[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 10.1.2007

COM(2006) 835 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, VALAMINT A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A 2239/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal módosított, a Közösségnek az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézetben való részvételéről szóló, 1999. november 22-i 1999/784/EK tanácsi határozat végrehajtásáról [SEC(2006) 1806]

TARTALOMJEGYZÉK

. Előszó 3

I. Bevezetés 4

II. Közösségi részvétel 4

III. A tanácsi határozat végrehajtása 5

3.1. A részvétel formájának meghatározása 5

3.2. Közösségi pénzügyi hozzájárulások 6

IV. A Megfigyelő Intézet tevékenysége 8

4.1. Piaci és pénzügyi terület 8

4.2. Jogi terület 8

4.3 A szabályozó hatóságok európai platformja (EPRA) 9

V. A Megfigyelő Intézet termékeinek és szolgáltatásainak terjesztése 9

5.1. Piaci és pénzügyi terület 9

5.2. Jogi terület 10

5.3. Internet 10

5.4. Egyéb terjesztési tevékenységek és konferenciák 11

VI. Következtetések 11

ELőSZÓ

1. Ez a jelentés a 2239/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal[1] módosított, a Közösségnek az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézetben való részvételéről szóló, 1999. november 22-i 1999/784/EK tanácsi határozat[2] végrehajtásáról szól. Ez a tanácsi határozat 4. cikkében előírt végleges jelentés. Leírja a Bizottság és a Megfigyelő Intézet közötti kétoldalú kapcsolatokat, valamint ábrázolja az utóbbi által 1999 óta végzett főbb tevékenységeket.

2. A II. fejezet felidézi a Közösségnek a Megfigyelő Intézetben való részvételére vonatkozó okokat.

3. A jelentés III. fejezete összegzi a közösségi tagságról szóló főbb jogi aktusokat és tömör pénzügyi jelentéssel szolgál.

4. A IV. fejezet áttekintést nyújt a Megfigyelő Intézet által az 1999 vége és a 2006 közepéig tartó időszakban végzett átfogó tevékenységekről. A megvizsgált főbb területek a következők: piaci/pénzügyi és jogi kérdések.

5. Az V. fejezet a Megfigyelő Intézet által begyűjtött és elemzett információknak a főbb szakmai kategóriák közötti terjesztését értékeli.

6. A VI. fejezet átfogóan értékeli a közösségi részvételt az 1999-ben megállapított célkitűzések, valamint a Bizottság és a Megfigyelő Intézet közötti kétoldalú kapcsolatok végrehajtása tekintetében.

I. BEVEZETÉS

Ez a jelentés a Közösségnek az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézetben való részvételéről szóló 1999/784/EK tanácsi határozat végrehajtásával foglalkozik. Kiterjed a Bizottságnak a Megfigyelő Intézettel meglévő kétoldalú kapcsolataira, valamint az utóbbi által – az ipar és a hatóságok információs követelményeire válaszul – végzett főbb tevékenységeire. A jelentés az 1999 végétől – a tanácsi határozat elfogadásától – a 2006 novemberéig tartó időszakra terjed ki.

II. KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTEL

1992 decemberében az Európa Tanács a Megfigyelő Intézetet egy hároméves kezdeti időszakra hozta létre[3], 1997 márciusában pedig megerősítette a Megfigyelő Intézet határozatlan időre[4] szóló fennmaradását.

A Megfigyelő Intézetben való közösségi részvétel jogalapja a Szerződés 157. cikkének (3) bekezdése (korábban 130. cikk). Ez vonatkozik a Közösség következőkre irányuló tevékenységére: az ipari ágazatok segítése a strukturális változáshoz való alkalmazkodásban, olyan vállalkozások – különösen kis- és középvállalkozások – fejlődésének ösztönzése, a vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése, és az innovációs, kutatási és fejlesztési politikákban rejlő lehetőségek jobb kihasználásának elősegítése.

