[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 24.7.2006

COM(2006) 416 végleges

A BIZOTTSÁG 23. ÉVES JELENTÉSE

A KÖZÖSSÉGI JOG ALKALMAZÁSÁNAK ELLENŐRZÉSÉRŐL (2005) {SEC(2006) 999}{SEC(2006) 1005}

A BIZOTTSÁG 23. ÉVES JELENTÉSE

A KÖZÖSSÉGI JOG ALKALMAZÁSÁNAK ELLENŐRZÉSÉRŐL (2005)

Az Európai Bizottság minden évben összeállítja a közösségi jog alkalmazásának ellenőrzéséről szóló jelentését, válaszul az Európai Parlament (1983. február 9-i állásfoglalás) és a tagállamok (a Maastricht-ban 1992. február 7-én aláírt Szerződéshez mellékelt 19. számú nyilatkozat 2. pontja) által megfogalmazott kérésekre. A jelentés válaszol az Európai Tanács vagy a különböző ágazatok tekintetében eljáró Tanács kérdéseire is.

1.1. Bevezetés

A Szerződések őreként kapott kizárólagos feladatainak gyakorolása során a Bizottság az EK-Szerződés 211. cikke értelmében biztosítja és ellenőrzi a közösségi jog tagállamok általi egységes alkalmazását. Az EK-Szerződés 226. cikke megállapítja, hogy a Bizottság eljárást kezdeményezhet a közösségi joggal ellentétes törvényi és rendeleti rendelkezéseket elfogadó vagy fenntartó tagállam ellen.

Az európai kormányzásról szóló 2001. évi fehér könyv[1] hangsúlyozza, hogy a közösségi jog alkalmazásának felelőssége elsősorban a tagállamok közigazgatási szerveit és nemzeti igazságszolgáltatási szerveit terheli. A Szerződés megsértése miatti eljárások elsődleges célja a tagállamok ösztönzése arra, hogy önkéntesen és a lehető leggyorsabban feleljenek meg a közösségi jognak. A Bizottság a problémák megoldása érdekében törekedett arra, hogy kiegészítő módszerek vagy alternatívák útján megerősítse a tagállamokkal folytatott együttműködést.

A közösségi jog alkalmazásának ellenőrzése alapvető fontossággal bír általában a jogállamiság szempontjából, és hozzájárul ahhoz, hogy az európai polgárok és a gazdasági szereplők számára kézzelfoghatóvá váljon a jogállamiságra épülő Közösség elve. A tagállamok polgárai által benyújtott nagyszámú panasz alapvető eszközt jelent a közösségi jog megsértésének feltárásában.

A 23. éves jelentés — ideértve a mellékleteket, mint például a szolgálatok munkadokumentumait és a Bizottság szolgálatainak hozzájárulásait (SEC(2006) 1005), illetve a statisztikai mellékleteket (SEC(2006) 999) — a közösségi jog alkalmazásának ellenőrzéséhez kapcsolódó 2005. évi bizottsági tevékenységekről számol be.

1.2. Az Unió bővítése és az irányelvek átültetésére hozott intézkedésekről szóló értesítések

A 2005. évet az Unió Bulgáriával és Romániával történő bővítésének előkészítése fémjelezte. Az irányelvek átültetésére hozott nemzeti végrehajtási intézkedések 25 tagállamot érintő integrált elektronikus értesítési rendszerét úgy igazították ki, hogy Románia és Bulgária is teljesíthesse a közösségi vívmányok részét képező irányelvek tekintetében fennálló előzetes értesítési kötelezettségét. A két ország 2005 végén küldött értesítést az első intézkedésekről.

2005-ben Hollandia és Svédország csatlakozott az elektronikus értesítési rendszerhez, és előrehaladtak az előkészületek a rendszerbe történő belépés előtt álló utolsó tagállamban, Franciaországban.

A nemzeti átültető intézkedések közlésére irányuló erőfeszítés tekintetében megvalósított előrelépés 2005 januárjában 97,69%-os átlagot mutatott a 25 tagállamra nézve. Márciusban ez az arány 98,12%-on állt; májusban 98,69%-on; júliusban 98,78%-on; szeptemberben 98,88%-on; és novemberben 98,92%-on[2].

1.3 A Szerződés megsértése miatti eljárások

A Bizottság által kezdeményezett, a Szerződés megsértése miatti eljárások száma a 2004. évi 2993-ról 2653-ra csökkent 2005-ben. 2005. december 31-én a 2653 iktatott ügy közül 1697 ügy volt folyamatban. A Bizottság által iktatott panaszok száma enyhe növekedést mutatott, a 2004. évi 1146-hoz viszonyítva 1154-re. A 2005-ben felderített valamennyi jogsértés körülbelül 43,5%-át panasz alapján derítették fel. A Bizottság saját vizsgálatai alapján kezdeményezett eljárások száma a 2004. évi 328-ról 433-ra emelkedett 2005-ben a 25 tagállam tekintetében.

A 25 tagállamra nézve, az átültető intézkedések közlésének elmulasztásával kapcsolatos eljárások száma az előző évhez képest 29%-kal csökkent: 1519-ről 1079 ügyre. Ezt a csökkenést az a tény magyarázza, hogy a 2004. évi számadatok nem csak az azon irányelvek átültetésének elmulasztásra vonatkozó rendszeres ellenőrzésre terjedtek ki, amelyek a 15 tagállam tekintetében váltak esedékessé, hanem a tíz új tagállam tekintetében valamennyi „előcsatlakozási közösségi vívmány” közlése elmulasztásának ellenőrzésére is.

