INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

A Bizottság 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó, június 29-én elfogadott javaslata meghatározza a közös halászati politika (KHP) és az integrált tengerpolitika (ITP) költségvetési keretét és finanszírozásának fő irányvonalait.

A Bizottság ezenkívül 2011. július 13-án jogszabálycsomagot fogadott el az új KHP jogi keretének meghatározásáról. A 2008–2010 közötti időszakban az integrált tengerpolitika (ITP) finanszírozása számos kísérleti projekt és előkészítő intézkedés útján történt. A Bizottság a 2012 és 2013 közötti időszak tekintetében új pénzügyi eszközt javasolt. Az új többéves pénzügyi keret elindítása miatt az ITP pénzügyi támogatásához hosszú távú eszköz elfogadása válik szükségessé.

A Bizottság 2011. október 6-án közös rendelkezésekről szóló rendeletre irányuló javaslatot fogadott el, amely a megosztott irányítású alapokra közös szabályokat állapít meg; a javaslat legfontosabb célja a szakpolitika végrehajtásának egyszerűsítése. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és a jövőben létrehozandó Európai Tengerügyi és Halászati Alap (a továbbiakban: KSK-alapok) egymást kiegészítő célkitűzéseket követ, és irányítási módjuk megegyezik. A közös rendelkezésekről szóló rendelet ezen alapokra vonatkozóan egy sor közös szabályt állapít meg. Ezek a rendelkezések általános elvekre, például a partnerségre, a többszintű kormányzásra, a férfiak és nők közötti egyenlőségre, a fenntarthatóságra, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti jognak való megfelelésre vonatkoznak. A javaslat szintén tartalmazza a stratégiai tervezés és programozás közös elemeit, beleértve az Európa 2020 stratégiából származó tematikus célkitűzések felsorolását, a közös stratégiai keretre vonatkozó uniós szintű rendelkezéseket, valamint az egyes tagállamokkal kötendő partnerségi szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket. A javaslat makrogazdasági feltételrendszert vezet be, és meghatározza a KSK-alapok teljesítményközpontúságának közös megközelítését. Ennek megfelelően előzetes feltételrendszert és teljesítmény-felülvizsgálatot, továbbá a nyomon követésre, jelentéstételre és értékelésre vonatkozó intézkedéseket is magában foglal. A javaslat emellett a támogathatósági szabályokra vonatkozó közös rendelkezéseket fogalmaz meg, valamint külön intézkedéseket határoz meg a pénzügyi eszközökre és a közösségi szinten irányított helyi fejlesztésekre vonatkozóan. Egyes irányítási és ellenőrzési intézkedések a KSK-alapok mindegyikére vonatkoznak.

Az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról (ETHA) szóló rendeletre irányuló jelenlegi javaslat a megreformált KHP és az ITP célkitűzéseit kívánja megvalósítani. A javaslat ezeken a finanszírozás tekintetében átfogalmazott célkitűzéseken alapul:

(1) fenntartható és versenyképes halászat és akvakultúra előmozdítása;

(2) az Unió integrált tengerpolitikája kidolgozásának és végrehajtásának elősegítése, kiegészítve a kohéziós politikát és a közös halászati politikát;

(3) a halászati területek kiegyensúlyozott és inkluzív területfejlesztésének előmozdítása (beleértve az akvakultúrát és a belvízi halászatot);

(4) a KHP végrehajtásának előmozdítása.

A Kereskedelmi Világszervezet keretében most is folynak az új halászati támogatásokról szóló tárgyalások. Előzetes jellegük miatt egyelőre nem jósolható meg a tárgyalások végkimenetele. Amennyiben azonban a tárgyalások eredményeként új európai uniós kötelezettségek jönnek létre, gondoskodni kell arról, hogy az ETHA-javaslat összhangban legyen velük. Emiatt szükség lehet a vonatkozó ETHA-intézkedések összeegyeztethetőségének elemzésére.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI ÉS HATÁSVIZSGÁLATOK

A HOPE utólagos értékelése, az EHA időközi értékelése és a KHP-reform hatásvizsgálata alapján az ETHA hatásvizsgálata három lehetséges forgatókönyv hatását értékeli: i. az „EHA+”, amely a jelenlegi EHA továbbvitele a közvetlen flottatámogatások többsége és a KHP reformjának célkitűzéseire összpontosító támogatás nélkül; ii. az „EHA + integráció”, amelyben a KHP többi finanszírozási eszköze egy EHA utáni alapba épül be, ugyanakkor megtartja a jelenleg alkalmazott irányítási módozatokat; iii. az „EHA + konvergencia”, amelyben az ITP is az egységes új alapba épül be, és minden eszköz a lehető legnagyobb mértékben megosztott irányítás alá kerül.

Ezt a három szakpolitikai forgatókönyvet összehangolták a KHP-reformhoz előnyben részesített jegyzőkönyvvel, és ugyanazon alapforgatókönyv alapján értékelték. A forgatókönyvek figyelembe vették továbbá a zöld könyv elfogadásával 2009 áprilisában elindított konzultációk eredményeit is. E konzultációk eredményei az alábbiak szerint foglalhatók össze:

– Számos hozzászólás azt kéri, hogy a halászat esetében folytatódjon a közpénzből nyújtott finanszírozás, bár néhány tagállam és a nem kormányzati szervezetek többsége azzal érvel, hogy azok életképtelen struktúrákat tartanak meg, hozzájárulnak a túlzott kapacitáshoz, és fenntartják az ágazat támogatásoktól való függőségét.

– Egyetértés van abban, hogy mindennemű jövőbeli támogatásnak erősítenie kell a KHP-reform végrehajtását és mérsékelnie kell az ágazati alkalmazkodási költségeket.

– Az uniós finanszírozásnak a kutatásra és az innovációra, a tengervédelem javítására, valamint a halászszervezetek támogatására és a helyi fejlesztésre kell összpontosítania.

– Az ITP-vel való kapcsolat fontosnak minősül: a tengerügyi politikák a továbbiakban nem léphetnek fel elszigetelten, emellett fokozni kell a KHP és az ITP közötti koherenciát.

– Az uniós finanszírozás és a KHP célkitűzéseinek elérése között szorosabb összefüggésnek kell lennie. A szabályok betartásának, illetve a célok teljesítésének kihatással kell lennie a pénzeszközök hozzáférhetőségére.

– A finanszírozás elosztásának ágazatszemléletűbb megközelítését (azaz e tekintetben a gazdasági fejlettség szintje helyett – ami manapság jellemző – a halászati ágazat méretének fokozott figyelembevételét) a tagállamok egy csoportja határozottan támogatja, míg az Európai Parlament ellenzi.

– Általános egyetértés van a kisüzemi part menti flották jelentőségét illetően, amelyek továbbra is kiemelkedő foglalkoztatási forrást jelentenek a part menti közösségekben. Egyes tagállamok kiemelt finanszírozást biztosítanának az említett flottának, míg mások nem részesítenek előnyben konkrét megközelítést.

– Az ágazat és a tagállamok túlnyomó többsége úgy ítéli meg, hogy a közös szolgáltatásokat (például az ellenőrzést és az adatgyűjtést) továbbra is uniós finanszírozás keretében kell támogatni.

A nyilvános konzultáció mellett mintegy 200 találkozót szerveztek az érdekelt felek részvételével. 2010-ben és 2011-ben is tartottak találkozókat, amelyeken a KHP-reformról és a finanszírozásról tárgyaltak. Különösen az alábbi találkozókra került sor: i. 2010. április 13-án Brüsszelben iparági érdekelt felek, szakszervezetek, az Európai Parlament és a tagállamok részvételével tematikus szemináriumot rendeztek az EHA jövőjéről; ii. két találkozót tartottak Gentben (2010. szeptember 12–14.), illetve Noordwijkben (2011. március 9–11.) a tagállamok képviselőinek részvételével; iii. 2011. április 12–13-án Brüsszelben konferenciát tartottak a halászati területek helyi fejlesztésének jövőjéről.      Végül a tengerügy integrált megközelítésének érvényességét és az ITP finanszírozásának szükségességét a Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament egyaránt megerősítette.

A hatásvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy az elemzés által kiválasztott három hatásmutató – azaz a halászat környezetre gyakorolt hatásának mérséklődése, a halászat és az akvakultúra területén fennálló innovációs szakadék megszüntetése, valamint a halászattól függő közösségekben létrehozott munkahelyek száma – tekintetében az „EHA + konvergencia” jobban teljesít, mint a két másik alternatíva.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A javaslat szerint a KHP és az ITP jelenlegi pénzügyi eszközeinek többsége – a fenntartható halászati megállapodások és a regionális halászati gazdálkodási szervezeteknek nyújtott kötelező hozzájárulás kivételével – egyetlen alapba kerül. Az ETHA az alábbi négy pillér mentén épül fel:

· Intelligens, környezetbarát halászat (megosztott irányítás) – e pillér célja a fenntartható halászatra való áttérés előmozdítása, amely szelektívebb, visszadobásoktól mentes, kevesebb kárt okoz a tengeri ökoszisztémákban, és ezáltal hozzájárul a tengeri ökoszisztémákkal való fenntartható gazdálkodáshoz; továbbá az innovációra és a hozzáadott értékre összpontosító támogatás nyújtása, ezáltal a halászati ágazatot gazdaságilag életképessé és ellenállóvá téve a külső sokkhatásokkal és a harmadik országokkal folytatott versennyel szemben.

· Intelligens, környezetbarát akvakultúra (megosztott irányítás) – e pillér célja a gazdaságilag életképes, versenyképes és környezetbarát akvakultúra megteremtése, amely képes helytállni a globális versenyben, és egészséges és magas tápértékű termékekkel látja el az Unió fogyasztóit.

· Fenntartható és inkluzív területfejlesztés (megosztott irányítás) – e pillér célja a halászattól függő számos part menti és szárazföldi halászati közösség hanyatlásának visszafordítása a halászat és a halászathoz kapcsolódó tevékenységek felértékelése és más tengeri gazdasági ágazatok felé történő diverzifikáció révén.

· Integrált tengerpolitika (közvetlen centralizált irányítás) – e pillér célja olyan átfogó prioritások támogatása, amelyek megtakarításokat és növekedést idéznek elő, de amelyeket a tagállamok önmaguk nem mozdítanak elő: ilyenek például a tengerrel kapcsolatos ismeretek, a tengeri területrendezés, a part menti övezetek integrált kezelése és az integrált tengerfelügyelet, a tengeri környezetnek és különösen biológiai sokféleségének védelme, valamint az éghajlatváltozás part menti területekre gyakorolt kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodás.

A négy pillér mellett az ETHA kísérő intézkedéseket is tartalmaz: adatgyűjtés és tudományos tanácsadás, ellenőrzés, irányítás, halászati piacok (ideértve a legkülső régiókat is), a regionális halászati gazdálkodási szervezeteknek nyújtott önkéntes kifizetések és technikai segítségnyújtás.

A javaslat összhangban áll a szubszidiaritás elvével. Az ETHA általános célkitűzése az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozó KHP célkitűzéseinek támogatása, valamint az Unió integrált tengerpolitikájának továbbfejlesztése. A tagállamok saját hatáskörükben eljárva nincsenek olyan helyzetben, hogy megvalósítsák ezeket a célkitűzéseket, amelyek a vonatkozó prioritásokra összpontosító többéves finanszírozás révén uniós szinten jobban teljesülnek.

4. A levont tanulságok és az ETHA új jellemzői

Hozzájárulás az Európa 2020 stratégiához

Az ETHA az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez a következő három kiemelt kezdeményezés keretében járul hozzá: i. „Erőforrás-hatékony Európa”, ii. „Innovatív Unió” és iii. „Új készségek és munkahelyek menetrendje”.

A legnagyobb fenntartható hozamokon alapuló, fenntartható halászatra való áttérés, a visszadobások megszüntetése és a halászat tengeri környezetre gyakorolt hatásának csökkentése, a magas szintű környezetvédelmet biztosító akvakultúra előmozdítása és a tengerügyi politikák fenntarthatóbb erőforrás-hasznosítást eredményező, fokozott összehangolása révén az ETHA jelentősen hozzájárul az „Erőforrás-hatékony Európa” megvalósításához.

Az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” keretében az ETHA prioritásként kezeli a halászattól függő közösségekben a foglalkoztatás, a területi kohézió és a társadalmi befogadás növelését. A helyi gazdaságoknak – különösen a tengeri gazdasági ágazat más ágazatai felé történő – diverzifikálása a part menti területeken új munkahelyeket és növekedési lehetőségeket teremt.

Az ETHA a halászati és akvakultúra-ágazatban a termelési, a forgalmazói és értékesítési lánc valamennyi szintjén a termék- és folyamatinnováció támogatása révén hozzájárul továbbá az „Innovációs Unió” megvalósulásához, növeli a halászati és akvakultúra-termékek hozzáadott értékét, támogatja a környezetbarát innovációt és az új, innovatív, átfogó szakpolitikai eszközök, mint például a tengerrel kapcsolatos ismeretek, a tengeri területrendezés és az integrált tengerfelügyelet továbbfejlesztését.

Megerősített szociális dimenzió

Az ETHA a halászati ágazat hozzáadott értékének növelésével és a gazdasági tevékenységek más tengeri ágazatok felé történő diverzifikálásával fogja előmozdítani a társadalmi kohéziót és a munkahelyteremtést a halászattól függő közösségekben. A halászati területek valamely adott közösség szintjén irányított fenntartható fejlesztésére irányuló megközelítés hangsúlyosabb lesz. Az ETHA első alkalommal elismeri továbbá, hogy a házastársak – főként a nők – gyakran vesznek részt a családi halászati vállalkozásban, sokszor jogi elismerés nélkül. Ők többek között az ETHA által nyújtott képzési támogatásban részesülhetnek, különösen a vállalkozói készségekhez és a vállalkozásirányításhoz kapcsolódó készségek elsajátítása tekintetében.

Az ETHA előmozdítja továbbá a humán tőkét és elősegíti a diverzifikációt is azáltal, hogy lehetővé teszi a helyi közösségek számára a más tengeri ágazatokban felmerülő új tevékenységek megkezdéséhez szükséges készségek elsajátítását. Ez a megközelítés szintén növeli a természeti és kulturális örökséget, amelyeket a helyi fejlődés fontos eszközévé tesz.

Tekintettel a kisüzemi part menti flottáknak a part menti közösségek szempontjából betöltött jelentőségére, az ETHA azokra magasabb arányú támogatási intenzitást kíván alkalmazni, és bevezet néhány, kizárólag e flották támogatására szolgáló külön intézkedést. Ezen intézkedések körébe tartozik az üzleti és marketingstratégiákra vonatkozó szakmai tanácsadás, a halászaton kívüli vállalkozások indítása és az innováció külön támogatása; ez utóbbi különösen fontos, tekintettel arra, hogy e halászati vállalkozások többsége olyan mikrovállalkozás, amely csak korlátozott mértékben jut finanszírozáshoz.

Többek között a termelői szervezetek kollektív megközelítései kapnak prioritást, amelyek a társadalmi tőkére építenek, és lehetővé teszik a beruházási kritikus tömeg elérését. Ezekre a kollektív megközelítésekre szintén magasabb arányú támogatási intenzitás vonatkozik.

Környezeti fenntarthatóság

A meglévő intézkedéseket ésszerűsítették és felülvizsgálták annak érdekében, hogy szorosan kapcsolódjanak a környezeti fenntarthatósághoz. A túlzott kapacitás továbbra is a KHP elsődleges problémája, és a túlhalászás egyik kulcsfontosságú kiváltó tényezője. A túlzott kapacitás állami támogatással – például selejtezéssel – történő felszámolása eredménytelennek bizonyult; az 1994 óta e célra elköltött 1,7 milliárd EUR ellenére azonban a tényleges halászati kapacitás az uniós flották többségében nem csökkent. Az ETHA ezért a továbbiakban nem támogatja a selejtezést, és az így megtakarított pénzügyi erőforrásokat a fenntartható halászat hatékonyabb támogatási formái felé irányítja.

Az ETHA támogatni fogja a legnagyobb fenntartható hozamra való áttérést, emellett – olyan intézkedések révén, mint például a szelektívebb halászeszközök és halászati technikák támogatása, vagy a nem szándékos fogások felhasználásához, a forgalomba hozatali intézkedésekhez és a feldolgozáshoz a fedélzeti és kikötői létesítményekben szükséges berendezésekbe történő beruházás – elő fogja segíteni a visszadobási tilalom fokozatos bevezetését. Ugyanezzel a céllal jelentősen emelkedett az adatgyűjtésre és a tudományos szakvéleményezésre (a tudományos szakvéleménnyel rendelkező állományok számának növelése érdekében) és a kiadások ellenőrzésére (a jobb megfelelés biztosítása érdekében) szolgáló keretösszeg.

Hangsúlyos lesz a magas szintű környezetvédelmet biztosító akvakultúra fejlesztése, valamint az ökoszisztémákra pozitív hatást gyakorló akvakultúra támogatása is.

Világviszonylatban a halászat a globális tüzelőanyag-fogyasztásnak mintegy 1,2 %-áért felelős. Az Európa 2020 stratégia éghajlatváltozásra vonatkozó kiemelt céljához való hozzájárulás érdekében fokozni kell az erőforrás-hatékonyságot, valamint csökkenteni kell a kibocsátásokat a fogási ágazatban és kisebb mértékben az akvakultúra-ágazatban. Ennek megfelelően az ETHA néhány, az éghajlatváltozás mérséklését célzó intézkedést is támogatni fog.

Az innovatív, életképes és versenyképes halászat és akvakultúra középpontba helyezése

Az innováció terén mind a halászat, mind pedig az akvakultúra nehézségekkel küzd. A szállítás, az értékesítés és az értékesítés megszervezése jelenleg úgy történik, hogy a halászati és az akvakultúra-ágazati vállalkozások többsége ritkán vesz részt a termékeinek eladásában és értékesítésében.

1.           Az ETHA keretébe bekerültek az innovációt fokozottan hangsúlyozó új intézkedések az új vagy tökéletesített termékek, eljárások, irányítási és szervezeti rendszerek fejlesztésének az értéklánc egészében történő előmozdítása érdekében azzal a céllal, hogy segítsenek a halászati és az akvakultúra-ágazatnak termékeik értékének növelésében, tevékenységeik környezeti hatásának csökkentésében és termelési költségeik visszaszorításában. Az innovációt a tudományos szakemberek és a halászok közötti együttműködés ösztönzését célzó intézkedések útján is elő fogják segíteni. Az adott közösség szintjén irányított helyi fejlesztés támogatása helyi szinten is terjeszti az innovációt, figyelembe véve, hogy az ilyen innovációt gyakran a helyi környezetben határozzák meg, és ez az innováció lehet technológiai vagy nem technológiai, alapulhat új vagy hagyományos gyakorlatokon.

2.           Az ETHA most először kiemelkedő növekedési potenciállal rendelkező új akvakultúra-formák, például a nyílt tengeri és a nem élelmiszer-termelési célú akvakultúra támogatására, valamint üzleti vállalkozások elindításának ösztönzésére is törekedni fog. Új jellemzőként jelenik meg továbbá a többfunkciós akvakultúra támogatása, amely lehetővé teszi az akvakultúra-ágazati vállalkozások jövedelmének olyan tevékenységek révén történő diverzifikálását, mint például a horgászat, a közvetlen értékesítés, az ökoturizmus vagy az akvakultúrához kapcsolódó oktatási tevékenységek. A tanácsadási szolgáltatások akvakultúra-ágazati vállalkozások általi igénybevételéhez nyújtott támogatás és az akvakultúra-telepek lehetőségeinek (többek között a tengeri területrendezés és az infrastruktúrák javításának finanszírozása révén történő) növelését célzó intézkedések szintén szerepelnek a javaslatban.

Szintén ösztönzik az előkészületben lévő új kutatási keretprogrammal (Horizont 2020) előirányzott kutatási ás innovációs programokkal való kiegészítő jelleget és szinergiát.

Új lendület az integrált tengerpolitika (ITP) fejlesztéséhez

Az ITP 2007-ben indult a tengeri szállítást, az ipart, a part menti régiókat, a nyílt tengeri energiatermelést, a halászatot vagy a tengeri környezetet érintő, határokon és ágazatokon átívelő tengerügyi koordináció megkönnyítése érdekében. A korábban széttagolt szakpolitikák közötti koordináció eredményeként csökkennek a költségek és nagyobb lesz a hatékonyság.

Az ETHA keretében az ITP-hez kapcsolódó finanszírozás az ágazatközi szakpolitikai eszközök fejlesztésére fog összpontosítani, azaz olyan kezdeményezésekre, amelyek előnyöket biztosítanak a különböző ágazatoknak, de az egyes szakpolitikai területeken belül nem lennének megvalósíthatók. A tengeri területrendezés stabil jogi keretet biztosít a tengeri területek, erőforrások és ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartható kezeléséhez. Bebizonyosodott, hogy felgyorsítja a tengerügyi beruházásokat, emellett csökkenti a gazdasági társaságok jogi és adminisztratív költségeit. Az integrált tengerfelügyelet a közszférabeli szereplők számára lehetővé teszi, hogy a valós idejű tengeri események hatékony kezelése érdekében adatokat osszanak meg egymással. Az integrált felügyelet kiküszöböli az erőforrás-intenzív tengerfelügyeleti tevékenységek költséges párhuzamosságait, ezáltal a közpénzek jobb felhasználását lehetővé tevő, költséghatékony szinergiákat teremt. A „Tengeri ismeretek 2020” elnevezésű kezdeményezés célja a tengerekkel kapcsolatos széttagolt európai tudásnak egy díjmentesen és nyilvánosan hozzáférhető forrásban történő egyesítése. A tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv, amely az ITP környezetvédelmi pillére, részletesebben meghatározza a tengeri környezetre hatást gyakorló emberi tevékenységek fenntarthatóságának határait.

A tengeri ügyek integrált irányítása hozzájárul a közpénzek ésszerűbb elköltéséhez, valamint a tengert érintő különböző szakpolitikák hatásának maximalizálásához. Ezt az irányt követve a finanszírozás támogatni fogja a tengeri medencék szintjén megvalósítandó integrált tengerpolitikai irányítás fejlesztését is. A tengeri medencék szintjén folytatott koordináció biztosítja, hogy a pénzeszközök elköltése különböző finanszírozási forrásokat egyesítő, következetes szakpolitikai keretben történjen. Az ITP-nek az ETHA-ba való beillesztése támogatja a tengerügyi célkitűzések más alapokban történő érvényesítését is, ami lehetővé teszi, hogy a tengerügyi politikák fokozottabban járuljanak hozzá az Európa 2020 stratégiához.

Egyszerűsítés és az adminisztratív terhek csökkentése

A KHP és az ITP öt pénzügyi eszközének egyetlen alapban történő egyesítése a racionalizált és egységes szabályoknak és eljárásoknak köszönhetően jelentős egyszerűsítést fog eredményezni. Ezenfelül az adatgyűjtés, az ellenőrzési és a piaci intézkedések – köztük a legkülső régióknak nyújtott ellentételezés – kezelése a megosztott irányítású korábbi EHA-intézkedésekkel együtt fog történni. Ez azt jelenti, hogy négy pénzügyi döntési, jelentéstételi, monitoring- és értékelési eljárásrendszer helyébe egyetlen rendszer lép.

Az EHA időközi értékelése kimutatta továbbá, hogy a legfőbb adminisztratív terhet az irányítási és ellenőrzési rendszer létrehozása jelentette. A közös rendelkezésekről szóló rendeletre irányuló javaslat KSK-alapok esetében egységes, közös elveken alapuló irányítási és ellenőrzési rendszert irányoz elő. A tagállamok – hatékony és eredményes pénzgazdálkodás iránti elkötelezettségük hangsúlyozása érdekében – nemzeti akkreditációs rendszert vezetnek be. A javaslat összehangolja azokat az intézkedéseket, amelyek alátámasztják a Bizottság által a kiadások szabályszerűségére vonatkozóan nyújtott biztosítékot, továbbá új közös elemeket, így például igazgatási megbízhatósági nyilatkozatot és éves záróelszámolást vezet be. Ez a megközelítés jelentősen csökkenti az irányítási és ellenőrzési rendszerek létrehozásához szükséges időt és gyorsítja a végrehajtást. A megvalósítási rendszernek a vidékfejlesztési alap megvalósítási rendszerével történő összehangolása lehetőséget nyújt a tagállamoknak arra, hogy az EMVA és az ETHA operatív programjának irányításához ugyanazokat a szerveket alkalmazzák. Ez az irányítás és az ellenőrzés – többek között a jelentéstétel, az értékelés és a nyomon követés – egységes megközelítése miatt csökkenti az adminisztratív költségeket.

A pénzügyi eszközök felhasználására vonatkozó közös szabályok világos keretet biztosítanak, és egyértelművé teszik, hogy a pénzügyi eszközöket a beruházások és kedvezményezettek valamennyi típusára alkalmazni lehet. Ez lehetővé teszi, hogy az ETHA-hozzájárulás elérhető legyen a már meglévő pénzügyi intézmények számára, amennyiben más európai uniós alapok vonatkozásában már sor került az együttműködési megállapodások kidolgozására, ezáltal elkerülhetők az adminisztratív terhek és a párhuzamosságok, és a pénzügyi tervezés a támogatások révén biztosított társfinanszírozás vonzóbb alternatívájává válik.

Az adott közösség szintjén irányított helyi fejlesztésre vonatkozó integrált megközelítés (a jelenlegi 4. tengely) a helyi fejlesztési stratégiák közös értékelésének és jóváhagyásának lehetővé tételével megkönnyíti a vegyesvállalatok KSK-alapokból történő finanszírozását, ami lehetővé teszi az irányítási költségek csupán egyetlen forrásból történő finanszírozását és annak elkerülését, hogy ezekről a költségekről különböző szerveknek kelljen jelentést tenni.

A közös mutatók alkalmazása meg fogja könnyíteni a tagállamok jelentéstételét, mivel az előrehaladásra vonatkozó számszerűsített adatokra összpontosít, és csökkenti a leíró elemek arányát.

Az ETHA tisztázza továbbá a KHP-nak – különösen az adatgyűjtési keretrendszernek, az ellenőrzésnek és az IUU-rendeleteknek – való megfelelési szabályokat, ezáltal a tagállamok és a kedvezményezettek számára fokozottabb jogbiztonságot teremt.

Az ETHA végrehajtásának további egyszerűsítése érdekében a javaslat a támogathatósági szabályokat összehangolja más uniós alapokkal. Ez a kedvezményezettek és a nemzeti hatóságok számára egyaránt meg fogja könnyíteni a projektek kezelését, és integrált projektek végrehajtását is előmozdítja majd. A javaslat az ETHA megosztott irányítású részei esetében az egyszerűsített költségekre (a standard költségekre, az átalányösszegű kifizetésekre és a támogatások átalányalapú finanszírozására) vonatkozó lehetőségek szélesebb körű igénybevételét teszi lehetővé, és ezáltal csökkenti az ellenőrzés költségeit és a hibaarányt.

Stratégiai megközelítés

A közös rendelkezésekről szóló rendelet értelmében a KSK és a partnerségi szerződések keretébe öt megosztott irányítású alap tartozik. Ez a keret uniós szinten lehetővé teszi az öt alap jobb stratégiai illeszkedését. A KSK-t partnerségi szerződés révén hajtják végre, a KSK-alapok nemzeti szinten történő koordinálásával.

Jelenleg az EHA más uniós finanszírozási csatornákkal való koordinációja az alapok közötti „demarkációs vonalak” elvének segítségével történik, amely átfedéseket és hiányosságokat egyaránt eredményezett a szakpolitikák lefedettségében. Ezért jobb koordinációs mechanizmusra van szükség, és a stratégiai megközelítést megerősítő új megvalósítási mechanizmusnak választ kell adnia az adott problémákra. A KSK és a partnerségi szerződések az EHA által bevezetett jelenlegi, komoly korlátokkal rendelkező, a korlátozott EHA-finanszírozásban részesülő tagállamoktól aránytalan erőfeszítéseket követelő stratégiai megközelítés (nemzeti stratégiai tervek) helyébe lépnek.

Stratégiai programozás

Az ETHA a KHP és az ITP hosszú távú stratégiai célkitűzéseire, többek között a fenntartható és versenyképes halászatra és akvakultúrára, az ITP továbbfejlesztéséhez konzisztens szakpolitikai keretre, valamint a halászati területek kiegyensúlyozott és inkluzív területfejlesztésére összpontosít. Az Európa 2020 stratégiával összhangban ezeket a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó átfogó célkitűzéseket az ETHA vonatkozásában meghatározott alábbi hat uniós prioritás fejezi ki:

– a foglalkoztatás és a területi kohézió növelése;

– az innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat előmozdítása;

– az innovatív, versenyképes és tudásalapú akvakultúra előmozdítása;

– a fenntartható és erőforrás-hatékony halászat előmozdítása;

– a fenntartható és erőforrás-hatékony akvakultúra előmozdítása;

– a KHP végrehajtásának előmozdítása.

A pénzügyi programozás e prioritásokra épül, ideértve a célmutatóknak az egyes prioritások vonatkozásában történő meghatározását is.

Feltételrendszer

A közös rendelkezésekről szóló rendelet a feltételrendszerre vonatkozó új rendelkezéseket vezet be annak biztosítására, hogy az uniós finanszírozás határozottan ösztönözze a tagállamokat az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek és céljainak megvalósítására. A feltételrendszerben szerepelnek előzetes feltételek, amelyeknek már a pénzeszközök folyósítása előtt érvényesülniük kell, és utólagos feltételek is, amelyek az eredményességtől teszik függővé az ETHA-előirányzat 5 %-ának felszabadítását. Az utólagos feltételek a partnerségi szerződésekben szereplő programokhoz meghatározott, az Európa 2020 stratégia szerinti célkitűzésekhez kapcsolódó, teljesítményre és eredményekre vonatkozó mérföldkövek megvalósításán alapulnak.

Az ETHA keretében nyújtott uniós pénzügyi támogatás annak függvénye lesz, hogy a tagállamok és a piaci szereplők teljesítik-e a KHP célkitűzéseit és szabályait, különösen az ellenőrzési kötelezettségeket, valamint az IUU-rendelettel és az adatgyűjtéssel kapcsolatos kötelezettségeket. Előzetes feltételek vonatkoznak továbbá az akvakultúrára, amelyek értelmében a tagállamoknak az uniós stratégiai iránymutatások alapján többéves nemzeti stratégiai terveket kell készíteniük. A KHP-rendeletben előírtak alapján az uniós stratégiai iránymutatásokon alapuló tervek célja az akvakultúra fenntartható fejlesztésének előmozdítása az üzleti biztonság, a vizekhez és a térhez való hozzáférés és az engedélyezési igazgatás egyszerűsítése terén. E feltételrendszerek elő fogják segíteni a KHP szabályainak betartását, és javítani fogják a szakpolitika egészének koherenciáját.

Monitoring és értékelés

Az EHA időközi értékelése azt a következtetést vonta le, hogy a meglévő mutatók a teljesítményre összpontosítanak, és számuk túlságosan nagy. Ezenfelül nem rendelkeznek közös megközelítéssel, és nem határozzák meg közösen a mérni kívánt egységeket.

Következésképpen az ETHA közös stratégiai monitoring- és értékelési keretet javasol, amelyben a tagállamok együttműködésével határozzák meg és végrehajtási aktusban fogadják el a közös teljesítmény, eredmény- és hatásmutatók rendszerét. Ezek az ETHA prioritásaihoz kapcsolódó mutatók lehetővé teszik az adatok uniós szinten történő összesítését és a szakpolitika végrehajtása terén az előrehaladás, a hatékonyság és az eredményesség vizsgálatát, amely többek között az eredményességi tartalék felosztásához szükséges. A partnerségi szerződésekben és az operatív programokban felhasználandó kiindulási, az egyes szakaszokra vonatkozó és célmutatók értékét előzetes értékelés útján határozzák meg. Két éves különjelentés – az egyik 2017-ben, a másik 2019-ben – fogja áttekinteni a megvalósítás helyzetét és a következő programozási időszakra vonatkozó tanulságokat.

4.         KÖLTSÉGVETÉSI VONZAT

A többéves pénzügyi keretről szóló javaslat értelmében az uniós költségvetésnek továbbra is jelentős részét kell fordítani a halászati és tengerpolitika finanszírozására. A 2014–2020 közötti időszakra szánt pénzügyi keretösszeg folyó árakon 7,535 milliárd EUR, beszámítva a fenntartható halászati megállapodásokat és a regionális halászati gazdálkodási szervezeteket is, amelyek finanszírozása külön történik. Az ETHA költségvetése folyó árakon 6567 millió EUR-t tesz ki. Az ETHA-ra vonatkozó javaslat pénzügyi hatását részletesen a javaslatot kísérő pénzügyi kimutatás tartalmazza.

2011/0380 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról [valamint az 1198/2006/EK tanácsi rendelet, a 861/2006/EK tanácsi rendelet és az integrált tengerpolitikáról szóló XXX/2011/EU tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről]

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 42. cikkére, 43. cikke (2) bekezdésére, 91. cikke (1) bekezdésére, 100. cikke (2) bekezdésére, 173. cikke (3) bekezdésére, 175. cikkére, 188. cikkére, 192. cikke (1) bekezdésére, 194. cikke (2) bekezdésére és 195. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[1],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[2],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1) „A közös halászati politika reformja” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közlemény (a továbbiakban: KHP-közlemény) meghatározta a 2013 utáni közös halászati politika (a továbbiakban: KHP) lehetséges kihívásait, célkitűzéseit és irányvonalait. A közleményről folytatott vita fényében a KHP-t 2014. január 1-jével kezdődő hatállyal meg kell reformálni. A reformnak ki kell terjednie a KHP minden fontosabb elemére, ideértve pénzügyi vonatkozásait is. A reform célkitűzéseinek elérése érdekében indokolt hatályon kívül helyezni az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK rendeletet[3], a közös halászati politika végrehajtására és a tengerjogra vonatkozó közösségi pénzügyi intézkedések létrehozásáról szóló 861/2006/EK rendeletet[4], a Garanciaalapot létrehozó 1290/2005/EK rendeletnek a halászati és akvakultúra-termékekre vonatkozó rendelkezéseit[5], az Azori-szigetekről, Madeiráról, a Kanári-szigetekről, valamint Franciaország tengerentúli megyéiből, Guyanából és Réunionból származó egyes halászati termékek forgalomba hozatalakor e régiók távoli fekvése miatt felmerülő többletköltségek ellentételezésére irányuló program bevezetésére vonatkozó 791/2007/EK rendeletet[6], és azokat az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról (ETHA) szóló új rendelettel kell felváltani. Felismerve, hogy az Európa óceánjaival és tengereivel kapcsolatos valamennyi kérdés összefügg egymással, az új rendeletnek támogatnia kell integrált tengerpolitikának (ITP) [az integrált tengerpolitika továbbfejlesztését támogató program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet] szerinti továbbfejlesztését is.

(2) Az ETHA hatályának ki kell terjednie a KHP támogatására, így többek között a tengeri biológiai erőforrások, az édesvízi biológiai erőforrások és akvakultúra védelmére, kezelésére és kiaknázására, valamint a halászati és akvakultúra-termékek feldolgozására és értékesítésére, amennyiben ezekre a tevékenységekre a tagállamok területén vagy uniós vizeken kerül sor, ideértve – a lobogó szerinti állam elsődleges felelősségének sérelme nélkül – a harmadik országok lobogója alatt közlekedő és ott lajstromozott halászhajóknak, az uniós halászhajóknak, illetve a tagállamok állampolgárainak a tevékenységeit is, figyelemmel az ENSZ Tengerjogi Egyezményének 117. cikkében foglalt rendelkezésekre.

(3) Mivel a közös halászati politika sikerének feltétele egy eredményes ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendszer, továbbá a – tudományos szakvéleményezési, valamint végrehajtási és ellenőrzési célt egyaránt szolgáló – adatok megbízhatósága és hiánytalansága, az ETHA-nak támogatnia kell ezeket a szakpolitikákat.

(4) Az ETHA hatályának ki kell terjednie az ITP támogatására, amely magában foglalja az óceánokkal, a tengerekkel, a tengerparti régiókkal, valamint az azokat érintő különböző uniós szakpolitikákat – nevezetesen a közös halászati politikát, a közlekedést, az ipart, a területi kohéziót, a környezetvédelmet, az energiaügyet és az idegenforgalmat – kiegészítő tengeri ágazatokkal kapcsolatos összehangolt műveletek és döntéshozatal kialakítását és végrehajtását. A különböző ágazati politikák igazgatása során biztosítani kell a koherenciát és az integrációt a Balti-tenger, az Északi-tenger, a Kelta-tenger, a Vizcayai-öböl és az ibériai partvidék, valamint a Földközi-tenger és a Fekete-tenger medencéje vonatkozásában.

(5) Az Európai Tanács 2010. június 17-i következtetéseivel összhangban, amelyekben a Tanács elfogadta az Európa 2020 stratégiát, az Uniónak és a tagállamoknak – az Unió harmonikus fejlődésének előmozdítása mellett – intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést kell megvalósítaniuk. Az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek és céljainak megvalósítása érdekében összpontosítani kell az erőforrásokat, és a hatékonyságot fokozott eredményorientáltsággal kell javítani. Az integrált tengerpolitikának az új ETHA-ba való felvétele hozzájárul az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája”[7] (a továbbiakban: Európa 2020 stratégia) című, 2010. március 3-i bizottsági közleményben foglalt főbb politikai célkitűzések eléréséhez is, és összhangban van a gazdasági, társadalmi és területi kohézió javítására vonatkozóan a Szerződésben meghatározott általános célokkal.

(6) Ahhoz, hogy az ETHA hozzájáruljon a KHP, az ITP és az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához korlátozott számú alapvető prioritásra kell összpontosítani, amelyek az innováció, illetve a tudásalapú halászat és akvakultúra előmozdításával kapcsolatos, a fenntartható és erőforrás-hatékony halászat és akvakultúra előmozdítására, továbbá a part menti és szárazföldi halászközösségek növekedési és foglalkoztatási potenciáljának felszabadításával, valamint a halászati tevékenységek más tengeri gazdasági ágazatok felé történő diverzifikálásának előmozdításával a foglalkoztatás és a területi kohézió javítására irányulnak.

(7) Az Uniónak az alap végrehajtásának valamennyi szakaszában törekednie kell az egyenlőtlenségek felszámolására, a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására, valamint a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen hátrányos megkülönböztetés megszüntetésére.

(8) A közös halászati politika általános célkitűzése annak biztosítása, hogy a halászati és akvakultúra-tevékenységek hozzájáruljanak a hosszú távon fenntartható környezetvédelmi feltételek kialakulásához, amelyek nélkülözhetetlenek a gazdasági és társadalmi fejlődéshez. Ezen túlmenően elő kell mozdítania a termelékenység növekedését, a halászati ágazat által biztosított méltányos életszínvonalat, a piacok stabilitását, biztosítania kell az erőforrások rendelkezésre állását és azt, hogy az áruk ésszerű áron jussanak el a fogyasztókhoz.

(9) Rendkívül fontos, hogy a környezetvédelmi szempontok jobban beépüljenek a KHP-ba, amelynek teljesítenie kell az Unió környezetvédelmi politikájának és az Európa 2020 stratégiának a célkitűzéseit és céljait. A KHP célja az élő tengeri biológiai erőforrások oly módon történő kiaknázása, hogy a halállományok olyan szinten álljanak helyre és maradjanak fenn, ami legkésőbb 2015-ig lehetővé teszi a legnagyobb fenntartható hozam elérését. A KHP a halászati gazdálkodás során elővigyázatos és ökoszisztéma-alapú megközelítéseket alkalmaz. Következésképpen az ETHA-nak a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv)[8] foglaltak szerint hozzá kell járulnia a tengeri környezet védelméhez.

(10) Mivel e rendelet célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani az operatív programok keretében finanszírozandó műveletek terjedelme és hatásai, valamint a halászati és a tengeri ágazat fejlődése során felmerülő strukturális problémák és a tagállamok korlátozott pénzügyi forrásai miatt, ezek a célkitűzések a megfelelő prioritásokra irányított többéves pénzügyi támogatással uniós szinten jobban elérhetők, és az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (3) bekezdésében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett Szerződés 5. cikkének (4) bekezdésében foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az adott célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.

(11) A közös halászati politika és az integrált tengerpolitika kiadásainak egyetlen alapon, az ETHA-n keresztül történő finanszírozása várhatóan hozzájárul a mindkét szakpolitika egyszerűsítése és azok fokozott integrálása iránti igény kielégítéséhez. A megosztott irányításnak a közös piacszervezésre – többek között a legkülső régióknak nyújtott ellentételezésre és az ellenőrzési és adatgyűjtési tevékenységre – történő kiterjesztése még inkább elősegíti majd a Bizottság és a tagállamok adminisztratív terheinek egyszerűsítését és csökkentését, és nagyobb koherenciát és hatékonyságot tesz lehetővé a nyújtott támogatások tekintetében.

(12) Az Unió költségvetésének – közvetlen irányítás vagy a tagállamokkal megosztott irányítás keretében – egyetlen alapból, az ETHA-ból kell finanszíroznia a közös halászati politika és az integrált tengerpolitika kiadásait. A tagállamokkal megosztott irányításnak nemcsak a halászat, az akvakultúra és az adott közösség szintjén irányított helyi fejlesztés támogatására irányuló intézkedésekre kell vonatkoznia, hanem a közös piacszervezésekre, valamint a legkülső régióknak nyújtott ellentételezésre és az ellenőrzési és adatgyűjtési tevékenységekre is. Közvetlen irányítást a tudományos szakvéleményezés, a regionális halászati gazdálkodási szervezetekhez való önkéntes hozzájárulások, a tanácsadó testületek és az integrált tengerpolitika végrehajtását célzó műveletek esetében kell alkalmazni. Meg kell határozni az ETHA felhasználásával finanszírozható intézkedések körét.

(13) Különbséget kell tenni a megosztott irányítás, illetve a közvetlen irányítás keretében társfinanszírozott ellenőrzési és végrehajtási intézkedések kategóriái között. Elengedhetetlenül fontos a megosztott irányítás keretében történő irányítás céljára kiutalandó források korlátozása.

(14) [A közös halászati politikáról szóló rendelet] (a továbbiakban: KHP-rendelet) 50. és 51. cikke értelmében az ETHA keretében uniós pénzügyi támogatás azzal a feltétellel nyújtható, hogy a tagállamok és a piaci szereplők teljesítik a közös halászati politika szabályait. E feltételesség célja, hogy tükrözze az Unió felelősségét a tekintetben, hogy a köz érdekében és az EUMSZ 3. cikkében előírtaknak megfelelően biztosítja a tengeri biológiai erőforrások KHP keretében történő megőrzését.

(15) A KHP célkitűzéseinek elérését aláásná, ha az ETHA keretében nyújtott uniós pénzügyi támogatást olyan piaci szereplők kapnák, amelyek előzetesen nem felelnek meg a tengeri biológiai erőforrások megőrzésével kapcsolatos közérdekkel összefüggő követelményeknek. Ezért csak azok a piaci szereplők fogadhatók el, amelyek a támogatási kérelem benyújtása előtt meghatározott ideig nem voltak érintettek a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. szeptember 29-i 1005/2008/EK rendelet[9] 40. cikkének (3) bekezdésében meghatározottak szerinti, az IUU-hajókra vonatkozó uniós listán szereplő halászhajók üzemeltetésében, irányításában vagy tulajdonlásában, és amelyek az 1005/2008/EK rendelet 42. cikke, illetve a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK rendelet[10] 90. cikkének (1) bekezdése értelmében nem követtek el súlyos jogsértést, illetve a KHP szabályai tekintetében nem követtek el egyéb, az érintett állományok fenntarthatóságát különösen veszélyeztető és az élő tengeri biológiai erőforrások fenntartható – a célfajok populációit a legnagyobb fenntartható hozamot eredményező egyedszám feletti szintre helyreállító és azon a szinten fenntartó – kiaknázását komolyan fenyegető szabálysértést.

(16) Ezenfelül a kedvezményezetteknek a támogatási kérelem benyújtását követően, a művelet végrehajtásának teljes időszaka alatt és bizonyos műveletek esetében az utolsó kifizetést követő meghatározott időtartam alatt is meg kell felelniük a tengeri biológiai erőforrások megőrzésével kapcsolatos közérdekkel összefüggő követelményeknek. A tengeri biológiai erőforrások megőrzésével kapcsolatos közérdekkel összefüggő követelményeket be nem tartó kedvezményezetteknek juttatott vagy az általuk kapott támogatás esetleg kapcsolódhat a jogsértésekhez, és ezáltal veszélyeztetheti a KHP célkitűzéseinek elérését.

