Sdělení Komise – Obecné zásady osvědčených postupů EU k dobrovolným systémům certifikace pro zemědělské produkty a potraviny

A Bizottság közleménye – A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek önkéntes tanúsítási rendszereivel kapcsolatos bevált gyakorlatokra vonatkozó európai uniós iránymutatások

2010/C 341/04

2010/C 341/04

1. ÚVOD

1. BEVEZETÉS

V posledních letech jsme svědky značného nárůstu dobrovolných systémů certifikace pro zemědělské produkty a potraviny. Soupis sestavený pro Komisi v roce 2010 [1] uvádí více než 440 různých systémů, z nichž většina vznikla během posledního desetiletí.

Az elmúlt években jelentősen megnőtt a mezőgazdasági termékekre és az élelmiszerekre vonatkozó önkéntes tanúsítási rendszerek száma. A Bizottság által ezekről 2010-ben [1] készített felmérés szerint több mint 440 ilyen rendszer létezik, és többségüket az elmúlt évtizedben hozták létre.

Systémy certifikace pro zemědělské produkty a potraviny poskytují záruku (prostřednictvím certifikačního mechanismu), že byly dodrženy konkrétní vlastnosti nebo atributy produktu nebo jeho výrobní metoda či systém, jak ukládají specifikace. Vztahují se na celou řadu různých iniciativ, které fungují na různých stupních potravinového řetězce (před opuštěním nebo po opuštění zemědělského podniku; se zahrnutím celého potravinového řetězce nebo jeho části; s vlivem na všechna odvětví nebo pouze na jeden segment trhu atd.). Mohou fungovat na úrovni mezi podniky (B2B, "business-to-business") (kdy konečným příjemcem informací má být supermarket nebo zpracovatelský průmysl) nebo na úrovni mezi podnikem a zákazníkem (B2C, "business-to-consumer"). Mohou používat loga, ačkoli mnohé, zvláště systémy B2B, je nepoužívají.

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek tanúsítási rendszerei (tanúsítási mechanizmusok révén) a tekintetben nyújtanak garanciát, hogy egy adott terméknek vagy a termék előállítási módszerének vagy rendszerének bizonyos, leírásban rögzített jellemzői vagy tulajdonságai betartásra kerültek. Ezek a rendszerek az élelmiszer-ellátási lánc különböző szakaszaira kiterjedő kezdeményezések széles skáláját fedik le (vannak köztük a mezőgazdasági üzemen belüli, illetve a mezőgazdasági üzem elhagyását követő szakaszra vonatkozó rendszerek, lefedhetik az élelmiszer-ellátási lánc egészét vagy csak bizonyos részeit, vonatkozhatnak valamennyi ágazatra vagy csak egy piaci szegmensre stb.). Egyes rendszerek vállalkozások közötti (business-to-business, B2B) szinten működnek, azaz ilyenkor az információ végső címzettje az élelmiszer-áruház vagy a feldolgozóüzem), mások a vállalkozás és a fogyasztó (business-to-consumers, B2C) közötti szinten működnek. A rendszerek logókat is alkalmazhatnak, ám számos olyan is van közöttük – főleg a B2B-rendszerek esetében – , amely logó nélkül működik.

Přestože systémy certifikace podle definice využívají osvědčení třetí stranou, na trhu existují další systémy, které fungují na základě značky nebo loga (často registrovaných jako obchodní značka) bez využití mechanismu certifikace. Dodržování těchto systémů se provádí formou vlastního prohlášení nebo prostřednictvím výběru vlastníkem systému. V souladu s definicemi uvedenými v části 2 se tyto systémy budou označovat jako "systémy vlastního prohlášení". Využití certifikace je nejvhodnější, pokud jsou vytvořené závazky komplexní a jsou podrobně specifikovány a pravidelně kontrolovány. Vlastní prohlášení je vhodnější pro relativně přímá (jednopoložková) tvrzení.

Miközben a tanúsítási rendszerek esetében – e rendszerek lényegéből következően – a tanúsítást egy harmadik fél adja ki, a piacon olyan rendszerek is működnek, amelyek tanúsítási mechanizmus nélkül odaítélhető címke vagy logó (gyakran bejegyzett védjegy) alapján működnek. Az ilyen rendszerekhez való csatlakozás saját nyilatkozattal vagy a rendszer tulajdonosa általi kiválasztással történik. Ezeket a rendszereket – a 2. szakaszban megadott meghatározások alapján – saját nyilatkozaton alapuló rendszereknek nevezzük. A tanúsítási mechanizmusok alkalmazása olyan összetett folyamatok esetében a legcélszerűbb, amelyek követelményeit részletes leírások rögzítik, és azokat rendszeres időközönként ellenőrzésnek vetik alá. A saját nyilatkozaton alapuló rendszereket a termékekre vonatkozó viszonylag egyszerűbb követelmények teljesülésének igazolására érdemes alkalmazni.

Vytváření systémů certifikace je většinou motivováno takovými činiteli, jako jsou společenské požadavky na konkrétní vlastnosti [2] produktu nebo jeho výrobního postupu na jedné straně (většinou u systémů B2C) a na druhé straně (většinou u systémů B2B) přání provozovatelů zajistit, že jejich dodavatelé vyhoví uvedeným požadavkům. V oblasti bezpečnosti potravin nařízení (ES) č. 178/2002, kterým se stanoví obecné zásady a požadavky potravinového práva [3], ukládá primární zodpovědnost za zajištění toho, že potraviny a krmiva splňují požadavky potravinového práva, a za ověření, že jsou tyto požadavky plněny, provozovatelům potravinářského a krmivářského podniku. Především velké subjekty v potravinovém řetězci se často spoléhají na systémy certifikace, aby se ujistily, že produkt vyhovuje požadavkům, a chránily svoji pověst a odpovědnost v případě mimořádné události v oblasti bezpečnosti potravin.

A tanúsítási rendszerek létrejöttét egyrészről a termékekkel vagy azok előállításával kapcsolatos bizonyos jellemzők [2] iránti társadalmi elvárások kielégítésére való törekvés indokolja (elsősorban a B2C-rendszerek esetében), másrészről a piaci szereplők azon igénye, hogy beszállítóik teljesítsenek bizonyos követelményeket (elsősorban a B2B-rendszerek esetében). Az élelmiszer-biztonság területén az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről szóló 178/2002/EK rendelet [3] értelmében elsődlegesen az élelmiszer- és takarmányipari vállalkozók felelősek annak biztosításáért, hogy az élelmiszerek és a takarmányok megfeleljenek a vonatkozó élelmiszerjog követelményeinek, és e követelmények teljesülésének ellenőrzéséért is ők felelnek. Az élelmiszer-ellátási lánc nagyobb szereplői esetében különösen jellemző, hogy azért alkalmaznak tanúsítási rendszereket, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy egy adott termék teljesíti a követelményeket, illetve azért, hogy az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos problémák esetén megvédhessék jó hírnevüket, és a felelősségvállalás szempontjából védjék helyzetüket.

Je zcela zřejmé, že k prokázání souladu s právními požadavky není nutná soukromá certifikace. Každý soukromý systém certifikace pro zemědělství a potravinářství musí zůstat dobrovolný. Pokud provozovatelé využívají certifikaci shody se základními požadavky k usnadnění jednání s jinými subjekty v potravinovém řetězci, mělo by být jasné, že tento postup nelze využít k odlišení produktů na trhu.

A magán tanúsítási rendszerek esetében természetesen nem kell jogszabályi követelmények teljesülését igazolni. Fontos, hogy a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari ágazatban működő magán tanúsítási rendszerek a jövőben is önkéntes jellegűek maradjanak. Amennyiben egy vállalkozás azzal a céllal tanúsíttatja egyes alapvető követelmények teljesülését, hogy megkönnyítse az élelmiszer-ellátási lánc többi szereplőjével való tranzakciókat, ez semmi esetben sem vezethet a termékek megkülönböztetéséhez a piacon.

Systémy certifikací mohou být výhodné:

A tanúsítási rendszerek az alábbi szereplők számára biztosíthatnak előnyöket:

- pro zprostředkující subjekty v potravinovém řetězci, protože zaručují kvalitu, a tím chrání zodpovědnost a pověst v případě tvrzení o produktu a na etiketě,

- az élelmiszer-ellátási lánc közbülső szereplői számára bizonyos előírások biztosítása, ezáltal pedig a termékek és a címkéken szereplő információk megbízhatóságának és jó hírnevének védelme révén,

- pro výrobce v tom, že dochází ke zvyšování přístupu na trh, podílu na trhu a produktových marží u certifikovaných produktů a případně také ke zvyšování účinnosti a snižování transakčních nákladů, a

- a termelők számára a tanúsítással rendelkező termékek piachoz való hozzáférésének, piaci részesedésének és az elérhető haszonnak a növelése révén, illetve potenciálisan a hatékonyság növelése és a tranzakciós költségek csökkenése révén, valamint

- pro spotřebitele v tom, že zajišťují spolehlivé a důvěryhodné informace o vlastnostech produktu a postupu.