E célkitűzésekkel összhangban a Közösségnek a Megfigyelő Intézetben való teljes körű részvételére irányuló döntésnek jelentős szerepe van abban, hogy az európai audiovizuális ipart az olyannyira szükséges, részletes információkkal ellássa az olyan területeken, mint például a forgalmazás, pénzügyek, jogszabályok és joggyakorlat.

A Megfigyelő Intézet igen hatékonynak bizonyult az információkra irányuló kérések és az ilyen adatok nyilvános terjesztésének kezelésében, különösen ami a kis- és középvállalkozások megkereséseit illeti.

Ezen túlmenően a Megfigyelő Intézet munkája rendkívüli előnyökkel jár az EU ipara szempontjából, mivel számos országra kiterjed, beleértve a tagjelölt, valamint az EGT-országokat, továbbá a legtöbb egyéb európai országot is. 2006 közepétől kezdve a Megfigyelő Intézetnek 37 tagja van: 36 ország[5] és a Közösség.

A Megfigyelő Intézet által rendelkezésre bocsátott információk széles köre, valamint az Intézet arra vonatkozó képessége, hogy egyedi igényekre szabott kutatásokat végezzen, nem csupán az ipar számára alapvető, hanem – mind nemzeti, mind pedig közösségi szinten – jelentősnek bizonyult a politikai szereplők számára.

A Megfigyelő Intézet nem a az audiovizuális ágazatra vonatkozó statisztikai információk egyetlen forrása. Különösen – 1999-től[6] kezdve – az Eurostat EU-szintű statisztikai információkat dolgoz ki. A Megfigyelő Intézet és az Eurostat szakértői rendszeresen üléseztek a két intézmény működési területére tartozó területeken – különösen a piaci statisztikák terén – végzett munka felesleges megismétléseinek elkerülése érdekében.

III. A TANÁCSI HATÁROZAT VÉGREHAJTÁSA

A tanácsi határozat 1. cikke értelmében a Közösség – az Európa Tanács részleges megállapodása révén létrejövő – Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet tagja. A határozat 2. cikke megállapítja, hogy Közösséget a Bizottság képviseli a Megfigyelő Intézettel fennálló kapcsolataiban. Az 5. cikk eredetileg azt írta elő, hogy a közösségi részvétel legalább 2004 végéig fog tartani, ezt azonban a 2239/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat módosította, ami a részvételt 2006 végéig terjesztette ki.

3.1. A részvétel formájának meghatározása

2000 elején a Bizottság tárgyalásokat kezdeményezett az Európa Tanáccsal és a Megfigyelő Intézettel a tanácsi határozat végrehajtása érdekében. A megvitatásra kerülő főbb pontok a Közösség Megfigyelő Intézetben való részvételének módozatai voltak. Két kérdést kellett megoldani. Először is a Közösség – a többi tagtól eltérően – nem tagja az Audiovizuális Eurekának. Másodszor pedig a tagságnak meg kellett felelnie a Bizottság egyes meghatározott pénzügyi követelményeinek, különösen a fel nem használt pénzeszközök rendeltetése és a Megfigyelő Intézetből való kilépés esetére vonatkozó kötelezettségek tekintetében.

A Bizottság követelményeinek való megfelelés érdekében az Európa Tanács 2000 szeptemberében módosította a Megfigyelő Intézet alapokmányát és pénzügyi szabályzatát.[7]

Az Európa Tanács határozatán túlmenően a Bizottság felhatalmazta[8] Viviane Reding asszonyt – mint a Bizottságnak az audiovizuális politikáért felelős tagját – hogy az Európa Tanács főtitkárával folytatott levélváltás formájában létrejött megállapodásként tegye hivatalossá a Közösségnek az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézetben való részvételét.