Az 1999–2002-es időszak tekintetében a Szerződés megsértése miatti ügyek kezelésének időtartama átlagosan 24 hónap, a megjelölt időszakban az ügy iktatásától számítva az EK-Szerződés 226. cikke értelmében vett Bírósághoz fordulásig. Amennyiben csak azokat a Szerződés megsértése miatti ügyeket vizsgáljuk, amelyek egy megalapozott panaszból származnak, és azokat, amelyeket a Bizottság szolgálatai hivatalból észleltek, az átlagosan eltelt idő 35 hónap. A Szerződés megsértése miatti azon ügyek tekintetében, amelyek az irányelvek végrehajtásáról szóló nemzeti intézkedések közlésének elmulasztásával kapcsolatosak, az áltagosan eltelt idő 15 hónap.

1.4 A „közösségi jog alkalmazása ellenőrzésének javításáról” szóló COM(2002)725 bizottsági közlemény végrehajtása

A Bizottság szolgálatai a végrehajtás során előtérbe helyezték a Szerződés megsértése miatti ügyek elemzésének és kezelésének felgyorsítását és a panaszosokkal fenntartott kapcsolatok tekintetében a helyes hivatali magatartásra vonatkozó szabályzat fokozott tiszteletben tartását. A tagállamok közötti egyenlő bánásmód alapvető elvét tiszteletben tartották, nem jogalkotási intézkedések széles skálájával kombinálva azokat, annak érdekében, hogy az alkalmazás lehetséges problémáit kivédjék. Ebben a körben helyénvaló kiemelni a megelőzési mechanizmusok végrehajtását a „nehéz” irányelvek átültetésének megkönnyítésére; az új szabálytervezetek értesítési rendszerét; az egyes fórumokon való részvételt az átültetési iránymutatások bemutatására; az olyan megerősített többoldalú kapcsolatokat, mint az „átültetési” tömbösített ülések, konferenciák, szemináriumok és „workshop”-ok; az „alkalmazási hálózatok”; a kétoldalú konzultációs mechanizmusok megteremtését a „strukturális párbeszéd” kialakítása céljából; és a nyilvánosság felé irányuló kommunikáció megerősítését, különösen az Európa-honlapon keresztül. A problémák és panaszok megoldásával összefüggésben a SOLVIT megkeresése jelentősen növekedett. A vizsgálatok továbbra is fontos szerepet játszanak az élelmiszerbiztonság, a levegő, a tengerészet, és a nukleáris anyagok biztonságának ellenőrzése területén, valamint a környezeti radioaktivitás szintjének ellenőrzésében.

1.5 Az Európai Parlamenthez benyújtott petíciókhoz kötődő jogsértések

A Parlamenthez benyújtott petíciók értékes információforrásnak bizonyulnak a közösségi joggal kapcsolatos mulasztások felderítése tekintetében. A statisztikák azt mutatják, hogy a petíciók egynegyede–egyharmada a Szerződés megsértése miatti eljárásokhoz kapcsolódik, vagy azokra ad okot. Vannak olyan témák, mint a személygépkocsik nyilvántartásba vétele, vagy a spanyolországi városrendezési törvények, amelyek számos petícióhoz szolgáltatnak alapot, mint ahogy a panaszok tekintetében is. Sok esetben ezek egybeesnek a panaszok Bizottsághoz történő egyidejű benyújtásával. A petíciók aránya ágazatonként jelentősen változó, 10 a vállalkozási és ipari ágazat tekintetében, és 179 a környezetvédelem területén. A petíciók különösen a környezettel és a belső piaccal kapcsolatos ágazatokra összpontosulnak.

A környezetvédelem területén számos, folyamatban lévő, Szerződés megsértése miatti eljáráshoz kapcsolódó petíció érintette a környezeti hatásvizsgálat teljesítésének kérdését. Néhány esetben ezek autópálya-építésre, nagyfeszültségű villamosvezetékek kiépítésére, vagy repülőtér-építésre vonatkoztak, néha különleges természetmegőrzési területekhez és a vadon élő növények és állatok megőrzési területeihez kapcsolódtak. A vadon élő növényeket és állatokat illetően más petíciók a vadon élő madarak néhány új tagállamon belüli vadászatával szembeni védelmével foglalkoztak, valamint a farkasok és a teknősök védelmével. A petíciók a vízminőségi előírásokkal kapcsolatos kérdések teljes skálájára is kiterjedtek, gyakran a helyi feltételekre jellemző sajátos kérdéseket megfogalmazva.

