[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 1.7.2009

COM(2009) 290 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

Humanitárius Segélyek Főigazgatósága (ECHO) Éves jelentés – 2008

{SEC(2009)825)

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés 3

2. Általános szakpolitikai kérdések 4

3. A Humanitárius Segélyek Főigazgatósága 2008. évi humanitárius műveleteinek áttekintése 5

3.1. Általános helyzet 5

3.2. 2008 főbb fellépései régiónként, illetve a források elosztása 7

3.3. Összehasonlító elemzés 9

3.4. A katasztrófakockázatok csökkentése és a katasztrófákra való felkészülést célzó tevékenységek 9

3.5. A segélyezés, a helyreállítás és a fejlesztés összekapcsolása 10

3.6. Fő partnerek a humanitárius műveletekben 10

4. Kapcsolatok az érdekelt felekkel 10

5. Egyéb tevékenységek 11

6. Következtetés 11

Melléklet :

A melléklet a következőkről tartalmaz további részleteket:

– országonkénti áttekintés a humanitárius műveletekről,

– kapcsolatok az érintettekkel,

– értékelések eredményei, valamint

– pénzügyi táblázatok.

1. BEVEZETÉS

Az Európai Unió humanitárius segítségnyújtási politikája az EU alapító elveit tükrözi: a szolidaritást, a toleranciát és az emberi méltóság tiszteletben tartását. A humanitárius segítségnyújtás nem számít válságkezelési eszköznek, de a természeti vagy ember által okozott katasztrófák, valamint komplex vészhelyzet által sújtott országokban végrehajtott közösségi fellépés egyik pillérét képezi[1]. Az Európai Bizottság megerősítette pozícióját a nemzetközi humanitárius segélyezés szereplői között a katasztrófák által sújtott területeken végzett tevékenységével, valamint aktív hozzájárulásával a nemzetközi humanitárius jog[2] tiszteletben tartásához és e joganyag melletti kötelezettségvállalás ösztönzéséhez. Ma a Bizottság a legnagyobb egyéni donor a humanitárius válság által sújtott harmadik országok lakosságának nyújtott segítség, támogatás és védelem területén.

A Humanitárius Segélyek Főigazgatósága[3] (a továbbiakban: a Főigazgatóság) az Európai Bizottság azon szervezeti egysége, amely a természeti és ember által előidézett konfliktusok és katasztrófák által sújtott harmadik országokban élő embereknek nyújtott humanitárius segítségért felel. Ez az általános célkitűzés hozzájárul a Bizottság „Európa mint globális szereplő” elnevezésű stratégiai célkitűzéséhez, amely az Európai Unióról szóló szerződés (EU-Szerződés) által rögzített általános külkapcsolati célkitűzések[4] között is szerepel.

A Főigazgatóság a hatékony humanitárius segítségnyújtás (GHD[5]) elvei melletti magas szintű elkötelezettség révén védelmezi az egyre inkább fenyegetett humanitárius teret és elveket, valamint továbbra is elkötelezett a színvonalas segítségnyújtás és a többi szereplővel folytatott átlátható párbeszéd mellett.

Maga a Főigazgatóság nem hajt végre segítségnyújtási programokat, hanem donortevékenységet folytat. Küldetését közösségi humanitárius műveletek finanszírozásával valósítja meg olyan partnereken keresztül, amelyek vagy a partnerségi keretmegállapodást – mint például az európai nem kormányzati szervezetek és a nemzetközi szervezetek (a Vöröskereszt szervezetei) –, vagy az ENSZ-ügynökségek pénzügyi és igazgatási keretegyezményét írták alá.

A Főigazgatóság feladata biztosítani, hogy partnerein keresztül az áruk és szolgáltatások gyorsan eljussanak a válságövezetekbe. A segély gyors célbajuttatását a költségvetési rendelet különleges rendelkezései és azok végrehajtási intézkedései segítik. E strukturális intézkedések lehetővé teszik a Főigazgatóság számára azt is, hogy technikai személyzetet (a Főigazgatóság szakértőit) alkalmazzon a helyszínen, és ezáltal meghatározhassa a társadalom sebezhető csoportjait, pontosan felmérhesse a szükségleteket, valamint gyorsan azonosíthassa a szükségletek kielégítésére alkalmas partnereket és projekteket. Ezt követi a partnerek és a projektek előrehaladásának helyszíni ellenőrzése az ésszerű, hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében, valamint a források tervezett célnak megfelelő felhasználását igazoló megbízhatósági nyilatkozat támogatására.

