[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 9.7.2008

COM(2008) 449 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

Humanitárius Segélyek Főigazgatósága (ECHO) Éves jelentés – 2007

{SEC(2008) 2236}

TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETÉS 3

2. ÁLTALÁNOS SZAKPOLITIKAI KÉRDÉSEK 5

3. A HUMANITÁRIUS SEGÉLYEK FőIGAZGATÓSÁGA 2007. ÉVI HUMANITÁRIUS MűVELETEINEK ÁTTEKINTÉSE 7

3.1. Általánosságok 7

3.2. 2007 főbb fellépései régiónként, illetve a források elosztása 10

3.3. Összehasonlító elemzés 12

3.4. Tematikus finanszírozás 12

3.5. Katasztrófavédelemmel kapcsolatos tevékenységek 13

3.6. A segélyezés, a helyreállítás és a fejlesztés összekapcsolása 14

3.7. Fő partnerek a humanitárius műveletek terén 14

4. KAPCSOLATOK A TÖBBI EU-INTÉZMÉNNYEL, A TAGÁLLAMOKKAL, A Fő HUMANITÁRIUS PARTNEREKKEL ÉS A NEM UNIÓS DONOROKKAL 14

5. EGYÉB TEVÉKENYSÉGEK 15

6. KÖVETKEZTETÉS 16

Melléklet:

Részletes országonkénti áttekintés a humanitárius műveletekről, a partnerekkel fenntartott kapcsolatokról és az értékelések eredményeiről, valamint pénzügyi táblázatok és statisztikák.

1. BEVEZETÉS

A Humanitárius Segélyek Főigazgatósága (a továbbiakban: a Főigazgatóság) az Európai Bizottság azon szervezeti egysége, amely a természeti és ember által előidézett konfliktusok és katasztrófák által sújtott harmadik országokban élő embereknek nyújtott humanitárius segítségért felel. Ez az általános célkitűzés hozzájárul a Bizottság „Európa mint globális partner” elnevezésű stratégiai célkitűzéséhez, amely az Európai Unióról szóló szerződés (EU-Szerződés) által rögzített általános külkapcsolati célkitűzések[1] között is szerepel. Az 1257/96/EK tanácsi rendeletben foglaltaknak megfelelően a Főigazgatóság feladata az élet megmentése és megőrzése, a szenvedés csökkentése vagy megakadályozása, valamint a humanitárius válság által sújtott népesség integritásának és emberi méltóságának védelme.

2007-ben a humanitárius segítségnyújtásra elkülönített költségvetésből az EU becslések szerint 127 millió harmadik országbeli személynek nyújtott humanitárius segítséget[2]. Ezenkívül 19,5 millió kedvezményezettje volt a katasztrófákra való felkészülés és a potenciális kockázatokat kezelő kapacitások növelése terén folytatott tevékenységeknek.

Ezen adatok alapján az Európai Unió továbbra is a világ legnagyobb donora a humanitárius segítségnyújtás terén.

A Főigazgatóság a humanitárius segítségnyújtási műveleteket a nemzetközi szinten közösen megállapított humanitárius elvekkel összhangban semlegesen, pártatlanul és diszkriminációmentesen , a nemzetközi humanitárius jog[3] figyelembevételével támogatja, továbbá védi az egyre fenyegetettebbé váló humanitárius teret és alapelveket. A Főigazgatóság számára e humanitárius tér megőrzésének legjobb módja, ha nagymértékben elkötelezi magát a hatékony humanitárius segítségnyújtás (Good Humanitarian Donorship – GHD[4]) elvei mellett, valamint továbbra is magas színvonalú segítséget nyújt, és átlátható párbeszédet folytat a többi kulcsfontosságú szereplővel .

A Főigazgatóság határozatairól és műveleteiről kizárólag a humanitárius szükségletek értékelése alapján döntenek; ezt a döntést az Európai Unió rászorulók iránti szolidaritásának kifejezésén kívül semmiféle politikai megfontolás nem vezérli, és az semmiféle hasonló megfontolás tárgyát nem képezi. A támogatásnak közvetlenül a nélkülözőkhöz kell eljutnia, tekintet nélkül bármiféle faji, vallási vagy politikai meggyőződésre.

Maga a Főigazgatóság nem hajt végre segítségnyújtási programokat. A Főigazgatóság donortevékenységet folytat, és küldetését úgy valósítja meg, hogy olyan partnereken keresztül finanszíroz közösségi humanitárius műveleteket, amelyek – az európai nem kormányzati szervezetekhez és a nemzetközi szervezetekhez (a Vöröskereszt szervezetei) hasonlóan – aláírták a partnerségi keretmegállapodást, vagy az ENSZ-ügynökségek pénzügyi és igazgatási keretegyezményét (2007-ben elsősorban az UNICEF[5], az UNHCR[6] és a WFP[7]).