A belső piac alapvető ágazataiban is a petíciók vetettek fel jelentős számú, széles kört érintő kérdést. Mint általában, a szakképesítések elismerésére vonatkozó egyedi kérdések a petíciók nagy számában megjelennek, ezek többnyire az irányelvek késői átültetéséhez kapcsolódnak. A pénzügyi szolgáltatási ágazattal is jelentős mennyiségű, a részvényesek jogait, a banki tevékenységeket és a biztosítást nagymértékben érintő petíció foglalkozik. Még ha a petíciók jelentős része nem is vet fel a közösségi jog alkalmazási körébe tartozó kérdéseket, az eljárás lehetővé teszi, hogy az érintettek magyarázatot kapjanak. A hangsúlyos egyedi ügyek, mint a „Lloyds” és az „Equitable Life Assurance Society” szintén megjelennek, csakúgy, mint a határokon átnyúló, Euróban teljesített fizetési műveletekkel kapcsolatos problémák. A petíciós tevékenységek további jelentős része érinti általában a szolgáltatásokat, beleértve olyan visszatérő kérdéseket, mint a parabola-antennák telepítése. Végül, a spanyolországi Valencia városfejlesztési törvényeit érintő petíciók felvetettek egy sor, például néhány közbeszerzési kérdést is, amelyek a Parlament Petíciós Bizottsága által készített, 2005. december 13-i jelentés tárgyát képezték.

Ez az információ alátámasztja a felvetett kérdések mennyiségét, változatosságát és jelentőségét, és megerősíti a Bizottságtól megkövetelt azon munka szerteágazó jellegét, hogy megvizsgálja, megmagyarázza és kezelje a különböző kérdéseket mind azon hatásköre értelmében, hogy a Szerződés megsértése miatt eljárást indítson, mind annak szükségessége szempontjából, hogy a panaszosokat és a Petíciós Bizottságot folyamatosan tájékoztassa.

1.6 Kiemelkedő fejlődés a Bizottság tevékenységi ágazati szerint

A következőkben a kiemelkedő tények kerülnek bemutatásra ágazatonként.

Az agrárszektorban a közösségi jog alkalmazásának ellenőrzésével kapcsolatos tevékenység tengelyében két cél áll, az egyik, hogy eltöröljék a mezőgazdasági termékek szabad mozgásának akadályait, a másik pedig, hogy megvalósítsák a mezőgazdasági szabályozások sajátosabb mechanizmusának hatékony és megfelelő alkalmazását.

A mezőgazdasági termékek szabad mozgása tárgyában megerősítést nyert a mezőgazdasági termékek szabad mozgását gátló klasszikus akadályok csökkenését mutató megatrend.

A közös agrárpolitika különleges szabályai alkalmazásának ellenőrzésére vonatkozóan, a Bizottság különösen arra ügyelt, hogy az egyes földrajzi megnevezések közösségi szinten, a mezőgazdasági termékek minőségére vonatkozó politika keretében megvalósított védelmét ne gyengítsék a közösségi joggal ellentétes olyan magatartások vagy értelmezések, mint amilyet Németországban is megállapítottak a „Parmigiano Reggiano” tekintetében.

A Bizottság tevékenysége azt a célt is követte, hogy emlékeztesse a tagállamokat az agrárszektorban a létező állami támogatási programokról szóló éves jelentések benyújtására vonatkozó kötelezettségükre.

Az agrárszektorba tartozó irányelvek átültetése tekintetében, a nemzeti átültető intézkedések közlésének ellenőrzésére irányuló tevékenység lehetővé tette az adott irányelveket átültető nemzeti szövegek közlésének elérését.

Az oktatás és a kultúra ágazatában , a Bizottság tudatában van a diplomák elismerése területén továbbra is fennálló problémáknak. A tanulmányi célú elismerés területén kizárt a jogalkotási úton történő harmonizáció. Inkább a politikai együttműködést és a rendszerek közelítését kell előnyben részesíteni. A nemzeti hatóságok mindenesetre kötelesek a nemzetiségi alapú közvetlen vagy közvetett megkülönböztetéstől tartózkodni.

A Bizottság olyan eseteket követett nyomon, amelyek a tanulmányi célú elismerés eljárásának költségére és tartamára vonatkoztak. A más tagállamokban szerzett címek elismerésével kapcsolatos túlzott mértékű összegek megkövetelésének hatása, hogy akadályokat állít fel a diákok határokon átnyúló mobilitásával és az oktatáshoz jutásával szemben. Ami az oktatáshoz jutás feltételeit illeti, a közösségi rendelkezések garantálják a közösségi diákok és a hazai diákok közötti egyenlő bánásmódot az oktatáshoz jutás tekintetében (EK-Szerződés 12., 149., és 150. cikk). A Bizottság a Szerződés megsértése miatti eljárást kezdeményezett Ausztriával szemben a közösségi állampolgároknak az osztrák felsőoktatáshoz jutási feltételei tekintetében, amelynek keretében 2004-ben a Bírósághoz fordultak. Ausztria tett néhány intézkedést a Bíróság ítéletének való megfelelés érdekében, amelyeknek a Bizottság szolgálatai által történő vizsgálata folyamatban van.

A Bizottság továbbra is nagyszámú levelet kap a polgároktól, a Bidar-ügyben (C209/03) hozott ítélet következtében a diákoknak a szociális ösztöndíjakhoz, a hitelekhez és egyebekhez való jogára vonatkozóan.

