1448 |200 | |81 |56 |86 |144 |131 |6894 | | 2005 végrehajtott | | |0 |19 | |10 |12 |54 |162 |6 |57 |3 |10 |69 |24 |23 |0 |30 |73 |112 |38 | |10 |14 |37 |10 |63 |836 | | 2006 kibocsátott | | |168 |52 | |42 |53 |450 |1552 |43 | |20 |65 |538 |35 |115 |4 |325 |391 |2421 |102 | |67 |111 |69 |137 |129 |6889 | | 2006 végrehajtott | | |125 |19 | |15 |4 |62 |237 |20 | |2 |14 |57 |22 |55 |3 |47 |67 |235 |52 | |14 |23 |37 |27 |86 |1223 | | 2007 kibocsátott | | |435 | |1785 |31 |83 |588 |1028 |35 | |20 |97 |316 |44 |373 |3 |403 |495 |3473 |117 |856 |54 |208 |84 |170 |185 |10883 | | 2007 végrehajtott | | |66 | |506 |14 |16 |59 |345 |14 | |4 |16 |60 |15 |84 |1 |17 |47 |434 |45 |235 |8 |71 |43 |22 |99 |2221 | | 2008 kibocsátott | | |494 |52 |2149 |46 |119 |623 |1184 |40 | |16 |140 |348 |40 |975 |2 | |461 |4829 | |2000 |39 |342 |107 |190 | |14196 | | 2008 végrehajtott | | |141 |26 |624 |22 |10 |93 |400 |13 | |3 |22 |68 |22 |205 |1 | |28 |617 | |448 |11 |81 |44 |40 | |2919 | | 2009 kibocsátott |508 | |439 |96 |2433 |46 |116 |489 |1240 |33 | |17 |171 |354 |46 |1038 |7 |530 |292 |4844 |104 |1900 |27 |485 |129 |263 |220 |15827 | | 2009 végrehajtott |73 | |67 |51 |777 |21 |19 |99 |420 |16 | |3 |40 |84 |26 |149 |2 |0 |37 |1367 |63 |877 |6 |79 |47 |28 |80 |4431 | |

|DK |DE |EE |EL |ES |FR |IE |IT |CY |LV |LT |LU |HU |MT |NL |AT |PL |PT |RO |SI |SK |FI |SE |UK |GESAMT | | 2005 ausgestellt | | |4 |64 | |38 |38 |519 |1914 |29 |121 |44 |44 |500 |42 |42 |1 |373 |975 |1448 |200 | |81 |56 |93 |144 |131 |6894 | | 2005 vollstreckt | | |0 |19 | |10 |12 |54 |162 |6 |57 |3 |10 |69 |24 |23 |0 |30 |73 |112 |38 | |10 |14 |37 |10 |63 |836 | | 2006 ausgestellt | | |168 |52 | |42 |53 |450 |1552 |43 | |20 |65 |538 |35 |145 |4 |325 |391 |2421 |102 | |67 |111 |69 |137 |129 |6889 | | 2006 vollstreckt | | |125 |19 | |15 |4 |62 |237 |20 | |2 |14 |57 |22 |55 |3 |47 |67 |275 |52 | |14 |23 |37 |27 |93 |1223 | | 2007 ausgestellt | | |435 | |1785 |31 |83 |588 |1028 |35 | |20 |97 |316 |44 |373 |3 |403 |495 |3473 |117 |856 |54 |208 |84 |170 |185 |10883 | | 2007 vollstreckt | | |66 | |506 |14 |16 |59 |345 |14 | |4 |16 |60 |15 |84 |1 |17 |47 |434 |45 |275 |8 |71 |43 |22 |99 |2221 | | 2008 ausgestellt | | |494 |52 |2149 |46 |119 |623 |1184 |40 | |16 |140 |348 |40 |975 |2 | |461 |4829 | |2000 |39 |342 |107 |190 | |14196 | | 2008 vollstreckt | | |141 |26 |624 |22 |10 |93 |400 |13 | |3 |22 |68 |22 |205 |1 | |28 |617 | |448 |11 |81 |44 |40 | |2919 | | 2009 ausgestellt | 508 | |439 |96 |2433 |46 |116 |489 |1240 |33 | |17 |171 |354 |46 |1038 |7 |530 |292 |4844 |104 |1900 |27 |485 |129 |263 |220 |15827 | | 2009 vollstreckt | 73 | |67 |51 |777 |21 |19 |99 |420 |16 | |3 |40 |84 |26 |149 |2 |0 |37 |1367 |63 |877 |6 |79 |47 |28 |80 |4431 | |

[1] HL L 190., 2002.7.18., 1. o.