A Főigazgatóság feladata biztosítani, hogy az áruk és szolgáltatások e partnereken keresztül gyorsan eljussanak a válságövezetekbe. A segély gyors célbajuttatását a költségvetési rendelet különleges rendelkezései és azok végrehajtási intézkedései segítik. E strukturális intézkedések szintén lehetővé teszik a Főigazgatóság számára, hogy technikai személyzetet (a Főigazgatóság szakértőit) alkalmazzon a helyszínen, és ezáltal meghatározhassa a társadalom sebezhető csoportjait, pontosan felmérhesse a szükségleteket, valamint gyorsan azonosíthassa a szükségletek kielégítésére alkalmas partnereket és projekteket. Ezt követi a partnerek és a projektek előrehaladásának helyszíni ellenőrzése az ésszerű, hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében és a források tervezett célnak megfelelő felhasználását igazoló megbízhatósági nyilatkozat támogatására.

A Főigazgatóság által nyújtott segítség célja továbbá a többi segélyezési eszközzel együtt annak megkönnyítése, hogy a lakosság – ahol és amikor lehetséges – újra önellátóvá váljék és megvalósítható legyen a Főigazgatóságtól érkező finanszírozás jó feltételekkel történő fokozatos csökkentése. E célkitűzés terén a Főigazgatóság aktívan elkötelezte magát a segélyezést, helyreállítást és fejlesztést összekapcsoló stratégia végrehajtása, valamint a Bizottság többi szervezeti egysége és a donorok közötti szorosabb együttműködés kialakítása mellett.

A katasztrófakezelés terén szerzett tapasztalatára alapozva a Főigazgatóság tevékeny továbbá a katasztrófavédelem ösztönzése terén is, hogy ezáltal egyaránt mérsékelje a veszélyeknek és katasztrófáknak kitett emberek sebezhetőségét és kiszolgáltatottságát, valamint hogy csökkentse az ilyen katasztrófákkal járó gazdasági költségeket. Megbízása hatékony teljesítésének érdekében a Főigazgatóság indokolt és szükséges esetekben támogathatja végrehajtó partnereinek kapacitásépítő intézkedéseit.

E jelentés a Humanitárius Segélyek Főigazgatósága által 2007-ben megvalósított főbb tevékenységeket foglalja össze. A mellékletben részletes áttekintés található azokról a különböző országokban és régiókban támogatott műveletekről, amelyekhez a Főigazgatóság partnerein keresztül nyújt támogatást, valamint a 2007. évi pénzügyi jelentés[8] részét képező statisztikákról.

Ez a jelentés azért készült, hogy kielégítse a humanitárius segítségnyújtásról szóló rendelet 19. cikkének követelményeit:

„A Bizottság minden költségvetési év végén az adott év során finanszírozott műveletek összefoglalóját tartalmazó jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az összefoglaló tartalmazza a humanitárius műveletek végrehajtásában részvevőkre vonatkozó információkat. A jelentés tartalmazza bármely olyan külső értékelés áttekintését is, amelyet specifikus műveletekkel kapcsolatban végeztek.”

2. ÁLTALÁNOS SZAKPOLITIKAI KÉRDÉSEK

Az elmúlt évtizedekben általában nőtt a természeti katasztrófák mértéke, erőssége és száma . Szintén emelkedett az érintett emberek száma, és a katasztrófák aránytalan mértékben sújtották a legszegényebbeket. Előrejelzések szerint e tendencia a jövőben tovább fog erősödni.

Ezzel párhuzamosan nem változott jelentősen a konfliktusok száma, bár általában tovább tartanak és egyre pusztítóbbak, akkor is, ha a menekültek száma mindemellett az elmúlt években csökkent.

Jelentősen változott az a nemzetközi környezet, amelyben a humanitárius segítségnyújtás zajlik, és új szereplők is megjelentek a színen. Ezzel összefüggésben a három intézmény (az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság) 2007 decemberében aláírta a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzust [9], amely felismeri, hogy a humanitárius fellépésekre egyre nagyobb kihívásokat jelentő környezetben kerül sor, valamint hatékonyabb és jobban koordinált uniós megközelítést sürget. 2008-ban egy cselekvési terv kapcsolódik majd ehhez a konszenzushoz, amely konkrét tevékenységekre váltja a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzus számos politikai kötelezettségvállalását.

A Bizottság által a katasztrófákra adott válasz javítása érdekében, valamint az EU harmadik országok katasztrófáira és válságaira történő reagálásának erősítésére szolgáló stratégiája[10] keretében a Főigazgatóság tovább növelte a helyszínen tevékenykedő szakértők számát, hogy katasztrófa esetén gyorsan fel lehessen mérni a szükségleteket, és gyors válaszlépéseket lehessen tenni. A Főigazgatóság végrehajtásban részt vevő partnereire (európai NGO-k, ENSZ-ügynökségek és nemzetközi szervezetek) alkalmazandó műveleti és szerződéses eljárások, valamint a helyszíni kapacitások erősítése[11] javította a humanitárius segítségnyújtás válaszidejét. A szolgálat fent említett fejlesztése jelentősen hozzájárult az EU válság- és katasztrófakezelési kapacitásának fejlődéséhez, amely egyre inkább politikai prioritássá válik, ahogy ez a cunamit követő közleményekből, a Barnier-jelentésből[12] és a 2007. decemberi brüsszeli Európai Tanács kapcsolódó elnökségi következtetéseiből is kitűnik.