A foglalkoztatási ágazat tekintetében emlékeztetni kell arra, hogy a munkavállalók szabad mozgása tárgyában a közösségi jog alkalmazásának ellenőrzése különösen az EK-Szerződés rendelkezéseinek, és az e tárgyban alkalmazandó rendeleteknek a helytelen alkalmazását érinti, amiről a Bizottság a polgárok egyedi panaszaiból szerez tudomást, míg más területeken (munkafeltételek, a munkahelyi biztonság és egészségvédelem, valamint a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód), ezek az irányelvek átültetésére hozott nemzeti intézkedéseknek való meg nem felelésből, illetve azok közlésének elmulasztásából fakadó problémák, amelyek a Szerződés megsértése miatti eljárásokhoz vezetnek.

Az EK-Szerződés 13. cikkéből eredő megkülönböztetésmentesség területét illetően, a Bíróság első ítéletei elmarasztalták az érintett tagállamokat a 2000/43, illetve a 2000/78 irányelv átültetésére hozott intézkedések közlésének elmulasztásáért, amely irányelvek átültetésére nyitva álló határidő 2003-ban járt le. Ezen eljárások ennél fogva az EK-Szerződés 228. cikke szerint folytatódnak. Ezen kívül, a 2000/43 irányelv átültetésére hozott intézkedések alapos vizsgálata következtében az 15 tagú EU tagállamainak jelentős számával szemben indítottak nem megfelelési eljárást.

A közösségi vívmányok új tagállamok általi alkalmazásának ellenőrzése jelentős prioritásnak minősült. A megfigyelés időszakos és rendszeres folyamatát kiterjesztették 2004. május 1-je utánra.

Ezen kívül alapos vizsgálat folyt a 15 tagú EU különböző tagállamai által a 2003. évi csatlakozási okmányhoz fűzött átmeneti rendelkezések alkalmazásában hozott nemzeti intézkedésekkel kapcsolatban. Adott esetben megindították a Szerződés megsértése miatti eljárásokat.

A vállalkozási és ipari ágazat (a termékek belső piaca), 2005. december 31-én 504 irányelvért és az EK-Szerződés 28. cikkének alkalmazásáért felelt. Az e jogszabályok tekintetében a Szerződés megsértése miatti, 2005-ben indított 333 eljárás (194 az irányelvekkel, 141 az EK-Szerződés 28. cikkével kapcsolatban) a Bizottság által 2005-ben indított összes eljárás 9.4%-át képezi. Ez a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság által folytatott eljárások számának növekedését jelzi, 2004-hez és 2003-hoz képest (249, illetve 218 folyamatban lévő eljárás).

Ami az irányelveket illeti, csakúgy, mint a korábbi években, a folyamatban lévő eljárások legnagyobb része a nemzeti átültető intézkedések közlésének elmulasztásáért indított eljárás (129, amelyből 101 eljárás 2005-ben indult). A leginkább érintett területek a gyógyszer- és gépjármű-ágazat. 2005-ben 15 új ügyet indítottak nem megfelelésért, és 10-et helytelen alkalmazásért (összehasonlítva: 2003-ban 53-at indítottak nem megfelelésért és 10-et helytelen alkalmazásért, 2004-ben pedig 6-ot indítottak nem megfelelésért és 3-at helytelen alkalmazásért).

Mint a korábbi években, a termékekre vonatkozó műszaki szabványok nemzeti tervezeteivel kapcsolatos előzetes információszolgáltatási eljárásról szóló 98/34/EK irányelv igen fontos szerepet játszott a belső piac működését gátló akadályok elhárítása, és a tagállamokkal folytatott, illetve a tagállamok közötti információcsere lehetővé tétele tekintetében. Különösen a bővítésből adódóan — mivel az új tagállamoknak tulajdonítható a beérkezett értesítések közel egyharmada — az értesítések száma több mint 30 %-kal növekedett 2005-ben.

A környezetvédelem területén, 2005-ben az EU-jog kellő időben történő és helyes végrehajtása fontos bizottsági prioritás maradt. A Bizottság továbbra is hangsúlyt fektet a Szerződés megsértése miatti folyamatban lévő ügyek hatékony kezelésének javítására. Ugyanakkor ebben az ágazatban van folyamatban a legtöbb ügy a Bizottságnál. 2005-ben a közösségi jog megsértését érintően folyamatban lévő ügyek összességének egynegyedét tették ki[3].

A folyamatban lévő ügyek számának csökkenése főként a panaszok és jogsértések ésszerűbb intézésének tudható be. Elsőbbséget élvez a strukturális tagállami problémák oly módon történő kezelése, hogy az ugyanazon tárgyat érintő ügyeket összevonják, és a helytelen alkalmazás szisztematikus problémájával foglalkozó horizontális ügyeket kezdeményeznek. Továbbá, a tömbösített ülések és a tagállamokkal folytatott kétoldalú kapcsolatok segítségével végzett megelőző ellenőrzés eredményeként számos, folyamatban lévő ügyet rendeztek el. Az ügyek számának csökkenése lehetővé teszi a Bizottság szolgálatai számára, hogy az irányelvek helytelen átültetésére, a közösségi környezetvédelmi jogszabályokból eredő alapvető másodlagos kötelezettségek megsértésére, valamint a helytelen végrehajtás rendszeres problémáira összpontosítsanak.