(17) A támogathatósági feltételek teljesítésének elmulasztása esetére megállapított következményeket abban az esetben kell alkalmazni, ha a kedvezményezettek megsértik a KHP szabályait. A nem támogatható kiadások összegének meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a kedvezményezett milyen mértékben sértette meg a KHP szabályait, továbbá a KHP szabályai be nem tartásából eredő gazdasági előnyt és az ETHA által a kedvezményezett gazdasági tevékenységéhez nyújtott hozzájárulás mértékét.

(18) A KHP célkitűzéseinek elérését meghiúsítaná az is, ha az ETHA keretében nyújtott uniós pénzügyi támogatást olyan tagállamoknak fizetnék ki, amelyek nem teljesítik a tengeri biológiai erőforrások megőrzésével kapcsolatos közérdekkel összefüggő, a KHP szabályai szerinti kötelezettségeiket, például az adatgyűjtési és az ellenőrzési kötelezettségeket. E kötelezettségek nem teljesítésével továbbá fennáll annak a kockázata is, hogy a tagállamok nem ismerik fel a nem elfogadható kedvezményezetteket vagy a nem támogatható piaci szereplőket.

(19) A nem szabályszerű kifizetések megelőzésére, valamint a tagállamok arra való ösztönzésére, hogy megfeleljenek a KHP szabályainak, illetve megköveteljék a kedvezményezettektől a megfelelést, óvintézkedésként mind a kifizetési határidő megszakítását, mind pedig a kifizetések felfüggesztését alkalmazni kell; ezek az intézkedések visszavonhatatlanok. Az arányosság elvének tiszteletben tartása érdekében a végleges és visszavonhatatlan következményekkel járó pénzügyi kiigazítások kizárólag azon műveletekhez közvetlenül kapcsolódó kiadásokra alkalmazhatók, amelyek során nem tartották be a KHP szabályait.

(20) A koordináció javítása, valamint a kohéziós politika keretében támogatást nyújtó alapok – nevezetesen az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) –, a vidékfejlesztést támogató alap – nevezetesen az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) – és a tengerügyi és a halászati ágazatot támogató alap – nevezetesen az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) – végrehajtásának harmonizálása érdekében mindezekre az alapokra (a továbbiakban: KSK-alapok) a [közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet][11] közös rendelkezéseket állapított meg. E rendeleten túlmenően az ETHA-ra a KHP és az ITP sajátosságai miatt egyedi rendelkezések vonatkoznak.

(21) Figyelembe véve a jövőbeli ETHA méretét, és tekintettel az arányosság elvére, a stratégiai tervezéshez kapcsolódó rendelkezések eltérnek a [közös rendelkezésekről szóló] rendelettől, ennélfogva a programozási időszak alatt az érdekelt felekkel legalább kétszer konzultálni kell; az évenkénti konzultáció nem kötelező, mivel túlzott adminisztratív és pénzügyi terhet róna a Bizottságra és a tagállamokra.

(22) Az uniós fellépésnek ki kell egészítenie a tagállami fellépést, vagy törekednie kell az ahhoz történő hozzájárulásra. Jelentős hozzáadott érték biztosítása érdekében a Bizottság és a tagállamok közötti partnerséget a különböző partnertípusok részvételét szolgáló megállapodások útján meg kell erősíteni, teljes mértékben figyelembe véve a tagállamok intézményi kompetenciáit. Különös figyelmet kell fordítani a nők és a kisebbségi csoportok megfelelő képviseletének biztosítására. Ez a partnerség kiterjed a regionális, a helyi és más állami hatóságokra, valamint más megfelelő testületekre, többek között a környezetért, valamint a férfiak és nők közötti egyenjogúság előmozdításáért felelős testületekre, továbbá a gazdasági és szociális partnerekre és más illetékes testületekre. Az érintett partnereket be kell vonni a partnerségi szerződések előkészítésébe, valamint a programozás előkészítésébe, végrehajtásába, nyomon követésébe és értékelésébe.

(23) Az arányosság elve szerint a Bizottság és a tagállamok által alkalmazott eszközök az operatív programra előirányzott közkiadások teljes összegétől függően különbözőek lehetnek. Eltérhetnek egymástól különösen az operatív programok végrehajtásának értékeléséhez, ellenőrzéséhez és a vonatkozó jelentéstételhez használt eszközök.

(24) A Bizottságnak a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatok éves bontását tárgyilagos és átlátható kritériumok felhasználásával kell megállapítania; e kritériumoknak tartalmazniuk kell az 1198/2006/EK tanácsi rendelet szerinti korábbi költségvetési juttatásokat és a 861/2006/EK tanácsi rendelet alapján korábban felhasznált összegeket.

(25) A KHP összefüggésében bizonyos előzetes feltételrendszerek teljesítése kiemelkedő jelentőségű: ilyen előfeltétel különösen az akvakultúrára vonatkozó többéves nemzeti stratégiai terv benyújtása és a halászati gazdálkodásra vonatkozó adatkövetelmények teljesítéséhez, valamint az uniós ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendszer gyakorlati végrehajtásához szükséges igazgatási kapacitás bizonyított megléte.

(26) Az egyszerűsítési célkitűzéssel összhangban az ETHA megosztott irányítás keretébe tartozó összes tevékenységének – többek között az ellenőrzésnek és az adatgyűjtésnek – tagállamonként egyetlen operatív program formáját kell öltenie, a tagállam nemzeti struktúrájának megfelelően. A programozási műveletnek a 2014. január 1-jétől 2020. december 31-ig tartó időszakra kell kiterjednie. Mindegyik tagállamnak egyetlen operatív programot kell készítenie. Az egyes programokban meg kell határozni az ETHA-ra vonatkozó uniós prioritásokkal kapcsolatos célok teljesítésére irányuló stratégiát és a kapcsolódó intézkedéseket. A programozásnak meg kell felelnie az uniós prioritásoknak, ugyanakkor alkalmazkodnia kell a nemzeti körülményekhez is, és ki kell egészítenie a többi uniós szakpolitikát, különösen a vidékfejlesztési politikát és a kohéziós politikát.

(27) Az ETHA végrehajtásának egyszerűsítéséhez való hozzájárulás, valamint az ellenőrzési költségek és a hibaarány csökkentése érdekében a tagállamoknak a lehető legnagyobb mértékben ki kell használniuk az átalányösszegek és más egyszerűsített támogatási formák alkalmazására vonatkozóan a [közös rendelkezések megállapításáról szóló rendeletben] meghatározott lehetőséget.

(28) A KHP szerinti ellenőrzési kötelezettségek végrehajtása céljából a tagállamoknak a szóban forgó szakpolitikai területtel kapcsolatosan a Bizottság által elfogadott uniós prioritásokkal összhangban kell kidolgozniuk az operatív program ellenőrzésére vonatkozó szakaszt. Az operatív programnak a növekvő ellenőrzési és végrehajtási szükségletekhez való hozzáigazítása érdekében az operatív programok ellenőrzésére vonatkozó szakasz – a KHP szerinti ellenőrzési és végrehajtási politika terén az uniós prioritásokban bekövetkező változások alapján – rendszeresen felülvizsgálható. E módosításokat a Bizottságnak jóvá kell hagynia.

(29) Az ellenőrzési tevékenységeket illetően a programozás rugalmasságának megőrzése érdekében az operatív program ellenőrzésre vonatkozó szakaszát egyszerűsített eljárás keretében kell felülvizsgálni.

(30) A tagállamoknak a többéves uniós programmal összhangban kell kidolgozniuk az operatív program adatgyűjtésre vonatkozó szakaszát. Az adatgyűjtési tevékenységek sajátos szükségleteihez való igazodás érdekében a tagállamoknak éves munkatervet kell kidolgozniuk, amelyet a Bizottság iránymutatása mellett évente ki kell igazítani, és amelyet a Bizottságnak jóvá kell hagynia.

(31) A halászati tevékenységek versenyképességének és gazdasági teljesítményének javítása érdekében elengedhetetlen az innováció és a vállalkozói készség ösztönzése. Az ETHA-nak ezért támogatnia kell az innovatív tevékenységeket és a vállalkozásfejlesztést.

(32) A humán tőkébe való beruházás szintén elengedhetetlen a halászati és a tengerügyi tevékenységek versenyképességének és gazdasági teljesítményének javításához. Az ETHA-nak ezért támogatnia kell az egész életen át tartó tanulást, a kutatók és a halászok közötti, ismeretterjesztést ösztönző együttműködést, valamint a piaci szereplők általános teljesítményének és versenyképességének javítását segítő tanácsadó szolgáltatásokat.

(33) Felismerve az önfoglalkoztató halászok házastársai által a kisüzemi part menti halászatban betöltött szerep fontosságát, az ETHA-nak támogatnia kell a szakmai fejlődésüket elősegítő képzést és hálózatépítést, amely eszközt biztosít számukra hagyományos kisegítő feladataik jobb ellátásához.

(34) Annak tudatában, hogy a kisüzemi part menti halászatot folytató halászok csak kismértékben vesznek részt a társadalmi párbeszédben, az ETHA-nak támogatnia kell az említett párbeszédet a megfelelő fórumokon előmozdító szervezeteket.

(35) A kisüzemi part menti halászatot folytató halászok diverzifikációban rejlő lehetőségei, valamint a part menti közösségekben betöltött kulcsszerepük ismeretében az ETHA-nak azzal kell hozzájárulnia a diverzifikációhoz, hogy támogatja a vállalkozások elindítását és a hajóik utólagos felszerelésére irányuló beruházásokat, valamint a halászati tevékenységeken kívüli megfelelő területeken a szakmai készségek elsajátítására irányuló megfelelő képzést.

(36) A fedélzeti egészségvédelmi és biztonsági szükségletek kezelése érdekében az ETHA-nak támogatnia kell a fedélzeti biztonságra és higiéniára irányuló beruházásokat.

(37) A [KHP-rendelet] 27. cikkében említett átruházható halászati koncessziós rendszerek létrehozásának eredményeképpen és ezen új rendszerek végrehajtása terén a tagállamok támogatása érdekében az ETHA-nak támogatást kell nyújtania a kapacitásépítés és a bevált gyakorlati módszerek cseréje terén.

(38) Az átruházható halászati koncessziók rendszerei bevezetésének versenyképesebbé kell tennie az ágazatot. Következésképpen igény merülhet fel a halászati tevékenységeken kívüli új szakmai lehetőségek iránt. Ezért az ETHA különösen azzal járul hozzá a halászközösségekben megvalósítandó diverzifikációhoz és munkahelyteremtéshez, hogy támogatja az új vállalkozások indítását és a tengeri tevékenységekre szánt hajóknak a kisüzemi part menti halászatot folytató halászhajók nem halászati tevékenységeihez történő átcsoportosítását. Ez utóbbi művelet helyénvalónak tűnik, mivel a kisüzemi part menti halászatot folytató halászhajók nem tartoznak az átruházható halászati koncessziók rendszereinek hatálya alá.

(39) A közös halászati politika célkitűzése a halállományok fenntartható kiaknázásának biztosítása. Megállapítást nyert, hogy a túlzott kapacitás a túlhalászás egyik legfőbb kiváltó tényezője. Ezért az uniós halászflottának a rendelkezésre álló erőforrásokhoz történő igazítása kiemelkedő jelentőségű. A túlzott kapacitás állami támogatással – például a tevékenység ideiglenes beszüntetésére vagy megszüntetésére vonatkozó programokkal és selejtezési rendszerekkel – történő felszámolása eredménytelennek bizonyult. Az ETHA ezért támogatni fogja az érintett piaci szereplők túlzott kapacitásának csökkentését, valamint megnövekedett gazdasági teljesítményének és jövedelmezőségének javítását célzó, átruházható halászati koncessziós rendszerek létrehozását és irányítását.

(40) Mivel a túlzott kapacitás a túlhalászás egyik legfontosabb kiváltó tényezője, intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy az uniós halászflotta alkalmazkodjon a rendelkezésre álló erőforrásokhoz; ezzel összefüggésben az ETHA-nak támogatnia kell a KHP által a túlzott kapacitás csökkentése érdekében szabályozási eszközként bevezetett átruházható halászati koncessziós rendszerek létrehozását, módosítását és irányítását.

(41) Rendkívül fontos, hogy a környezetvédelmi szempontok beépüljenek az ETHA-ba, és támogatást kapjon a KHP szerinti állományvédelmi intézkedések végrehajtása, figyelembe véve azonban az uniós vizek eltérő feltételeit. E célból elengedhetetlen az állományvédelmi intézkedések regionalizált megközelítésének kidolgozása.

(42) Hasonlóképpen a halászat tengeri környezetre gyakorolt hatásának csökkentését az ETHA-nak különösen a környezetbarát innovációnak, valamint a szelektívebb halászeszközök és -felszerelések használatának előmozdításával, illetve a tengeri biológiai sokféleség és a tengeri ökoszisztémák és az általuk nyújtott szolgáltatások védelmét és helyreállítását célzó intézkedésekkel kell támogatnia, összhangban a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégiával.

(43) A halak tengerbe való visszadobására vonatkozóan a KHP által bevezetett tilalommal összhangban az ETHA-nak támogatnia kell az olyan fedélzeti beruházásokat, amelyek célja a nem szándékosan kifogott halak legjobb felhasználása és a kifogott halak nem teljes körűen felhasznált részeinek hasznosítása. Az erőforrások szűkösségére való tekintettel és a kifogott halak értékének maximalizálása érdekében az ETHA-nak támogatnia kell a kifogott halak kereskedelmi értékének növelését célzó fedélzeti beruházásokat is.

(44) A halászkikötők, a kirakodóhelyek és a menedékek fontosságának tudatában az ETHA-nak támogatnia kell a kapcsolódó beruházásokat, különösen az energiahatékonyság, a környezetvédelem, a kirakodott termék minősége, valamint a biztonsági és a munkavégzési feltételek javítása érdekében.

(45) Az Unió számára létfontosságú, hogy fenntartható egyensúly alakuljon ki az édesvízi erőforrások és azok kiaknázása között; ezért a környezeti hatás megfelelő figyelembevételével, ugyanakkor a szóban forgó ágazatok gazdasági életképessége megőrzésével megfelelő rendelkezéseknek kell támogatniuk a belvízi halászatot.

(46) Az európai akvakultúra fenntartható fejlődését szolgáló bizottsági stratégiával[12], a KHP célkitűzéseivel és az Európa 2020 stratégiával összhangban az ETHA-nak támogatnia kell az akvakultúra-ágazat környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi szempontból fenntartható fejlődését.

(47) Az akvakultúra hozzájárul a part menti és a vidéki régiók növekedéséhez és munkahelyeinek biztosításához. Ezért kulcsfontosságú, hogy az ETHA hozzáférhető legyen az akvakultúra-ágazati vállalkozások, különösen a kkv-k számára, és hozzájáruljon ahhoz, hogy akvakultúrával foglalkozó új gazdálkodók kerüljenek az ágazatba. Az akvakultúra-tevékenységek versenyképességének és gazdasági teljesítményének javítása érdekében elengedhetetlen az innováció és a vállalkozói készség ösztönzése. Az ETHA-nak ezért támogatnia kell az innovatív tevékenységeket és a vállalkozásfejlesztést, különösen a nem élelmiszer-termelési célú és a nyílt tengeri akvakultúrát.

(48) Az akvakultúra-tevékenységekkel összefüggő új jövedelemformák már bebizonyították, hogy a vállalkozásfejlesztés tekintetében hozzáadott értéket képviselnek. Az ETHA-nak ezért támogatnia kell ezeket az akvakultúrán kívüli kiegészítő tevékenységeket, például a horgászturizmust, az oktatási vagy a környezetvédelmi tevékenységeket.

(49) Az akvakultúra-ágazati vállalkozások vonatkozásában a jövedelemgyarapítás másik jelentős formája a termékek értékének oly módon történő növelése, hogy maguk a vállalkozások dolgozzák fel és forgalmazzák saját termékeiket, valamint jó piaci kilátásokkal rendelkező új fajokat telepítenek, ily módon diverzifikálva termelésüket.

(50) Annak ismeretében, hogy a vizekhez és a területekhez való hozzáférés lehetőségeinek figyelembevételével szükséges meghatározni az akvakultúra-fejlesztésre legalkalmasabb területeket, az ETHA-nak támogatnia kell a nemzeti hatóságokat a nemzeti szintű stratégiai választások meghozásában.

(51) A humán tőkébe való beruházás szintén elengedhetetlen az akvakultúra-tevékenységek versenyképességének és gazdasági teljesítményének javításához. Az ETHA-nak ezért támogatnia kell az egész életen át tartó tanulást és az ismeretterjesztést ösztönző hálózatépítést, valamint a piaci szereplők általános teljesítményének és versenyképességének javítását segítő tanácsadó szolgáltatásokat.

(52) A környezeti szempontból fenntartható akvakultúra előmozdítása érdekében az ETHA-nak támogatnia kell a fokozottan környezetbarát akvakultúra-tevékenységeket, az akvakultúra-ágazati vállalkozások környezetbarát gazdálkodásra való áttérését, a hitelesítési rendszerek használatát, valamint az organikus akvakultúrára való áttérést. Ugyanebben a szellemben az ETHA-nak támogatnia kell különleges környezetvédelmi szolgáltatásokat nyújtó akvakultúra-ágazati vállalkozásokat is.

(53) A fogyasztóvédelem jelentőségének ismeretében, az akvakultúrás tenyésztés által esetlegesen okozott közegészségügyi és állat-egészségügyi kockázat megelőzése és csökkentése érdekében az ETHA-nak megfelelő támogatást kell biztosítania a gazdálkodók számára.

(54) Felismerve az akvakultúra-tevékenységekre irányuló beruházások kockázatát, az ETHA-nak azzal kell hozzájárulnia az üzlet biztonságához, hogy – különösen a természeti katasztrófák, kedvezőtlen időjárási jelenségek, hirtelen vízminőség-változás, betegségek vagy kártevők általi fertőzések, illetve a termelő létesítmények megrongálódása miatti – rendkívüli termeléskiesés esetén támogatja az állománybiztosításhoz való hozzáférést és ennélfogva a termelők jövedelmének garantálását.

(55) Tekintettel arra, hogy az adott közösség szintjén irányított helyi fejlesztésre irányuló megközelítés a halászat és a vidéki térségek fejlődésének előmozdítása terén éveken át hasznosnak bizonyult azáltal, hogy teljes mértékben figyelembe vette a helyi kezdeményezésen alapuló vidékfejlesztés iránti, több ágazatban is felmerülő igényeket, a támogatást a jövőben is folytatni kell és meg kell erősíteni.

(56) A halászati területeken az adott közösség szintjén irányított helyi fejlesztésnek ösztönöznie kell a növekedést és a munkahelyteremtést célzó innovatív megközelítéseket, különösen azáltal, hogy növeli a halászati termékek értékét, és új gazdasági tevékenységek – többek között a tengerhez kapcsolódó („kék”) növekedés és a szélesebb értelemben vett tengeri ágazatok kínálta tevékenységek – felé diverzifikálja a helyi gazdaságot.

(57) A halászati területek fenntartható fejlődésének hozzá kell járulnia a társadalmi befogadás előmozdítására, a szegénység csökkentésére és a helyi szintű innováció támogatására irányuló, az Európa 2020 stratégiában foglalt célkitűzésekhez, valamint a Lisszaboni Szerződés kiemelt prioritását jelentő területi kohézió célkitűzéséhez.

(58) Az adott közösség szintjén irányított helyi fejlesztést a köz- és a magánszféra és a civil társadalom képviselőiből álló, a társadalmat megfelelően tükröző helyi partnerségeknek kell végrehajtaniuk alulról felfelé építkező megközelítés segítségével; ezek a helyi szereplők vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy a helyi halászati területeik szükségleteinek kielégítése érdekében integrált, ágazatközi helyi fejlesztési stratégiákat dolgozzanak ki és hajtsanak végre; a helyi akciócsoportok reprezentativitásának biztosításához fontos, hogy a döntéshozatali testületekben egyetlen érdekcsoportnak se legyen 49 %-ot meghaladó szavazati joga.

(59) A helyi partnerségek közötti hálózatépítés e megközelítés egyik alapvető jellemzője. Az említett helyi partnerségek közötti együttműködés fontos fejlesztési eszköz, amelyet az ETHA-nak hozzáférhetővé kell tennie.

(60) A halászati területek ETHA-ból történő támogatását össze kell hangolni a más uniós alapok által nyújtott helyi fejlesztési támogatásokkal, és annak ki kell terjednie a helyi fejlesztési stratégiák és a helyi akciócsoportok által végzett tevékenységek előkészítésének és végrehajtásának valamennyi vetületére, valamint a helyi térség ösztönzésének és a helyi partnerség működtetésének költségeire.

(61) Ahhoz, hogy a kiélezett versennyel jellemzett piacon biztosítani lehessen a halászat és az akvakultúra életképességét, rendelkezéseket kell megállapítani a [halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló .../.../EU rendelet][13] végrehajtásának támogatására, valamint a piaci szereplők által a halászati és az akvakultúra-termékek értékének maximalizálására irányuló értékesítési és feldolgozási tevékenységek támogatására. Különös figyelmet kell fordítani az ellátási lánc termelési, feldolgozási és értékesítési tevékenységeit átfogó műveletek előmozdítására. A visszadobási tilalomra vonatkozó új politikához való alkalmazkodás érdekében az ETHA-nak a nem szándékos fogások feldolgozását is támogatnia kell.

(62) Kiemelten kell kezelni a termelői szervezeteket és azok szövetségeit, támogatást biztosítva számukra. A tárolási támogatáshoz nyújtott ellentételezést, valamint a termelési és értékesítési tervekre vonatkozó támogatást fokozatosan ki kell vezetni, mivel ezek a meghatározott támogatások elveszítették jelentőségüket, figyelembe véve az ilyen jellegű termékek uniós piaci struktúrájának alakulását és az erős termelői szervezetek növekvő jelentőségét.

(63) Felismerve a kisüzemi part menti halászatot folytató halászokat érintő élesedő versenyt, az ETHA-nak támogatnia kell a kisüzemi part menti halászatot folytató halászok azon vállalkozó szellemű kezdeményezéseit, amelyek növelik az általuk kifogott halak értékét, különösen azáltal, hogy az általuk kifogott halakat maguk dolgozzák fel és értékesítik közvetlenül.

(64) Az Európai Unió legkülső régióiban a halászati tevékenységek nehézségekkel küzdenek, különösen – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkében elismert kedvezőtlen adottságokból kifolyólag – egyes halászati termékek értékesítésekor felmerülő többletköltségek miatt.

(65) Annak érdekében, hogy az Európai Unió legkülső régióiból származó egyes halászati termékek versenyképesek maradjanak az Európai Unió más régióiból származó hasonló termékekkel szemben, az Európai Unió 1992-ben intézkedéseket vezetett be a halászati ágazatban felmerülő kapcsolódó többletköltségek ellentételezésére. A 2007-től 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó intézkedéseket a 791/2007/EK tanácsi rendelet[14] állapítja meg. Az egyes ilyen halászati termékek értékesítéséből adódó többletköltségek ellentételezését 2014. január 1-jétől folytatni kell.

(66) Az érintett legkülső régiókban érvényesülő eltérő értékesítési feltételekre, valamint a fogásmennyiségek, az állományok és a piaci kereslet ingadozásaira való tekintettel az ellentételezésre jogosult halászati termékek, azok legnagyobb mennyiségei és az ellentételezési összegek meghatározását – a tagállamonként megszabott keret-előirányzatokon belül – az érintett tagállamokra kell hagyni.

(67) A tagállamok számára engedélyezni kell, hogy az érintett halászati termékek körét és mennyiségét, valamint az ellentételezési összegeket a tagállamonként megszabott előirányzat-kereteken belül differenciáltan határozhassák meg. Ezenkívül lehetővé kell számukra azt is, hogy az ellentételezési tervüket kiigazíthassák, amennyiben azt a feltételek megváltozása indokolja.

(68) A tagállamoknak olyan ellentételezési összeget kell meghatározniuk, amely lehetővé teszi a legkülső régiók kedvezőtlen adottságok folytán, különösen pedig a termékeknek az európai kontinensre történő szállítása miatt jelentkező többletköltségek megfelelő kiegyenlítését. A túlkompenzálás elkerülése érdekében az összegnek arányosnak kell lennie a támogatás által kiegyenlített többletköltségekkel, és az semmilyen körülmények között sem haladhatja meg az európai kontinensre történő szállítás költségeinek és az egyéb kapcsolódó költségek 100 %-át. Az ellentételezésnek ebből a célból figyelembe kell vennie a többletköltségeket befolyásoló más típusú állami beavatkozásokat is.

(69) Rendkívül fontos, hogy a tagállamok és a piaci szereplők rendelkezzenek magas színvonalú ellenőrzések végzésére alkalmas felszerelésekkel, és ily módon biztosítsák a közös halászati politika szabályainak betartását, egyúttal gondoskodva az élő vízi erőforrások fenntartható kiaknázásáról is; az ETHA-nak ezért az 1224/2009/EK tanácsi rendelettel összhangban támogatnia kell a tagállamokat és a piaci szereplőket. A szabálykövető magatartás megteremtése révén e támogatásnak hozzá kell járulnia a fenntartható növekedéshez.

(70) A tagállamok számára az uniós ellenőrzési rendszer végrehajtásával kapcsolatban felmerült kiadásokra a 861/2006/EK rendelet alapján nyújtott támogatás folyósítását az ETHA keretében folytatni kell az egyetlen alap logikáját követve.

(71) Az uniós ellenőrzési és végrehajtási politika célkitűzéseivel összhangban helyénvalónak tűnik, hogy a járőrhajók, repülőgépek és helikopterek használata során egy minimális időt a halászat ellenőrzésére fordítsanak, amelyet az ETHA keretében nyújtott támogatás alapjának megállapítása érdekében pontosan meg kell határozni.

(72) A tagállamok között az ellenőrzés területén folytatott együttműködés jelentőségére való tekintettel az ETHA-nak támogatást kell nyújtania erre a célra.

(73) A többéves uniós programban foglaltaknak megfelelően rendelkezéseket kell megállapítani a halászati adatok gyűjtésének, kezelésének és felhasználásának támogatására, különösen a nemzeti programoknak, valamint a tudományos elemzésre szánt és a KHP végrehajtására vonatkozó adatok kezelésének és felhasználásának támogatására. A tagállamoknak a 861/2006/EK rendelet alapján a halászati adatok gyűjtésével, kezelésével és felhasználásával kapcsolatban felmerült kiadásokra nyújtott támogatás folyósítását az ETHA keretében folytatni kell az egyetlen alap logikáját követve.

(74) Támogatni kell a tagállamok közötti, valamint adott esetben az ugyanazon tengeri medencén belüli adatgyűjtés céljából a harmadik országokkal, illetve a megfelelő nemzetközi tudományos testületekkel folytatott együttműködést is.

(75) Az integrált tengerpolitika célkitűzése – „Az Európai Unió integrált tengerpolitikájáról” című bizottsági közleménnyel[15] összhangban – a tengerek és az óceánok fenntartható hasznosításának támogatása, valamint az óceánokat, a tengereket, a szigeteket, a tengerparti és a legkülső régiókat és a tengeri ágazatokat érintő szakpolitikákkal kapcsolatos összehangolt, koherens és átlátható döntéshozatal kialakítása.

(76) Az Európai Unió integrált tengerpolitikájának végrehajtásához és továbbfejlesztéséhez – a Tanács, az Európai Parlament és a Régiók Bizottsága nyilatkozataiban[16] foglaltaknak megfelelően – tartós finanszírozásra van szükség.

(77) Az ETHA-nak minden szinten támogatnia kell az integrált tengerpolitikai irányítás előmozdítását, különösen a bevált gyakorlati módszerek cseréjével, valamint a tengeri medencékhez kapcsolódó integrált stratégiák továbbfejlesztésével és végrehajtásával. E stratégiák célja, hogy az uniós pénzügyi eszközök és alapok felhasználásának maximalizálása, valamint az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójához való hozzájárulás érdekében integrált keretet hozzanak létre az európai tengeri medencékben felmerülő közös kihívások kezelésére, valamint az érdekelt felek közötti együttműködés szorosabbra fűzésére.

(78) Az ETHA-nak emellett támogatnia kell a különböző ágazatokban indított, a tengereket, óceánokat és tengerparti területeket érintő kezdeményezések közötti szinergiák megteremtését célzó eszközök továbbfejlesztését is. Ez az integrált tengerfelügyelet esetében is igaz, amelynek célja, hogy az egyes ágazatok közötti, tökéletesített és biztonságos információcserék révén javítsa a tengeri helyzetismeretet. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés V. címének hatálya alá tartozó, tengerfelügyelettel kapcsolatos műveletek azonban nem finanszírozhatók az ETHA-n keresztül.

(79) Az adott ágazatok által működtetett egyes információs rendszerek összekapcsolása szükségessé teheti azok saját finanszírozási mechanizmusainak koherens és a Szerződés rendelkezéseivel összhangban történő mozgósítását. A tengeri területrendezés és a part menti övezetek integrált kezelése elengedhetetlen a tengeri területek és a part menti régiók fenntartható fejlődéséhez, és mindkettő hozzájárul az ökoszisztéma-alapú gazdálkodás céljaihoz, valamint a szárazföld és a tenger közötti kapcsolatok fejlődéséhez. Ezek az eszközök fontosak a tengerpartjaink, tengereink és óceánjaink különböző hasznosításainak irányításához, fenntartható gazdasági fejlődésük lehetővé tételéhez és a határokon átnyúló beruházás ösztönzéséhez is, miközben a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv végrehajtása részletesebben meghatározza a tengeri környezetre hatást gyakorló emberi tevékenységek fenntarthatósági határait. Javítani kell továbbá a tenger világára vonatkozó ismereteket, és az óceánok és a tengerek állapotára vonatkozó adatok gyűjtésének, ingyenes megosztásának, újrafelhasználásának és terjesztésének elősegítése révén ösztönözni kell az innovációt.

(80) Az ETHA-nak támogatnia kell a tengeri ágazatokon és a tengerparti régiókon belüli fenntartható gazdasági növekedést, foglalkoztatást, innovációt és versenyképességet is. Különösen fontos a feltörekvő és a leendő tengeri ágazatokban a növekedést gátló szabályozási akadályok és készségbeli hiányosságok azonosítása, valamint azon műveletek meghatározása, amelyek a tengeri és a tengerügyi alkalmazásokban rejlő üzleti lehetőségek javításához szükséges technológiai innovációra irányuló beruházás előmozdítását célozzák.

(81) Az ETHA-nak ki kell egészítenie az Unió és a tagállamok által nemzeti és annál alacsonyabb szinten az óceánok, tengerek és tengerpartok védelmének és fenntartható használatának ösztönzése érdekében rendelkezésre bocsátott meglévő és jövőbeli pénzügyi eszközöket, illetve összhangban kell állnia azokkal, elősegítve az Európai Unió tagállamai és tengerparti régióik, szigeteik és legkülső régióik közötti együttműködés eredményesebbé tételét, a nemzeti és helyi projektek rangsorolásának és előrehaladásának figyelembevételével. Az Alap összekapcsolódik a tengerügyi dimenzióra esetlegesen kiterjedő egyéb uniós szakpolitikákkal, különösen az Európai Regionális Fejlesztési Alappal, a Kohéziós Alappal, az Európai Szociális Alappal, valamint a „Horizont 2020” elnevezésű kutatási és energiapolitikai programmal.

(82) A KHP célkitűzéseinek globális szintű megvalósítása érdekében az Unió tevékeny szerepet vállal a nemzetközi szervezetek munkájában. Ezért elengedhetetlen, hogy az Unió hozzájáruljon a nyílt tengeren és a harmadik országok vizeiben található halászati erőforrások védelmének és fenntartható kiaknázásának biztosítását segítő említett szervezetek tevékenységeihez. A nemzetközi szervezetek számára a 861/2006/EK rendelet alapján nyújtott támogatás folyósítását az ETHA keretében folytatni kell az egyetlen alap logikáját követve.

(83) A KHP-n belüli irányítás javítása és a tanácsadó testületek eredményes működésének biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy a tanácsadó testületek – a KHP-n belüli tanácsadó szerepük eredményes ellátása érdekében – elegendő és állandó pénzügyi támogatásban részesüljenek. Az egyetlen alap logikáját követve a tanácsadó testületek számára az ETHA keretében nyújtott támogatásnak fel kell váltania a regionális tanácsadó testületek számára a 861/2006/EK rendelet alapján nyújtott támogatást.

(84) Az operatív program megvalósítása, valamint az egyszerű és átlátható megvalósítást szolgáló innovatív megközelítések és gyakorlati módszerek előmozdítása érdekében az ETHA-nak technikai segítségnyújtás révén előkészítő, adminisztratív és technikai támogatást kell biztosítania, továbbá támogatnia kell a tájékoztatási intézkedéseket, a hálózatépítést, az értékeléseket, az ellenőrzéseket, a tanulmányokat és a tapasztalatcserét. A technikai segítségnyújtásnak magában kell foglalnia a kapacitásépítés, az információterjesztés, a tapasztalatcsere és a helyi partnerségek közötti együttműködés támogatását célzó helyi halászati akciócsoportok európai hálózatának létrehozását is.

(85) Az e rendelet alapján finanszírozott valamennyi tevékenység tekintetében – megosztott és közvetlen irányítás keretében egyaránt – biztosítani kell az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét az ezen érdekek védelmére vonatkozó jogszabályok megfelelő alkalmazásával, illetve gondoskodni kell arról, hogy a tagállamok és a Bizottság megfelelő ellenőrzéseket végezzenek.

(86) A [közös rendelkezések megállapításáról szóló […/.../EU] rendeletet] és az e rendelet alapján elfogadott rendelkezéseket alkalmazni kell e rendelet megosztott irányítás keretébe tartozó rendelkezéseire. A [közös rendelkezések megállapításáról szóló […/.../EU] rendelet][17] rendelkezéseket állapít meg különösen a tagállamokkal megosztott, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség elvén alapuló irányításra, továbbá az akkreditált szervek szerepére és a költségvetési alapelvekre vonatkozóan, amelyeket mind tiszteletben kell tartani e rendelet keretében.

(87) Figyelembe véve azonban az ETHA sajátos jellegét, különösen a méretét, a finanszírozott művelettípusokat, a KHP-val való szoros kapcsolatát és egyéb kapcsolódó tényezőket, a megosztott irányításra vonatkozó közös rendelkezések némelyikét ebben a rendeletben ki kell igazítani, eltérés hatálya alá kell vonni, illetve ki kell egészíteni. Amennyiben a [közös rendelkezések megállapításáról szóló […/.../EU] rendelet] rendelkezései előírják, az ETHA-nak ki kell egészítenie és ki kell bővítenie ezeket a közös rendelkezéseket.

(88) Annak tudatában, mennyire fontos tengeri biológiai erőforrások megőrzése és a halállományok – különösen a jogellenes halászattal szembeni – védelme, valamint „A közös halászati politika reformja” című zöld könyv[18] szellemét követve a KHP szabályait be nem tartó azon piaci szereplőket, amelyek súlyosan veszélyeztetik az érintett állományok fenntarthatóságát és ezért komoly veszélyt jelentenek az élő tengeri biológiai erőforrások tagállami szinten történő fenntartható – a célfajok populációit a legnagyobb fenntartható hozamot eredményező egyedszám feletti szintre helyreállító és azon a szinten fenntartó – kiaknázására, valamint a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászatban érintett piaci szereplőket ki kell zárni az ETHA keretében nyújtott támogatásból. Az uniós finanszírozás a műveletek kiválasztásától a végrehajtásukig egyetlen szakaszban sem használható fel a KHP-rendelet célkitűzéseiben megfogalmazott, a tengeri biológiai erőforrások megőrzésére irányuló közérdek veszélyeztetésére.

(89) A tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell elfogadniuk az irányítási és ellenőrzési rendszer megfelelő működésének biztosítására. E célból minden egyes operatív program esetében ki kell jelölni egy irányító hatóságot, egy kifizető ügynökséget és egy tanúsító szervet, és meg kell határozni felelősségi köreiket. E felelősségi köröknek elsősorban a hatékony és eredményes pénzügyi megvalósításhoz, az értékelés megszervezéséhez, a kiadások igazolásához, az ellenőrzéshez, valamint az uniós jognak való megfeleléshez kell kapcsolódniuk. Rendelkezni kell a Bizottság és az érintett nemzeti hatóságok közötti, a támogatás nyomon követésére irányuló rendszeres értekezletek megtartásáról. Az irányítás és ellenőrzés tekintetében részletes szabályokat kell megállapítani, amelyek a tagállamok részéről biztosítékot jelentenek arra, hogy a rendszereket létrehozták és azok megfelelően működnek.

(90) Az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni a kiadási ciklus teljes időszakában, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és vizsgálatát, a kárba veszett, tévesen kifizetett vagy helytelenül felhasznált források visszatéríttetését és adott esetben a bírságokat.

(91) A tagállamok által a szabálytalanságokat követően visszatéríttetett összegeknek továbbra is az érintett tagállam operatív programjainak rendelkezésére kell állniuk. A szabálytalanságok teljes egészében történő visszatéríttetésének hiányában ki kell alakítani a tagállamok pénzügyi felelősségére vonatkozó rendszert, és lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy – a szabálytalanságok és az ésszerű határidőn belüli visszatéríttetés elmaradása miatt kiesett érintett összegek tagállamoknak történő felszámításával – megvédje az uniós költségvetés érdekeit.

(92) A jól működő partnerség és az uniós támogatás megfelelő előmozdítása érdekében a lehető legszélesebb körű tájékoztatást és nyilvánosságot kell biztosítani. Ezért a szempontért és a Bizottságnak a meghozott intézkedésekre vonatkozó folyamatos tájékoztatásáért a támogatás irányításáért felelős hatóságok felelősek.

(93) A kötelezettségvállalásokra és a kifizetésekre vonatkozó szabályokat és eljárásokat egyszerűsíteni kell oly módon, hogy biztosítsák a rendszeres pénzáramlást. Az ETHA-ból nyújtott hozzájárulás 4 %-ának megfelelő előfinanszírozás várhatóan elősegítené az operatív programok végrehajtásának felgyorsítását.

(94) Az uniós források hatékony és eredményes kezelésének biztosítása céljából javítani kell a kiadások előrejelzését és végrehajtását. Ebből a célból a tagállamoknak rendszeresen el kell küldeniük a Bizottság számára az uniós források felhasználására vonatkozó előrejelzéseiket, és a pénzügyi végrehajtás bármilyen késedelmének az előlegek visszafizetését és a kötelezettségvállalások automatikus visszavonását kell eredményeznie.

(95) A [KHP-rendelet] 50. és 51. cikkében említett, a KHP-vel összefüggő sajátos szükségletek kezelése, valamint a KHP szabályainak való megfeleléshez való hozzájárulás érdekében a kifizetési határidő megszakítására vonatkozó szabályokon [a közös rendelkezések megállapításáról szóló […/.../EU] rendelet] túlmenően további rendelkezéseket kell megállapítani. Ha egy tagállam vagy egy piaci szereplő nem tesz eleget a KHP szerinti kötelezettségeinek, vagy ha a Bizottság rendelkezésére álló bizonyítékok ilyen kötelezettségszegésre utalnak, óvintézkedésként a Bizottság számára lehetővé kell tenni a kifizetések megszakítását.

(96) A megszakítás lehetőségén kívül, valamint a nem támogatható kiadások kifizetése nyilvánvaló kockázatának elkerülése érdekében a Bizottság számára lehetővé kell tenni a KHP-szabályok megsértéséhez kapcsolódó kifizetéseknek a [KHP-rendelet] 50. és 51. cikke szerinti felfüggesztését.

(97) Az akkreditált kifizető ügynökségek és az uniós költségvetés közötti pénzügyi kapcsolat megteremtése érdekében a Bizottságnak évente kell elvégeznie az említett kifizető ügynökségek számláinak elszámolását. A számlaelszámolásról hozott határozatnak ki kell terjednie a számlák teljességére, pontosságára és valódiságára, de a kiadások uniós jogszabályoknak való megfelelőségére nem.

(98) Minőségük javítása és eredményességük bizonyítása érdekében az operatív programokat nyomon kell követni és értékelésnek kell alávetni. A Bizottságnak létre kell hoznia egy közös monitoring- és értékelési keretet, amely egyebek mellett azt is biztosítja, hogy a megfelelő adatok kellő időben rendelkezésre álljanak. Ezzel összefüggésben meg kell határozni a mutatók jegyzékét, és a Bizottságnak a konkrét célkitűzésekhez kapcsolódóan értékelnie kell az ETHA hatását.

(99) A program nyomon követéséért az irányító hatóságnak és az e célra létrehozott monitoringbizottságnak közösen kell felelnie. E célból meg kell határozni felelősségi köreiket. A program nyomon követésének részeként a végrehajtásról évente jelentést kell készíteni, és azt el kell juttatni a Bizottsághoz.

(100) A finanszírozási lehetőségekre és a projektkedvezményezettekre vonatkozó információk hozzáférhetőségének és átláthatóságának javítása érdekében valamennyi tagállamnak olyan egységes honlapot vagy honlap-portált kell elérhetővé tennie, amely tájékoztatást nyújt az operatív programról, beleértve az egyes operatív programok által támogatott műveletek felsorolását. Ezeknek az információknak ésszerű, közérthető és konkrét képet kell nyújtaniuk a nagyközönség és különösen az Unió adófizetői számára arról, hogy az ETHA keretében mire fordítják az uniós finanszírozást. E célkitűzésen felül a vonatkozó adatok közzétételének arra is kell szolgálnia, hogy még jobban reklámozza az uniós finanszírozásra történő pályázás lehetőségét. Az adatvédelemmel kapcsolatos alapvető jog teljes mértékű tiszteletben tartásával és a Bíróság által a Schecke egyesített ügyekben hozott ítélettel[19] összhangban azonban természetes személyek nevének közzététele nem írható elő.

(101) E rendelet egyes nem alapvető elemeinek kiegészítése és módosítása érdekében a Szerződés 290. cikke alapján a Bizottságnak felhatalmazást kell adni jogi aktusok elfogadására a következők tekintetében: az előzetes feltételrendszer arányos biztosítása érdekében a KHP-val összefüggő, adott esetben a kérelem elutasítását eredményező szabálysértések és a kérelmezési időszak meghatározására vonatkozó magatartási kódex, a hajó halászati kapacitásának növelését eredményező beruházások elkerülése érdekében a támogatható fedélzeti beruházások meghatározása, ökoinnováció esetében a nettó bevétel kiszámításának módszere, a védett tengeri területek védelméhez és helyreállításához kapcsolódó támogatható műveletek és költségek meghatározása, a nyílt tengeri és a nem élelmiszer-termelési célú akvakultúrába történő beruházások támogatható költségeinek meghatározása, a helyi fejlesztési stratégiákkal kapcsolatos cselekvési terv tartalmának meghatározása, a helyi fejlesztési stratégiákra vonatkozó előkészítő támogatás keretébe tartozó támogatható költségek meghatározása, a helyi fejlesztési stratégiákra vonatkozó működési költségek és szervezési költségek keretébe tartozó támogatható költségek meghatározása, a kifizető ügynökségek kötelezettségei, a tanúsító szervek feladatainak meghatározása, a megfelelő ellenőrzési nyomvonalakkal összefüggő eljárások leírása, a jogosulatlan kifizetések visszafizettetésével kapcsolatos tagállami kötelezettségek tisztázása, a KHP-val összefüggő olyan szabálysértések meghatározása, amelyek a kifizetések felfüggesztését vonhatják maguk után, az átalány vagy extrapolált pénzügyi kiigazítások esetében alkalmazandó kritériumok és módszerek előírása, a KHP-val összefüggő olyan szabálysértések meghatározása, amelyek pénzügyi kiigazítások alkalmazását vonhatják maguk után, valamint a monitoring- és értékelési rendszer tartalmának és felépítésének meghatározása.

(102) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megszövegezése során a Bizottságnak gondoskodnia kell az alkalmazandó dokumentumoknak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz történő egyidejű, időszerű és megfelelő módon történő eljuttatásáról.

(103) A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási aktusok révén határozatot fogadjon el a következőkről: a juttatások éves bontása; az operatív programok és módosításaik jóváhagyása; a végrehajtási és ellenőrzési politika terén megállapított uniós prioritások; az adatgyűjtést szolgáló éves munkatervek jóváhagyása; a KHP-val összefüggő, a kifizetési határidő esetleges megszakítását eredményező szabálysértést igazoló bizonyíték megállapítása; a KHP-val összefüggő, a kifizetések felfüggesztését eredményező szabálysértések; a kifizetések felfüggesztése és a kifizetések felfüggesztésének feloldása; a pénzügyi kiigazítások és a számlák elszámolása.