A Bizottság közleményében[13] a közösségi fellépések hatékonyságának növelése érdekében rögzített „ politikai területenként egy eszköz ” elve, valamint a Bizottság 2007–2013 közötti időszakra szóló pénzügyi tervre vonatkozó közleménye 2007. január 1-jei hatállyal átruházta a humanitárius élelmiszersegélyek igazgatásának felelősségét a EuropeAid Együttműködési Hivataltól a Humanitárius Segélyek Főigazgatóságára. A Főigazgatóság – hatáskörének keretein belül és az összes fellépésére alkalmazott szükségletfelmérés elvének figyelembevétele mellett – az élelmiszersegélyek költségvetését az életek válsághelyzetekben és a válságot közvetlenül követő időszakban történő megmentésére és megőrzésére összpontosította.

A Főigazgatóságon belül az élelmiszersegélyek és az otthonuktól elszakadt embereknek nyújtott segítségek összevonása miatt a 2007-es évre eredetileg elérhető humanitárius segítségnyújtási költségvetés 722 millió euróra nőtt, melynek előre látható éves indikatív növekedése 3% lesz (melyből 2% az infláció, és 1% a nettó növekedés).

3. A HUMANITÁRIUS SEGÉLYEK FőIGAZGATÓSÁGA 2007. ÉVI HUMANITÁRIUS MűVELETEINEK ÁTTEKINTÉSE

3.1. Általánosságok

A korábbi évekkel ellentétben 2007-ben nem alakultak ki új , humanitárius segítségnyújtást igénylő nagyobb válságok – természeti katasztrófák vagy összetett válsághelyzetek. Ugyanakkor az éghajlatváltozás által fokozott természeti katasztrófák gyakorisága és súlyossága tovább nő, és a már eleve kiszolgáltatott helyzetben lévő embereket egyre gyakrabban és egyre komolyabban sújtja. 1975 óta a természeti katasztrófák száma évente mintegy 75-ről 400[14]-ra emelkedett. Különösen a hidro-meteorológiai katasztrófák átlagos száma nőtt jelentős mértékben: az 1987–1998 közötti időszakban ez a szám 195 volt, amely a 2000–2006-os időszakra 187%-kal, azaz átlagosan 365-re nőtt[15].

2007-ben a természeti katasztrófák komoly károkat okoztak: közepes erősségű földrengések Peruban és a Salamon-szigeteken; árvizek Afrikában, Indiában, Indonéziában, Észak-Koreában, Vietnamban és Latin-Amerikában; ciklonok Nicaraguában (Felix), Mozambikban (Favio) és Bangladesben (Sidr); a Dean hurrikán a Karib-térségben; trópusi viharok Haitin és a Dominikai Köztársaságban (Noel), valamint szárazságok Moldovában, Paraguayban, Kenyában, Szomáliában és a Száhel-övezetben. A Főigazgatóságnak gyorsan kellett reagálnia, hogy segíteni tudjon szenvedő emberek ezrein, akik közül jó néhányat korábban már más válságok is sújtottak.

Mivel nem alakultak ki nagyobb horderejű krízisek, a továbbra is tapasztalható számos összetett válság és a fent említett katasztrófák által okozott kár ellenére a Főigazgatóságnál maradtak források a költségvetési hatóság által biztosított keretben, valamint az EFA-forrásokban és az újból lekötött alapokban. Ezért a korábbi évekkel ellentétben a Főigazgatóságnak nem kellett forrásokat lehívnia a Bizottság gyorssegélyre képzett tartalékából (EAR).

A Főigazgatóság által a humanitárius válságokra adott válasz 2007-ben 85 finanszírozási határozat formájában jelent meg. A kötelezettségvállalási előirányzatok végrehajtása 100%-ban megvalósult. A legtöbb segélyt az AKCS-országok kapták (422,7 millió EUR, ami a teljes végleges költségvetés 55%-t jelenti), őket Ázsia és Latin-Amerika követte (157,4 millió EUR – 20,5%), majd Kelet-Európa, a volt Szovjetunió új független államai (NIS), a Közel-Kelet és a mediterrán országok következtek (124,9 millió EUR – 16,2%).