Annak érdekében, hogy segítséget nyújtsanak a panaszok és jogsértések elintézéséhez, 2005-ben végrehajtási munkacsoportokat hoztak létre a Környezetvédelmi Főigazgatóságnál. E munkacsoportok munkájának eredményeként sikerült a legtöbb folyamatban lévő üggyel jellemezhető öt ágazat, azaz a természettel, a levegővel, a hulladékkal, a vízzel és a hatásvizsgálattal kapcsolatos jogszabályok, végrehajtásának előmozdítására szolgáló megelőző intézkedések meghatározása. Ezen ágazatoknak tulajdonítható a panaszok és a Szerződés megsértése miatti ügyek összességének 90%-a a környezetvédelem területén.

A versenypolitika területén , a 2005. év prioritásai az elektronikus hírközlési keretszabályok részét képező, versenyről szóló irányelv, valamint az átláthatóságról szóló irányelv átültetésének ellenőrzése (mindkettő az EK-Szerződés 86. cikkén alapul). Ami az egyedi eseteket illeti, a Bizottság számos, a 86. cikket érintő panaszt az EK-Szerződés 82. cikkével kombinálva kezelt.

Az információs társadalom területén, a 2002. évi elektronikus hírközlési EU-keretszabályok három átfogó célkitűzést állapítottak meg a Lisszaboni stratégiával összefüggésben: egy állandó és előre látható szabályozási környezet megteremtése, az innováció ösztönzése, és a hírközlési hálózatokba és szolgáltatásokba történő új befektetések serkentése. Mivel egy tagállamot (Görögországot) kivéve valamennyi tagállam teljesítette az átültetést, a középpontban a helyes végrehajtás ellenőrzése állt. A Bizottság különösen a 2004. évi végrehajtási jelentés[4] mellékletében kifejtett főbb aggodalmakat vizsgálta. A Szerződés megsértése miatti eljárások elsődlegesen az átmeneti rendszerekre, a nemzeti szabályozó hatóságok függetlenségére és hatáskörének teljes terjedelmére, az érintett piacok felülvizsgálatában beállt késedelemre, az egyetemes szolgáltatók kijelölésére, valamint fogyasztói kérdésekre, mint például a számhordozhatóságra, a tudakozószolgáltatásra, az egységes európai segélyhívó számra (112), és a spammel szembeni védelemre koncentráltak.

A „határok nélküli televíziózásról” szóló irányelv fő célkitűzése az Unión belül a televízió-műsorok szabad mozgásához szükséges feltételek megteremtése. Azon meghatározás lehetővé tétele érdekében, hogy a tagállamok helyesen alkalmazzák-e az említett irányelv szabályait a televíziós reklámokra, a Bizottság egy közbeszerzési eljárás során kiválasztott független tanácsadó által végzett felügyeletet vett igénybe.

A közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelvnek három fő célja van: elsősorban, a közszféra információin alapuló, közösségi szintű szolgáltatások megteremtésének megkönnyítése, másodsorban, a közszféra információinak hatékony, határokon átnyúló, további felhasználásának előmozdítása az értéknövelt szolgáltatások tekintetében, és végül, a versenytorzulás korlátozása a közösségi piacon. A Szerződés megsértése miatti eljárásokat elsősorban azon tagállamokkal szemben indították, amelyek nem küldtek időben értesítést a nemzeti átültető intézkedésekről.

A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése területén 2005-ben lejárt két főbb, a harmadik országok állampolgárainak lényeges jogokat juttató irányelv[5] tagállamok általi átültetésére nyitva álló határidő. Két további, hasonlóan fontos irányelv átültetése 2006-ban esedékes (2003/109[6] és 2004/83[7] irányelv). Ebből az okból 2005-ben a bevándorlás és a menekültügy területén az volt a prioritás, hogy segítséget ajánljanak a tagállamoknak az ezen aktusok átültetésének és alkalmazásának folyamatában. Egy másik jelentős, szintén a hágai programból származó kérdés volt az ezen aktusok alkalmazásának hatékony ellenőrzése a tagállamokban. Továbbá, külső vizsgálatot kezdeményeztek a 2003/9/EK irányelv alkalmazásának és átültetésének ellenőrzése tekintetében.

A belső piac ágazatában , a 2005. év folyamán a Bizottság meg kívánta erősíteni az általa a közösségi jog alkalmazása területén folytatott tevékenységek politikai jelentőségét.

Az átültetés során alkalmazandó helyes gyakorlatokról szóló 2004. július 12-i ajánlás[8] nyomon követése keretében, McCreevy biztosnak a tagállamok összességéhez címzett, 2005. május 5-én kelt levele következtében, a Belső Piaci Főigazgatóság információt tudott gyűjteni arról, hogy ezt az ajánlást hogyan alkalmazták nemzeti szinten. Ez a vizsgálat feltárta, hogy a Bizottság által előterjesztett ajánlások jó része konkrét cselekvésekhez vezetett.

Az átültetés ellenőrzésének tárgyában, a Belső Piaci Főigazgatóság 2005-ben megvizsgálta azon 1300 nemzeti átültető intézkedés legnagyobb részét, amelyről az új tagállamok értesítést küldtek, és amelyek a 2004. május 1-jén hatályos vívmányokat érintették. E jelentős munka alapján 259 eljárást indítottak a Szerződés megsértése miatt, amelyekből mára csak 85 van folyamatban.