A katasztrófakezelés terén szerzett tapasztalatára alapozva a Főigazgatóság a katasztrófákra való felkészülés ösztönzése terén is tevékeny, hogy mérsékelje ezáltal a veszélyeknek és katasztrófáknak kitett emberek sebezhetőségét és kiszolgáltatottságát, valamint csökkentse az ilyen katasztrófákkal járó gazdasági költségeket. Megbízása hatékony teljesítésének érdekében a Főigazgatóság indokolt és szükséges esetekben támogathatja végrehajtó partnereinek kapacitásépítő intézkedéseit.

Ez a jelentés a humanitárius segítségnyújtásról szóló rendelet 19. cikke következő követelményeivel összhangban készült:

„A Bizottság minden költségvetési év végén az adott év során finanszírozott műveletek összefoglalóját tartalmazó jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az összefoglaló tartalmazza a humanitárius műveletek végrehajtásában résztvevőkre vonatkozó információkat. A jelentés tartalmazza bármely olyan külső értékelés áttekintését is, amelyet specifikus műveletekkel kapcsolatban végeztek.”

E jelentés a Humanitárius Segélyek Főigazgatósága által 2008-ban végrehajtott főbb tevékenységeket foglalja össze. A mellékletben részletes áttekintés található a különböző országokban és régiókban a Főigazgatóság által partnerein keresztül támogatott műveletekről, valamint a 2008. évi pénzügyi jelentés részét képező statisztikákról[6].

2. ÁLTALÁNOS SZAKPOLITIKAI KÉRDÉSEK

Bár a világszerte tapasztalható humanitárius helyzet nem változik drasztikusan egyik évről a másikra, továbbra is nagy szükség van humanitárius segítségre, és a beavatkozások gyakorisága nő.

Az elmúlt évtizedben lényegesen nőtt a természeti katasztrófák száma, főként az éghajlatváltozás hatásai következtében. Tíz katasztrófából kilenc az éghajlattal kapcsolatos[7], és az elmúlt két évtizedben duplájára nőtt a nyilvántartott katasztrófák száma. A természeti jelenségek a népességcsoportok nagyfokú veszélyeztetettsége és helytállási képességének hiánya miatt gyakran válnak katasztrófákká, különösen a fejlődő országokban.

Ezekkel a részben emberi magatartásra visszavezethető katasztrófákkal párhuzamosan a konfliktusok szám szerint nem nőttek jelentősen, de általában tovább tartanak és egyre pusztítóbbak. Következésképpen egyre nő a humanitárius segítség iránti igény. A humanitárius donorok – köztük a Főigazgatóság is – azzal a kihívással szembesül, hogy megtartsa a szükséges egyensúlyt a humanitárius katasztrófák megelőzésére irányuló fellépések, valamint a természeti vagy ember által okozott vészhelyzetekre adott gyors válasz finanszírozása között.

Szakpolitikai szinten jelentős előrelépésnek tekinthető az Európai Unió részéről, hogy a Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság elnöke 2007 decemberében aláírta a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzust[8] , melyet egy cselekvési terv[9] elfogadása követett. Az EU ezzel meghatározta értékeinek, elveinek és célkitűzéseinek azt a közös csomagját, amely a humanitárius fellépések közötti általános koherencia erősítését célozza. A konszenzus hangsúlyozza a végrehajtó partnerek változatossága elvének fontosságát, és elismeri, hogy minden ilyen szerv komparatív előnnyel rendelkezik az egyedi helyzetek vagy körülmények kezelése tekintetében.

A cselekvési terv végrehajtásának részeként 2008. szeptember 16-án a nemzetközi humanitárius jogról szóló konferenciát szerveztek az Európai Parlamentben. A konferencia célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a nemzetközi humanitárius jog megsértésének eseteire, és a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzus keretében kidolgozza a nemzetközi humanitárius jog jobb ösztönzésének módszereit az Európai Unió szintjén.