A szükséglet alapú megközelítés alkalmazása a következő földrajzi megoszlást[16] eredményezte 2007-ben a humanitárius segítségnyújtásra lekötött alapok esetében. A 2006-os adatok nem tartalmazzák az élelmiszersegélyeket, mivel azokat akkor még a EuropeAid Együttműködési Hivatal kezelte (ezer EUR):

Humanitárius segítségnyújtás 2007-ben (élelmiszersegélyek is) | 2006-os adatok |

Egység/régió | Összesen | % | Összesen | % |

Afrika szarva | 217.950 | 161.050 |

Nagy-tavak vidéke | 89.500 | 84.050 |

Nyugat-Afrika | 46.600 | 56.150 |

A karibi és a csendes-óceáni térség | 16.310 | 1.610 |

Dél-Afrika és az Indiai-óceán | 50.400 | 19.200 |

A/2: Az új független államok (NIS), a Közel-Kelet és a mediterrán országok | 124.897 | 16,2% | 177.900 | 26,5% |

NIS (Csecsenföld, Kaukázus, Tádzsikisztán stb.) | 25.807 | 33.000 |

Közel-Kelet, mediterrán országok | 99.090 | 144.900 |

A/3: Ázsia, Latin-Amerika | 157.366 | 20,5% | 124.540 | 18,6% |

Ázsia | 117.301 | 99.940 |

Latin-Amerika | 40.065 | 24.600 |

Nem földrajzi alapú eszközök |

Tematikus finanszírozás + támogatások | 28.900 | 3,8% | 20.500 | 3,1% |

Technikai segítségnyújtás (szakértők és helyi irodák) | 25.400 | 3,3% | 19.000 | 2,8% |

Az átcsoportosított bevételek felhasználása | 307 | 817 |

A támogatáshoz kapcsolódó költségek (auditok, értékelések, tájékoztatás, stb.) | 8.900 | 1,2% | 6.189 | 1,0% |

ÖSSZESEN | 768.530 | 100% | 671.006 | 100% |

[pic]

A Főigazgatóság a harmadik országokban bekövetkezett konfliktusok és természeti katasztrófák áldozatainak nyújt pénzügyi segítséget, a felmért humanitárius szükségletek alapján. Az ehhez alkalmazott módszer[17] rangsorolja a harmadik országokat általános sebezhetőségük alapján (sebezhetőségi index[18]), és aszerint, hogy humanitárius válságot élnek-e át (válságmutató[19]). E művelet eredményeképpen 50 országot és területet minősítettek válságot átélőnek, ezek közül 23 fokozottan sérülékeny, és 18 Afrikában, a Szaharától délre található. Ezeket az eredményeket aztán összevetik a Főigazgatóság helyszínen tevékenykedő szakértőinek és földrajzi alapon szerveződő egységeinek értékelésével, hogy stratégiát állítsanak fel az érintett országok és régiók vonatkozásában.

Az alkalmazott módszertannak megfelelően a Főigazgatóság 2007-ben a humanitárius segítségnyújtás fő költségvetési tételéből (23.02.01) az eredetileg tervezett összeg 94,6%-át kötötte le a súlyos humanitárius szükségletek prioritási területein.

Annak érdekében, hogy a Főigazgatóság a humanitárius segítségnyújtásra leginkább rászoruló népesség érdekeit szem előtt tartva programozhassa tevékenységeit, a segélyezési stratégia középpontjában továbbra is az elfelejtett válságok állnak (azok a helyzetek, ahol a humanitárius segítség szükséglete kevés figyelmet kap a donoroktól (ez alacsony szintű segélyezésben nyilvánul meg) és a médiától egyaránt. A Főigazgatóság által az elfelejtett válságok azonosítása érdekében végzett elemzési módszer alapjául egyrészt mennyiségi szempontok (szerény mértékű médiaérdeklődés vagy a magas fokú rászorultság mellett alacsony donori támogatás), másrészt minőségi szempontok (a Főigazgatóság szakértői és szakelőadói által végzett helyszíni szemle) szolgálnak.

2007 elfelejtett válságai a következők voltak: nyugat-szaharai menekültek Algériában, Csecsenföld és az érintett szomszédos köztársaságok, a Dzsammu és Kasmír körzetében tapasztalható zavargások által érintett indiai lakosság, a bhutáni menekültekkel kapcsolatos tartós válság, valamint a maoista felkelés Nepálban, a burmai/mianmari konfliktus által érintett lakosság az országon belül és a szomszédos országokban, továbbá a kolumbiai válság által sújtott lakosság és a szomszédos országok. Kolumbia kivételével a fenti válságokat már 2006-ban is „feledésbe merültnek” minősítették.

2007-ben 60,7 millió EUR pénzügyi támogatást különítettek el e válságok számára, amely az eredeti működési költségvetés[20] 13%-a.

Az általános szükségletek és az elfelejtett válságok értékelésének eredményei megtalálhatók az Europa honlapon: http://ec.europa.eu/echo/policies/strategy_en.htm.