[1] ABl. L 190 vom 20.4.2002, S. 1.

[2] Tanács 9005/5/06 COPEN 52; 11371/5/07 COPEN 106; 10330/2/08 COPEN 116; 9743/4/09 COPEN 87; 7551/7/10 COPEN 64.

[2] Rat 9005/5/06 COPEN 52, 11371/5/07 COPEN 106, 10330/2/08 COPEN 116, 9743/4/09 COPEN 87, 7551/7/10 COPEN 64.

[3] A Lisszaboni Szerződés 21. és 22. jegyzőkönyve értelmében az Egyesült Királyság, Írország és Dánia nem vesz részt a bel- és igazságügy területén elfogadott intézkedésekben. Az Egyesült Királyság és Írország dönthet úgy, hogy rész kíván venni valamely intézkedésben.

[3] Gemäß den Protokollen 21 und 22 des Vertrags von Lissabon beteiligen sich das Vereinigte Königreich, Irland und Dänemark nicht an Maßnahmen in den Bereichen Justiz und Inneres. Das Vereinigte Königreich und Irland haben allerdings die Möglichkeit, ihre Teilnahme an einer Maßnahme zu erklären.

[4] Az EUSZ 6. cikkének (1) bekezdése.

[4] ABl. C 364 vom 18.12.2000, S. 1.

[5] HL C 364., 2000.12.18., 1. o.

[5] Artikel 6 Absatz 1 EUV.

[6] Az EUSZ 6. cikkének (3) bekezdése.

[6] Artikel 6 Absatz 3 EUV.

[7] COM(2010) 573 végleges, 2010.10.19.

[7] KOM(2010) 573 endgültig vom 19.10.2010.

[8] A 2006.1.24-i COM(2006)8 és a SEC(2006)79 által felülvizsgált 2005.2.23-i COM(2005)63 és SEC(2005)267.

[8] KOM(2005) 63 und SEK(2005) 267 vom 23.2.2005, überarbeitete Fassungen: KOM(2006) 8 und SEK(2006) 79 vom 24.1.2006.

[9] COM(2007) 407 és SEC(2007) 979, 2007.7.12.

[9] KOM(2007) 407 und SEK(2007) 979 vom 12.7.2007.

[10] Tanács 8302/4/09 COPEN 68; 7361/10 COPEN 59; 8465/2/10 COPEN 95.

[10] Rat 8302/4/09 COPEN 68, 7361/10 COPEN 59, 8465/2/10 COPEN 95.

[11] Tanács 10630/1/10 Presse 161, 33. o.

[11] Rat 10630/1/10 Presse 161, S. 33.

[12] A 2009-es és 2010-es információkérésekre válaszul a Bizottság nagyon kevés információt kapott, illetve egyáltalán nem kapott információt Ciprustól, Máltától és az Egyesült Királyságtól.

[12] Auf ihre Auskunftsersuchen aus den Jahren 2009 und 2010 erhielt die Kommission von Zypern, Malta und dem Vereinigten Königreich nur sehr wenige oder überhaupt keine Auskünfte.

[13] Tanács 10630/1/10 Presse 161, 33. o. és 8302/4/09 COPEN 68, 23. o. — 20. ajánlás.

[13] Rat 10630/1/10 Presse 161, S. 33, und 8302/4/09 COPEN 68, S. 23 (Empfehlung 20).

[14] Csehországban jelenleg további jogszabály-módosítások kidolgozása van folyamatban.