Márciusban a Bizottság elfogadta az Unió katasztrófa-elhárítási képességének megerősítéséről szóló közleményt, amely a természeti katasztrófák vagy emberek által előidézett válságok növekvő kihívásaira keres választ. A közlemény célja ezen kívül az Unió kapacitásainak erősítése a polgári védelem és a humanitárius segítségnyújtás terén saját területén és harmadik országokban egyaránt.

3. A HUMANITÁRIUS SEGÉLYEK FőIGAZGATÓSÁGA 2008. ÉVI HUMANITÁRIUS MűVELETEINEK ÁTTEKINTÉSE

3.1. Általános helyzet

A Humanitárius Segélyek Főigazgatóságán keresztül a Bizottság természeti vagy ember által előidézett katasztrófák áldozatainak nyújt humanitárius segítséget harmadik országokban, kizárólag a humanitárius szükségletek mérlegelése alapján. Ebben az évben a Bizottság humanitárius válságokra adott szükséglet alapú fellépései 90 támogatási határozaton keresztül több mint 60 országba folyósítottak összesen 937 millió EUR -t kitevő segítséget. Az eredetileg 751 millió EUR-s költségvetést több ízben megemelték, hogy lehetőség legyen az év folyamán kialakult új válságok és természeti katasztrófák kezelésére, valamint legfőképpen annak érdekében, hogy reagálni lehessen a gyorsan emelkedő élelmiszerárakra.

2008-ban a Főigazgatóságnak foglalkoznia kellett a magasra szökő élelmiszerárak hatásaival. Az élelmiszersegélyek alapvető termékei és az olaj árának megugrása következtében jelentősen megemelkedtek a 2008-ban jelentkező humanitárius szükségletekre adott válaszok költségei. Ezen kívül a szegény népességcsoportok veszélyeztetettebbek lettek a válságokkal szemben, hiszen korlátozott forrásaik nagyobb részét kellett élelmiszer-beszerzésre fordítaniuk. Az emelkedő élelmiszerárak rövid távú hatásainak kezelése érdekében a Főigazgatóság sürgősségi élelmiszersegélyre fordított költségvetése majdnem duplájára nőtt 2008-ban, melyhez a gyorssegélyre képzett tartalékból biztosították a pótlólagos forrásokat. Az év végére 363 millió EUR-ra nőtt az élelmiszersegélyek költségvetése, amiből több mint 25 millió embernek sikerült segítséget nyújtani.

Az élelmiszerár-válságon kívül az éghajlatváltozás következtében fokozódott a természeti katasztrófák gyakorisága és súlyossága, amelyek egyre gyakrabban és egyre komolyabban sújtják a már eleve kiszolgáltatott helyzetben lévő embereket.

2008-ban a természeti katasztrófák jelentős károkat okoztak a következő földrajzi térségekben: ciklonok és hurrikánok a Karib-térségben, amelyek Haitit, a Bahamákat, Kubát, Madagaszkárt és Burmát/Mianmart sújtották; szárazság Afrika Szarván, a Száhel-övezetben, a Moldovai Köztársaságban, Paraguayban, Hondurasban és a palesztin területeken; földrengés Kínában; járványok Beninben, Latin-Amerikában és a Karib-térségben; áradások Bangladesben, Bolíviában, Ecuadorban, Guatemalában, Hondurasban, Nepálban, Namíbiában, Indiában és Jemenben; rendkívül hideg időszakok Peruban és Bolíviában, valamint tájfun Laoszban és Vietnámban. A Bizottságnak gyorsan kellett reagálnia, hogy segíteni tudjon szenvedő emberek ezrein, akiket néhány esetben már más válságok is sújtottak.

Az „ember által előidézett válságok” közül a Grúzia és az Orosz Föderáció közötti augusztusi konfliktus vészhelyzeti beavatkozást tett szükségessé Dél-Oszétiában az új konfliktus által érintett lakosság érdekében. Kenyában kiterjedt politikai konfliktus bontakozott ki a vitatott elnökválasztásokat követően. A választásokat követő erőszak következtében több mint 500 000 ember kényszerült elhagyni otthonát. 2008-ban Jemen északi részén eszkalálódott a belső konfliktus. Augusztusban kudarcba fulladt a Moro Iszlám Felszabadítási Front és a fülöp-szigeteki kormány közötti békemegállapodás aláírása, és újra harcok kezdődtek a Mindanao nevű déli szigeten, melynek következtében több mint 550 000 embernek kellett elhagynia lakóhelyét. Az év végéig mintegy 320 000 ember nem tudott visszatérni lakóhelyére, és számukra nem látszik kibontakozni semmilyen megoldás. Végezetül Srí Lankán a kormány hatályon kívül helyezte a 2002-es tűzszüneti egyezményt, és intenzívebb támadást indított az ország északi részén.