- a fogyasztók számára a termékekkel és a feldolgozással kapcsolatos megbízható információk révén.

Některé zúčastněné strany namítají, že systémy certifikace mohou mít nedostatky:

Egyes érintettek szerint a tanúsítási rendszereknek hátrányaik is lehetnek:

- hrozby pro jednotný trh [4],

- veszélyeztethetik az egységes piacot [4],

- otázky týkající se transparentnosti požadavků systému a důvěryhodnosti tvrzení, zejména u systémů, které certifikují shodu se základními požadavky,

- a rendszerek követelményeinek átláthatósága és a termékekre vonatkozó állítások hitelessége kérdéseket vet fel, különösen az alapkövetelmények teljesülését tanúsító rendszerek esetében,

- možnost klamání spotřebitelů,

- a rendszerek esetlegesen félrevezethetik a fogyasztókat,

- náklady a zátěž kladené na zemědělce, zejména pokud se musejí zapojit do několika systémů, aby vyhověli požadavkům kupujících,

- költségeket és terhet jelenthetnek a mezőgazdasági termelők számára, különösen akkor, ha a felvásárlók által támasztott igények kielégítése érdekében több rendszerbe is be kell lépniük,

- riziko vyřazení výrobců, kteří se nezapojí do klíčových certifikačních systémů, z trhu, a

- fennáll annak a kockázata, hogy azokat a termelőket, akik nem vesznek részt a főbb tanúsítási rendszerekben, a piac nem fogadja be, valamint

- dopady na mezinárodní obchod, zejména s rozvojovými zeměmi [5].

- a rendszerek hatással lehetnek a nemzetközi kereskedelemre, különösen a fejlődő országok viszonylatában [5].

Komise si všimla, že problematikou toho, že spotřebitelé budou zmatení v důsledku různých systémů s podobnými cíli, se začínají zabývat soukromé iniciativy [6], jejichž cílem je vytvořit "kodexy osvědčených postupů" pro soukromé organizace stanovující normy především v sociální oblasti a oblasti životního prostředí. Někteří navrhovatelé existujících systémů již dále podnikli kroky ke sjednocení požadavků u podobných systémů a některé stávající systémy certifikace (většinou na úrovni B2B) vzešly z postupu harmonizace různých jednotlivých norem.

A Bizottság már korábban is felhívta a figyelmet arra, hogy a hasonló célkitűzésekre irányuló rendszerek működése miatti esetleges fogyasztói félreértések kérdésének kezelésére több magánjellegű kezdeményezés [6] is indult, amelyek célja a helyes gyakorlatokat tartalmazó kódexek létrehozása a magán szabványügyi szervezetek számára, elsősorban szociális és környezetvédelmi téren. Emellett a meglévő rendszerek egyes résztvevői már több lépést is tettek a hasonló rendszerek követelményeinek összehangolására, és néhány meglévő tanúsítási rendszer (főként a B2B-szinten) különböző egyéni szabványok harmonizációjának eredményeképpen jött létre.

1.1 Typy systémů

1.1. Rendszertípusok

Mezi systémy existuje značná rozmanitost z hlediska rozsahu jejich působnosti, cílů, struktury a operativních metod. Jak bylo zmíněno výše, jedním důležitým rozdílem mezi systémy je to, zda se spoléhají nebo nespoléhají na postup ověřování třetí stranou; tím se vytváří skupina systémů s vlastním prohlášením na jedné straně a systémů certifikace na straně druhé. Systémy certifikace se mohou dále dělit na základě toho, zda fungují na úrovni mezi podniky (B2B), nebo zda jsou zaměřeny na poskytování informací z podnikového řetězce směrem ke spotřebiteli (B2C).

Alkalmazási körüket, célkitűzéseiket, struktúrájukat és működési módszereiket tekintve a rendszerek igen változatosak. Amint az korábban is említésre került, a rendszerek közötti egyik fő különbség abban áll, hogy támaszkodnak-e vagy sem harmadik fél általi igazolásra, ily módon tehát két csoportra oszthatjuk őket: saját nyilatkozaton alapuló rendszerekre és tanúsítási rendszerekre. A tanúsítási rendszereket tovább csoportosíthatjuk aszerint, hogy vállalkozások közötti (business-to-business, B2B) szinten működnek, vagy pedig a vállalkozások által a fogyasztó felé történő információszolgáltatást célozzák (business-to-consumers, B2C).

Dalším důležitým kritériem pro klasifikaci je to, zda systém posuzuje produkty a postupy (většinou B2C) či systémy řízení (většinou B2B). Z hlediska uvedených požadavků mohou systémy osvědčovat shodu s ustanoveními, která stanoví státní orgány (základní požadavky), nebo mohou přidat kritéria, která překračují zákonné požadavky (nad rámec základních požadavků). Rozdíl mezi nimi není vždy jasně patrný: na jedné straně systémy často kombinují základní kritéria v některých oblastech s vyššími požadavky v jiných; na druhé straně některé základní požadavky, zejména v oblasti životního prostředí a zemědělství, vyžadují, aby provozovatelé používali osvědčené postupy a prováděli posouzení hodnoty řádné péče, aby se konkrétní podnikané činnosti lišily mezi subjekty a mezi členskými státy. Provozovatelé skutečně využívají technické požadavky některých systémů certifikace k výkladu a konkretizaci těchto obecných povinností.

Egy másik fontos osztályozási szempont az, hogy egy adott rendszer termékeket és folyamatokat értékel-e (főként a B2C-rendszerek), vagy irányítási rendszereket (főként a B2B-rendszerek). A konkrét követelmények tekintetében a rendszerek igazolhatják hatósági szinten rögzített előírások (azaz alapkövetelmények) teljesülését, vagy a jogszabályi követelményeken túli további kritériumok (azaz az alapkövetelményeknél magasabb követelmények) teljesülését is. Ez utóbbi különbségtétel nem mindig könnyű: egyrészről ugyanis gyakran előfordul, hogy a rendszerek egyes területeken alapkövetelményeket, másokon magasabb követelményeket írnak elő, másrészről pedig bizonyos alapkövetelmények – különösen a környezetvédelem és a termelés területén – helyes és bevált gyakorlatok alkalmazását, illetve a kellő gondosságra vonatkozó értékítélet alkotását kívánják meg a gazdasági szereplőktől, és ennek következtében az egyes szereplők által, illetve az egyes tagállamokban megvalósítandó konkrét intézkedések eltérhetnek egymástól. Egyes tanúsítási rendszerek technikai követelményeit a piaci szereplők az általános követelmények értelmezésére és konkretizálására használják.

Následující tabulka znázorňuje tuto klasifikaci:

A következő táblázat a rendszerek csoportosítását mutatja be:

Klasifikace systémů

A rendszerek csoportosítása

Typ ověřování: | Vlastní prohlášení | Certifikace (ověřování třetí stranou) |

Az igazolás típusa: | Saját nyilatkozat | Tanúsítás (harmadik fél általi igazolás) |

Příjemci: | B2C | B2C | B2B |

Célcsoport | B2C | B2C | B2B |

Předměty uvedených požadavků: | Produkty a postupy | Většinou produkty (včetně služeb) a postupy | Většinou systémy řízení |

A követelmények tárgya | Termékek és folyamatok | Főként termékek (ideértve a szolgáltatásokat is) és folyamatok | Főként irányítási rendszerek |

Obsah požadavků: | Většinou nad základní úrovní | Většinou nad základní úrovní | Základní úroveň a nad základní úrovní |

A követelmények tartalma | Főként alapkövetelményeket meghaladó követelmények | Főként alapkövetelményeket meghaladó követelmények | Alapkövetelmények & alapkövetelményeket meghaladó követelmények |

Tyto obecné zásady se zaměří na systémy certifikace popsané na pravé straně výše uvedené tabulky.

Az iránymutatások elsősorban a táblázat jobb oldalán szereplő jellemzőkkel rendelkező tanúsítási rendszerekkel foglalkoznak.

1.2 Účel pokynů

1.2. Az iránymutatások célja

Ve svém sdělení o politice jakosti zemědělských produktů [7] Komise uvedla, že ve světle vývoje a iniciativ v soukromém sektoru není zaručeno, že se legislativní činnost v této fázi vypořádá s možnými nedostatky v systémech certifikace [8]. Místo toho se na základě připomínek zúčastněných stran Komise rozhodla vytvořit po projednání s poradní skupinou pro jakost [9] obecné zásady k systémům certifikace pro zemědělské produkty a potraviny.

A Bizottság a mezőgazdasági termékekre vonatkozó minőségpolitikáról szóló közleményében [7] kifejtette, hogy a magánszektorban zajló fejlemények és kezdeményezések tükrében a jelenlegi szakaszban nem támogatja a tanúsítási rendszerek potenciális hátrányainak kezelését célzó jogszabályi kezdeményezéseket [8]. Ehelyett a Bizottság az érintettek hozzászólásaira támaszkodva és a minőséggel foglalkozó tanácsadó csoporttal [9] konzultálva a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek tanúsítási rendszereivel kapcsolatos iránymutatások kidolgozásába fogott.