[14] In der Tschechischen Republik werden derzeit weitere Gesetzesänderungen vorbereitet.

[15] Ciprustól utoljára 2009 augusztusában az a tájékoztatás érkezett, hogy új jogszabályra vonatkozó javaslatot terjesztettek elő.

[15] Den von Zypern im August 2009 übermittelten neuesten Informationen zufolge ist dort ein neuer Gesetzesvorschlag unterbreitet worden.

[16] A Tanács 2009. november 30-i állásfoglalása. HL C 295., 2009.12.4., 1. o.

[16] Entschließung des Rates vom 30. November 2009. ABl. C 295 vom 4.12.2009, S. 1.

[17] 2010/64/EU irányelv (HL L 280., 2010.10.26.).

[17] Richtlinie 2010/64/EU, ABl. L 280 vom 26.10.2010.

[18] COM(2010) 392 végleges, 2010.7.20.

[18] KOM(2010) 392 endgültig vom 20.7.2010.

[19] Lásd többek között a Peers kontra Görögország (2001. április 19.), a Salejmanovic kontra Olaszország (2009. július 16.), és az Orchowski kontra Lengyelország (2010. január 22.) ügyekben hozott ítéletet.

[19] Vgl. u. a. die Urteile in den Rechtssachen Peers gegen Griechenland (19. April 2001), Salejmanovic gegen Italien (16. Juli 2009) und Orchowski gegen Polen (22. Januar 2010).

[20] HL L 294., 2009.11.11., 20. o.

[20] ABl. L 294 vom 11.11.2009, S. 20.

[21] Végrehajtás dátuma: 2012. december 1.

[21] Umsetzungstermin: 1. Dezember 2012.

[22] Tanács 8302/4/09 COPEN 68; 7361/10 COPEN 59; 8465/2/10 COPEN 95; 10630/1/10 Presse 161, 33. o.

[22] Rat 8302/4/09 COPEN 68, 7361/10 COPEN 59, 8465/2/10 COPEN 95, 10630/1/10 Presse 161, S. 33.

[23] 2. cikk (1) bekezdés: Európai elfogatóparancs olyan cselekmények esetén bocsátható ki, amelyeknél a kibocsátó tagállam joga szerint a büntetési tétel felső határa legalább tizenkét havi szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés, illetve ha a szabadságvesztést kiszabó ítéletet vagy a szabadságelvonással járó intézkedést már meghozták, ennek időtartama legalább négy hónap .

[23] Artikel 2 Absatz 1: „Ein Europäischer Haftbefehl kann bei Handlungen erlassen werden, die nach den Rechtsvorschriften des Ausstellungsmitgliedstaats mit einer Freiheitsstrafe oder einer freiheitsentziehenden Maßregel der Sicherung im Höchstmaß von mindestens zwölf Monaten bedroht sind, oder im Falle einer Verurteilung zu einer Strafe oder der Anordnung einer Maßregel der Sicherung, deren Maß mindestens vier Monate beträgt.“

[24] Tanács 8436/2/10 COPEN, 3. o.

[24] Rat 8436/2/10 COPEN, S. 3.

[25] Tanács 10630/1/10 PRESSE 161.

[25] Rat 10630/1/10 PRESSE 161.

[26] Tanács 8302/4/09 COPEN 68, 15. o.; 7361/10 COPEN 59, 4. o.; 8436/2/10 COPEN, 3. o.

[26] Rat 8302/4/09 COPEN 68, S. 15, 7361/10 COPEN 59, S. 4, 8436/2/10 COPEN, S. 3.

[27] Tanács 8111/05 COPEN 75.

[27] Rat 8111/05 COPEN 75.

[28] Tanács 9005/5/06 COPEN 52; 11371/5/07 COPEN 106; 10330/2/08 COPEN 116; 9743/4/09 COPEN 87; 7551/7/10 COPEN 64.

[28] Rat 9005/5/06 COPEN 52, 11371/5/07 COPEN 106, 10330/2/08 COPEN 116, 9743/4/09 COPEN 87, 7551/7/10 COPEN 64.