(104) Annak biztosítására, hogy e rendelet végrehajtása egységes feltételekkel történjen, a Bizottságot fel kell ruházni az operatív program formátumának meghatározására, az operatív program és az adatgyűjtést szolgáló éves munkaterv elfogadásával kapcsolatos eljárások kialakítására, az I. melléklet szerinti támogatásintenzitási százalékpontok konkrét alkalmazására, az azonnali kiadásigazoló nyilatkozat elküldésére rendelkezésre álló időtartam megállapítására, az irányítás és ellenőrzés tekintetében a kifizető ügynökségek kötelezettségeinek meghatározására, a tanúsító szervek bizonyos feladatainak kijelölésére, a hatékony irányítás és ellenőrzés szabályainak rögzítésére, a felfüggesztendő kifizetések meghatározására, a kifizetési határidő megszakítására vagy a kifizetések felfüggesztésére vonatkozó eljárásokra, a Bizottság által végzendő további helyszíni ellenőrzésekre vonatkozó eljárás és az éves végrehajtási jelentések formátumának meghatározására, az előzetes és utólagos értékelésekbe foglalandó elemek megállapítására, valamint a közzétételi intézkedésekre vonatkozó technikai elemek kidolgozására vonatkozó végrehajtási hatáskörrel. Ezt a hatáskört a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni[20].

(105) Tekintettel a Bizottság által a 24. cikk, a 98. cikk, a 120. cikk és a 143. cikk végrehajtási aktusaival elfogadandó rendelkezések eljárási jellegére, a végrehajtási aktusok elfogadása során tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni.

(106) Az 1198/2006/EK rendelettel létrehozott rendszerről az e rendelettel létrehozott rendszerre történő zökkenőmentes áttérés elősegítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el átmeneti rendelkezések megállapítására vonatkozóan.

(107) Az e rendeletben meghatározott új támogatási rendszer az 1198/2006/EK rendelettel, a 861/2006/EK rendelettel, az integrált tengerpolitika továbbfejlesztését támogató program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettel, a Garanciaalapot létrehozó 1290/2005/EK rendelettel, a 791/2007/EK rendelettel és az 1224/2009/EK rendelet 103. cikkével előírt rendszer helyébe lép. Ezért ezeket a rendeleteket és rendelkezést 2014. január 1-jétől hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM CÉLKITŰZÉSEK

I. FEJEZET Hatály és fogalommeghatározások

1. cikk Tárgy

A rendelet a következők végrehajtásához kapcsolódó uniós pénzügyi intézkedéseket határozza meg:

a)      a közös halászati politika (KHP);

b)      a tengerjoggal kapcsolatos vonatkozó intézkedések;

c)      a halászati területek és a belvízi halászat fenntartható fejlesztése;

d)      és az integrált tengerpolitika (ITP).

2. cikk Területi hatály

E rendelet kifejezetten eltérő rendelkezése hiányában ez a rendelet az Unió területén végzett műveletekre vonatkozik.

3. cikk Fogalommeghatározások

(1) E rendelet alkalmazásában és a (2) bekezdés sérelme nélkül [a közös halászati politikáról szóló rendelet][21] 5. cikkében, [a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló rendelet] 5. cikkében, az 1224/2009/EK tanácsi rendelet 4. cikkében és a [közös rendelkezések megállapításáról szóló rendelet][22] 2. cikkében szereplő fogalommeghatározások alkalmazandók.

(2) E rendelet alkalmazásában:

1.      „közös információmegosztási környezet”: a tengeri tevékenységek helyzetismeretének javítása érdekében a különböző ágazatbeli felhasználók közötti információcseréhez kifejlesztett, decentralizált felépítésű rendszerek hálózata;

2.      „ágazatközi műveletek”: olyan kezdeményezések, amelyek az Európai Unió működéséről szóló szerződésben foglaltaknak megfelelően kölcsönösen kedveznek a különböző ágazatoknak és/vagy ágazati politikáknak, és amelyek a vonatkozó szakpolitikai területekre kiterjedő intézkedésekkel nem valósíthatók meg teljes egészében;

3.      „elektronikus rögzítési és jelentéstételi rendszer”: az 1224/2009/EK tanácsi rendelet 15., 24. és 63. cikkében említett elektronikus adatrögzítési és jelentéstételi rendszer;

4.      „európai tengeri megfigyelési és adathálózat”: a nemzeti tengeri megfigyelési és adatprogramokat egy közös és hozzáférhető európai forrásba integráló hálózat;

5.      „halászati terület”: olyan terület, amely tó- vagy tengerparttal vagy kisebb tóval vagy folyótorkolattal rendelkezik, és jelentős mértékű foglalkoztatást biztosít a halászati vagy az akvakultúra-ágazatban, és amelyet a tagállamok ilyen területként jelöltek ki;

6.      „halász”: bármely olyan személy, aki működő halászhajó fedélzetén a tagállam által elismerten hivatásszerű halászatot folytat, vagy aki – hajó nélkül – a tagállam által elismert módon tengeri élőlények hivatásszerű lehalászását folytatja;

7.      „integrált tengerpolitika” (ITP): olyan uniós politika, amelynek célja – koherens tengerügyi vonatkozású szakpolitikák és ez irányú nemzetközi együttműködés révén – a tagállamok, nevezetesen az Unió szigetei, part menti és legkülső régiói, valamint a tengeri ágazat fenntartható fejlődésének, gazdasági növekedésének és társadalmi kohéziójának maximalizálására irányuló, összehangolt és koherens döntéshozatal előmozdítása;

8.      „integrált tengerfelügyelet”: az európai tengerek felügyeletére irányuló tevékenységek eredményességének és hatékonyságának javítását célzó, ágazatközi és határokon átnyúló információcsere és együttműködés révén megvalósuló uniós kezdeményezés;

9.      „szabálytalanság”: a 2988/95/EK tanácsi rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott szabálytalanság;

10.    „belvízi halászat”: a kizárólag belvizeken működő hajókkal vagy jéghalászatra használt egyéb eszközökkel, kereskedelmi célból végzett halászat;

11.    „a part menti övezetek integrált kezelése”: a part menti övezetek integrált kezeléséről szóló, 2002. május 30-i 2002/413/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlásban[23] meghatározott stratégiák és intézkedések;

12.    „integrált tengerpolitikai irányítás”: az óceánokat, a tengereket és a part menti régiókat érintő összes uniós ágazati szakpolitika összehangolt irányítása;

13.    „tengeri régiók”: a 2004/585/EK tanácsi határozat I. mellékletében meghatározott földrajzi területek és a regionális halászati gazdálkodási szervezetek által megállapított területek;

14.    „tengeri területrendezés”: az a folyamat, amelynek során a hatóságok – ökológiai, gazdasági és társadalmi célkitűzések elérése érdekében – elemzik és meghatározzák a tengeri területeken folytatott emberi tevékenységek térbeli és időbeli elosztását;

15.    „intézkedés”: műveletek sorozata;

16.    „közkiadás”: a tagállamok, a regionális vagy a helyi hatóságok vagy az Európai Unió költségvetéséből műveletek finanszírozásához nyújtott bármely hozzájárulás, illetve bármely hasonló kiadás. A műveletek finanszírozásához nyújtott bármely olyan hozzájárulás, amely egy vagy több regionális vagy helyi hatóság közjogi intézményei vagy társulásai, vagy az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban eljáró közjogi intézmények költségvetéséből származik, közpénzből történő hozzájárulásnak tekintendő[24];

17.    „tengeri medencékhez kapcsolódó stratégia”: adott földrajzi területre vonatkozó, az európai intézmények, a tagállamok, a tagállami régiók és – adott esetben – a közös tengeri medencével rendelkező harmadik országok által kialakított strukturált együttműködési keret; a stratégia figyelembe veszi a tengeri medence földrajzi, éghajlati, gazdasági és politikai sajátosságait;

18.    „kisüzemi part menti halászat”: a 12 méter teljes hosszúságot el nem érő hajóról végzett, és a közösségi halászhajó-nyilvántartásról szóló, 2003. december 30-i 26/2004/EK bizottsági rendelet[25] I. mellékletének 3. táblázatában felsorolt vontatott eszközt igénybe nem vevő halászat;

19.    „kizárólag belvizeken működő hajók”: belvizeken kereskedelmi halászatot folytató és az uniós halászflotta-nyilvántartásban nem szereplő hajók.

II. CÍM ÁLTALÁNOS KERETRENDSZER

I. FEJEZET Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap létrehozása és célkitűzései

4. cikk Létrehozás

Létrejön az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA).

5. cikk Célkitűzések

Az ETHA hozzájárul az alábbi célkitűzések megvalósításához:

a)      a fenntartható és versenyképes halászat és akvakultúra előmozdítása;

b)      az integrált uniós tengerpolitika oly módon történő kidolgozásának és végrehajtásának elősegítése, hogy a szakpolitika kiegészítse a kohéziós politikát és a közös halászati politikát;

c)      a halászati területek kiegyensúlyozott és inkluzív területfejlesztésének előmozdítása;

d)      a KHP végrehajtásának előmozdítása.

6. cikk Az Unió prioritásai

Az ETHA célkitűzéseinek teljesítése hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia megvalósításához. Ez a következő hat uniós prioritás révén történik, amelyek a közös stratégiai keret (a továbbiakban: KSK) vonatkozó tematikus célkitűzéseit fejezik ki:

(1)          A foglalkoztatás és a területi kohézió növelése a következő célkitűzésekkel:

a)      a gazdasági növekedés, a társadalmi befogadás és a munkahelyteremtés előmozdítása, valamint a munkaerő mobilitásának támogatása a halászattól és akvakultúrától függő part menti és szárazföldi halászati közösségekben;

b)      a halászati tevékenységek más tengeri gazdasági ágazatok felé történő diverzifikálása és a tengeri gazdasági ágazat növekedése, beleértve az éghajlatváltozás mérséklését.

(2)          Az innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat előmozdítása, kiemelt figyelmet fordítva a következő területekre:

a)      a technológiai fejlődés, az innováció és a tudástranszfer megerősítésének támogatása;

b)      a halászat és különösen a kisüzemi part menti flotta versenyképességének és életképességének fokozása, valamint a biztonsági és munkakörülmények javítása;

c)      új szakmai készségek és az egész életen át tartó tanulás fejlesztése;

d)      a halászati termékek piacának jobb szervezése.

(3)          Az innovatív, versenyképes és tudásalapú akvakultúra előmozdítása, kiemelt figyelmet fordítva a következő területekre:

a)      a technológiai fejlődés, az innováció és a tudástranszfer megerősítésének támogatása;

b)      az akvakultúra-ágazati vállalkozások és különösen a kkv-k versenyképességének és életképességének fokozása;

c)      új szakmai készségek és az egész életen át tartó tanulás fejlesztése;

d)      az akvakultúra-termékek piacának jobb szervezése.

(4)          A fenntartható és erőforrás-hatékony halászat előmozdítása, kiemelt figyelmet fordítva a következő területekre:

a)      a halászat tengeri környezetre gyakorolt hatásának csökkentése;

b)      a tengeri biológiai sokféleség és a tengeri ökoszisztémák védelme és helyreállítása, beleértve az általuk nyújtott szolgáltatásokat.

(5)          A fenntartható és erőforrás-hatékony akvakultúra előmozdítása, kiemelt figyelmet fordítva a következő területekre:

a)      az akvakultúrával összefüggő ökoszisztémák állapotának javítása és az erőforrás-hatékony akvakultúra előmozdítása;

b)      a magas szintű környezetvédelmet biztosító akvakultúra, az állategészségügy és az állatjólét, valamint a közegészségügy és a közbiztonság előmozdítása.

(6)          A KHP végrehajtásának előmozdítása a következők révén:

a)      tudományos ismeretek rendelkezésre bocsátása és adatgyűjtés;

b)      az ellenőrzés és a végrehajtás támogatása, az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.

II. FEJEZET Megosztott és közvetlen irányítás

7. cikk Megosztott és közvetlen irányítás

(1)          Az V. címben meghatározott intézkedéseket és a 92. cikk szerinti technikai segítségnyújtást az ETHA a tagállamok és az Unió közötti megosztott irányítás elvével összhangban, valamint [a közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendeletben][26] megállapított közös szabályok alapján finanszírozza.

(2)          A 92. cikk szerinti technikai segítségnyújtás kivételével a VI. címben meghatározott intézkedéseket az ETHA a közvetlen irányítás elvével összhangban finanszírozza.

III. FEJEZET A megosztott irányítás keretébe tartozó támogatásra vonatkozó általános elvek

8. cikk Állami támogatás

(1)          E cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok által a halászati és akvakultúra-ágazatban működő vállalkozások számára nyújtott támogatásokra a Szerződés 107., 108. és 109. cikkét kell alkalmazni.

(2)          A Szerződés 107., 108. és 109. cikkei azonban nem alkalmazandók a tagállamok által e rendelet értelmében és e rendelettel összhangban, a Szerződés 42. cikkének értelmében teljesített kifizetésekre.

(3)          A pénzügyi hozzájárulások vonatkozásában a (2) bekezdéssel összhangban e rendelet rendelkezésein túlmenő, közpénzből történő finanszírozást megállapító nemzeti rendelkezéseket egyetemesen az (1) bekezdés alapján kell kezelni.

9. cikk Partnerség

A [közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 5. cikkének (4) bekezdésétől eltérve a Bizottság a programozási időszak során legalább kétszer konzultációt folytat az uniós szintű partnereket képviselő szervezetekkel az ETHA-ból nyújtandó támogatás végrehajtásáról.

10. cikk Koordináció

A [közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 4. cikkében kimondott általános elveken túlmenően a Bizottság és a tagállamok biztosítják az ETHA-ból, valamint más uniós szakpolitikákból és pénzügyi eszközökből – többek között [a környezetvédelemmel és az éghajlatváltozással összefüggő fellépés keretprogramjának (LIFE keretprogram) létrehozásáról szóló] […/…/EK] rendelet[27] alapján – nyújtandó támogatás és az Unió külső fellépésének keretébe tartozó támogatások koordinálását és komplementaritását. Az ETHA-ból és a LIFE keretprogramból nyújtott támogatás koordinálását különösen a LIFE keretprogramból támogatott integrált projekteket kiegészítő tevékenységek finanszírozásának előmozdításával, valamint a LIFE keretprogram alapján érvényesített megoldások, módszerek és megközelítések alkalmazásának előmozdításával kell megvalósítani.

11. cikk Előzetes feltételrendszer

Az e rendelet III. mellékletében meghatározott előzetes feltételrendszer alkalmazandó az ETHA-ra.

IV. FEJEZET A kérelmek elfogadhatósága és a támogatható műveletek

12. cikk A kérelmek elfogadhatósága

(1)          A következő piaci szereplők által benyújtott kérelmek meghatározott ideig nem fogadhatók el az ETHA-ból nyújtandó támogatáshoz:

a)      azok a piaci szereplők, amelyek az 1005/2008/EK rendelet 42. cikke vagy az 1224/2009/EK rendelet 90. cikkének (1) bekezdése szerinti súlyos jogsértést követtek el;

b)      azok a piaci szereplők, amelyek az 1005/2008/EK rendelet 40. cikkének (3) bekezdésében meghatározottak szerint az Unió IUU-hajókra vonatkozó listáján szereplő halászhajók üzemeltetésében, irányításában vagy tulajdonlásában érintettek;

c)      azon piaci szereplők, amelyek a KHP összefüggésében az érintett állományok fenntarthatóságát súlyosan veszélyeztető szabálysértést követtek el.

(2)          Az EHA-val vagy az ETHA-val összefüggésben szabálytalanságot elkövető piaci szereplők által benyújtott kérelmek meghatározott ideig nem fogadhatók el.

(3)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 150. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)      az (1) és (2) bekezdésben említett időszakok meghatározása, amelyeknek arányosnak kell lenniük a jogsértés vagy szabálysértés súlyosságával vagy ismétlődésével;

b)      az (1) bekezdésben említett időszak megfelelő kezdő és záró időpontja;

c)      az (1) bekezdés c) pontjában említettek szerint azon szabálysértések meghatározása, amelyek súlyosan veszélyeztetik az érintett állományok fenntarthatóságát.

(4)          A tagállamok előírják, hogy az ETHA keretében kérelmet benyújtó piaci szereplőknek egy aláírt nyilatkozatot kell benyújtaniuk az irányító hatósághoz, amelyben megerősítik, hogy tiszteletben tartják az (1) bekezdésben felsorolt kritériumokat, valamint azt, hogy nem követtek el az EHA-val vagy az ETHA-val összefüggő, a (2) bekezdésben említett szabálytalanságot. A tagállamok a művelet jóváhagyása előtt ellenőrzik a nyilatkozat helytállóságát.

(5)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a felhatalmazásról szóló 150. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a szabálysértésekre vonatkozó, tagállamok közötti információcsere-rendszer létrehozásával kapcsolatban.

13. cikk Nem támogatható műveletek

A következő műveletek nem támogathatók az ETHA keretében:

a)      a hajó halászati kapacitását növelő műveletek;

b)      új halászhajók építése, halászhajók leszerelése vagy behozatala;

c)      a halászati tevékenységek ideiglenes beszüntetése;

d)      kísérleti halászat;

e)      üzleti tevékenység tulajdonjogának átadása;

f)       közvetlen újratelepítés, kivéve, ha azt valamely uniós jogi aktus állományvédelmi intézkedésként kifejezetten előírja, illetve kísérleti újratelepítés esetén.

III. CÍM PÉNZÜGYI KERET

14. cikk A költségvetés végrehajtása

(1)          Az ETHA céljára az V. cím alapján elkülönített uniós költségvetés végrehajtása a [közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 4. cikke szerinti megosztott irányítás keretében történik.

(2)          Az ETHA céljára a VI. cím alapján elkülönített uniós költségvetést közvetlenül a Bizottság hajtja végre az [új költségvetési rendelet] 55. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően.

(3)          A Bizottság a közvetlen irányítás keretébe tartozó költségvetési kötelezettségvállalás egészét vagy egy részét az [új költségvetési rendeletnek] és e rendelet 147. cikkének megfelelően törli.

(4)          A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét az [új költségvetési rendelet] 27. és 50. cikkével összhangban kell alkalmazni.

15. cikk A megosztott irányítás keretébe tartozó költségvetési források

(1)          A 2014–2020 közötti időszak vonatkozásában az ETHA-ból finanszírozandó kötelezettségvállalások tekintetében rendelkezésre álló, megosztott irányítás keretébe tartozó források összege – a II. mellékletben feltüntetett éves bontásnak megfelelően – jelenlegi árakon 5 520 000 000 EUR.

(2)          Az (1) bekezdésben említett forrásokból 4 535 000 000 EUR-t kell elkülöníteni az V. cím I., II. és III. fejezete értelmében a halászat, az akvakultúra és a halászati területek fenntartható fejlesztése céljára.

(3)          Az (1) bekezdésben említett forrásokból 477 000 000 EUR-t kell elkülöníteni a 78. cikk szerinti ellenőrzési és végrehajtási intézkedésekre.

(4)          Az (1) bekezdésben említett forrásokból 358 000 000 EUR-t kell elkülöníteni a 79. cikk szerinti adatgyűjtési intézkedésekre.

(5)          Az V. cím V. fejezete értelmében a legkülső régióknak nyújtott ellentételezésre elkülönített források éves szinten nem haladják meg:

– a 4 300 000 EUR-t az Azori-szigetek és Madeira esetében;

– az 5 800 000 EUR-t a Kanári-szigetek esetében;

– a 4 900 000 EUR-t Francia Guyana és Réunion esetében.

(6)          Az (1) bekezdésben említett forrásokból 45 000 000 EUR-t 2014-től 2018-ig bezárólag a 72. cikk szerinti tárolási támogatásra kell elkülöníteni.

16. cikk A közvetlen irányítás keretébe tartozó költségvetési források

Az ETHA-ból 1 047 000 000 EUR-t a közvetlen irányítás keretébe tartozó intézkedésekre kell elkülöníteni a VI. cím I. és II. fejezetében foglaltak szerint. Ez az összeg a 91. cikk keretében nyújtott technikai segítségnyújtást is magában foglalja.

17. cikk A megosztott irányításra vonatkozó pénzügyi elosztás

(1)          A 15. cikk (2)–(6) bekezdésében említett tagállami kötelezettségvállalások céljára rendelkezésre álló források meghatározása a II. mellékletben szereplő táblázatban előírtak szerint a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozóan az alábbi objektív kritériumok alapján történik:

a)      az V. cím tekintetében:

i.        a halászati és akvakultúra-ágazatbeli foglalkoztatás szintje,

ii.       a halászati és akvakultúra-ágazatbeli termelés szintje, valamint

iii.      a kisüzemi part menti halászatra szánt flotta halászflottán belüli részaránya;

b)      a 78. és a 79. cikk tekintetében:

i.        az érintett tagállam ellenőrzési feladatainak hatóköre, amelynek közelítő meghatározása a nemzeti halászflotta mérete, a kirakodott fogások mennyisége, valamint a harmadik országokból történő behozatal értéke alapján történik,

ii.       a tagállam ellenőrzési feladatainak kiterjedéséhez mérten rendelkezésre álló erőforrások; ebben az esetben a rendelkezésre álló eszközök közelítő meghatározása a tengeren végzett ellenőrzések és a kirakodási vizsgálatok száma alapján történik;

iii.      az érintett tagállam adatgyűjtési feladatainak hatóköre, amelynek közelítő meghatározása a nemzeti halászflotta mérete, a kirakodott fogások mennyisége, a tudományos monitoringtevékenység mennyisége, valamint azon felmérések száma alapján történik, amelyekben az adott tagállam részt vesz, és

iv. a tagállam feladatainak kiterjedéséhez mérten rendelkezésre álló erőforrások; ebben az esetben a rendelkezésre álló eszközök közelítő meghatározása a tengeren tartózkodó megfigyelők száma, valamint az adatgyűjtési célú nemzeti mintavételi program végrehajtásához szükséges emberi erőforrások és technikai eszközök mennyisége alapján történik.

c)      Minden intézkedés tekintetében az 1198/2006/EK tanácsi rendelet szerinti korábbi költségvetési juttatások és a 861/2006/EK tanácsi rendelet alapján korábban felhasznált összegek.

(2)          A Bizottság végrehajtási aktus révén határozatot fogad el a globális források tagállamok szerinti éves bontásban történő megállapításáról.

IV. CÍM PROGRAMOZÁS

I. FEJEZET A megosztott irányítás keretében finanszírozott intézkedésekhez kapcsolódó programozás

18. cikk Az operatív programok előkészítése

(1)          Minden tagállam egyetlen operatív programot dolgoz ki az ETHA segítségével társfinanszírozandó uniós prioritások végrehajtására.

(2)          Az operatív programot a tagállam hozza létre a [közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 5. cikkében említett partnerekkel folytatott szoros együttműködést követően. A partnerekkel az előkészítő dokumentumok tárgyában folytatott konzultációt úgy kell megszervezni, hogy a partnerek azokat megvizsgálhassák.

(3)          Az operatív programnak a 20. cikk (1) bekezdése n) pontjában említett szakasza tekintetében a Bizottság végrehajtási aktusok útján legkésőbb 2013. május 31-ig elfogadja a végrehajtási és ellenőrzési politikára vonatkozó uniós prioritásokat.

(4)          Az operatív programnak a 20. cikk (1) bekezdése o) pontjában említett, [a közös halászati politikáról szóló rendelet] 37. cikkének (5) bekezdésében említett többéves program 2014-re vonatkozó részéhez kapcsolódó szakaszát legkésőbb 2013. október 31-ig kell megküldeni.

19. cikk Az operatív programra vonatkozó irányadó elvek

Az operatív program előkészítése során a tagállamok a következő irányadó elveket veszik figyelembe:

a)      a programban szerepeljenek a megfelelő – az előzetes értékelésből, valamint az erősségekre, a gyengeségekre, a lehetőségekre és a veszélyekre vonatkozó elemzésből (a továbbiakban: SWOT-elemzés) logikusan következő – intézkedések kombinációi minden egyes uniós prioritással kapcsolatban;

b)      a programnak részét képezze az innovációra és az éghajlatváltozás mérséklésére, illetve az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló célravezető megközelítés;

c)      helyezzék kilátásba a program végrehajtásának egyszerűsítését és megkönnyítését célzó megfelelő intézkedések megtételét;

d)      adott esetben az e rendelet 6. cikkének (3) és (5) bekezdésében az ETHA-ra vonatkozóan említett uniós prioritások szerinti intézkedések legyenek összhangban [a közös halászati politikáról szóló rendelet] 43. cikkében említett akvakultúra-ágazati többéves nemzeti stratégiai tervvel.

20. cikk Az operatív program tartalma

(1)          A [közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 24. cikkében említett elemeken túlmenően az operatív programnak tartalmaznia kell a következőket is:

a)      [a közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 48. cikkében említett előzetes értékelés;

b)      SWOT-elemzés formájában történő helyzetelemzés, valamint azoknak az igényeknek a feltárása, amelyekkel foglalkozni kell a program hatálya alá tartozó földrajzi területen;

Az elemzésnek az uniós prioritásokra kell épülnie. Az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással, valamint az innováció előmozdításával kapcsolatos konkrét igényeket az uniós prioritásokon keresztül kell értékelni annak érdekében, hogy e két területen megfelelő megoldásokat lehessen találni az egyes prioritások szintjén; a támogatásra jogosult szakpolitikai területek helyzetének összegzése azok erősségei és gyengeségei tekintetében;

c)      annak bizonyítása, hogy a program részeként az innovációra, a környezetre, többek között a Natura 2000 területek sajátos igényeire és az éghajlatváltozás mérséklésére, illetve az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló célravezető megközelítést alkalmaznak;

d)      az előzetes feltételrendszer és adott esetben a [közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 17. cikkének (4) bekezdésében említett intézkedések, valamint a [közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 19. cikke alkalmazásában megállapított mérföldkövek értékelése;

e)      a kiválasztott intézkedések uniós prioritások szerinti felsorolása;

f)       a projektkiválasztási kritériumok ismertetése;

g)      az V. cím III. fejezete szerinti helyi fejlesztési stratégiákra vonatkozó kiválasztási kritériumok ismertetése;

h)      a közösen végrehajtható, és ennélfogva a 95. cikk (3) bekezdése szerint magasabb támogatási intenzitásra jogosult, az V. cím III. fejezete szerinti műveletek egyértelmű megjelölése;

i)       a monitoring- és értékelési követelményekhez kapcsolódó igények elemzése és [a közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 49. cikkében említett értékelési terv. A tagállamok gondoskodnak az azonosított igények kielégítéséhez szükséges erőforrásokról és kapacitásépítő tevékenységekről;

j)       [a közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 18. és 20. cikkének figyelembevételével és a 17. cikk (3) bekezdésében említett bizottsági határozattal összhangban kialakítandó, a következőket tartalmazó finanszírozási terv:

i.        az ETHA egyes évekre tervezett teljes hozzájárulását feltüntető táblázat;

ii.       a 6. cikkben foglalt uniós prioritások szerinti célkitűzések, illetve a technikai segítségnyújtás céljára az ETHA-ból nyújtandó forrásokat és a társfinanszírozás alkalmazandó mértékét tartalmazó táblázat. Adott esetben ez a táblázat külön-külön tünteti fel az ETHA-forrásokat és azon társfinanszírozások mértékét, amelyeket – a 94. cikk (1) bekezdésében foglalt általános szabálytól eltérve – a 72. cikkben, a 73. cikkben, a 78. cikk (2) bekezdésének a)–d) és f)–j) pontjában, a 78. cikk (2) bekezdésének e) pontjában, valamint a 79. cikkben említett támogatásra kell alkalmazni;

k)      arra vonatkozó információ, hogy a program hogyan egészíti ki a más KSK-alapokból vagy a LIFE keretprogramból finanszírozott intézkedéseket;

l)       a program végrehajtására vonatkozó intézkedések, beleértve a következőket:

i.        a 107. cikkben említett valamennyi hatóságnak a tagállam által történő kijelölése és – tájékoztatási céllal – az irányítási és ellenőrzési rendszer összefoglaló leírása;

ii.       a monitoring- és az értékelési eljárások, valamint a monitoringbizottság összetételének ismertetése;

iii.      a 143. cikkel összhangban a program közismertté tételét biztosító rendelkezések;

m)     a [közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 5. cikkében említett partnerek kijelölése és a partnerekkel folytatott konzultáció eredményei;

n)      a 6. cikk (6) bekezdésében említett, ellenőrzés révén megvalósuló fokozottabb szabálykövetés célkitűzése érdekében és a 18. cikk (3) bekezdésével összhangban:

i.        az ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendszert végrehajtó szervek felsorolása, valamint a halászati ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási célra rendelkezésre álló emberi és pénzügyi erőforrásaik, a halászati ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási célra rendelkezésre álló berendezéseik – különösen hajóik, repülőgépeik és helikoptereik számának – rövid ismertetése;

ii.       a 133. cikkel összhangban meghatározandó közös mutatók alkalmazásával végrehajtandó ellenőrzési intézkedések általános célkitűzései;

iii.      a 6. cikkben foglalt uniós prioritásokkal összhangban elérendő konkrét célkitűzések, részletezve, hogy az egyes kiadási kategóriák hány tételét vásárolják meg a teljes programozási időszak során;

o)      a 6. cikk (6) bekezdésében és a 18. cikk (4) bekezdésében említett, a fenntartható halászati gazdálkodásra vonatkozó adatgyűjtés célkitűzéséhez és [a közös halászati politikáról szóló rendelet] 37. cikkének (5) bekezdésében említett többéves uniós programmal összhangban:

i.        a következők lehetővé tétele érdekében végrehajtandó adatgyűjtési tevékenységek ismertetése:

– a halászati ágazat értékelése (biológiai, gazdasági és transzverzális változók, valamint tengeren végzett kutatási felmérések),

– az akvakultúra- és a feldolgozóipari ágazat gazdasági helyzetének értékelése,

– a halászati ágazat ökoszisztémára gyakorolt hatásainak értékelése;

ii.       az adattárolási módszerek, az adatkezelés és az adatfelhasználás ismertetése,

iii.      annak bizonyítása, hogy az összegyűjtött adatok hatékony és eredményes pénzügyi és adminisztratív kezelése teljesíthető.

Az operatív program e szakaszát a 23. cikk egészíti ki.

(2)          Az operatív programnak tartalmaznia kell a 103. cikkel összhangban az egyszerűsített költségek, a többletköltségek, illetve a kiesett jövedelem kiszámítására vonatkozó módszereket, vagy a 38. cikk (1) bekezdése szerint kifejtett egyes tevékenységekhez meghatározott, releváns kritériumokkal összhangban az ellentételezés kiszámítására szolgáló módszert.

(3)          Ezenfelül az operatív program tartalmazza az esélyegyenlőség előmozdítása, valamint a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen hátrányos megkülönböztetés megakadályozása érdekében tett konkrét intézkedések leírását, beleértve a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesülésének érdekében az operatív program szintjén és műveleti szinten tett intézkedéseket.

(4)          A Bizottság végrehajtási aktusok révén szabályokat állapít meg az (1), (2) és (3) bekezdésben leírt elemek bemutatására vonatkozóan. A végrehajtási aktusok elfogadása a 151. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően történik.

21. cikk Az operatív program jóváhagyása

(1)          A [közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 25. cikkének rendelkezésein felül a Bizottság az előzetes értékelés figyelembevételével értékeli az operatív programok e rendelettel való összhangját, valamint az ETHA-val kapcsolatban a 6. cikkben említett uniós prioritásokhoz való tényleges hozzájárulásukat.

(2)          A Bizottság az operatív programot végrehajtási aktus útján hagyja jóvá.

22. cikk Az operatív program módosítása

(1)          A Bizottság az operatív program módosítását végrehajtási aktus útján hagyja jóvá.

(2)          Az ellenőrzési tevékenységek növekvő műszaki igényeihez való alkalmazkodás érdekében az operatív programnak a 20. cikk (1) bekezdése n) pontjában említett szakasza elsőként 2015. január 1-jei hatállyal kétévente módosítható.

E célból a Bizottság végrehajtási aktus útján a 18. cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási és ellenőrzési politikára vonatkozó uniós prioritások változásait és az előnyben részesítendő vonatkozó támogatható műveleteket részletező határozatot fogad el.

Az e bekezdés második albekezdésében említett határozattal megállapított új prioritások figyelembevételével a tagállamok az érintett végrehajtás évét megelőző év október 31-ig benyújtják a Bizottságnak az operatív program módosítását.

(3)          Az arányosság elvével összhangban a (2) bekezdésben említett programmódosításokra a 24. cikkel összhangban elfogadott egyszerűsített eljárás alkalmazandó.

23. cikk Az adatgyűjtési célt szolgáló éves munkaterv

(1)          A 20. cikk (1) bekezdése o) pontjának végrehajtása céljából a tagállamok minden év október 31-ig éves munkatervet nyújtanak be a Bizottságnak. Az éves munkatervek tartalmazzák az adatok gyűjtése és elemzése, valamint a hitelességük és a pontosságuk felmérése során alkalmazott eljárások és módszerek leírását.

(2)          A tagállamok az egyes évekre vonatkozó munkaterveket elektronikus úton küldik meg.

(3)          A Bizottság az egyes évekre vonatkozó munkaterveket minden év december 31-ig végrehajtási aktus révén hagyja jóvá.

(4)          A 2014-re vonatkozó tevékenységeket tartalmazó, első éves munkatervet legkésőbb 2013. október 31-ig kell benyújtani a Bizottsághoz.

24. cikk Eljárási szabályok és határidők

(1)          A Bizottság végrehajtási aktusok útján eljárási szabályokat, formátumot és határidőket fogadhat el a következők tekintetében:

– az operatív programok jóváhagyása;

– az operatív programok módosítására irányuló javaslatok benyújtása és jóváhagyása, beleértve a módosítások hatálybalépését és a módosítási javaslatok benyújtásának a programozási időszak alatti gyakoriságát;

– a 22. cikk (2) bekezdésében említett módosítási javaslatok benyújtása és jóváhagyása;

– az adatgyűjtési célt szolgáló éves munkatervek benyújtása.

Az eljárásokat és a határidőket egyszerűsíteni kell az operatív programok következőket érintő módosításai esetén:

a)      pénzeszközök átcsoportosítása az uniós prioritások között;

b)      intézkedések vagy művelettípusok bevezetése vagy visszavonása;

c)      az intézkedések részleteit érintő változások, beleértve a támogathatósági feltételek változásait is;

d)      a 22. cikk (2) bekezdésében említett módosítások, valamint a programnak a 20. cikk (1) bekezdése n) pontjában említett szakaszát érintő további módosítások.

Az a) és a b) pontban említett módosításokra akkor alkalmazható az említett egyszerűsített eljárás, ha azok nem haladják meg az uniós prioritásra elkülönített összeg 5 %-át és az egyes intézkedésekre előirányzott összeg 10 %-át.

(2)          A végrehajtási aktusok elfogadása a 151. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően történik.

II. FEJEZET A közvetlen irányítás keretében finanszírozott intézkedésekhez kapcsolódó programozás

25. cikk Éves munkaprogram

(1)          A VI. cím I. és II. fejezete, valamint a 92. cikk végrehajtása érdekében az e fejezetekben meghatározott célkitűzésekkel összhangban a Bizottság végrehajtási aktusok útján éves munkaprogramot fogad el. Az ilyen végrehajtási aktusokat a 151. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(2)          Az éves munkaprogram meghatározza a kitűzött célokat, a várható eredményeket, a végrehajtás módszerét és annak végleges összegét. Tartalmazza továbbá a finanszírozandó tevékenységek leírását, az egyes tevékenységekre előirányzott összegek feltüntetését, egy indikatív végrehajtási ütemtervet, valamint a tevékenységek végrehajtásával kapcsolatos tájékoztatást. A munkaprogram a támogatások tekintetében tartalmazza a prioritásokat, a legfontosabb értékelési kritériumokat és a társfinanszírozás maximális arányát.

V. CÍM A MEGOSZTOTT IRÁNYÍTÁS KERETÉBEN FINANSZÍROZOTT INTÉZKEDÉSEK

I. FEJEZET A halászat fenntartható fejlesztése

26. cikk Konkrét célkitűzések

Az e fejezet alapján nyújtott támogatásnak hozzá kell járulnia a 6. cikk (2) és (4) bekezdésében megállapított uniós prioritások megvalósításához.

27. cikk Általános feltételek

(1)          Az e rendelet 32. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 36. cikke, 39. cikke (1) bekezdésének a) pontja vagy 40. cikkének (2) bekezdése alapján támogatásban részesülő halászhajó-tulajdonos a kedvezményezettnek történő tényleges kifizetés időpontját követő legalább 5 évig nem adhatja át a hajót az Unión kívüli harmadik országnak.

(2)          E fejezet kifejezett rendelkezésének hiányában a működési költségek nem jogosultak támogatásra.

28. cikk Innováció

(1)          A halászati innováció ösztönzése érdekében az ETHA-ból támogathatók új vagy a legkorszerűbb technológiához képest jelentősen tökéletesített termékek, új vagy hatékonyabb eljárások, új vagy tökéletesített irányítási és szervezési rendszerek kifejlesztését vagy bevezetését célzó projektek.

(2)          Az e cikk alapján finanszírozott műveleteket a tagállam által elismert tudományos vagy műszaki testülettel együttműködésben kell végrehajtani, amely hitelesíti e műveletek eredményeit.

(3)          Az e cikk alapján finanszírozott műveletek eredményeit a tagállamok a 143. cikk szerint megfelelő módon nyilvánosságra hozzák.

29. cikk Tanácsadási szolgáltatások

(1)          A piaci szereplők általános teljesítményének és versenyképességének javítása érdekében az ETHA támogathatja:

a)      az e fejezet keretében potenciálisan támogatásra jogosult projektek életképességét értékelő megvalósíthatósági tanulmányokat;

b)      üzleti és marketingstratégiákra vonatkozó szakmai tanácsadás biztosítását.

(2)          Az (1) bekezdés a) pontjában említett megvalósíthatósági tanulmányokat, illetve a b) pontjában említett tanácsadást az egyes tagállamok nemzeti joga szerint elismert, az előírt tanácsadói kompetenciákkal rendelkező, elismert tudományos vagy műszaki testületek biztosítják.

(3)          Az (1) bekezdésben említett támogatás kedvezményezettjei azok a tagállam által elismert piaci szereplők vagy halászszervezetek lehetnek, amelyek az (1) bekezdés szerinti megvalósíthatósági tanulmányt megrendelték.

(4)          A tagállamok biztosítják, hogy az e cikk alapján finanszírozott műveletek kiválasztása gyorsított eljárás keretében történjen.

(5)          Az (1) bekezdésben említett támogatás formája 3000 EUR összeget nem meghaladó átalányösszeg. Ez a határérték nem alkalmazandó, ha a kedvezményezett halászszervezet.

30. cikk A tudományos szakemberek és a halászok közötti partnerségek

(1)          A tudományos szakemberek és a halászok közötti tudástranszfer előmozdítása érdekében az ETHA támogathatja:

a)      egy vagy több független tudományos testületet és halászt, illetve egy vagy több halászszervezetet tömörítő hálózat létrehozását;

b)      az a) pontban említett hálózati tevékenységeket.

(2)          Az (1) bekezdés b) pontjában említett tevékenységek adatgyűjtési tevékenységekre, tanulmányokra, ismeretterjesztésre és a bevált gyakorlati módszerek terjesztésére terjedhetnek ki.

(3)          Az (1) bekezdésben említett támogatásban a tagállam által elismert közjogi szervek, halászok, halászszervezetek és nem kormányzati szervezetek, illetve a 62. cikk szerinti helyi halászati akciócsoportok részesülhetnek.

31. cikk A humán tőke és a társadalmi párbeszéd előmozdítása

(1)          A humán tőke és a társadalmi párbeszéd előmozdítása érdekében az ETHA támogathatja:

a)      az egész életen át tartó tanulást, a tudományos ismeretek és innovatív gyakorlatok terjesztését, valamint különösen a tengeri ökoszisztémával való fenntartható gazdálkodáshoz, a tengeri ágazaton belüli tevékenységekhez, az innovációhoz és a vállalkozói készséghez kapcsolódó új szakmai készségek elsajátítását;

b)      a hálózatépítést, valamint a tapasztalatok és a bevált gyakorlati módszerek cserét az érdekelt felek között, beleértve a férfiak és nők esélyegyenlőségét előmozdító szervezeteket;

c)      országos, regionális, illetve helyi szinten a halászok és más érdekelt felek részvételével folytatott társadalmi párbeszéd előmozdítását.

(2)          Az (1) bekezdésben említett támogatásban azoknak az önálló vállalkozó halászoknak a házastársai vagy – amennyiben és olyan mértékben, ahogyan azt a nemzeti jog elismeri – élettársai is részesülhetnek, akik nem alkalmazottak vagy üzleti partnerek, amennyiben szokásosan, a nemzeti jogban megállapított feltételek mellett vesznek részt az önfoglalkoztató halász tevékenységeiben vagy kisegítő feladatokat látnak el.

32. cikk A diverzifikáció és a munkahelyteremtés elősegítése

(1)          A halászaton kívüli diverzifikáció és munkahelyteremtés elősegítése érdekében az ETHA támogathatja:

a)      halászaton kívüli vállalkozások indítását;

b)      a kisüzemi part menti halászatot folytató halászhajók utólagos felszerelését a halászaton kívüli tevékenységekhez való átcsoportosításuk érdekében.

(2)          Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatásban azok a halászok részesülhetnek, akik:

a)      az új tevékenységeik fejlesztésére vonatkozó üzleti tervet nyújtanak be;

b)      megfelelő szakmai készségekkel rendelkeznek, amelyek a 31. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján finanszírozott műveletek révén is elsajátíthatók.

(3)          Az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatásban azok a kisüzemi part menti halászatot folytató halászok részesülhetnek, akik aktívként lajstromozott uniós halászhajó tulajdonosai, és akik a kérelem benyújtásának időpontját megelőző két évben legalább 60 napig folytattak halászati tevékenységet a tengeren. A halászhajó halászati engedélyét végérvényesen vissza kell vonni.

(4)          Az (1) bekezdésben említett kedvezményezettek a támogatás utolsó részletének átvételét követő öt évben nem folytathatnak hivatásszerűen halászati tevékenységet.

(5)          Az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatható költségek a hajó más tevékenységekhez történő átcsoportosítása érdekében elvégzett átalakításának költségeire korlátozódnak.

(6)          Az (1) bekezdés a) pontja alapján nyújtott pénzügyi támogatás összege nem haladhatja meg az egyes műveletekre vonatkozó üzleti tervben előirányzott költségvetés 50 %-át, és összege műveletenként legfeljebb 50 000 EUR lehet.

33. cikk Fedélzeti egészségvédelem és biztonság

(1)          A halászok fedélzeti munkakörülményeinek javítása érdekében az ETHA támogathatja a fedélzeti és egyéni felszerelésekre irányuló beruházásokat, amennyiben ezek a beruházások túlmutatnak a nemzeti vagy uniós jogszabályok által előírt szabványokon.

(2)          A támogatásban halászok vagy halászhajó-tulajdonosok részesülhetnek.

(3)          Ha a művelet fedélzeti beruházásból áll, a támogatás a programozási időszak során ugyanazon halászhajó számára legfeljebb egyszer nyújtható. Ha a művelet egyéni felszerelésre irányuló beruházásból áll, a támogatás a programozási időszak során ugyanazon kedvezményezett számára legfeljebb egyszer nyújtható.

(4)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 150. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdés alapján támogatható művelettípusok meghatározása érdekében.

34. cikk A KHP-n belüli átruházható halászati koncessziók rendszereinek nyújtott támogatás

(1)          A [KHP-ról szóló rendelet] 27. cikke szerinti átruházható halászati koncessziók rendszereinek létrehozása vagy módosítása érdekében az ETHA támogathatja:

a)      az átruházható halászati koncessziók rendszerének létrehozásához vagy működéséhez szükséges műszaki és adminisztratív eszközök megtervezését és kidolgozását;

b)      az érdekelt felek részvételét az átruházható halászati koncessziók rendszereinek megtervezésében és kifejlesztésében;

c)      az átruházható halászati koncessziók rendszereinek nyomon követését és értékelését;

d)      az átruházható koncessziók rendszereinek irányítását.