Tyto obecné zásady mají sloužit k popisu stávajícího právního rámce a mají pomoci zlepšit transparentnost, důvěryhodnost a účinnost dobrovolných systémů certifikace a zajistit, že nebudou v rozporu se zákonnými požadavky. Vyzdvihují osvědčené postupy při používání těchto systémů, a nabízejí takto rady, jak:

Ezen iránymutatások célja, hogy bemutassák a jelenlegi jogi kereteket, hozzájáruljanak az önkéntes tanúsítási rendszerek átláthatóságának, hitelességének és eredményességének növeléséhez, és biztosítsák, hogy azok ne ütközzenek a jogszabályi előírásokkal. Rámutatnak a rendszerek működésének bevált gyakorlati megoldásaira, és ily módon iránymutatással szolgálnak az alábbiak tekintetében:

- zamezit matení spotřebitelů a zvyšovat transparentnost a jasnost požadavků systému,

- miként lehet elkerülni, hogy a rendszerek a fogyasztók körében félreértésekhez vezessenek, és hogyan lehet növelni a rendszerek követelményeinek átláthatóságát és egyértelműségét,

- snižovat administrativní a finanční zátěž kladenou na zemědělce a výrobce, včetně zemědělců a výrobců v rozvojových zemích, a

- miként csökkenthetők a mezőgazdasági termelőkre és az élelmiszer-előállítókra nehezedő adminisztrációs és pénzügyi terhek, többek között a fejlődő országok tekintetében, valamint

- zajistit dodržování pravidel a zásad vnitřního trhu EU pro certifikaci.

- hogyan biztosítható az Európai Unió belső piaci szabályaival és a tanúsítási elvekkel való összhang.

Tyto obecné zásady se zaměřují především na autory a provozovatele systémů.

Az iránymutatások elsősorban a rendszerek kidolgozóinak és a vállalkozásoknak szólnak.

Využití obecných zásad je dobrovolné. Dodržování těchto obecných zásad neznamená, že Komise podporuje požadavky stanovené těmito systémy. Tyto zásady nemají v EU právní status ani nemají sloužit ke změně požadavků v rámci právních předpisů EU.

Az iránymutatások gyakorlatba való átültetése önkéntes. Az iránymutatások átvétele nem jelenti azt, hogy a Bizottság az e rendszerek által kidolgozott követelményeket magáénak vallja. Ezen iránymutatások nem bírnak jogi erővel az EU-ban, és nem céljuk az uniós jogszabályok szerinti követelmények megváltoztatása.

Tyto zásady nelze považovat za právní výklad právních předpisů EU, protože takové výklady spadají do výlučné pravomoci Soudního dvora Evropské unie.

Az iránymutatásokkal kapcsolatban végül meg kell jegyezni, hogy azok nem tekinthetők az európai uniós jogszabályok jogi értelmezésének, hiszen ez az Európai Unió Bíróságának kizárólagos hatáskörébe tartozik.

2. OBLAST PŮSOBNOSTI A DEFINICE

2. HATÁLY- ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

2.1 Oblast působnosti

2.1. Hatály

Tyto obecné zásady platí pro dobrovolné systémy certifikace, které se vztahují na:

Az iránymutatások az alábbiakra vonatkozó önkéntes tanúsítási rendszerekre alkalmazandók:

- zemědělské produkty bez ohledu na to, zda jsou určeny k lidské spotřebě (včetně krmiv),

- mezőgazdasági termékek, akár emberi fogyasztásra szánták őket, akár nem (ideértve a takarmányokat is),

- potraviny, na které se vztahuje článek 2 nařízení (ES) č. 178/2002, a

- a 178/2002/EK rendelet 2. cikke szerinti élelmiszerek, valamint

- postupy a systémy řízení související s produkcí a zpracováním zemědělských produktů a potravin.

- a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek termeléséhez és feldolgozásához kapcsolódó folyamatok és irányítási rendszerek.

Tyto obecné zásady neplatí pro úřední kontroly prováděné orgány veřejné správy.

Az iránymutatások a hatóságok által végzett hivatalos ellenőrzésekre nem vonatkoznak.

2.2 Definice pojmů [10]

2.2. Fogalommeghatározások [10]

1. Specifikovaný požadavek : potřeba nebo očekávání, které je stanoveno.

1. Meghatározott követelmény : megadott igény vagy elvárás.

2. Posuzování shody : prokázání, že specifikované požadavky týkající se produktu, postupu, systému, osoby nebo subjektu jsou splněny.

2. Megfelelőségértékelés : annak bizonyítása, hogy egy adott termékkel, folyamattal, rendszerrel, személlyel vagy szervezettel kapcsolatos meghatározott követelmények teljesülnek.

3. Přezkoumání : ověření vhodnosti, adekvátnosti a účinnosti výběru a stanovení činností a výsledků těchto činností z hlediska plnění specifikovaných požadavků.

3. Felülvizsgálat : kiválasztási és meghatározási tevékenységek, illetve az e tevékenységek nyomán elért eredmények alkalmasságának, helytállóságának és hatékonyságának a meghatározott követelmények teljesülése szempontjából való ellenőrzése.

4. Osvědčení : vystavení prohlášení na základě rozhodnutí po přezkoumání, že bylo prokázáno splnění specifikovaných požadavků.

4. Igazolás : felülvizsgálatot követő döntés alapján kiadott nyilatkozat arról, hogy a meghatározott követelmények teljesülését bizonyították.

5. Prohlášení : osvědčování první stranou. Pro účely těchto obecných zásad se pro společné systémy a údaje na etiketě, které nejsou certifikovány a které se spoléhají na vlastní prohlášení výrobce, používá označení "systémy s vlastním prohlášením".

5. Nyilatkozat : saját részről adott igazolás. Ezen iránymutatásokban a továbbiakban a "saját nyilatkozaton alapuló rendszerek" kifejezést az olyan közös rendszerek és címkén feltüntetendő állítások esetében alkalmazzuk, amelyek nem kerülnek tanúsításra, hanem a termelők saját nyilatkozatain alapulnak.

6. Certifikace : osvědčování třetí stranou, které se týká produktů, postupů, systémů nebo osob.

6. Tanúsítás : harmadik fél igazolása termékekkel, folyamatokkal, rendszerekkel vagy személyekkel kapcsolatban.

7. Akreditace : osvědčování třetí stranou, které se týká subjektu a vyjadřuje formální prokázání jeho schopnosti provádět specifické úkoly. Akreditací se v EU [11] rozumí osvědčování vnitrostátním akreditačním orgánem toho, že subjekt posuzování shody splňuje požadavky pro provádění konkrétních činností posuzování shody, které stanoví harmonizované normy, a pokud je to relevantní, také veškeré další požadavky, včetně těch, které jsou stanoveny v příslušných odvětvových předpisech.

7. Akkreditálás : harmadik fél igazolása, amely hivatalosan bizonyítja valamely szervezet szakmai alkalmasságát bizonyos feladatok ellátására. Az EU-ban [11]"akkreditálás" alatt egy nemzeti akkreditáló testület arról adott igazolása értendő, hogy egy megfelelőségértékelő szervezet teljesíti a meghatározott megfelelőségértékelési tevékenységek ellátásához szükséges, a megfelelő harmonizált szabványokban megállapított követelményeket, és amennyiben alkalmazandó, bármely további követelményt, beleértve a vonatkozó ágazati szabályozásokban meghatározottakat is.

8. Inspekce : posouzení vývoje produktu, produktu, postupu nebo instalace a určení jeho shody se specifickými požadavky nebo, na základě odborného úsudku, se všeobecnými požadavky.

8. Ellenőrzés : egy adott termék kialakításának, egy adott terméknek, folyamatnak vagy berendezésnek a vizsgálata és annak megállapítása, hogy az megfelel-e a meghatározott követelményeknek, vagy – szakmai megítélés alapján – bizonyos általános követelményeknek.

9. Audit : systémový, nezávislý a zdokumentovaný postup pro získání záznamů, prohlášení skutečností nebo jiných příslušných informací a jejich objektivní posouzení s cílem stanovit míru splnění specifikovaných požadavků.

9. Audit : bizonyítékok, ténymegállapítások vagy egyéb lényeges információk megszerzésére és ezek objektív kiértékelésére irányuló módszeres, független és dokumentált folyamat annak meghatározására, hogy a meghatározott követelmények milyen mértékben teljesülnek.

3. STÁVAJÍCÍ PRÁVNÍ PŘEDPISY NA ÚROVNI EU

3. MEGLÉVŐ EU-SZINTŰ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK

3.1 Předpisy týkající se provozování systémů

3.1. A rendszerek működésével kapcsolatos szabályok

Systémy certifikace používané v EU se řídí těmito základními právními předpisy EU:

Az EU-ban működő tanúsítási rendszerek a következő alapvető európai uniós rendelkezések hatálya alá tartoznak:

- Předpisy o vnitřním trhu. Poskytovatelé certifikačních služeb mohou využívat svobody usazování a volného pohybu služeb, jak je zakotveno v článcích 49 a 56 Smlouvy o fungování Evropské unie a příslušných ustanoveních směrnice o službách [12]. Při usazování v jiném členském státě nesmějí čelit žádným neoprávněným omezením. Stejně tak by neměli čelit neoprávněným omezením, pokud poskytují služby přes hranice. Systémy certifikace také nesmí vést k faktickým překážkám pro obchod se zbožím na vnitřním trhu.