Ezeken az új válságokon kívül a Bizottságnak súlyosbodó humanitárius helyzeteket is kezelnie kellett, amelyek gyakran a korábbi évek elhúzódó, összetett válsághelyzeteihez kapcsolódnak. A két legfőbb példa erre Szudán és a Kongói Demokratikus Köztársaság.

A humanitárius segítségnyújtásra elkülönített költségvetésből – melybe az élelmiszersegélyek is beletartoznak – az EU becslések szerint 143 millió, harmadik országbeli személynek nyújtott humanitárius segítséget[10]. Ezen túlmenően 18,5 millió személy kapott támogatást a katasztrófákra való felkészüléshez a közösség ellenálló-képességének és a helyi válaszadási kapacitások erősítése révén.

A Bizottság összesen 552 millió EUR-t (azaz végleges költségvetésének 58,9 %-át) különített el a Főigazgatóság támogatásainak legnagyobb részét kapó AKCS-országok részére. A térséget Ázsia és Latin-Amerika követi (192 millió EUR – 20,5 %), majd Kelet-Európa, az új független államok, a Közel-Kelet és a mediterrán térség következik (156 millió EUR – 16,3 %).

A szükséglet alapú megközelítés[11] alkalmazása a következő földrajzi megoszlást[12] eredményezte 2008-ban a humanitárius segítségnyújtásra lekötött alapok esetében (ezer EUR).

Humanitárius segítségnyújtás 2008-ban |

Egység/Régió | Összesen | % |

A/1: az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni térség | 551 847 | 58,9% |

Szudán és Csád | 197 000 |

Afrika szarva | 167 897 |

Közép- és Dél-Afrika, Indiai-óceán | 126 200 |

Nyugat-Afrika | 39 100 |

Karib-térség | 21 650 |

A/2: új független államok, Közel-Kelet, a mediterrán térség | 152 635 | 16,3% |

Közel-Kelet, mediterrán térség | 124 860 |

Európa, a Kaukázus és Közép-Ázsia | 27 775 |

A/3: Ázsia és Latin-Amerika | 192 327 | 20,5% |

Dél-Ázsia | 94 257 |

Délkelet- és Kelet-Ázsia | 64 000 |

Latin-Amerika | 34 070 |

Nem földrajzi eszközök | 39 833 |

Kapacitásépítés, támogatások és szolgáltatások, a DREF[13]-határozat és egyéb | 7 021 | 0,7% |

Technikai segítségnyújtás | 25 000 | 2,7% |

Támogatáshoz kapcsolódó kiadások | 7 812 | 0,8% |

ÖSSZESEN | 936 642 | 100% |

2008-ban az értékelés szerint jelenleg válságban lévő 41 ország közül 15-öt ítéltek különösen veszélyeztetettnek: 11 afrikai országot, Afganisztánt, Csecsenföldet (Orosz Föderáció), Kelet-Timort és Jement.

Az alkalmazott módszertannak megfelelően a Főigazgatóság 2008-ban a humanitárius segítségnyújtás fő költségvetési tételéből (23 02 01.) az eredetileg tervezett összeg 85 % -át kötötte le a súlyos humanitárius szükségletek prioritási területein.

A Főigazgatóság segélyezési stratégiája továbbra is az elfelejtett válságokra koncentrál (ezek azok a helyzetek, amelyekre a jelentős humanitárius szükségletek ellenére kevés figyelmet fordítanak a donorok– amit a kapott segítség alacsony szintje tükröz – és a média is. A Főigazgatóság által az elfelejtett válságok azonosítása érdekében végzett elemzési módszer alapjául egyrészt mennyiségi szempontok (szerény mértékű médiaérdeklődés vagy a magas fokú rászorultság mellett alacsony donori támogatás), másrészt minőségi szempontok (a Főigazgatóság szakértői és szakelőadói által végzett helyszíni szemle) szolgálnak. Az elfelejtett válságokról a melléklet II. része tartalmaz további részleteket.