(2)          Az (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti támogatás kizárólag hatóságoknak nyújtható. Az e cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti támogatás – a közös halászati politikáról szóló rendelet 28. cikke (4) bekezdésének megfelelően – az összekapcsolt átruházható halászati koncessziók közös kezelésében érintett hatóságoknak, jogi vagy természetes személyeknek vagy elismert termelői szervezeteknek nyújtható.

35. cikk A KHP szerinti védelmi intézkedések végrehajtásának támogatása

(1)          A [közös halászati politikáról szóló rendelet] 17. és 21. cikke szerinti védelmi intézkedések hatékony végrehajtása érdekében az ETHA támogathatja:

a)      a [közös halászati politikáról szóló rendelet] 17. és 21. cikke szerinti védelmi intézkedések végrehajtásához szükséges műszaki és adminisztratív eszközök megtervezését és kidolgozását;

b)      az érdekelt felek részvételét [a közös halászati politikáról szóló rendelet] 17. és 21. cikke szerinti védelmi intézkedések megtervezésében és végrehajtásában.

(2)          A (1) bekezdésben említett támogatás kizárólag hatóságoknak nyújtható.

36. cikk A halászat tengeri környezetre gyakorolt hatásának korlátozása

(1)          A halászat tengeri környezetre gyakorolt hatásának csökkentése, a visszadobások megszüntetésének előmozdítása, valamint az élő tengeri biológiai erőforrásoknak a célfajok populációit a legnagyobb fenntartható hozamot eredményező egyedszám feletti szintre helyreállító és azon a szinten fenntartó kiaknázására való áttérés elősegítése érdekében az ETHA azon felszerelésekre irányuló beruházásokat támogathat, amelyek:

a)      javítják a halászeszközök méret- vagy fajszelektivitását;

b)      csökkentik a kereskedelmi állományok nem szándékos kifogását vagy az egyéb járulékos fogásokat;

c)      korlátozzák a halászat által az ökoszisztémákra vagy a tengerfenékre gyakorolt fizikai és biológiai hatásokat.

(2)          Támogatás a programozási időszak során ugyanazon uniós halászhajóra és ugyanazon felszereléstípusra legfeljebb egyszer nyújtható.

(3)          Ezen intézkedés keretében kizárólag akkor nyújtható támogatás, ha az (1) bekezdésben említett halászeszköznek vagy egyéb felszerelésnek bizonyíthatóan jobb a méretszelektivitása vagy mérsékeltebb hatást gyakorol a nem célfajokra, mint a regionalizációval összefüggésben elfogadott uniós vagy kapcsolódó tagállami nemzeti jogszabályok szerinti szabványos halászeszköz vagy egyéb felszerelés, [a KHP-ról szóló rendeletben] említettek szerint.

(4)          Az alábbiak részesülnek támogatásban:

a)      az uniós halászhajók azon tulajdonosai, akik hajóit aktív hajókként lajstromozták, és akik a kérelem benyújtásának időpontját megelőző két évben legalább 60 napig folytattak halászati tevékenységet a tengeren;

b)      azok a halászok, akik a kicserélendő halászeszközök tulajdonosai, és akik a kérelem benyújtásának időpontját megelőző két évben legalább 60 napig dolgoztak halászhajó fedélzetén;

c)      a tagállam által elismert halászszervezetek.

37. cikk A tengerek biológiai erőforrásainak védelméhez kapcsolódó innováció

(1)          A visszadobások és a járulékos fogások megszüntetéséhez való hozzájárulás, valamint az élő tengeri biológiai erőforrásoknak a célfajok populációit a legnagyobb fenntartható hozamot eredményező egyedszám feletti szintre helyreállító és azon a szinten fenntartó kiaknázására való áttérés elősegítése érdekében az ETHA azokat a projekteket támogathatja, amelyek célja a halászati tevékenységek tengeri környezetre gyakorolt hatását csökkentő és a tengerek biológiai erőforrásainak fenntarthatóbb hasznosítását megvalósító új műszaki, illetve szervezeti ismeretek létrehozása vagy alkalmazása.

(2)          Az e cikk alapján finanszírozott műveleteket az egyes tagállamok nemzeti jogszabályai által elismert tudományos vagy műszaki testülettel együttműködésben kell végrehajtani, amely hitelesíti azok eredményeit.

(3)          Az e cikk alapján finanszírozott műveletek eredményeit a tagállamok a 143. cikk szerint megfelelő módon nyilvánosságra hozzák.

(4)          Az e cikk alapján finanszírozott projektekben részt vevő hajók a nemzeti flottának legfeljebb 5 %-át, vagy a nemzeti flotta bruttó tonnatartalomban kifejezett, a kérelem benyújtásának időpontjában számított tonnatartalmának legfeljebb 5 %-át tehetik ki.

(5)          Az új halászeszközök vagy halászati technikák teszteléséhez kapcsolódó műveleteket a tagállamnak kiosztott halászati lehetőségek korlátain belül kell elvégezni.

(6)          A halászhajók műveletben való részvételével termelt nettó bevételt le kell vonni a művelet támogatható kiadásaiból.

(7)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 150. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a (6) bekezdésben említett, egy bizonyos időtartamhoz kapcsolódó nettó bevétel meghatározása érdekében.

38. cikk A tengeri biológiai sokféleség és a tengeri ökoszisztémák védelme és helyreállítása a fenntartható halászati tevékenységek keretében

(1)          A halászoknak a tengeri biológiai sokféleség és a tengeri ökoszisztémák védelmében és helyreállításában való részvétele, többek között a fenntartható halászati tevékenység keretében nyújtott szolgáltatások ösztönzése érdekében az ETHA támogathatja a következő műveleteket:

a)      a tengerből történő hulladékgyűjtés, például az elvesztett halászeszközök és a tengeri hulladék eltávolítása;

b)      olyan statikus vagy mozgó létesítmények építése vagy telepítése, amelyek a tengeri állat- és növényvilág védelmét és gyarapodását szolgálják;

c)      hozzájárulás az erőforrásokkal való jobb gazdálkodáshoz vagy azok védelméhez;

d)      a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelvvel[28] és a vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel[29] összhangban a NATURA 2000 területek kezelése, helyreállítása és nyomon követése, a 92/43/EGK tanácsi irányelv szerint meghatározott fontossági sorrendben történő végrehajtási tervnek megfelelően;

e)      a tengeri környezetvédelmi politika területén a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikkének (4) bekezdésében említett területvédelmi intézkedések végrehajtása érdekében a védett tengeri területek kezelése, helyreállítása és nyomon követése;

f)       a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák által nyújtott szolgáltatások fenntartását és előmozdítását célzó egyéb cselekvésekben, például a fenntartható halállományok támogatása céljából meghatározott tengeri és part menti élőhelyek helyreállításában való részvétel.

(2)          Az e cikk szerinti műveleteket közjogi szervek hajtják végre és azokban a tagállam által elismert halászok vagy halászszervezetek, illetve a halászszervezetekkel vagy a 62. cikk szerinti helyi halászati akciócsoportokkal partnerségben együttműködő nem kormányzati szervezetek részesülhetnek.

(3)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 150. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el:

a)      az e cikk (1) bekezdése alapján támogatható művelettípusok meghatározására;

b)      az (1) bekezdés alapján támogatható költségek meghatározására.

39. cikk Az éghajlatváltozás mérséklése

(1)          Az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése érdekében az ETHA támogathatja:

a)      a halászhajók szennyezőanyag-, illetve üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentését és energiahatékonyságának növelését célzó fedélzeti beruházásokat;

b)      energiahatékonysági auditokat és programokat.

(2)          A támogatás nem járulhat hozzá a főhajtómű vagy a segédhajtóművek cseréjéhez vagy korszerűsítéséhez. Támogatás kizárólag halászhajók tulajdonosainak és a programozási időszak során ugyanazon halászhajó számára legfeljebb egyszer nyújtható.

(3)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 150. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdés a) pontja alapján támogatható beruházások meghatározása érdekében.

40. cikk Termékminőség és a nem szándékos fogások felhasználása

(1)          A kifogott halak minőségének javítása érdekében az ETHA támogathat fedélzeti beruházásokat.

(2)          A nem szándékosan kifogott halak felhasználásának javítása érdekében az ETHA a [közös halászati politikáról szóló rendelet] 15. cikkével és [a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló rendelet] 8. cikkének b) pontjával összhangban támogathatja a nem szándékosan kifogott kereskedelmi állományok lehető legjobb felhasználását és a kifogott halak nem teljes körűen felhasznált részeinek hasznosítását célzó fedélzeti beruházásokat.

(3)          Az e cikk szerinti támogatás a programozási időszak során ugyanazon halászhajó vagy ugyanazon kedvezményezett számára legfeljebb egyszer nyújtható.

(4)          Az (1) bekezdésben említett támogatásban kizárólag azok az uniós halászhajó-tulajdonosok részesülnek, akik a kérelem benyújtásának időpontját megelőző két évben legalább 60 napig folytattak halászati tevékenységet a tengeren.

41. cikk Halászkikötők, kirakodóhelyek és menedékek

(1)          A kirakodott termékek minőségének javítása, az energiahatékonyság növelése, a környezetvédelemhez való hozzájárulás, illetve a biztonsági feltételek és a munkakörülmények javítása érdekében az ETHA támogathatja a halászkikötői infrastruktúra vagy a kirakodóhelyek javítását célzó beruházásokat, többek között a hulladék és a tengeri hulladék gyűjtését célzó eszközökbe történő beruházásokat.

(2)          A nem szándékosan kifogott halak felhasználásának megkönnyítése érdekében az ETHA a [közös halászati politikáról szóló rendelet] 15. cikkével és [a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló rendelet] 8. cikkének b) pontjával összhangban támogathatja a nem szándékosan kifogott kereskedelmi állományok lehető legjobb felhasználását és a kifogott halak nem teljes körűen felhasznált részeinek hasznosítását lehetővé tevő, halászkikötőkben és kirakodóhelyeken végzett beruházásokat.

(3)          A halászok biztonságának javítása érdekében az ETHA támogathatja a menedékek építésére és korszerűsítésére irányuló beruházásokat.

(4)          A támogatás nem terjed ki új kikötők, új kirakodóhelyek vagy új árverési csarnokok építésére.

42. cikk Belvízi halászat

(1)          A belvízi halászat környezetre gyakorolt hatásának csökkentése, az energiahatékonyság növelése, a kirakodott hal minőségének javítása, illetve a biztonság és a munkakörülmények javítása érdekében az ETHA támogathatja az alábbi beruházásokat:

a)      a 33. cikkben említett fedélzeti, illetve egyéni felszerelésekre irányuló beruházások, az abban a cikkben meghatározott feltételek mellett;

b)      a 36. cikkben említett felszerelésekre irányuló beruházások, az abban a cikkben meghatározott feltételek mellett;

c)      a fedélzeti beruházások, valamint energiahatékonysági auditok és programok, a 39. cikkben foglaltak szerint és az abban a cikkben megállapított feltételek mellett;

d)      a 41. cikkben említett, meglévő kikötőkben és kirakodóhelyeken végzett beruházások, az abban a cikkben meghatározott feltételek szerint.

(2)          Az (1) bekezdés alkalmazásában:

a)      a 33., 36. és 39. cikkben szereplő, halászhajókra vonatkozó utalások a kizárólag belvizeken működő hajókra vonatkozó utalásokként értendők;

b)      a 36. cikkben szereplő, a tengeri környezetre vonatkozó utalások a belvízi hajó működésének helye szerinti környezetre vonatkozó utalásokként értendők.

(3)          A belvízi halászok diverzifikációjának előmozdítása érdekében az ETHA – az e rendelet 32. cikke szerinti feltételek mellett – támogathatja a belvízi halászatot folytató hajók halászati tevékenységeken kívüli egyéb tevékenységekhez történő átcsoportosítását.

(4)          A (3) bekezdés alkalmazásában a 32. cikkben szereplő, halászhajókra vonatkozó utalások a kizárólag belvizeken működő hajókra vonatkozó utalásokként értendők.

(5)          A vízben élő növény- és állatfajok védelme és fejlesztése érdekében az ETHA – a 38. cikk (1) bekezdése d) pontjának sérelme nélkül – abban az esetben finanszírozhatja a belvízi halászok részvételét a NATURA 2000 területek kezelésében, helyreállításában és nyomon követésében, ha ezek a területek közvetlenül érintenek halászati tevékenységeket és közvetlenül érintik a belvizek rehabilitációját, ideértve a vándorló fajok ívási helyeit és vándorlási útvonalait is.

(6)          A tagállamok biztosítják, hogy az e cikk alapján támogatásban részesülő hajók továbbra is kizárólag belvizeken folytassanak tevékenységet.

II. FEJEZET Az akvakultúra fenntartható fejlesztése

43. cikk Konkrét célkitűzések

Az e fejezet alapján nyújtott támogatásnak hozzá kell járulnia a 6. cikk (2) és (4) bekezdésében megállapított uniós prioritások megvalósításához.

44. cikk Általános feltételek

(1)          Az e fejezet alapján nyújtott támogatás – kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában – az akvakultúra-ágazati vállalkozásokra korlátozódik.

(2)          Amennyiben a műveletek olyan infrastrukturális berendezésekre irányuló beruházásokból állnak, amelyek a környezetvédelemmel, az emberek vagy az állatok egészségével, a higiéniával vagy az állatjóléttel kapcsolatos uniós jog alapján 2014 után hatályba lépő követelményeknek való megfelelést biztosítják, támogatás addig az időpontig nyújtható, amely időpontban a szabványok kötelezővé válnak a vállalkozások számára.

45. cikk Innováció

(1)          Az innovációnak az akvakultúra terén történő ösztönzése érdekében az ETHA támogathatja a következő műveleteket:

a)      olyan új műszaki vagy szervezeti ismeretek meghonosítása az akvakultúra-gazdaságokban, amelyek csökkentik ez utóbbiak környezetre gyakorolt hatását, vagy fenntarthatóbb erőforrás-hasznosítást mozdítanak elő az akvakultúra területén;

b)      új vagy a legkorszerűbb technológiához képest jelentősen tökéletesített termékek, illetve új vagy továbbfejlesztett folyamatok vagy irányítási és szervezési rendszerek kialakítása vagy piaci bevezetése.

(2)          Az e cikk szerinti műveleteket az egyes tagállamok nemzeti jogszabályai által elismert tudományos vagy műszaki testülettel együttműködésben kell végrehajtani, amely hitelesíti azok eredményeit.

(3)          A támogatásban részesülő műveletek eredményeit a tagállamok a 143. cikk szerint megfelelő módon nyilvánosságra hozzák.

46. cikk A nyílt tengeri és a nem élelmiszer-termelési célú akvakultúrára irányuló beruházások

(1)          Az akvakultúra kiemelkedő növekedési potenciállal bíró formáinak előmozdítása érdekében az ETHA támogathatja a nyílt tengeri vagy a nem élelmiszer-termelési célú akvakultúra fejlesztésére irányuló beruházásokat.

(2)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 150. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a művelettípus és a támogatható költségek meghatározása érdekében.

47. cikk Új jövedelemformák és hozzáadott érték

(1)          A vállalkozói készségnek az akvakultúra-ágazatban történő előmozdítása érdekében az ETHA támogathatja a következőkhöz hozzájáruló beruházásokat:

a)      az akvakultúra-termékek értékének növelése, különösen annak lehetővé tételével, hogy az akvakultúra-ágazati vállalkozás maga végezhesse el saját akvakultúra-termékeinek feldolgozását, értékesítését és közvetlen eladását;

b)      az akvakultúra-ágazati vállalkozások jövedelmének jó piaci kilátásokkal rendelkező új akvakultúrafajok fejlesztésével történő diverzifikációja;

c)      az akvakultúra-ágazati vállalkozások jövedelmének az akvakultúrán kívüli kiegészítő tevékenységek fejlesztése révén történő diverzifikációja.

(2)          Az (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatás kizárólag akvakultúra-ágazati vállalkozásoknak nyújtható, feltéve, hogy az akvakultúrán kívüli kiegészítő tevékenységek kapcsolódnak a vállalkozás fő akvakultúra-tevékenységéhez: ilyen többek között a horgászturizmus, az akvakultúrához kapcsolódó környezetvédelmi szolgáltatások vagy az akvakultúrára vonatkozó oktatási tevékenységek.

48. cikk Gazdálkodásirányítási, helyettesítési és tanácsadási szolgáltatások akvakultúra-gazdaságok számára

(1)          Az akvakultúra-gazdaságok általános teljesítményének és versenyképességének javítása érdekében az ETHA támogathatja:

a)      az akvakultúra-gazdaságok számára gazdálkodásirányítási, helyettesítési és tanácsadási szolgáltatások létrehozását;

b)      műszaki, tudományos, jogi vagy gazdasági természetű halgazdálkodási tanácsadási szolgáltatások nyújtását.

(2)          Az (1) bekezdés b) pontja szerinti tanácsadási szolgáltatások a következőkre terjednek ki:

a)      a gazdálkodás során ahhoz szükséges intézkedések, hogy az akvakultúra eleget tegyen az uniós és a nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak, valamint a tengeri területrendezési követelményeknek;

b)      környezeti hatásvizsgálat;

c)      a gazdálkodás során ahhoz szükséges intézkedések, hogy az akvakultúra eleget tegyen a víziállatok egészségére és jólétére, illetve a közegészségügyre vonatkozó uniós jogszabályoknak;

d)      az uniós és a nemzeti jogszabályokon alapuló egészségvédelmi és biztonsági előírások;

e)      marketing- és üzleti stratégiák.

(3)          Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás kizárólag a halgazdálkodási tanácsadási szolgáltatások létrehozására kiválasztott közjogi szerveknek nyújtható. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás kizárólag akvakultúra-ágazati kkv-knak vagy akvakultúra-ágazati termelői szervezeteknek nyújtható.

(4)          Az akvakultúra-gazdaságok a (2) bekezdés a)–e) pontjának hatálya alá tartozó szolgáltatáskategóriák mindegyike esetében a programozási időszak alatt legfeljebb egyszer kaphatnak a tanácsadási szolgáltatásokra vonatkozó támogatást.

49. cikk A humán tőke és a hálózatépítés előmozdítása

(1)          A humán tőke és a hálózatépítés előmozdítása érdekében az ETHA támogathatja:

a)      az egész életen át tartó tanulást, a tudományos ismeretek és innovatív gyakorlatok terjesztését, valamint új szakmai készségek elsajátítását az akvakultúra területén;

b)      hálózatépítést, valamint a tapasztalatok és a bevált gyakorlati módszerek cseréjét az akvakultúra-ágazati vállalkozások vagy szakmai szervezetek és más érdekelt felek, többek között tudományos vagy a férfiak és nők esélyegyenlőségét előmozdító testületek körében.

(2)          Az (1) bekezdés a) pontjában említett támogatás nem nyújtható akvakultúra-ágazati nagyvállalatoknak.

50. cikk Az akvakultúra-telepek potenciáljának növelése

(1)          Az akvakultúra-telepek és -infrastruktúra fejlesztéséhez való hozzájárulás érdekében az ETHA támogathatja:

a)      az akvakultúra fejlesztésére leginkább alkalmas területek meghatározását és feltérképezését, valamint adott esetben tengeri területrendezési eljárások figyelembevételét;

b)      az akvakultúra-övezetek infrastruktúráinak javítását, többek között a területek tagosításával, energiaellátással vagy vízgazdálkodással;

c)      az illetékes hatóságok által a 2009/147/EGK irányelv 9. cikkének (1) bekezdése alapján vagy a 92/43/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése alapján az akvakultúra súlyos károsodásának megelőzése céljából tett és végrehajtott intézkedéseket.

(2)          Az e cikk szerinti kedvezményezettek kizárólag közjogi szervek lehetnek.

51. cikk Akvakultúrával foglalkozó új gazdálkodók ösztönzése

(1)          A vállalkozói készségnek az akvakultúra-ágazatban történő előmozdítása érdekében az ETHA támogathatja akvakultúra-ágazati vállalkozások újonnan tevékenységet kezdő gazdálkodók általi létrehozását.

(2)          Az (1) bekezdés szerinti támogatásban az ágazatba belépő, akvakultúrával foglalkozó gazdálkodók részesülnek, amennyiben:

a)      megfelelő szakmai készségekkel és kompetenciával rendelkeznek;

b)      első alkalommal hoznak létre akvakultúra-ágazati mikro- vagy kisvállalkozást ilyen vállalkozás vezetőiként;

c)      akvakultúra-tevékenységeik fejlesztésére vonatkozó üzleti tervet nyújtanak be.

(3)          A megfelelő szakmai készségek elsajátítása érdekében az ágazatba belépő, akvakultúrával foglalkozó gazdálkodók az 49. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti támogatásban részesülhetnek.

52. cikk A magas szintű környezetvédelmet biztosító akvakultúra előmozdítása

Az akvakultúra környezetre gyakorolt hatásának számottevő csökkentése érdekében az ETHA támogathatja a következő beruházásokat:

a)      az akvakultúra-ágazati vállalkozások által a vízre gyakorolt hatás számottevő csökkentését lehetővé tevő beruházások, különösen azáltal, hogy – többek között multitrofikus akvakultúra-rendszerek alkalmazása révén – csökkentik a felhasznált víz mennyiségét vagy javítják a kimeneti víz minőségét;

b)      az akvakultúra-ágazati vállalkozások által a természetre vagy a biológiai sokféleségre gyakorolt negatív hatás korlátozása;

c)      az akvakultúra-gazdaságokat a 2009/147/EGK tanácsi és európai parlamenti irányelv és a 92/43/EGK tanácsi irányelv alapján védelemben részesülő vadon élő ragadozóktól védő berendezések vásárlása;

d)      az energiahatékonyság növelése és az akvakultúra-ágazati vállalkozások megújuló energiaforrásokra való áttérésének előmozdítása;

e)      az akvakultúrára szánt, meglévő kisebb tavaknak vagy lagúnáknak az iszap eltávolításával vagy az iszaplerakódás megelőzését célzó lehetséges intézkedésekkel történő helyreállítása.

53. cikk A környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerekre és az ökológiai akvakultúrára való áttérés

(1)          Az ökológiai, illetve az energiahatékony akvakultúra fejlesztésének előmozdítása érdekében az ETHA támogathatja:

a)      a hagyományos akvakultúra-termelési módszerekről – az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendelet[30] értelmében és a 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 889/2008/EK rendeletnek a tenyészett víziállatok és a tengeri moszat ökológiai termelésére vonatkozó részletes szabályok megállapítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. augusztus 5-i 710/2009/EK rendeletnek[31] megfelelően – ökológiai akvakultúrára való áttérést;

b)      a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetővé tételéről szóló, 2001. március 19-i 761/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerekben való részvételt[32].

(2)          Támogatásban kizárólag azok a kedvezményezettek részesülhetnek, akik kötelezettséget vállalnak arra, hogy legalább három évig részt vesznek az EMAS-rendszerben, vagy legalább öt évig eleget tesznek az ökológiai termelés követelményeinek.

(3)          A támogatás formája a vállalkozás ökológiai termelésre való áttérésének időszakában vagy az EMAS-rendszerben való részvétel előkészítése során legfeljebb két évig nyújtott ellentételezés.

(4)          A tagállamok az ellentételezést a következők alapján számítják ki:

a)      az e cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján támogatható műveletek esetében a hagyományosról az ökológiai termelésre való áttérés időszakában felmerült bevételkiesés vagy többletköltségek;

b)      az (1) bekezdés b) pontja alapján támogatható műveletek esetében az EMAS alkalmazásából és az abban való részvétel előkészítéséből adódó többletköltségek.

54. cikk Környezetvédelmi szolgáltatásokat biztosító akvakultúra

(1)          A környezetvédelmi szolgáltatásokat biztosító akvakultúra fejlesztésének előmozdítása érdekében az ETHA támogathatja:

a)      a NATURA 2000 területeknek a 92/43/EGK tanácsi irányelvvel és a 2009/147/EK tanácsi és európai parlamenti irányelvvel összhangban történő kijelöléséből eredő konkrét környezetvédelmi elvárásokkal összeegyeztethető és egyedi vezetési követelmények hatálya alá tartozó akvakultúra-módszereket;

b)      a víziállatok ex situ védelmében és szaporításában való részvételt a hatóságok által vagy a felügyeletük alatt kidolgozott, állományvédelemre és a biológiai sokféleség helyreállítására irányuló programok keretében;

c)      olyan extenzív akvakultúra-formákat, amelyek magukban foglalják a környezet és a biológiai sokféleség megőrzését és javítását, valamint a tájképnek és az akvakultúra-övezetek hagyományos tulajdonságainak megóvását.

(2)          Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás formája az érintett területek vezetési követelményeiből fakadó, a 92/43/EGK tanácsi irányelv vagy a 2009/147/EK tanácsi és európai parlamenti irányelv végrehajtásával kapcsolatban felmerült többletköltségekért vagy kiesett jövedelemért biztosított éves ellentételezés.

(3)          Az (1) bekezdés c) pontja alapján kizárólag akkor nyújtható támogatás, ha a kedvezményezettek kötelezettséget vállalnak arra, hogy az uniós és nemzeti jog egyszerű alkalmazásán túlmutató vízi környezetvédelmi követelményeket legalább öt évig betartják. A művelet kedvező környezetvédelmi hatásait a tagállam által kijelölt illetékes szervek által végzett előzetes értékeléssel kell igazolni, kivéve, ha a szóban forgó művelet kedvező környezetvédelmi hatásait már elismerték.

(4)          Az (1) bekezdés c) pontja alapján nyújtott támogatás formája a felmerülő többletköltségekért nyújtott éves ellentételezés.

(5)          Az e cikk szerinti támogatásban részesülő műveletek eredményeit a tagállamok a 143. cikk szerint megfelelő módon nyilvánosságra hozzák.

55. cikk Közegészségügyi intézkedések

(1)          Az ETHA támogatja a puhatestű-tenyésztők – kizárólag közegészségügyi okok miatti – ellentételezését a tenyésztett puhatestűek lehalászásának ideiglenes felfüggesztéséért.

(2)          Támogatás kizárólag akkor nyújtható, ha a lehalászásnak a puhatestűek szennyeződése miatti felfüggesztése a toxintermelő planktonok elszaporodása vagy biotoxinokat tartalmazó planktonok jelenléte következtében történt és ha:

a)      több mint négy egymást követő hónapig tart vagy

b)      a lehalászás felfüggesztése miatti veszteség – a vállalkozás előző három évi átlagos forgalma alapján számítva – meghaladja az érintett vállalkozás éves forgalmának 35 %-át.

(3)          A teljes programozási időszak során legfeljebb 12 hónapra nyújtható ellentételezés.

56. cikk Állat-egészségügyi és állatjóléti intézkedések

(1)          Az akvakultúra-ágazati vállalkozásokban az állategészségügy és az állatjólét – különösen a megelőzés és biológiai biztonság tekintetében történő – előmozdítása érdekében az ETHA támogathatja:

a)      az állat-egészségügyi kiadásokról szóló 2009/470/EK tanácsi határozatban foglaltak szerinti járványvédelmet és -felszámolást az akvakultúra területén;

b)      általános és fajspecifikus módszerek vagy az akvakultúra területét érintő biológiai biztonságról és állatjóléti magatartási kódexek kidolgozása;

c)      az akvakultúra területén alkalmazandó állatgyógyászati készítmények rendelkezésre állásának javítását, valamint az ilyen készítmények megfelelő alkalmazásának gyógyszerészeti tanulmányok megrendelésével, továbbá információterjesztéssel és -cserével történő előmozdítását.

(2)          Az (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatás az állatgyógyászati készítmények vásárlására nem terjed ki.

(3)          Az (1) bekezdés c) pontja alapján finanszírozott tanulmányok eredményeiről megfelelő jelentéseket kell készíteni, és azokat a tagállamok a 143. cikk szerint megfelelő módon nyilvánosságra hozzák.

(4)          Támogatás közjogi szervek részére is nyújtható.

57. cikk Akvakultúra-állományok biztosítása

(1)          Az akvakultúra-ágazati termelők jövedelmének megőrzése érdekében az ETHA támogathatja az akvakultúra-állománybiztosításhoz való hozzájárulást, amely a következők miatt veszteségeket fedezi:

a)      természeti katasztrófák;

b)      kedvezőtlen időjárási jelenségek;

c)      hirtelen vízminőség-változás;

d)      akvakultúra-betegségek vagy a termelő létesítmények megrongálódása.

(2)          Kedvezőtlen időjárási jelenség előfordulását vagy akvakultúra-betegség kitörését az érintett tagállamnak ilyenként hivatalosan el kell ismernie.

A tagállamok adott esetben előzetesen megállapíthatják azokat a kritériumokat, amelyek alapján e hivatalos megerősítést megadottnak kell tekinteni.

(3)          Támogatás kizárólag azon akvakultúra-állománybiztosítási szerződések esetében nyújtható, amelyek az akvakultúrával foglalkozó gazdálkodó éves átlagtermelésének 30 %-át meghaladó, (1) bekezdés szerinti anyagi veszteségre nyújtanak fedezetet.

III. FEJEZET A halászati területek fenntartható fejlesztése

1. szakasz Hatály és célkitűzések

58. cikk Hatály

Az ETHA [a közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 28. cikkében meghatározott, közösségi szinten irányított helyi fejlesztésre irányuló megközelítés alapján támogatást nyújt a halászati területek fenntartható fejlesztésének támogatására.

59. cikk Konkrét célkitűzések

Az e fejezet alapján nyújtott pénzügyi támogatásnak hozzá kell járulnia a 6. cikk (1) bekezdésében megállapított uniós prioritások megvalósításához.

2. szakasz Halászati területek, helyi partnerségek és helyi fejlesztési stratégiák

60. cikk Halászati területek

(1)          A támogatásra jogosult halászati terület:

a)      mérete korlátozott, és általában kisebb, mint a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló, 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében vett NUTS 3 szintű statisztikai célú területi egység[33]; és

b)      földrajzi, gazdasági és társadalmi szempontból – különösen a halászati és az akvakultúra-ágazat tekintetében – funkcionálisan összefüggő, továbbá az emberi, pénzügyi és gazdasági erőforrások vonatkozásában elegendő kritikus tömeget biztosít egy életképes helyi fejlesztési stratégia támogatásához.

(2)          Az operatív programban a tagállamok megállapítják a területek kiválasztására szolgáló eljárást, ideértve az alkalmazott kritériumokat is.

61. cikk Integrált helyi fejlesztési stratégiák

(1)          Az ETHA alkalmazásában [a közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 28. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett helyi fejlesztési stratégiának a különböző helyi gazdasági ágazatok – különösen a halászat és az akvakultúra-ágazat – szereplői és projektjei közötti kölcsönhatáson kell alapulnia.

(2)          Az 59. cikkben említett célkitűzések megvalósításához való hozzájárulás érdekében a helyi fejlesztési stratégiák:

a)      biztosítják a halászati és az akvakultúra-ágazatnak a part menti és belvízi halászati területek fenntartható fejlesztésében való lehető legnagyobb mértékű részvételét;

b)      biztosítják, hogy a helyi közösségek teljes mértékben kiaknázzák a tengeri és part menti területek fejlesztésében rejlő lehetőségeket, és részesüljenek azok előnyeiből.

(3)          A stratégiának összhangban kell állnia a területen feltárt lehetőségekkel és igényekkel és az ETHA-ra vonatkozó uniós prioritásokkal. A stratégiák a halászatra összpontosító stratégiáktól a halászati területek diverzifikációjára irányuló átfogóbb stratégiákig terjedhetnek. A stratégiáknak túl kell mutatniuk a műveletek összegyűjtésén vagy az ágazati intézkedések egyszerű egymás mellé rendelésén.

(4)          Az ETHA-ból nyújtandó finanszírozásra való jogosultsághoz a [közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 29. cikkében említett integrált helyi fejlesztési stratégiának legalább az alábbi elemeket is tartalmaznia kell:

a)      a helyi halászati akciócsoport tagságának leírása és indokolása;

b)      a javasolt ETHA-költségvetés, valamint a meghatározott helyi prioritások közötti forráselosztás indokolása.

(5)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 150. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a [közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 29. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett cselekvési terv tartalmára vonatkozóan.

(6)          A tagállamok az operatív programban meghatározzák azokat a helyi fejlesztési stratégiák kiválasztására vonatkozó kritériumokat, amelyek tükrözik az adott közösség szintjén irányított megközelítés hozzáadott értékét.

62. cikk Helyi halászati akciócsoportok

(1)          Az ETHA alkalmazásában [a közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 28. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett helyi akciócsoportokat helyi halászati akciócsoportoknak kell nevezni.

(2)          A helyi halászati akciócsoportok integrált helyi fejlesztési stratégiát javasolnak, amely legalább a 61. cikkben felsorolt elemeken alapul, és felelnek e stratégia végrehajtásáért.

(3)          A helyi halászati akciócsoportok:

a)      a főbb érdekelt felek– többek között a magánszféra, a közszféra és a civil társadalom – kiegyensúlyozott képviselete révén megközelítőleg tükrözik a stratégiájuk leghangsúlyosabb elemeit és az adott terület társadalmi-gazdasági szerkezetét;

b)      biztosítják a halászati és akvakultúra-ágazat érdemi képviseletét.

(4)          Ha a helyi fejlesztési stratégiát az ETHA-n kívül más alapok is támogatják, a (3) bekezdésben megállapított kritériumoknak megfelelően az ETHA által támogatott projektekre külön döntés-előkészítő szervet hoznak létre.

(5)          A helyi halászati akciócsoportok minimális feladatait a [közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 30. cikkének (3) bekezdése határozza meg.

(6)          A helyi halászati akciócsoportok az irányító hatóság és/vagy a kifizető ügynökség által rájuk ruházott kiegészítő feladatokat is elláthatnak.

(7)          A helyi halászati akciócsoport, az irányító hatóság, illetve a kifizető ügynökség feladatköreit a stratégiához kapcsolódó valamennyi végrehajtási feladat tekintetében egyértelműen ismertetni kell az operatív programban.

3. szakasz Támogatható műveletek

63. cikk Az ETHA-ból az integrált helyi fejlesztésre nyújtott támogatás

(1)          Az e szakasz alapján támogatható műveleteket [a közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 31. cikke határozza meg.

(2)          A helyi akciócsoportok az illetékes kifizető ügynökségtől kérhetik előleg kifizetését, amennyiben erre az operatív program lehetőséget biztosít. Az előlegek összege nem haladhatja meg a működési költségek fedezéséhez közpénzekből nyújtott támogatás 50 %-át.

64. cikk Előkészítő támogatás

(1)          Az előkészítő támogatás a helyi fejlesztési stratégia előkészítését és végrehajtását célzó kapacitásfejlesztésre, képzésre és hálózatépítésre terjed ki.

(2)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 150. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdés szerinti tevékenységek támogatható költségeinek meghatározására vonatkozóan.

65. cikk A helyi fejlesztési stratégiák végrehajtása

(1)          A helyi fejlesztési stratégiák végrehajtására vonatkozó támogatás a következő célkitűzések megvalósítására nyújtható:

a)      a halászati és az akvakultúra-ágazati ellátási lánc bármely szakaszában hozzáadott érték teremtése, munkahelyek létrehozása és az innováció ösztönzése;

b)      a diverzifikáció és a munkahelyteremtés támogatása a halászati területeken, különösen az egyéb tengeri ágazatokban;

c)      a halászati területek környezeti értékeinek javítása és kiaknázása, ideértve az éghajlatváltozás enyhítésére irányuló műveleteket is;

d)      a halászati területeken a társadalmi jólét és a kulturális örökség, többek között a tengeri kulturális örökség támogatása;

e)      a halászati közösségek helyi fejlesztésben betöltött szerepének, valamint a helyi halászati erőforrások és a tengeri tevékenységek irányításának megerősítése.

(2)          A nyújtott támogatás azzal a feltétellel terjedhet ki az e cím I. és II. fejezetében foglalt intézkedésekre, ha azok helyi szintű irányítása egyértelműen indokolt. Az ezen intézkedésekkel összhangban álló műveletekhez nyújtott támogatás esetén az e cím I. és II. fejezetében megállapított vonatkozó feltételeket és műveletenkénti hozzájárulási arányt kell alkalmazni.

66. cikk Együttműködési tevékenységek

(1)          [A közös rendelkezések megállapításáról szóló […/.../EU] rendelet] 31. cikkének c) pontja szerinti támogatás a következő célokra nyújtható:

a)      területek közötti vagy transznacionális együttműködési projektek;

b)      előkészítő technikai támogatás területek közötti és transznacionális együttműködési projektek számára azzal a feltétellel, hogy a helyi akciócsoportok igazolni tudják, hogy projekt végrehajtását készítik elő.

A „területek közötti együttműködés” egy tagállamon belüli együttműködést jelent. A „transznacionális együttműködés” több tagállam területei közötti, valamint harmadik országok területeivel való együttműködést jelent.

(2)          Az ETHA keretében a helyi halászati akciócsoport partnerei – más helyi halászati akciócsoportok mellett – olyan, a köz- és a magánszféra között létrejött helyi társulások lehetnek, amelyek az Unió területén vagy azon kívül helyi fejlesztési stratégiát hajtanak végre.

(3)          Azokban az esetekben, amikor az együttműködési projekteket nem a helyi halászati akciócsoportok választják ki, a tagállamok folyamatos pályázati rendszert hoznak létre az együttműködési projektekre vonatkozóan. A tagállamok az operatív programjaik elfogadását követő két éven belül közzéteszik a transznacionális együttműködési projektek kiválasztásával kapcsolatos nemzeti vagy regionális közigazgatási eljárásokat és a támogatható költségek jegyzékét.

(4)          Az együttműködési projektek jóváhagyására legkésőbb négy hónappal a projekt benyújtásának időpontját követően kerül sor.

(5)          A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a jóváhagyott transznacionális együttműködési projektekről.

67. cikk Működési költségek és szervezési tevékenységek

(1)          [A közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 31. cikkének d) pontjában említett működési költségek a helyi fejlesztési stratégia végrehajtásának a helyi halászati akciócsoporton keresztüli irányításához kapcsolódnak.

(2)          A halászat területén folytatandó, [a közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 31. cikkének d) pontjában említett szervezési tevékenységekhez kapcsolódó költségek a helyi fejlesztési stratégiával kapcsolatos tájékoztatásra irányuló műveletekre, valamint a projektfejlesztési feladatok költségei.

(3)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 150. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) és (2) bekezdésben említett műveletek támogatható költségeinek meghatározására vonatkozóan.

IV. FEJEZET Az értékesítéssel és a feldolgozással kapcsolatos intézkedések

68. cikk Konkrét célkitűzések

Az e fejezet szerinti támogatásnak hozzá kell járulnia az e cím I. és II. fejezetében meghatározott konkrét célkitűzések megvalósításához.

69. cikk Termelési és értékesítési tervek

(1)          Az ETHA támogathatja [a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló .../.../EU rendelet] 32. cikkében említett termelési és értékesítési tervek előkészítését és végrehajtását.

(2)          A termelési és értékesítési tervekhez kapcsolódó kiadások kizárólag azt követően jogosultak az ETHA-ból nyújtott hozzájárulásra, hogy az egyes tagállamok illetékes hatóságai jóváhagyták a [halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló .../.../EU rendelet] 32. cikkének (4) bekezdésében említett éves jelentést.

(3)          Az e cikk szerint évente nyújtott támogatás nem haladhatja meg az egyes termelői szervezetek 2009–2011 közötti időszak alatti, első alkalommal értékesített termelése éves átlagértékének 3 %-át. Az újonnan elismert termelői szervezetek esetében az évente nyújtott támogatás nem haladhatja meg a 2009–2011 közötti időszakban a tagjaik által első alkalommal értékesített termelés éves átlagértékének 3 %-át.

(4)          Az érintett tagállam a pénzügyi támogatás 50 %-ának megfelelő összegű előleget nyújthat a termelési és értékesítési tervnek a [halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló .../.../EU rendelet] 32. cikkének (2) bekezdése szerinti jóváhagyását követően.

(5)          Az (1) bekezdésben említett támogatásban termelői szervezetek és termelői szervezetek társulásai részesülhetnek.

70. cikk Tárolási támogatás

(1)          Az ETHA támogathatja [a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló] .../.../EU rendelet II. mellékletében felsorolt halászati termékeket tároló, elismert termelői szervezetek és termelői szervezetek társulásainak nyújtandó ellentételezést, amennyiben a termékeket [a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló] .../.../EU rendelet 35. és 36. cikkének megfelelően tárolják:

a)      a tárolási támogatás összege nem haladja meg a kérdéses termékek stabilizálásához és tárolásához szükséges intézkedések technikai és pénzügyi költségeinek összegét;

b)      a tárolási támogatásra jogosult mennyiségek nem haladják meg az érintett termékek termelői szervezet által évente forgalomba hozott mennyiségének 15 %-át;

c)      az évente nyújtott pénzügyi támogatás nem haladhatja meg a termelői szervezetek tagjai által a 2009–2011 közötti időszakban első alkalommal értékesített termelés éves átlagértékének alábbi, százalékban kifejezett részét. Amennyiben a termelői szervezetek tagjai a 2009–2011 közötti időszakban nem rendelkeztek értékesített termeléssel, az e tagok első három évi termelési évben értékesített termelésének átlagos éves értékét kell figyelembe venni:

– 1 %-ot 2014-ben,

– 0,8 %-ot 2015-ben,

– 0,6 %-ot 2016-ban,

– 0,4 %-ot 2017-ben,

– 0,2 %-ot 2018-ban.

(2)          2019-ig az (1) bekezdésben említett támogatást fokozatosan meg kell szüntetni.

(3)          A támogatás kizárólag a termékek emberi fogyasztás céljára történő forgalomba bocsátását követően nyújtható.

(4)          A tagállamok a következők szerint határozzák meg a területükön alkalmazandó technikai és pénzügyi költségek összegét:

a)      a technikai költségeket minden évben a stabilizáláshoz és a tároláshoz szükséges intézkedésekhez kapcsolódó közvetlen költségek alapján számítják ki;

b)      a pénzügyi költségeket minden évben az egyes tagállamokban évente megállapított kamatláb segítségével számítják ki;

c)      a technikai és a pénzügyi költségeket a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

(5)          A tagállamok ellenőrzéseket végeznek annak biztosítására, hogy a tárolási támogatásban részesülő termékek eleget tegyenek az e cikkben megállapított feltételeknek. Ennek az ellenőrzési rendszernek a céljából a tárolási támogatás kedvezményezettjei minden egyes – betárolt, majd emberi fogyasztás céljára később újra piaci forgalomba hozott – termékkategória esetében készletnyilvántartást vezetnek.

71. cikk Értékesítési intézkedések

(1)          Az ETHA támogathatja azokat a halászati és akvakultúra-termékekre irányuló értékesítési intézkedéseket, amelyeknek a célja:

a)      az alábbiak forgalomba hozatali feltételeinek javítása:

i.        a túlszaporodott vagy nem megfelelő mértékben hasznosított fajok;

ii.       a [közös halászati politikáról szóló rendelet] 15. cikkével és a [halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló [.../.../EU] rendelet] 8. cikke b) pontjának második francia bekezdésével összhangban kirakodott nem szándékos fogások;

iii.      az ökológiai termelésről szóló 834/2007/EK tanácsi rendeletben meghatározott, alacsony környezeti hatást kiváltó módszerekkel előállított termékek vagy ökológiai akvakultúra-termékek;

b)      a minőség javítása a következők megkönnyítése révén:

i.        egy adott terméknek a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendelet[34] szerinti bejegyzése iránti kérelem benyújtása;

ii.       többek között a fenntartható halászati és akvakultúra-termékek és környezetbarát feldolgozási módszerek tanúsítása és promóciója;

iii.      halászati termékeknek az azokat megtermelő, kisüzemi part menti halászatot folytató halászok általi közvetlen értékesítése;

c)      a termelés és a piacok átláthatóságához való hozzájárulás és piackutatások lebonyolítása;

d)      az uniós joggal összhangban álló szerződésminták készítése;

e)      [a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló] .../.../EU rendelet II. fejezetének III. szakasza alapján elismert termelői szervezetek, termelői szervezetek társulásai vagy ágazatközi szervezetek létrehozása;

f)       a halászati és akvakultúra-termékek regionális, nemzeti vagy transznacionális promóciós kampányainak lebonyolítása.

(2)          Az (1) bekezdés b) pontja szerinti műveletek magukban foglalhatják az ellátási lánc termelési, feldolgozási és értékesítési tevékenységeit átfogó műveletek előmozdítását.

