A Bizottság 305/2008/EK rendelete ( 2008. április 2. ) az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján egyes fluortartalmú üvegházhatású gázok nagyfeszültségű kapcsolóberendezésekből való visszanyerését végző szakemberek képesítésére vonatkozó minimumkövetelmények és kölcsönös elismerési feltételek meghatározásáról EGT-vonatkozású szöveg
Hivatalos Lap L 092 , 03/04/2008 o. 0017 - 0020
A Bizottság 305/2008/EK rendelete ( 2008. április 2.) az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján egyes fluortartalmú üvegházhatású gázok nagyfeszültségű kapcsolóberendezésekből való visszanyerését végző szakemberek képesítésére vonatkozó minimumkövetelmények és kölcsönös elismerési feltételek meghatározásáról (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, tekintettel az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló, 2006. május 17-i 842/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre [1] és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésére, mivel: (1) A 842/2006/EK rendeletben előírt követelmények alkalmazása céljából meg kell állapítani azon szakemberek képesítésére vonatkozó szabályokat, akiknek tevékenysége egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal működő berendezések üzemeltetésekor előidézheti a szóban forgó berendezések szivárgását. (2) A képesítéssel még nem rendelkező, de annak megszerzése céljából képzésre már beiratkozott személyek a vizsgához szükséges gyakorlati tapasztalat megszerzése céljából, korlátozott ideig végezhetik azokat a tevékenységeket, amelyekhez az említett képesítés szükséges, de csak képesített személy felügyelete mellett. (3) Több olyan tagállam is van, amely jelenleg nem rendelkezik minősítési vagy képesítési rendszerrel. Ezért egy bizonyos – korlátozott – időszakot kell biztosítani ahhoz, hogy az érintett személyek megszerezhessék a szükséges képesítést. (4) Az indokolatlan adminisztrációs terhek elkerülése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a fent említett képesítési rendszerek már meglévő minősítési rendszerekre épüljenek, feltéve, hogy az ezek által felölelt készségek és ismeretek, valamint a vonatkozó minősítési rendszer teljesíti az e rendeletben meghatározott minimumkövetelményeket. (5) A nagyfeszültségű kapcsolóberendezések gyártóit vagy üzemeltetőit lehetne felkérni vizsgáztató és/vagy képesítő testületnek, amennyiben megfelelnek a vonatkozó követelményeknek. (6) A vizsgáztatással hatékonyan felmérhető azon személyek alkalmassága, akiknek tevékenysége közvetve vagy közvetlenül szivárgást idézhet elő. (7) Hatóságilag kijelölt vizsgáztató és képesítő testületek feladatául kell szabni, hogy – az e rendeletben meghatározott minimumkövetelmények betartásának biztosításán keresztül – elősegítsék a képesítések eredményes és hatékony kölcsönös elismerését a Közösség egészében. (8) A kölcsönös elismerés hatálya alá tartozó képesítést adó képesítési rendszerekkel kapcsolatos adatokat az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján a tagállamok képzési és képesítési programjainak bejelentésére szolgáló értesítés formátumának meghatározásáról szóló, 2008. április 2-i 308/2008/EK bizottsági rendeletben [2] foglaltak szerint kell a Bizottság felé bejelenteni. (9) Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [3] 18. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk Tárgy és hatály Ez a rendelet meghatározza az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázok nagyfeszültségű kapcsolóberendezésekből való visszanyerését végző szakemberek képesítésére vonatkozó minimumkövetelményeket és az azok alapján kiadott képesítések kölcsönös elismerésének feltételeit. 2. cikk Fogalommeghatározások E rendelet alkalmazásában "nagyfeszültségű kapcsolóberendezés" minden olyan kapcsolókészülék, illetve annak vezérlő-, mérő-, védő- és szabályozóberendezéssel ellátott szerelvénye, a hozzá tartozó csatlakozókkal, tartozékokkal, készülékházzal és tartószerkezetekkel együtt, amely 1000 V feletti névleges feszültségű villamos energia termelésére, átvitelére, elosztására és transzformálására szolgál. 