Az általános szükségletek és az elfelejtett válságok értékelésének eredményei megtalálhatók az Europa honlapon: http://ec.europa.eu/echo/policies/strategy_en.htm.

3.2. 2008 főbb fellépései régiónként, illetve a források elosztása

A Bizottságnak nagyszámú természeti katasztrófával és ember által előidézett válsággal kellett foglalkoznia, valamint a már korábbi évek óta fennálló, súlyosbodó humanitárius helyzetekkel, néha elhúzódó, összetett vészhelyzetekkel. Például a Kongói Demokratikus Köztársaság évek óta jelentős kihívásokat állít a humanitárius szervezetek elé: újra harcok törtek ki az ország keleti felében, melynek következtében emberek százezreinek kellett elmenekülni otthonukból. A szudáni Dárfúr régió számít a világ legsúlyosabb humanitárius válságának, így itt hatalmas erőfeszítéseket tesz a nemzetközi humanitárius segítségnyújtás. Emberek millióinak élete függ a külső segítségtől.

A következő szakaszokban felsorolt fellépéseket a melléklet III. része részletezi.

3.2.1. Az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok (AKCS-országok)

2008-ban a Főigazgatóság Szudánnak (összesen 167 millió EUR) és a Kongói Demokratikus Köztársaságnak (45,5 millió EUR + 8 millió EUR az ECHO FLIGHT humanitárius légi szolgálatra) különítette el a legnagyobb támogatást. A többi fontos, 20 millió EUR-t meghaladó afrikai fellépések közé tartozik a szomáliai (44 millió EUR), a csádi (30 millió EUR), a regionális aszályra való felkészülési program (30 millió EUR), a zimbabwei (25 millió EUR) és az etiópiai (40 millió EUR).

3.2.2. Közel-Kelet és az új független államok

A Bizottság továbbra is hozzájárul Ciszjordánia és a Gázai-övezet súlyos humanitárius helyzetének kezeléséhez, amely annak ellenére nem mutatott javulást 2008-ban, hogy 2007 decemberében újraindult a Palesztin Hatóságnak irányuló strukturális segítségnyújtás. A politikai helyzeten túlmenően a palesztin lakosság leginkább veszélyeztetett rétegét két éghajlati jelenség is sújtja: a fagy és a szárazság. Ciszjordánia és a Gázai-övezet leginkább veszélyeztetett lakosai, valamint a libanoni palesztin menekültek 82,8 millió EUR-s támogatást kaptak élelmiszerszükségleteik fedezéséhez. 30 millió EUR-t fordítottak továbbá az iraki válság miatt kialakult humanitárius és élelmiszerszükségletek fedezésére Irakon belül és kívül.

Az Észak-Kaukázusban a Bizottság folytatta a csecsenföldi konfliktus áldozatainak támogatását, és erre a célra összesen 11 millió EUR-t hagyott jóvá.

3.2.3. Ázsia

39 millió EUR-t különítettek el az országban pusztító Nargis-ciklon által sújtott burmaiak/mianmariak részére, valamint 36,3 millió EUR-t a konfliktusoktól és természeti katasztrófáktól szenvedő veszélyeztetett népességnek Afganisztánban, Iránban és Pakisztánban. 20,15 millió EUR-t kötöttek le a természeti katasztrófák által sújtott bangladesi népesség számára (rágcsálók inváziója a Chittagong-dombságon, az országot 2007 végén sújtó Sidr-ciklon okozta károk következtében fennálló szükségletek, heves monszunesők 2008. szeptember végén, amely a délnyugati talajvízemelkedés következtében kialakult belvizekkel párosult). További 351 000 EUR-t különítettek el a Bangladesben tartózkodó (burmai) Rohingya menekültek támogatására.

3.2.4. Latin-Amerika

Végezetül 34 millió EUR-t különítettek el Latin-Amerika részére, amelyből 12,5 millió jut a kolumbiai konfliktus áldozatainak, a maradékot pedig több olyan természeti katasztrófára adott válaszhoz használják fel, mint például a La Niña jelenség Bolíviában és Ecuadorban, aszály Paraguayban és Hondurasban, hideghullámok Bolíviában és Peruban, valamint áradások Guatemalában és Hondurasban.