72. cikk A halászati és akvakultúra-termékek feldolgozása

(1)          Az ETHA támogathatja azokat a halászati és akvakultúra-termékek feldolgozására irányuló beruházásokat, amelyek:

a)      hozzájárulnak az energiamegtakarításhoz vagy a környezeti hatás csökkentéséhez, ideértve a hulladékkezelést is;

b)      korlátozott kereskedelmi érdeket jelentő vagy kereskedelmi érdeket nem jelentő fajok feldolgozását célozzák;

c)      a fő feldolgozási tevékenységek során keletkező melléktermékek feldolgozását célozzák;

d)      a 834/2007/EK tanácsi rendelet 6. és 7. cikkében szabályozott ökológiai akvakultúra-termékek feldolgozását célozzák.

(2)          Az (1) bekezdésben említett támogatás kizárólag [a közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] IV. címében előírt pénzügyi eszközökön keresztül nyújtható.

V. FEJEZET A halászati és akvakultúra-termékek tekintetében felmerülő többletköltségek ellentételezése a legkülső régiókban

73. cikk Ellentételezési rendszer

(1)          Az ETHA támogathatja az Azori-szigetekről, Madeiráról, a Kanári-szigetekről, Francia Guyanáról és Réunionról származó egyes halászati és akvakultúra-termékek halászata, tenyésztése és értékesítése terén a piaci szereplőknél felmerülő többletköltségeknek a 791/2007/EK tanácsi rendelettel bevezetett ellentételezésére vonatkozó rendszert.

(2)          Az egyes érintett tagállamok az (1) bekezdésben említett régiók vonatkozásában meghatározzák az ellentételezésre jogosult halászati és akvakultúra-termékek jegyzékét és mennyiségét.

(3)          A (2) bekezdésben említett jegyzék és mennyiségek meghatározásakor a tagállamok figyelembe veszik az összes releváns tényezőt, különösen annak szükségességét, hogy az ellentételezés teljes mértékben összeegyeztethető legyen a KHP szabályaival.

(4)          Nem részesülhetnek ellentételezésben olyan halászati és akvakultúra-termékek, amelyeket:

a)      harmadik országok hajói fogtak, a Venezuela lobogója alatt közlekedő, uniós vizeken tevékenykedő halászhajók kivételével;

b)      olyan uniós halászhajók fogtak, amelyeket nem az (1) bekezdésben említett régiók valamely kikötőjében lajstromoztak,

c)      harmadik országokból hoztak be.

(5)          E cikk (4) bekezdését nem kell alkalmazni, ha az érintett legkülső régióban meglévő feldolgozóipari kapacitás meghaladja az e cikkben megállapított szabályokkal összhangban biztosított nyersanyag mennyiségét.

74. cikk Az ellentételezés kiszámítása

Az ellentételezés az érintett régiókban tevékenységet folytató piaci szereplőknek fizetendő, és figyelembe kell vennie:

a)      az egyes halászati és akvakultúra-termékek esetében az érintett régiók sajátos hátrányaiból adódó többletköltségeket, valamint

b)      minden olyan egyéb állami beavatkozást, amely a többletköltségek mértékét befolyásolja.

75. cikk Ellentételezési terv

(1)          Az érintett tagállamok minden érintett régió vonatkozásában ellentételezési tervet nyújtanak be a Bizottságnak, amely tartalmazza a 73. cikkben említett jegyzéket és mennyiségeket, a 74. cikkben említett ellentételezési szintet és a 108. cikkben meghatározott illetékes irányító hatóság megjelölését.

(2)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 150. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ellentételezési terv tartalmának meghatározása érdekében, ideértve az érintett régiók sajátos hátrányaiból adódó többletköltségek kiszámítására vonatkozó kritériumokat is.

VI. FEJEZET A megosztott irányítású közös halászati politikát szolgáló kísérő intézkedések

76. cikk Területi hatály

E rendelet 2. cikkétől eltérve ez a fejezet az Európai Unió területén kívül végrehajtott műveletekre is alkalmazandó.

77. cikk Konkrét célkitűzések

Az e fejezet szerinti intézkedések támogatják [a KHP-ról szóló] rendelet 37. és 46. cikkének végrehajtását.

78. cikk Ellenőrzés és végrehajtás

(1)          Az ETHA támogathatja [a közös halászati politikáról szóló rendelet] 46. cikkében előírt és a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletben[35] kifejtett uniós ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendszer megvalósítását.

(2)          Különösen az alábbi művelettípusok támogathatók:

a)      technológia beszerzése és/vagy fejlesztése, ideértve a hardvereket és a szoftvereket, a hajófelderítési rendszereket (VDS), a zárt láncú televíziós rendszereket (CCTV) és az olyan IT-hálózatokat, amelyek lehetővé teszik a halászattal kapcsolatos adatok gyűjtését, nyilvántartását, validálását, elemzését és cseréjét, a halászattal kapcsolatos adatokra vonatkozó mintavételi módszerek fejlesztését, valamint az ágazatközi adatcsererendszerekkel való összeköttetéseket;

b)      a halászatban és a halászati termékek értékesítésében részt vevő piaci szereplők és a megfelelő tagállami és uniós hatóságok közötti adattovábbítást lehetővé tévő berendezések beszerzése és üzembe helyezése, ideértve az elektronikus adatrögzítési és jelentéstételi rendszerek (ERS), a hajómegfigyelési rendszerek (VMS) és az ellenőrzési célokra használt automatikus azonosító rendszerek (AIS) szükséges elemeit is;

c)      a halászati és akvakultúra-termékeknek az 1224/2009/EK tanácsi rendelet 58. cikkében meghatározott nyomon követhetőségéhez szükséges elemek beszerzése és üzembe helyezése;

d)      a tagállamok közötti adatcserét és adatelemzést elősegítő programok végrehajtása;

e)      járőrhajók, repülőgépek és helikopterek korszerűsítése és beszerzése, amennyiben azokat legalább az idő 60 %-ában a halászat ellenőrzésére használják;

f)       egyéb ellenőrző eszközök beszerzése, ideérve a motorteljesítmény mérését lehetővé tevő készülékeket és a mérlegelési eszközöket is;

g)      a halászat ellenőrzésével kapcsolatos kísérleti projektek végrehajtása, ideértve a halak DNS-elemzését vagy az ellenőrzéshez kapcsolódó webhelyek fejlesztését is;

h)      a halászati tevékenységek nyomon követését, ellenőrzését és felügyeletét végző személyzet képzési és csereprogramjai, ideértve a tagállamok közöttieket is;

i)       az elvégzett ellenőrzéseknek, valamint az illetékes hatóságok monitoring-, ellenőrzési és felügyeleti tevékenységek ellátása során felmerült költségeinek költség-haszon elemzése és értékelése;

j)       az olyan kezdeményezések – a szemináriumokat és médiaeszközöket is beleértve –, amelyek célja a halászok, a többi szereplő (például az ellenőrök, államügyészek és bírák) és a közvélemény tájékozottságának javítása a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem szükségességéről és a KHP szabályainak végrehajtásáról.

(3)          Az e cikk (2) bekezdésének h), i) és j) pontjában felsorolt intézkedések kizárólag akkor jogosultak támogatásra, ha hatóság által végzett ellenőrzési tevékenységekhez kapcsolódnak.

(4)          Az e cikk (2) bekezdésének d) és h) pontjában felsorolt intézkedések esetében kifizető ügynökségként kizárólag az érintett tagállamok egyike jelölhető ki.

79. cikk Adatgyűjtés

(1)          Az ETHA támogathatja [a közös halászati politikáról szóló rendelet] 37. cikkének (5) bekezdésében említett többéves uniós programban foglaltak szerint az elsődleges biológiai, technikai, környezetvédelmi és társadalmi-gazdasági adatok gyűjtését, kezelését és felhasználását.

(2)          Különösen az alábbi művelettípusok támogathatók:

a)      adatok kezelése, illetve tudományos elemzés céljára és a KHP végrehajtásához történő felhasználása;

b)      többéves nemzeti mintavételi programok;

c)      a kereskedelmi halászat és a szabadidős halászat és horgászat tengeri megfigyelése;

d)      tengeren végzett kutatási felmérések;

e)      a tagállamok képviselőinek részvétele [a közös halászati politikáról szóló rendelet] 37. cikkének (4) bekezdésében említett regionális koordinációs találkozókon, azoknak a regionális halászati gazdálkodási szervezeteknek az ülésein, amely szervezetekben az Unió szerződő fél vagy megfigyelő, illetve a tudományos szakvéleményeket kibocsátó nemzetközi testületek ülésein.

VI. CÍM A KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁS KERETÉBEN FINANSZÍROZOTT INTÉZKEDÉSEK

I. FEJEZET Integrált tengerpolitika

80. cikk Területi hatály

E rendelet 2. cikkétől eltérve ez a fejezet az Európai Unió területén kívül végrehajtott műveletekre is alkalmazandó.

81. cikk Hatály és célkitűzések

Az e fejezet alapján nyújtott támogatásnak hozzá kell járulnia az Unió integrált tengerpolitikájának kidolgozásához és végrehajtásához. Céljai a következők:

a)      a tengeri és part menti ügyek terén az integrált irányítás kidolgozásának és végrehajtásának előmozdítása helyi, regionális és nemzeti szinten, a tengeri medencék szintjén, valamint uniós és nemzetközi szinten, különösen azáltal, hogy:

i.        támogatja a tagállamokat és az uniós régiókat az integrált tengerpolitikai irányítás kidolgozására, bevezetésére vagy végrehajtására ösztönző fellépéseket;

ii.       előmozdítja a tagállamokkal és az érdekelt felekkel, illetve a tagállamok és az érdekelt felek között a tengerrel és a tengerüggyel kapcsolatos kérdésekről folytatott párbeszédet és együttműködést, többek között a tengeri medencékre vonatkozó stratégiák kidolgozásával;

iii.      támogatja az ágazatközi együttműködési platformokat és hálózatokat, többek között a hatóságok, a regionális és helyi hatóságok, az iparág, az idegenforgalmi ágazat, a kutatásban érdekeltek, a polgárok, a civil társadalmi szervezetek és a szociális partnerek képviselőinek részvételével;

iv.      előmozdítja a bevált gyakorlati módszerek nemzetközi szintű cseréjét és a nemzetközi szintű párbeszédet, ideértve a harmadik országokkal folytatott kétoldalú párbeszédet is, amely nem érinti az EU és az érintett harmadik országok között létrejött egyéb megállapodásokat vagy egyezségeket;

v.       fokozza a hatóságok, a magánszektor és a nyilvánosság körében a tengerügyek integrált megközelítésének láthatóságát és az azzal kapcsolatos tudatosságot;

b)      az alábbi meglévő eszközök és kezdeményezések figyelembevételével és azokra építve hozzájárul a különböző tengeri ágazatok és/vagy ágazati politikák számára kölcsönösen kedvező ágazatközi intézkedések kidolgozásához:

i.        integrált tengerfelügyelet a több ágazatot érintő és a határokon átnyúló információcsere révén megvalósítandó hatékonyság- és eredményesség-javítás érdekében, kellően figyelembe véve a meglévő és leendő rendszereket;

ii.       tengeri területrendezés és a part menti övezetek integrált kezelése;

iii.      a tengerrel kapcsolatos, átfogó és a nyilvánosság számára hozzáférhető, magas színvonalú tudásbázis fokozatos kifejlesztése, amely megkönnyíti ezen adatok és e tudás különböző felhasználócsoportok közötti megosztását, ismételt felhasználását és terjesztését;

c)      a part menti régiókban a kialakulófélben lévő és a leendő tengeri ágazatokon belül a fenntartható gazdasági növekedés, a foglalkoztatás, az innováció és az új technológiák támogatása és azok kiegészítő jellegének biztosítása a kialakult ágazati és nemzeti tevékenységekkel;

d)      a tengeri környezet, különösen annak biológiai sokfélesége és a védett tengeri területek – például a Natura 2000 területek – védelme és a tengeri és part menti erőforrások fenntartható felhasználása, valamint a tengeri környezetre hatást gyakorló emberi tevékenységek fenntarthatósági határainak részletesebb meghatározása, különösen a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv keretében.

82. cikk Támogatható műveletek

(1)          Az ETHA a 81. cikkben meghatározott célkitűzésekkel összhangban például a következő tevékenységeket támogathatja:

a)      tanulmányok készítése;

b)      projektek lebonyolítása, beleértve a kísérleti projekteket és az együttműködési projekteket;

c)      a nyilvánosság tájékoztatása és a bevált gyakorlati módszerek megosztása, tájékoztató kampányok és az azokhoz kapcsolódó ismeretterjesztési és kommunikációs tevékenységek, például figyelemfelkeltő kampányok, rendezvények, a webhelyek létrehozása és karbantartása, az érdekelt felek számára létrehozott platformok, beleértve az Európai Unió politikai prioritásainak vállalati kommunikációját, amennyiben azok kapcsolódnak e rendelet általános célkitűzéseihez;

d)      konferenciák, szemináriumok és műhelyfoglalkozások;

e)      a bevált gyakorlati módszerek cseréje és koordinációs tevékenységek, ideértve a tengeri medencékre vonatkozó stratégiákhoz kapcsolódó információmegosztó hálózatokat és irányítási mechanizmusokat is;

f)       olyan IT-rendszerek és hálózatok fejlesztése, üzemeltetése és karbantartása, amelyek lehetővé teszik a halászattal kapcsolatos adatok gyűjtését, nyilvántartását, validálását, elemzését és cseréjét, a halászattal kapcsolatos adatokra vonatkozó mintavételi módszerek fejlesztését, valamint az ágazatközi adatcsererendszerekkel való összeköttetéseket;

(2)          A 81. cikk b) pontjában meghatározott ágazatközi műveletek kidolgozására vonatkozó konkrét célkitűzés megvalósítása érdekében az ETHA támogathatja:

a)      az integrált tengerfelügyeletet célzó technikai eszközöknek – különösen a meglévő és leendő rendszerek összekapcsolása révén történő – kialakítását és megvalósítását, különös tekintettel egy decentralizált tengerügyi információmegosztási rendszer (CISE) telepítésének, üzemeltetésének és karbantartásának támogatására;

b)      a tengeri területrendezésnek és a part menti övezetek integrált kezelésének a fejlesztését célzó, tagállamok közötti koordinációs és együttműködési tevékenységeket, ideértve az adatmegosztási, monitoring- és értékelési tevékenységekkel kapcsolatos rendszerekkel és gyakorlatokkal összefüggő kiadásokat, a szakértői hálózatok létrehozását és működtetését, valamint a tagállamok számára a tengeri területrendezés végrehajtására irányuló kapacitásépítést célzó program kidolgozását;

c)      egy olyan működőképes európai tengeri megfigyelési és adathálózat létrehozásához és üzemeltetéséhez szükséges technikai eszközöket, amelynek célja a hálózatban részt vevő tagállami intézmények közötti együttműködés révén a tengerekkel kapcsolatos adatok gyűjtésének, összeállításának, minőségellenőrzésének, újrafelhasználásának és terjesztésének elősegítése.

II. FEJEZET A közvetlen irányítású közös halászati politikát és integrált tengerpolitikát kísérő intézkedések

83. cikk Területi hatály

E rendelet 2. cikkétől eltérve ez a fejezet az Európai Unió területén kívül végrehajtott műveletekre is alkalmazandó.

84. cikk Konkrét célkitűzések

Az e fejezet szerinti intézkedések megkönnyítik a KHP és az ITP végrehajtását, különösen a következők tekintetében:

a)      tudományos szakvélemények kibocsátása a KHP keretében;

b)      meghatározott ellenőrzési és végrehajtási intézkedések a KHP keretében;

c)      nemzetközi szervezeteknek nyújtott önkéntes hozzájárulások;

d)      tanácsadó testületek;

e)      a piacra vonatkozó ismeretek;

f)       a közös halászati politikához és az integrált tengerpolitikához kapcsolódó kommunikációs tevékenységek.

85. cikk Tudományos szakvélemények és ismeretek

(1)          Az ETHA támogathatja a tudományos eredmények biztosítását, különösen azokat az alkalmazott kutatási projekteket, amelyek – a KHP keretében hozott eredményes és hatékony halászati döntések céljából – közvetlenül kapcsolódnak a tudományos szakvéleményezéshez és -tanácsadáshoz.

(2)          Különösen az alábbi művelettípusok támogathatók:

a)      a KHP végrehajtásához és továbbfejlesztéséhez szükséges tanulmányok és kísérleti projektek, beleértve az alternatív típusú fenntartható halászati gazdálkodási módszereket;

b)      tudományos testületek – többek között állományfelméréssel foglalkozó nemzetközi tanácsadó testületek –, független szakértők és kutatóintézetek általi tudományos szakvéleményezés és -tanácsadás;

c)      szakértők részvétele a halászattal kapcsolatos tudományos és műszaki kérdéseket megvitató értekezleteken és szakértői munkacsoportokban, valamint nemzetközi tanácsadó testületekben és olyan találkozókon, ahol halászati szakértők közreműködése szükséges;

d)      az adatgyűjtéssel, adatkezeléssel és adatfelhasználással összefüggésben, a halászati szakértők találkozóinak szervezésével és lebonyolításával, a halászattal kapcsolatos tudományos és műszaki szakértelemhez kapcsolódó éves munkaprogramok igazgatásával, az adatlehívások és az adatkészletek feldolgozásával, valamint a tudományos szakvéleményezést és -tanácsadást célzó előkészítő munkával kapcsolatban a Bizottságnál felmerült kiadások;

e)      a tagállamok között az adatgyűjtés területén folytatott együttműködési tevékenységek, ideértve a regionális együttműködés szempontjából kedvező, illetve az adatgyűjtési és adatkezelési tevékenységeket, valamint a halászati gazdálkodást támogató tudományos szakértelmet javító adatok tárolására, kezelésére és felhasználására szolgáló regionális adatbázisok létrehozását és működtetését is.

86. cikk Ellenőrzés és végrehajtás

(1)          Az ETHA támogathatja [a közös halászati politikáról szóló rendelet] 46. cikkében előírt és a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletben kifejtett uniós ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendszer megvalósítását.

(2)          Különösen az alábbi művelettípusok támogathatók:

a)      az ugyanazon földrajzi területen található több tagállam közös járőrhajó-, repülőgép- és helikopter-beszerzése, amennyiben a járműveket legalább az idő 60 %-ában a halászat ellenőrzésére használják;

b)      az új ellenőrzési technológiák értékelésével és kifejlesztésével összefüggő kiadások;

c)      a KHP tagállamok általi végrehajtásának vizsgálatára vonatkozó, bizottsági ellenőrök által végzett ellenőrzésekkel kapcsolatos valamennyi működési költség, különös tekintettel az ellenőrzési kiküldetésekre, a biztonsági felszerelésre, az ellenőrök képzésére, az ülések megszervezésére vagy az azokon való részvételre, valamint a 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendelet X. címében meghatározott ellenőrzési eszközök Bizottság általi bérlésére vagy vásárlására.

(3)          A (2) bekezdés a) pontjában felsorolt intézkedések esetében kedvezményezettként kizárólag az érintett tagállamok egyike jelölhető ki.

87. cikk Nemzetközi szervezeteknek nyújtott önkéntes hozzájárulások

Az ETHA a nemzetközi kapcsolatok területén az alábbi művelettípusokat támogathatja:

a)      az ENSZ szervezeteinek nyújtott önkéntes finanszírozás, továbbá bármely, a tengerjog területén működő nemzetközi szervezetnek nyújtott önkéntes finanszírozás;

b)      új nemzetközi szervezetek előkészítéséhez vagy az Európai Unió érdekét jelentő, új nemzetközi szerződések előkészítéséhez nyújtott önkéntes pénzügyi hozzájárulások;

c)      nemzetközi szervezetek által végzett, az Európai Unió külön érdekét jelentő munkához vagy programokhoz nyújtott önkéntes pénzügyi hozzájárulások;

d)      bármely olyan tevékenységhez (többek között a szerződő felek munkájához, informális vagy rendkívüli üléseihez) nyújtott pénzügyi hozzájárulások, amely biztosítja az Európai Unió nemzetközi szervezetekben képviselt érdekeit, és megerősíti az e szervezetekben tagsággal rendelkező partnereivel való együttműködést. Ebben az összefüggésben amennyiben a harmadik országok képviselőinek a nemzetközi fórumok és szervezetek keretében megvalósuló tárgyalásokon és üléseken való jelenléte az Európai Unió érdekében áll, részvételük költségeit az ETHA fedezi.

88. cikk Tanácsadó testületek

(1)          Az ETHA támogathatja [a közös halászati politikáról szóló rendelet] 52. cikke alapján létrehozott tanácsadó testületek működési költségeit.

(2)          A jogi személyiséggel rendelkező tanácsadó testület általános európai érdeket szolgáló célt képviselő szervként kérelmezhet uniós támogatást.

89. cikk A piacra vonatkozó ismeretek

Az ETHA támogathatja [a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló …/…/EU rendelet] 49. cikkével összhangban a halászati és akvakultúra-termékekre vonatkozó piaci ismeretek létrehozását és terjesztését.

90. cikk A közös halászati politikához és az integrált tengerpolitikához kapcsolódó kommunikációs tevékenységek

Az ETHA támogathatja:

a)      a közös halászati politikához és az integrált tengerpolitikához kapcsolódó tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek költségeit, ideértve:

b)      a különböző célcsoportok sajátos igényeihez igazított – nyomtatott, audiovizuális és elektronikus formátumú – anyagok elkészítésének, fordításának és terjesztésének költségeit;

c)      a közös halászati politika és az integrált tengerpolitika különböző érintett feleinek tájékoztatását vagy véleményük összegyűjtését célzó rendezvények és értekezletek előkészítésének és szervezésének költségeit;

d)      a Bizottság által az értekezletekre meghívott szakértőknek és az érdekelt felek meghívott képviselőinek utazási és szállásköltségeit.

e)      az Európai Unió politikai prioritásainak vállalati kommunikációjának költségeit, amennyiben azok kapcsolódnak e rendelet általános célkitűzéseihez.

III. FEJEZET Technikai segítségnyújtás

91. cikk Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére

Az ETHA a Bizottság kezdeményezésére – az alap 1,1 %-ának megfelelő felső határig –támogathatja:

a)      e rendelet végrehajtására vonatkozóan [a közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 51. cikkének (1) bekezdésében meghatározott technikai segítségnyújtási intézkedéseket;

b)      fenntartható halászati tárgyú megállapodások végrehajtását és az Unió részvételét regionális halászati gazdálkodási szervezetekben;

c)      a helyi halászati akciócsoportok – kapacitásépítést, információterjesztést, a tapasztalatok és a bevált gyakorlati módszerek cseréjét, valamint a helyi partnerségek közötti együttműködés támogatását célzó – európai hálózatának létrehozását. Ez a hálózat együttműködik az ERFA, az ESZA és az EMVA által létrehozott, hálózatépítéssel és technikai segítségnyújtással foglalkozó helyi fejlesztési szervekkel az általuk folytatott helyi fejlesztési tevékenységek és transznacionális együttműködés tekintetében.

92. cikk Technikai segítségnyújtás a tagállamok kezdeményezésére

(1)          Az ETHA valamely tagállam kezdeményezésére – az operatív program teljes összegének legfeljebb 5%-áig – támogathatja:

a)      [a közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 52. cikkének (1) bekezdésében említett technikai segítségnyújtási intézkedéseket;

b)      az információterjesztést, kapacitásépítést, a bevált gyakorlati módszerek cseréjét, valamint a területükön lévő helyi halászati akciócsoportok közötti együttműködés támogatását célzó nemzeti hálózatok létrehozását.

(2)          Kivételes esetben és kellően indokolt körülmények között az (1) bekezdésben említett küszöbérték túlléphető.

(3)          A tanúsító szervvel összefüggő költségek az (1) bekezdés értelmében nem támogathatók.

(4)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 150. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdésben említett nemzeti hálózatok által végrehajtandó tevékenységek meghatározásával kapcsolatban.

VII. CÍM VÉGREHAJTÁS A MEGOSZTOTT IRÁNYÍTÁS KERETÉBEN

I. FEJEZET Általános rendelkezések

93. cikk Hatály

Ez a cím az V. címben meghatározott megosztott irányítás keretében finanszírozott intézkedésekre alkalmazandó.

II. FEJEZET Megvalósítási mechanizmus

1. szakasz Az ETHA-ból nyújtott támogatás

94. cikk Társfinanszírozási arányok meghatározása

(1)          Az operatív programot jóváhagyó bizottsági határozat megállapítja az ETHA-ból az adott program céljára biztosítható hozzájárulás maximális mértékét.

(2)          Az ETHA-hozzájárulást a támogatható közkiadások összege alapján kell kiszámítani.

Az operatív program meghatározza a 6. cikkben foglalt, az ETHA-ra vonatkozó uniós prioritások alapján meghatározott valamennyi célkitűzésre alkalmazandó ETHA-hozzájárulás mértékét. Az ETHA-hozzájárulás maximális mértéke a támogatható közkiadások 75 %-a.

Az ETHA hozzájárulásának minimális mértéke 20 %.

(3)          A (2) bekezdéstől eltérve az ETHA hozzájárulásának mértéke:

a)      a 70. cikkben említett tárolási támogatás esetében a támogatható közkiadások 100 %-a;

b)      a 73. cikkben említett ellentételezési rendszer esetében a támogatható közkiadások 100 %-a;

c)      a 78. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett támogatás esetében a támogatható közkiadások 50 %-a;

d)      a 78. cikk (2) bekezdésének a)–d) és f)–j) pontjában említett támogatás esetében a támogatható közkiadások 80 %-a;

e)      a 79. cikkben említett támogatás esetében a támogatható kiadások 65 %-a.

95. cikk A közpénzből nyújtott támogatás intenzitása

(3) (1)     A tagállamok legfeljebb a művelet összes támogatható kiadása 50 %-ának megfelelő, közpénzből nyújtott támogatási intenzitást alkalmaznak.

(2)          Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok a művelet támogatható kiadása 100 %-ának megfelelő, közpénzből nyújtott támogatási intenzitást alkalmaznak, ha:

a)      a kedvezményezett közjogi szerv;

b)      a művelet a 70. cikkben említett tárolási támogatáshoz kapcsolódik;

c)      a művelet a 73. cikkben említett ellentételezési rendszerhez kapcsolódik;

d)      a művelet a 79. cikkben említett adatgyűjtéshez kapcsolódik.

(3)          Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok a művelet összes támogatható kiadásának 50–100 %-ának megfelelő, közpénzből nyújtott támogatási intenzitást alkalmazhatnak, ha a művelet végrehajtása az V. cím III. fejezetének értelmében történik, és megfelel az alábbi kritériumok valamelyikének:

a)      kollektív érdeket képvisel;

b)      a kedvezményezett kollektív jellegű;

c)      a művelet eredményei nyilvánosan hozzáférhetők;

d)      a projekt helyi szinten innovatív tulajdonságokkal rendelkezik.

(4)          Az (1) bekezdéstől eltérve az I. mellékletben meghatározott kiegészítő, közpénzből nyújtott támogatási intenzitási százalékpontok is alkalmazandók.

(5)          A közpénzből nyújtott támogatás minimális intenzitása a művelet összes támogatható kiadásának 20 %-a.

(6)          A Bizottság a 151. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően elfogadott végrehajtási aktusok útján állapítja meg, hogy az I. melléklet több feltételének teljesülése esetén hogyan alkalmazzák a közpénzből nyújtott támogatási intenzitás különböző százalékpontjait.

2. szakasz Pénzgazdálkodás és az euró használata

96. cikk Előfinanszírozási rendelkezések

(1)          A [közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 72. cikkében megállapított általános szabályokon túlmenően az operatív program jóváhagyásáról szóló bizottsági határozatot követően a Bizottság kifizeti a teljes programozási időszakra esedékes kezdeti előfinanszírozási összeget. Ez az összeg az uniós költségvetésből az érintett operatív programhoz nyújtott hozzájárulás 4 %-át teszi ki. A költségvetés rendelkezésre állásának függvényében az összeg két részletre osztható.

(2)          Az előfinanszírozás kamatait az érintett operatív programra kell fordítani, és le kell vonni a végső kiadásigazoló nyilatkozatban szereplő közkiadások összegéből.

97. cikk Számviteli év

A számviteli év a kifizető ügynökség által az ETHA-költségvetés keretébe tartozó elszámolásokban az „N-1.” év október 16-án kezdődő és az „N.” év október 15-én lezáruló „N.” év tekintetében lekönyvelt, folyósított kiadásokra és befolyt bevételekre terjed ki.

98. cikk Időközi kifizetések

(1) Minden operatív program esetében sor kerül időközi kifizetésekre. Kiszámításuk az egyes uniós prioritások társfinanszírozási arányának az adott prioritások címén igazolt közkiadásokra való alkalmazásával történik.

(2)          A Bizottság a rendelkezésre álló forrásoktól függően időközi kifizetéseket teljesít az akkreditált kifizető ügynökségeknek a programok végrehajtása során felmerült kiadások megtérítésére.

(3)          Az egyes időközi kifizetések teljesítése az alábbi követelményeknek való megfelelés függvénye:

a)      a 124. cikk (1) bekezdésének c) pontjával összhangban az akkreditált kifizető ügynökség által aláírt kiadásigazoló nyilatkozat továbbítása a Bizottságnak;

b)      az érintett program teljes időszakára vonatkozóan az egyes prioritásokhoz rendelt ETHA-hozzájárulás összértéke túllépésének tilalma;

c)      az operatív program végrehajtásáról szóló legutóbbi éves értékelő jelentés továbbítása a Bizottságnak.

(4)          Amennyiben a (3) bekezdésben megállapított követelmények valamelyike nem teljesül, a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja az akkreditált kifizető ügynökséget. Amennyiben a (3) bekezdés a) vagy c) pontjában meghatározott követelmények valamelyike nem teljesül, a kiadásigazoló nyilatkozat nem fogadható el.

(5)          A Bizottság a (3) bekezdésben megállapított követelményeknek megfelelő kiadásigazoló nyilatkozat iktatásától számított 45 napon belül – a 123. és a 127. cikk sérelme nélkül – teljesíti az időközi kifizetéseket.

(6)          Az akkreditált kifizető ügynökségek – a Bizottság által a 151. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően elfogadott végrehajtási aktusok útján megállapított időközönként – az operatív programokhoz kapcsolódó időközi kiadásigazoló nyilatkozatokat állítanak ki és továbbítanak a Bizottságnak.

Az október 16. után felmerült kiadásokra vonatkozó időközi kiadásigazoló nyilatkozatok összegeit a következő év költségvetésének terhére kell lekönyvelni.

99. cikk Egyenlegkifizetés és programzárás

(1) Az operatív program végrehajtásáról szóló legutóbbi éves értékelő jelentés átvételét követően a Bizottság a hatályos pénzügyi terv, az adott operatív program végrehajtásának utolsó évére vonatkozó éves beszámoló és a számlaelszámolásról szóló, kapcsolódó határozat alapján – a rendelkezésére álló pénzeszközök függvényében – kifizeti az egyenleget. Az említett elszámolásokat a kiadások támogathatóságára meghatározott végső határidő után legkésőbb hat hónappal kell a Bizottságnak benyújtani; az elszámolásoknak a kifizető ügynökségnél a kiadások támogathatóságára meghatározott végső határidőig felmerült kiadásokra kell vonatkozniuk.

(2)          Az egyenleg kifizetésére legkésőbb azt az időpontot követő hat hónapon belül kerül sor, hogy a Bizottság elfogadhatónak ítélte az (1) bekezdésben említett információkat és dokumentumokat, valamint megtörtént az utolsó év elszámolása. Az egyenleg kifizetését követően még fennálló kötelezettségvállalásokat a Bizottság – a 100. cikk sérelme nélkül – hat hónapon belül visszavonja.

(3)          Amennyiben az (1) bekezdésben megállapított határidőn belül nem küldik meg a Bizottságnak a legutóbbi éves értékelő jelentést és a programvégrehajtás utolsó évéhez kapcsolódó elszámoláshoz szükséges dokumentumokat, a Bizottság a 100. cikkel összhangban visszavonja az egyenlegre vonatkozó kötelezettségvállalást.

100. cikk Kötelezettségvállalás visszavonása

A Bizottság visszavonja a kötelezettségvállalást az operatív programra vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás bármely olyan része tekintetében, amely előfinanszírozásként vagy időközi kifizetésként nem kerül felhasználásra, vagy amelyre a költségvetési kötelezettségvállalást követő második év december 31-ig felmerült kiadás címén egyetlen olyan kiadásigazoló nyilatkozat sem érkezik a Bizottsághoz, amely eleget tenne a 98. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

101. cikk Az euró használata

(1) A tagállam által benyújtott operatív programban megállapított összegeket, az igazolt kiadási kimutatásokat, a kifizetési kérelmeket, valamint az éves és záró végrehajtási jelentésben említett kiadásokat euróban kell megadni.

(2)          Azok a tagállamok, amelyek az egyes kifizetési kérelmek időpontjában még nem vezették be fizetőeszközként az eurót, a nemzeti pénznemben felmerült kiadások összegét átszámítják euróra.

Az összegeket a Bizottság azon hónapban érvényes elszámolási árfolyamán kell átszámítani euróra, amelyikben az érintett operatív program kifizető ügynöksége a kiadást lekönyvelte. Ezt az árfolyamot a Bizottság minden hónapban elektronikus úton közzéteszi.

(3)          A (2) bekezdésben említett átváltási árfolyam segítségével kell euróra átszámítani az azon tagállamok által nemzeti pénznemben visszafizettetett összegeket, amelyek a visszafizettetés időpontjában még nem vezették be az eurót fizetőeszközként.

(4)          Ha valamely tagállam fizetőeszközként bevezeti az eurót, a (3) bekezdésben meghatározott átváltási eljárást tovább alkalmazzák minden olyan kiadásra, amelyet a kifizető ügynökség elszámolásaiban a nemzeti valuta és az euró rögzített átváltási árfolyamának hatálybalépését megelőzően rögzített.

3. szakasz Kiadások támogathatósága és tartósság

102. cikk Támogatható kiadások

(1)          A [közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 55. cikkének (1) bekezdésében megállapított általános szabályokon túlmenően a kedvezményezettek által teljesített kifizetéseket az azokat igazoló számlákkal és dokumentumokkal kell alátámasztani.

(2)          Kizárólag az V. cím III. fejezete szerinti közvetett költségek jogosultak az ETHA hozzájárulására.

(3)          A [közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 55. cikkének (7) bekezdésétől eltérve a 22. cikk (2) bekezdése szerinti programmódosítás miatt támogathatóvá váló kiadások csak a módosítás benyújtását követő év január 1-jétől támogathatók.

103. cikk Az egyszerűsített költségek, a többletköltségek, illetve a kiesett jövedelem kiszámítása

Amennyiben a támogatás odaítélésére egyszerűsített költségek, többletköltségek vagy a kiesett jövedelem alapján kerül sor, a tagállamok biztosítják, hogy a vonatkozó számítások megfelelőek és pontosak legyenek, és azok elvégzése előzetesen, tisztességes, méltányos és ellenőrizhető számítás alapján történjen.

104. cikk Előlegek

(1) Az előlegfizetésnek feltétele az előleg összegének 100 %-ával megegyező összegre vonatkozó bankgarancia vagy azzal egyenértékű biztosíték letétbe helyezése.

(2)          Az állami kedvezményezetteket illetően az előlegek önkormányzatok, regionális hatóságok és társulásaik, valamint közjogi szervek számára kerülnek kifizetésre.

(3)          A valamely hatóság által biztosítékként nyújtott pénzügyi eszköz egyenértékűnek tekintendő az (1) bekezdésben említett biztosítékkal, feltéve, hogy a hatóság vállalja az említett biztosíték által fedezett összeg kifizetését, amennyiben a kifizetett előlegre való jogosultság nem kerül megállapításra.

(4)          A biztosíték akkor szabadítható fel, ha az illetékes kifizető ügynökség megállapítja, hogy a művelethez kapcsolódó, közpénzből nyújtott hozzájárulásnak megfelelő tényleges kiadások összege meghaladja az előleg összegét.

105. cikk A művelet elfogadhatóságára vonatkozó kritériumok tartóssága

(1) A kedvezményezettnek a támogatási kérelem benyújtását követően, a művelet végrehajtásának teljes időszaka alatt és bizonyos műveletek esetében az utolsó kifizetést követő meghatározott időtartam alatt is meg kell felelnie a 12. cikk (1) bekezdésében említett elfogadhatósági feltételeknek.

(2)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 150. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők meghatározására vonatkozóan:

a)      azok a művelettípusok, amelyek esetében az utolsó kifizetést követően is meg kell felelni az elfogadhatósági feltételeknek; és

b)      az (1) bekezdésben említett időtartam.

A Bizottság felhatalmazását az arányosság elvének teljes tiszteletben tartásával gyakorolja és figyelembe veszi annak kockázatát, hogy a KHP vonatkozó szabályainak megsértése komolyan veszélyezteti az élő tengeri biológiai erőforrások tagállami szinten történő fenntartható – a célfajok populációit a legnagyobb fenntartható hozamot eredményező egyedszám feletti szintre helyreállító és azon a szinten fenntartó – kiaknázását, az érintett állományok fenntarthatóságát vagy a tengeri környezet megőrzését.

III. FEJEZET Irányítási és ellenőrzési rendszerek

106. cikk A tagállamok kötelezettségei

A tagállamok az operatív program vonatkozásában biztosítják a vonatkozó irányítási és ellenőrző rendszerek létrehozását, biztosítva az irányító hatóság, a kifizető ügynökség és a tanúsító szerv között a funkciók egyértelmű megosztását és elválasztását. A tagállamok felelnek annak biztosításáért, hogy a rendszer a program teljes időtartama alatt hatékonyan működjön.

107. cikk Illetékes hatóságok

(1) A tagállamok az operatív program vonatkozásában kijelölik az alábbi hatóságokat:

a)      az érintett program irányításáért felelős irányító hatóság, amely nemzeti vagy regionális szinten működő közjogi vagy magánjogi szerv, illetve maga a tagállam, amennyiben az látja el az említett feladatot;

b)      a 109. cikk szerinti akkreditált kifizető ügynökség;

c)      a 112. cikk szerinti tanúsító szerv.

(2)          A tagállamok a támogathatósági és kiválasztási kritériumok alkalmazása, valamint a projektkiválasztási eljárás vonatkozásában világosan meghatározzák az irányító hatóság, a kifizető ügynökség és – a fenntartható helyi fejlesztés keretében – a 62. cikkben említett helyi akciócsoportok feladatait.

108. cikk Irányító hatóság

(1) Az irányító hatóság felel a program hatékony, eredményes és szabályszerű irányításáért és végrehajtásáért, valamint különösen:

a)      annak biztosításáért, hogy létrehozzanak egy megfelelő és biztonságos elektronikus rendszert a programmal és annak végrehajtásával kapcsolatos, a nyomon követéshez és az értékeléshez szükséges statisztikai információk, valamint különösen a meghatározott célkitűzések és uniós prioritások megvalósulásának nyomon követéséhez szükséges információk nyilvántartására, kezelésére, megőrzésére és szolgáltatására;

b)      a finanszírozásra kiválasztott műveletekre vonatkozó releváns mutatók negyedévenkénti közléséért a Bizottság felé, ideértve mind a kedvezményezett, mind a művelet kulcsfontosságú jellemzőinek közlését;

c)      annak biztosításáért, hogy a kedvezményezettek és a műveletek végrehajtásában érintett egyéb szervek:

i.        tájékoztatást kapjanak a kapott támogatásból eredő kötelezettségeikről, és vagy egy elkülönült elszámolási rendszert, vagy egy megfelelő elszámolási kódot tartsanak fenn a művelettel kapcsolatos összes ügyletre vonatkozóan;

ii.       ismerjék az irányító hatóság részére történő adatszolgáltatásra, valamint a teljesítmény és az eredmények nyilvántartására vonatkozó követelményeket;

d)      annak biztosításáért, hogy a [közös rendelkezések megállapításáról szóló [.../.../EU] rendelet] 48. cikkében említett előzetes értékelés megfeleljen a 131. cikkben említett monitoring- és értékelési rendszernek, valamint ezen értékelés elfogadásáért és a Bizottságnak történő benyújtásáért;

e)      annak biztosításáért, hogy a [közös rendelkezések megállapításáról szóló [.../.../EU] rendelet] 49. cikkében említett értékelési terv rendelkezésre álljon, hogy a 140. cikkben említett utólagos értékelésre az említett cikkben megadott határidőkön belül kerüljön sor, továbbá annak biztosításáért, hogy ezek az értékelések megfeleljenek a 131. cikk szerinti monitoring- és értékelési rendszernek, valamint benyújtásra kerüljenek a 136. cikkben említett monitoringbizottság és a Bizottság felé;

f)       azoknak az információknak és dokumentumoknak a 136. cikkben említett monitoringbizottság részére történő eljuttatásáért, amelyek a program végrehajtásának – a program konkrét célkitűzéseihez és prioritásaihoz mért – nyomon követéséhez szükségesek;

g)      a 138. cikkben említett, az összesített monitoringtáblázatokat is magában foglaló éves végrehajtási jelentés elkészítéséért, valamint a 136. cikkben említett monitoringbizottság jóváhagyását követően a Bizottsághoz történő benyújtásáért;

h)      annak biztosításáért, hogy a kifizető ügynökség a kifizetések engedélyezése előtt minden szükséges információt megkapjon, különösen a finanszírozásra kiválasztott műveletekkel kapcsolatban működtetett eljárásokról és bármely végrehajtott ellenőrzésről;

i)       a programok megismertetésének többek között a nemzeti vidéki hálózaton keresztül történő biztosításáért oly módon, hogy tájékoztatja a potenciális kedvezményezetteket, a szakmai szervezeteket, a gazdasági és szociális partnereket, a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdításában közreműködő testületeket és az érintett nem kormányzati szervezeteket, beleértve a környezetvédelmi szervezeteket is, a program által kínált lehetőségekről és a programfinanszírozáshoz való hozzáférés szabályairól, valamint az uniós támogatás kedvezményezettjeit és a közvéleményt az Uniónak a programban vállalt szerepéről.

(2)          A tagállam vagy az irányító hatóság az operatív program keretében a műveletek irányítására és végrehajtására kijelölhet egy vagy több közreműködő szervet, beleértve a regionális vagy helyi hatóságokat vagy nem kormányzati szervezeteket is.

(3)          Abban az esetben, ha az irányító hatóság feladatainak egy részét más szervre ruházzák át, e feladatok irányításának és végrehajtásának hatékonyságáért és szabályszerűségéért továbbra is kizárólag az irányító hatóság felelős. Az irányító hatóság biztosítja megfelelő rendelkezések hatálybaléptetését annak érdekében, hogy a másik szerv is hozzájuthasson valamennyi, a fenti feladatok végrehajtásához szükséges adathoz és információhoz.

109. cikk A kifizető ügynökségek akkreditációja és akkreditációjának visszavonása

(1) A kifizető ügynökségek a tagállamok olyan külön erre a célra szánt szervezeti egységei vagy szervei, amelyek felelnek a kiadásokkal való gazdálkodásért és azok ellenőrzéséért. A kifizetések kivételével e feladatok végrehajtása átruházható.

(2)          A tagállamok olyan szervezeti egységeket vagy szerveket akkreditálnak kifizető ügynökségként, amelyek megfelelnek a Bizottság által a 111. cikk (2) bekezdése értelmében meghatározandó akkreditációs kritériumoknak.

(3)          Az akkreditált kifizető ügynökségért felelős személy összeállítja a [közös rendelkezések megállapításáról szóló [.../.../EU] rendelet] 75. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában felsorolt információkat.

(4)          Amennyiben egy akkreditált kifizető ügynökség nem teljesít egy vagy több, a (2) bekezdésben említett akkreditációs kritériumot, a tagállamnak vissza kell vonnia az akkreditációt, hacsak a kifizető ügynökség a probléma súlyosságának arányában megállapított határidőn belül meg nem teszi a szükséges változtatásokat.

(5)          A kifizető ügynökségek irányítják a felelősségi körükbe tartozó állami beavatkozáshoz kapcsolódó műveleteket, és biztosítják azok ellenőrzését, továbbá maguknál tartják az általános felelősséget e téren.

110. cikk Teljes körű kifizetés a kedvezményezetteknek

Amennyiben az uniós jogszabályok kifejezetten másként nem rendelkeznek, az e rendelet alapján nyújtott finanszírozáshoz kapcsolódó kifizetéseket teljes körűen a kedvezményezettek rendelkezésére kell bocsátani.