3.2. 2007 főbb fellépései régiónként, illetve a források elosztása

2007-ben nem alakultak ki újabb összetett válsághelyzetek, de a Bizottságnak romló, néha elhúzódó humanitárius körülményekkel kellett foglalkoznia azokban az összetett válsághelyzetekben , amelyek már a korábbi években is fennálltak. Ide sorolható például Szudán , ahol továbbra is nagyon aggasztó a helyzet: folytatódik a civil lakosság elleni erőszak és kizsákmányolás, amely sokakat ismét arra kényszerít, hogy az ország más részeibe meneküljenek, vagy a szomszédos országokban keressenek menedéket. A 2007. júliusi áradások Észak-Szudánban, valamint Dárfúrban tovább súlyosbították a helyzetet.

A Kongói Demokratikus Köztársaságban 2007 nyarán kiújultak a harcok, és feszültség alakult ki az ország keleti részében, különösen északon és Kivu déli részén. Mindez nagymértékű népességmozgáshoz vezetett és újabb humanitárius szükségleteket szült. Szomáliában a természeti katasztrófák (szárazságok) és az erőszak szintén sokakat kényszerített otthonaik elhagyására.

A következő szakaszokban felsorolt fellépéseket a melléklet I. szakasza részletezi.

3.2.1. Az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok (AKCS-országok)

2007-ben a Főigazgatóság összesen 422 millió eurót különített el az AKCS-országok számára (ez teljes költségvetése 55%-ának felel meg), melyek közül a legnagyobb támogatást Szudán (110,45 millió EUR) és a Kongói Demokratikus Köztársaság (50 millió EUR) kapta. A 20 millió eurót meghaladó finanszírozást igénylő többi jelentősebb afrikai fellépésre Csádban (30,5 millió EUR), Zimbabwéban (30,2 millió EUR), a Száhel-övezetben (25,5 millió EUR, Ugandában (24 millió EUR) és Etiópiában (20 millió EUR) került sor.

3.2.2. A Közel-Kelet és az új független államok (NIS)

A Közel-Keleten tovább romlott a humanitárius helyzet 2007-ben. A Főigazgatóság több mint 88 millió EUR értékű támogatást nyújtott, amely Ciszjordánia és a Gázai-övezet, valamint a libanoni, jordániai és szíriai palesztin menekültek leginkább sebezhető lakosságának szükségleteire terjedt ki. Ezt az összeget az iraki belső válság enyhítésére is felhasználták, beleértve a szomszédos országokban tartózkodó menekülteket is.

Az Észak-Kaukázusban a Bizottság folytatta a csecsenföldi konfliktus áldozatainak támogatását, és erre a célra 20,8 millió eurót hagyott jóvá.

3.2.3. Ázsia

Az ázsiai országokban 27 millió EUR irányult az afganisztáni válság, valamint az afganisztáni, iráni és pakisztáni természeti katasztrófák által érintett sebezhető lakosság részére, míg 19 millió eurót a mianmari veszélyeztetett lakosság és a thaiföldi-mianmari határ mentén élő burmai menekültek megsegítésére, 19,5 millió eurót a dél-ázsiai országoknak különítettek el. Ezek az összegek nem tartalmazzák a katasztrófavédelmi támogatásokat és az áradások által sújtott közösségek helyreállítását.

3.2.4. Latin-Amerika

Latin-Amerikában tovább folytatódott a kolumbiai konfliktus áldozatainak támogatása (12 millió EUR). Mind Dél-Amerikát, mind Közép-Amerikát természeti katasztrófák sújtották (földrengés Peruban, hurrikán Nicaraguában, áradások Bolíviában és Kolumbiában, hideghullám Peruban és futótüzek Paraguayban), amely 19 millió EUR összegű be nem tervezett fellépést tett szükségessé a Főigazgatóság részéről.

3.3. Összehasonlító elemzés

A 2003–2007 közötti finanszírozási határozatok földrajzi megoszlását mutató alábbi diagram összehasonlító elemzése azt mutatja, hogy az AKCS-országoknak nyújtott finanszírozás relatív aránya folyamatosan nőtt 2005-től eltekintve, amikor ez a tendencia a visszájára fordult, és a finanszírozás oroszlánrészét Ázsia kapta az ott kialakult két jelentős válság, a cunami és a kasmíri földrengés miatt. Ha mindezt ötéves távlatban szemléljük, az is kitűnik, hogy a világ különféle régiói és területei számára nyújtott finanszírozás igen változatos képet mutat. Ez abból következik, hogy a Humanitárius Segélyek Főigazgatóságának beavatkozásai természetüknél fogva és definíció szerint rövid távúak. Meg kell továbbá jegyezni, hogy a humanitárius segítségnyújtásra szánt költségvetés több mint 96%-át humanitárius műveletek finanszírozására fordítják, míg kevesebb mint 4%-a jut támogatási és adminisztratív kiadásokra (információszerzés, ellenőrzések, értékelések, támogató személyzet stb.). Lásd a melléklet VI. szakaszát.

