INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

A növényi szaporítóanyagok a termelékenység, a sokszínűség, az egészség és a minőség szempontjából alapvető jelentőségűek a mezőgazdaság, a kertészet, az élelmiszer- és a takarmányelőállítás, valamint környezetünk számára. Az Unió nagy területét borítják erdők, amelyek sokoldalú társadalmi, gazdasági, környezeti, ökológiai és kulturális funkciót töltenek be. A növényi szaporítóanyagok forgalomba hozatalára vonatkozó jelenlegi uniós szabályozás két fő pillére a fajta-/szaporítóanyag-nyilvántartás, valamint az irányelvekben meghatározott növényfajokhoz tartozó („uniós jegyzékben szereplő fajok”) növényi szaporítóanyagok egyes tételeinek tanúsítása.

A javaslattervezet a következő 12 irányelv hatályon kívül helyezésével és felváltásával egységes szerkezetbe foglalja és naprakésszé teszi a növényi szaporítóanyagok forgalmazására vonatkozó jogi szabályozást: a takarmánynövény-vetőmagok forgalmazásáról szóló 66/401/EGK tanácsi irányelv, a gabonavetőmagok forgalmazásáról szóló 66/402/EGK tanácsi irányelv, a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékéről szóló 2002/53/EK tanácsi irányelv, a répavetőmag forgalmazásáról szóló 2002/54/EK tanácsi irányelv, a zöldségvetőmagok forgalmazásáról szóló 2002/55/EK tanácsi irányelv, a vetőburgonya forgalmazásáról szóló 2002/56/EK tanácsi irányelv, az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról szóló 2002/57/EK tanácsi irányelv, a vegetatív szőlő-szaporítóanyagok forgalmazásáról szóló 68/193/EGK tanácsi irányelv, a dísznövények szaporítóanyagainak forgalmazásáról szóló 98/56/EK tanácsi irányelv, a vetőmagokon kívüli zöldségszaporító és -ültetési anyagok forgalmazásáról szóló 92/33/EGK tanácsi irányelv, a gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növények forgalmazásáról szóló 2008/90/EK tanácsi irányelv és az erdészeti szaporítóanyagok forgalmazásáról szóló, 1999. december 22-i 1999/105/EK tanácsi irányelv.

A növényi szaporítóanyagok forgalomba hozatalára vonatkozó egyes tanácsi irányelvek ugyan újabb keletűek, a többségük azonban 1966 és 1971 között került elfogadásra. A régi irányelveken gyakori és lényeges módosításokat kellett végrehajtani, és emiatt szükségessé vált az egyértelműség és az átláthatóság biztosítása. Ebből fakadóan meglehetős különbségek vannak az irányelvek alapjául szolgáló technikai háttér, valamint a megközelítésmód tekintetében, kezdve a termékek hatósági ellenőrzésétől az eljárások hatósági felügyeletéig bezárólag. Különösen a termékellenőrzés igényel nagy erőfeszítést az illetékes hatóságok részéről.

Ezenkívül a meglévő jogszabályok összetettsége és széttagoltsága következtében állandósulhatnak a bizonytalanságok és a tagállamok között a végrehajtás terén fennálló különbségek. Ez az egységes piacon a vállalkozók között egyenlőtlen versenyfeltételeket eredményez. A jogszabályok végrehajtását össze kell hangolni, csökkenteni kell a költségeket és az adminisztratív terheket, valamint ösztönözni kell az innovációt. Fontos továbbá alkalmazkodni a növénynemesítés területén bekövetkező technológiai haladáshoz, valamint a növényi szaporítóanyagok európai és világpiacának gyors fejlődéséhez. Mindezek az igények elengedhetetlenné teszik a jogszabályi keret naprakésszé tételét és korszerűsítését. Szilárdabb alapokra kell helyezni a mezőgazdasági biodiverzitással összefüggő in situ megőrzésre irányuló célkitűzést. Ezenkívül gyenge az uniós jogszabályokkal, szakpolitikákkal és stratégiákkal való horizontális összhang, ami akadályozza a hatékonyabb végrehajtást. Az elmúlt években beigazolódott, hogy milyen jelentős stratégiai szerepe van az uniós mezőgazdasági politikának az élelmezésbiztonság és az élelmiszer-biztonság, az élelmiszerek tápértéke, a környezet, a biodiverzitás és az éghajlatváltozás szempontjából. Központi kérdés lett az élelmiszernövény-termesztés fenntartható fokozása és környezetbarátabbá tétele, amelynek során káros környezeti hatások és nagyobb területek igénybe vétele nélkül érhető el hozamnövekedés. Az említett cél elérésében döntő szerepe van a növényi szaporítóanyagokra vonatkozó jogszabályoknak. Az uniós erdészeti stratégia kiemeli az erdők többfunkciós szerepét és a fenntartható erdőgazdálkodás jelentőségét.

Biztosítani kell a növényi szaporítóanyag-tanúsítási eljárás részét képező növény-egészségügyi ellenőrzésekre vonatkozó növény-egészségügyi szabályozással való összhangot és szinergiákat, valamint figyelembe kell venni a 882/2004/EK rendelet szerinti hatósági ellenőrzésekre vonatkozó általános elveket.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

Az Élelmiszerlánc-értékelő Konzorcium (FCEC) 2007–2008-ban értékelte a vetőmagok és növényszaporító anyagok (jelenleg növényi szaporítóanyagok) forgalmazására vonatkozó uniós jogszabályokat, valamint 2010 első felében tanulmányt készített a fajtanyilvántartásról. E javaslat hatásvizsgálata ezek eredményein, valamint azon a széleskörű felmérésen alapul, amelyben részt vett minden érdekelt fél, köztük a tagállamok illetékes hatóságai, a magánszféra uniós és tagállami szintű képviselői, a megfelelő nemzetközi szabványosító testületek, nem kormányzati szervek, valamint a Közösségi Növényfajta-hivatal (CPVO). 2009 és 2011 között a Bizottság horizontális munkacsoport keretében több megbeszélést tartott, amely valamennyi növényfajra kiterjedt. 2011 májusában a magyar elnökség alatt létrehozott négy munkacsoport idevágó, konkrét témakörökkel foglalkozott. A Bizottság továbbá 2009 és 2011 között több ízben is konzultált az élelmiszerlánc, valamint az állat- és növényegészségügy kérdéseivel foglalkozó konzultatív csoport „vetőmagok és szaporítóanyagok” munkacsoportjával. 2009. március 18-án „Ensuring Seed Availability in the 21st Century” (A vetőmagellátás biztosítása a 21. században) címmel nyílt konferenciára került sor az értékelés eredményeinek bemutatása és az érdekeltekkel történő megvitatása céljából. 2011. április 19. és május 30. között pedig az érintettek internetalapú felmérés keretében az interaktív politikai döntéshozatal elnevezésű kérdőívkezelő alkalmazás segítségével oszthatták meg észrevételeiket egy olyan dokumentummal kapcsolatban, amely a lehetőségeket és azok elemzését vázolta fel. 257 válasz érkezett be az érintettek széles körétől.

A konzultációk fő célja a meglévő szabályozásról, annak alkalmazásáról, valamint a szükségesnek tartott változtatásokról alkotott vélemények összegyűjtése volt. Az érintettek általánosságban elégedettek voltak a meglévő irányelvek alapelveivel, ugyanakkor támogatták a Bizottság arra vonatkozó elképzelését, hogy az előírásokat átdolgozza. Különösen az alábbi területeken van tennivaló: a jogszabályok egyszerűsítése, költségcsökkentés, hatékonyságnövelés, nagyobb rugalmasság a vállalkozók számára, a tagállamok közötti harmonizáció foka, a piaci rések és az új piacok szerepe, a mezőgazdasági biodiverzitás és a növényi genetikai erőforrások megőrzése. Az érdekeltek többsége erőteljesen támogatta a jelenlegi szabályozás fő elveinek megtartását, különös tekintettel a fajtaelismerési eljárásra, valamint a vetőmagtételek forgalmazást megelőző tanúsítására. Az erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó uniós jogszabályokat illetően az érdekeltek a jelenlegi megközelítésmód további alkalmazását kérték.

A hatásvizsgálat szerint a következő fő irányvonalak mentén kell a rendszert megváltoztatni, hogy az megfeleljen a változó gazdasági, környezeti, társadalmi és tudományos feltételeknek: i. az alap-jogiaktusok egyszerűsítése (12 irányelv egy rendeletté történő átdolgozása), ii. költségmegtérülés, valamint a rendszer hatékonyságának és eredményességének javítása, valamint iii. horizontális koordináció az újabb, már elfogadott uniós szakpolitikákkal. A hatásvizsgálat több lehetőséget is megvizsgál – nagyobb flexibilitás, dereguláció vagy központosítás – a rendszer hatékonyságának növelése érdekében. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy minőségi növényi szaporítóanyagok álljanak rendelkezésre, a versenyképesség megmaradjon, valamint megoldást kell találni az új kihívásokra, köztük a biodiverzitás kérdésére. Az említett 3 tengelyből kiindulva 5 szakpolitikai lehetőség körvonalazódott. A jogszabályi egyszerűsítés és a költségmegtérülés mindegyik lehetőségnél szerepet játszik. A kkv-kkel és a mikrovállalkozásokkal kapcsolatos kérdések a különböző lehetőségek mindegyikénél szerepelnek, elsősorban azért, hogy a szóban forgó vállalkozások az olyan feladatok elvégzéséhez, amelyeket nem tudnak maguk ellátni, közszolgáltatásokat tudjanak igénybe venni, valamint hogy rugalmasságuk javuljon, és ezáltal könnyebben hozzáférjenek a növényi szaporítóanyagok piacához. Külön figyelmet kapnak az operatív feladatok átruházása és a növényi szaporítóanyagok minőségének egyidejű fenntartása közötti kompromisszumok.

A hatásvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a felülvizsgálati célkitűzések hatékony, eredményes és koherens megvalósítása csupán egyetlen lehetőség alkalmazásával nem oldható meg, ezért az érdekeltek véleményével összhangban egy olyan lehetőség előnyben részesítését javasolja, amely a 2., 4. és 5. lehetőség elemeit kombinálja. A javaslat ezáltal olyan keretfeltételek kialakítására törekszik, amelyeknek köszönhetően a vállalkozók és a fogyasztók jogbiztonságot élvezhetnek, garantálhatóak a minőségi növényi szaporítóanyagok, valamint biztosítható a versenyelőny a belső és a világpiacon. Az említett kombináció révén egyensúly teremthető a vállalkozói rugalmasság (2. és 4. lehetőség), a biodiverzitás (4. lehetőség), valamint a kellően szigorú egészségügyi és minőségi követelmények (2. és 5. lehetőség elemei) között, és ezáltal biztosítható a piac megfelelő működése, valamint fenntartható a növényi szaporítóanyagok minősége és egészségessége. Ehhez járul, hogy a vállalkozók közötti esélyegyenlőség érdekében a kisebb jelentőségű növénykultúrák, illetve az adott célú növények esetében meg kell könnyíteni az egyes meghatározott vagy kisebb piaci szegmensekhez való hozzáférést.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A javaslat célja, hogy a meglévő 12 irányelvet a javasolt egyetlen rendelet váltsa fel.

3.1.        I. rész – Általános rendelkezések

A rendeletjavaslat hatálya a növényi szaporítóanyagok minden típusára kiterjed. Legnagyobb részben azonban azokat a fajokat érinti, amelyekről jelenleg a 12 irányelv valamelyike rendelkezik (ún. „jegyzékben szereplő fajok”). A többi fajjal – vagyis az irányelvekben jelenleg nem felsorolt és ezért azokban nem szabályozott növényfajokkal – kapcsolatos tagállami megközelítésmódok tisztázása és összehangolása érdekében ezekre is vonatkozni fog néhány alapvető szabály (lásd a III. rész III. címét).

A termelői igények, valamint a rugalmasság és az arányosság követelményének szem előtt tartása végett a rendelet nem alkalmazandó a kísérleti és tudományos célra, valamint a nemesítési célra szánt növényi szaporítóanyagokra. Nem alkalmazandó továbbá azokra a szaporítóanyagokra sem, amelyeket az alábbi helyeken tartják vagy oda szánják: génbankok, a genetikai erőforrások ex-situ, in-situ, valamint on farm megőrzését ellátó szervezetek és hálózatok a genetikai erőforrások megőrzésére irányuló nemzeti stratégiák alapján. Nem vonatkozik a rendelet hatálya azokra a növényi szaporítóanyagokra sem, amelyeket két, vállalkozótól eltérő természetes személy egymás között elcserél.

A fogalommeghatározások tekintetében a fő változást egy olyan általános fogalom bevezetése jelenti, amely valamennyi növényi szaporítóanyagot lefedi, legyen az vetőmag formájú vagy más típusú növényi szaporítóanyag. A meghatározás szerint a növényi szaporítóanyagok olyan növények vagy növényi részek, amelyeket egész növények előállítására, illetve szaporítására szántak és arra alkalmasak. Ide tartoznak a palánták is. A növényi szaporítóanyagok mindezen típusaira közös elvek vonatkoznak a forgalombahozatali céllal történő előállításukat és forgalomba hozatalukat illetően.

3.2.        II. rész – Vállalkozók

Mivel e rendelet értelmében a „felelős személy” fogalomba nem tartoznak bele a magánszemélyek, a „vállalkozó” fogalom használatos. A vállalkozóra egységes meghatározás vonatkozik, és az ellenőrzés megkönnyítése érdekében regisztráltatnia kell magát. Az említett regisztráció közösen használatos a [title of the new Plant Health Regulation] rendeletben meghatározott nyilvántartással. A vállalkozókra alapvető kötelezettségek fognak vonatkozni az általuk előállított vagy forgalomba hozott növényi szaporítóanyagok azonosítását, a nyilvántartás-vezetést, az ellenőrzések lehetővé tételét és a szaporítóanyagok fenntartását illetően. A növényi szaporítóanyagok nyomon követhetőségét garantálja az a kötelezettség, amelynek értelmében a vállalkozóknak rendelkezniük kell a kereskedelmi tevékenységüket közvetlenül megelőző és követő megfelelő információkkal.

3.3.        III. rész – Az erdészeti szaporítóanyagoktól eltérő növényi szaporítóanyagok

I. cím Általános rendelkezések

Az I. cím tartalmazza a „fajta” és „fajtafenntartás”, a „hivatalos fajtaleírással rendelkező fajta”, a „hivatalosan elismert fajtaleírással rendelkező fajta” és a „klón” fogalmak, valamint az egyes forgalmazási kategóriák meghatározását.