3. cikk A szakemberek képesítése (1) Az 1. cikkben említett tevékenységet kizárólag a 4. cikkben ismertetett képesítéssel rendelkező személyek végezhetik. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak alól legfeljebb egyéves időtartamra mentességet élveznek azok a személyek, akik a képesítés megszerzése céljából képzésre iratkoztak be, azzal a feltétellel, hogy az adott tevékenységet kizárólag képesítéssel rendelkező személy felügyelete mellett végzik. (3) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az e rendelet 1. cikkében említett tevékenységet a 842/2006/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében rögzített dátumot megelőzően végző személyek esetében az (1) bekezdést egy bizonyos ideig nem alkalmazzák, azonban ez az időszak nem haladhatja meg a 842/2006/EK rendelet 5. cikkének (4) bekezdésében rögzített dátumot. Az első albekezdésben említett időszak alatt az ilyen személyeket úgy kell tekinteni, hogy a 842/2006/EK rendelet követelményeinek alkalmazása szempontjából rendelkeznek a kérdéses tevékenység gyakorlására jogosító képesítéssel. 4. cikk A képesítés kiadása (1) Az 5. cikkben említett képesítő testület képesítési igazolást ad ki azon személyek részére, akik teljesítették a 6. cikkben említett vizsgáztató testület által szervezett és a mellékletben felsorolt készségeket és ismereteket felmérő elméleti és gyakorlati vizsga követelményeit. (2) A képesítő igazolásnak legalább a következőket kell tartalmaznia: a) a képesítő testület neve, a képesítés birtokosának teljes neve, a képesítés száma, és – adott esetben – a képesítés érvényességi ideje; b) az a tevékenység, amelynek végzésére a képesítés a birtokost feljogosítja; c) a kiadás dátuma és a kiadó aláírása. (3) Abban az esetben, ha egy meglévő, vizsgáztatáson alapuló képesítési rendszer felméri a mellékletben felsorolt készségeket és ismereteket, továbbá teljesíti az 5. és 6. cikk szerinti követelményeket, azonban a kapcsolódó képesítési igazolás nem tartalmazza az ezen cikk (2) bekezdésében felsorolt adatokat, az 5. cikkben említett képesítő testület az ilyen képesítési igazolás birtokosa számára – a vizsga megismétlése nélkül – újabb igazolást adhat ki. (4) Abban az esetben, ha egy meglévő, vizsgáztatáson alapuló képesítési rendszer teljesíti az 5. és 6. cikk szerinti követelményeket, továbbá részben felméri a mellékletben felsorolt alapkészségeket és ismereteket, a képesítő testületek képesítési igazolást adhatnak ki azzal a feltétellel, hogy a képesítést igénylő személy sikeres kiegészítő vizsgát tesz a meglévő igazolásában nem szereplő készségekből és ismeretekből a 6. cikkben említett vizsgáztató testület előtt. 5. cikk Képesítő testület (1) A képesítő testület felállításáról nemzeti jogszabályok vagy szabályozás rendelkezik, illetve a testületet a tagállam vagy más, erre jogosult jogalany illetékes hatósága nevezi ki, felruházva azt az 1. cikkben megnevezett tevékenység gyakorlására jogosító képesítési igazolás kiadásának hatáskörével. A képesítő testületnek tevékenységét pártatlan módon kell végeznie. (2) A képesítő testületnek meg kell határoznia a képesítések kiadásával, felfüggesztésével és visszavonásával kapcsolatos eljárásokat, és azokat alkalmaznia kell. (3) A képesítő testületnek nyilvántartást kell vezetnie, amely alapján a képesített személyek státusa ellenőrizhető. A nyilvántartás tanúsítja, hogy a képesítési eljárást teljes mértékben betartották. Az adatokat legalább öt évig meg kell őrizni. 