[pic]

3.4. Tematikus finanszírozás

Mivel a hatékony humanitárius segítségnyújtás terén a humanitárius feladatokkal megbízott fő nemzetközi szervezetek játszanak központi szerepet (az ENSZ ügynökségei, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC), a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége (IFRC) stb.), a Főigazgatóság 2007-ben is az említett szervezetek intézményi kapacitásának növelését támogatta tematikus finanszírozási programok révén.

2007-ben a Főigazgatóság 27,5 millió euróval támogatta az ENSZ ügynökségeit és a Vöröskereszt mozgalom szervezeteit, mint vezető ügynökségeket.

A következő hiányosságokra helyezték a hangsúlyt, amelyek pótlásával hatékony reagálási képesség alakítható ki: az ágazati kapacitások felmérése, a gyors beavatkozási kapacitások erősítése, kapacitásépítés, új válsághelyzetek kialakulása esetén rendelkezésre álló segélyerők növelése, szabványos működési eljárások kidolgozása, referenciák alkalmazása a teljesítmény mérésére, valamint az ENSZ által vezetett klaszter-megközelítés koordinációjának és támogatásának javítása a fenti kérdések megoldása érdekében.

3.5. Katasztrófavédelemmel kapcsolatos tevékenységek

Az 1257/96/EK tanácsi rendelettel összhangban a Humanitárius Segélyek Főigazgatósága a humanitárius segítségnyújtás mellett támogatja a katasztrófákra való felkészülést is tanácsadás, koordináció és az erre létrehozott DIPECHO-program révén. A katasztrófák következményei, valamint a globális éghajlatváltozás jelenségeinek és hatásainak egyre nyíltabb felismerése azt mutatja, hogy ez az elkötelezettség szükséges és megfelelő.

Stratégiai szinten a Főigazgatóság megerősítette intézményi forrásait a katasztrófavédelem terén, amitől azt várják, hogy előmozdítja a humanitárius segítségnyújtás és a rehabilitációs programok terén a katasztrófavédelem egységesítésére irányuló következetesebb és átfogóbb megközelítés kialakítását. Ez teljes mértékben megfelel azon globális figyelemnek, amelyet a humanitárius és a fejlesztést támogató donorok szentelnek a katasztrófák kockázatait csökkentő tevékenységeknek, és ezenfelül megfelel a 2005–2015-ös hyogoi cselekvési keret tervezett nyomonkövetésének is.

A Főigazgatóság 2007-ben is elkötelezte magát tanácsadási tevékenysége mellett, amelynek célja, hogy a fejlesztést támogató donorok katasztrófakockázatokat csökkentő elemekkel is kibővítsék az olyan régiókban folytatott munkájukat, amelyeket természeti katasztrófák – például földrengések, áradások, ciklonok stb. – veszélyeztetnek, valamint hogy támogassanak olyan gyakorlati intézkedéseket, amelyek e kockázatokat csökkentik. A Főigazgatóság jelentős támogatója továbbá a katasztrófák kockázatainak csökkentését célzó olyan közösségi alapú megközelítéseknek, amelyek révén a legsebezhetőbb közösségek eredményesebben vészelhetik át a válságokat.

Igen gyenge nemzeti katasztrófareagálási képességük, valamint a helyi közösségeknek a katasztrófák következményei vonatkozásában meglévő csekély reagálási képessége miatt a fejlődő országok különösen ki vannak téve a különféle veszélyeknek. A DIPECHO-projektek olyan közösségi alapú katasztrófavédelmi projektek, amelyek a természeti katasztrófáknak leginkább kitett és az azok következményeit kezelni alig képes közösségekre összpontosítanak. A projektek demonstratívak és készen átemelhetők a gyakorlatba, így integrálhatóak a hosszú távú fejlesztési és nemzeti stratégiákba. A DIPECHO cselekvési tervek országos szintű műveleteket és regionális projekteket egyaránt tartalmaznak. Ennek egyszerű okai vannak: a természeti katasztrófák által érintett területek nem esnek egybe az államhatárokkal. 2007-ben a Főigazgatóság 19,5 millió eurót fordított a DIPECHO cselekvési tervekre Közép-Amerikában, Latin-Amerikában, Dél-Ázsiában és a Karib-térségben.

A Főigazgatóság lehetőség szerint és megfelelő esetekben katasztrófavédelmi elemeket is beépít a természeti katasztrófákra adott humanitárius válaszlépéseibe. 2007-ben ez 18 olyan támogatási határozat esetében valósult meg, amelyet 17 ország természeti katasztrófáira való válaszlépésként hoztak (Salamon-szigetek, Haiti, Jamaica, Dominikai Köztársaság, Belize, Dominika, Santa Lucia, India, Nepál, Banglades, Srí Lanka, Afganisztán, Vietnam, Nicaragua, Paraguay, Peru és Kolumbia). Az ezekhez kapcsolódó szerződések értéke elérte a 2,135 millió eurót. Ezenkívül a Főigazgatóság 4 millió eurót különített el az IFRC kapacitásainak erősítésére, a meghatározott magas kockázatú régiókban a természeti katasztrófákra való reagáláshoz.

