A Tanács következtetései ( 2008. május 22.) a többnyelvűségről

(2008/C 140/10)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

TEKINTETTEL:

1. a 2000. március 23– 24-i lisszaboni Európai Tanács következtetéseire, melyek az idegen nyelveket belefoglalták az egész életen át tartó tanulás révén biztosítandó új alapvető készségeket meghatározó európai keretrendszerbe [1];

2. az Európai Unió Alapjogi Chartájának 22. cikkére, mely elismeri, hogy az Unió tiszteletben tartja a kulturális, vallási és nyelvi sokféleséget [2];

3. a 2002. március 15– 16-i barcelonai Európai Tanács következtetéseire, melyek további intézkedésre szólítottak fel, amelynek célja az alapkészségek elsajátításának javítása, különösen két idegen nyelv igen fiatal életkorban kezdődő tanítása révén [3];

4. "a nyelvtanulás és a nyelvi sokszínűség ösztönzése: Cselekvési terv 2004–2006" című, 2003. július 24-i bizottsági közleményre [4], valamint az azt követő, a cselekvési terv végrehajtásáról szóló, 2007. szeptember 25-i bizottsági jelentésre [5];

5. a képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának egységes közösségi keretéről (Europass) szóló, 2004. december 15-i 2241/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra [6];

6. az "Új keretstratégia a többnyelvűség ösztönzésére" című, 2005. november 22-i bizottsági közleményre, amely felöleli a nyelvek támogatására és a polgárokkal folytatott kommunikáció javítására irányuló külső és belső fellépéseket [7];

7. az Európai Nyelvi Kompetenciamutatóról szóló 2006. május 19-i tanácsi következtetésekre [8], melyek újólag megerősítették, hogy az idegen nyelvi készségek, valamint a népek közötti kölcsönös megértés elősegítése a munkaerő mobilitásának előfeltételei, és hozzájárulnak az Európai Unió gazdaságának versenyképességéhez;

8. az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2006. december 18-i 2006/962/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlásra [9], melyek egyike az idegen nyelven folytatott kommunikáció;

9. az európai kulturális menetrendről szóló, 2007. november 16-i tanácsi állásfoglalásra [10], mely a többnyelvűséget a kulturális örökség népszerűsítését szolgáló egyik kiemelt cselekvési területként határozza meg,

továbbá a többnyelvűségről szóló, 2008. február 15-i miniszteri konferencián folytatott megbeszélésekre figyelemmel,

ÚGY ÍTÉLI MEG, hogy:

- a megnövekedett mobilitás, a migráció és a globalizáció következtében a nyelvi és a kulturális sokszínűség egyre több európai polgár és vállalat mindennapi életének fontos jellemzője,

- a nyelvi kompetencia minden európai polgár számára kívánatos, a mindennapi életben való boldoguláshoz nélkülözhetetlen készség, mely lehetővé teszi számukra az Unióban való szabad mozgás gazdasági, társadalmi és kulturális előnyeinek kihasználását,

- a különböző érdekelt csoportok egymást követő jelentései és ajánlásai azt mutatják, hogy a nyelvi szükségletek még most sem kapnak kellő figyelmet az európai társadalomban,

- a közös EU-politikák összefüggésében a többnyelvűségnek és más nyelvpolitikai kérdéseknek tulajdonított jelentőség szükségessé teszi azt, hogy ezek a kérdések megkapják a megérdemelt figyelmet, valamint azt, hogy az európai intézmények újfent hangsúlyozzák hosszú ideje fennálló elkötelezettségüket a nyelvtanulás és a nyelvi sokszínűség előmozdítása iránt.

MEGERŐSÍTI, hogy:

1. az egész életen át tartó tanulás tekintetében a többnyelvűségi politika felöleli a nyelvek gazdasági, társadalmi és kulturális vetületét;

2. Európa nyelvi sokféleségét meg kell őrizni, valamint teljeskörűen tiszteletben kell tartani a nyelvek közti paritásokat. Az európai uniós intézményeknek kulcsfontosságú szerepet kell játszaniuk e célok elérésében;

3. a nyelvismeret – amellett, hogy hozzájárul a személyes és a kulturális gazdagodáshoz – egyike azon alapkészségeknek, amelyeket az európai polgároknak el kell sajátítaniuk ahhoz, hogy tevékenyen részt tudjanak venni az európai tudásalapú társadalomban, továbbá olyan készség, amely egyaránt elősegíti a mobilitást, a társadalomba való beilleszkedést és a társadalmi kohéziót;

4. mivel a nyelvi szükségletek eltérőek lehetnek az egyén érdeklődésétől, munkájától és kulturális hátterétől függően, a nyelvtanulók számára a lehető legszélesebb nyelvi választékot kell elérhetővé tenni az új technológiák, innovatív megközelítések és az oktatásban a szolgáltatók közötti hálózatépítés támogatásával;