- A belső piacra vonatkozó szabályok. A tanúsítási szolgáltatást nyújtók élhetnek a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságával, ahogyan az az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz.) 49., illetve 56. cikkében, továbbá a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv [12] vonatkozó rendelkezéseiben szerepel. Amenynyiben másik tagállamban letelepednek, semmilyen indokolatlan korlátozással nem szembesülhetnek. Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás esetén szintén nem érvényesülhetnek indokolatlan korlátozások velük szemben. A tanúsítási rendszerek nem eredményezhetnek de facto akadályokat az áruk belső piaci kereskedelme tekintetében.

- Předpisy o účasti státu v systémech. Systémy certifikace podporované veřejnými subjekty, jako jsou regionální nebo vnitrostátní orgány, nesmějí vést k omezením na základě státní příslušnosti výrobců ani jinak bránit v jednotném trhu. Podpora systémům certifikace poskytnutá členským státem nebo ze státních prostředků ve smyslu článku 107 Smlouvy o fungování Evropské unie musí být v souladu s pravidly státní podpory.

- A rendszerekben való állami részvételre vonatkozó szabályok. A közintézmények, így például regionális vagy nemzeti hatóságok által támogatott tanúsítási rendszerek az előállítók között nem tehetnek illetőségi alapon különbséget, és semmilyen más módon nem gátolhatják a belső piac működését. A tanúsítási rendszerek számára az EUMSz. 107. cikke értelmében a tagállamok által vagy állami forrásból nyújtott támogatásoknak összhangban kell lenniük az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal.

- Předpisy o hospodářské soutěži. Systémy certifikace nesmějí vést k protikonkurenčnímu jednání, mimo jiné především:

- Versenyszabályok. A tanúsítási rendszerek működése nem járhat együtt a versenyellenes magatartás alábbiakban – nem kimerítő jelleggel – felsorolt megnyilvánulásaival:

- k horizontálním nebo vertikálním dohodám, které omezují konkurenci,

- a versenyt korlátozó horizontális vagy vertikális megállapodások,

- k vyloučení konkurenčních podniků jedním nebo více podniky s výrazným vlivem na trhu (jako je zabránění přístupu konkurenčních kupujících k zásobám a/nebo přístupu konkurenčních dodavatelů k distribučním kanálům),

- a versenytársaknak egy vagy több jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozás általi kiszorítása (így például konkurens vásárlók megakadályozása abban, hogy beszerzési forrásokhoz hozzájussanak, és/vagy konkurens beszállítók megakadályozása abban, hogy bizonyos értékesítési csatornákhoz hozzájussanak),

- k zabránění přístupu k systému certifikace hospodářskými subjekty, které splňují platné předpoklady,

- a vonatkozó előfeltételeket teljesítő piaci szereplők megakadályozása abban, hogy a tanúsítási rendszerben részt vegyenek,

- k bránění zúčastněným stranám systému nebo jiným třetím stranám ve vývoji, výrobě a uvádění na trh alternativních produktů, které nevyhovují specifikacím stanoveným v systému.

- a rendszer résztvevői vagy harmadik felek megakadályozása abban, hogy olyan alternatív termékeket hozzanak létre, állítsanak elő és forgalmazzanak, amelyek nem felelnek meg a rendszer keretében rögzített leírásnak.

- Informování spotřebitelů a požadavky na označování [13]. Označování potravin, jejich obchodní úprava a související reklama nesmějí uvádět kupujícího v omyl, zejména:

- A fogyasztók tájékoztatásával és a címkézéssel kapcsolatos követelmények [13]. Az élelmiszerek címkézése, reklámozása és kiszerelése nem lehet alkalmas arra, hogy a vásárlót megtévessze, különösen:

- pokud jde o charakteristiky potraviny a zvláště o její povahu, identitu, vlastnosti, složení, množství, trvanlivost, původ nebo provenienci, způsob výroby nebo získání,

- az élelmiszer jellemzői és különösen annak természete, mibenléte, tulajdonságai, összetétele, mennyisége, tartóssága, származása vagy eredete, gyártásának vagy előállításának módja tekintetében,

- připisováním účinků nebo vlastností, které dotyčná potravina nemá,

- az élelmiszer olyan hatással vagy tulajdonsággal való felruházása révén, amellyel az nem rendelkezik,

- vyvoláváním dojmu, že dotyčná potravina má zvláštní charakteristiky, přestože tyto stejné charakteristiky mají všechny podobné potraviny.

- annak sugallása révén, hogy az élelmiszer különleges jellemzőkkel rendelkezik, holott minden hasonló élelmiszer rendelkezik ilyen jellemzőkkel.

Systémy osvědčující pouze shodu s právními požadavky nesmějí vzbuzovat dojem, že certifikované produkty mají zvláštní vlastnosti, které se liší od vlastností podobných produktů. Systémy by rovněž neměly poškozovat pověst ani vést k poškození pověsti jiných produktů na trhu a neměly by zpochybňovat ani vést ke zpochybnění spolehlivosti úředních kontrol.

Az olyan rendszerek esetében, amelyek csupán a jogszabályi követelmények teljesülését igazolják, semmiképpen sem szabad azt sugallni, hogy a tanúsítással rendelkező termékek olyan sajátos jellemzőkkel rendelkeznek, amelyek eltérnek a hasonló termékek jellemzőitől. A rendszer továbbá nem irányulhat a piacon lévő egyéb termékek jó hírnevének megsértésére, sem a hivatalos ellenőrzések megbízhatóságának aláásására.

Kromě toho podle ustanovení směrnice o nekalých obchodních praktikách [14] nesmějí označování potravin, jejich obchodní úprava a související reklama uvádět spotřebitele v omyl.

Emellett az élelmiszerek címkézése, reklámozása és kiszerelése nem lehet alkalmas arra, hogy a vásárlót a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv [14] rendelkezései szerint megtévessze.

- Při zavádění postupu posuzování shody v daném právním předpisu bere EU v úvahu své mezinárodní závazky, zejména požadavky stanovené v Dohodě WTO o technických překážkách obchodu.

- Az EU mindig szem előtt tartja nemzetközi kötelezettségeit, különös tekintettel a kereskedelem technikai akadályairól szóló WTO-megállapodásban foglalt követelményekre, amikor egy adott jogszabályban megfelelőségértékelési eljárást vezet be.

3.2 Předpisy týkající se obsahu systémů

3.2. A rendszerek tartalmával kapcsolatos szabályok

V mnoha oblastech, na které se vztahují požadavky systémů certifikace (např. zákonné požadavky pro bezpečnost a hygienu potravin [15]; ekologické zemědělství; dobré životní podmínky zvířat; ochrana životního prostředí; obchodní normy pro specifické produkty), existují specifické právní předpisy.

Az előzőeken túl számos olyan témakörben léteznek konkrét jogszabályok, amelyekre a tanúsítási rendszerek követelményei vonatkoznak (pl. az élelmiszer-biztonságra és a higiéniára vonatkozó szabályozási követelmények [15], biogazdálkodás, állatjóllét, környezetvédelem, egyes termékekre vonatkozó forgalmazási előírások).

V oblastech, kde existují příslušné normy nebo právní předpisy, musejí tvrzení tyto normy nebo právní předpisy zohledňovat, být s nimi v souladu a odkazovat na ně ve specifikacích (např. pokud systém vytváří tvrzení v oblasti ekologického zemědělství, musí být založen na nařízení (ES) č. 834/2007 o ekologické produkci a označování ekologických produktů [16]; systémy vytvářející tvrzení o výživě a zdraví musí být v souladu s nařízením (ES) č. 1924/2006 [17] a procházet příslušným vědeckým posouzením EFSA).

Azon területeken, ahol már léteznek szabványok vagy jogszabályok, a termékekre vonatkozó állítások megfogalmazásánál ezeket figyelembe kell venni, illetve az állításoknak összhangban kell állniuk velük, és azokra a termékleírásban utalást kell tenni (pl. a biogazdálkodással kapcsolatos állítások esetében a rendszernek az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendeletre [16] kell épülnie, a táplálkozással és az egészséggel kapcsolatos állításokat megfogalmazó rendszereknek összhangban kell lenniük az 1924/2006/EK rendelettel [17], és azokról az EFSA-nak tudományos értékelést kell készítenie).

Pokud jde o bezpečnost a hygienu potravin, platí zejména následující:

Az élelmiszer-biztonság és a higiénia vonatkozásában:

- Stávající úřední normy a/nebo požadavky nesmějí být systémy dotčeny, ani by systémy neměly sloužit k jejich nahrazování, nebo vzbuzovat zdání, že nahrazují úřední kontroly prováděné příslušnými orgány za účelem úředního ověření shody s povinnými úředními normami a požadavky.