Nemzetközi szinten a Főigazgatóság együttműködik a fejlesztési együttműködés fontosabb szereplőivel is. A cél az, hogy jobban integrálják a fejlesztési tevékenységekbe a katasztrófák kockázatának csökkentését, és erősebb kapcsolatot biztosítsanak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló erőfeszítésekkel a magas kockázatot képviselő országokban.

3.6. A segélyezés, a helyreállítás és a fejlesztés összekapcsolása

A Humanitárius Segélyek Főigazgatósága elkötelezte magát amellett, hogy megfelelő akadálymentesítési és humanitárius segítségnyújtási stratégiát (azaz a segélyezést, a helyreállítást és a fejlesztést összekapcsoló stratégiát – LRRD ) dolgoz ki. 2007-ben új külpolitikai eszközöket vezettek be (különös tekintettel a fejlesztési együttműködési eszközre és a stabilitási eszközre), amelyek új környezetet teremtettek az LRRD végrehajtásához. A Bizottság illetékes szolgálatai különösen nagy figyelmet fordítottak arra, hogy javítsák a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési együttműködés egymáshoz illeszkedését. Listát állítottak össze azokról az országokról, ahol a segélyezést, a helyreállítást és a fejlesztést összekapcsoló megközelítés különösen nagy figyelmet kapott. Ez a nem teljes lista Kenyát, Libériát, Mauritániát, Szudánt és Ugandát tartalmazta. A Humanitárius Segélyek Főigazgatósága hozzájárult a Fejlesztési Főigazgatóság vezetésével zajló, törékeny helyzetű országokkal kapcsolatos munkához is.

3.7. Fő partnerek a humanitárius műveletek terén

A Humanitárius Segélyek Főigazgatósága a humanitárius segítségnyújtást partnerein keresztül hajtja végre. A Főigazgatóság körülbelül 200 nem kormányzati szervezettel, az ENSZ ügynökségeivel és olyan nemzetközi szervezetekkel működik együtt, mint például a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, vagy a Vöröskereszt és a Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége.

A Főigazgatóság számára fontos, hogy a legkülönbözőbb partnerek széles körével tartson kapcsolatot. Ez biztosítja a világszerte egyre nagyobb mértékben felmerülő szükségletek hatékony kielégítését. A Főigazgatóság szoros munkakapcsolatot alakított ki partnereivel a szakpolitikai kérdések és a humanitárius műveletek kezelése terén egyaránt.

A Főigazgatóság a 2007-es műveleteit a nem kormányzati szervezetek (47%), az Egyesült Nemzetek ügynökségei (42%) és a nemzetközi szervezetek (11%) révén hajtotta végre. További részletek találhatók a partnercsoportok éves megoszlásáról a melléklet VI.6. szakaszában.

4. KAPCSOLATOK A TÖBBI EU-INTÉZMÉNNYEL, A TAGÁLLAMOKKAL, A Fő HUMANITÁRIUS PARTNEREKKEL ÉS A NEM UNIÓS DONOROKKAL

A korábbi évekhez hasonlóan a Főigazgatóság továbbra is fenntartotta aktív kapcsolatát a többi intézménnyel, a tagállamokkal és nemzetközi szervezetekkel, és ösztönözte a nemzetközi humanitárius jog és a humanitárius elvek (emberség, pártatlanság, megkülönböztetés-mentesség és semlegesség) tiszteletben tartását, különösen a Közös Kül- és Biztonságpolitika keretében, mint például a csádi EUFOR misszió során.

Emellett igyekezett biztosítani azt is, hogy az európai és a nemzetközi párbeszéd során vegyék figyelembe a humanitárius tér tiszteletben tartásának kötelezettségét a válsághelyzetekben. A Főigazgatóság az Európai Parlament nemrégiben kinevezett humanitárius előadójával is szilárd munkakapcsolatot alakított ki.

A nem uniós donorokkal fenntartott kapcsolatainak keretében a Főigazgatóság szorosan együttműködött az Amerikai Egyesült Államokkal (USAID[21] és PRM[22]), főként rendszeres videokonferenciák keretében, melyek során általános szakpolitikai kérdésekről és konkrét országokban zajló humanitárius műveletekről tárgyaltak annak érdekében, hogy koherens és egymást kiegészítő válaszadás valósulhasson meg.

Végezetül a Főigazgatóság és partnerei közötti stratégiai és megbízható párbeszéd biztosítása érdekében a Humanitárius Segélyek Főigazgatósága minden évben magas szintű stratégiai partnerségi párbeszédet folytat mindegyik szervezettel (ENSZ-ügynökségek, NGO-k és a Vöröskereszt mozgalom (Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, illetve Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége).