II. cím A jegyzékben szereplő fajok előállítása és forgalomba hozatala

Általánosságban a fajta-/szaporítóanyag-nyilvántartásra, valamint az egyes tételek forgalomba hozatalát megelőző tanúsítására/ellenőrzésére vonatkozó alapvető elvek továbbra is megmaradnak. A vállalkozók ugyanakkor nagyobb rugalmasságot fognak élvezni és dönthetnek úgy, hogy az illetékes hatóságok felügyelete mellett maguk hajtják végre a fajtaelismeréshez vagy ellenőrzéshez szükséges vizsgálatokat, valamint a tanúsítandó növényi szaporítóanyagból történő mintavételt és annak elemzését. Ezenkívül az egyes fajok és azok kategóriáinak (prebázis, bázis, tanúsított és standard szaporítóanyag) előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó egyedi követelményeket meghatározó másodlagos jogi aktusok kerülnek elfogadásra. Ez fontos a technikai és tudományos fejlődés következtében szükségessé váló változtatásokhoz való rugalmasabb hozzáállás szempontjából, ugyanakkor a szabályozási megközelítésmódnak tekintettel kell lennie az arányosság és a fenntarthatóság elvére.

A növényi szaporítóanyag forgalomba hozatalára vonatkozó követelmények röviden összefoglalva a következők:

– az e rendelet előírásaival összhangban bejegyzett fajtához vagy klónhoz tartozik;

– megfelel a nemzettségenként és fajonként az érintett általános és egyedi forgalmazási kategóriára vonatkozóan meghatározott követelményeknek;

– el van látva a prebázis, bázis, illetve minősített szaporítóanyagot jelölő hatósági címkével vagy standard szaporítóanyagok esetében a vállalkozó címkéjével;

– megfelel a kezelési előírásoknak;

– megfelel a tanúsítási és azonosítási követelményeknek.

A fajtabejegyzés követelménye nem alkalmazandó azokra az alanyokra, amelyek nem felelnek meg a fajtára vonatkozó feltételeknek. A jövőbeli tudományos és technikai eredmények rugalmas kezelése érdekében az olyan heterogén szaporítóanyagok esetében, amelyek nem felelnek meg a fajta fogalommeghatározásának, bizonyos feltételek mellett el lehet tekinteni attól a követelménytől, hogy a szóban forgó szaporítóanyagnak bejegyzett fajtához kell tartoznia. A réspiaci növényi szaporítóanyagokra továbbá különleges eltérés vonatkozik.

A növényi szaporítóanyagok egyes, a jelenleg érvényes irányelvekben felsorolt nemzetségei és fajai esetében az előállításra és a forgalomba hozatalra továbbra is szigorúbb követelmények vonatkoznak (jegyzékben szereplő fajok). Meg kell ugyanakkor állapítani azokat a kritériumokat, amelyek alapján határozni lehet az érintett növényfajokról. Fel kell venni a jegyzékbe azokat a növénynemzetségeket és fajokat, amelyek jelentős termőterülettel és termelési értékkel rendelkeznek, amelyeket jelentős számú vállalkozó állít elő és hoz forgalomba, vagy amelyek olyan szaporítóanyagokat tartalmaznak, amelyek az emberek és az állatok egészsége vagy a környezet védelme céljából egyedi szabályok alkalmazását teszik szükségessé.

Az átláthatóság és a megalapozott vásárlói döntés biztosítása érdekében indokolt előírni, hogy a növényi szaporítóanyagokat csak prebázis, bázis, tanúsított vagy standard szaporítóanyagként lehessen előállítani és forgalomba hozni. Részletes kritériumokat kell meghatározni annak eldöntésére, mely nemzetségek és növényfajok nem hozhatók standard szaporítóanyagként forgalomba, hogy ezáltal javuljon a növényi szaporítóanyagok minősége, egészségessége, azonossága, nyomonkövethetősége, valamint az élelmiszer- és takarmány-biztonság. Nemzetségenként és fajonként egyedi követelményeket kell meghatározni minden egyes érintett kategóriára vonatkozóan. Az azonosításra, tisztaságra, egészségességre és egyéb minőségi jellemzőkre, címkézésre, tételekre, csomagolásra, beleértve a kis kiszerelést, a tanúsítást követő ellenőrzésekre, összehasonlító vizsgálatokra és kísérletekre, valamint a keverékekre vonatkozó követelmények továbbra is alkalmazandók.

Eltérések

Indokolt előírni, hogy továbbra is alkalmazandók legyenek azok a meglévő állandó eltérések, amelyek korlátozott számban lehetővé teszik a még nem regisztrált fajták forgalomba hozatalát on farm vizsgálat céljából, úgymint a véglegesen még nem tanúsított szaporítóanyagok forgalomba hozatalát, valamint továbbra is lehetővé kell tenni szigorúbb nemzeti előírások alkalmazását. Célszerű, hogy ugyanez vonatkozzon a sürgősségi intézkedésekkel, az átmeneti ellátási zavarokkal és az ideiglenes kísérletekkel kapcsolatos főbb átmeneti eltérésekre is.

Eltérés a réspiaci növényi szaporítóanyagokra vonatkozóan

Arányos és fenntartható szabályokat kell továbbá meghatározni a helyi feltételekhez igazodó és kis mennyiségben forgalomba hozott növényi szaporítóanyagokkal kapcsolatos kisléptékű tevékenységekre vonatkozóan. Az ilyen fajták esetében indokolt eltekinteni a bejegyzésre és a forgalomba hozatalra vonatkozóan megállapított követelményektől. E szaporítóanyagok réspiaci növényi szaporítóanyagként kerülnek meghatározásra. A mentesítést célszerű például a nemesítéssel vagy kertészettel foglalkozó mezőgazdasági termelőkre alkalmazni, függetlenül attól, hogy vállalkozónak minősülnek-e vagy sem. Ugyanakkor néhány alapvető szabályt kell meghatározni a szaporítóanyagok címkézésére és nyomon követhetőségére vonatkozóan. A kivétellel való visszaélés megelőzése érdekében célszerű előírni, hogy a szaporítóanyagot csak meghatározott méretű csomagolásban lehessen forgalomba hozni.

Import és export

A harmadik országokból való behozatal alapfeltétele továbbra is az uniós egyenértékűségi rendszer marad. A kivitel azonban szintén a rendelet hatálya alá tartozik. A kivitelnek összhangban kell lennie az importáló harmadik országban érvényes jogszabályokkal, szabványokkal, gyakorlati kódexszel vagy egyéb jogi, illetve adminisztratív eljárással. Amennyiben az Unió és az érintett harmadik ország között fennáll két- vagy többoldalú megállapodás, az Unióból történő kivitelnek meg kell felelnie az érintett megállapodásnak. Ennek hiányában a vállalkozók között kötött megállapodás alkalmazandó.

III. cím A jegyzékben nem szereplő nemzetségekhez vagy fajokhoz tartozó növényi szaporítóanyagok előállítása és forgalomba hozatala

A jegyzékben nem szereplő nemzetségekhez vagy fajokhoz tartozó növényi szaporítóanyagokra is vonatkoznia kell néhány, az érintett szaporítóanyagok egészségi állapotára, rendeltetésre való alkalmasságára, (amennyiben alkalmazandó) a fajtára való megfelelő hivatkozásra és azonosítására, valamint a kivitelre vonatkozó alapvető követelménynek.

IV. cím A fajta bejegyzése a nemzeti és az uniós nyilvántartásba

Fajtanyilvántartások

Ahhoz, hogy a fajtákat Unió-szerte forgalomba lehessen hozni, fel kell venni nemzeti nyilvántartásba vagy a Közösségi Növényfajta-hivatalhoz (CVPO) benyújtott közvetlen bejegyzési eljárás útján az uniós nyilvántartásba. A CPVO vezeti az Unióban forgalomba hozható valamennyi növényfajtára – beleértve a nemzeti nyilvántartásokba bejegyzett fajtákat is – vonatkozó naprakész információkat (uniós növényfajta-adatbázis).

Az új, tökéletesített fajták esetében továbbra is az az alapvető követelmény, hogy megkülönböztethetőnek, egyneműnek és állandónak kell lenniük. Az egyneműség vizsgálata során figyelembe kell venni a fajta és a szaporítás típusát. Ezenfelül másodlagos jogi aktus útján el lehet dönteni, mely növényfajok esetében lehet a termesztési és használati értékre vonatkozóan további követelményeket meghatározni. A tagállamoknak részletesebb kritériumokat kell elfogadniuk az érintett növényfajok termesztési és használati értékének vizsgálatára vonatkozóan a kis ráfordítású termelési rendszerek – többek között az ökológiai termelés – esetében a terméshozamot, minőségi jellemzőket, ellenálló képességet és alkalmasságot illetően. A fajtavizsgálatra vonatkozó módszertan és követelmények meghatározása során kellő figyelmet kell fordítani az ökológiai termelés egyedi sajátosságaiból fakadó igényekre.

Meghatározásra és összhangba kerülnek az Unión belül a fenntartható termesztési értékkel kapcsolatos szabályok azáltal, hogy az egyes károsítókkal szembeni ellenálló képességre, a kisebb erőforrás-ráfordítás iránti igényre, a nemkívánatos anyagtartalom csökkentésére vagy az eltérő agroklimatikus környezethez való jobb alkalmazkodásra vonatkozóan egyedi követelmények kerülnek elfogadásra. Mindez fontos eszköz a nemesítési eljárás nagyobb fenntarthatóságának elérésében.

Egy olyan fajta esetében, amely a 2100/1994/EK rendelet vagy nemzeti szabályok értelmében uniós növényfajta-oltalom alá kerül, abból kell kiindulni, hogy a fajta megkülönböztethető, egynemű és állandó, valamint az e rendelet szerinti fajtaelismerés céljából megfelelő elnevezéssel rendelkezik.

Továbbra is érvényes az az alapelv, hogy egy adott fajtára Unió-szerte egyetlen elnevezés vonatkozik. Egyes konkrét esetekben megengedett szinonimák használata. A CPVO funkciójánál fogva a legjobban tudja áttekinteni az Unióban alkalmazott fajtaelnevezéseket. Azért, hogy az elnevezések kiosztása az egész Unióban koherens módon történjen, az illetékes hatóságoknak az elnevezés ellenőrzése céljából konzultálniuk kell az CPVO-val azt megelőzően, hogy az érintett fajtát bejegyzik a nemzeti fajtanyilvántartásba.

A rendelet részletes előírásokat állapít meg a fajtaelismerési eljárás tekintetében a bejegyzési feltételekre, a kérelmek benyújtására és tartalmára, a formai és technikai vizsgálatokra, a vizsgálati jelentésekre, a bejegyzési határozatokra, az érvényességi időre és annak meghosszabbítására, a bejegyzés visszavonására/törlésére és a fajtafenntartásra vonatkozóan. A koherencia érdekében ugyanazokat a szabályokat indokolt alkalmazni az unós fajtanyilvántartásba való bejegyzés iránt közvetlenül a CPVO-hoz benyújtott kérelmekre.

Egyedi előírások kerültek megállapításra az uniós fajtanyilvántartásba történő bejegyzésre, valamint arra a lehetőségre vonatkozóan, hogy a bejelentő fellebbezhet a CPVO határozata ellen. A nemzeti fajtanyilvántartásba történő bejegyzésre nem vonatkoznak hasonló rendelkezések, mivel ezek a nyilvántartások nemzeti adminisztratív eljárások tárgyát képezik.

Az Unióban a fajtaelismerési eljárás minőségének és harmonizációjának biztosítása céljából a CPVO a jövőben auditálni fog minden egyes nemzeti fajtavizsgálati központot. A vállalkozók vizsgálati központjának auditálását és elismerését a nemzeti illetékes hatóságok végzik. A közvetlenül a CPVO-hoz benyújtott kérelmek esetében a CPVO auditálja és ismeri el azokat a vizsgálati központokat, amelyekhez fajtavizsgálat céljából fordul.

Az illetékes hatóságoknak és a CPVO-nak a bejegyzés érvényességi időtartamának minden egyes évében indokolt díjat felszámolnia a kérelmek feldolgozásáért, a technikai vizsgálatokért, ideértve az auditokat is, a fajtaelnevezésért, valamint a fajtafenntartásért. Ezért e rendeletben harmonizált szabályokat kell meghatározni ezekre a díjakra vonatkozóan. Általánosságban a költségmegtérülés elve érvényes. A mikrovállalkozásokat azonban mentesíteni kell a díjfizetés alól a Bizottság azon kötelezettségvállalásának érvényesülése érdekében, hogy a kkv-kra háruló szabályozási terhek minimálisra csökkentésére és az uniós szabályozások mikrovállalkozások szükségleteihez való hozzáigazítására irányuló új politikai célkitűzésével összhangban csökkenti a legkisebb vállalkozások terheit. A hivatalosan elismert fajtaleírással rendelkező fajták és a heterogén szaporítóanyagok bejegyzési díját olyan szintre kell csökkenteni, hogy a díj ne gátolja az érintett fajta, illetve szaporítóanyag bejegyzését.

Hagyományőrző fajták

A régi fajták, például a genetikai anyagok (többek között a honos fajták) vagy az úgynevezett „hobbifajták” esetében továbbra is kevésbé szigorú követelményeket kell meghatározni, hogy ösztönözni lehessen a jelenleg a 2008/62/EK és a 2009/145/EK irányelvekben szabályozott on farm megőrzésüket és felhasználásukat. A fajták bejegyzésére azonban továbbra is a „hivatalosan elismert fajtaleírás”, vagyis a nem az illetékes hatóságok által kiadott, de általuk elismert fajtaleírás alapján kerül sor. E fajtaleírás tekintetében a megkülönböztethetőség, egyneműség és állandóság vizsgálata a jövőben nem kötelező. A hivatalosan elismert fajtaleírás csak a növény vagy növényrész azon sajátos jellemzőit tartalmazza, amelyek az érintett fajta szempontjából reprezentatívak, és lehetővé teszik a fajta azonosítását, többek között a származási régió tekintetében. A fajtaleírás alapja lehet a fajta régebbi hivatalos jellemzése, amelyet akkoriban például egy tudományos szerv vagy szervezet állított össze. A fajtaleírás tartalmi pontossága alátámasztható korábbi hivatalos ellenőrzések, nem hivatalos vizsgálatok vagy a termesztés, a szaporítás és a felhasználás során szerzett gyakorlati tapasztalatokból származó ismeretek révén. A jelenlegi mennyiségi korlátozások megszűnnek. A felhasználó a címke segítségével tájékozódhat a szaporítóanyagról. A címkén fel van tüntetve, hogy az adott fajtára hivatalosan elismert fajtaleírás vonatkozik, valamint tartalmazza a származási régiót. A szóban forgó fajtákhoz tartozó növényi szaporítóanyagok csak standard szaporítóanyagként hozhatók forgalomba.

3.4.        IV. rész – Az erdészeti szaporítóanyagok előállítása és forgalomba hozatala

Az uniós jogszabályok egyedi megközelítésmódot, többek között egyedi terminológiát határoznak meg az erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozóan. E területtel ezért külön rész foglalkozik, amely továbbra is a jelenlegi megközelítésmódot követi. Az erdészeti szaporítóanyagokra konkrét követelmények vonatkoznak a szaporító alapanyag engedélyezése, a nemzeti nyilvántartásba és az uniós jegyzékbe való felvétel, az alap származási igazolvány, a forgalmazási kategóriák, a tételek, a keverékek, a címkézés, a csomagolás és a behozatalra vonatkozóan az uniós egyenértékűség feltételeinek megállapítása tekintetében. Eltérést lehetővé tevő rendelkezéseket kell meghatározni a következőkre vonatkozóan: szigorúbb nemzeti követelmények engedélyezése, arra vonatkozó tilalom, hogy a végfelhasználók hozzájuthassanak egyes meghatározott erdészeti szaporítóanyagokhoz, az átmeneti ellátási nehézségekre vonatkozó szabályok, valamint az ideiglenes kísérletekre vonatkozó szabályok.