A 2000 novemberi levélváltás tartalmazott egy felülvizsgálati záradékot a 2004 utáni időszakra vonatkozóan, mivel az 1999/784/EK tanácsi határozat csak 2004. december 31-ig volt hatályban. Ennélfogva az időbeli hatály 2005. és 2006. évekre történő kiterjesztése érdekében a Bizottság ismételten hivatalosan felhatalmazta[9] Reding asszonyt, hogy egy további két éves időszakra tegye hivatalossá a Közösségnek az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézetben való részvételét. A megállapodás ismét az Európa Tanáccsal 2005 júliusában és szeptemberében folytatott levélváltás formájában jött létre. A 2239/2004/EK határozat időbeli hatályán – azaz 2006. december 31-énél – túlmenő időszak vonatkozásában ismét felülvizsgálati záradékot iktattak be.

Mindkét levélváltáshoz egyetértési megállapodást csatoltak. Az egyetértési megállapodás meghatározta az éves bizottsági pénzügyi kötelezettségvállalások egyes feltételeit. A dokumentum két ezt követő változatát naprakésszé tették és azokat a Bizottság és a Megfigyelő Intézet évente jóváhagyta.

3.2. Közösségi pénzügyi hozzájárulások

Az 1999/784/EK határozatra irányuló javaslathoz csatolt pénzügyi kimutatás összesen 1 325 000 euró kötelezettségvállalást és kifizetési előirányzatot írt elő egy hatéves időszakra, 2004-ben évi legfeljebb 235 000 euróval. A 2239/2004/EK határozat pénzügyi kimutatása a 2004-es plafont 2005-re és 2006-ra is kiterjesztette.

A hosszadalmas tárgyalásoknak köszönhetően a közösségi tagság csak 2000 novemberében – a tanácsi határozat elfogadása után nagyjából egy évvel – válhatott formálissá. Ezért a Megfigyelő Intézettel ezen időszak alatt folytatott együttműködés megszakadásának elkerülése érdekében 2000 január 31-én a Bizottság támogatási megállapodást kötött a Megfigyelő Intézettel az elméleti törvényes hozzájárulás összegével megegyező és a tanácsi határozatra irányuló javaslathoz csatolt pénzügyi kimutatásban 1999-re megadott összeget nem meghaladó teljes összegről.

E támogatási megállapodás rendelkezései összhangban voltak a Bizottság támogatásokra vonatkozó pénzügyi szabályzatának rendelkezéseivel. Ez a rendszer eltér az egyetértési megállapodás jellemzőitől, mivel az egyetértési megállapodás szerinti éves pénzügyi hozzájárulás összege nem az ugyanazon évben felmerült tényleges költségekhez kapcsolódik, hanem rögzített akként, hogy a túlfizetést levonják a következő év hozzájárulásából.

A támogatási megállapodás pénzügyi mechanizmusának alkalmazása olyan hozzájárulás kifizetését eredményezte, ami 8 528 euróval volt kevesebb az előírt maximális összegnél. A Megfigyelő Intézet kérte a Bizottságot, hogy fizesse meg a teljes összeget. A Bizottság mindig is ellenszegült ennek a kérésnek, azt állítva, hogy már teljesítette a támogatási megállapodás szerinti valamennyi pénzügyi kötelezettségét. Egy szakértői testület által végzett elemzést követően 2002 novemberében a Megfigyelő Intézet végrehajtó tanácsa egyhangúlag úgy határozott, hogy lemond erről a Bizottsággal szembeni követeléséről.

A Megfigyelő Intézet – a tagok hozzájárulásai melletti – kiegészítő bevételei kidolgozásának köszönhetően, a 1999–2006 közötti kötelezettségvállalások és kifizetések következetesen alacsonyabbak voltak – mind nominális, mind százalékos értelemben – az 1999. és 2004. évi határozatokra irányuló bizottsági javaslatokban előírt összegeknél.