Az e partnerekre vonatkozó további részletek a melléklet VI.6. szakaszában találhatók.

5. EGYÉB TEVÉKENYSÉGEK

Tevékenységeinek keretében a Humanitárius Segélyek Főigazgatóságának egyéb feladatokat is el kell látnia a humanitárius segítség célba juttatása és minősége terén:

1. a Főigazgatóság biztonság- és védelmi politikájának fejlesztése a humanitárius segítség célba juttatásában részt vevő személyzetének védelmében;

2. a helyszíni gyors reagálási kapacitás erősítése multiszektorális munkacsoportok szervezésével;

3. kommunikációs stratégia és tájékoztatás;

4. a képzési kezdeményezések keretén belül a Főigazgatóság támogatja a humanitárius segítségnyújtási hálózatot (NOHA), amelyben több tudományágat érintő posztgraduális diploma szerezhető.

E tevékenységek részletei a melléklet IV. szakaszában találhatók.

A Főigazgatóság által finanszírozott műveletek megfelelő végrehajtását számos ellenőrzési és felülvizsgálati szint biztosítja a humanitárius műveletek projekciklusának különféle állomásain. A Főigazgatóság által kidolgozott ellenőrzési stratégia különböző vonatkozásait, a felülvizsgálati és ellenőrzési eljárásokat a melléklet V. szakasza tartalmazza.

6. KÖVETKEZTETÉS

2007-ben nem alakult ki fontosabb új humanitárius válság. Ugyanakkor a természeti katasztrófák nagyon súlyos károkat okoztak, és valószínű, hogy mértékük, erősségük és gyakoriságuk a jövőben is tovább növekszik majd az éghajlatváltozás miatt. Ezzel párhuzamosan a konfliktusok száma változatlan maradt, de azok egyre tovább tartanak, egyre nagyobb pusztítást okoznak, és egyre gyakrabban a már amúgy is sérülékeny lakosságot sújtják.

[1] Az EU-Szerződés új 10c. cikkének (2) bekezdése.

[2] Ezen összesített számadaton belül a Főigazgatóság 12 millió menekült, illetve 25 millió lakóhelyét (saját országán belül) elhagyni kényszerült személynek nyújtott segítséget több mint 50 országban – www.internal-displacement.org (IDMC, Internal Displacement Monitoring Centre, Global overview of Trends and Developments in 2006).

[3] http://www.icrc.org/Web/Eng/siteeng0.nsf/htmlall/section_ihl_in_brief?OpenDocument

[4] http://www.goodhumanitariandonorship.org/

[5] Az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja.

[6] Az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága.

[7] Az Egyesült Nemzetek Világélelmezési Programja.

[8] A jelentés a következő honlapon érhető el: http://ec.europa.eu/echo/funding/key_figures/echo_en.htm.

[9] „ A humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzus felé ” című közlemény alapján, amelyet 2007. június 13-án fogadtak el (COM(2007)317 végleges).

[10] COM(2005)153

[11] A szakértők száma 2005 és 2007 között 83-ról 96-ra nőtt.

[12] Az európai polgári védelmi erő: Europe aid http://ec.europa.eu/commission_barroso/president/pdf/rapport_barnier_en.pdf

[13] COM(2004)101

[14] Forrás: A katasztrófák epidemiológiájával foglalkozó kutatási központ (Centre for Research on the Epidemiology of Disasters – CRED), 2006 – katasztrófák számokban. http://www.unisdr.org/eng/media-room/press-release/2007/2006-Disaster-in-number-CRED-ISDR.pdf

[15] Forrás: A katasztrófák éves statisztikai áttekintése, számok és trendek, 2006 http://www.em-dat.net/documents/Annual%20Disaster%20Statistical%20Review%202006.pdf

[16] Költségvetési tételek szerinti megoszlás, beleértve az EFA-t is, a VI. részből 2007-ben elérhető összes kötelezettségvállalás arányában.

[17] http://ec.europa.eu/echo/policies/strategy_en.htm

[18] A sebezhetőségi index azt méri, hogy mekkora nemzeti kapacitás áll rendelkezésre a válságok hatásainak semlegesítésére és csökkentésére. Különböző mutatók alkotják, a Humán Fejlettségi Mutatótól (HDI) az 5 évesnél fiatalabb gyermekek halálozási rátájáig. http://ec.europa.eu/echo/files/policies/strategy/strategy_2008_en.pdf

[19] A válságmutató értékeli a súlyos incidensek – háború vagy természeti katasztrófa – közelségét, illetve a menekültek vagy az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek arányát a kérdéses ország teljes népességéhez viszonyítva.

[20] A humanitárius segélyek költségvetési tétele

[21] United States Agency for International Development – az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési ügynöksége.

[22] Bureau of Population, Refugees, and Migration (USA) – Népesedési, menekültügyi és migrációs iroda.