3.5.        V. rész – Eljárási rendelkezések

Meghatározásra kerültek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra és a bizottsági eljárásokra vonatkozó szabályok.

3.6.        VI. rész – Záró rendelkezések

A közösségi növényfajta-oltalmi jogokról szóló 2100/94/EK rendelet módosul a CPVO neve és szerepe tekintetében. Az ügynökség neve az uniós intézményközi munkacsoport ajánlásai szerint Európai Növényfajta-ügynökségre (European Agency on Plant Varieties – EAPV) változik. A CPVO feladatköre a jövőben magában foglalja a fajtaelismerést is, különös tekintettel az uniós fajtanyilvántartás vezetésére és a növényfajtáknak a közvetlenül a CPVO-hoz intézett kérelmezési eljárás útján történő bejegyzésére. A CPVO ezenfelül a fajtaelnevezésekkel kapcsolatos ajánlások megfogalmazására vonatkozó új feladatkörében több feladatot is el fog látni: nyilvántartást vezet a referencia fajtagyűjteményekről, összehangolja a technikai fajtavizsgálatot, auditálja a technikai vizsgáló központokat, tanácsadási tevékenységet lát el, valamint képzési és technikai támogatást nyújt.

Meghatározásra kerülnek a szankciókkal kapcsolatos szabályok is.

3.7.        VII. rész – Az Unió hatásköre, a szubszidiaritás és a jogi forma

A növényi szaporítóanyagokra vonatkozó jogszabályi keret az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek (EUMSZ) a közös agrárpolitika végrehajtására (KAP) vonatkozó 43. cikkén alapszik. A KAP célja a mezőgazdasági termelékenység növelése, a mezőgazdasági termelők megfelelő életszínvonalának biztosítása, a piacok stabilizálása, valamint gondoskodás arról, hogy az ellátás folyamatos legyen és a fogyasztók számára elfogadható ár ellenében történjék. A KAP egymást követő felülvizsgálatai során a mezőgazdaság fenntarthatóságára vonatkozó előírások kerültek bevezetésre. A Lisszaboni Szerződés értelmében a mezőgazdaság az EU és a tagállamok megosztott hatáskörébe tartozik. Nyilvánvaló azonban, hogy a mezőgazdasági tevékenység valamennyi területe, valamint az azzal összefüggő megelőző és követő tevékenységek szabályozása döntőrészt az EU szintjén valósul meg. Ez azt jelenti, hogy a jogalkotás elsősorban az Európai Unió intézményeinek feladata.

A javaslat formája európai parlamenti és tanácsi rendelet. Más eszközök nem lennének megfelelők, mert az intézkedés célkitűzéseit leghatékonyabban olyan, az Unió egészére kiterjedő, teljes mértékben harmonizált követelményekkel lehet megvalósítani, melyek biztosítják a növényi szaporítóanyagok szabad mozgását.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK

A rendelet 2020. december 31-ig tartó időszakra vonatkozó alkalmazásához szükséges pénzügyi előirányzatokat az élelmiszerlánccal, az állategészségüggyel és állatjóléttel, valamint a növényegészségüggyel és a növényi szaporítóanyagokkal kapcsolatos kiadások kezelésére vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló rendelet tartalmazza.

5.           OPCIONÁLIS ELEMEK

2013/0137 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a növényi szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról (a növényi szaporítóanyagokra vonatkozó jog)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére,

rendes jogalkotási eljárás keretében[1],

mivel:

(1)       A következő irányelvek meghatározzák a kultúrnövények, zöldségek, szőlő, gyümölcstermő növények, erdészeti szaporítóanyagok és dísznövények előállítására és forgalmazására vonatkozó szabályokat:

a)      A Tanács 1966. június 14-i 66/401/EGK irányelve[2] a takarmánynövény-vetőmagok forgalmazásáról;

b)      A Tanács 1966. június 14-i 66/402/EGK irányelve[3] a gabonavetőmagok forgalmazásáról;

c)      A Tanács 1968. április 9-i 68/193/EGK irányelve[4] a vegetatív szőlő-szaporítóanyagok forgalmazásáról;

d)      A Tanács 1998. július 20-i 98/56/EK irányelve[5] a dísznövények szaporítóanyagainak forgalmazásáról;

e)      A Tanács 1999. december 22-i 1999/105/EK irányelve[6] az erdészeti szaporítóanyagok forgalmazásáról;

f)       A Tanács 2002. június 13-i 2002/53/EK irányelve[7] a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékéről;

g)       A Tanács 2002. június 13-i 2002/54/EK irányelve[8] a répavetőmagok forgalmazásáról;

h)       A Tanács 2002. június 13-i 2002/55/EK irányelve[9] a zöldségvetőmagok forgalmazásáról;

i)       A Tanács 2002. június 13-i 2002/56/EK irányelve[10] a vetőburgonya forgalmazásáról;

j)       A Tanács 2002. június 13-i 2002/57/EK irányelve[11] az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról;

k)      A Tanács 2008. július 15-i 2008/72/EK irányelve[12] a vetőmagokon kívüli zöldségszaporító és -ültetési anyagok forgalmazásáról;

l)       A Tanács 2008. szeptember 29-i 2008/90/EK irányelve[13] a gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növények forgalmazásáról.

(2)       A fenti irányelvek alapvető célkitűzése fenntartható mezőgazdasági, kertészeti és erdészeti előállítás megteremtése. A termelékenység biztosításának érdekében a növényi szaporítóanyagok egészségessége, minősége és sokszínűsége alapvető fontosságú a mezőgazdaság, a kertészet, az élelmiszer- és takarmánybiztonság, valamint általában a gazdaság szempontjából. A fenntarthatóság biztosításához a jogszabályoknak tekintettel kell lenniük arra, hogy a fogyasztói elvárások teljesüljenek, biztosítani lehessen, hogy az előállítás alkalmazkodjon a sokrétű mezőgazdasági, kertészeti és környezeti feltételekhez, megfelelően lehessen kezelni az éghajlatváltozásból eredő kihívásokat és elő lehessen segíteni a mezőgazdasági biodiverzitás védelmét.

(3)       A mezőgazdaság, kertészet, erdészet, növénynemesítés és a növényi szaporítóanyagok forgalomba hozatala terén végbement változások rávilágítottak arra, hogy egyszerűsíteni kell a meglévő jogszabályokat, és még inkább hozzá kell igazítani az ágazatban elért fejlődéshez. A fenti irányelveket ezért indokolt a növényi szaporítóanyagoknak az Unión belüli, forgalomba hozatali céllal történő előállításáról és forgalomba hozataláról szóló egyetlen rendelettel felváltani.

(4)       A növényi szaporítóanyagok fogalmát átfogó módon kell értelmezni, amelybe valamennyi olyan növény beletartozik, amelyet egész növények előállítására (beleértve a szaporítást is az előállítás bármely további szakaszában) szántak és amelyek arra alkalmasak. E rendeletnek ezért ki kell terjednie azokra a vetőmagokra, valamint a növények valamennyi más megjelenési formájára bármely növekedési szakaszban, amelyeket egész növények előállítására szántak és amelyek arra alkalmasak.

(5)       E rendeletnek ki kell terjednie továbbá az ipari célra használt mezőgazdasági nyersanyag előállítására szánt növényi szaporítóanyagokra, mivel azok több ágazat jelentős részét is érintik, és meg kell felelniük bizonyos minőségi szabványoknak.

(6)       Ahhoz, hogy meg lehessen állapítani e rendelet több rendelkezésének alkalmazási körét, tisztázni kell a „vállalkozó” és a „forgalomba hozatal” fogalmak jelentését. Különösen a „forgalomba hozatal” fogalommeghatározásnak – az ágazat forgalmazási tendenciáira tekintettel – a lehető legtágabbnak kell lennie annak biztosítása érdekében, hogy az a növényi szaporítóanyagokkal összefüggésben végzett valamennyi műveletre kiterjedjen. E fogalommeghatározásnak magában kell foglalnia többek között a távollévők között (pl. elektronikus úton) létrejött szerződéssel adásvételi szerződést kötő személyeket és azokat a személyeket is, akik erdészeti alapanyagokat gyűjtenek.

(7)       A termelői igények, valamint a rugalmasság és az arányosság követelményének szem előtt tartása végett a rendelet nem alkalmazandó a kizárólag kísérleti, tudományos célra, valamint nemesítési célra szánt növényi szaporítóanyagokra, génbankokra, genetikai erőforrások megőrzésével és cseréjével foglalkozó szervezetekre és hálózatokra (beleértve az on farm megőrzését is) és azokra a szaporítóanyagokra sem, amelyeket két, nem vállalkozónak számító természetes személy egymás között elcserél.

(8)       A csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. decemberi 20-i 94/62/EK irányelv[14], a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK rendelet[15], a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2001. március 12-i 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[16], a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[17], a géntechnológiával módosított szervezetek nyomonkövethetőségéről és címkézéséről, és a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomonkövethetőségéről, valamint a 2001/18/EK irányelv módosításáról szóló, 2003. szeptember 22-i 1830/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[18] és a(z) …/…/EU rendelet [Office of publications, please add number of Regulation on protective measures against pests of plants] szintén alkalmazandó a növényi szaporítóanyagok előállítására is forgalomba hozatalára.

(9)       Annak biztosítása érdekében, hogy átlátható legyen a növényi szaporítóanyagok előállítása és forgalomba hozatala, valamint hatékonyabban lehessen ellenőrizni azt, nyilvántartásba kell venni a vállalkozókat. Ugyanakkor a vállalkozókra háruló adminisztratív terhek csökkentése érdekében – lehetővé téve számukra, hogy csupán egyszer, egyetlen nyilvántartásba jegyeztethessék be magukat – helyénvaló, hogy a vállalkozók a(z) …/…/EU rendelet (Office of Publication, please insert number of Regulation on protective measures against pests of plants) alapján a tagállamok által létrehozott nyilvános nyilvántartásba kerüljenek be.

(10)     E rendelet megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében alapvető kötelezettségeket kell bevezetni azokra a vállalkozókra vonatkozóan, akik a növényi szaporítóanyagok előállítása és forgalomba hozatala terén tevékenykednek.

(11)     A tapasztalatok azt mutatják, hogy a forgalomba hozott növényi szaporítóanyagok megbízhatósága és minősége kétségbe vonható akkor, amikor az érvényes szabványoknak nem megfelelő szaporítóanyag nyomonkövethetőségére nincs lehetőség. Éppen ezért szükség van egy olyan, átfogó nyomonkövethetőségi rendszer létrehozására, amely lehetővé teszi az ilyen anyagok piacról történő kivonását, illetve a fogyasztók vagy az illetékes hatóságok tájékoztatását. Ezért kötelezővé kell tenni a foglalkozásszerű felhasználók közötti átadásra, illetve átvételre vonatkozó szükséges információk és feljegyzések megőrzését. Az arányosság elve alapján ez a szabály nem alkalmazandó abban az esetben, ha a szaporítóanyag kiskereskedelmi forgalomba hozatal céljából került leszállításra.

(12)     A növényi szaporítóanyagok egyes nemzetségei vagy fajai esetében – azok fokozott gazdasági, egészségügyi és környezetvédelmi jelentősége okán – az előállításra és a forgalomba hozatalra szigorúbb követelmények vonatkoznak. E nemzetségek és fajok jelentőségét vetésterületük vagy előállítási értékük, a vállalkozók száma vagy azon anyagok tartalma alapján kell megállapítani, amelyek az egészégre vagy a környezetre káros hatással lehetnek. E nemzetségek és fajok többségére jelenleg a fenti irányelvek előírásai vonatkoznak. A szóban forgó nemzetségeket és fajokat külön jegyzékbe kell felvenni (a továbbiakban: a jegyzékben szereplő nemzetségek és fajok).

(13)     Az átláthatóság és a megalapozott fogyasztói döntés biztosítása érdekében a jegyzékben szereplő nemzetségekhez és fajokhoz tartózó növényi szaporítóanyagok előállítása és forgalomba hozatala kizárólag előre meghatározott kategóriák alapján történhet. E kategóriáknak tükrözniük kell a különböző minőségi szinteket és előállítási szakaszokat, és „prebázis”, „bázis”, „tanúsított” és „standard” elnevezéssel kell ellátni őket.

(14)     A növényi szaporítóanyagok lehető legszélesebb körű rendelkezésre állása és a felhasználók számára minél nagyobb választék biztosításának érdekében fontos, hogy a vállalkozók alapvetően forgalomba hozhassanak a jegyzékben szereplő nemzetségekhez vagy fajokhoz tartozó, az említett kategóriák bármelyike alá tartozó növényi szaporítóanyagokat. Ugyanakkor az élelmiszer- és takarmánybiztonság garantálása, valamint a növényi szaporítóanyagok magas szintű fajtaazonosságának, minőségének és egészségességének elérése érdekében a növényi szaporítóanyagok nem kerülhetnek standard szaporítóanyagként forgalomba abban az esetben, ha a tanúsítás költségei arányban állnak az említett célokkal.

(15)     A hivatalosan elismert fajtaleírással rendelkező fajtákhoz tartozó növényi szaporítóanyagokra, a heterogén szaporítóanyagokra és a réspiaci szaporítóanyagokra minimumkövetelmények vonatkoznak. Ezeket az anyagokat ezért minden esetben csak standard szaporítóanyagként lehet előállítani és forgalomba hozni.

(16)     Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a felhasználók megalapozott döntéseket hozhassanak valamely növényi szaporítóanyag fajtaazonosságát és jellegzetességeit illetően, a jegyzékben szereplő nemzetségekhez és fajokhoz tartózó növényi szaporítóanyagok csak akkor állíthatók elő és hozhatók forgalomba, ha olyan fajtákhoz tartoznak, amelyek vagy a nemzeti fajtanyilvántartásokban vagy pedig az uniós fajtanyilvántartásban szerepelnek.

(17)     Annak érdekében, hogy a növénynemesítés terén végbemenő fejlődéshez alkalmazkodni lehessen és új technológiákat lehessen alkalmazni, az olyan heterogén növényi szaporítóanyagok előállítása és forgalomba hozatala, amelyek nem felelnek meg valamely fajta e rendelet értelmében vett meghatározásának, bizonyos feltételek mellett engedélyezhető anélkül, hogy azok valamely nyilvántartott fajtához tartoznának, még abban az esetben is, ha nem felelnek meg a fajták bejegyzésére vonatkozó követelményeknek – azaz a megkülönböztethetőségre, egyneműségre és állandóságra vonatkozó követelményeknek – vagy a kielégítő, illetve a fenntartható termesztési értékre vonatkozó követelményeknek. Az ilyen szaporítóanyagok bejegyzésekor figyelembe kell venni, hogy azok milyen mértékben járulnak hozzá a kultúrnövények genetikai változatosságának növeléséhez, a genetikai erőforrások alapjának bővítéséhez és a biodiverzitás előmozdításához az Unióban, valamint a mezőgazdaság fenntarthatóságához és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz. A bejegyzési folyamatnak különösen ezekre a sajátos jellegzetességekre kell tekintettel lennie, valamint arra, hogy az ilyen anyagokat bejegyeztetni kívánó vállalkozókra a lehető legminimálisabb terhet rója. Ezenkívül az is helyénvaló és arányos lenne, hogy az alanyok mentesüljenek e követelmény alól, mivel jelentős kereskedelmi és gyakorlati értékkel bírnak az őket használó ágazat számára, azonban gyakran nem felelnek meg egy-egy fajta fogalommeghatározásának.