Értékek: euró |1999 |2000 |2001 |2002 |2003 |2004 |2005 |2006 | |Maximális kötelezettségvállalások |200.000 |215.000 |220.000 |225.000 |230.000 |235.000 |235.000 |235.000 | |Tényleges kötelezettségvállalások |198.184 |200.000 |219.945 |219.822 |220.080 |221.154 |232.150 |234.999 | |Tényleges kifizetések |189.656 |200.000 |219.945 |219.822 |220.079 |221.154 |232.150 |234.999 | |Maximális részvétel |12,25 % |12,25 % |12,25 % |12,25 % |12,25 % |12,25 % |12,25 % |12,25 % | |Tényleges részvétel |9,68 % |10,04 % |10,89 % |9,66 % |9,81% |9,68 % |8,96 % |9,52 % | |

IV. A MEGFIGYELő INTÉZET TEVÉKENYSÉGE

A Megfigyelő Intézet alapokmánya értelmében: „Az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet célja az audiovizuális iparon belüli információtovábbítás javítása, a piacról alkotott tisztább kép és a nagyobb fokú átláthatóság elősegítése. E munka végzése során a Megfigyelő Intézet különös figyelmet fordít az információk megbízhatóságának, összeegyeztethetőségének és összehasonlíthatóságának biztosítására.”

Feladatköre ellátása érdekében a Megfigyelő Intézet a következő két fő irányvonal mentén dolgozta ki tevékenységeit: az audiovizuális piacokra vonatkozó éves statisztikák közzététele és időszakos jogi folyóiratok közzététele. Ezen túlmenően több alkalommal számos ad hoc tanulmányt és kiadványt adtak ki.

4.1. Piaci és pénzügyi terület

A Megfigyelő Intézet az audiovizuális piac különböző szegmenseire, az audiovizuális tevékenységeket végző társaságok pénzügyi helyzetére, valamint a filmek és audiovizuális alkotások vonatkozásában nyújtott állami támogatásokra vonatkozó statisztikai és gazdasági információk gyűjtésére és elemzésére összpontosított. Különös figyelmet fordított az új technológiák felmerülésével előálló kihívásokra és az átláthatóság fokozásának szükségességére az európai audiovizuális piacokon.

Kiadványai, mint például a Yearbook (évkönyv), a FOCUS és jó néhány ad hoc jelentés széles körű információkat nyújtottak számos gazdasági szereplő, szakmai csoport és közigazgatás munkáját támogatva. Ezen túlmenően ingyenes on-line szolgáltatásokat indított el, amelyek részletesebb és hasznos információkkal szolgálnak különösen a KKV-k számára: a filmbemutatókra vonatkozó LUMIERE adatbázis, a közfinanszírozásra vonatkozó KORDA adatbázis, a PERSKY-jegyzék, ami több ezer televízió-csatorna honlapjaihoz való linkek szisztematikus listáit és a nemzeti televíziós piacokra vonatkozó információs forrásokat tartalmazza.

E feladatok végrehajtása érdekében a Megfigyelő Intézet különféle szakosodott, „adatszolgáltató” hálózattal – beleértve a nemzeti filmügynökségeket, szakmai szervezeteket, nemzeti statisztikai intézeteket, kereskedelmi folyóiratokat kiadó és piackutató társaságokat – dolgozott együtt.

4.2. Jogi terület

Azok a témák, amelyekkel a Megfigyelő Intézet foglalkozik, magukba foglalják a következőket: a média és elektronikus kommunikáció digitalizálása, konvergencia és globalizáció, valamint hogy ezek hogyan fogják érinteni az olyan területeket, mint például az emberi jogok és gazdasági szabadságok, kulturális célok és örökség, szerzői jog, büntetőjog, kereskedelmi jog, reklám, fogyasztóvédelem, az információhoz való szabad hozzáférés, állami támogatási és EU-s támogatási programok, adórendszerek, átláthatóság, oktatás stb.

Annak érdekében, hogy a teljes audiovizuális iparnak, valamint a tagországok jogalkotóinak és közigazgatási munkatársainak átfogó, naprakész tájékoztatást és elemzést nyújtson, a Megfigyelő Intézet kiépített egy nemzeti tudósítókat és akadémiai intézeteket tömörítő hálózatot. Ezen túlmenően rendszeres kapcsolatot tartott fenn a jogalkotókkal, szabályozó hatóságokkal és más szupranacionális szervezetekkel. Különös figyelmet fordított egy megfelelő fordítási szaktudást (benne a lektorok képzését is) biztosító külső hálózat létrehozására. Az audiovizuális jog kritikus kérdés egy különböző kultúrájú és soknyelvű terület esetében.