111. cikk A Bizottság hatáskörei

A 106. cikkel létrehozott rendszer megfelelő működésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 150. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)      a kifizető ügynökségek akkreditálásának a belső környezetre, az ellenőrzési tevékenységekre, a tájékoztatásra és kommunikációra, valamint a nyomon követésre vonatkozó minimumfeltételei, továbbá az akkreditáció megadásához és visszavonásához kapcsolódó eljárás szabályai;

b)      a kifizető ügynökségek akkreditációjának felügyeletére és felülvizsgálati eljárására vonatkozó szabályok;

c)      a kifizető ügynökségek irányítási és ellenőrzési feladataik tartalmával kapcsolatos kötelezettségei.

112. cikk Tanúsító szervek

(1) A tanúsító szerv a tagállam által kijelölt köz- vagy magánjogi ellenőrző szerv, amely véleményt ad a kifizető ügynökség éves beszámolójának teljességére, pontosságára és valódiságára, valamint belső ellenőrzési rendszerének megfelelő működésére és a mögöttes ügyletek jogszerűségére és szabályosságára vonatkozó vezetői megbízhatósági nyilatkozatról, továbbá a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének betartásáról. A tanúsító szervnek szervezetileg az érintett kifizető ügynökségtől, az irányító hatóságtól és a kifizető ügynökséget akkreditáló hatóságtól egyaránt függetlenül kell működnie.

(2)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 150. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján részletes szabályokat állapítson meg a tanúsító szervek státusza, az általuk elvégzendő konkrét feladatok, többek között az ellenőrzések, valamint az ezek a szervek által kiállítandó igazolások és elkészítendő jelentések, illetve az azokat kísérő dokumentumok vonatkozásában.

113. cikk A kifizető ügynökségek által végrehajtott kifizetések elfogadhatósága

Az V. címben említett, a megosztott irányítás keretében felmerülő, valamint a 92. cikkben említett, a technikai segítségnyújtás keretében felmerülő kiadások csak abban az esetben képezhetik uniós finanszírozás tárgyát, ha azokat akkreditált kifizető ügynökség teljesítette.

IV. FEJEZET Tagállami ellenőrzés

114. cikk A tagállamok felelősségi körei

(1) A tagállamok az ETHA keretében meghoznak minden olyan törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezést és egyéb intézkedést, amely szükséges az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelméhez és különösen az alábbiakhoz:

a)      a finanszírozott műveletek jogszerűségének és szabályszerűségének és többek között annak ellenőrzése, hogy megtörtént-e a társfinanszírozott termékek és szolgáltatások nyújtása, valamint hogy a műveleteknek a kedvezményezettek által bejelentett kiadásai valóban felmerültek-e, és hogy azok az uniós és nemzeti jogszabályokkal, az operatív programmal és a műveletre vonatkozó támogatási feltételekkel összhangban állnak-e;

b)      annak biztosítása, hogy a műveletek végrehajtásában részt vevő kedvezményezettek, akik a ténylegesen felmerült támogatható költségek alapján kapnak költségtérítést, vagy a művelettel kapcsolatos összes ügyletre vonatkozóan egy külön elszámolási rendszert, vagy egy megfelelő elszámolási kódot tartanak fenn;

c)      eljárások kidolgozása annak érdekében, hogy a megfelelő ellenőrzési nyomvonal biztosításához előírt valamennyi kiadási és ellenőrzési dokumentumot a [közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 62. cikkének g) pontjában előírt követelményeknek megfelelően megőrizzék;

d)      a csalás hatékony megelőzése, különösen a nagyobb kockázatot jelentő területeken, és elrettentő hatás biztosítása, a költség és haszon, valamint az intézkedések arányosságának figyelembevétele mellett;

e)      a szabálytalanságok és csalás megelőzése, feltárása és megszüntetése;

f)       hatékony, visszatartó erejű és arányos, előírt pénzügyi korrekciók alkalmazása, amelyek összhangban vannak az uniós vagy nemzeti jogszabályokkal;

g)      a jogosulatlan kifizetések kamatokkal együtt történő visszafizettetése és szükség esetén jogi eljárások kezdeményezése.

(2)          A tagállamok hatékony irányítási és ellenőrzési rendszereket hoznak létre e rendelet betartásának biztosítása érdekében.

(3)          Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által létrehozott rendszerek magukban foglalják a következőket:

a)      a kedvezményezettek által benyújtott minden egyes visszatérítés iránti kérelem adminisztratív ellenőrzése;

b)      a műveletek helyszíni ellenőrzése.

A helyszíni ellenőrzések során a felelős hatóság – reprezentatív hibaarány elérése és egyben a legmagasabb hibaértékek kezelése érdekében – a jelentkezők teljes sokaságából veszi az ellenőrzési mintát, amely adott esetben tartalmaz egy véletlenszerű és egy kockázatalapú részt is.

(4)          Az egyes műveletek (3) bekezdés b) pontja szerinti helyszíni ellenőrzését mintavétel alapján is el lehet végezni.

(5)          Amennyiben az irányító hatóság az operatív program kedvezményezettje is egyben, az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzési intézkedéseknek megfelelőképpen biztosítaniuk kell a feladatkörök szétválasztását.

(6)          A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az (1), (2), (3) és (5) bekezdés szerint elfogadott rendelkezésekről és megtett intézkedésekről. Minden olyan feltételnek, amelyet a tagállamok az e rendeletben meghatározott feltételek kiegészítéseként állapítanak meg, ellenőrizhetőnek kell lennie.

(7)          A Bizottság végrehajtási aktusok révén az (1), (2), (3) és (4) bekezdés egységes alkalmazására irányuló szabályokat fogadhat el. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 151. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(8)          A Bizottság a 150. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az (1) bekezdés c) pontjában említett ellenőrzési nyomvonallal kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó szabályok megállapításáról.

115. cikk A jogosulatlan kifizetések visszafizettetése

(1) A 114. cikk (1) bekezdésének g) pontja esetében a tagállamok a jogosulatlanul kifizetett összegeket a késedelmes fizetésre kirótt kamattal együtt visszafizettetik. Ezekről az esetekről értesítik a Bizottságot, és azt folyamatosan tájékoztatják a vonatkozó közigazgatási és jogi eljárások eredményeiről.

(2)          A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 150. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek meghatározzák a tagállamok (1) bekezdésben leírt kötelezettségeire vonatkozó részletes szabályokat.

116. cikk Szabálytalanságok

(1) A tagállamok a szabálytalanság vagy egyéb szabálysértés következtében jogosulatlanul teljesített minden kifizetést visszafizettetnek a kedvezményezettel a szabálytalanság fennállásának első jelzését követő egy éven belül, és a vonatkozó összegeket bevezetik a kifizető ügynökség által vezetett adósnyilvántartásba.

(2)          Amennyiben a visszafizettetés nem történik meg a visszafizetésre való felhívás időpontját követő négy éven belül, vagy – amennyiben a visszafizettetés nemzeti bírósági eljárás tárgyát képezi – nyolc éven belül, a visszafizettetés elmaradásának pénzügyi következményeit az érintett tagállam viseli, annak a követelménynek a sérelme nélkül, hogy az érintett tagállamnak a 115. cikknek megfelelően visszafizettetési eljárásokat kell lefolytatnia.

Amennyiben a visszafizettetési eljárás keretében végleges közigazgatási vagy jogi aktus azt állapítja meg, hogy nem történt szabálytalanság, az érintett tagállam az általa az első albekezdés értelmében viselt pénzügyi terhet kiadásként jelenti be az alapnak.

(3)          Megfelelően indokolt esetben a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem hajtják végre a visszafizettetést. Ilyen irányú döntés csak az alábbi esetekben hozható:

a)      ha a visszafizettetés már felmerült vagy várhatóan felmerülő költségeinek összege meghaladja a visszafizettetendő összeget, vagy

b)         ha nincs lehetőség visszafizettetésre, mivel a nemzeti joggal összhangban megállapítást nyert és elfogadásra került az adós vagy a szabálytalanságért jogi felelősséggel tartozó személyek fizetésképtelensége.

Amennyiben az e bekezdés első albekezdésében említett döntés meghozatalára azt megelőzően kerül sor, hogy a kinnlevő összeget a (2) bekezdésben említett szabályoknak alávetették volna, a visszafizettetés elmaradásának pénzügyi következményei az uniós költségvetést terhelik.

(4)          A tagállamok a 125. cikk c) pontjának iii. alpontja értelmében a Bizottságnak megküldendő éves beszámolóikba bevezetik a (2) bekezdés szerint általuk viselendő összegeket. A Bizottság ellenőrzi az éves beszámolót, és szükség esetén végrehajtási aktus útján határoz annak módosításáról.

(5)          A Bizottság a következő esetekben végrehajtási aktusok útján dönthet az uniós költségvetésre terhelt összegeknek az uniós finanszírozásból való kizárásáról:

a)      ha a tagállam nem tartotta be az (1) bekezdésben említett határidőket;

b)      ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem indokolt a tagállamnak a (3) bekezdés alapján arra vonatkozóan hozott döntése, hogy nem hajtja végre a visszafizettetést;

c)      ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a szabálytalanság vagy a visszafizettetés elmulasztása a tagállam közigazgatási hatóságainak vagy más hivatalos szervének tulajdonítható szabálytalanság vagy gondatlanság következménye.

(6)          Az e cikkben említett bármely határozat végrehajtási aktusok útján történő elfogadását megelőzően a 129. cikk (6) bekezdésében meghatározott eljárást kell alkalmazni.

117. cikk A tagállamok által végrehajtott pénzügyi korrekciók

(1) Elsődlegesen a tagállamok feladata a szabálytalanságok vagy egyéb szabálysértések kivizsgálása és a szükséges pénzügyi korrekciók elvégzése, valamint a visszafizettetések végrehajtása. Rendszerszintű szabálytalanság esetén a tagállamnak minden potenciálisan érintett műveletre ki kell terjesztenie a vizsgálatát.

(2)          A tagállamok elvégzik a műveletek vagy az operatív program esetében feltárt, egyedi vagy rendszerszintű szabálytalanságokkal vagy egyéb szabálysértésekkel kapcsolatban szükséges pénzügyi korrekciókat. A tagállam által elvégzett korrekciók a művelethez vagy az operatív programhoz közpénzből nyújtott hozzájárulás részben vagy egészben történő törlését jelentik. A tagállamnak figyelembe kell vennie a szabálytalanságok jellegét és súlyosságát, valamint az ETHA pénzügyi veszteségét, és arányos korrekciót kell alkalmaznia. A pénzügyi korrekciókat a kifizető ügynökség rögzíti annak a számviteli évnek az éves beszámolójában, amelyben a megszüntetésről szóló határozat született.

(3)          A 105. cikk megsértéséhez közvetlenül kapcsolódó kiadásokra alkalmazott pénzügyi korrekciók esetében a tagállamok döntenek a korrekció összegéről, figyelembe véve, hogy a kedvezményezett milyen mértékben nem felelt meg a KHP szabályainak, figyelembe véve továbbá a KHP szabályainak megsértéséből eredő gazdasági előnyt, illetve az ETHA hozzájárulásának jelentőségét a kedvezményezett gazdasági tevékenységéhez.

(4)          Az ETHA-ból nyújtandó, de az (1) bekezdéssel összhangban megszüntetett hozzájárulás az operatív program keretében az (5) bekezdés figyelembevétele mellett újra felhasználható.

(5)          A (2) bekezdéssel összhangban megszüntetett hozzájárulás nem használható fel újra a korrekció tárgyát képező művelethez vagy műveletekhez, illetve – amennyiben a pénzügyi korrekció rendszerszintű szabálytalanság vagy egyéb szabálysértés miatt szükséges – a rendszerszintű szabálytalanság vagy egyéb szabálysértések által érintett műveletekhez.

V. FEJEZET A Bizottság általi ellenőrzés

1. szakasz Megszakítás és felfüggesztés

118. cikk A fizetési határidő megszakítása

A [közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 74. cikke (1) bekezdésének a)–c) pontjában felsorolt, megszakítást lehetővé tevő tényezőkön túlmenően valamely időközi kifizetési kérelem fizetési határidejét az engedélyező tisztviselő a [költségvetési rendelet] szerinti felhatalmazás révén legfeljebb kilenc hónapra megszakíthatja, ha a Bizottság végrehajtási aktus útján arra utaló bizonyíték elismerésére vonatkozó határozatot fogadott el, hogy valamely tagállam nem tesz eleget a közös halászati politika szerinti kötelezettségeknek, ami befolyásolja az időközi kifizetés iránti kérelemmel érintett, igazolt kiadási kimutatásban szereplő kiadásokat.

119. cikk Kifizetések felfüggesztése

(1) A Bizottság végrehajtási aktus útján egészben vagy részben felfüggesztheti az operatív program időközi kifizetéseit, amennyiben:

a)      az operatív program irányítási és ellenőrzési rendszerében olyan súlyos hiányosság tapasztalható, amelyre nézve nem tettek korrekciós intézkedéseket;

b)      egy igazolt költségnyilatkozatban szereplő kiadás olyan súlyos szabálytalansághoz vagy egyéb szabálysértéshez kapcsolódik, amelyet nem orvosoltak;

c)      a tagállam nem tette meg a szükséges intézkedést a 118. cikk szerinti megszakítást indokoló helyzet orvoslására;

d)      súlyos hiányosság tapasztalható a monitoringrendszer minőségében és megbízhatóságában;

e)      a Bizottság végrehajtási aktus útján annak elismerésére vonatkozó határozatot fogadott el, hogy valamely tagállam nem tett eleget a közös halászati politika szerinti kötelezettségeinek. Az ilyen meg nem felelés befolyásolja az időközi kifizetés iránti kérelemmel érintett, igazolt kiadási kimutatásban szereplő kiadásokat;

f)       teljesülnek a [közös rendelkezések megállapításáról szóló rendelet] 17. cikkének (5) bekezdésében és 20. cikkének (3) bekezdésében említett feltételek.

(2)          A Bizottság végrehajtási aktus útján határozhat az időközi kifizetések egészben vagy részben történő felfüggesztéséről, miután lehetőséget adott a tagállamnak arra, hogy két hónapon belül megtegye észrevételeit. A Bizottság a 151. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási aktusok útján részletes szabályokat határozhat meg a kifizetések azon részére, amelyet esetlegesen felfüggesztenek. Ezek az összegek a tagállam által elkövetett mulasztás, szabálytalanság vagy kötelezettségszegés jellegével és jelentőségével arányosak.

(3)          A Bizottság végrehajtási aktus útján határoz az időközi kifizetések egésze vagy egy része felfüggesztésének megszüntetéséről, amennyiben a tagállam megtette a felfüggesztés megszüntetését lehetővé tevő szükséges intézkedéseket. Ha a tagállam nem teszi meg ezeket az intézkedéseket, a Bizottság végrehajtási aktus útján olyan határozatot hozhat, hogy a 128. cikkel és a 129. cikkben leírt eljárással összhangban az operatív programhoz nyújtott uniós hozzájárulás egészben vagy részben történő megszüntetésével pénzügyi korrekciókat alkalmaz.

120. cikk A Bizottság hatáskörei

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 150. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 118. cikkben és a 119. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett szabálysértések meghatározásáról, ideértve a KHP-ról szóló rendelet azon vonatkozó rendelkezéseinek felsorolását is, amelyek elengedhetetlenek a tengeri biológiai erőforrások megőrzéséhez.

(2)          A Bizottság végrehajtási aktusok útján részletes szabályokat fogadhat el a megszakítási és a felfüggesztési eljárásra vonatkozóan. Az ilyen végrehajtási aktusok elfogadására a 151. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kerül sor.

2. szakasz Számlaelszámolás és pénzügyi korrekciók

121. cikk A Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzések

(1) A nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések értelmében végrehajtott tagállami ellenőrzések, a Szerződés 287. cikke, továbbá a Szerződés 322. cikke alapján szervezett bármely ellenőrzés sérelme nélkül a Bizottság különösen az alábbiak ellenőrzése érdekében helyszíni ellenőrzéseket tarthat a tagállamokban:

a)      az igazgatási gyakorlat uniós szabályoknak való megfelelősége;

b)      a szükséges igazoló dokumentumok megléte és azok összhangja az ETHA által finanszírozott műveletekkel;

c)      az ETHA által finanszírozott műveletek végrehajtására és ellenőrzésére vonatkozó feltételek.

(2)          A Bizottság által a helyszíni ellenőrzésekkel megbízott személyeknek, illetve a Bizottság tisztviselőinek a részükre biztosított hatáskör keretében eljárva hozzáférési joguk van a könyvelésekhez és minden más, az ETHA által finanszírozott kiadásokra vonatkozó dokumentumhoz, beleértve az elektronikus adathordozókon készített, kapott vagy tárolt dokumentumokat és azok metaadatait.

(3)          A helyszíni ellenőrzések végzésére vonatkozó hatáskörök nem érintik azon nemzeti rendelkezések alkalmazását, amelyek fenntartanak bizonyos hatásköröket a nemzeti jogszabályokban kifejezetten megjelölt személyek számára. A Bizottság által megbízott személyek nem vehetnek részt többek között az érintett tagállam jogszabályai alapján folytatott házkutatásban vagy hivatalos kihallgatásban. Az ezek nyomán szerzett információkhoz azonban hozzáférhetnek.

(4)          A Bizottság a helyszíni ellenőrzésről kellő időben, előzetesen értesíti az érintett tagállamot vagy azt, amelynek területén az ellenőrzésre sor kerül. Az érintett tagállam tisztviselői részt vehetnek ezekben az ellenőrzésekben.

(5)          A Bizottság kérésére és az érintett tagállam egyetértésével az adott tagállam illetékes hatóságai az ebben a rendeletben említett műveletekre vonatkozóan kiegészítő ellenőrzéseket vagy vizsgálatokat végeznek. A Bizottság tisztviselői vagy az általa megbízott személyek részt vehetnek ezekben az ellenőrzésekben.

(6)          Az ellenőrzések hatékonyabbá tétele érdekében a Bizottság – az érintett tagállamok egyetértésével – kérheti a szóban forgó tagállamok hatóságainak segítségét egyes ellenőrzések és vizsgálatok elvégzéséhez.

(7)          A Bizottság a 151. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően elfogadott végrehajtási aktusok útján az (5) és a (6) bekezdésben említett kiegészítő ellenőrzések elvégzése során követendő eljárásokra vonatkozó szabályokat állapíthat meg.

122. cikk Információkhoz való hozzáférés

(1) A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátanak minden, az ETHA zavartalan működéséhez szükséges információt, és megtesznek minden olyan megfelelő intézkedést, amely megkönnyíti a Bizottság által az uniós finanszírozás irányításával kapcsolatban szükségesnek ítélt ellenőrzés elvégzését, beleértve a helyszíni ellenőrzéseket is.

(2)          A Bizottság kérésére a tagállamok közlik a Bizottsággal a közös halászati politikával kapcsolatos uniós jogi aktusok végrehajtása érdekében elfogadott törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseiket, amennyiben ezek a jogi aktusok az ETHA-ra nézve pénzügyi hatással járnak.

(3)          A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátanak minden információt a feltárt szabálytalanságokra és csalási ügyekre, valamint a szóban forgó szabálytalanságokkal és csalási ügyekkel összefüggésben teljesített jogosulatlan kifizetéseknek a 116. cikk értelmében történő visszafizettetése érdekében meghozott intézkedésekre vonatkozóan.

123. cikk Dokumentumokhoz való hozzáférés

Az akkreditált kifizető ügynökségeknek meg kell őrizniük a kifizetéseket igazoló, valamint az uniós jogszabályok által előírt adminisztratív és fizikai ellenőrzések végrehajtására vonatkozó dokumentumokat, és ezeket a dokumentumokat és információkat a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk.

Ha ezek a dokumentumok valamely kifizető ügynökség felhatalmazása alapján eljáró és a kiadások engedélyezéséért felelős hatóság birtokában vannak, e hatóságnak jelentésben tájékoztatnia kell az akkreditált kifizető ügynökséget az elvégzett ellenőrzések számáról, tartalmáról és az eredmények függvényében megtett intézkedésekről.

124. cikk Számlaelszámolás

(1) A Bizottság a 125. cikk c) pontjának megfelelően benyújtott információk alapján az adott költségvetési évet követő év április 30-ig végrehajtási aktus útján dönt az akkreditált kifizető ügynökségek számláinak elszámolásáról.

(2)          Az (1) bekezdésben említett számlaelszámolási határozatban ki kell térni a benyújtott éves beszámoló teljességére, pontosságára és valódiságára. A határozatot a 128. cikk alapján a későbbiekben elfogadott határozatok sérelme nélkül kell elfogadni.

125. cikk Információközlés

A tagállamok megküldik a Bizottságnak a következő információkat, nyilatkozatokat és dokumentumokat:

a)      az akkreditált kifizető ügynökségekre vonatkozóan:

i.        akkreditációs okirat;

ii.       feladat;

iii.      adott esetben az akkreditáció visszavonása;

b)      a tanúsító szervekre vonatkozóan:

i.        név;

ii.       részletes cím;

c)      a finanszírozott műveletekhez kapcsolódó intézkedésekre vonatkozóan:

i.        az akkreditált kifizető ügynökség által aláírt kiadásigazoló nyilatkozatok – amelyek egyúttal kifizetési kérelmek is –, kiegészítve a szükséges információkkal;

ii.       a folyó év folyamán benyújtandó kiadásigazoló nyilatkozatok naprakész becslése, valamint a következő pénzügyi évre vonatkozó kiadásigazoló nyilatkozatok becslése;

iii.      vezetői megbízhatósági nyilatkozat és az akkreditált kifizető ügynökségek éves beszámolója;

iv.      az összes audit és elvégzett ellenőrzés eredményének összefoglalója.

126. cikk Titoktartás

A tagállamok és a Bizottság minden szükséges lépést megtesznek a rendelet végrehajtása során végzett helyszíni ellenőrzések, illetve számlaelszámolás keretében közölt vagy kapott információ titkosságának biztosítása érdekében.

Ezen információk esetében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelet[36] 8. cikkében említett elveket kell alkalmazni.

127. cikk A Bizottság hatáskörei

A Bizottság végrehajtási aktusok útján szabályokat fogadhat el a következőkkel kapcsolatban:

a)      a Bizottság részére történő továbbítás, illetve rendelkezésre bocsátás módja, tartalma, gyakorisága, határideje és részletes szabályai az alábbiak esetében:

i.        a kiadásigazoló nyilatkozatok, a becsült kiadások, valamint azok frissítései, beleértve a címzett bevételeket is;

ii.       vezetői megbízhatósági nyilatkozatok és a kifizető ügynökségek éves beszámolója, valamint valamennyi rendelkezésre álló audit és elvégzett ellenőrzés eredményei;

iii.      az elszámolások tanúsításáról szóló jelentések;

iv.      a kifizető ügynökségek és a tanúsító szervek azonosítására szolgáló adatok;

v.       az ETHA-ból finanszírozott kiadások elszámolására és kifizetésére vonatkozó rendelkezések;

vi.      a tagállamok által a műveletekhez és az operatív programokhoz kapcsolódóan végrehajtott pénzügyi kiigazításokról szóló értesítések és a tagállamok által szabálytalanságok nyomán kezdeményezett visszafizettetési eljárásokról szóló összefoglaló jelentések;

vii.     a Bizottság pénzügyi érdekeinek védelme érdekében hozott intézkedésekre vonatkozó információk;

b)      a Bizottság és a tagállamok közötti információ- és dokumentumcsere részletes szabályai és az információs rendszerek működtetése, beleértve az e rendszerek által feldolgozandó adatok jellegét, formátumát és tartalmát, valamint a vonatkozó adattárolási szabályokat is;

c)      a tagállamok által a Bizottsághoz eljuttatandó információk, dokumentumok, statisztikák és jelentések, valamint ezen értesítések határideje és módja;

d)      a tagállamok által a 121. és 122. cikk végrehajtása céljából teljesítendő együttműködési kötelezettségek.

Az ilyen végrehajtási aktusok elfogadására a 151. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kerül sor.

128. cikk A Bizottság által végzett pénzügyi korrekció és a pénzügyi korrekciókra vonatkozó kritériumok

(1) A [közös rendelkezésekről szóló] rendelet 20. cikkének (4) bekezdésében és 77. cikkében meghatározott eseteken felül a Bizottság valamely operatív programhoz nyújtott uniós hozzájárulás részben vagy egészben történő megszüntetésével, végrehajtási aktusok révén pénzügyi korrekciókat hajt végre, amennyiben – a szükséges vizsgálatokat követően – az alábbiakat állapítja meg:

a)      a program irányítási és ellenőrzési rendszerében olyan súlyos hiányosság van, amely veszélyezteti az operatív program céljára már korábban kifizetett uniós hozzájárulást;

b)      valamely igazolt költségnyilatkozatban szereplő kiadás szabálytalan vagy egyéb módon nem megfelelő, és ezt a tagállam az e bekezdés szerinti korrekciós eljárás megindítását megelőzően nem korrigálta;

c)      valamely tagállam az e bekezdés szerinti korrekciós eljárás megindítását megelőzően nem teljesítette a 117. cikkben foglalt kötelezettségeit;

d)      az igazolt kiadási kimutatásban szereplő kiadás tekintetében a tagállam nem tartotta be a KHP-nak valamely, a tengeri biológiai erőforrások megőrzéséhez elengedhetetlen szabályát;

(2)          Az (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti esetekben a Bizottság a pénzügyi korrekcióit a feltárt szabálytalanságok vagy egyéb szabálysértések egyedi esetei alapján határozza meg, és figyelembe veszi, hogy a szabálytalanság vagy szabálysértés rendszerszintű-e. Abban az esetben, ha nem állapítható meg pontosan az ETHA terhére szabálytalanul elszámolt kiadás összege, a Bizottság átalányalapú vagy extrapolált pénzügyi korrekciót alkalmaz.

(3)          Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetekben a 105. cikk megsértése esetén, illetve az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetekben a Bizottság a pénzügyi korrekcióit kizárólag a KHP szabályainak megsértéséhez közvetlenül kapcsolódó kiadások alapján határozza meg. A Bizottság a korrekció összegéről való döntésnél figyelembe veszi, hogy a tagállam vagy a kedvezményezett milyen mértékben nem felelt meg a KHP szabályainak, továbbá figyelembe veszi a KHP szabályainak megsértéséből eredő gazdasági előnyt, illetve az ETHA hozzájárulásának jelentőségét a kedvezményezett gazdasági tevékenységéhez.

(4)          Abban az esetben, ha nem állapítható meg pontosan a KHP szabályainak megsértésével kapcsolatos kiadás összege, a (6) bekezdés a) pontjának megfelelően a Bizottság átalányalapú vagy extrapolált pénzügyi korrekciót alkalmaz.

(5)          Amennyiben a Bizottság az álláspontját nem a saját szolgálatainak ellenőrei, hanem más ellenőrök által megállapított tények alapján alakítja ki, e tények pénzügyi következményeire vonatkozó saját következtetéseit az érintett tagállam által a 117. cikk alapján meghozott intézkedéseknek, a 125. cikk c) pontja alapján benyújtott értesítésnek és a tagállam válaszainak megvizsgálása után vonja le.

(6)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 150. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)      a pénzügyi korrekció átalány vagy extrapolált pénzügyi korrekciók esetén alkalmazandó szintjének meghatározásához kapcsolódó kritériumok megállapítása;

b)      a KHP azon vonatkozó – az (1) bekezdés d) pontjában említett – szabályainak a felsorolása, amelyek elengedhetetlenek a tengeri biológiai erőforrások megőrzéséhez.

129. cikk Eljárás

(1) A Bizottság a pénzügyi korrekcióról szóló határozat végrehajtási aktusok útján történő meghozatala előtt azzal indítja az eljárást, hogy tájékoztatja a tagállamot előzetes következtetéseiről, és felkéri a tagállamot, hogy két hónapon belül nyújtsa be észrevételeit.

(2)          Amennyiben a Bizottság extrapoláció alapján vagy átalány formájában végrehajtott pénzügyi korrekciót javasol, a tagállamnak – az érintett dokumentumok átvizsgálása révén – lehetőséget kell kapnia annak bizonyítására, hogy a szabálytalanság vagy egyéb szabálysértés (ideértve a KHP szabályai betartásának elmulasztását) tényleges mértéke enyhébb volt, mint a Bizottság értékelése. A Bizottsággal egyetértésben a tagállam ezt a vizsgálatot az érintett dokumentumok megfelelő hányadára vagy mintájára korlátozhatja. A megfelelően indokolt esetek kivételével a vizsgálatra szánt időszak az (1) bekezdésben említett kéthónapos időszakot követően legfeljebb egy további két hónapos időszakkal hosszabbítható meg.

(3)          A Bizottság figyelembe veszi a tagállam által az (1) és a (2) bekezdésben említett határidőkön belül benyújtott valamennyi bizonyítékot.

(4)          Ha a tagállam nem fogadja el a Bizottság előzetes következtetéseit, a Bizottság meghallgatásra hívja a tagállamot annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottságnak minden releváns információ és észrevétel rendelkezésére álljon a pénzügyi korrekció alkalmazásával kapcsolatos következtetéseinek megalapozásához.

(5)          Pénzügyi korrekciók alkalmazása érdekében a Bizottság a meghallgatást követő hat hónapon belül – vagy ha a tagállam vállalja, hogy a meghallgatás után további információkat nyújt be, ezen információk kézhezvételét követő hat hónapon belül – végrehajtási aktusok útján hoz határozatot. A Bizottság az eljárás során benyújtott minden információt és észrevételt figyelembe vesz. Amennyiben nem kerül sor meghallgatásra, a hathónapos időszak a Bizottság által a meghallgatásra küldött meghívó időpontjától számított két hónap elteltével kezdődik.

(6)          Amennyiben a Bizottság vagy a Számvevőszék a Bizottság számára megküldött éves beszámolót érintő szabálytalanságokat tár fel, az ennek kapcsán meghatározott pénzügyi korrekció csökkenti az ETHA-ból az operatív programhoz nyújtott támogatás mértékét.

130. cikk A tagállamok kötelezettségei

A Bizottság pénzügyi korrekciója nem érinti a tagállam 117. cikk (2) bekezdése szerinti behajtási kötelezettségét, valamint a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése és a 659/1999/EK tanácsi rendelet[37] 14. cikke szerinti állami támogatás visszafizettetésére vonatkozó kötelezettségét.

VI. FEJEZET Monitoring, értékelés, tájékoztatás és kommunikáció

1. szakasz MONITORING- ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZER LÉTREHOZÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSEI

131. cikk Monitoring- és értékelési rendszer

(1) Az ETHA teljesítményének mérése céljából közös monitoring- és értékelési keretet kell kidolgozni az ETHA-ból finanszírozott megosztott irányítású műveletekhez. A hatékony teljesítménymérés biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 150. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az említett keret tartalmára és kialakítására vonatkozóan.

(2)          Az ETHA hatását a 6. cikkben említett uniós prioritásokkal összefüggésben kell mérni.

A Bizottság végrehajtási aktusok útján meghatározza az ezen uniós prioritásokhoz kapcsolódó konkrét mutatók készletét. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 151. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(3)          A tagállamok megadnak minden olyan információt a Bizottságnak, amely az érintett intézkedések nyomon követéséhez és értékeléséhez szükséges. A Bizottság adott esetben figyelembe veszi az adatigényeket és a lehetséges adatforrások közötti szinergiákat, különösen – adott esetben – statisztikai célú felhasználhatóságukat. A Bizottság végrehajtási aktusok útján szabályokat fogad el a tagállamok által nyújtandó információkra, valamint az adatigényekre és a lehetséges adatforrások közötti szinergiákra vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 151. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(4)          A Bizottság az Európai Parlament és a Tanács részére négyévente jelentést készít e cikk végrehajtásáról. Az első jelentést legkésőbb 2017. december 31-ig kell benyújtani.

132. cikk Célkitűzések

A monitoring- és értékelési rendszer célja:

a)      a tengerpolitika és a halászati politika terén elért haladás és eredmények bemutatása, valamint az ETHA-ból finanszírozott műveletek hatásának, eredményességének, hatékonyságának és relevanciájának értékelése;

b)      a tengerpolitika és a halászati politika célzottabb támogatásához való hozzájárulás;

c)      a nyomon követéssel és az értékeléssel kapcsolatos általános tanulási folyamat támogatása;

d)      az ETHA-ból finanszírozott műveletek szilárd, tényalapú, a döntéshozatali folyamatot támogató értékelésének biztosítása.

2. szakasz TECHNIKAI RENDELKEZÉSEK

133. cikk Közös mutatók

(1) A 131. cikkben előírt monitoring- és értékelési rendszerben az adatok uniós szintű összesítésének lehetővé tétele érdekében meg kell határozni a program kiinduló helyzetére, valamint pénzügyi végrehajtására, teljesítményére, eredményeire és hatásaira vonatkozó, valamennyi programra egyaránt alkalmazandó közös mutatók jegyzékét.

(2)          A közös mutatók kapcsolódnak a 6. cikkben meghatározott uniós prioritásoknak megfelelően az operatív programokban meghatározott mérföldkövekhez és célokhoz. Ezeket a közös mutatókat a [közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 19. cikkének (1) bekezdésében említett eredményességi kerethez használják; a mutatók lehetővé teszik a szakpolitika végrehajtása előrehaladásának, hatékonyságának és eredményességének értékelését az uniós, nemzeti és programszintű célkitűzések és célok fényében.

134. cikk Elektronikus információs rendszer

(1) A nyomon követéshez és az értékeléshez szükséges, a program végrehajtásával, valamennyi finanszírozásra kiválasztott művelettel, valamint a befejezett műveletekkel kapcsolatos alapvető információkat, ideértve a kedvezményezett és a projekt fő jellemzőit, elektronikus formában kell rögzíteni és tárolni.

(2)          A Bizottság biztosítja a nyomon követéssel és az értékeléssel kapcsolatos alapvető információk rögzítésére, tárolására és kezelésére, valamint az erről szóló jelentéstételre szolgáló megfelelő és biztonságos elektronikus rendszer létrehozását.

135. cikk Információszolgáltatás

Az ETHA keretében nyújtott támogatás kedvezményezettjei – köztük a helyi akciócsoportok – kötelesek az irányító hatóság és/vagy a megbízott értékelők vagy más, az irányító hatóság megbízásából eljáró szervek részére eljuttatni minden olyan, különösen a konkrét célkitűzések és prioritások elérésére vonatkozó adatot és információt, amely a program nyomon követéséhez és értékeléséhez szükséges.

3. szakasz Nyomon követés

136. cikk Monitoringeljárások

(1) A 108. cikkben említett irányító hatóság és a [közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 41. cikkében említett monitoringbizottság nyomon követi a programvégrehajtás minőségét.

(2)          Az irányító hatóság és a monitoringbizottság pénzügyi, teljesítmény- és célmutatók alapján végzi az operatív program nyomon követését.

137. cikk A monitoringbizottság feladatai

A [közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 43. cikkében előírt feladatok mellett a monitoringbizottság ellenőrzi az operatív program eredményességét és végrehajtásának hatékonyságát. Ennek érdekében a monitoringbizottság:

a)      konzultációt folytat és véleményt alkot a finanszírozott műveletek kiválasztási kritériumairól a program jóváhagyására vonatkozó döntést követő négy hónapon belül; a kiválasztási kritériumok felülvizsgálatára a programozás igényeinek megfelelően kerül sor;

b)      megvizsgálja a program értékelési tervével kapcsolatos tevékenységeket és eredményeket;

c)      megvizsgálja a program keretében az előzetes feltételrendszer teljesítésével kapcsolatban végrehajtott intézkedéseket;

d)      a Bizottságnak történő megküldést megelőzően megvizsgálja és jóváhagyja az éves végrehajtásról szóló jelentéseket;

e)      megvizsgálja a férfiak és nők közötti egyenlőség, az esélyegyenlőség és a megkülönböztetésmentesség előmozdítását célzó intézkedéseket, beleértve a fogyatékos személyek hozzáférését;

f)       nem folytat konzultációt a 23. cikkben említett adatgyűjtésekre vonatkozó éves munkatervről.

138. cikk Éves végrehajtási jelentés

(1) A tagállamok 2016. május 31-ig, majd 2023-mal bezárólag minden ezt követő év május 31-ig a megelőző naptári évre vonatkozó éves végrehajtási jelentést terjesztenek a Bizottság elé az operatív program végrehajtásáról. A 2016-ban benyújtandó jelentés a 2014. és 2015. naptári évekre vonatkozik.

(2)          A [közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 44. cikkében említetteken túlmenően az éves végrehajtási jelentéseknek tartalmazniuk kell a következőket is:

a)      a pénzügyi kötelezettségvállalásokra és kiadásokra vonatkozó információk intézkedések szerinti lebontása;

b)      az értékelési tervvel összefüggésben végrehajtott tevékenységek összefoglalója;

c)      a 105. cikkben meghatározott, a tartóssággal kapcsolatos feltételek be nem tartására és a tagállamok által végrehajtott jogorvoslati intézkedésekre, többek között szükség esetén a 117. cikk (2) bekezdésével összhangban tett szükséges pénzügyi kiigazításokra vonatkozó információk.

(3)          A 2017-ben és 2019-ben benyújtandó éves végrehajtási jelentéseknek a [közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 44. cikkében említetteken túlmenően tartalmazniuk kell az ETHA és más, területfejlesztést támogató európai uniós finanszírozási eszközök felhasználása során – többek között a helyi fejlesztési stratégiákon keresztül – alkalmazandó integrált megközelítés megvalósítása terén tett előrehaladás értékelését, valamint az operatív programban foglalt egyes prioritások tekintetében megfogalmazott célok elérésével kapcsolatos megállapításokat.

(4)          A Bizottság végrehajtási aktusok útján szabályokat fogad el az éves végrehajtási jelentések formátumára és megjelenésére vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 151. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

4. szakasz Értékelés

139. cikk Általános rendelkezések

(1) A Bizottság végrehajtási aktusok útján rendelkezik a [közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 48. és 50. cikkében említett előzetes és az utólagos értékelési jelentésekben szerepeltetendő elemekről, és megállapítja a [közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 49. cikkében említett értékelési terv minimumkövetelményeit. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 151. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2)          A tagállamok biztosítják, hogy az értékelések megfeleljenek a 131. cikkel összhangban elfogadott közös értékelési rendszernek, megszervezik a szükséges adatok előállítását és gyűjtését, és az értékelők rendelkezésére bocsátják a monitoringrendszer által biztosított különböző információkat.

(3)          Az értékelési jelentéseket a tagállamok az interneten, a Bizottság pedig az Európai Unió honlapján teszik közzé.

140. cikk Előzetes értékelés

A tagállamok biztosítják, hogy az előzetes értékelést végző fél az ETHA-program előkészítési folyamatában annak korai szakaszától kezdődően részt vegyen, ideértve a 20. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett elemzés kidolgozását, a program beavatkozási logikájának kialakítását és a program céljainak meghatározását.

141. cikk Utólagos értékelés

A [közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 50. cikkével összhangban a tagállamok utólagos értékelési jelentést készítenek az operatív programról. Ezt a jelentést legkésőbb 2023. december 31-ig benyújtják a Bizottságnak.

142. cikk Az értékelések összegzése

Az előzetes és utólagos értékelési jelentések uniós szintű összegzése a Bizottság hatáskörének részét képezi. Az értékelési jelentések összegzését legkésőbb a vonatkozó értékelések benyújtását követő év december 31-ig el kell készíteni.

5. szakasz Tájékoztatás és kommunikáció

143. cikk Tájékoztatás és nyilvánosság

(1) A 108. cikk (1) bekezdésének i) pontjával összhangban a kifizető ügynökség – az irányító hatósággal együttműködve – felelős az alábbiakért:

a)      egységes honlap vagy egységes webportál létrehozása, amely tájékoztatást nyújt az egyes tagállamok operatív programjáról és hozzáférést biztosít azokhoz;

b)      a lehetséges kedvezményezettek tájékoztatása az operatív program finanszírozási lehetőségeiről;

c)      az ETHA szerepének és eredményeinek terjesztése az Unió polgárai körében a partnerségi szerződések, operatív programok és műveletek eredményeiről és hatásáról szóló tájékoztatási és kommunikációs intézkedések révén.

(2)          Az ETHA-ból nyújtott támogatás átláthatóságának biztosítása érdekében a tagállamok CSV vagy XML formátumban jegyzéket vezetnek a műveletekről; az egységes honlapon vagy webportálon keresztül hozzáférhető jegyzék tartalmazza az operatív program műveleteinek felsorolását és összefoglalását.

A műveletek jegyzékét legalább háromhavonta aktualizálni kell.

A műveletek jegyzékére vonatkozó minimális tájékoztatási követelményeket, beleértve a 28., 37., 45., 54. és 56. cikk szerinti műveletekre vonatkozó egyedi információkat a IV. melléklet írja elő.

(3)          A nyilvánosságra vonatkozó tájékoztatási és nyilvánossági intézkedésekkel, illetve a kérelmezőkre és a kedvezményezettekre vonatkozó tájékoztatási intézkedésekkel kapcsolatos részletes szabályokat a IV. melléklet írja elő.

(4)          Az embléma létrehozására és a szabványos színek meghatározására vonatkozó művelettel és utasításokkal kapcsolatos tájékoztatási és nyilvánossági intézkedések technikai jellemzőit a Bizottság fogadja el végrehajtási aktusok révén, a 151. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően.

VIII. CÍM VÉGREHAJTÁS A KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁS KERETÉBEN

I. FEJEZET Általános rendelkezések

144. cikk Hatály

Ez a cím a VI. címben meghatározott közvetlen irányítás keretében finanszírozott intézkedésekre vonatkozik.

II. FEJEZET Ellenőrzés

145. cikk Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1) A Bizottság megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal – biztosítja, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekei az e rendelet alapján finanszírozott műveletek végrehajtása során ne sérüljenek.

(2)          A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék jogosultak dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni az uniós források kezdvezményezettjeinél, valamint az uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult az ilyen finanszírozással közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplőknél a 2185/96/Euratom, EK rendeletben előírt eljárásoknak megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy történt-e az uniós finanszírozásra vonatkozó támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben olyan csalás, korrupciós vagy jogellenes cselekmény, amely az Európai Unió pénzügyi érdekeit sérti.

Az előző albekezdések sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban, az e rendelet végrehajtása keretében létrejött támogatási megállapodásokban, határozatokban és szerződésekben kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF elvégezheti az említett helyszíni és egyéb ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

146. cikk Ellenőrzések

(1) A Bizottság és a Számvevőszék tisztviselői vagy képviselőik a támogatás utolsó részletének a Bizottság általi folyósítását követő három éven belül bármikor, a sürgős esetek kivételével legalább tíz munkanappal korábban történő előzetes értesítést követően, helyszíni ellenőrzéseket végezhetnek az e rendelettel finanszírozott műveletekre vonatkozóan.

(2)          A Bizottság és a Számvevőszék helyszíni ellenőrzések végzésére kellően feljogosított tisztviselőinek vagy képviselőiknek hozzáférést kell biztosítani az e rendelet által finanszírozott kiadásokkal kapcsolatos könyvelésekhez és valamennyi egyéb dokumentumhoz, ideértve az elektronikus adathordozón összeállított vagy kapott és rögzített dokumentumokat és metaadatokat is.

(3)          A (2) bekezdésben említett ellenőrzési hatáskör nem érinti azon nemzeti rendelkezések alkalmazását, amelyek egyes intézkedéseket a nemzeti jogszabályokban külön meghatározott személyek számára tartanak fenn. A Bizottság és a Számvevőszék tisztviselői vagy képviselőik nem vesznek részt többek között olyan házkutatásokban vagy hivatalos kihallgatásokban, amelyek az érintett tagállam nemzeti jogszabályainak keretében zajlanak. Az ezek nyomán szerzett információkhoz azonban hozzáférhetnek.

(4)          Amennyiben az e rendelet alapján nyújtott uniós pénzügyi támogatást a későbbiekben végső kedvezményezettként harmadik fél kapja meg, az eredeti kedvezményezett – aki a uniós pénzügyi támogatás kedvezményezettje – minden lényeges információt megad a Bizottságnak a végső kedvezményezett személyére vonatkozóan.

(5)          E célból a kedvezményezettek a támogatás utolsó részletének folyósítását követő legfeljebb három évig minden vonatkozó dokumentumot megőriznek és rendelkezésre bocsátanak.