(18)     Az alkalmazandó minőségi követelmények betartásának biztosítása érdekében szabályokat kell megállapítani a növényi szaporítóanyagok tanúsítására és azokra a tevékenységekre vonatkozóan, amelyek célja a tanúsítás megbízhatóságának ellenőrzése a tanúsítást követően. E szabályokat a technikai és tudományos fejlődéshez kell igazítani.

(19)     A minőségi követelményeknek és tanúsítási rendszereknek figyelembe kell venniük a nemzetközi ajánlásokat, így például a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) vetőmagrendszerek szabályait és előírásait, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) a vetőburgonyára vonatkozó előírásait, valamint a Nemzetközi Vetőmagvizsgálati Szövetség (ISTA) mintavételezésre és vizsgálatra vonatkozó szabályait.

(20)     A minőséget hátrányosan befolyásoló károsítók tekintetében a növénykárosítókkal szembeni védekezési intézkedésekről szóló …/…/EU rendeletben[19] (Office of Publication, please insert number of Regulation on protective measures against pests of plants) megállapított küszöbértékekre tekintettel helyénvaló olyan részletes ellenőrzési és vizsgálati eljárásokat meghatározni, amelyek egyszeri tanúsítást tesznek lehetővé az e rendelet, valamint a(z) .../…/EU rendelet (Office of Publication, please insert number of Regulation on protective measures against pests of plants) alapján elfogadott követelményeknek való megfelelést illetően.

(21)     A szaporítóanyagok lehető legtisztább voltának és az előállítás homogenitásának biztosítása érdekében a jegyzékben szereplő nemzetségekhez és fajokhoz tartozó növényi szaporítóanyagokat külön tételekben kell tartani.

(22)     A növényi szaporítóanyagok sokszínűségének biztosítása céljából lehetővé kell tenni a vállalkozók számára, hogy amennyiben kívánják, különálló növények, csomagok, termesztő-/tárolóedények vagy kötegek formájában állítsanak elő és hozzanak forgalomba növényi szaporítóanyagokat.

(23)     A jegyzékben szereplő nemzetségekhez és fajokhoz tartózó növényi szaporítóanyagok címkézése tekintetében szükség van bizonyos szabályok elfogadására, amelyekkel biztosítható ezeknek az anyagoknak a megfelelő azonosítása. A tanúsítást megkívánó kategóriákhoz tartozó anyagok esetében a címkét (a továbbiakban: hatósági címke) az arra jogosolt vállalkozóknak kell előállítaniuk és elhelyezniük a szaporítóanyagon az illetékes hatóságok hatósági felügyelete mellett. Ugyanakkor azonban, mivel egyes vállalkozók adott esetben nem rendelkeznek megfelelő forrásokkal a tanúsítási tevékenységek elvégzéséhez és a hatósági címkék kiállításához, rendelkezni kell arról, hogy a vállalkozók kérésére az illetékes hatóságok állíthassák ki a hatósági címkéket.

(24)     A természetes környezet megőrzése érdekében, a genetikai erőforrások megőrzésével összefüggésben, kívánatos lehetővé tenni a jegyzékben szereplő nemzetségekhez és fajokhoz tartozó növényi szaporítóanyagok keverését más, a jegyzékben nem szereplő nemzetségekkel és fajokkal. E keverékeket kizárólag abban az esetben lehet engedélyezni, ha összetételük természetes módon kötődik egy bizonyos régióhoz. Az átláthatóság és az érintett keverékek minőségének jobb ellenőrzésének biztosítása érdekében e keverékek előállítását és forgalomba hozatalát az illetékes hatóságokkal engedélyeztetni kell.

(25)     Szabályokat kell elfogadni a jegyzékben szereplő nemzetségek és fajok Unióba történő behozatalára vonatkozóan, kizárólag olyan növényi szaporítóanyagok behozatalát téve lehetővé, amelyek az előállítás és a minőség tekintetében az Unióban előállított és forgalomba hozott anyagokra vonatkozókkal azonos követelményeknek felelnek meg.

(26)     A rugalmasság biztosítása, valamint annak megkönnyítése érdekében, hogy a vállalkozók és a piacok alkalmazkodni tudjanak a sajátos körülményekhez, illetve átmeneti ellátási nehézségek esetén helyénvaló e rendelet általános szabályaitól bizonyos eltéréseket engedélyezni. Annak érdekében, hogy elkerülhetőek legyenek a visszaélések, és biztosítani lehessen e rendelet általános célkitűzéseinek tiszteletben tartását, ezeket az eltéréseket csak meghatározott feltételek mellett lehet engedélyezni. Az eltérések az olyan fajták növényi szaporítóanyagait érintik, amelyek bejegyzése folyamatban van, olyan növényi szaporítóanyagokat, amelyek nem rendelkeznek végleges tanúsítással vagy pedig a hatályos csírázási követelményeknek megfelelően nem lettek tanúsítva. Lehetőség kell legyen sürgősségi intézkedések elfogadására is annak érdekében, hogy az emberek, az állatok és a növények egészségét, illetve a környezetet fenyegető kockázatokat kezelni lehessen.

(27)     Az olyan növényi szaporítóanyagok esetében, amelyeket kis gyártó és csupán kis mennyiségben hozott forgalomba („réspiaci növényi szaporítóanyag”), felmentést kell adni az alól a követelmény alól, hogy jegyzékben szereplő fajtához tartozzanak. Erre az eltérésre azért van szükség, hogy elkerülhetők legyenek az olyan növényi szaporítóanyagok forgalomba hozatalára vonatkozó indokolatlan korlátozások, amelyek kereskedelmi szempontból kevésbé érdekesek, ellenben a genetikai sokszínűség fenntartását illetően nagy jelentőséggel bírnak. Elkerülendő azonban, hogy túl sok vállalkozó éljen rendszeresen ennek az eltérésnek a lehetőségével, és hogy csupán azok a vállalkozók vegyék igénybe, amelyek nem engedhetik meg maguknak a fajtaelismeréssel járó költségeket és adminisztratív terheket. Ez fontos az eltéréssel való visszaélések elkerülése és a rendeletben foglalt szabályok alkalmazásának biztosítása végett. Éppen ezért réspiaci szaporítóanyagot kizárólag a kis számú alkalmazottat foglalkoztató és alacsony éves forgalommal rendelkező vállalkozók hozhatják forgalomba.

(28)     Ideiglenes kísérleteket kell szervezni a jegyzékben szereplő nemzetségek és fajok tekintetében elfogadott bármely intézkedésnél jobb alternatívák feltérképezése céljából. Az említett kísérletek szervezőinek figyelembe kell venniük a növényi szaporítóanyagok előállításával és ellenőrzésével kapcsolatos technológiai fejlődést.

(29)     A jegyzékben szereplő nemzetségek vagy fajták harmadik országokba exportált növényi szaporítóanyagainak meg kell felelniük az Unióban előállított és forgalomba hozott növényi szaporítóanyagokra vonatkozó szabályoknak, kivéve, ha az érintett szaporítóanyagokra bilaterális vagy multilaterális megállapodások, illetve harmadik országok külön szabályai vonatkoznak.

(30)     A nem a jegyzékben szereplő nemzetségekhez vagy fajokhoz tartozó növényi szaporítóanyagokra vonatkozóan alapvető követelményeket kell megállapítani annak biztosítása érdekében, hogy azok előállítása és forgalomba hozatala megfeleljen a minimális minőségi és azonosítási szabványoknak.

(31)     Ahhoz, hogy valamennyi fajta nyilvántartásban szerepelhessen és közös szabályok és feltételek vonatkozzanak rájuk, a fajtabejegyzés tekintetében szabályokat kell megállapítani, amelyeket mind a jegyzékben szereplő, mind pedig a jegyzékben nem szereplő nemzetségekre és fajokra alkalmazni kell.

(32)     Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes növénynemesítők fajtáikat az uniós piac egészén vagy jelentős részén forgalomba kívánják hozni. Ezért indokolt lehetőséget biztosítani a növénynemesítők számára arra, hogy fajtáikat vagy nemzeti vagy az uniós fajtanyilvántartásba bejegyeztethessék. Az uniós fajtanyilvántartás létrehozásával, közzétételével és naprakészen tartásával az Európai Növényfajta-ügynökséget (a továbbiakban: Ügynökség) kell megbízni, korábbi nevén (a 2100/1994/EK rendelet 4. cikke alapján létrehozott) Közösségi Növényfajta-hivatal, amely jelenleg a növényfajta-oltalom megadásáért felelős. Ennek alapján az Ügynökség feladatai a növényfajtákkal kapcsolatos igazgatás valamennyi szempontjára kiterjednének.

(33)     A fajtákat alapvetően az illetékes hatóság vagy az Ügynökség által készített hivatalos fajtaleírás alapján kell bejegyezni. Az illetékes hatóságok és az Ügynökség terheinek csökkentése és a rugalmasság érdekében ugyanakkor helyénvaló lehetőséget biztosítani arra, hogy a hivatalos fajtaleíráshoz szükséges vizsgálatokat a bejelentők is elvégezhessék.

(34)     Az alapvető bejegyzési követelmények mellett az Unió mezőgazdaságának és kertészetének fejlődése szempontjából különösen fontos fajhoz tartozó fajtáknak további követelményeknek is meg kell felelniük a fenntartható termesztési és/vagy használati értékük biztosítása érdekében.

(35)     A fenntartható termesztési értéket biztosító követelményeket uniós szinten kell meghatározni, hogy ezáltal támogatni lehessen a fenntartható fejlődést, irányítani a növénynemesítést, és megfelelni a növénynemesítők, a termelők és a fogyasztók e fejlődéssel összefüggő elvárásainak A kielégítő termesztési és használati értéket biztosító követelményeket kizárólag a tagállamok állapíthatják meg mezőgazdasági-éghajlati és mezőgazdasági feltételeiknek megfelelően. Ezért az érintett fajtákat csak a nemzeti fajtanyilvántartásba kell bejegyezni. A kielégítő termesztési és használati értéket biztosító követelményeknek célszerű a terméshozamra és a minőségi jellegzetességekre vonatkozniuk. A tagállamoknak az ilyen követelmények kidolgozása és alkalmazása során figyelembe kell venniük azokat a korlátokat, amelyek egyes mezőgazdasági gazdálkodási gyakorlatoknál felmerülnek. Különösen szem előtt kell tartaniuk az ökológiai termelés sajátos igényeit az ellenálló képesség és az alacsony ráfordítás tekintetében.

(36)     A Biológiai Sokféleség Egyezmény keretében, amelynek az Unió is szerződő fele, az Unió elkötelezte magát a termesztett növények és az azokkal rokon vadon élő növények genetikai sokféleségének fenntartása, és a génerózió minimálisra csökkentése mellett. Ez a kötelezettségvállalás kiegészíti az Unió arra irányuló célkitűzését, hogy 2020-ig megállítsa a biodiverzitás csökkenését. Ezzel összefüggésben bizonyos fajták előállítását és forgalomba hozatalát engedélyezni kell még abban az esetben is, ha nem felelnek meg a megkülönböztethetőségre, egyneműségre és állandóságra vonatkozó követelményeknek. Ezáltal biztosítani lehet azok megőrzését és fenntartható használatát, és így hozzá lehet járulni a mezőgazdaság fenntarthatóságához és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz. Ezért ezeket a fajtákat elég csak hivatalosan elismert fajtaleírás alapján bejegyezni.

(37)     A hivatalosan elismert fajtaleírás alapján bejegyzett fajtákat ugyanakkor abban a régióban kell előállítani, amelyben hagyományosan termesztik, és amelyhez alkalmazkodott, hogy ezáltal biztosítani lehessen eredetiségüket és hozzáadott értéküket a genetikai sokféleség megőrzéséhez és a környezetvédelemhez. E fajtákat ezért csak a nemzeti fajtanyilvántartásba kell bejegyezni. Ugyanezen okból ezeknek a fajtáknak az esetében követelmény, hogy már léteztek e rendelet hatálybalépése előtt, illetve hogy több mint öt évvel korábban törölték őket a nemzeti vagy az uniós fajtanyilvántartásból, amennyiben oda történő bejegyzésük a megkülönböztethetőségüket, egyneműségüket és állandóságukat illetően végzett technikai vizsgálat alapján történt.

(38)     Annak érdekében, hogy valamennyi kérelem esetében egyforma feltételeket, és valamennyi érdekelt fél számára átlátható keretfeltételeket lehessen biztosítani, szabályokat kell megállapítani a fajták és klónok nemzeti fajtanyilvántartásokba való bejegyzésére vonatkozó eljárásokra.

(39)     Egyes fajták, amelyek természetesen alkalmazkodtak a helyi és regionális feltételekhez, és amelyeket génerózió fenyeget, illetve amelyek kereskedelmi növénytermesztési szempontból nem rendelkeznek tényleges értékkel, de amelyeket meghatározott feltételek melletti termesztés céljából fejlesztettek ki, már szerepelnek nemzeti fajtajegyzékekben vagy fajtanyilvántartásokban a helyi és a regionális feltételekhez természetes módon alkalmazkodott, és génerózió által veszélyeztetett mezőgazdasági honos fajok és fajták elfogadása, és ezen honos fajok és fajták vetőmagjának, valamint vetőburgonyájának forgalmazása esetében alkalmazható eltérésekről szóló, 2008. június 20-i 2008/62/EK bizottsági irányelv[20] 3. cikkének és az egy adott helyen és régióban hagyományosan termesztett és génerózió által veszélyeztetett honos zöldségfajok és fajták, illetve a kereskedelmi növénytermesztési szempontból tényleges értékkel nem rendelkező, csupán bizonyos feltételek melletti termesztésre nemesített zöldségek fajtáinak elismerése, és ezen honos fajok és fajták vetőmagjának forgalmazása esetében alkalmazható eltérésekről szóló, 2009. november 26-i 2009/145/EK bizottsági irányelv[21] 3. cikke (1) bekezdésének megfelelően. E fajták esetében nem végeztek teljes technikai vizsgálatot megkülönböztethetőségüket, egyneműségüket és állandóságukat illetően. Ezért indokolt, hogy ezeket a fajtákat közvetlenül és minden további eljárás nélkül hivatalosan elismert fajtaleírással rendelkező fajtaként jegyezzék be a nemzeti fajtanyilvántartásokba.