4.3 A szabályozó hatóságok európai platformja (EPRA)

2006 eleje óta a Megfigyelő Intézet adott otthont az EPRA titkárságának. E szervezettel – a Megfigyelő Intézet végrehajtó tanácsának 2005. júniusi jóváhagyását követően – 2005. november 30-án különmegállapodást írt alá. Az EPRA titkárságának kiadásait rögzítik a Megfigyelő Intézet költségvetésében, de teljes egészében az EPRA finanszírozza.

V. A MEGFIGYELő INTÉZET TERMÉKEINEK ÉS SZOLGÁLATATÁSAINAK TERJESZTÉSE

A Megfigyelő Intézet termékeinek és szolgáltatásainak főbb célpontját a következő három csoport képezi:

- az alapiparágak (film, műsorszolgáltatás, videó/DVD és multimédia) valamint a szomszédos szegmensek (pl. telekommunikáció),

- az alapiparágak szolgáltatási ágazatai (tanácsadók, jogászok, pénzügyi szolgáltatások, szaksajtó stb.),

- nemzeti, európai és nemzetközi politikai szereplők, hatóságok és általánosságban véve a közszolgáltató ágazat (minisztériumok, műsorszolgáltató hatóságok, közfinanszírozási testületek, nemzetközi szervezetek stb.).

A Megfigyelő Intézet – az alapokmány értelmében – köteles a felhasználóknak díjat felszámítani az általa nyújtott szolgáltatásokért, közszolgáltató intézményként azonban köteles átfogó és ingyenes szolgáltatásokat nyújtani tagjai és a célcsoportok számára.

5.1. Piaci és pénzügyi terület

A Megfigyelő Intézet legfőbb statisztikai kiadványa az 1994 óta évente megjelenő Yearbook . A 2002–2005-ös időszakban a Yearbook öt kötetből állt (1. Az európai rádió- és televízióipar gazdasága; 2. Háztartási audiovizuális berendezések – Adatátvitel – Televíziós nézettség; 3. Film és házivideó; 4. Multimédia és új technológiák; 5. Televíziós csatornák – Műsorkészítés és terjesztés). 2006-ban három kötetben adták ki (1. Televíziós körkép a 36 európai országban; 2. A televízió fejlődése Európában; 3. Film és videó).

A Yearbook előfizetés útján elektronikus formában is hozzáférhető. Ez a forma lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy a Yearbook nyomtatásban történő megjelenése előtt információkhoz jussanak, azzal a további lehetőséggel, hogy az információhoz Excel-formátumban is hozzáférhetnek.

A FOCUS – Trends of the World Film Market (A világ filmpiacának alakulása) c. kiadványt minden évben májusban, a Cannes-i Filmfesztivál alkalmával adják ki. Ez a kiadvány naprakész elemzést nyújt a filmipar nemcsak Európában, de a világ más részein is bekövetkezett fejleményeiről. A kiadványt ma már megbízható és felhasználóbarát információs eszközként ismerik el széles körben.

Ezen túlmenően a Megfigyelő Intézet eseti jelentéseket tesz közzé meghatározott témákról. Ezeket vagy nyomtatott kiadványként adják ki vagy pedig on-line teszik hozzáférhetővé. Némely jelentést közvetlenül a Megfigyelő Intézet szakértői és elemzői írnak; másokat külső szakértők készítenek el.

5.2. Jogi terület

1999 óta a Megfigyelő Intézet folyamatosan növelte a begyűjtött, feldolgozott és – „Iris” név alatt különféle kiadványokon keresztül – terjesztett jogi információkat.