- A rendszerek nem sérthetik meglévő hivatalos szabványok és/vagy követelmények alkalmazását, nem irányulhatnak arra, hogy az említett szabványok és/vagy követelmények helyébe lépjenek, illetve hogy felváltsák a kötelezően előírt, hivatalos szabványoknak és követelményeknek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hivatalos hatósági ellenőrzéseket.

- Reklama ani propagace produktu prodávaného v rámci systémů, které stanoví bezpečnostní a hygienické normy nad rámec právních požadavků, nesmí poškozovat pověst ani vést k poškození pověsti jiných produktů na trhu a nesmí zpochybňovat ani vést ke zpochybnění spolehlivosti úředních kontrol.

- Az olyan termékeket, amelyeket az élelmiszer-biztonságra és a higiéniára vonatkozóan a jogszabályi követelményeknél szigorúbb követelményeket előíró rendszerek keretében hoznak forgalomba, nem szabad úgy reklámozni vagy népszerűsíteni, hogy az a piacon lévő egyéb termékek jó hírnevének megsértésére vagy a hivatalos ellenőrzések megbízhatóságának aláásására irányuljon.

3.3 Předpisy, kterými se řídí posuzování shody, certifikace a akreditace

3.3. A megfelelőségértékelésre, a tanúsításra és az akkreditációra vonatkozó szabályok

Předpisy pro organizaci a provádění akreditace subjektů, které vykonávají činnosti posuzování shody v regulované oblasti, byly stanoveny v nařízení (ES) č. 765/2008. Přestože toto nařízení neobsahuje požadavek, že subjekty posuzování shody musejí získat akreditaci, je tento požadavek součástí některých jiných právních předpisů EU [18].

A szabályozott területeken megfelelőségértékelési tevékenységeket végző szervezetek akkreditálásának megszervezésére és működtetésére vonatkozó szabályokat a 765/2008/EK rendelet állapítja meg. Noha a rendelet nem írja elő, hogy a megfelelőségértékelő szervezeteknek akkreditációt kell szerezniük, más uniós jogszabályok tartalmaznak ilyen jellegű előírást [18].

Dále jsou mezinárodně uznávané předpisy pro provozování systémů certifikace produktů/postupů nebo systémů stanoveny pokynem Mezinárodní organizace pro normalizaci (ISO) 65 (EN 45011), případně ISO 17021. Zatímco systémy certifikace produktů/postupů nebo systémů jsou dobrovolné iniciativy, k tomu, aby mohly poskytovat certifikáty pro produkty/postupy nebo systémy na základě akreditace, musejí být certifikační subjekty akreditovány podle EN 45011/ISO 65 nebo ISO 17021.

A termék- és folyamattanúsítási, illetve rendszertanúsítási rendszerek működtetésére vonatkozó, nemzetközileg elismert szabályokat a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) 65. útmutatója (EN 45011), illetve az ISO 17021 rögzíti. Miközben a termék- és folyamattanúsítási, illetve rendszertanúsítási rendszerek önkéntes alapon működnek, a terméktanúsító szerveknek az EN 45011/ISO 65 vagy az ISO 17021 szerinti akkreditációval kell rendelkezniük ahhoz, hogy az adott termék, folyamat vagy rendszer vonatkozásában akkreditált tanúsítást végezhessenek.

Výše uvedeným však nejsou dotčeny žádné platné požadavky potravinového práva EU včetně obecných cílů stanovených v čl. 5 odst. 1 nařízení (ES) č. 178/2002:

Mindez azonban nem érinti az élelmiszerekre vonatkozó európai uniós előírásokat, így többek között a 178/2002/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott általános célkitűzéseket:

"Potravinové právo sleduje jeden nebo více obecných cílů vysoké úrovně ochrany lidského života a zdraví a ochrany zájmů spotřebitelů, včetně poctivého jednání v obchodu s potravinami, a popřípadě zohledňuje ochranu zdraví a dobré životní podmínky zvířat, zdraví rostlin a ochranu životního prostředí."

"Az élelmiszerjognak az emberi élet és egészség magas szintű védelmének és a fogyasztói érdekek védelmének egy vagy több általános célját kell szolgálnia, beleértve az élelmiszerkereskedelem tisztességes gyakorlatának érvényesítését; ennek során lehetőség szerint tekintettel kell lenni az állatok egészségének védelmére, az állatok, valamint a növények és a környezet védelmére."

V tomto rámci obsahuje nařízení Evropského parlamentu a Rady (ES) č. 882/2004 [19] o úředních kontrolách za účelem ověření dodržování právních předpisů týkajících se krmiv a potravin a pravidel o zdraví zvířat a dobrých životních podmínkách zvířat některá pravidla pro pověřování nezávislých třetích stran úředními kontrolními úkoly ze strany příslušných orgánů (včetně povinností akreditace a oznamování).

Ehhez kapcsolódóan a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [19] szabályokat rögzít a hatósági ellenőrzésekkel kapcsolatos meghatározott feladatoknak (többek között az akkreditációs és jelentéstételi kötelezettségeknek) az illetékes hatóságok által független harmadik felekre történő átruházásával kapcsolatban.

Záruky dané úředními kontrolními činnostmi jsou základem, na kterém mohou fungovat na dobrovolné bázi specifické systémy certifikace, přičemž je třeba mít na paměti, že každé porušení podléhá potravinovému zákonu. Posuzování shody se základními požadavky prostřednictvím systémů certifikace nezbavuje úřední kontrolní orgány jejich zodpovědnosti.

A hivatalos ellenőrzések keretében nyújtott biztosítékok képezik az alapkövetelmények szintjét, és ezeken túlmenően be lehet vezetni – önkéntes alapon – speciális tanúsítási rendszereket, szem előtt tartva, hogy az ezekben szereplő kötelezettségek bármilyen megsértése az élelmiszerjogba ütközik. Az alapkövetelmények teljesülésének tanúsítási rendszerek révén való értékelése nem mentesíti a hatóságokat az általuk végzendő hivatalos ellenőrzések végrehajtása alól.

4. DOPORUČENÍ TÝKAJÍCÍ SE ÚČASTI V SYSTÉMU A JEHO ROZVOJE

4. A RENDSZEREKBEN VALÓ RÉSZVÉTELRE ÉS A RENDSZEREK KIDOLGOZÁSÁRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1. Systémy by měly být otevřené na základě transparentních a nediskriminačních kritérií všem účastníkům, kteří jsou ochotni a schopni vyhovět specifikacím.

1. A rendszereknek átlátható és megkülönböztetéstől mentes feltételek alapján minden olyan részvevő előtt nyitva kell állniuk, aki hajlandó és képes arra, hogy teljesítse az előírásokban rögzített követelményeket.

2. Systémy by měly mít strukturu dohledu, která umožňuje, aby všechny zúčastněné strany v potravinovém řetězci (zemědělci a jejich organizace [20], obchodníci se zemědělskými a zemědělsko-potravinářskými produkty, potravinářský průmysl, velkoobchod, maloobchod, případně spotřebitelé) přispěly k rozvoji systému a k rozhodování reprezentativním a vyváženým způsobem. Mechanismy zapojení zúčastněných stran a organizací by měly být zdokumentované a veřejně přístupné.

2. A rendszereknek olyan felügyeleti struktúrával kell rendelkezniük, amely az élelmiszer-ellátási lánc valamennyi érintett szereplője (mezőgazdasági termelők és szervezeteik [20], a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek forgalmazói, élelmiszer-ipari vállalatok, nagykereskedők, kiskereskedők és fogyasztók) számára lehetővé teszi, hogy reprezentatív és kiegyensúlyozott módon bekapcsolódjon a rendszerek kidolgozásába és a döntéshozatalba. Az érdekeltek bevonásának mechanizmusaival és a részt vevő szervezetekkel kapcsolatos információkat dokumentálni kell, és a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni.

3. Správci systémů fungujících v různých státech a regionech by měli usnadnit zapojení všech zúčastněných stran z těchto regionů do rozvoje systému.

3. A különböző országokban és régiókban működő rendszerek irányítóinak elő kell segíteniük, hogy a rendszer fejlesztésében az adott régió valamennyi érintettje részt vehessen.

4. Požadavky systémů by měly být vytvářeny technickými výbory sestávajícími z odborníků a předkládány širší skupině zúčastněných stran k posouzení.

4. A rendszerek követelményeit szakértőkből álló szakmai bizottságoknak kell kidolgozniuk, és lehetőséget kell biztosítani, hogy azokkal kapcsolatban az érintettek szélesebb köre is kifejthesse véleményét.

5. Správci systémů by měli zajistit zapojení zúčastněných stran do vytváření kritérií a kontrolních seznamů pro inspekce i do navrhování a stanovování hranic pro sankce.

5. A rendszerek irányítóinak elő kell segíteniük, hogy valamennyi érintett részt vehessen az ellenőrzési kritériumok és az ellenőrzőlista kidolgozásában, valamint a szankciók rögzítésében és kiszabásuk határértékeinek meghatározásában.

6. Správci systémů by měli zaujmout přístup soustavného rozvoje, který obsahuje mechanismy zpětné vazby umožňující pravidelně participačním způsobem přezkoumávat pravidla a požadavky. Účastníci systémů by se zejména měli zapojit do budoucího rozvoje systému.