147. cikk A kifizetések felfüggesztése, a pénzügyi hozzájárulás csökkentése és megszüntetése

(1) Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az uniós pénzeszközöket nem az e rendeletben vagy bármely más vonatkozó uniós jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően használták fel, erről értesíti a kedvezményezetteket, akik az értesítés időpontjától számított egy hónapon belül küldhetik meg észrevételeiket a Bizottság részére.

(2)          Amennyiben a kedvezményezettek az adott határidőn belül nem válaszolnak, vagy ha észrevételeiket nem találják kielégítőnek, a Bizottság csökkenti vagy megszünteti az odaítélt pénzügyi hozzájárulást, illetve felfüggeszti a kifizetéseket. A jogosulatlanul kifizetett összegeket vissza kell fizetni a Bizottságnak. A kellő időben vissza nem fizetett összegeket a [költségvetési rendeletben] meghatározott feltételek szerinti kamat terheli.

III. FEJEZET Értékelés és jelentéstétel

148. cikk Értékelés

(1) Az e rendelet keretében finanszírozott műveleteket végrehajtásuk figyelemmel kísérése végett rendszeres monitoringnak vetik alá.

(2)          A Bizottság gondoskodik a finanszírozott műveletek rendszeres, független és külső értékeléséről.

149. cikk Jelentéstétel

A Bizottság a következőket nyújtja be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak:

a)      legkésőbb 2017. március 31-ig az elért eredményekről és az e rendelet keretében finanszírozott műveletek végrehajtásának minőségi és mennyiségi vonatkozásairól szóló időközi értékelő jelentést;

b)      legkésőbb 2018. augusztus 30-ig az e rendelet keretében finanszírozott műveletek folytatásáról szóló közleményt;

c)      legkésőbb 2021. december 31-ig az utólagos értékelésről készült jelentést.

IX. CÍM ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

150. cikk Felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek szerint felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2)          A 12., 33., 37., 38., 39., 46., 61., 64., 67., 75., 92., 105., 111., 112., 114., 115., 119., 127., 131. és 153. cikkben említett felhatalmazás 2014. január 1-jétől határozatlan időre szól.

(3)          Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 12., 33., 37., 38. 39., 46., 61., 64., 67., 75., 92., 105., 111., 112., 114., 115., 119., 127., 131. és 153. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az említett határozatban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)          A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően a Bizottság arról egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)          A 12., 33., 37., 38. 39., 46., 61., 64., 67., 75., 92., 105., 111., 112., 114., 115., 119., 127., 131. és 153. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, vagy ha mind az Európai Parlament, mind a Tanács az időtartam leteltét megelőzően tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére az említett határidő két hónappal meghosszabbodik.

151. cikk Bizottsági eljárás

(1) Az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó szabályok végrehajtása során a Bizottságot az Európai Tengerügyi és Halászati Alap Bizottsága segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2)          Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 4. cikke alkalmazandó.

(3)          Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó.

X. CÍM ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

152. cikk Hatályon kívül helyezés

(1) Az 1198/2006/EK rendelet, a 861/2006/EK rendelet, [az integrált tengerpolitika továbbfejlesztését támogató program létrehozásáról szóló […/2011/EU] rendelet], a 791/2007/EK rendelet, a 2328/2003 rendelet és az 1224/2009/EK rendelet 103. cikke 2014. január 1-jével hatályát veszti.

(2) A hatályon kívül helyezett rendeletekre való hivatkozást e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

153. cikk Átmeneti rendelkezések

(1) Az 1198/2006/EK rendelet, a 861/2006/EK rendelet, [az integrált tengerpolitika továbbfejlesztését támogató program létrehozásáról szóló […/2011/EU] rendelet] és a 791/2007/EK rendelet által létrehozott rendszerekről az e rendelettel létrehozandó rendszerre való áttérés elősegítésének érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 150. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az olyan feltételeket illetően, amelyek teljesülése esetén a Bizottság által az említett rendeletek alapján jóváhagyott támogatás beépíthető az e rendeletben előírt támogatásba, többek között a technikai segítségnyújtás és az utólagos értékelések céljára.

(2)          E rendelet nem érinti az érintett projektek lezárásáig azok folytatását vagy módosítását, beleértve azok teljes vagy részleges megszüntetését, illetve a Bizottság által az 1198/2006/EK rendelet, a 861/2006/EK rendelet, [az integrált tengerpolitika továbbfejlesztését támogató program létrehozásáról szóló […/2011/EU] rendelet], a 791/2007/EK rendelet és az 1224/2009/EK rendelet 103. cikke alapján, vagy bármely egyéb, 2013. december 31-én az adott támogatásra irányadó jogszabály alapján jóváhagyott támogatás folytatását vagy módosítását, beleértve annak teljes vagy részleges megszüntetését.

(3)          Az 1198/2006/EK tanácsi rendelet értelmében benyújtott kérelmek érvényben maradnak.

154. cikk Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, [...]-án/én.

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

I. MELLÉKLET

Egyedi támogatási intenzitás

Művelettípus || Százalékpontok

A kisüzemi part menti halászathoz kapcsolódó műveletek támogatásának lehetséges növekedése || 25

A távoli görög szigeteken végrehajtott műveletek támogatásának lehetséges növekedése || 35

A legkülső régiókban végrehajtott műveletek támogatásának lehetséges növekedése || 35

A halászszervezetek vagy az V. cím III. fejezete alá nem tartozó egyéb kollektív kedvezményezettek által végrehajtott műveletek támogatásának lehetséges növekedése || 10

A termelői szervezetek vagy termelői szervezetek társulásai által végrehajtott műveletek támogatásának lehetséges növekedése || 20

Az ellenőrzésről és a végrehajtásról szóló 78. cikk szerinti műveletek támogatásának lehetséges növekedése || 30

A ellenőrzésről és a végrehajtásról szóló 78. cikk szerinti, a kisüzemi part menti halászathoz kapcsolódó műveletek támogatásának lehetséges növekedése || 40

A kkv-k fogalommeghatározása alá nem tartozó vállalkozások által végrehajtott műveletek támogatásának csökkenése || 20

II. MELLÉKLET

[A kötelezettségvállalási előirányzatok éves bontása a 2014–2020 közötti időszakban]

III. MELLÉKLET

Általános előzetes feltételrendszer

Terület || Előzetes feltétel || Teljesítési kritériumok

1. Hátrányos megkülönböztetés elleni intézkedések || Olyan mechanizmus megléte, amely biztosítja a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK irányelv[38] és a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK irányelv[39] eredményes végrehajtását és alkalmazását. || – A 2000/78/EK tanácsi irányelv és a 2000/43/EK tanácsi irányelv eredményes végrehajtását és alkalmazását a következők biztosítják: – a fent említett irányelvek végrehajtását, alkalmazását és felügyeletét célzó intézményi intézkedések; – az alapok végrehajtásában részt vevő munkatársak képzését és tájékoztatását célzó stratégia kidolgozása; – a fent említett irányelvek végrehajtását és alkalmazását szolgáló igazgatási kapacitások erősítésére vonatkozó intézkedések.

2. Nemek közötti egyenlőség || A nemek közötti egyenlőség előmozdítását célzó stratégia és olyan mechanizmus megléte, amely biztosítja annak eredményes végrehajtását. || – A nemek közötti egyenlőség előmozdítására vonatkozó kifejezett stratégia eredményes végrehajtását és alkalmazását a következők biztosítják: – nemekre lebontott adatok gyűjtését, elemzését és mutatók kidolgozását, valamint a nemek közti egyenlőséget előmozdító tényalapú politikák kialakítását célzó rendszer; – a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos célkitűzéseknek az egyenlőségi szabványok és iránymutatások segítségével történő integrálására vonatkozó terv és előzetes kritériumok kialakítása; – végrehajtási mechanizmusok, beleértve egy, a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó szerv és megfelelő szakértők bevonását a támogatások megtervezésébe, ellenőrzésébe és értékelésébe.

3. Fogyatékosság || Olyan mechanizmus megléte, amely biztosítja a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény eredményes végrehajtását és alkalmazását. || – A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény eredményes végrehajtását és alkalmazását a következők biztosítják: – az ENSZ-egyezmény 9. cikkének megfelelő intézkedések végrehajtása azon akadályok és korlátok megelőzésére, azonosítására és elhárítására, amelyek gátolják és akadályozzák a fogyatékos személyek általi hozzáférhetőséget; – intézményi intézkedések az ENSZ-egyezmény végrehajtására és felügyeletére az egyezmény 33. cikkével összhangban; – az alapok végrehajtásában részt vevő munkatársak képzésére és tájékoztatására vonatkozó terv; – az ENSZ-egyezmény végrehajtását és alkalmazását szolgáló adminisztratív kapacitások megerősítését célzó intézkedések, többek között az akadálymentesítésre vonatkozó követelményeknek való megfelelés figyelemmel kísérésére szolgáló megfelelő intézkedések.

4. Közbeszerzés || Olyan mechanizmus megléte, amely biztosítja a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[40] eredményes végrehajtását és alkalmazását, valamint megfelelő felügyeletét és ellenőrzését. || – A 2004/18/EK és a 2004/17/EK irányelv eredményes végrehajtását és alkalmazását a következők biztosítják: – a 2004/18/EK irányelv és a 2004/17/EK irányelv teljes átültetése; – az uniós közbeszerzési törvény végrehajtását, alkalmazását és felügyeletét célzó intézményi intézkedések; – a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárása során az átláthatóság ellenőrzését és felügyeletét, valamint az azokkal kapcsolatos megfelelő tájékoztatást biztosító intézkedések; – az alapok végrehajtásában részt vevő munkatársak képzését és tájékoztatását célzó stratégia kidolgozása; – az uniós közbeszerzési törvény végrehajtását és alkalmazását szolgáló igazgatási kapacitások erősítésére vonatkozó intézkedések.

5. Állami támogatás || Olyan mechanizmus megléte, amely biztosítja az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogszabályok eredményes végrehajtását és alkalmazását. || – Az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogszabályok eredményes végrehajtását és alkalmazását a következők biztosítják: – az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtását, alkalmazását és felügyeletét célzó intézményi intézkedések; – az alapok végrehajtásában részt vevő munkatársak képzését és tájékoztatását célzó stratégia kidolgozása; – az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtását és alkalmazását szolgáló igazgatási kapacitások erősítésére vonatkozó intézkedések.

6. A környezeti hatásvizsgálattal (EIA) és a stratégiai környezeti vizsgálattal (SEA) kapcsolatos környezetvédelmi jogszabályok || Olyan mechanizmus megléte, amely biztosítja az EIA és a SEA vizsgálatokra vonatkozó uniós környezetvédelmi jogszabályok eredményes végrehajtását és alkalmazását, az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelvvel[41]és a bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2001. június 27-i 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel[42] összhangban. || – Az uniós környezetvédelmi jogszabályok eredményes végrehajtását és alkalmazását a következők biztosítják: – az EIA és SEA vizsgálatokra vonatkozó irányelvek teljes körű és megfelelő átültetése; – az EIA és SEA vizsgálatokra vonatkozó irányelvek végrehajtását, alkalmazását és felügyeletét célzó intézményi intézkedések; – az EIA és SEA vizsgálatokra vonatkozó irányelvek végrehajtásában részt vevő munkatársak képzését és tájékoztatását célzó stratégia kidolgozása; – a megfelelő igazgatási kapacitások biztosítását célzó intézkedések.

7. Statisztikai rendszerek és eredménymutatók || A programok eredményességének és hatásának felméréséhez szükséges statisztikai rendszer megléte. Az eredmények megvalósítása felé tett előrehaladás figyelemmel kíséréséhez és a hatásvizsgálat elvégzéséhez szükséges eredménymutatók hatékony rendszerének megléte. || – Olyan többéves terv van érvényben az adatok időben történő begyűjtésére és összesítésére, amely kiterjed az alábbiakra: – a források és a mechanizmusok azonosítása a statisztikai hitelesség biztosítása érdekében; – a közzétételre és a nyilvános hozzáférhetőségre vonatkozó intézkedések; – az eredménymutatók olyan hatékony rendszere, amely magában foglalja: – az egyes programokra vonatkozó olyan eredménymutatók kiválasztásának lehetőségét, amelyek az emberek egészsége és előrehaladása szempontjából az adott program által finanszírozott szakpolitikai intézkedések alapját képező elemeket mérik; – az említett mutatók célértékeinek meghatározását; – a következő követelmények betartását minden mutató esetében: az adatok megbízhatók és statisztikailag igazolhatók, egyértelmű normatív értelmezéssel rendelkeznek, a szakpolitikai elvárásoknak megfelelően alkalmazhatók, időszerűek és nyilvánosan hozzáférhetőek; – megfelelő eljárások rendelkezésre állását annak biztosítására, hogy a program által finanszírozott műveletek releváns mutatókészletet alkalmaznak.

Egyedi előzetes feltételrendszer

1. A Prioritásokhoz kapcsolódó feltételEK

Az ETHA-val kapcsolatos uniós prioritás/A közös stratégiai keret tematikus célkitűzése || Előzetes feltétel || Teljesítési kritériumok

ETHA-prioritás: 2. az innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat előmozdítása 3. az innovatív, versenyképes és tudásalapú akvakultúra előmozdítása 3. tematikus célkitűzés: a kis- és középvállalkozások versenyképességének fokozása || Vállalkozási tevékenység megkezdése: Konkrét fellépések végrehajtására került sor a kisvállalkozói intézkedéscsomag (Small Businesses Act) és annak 2011. február 23-i felülvizsgálata – többek között a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elv – hatékony végrehajtása érdekében. || A konkrét fellépések magukban foglalják a következőket: – a vállalkozás beindításhoz szükséges idő 3 munkanapra és az ugyanehhez szükséges költség 100 EUR-ra való csökkentését célzó intézkedések; – a vállalkozás sajátos tevékenységének beindításához és végzéséhez szükséges engedélyek beszerzéséhez szükséges idő 3 hónapra való csökkentését célzó intézkedések; – a jogszabályok által a kkv-kre gyakorolt hatás rendszeres értékelésére szolgáló mechanizmus, amely „kkv-tesztek” alkalmazásán alapul, ugyanakkor – adott esetben – figyelembe veszi a vállalkozások méretbeli különbségeit is.

ETHA-prioritás: 3. az innovatív, versenyképes és tudásalapú akvakultúra előmozdítása 5. a fenntartható és erőforrás-hatékony akvakultúra előmozdítása 6. tematikus célkitűzés: környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság előmozdítása || A [közös halászati politikáról szóló rendelet] 43. cikkében említett többéves nemzeti akvakultúra-ágazati stratégiai terv 2014-ig történő kidolgozása. || – A többéves nemzeti akvakultúra-ágazati stratégiai tervet legkésőbb az operatív program benyújtásának napjáig eljuttatják a Bizottsághoz. – Az operatív program információkat tartalmaz arról, hogy a program hogyan egészíti ki a többéves nemzeti akvakultúra-ágazati stratégiai tervet.

ETHA-prioritás: a KHP végrehajtásának előmozdítása 6. tematikus célkitűzés: környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság előmozdítása || Bizonyított igazgatási kapacitás a halászati gazdálkodás a [KHP-ról szóló rendelet] 37. cikkében meghatározott adatszolgáltatási követelmények teljesítéséhez. || – Bizonyított igazgatási kapacitás az adatgyűjtést célzó – a HTMGB által felülvizsgálandó és a Bizottság által elfogadandó – többéves program elkészítéséhez; – bizonyított igazgatási kapacitás az adatgyűjtést célzó – a HTMGB által felülvizsgálandó és a Bizottság által elfogadandó – éves munkaterv elkészítéséhez és végrehajtásához; – az emberi erőforrások elosztása terén elegendő kapacitás a kétoldalú vagy többoldalú megállapodások más tagállamokkal történő megkötéséhez, amennyiben az adatgyűjtési kötelezettség végrehajtására irányuló munka megosztott.

ETHA-prioritás: 6. a KHP végrehajtásának előmozdítása 6. tematikus célkitűzés: környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság előmozdítása || Bizonyított igazgatási kapacitás a [KHP-ról szóló rendelet] 46. cikkében meghatározott és az 1224/2009/EK tanácsi rendeletben részletesebben kifejtett uniós ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendszer megvalósításához. || A konkrét fellépések magukban foglalják a következőket: – bizonyított igazgatási kapacitás a 19. cikk (1) bekezdésében említett, a 2014–2020 közötti időszakra szóló nemzeti ellenőrző program kidolgozásához és végrehajtásához; – bizonyított igazgatási kapacitás a többéves tervekre vonatkozó nemzeti ellenőrzési cselekvési program kidolgozásához és végrehajtásához (az ellenőrzési rendelet 46. cikke); – bizonyított igazgatási kapacitás az esetlegesen más tagállamokkal kidolgozandó közös ellenőrzési program kidolgozásához és végrehajtásához (az ellenőrzési rendelet 94. cikke); – bizonyított igazgatási kapacitás az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok kidolgozásához és végrehajtásához (az ellenőrzési rendelet 95. cikke); – bizonyított igazgatási kapacitás eredményes, arányos és visszatartó erejű szankciórendszer alkalmazásához súlyos jogsértések esetén (az ellenőrzési rendelet 90. cikke); – bizonyított igazgatási kapacitás a pontrendszer alkalmazásához súlyos jogsértések esetén (az ellenőrzési rendelet 92. cikke); – az emberi erőforrások elosztása terén elegendő kapacitás az ellenőrzési rendelet végrehajtásához.

IV. MELLÉKLET Az ETHA-ból származó támogatással kapcsolatos tájékoztatás és kommunikáció

1. Műveletek jegyzéke

A műveletek 143. cikkben említett jegyzéke tartalmazza, a tagállam legalább egy hivatalos nyelvén, a következő adatmezőket:

– a kedvezményezett neve (csak jogi személyek esetében; természetes személyeket nem kell megnevezni);

– a halászhajókra vonatkozó, a 2003. december 30-i 26/2004/EK bizottsági rendelet[43] 10. cikkében említett közösségi flotta-nyilvántartási (CFR) szám (csak abban az esetben kell megadni, ha a művelet halászhajóval kapcsolatos);

– a művelet neve;

– a művelet összefoglalása;

– a művelet megkezdésének időpontja;

– a művelet befejezésének időpontja (a művelet fizikai befejezésének vagy teljes végrehajtásának várható időpontja);

– a teljes támogatható kiadás;

– az uniós hozzájárulás összege;

– a művelet helyszínének postai irányítószáma;

– ország;

– az uniós prioritás megnevezése;

– a műveletek jegyzéke legutóbbi frissítésének időpontja.

Az adatmezők fejléceit és a műveletek neveit az Európai Unió legalább egy másik hivatalos nyelvén is meg kell adni.

2. Tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali intézkedések 2.1. A tagállam feladatai

1.           A tagállam biztosítja, hogy a tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali intézkedések – különféle kommunikációs formáknak és módszereknek a megfelelő szinteken történő használatával – a lehető legszélesebb körű médialefedettséget biztosítsák.

2.           A tagállam feladata, hogy legalább a következő tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali intézkedéseket megszervezze:

a)      nagyszabású tájékoztatási kampány az operatív program indításáról;

b)      a programozási időszak alatt legalább két nagyszabású tájékoztatási kampány, amely népszerűsíti a finanszírozási lehetőségeket és az alkalmazott stratégiákat, valamint bemutatja az operatív program által elért eredményeket;

c)      az Európai Unió lobogójának kihelyezése az egyes irányító hatóságok előtt vagy a működésük helyszínén a nyilvánosság számára jól látható helyen;

d)      a műveletek 1. szakasz szerinti jegyzékének elektronikus úton történő nyilvánosságra hozatala;

e)      példák felsorolása az adott operatív program szerinti műveletekre az egységes honlapon vagy az operatív programnak az egységes webportálon keresztül elérhető honlapján; a példákat az Európai Unió valamely széles körben beszélt, az érintett tagállam hivatalos nyelvétől vagy nyelveitől eltérő hivatalos nyelvén kell közzétenni;

f)       az egységes honlap egy meghatározott részének az innovációs és ökoinnovációs műveletek rövid összefoglalását kell bemutatnia;

g)      az operatív program végrehajtására, többek között a fontosabb eredményekre vonatkozó információk frissítése az egységes honlapon vagy az adott operatív program egységes webportálon keresztül elérhető honlapján.

3.           Az irányító hatóság a tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali intézkedések végrehajtásába, a nemzeti törvényekkel és gyakorlattal összhangban, bevonja a következő szerveket:

h)      a [közös rendelkezések megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet] 5. cikkében említett partnerek;

i)       az európai tájékoztatási központok, valamint a Bizottságnak a tagállamban működő képviseleti irodái;

j)       oktatási és kutatási intézmények.

E szervek széles körben terjesztik a 143. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában leírt információkat.

3. A potenciális kedvezményezettek és a kedvezményezettek tájékoztatását szolgáló intézkedések 3.1. A potenciális kedvezményezettek tájékoztatását szolgáló intézkedések

1.           Az irányító hatóság biztosítja, hogy az operatív program célkitűzéseit és az ETHA által kínált támogatási lehetőségeket széles körben megismertessék a potenciális kedvezményezettekkel és valamennyi érdekelt féllel.

2.           Az irányító hatóság biztosítja, hogy a potenciális kedvezményezettek tájékoztatást kapjanak legalább a következőkről:

k)      a kiadások támogathatóságának feltételei, amelyeket teljesíteniük kell annak érdekében, hogy jogosultak legyenek támogatásra az operatív program keretében;

l)       a kérelmek elfogadhatósági feltételeinek, a támogatási kérelmek vizsgálati eljárásainak és a vonatkozó határidőknek a leírása;

m)     a támogatandó műveletek kiválasztási kritériumai;

n)      a nemzeti, regionális vagy helyi szintű kapcsolati pontok, amelyek tájékoztatást tudnak nyújtani az operatív programokról;

o)      arról, hogy a kérelemben javasolni kell olyan, a művelet méretével arányos kommunikációs tevékenységeket, amelyek tájékoztatják a nyilvánosságot a művelet céljairól és az ahhoz nyújtott uniós támogatásról.

3.2. A kedvezményezettek tájékoztatását szolgáló intézkedések

Az irányító hatóság tájékoztatja a kedvezményezetteket arról, hogy a támogatás elfogadásával beleegyeznek abba, hogy felveszik őket a műveletek 143. cikk (2) bekezdése szerint közzétett jegyzékébe.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

              1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe

              1.2.    A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

              1.3.    A javaslat/kezdeményezés típusa

              1.4.    Célkitűzés(ek)

              1.5.    A javaslat/kezdeményezés indokolása

              1.6.    Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

              1.7.    Tervezett irányítási módszer(ek)

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

              2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

              2.2.    Igazgatási és kontrollrendszer

              2.3.    A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

              3.1.    A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

              3.2.    A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

              3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

              3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

              3.3.    A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

4. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 4.1. A javaslat/kezdeményezés címe

[Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról [valamint az 1198/2006/EK tanácsi rendelet, a 861/2006/EK tanácsi rendelet és az integrált tengerpolitikáról szóló XXX/2011/EU tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről]

4.2. A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[44]

[Szakpolitikai terület: 2. fejezet, 11. cím – „Tengeri ügyek és halászat”]

Új költségvetési sorban egyesített jelenlegi költségvetési sorok meghatározása:

2013 utáni költségvetési sorok:

4.3. A javaslat/kezdeményezés típusa

¨ A javaslat/kezdeményezés a következő, 2014–2020 közötti finanszírozási időszakra vonatkozó (az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról [valamint az 1198/2006/EK tanácsi rendelet, a 861/2006/EK tanácsi rendelet és az integrált tengerpolitikáról szóló XXX/2011/EU tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről] szóló) új intézkedésre irányul.

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul[45]

¨ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

4.4. Célkitűzések 4.4.1. A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

Az új pénzügyi eszköz elsősorban az Európa 2020 stratégia következő három kiemelt kezdeményezéséhez járul hozzá: 1) „Erőforrás-hatékony Európa”, 2) „Innovatív Unió” és 3) „Új készségek és munkahelyek menetrendje”. Az Európa 2020 stratégiával összhangban a jövőbeli pénzügyi eszköz általános célkitűzései a következők:

– a megreformált közös halászati politika célkitűzéseinek a fenntartható és életképes halászat és akvakultúra előmozdításával történő támogatása;

– az integrált tengerpolitika továbbfejlesztésének és végrehajtásának támogatása;

– a halászati területek kiegyensúlyozott területfejlesztésének támogatása.

4.4.2. Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

A megosztott irányítás keretébe tartozó konkrét célkitűzés

||

A foglalkoztatás és a területi kohézió növelése || – a gazdasági növekedés, a társadalmi befogadás, a munkahelyteremtés előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása a halászattól és akvakultúrától függő part menti és szárazföldi halászati közösségekben

– a halászati tevékenységek más tengergazdálkodási ágazatok felé történő diverzifikálása és a tengergazdálkodási ágazat növekedése, beleértve az éghajlatváltozás mérséklését

Az innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat előmozdítása || – a technológiai fejlődés, az innováció és a tudástranszfer erősítésének támogatása

– a halászat és különösen a kisüzemi part menti halászat versenyképességének és életképességének növelése, valamint a halászat biztonságának és munkakörülményeinek javítása

– új szakmai készségek és az egész életen át tartó tanulás fejlesztése

– a halászati termékek piacának jobb szervezése

Az innovatív, versenyképes és tudásalapú akvakultúra előmozdítása || – a technológiai fejlődés, az innováció és a tudástranszfer erősítésének támogatása

– az akvakultúra-ágazati vállalkozások és különösen a kkv-k versenyképességének és életképességének javítása

– új szakmai készségek és az egész életen át tartó tanulás fejlesztése

– az akvakultúra-termékek piacának jobb szervezése

A fenntartható és erőforrás-hatékony halászat előmozdítása || – a halászat tengeri környezetre gyakorolt hatásának csökkentése

– a tengeri biológiai sokféleség és a tengeri ökoszisztémák védelme és helyreállítása, beleértve az általuk nyújtott szolgáltatásokat

A fenntartható és erőforrás-hatékony akvakultúra előmozdítása || – az akvakultúrával összefüggő ökoszisztémák javítása és az erőforrás-hatékony akvakultúra előmozdítása

– a magas szintű környezetvédelmet biztosító akvakultúra, az állategészségügy, az állatjólét, valamint a közegészségügy és közbiztonság előmozdítása

A KHP végrehajtásának előmozdítása || – tudományos ismeretek rendelkezésre bocsátása és adatgyűjtés

– az ellenőrzés és a végrehajtás támogatása, az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás

A közvetlen irányítás keretébe tartozó konkrét célkitűzés

||

Innováció- és tudásalapú halászat || – A halászati termékek piacának jobb szervezése (megfigyelőközpont).

Fenntartható és erőforrás-hatékony halászat || – A fenntartható halászati gazdálkodásra vonatkozó tudományos ismeretek és adatgyűjtés fokozott biztosítása – Ellenőrzés révén megvalósuló jobb szabálykövetés.

Az integrált tengerpolitika kidolgozása és végrehajtása || – Több ágazatot érintő eszközök kidolgozása a jobb politikai döntéshozatalhoz (tengeri területrendezés, integrált tengerfelügyelet, tengerrel kapcsolatos ismeretek). – A szakpolitikák oly módon történő integrálásának előmozdítása, amely lehetővé teszi az európai tengeri medencék fenntartható, határokon átnyúló, ökoszisztéma-alapú kezelését.

A KHP és az ITP irányítása || – A KHP, a tengeri és a tengerpartokkal kapcsolatos ügyek integrált irányításának előmozdítása. – A tanácsadó testületeknek nyújtott uniós pénzügyi támogatás biztosítása révén az érdekeltek fokozottabb és racionalizáltabb részvétele a halászati gazdálkodásban és az akvakultúrában. – A KHP-hez és az ITP-hez kapcsolódó tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek költségeire, valamint a szakértőknek és az érdekeltek képviselőinek a Bizottság KHP-t és ITP-t érintő értekezletein való részvételével kapcsolatban felmerülő költségekhez nyújtott támogatás.

A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

11 01. – A „TENGERI ÜGYEK ÉS HALÁSZAT” SZAKPOLITIKAI TERÜLET IGAZGATÁSI KIADÁSAI

11 02. – HALÁSZATI PIACOK

11 03. – NEMZETKÖZI HALÁSZAT ÉS TENGERJOG (részben)

11 04. – A KÖZÖS HALÁSZATI POLITIKA IRÁNYÍTÁSA

11 06. – EURÓPAI HALÁSZATI ALAP (EHA)

11 07. – AZ ÉLŐVÍZI ERŐFORRÁSOK VÉDELME, KEZELÉSE ÉS KIAKNÁZÁSA

11 08. – A KÖZÖS HALÁSZATI POLITIKA ELLENŐRZÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA

11 09. – TENGERPOLITIKA

4.4.3. Várható eredmény(ek) és hatás a megosztott és a közvetlen irányítás keretében

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A 2013 utáni időszakra vonatkozó javaslat a megreformált közös halászati politika végrehajtásának egyik legfontosabb finanszírozási eszköze lesz. Ez a költséges és kevéssé hatékony flottatámogatások megszüntetésével, valamint a közös halászati politika korlátozott számú környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi célkitűzésének középpontba állításával valósul meg, az Európa 2020 stratégiával összhangban, elsősorban a fenntartható halászat előmozdítására, a környezetbarát innováció ösztönzésére, az új halászati gazdálkodási módokra való gyorsabb áttérés elősegítésére, valamint a halászattól függő közösségekben a növekedésre és a munkahelyteremtésre helyezve a hangsúlyt, amely kulcsszerepet fog játszani ebben az áttérésben.

A várható eredmények és hatás a tagállamok által a Bizottságnak benyújtandó operatív programok függvénye. A tagállamokat felkérik arra, hogy programjaikban határozzanak meg célokat.

Érdekelt || Az érdekelt leírása || Kulcsfontosságú érdekek/hatások

Kedvezményezettek || Az Unió halászati ágazata || – Uniós halászhajók tulajdonosai, üzemeltetői és legénysége || – A vállalkozások életképessége. – Fokozott alkalmazkodás a gazdasági sokkhatásokhoz, hosszú távú üzleti tervezés. – Új készségek, jobb értékesítés és promóció. Fenntartható halászat, kevesebb visszadobott hal.

Az Unió akvakultúra-ágazata || – Akvakultúra-ágazati vállalkozások tulajdonosai, üzemeltetői és személyzete || – A vállalkozások életképessége. – Több piaci ösztönző a fenntartható/extenzív akvakultúra irányában, többek között a NATURA 2000 területeken. – A környezetvédelmi követelmények költségeinek teljesítése. – Új készségek, jobb értékesítés és promóció.

Halászattól függő közösségek || – A megélhetésük tekintetében a halászattól vagy akvakultúrától függő közösségek || – A halászattól függő, part menti és szárazföldi közösségek életképességének biztosítása.

Feldolgozóipari ágazat || – Importált és uniós vizeken fogott nyersanyagok feldolgozói || – Nagyobb versenyképesség és hozzáadott érték, minőségi termékek stabil kínálata.

Kutatási ágazat || – A KHP-vel és a tengerekkel kapcsolatos adatokat biztosító tudományos kutatótestületek és tudományos közösség || – Időszerű, kiváló minőségű, megbízható és széles körű halászati adatok biztosítása; a tudásalapú szakpolitika érvényesítése. A tengerekkel kapcsolatos ismeretek bővítése, adatintegráció.

Közigazgatási hatóságok és szervek || – Az adatgyűjtésben érintett, a KHP végrehajtását és ellenőrzését biztosító nemzeti, regionális és helyi testületek – Tanácsadó testületek, regionális halászati gazdálkodási szervezetek || – Feladataik hatékonyabb, eredményesebb és gyakorlati szemléletű végrehajtásának támogatása.

– A tengerpart védelméért, a tengeri környezet megfigyeléséért, a határellenőrzésért és a tengerbiztonságért felelős nemzeti, regionális és helyi testületek || – Feladataik hatékonyabb, eredményesebb és praktikusabb végrehajtásának támogatása. – A tengerparti régiók problémáinak és pénzügyi szükségleteinek ismertebbé tétele, ideértve az uniós pénzeszközök jobb koordinálását és stratégiai szemléletű felhasználását is.

Egyéb kedvezményezettek || Az Unió tengeri ágazatai || – A part mentén vagy a nyílt tengeren gazdasági tevékenységeket folytató piaci szereplők (kereskedelmi flotta, idegenforgalom, kikötők stb.). || – Jobb biztonság és védelem. – Stabil és integrált tengerpolitikai irányítási struktúrák (többek között területrendezés) révén az adminisztratív terhek csökkentése a tengeri területeken. – Fokozott kommunikáció a tengeri ágazatok (a tengeri medencékben lévő tengeri klaszterek) között.

Fogyasztók || – A halászati és akvakultúra-termékek fogyasztói || – Kiváló minőségű, magas tápértékű halászati és akvakultúra-termékek elérhetősége.

Harmadik országok || – A uniós flottákkal piaci versenyben álló halászati ágazat – Akvakultúra-termelők, az Unióba exportáló szereplők – Közigazgatási szervek || – Hozzáférés az Unió piacához. – Az ágazati kapacitás fejlesztése az uniós támogatáshoz való hozzáférés révén.

Nem kormányzati szervezetek, a civil társadalom és az uniós polgárok || – Környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezetek – Az ITP és a halászati ágazatok, valamint a tengeri környezet vonatkozásában érdekelt és a tengeri környezetért aggódó nagyközönség || – A tengerekkel és a part menti területekkel folytatott fenntartható gazdálkodás, ideértve a halpopulációk fenntartását, a tengeri biológiai sokféleséget, valamint az óceánok, folyók és tavak rekreációs értékét is. – A környezeti fenntarthatóság iránti közös felelősség kialakítása az egyes ágazatokban.

4.4.4. Eredmény- és hatásmutatók a megosztott irányítás keretében

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

A javaslatok egységes monitoring- és értékelési keret kidolgozását írják elő a KHP teljesítményének mérése céljából. A keret a nyomon követéssel és az értékeléssel kapcsolatos valamennyi eszközt magában foglalja.

E KHP-intézkedések hatását a következő (indikatív) mutatókon keresztül kell mérni:

– a halászflottában és az akvakultúra-ágazatban az egy alkalmazottra eső bruttó hozzáadott érték növekedése;

– a halfogás üzemanyag-fogyasztási hatékonysága;

– akvakultúra-ágazati energiaköltség;

– a termelői szervezeteken keresztül továbbított termékek értékének vagy mennyiségének növekedése;

– a kereskedelmi céllal hasznosított fajok visszadobott egyedeinek aránya;

– az adatlehívásoknak való megfelelés mértéke;

– az értékelt állományok száma az összes hasznosított állományhoz viszonyítva;

– a feltárt súlyos jogsértések mennyisége;

– a helyi partnerségek által létrehozott és fenntartott munkahelyek száma.

A Bizottság végrehajtási aktusok útján meghatározza az említett célkitűzésekhez kapcsolódó konkrét mutatókat.

4.5. A javaslat/kezdeményezés indokolása 4.5.1. Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

A KHP többéves célkitűzéseinek megvalósítása, valamint a Szerződés vonatkozó követelményeinek teljesítése érdekében a javaslatok célja a KHP 2013 utáni időszakra vonatkozó jogi keretének meghatározása.

4.5.2. Az uniós részvételből adódó többletérték

Az EUMSZ szerint az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik a tengerek biológiai erőforrásainak megőrzése, a KHP egyéb területein pedig megosztott hatáskörrel rendelkezik. Ezen túlmenően a KHP az országhatárokon átnyúló, tengeri ökoszisztémákkal szorosan összekapcsolódó közös tagállami erőforrásokat is kezel.

Figyelembe véve a KHP eddigi korlátozott sikereit és az Unió partnerei által ezen a területen elért haladást, az Unió fenntartható halászatra történő áttérésre való képessége kritikus próbája lesz annak, hogy hitelesen tart-e igényt a fenntartható fejlődési menetrend irányítására, emellett az Európa 2020 stratégia erőforrás-hatékonyságra vonatkozó kiemelt kezdeményezésének egyik kulcseleme lesz.

4.5.3. Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A jelenlegi szakpolitikai keret értékelése alapján került sor az érdekeltekkel folytatott kiterjedt konzultációra, a jövőbeli kihívások és szükségletek elemzésére és az átfogó hatásvizsgálatra. A jogszabályjavaslatokat kísérő hatásvizsgálatban és indokolásban további részletek találhatók.

4.5.4. Összhang és lehetséges szinergia egyéb pénzügyi eszközökkel a megosztott irányítás keretében

Az e pénzügyi kimutatás tárgyát képező jogalkotási javaslatokat az egységes keretrendeletre vonatkozó javaslat szélesebb összefüggésében kell vizsgálni, amely a közös stratégiai finanszírozási keretet jelentő alapokra (ETHA, ERFA, ESZA, Kohéziós Alap és EMVA) vonatkozó közös szabályokat tartalmaz. A keretrendelet nagymértékben hozzájárul az adminisztratív teher csökkentéséhez, az uniós alapok hatékony módon történő felhasználásához és az egyszerűsítés gyakorlati megvalósításához. Ezáltal alátámasztja az említett alapok és az ezeket az alapokat is érintő jövőbeli partnerségi szerződések közös stratégiai keretéhez kapcsolódó új koncepciókat is.

A létrehozandó közös stratégiai keret az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit és prioritásait az ETHA-ra, az ERFA-ra, az ESZA-ra, a Kohéziós Alapra és az EMVA-ra vonatkozó prioritásokká képezi le, ami biztosítani fogja, hogy az alapokat a közös célkitűzések megvalósítása érdekében egységesen használják fel.

A közös stratégiai keret egyben a többi kapcsolódó uniós politikához és eszközhöz fűződő koordinációs mechanizmusokat is meghatározza.

4.6. Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

¨ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

– ¨        A javaslat/kezdeményezés hatálya: 2014. január 1-től 2020. december 31-ig

– ¨        Pénzügyi hatás: 2014-től 2023-ig

¨ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

– – Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

– – azt követően: rendes ütem.

4.7. Tervezett irányítási módszer(ek)[46]

¨ Centralizált irányítás közvetlenül a Bizottság által

¨ Centralizált irányítás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

– ¨        végrehajtó ügynökségek

– ¨        a Közösségek által létrehozott szervek[47]

– ¨        tagállami közigazgatási/közfeladatot ellátó szervek

– ¨        az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott személyek

¨ Megosztott irányítás a tagállamokkal

¨ Decentralizált irányítás harmadik országokkal

¨ Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás (nevezze meg)

Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

Megosztott irányítás: III., IV. és V. cím

Közvetlen irányítás: VI. és VII. cím

5. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 5.1. A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések a megosztott irányítás keretében

Ismertesse a nyomon követés és jelentéstétel gyakoriságát és feltételeit.

Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) a közös stratégiai kereten (KSK) belül működő alapok egyike. Bár a szóban forgó pénzügyi eszköz alapján folyósított kiadások túlnyomó részének igazgatása megosztott irányítás keretében történik, a kiadásoknak egy kis része a Bizottság általi közvetlen irányítás alá tartozik.

I. MEGOSZTOTT IRÁNYÍTÁS

Az egyes operatív programokhoz létrehozott monitoringbizottságok és az egyes operatív programokhoz kapcsolódó éves végrehajtási jelentések alkotják a rendszer központi elemét. A monitoringbizottságok évente legalább egy alkalommal üléseznek. A rendszert a Bizottság és a tagállamok közötti éves felülvizsgálati ülések egészítik ki.

Az egyes operatív programokra vonatkozó végrehajtási jelentések mellett a tagállamok által 2017-ben és 2019-ben benyújtott (a partnerségi szerződések végrehajtásával foglalkozó) előrehaladási jelentéseket a Bizottság az uniós intézményeknek benyújtott stratégiai jelentésekben összegzi. 2018-ban és 2020-ban a Bizottság az Európai Tanács tavaszi ülésszakára szánt éves előrehaladási jelentésbe beilleszt egy szakaszt, amely összegzi a stratégiai jelentést, különös tekintettel az uniós prioritások megvalósítása terén elért eredményekre. A tagállamok utólagos értékelési jelentést készítenek az ETHA-programjukhoz. Ezt a jelentést legkésőbb 2023. december 31-ig benyújtják a Bizottságnak.

A monitoring- és jelentéstételi rendszer mennyiségi és minőségi információkat használ fel. A mennyiségi eszközök pénzügyi és fizikai információkat egyaránt tartalmaznak. A fizikai információk kimeneti mutatókat és az eredménymutatók kidolgozását tartalmazzák. A Bizottság az uniós szintű információösszesítéshez felhasználandó kimenetimutató-készletet határozott meg. A végrehajtási időszak kritikus pontjain (2017-ben és 2019-ben) az éves végrehajtási jelentések készítésénél a programok előrehaladására vonatkozóan további vizsgálati követelményeket is figyelembe vesznek. A monitoring- és jelentéstételi rendszer teljes mértékben kihasználja az elektronikus adattovábbítás kínálta lehetőségeket.

Megjegyzendő, hogy egyes, korábban közvetlen irányítás alá tartozó intézkedések finanszírozása immár megosztott irányítás keretében várható:

– az értékesítéssel és a feldolgozással kapcsolatos intézkedések, valamint a legkülső régiókban a halászati piacok szervezését és a halászati termékekkel összefüggő többletköltségek ellentételezését támogató intézkedések, továbbá

– az ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendszert, valamint az adatgyűjtést támogató intézkedések.

II. KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁS

Az ETHA a közvetlen irányítás keretében a következő kiadásokat finanszírozza:

– az integrált tengerpolitika fejlesztését és végrehajtását támogató intézkedések;

– a tudományos tanácsadást és ismereteket, a tanácsadó testületeket, a nemzetközi szervezeteknek nyújtott önkéntes hozzájárulásokat támogató intézkedések, valamint az ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendszerhez és a tájékoztatási tevékenységekhez kapcsolódó bizonyos intézkedések végrehajtása, továbbá

– technikai segítségnyújtás.

Az első két támogatási rendszer esetében a Bizottság végrehajtási aktusok útján éves munkaprogramokat fogad el. Az ETHA létrehozásáról szóló jogszabály meghatározza, hogy e programoknak mely információkat kell tartalmazniuk a támogatásokra és a közbeszerzésre vonatkozóan. A jogszabály rendszeres nyomon követést és időközönkénti jelentéstételt is előír, amelynek keretében a Bizottságnak a következőket kell benyújtania az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz:

– legkésőbb 2017. március 31-ig időközi értékelő jelentést az elért eredményekről és az e rendelet keretében finanszírozott intézkedések végrehajtásának minőségi és mennyiségi vonatkozásairól;

– legkésőbb 2018. augusztus 30-ig az e rendelet keretében finanszírozott intézkedések folytatásáról szóló közleményt;

– legkésőbb 2021. december 31-ig utólagos értékelő jelentést.

5.2. Igazgatási és kontrollrendszer a megosztott irányítás keretében 5.2.1. Felismert kockázat(ok)

2008 óta az Európai Számvevőszék a mezőgazdasági és a természeti erőforrásokkal kapcsolatos szakpolitika egészére vonatkozóan minden egyes költségvetési év (a 2007 és 2010 közötti pénzügyi évek) tekintetében éves jelentésében közli a tranzakciók független, éves, véletlenszerű mintája alapján mért becsült hibaarányát. A Számvevőszék a legvalószínűbb hibaarányt (a 2007-es és a 2009-es pénzügyi évben) 2–5 % közötti értékre, a 2008-as pénzügyi évben pedig 2 %-nál kevesebbre becsülte. A 2010. pénzügyi évre vonatkozóan közzétett hibaarány 2,3 % volt. A Számvevőszék következtetése szerint a felügyeleti és kontrollrendszerek részben eredményesen biztosítják a kifizetések szabályszerűségét.

A Számvevőszék éves ellenőrzési tevékenysége során jellemzően kisméretű mintát használ (a 2010. pénzügyi évben 12 kifizetést vizsgáltak, amelyek a környezetvédelem, a tengeri ügyek és halászat, valamint az egészségügy és fogyasztóvédelem területeit érintették). A HOPE és az EHA vonatkozásában kevés hibáról érkezett jelentés. A HOPE egyáltalán nem szerepelt a Számvevőszék által a 2006. és a 2007. pénzügyi év tekintetében vizsgált mintában.

Amennyiben tendenciák fedezhetők fel a hibaarányok terén, az elmúlt három évben feltárt leggyakoribb hibatípusok a közzétételi szabályok megszegése (41 % – de egy esetben sem volt pénzügyi vonzata) és a nem támogatható költségkategóriák finanszírozása (30 %) voltak, beleértve többek között a nem támogatható alvállalkozói költségeket és egy, a támogathatósági határidőn túlnyúló, késedelmesen végrehajtott projekt költségeit. A fennmaradó esetek az egyéb (nem számszerűsíthető) szabálysértés kategóriájába tartoznak.