(40)     Az uniós fajtanyilvántartásba valamennyi olyan fajtát is be kell jegyezni, amelyek már szerepelnek a nemzeti fajtanyilvántartásokban. Ily módon biztosítva lesz, hogy az uniós fajtanyilvántartás átlátható áttekintést nyújtson valamennyi, az Unióban bejegyzett fajtáról.

(41)     A fajták és klónok uniós fajtanyilvántartásba való bejegyzése tekintetében szabályokat kell elfogadni. Az egységesség végett ezeknek a szabályoknak a nemzeti fajtanyilvántartásokba való bejegyzésre vonatkozó szabályokhoz hasonlónak kell lenniük.

(42)     Az illetékes hatóságoknak és az Ügynökségnek a bejegyzési időszak minden egyes évében indokolt díjat felszámolniuk a kérelmek feldolgozásáért, valamint a formai és technikai vizsgálatokért. Erre azért van szükség, hogy biztosíthatók legyenek a teljes fajtabejegyzési rendszerhez szükséges források, valamint az, hogy a bejegyzés fő kedvezményezettjei viseljék a rendszer működési költségeit. E rendeletben szabályokat kell meghatározni az említett díjak megállapítására vonatkozóan.

(43)     Az olyan fajták bejegyzésének megkönnyítése érdekében, amelyek a génerózióval szembeni küzdelmet szolgálják az Unióban, a tagállamoknak csökkentett díjakat kell alkalmazniuk a hivatalosan elismert fajtaleírással rendelkező fajták és a heterogén szaporítóanyagok tekintetében. Ezeknek a csökkentett díjaknak kellőképpen alacsonynak kell lenniük ahhoz, hogy ne legyenek elrettentő hatásúak, illetve ne akadályozzák az érintett fajták forgalomba hozatalát. A mikrovállalkozásokat – támogatásuk céljából – teljesen mentesíteni kell a díjfizetés alól.

(44)     A vállalkozók kereskedelmi érdekei és a szellemi tulajdon védelme érdekében a vizsgálatok eredményeit és a genealógiai komponensek leírását – amennyiben a nemesítő kéri – bizalmasan kell kezelni. Az átláthatóság kedvéért a nemzeti vagy uniós fajtanyilvántartásban szereplő valamennyi fajta leírását nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

(45)     Az Unió nagy területét borítják erdők, amelyek társadalmi, gazdasági, környezeti, ökológiai és kulturális funkciót töltenek be. Ezért a különféle erdőtípusok esetében olyan sajátos megközelítésmódokra és intézkedésekre van szükség, amelyek figyelembe veszik az Unióban található erdőkre jellemző feltételek széles körét.

(46)     Az erdészeti célokból fontos fafajok és mesterséges hibridek erdészeti szaporítóanyagainak genetikailag meg kell megfelelniük a helyi feltételeknek és kiváló minőségűeknek kell lenniük. Az erdők biodiverzitásának megőrzése és erősítése – ideértve a fák genetikai sokféleségét is – létfontosságú a fenntartható erdőgazdálkodáshoz.

(47)     A megfelelő minőségi és forgalmazási szabványok biztosítása érdekében, valamint az ágazatnak a technikai és tudományos fejlődéshez való igazítására tekintettel szabályokat kell megállapítani az erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozóan az alábbi területeken: szaporító alapanyagok, azok a kategóriák, amelyeken belül a szaporítóanyag forgalomba hozható, tételek, címkézés és kis kiszerelések.

(48)     A rugalmasság és a sajátos körülményekhez való alkalmazkodás biztosítása érdekében – bizonyos feltételek mellett – eltéréseket kell engedélyezni az erdészeti szaporítóanyagok előállítása és forgalomba hozatala tekintetében. Az eltérések az alábbiakat érinthetik: a tagállamok azon lehetősége, hogy szigorúbb követelményeket fogadjanak el, átmeneti ellátási nehézségek előfordulása, annak a szükségessége, hogy a vetőmagot mielőbb forgalomba hozzák, ideiglenes kísérletek végzése és sürgősségi intézkedések elfogadása.

(49)     Az erdészeti növénygenetikai erőforrások megőrzésének és fenntartható használatának érdekében lehetőséget kell adni arra, hogy a tagállamok kevésbé szigorú követelményeket fogadjanak el az olyan erdészeti szaporítóanyagok tekintetében, amelyek természetesen alkalmazkodtak a helyi és regionális feltételekhez, valamint génerózió veszélyezteti őket.

(50)     Az illetékes hatóságoknak díjakat kell felszámítaniuk az erdészeti szaporító alapanyagok bejegyzéséért/engedélyezéséért, valamint a bejegyzett/engedélyezett erdészeti szaporító alapanyagokból származó erdészeti szaporítóanyagok alap származási igazolványának kiállításáért. Erre azért van szükség, hogy biztosíthatók legyenek az erdészeti szaporítóanyagok tanúsításához szükséges források, valamint az, hogy a tanúsítás fő kedvezményezettjei viseljék az abból adódó költségeket. A mikrovállalkozásokat – támogatásuk céljából – teljesen mentesíteni kell a díjfizetés alól. Az említett díjakra érvényes szabályokat meg kell állapítani e rendeletben, mivel azok az erdészeti szaporítóanyagok hatékony előállítását, bejegyzését és forgalomba hozatalát érintik.

(51)     A 2100/1994/EK rendeletet módosítani kell annak érdekében, hogy az Ügynökség feladatai kibővüljenek a fajtabejegyzéssel, és hogy az Ügynökség korábbi elnevezését (Közösségi Növényfajta-hivatal) módosítani lehessen.

(52)     Annak biztosítása érdekében, hogy e rendelet mellékletei igazodjanak a technikai és tudományos fejlődéshez, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendelet mellékleteinek módosítása tekintetében.

(53)     Az ágazat technikai és gazdasági fejlődésének nyomon követése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az olyan nemzetségeket vagy fajokat tartalmazó jegyzék összeállítása tekintetében, amelyek növényi szaporítóanyagai nem hozhatók forgalomba standard szaporítóanyagként.

(54)     Az ágazat technikai és gazdasági fejlődésének nyomon követése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el egyrészt azon növényi szaporítóanyagok meghatározása tekintetében, amelyek anélkül állíthatók elő és hozhatók forgalomba, hogy valamely bejegyzett fajtához tartoznának, másrészt az ilyen szaporítóanyagok előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó követelmények tekintetében.

(55)     Annak biztosítása érdekében, hogy a jegyzékben szereplő nemzetségek és fajták növényi szaporítóanyagai, valamint az erdészeti szaporítóanyagok egyes típusai az érintett nemzetségek, fajták vagy kategóriák jellegzetességeitől függően a fajtaazonosságra, a minőségre és az egészégre vonatkozó követelményeknek a lehető legmaximálisabban megfeleljenek, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az érintett nemzetségek és fajták előállítására és minőségére vonatkozó követelmények és azok tanúsítási rendszerei, valamint az erdészeti szaporítóanyagok fajai és mesterséges hibridjei meghatározott növényi részeinek és ültetési anyagának forgalomba hozatalára vonatkozó minőségi követelményeknek a tekintetében.

(56)     Annak biztosítása érdekében, hogy a növényi szaporítóanyagok forgalomba hozhatók legyenek azoknak a meghatározott nemzetségeknek vagy fajoknak a sajátos jellegzetességeihez igazított feltételek mellett, amelyekhez tartoznak, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a tételek maximális mérete, összetétele és azonosítása, valamint a meghatározott nemzetségekhez vagy fajokhoz tartozó növényi szaporítóanyagok kis kiszereléseire vonatkozó követelmények tekintetében.

(57)     Annak érdekében, hogy a hatósági címkékre és a vállalkozók címkéire vonatkozó szabályokat a növényi szaporítóanyagok egyes típusainak jellegzetességeihez lehessen igazítani, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak tekintetében: a növényi szaporítóanyagok egyes kategóriái és más csoportjai címkézésére vonatkozó kiegészítő szabályok, a címkeszámra vonatkozó jelölések, a prebázis, bázis, tanúsított és standard szaporítóanyag-generációkra vonatkozó jelölések, a fajtatípusra – beleértve az intraspecifikus vagy interspecifikus hibrideket is – vonatkozó jelölések, a különböző feltételeknek megfelelő kategóriák alegységeinek jelölése, keverékek esetében az egyes komponense tömegszázalékos arányának jelölése fajonkénti, adott esetben fajtánkénti lebontásban, valamint a szaporítóanyag tervezett felhasználására vonatkozó jelölések.

(58)     Annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozók megfelelően és megbízható módon végezzék el a tanúsítást, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a vállalkozók és a tanúsítási feladatok elvégzésével esetlegesen megbízott személyek képesítésére vonatkozó részletesebb követelmények megállapítása és az érintett vállalkozók és laboratóriumok által igénybe veendő létesítmények megfelelősége és egyes meghatározott berendezések rendelkezésre állása tekintetében.

(59)     Annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozók által végzett tanúsítás hatósági felügyelete az adott nemzetségek vagy fajok jellegzetességeinek megfelelő, naprakész szabványok alapján történjen, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az arra vonatkozó részletesebb követelmények megállapítása tekintetében, hogy az illetékes hatóságoknak miként kell végezniük a tanúsítás felügyeletét.

(60)     A tanúsítást követően az adott nemzetségek vagy fajok jellegzetességeinek megfelelő, naprakész szabványok alkalmazásának érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a vizsgálatra benyújtandó minták arányára és a vizsgálati eljárásra vonatkozó részletesebb követelmények megállapítása tekintetében.

(61)     Annak biztosítása érdekében, hogy a növényi szaporítóanyagok keverékeit az egyes nemzetségekre és fajokra vonatkozó minőségi követelményeknek megfelelően állítsák elő és hozzák forgalomba, valamint hogy felhasználóik megalapozott döntéseket hozhassanak, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletben felsorolt különböző nemzetségekhez vagy fajokhoz, illetve e nemzetségek és fajok különböző fajtáihoz tartozó növényi szaporítóanyagok keverékeinek előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó szabályok elfogadása, valamint az I. mellékletben felsorolt nemzetségekhez vagy fajokhoz tartozó növényi szaporítóanyagokból és az I. mellékletben nem felsorolt nemzetségekhez vagy fajokhoz tartozó növényi szaporítóanyagokból álló keverékekre vonatkozó szabályok elfogadása tekintetében.

(62)     Annak érdekében, hogy biztosítva legyen azoknak a növényi szaporítóanyagoknak az átlátható módon és csakis korlátozott mértékben történő forgalomba hozatala, amelyek bejegyzése még folyamatban van, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a csomagolások címkézésére vonatkozó követelmények és annak a megengedett maximális mennyiségnek a tekintetében, amelyet az egyes nemzetségek és fajok esetében forgalomba lehet hozni.

(63)     Annak érdekében, hogy biztosítva legyen a réspiaci szaporítóanyagok korlátozott mértékben és átlátható módon történő forgalomba hozatala, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a csomagok, termesztő-/tárolóedények vagy kötegek maximális mérete, valamint az érintett réspiaci szaporítóanyagok nyomonkövethetőségére, tételeire és címkézésére vonatkozó követelmények megállapítása tekintetében.

(64)     Gondoskodni kell arról, hogy meghatározott feltételek mellett elő lehessen állítani és forgalomba lehessen hozni olyan növényi szaporítóanyagokat is, amelyeket véglegesen még nem tanúsítottak, illetve nem erősítették meg a csírázási követelményeknek való megfelelésüket. Ezért fel kell hatalmazni a Bizottságot arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak tekintetében: egyedi szabályok a növényi szaporítóanyagok csomagjaira, termesztő-/tárolóedényeire vagy kötegeire vonatkozóan, valamint szabályok a kis kiszerelésű csomagokra és termesztő-/tárolóedényekre, az érintett szaporítóanyagok címkézésére, arra az időtartamra vonatkozóan, amely alatt az érintett magok forgalomba hozhatók, illetve a csírázásról szóló ideiglenes analitikai jelentés tartalmára vonatkozóan.

(65)     Gondoskodni kell arról, hogy a harmadik országokból behozott növényi szaporítóanyagok megfeleljenek az e rendeletben meghatározott követelményeknek. Ezért fel kell hatalmazni a Bizottságot arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el, melyekben határoz arról, hogy egy adott nemzetséghez, fajhoz vagy kategóriához tartozó, harmadik országban vagy egy harmadik ország meghatározott területén előállított növényi szaporítóanyag megfelel-e az Unióban előállított és forgalomba hozott növényi szaporítóanyagokra vonatkozókkal egyenértékű követelményeknek.

(66)     Gondoskodni kell arról, hogy a meghatározott nemzetségekhez vagy fajokhoz tartózó növényi szaporítóanyagok előállítása és forgalomba hozatala mezőgazdasági teljesítményük és a feldolgozásukra vonatkozó minőségi jellegzetességeiket illetően megfeleljenek a társadalom megnövekedett elvárásainak. Az ágazat technikai és gazdasági fejlődésének nyomon követése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az olyan nemzetségeket vagy fajokat tartalmazó jegyzék összeállítása tekintetében, amelyek különösen fontosak az Unió mezőgazdaságának megfelelő és fenntartható fejlődése szempontjából.

(67)     Annak biztosítására, hogy a fajták bejegyzése az Unió mezőgazdaságának megfelelő és fenntartható fejlődése szempontjából különösen fontos nemzetségek vagy fajok jellegzetességeinek megfelelő, naprakész szabványok alapján történjen, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a szóban forgó nemzetségek vagy fajok fajtáinak bejegyzésére vonatkozó szabályok megállapítása tekintetében a következő szempontokra figyelemmel: károsítókkal szembeni ellenálló képesség, kisebb beviteli igény az egyes erőforrásokból, kisebb mértékű nemkívánatosanyag-tartalom, jobb alkalmazkodóképesség az eltérő mezőgazdasági-éghajlati környezethez.

(68)     Ahhoz, hogy a fajtaelnevezés megfelelőségéhez bizonyos esetekben naprakész feltételeket lehessen biztosítani, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakra vonatkozó szabályok megállapítása tekintetében: a fajtaelnevezések és a védjegyek elnevezése közötti kapcsolat, kapcsolatuk a mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajzi árujelzőkkel és eredetmegjelölésekkel, a korábbi jogosultak írásbeli hozzájárulása egy elnevezés alkalmasságával szembeni akadályok megszüntetése érdekében, egyedi kritériumok annak meghatározásához, hogy az elnevezés megtévesztő vagy összetévesztésre alkalmas-e, valamint az elnevezés kód formájában való használata.

(69)     Fontos gondoskodni arról, hogy klónokhoz tartozó növényi szaporítóanyagokat kizárólag akkor lehessen előállítani és forgalomba hozni, ha azok megfelelnek meghatározott minőségi és egészségi követelményeknek, és egyben olyan nemzetségekhez vagy fajokhoz tartoznak, amelyek egyes piaci ágazatok tekintetében különös értékkel bírnak. Ezért fel kell hatalmazni a Bizottságot arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az egyes nemzetségek és fajok klónjaira vonatkozó minőségi és egészségi követelmények elfogadása, valamint azokat a nemzetségeket vagy fajokat tartalmazó jegyzék összeállítása tekintetében, amelyekhez e klónoknak tartozniuk kell ahhoz, hogy forgalomba hozhatók legyenek.