6. A rendszerek irányítóinak a folyamatos fejlesztés megközelítését kell alkalmazniuk, amelynek során a szabályok és a követelmények a visszajelzési mechanizmusok alapján, a résztvevők bevonásával, rendszeres időközönként felülvizsgálatra kerülnek. Különösen fontos, hogy a rendszerek résztvevői kivehessék részüket a rendszer továbbfejlesztéséből.

7. Změny požadavků systému se musí provádět, pouze pokud jsou opodstatněné, aby se zabránilo zbytečným nákladům účastníků systému na přizpůsobení. Účastníci systému musí být náležitě informováni o každé změně požadavků systému.

7. Annak érdekében, hogy a rendszerek résztvevőit ne terheljék szükségtelen módosítási költségek, a rendszerek követelményeit csak indokolt esetben szabad módosítani. A rendszerek követelményeit érintő változásokról a rendszerek résztvevőit megfelelően értesíteni kell.

8. Systémy by měly obsahovat kontaktní informace k veškeré dokumentaci související se systémem (včetně internetových stránek) a stanovovat postup pro získávání připomínek k systému a reakci na něj.

8. A rendszerek keretében a rendszerhez kapcsolódó valamennyi dokumentum esetében is biztosítani kell (többek között az interneten) a kapcsolattartó elérhetőségére vonatkozó tájékoztatást, és gondoskodni kell a rendszerre vonatkozó észrevételek eljuttatásának és megválaszolásának folyamatairól.

5. DOPORUČENÍ TÝKAJÍCÍ SE POŽADAVKŮ SYSTÉMŮ A ODPOVÍDAJÍCÍCH TVRZENÍ

5. A RENDSZEREK KÖVETELMÉNYEIRE ÉS A KAPCSOLÓDÓ ÁLLÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

5.1 Jasnost a transparentnost požadavků systémů a uváděných tvrzení

5.1. A rendszerek követelményeinek és a kapcsolódó állításoknak az egyértelműsége és átláthatósága

1. Systémy by měly jasně uvádět společenské, environmentální, hospodářské a/nebo právní cíle.

1. A rendszereknek egyértelműen rögzíteniük kell szociális, környezetvédelmi, gazdasági és/vagy jogi természetű célkitűzéseiket.

2. Tvrzení a požadavky by měly být jasně spojeny s cíli systému.

2. Az állítások és a követelmények, illetve a rendszer célkitűzései között világos kapcsolatnak kell lennie.

3. Měla by být jasně vymezena oblast působnosti systému z hlediska produktů a/nebo postupů.

3. Egyértelműen meg kell határozni, hogy a rendszer hatálya mely termékekre és/vagy folyamatokra terjed ki.

4. Specifikace systému [21], včetně veřejného shrnutí, by měla být volně přístupná (např. na internetových stránkách).

4. A rendszer előírásainak [21] és azok nyilvánosság részére szánt összefoglalójának ingyenesen hozzáférhetőnek kell lenniük (pl. az interneten).

5. Systémy, které působí v různých zemích, by měly zajistit překlad specifikací, pokud případní účastníci nebo certifikační subjekty vznesou řádně odůvodněnou žádost.

5. Az egyszerre több országban is működő rendszerek esetében gondoskodni kell a rendszer előírásainak fordításáról, amennyiben a rendszerbe belépni szándékozó piaci szereplőktől vagy a tanúsító testületektől ez irányú, kellően megalapozott kérelem érkezik.

6. Specifikace systému by měly být jasné, dostatečně podrobné a snadno srozumitelné.

6. Fontos, hogy a rendszerek előírásai világosak, kellően részletesek és könnyen érthetőek legyenek.

7. Systémy využívající loga nebo etikety by měly poskytovat informace o tom, kde mohou spotřebitelé nalézt další podrobnosti o systému, například internetovou adresu, a to buď na obalu produktu, nebo v místě prodeje.

7. A logót vagy címkét alkalmazó rendszerek esetében vagy a termék csomagolásán, vagy az értékesítési pontokon tájékoztatást kell nyújtani arról, hogy a fogyasztók hol (például milyen weboldalon) juthatnak a rendszerrel kapcsolatban bővebb információkhoz.

8. Systémy by měly jasně uvádět (např. na svých internetových stránkách), že vyžadují certifikaci nezávislým subjektem, a poskytovat kontaktní údaje certifikačních subjektů, které tuto službu zajišťují.

8. A rendszereknek egyértelműen rögzíteniük kell (például weboldalukon), hogy a tanúsítást független testület végzi, és meg kell adniuk az ilyen jellegű tanúsítási szolgáltatást nyújtó tanúsító testületek elérhetőségét.

5.2 Podklady pro tvrzení a požadavky systémů

5.2. A rendszerekhez kapcsolódó állítások és követelmények alapjául szolgáló bizonyítékok

1. Všechna tvrzení by měla být založena na objektivních a ověřitelných důkazech a vědecky podložené dokumentaci. Tyto dokumenty by měly být volně dostupné, např. na internetových stránkách [22].

1. Valamennyi állításnak objektív és ellenőrizhető bizonyítékokon, valamint tudományos alapokon nyugvó dokumentáción kell alapulnia. Ezeknek a dokumentumoknak szabadon hozzáférhetőnek kell lenniük, pl. internetes oldalon [22].

2. Systémy fungující v různých státech a regionech by měly přizpůsobit své požadavky v souladu s příslušnými místními agroekologickým, sociálními, hospodářskými a právními podmínkami a zemědělskými postupy, přičemž je třeba zajistit konzistentní výsledky v různých souvislostech.

2. A különböző országokban és régiókban működő rendszerek követelményeit hozzá kell igazítani a vonatkozó helyi agro-ökológiai, társadalmi-gazdasági és jogi feltételekhez, valamint mezőgazdasági gyakorlatokhoz, azonban egyúttal azt is biztosítani kell, hogy az elért eredmények egységesek legyenek.

3. Systémy by měly jasně uvádět (např. na internetových stránkách), zda, kdy a v jakém rozsahu jejich specifikace překračují rámec příslušných právních požadavků, a to případně i v oblasti hlášení a inspekcí.

3. A rendszereknek egyértelműen jelezniük kell (például weboldalukon), hogy előírásaik – többek között adott esetben a jelentéstétel és az ellenőrzések terén – túlmutatnak-e a vonatkozó jogszabályi követelményeken, és amennyiben igen, milyen tekintetben és milyen mértékben.

6. DOPORUČENÍ TÝKAJÍCÍ SE CERTIFIKACE A INSPEKCÍ

6. A TANÚSÍTÁSRA ÉS AZ ELLENŐRZÉSEKRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

6.1 Nestrannost a nezávislost certifikace

6.1. A tanúsítás függetlensége és pártatlansága

1. Certifikaci shody s požadavky systému by měl provádět nezávislý subjekt akreditovaný:

1. A rendszerek követelményeinek teljesülését az alábbi testületek valamelyike által akkreditált független testületnek kell tanúsítania:

- vnitrostátním akreditačním orgánem jmenovaným členskými státy podle nařízení (ES) č. 765/2008 v souladu s příslušnými evropskými a mezinárodními normami a pokyny, které stanoví všeobecné požadavky na orgány provozující systém certifikace produktů, nebo

- a tagállamok által a 765/2008/EK rendelettel összhangban, a megfelelő európai vagy nemzetközi szabványok és a terméktanúsítási rendszereket működtető szervezetekre vonatkozó általános követelményeket rögzítő útmutatók szerint kijelölt nemzeti akkreditációs testület, vagy

- akreditačním orgánem, který je signatářem mnohostranné úmluvy o uznávání v oblasti certifikace produktů v rámci Mezinárodního fóra pro akreditaci (IAF).

- a Nemzetközi Akkreditálási Fórum (IAF) terméktanúsításról szóló többoldalú elismerési megállapodását aláíró akkreditáló szerv.

2. Systémy by měly být otevřené pro certifikaci jakýmkoli způsobilým a akreditovaným certifikačním subjektem bez uvalování zeměpisných omezení.

2. Fontos, hogy a rendszereket bármely megfelelő képesítéssel és akkreditációval rendelkező tanúsítási szerv tanúsíthassa, földrajzi megkötés nélkül.

6.2 Inspekce

6.2. Ellenőrzések

Inspekce by měly být ze zásady efektivní, jasné, transparentní, založené na zdokumentovaných postupech a měly by se týkat ověřitelných kritérií, na nichž se zakládají tvrzení vydávaná systémem certifikace. Neuspokojivé výsledky inspekce by měly vést k příslušným opatřením.

Általános elvárás, hogy az ellenőrzések hatékonyak, átláthatóak és világosak legyenek, dokumentált eljárásokra épüljenek, és a tanúsítási rendszer keretében tett állítások alapjául szolgáló, ellenőrizhető kritériumokra vonatkozzanak. Amennyiben egy ellenőrzés során hiányosságokat állapítanak meg, meg kell tenni a szükséges intézkedéseket.