Az összes számszerűsíthető hiba a támogathatósággal függ össze.

I. MEGOSZTOTT IRÁNYÍTÁS

1. Az 1994–1999 közötti programozási időszak (lezárult)

E programozási időszak vonatkozásában az általános hibaarány a 2010 végéig – az összes program lezárulásáig – előírt halmozott pénzügyi korrekciók alapján határozható meg (99 millió EUR, azaz a kiutalt összeg 3,88 %-a).

2. A 2000–2006 közötti programozási időszak (HOPE)

A programok lezárása folyamatban van; e programozási időszak vonatkozásában az általános hibaarány a legjobban a program rendes működési évei (azaz a 2005-től kezdődő időszak) figyelembevételével becsülhető meg. Ennek alapján a HOPE esetében (a projektek részletes tesztelése, a rendszerellenőrzések és az esetleges átalányalapú korrekciók alapján megállapított hibák összesítéseként kiszámított) éves hibaarány jellemzően az egyes években folyósított kifizetések 1 %-a körül volt.

Mindezekre tekintettel a programozási időszak általános hibaarányának becsült értéke 2 % körüli.

3. A 2007–2013 közötti programozási időszak (EHA)

A jelenleg rendelkezésre álló ellenőrzési bizonyítékok alapján a hibaarány 2 % alatti. 2009 esetében az éves ellenőrzési jelentések, a 2b. és a 3. kategória szerinti programokra vonatkozó tagállami és más főigazgatósági jelentések elemzése alapján a vitatható összeg legfeljebb az év során folyósított összes kifizetés 1,18 %-a volt. A 2010-re vonatkozó számadat 1,44 %.

II. KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁS

A hibaarányokat több év viszonylatában is meg kell vizsgálni, mivel egy adott évben a Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság több év bejelentett és kifizetett kiadásait ellenőrzi. A korábbi évekre vonatkozóan – a 2006., 2007., 2008. és 2009. évi utólagos ellenőrzések során – közzétett hibaarányok figyelembevétele esetén az adatgyűjtési programok, illetve a felügyeleti és ellenőrzési programok mintáinak többéves hibaaránya sorrendben 1,89 %, illetve 4,33 % volt (az utólagos ellenőrzések során feltárt, támogatásra nem jogosult összegek a ténylegesen utólagosan ellenőrzött pénzügyi tranzakciók mennyiségével összevetve).

A piacokra és a legkülső régiókra vonatkozó program esetében sem 2010-ben, sem az azt megelőző években nem tártak fel támogatásra nem jogosult kiadásokat.

5.2.2. Tervezett ellenőrzési mód(ok)

I. MEGOSZTOTT IRÁNYÍTÁS

Az ETHA pénzügyi eszközt támogató ellenőrzési mechanizmusok 2013 után jelentősen megváltoznak. A tagállamok különösen három szervet lesznek kötelesek kijelölni.

1. Irányító hatóság

A programvégrehajtás felügyeletéért elsődlegesen az irányító hatóság lesz felelős; a tagállamoknak kell eldönteniük, hogy azzal érhetnek-e el megtakarításokat, ha azokat a szerveket veszik igénybe, amelyek jelenleg az EHA esetében ellátják ezt a feladatkört, vagy azzal, ha a feladatokat egy másik alap irányító hatóságára bízzák. Tekintet nélkül arra, hogy milyen típusú és hatókörű ellenőrzéseket végez (erről minden tagállam önállóan rendelkezik), az irányító hatóság fő ellenőrzési feladata annak biztosítása, hogy a (kifizetésért végső felelősséget viselő) kifizető ügynökség a kifizetések engedélyezése előtt minden szükséges információt megkapjon, különösen a finanszírozásra kiválasztott műveletekkel kapcsolatban működtetett eljárásokról és a végrehajtott ellenőrzésekről.

2. Kifizető ügynökség

A kifizető ügynökségnek teljesítenie kell bizonyos akkreditációs kritériumokat (a 885/2006/EK bizottsági rendelet I. melléklete bemutatja az eredményes irányítási és ellenőrzési rendszer összetevőit). Ennek hiányában visszavonható tőle a tagállam általi akkreditáció, így elveszítheti azt a lehetőségét, hogy uniós pénzeszközökből történő visszatérítéseket kérelmezzen a Bizottságtól. A kifizető ügynökség feladatait – a kifizetések kivételével – átruházhatja, mindamellett végső soron felelősséget visel azok megfelelő végrehajtásáért.

A számlaelszámolás tekintetében a kifizető ügynökség felelős az éves beszámolóban foglalt információk összeállításáért. Ennek tartalmaznia kell a kifizető ügynökség vezetőségének megbízhatósági nyilatkozatát, amely igazolja az éves beszámoló hiánytalanságát, pontosságát és hitelességét, a belső ellenőrzési rendszerek megfelelő működését, a mögöttes tranzakciók jog- és szabályszerűségét, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének betartását. Emellett tartalmaznia kell egy minden végrehajtott, rendelkezésre álló ellenőrzést összefoglaló jelentést, amely tartalmazza a rendszeres és visszatérő hibák elemzését, valamint a végrehajtott vagy tervezett korrekciós intézkedéseket is.

3. Tanúsító szerv

A tanúsító szervnek a kifizető ügynökségtől és az akkreditáló hatóságtól függetlenül kell működnie, és szakmailag alkalmasnak kell lennie a feladatra (elvárás vele szemben, hogy a nemzetközi ellenőrzési standardokat kövesse). Ahogyan jelenleg a közös agrárpolitika (KAP) keretében is történik, a tanúsító szerv a kifizető ügynökség elszámolásainak éves ellenőrzéséért felel majd. A tanúsító szerv köteles jelentést készíteni a megállapításairól, és (tanúsítvány formájában) ellenőrzési jelentést köteles kiadni a kifizető ügynökség elszámolásainak valódiságáról, teljességéről és pontosságáról, valamint véleményt kibocsátani az előző bekezdésben említett területekre kiterjedő vezetői megbízhatósági nyilatkozatról.

Az éves számlaelszámolási rendszer bevezetése feltehetőleg arra fogja ösztönözni a nemzeti és regionális hatóságokat, hogy a Bizottság felé teljesítendő éves számlaigazolás céljából időben végezzék el a minőségellenőrzéseket. Ez a jelenlegi pénzügyi irányítási rendelkezések megerősítését jelenti, és fokozottan biztosítja, hogy a szabálytalan kiadásokat ne csak a programozási időszak végén, hanem évente kizárják az elszámolásokból.

Ez a becslés azonban attól függ, hogy a Bizottság és a tagállamok hogyan tudják kezelni a fent körvonalazott fő kockázatokat.

II. A MEGOSZTOTT IRÁNYÍTÁSRA ALKALMAZANDÓ BIZOTTSÁGI ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

A kifizetések megszakítása és felfüggesztése

Az átruházott felhatalmazással rendelkező engedélyező tisztviselő az időközi kifizetés iránti kérelem esetében legfeljebb kilenc hónapra felfüggesztheti a kifizetési határidőt, ha a tagállam elmulasztja az uniós szabályok betartását. A súlyosabb tagállami kötelezettségszegések kezelése a kifizetések felfüggesztésével történik, amelyet mindaddig nem oldanak fel, amíg a tagállam nem tudja bizonyítani, hogy megtette a megfelelő korrekciós intézkedést. Szélsőséges esetekben a programhoz biztosított közösségi hozzájárulás törlésére kerülhet sor.

Pénzügyi korrekciók

Bár elsődlegesen a tagállam felelős a szabálytalan kifizetések feltárásáért és visszafizettetéséért, valamint a pénzügyi korrekciók elvégzéséért, a Bizottság előírhat pontosan meghatározott vagy átalányalapú korrekciókat. A Bizottságnak figyelembe kell vennie a szabálytalanságok jellegét és súlyosságát, és értékelnie kell a hiányosságok pénzügyi hatását.

III. A KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁSRA ALKALMAZANDÓ BIZOTTSÁGI ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

A jóváhagyást megelőzően a Bizottság minden programot ellenőriz az alkalmazandó jogszabályoknak való megfelelésnek és a javasolt kiadások támogathatóságának biztosítása érdekében.

Az operatív szolgálatok a támogathatóság és a következetesség szempontjából minden kiadási nyilatkozatot összevetnek a finanszírozásról szóló bizottsági határozattal és a vonatkozó programmal.

Az előirányzatok vagy a kifizetések engedélyezése előtt – a visszatérítési kérelmek támogathatóságának biztosítása érdekében – a továbbított adatok ellenőrzése, valamint a kifizetést igazoló bizonyíték alapján sor kerül a tranzakciók előzetes vizsgálatára.

A szabálytalanságok megakadályozása érdekében a Bizottság helyszíni ellenőrzések formájában megvalósított nyomon követés keretében ellenőrzi a programok tényleges végrehajtását és vizsgálja meg a költségek támogathatóságát azok kifizetése előtt.

Az irányító hatóság a programvégrehajtás felügyeletéért lesz felelős; a tagállamoknak kell eldönteniük,

A főigazgatóság a pénzügyi tranzakciók előzetes ellenőrzései mellett a közbeszerzésekkel és a támogatásokkal kapcsolatos dokumentumok és eljárások 100 %-os előzetes vizsgálatát is biztosítja.

A pályázati és támogatás-odaítélési eljárások irányítása decentralizált, azt a főigazgatóság operatív vizsgálatért felelős operatív szervezeti egységei látják el. További független vizsgálatot végez központi szinten a költségvetésért felelős szervezeti egység, amely az eljárás teljes időtartama alatt ellenőrzéseket végez: felülvizsgálja például a pályázati/ajánlattételi felhívásokra vonatkozó előírások tervezetét, a pályázati/ajánlattételi felhívásokat, a szerződési hirdetményeket, a kiértékelésről és az odaítélésről szóló jelentéseket, az odaítélésről szóló határozatokat és a szerződéseket/megállapodásokat. A közzétételben meghatározott felső határértéket meghaladó összes közbeszerzési eljárást egy független tanácsadó bizottság (a közbeszerzéseket vizsgáló csoport) is megvizsgálja, és tanácsot ad az átruházott felhatalmazással rendelkező engedélyező tisztviselőknek az eljárások jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatban.

IV. AZ ETHA KERETÉBE TARTOZÓ ÖSSZES KIADÁSRA ALKALMAZANDÓ BIZOTTSÁGI ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

A főigazgatóság valamennyi pénzügyi tranzakciója előzetes operatív és pénzügyi vizsgálat tárgyát képezi.

A Bizottság által végzett ellenőrzések

A végrehajtási időszak során a Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság utólagos ellenőrzésért felelős részlege rendszerellenőrzéseket és tételes teszteléseket végez, hogy meggyőződjön a rendszerek eredményes működéséről, továbbá felkéri a tagállamokat esetleges rendszerbeli hiányosságaik pótlására és a feltárt szabálytalan kiadások korrigálására. A Bizottság mindezek megerősítéséhez a saját ellenőrzéseinek eredményeit és a nemzeti ellenőrző hatóság eredményeit használja fel. Az ellenőrzések kiválasztása kockázatelemzés alapján történik.

V. AZ ELLENŐRZÉSEK KÖLTSÉGE ÉS KÖLTSÉGHATÉKONYSÁGA

A Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság közvetlen, naprakész információt kért erről a kérdésről attól a 15 tagállamtól, amelyek együttesen az EHA-ból folyósított kiadások 93 %-át használják fel. A főigazgatóság arra kérte a tagállamokat, hogy becsüljék meg az EHA által finanszírozott intézkedések ellenőrzésével kapcsolatban 2010-ben felmerült költségeket. A minta a Költségvetési Főigazgatóság által ajánlott ellenőrzési intenzitást szemlélteti.

A javaslat kidolgozásának időpontjában még tart az eddig kapott információk elemzése, és néhány tagállamnak még választ kell adnia. Túl korai még annak eldöntése, hogy az EHA-ellenőrzésekkel összefüggésben a tagállamoknál felmerülő költségek összhangban vannak-e a Regionális Politikai Főigazgatóság által közölt eredményekkel: „Az ellenőrzéssel összefüggő feladatok költsége (nemzeti és regionális szinten, a Bizottság költségét nem számítva) a becslések szerint a 2007 és 2013 közötti időszakra nyújtott támogatások teljes összegének mintegy 2 %-át teszi majd ki.”[48]

Valószínű, hogy a következő programozási időszakban a hibaarányok és az ellenőrzési költségek összességében nagyjából hasonlóak maradnak az EHA esetében tapasztaltakhoz. Az alábbiak növelhetik az ellenőrzés költségeit:

– a hajóselejtezésért és a tevékenységek ideiglenes megszüntetéséért nyújtott ellentételezés eltörlése: viszonylag egyszerűen igazgatható és ellenőrizhető, és kevés terhet ró a kedvezményezettekre. Az új programozási időszakban nincsen egyenértékű intézkedés; az új intézkedésekhez kapcsolódó ellenőrzési költségek és hibaarányok eleinte magasabbak lehetnek, amíg a tagállamok és a kedvezményezettek alkalmazkodnak az új szabályokhoz.

Az alábbiak várhatóan csökkenteni fogják az ellenőrzés költségeit:

– átalányösszegek/egyszerűsített költségek: nem követelmény a felmerülő költségek okiratokkal történő igazolása, ezért:

•        kevesebb ellenőrzést igényel,

•        alacsonyabb hibaarányt eredményez, mivel kizárja a támogathatóság igazolásával összefüggő problémákat,

•        a kedvezményezetteknek nem kell hosszú időn át megőrizniük a dokumentumokat, ami szintén csökkenti terheiket (valószínűleg kevesebb ellenőrzés lesz szükséges);

– a társfinanszírozási arány és az intenzitás meghatározására szolgáló rendszer egyszerűsítése: egyszerűbb alkalmazás és ellenőrzés.

•        az összes régióra egységesen alkalmazandó 75 %-os társfinanszírozási arány[49] a jelenleg használt három helyett;

•        egységesen 50 %-ban meghatározott támogatásintenzitás[50] a jelenleg használt 24 féle helyett.

Ezen túlmenően amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy az EMGA és az ERFA keretébe tartozó kifizetéseknek a KAP keretében történő folyósítására már akkreditált kifizető ügynökségeket és a meglévő tanúsító szerveket veszik igénybe, a közös rendszer miatt csökkentett adminisztratív költségekkel számolhatnak.

5.3. A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések a megosztott irányítás keretében

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

A strukturális alapokkal foglalkozó szolgálatok az OLAF-fal együttműködve kidolgoztak egy közös csalásmegelőzési stratégiát, amely a Bizottságon belül és a tagállamok közreműködésével végrehajtandó intézkedéssorozatot irányoz elő a megosztott irányítás keretébe tartozó strukturális intézkedésekkel kapcsolatos csalások megelőzésére.

A csalás elleni stratégiáról szóló, 2011. június 24-i bizottsági közlemény (COM(2011) 376 végleges) üdvözli a bevált gyakorlatot előmozdító jelenlegi stratégiát, és ahhoz kiegészítő intézkedések bevezetését tervezi, amelyek közül a legfontosabb, hogy a Bizottságnak a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó rendeletekről szóló javaslata a tagállamokat hatékony és a csalással kapcsolatosan feltárt kockázatokkal arányos csalásmegelőzési stratégiák bevezetésére kéri fel.

A Bizottság jelenlegi javaslata kifejezett követelményként írja elő a 86. cikk (4) bekezdésének c) pontja alapján az említett stratégiák bevezetését. Ez a tagállamokban az alapok kezelésében és ellenőrzésében részt vevő szervek körében még inkább megerősíti a csalással kapcsolatos éberséget, és ezáltal csökkenti a csalással kapcsolatos kockázatokat. A rendeletjavaslat előírja a tagállamok számára, hogy a feltárt kockázatok figyelembevételével vezessenek be eredményes és arányos csalás elleni intézkedéseket.

6. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 6.1. A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

· Jelenlegi költségvetési kiadási tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

Megosztott irányítás keretében

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Részvétel

Szám [Megnevezés………………………………] || diff./nem diff.([51]) || EFTA-országokból[52] || tagjelölt országokból[53] || harmadik országokból || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében

2. FEJEZET: Fenntartható növekedés – természeti erőforrások || 11.02: Halászati piacok 11.06: Európai Halászati Alap (EHA) 11.07 01: Az élővízi erőforrások védelme, kezelése és kiaknázása 11.08: A közös halászati politika ellenőrzése és végrehajtása || diff. || NEM || NEM || NEM || NEM

Közvetlen irányítás keretében

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Részvétel

Szám [Megnevezés………………………………] || diff./nem diff.([54]) || EFTA-országokból[55] || tagjelölt országokból[56] || harmadik országokból || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében

2. FEJEZET: Fenntartható növekedés – természeti erőforrások || 11 01.: A „Tengerügyek és halászat” szakpolitikai területtel kapcsolatos igazgatási kiadások 11 02.: Halászati piacok 11 03 03.: Új nemzetközi halászati szervezetekkel és nemzetközi szervezetekhez való egyéb nem kötelező hozzájárulásokkal kapcsolatos előkészítő munka 11 04.: A közös halászati politika irányítása 11 06 11.: Európai Halászati Alap (EHA) – Technikai segítségnyújtás 11 07 02.: Az élővízi erőforrások védelme, kezelése és kiaknázása 11 08.: A közös halászati politika ellenőrzése és végrehajtása 11 09.: Tengerpolitika || diff. || NEM || NEM || NEM || NEM

6.2. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 6.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 2 || Fenntartható növekedés – természeti erőforrások

Főigazgatóság: MARE || || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || 2021 || 2022 || 2023 vagy azután || ÖSSZESEN

Ÿ Operatív előirányzatok || || || || || || || || || || ||

Költségvetési tétel száma Megosztott irányítás || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 732 || 748 || 768 || 787 || 812 || 828 || 845 || || || || 5 520

Kifizetési előirányzatok (indikatív) || (2) || 220,8 || 441,6 || 662,4 || 662,4 || 662,4 || 662,4 || 662,4 || 662,4 || 607,2 || 276 || 5 520

Költségvetési tétel száma Közvetlen irányítás || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1a) || 115 || 129 || 140 || 142 || 145 || 149 || 155 || || || || 975

Kifizetési előirányzatok (indikatív) || (2a) || 28,75 || 89,75 || 128,25 || 137,75 || 142,25 || 145,25 || 149,5 || 114,75 || 38,75 || || 975

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[57] TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS || || || || || || || || || || ||

Költségvetési tétel száma 11 01 04 01 – 11 01 04 02 – 11 01 04 03 – 11 01 04 04 – 11 01 04 05 – 11 01 04 06 – 11 01 04 07 – 11 01 04 08 – 11 06 11. || || (3) || 10 || 10 || 10 || 10 || 10 || 11 || 11 || || || || 72

Előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a +3 || 857 || 887 || 918 || 939 || 967 || 988 || 1 011 || || || || 6567

Kifizetési előirányzatok (indikatív) || =2+2a +3 || 259,55 || 541,35 || 800,65 || 810,15 || 814,65 || 818,65 || 822,9 || 777,15 || 645,95 || 276 || 6 567

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || 847 || 877 || 908 || 929 || 957 || 977 || 1000 || || || || 6 495

Kifizetési előirányzatok (indikatív) || (5) || 249,55 || 531,35 || 790,65 || 800,15 || 804,65 || 807,65 || 811,9 || 777,15 || 645,95 || 276 || 6 495

Ÿ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || 11 || 10 || 10 || 10 || 10 || 10 || 11 || 11 || || ||

Az ETHA-hoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+6 || 857 || 887 || 918 || 939 || 967 || 988 || 1011 || || || || 6 567*

Kifizetési előirányzatok (indikatív) || =5+6 || 259,99 || 541,35 || 800,65 || 810,15 || 814,65 || 818,65 || 822,9 || 777,15 || 645,95 || 276 || 6 567*

* Az ETHA számára előirányzott összegen felül egy keretet irányoztak elő a fenntartható halászati megállapodások, valamint az – alap jogi aktussal rendelkező – nemzetközi szervezetekben és a regionális halászati gazdálkodási szervezetekben való uniós tagság fedezésére. A keret mindkét fellépésre 968 millió EUR összegre rúg, amelyet az alábbiak szerint kell elosztani:

2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

146 || 141 || 136 || 136 || 136 || 137 || 136 || 968

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || 2021. év || 2022. év ||  2023 vagy azután || ÖSSZESEN

Főigazgatóság: MARE ||

Ÿ Humánerőforrás || 11,432 || 11,432 || 11,432 || 11,432 || 11,432 || 11,432 || 11,432 || || || || 80,024

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 3,260 || 3,260 || 3,260 || 3,260 || 3,260 || 3,260 || 3,260 || || || || 22,820

TENGERÜGYI ÉS HALÁSZATI FŐIGAZGATÓSÁG ÖSSZESEN || Előirányzatok || 14,692 || 14,692 || 14,692 || 14,692 || 14,692 || 14,692 || 14,692 || || || || 102,844

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) || 14,692 || 14,692 || 14,692 || 14,692 || 14,692 || 14,692 || 14,692 || || || || 102,844

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || 2021. év || 2022. év || 2023 vagy azután || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 871,692 || 901,692 || 932,692 || 953,692 || 981,692 || 1 002,692 || 1 025,692 || || || || 6 669,844

Kifizetési előirányzatok || 274,242 || 556,042 || 815,342 || 824,842 || 829,342 || 833,342 || 837,592 || 777,15 || 645,95 || 276 || 6 669,844

6.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

– ¨        A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

– ¨        A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Míg a stratégiai prioritások meghatározása uniós szinten történik, a közös kimeneti mutatók meghatározására a tagállamokkal együttműködésben kerül sor. Az említett mutatókhoz kapcsolódó számszerűsített célok csak akkor derülnek ki, ha a tagállamok által benyújtott operatív programokat a Bizottság elfogadja. Ezért a teljesítésekre vonatkozó célok nem tüntethetők fel 2013/2014 előtt.

A megosztott irányítás keretébe tartozó konkrét célkitűzés

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év            2019. év            2020. év || ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Teljesítések típusa[58] || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összköltség

KONKRÉT CÉLKITŰZÉS[59]… •               Az innováció és a tudástranszfer támogatása •               A halászat és különösen a kisüzemi part menti flotta versenyképességének és életképességének javítása •               Új szakmai készségek fejlesztése •               A halászati termékek piacának jobb szervezése •               Az innováció és a tudástranszfer támogatása •               Az akvakultúra-ágazati vállalkozások és különösen a kkv-k versenyképességének és életképességének javítása •               Új szakmai készségek fejlesztése •               Az akvakultúra-termékek piacának jobb szervezése •               A halászat tengeri környezetre gyakorolt hatásának csökkentése •               A tengeri biológiai sokféleség és a tengeri ökoszisztémák védelme és helyreállítása a fenntartható halászat keretében •               A fenntartható halászati gazdálkodásra vonatkozó tudományos ismeretek és adatgyűjtés fokozott biztosítása •               Ellenőrzés révén megvalósuló jobb szabálykövetés •               Az akvakultúrától függő ökoszisztémák javítása és az erőforrás-hatékony akvakultúra előmozdítása •               Az akvakultúra környezetre gyakorolt hatásának csökkentése •               A gazdasági növekedés, a társadalmi befogadás és a munkahelyteremtés előmozdítása a halászattól és az akvakultúrától függő part menti és szárazföldi közösségekben •               A halászati tevékenységek más a tengeri gazdaság más ágazatai felé történő diverzifikálása és a tengeri gazdaság növekedése

– Teljesítés Később kerül meghatározásra || || || || 731 || || 746 || || 766 || || 785 || || 809 || || 826 || || 843 || || 5 506

A konkrét célkitűzés részösszege || || 731 || || 746 || || 766 || || 785 || || 809 || || 826 || || 843 || || 5 506

ÖSSZKÖLTSÉG || || 731 || || 746 || || 766 || || 785 || || 809 || || 826 || || 843 || || 5 506

A közvetlen irányítás keretébe tartozó konkrét célkitűzések

Ellenőrzés

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Teljesítések típusa[60] || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összköltség

KONKRÉT CÉLKITŰZÉS[61]… || Ellenőrzés révén megvalósuló jobb szabálykövetés

Valamely földrajzi területen közös (azaz több ország által működtetett) ellenőrző hajók használatának előmozdítása || A tagállamok által közösen vásárolt hajók száma || 6,25 (a 7 812 EUR teljes ár 80 %-a) || 4 || 25 || 2 || 12,5 || 4 || 25 || 2 || 12,5 || 2 || 12,5 || 2 || 12,5 || 2 || 12,5 || 18 || 112,5

Valamely földrajzi területen közös (azaz több ország által működtetett) ellenőrző helikopterek használatának előmozdítása || A tagállamok által közösen vásárolt helikopterek száma || 12,5 (a 15 625 EUR teljes ár 80 %-a) || || || 1 || 12,5 || || || 1 || 12,5 || 1 || 12,5 || || || || || 3 || 37,5

Valamely földrajzi területen közös (azaz több ország által működtetett) ellenőrző repülőgépek használatának előmozdítása || A tagállamok által közösen vásárolt repülőgépek száma || 13,5 (a 16 875 EUR teljes ár 80 %-a) || || || || || || || || || || || 1 || 13,5 || 1 || 13,5 || 2 || 27

– Teljesítés || A tagállamok által közösen végzett vizsgálatok || nincs adat || || || || || || || || || || || || || || || ||

A KHP szabályainak végrehajtását biztosító feladatok || A Bizottság felügyelői által végzett vizsgálatok, ellenőrzések és felülvizsgálatok száma || 6,667 || 150 || 1 || 150 || 1 || 150 || 1 || 150 || 1 || 150 || 1 || 150 || 1 || 150 || 1 || 1050 || 7

Halászati csoportok szakértőinek értekezletei a KHP szabályai végrehajtásának biztosítása érdekében || A halászati csoportok szakértői csoportértekezleteinek száma || 0,017 || 30 || 0,5 || 30 || 0,5 || 30 || 0,5 || 30 || 0,5 || 30 || 0,5 || 30 || 0,5 || 30 || 0,5 || 210 || 3,5

– Teljesítés || Informatikai alkalmazások kifejlesztése a vizsgálatok és az ellenőrzések támogatására || nincs adat || || 1,5 || || 1,5 || || 1,5 || || 1,5 || || 1,5 || || 1,5 || || 1,5 || || 10,5

A konkrét célkitűzés részösszege || || 28 || || 28 || || 28 || || 28 || || 28 || || 29 || || 29 || || 198

Halászati piac

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Teljesítések típusa[62] || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összköltség

KONKRÉT CÉLKITŰZÉS Az iparági szereplők támogatása a megfelelőbb termeléstervezés és értékesítés kialakításában, valamint a közigazgatási szervek támogatása a piaci helyzet jobb megértésében és – a piacra vonatkozó folyamatos, megbízható és könnyen hozzáférhető információk révén – a vonatkozó politika irányításában.[63]…

– Teljesítés || A politikai döntéshozók tájékoztatása || 5 || || 5 || || 5 || || 5 || || 5 || || 5 || || 5 || || 5 || || 35

A konkrét célkitűzés részösszege || || 5 || || 5 || || 5 || || 5 || || 5 || || 5 || || 5 || || 35

ÖSSZKÖLTSÉG || || 5 || || 5 || || 5 || || 5 || || 5 || || 5 || || 5 || || 35

Tudományos tanácsadás

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || Összesen

TELJESÍTÉSEK

Teljesítések típusa[64] || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || || Összköltség

KONKRÉT CÉLKITŰZÉS A KHP keretébe tartozó rendeletjavaslatokat és a kapcsolódó tagállami intézkedéseket alátámasztó tudományos és gazdasági alapú tanácsadás igénybevétele || || || || || || || || || || || || || || || ||

KHP-vonatkozású tanulmányok || Kutatási és tanácsadási jelentések || || * || 1,688 || * || 1,739 || * || 1,791 || * || 1,845 || * || 1,9 || * || 1,957 || * || 2,016 || * || 12,936

A HTMGB üléseinek a Közös Kutatóközpont általi támogatása || logisztikai támogatás || || 27 || 1 126 || 27 || 1 159 || 27 || 1 194 || 27 || 1 23 || 27 || 1 267 || 27 || 1 305 || 27 || 1 344 || 189 || 8 625

HTMGB művelet || szakértői juttatások || || * || 1 013 || * || 1 043 || * || 1 075 || * || 1 107 || * || 1 14 || * || 1 174 || * || 1 21 || * || 7 762

Halállományokra és ökoszisztémákra vonatkozó tanácsadás || adatbázisok és szakértelem || || * || 1 688 || * || 1 739 || * || 1 791 || * || 1 845 || * || 1 9 || * || 1 957 || * || 2 016 || * || 12 936

Tudományos partnerségek || tanulmányi projektek || || * || 2 251 || * || 2 319 || * || 2 388 || * || 2 46 || * || 2 534 || * || 2 61 || * || 2 688 || * || 17 25

Ökoszisztéma- és gazdasági tanácsadás || tanácsadási jelentések || || * || 1 234 || * || 5 001 || * || 4 761 || * || 6 513 || * || 6 259 || * || 5 997 || * || 6 726 || * || 36 491

A konkrét célkitűzés részösszege || || 9 || || 13 || || 13 || || 15 || || 15 || || 15 || || 16 || || 96

ÖSSZKÖLTSÉG || || 9 || || 13 || || 13 || || 15 || || 15 || || 15 || || 16 || || 96

Regionális adatgyűjtés, tanulmányok és tudományos tanácsadás

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Teljesítések típusa[65] || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összköltség

KONKRÉT CÉLKITŰZÉS[66]: adatgyűjtés, regionális együttműködés || || || || || || || || || || || || || || || ||

– Teljesítés || Regionális adatbázisok || 0,5 || 2 || 1 || 2 || 1 || 2 || 1 || 2 || 1 || 2 || 1 || 2 || 1 || 2 || 1 || 14 || 7

– Teljesítés || Regionális koordinációs projektek || 0,5 || 2 || 1 || 6 || 3 || 6 || 3 || 6 || 3 || 4 || 2 || 4 || 2 || 8 || 4 || 36 || 18

A konkrét célkitűzés részösszege || 4 || 2 || 8 || 4 || 8 || 4 || 8 || 4 || 6 || 3 || 6 || 3 || 10 || 5 || 50 || 25

KONKRÉT CÉLKITŰZÉS Tanulmányok || || || || || || || || || || || || || || || ||

– Teljesítés || Tanulmányok || 0,5 || 10 || 5 || 10 || 5 || 10 || 5 || 10 || 5 || 12 || 6 || 12 || 6 || 14 || 7 || 78 || 39

A konkrét célkitűzés részösszege || 10 || 5 || 10 || 5 || 10 || 5 || 10 || 5 || 12 || 6 || 12 || 6 || 14 || 7 || 78 || 39

|| || || || || || || || || || || || || || || ||

ÖSSZKÖLTSÉG || || 7 || || 9 || || 9 || || 9 || || 9 || || 9 || || 12 || || 64

Irányítás

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Teljesítések típusa[67] || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összköltség

KONKRÉT CÉLKITŰZÉS[68]: a KHP irányítása || || || || || || || || || || || || || || || ||

– Teljesítés: Tanácsadó testületek || Szolgáltatások || 0,33 || 9 || 3 || 9 || 3 || 9 || 3 || 9 || 3 || 9 || 3 || 9 || 3 || 9 || 3 || 9 || 21

– Teljesítés: Tájékoztatás, kommunikáció, a Bizottság szakértőkkel/érdekeltekkel rendezett találkozói || Termékek || 0,1 || 40 || 4 || 40 || 4 || 50 || 5 || 50 || 5 || 50 || 5 || 60 || 6 || 60 || 6 || 350 || 35

|| || || || || || || || || || || || || || || || || ||

A konkrét célkitűzés részösszege || 49 || 7 || 49 || 7 || 59 || 8 || 59 || 8 || 59 || 8 || 69 || 9 || 69 || 9 || 359 || 56

ÖSSZKÖLTSÉG || 49 || 7 || 49 || 7 || 59 || 8 || 59 || 8 || 59 || 8 || 69 || 9 || 69 || 9 || 359 || 56

Integrált tengerpolitika

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket || || || 2014. || 2015. || 2016. || 2017. || 2018. || 2019. || 2020. || ÖSSZESEN

|| év || év || év || év || év || év || év

 || TELJESÍTÉSEK

|| Teljesítések típusa[1] || Átlagos költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Össz-

|| költség

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: az integrált tengerpolitikai irányítás előmozdítása helyi, regionális, nemzeti szinten, a tengeri medencék szintjén, uniós és nemzetközi szinten || || || || || || || || || || || || || || || ||

Teljesítés: a tengerügyek integrált megközelítését támogató intézkedések a tagállamokban és az európai tengerek medencéjében || ||  3,01 || ||  3,33 || ||  3,93 || ||  3,93 || ||  4,06 || ||  4,06 || ||  4,25 || ||  26,57

Teljesítés: számos kétoldalú és regionális keret, értekezletek a kulcsfontosságú érdekeltekkel, a nemzetközi tengerügyi együttműködés javulása || ||  0,16 || ||  0,17 || ||  0,21 || ||  0,21 || ||  0,21 || ||  0,21 || ||  0,22 || ||  1,39

1. konkrét célkitűzés részösszege || ||  3,17 || ||  3,50 || ||  4,14 || ||  4,14 || ||  4,27 || ||  4,27 || ||  4,47 || ||  27,96

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: a különböző tengeri ágazatok és/vagy ágazati politikák számára kölcsönösen előnyös ágazatközi intézkedések kidolgozása || || || || || || || || || || || || || || || ||

Teljesítés: a tengeri területrendezés megvalósítását támogató intézkedések a tagállamokban és az európai tengerek medencéjében || ||  1,76 || ||  2,50 || ||  3,99 || ||  3,99 || ||  4,28 || ||  4,28 || ||  4,73 || ||  25,53

Teljesítés: a közös információmegosztási környezethez csatlakoztatott tengerügyi hatóságok száma || ||  11,34 || ||  12,50 || ||  14,81 || ||  14,81 || ||  15,28 || ||  15,28 || ||  15,98 || ||  100,00

Teljesítés: az európai tengeri megfigyelési és adathálózaton keresztül összegyűjtött adatok letöltésének száma || ||  23,82 || ||  26,25 || ||  31,11 || ||  31,11 || ||  32,09 || ||  32,09 || ||  33,54 || ||  210,01

A 2. konkrét célkitűzés részösszege || ||  36,92 || ||  41,25 || ||  49,91 || ||  49,91 || ||  51,65 || ||  51,65 || ||  54,25 || ||  335,54

3. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: a tengeri ágazatokon belüli fenntartható növekedés, foglalkoztatás és innováció támogatása || || || || || || || || || || || || || || || ||

Teljesítés: a közvetlen támogatásban részesülő, kiválasztott projektek száma || ||  2,27 || ||  2,51 || ||  2,96 || ||  2,96 || ||  3,05 || ||  3,05 || ||  3,20 || ||  20,00

Teljesítés: az uniós, nemzeti és regionális szintű figyelemfelkeltési és ismeretterjesztési intézkedések száma || ||  1,13 || ||  1,25 || ||  1,48 || ||  1,48 || ||  1,53 || ||  1,53 || ||  1,60 || ||  10,00

A 3. konkrét célkitűzés részösszege || ||  3,40 || ||  3,76 || ||  4,44 || ||  4,44 || ||  4,58 || ||  4,58 || ||  4,80 || ||  30,00

4. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: A tengeri környezet védelme, a tengeri és part menti erőforrások fenntartható felhasználása || || || || || || || || || || || || ||

Teljesítés: A tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv végrehajtását támogató fellépések. || || ||  5,50 || ||  5,50 || ||  5,50 || ||  5,50 || ||  5,50 || ||  5,50 || ||  5,50 || ||  38,50

ÖSSZKÖLTSÉG || ||  49 || || 54 || || 64 || || 64 || || 66 || || 66 || || 69 || || 432

Regionális halászati gazdálkodási szervezetek – önkéntes hozzájárulások

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Teljesítés típusa[69] || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összköltség

KONKRÉT CÉLKITŰZÉS[70]… || || || || || || || || || || || || || || || ||

– Teljesítés || Új nemzetközi halászati szervezetekkel és nemzetközi szervezetekhez való egyéb nem kötelező hozzájárulásokkal kapcsolatos előkészítő munka || || 18 || 10 || 18 || 13 || 18 || 13 || 18 || 13 || 18 || 14 || 18 || 16 || 18 || 15 || 126 || 94

ÖSSZKÖLTSÉG || 32 || 16 || 32 || 19 || 32 || 19 || 32 || 19 || 32 || 20 || 32 || 23 || 32 || 21 || 224 || 137

6.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás 6.2.3.1. Összegzés

– ¨        A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

– ¨        A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || ||

Humánerőforrás || 11,432 || 11,432 || 11,432 || 11,432 || 11,432 || 11,432 || 11,432 || 80,024

Egyéb igazgatási kiadások || 3,260 || 3,260 || 3,260 || 3,260 || 3,260 || 3,260 || 3,260 || 22,820

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || 14,692 || 14,692 || 14,692 || 14,692 || 14,692 || 14,692 || 14,692 || 102,844

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE[71] nem tartozó előirányzatok || || || || || || || ||

Humánerőforrás || 1,724 || 1,724 || 1,724 || 1,724 || 1,724 || 1,724 || 1,724 || 12,068

Egyéb igazgatási kiadások || 8,276 || 8,276 || 8,276 || 8,276 || 8,276 || 9,276 || 9,276 || 59,932

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE nem tartozó előirányzatok részösszege || 10 || 10 || 10 || 10 || 10 || 11 || 11 || 72

ÖSSZESEN || 24,692 || 24,692 || 24,692 || 24,692 || 24,692 || 25,692 || 25,692 || 174,844

 Becsült humánerőforrás-szükségletek

– ¨        A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

– ¨        A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

|| || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év

Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek) ||

|| 11 01 01 01. (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 82 || 82 || 82 || 82 || 82 || 82 || 82

|| XX 01 01 02. (a küldöttségeknél) || 1 || 1 || 1 || 1 || 1 || 1 || 1

|| XX 01 05 01. (közvetett kutatás) || || || || || || ||

|| 10 01 05 01. (közvetlen kutatás) || || || || || || ||

|| Ÿ Külső személyi állomány (teljes munkaidős egyenértékben [FTE][72] kifejezve) ||

|| 11 01 02 01. (AC, INT, END a teljes keretből) || 12 || 12 || 12 || 12 || 12 || 12 || 12

|| XX 01 02 02. (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) || || || || || || ||

|| 11 01 04 || – a központban[73] || 16 || 16 || 16 || 16 || 16 || 16 || 16

|| – a küldöttségeknél || 7 || 7 || 7 || 7 || 7 || 7 || 7

|| XX 01 05 02. (AC, END, INT közvetett kutatásban) || || || || || || ||

|| 10 01 05 02. (AC, END, INT közvetlen kutatásban) || || || || || || ||

|| Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || || ||

|| ÖSSZESEN || 118 || 118 || 118 || 118 || 118 || 118 || 118

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt személyzettel és/vagy az adott főigazgatóságon belüli személyzet-átcsoportosítással kell eleget tenni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak ||

Külső személyzet ||

6.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– ¨        A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a következő többéves pénzügyi kerettel.

– ¨        A javaslat/kezdeményezés miatt a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átdolgozása szükséges.

Fejtse ki, miként kell átdolgozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

– ¨        A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.[74]

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

6.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban megosztott irányítás keretében

– A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

– ¨ A javaslat előirányozza, hogy az európai támogatáshoz tagállami társfinanszírozás szükséges. A pontos összeg az operatív programok elfogadásáig nem számszerűsíthető.

Előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

|| N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (v.ö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || || || || || || || ||

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || || || || || || || ||

6.3. A bevételre gyakorolt becsült hatás

– ¨        A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– ¨        A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

· ¨         a saját forrásokra gyakorol hatást

· ¨         az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[75]

N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

Jogcímcsoport …………. || || || || || || || ||

Az egyéb célhoz kötött bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(ek)et.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

[1]               HL C […], […], […] o.

[2]               HL C […], […], […] o.

[3]               HL L 223., 2006.8.15., 1. o.

[4]               HL L 160., 2006.6.14., 1. o.

[5]               HL L 209., 2005.8.11., 1. o.

[6]               HL L 176., 2007.7.6., 1. o.

[7]               COM(2010) 2020 végleges, 2010.3.3.

[8]           HL L 164.2008.6.25., 19. o.

[9]               HL L 286., 2008.10.29., 1. o.

[10]             HL L 343, 2009.12.22., 1. o.

[11]             COM(2011) 615 végleges.

[12]             COM(2002) 511 végleges.

[13]             HL L […]., [….], […]. o.

[14]             HL L 176., 2007.7.6., 1. o.

[15]             COM(2007) 575 végleges, 2007.10.10.

[16]             Az Általános Ügyek Tanácsának 2010. június 14-i következtetései; az Európai Parlament 2010. október 21-i állásfoglalása az integrált tengerpolitikáról (IMP) – az elért eredmények értékeléséről és az új kihívásokról; a Régiók Bizottsága véleménye „Az integrált tengerpolitika fejlesztése és a tengerekkel kapcsolatos tudás 2020” című közleményről.

[17]             HL L […]., [….], […]. o.

[18]             COM(2009) 163 végleges, 2009.4.22.

[19]             A Bíróság C-92/09 és C-93/09 sz. Schecke egyesített ügyekben hozott 2010. november 9-i ítélete.

[20]             HL L 55., 2011.2.28., 1. o.

[21]             COM(2011) 425 végleges.

[22]             COM(2011) 615 végleges.

[23]             HL L 148., 2002.6.6.

[24]             HL L 134., 2004.4.30., 114. o.

[25]             HL L 5., 2004.1.9., 25. o.

[26]             HL L […], […], […] o.

[27]             HL L […]., [….], […]. o.

[28]             HL L 206., 1992.7.22., 7. o.

[29]             HL L 20., 2010.1.26., 7. o.

[30]             HL L 189.2007.7.20., 1. o.

[31]             HL L 204.,2009.8.6., 15. o.

[32]             HL L 114.,2001.4.24., 1. o.

[33]             HL L 154.,2003.6.21., 1. o.

[34]             HL L 93., 2006.3.31., 12. o.; HL L 335M., 2008.12.13., 213. o. (MT).

[35]             HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

[36]             HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

[37]             HL L 83., 1999.3.27., 1. o.

[38]             HL L 303., 2000.12.2., 16. o.

[39]             HL L 180., 2000.7.19., 22. o.

[40]             HL L 134., 2004.4.30., 1. o.

[41]             HL L 175., 1985.7.5., 40. o.

[42]             HL L 197., 2001.7.21., 30. o.

[43]             HL L 5., 2004.1.9., 25. o.

[44]             Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

[45]             A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

[46]             Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html.

[47]             A költségvetési rendelet 185. cikkében említett szervek.

[48]             A „Regionális kormányzás a globalizáció összefüggésében: kormányzási mechanizmusok és adminisztratív költségek felülvizsgálata. Az ERFA és a Kohéziós Alap által támogatott műveletek végrehajtásának a tagállami hatóságokra nehezedő igazgatási terhei és költségei” című tanulmány (2010).

[49]             Az adatgyűjtési és ellenőrzési intézkedések kivételével.

[50]             A kivételeket egyértelműen azonosítani és szakpolitikai szempontból indokolni kell (kisüzemi halászat, kollektív fellépések, távoli görög szigetek, legkülső régiók).

[51]             Differenciált/nem differenciált előirányzat.

[52]             EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[53]             Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

[54]             Differenciált/nem differenciált előirányzat.

[55]             EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[56]             Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

[57]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[58]             A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

[59]             Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések...”) feltüntetett célkitűzés.

[60]             A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

[61]             Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések...”) feltüntetett célkitűzés.

[62]             A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

[63]             Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések...”) feltüntetett célkitűzés.

[64]             A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

[65]             A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

[66]             Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések...”) feltüntetett célkitűzés.

[67]             A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

[68]             Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések...”) feltüntetett célkitűzés.

[69]             A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

[70]             Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések...”) feltüntetett célkitűzés.

[71]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[72]             AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = átmeneti alkalmazott; JED = küldöttségi pályakezdő szakértő.

[73]             Elsősorban a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) esetében.

[74]             Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[75]             A hagyományos saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.