A Belső Piaci Főigazgatóság 2005-ben átgondolta azt a módszert is, amely révén optimalizálni tudná a hatáskörébe tartozó, a Szerződés megsértése miatti eljárások mind jogi, mind gazdasági hatását. Ez az elgondolás azokon az elsőként elfogadott belső intézkedéseken alapul, amelyeket 2003 óta a 2002. évi közlemény alkalmazásának keretében hoztak.

Az egészségügy és a fogyasztóvédelem területén , a Bizottság a közösségi jogszabályok alkalmazását különböző olyan különböző intézkedésekkel ellenőrzi, amelyek figyelembe veszik a különböző ágazatok sajátosságait.

Az élelmiszerbiztonság tekintetében alkalmazott integrált megközelítés célja, hogy biztosítsák az élelmiszerbiztonság, az egészség, az állatjólét és a növények egészségének magasabb szintjét az Európai Unión belül, „az istállótól az asztalig” típusú, koherens intézkedések és megfelelő felügyelet révén, garantálva a belső piac hatékony működését.

Az Élelmiszerügyi és Állat-egészségügyi Hivatal (ÉÁH) döntő szerepet játszik e rendelkezések helyes alkalmazásának ellenőrzésében. Az ÉÁH vizsgálatokat folytat a tagállamokban és az Európai Unió felé exportáló harmadik országokban. Az ÉÁH minden évben kidolgozza a kiemelt vizsgálati területek és országok meghatározásának vizsgálati programját. A programot félidőben felülvizsgálják, a megfelelőségének, a naprakészségének és a helytállóságának a biztosítására. A vizsgálatok következtetéseit az ajánlásokat tartalmazó vizsgálati jelentésekben állapítják meg.

A fogyasztóvédelem egyike azoknak a közösségi fellépéseknek, amelyek célja az európai polgárok jobb életminőségének megteremtése. Az ebben az ágazatban bevezetett közösségi politika különösen olyan közösségi jogszabályok kialakítását foglalja magában, amelyek célja a fogyasztók érdekeinek, egészségének és biztonságának védelme az egységes piacon. A közösségi fellépés célja továbbá olyan jogorvoslati rendszerek kialakítása, amelyek lehetővé teszik a közösségi fogyasztó számára jogai érvényesítését, anélkül, hogy bírósági eljáráshoz kellene folyamodnia.

A Bizottság, akinek a számára lényeges prioritás az egészségügy, törekszik a közegészség javítására az Európai Unióban, továbbá a betegségek és az emberi bántalmak, valamint az emberi egészséget veszélyeztető okok megelőzésére. Az ezen ágazatot szabályozó irányelvek többsége 2005-ben vált esedékessé. A Bizottság tevékenysége lényegében az átültető intézkedések elfogadásának ellenőrzésére összpontosult.

Az energia- és a közlekedési ágazatban , 622 Szerződés megsértése miatti ügyet kezeltek, amelyből 247 jogsértés az irányelvek átültetésére hozott intézkedések közlésének elmulasztását, 375 jogsértés az irányelvek nem megfelelő átültetését vagy a közösségi jog helytelen alkalmazását érintette. Megállapítható a jogsértések növekedése (314 új, Szerződés megsértése miatti ügy indult). 12 ügyben a Bíróság mulasztási ítéletet hozott. Az „energia”-irányelvek átültetési aránya 97,6%-ra javult; a „közlekedés” területén az irányelvek átültetésével kapcsolatos késedelem lassabban hozható be, a „közlekedési” irányelvek átültetési aránya csak 96%.

Meg kell jegyezni, hogy a közlés elmulasztásával kapcsolatos ügyek és az egyéb Szerződés megsértése miatti ügyek (nem megfelelés, helytelen alkalmazás) megoszlása megfordult. A közlés elmulasztását érintő ügyek aránya 2005-ben nem több mint 29%. Ezt a változást megerősíti a felszólító és indoklással ellátott véleményt tartalmazó levélküldemények száma a nem megfelelési ügyekben, amelyek több mint kétszeresükre nőttek.

Az energia területén a Bizottság úgy határozott, hogy 6 tagállammal szemben a Bírósághoz fordul a belső villamosenergia-piacra és gázpiacra vonatkozó, 2003. évi két irányelv valamelyike nemzeti jogukba történő átültetésének elmulasztása miatt. E két irányelv lényeges elemnek minősül az európai villamosenergia- és gázpiac megnyitásának biztosítása tekintetében.

Egyébiránt, a szolgálatok fokozták tevékenységüket az Euratom-Szerződés területén elkövetett jogsértésekkel szembeni eljárások megindításában, nem kizárólag a sugárvédelmi vívmányokat, hanem más, a nukleáris anyagok biztonságának ellenőrzésével, a külkapcsolatokkal, és az Euratom Ellátási Ügynökséggel kapcsolatos kötelezettségeket érintő intézkedésekkel.

A közlekedés területén a Bizottság vizsgálatot folytatott az „1. vasúti intézkedéscsomag” átültetésével és az „Eurovignette”-irányelvnek a közúti díjazásra történő helyes alkalmazásával kapcsolatban.

A légi ágazat tekintetében a Bizottság 5 olyan tagállammal szemben indított eljárást a Bíróság előtt, akik elmulasztották a legnagyobb zajt kibocsátó repülőgépeknek az EU repülőtereiről történő fokozatos kivonását célzó 2002. évi irányelv átültető intézkedéseinek közlését. A Bizottság ugyancsak a Bírósághoz fordulás mellett döntött 4 tagállam tekintetében, akik még mindig nem hozták létre a hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók rendszerét a jogsértő légitársaságok tekintetében, sem nem ellenőrizték, hogy azokat helyesen alkalmazzák-e a visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak magasabb védelmet nyújtó rendeletnek megfelelően.