3.3. Összehasonlító elemzés

A 2004–2008 közötti finanszírozási határozatok földrajzi megoszlását mutató alábbi diagram összehasonlító elemzése azt mutatja, hogy az AKCS-országoknak nyújtott finanszírozás relatív aránya folyamatosan nőtt 2005-től eltekintve, amikor ez a tendencia a visszájára fordult, és a finanszírozás oroszlánrészét Ázsia kapta az ott kialakult két jelentős válság, a cunami és a kasmíri földrengés miatt. Ha mindezt ötéves távlatban szemléljük, az is kitűnik, hogy a világ különféle régiói és területei számára nyújtott finanszírozás igen változatos képet mutat. Ez abból következik, hogy a Humanitárius Segélyek Főigazgatóságának beavatkozásai természetüknél fogva és definíció szerint rövid távúak. Meg kell továbbá jegyezni, hogy a humanitárius segítségnyújtásra szánt költségvetés több mint 96 %-át humanitárius műveletek finanszírozására fordítják, míg kevesebb mint 4 %-a jut támogatási és adminisztratív kiadásokra (információszerzés, ellenőrzések, értékelések, támogató személyzet stb.). Lásd a melléklet VIII. szakaszát.

[pic]

3.4. A katasztrófakockázatok csökkentése és a katasztrófákra való felkészülést célzó tevékenységek

A Főigazgatóság feladata keretében olyan tevékenységeket finanszíroz, amelyek felkészítik a leginkább veszélyeztetett és a természeti katasztrófáknak leginkább kitett közösségeket a kockázatok csökkentésére.

Figyelembe véve, hogy egyre inkább elismerik a felkészültség fontosságát, a katasztrófák számának és intenzitásának lényeges növekedését az elmúlt évtizedekben, valamint a 2005–2015-ös hyogoi cselekvési keretet, amely felkéri az összes kormányt és nemzetközi szervezetet, hogy tekintse prioritásnak és eszközöljön beruházásokat a katasztrófák kockázatának csökkentésére, a Főigazgatóság megemelte az elmúlt években a kockázatokra való felkészülés közösségi alapú finanszírozását, és kész arra, hogy tovább alakítsa ezt a megközelítést. Humanitárius feladatokra vonatkozó megbízása keretein belül a Főigazgatóság számos fellépést támogathat, és ezáltal kamatoztathatja bizonyított erősségeit.

A katasztrófák kockázatának csökkentéséhez a Főigazgatóság a DIPECHO programon, felkészülési kezdeményezéseken, a katasztrófákra való felkészülést célzó intézkedéseknek a segélyezési műveletekbe integrálásán keresztül, valamint érdekvédő fellépésekkel járul hozzá.

A Főigazgatóság szerint két fontos feladata van a katasztrófákra való felkészülésnek: egyrészt a közösségek tudatosságának növelése azokról a kockázatokról, amelyekkel szembesülhetnek, másrészt pedig ellenálló-képességük erősítése. Ezzel együtt olyan tevékenységek is kezdődtek, melyek célja a lakosság védelméért felelős helyi közintézmények kapacitásának erősítése. A katasztrófákra felkészítő tevékenységeket partnerek széles köre hajtja végre, akik szorosan együttműködnek a helyi szervezetekkel, könnyebbé téve ezáltal a leginkább veszélyeztetett és leginkább marginalizált közösségekhez való eljutást.

A Délkelet-Afrikában indított új cselekvési tervével együtt a Főigazgatóság immár a világ hét, természeti katasztrófák által különösen érintett régiójában van jelen.

3.5. A segélyezés, a helyreállítás és a fejlesztés összekapcsolása

A Főigazgatóság által nyújtott segítség célja továbbá a többi segélyezési eszközzel együtt annak megkönnyítése, hogy a lakosság – ahol és amikor lehetséges – újra önellátóvá váljék és megvalósítható legyen a Főigazgatóságtól érkező finanszírozás jó feltételekkel történő fokozatos csökkentése. E célkitűzés terén a Főigazgatóság aktívan elkötelezte magát a segélyezést, helyreállítást és fejlesztést összekapcsoló stratégia végrehajtása, valamint a Bizottság többi szervezeti egysége és a donorok közötti szorosabb együttműködés kialakítása mellett.