1. Měly by se provádět pravidelné inspekce účastníků systému. Měly by existovat jasné a zdokumentované postupy pro inspekce včetně četnosti, odběru vzorků a laboratorních/analytických zkoušek parametrů, které se týkají oblasti působnosti systému certifikace.

1. A rendszerek résztvevőinél rendszeres ellenőrzéseket kell végrehajtani. Egyértelmű és dokumentált ellenőrzési eljárásokat kell létrehozni, amelyek szabályozzák az ellenőrzések gyakoriságát, a mintavételi módszereket, valamint a tanúsítási rendszer hatálya alá tartozó paraméterekre vonatkozó laboratóriumi/analitikai vizsgálatokat.

2. Frekvence inspekcí by měla zohledňovat výsledky předchozích inspekcí, rizika spojená s produktem, postupem nebo systémem řízení, i existenci interních auditů ve sdruženích producentů, které mohou doplňovat inspekce třetími stranami. Minimální frekvenci inspekcí pro všechny účastníky systému by měl stanovit inspektor systému.

2. Az ellenőrzések gyakoriságának meghatározásakor figyelembe kell venni a korábbi ellenőrzések eredményeit, az adott termékkel, folyamattal vagy irányítási rendszerrel járó kockázatokat, valamint azt, hogy egy adott termelői szervezet végez-e belső auditot, mivel ez kiegészítheti a harmadik fél általi ellenőrzéseket. Az ellenőrzések minimális gyakoriságát a rendszer valamennyi résztvevője tekintetében a rendszer felügyeletéért felelős személynek kell meghatároznia.

3. Mělo by docházet k systematickému vyhodnocování výsledků inspekcí.

3. Az ellenőrzések eredményeit szisztematikusan értékelni kell.

4. Obecně by se měly využívat neohlášené inspekce a inspekce s krátkou dobou ohlášení (např. do 48 hodin).

4. Általános szabályként előre be nem jelentett vagy rövid határidőn (pl. 48 órán) belüli ellenőrzéseket kell végezni.

5. Inspekce a audity by měly být založeny na veřejně dostupných obecných zásadách, kontrolních seznamech a plánech. Kritéria pro inspekce by měla být těsně spojena s požadavky systému a odpovídajícími tvrzeními.

5. Az ellenőrzéseknek és az auditoknak nyilvánosan hozzáférhető útmutatókra, ellenőrzőlistákra vagy tervekre kell épülniük. Az ellenőrzési kritériumoknak szorosan kapcsolódniuk kell a rendszer követelményeihez és az azokhoz kapcsolódó állításokhoz.

6. Měly by existovat jasné a zdokumentované postupy pro řešení neshod, které jsou účinně prováděny. Měla by být vymezena kritéria pro vyřazení, která by mohla vést k:

6. Fontos, hogy a követelmények be nem tartása esetén egyértelműen meghatározott, jól dokumentált és hatékony eljárások kerüljenek alkalmazásra. Rögzíteni kell azokat a kritériumokat, amelyek felmerülése esetén egy adott résztvevő a rendszerből kizárható. E kritériumok felmerülésekor az alábbiakra kerülhet sor:

- nevydání nebo zrušení osvědčení,

- a tanúsítás kiadásának megtagadása vagy a tanúsítás visszavonása,

- zrušení členství nebo

- a tagság visszavonása, vagy

- hlášení úřednímu subjektu zodpovědnému za prosazování.

- az illetékes végrehajtó testület részére történő bejelentés.

Tato vyřazovací kritéria by měla obsahovat minimálně neplnění základních právních požadavků v oblasti, na kterou se vztahuje certifikace. Případy neshody mající nepříznivé důsledky pro ochranu zdraví by měly být ohlášeny příslušným orgánům v souladu se zákonnými požadavky.

A rendszerből való kizárás kritériumai között a tanúsítás által érintett területre vonatkozó alapvető jogszabályi követelmények be nem tartásának mindenképpen szerepelnie kell. Az illetékes hatóságokhoz a szabályozási követelményekkel összhangban be kell jelenteni azokat az eseteket, amikor a jogszabályi követelmények be nem tartásának a közegészség védelme szempontjából negatív kihatásai lehetnek.

7. Inspekce by se měly zaměřit na analyzování ověřitelných kritérií, která tvoří základ tvrzení uváděných systémy certifikace.

7. Az ellenőrzések középpontjába a tanúsítási rendszer keretében tett állítások alapjául szolgáló ellenőrizhető kritériumok elemzését kell helyezni.

6.3 Náklady

6.3. Költségek

1. Správci systémů by měli zveřejnit členské poplatky (pokud existují) a požadovat od svých certifikačních subjektů, aby zveřejnily náklady související s certifikací a inspekcí pro různé typy účastníků systému.

1. A rendszerek irányítóinak nyilvánosságra kell hozniuk a rendszerben való részvétel díjának összegét (ha van ilyen díj), és a tanúsító testület számára elő kell írniuk, hogy ők is tegyék közre a tanúsítás és az ellenőrzés kapcsán a rendszer résztvevőinek különböző csoportjainál felmerülő költségeket.

2. Případné rozdíly v poplatcích účtovaných různým účastníkům systému by měly být zdůvodněné a přiměřené. Neměly by sloužit k tomu, aby odstrašily některé skupiny možných účastníků, např. z jiných zemí, od zapojení se do příslušného systému.

2. A résztvevők különböző csoportjai esetében felszámított díjak közötti eltéréseknek indokoltaknak és arányosaknak kell lenniük. Az eltérések mértéke nem lehet olyan, hogy a potenciális résztvevőket (pl. más országban működő piaci szereplőket) eltántorítsa az adott rendszerbe való belépéstől.

3. Úspory nákladů v důsledku vzájemného uznávání a postupu porovnávání by měly být předány provozovatelům na základě inspekcí a auditů.

3. A kölcsönös elismerésből és a követelményszintek megállapításából eredő költségmegtakarításokat az ellenőrzéseknek és az auditoknak alávetett piaci szereplők részére tovább kell adni.

6.4 Kvalifikace auditorů/inspektorů

6.4. Az auditorok/ellenőrök képesítése

Auditoři/inspektoři by měli být ze zásady nestranní, kvalifikovaní a způsobilí.

Az auditorokkal/ellenőrökkel szembeni általános elvárás, hogy pártatlanok, megfelelően képzettek és szakmailag jól felkészültek legyenek.

Auditoři, kteří provádějí certifikační audity, by měli mít příslušné znalosti specifického odvětví a pracovat pro certifikační subjekty, které jsou akreditovány podle příslušných evropských nebo mezinárodních norem a pokynů pro systémy certifikace produktů a pro systémy certifikace systémů řízení. Požadované dovednosti auditora by měly být popsány ve specifikacích systému.

A tanúsítási auditot végrehajtó auditoroknak rendelkezniük kell az adott ágazatra vonatozó ismeretekkel, és olyan tanúsító testületek részére kell dolgozniuk, amelyek a termék- és folyamattanúsításra, illetve az irányítási rendszerek tanúsítására vonatkozó megfelelő európai vagy nemzetközi szabványok és útmutatók szerinti akkreditációval rendelkeznek. Az auditoroktól elvárt képességeket a rendszer követelményei között kell rögzíteni.

6.5 Ustanovení pro drobné výrobce

6.5. A kistermelőkre vonatkozó rendelkezések

Systémy by měly obsahovat ustanovení, která umožňují a podporují účast drobných výrobců (zejména z rozvojových zemí, přichází-li to v úvahu) v systému.

A rendszernek tartalmaznia kell olyan rendelkezéseket, amelyek a kistermelők rendszerben való részvételét lehetővé teszik, illetve ösztönzik (adott esetben különösen a fejlődő országok tekintetében).

7. DOPORUČENÍ TÝKAJÍCÍ SE VZÁJEMNÉHO UZNÁVÁNÍ A POROVNÁVÁNÍ/PŘEKRÝVÁNÍ S JINÝMI SYSTÉMY

7. A KÖLCSÖNÖS ELISMERÉSRE, A KÖVETELMÉNYSZINTEK MEGÁLLAPÍTÁSÁRA ÉS A RENDSZEREK KÖZÖTTI ÁTFEDÉSEKRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1. Pokud se systémy zavádějí do nového odvětví a/nebo se rozšiřuje oblast jejich působnosti, měla by být zdůvodněna potřeba systému. Správci systémů by měli, pokud je to možné, uvádět výslovné odkazy (např. na svých internetových stránkách) na jiné příslušné systémy působící ve stejném odvětví, oblasti politiky a zeměpisné oblasti a určit, kde se přístupy přibližují a shodují. Měli by aktivně zkoumat možnosti vzájemného uznávání u části nebo všech požadavků systému.

1. Ha egy adott rendszert egy új ágazatban kívánnak bevezetni, és/vagy a rendszer alkalmazási körét kívánják bővíteni, meg kell indokolni, hogy miért van szükség az adott rendszerre. A rendszerek irányítóinak lehetőség szerint egyértelmű utalást kell tenniük (például a rendszer weboldalán) az adott ágazatban, szakpolitikai területen és földrajzi régióban már működő többi kapcsolódó rendszerre, és jelezniük kell, hogy a rendszerek megközelítései miben térnek el, és miben egyeznek meg. Tevőlegesen arra kell törekedniük, hogy feltérképezzék, a rendszerek miként tudnák kölcsönösen elismerni követelményeik egy részét vagy akár mindegyikét.