(70)     Annak biztosítása érdekében, hogy a fajtabejegyzésre irányuló kérelemben megadott információk az ágazat fejlődésével lépést tudjanak tartani, és az adott nemzetségekhez vagy fajokhoz tartozó fajták egyedi tulajdonságaira nézve relevánsak legyenek, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben további olyan elemeket határoz meg, amelyeknek egy adott nemzetségre vagy fajra vonatkozó kérelemben szerepelniük kell.

(71)     Ahhoz, hogy az Ügynökség és az illetékes hatóságok által a technikai vizsgálatok helyeire és a vizsgálatok szervezésére irányuló auditokhoz naprakész szabványokat lehessen biztosítani, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az ezekre auditokra vonatkozó szabályok megállapítása tekintetében.

(72)     Annak biztosítására, hogy a fajták technikai vizsgálatát naprakész szabványok alapján lehessen elvégezni, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak tekintetében: az illetékes hatóság vagy a bejelentő alkalmazottjainak és a bejelentőknek a képesítésével és képzésével szemben támasztott követelményekre vonatkozó szabályok, a technikai vizsgálat elvégzéséhez szükséges felszerelés, referencia fajtagyűjtemények létrehozása, minőségbiztosítási rendszerek létrehozása, valamint az egyes nemzetségekre vagy fajokra vonatkozó termesztési vizsgálatok és laboratóriumi vizsgálatok elvégzése.

(73)     Annak biztosítására, hogy a kérelmező által az uniós fajtanyilvántartásba való bejegyzésért fizetendő díjak arányosak, méltányosak és naprakészek legyenek, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a bejelentő által fizetendő díjak összegének meghatározása tekintetében.

(74)     Az erdészeti szaporítóanyagok meghatározott kategóriáira és fajaira vonatkozó teljes körű információk benyújtásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a vállalkozó címkéjén kívül a vállalkozó által előállított más dokumentumra is szükség van.

(75)     Az érintett erdészeti szaporítóanyagok minőségével és egészségességével összefüggő kockázatok elkerülése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el, hogy kiegészítse a klónokra és a klónkeverékekre vonatkozóan e rendeletben meghatározott követelményeket azáltal, hogy megállapítja azon évek vagy tőegyedek maximális számát, amelyre a klónok, illetve klónkeverékek engedélyezését korlátozni kell.

(76)     Annak biztosítása érdekében, hogy arányosan lehessen alkalmazni azt a szabályt, miszerint az erdészeti szaporítóanyagok kisebb mennyiségű vetőmagjai mentesülnek a csírázásra, illetve az életképességre vonatkozó tájékoztatási követelmények alól, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon, amelyekben az erdészeti szaporítóanyagok egyes típusai tekintetében meghatározza ezeknek a kis mennyiségeknek a maximális mértékét.

(77)     Annak biztosítása érdekében, hogy azok a költségtételek, amelyekből az illetékes hatóságok által az engedélyezett erdészeti szaporító alapanyagok bejegyzéséért és az alap származási igazolvány kiállításáért kiszabott díjak összetevődnek az elvégzett munkának megfelelőek és naprakészek legyenek, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e tételek megállapítása tekintetében.

(78)     Különösen fontos, hogy a Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadását előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésekor és megszövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(79)     Az e rendelet rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni az alábbiak tekintetében:

a)      a tagállamok felhatalmazása arra, hogy a jegyzékben szereplő nemzetségek vagy fajok növényi szaporítóanyagaira, valamint a jegyzékben szereplő fajok és mesterséges hibridek erdészeti szaporítóanyagaira vonatkozóan az e rendeletben meghatározottaknál szigorúbb követelményeket fogadjanak el,

b)      sürgősségi intézkedések elfogadása,

c)      a tagállamok felhatalmazása arra, hogy legfeljebb egy évig engedélyezzék olyan növényi szaporítóanyagok előállítását és forgalomba hozatalát, amelyek a nemzeti vagy az uniós fajtanyilvántartásba még nem bejegyzett, jegyzékben szereplő nemzetségek vagy fajok fajtáihoz tartoznak,

d)      a tagállamok felhatalmazása arra, hogy legfeljebb egy évig engedélyezzék a jegyzékben szereplő nemzetségek vagy fajok olyan növényi szaporítóanyagainak a forgalomba hozatalát, amelyek az e rendelet alapján elfogadottaknál enyhébb követelményeknek felelnek meg,

e)      ideiglenes kísérletek szervezése,

f)       a nemzeti fajtanyilvántartások és az uniós fajtanyilvántartás formátuma,

g)      a fajtabejegyzési kérelem formátuma,

h)      a fajtabejegyzésre vonatkozó értesítések benyújtásának feltételei,

i)       az erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó nemzeti jegyzékek formája,

j)       az erdészeti szaporítóanyagok nemzeti jegyzékbe való felvételéről szóló értesítés formátuma,

k)      az erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó alap származási igazolványok formátuma.

(80)     Az említett végrehajtási hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(81)     Ez a rendelet tiszteletben tartja a mindenekelőtt az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapvető jogokat és elveket, különösen pedig a magán- és a családi élet tiszteletben tartását, a tulajdonhoz való jogot, a személyes adatok védelmét, a vállalkozás szabadságát, valamint a művészet és a tudomány szabadságát. Ezt a rendeletet a tagállamoknak e jogokkal és alapelvekkel összhangban kell alkalmazniuk.

(82)     Mivel e rendelet célját – nevezetesen a növényi szaporítóanyagok előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó szabályok megállapítását a szaporítóanyagok minőségének és a felhasználók számára a választáshoz szükséges információk biztosításának érdekében a tagállamok nem érhetik el kielégítő módon, és következésképpen hatása, összetett volta, határokon átnyúló és nemzetközi jellege miatt uniós szinten jobban meg lehet valósítani, az Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk Hatály

Ez a rendelet szabályozza:

a)           a növényi szaporítóanyagok forgalomba hozatali céllal történő előállítását; valamint

b)           a növényi szaporítóanyagok forgalomba hozatalát.

2. cikk Kivételek

E rendelet nem alkalmazandó azokra a növényi szaporítóanyagokra, amelyeket:

a)           kizárólag kísérleti vagy tudományos célra szánnak;

b)           kizárólag nemesítési célra szánnak;

c)           kizárólag génbankok, a genetikai erőforrások megőrzését ellátó szervezetek és hálózatok, valamint az említett szervezetekhez, illetve hálózatokhoz tartózó személyek részére szánnak, és amelyek, illetve akik fenntartásukról gondoskodnak;

d)           vállalkozóktól eltérő természetes személyek egymás között elcserélnek.

3. cikk Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.           „növények”: a növénykárosítókkal szembeni védekezési intézkedésekről szóló …/…/EU rendelet (Office of Publications, please insert number of Regulation on protective measures against pests of plants) 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott növények;

2.           „növényi szaporítóanyag”: egész növények előállítására szánt és arra alkalmas növény(ek);

3.           „anyanövény”: olyan beazonosított növény, amelyből új növények szaporítása céljából növényi szaporítóanyagot vettek;

4.           „nemzedék”: a növény azon utódainak csoportja, melyek az egymást felváltó utódok közül ugyanazon a leszármazási szinten helyezkednek el;

5.           „forgalomba hozatal”: termék készen tartása az uniós piacon történő eladás céljából, beleértve az eladásra vagy az átruházás bármely más formájára történő felkínálást, magát az eladást, a forgalmazást, az Unióba való behozatalt és az Unióból való kivitelt, valamint az átruházás más formáit is, ingyen vagy ellenérték fejében;

6.           „vállalkozó”: valamely természetes vagy jogi személy, amely foglalkozásszerűen űzi legalább a következő, növényi szaporítóanyagokkal kapcsolatos tevékenységek egyikét:

a)      előállítás;

b)      nemesítés;

c)      fenntartás;

d)      szolgáltatásnyújtás;

e)      megőrzés, beleértve a tárolást; valamint

f)       forgalomba hozatal.

7.           „illetékes hatóság”: a(z) …/…/EU rendelet [Office of Publication, please insert number of Regulation on Official Controls] 2. cikke (5) bekezdésében meghatározott illetékes hatóság;

8.           „géntechnológiával módosított szervezet”: a 2001/18/EK irányelv 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott géntechnológiával módosított szervezet;

9.           „erdészeti szaporítóanyag”: erdészeti célra szánt növényi szaporítóanyag;

10.         „tétel”: növényi szaporítóanyag egységnyi mennyisége, amely homogén összetétele és eredete alapján azonosítható.

4. cikk Szabad forgalom

A növényi szaporítóanyagok előállítására és forgalomba hozatalára nem vonatkozik más korlátozás, mint amelyet e rendelet, a 94/62/EK irányelv, a 338/97/EK rendelet, a 2001/18/EK irányelv, az 1829/2003/EK rendelet, az 1830/2003/EK rendelet, a(z) …/…/EU rendelet [Office of Publication, please insert number of Regulation on protective measures against pests of plants], valamint az idegenhonos özönfajok előállítását, illetve forgalomba hozatalát korlátozó uniós jogszabályok meghatároznak.

II. RÉSZ VÁLLALKOZÓK

5. cikk A vállalkozók nyilvántartása

A vállalkozók a(z) …/…/EK rendelet (Office of Publication, please insert number of Regulation on protective measures against pests of plants) 62. cikke szerint bekerülnek az említett rendelet 61. cikkében említett nyilvántartásokba.

6. cikk A vállalkozók általános kötelezettségei

A vállalkozók gondoskodnak arról, hogy az ellenőrzésük alatt álló növényi szaporítóanyagok előállítása és forgalomba hozatala az e rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelően történjen.

7. cikk A növényi szaporítóanyagot előállító vállalkozó egyedi kötelezettségei

A növényi szaporítóanyagot előállító vállalkozó:

a)           a hatósági ellenőrzések megkönnyítése céljából személyesen rendelkezésre áll vagy kinevez valakit, hogy az illetékes hatóságokkal kapcsolatot tartson;

b)           feltárja és felügyeli az előállítási folyamat vagy a forgalomba hozatal azon kritikus pontjait, amelyek befolyásolhatják a növényi szaporítóanyagok minőségét;

c)           megőrzi a b) pontban említett kritikus pontok felügyeletéről feljegyzett információkat, és azt az illetékes hatóságok kérésére vizsgálat céljából rendelkezésre bocsátja;

d)           gondoskodik arról, hogy a tételek elkülönülten azonosíthatóak maradjanak;

e)           naprakész információkkal rendelkezik a növényi szaporítóanyagok előállítására használt helyiségekről és egyéb helyekről;

f)            biztosítja, hogy az illetékes hatóságok hozzáférjenek az előállításra szolgáló helyiségekhez – többek között a szerződéses harmadik felek helyiségeihez és területéhez –, valamint a felügyeleti nyilvántartásokhoz és valamennyi vonatkozó dokumentumhoz;

g)           adott esetben az e rendelet szerint alkalmazandó követelményeknek megfelelően intézkedik a növényi szaporítóanyagok azonosságának fenntartásáról;

h)           az illetékes hatóságok kérésére rendelkezésükre bocsátja a harmadik felekkel kötött szerződéseket.

8. cikk Nyomonkövethetőség

(1)          A vállalkozók gondoskodnak arról, hogy a növényi szaporítóanyagok az előállítás és a forgalomba hozatal minden egyes szakaszában nyomon követhetőek legyenek.

(2)          Az (1) bekezdés alkalmazásában a vállalkozók megőrzik azokat az információkat, amelyek révén azonosítani tudják azokat a vállalkozókat, akik számukra növényi szaporítóanyagot szállítottak, valamint az érintett szaporítóanyagot.

Kérésre ezeket az információkat az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátják.

(3)          Az (1) bekezdés alkalmazásában a vállalkozók megőrzik azokat az információkat, amelyek révén azonosítani tudják azokat a személyeket, akiknek növényi szaporítóanyagot szállítottak, valamint az érintett szaporítóanyagokat, feltéve, hogy a szóban forgó szaporítóanyag nem kiskereskedelmi értékesítés céljából került leszállításra.

Kérésre ezeket az információkat az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátják.

(4)          Az erdészeti szaporítóanyagoktól eltérő növényi szaporítóanyagok esetében a vállalkozók a (2) és (3) bekezdésben említett növényi szaporítóanyagokról feljegyzett információkat attól az időponttól számított három évig megőrzik, amikor a szóban forgó szaporítóanyagot leszállították, illetve a szóban forgó szaporítóanyag szállítmányát megkapták.

Az erdészeti szaporítóanyagok esetében az érintett időszak tíz év.

III. RÉSZ AZ ERDÉSZETI SZAPORÍTÓANYAGOKTÓL ELTÉRŐ NÖVÉNYI SZAPORÍTÓANYAGOK

I. CÍM Általános rendelkezések

9. cikk Hatály

Ez a rész az erdészeti szaporítóanyagoktól eltérő növényi szaporítóanyagok forgalomba hozatali céllal történő előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozik.

10. cikk Fogalommeghatározások

E rész alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

1.           „fajta”: egy adott botanikai taxonon belül ismert legalacsonyabb szintű besorolású növénycsoport, amely megfelel az alábbi összes követelménynek:

a)      adott genotípusból vagy genotípusok kombinációjából kifejeződött jellemzők által meghatározható;

b)      bármely más növénycsoporttól megkülönböztethető az a) pontban említett jellemzők közül legalább egy jellemző leírásával; valamint

c)      jellemzőit megőrző szaporításra alkalmas egységet alkot;

2.           „hivatalos fajtaleírás”: illetékes hatóság által készített fajtaleírás, amely tartalmazza a fajta egyedi jellemzőit és a fajta megkülönböztethetőségének, egyneműségének és állandóságának vizsgálata révén lehetővé teszi a fajta azonosítását;

3.           „hivatalosan elismert fajtaleírás”: valamely fajta illetékes hatóság által elismert leírása, amely tartalmazza a fajta egyedi jellemzőit és amely a fajta megkülönböztethetőségének, egyneműségének és állandóságának vizsgálatától eltérő módon, a fajta 79. cikk szerinti bejegyzésének időpontjában alkalmazandó szabályok szerint lehetővé teszi a fajta azonosítását;

4.           „klón”: olyan egyetlen utód, amelyet vegetatív szaporítás útján nyertek egy másik növényből, és amely azzal genetikailag azonos marad;

5.           „fajtafenntartás”: arra irányuló tevékenység, hogy a fajta összhangban maradjon a rá vonatkozó fajtaleírással;

6.           „prebázis szaporítóanyag”: az előállítás első fázisában lévő növényi szaporítóanyag, amelyet a növényi szaporítóanyagok egyéb kategóriájának előállítására szánnak;

7.           „bázis szaporítóanyag”: prebázis szaporítóanyagból előállított növényi szaporítóanyag, amelyet tanúsított szaporítóanyag előállítására szánnak;

8.           „tanúsított szaporítóanyag”: prebázis vagy bázis szaporítóanyagból előállított növényi szaporítóanyag;

9.           „standard szaporítóanyag”: a prebázis, a bázis vagy a tanúsított szaporítóanyagtól eltérő növényi szaporítóanyag;

10.         „kategória”: prebázis, bázis, tanúsított vagy standard szaporítóanyag.