3.6. Fő partnerek a humanitárius műveletekben

A Főigazgatóság a humanitárius segítségnyújtást partnerein keresztül hajtja végre. A Főigazgatóság körülbelül 200 nem kormányzati szervezettel, az ENSZ ügynökségeivel és olyan nemzetközi szervezetekkel működik együtt, mint például a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, illetve a Vöröskereszt és a Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége.

A partnerek széles köre és változatossága fontos a Főigazgatóság részére ahhoz, hogy hatékony lefedettséget biztosíthasson az egész világon egyre növekvő szükségletekre. A Főigazgatóság szoros munkakapcsolatot alakított ki partnereivel a szakpolitikai kérdések és a humanitárius műveletek kezelése terén egyaránt.

A Főigazgatóság a 2008-as humanitárius műveleteit nem kormányzati szervezetek (44 %), az ENSZ-ügynökségek (46 %) és nemzetközi szervezetek (10 %) révén hajtotta végre.

Az év folyamán a Főigazgatóság áttekintette, értékelte és finomította a partnereivel való kapcsolatait szabályozó partnerségi megállapodásokat. Ennek során egyszerűbbé váltak az eljárások, ugyanakkor megmaradt a nyújtott segítség monitoringja és felügyelete feletti ellenőrzés. Ezáltal megmaradt a humanitárius segítségnyújtás hatékonysága. A partnercsoportok éves megoszlásáról további részletek a VIII. melléklet 5. szakaszában találhatók.

4. KAPCSOLATOK AZ ÉRDEKELT FELEKKEL

A korábbi évekhez hasonlóan a Főigazgatóság aktív kapcsolatokat tartott fenn a többi európai intézménnyel, a tagállamokkal és a nemzetközi szervezetekkel, valamint továbbra is ösztönözte a nemzetközi humanitárius jog és a humanitárius alapelvek (emberiesség, pártatlanság, megkülönböztetés-mentesség és semlegesség) tiszteletben tartását.

Emellett igyekezett biztosítani azt is, hogy az európai és a nemzetközi párbeszéd során vegyék figyelembe a humanitárius tér tiszteletben tartásának kötelezettségét a válsághelyzetekben. A Főigazgatóság megerősítette az Európai Parlament humanitárius előadójával kialakított szilárd munkakapcsolatot.

Szoros kapcsolatokat ápolt a francia és az azt követő cseh elnökséggel. Ezzel kapcsolatban különösen fontossá vált a munka a humanitárius és élelmiszersegélyekkel foglalkozó új tanácsi munkacsoport létrehozásával.

Az EU-n kívüli donorokkal fenntartott kapcsolatok keretében a Főigazgatóság kapcsolatban állt az Egyesült Államokkal, többek közt a stratégiai partnerségi párbeszéd megszervezése és egyéb találkozók révén, valamint a többi fontos donorral is kapcsolatokat ápolt.

Végül a Főigazgatóság továbbra is biztosította a humanitárius aspektusok képviseletét és láthatóságát az ENSZ fórumain, és hozzájárult ahhoz, hogy az ENSZ szervek EU által koordinált álláspontjai, határozatai és nyilatkozatai tükrözzék a közösségi politikát.

Az e szereplőkre vonatkozó további részletek a melléklet V. szakaszában találhatók.

5. EGYÉB TEVÉKENYSÉGEK

Tevékenységeinek keretében a Humanitárius Segélyek Főigazgatóságának egyéb feladatokat is el kell látnia a humanitárius segítség célba juttatása és minősége érdekében:

1. a Főigazgatóság biztonság- és védelmi politikájának fejlesztése a humanitárius segítség célba juttatásában részt vevő személyzetének védelmében,

2. a partnerek intézményi kapacitásainak erősítése néhány speciális területen annak érdekében, hogy kapacitásépítő programok segítségével javuljanak a gyors és hatékony válaszadást szolgáló képességeik,

3. a helyszíni gyors reagálási kapacitás erősítése több szektort átfogó munkacsoportok szervezésével,

4. kommunikációs stratégia és tájékoztatás , valamint

5. a képzési kezdeményezés keretén belül a Főigazgatóság támogatja a humanitárius segítségnyújtási hálózatot (NOHA), amelyben több tudományágat érintő posztgraduális diploma szerezhető.