2. V oblastech, kde bylo u systémů určeno, že se částečně nebo zcela překrývají s požadavky jiných systémů, by systémy měly obsahovat uznání nebo přijetí, částečné či úplné, inspekcí a auditů již provedených na základě těchto systémů (s cílem neprovádět znovu audit stejných požadavků).

2. Azon területek vonatkozásában, ahol a különböző rendszerek között részben vagy egészben átfedések vannak, a rendszereknek rendelkezniük kell a többi rendszer keretében elvégzett ellenőrzések és auditok eredményeinek részleges vagy teljes elismeréséről (a cél tehát az, hogy ne kerüljön sor több auditra ugyanazon kritériumokra vonatkozóan).

3. Pokud nemůže být dosaženo vzájemného uznávání, měli by správci systémů propagovat kombinované audity založené na kombinovaných kontrolních seznamech pro audit (tj. jeden kombinovaný kontrolní seznam a jeden kombinovaný audit pro dva nebo více různých systémů).

3. Ha a kölcsönös elismerést nem sikerül megvalósítani, a rendszerek irányítóinak az egységes audit ellenőrzési listákon alapuló, közös auditok végrehajtására kell törekedniük (ez azt jelenti, hogy két vagy annál több különböző rendszer egyetlen ellenőrzőlista alapján, egy audit keretében kerül ellenőrzésre).

4. Správci systémů, jejichž požadavky se překrývají, by rovněž měli co nejvíce, jak je to z praktického a právního hlediska možné, harmonizovat své protokoly o auditu a požadavky na dokumentaci.

4. Az olyan rendszerek irányítóinak, amelyek között követelményeiket tekintve átfedések vannak, minden lehetséges gyakorlati és jogi eszközzel arra kell törekedniük, hogy egységesítsék az auditjegyzőkönyveikre és -dokumentációikra vonatkozó előírásaikat.

[1] Studie provedená Areté pro GŘ AGRI; viz http://ec.europa.eu/agriculture/quality/index_en.htm

[1] Az Areté által a Mezőgazdasági Főigazgatóság számára készített tanulmány: http://ec.europa.eu/agriculture/quality/index_en.htm

[2] Např.: dobré životní podmínky zvířat; environmentální udržitelnost; spravedlivý obchod.

[2] Például: állatjóllét; környezeti fenntarthatóság, méltányos kereskedelem.

[3] Úř. věst. L 31, 1.2.2002, s. 1.

[3] HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

[4] Ve svém sdělení "Lepší fungování potravinového řetězce v Evropě" (KOM(2009) 591) Komise uvedla svůj záměr přezkoumat vybrané environmentální normy a režimy označování původu, které mohou bránit přeshraničnímu obchodu.

[4] A "Hatékonyabban működő élelmiszer-ellátási lánc" című közleményében (COM(2009) 591) a Bizottság jelezte azon szándékát, hogy felülvizsgáljon bizonyos, a határon átnyúló kereskedelmet hátráltató környezetvédelmi előírásokat és eredetjelölési rendszereket.

[5] Problém soukromých norem byl diskutován ve Výboru WTO pro sanitární a fytosanitární opatření.

[5] A magánszabványok kérdését a WTO egészségügyi és növény-egészségügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága is megvitatta.

[6] Např. Mezinárodní aliance pro sociální a ekologickou akreditaci a značení (ISEAL) (http://www.isealalliance.org).

[6] Pl. az ISEAL-Szövetség (http://www.isealalliance.org).

[7] KOM (2009) 234.

[7] COM(2009) 234.

[8] Tento závěr byl založen na důkladném posouzení dopadů, které zkoumalo různé možnosti dalšího vývoje (viz "Systémy certifikace zemědělských produktů a potravin"; http://ec.europa.eu/agriculture/quality/policy/com2009_234/ia_annex_d_en.pdf).

[8] Ez a következtetés a különböző lehetőségeket feltérképező, részletes hatásvizsgálatra támaszkodott (lásd: "A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek tanúsítási rendszerei", http://ec.europa.eu/agriculture/quality/policy/com2009_234/ia_annex_d_en.pdf).

[9] Poradní skupina pro "jakost zemědělské produkce", zřízená rozhodnutím Komise 2004/391/ES; (Úř. věst. L 120, 24.4.2004, s. 50).

[9] A 2004/391/EK bizottsági határozattal (HL L 120., 2004.4.24., 50. o.) létrehozott, a mezőgazdasági termelés minőségével foglalkozó tanácsadó csoport.

[10] Podle EN ISO/IEC 17000 "Posuzování shody – Slovník a základní principy".

[10] Az ISO/IEC 17000 "Megfelelőségértékelés – Szakkifejezések és általános elvek" c. dokumentum alapján.

[11] Ustanovení čl. 2 odst. 10 nařízení (ES) č. 765/2008, kterým se stanoví požadavky na akreditaci a dozor nad trhem týkající se uvádění výrobků na trh; Úř. věst. L 218, 13.8.2008, s. 30.

[11] A termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról szóló 765/2008/EK rendelet 2. cikkének (10) bekezdése; (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

[12] Směrnice 2006/123/ES ze dne 12. prosince 2006 o službách na vnitřním trhu; Úř. věst. L 376, 27.12.2006, s. 36.

[12] A 2006/123/EK irányelv ( 2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról, HL L 376., 2006.12.27., 36. o.

[13] Ustanovení čl. 2 odst. 1 písm. a) směrnice 2000/13/ES o sbližování právních předpisů členských států týkajících se označování potravin, jejich obchodní úpravy a související reklamy; Úř. věst. L 109, 6.5.2000, s. 29.

[13] Az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2000/13/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja, HL L 109., 2000.5.6., 29. o.

[14] Směrnice 2005/29/ES o nekalých obchodních praktikách vůči spotřebitelům na vnitřním trhu; Úř. věst. L 149, 11.6.2005, s. 22 a pokyny k jejímu provádění: SEK(2009) 1666.

[14] A belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29/EK irányelv, HL L 149, 2005.6.11., 22. o., és az annak alkalmazására vonatkozó iránymutatás: SEC(2009) 1666.

[15] Nařízení (ES) č. 852/2004 ze dne 29. dubna 2004 o hygieně potravin; nařízení (ES) č. 853/2004 ze dne 29. dubna 2004, kterým se stanoví zvláštní hygienická pravidla pro potraviny živočišného původu, a nařízení (ES) č. 854/2004, kterým se stanoví zvláštní pravidla pro organizaci úředních kontrol produktů živočišného původu určených k lidské spotřebě; Úř. věst. L 139, 30.4.2004, s. 1.

[15] Az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK rendelet; az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK rendelet és az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló 854/2004/EK rendelet, (HL L 139., 2004.4.30., 1. o.).

[16] Úř. věst. L 189, 20.7.2007, s. 1.

[16] HL L 189., 2007.7.20., 1. o.

[17] Úř. věst. L 404, 30.12.2006, s. 9.

[17] HL L 404., 2006.12.30., 9. o.

[18] Např. podle čl. 11 odst. 3 nařízení (ES) č. 510/2006 o ochraně zeměpisných označení a označení původu zemědělských produktů a potravin "Subjekty pro certifikaci produktu uvedené v odstavcích 1 a 2 musí splňovat požadavky stanovené evropskou normou EN 45011 nebo pokynem ISO/IEC 65 (všeobecné požadavky na orgány provozující systém certifikace produktů) a od 1. května 2010 musí být podle nich akreditovány".

[18] A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdése például a következőket rögzíti: "Az (1) és (2) bekezdésben említett terméktanúsító szerveknek meg kell felelniük az EN 45011 európai szabványnak vagy az ISO/IEC 65 ("Terméktanúsítási rendszereket működtető szervezetekre vonatkozó általános követelmények" című) útmutatónak, továbbá e szerveket 2010. május 1-jétől ezeknek megfelelően kell akkreditálni."

[19] Úř. věst. L 165, 30.4.2004, s. 1.

[19] HL L 165., 2004.4.30., 1. o.

[20] Např. družstva.

[20] Pl. szövetkezetek.

[21] Výjimky bude možná třeba učinit v případech, kdy jsou specifikace systémů založeny na normách, které nejsou volně dostupné (např. na normách ISO a EN).

[21] Ez alól kivételt képeznek azok az esetek, amikor a rendszer előírásai olyan szabványokra épülnek, amelyek nem ingyenesen hozzáférhetők (pl. az ISO és EN standardok).

[22] Výjimku by měly tvořit důvěrné a/nebo vlastnické informace, které by měly být jasně označeny.

[22] Ez alól kivételt képeznek a titkos és/vagy bizalmas információk, amelyeket egyértelműen jelezni kell.

--------------------------------------------------

--------------------------------------------------