Az 1995-ben elindított „IRIS newsletter”-t évente 10 alkalommal adják ki. Ez on-line is hozzáférhető. Az évek során több mint 3600, jogszabályokra, ítéletekre, közigazgatási határozatokra és politikai dokumentumokra vonatkozó cikket közöltek le. A hírlap 56 különböző ország és valamennyi nagyobb szupranacionális szervezet tevékenységeit kíséri figyelemmel.

Az „IRIS plus”-t – az „IRIS newsletters” minden második számához csatolt tematikai kiegészítést – 2001-ben adták ki először. Nemzetközi jelentőségű, aktuális kérdésekre összpontosít, összehasonlító elemzéseket közöl arról, miként foglalkoznak adott kérdésekkel a különböző országok jogszabályai értelmében. Az „IRIS plus”-ban szereplő kérdések a szerzői jogtól az állami filmek finanszírozásán, a konvergencián, a klasszikus műsorszolgáltatáson át az új médiáig és az emberi jogokig terjednek.

Az „IRIS Specials” 50–150 oldalas nagyobb kiadványok, amelyek az alkalmazandó jogszabályi keretekre (európai és nemzeti jogszabályok) vonatkozó részletes információkat, valamint a szabályozási modellekre vonatkozó példákat tartalmaznak. Összehasonlítási célokból az IRIS Specials számos alkalommal nyújtott információkat az Egyesült Államok szabályozási rendszeréről. Az „IRIS Specials”-t először 1999-ben adták ki, az európai audiovizuális médiával kapcsolatos jogi útmutatóként. Azóta további nyolc száma jelent meg. Az aktuális – 2006 végén megjelent – IRIS Specials tartalmaz egy tanulmányt Implenting the Regulation of Transfrontier Audiovisual Media Services (A határokon átnyúló audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló rendelet végrehajtása) címmel.

5.3. Internet

A Megfigyelő Intézet két gazdasági és pénzügyi adatbázist, valamint egy, a honlapján ingyenesen hozzáférhető on-line jegyzéket tart fenn.

1996 óta a LUMIERE-adatbázis részletes információkkal szolgál valamennyi kereskedelmi célú film éves nézőszámáról az általa lefedett 27 európai országban. A LUMIERE több mint 15 000 filmet tartalmaz. Ez az adatbázis hatékony eszközöket kínál statisztikai elemzések (piaci részesedések, műfaj szerinti elemzés stb.) céljából, hatékony információforrássá téve azt a szakmabeliek számára.

A KORDA-adatbázis a több mint 200 európai közfinanszírozási szerv által biztosított, nagyjából 600 támogatási rendszerre vonatkozó, átfogó információkat nyújt. Keresési funkció teszi lehetővé a felhasználó számára az országnak, műfajnak és a gyártási szakasznak megfelelő egyedi támogatási programrendszerek beazonosítását.

A PERSKY-jegyzék rendszerezett linkgyűjteménnyel szolgál a Megfigyelő Intézet 36 tagállamában létező valamennyi televízió-csatorna honlapjához, valamint tartalmazza a műsorszolgáltatási szabályozó hatóságok, információforrások és nemzeti jelentések linkjeit.

2003 óta a Megfigyelő Intézet díjmentes hozzáférést biztosít az „IRIS Merlin” nevű, csaknem 4000 cikket és több mint 4200 referenciadokumentumot (törvények, rendeletek, bírósági jogesetek stb.) tartalmazó jogi adatbázishoz. Az egyedi keresési és szűrési funkcióval rendelkező IRIS Merlin nemcsak az „IRIS newsletter”-ből származó cikkeket, hanem kifejezetten az adatbázis számára készült cikkeket is tartalmaz (pl. a koprodukciós megállapodások 2005-ben közzétett gyűjteménye).

A Megfigyelő Intézet honlapján számos jogi vonatkozású cikk – például (az Oroszországról, Törökországról és Svájcról szóló) országjelentések – vagy más egyedi témákról szóló cikkek is hozzáférhetők, továbbá az európai egyezmények aláírásának és megerősítésének állásával kapcsolatos áttekintő táblázatok, illetve a nemzetközi szerződések és a nagy társadalmi jelentőségű események nemzetek szerinti listái is megtalálhatók.