Végül, a tengeri közlekedés biztonsága területén, a Bizottság továbbra is eljárást indított különösen azon tagállamokkal szemben, amelyek nem tartották be a kikötő szerinti illetékes állam hatósága által végzett ellenőrzésről, és a hajókon keletkező hulladék és a rakománymaradványok fogadására alkalmas kikötői létesítmények rendelkezésre állásának és használatának javításáról szóló közösségi jogszabályokat.

A halászati ágazatban , a tengerben élő erőforrások tartós kezelése hosszú távú társadalmi és gazdasági érdekeket elégít ki.

Az erőforrások megőrzésével foglalkozó szabályok alkalmazásának keretében, különös figyelmet szenteltek a megőrzésre (a fajok legkisebb méretére) vonatkozó technikai intézkedések alkalmazásának ellenőrzésével kapcsolatos szabályok betartásának; a fogásra vonatkozó mennyiségi korlátozások meghaladásának; a fogásra és a tevékenységi jelentésekre vonatkozó egyes adatok közlésének; az eresztőháló használatának.

A Bizottság kötelezettséget vállalt az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal[9] létrehozására, amelynek célja, hogy megerősítse a szabályozás alkalmazásának hatékonyságát a halászati tevékenységek ellenőrzésére és felügyeletére vonatkozó nemzeti és közösségi eszközök összehangolásának köszönhetően.

Adó- és vámügyekben, 2005-ben számos új, polgári és civil társadalmi kérelmet iktattak és elemeztek. A szolgálatok saját vizsgálatai néhány új, Szerződés megsértése miatti ügyet is felderítettek.

Általában nagyobb változások álltak be a fő üzleti tevékenységben, a közösségi jog alkalmazásának ellenőrzését illetően az adózás területén, amelyre vonatkozóan egy, a megelőzésre nagyobb hangsúlyt fektető jogsértési politika volt tapasztalható, különösen az új tagállamokra tekintettel. A meglévő másodlagos közösségi jog átültetése ellenére még mindig számos potenciális jogsértés figyelhető meg a hazai jogszabályokban.

Az Európai Bíróságnak a közvetlen adóztatást érintő, gyorsan fejlődő ítélkezési gyakorlata szintén az ítéleteknek a különböző tagállamokban történő koherens nyomon követésére és végrehajtására összpontosította a prioritásokat. A tagállami jogszabályok EK-Szerződésnek való megfelelőségének az osztalék-kifizetésekre tekintettel történő ellenőrzése szintén a főbb tevékenységek közé tartozott.

Az új tagállamok jogszabályainak 2005-ös átvilágítása jelentős számú, Szerződés megsértése miatti ügyet eredményezett, a nemzeti végrehajtási jogszabályok közlésének elmulasztása, vagy a közvetett adóztatáshoz (HÉA és gépjármű-adó) kapcsolódó közösségi jog helytelen alkalmazása miatt. Az újabb irányelveket átültető jogszabályok átvilágítását is elvégezték.

A költségvetési ágazatban általában a Bizottságnak nyomon kell követnie valamennyi olyan esetet, ahol az EK-jogszabályok megsértése a saját források és más bevételek nem megfelelő vagy késedelmes kifizetését eredményezte.

A közösségi statisztikák ágazatában a közösségi statisztikai jogszabályok alkalmazásának ellenőrzésével kapcsolatos fellépés kiemelkedő prioritásnak minősült az év folyamán. A statisztikai vívmányok helyes alkalmazásának biztosítására, a Bizottság törekedett a jobb tájékoztatásra és a tagállamokkal folytatott együttműködésre. Az ügyek nagy részét befejezték: a Szerződés megsértése miatti, 2004-ben még nyitva álló 13 eljárásból 10-et le lehetett zárni.

A Görögország ellen a hiányról szóló statisztikai adatoknak a Bizottság számára a 3605/93/EK[10] és a 2223/96/EK[11] rendeletnek megfelelően történő átadásával kapcsolatos kötelezettség be nem tartása, és az EK-szerződés 10. cikkének, valamint a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv 3. cikkének a megsértése miatt indított eljárás folytatódik. A Bizottság ügyel arra, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a görög hatóságok megtették a szükséges intézkedéseket a jogsértés újbóli elkövetésének elkerülésére. A Görögország ellen a rövid távú statisztikákról szóló 1165/98/EK rendelet helytelen alkalmazása miatt indított eljárás is folyik még. A jogsértés tárgyát képező hiányzó adatok nagy részét megküldték. A Bizottság úgy véli, hogy Görögország kezd megfelelni a kérdéses rendeletnek.

A szociális statisztikákat illetően, a Belgiummal szemben a munkaerő-költség szintjére és összetételére vonatkozó adatok 530/1999/EK rendeletnek[12] megfelelően történő átadásának elmulasztásáért indított, Szerződés megsértése miatti eljárást a hiányzó statisztikák átadásának köszönhetően le lehetett zárni.