II. CÍM Az I. mellékletben szereplő nemzetségekhez és fajokhoz tartózó növényi szaporítóanyagok előállítása és forgalomba hozatala

I. FEJEZET Bevezető rendelkezések

11. cikk Hatály

(1)          E cím azon nemzetségekhez és fajokhoz tartózó növényi szaporítóanyagok előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozik, amelyek az alábbi követelmények közül legalább egynek megfelelnek:

a)      jelentős előállítási területtel rendelkeznek;

b)      jelentős termelési értékkel rendelkeznek;

c)      az Unióban jelentős számú vállalkozó állítja elő vagy hozza forgalomba;

d)      olyan anyagokat tartalmaznak, amelyeknek egyes vagy valamennyi felhasználási mód esetében az emberi és állati egészség védelmére vonatkozó szabályoknak kell megfelelniük.

(2)          Az (1) bekezdésben említett nemzetségek és fajok az I. mellékletben vannak felsorolva.

(3)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 140. cikknek megfelelően az I. melléklet módosítására irányuló felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy az említett melléklet igazodjon a legújabb technikai és tudományos eredményekhez, valamint gazdasági adatokhoz.

(4)          E cím az olyan alanyokra és más növényi részekre (a továbbiakban együttesen: alanyok) is alkalmazandó, amelyek nem az I. mellékletben felsorolt nemzetségekhez és fajokhoz tartoznak, amennyiben az I. mellékletben szereplő valamely nemzetséghez vagy fajhoz tartozó szaporítóanyagot vagy azok hibridjét oltották rájuk.

12. cikk A növényi szaporítóanyagok kategóriái

(1)          Növényi szaporítóanyag csak akkor állítható elő és hozható forgalomba, ha az alábbi kategóriák egyikébe tartozik:

a)      prebázis szaporítóanyag,

b)      bázis szaporítóanyag,

c)      tanúsított szaporítóanyag,

d)      standard szaporítóanyag.

(2)          Növényi szaporítóanyag nem állítható elő és hozható forgalomba standard szaporítóanyagként, ha olyan nemzetséghez vagy fajhoz tartozik, amelynek a prebázis, bázis és minősített szaporítóanyagként történő előállításához és forgalomba hozatalához szükséges költségek és tanúsítási tevékenységek arányban állnak:

a)      az élelmiszer- és takarmány-biztonság biztosítására irányuló célkitűzéssel; valamint

b)      a növényi szaporítóanyagok azonossága, egészségessége és minősége tekintetében a standard szaporítóanyagokra vonatkozó követelményekhez képest a prebázis, bázis és tanúsított szaporítóanyagokra vonatkozó követelmények teljesítéséből adódó magasabb színvonallal.

(3)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 140. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyben jegyzékbe foglalja azokat a nemzetségeket, illetve fajokat, amelyekhez tartozó növényi szaporítóanyagok a (2) bekezdésben említettek szerint nem hozhatók forgalomba standard szaporítóanyagként.

(4)          A (2) és (3) bekezdéstől eltérve növényi szaporítóanyag standard szaporítóanyagként csak akkor állítható elő és hozható forgalomba, ha legalább a következő esetek egyike fennáll:

a)      hivatalosan elismert fajtaleírással rendelkező fajtához tartozik;

b)      a 14. cikk (3) bekezdése értelmében vett heterogén szaporítóanyag;

c)      a 36. cikk (1) bekezdése értelmében vett réspiaci szaporítóanyag.

II. FEJEZET Az előállításra és forgalomba hozatalra vonatkozó követelmények

1. szakasz A követelmények felsorolása

13. cikk A prebázis, bázis, tanúsított és standard szaporítóanyagok előállítása és forgalomba hozatala

(1)          Az előállított és forgalomba hozott növényi szaporítóanyagoknak az alábbiaknak kell megfelelniük:

a)      a 2. szakaszban meghatározott bejegyzési követelmények;

b)      az érintett kategória tekintetében az előállításra és minőségre vonatkozóan a 3. szakaszban meghatározott követelmények;

c)      a 4. szakaszban meghatározott kezelési követelmények;

d)      az 5. szakaszban meghatározott azonosítási és – adott esetben – tanúsítási követelmények.

(2)          Az (1) bekezdés b) pontja nem alkalmazandó a növényi szaporítóanyagok előállítására vonatkozóan a 14. cikk (3) bekezdésében és a 36. cikkben említett követelményekre.

14. cikk Bejegyzett fajtához való tartozás követelménye

(1)          Növényi szaporítóanyag csak abban az esetben állítható elő és hozható forgalomban, ha az az 51. cikkben említett nemzeti fajtanyilvántartásba vagy az 52. cikkben említett uniós fajtanyilvántartásba bejegyzett fajtához tartozik.

(2)          E cikk (1) bekezdésétől eltérve alanyok akkor is előállíthatók és forgalomba hozhatók, ha nem tartoznak nemzeti vagy uniós fajtanyilvántartásba bejegyzett fajtához.

(3)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 140. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben e cikk (1) bekezdésétől eltérően meghatározza, hogy olyan növényi szaporítóanyagok is előállíthatók és forgalomba hozhatók, amelyek nem tartoznak a 10. cikk (1) bekezdése szerinti fajtához (a továbbiakban: heterogén szaporítóanyag), valamint nem felelnek meg a 60., 61. és 62. cikkben meghatározott, megkülönböztethetőségre, egyneműségre és állandóságra vonatkozó és az 58. cikkben említett kielégítő termesztési és/vagy használati értékre, illetve az 59. cikkben említett fenntartható termesztési és/vagy használati értékre vonatkozó követelményeknek.

Az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok a heterogén szaporítóanyagokra vonatkozóan meghatározhatják az alábbi aspektusok közül legalább az egyiket:

a)      a címkézésre és a csomagolásra vonatkozó szabályok;

b)      a szaporítóanyag leírására vonatkozó szabályok, beleértve a nemesítési módszereket és a felhasznált szülői anyagot, a növényi szaporítóanyagra vonatkozó előállítási rendszer leírását, valamint a szabványos minták elérhetőségét;

c)      a vállalkozó által megőrizendő információkra és előállítási mintákra, valamint a szaporítóanyag fenntartására vonatkozó szabályok;

d)      a heterogén szaporítóanyagokra vonatkozó nyilvántartások létrehozása az illetékes hatóságok által, a bejegyzés feltételei, valamint a szóban forgó nyilvántartások tartalma;

e)      díjak – valamint a kiszámításukhoz alkalmazandó költségtételek – megállapítása a d) pontban említett heterogén szaporítóanyagok bejegyzése tekintetében oly módon, hogy a díj ne akadályozza az érintett heterogén fajta bejegyzését.

A szóban forgó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok [Office of Publications, please insert date of application of this Regulation…]-ig kerülnek elfogadásra. Az elfogadott jogi aktusok vonatkozhatnak egy adott nemzetségre vagy fajra.

15. cikk Bejegyzett klónból származás követelménye

Klónokból származó növényi szaporítóanyag csak abban az esetben állítható elő és hozható forgalomba, ha a szóban forgó klón be van jegyezve az 51. cikkben említett nemzeti fajtanyilvántartásba vagy az 52. cikkben említett uniós fajtanyilvántartásba.

2. szakasz Az előállításra és minőségre vonatkozó követelmények

16. cikk A növényi szaporítóanyagok előállítására és minőségére vonatkozó követelmények

(1)          A növényi szaporítóanyagokat a II. melléklet A. részében az előállításra vonatkozóan meghatározott követelményekkel összhangban kell előállítani és csak akkor hozhatók forgalomba, ha megfelelnek a II. melléklet B. részében a minőségre vonatkozóan meghatározott követelményeknek.

(2)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 140. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdésben említett követelmények kiegészítése céljából. Adott esetben az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok pontosabban meghatározhatják a II. melléklet D. részében előírt követelményeket.

(3)          Az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok figyelembe veszik a nemzetközi technikai és tudományos szabványokra vonatkozó következő ajánlásokat:

a)      a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) vetőmagrendszerek szabályai és előírásai;

b)      az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (a továbbiakban: ENSZ-EGB) a vetőburgonyára vonatkozó előírásai;

c)      a Nemzetközi Vetőmagvizsgálati Szövetség (a továbbiakban: ISTA) mintavételezésre és vizsgálatra vonatkozó szabályai; valamint

d)      az Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet (EPPO) szabályai.

(4)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 140. cikknek megfelelően a II. melléklet A. és B. részének módosítására irányuló felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, hogy a szóban forgó részek igazodjanak a technikai és tudományos fejlődéshez.

3. szakasz A kezelésre vonatkozó követelmények

17. cikk Tételek

(1)          A növényi szaporítóanyagok tételekben kerülnek forgalomba. A tételek kellőképpen homogének és a növényi szaporítóanyagok más tételeitől megkülönböztethetőek.

(2)          A feldolgozás, csomagolás, tárolás, szállítás során és kiszállításkor a növényi szaporítóanyag különböző eredetű tételeit új tételbe lehet összefogni. Ebben az esetben a vállalkozó nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az új tételt alkotó egyes komponensek eredetére vonatkozó adatokat.

(3)          A feldolgozás, csomagolás, tárolás, szállítás során és kiszállításkor a növényi szaporítóanyag különböző eredetű tételeit két vagy több tételbe lehet szétválasztani. Ebben az esetben a vállalkozó nyilvántartást vezet az új tételek eredetére vonatkozó adatokról.

(4)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 140. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyben további szabályokat állapít meg egyes nemzetségek vagy fajok tekintetében a következő egy vagy több aspektussal kapcsolatban:

a)      a tételek maximális mérete az érintett növényi szaporítóanyag homogenitásának biztosítása érdekében;

b)      a tételek összetétele az érintett növényi szaporítóanyag azonosságának fenntartása érdekében;

c)      a tételek azonosítása az érintett növényi szaporítóanyag nyomonkövethetősége érdekében.

18. cikk Csomagok, termesztő-/tárolóedények és kötegek, valamint a kis kiszerelésű csomagokra és termesztő-/tárolóedényekre vonatkozó szabályok

(1)          A növényi szaporítóanyagok különálló növényként vagy csomagban, termesztő-/tárolóedényben vagy kötegben kerülnek forgalomba.

(2)          A csomagok és a termesztő/tárolóedények lezárása úgy történik, hogy azokat ne lehessen a zár megrongálása nélkül, illetve csomagolás esetében látható nyomok hátrahagyása nélkül felnyitni.

(3)          A kötegek úgy vannak összekötve, hogy a köteget alkotó szaporítóanyagot ne lehessen a kötelék megsértése nélkül szétválasztani.

(4)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 140. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben szabályokat állapít meg egyes nemzetségek vagy fajok tekintetében a következő egy vagy több aspektussal kapcsolatban:

a)      a csomagok, termesztő-/tárolóedények és kötegek lezárása – beleérve a lezárást és az újrazárást is – a növényi szaporítóanyag azonosságának biztosítása és a tételek ellenőrizetlen keveredésének megelőzése érdekében;

b)      arra vonatkozó követelmény megállapítása, hogy a növényi szaporítóanyagokat – az érintett tételek nyomonkövethetőségének megkönnyítése érdekében – csak csomagolt, termesztő-/tárolóedényes vagy kötegelt állapotban lehet forgalomba hozni.

(5)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 140. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben egyedi szabályokat állapít meg az egyes nemzetségek vagy fajok előállítására és kis kiszerelésű csomagos, termesztő-/tárolóedényes vagy kötegelt állapotban történő forgalomba hozatalára vonatkozóan. A szabályok a következő aspektusok legalább egyikére vonatkozhatnak:

a)      a kis kiszerelésű csomagok, termesztő-/tárolóedények vagy kötegek maximális mérete és térfogata;

b)      a kis kiszerelésű csomagok, termesztő-/tárolóedények vagy kötegek címkéjének a színe és tartalma, valamint a címkézés módja;

c)      a kis kiszerelésű csomagok, termesztő-/tárolóedények vagy kötegek, valamint a tartalmukat képező növényi szaporítóanyagok vizsgálata;

d)      a kis kiszerelésű csomagok lezárása.

4. szakasz A tanúsításra, azonosításra és címkézésre vonatkozó követelmények

19. cikk A prebázis, bázis vagy tanúsított szaporítóanyag tanúsítása és azonosítása, valamint a standard szaporítóanyag azonosítása

(1)          A prebázis, bázis vagy tanúsított szaporítóanyagok tanúsítása és azonosítása hatósági címkével („hatósági címke”) történik.

(2)          A hatósági címke tanúsítja, hogy a prebázis, bázis vagy tanúsított szaporítóanyag megfelel az előállításra és minőségre vonatkozóan a 16. cikkben említett követelményeknek.

(3)          Az (1) és (2) bekezdésben említett tanúsítás alapja az elvégzett szántóföldi ellenőrzés, mintavételezés és vizsgálat a 20. cikkben említett szabályok szerint (a továbbiakban: „tanúsítási rendszerek”), valamint a 22–26. cikk rendelkezéseivel összhangban.

(4)          A standard szaporítóanyagok azonosítása a vállalkozó címkéjével („a vállalkozó címkéje”) történik.

(5)          A vállalkozó címkéje igazolja, hogy a standard szaporítóanyag megfelel a 16. cikkben említett vonatkozó minőségi követelményeknek.

20. cikk Tanúsítási rendszerek

(1)          A prebázis, bázis vagy tanúsított szaporítóanyagokra vonatkozó tanúsítási rendszerek a II. melléklet C. részében vannak meghatározva.

(2)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 140. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a tanúsítási rendszerek kiegészítésére vonatkozóan. Adott esetben az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok pontosabban meghatározhatják a II. melléklet D. részében előírt rendszereket.

(3)          Az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok figyelembe veszik a nemzetközi technikai és tudományos szabványokra vonatkozó következő ajánlásokat:

a)      az OECD-vetőmagrendszerek szabályai és előírásai;

b)      az ENSZ-EGB vetőburgonyára vonatkozó előírásai;

c)      az ISTA mintavételezésre és vizsgálatra vonatkozó szabályai; valamint

d)      az EPPO szabályai.

(3)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 140. cikknek megfelelően a II. melléklet C. és D. részének módosítására irányuló felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, hogy a szóban forgó részek igazodjanak a technikai és tudományos fejlődéshez.

21. cikk A hatósági címke és a vállalkozó címkéjének tartalma

(1)          A hatósági címke és a vállalkozó címkéje a III. melléklet A. részében meghatározott információkat tartalmazza.

(2)          A hatósági címkén és a vállalkozó címkéjén az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyikén szerepelnek a feliratok. A címke olvasható, letörölhetetlen, csak az egyik oldalán nyomtatott, korábban nem használt és könnyen észrevehető.

(3)          A hatósági címke a növényi szaporítóanyag kategóriája szerint eltérő színű.