5.4. Egyéb terjesztési tevékenységek és konferenciák

A Megfigyelő Intézet az elmúlt hét évben tizenegy munkaértekezlet társszervezője volt a jogi területen. A legutóbbit – amelyre 2006 novemberében került sor – „A szélessávú videó jövője” témában tartották. A munkaértekezletek anyagát egy-egy IRIS kiadvány dolgozza fel. A Megfigyelő Intézet ezen túlmenően rendszeresen részt vesz más intézmények és az EU-s tagállamok által szervezett konferenciákon, munkaértekezleteken és hasonló eseményeken, valamint a Cannes-i filmfesztiválon.

A különféle hálózatok tagjaival, a nemzetközi sajtóval, valamint a jelenlegi és potenciális fogyasztókkal való kapcsolatlétesítés összetett feladatának megkönnyítésére a Megfigyelő Intézet 2003-ban létrehozott egy „Oriel” elnevezésű kapcsolattartási adatbázist.

VI. KÖVETKEZTETÉSEK

A Közösségnek az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézete munkájában való részvételéről szóló, 2002. évi bizottsági időközi jelentésben[10] a Közösség és a Megfigyelő Intézet közötti kapcsolatok vonatkozásában kifejtett pozitív értékelés nyilvánvalóan megerősíthető. Kiadványai és adatbázisai sikeressége (például a Yearbook, az Iris vagy a Lumière) olyan rangra emelték a Megfigyelő Intézetet, hogy az audiovizuális ipar különböző szegmenseinek piaci szereplői, valamint – a nemzeti és közösségi – hatóságok a gazdasági és jogi információk kulcsfontosságú forrásának tekintik.

A rendszeresen megjelentetett kiadványokon és az on-line adatbázisokon túlmenően a Megfigyelő Intézet olyan pontos elemzéseket tudott kiadni, amelyeket lehetetlen volna ilyen ésszerű árakon létrehozni akár az ipar, akár – a tagsági díj összegét tekintve – a résztvevő közjogi szervek számára.

Az intézet egyik legértékesebb jellemzője az a tudományos partnerek hatékony hálózatainak létrehozására és fenntartására irányuló képesség, mely az évek során alapvető fontosságúnak bizonyult a Megfigyelő Intézet gazdasági és jogi elemzéseihez szükséges rendkívül sokféle adat folyamatos szolgáltatása tekintetében. A Megfigyelő Intézet viszont olyan átfogó eszközöket biztosított az audiovizuális ágazat és különösen a kis- és közepes méretű gazdasági szereplők számára, amelyek tisztább képpel szolgálnak a piacokról és a jogi/szabályozási keretről.

A Megfigyelő Intézet tevékenységeinek további támogatása érdekében a Bizottság azt javasolta, hogy a Közösség Megfigyelő Intézetben való részvétele – az új Média 2007 program[11] keretében – 2013-ig folytatódjon.

[1] HL L 390., 2004.12.31., 1.o.

[2] HL L 307., 1999.12.2., 61.o.

[3] A Miniszteri Bizottság 1992. december 15-én elfogadott (92) 70. sz. határozata

[4] A Miniszteri Bizottság 1997. március 20-án elfogadott (97) 4. sz. határozata

[5] A Megfigyelő Intézet tagja a 25 közösségi tagállam, valamint Albánia, Bulgária, Horvátország, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Románia, az Orosz Föderáció, Svájc, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Törökország.

[6] A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az audiovizuális statisztikákról. COM(2004) 504 végleges, 2004.7.16.

[7] A Miniszteri Bizottság 2000. szeptember 21-én elfogadott (2000) 7. sz. határozata

[8] A C(2000) 3308. sz. határozat, 2000.11.15., nem tették közzé.

[9] A C(2005) 1989. sz. határozat, 2005.7.5., nem tették közzé.

[10] COM(2002) 619 végleges

[11] COM(2004) 470 végleges