5. a gazdasági növekedés és a versenyképesség elősegítése céljából fontos Európa számára, hogy elegendő tudásalapot tartson fenn a világviszonylatban elterjedt nem európai nyelvekből is. Ugyanakkor erőfeszítéseket kell tenni az európai nyelvek pozíciójának fenntartására a nemzetközi színtéren;

6. a színvonalas tanítás alapvető fontosságú a bármilyen életkorban való sikeres tanuláshoz és ezért erőfeszítéseket kell tenni, hogy a nyelvtanárok jól tudják a nyelvet, amelyet tanítanak, magas színvonalú alap- és továbbképzésben részesüljenek, valamint birtokában legyenek a szükséges interkulturális készségeknek. Aktívan kell ösztönözni és támogatni – a nyelvtanárképzés részeként – a tagállamok közötti csereprogramokat;

7. sikeres beilleszkedésük érdekében elegendő támogatást kell nyújtani a bevándorlóknak, hogy megtanulják a befogadó ország nyelvét (nyelveit), míg a befogadó közösségeket arra kell ösztönözni, hogy mutassanak érdeklődést az újonnan érkezők kultúrája iránt;

8. a nyelvi és kulturális kompetenciák az oktatás alappilléreit képezik. Az első nyelv elsajátítása megkönnyítheti más nyelvek tanulását is, míg a korai nyelvtanulás, a kétnyelvű oktatás, valamint a tartalomalapú nyelvtanítás (CLIL) a nyelvtanulás javításának hatékony eszközei;

9. színvonalas tolmácsolásra és fordításra van szükség a különböző nyelveket beszélők közötti hatékony kommunikáció biztosításához, ezenfelül nagyobb figyelmet kell fordítani a nyelvi szempontokra a termékek és szolgáltatások – különösen az audiovizuális médiaszolgáltatások – marketingjekor és forgalmazásakor.

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT, HOGY A BIZOTTSÁG TÁMOGATÁSÁVAL:

1. közösen fokozzák a többnyelvűséggel kapcsolatos európai együttműködést, valamint – az érdekeltekkel egyeztetve – a tapasztalat és a bevált gyakorlat cseréjének elősegítése céljából kövessék a fenti politikai irányvonalakat, adott esetben a nyitott koordinációs módszer alkalmazása révén;

2. tegyenek megfelelő lépéseket a hatékony nyelvtanítás és – az egész életen át tartó tanulás távlatában – a nyelvtanulás folytonosságának javítása érdekében, többek között a meglévő források és infrastruktúra szélesebb körben való hozzáférhetőbbé, elérhetőbbé és vonzóbbá tétele, a források fejlesztése, valamint a nyelvi választék sokféleségének növelése által;

3. segítsék elő nemzeti nyelveik tanulását más tagállamokban, többek között a távoktatási technológiák fokozottabb használata révén, továbbá ösztönözzék a kevésbé széleskörűen használt európai nyelvek és a nem európai nyelvek tanulását;

4. a nyelvtudás megerősítésére használják a meglevő eszközöket, például az Európa Tanács által dolgozott európai nyelvtanulási naplót, valamint az Europass idegennyelv-ismereti dossziét;

5. ösztönözzenek olyan intézkedéseket, amelyek megkönnyítik a különleges szükségletekkel rendelkező személyek nyelvtanulását, hozzájárulva ezáltal e személyek társadalmi befogadásához, jobb karrierlehetőségeihez és jólétéhez;

6. működjenek együtt a többnyelvűséggel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó nemzetközi szervezetekkel, különösen az Európa Tanáccsal és az Unesco-val.

FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, HOGY:

1. támogassa a tagállamokat a fenti prioritások követésére tett erőfeszítéseikben;

2. 2008. végéig készítsen a többnyelvűségre vonatkozó átfogó szakpolitikai keretre irányuló javaslatokat, amelyek kellően figyelembe veszik az állampolgárok és az intézmények nyelvi igényeit, többek között az említettek azon jogának tiszteletben tartásával, hogy az Európai Unió intézményeivel az Unió bármely hivatalos nyelvén érintkezhessenek.

[1] SN 100/00, 26. pont, 9. o.

[2] HL C 364., 2000.12.18., 13. o.

[3] SN 100/02, 44. pont, 19. o.

[4] 11834/03.

[5] 13346/07.

[6] HL L 390., 2004.12.31., 6. o.

[7] 14908/05.

[8] HL C 172., 2006.7.25., 1. o.

[9] HL L 394., 2006.12.30., 10. o.

[10] HL C 287., 2007.11.29., 1. o.

--------------------------------------------------