6. cikk Vizsgáztató testület (1) Az 1. cikkben említett személyek képesítő vizsgáit a tagállamok vagy más, erre jogosult jogalanyok illetékes hatósága által kinevezett vizsgáztató testület szervezi. Az 5. cikkben említett képesítő testület egyben vizsgáztató testületnek is minősülhet. A vizsgáztató testületnek tevékenységét pártatlan módon kell végeznie. (2) A vizsgákat oly módon kell megtervezni és összeállítani, hogy azok a mellékletben szereplő alapkészségeket és ismereteket lefedjék. (3) A vizsgáztató testület jelentési eljárásokat fogad el, illetve nyilvántartást vezet az egyéni és az összesített értékelési eredményekre vonatkozóan. (4) A vizsgáztató testületnek biztosítania kell, hogy a vizsgák levezetésére kijelölt vizsgáztatók kellően ismerjék a vonatkozó vizsgáztatási módszereket és vizsgaanyagokat, illetve rendelkezzenek a vizsga tárgyát képező szakterülettel kapcsolatos ismeretekkel. A testületnek továbbá biztosítania kell a gyakorlati vizsgákhoz szükséges felszereléseket, eszközöket és anyagokat. 7. cikk Tájékoztatás (1) A tagállamoknak 2009. január 4-ig tájékoztatniuk kell a Bizottságot az 5. cikk hatálya alá tartozó személyek képesítésére jogosult képesítő testületek nevéről és elérhetőségéről, valamint a 4. cikkben foglalt követelményeket teljesítő személyek számára kiadandó képesítések megnevezéseiről, a 308/2008/EK határozatban rögzített formátum felhasználásával. (2) A tagállamok az (1) bekezdésnek megfelelően benyújtott értesítést lényeges új információk esetén módosítják, és erről a Bizottságot haladéktalanul tájékoztatják. 8. cikk A kölcsönös elismerés feltételei (1) A más tagállamokban kiadott képesítések kölcsönös elismerése a 4. cikkel összhangban kiadott képesítésekre vonatkozik. (2) A tagállamok a más tagállamokban kiadott képesítések birtokosai számára előírhatják, hogy nyújtsák be azok fordítását a Közösség valamely másik hivatalos nyelvén. 9. cikk Hatálybalépés Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, 2008. április 2-án. a Bizottság részéről Stavros Dimas a Bizottság tagja [1] HL L 161., 2006.6.14., 1. o. [2] Lásd e Hivatalos Lap 28 oldalát. [3] HL L 244., 2000.9.29., 1. o. A legutóbb a 2007/540/EK bizottsági határozattal (HL L 198., 2007.7.31., 35. o.) módosított rendelet. -------------------------------------------------- MELLÉKLET A vizsgáztató testületek által felmérendő készségekre és ismeretekre vonatkozó alapkövetelmények A 4. cikk (1) bekezdésében és a 6. cikk (2) bekezdésében említett vizsga a következő részekből áll: a) elméleti vizsga, az adott készség vagy ismeret felmérésére szolgáló egy vagy több kérdéssel: a vizsgatípust jelölő oszlopban ezeket "E" betű jelzi; b) gyakorlati vizsga, amelynek során a vizsgázónak végre kell hajtania a vizsga tárgyához kapcsolódó gyakorlati feladatot a szükséges anyagok, eszközök és felszerelések használatával: a vizsgatípust jelölő oszlopban ezeket "GY" betű jelzi. Sorszám | Alapismeretek és készségek | Vizsgatípus | 1. | A tárgyhoz tartozó környezetvédelmi alapismeretek (éghajlatváltozás, a Kiotói Jegyzőkönyv, globális felmelegedési potenciál), valamint a 842/2006/EK rendelet vonatkozó rendelkezéseinek és a 842/2006/EK rendelet végrehajtására vonatkozó kapcsolódó rendeleteknek az ismerete | E | 2. | Az SF6 fizikai és kémiai jellemzői, környezeti hatásai | E | 3. | Az SF6 használata elektromos berendezésekben (szigetelés, ívoltás) | E | 4. | Az SF6 minőségi jellemzői, a vonatkozó ipari szabványok [1] alapján | E | 5. | Elektromos berendezések szerkezetére vonatkozó ismeretek | E | 6. | Az SF6 minőségének ellenőrzése | GY | 7. | SF6 és SF6-keverékek visszanyerése, az SF6 tisztítása | GY | 8. | Az SF6 tárolása és szállítása | E | 9. | Az SF6 visszanyerésére szolgáló berendezés kezelése | GY | 10. | Szivárgásbiztos fúrórendszerek kezelése, amennyiben követelmény | GY | 11. | Az SF6 újrafelhasználása és a különböző újrafelhasználási kategóriák | E | 12. | Munkavégzés nyitott SF6-kamrával | GY | 13. | SF6-melléktermékek közömbösítése | E | 14. | Az SF6 használatára, valamint a nyilvántartási kötelezettségekre vonatkozó nemzeti és közösségi jogszabályok, illetve nemzetközi megállapodások rendelkezéseinek nyomon követése | E | [1] Például az IEC 60376 vagy az IEC 60480 szabvány. --------------------------------------------------