Az agrárstatisztikákat illetően, annak következtében, hogy a görög hatóságok továbbították a 2001/107/EK[13] irányelvet átültető elnöki rendeletet, az ügyet lezárták.

A bővítés következtében befejeződött az a Szerződés megsértése miatti nyolc eljárás is, amelyet a Bizottság indított öt új tagállammal szemben a nemzeti átültető intézkedések közlésének elmulasztása miatt. Végül, a közúti árufuvarozási statisztikákat illetően, a Bíróság a 2005. július 21-én hozott ítéletében[14] megállapította Görögország mulasztását a 1172/98/EK tanácsi rendelet[15] helytelen alkalmazása miatt.

A Kereskedelmi Főigazgatóság alapvető prioritása a közösségi jog alkalmazásának területén annak ellenőrzése, hogy a tagállamok tiszteletben tartják-e a Közösség kereskedelmi ügyekben fennálló hatáskörét. Ezt a kizárólagos hatáskört a közös kereskedelempolitika egyes ágazatai határozottan megállapították, különösen az árukereskedelem, de a közös kereskedelempolitika fejlődő jellege és annak fokozatos kiterjesztése újabb ágazatokra, néha rendszeres nehézségekhez vezet a tagállamokkal. Mindemellett, a Tanács szervei és a Bizottság szolgálatai közötti állandó párbeszéd és szoros együttműködés lehetővé teszik a tagállamok egyedi fellépésének megelőzését a kizárólagos hatáskörbe tartozó területeken, valamint a közös álláspontok kialakítását valamennyi ágazatban.

A regionális politika célja , a többi strukturális politikával együtt, a gazdasági és társadalmi kohéziós politika megerősítése a nemzeti egyenlőtlenségek kiigazítása révén. E politika végrehajtása az ERFA támogatásain vagy a Kohéziós Alap egyedi projektjein alapul, és a műveletek széles skálájára terjed ki, a hagyományostól a digitális infrastruktúrák társfinanszírozásáig, átalakítva a vállalkozásoknak nyújtott támogatások, az új kezdeményezések és a környezetvédelmi munkák társfinanszírozását.

A támogatásokat a partnerség elve alapján hajtják végre, azaz a Bizottságnak a nemzeti hatóságokkal folytatott szoros együttműködésével, a partnerek hatáskörének tiszteletben tartásával, valamint a szubszidiaritás elvén alapulva.

Ebben az összefüggésben az elsődleges célkitűzés annak megteremtése, hogy a strukturális alapok nemzeti hatóságok általi kezelése feleljen meg a közösségi jogi szabályoknak és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak.

A bővítés területén a Szerződés megsértése miatti eljárások száma jelentősen csökkent 2005-ben a 10 új tagállamnak a megelőző évben történt csatlakozása következményeként. A Bizottság tovább folytatott egy, a Törökországgal kötött társulási megállapodásnak egy tagállam általi helytelen, a tartózkodási engedélyüket meghosszabbítani kívánó török munkavállalókkal szembeni megkülönböztetést eredményező alkalmazásával kapcsolatos ügyet.

Az egyes ágazatokat érintő, részletesebb kiegészítő információk a bizottsági szolgálatok mellékelt „munkadokumentumaiban” szerepelnek. A közösségi jog alkalmazásának ellenőrzésére vonatkozó kilátások elemzésének elfogadását az év utolsó félévében tervezik.

[1] Európai kormányzás — Fehér könyv (COM (2001)428).

[2] A tagállamonkénti részletes adatokat lásd a Főtitkárság honlapján, az EUROPA-portálon: http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgb/droit_com/index_fr.htm#transpositions

[3] 2005 végén összesen 3562 ügy volt folyamatban a Bizottság egésze előtt. A környezetvédelmi ágazatban az ügyek teljes számának százalékos aránya a 2004-es 27%-ról 22,4%-re csökkent 2005-ben.

[4] SEC(2004) 1535, 2004.12.2.

[5] A 2003/9 és a 2003/86 irányelv, lásd fent.

[6] A Tanács 2003. november 25-i 2003/109/EK irányelve a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, HL L 16., 2004.1.23., 44. o.

[7] A Tanács 2004. április 29-i 2004/83/EK irányelve a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről, és az e státuszok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról, HL L 304., 2004.9.30., 12. o.

[8] SEC (2004) 918 végleges, 2004.7.12.

[9] A 2005. április 25-i 768/2005/EK tanácsi rendelet, HL L 128., 2005.5.21., 1. o.

[10] A Tanács 1993. november 22-i 3605/93/EK rendelete az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról.

[11] A Tanács 1996. június 25-i 2223/96/EK rendelete a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről.

[12] A Tanács 1999. március 9-i 530/1999/EK rendelete a strukturális keresetfelvételi statisztikákról és a munkaerőköltség-felvételi statisztikákról.

[13] Az Európai Parlament és a Tanács 2003. december 5-i 2003/107/EK irányelve a tej és tejtermékek statisztikai felméréséről szóló 96/16/EK tanácsi irányelv módosításáról.

[14] A C-130/04. sz. Bizottság kontra Görögország ügyben 2004. július 21-én hozott ítélet.

[15] A Tanács 1998. május 25-i 1172/98/EK rendelete a közúti árufuvarozásra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről, HL L163., 1998.6.6., 1. o.