E tevékenységek részletei a melléklet VI. szakaszában találhatók.

6. KÖVETKEZTETÉS

A Humanitárius Segélyek Főigazgatósága továbbra is gyorsan reagál az előre nem látott eseményekre, hogy olyan szenvedő emberek ezrein segíthessen, akiket számos esetben már amúgy is hosszan tartó válságok sújtanak. Ezek az elhúzódó és egyre pusztítóbb konfliktusok drámai következményekkel járnak nemcsak a mai, folyamatosan humanitárius segítségre szoruló lakosságra, hanem a jövő generációira nézve is.

Míg az éghajlatváltozás a legfontosabb tényező a humanitárius szükségletek növekedése mögött, közvetlen problémát a globális élelmiszerválság jelent. A világméretű pénzügyi és gazdasági válság következtében úgy tűnik, hogy számos fejlődő ország kritikus szegénységi szintre fog süllyedni. A nemzetközi beruházások és segélyek válság hatására történő bármilyen csökkenése a leginkább veszélyeztetett régiókat fogja különösen súlyosan érinteni.

A Főigazgatóság létrehozása óta rendszeresen felülvizsgálta stratégiáját annak érdekében, hogy segítsége eljuthasson a leginkább rászoruló népességhez. A jelenlegi geopolitikai helyzetben új kihívások jelentkeznek. Az egyik kihívást a fenyegetéseknek kitett humanitárius tér védelme, valamint a fegyveres konfliktusokban részt vevő összes fél nemzetközi humanitárius joghoz való csatlakozásának ösztönzése jelenti. Kihívást jelent az is, hogy koherenciát kell biztosítani az egyre növekvő számú szereplő között a rászorulók hathatós és megfelelő segítése érdekében.

Végül politikai szinten a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzus aláírásával – és a végrehajtásáról szóló cselekvési terv elfogadásával – megindított koordinációs erőfeszítések lehetővé teszik majd a Főigazgatóság számára, hogy megvalósítsa a humanitárius politika meghatározásához való aktív hozzájárulásra és a leginkább rászorulóknak nyújtott megfelelő és hatásos humanitárius segítségnyújtáshoz szükséges kapacitásokkal kapcsolatos stratégiai kérdésekre irányuló célkitűzéseit.

[1] COM(2008) 130, Az Unió katasztrófa-elhárítási képességének megerősítése.

[2] http://www.icrc.org/Web/Eng/siteeng0.nsf/htmlall/section_ihl_in_brief?OpenDocument

[3] Lásd az 1257/96/EK tanácsi rendeletet.

[4] Az EU-Szerződés 21. cikke (2) bekezdésének g) pontja.

[5] http://www.goodhumanitariandonorship.org/

[6] Ezek a következő honlapon érhetők el: http://ec.europa.eu/echo/funding/key_figures/echo_en.htm.

[7] The Economist's, J. Holmes, "The Year in 2009", More help now, please (110. o.).

[8] HL C 25., 2008.1.30.

[9] SEC(2008)1991 – 2008. május.

[10] Ebből az összegből a Főigazgatóság 13,5 millió, országon belül lakóhelyét elhagyni kényszerült személynek nyújtott segítséget. Az IDMC szerint összesen 26 millió személy kényszerült elhagyni lakhelyét az országon belül – www.internal-displacement.org (IDMC, Internal Displacement Monitoring Centre, Global overview of Trends and Developments in 2007).

[11] A Főigazgatóság a humanitárius szükségletek értékelése alapján nyújt segítséget. Ehhez az értékeléshez két, egymást kiegészítő mutatót használ: a melléklet II. részében ismertetett válságmutatót és sebezhetőségi mutatót.

[12] Költségvetési tételek szerinti megoszlás a VIII. részből 2008-ban rendelkezésre álló összes kötelezettségvállalás arányában.

[13] A katasztrófák következményeinek elhárítására szolgáló sürgősségi alap (Disaster Relief Emergency Fund).