(4)          Ha a(z) …/…/EU rendelet [Office of Publication, please insert number of Regulation on protective measures against pests of plants] 74. cikkének (1) bekezdése és 75. cikkének (1) bekezdése alapján növényútlevelet kell kiállítani, a hatósági címke tartalmazza az említett rendelet 78. cikkének (3) bekezdése szerinti növényútlevelet.

(5)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 140. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben az (1) és (2) bekezdésben említett követelményeken kívül további követelményeket határoz meg a hatósági címkére és a vállalkozó címkéjére vonatkozóan. A követelmények a következő aspektusok legalább egyikére vonatkoznak:

a)      a növényi szaporítóanyagok egyes kategóriáira és más csoportjaira vonatkozó címkék színe;

b)      a címkeszámra vonatkozó jelölések;

c)      a prebázis, bázis, tanúsított és standard szaporítóanyag-generációkra vonatkozó jelölések;

d)      a fajtatípusra – beleértve az intraspecifikus vagy interspecifikus hibrideket is – vonatkozó jelölés;

e)      a különböző feltételeknek megfelelő kategóriák alegységeinek jelölése;

f)       keverék esetében az egyes komponensek tömegszázalékos arányának jelölése fajonkénti és adott esetben fajtánkénti lebontásban;

g)      a szaporítóanyag tervezett felhasználására vonatkozó jelölések.

(6)          E cikk az 1107/2009/EK rendelet 49. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül alkalmazandó az említett rendelet értelmében vett, kezelt vetőmagokat kísérő címke és dokumentumok tekintetében.

(7)          A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a hatósági címke és a vállalkozó címkéjének formátumát. A formátum vonatkozhat egy adott nemzetségre vagy fajra. Ezek a végrehajtási jogi aktusok a 141. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kerülnek elfogadásra.

22. cikk Jogosultság hatósági címke előállítására és elhelyezésére

A hatósági címke előállítására és elhelyezésére jogosult:

a)           a vállalkozó az illetékes hatóság hatósági felügyelete mellett; vagy

b)           az illetékes hatóság, amennyiben azt a vállalkozó kéri vagy arra a vállalkozó a 23. cikk értelmében nincs felhatalmazva.

23. cikk A vállalkozó feljogosítása arra, hogy tanúsítást végezzen és hatósági címkét állítson elő

(1)          Az illetékes hatóság csak abban az esetben engedélyezheti a vállalkozó számára, hogy elvégezze a tanúsítást és hatósági felügyelet mellett hatósági címkét állítson elő a 22. cikk a) pontja alapján, ha a vállalkozó valamennyi alábbi feltételnek megfelel:

a)      megfelelő ismeretekkel rendelkezik ahhoz, hogy megfeleljen az előállításra és minőségre vonatkozó követelményeknek, valamint a 16. cikk (2) bekezdése és a 20. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott tanúsítási rendszereknek, illetve adott esetben az e cikk (3) bekezdésének a) pontja alapján elfogadott követelményeknek;

b)      megfelelő felszereléssel és laboratóriumokkal rendelkezik vagy azokhoz hozzáférése van, hogy a 16. cikk (2) bekezdésében és a 20. cikk (2) bekezdésében említett követelményeket megfelelően és hatékonyan alkalmazni tudja, különös tekintettel a (3) bekezdés b) és c) pontja alapján elfogadott követelményeknek megfelelő felszerelésre és laboratóriumokra;

c)      feltérképezte és képes felügyelni az előállítási folyamat azon kritikus pontjait, amelyek befolyásolhatják a növényi szaporítóanyag minőségét és azonosságát, valamint nyilvántartja a felügyelet eredményeit;

d)      képes biztosítani, hogy a 7. cikknek megfelelően a tételek azonosíthatóak maradnak;

e)      rendelkezésére állnak azok a rendszerek és rendelkezések, amelyekkel biztosítható a 8. cikkben meghatározott, a nyomon követhetőségre vonatkozó követelmények betartása;

f)       megfelelően képzett ellenőrző és laboratóriumi személyzetet vesz igénybe, különös tekintettel a (3) bekezdés c) pontja alapján elfogadott követelményeknek megfelelő ellenőrző és laboratóriumi személyzetre.

(2)          Az (1) bekezdésben említett engedély vonatkozhat egy adott vagy valamennyi nemzetségre, illetve fajra.

(3)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 140. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdés rendelkezéseinek kiegészítése céljából annak garantálása érdekében, hogy a vállalkozók képesek legyenek a növényi szaporítóanyagok megbízható tanúsítását megfelelően elvégezni. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok a következő egy vagy több aspektusra vonatkozhatnak:

a)      a vállalkozók, valamint az általuk a szántóföldi ellenőrzések, mintavételezés és vizsgálat elvégzésével esetlegesen megbízott más személyek képesítése, képzése és tevékenysége;

b)      az érintett vállalkozók által igénybe veendő helyiségek megfelelősége és egyes meghatározott berendezések rendelkezésre állása;

c)      azon laboratóriumokra vonatkozó követelmények, amelyeket a vállalkozók a vizsgálatok elvégzésével megbízhatnak.

24. cikk Az illetékes hatóságok által gyakorolt hatósági felügyelet

(1)          A 22. cikk a) pontjában említett hatósági felügyelet alkalmazásában az illetékes hatóságok évente legalább egyszer ellenőrzéseket végeznek annak biztosítása céljából, hogy a vállalkozó megfeleljen a 23. cikkben említett követelményeknek.

(2)          A 22. cikk a) pontjában említett hatósági felügyelet alkalmazásában az illetékes hatóságok továbbá hatósági ellenőrzést, mintavételezést és vizsgálatot végeznek a szántóföldön a növénykultúrák egy részéből, valamint a növényi szaporítóanyag tételeiből annak megerősítése céljából, hogy a szaporítóanyag megfelel az előállításra és minőségre vonatkozóan a 16. cikk (2) bekezdésében említett követelményeknek. Az említett részarány az érintett követelményeknek való meg nem felelés potenciális kockázata alapján kerül meghatározásra.

(3)          A (2) bekezdésben említett ellenőrzésen, mintavételezésen és vizsgálaton kívül az illetékes hatóságok további szántóföldi ellenőrzéseket, mintavételezést vagy vizsgálatot végezhetnek, amennyiben a vállalkozó azt kéri.

(4)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 140. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1), (2) és (3) bekezdés rendelkezéseinek kiegészítése céljából. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok a következő egy vagy több aspektusra vonatkozhatnak:

a)      a (2) bekezdésben említett ellenőrzés, mintavételezés és vizsgálat tárgyát képező szántóföldi növénykultúrák részaránya az egyes nemzedékek és fajok esetében;

b)      az illetékes hatóságok által elvégzendő felügyeleti tevékenységek.

25. cikk Az illetékes hatóságok által előállított hatósági címkék

Abban a 22. cikk b) pontjában említett esetben, amikor a hatósági címkéket az illetékes hatóságok állítják elő, a 20. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott tanúsítási rendszerekkel összhangban elvégzik az összes szükséges szántóföldi ellenőrzést, mintavételezést és vizsgálatot, hogy megerősítsék az előállításra és a minőségre a 16. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott követelményeknek való megfelelést.

26. cikk Az engedély visszavonása vagy módosítása

(1)          Amennyiben egy illetékes hatóság a 23. cikk (1) bekezdésében említett engedély megadását követően úgy találja, hogy egy vállalkozó nem felel meg a szóban forgó cikkben említett követelményeknek, az illetékes hatóság felszólítja a vállalkozót, hogy meghatározott időn belül hozzon kiigazító intézkedéseket.

(2)          Az illetékes hatóság – esettől függően – haladéktalanul visszavonja, illetve módosítja az engedélyt, amennyiben a vállalkozó a meghatározott időn belül nem lépteti életbe az e cikk (1) bekezdésében említett kiigazító intézkedéseket.

27. cikk A prebázis, bázis és tanúsított szaporítóanyag tervezett előállításának és tanúsításának bejelentése

A vállalkozók megfelelő időben tájékoztatják az illetékes hatóságokat arról a szándékukról, hogy prebázis, bázis és tanúsított szaporítóanyagot kívánnak előállítani, valamint azt a 19. cikk (1) bekezdésében említettek szerint tanúsítani kívánják. A bejelentésben fel kell tüntetni az érintett növényfajokat és -kategóriákat.

28. cikk A vállalkozó címkéjének előállítása standard szaporítóanyag esetében

Miután a vállalkozó az általa elvégzett ellenőrzések, mintavétel és vizsgálat révén megbizonyosodott arról, hogy a növényi szaporítóanyag megfelel az előállításra és a minőségre vonatkozóan a 16. cikkben említett követelményeknek, előállítja és elhelyezi a címkéjét.

29. cikk Hivatkozás a tételekre

(1)          A hatósági címkét és a vállalkozó címkéjét úgy kell elkészíteni, hogy az tartalmazzon egy tételre való hivatkozást. A címkéket – esettől függően – az egyes növényeken vagy a csomagolás, termesztő-/tárolóedény, illetve köteg külső felületén kell elhelyezni.

(2)          Amennyiben valamely tétel több tételre oszlik, minden egyes tételt új hatósági címkével, illetve a vállalkozó új címkéjével kell ellátni. Amennyiben több tételt új tételbe vonnak össze, az új tételt új hatósági címkével, illetve a vállalkozó új címkéjével kell ellátni.

III. FEJEZET Vizsgálatok

30. cikk A perbázis, bázis és tanúsított szaporítóanyagokon a tanúsítást követően végzett vizsgálatok

(1)          A 19. cikk (1) bekezdésében említett tanúsítást követően az illetékes hatóságok vizsgálatokat végezhetnek a növényi szaporítóanyagon (a továbbiakban: „a tanúsítást követő vizsgálatok”) annak igazolására, hogy az anyag megfelel a 16. cikk (2) bekezdésében említett minőségi követelményeknek, valamint a 20. cikk (2) bekezdés alapján elfogadott tanúsítási rendszereknek.

(2)          Az illetékes hatóságok az érintett növényi szaporítóanyagnak az említett követelményeknek való esetleges meg nem felelésére vonatkozó kockázatelemzés alapján alakítják ki és tervezik meg a tanúsítást követő vizsgálatokat.

(3)          A tanúsítást követő vizsgálatokat az illetékes hatóság általi mintavétellel kell végrehajtani. Az említett vizsgálatok célja az érintett növényi szaporítóanyag azonosságának és tisztaságának értékelése.

(4)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 140. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben szabályokat állapít meg az egyes nemzetségekhez vagy fajokhoz tartozó növényi szaporítóanyagokon végzett, tanúsítást követő vizsgálatokra vonatkozóan. Az említett szabályok tekintetbe veszik a technikai és műszaki ismeretekben bekövetkező változásokat. A szabályok a következőkre vonatkozhatnak:

a)      a vizsgálat tárgyát képező minták aránya nemzetségenként, fajonként és kategóriánként;

b)      a vizsgálati eljárás.

31. cikk A vállalkozó meg nem felelése a minőségi követelményeknek és a tanúsítási rendszereknek

(1)          Amennyiben a tanúsítást követő vizsgálatok azt mutatják, hogy a prebázis, bázis vagy tanúsított szaporítóanyag előállítása és forgalomba hozatala nem az előállításra és a minőségre vonatkozóan a 16. cikk (2) bekezdésében említett követelményeknek, valamint a 20. cikk (2) bekezdésében említett tanúsítási rendszereknek megfelelően történt, az illetékes hatóságok gondoskodnak arról, hogy az érintett vállalkozó meghozza a szükséges kiigazító intézkedéseket. A szóban forgó intézkedésekkel biztosítani kell, hogy az érintett szaporítóanyag megfeleljen a követelményeknek vagy pedig kivonják azt a piacról.

(2)          Ha a tanúsítást követő vizsgálatok során többször megállapításra kerül, hogy egy vállalkozó olyan növényi szaporítóanyagot állított elő és hozott forgalomba, amely nem felel meg a 16. cikk (2) bekezdésében említett minőségi követelményeknek vagy a 20. cikkben említett tanúsítási rendszereknek, a 26. cikk (2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

IV. FEJEZET Keverékek

32. cikk Az I. mellékletben felsorolt nemzetségek és fajok keverékei

(1)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 140. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben szabályokat állapít meg az I. mellékletben felsorolt különböző nemzetségekhez vagy fajokhoz, illetve e nemzetségek vagy fajok különböző fajtáihoz tartozó növényi szaporítóanyagok keverékeinek előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozóan. Az említett szabályok eltérhetnek a következő rendelkezésektől:

a)      az előállításra és a minőségre vonatkozóan a 16. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott követelmények;

b)      a 17. cikk rendelkezései a tételekre vonatkozóan;

c)      a 18. cikk rendelkezései a csomagokra, termesztő-/tárolóedényekre és kötegekre, valamint a kis kiszerelésű csomagokra és termesztő-/tárolóedényekre vonatkozóan; valamint

d)      a 21. cikk rendelkezései a hatósági címke és a vállalkozó címkéjének tartalmára és formátumára vonatkozóan.

(2)          Az (1) bekezdésben említett szabályok a következő aspektusok legalább egyikére vonatkoznak:

a)      a tételek, csomagok, termesztő-/tárolóedények vagy kötegek maximális mérete és térfogata;

b)      a címkék színe és tartalma;

c)      a keverék elnevezése és a keverék összetételének leírása;

d)      a csomagok, termesztő-/tárolóedények vagy kötegek lezárása;

e)      a szóban forgó keverékek előállítására és ellenőrzésére vonatkozó követelmények;

f)       az egyes komponensek fajonkénti, adott esetben fajtánkénti lebontásban feltüntetendő tömegszázalékos arányának könnyebb nyomonkövethetőségére vonatkozó követelmények.

33. cikk Megőrzést biztosító keverékek

(1)          Az illetékes hatóságok engedélyezhetik az I. mellékletben felsorolt nemzetségekhez vagy fajokhoz tartozó növényi szaporítóanyagból és az I. mellékletben nem felsorolt nemzetségekhez vagy fajokhoz tartozó növényi szaporítóanyagból álló keverékek előállítását és forgalomba hozatalát, amennyiben a szóban forgó keverék megfelel mindkét alábbi feltételnek:

a)      hozzájárul a genetikai erőforrások megőrzéséhez és a természeti környezet megóvásához;

b)      rendszerint természetes módon társul egy adott régióhoz (a továbbiakban: „származási régió”). Az ilyen keverék a továbbiakban „megőrzést biztosító keverék”.

(2)          Az illetékes hatóság a megőrzést biztosító keverékek előállításának és forgalomba hozatalának engedélyezésekor a növénygenetikai erőforrásokkal foglalkozó hatóságoktól vagy szervezetektől származó információk figyelembe vételével azonosítja a származási régiót.

(3)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 140. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza valamennyi vagy egyes nemzetségre és fajra vonatkozóan a következőket:

a)      az (1) bekezdésben említett engedély megadására vonatkozó eljárás;

b)      az (1) bekezdésben említett engedélyre vonatkozóan az ott szereplőkön kívüli további követelmények;

c)      a megőrzést biztosító keverékek csomagjaira és tárolóedényeire vonatkozó követelmények;

d)      a megőrzést biztosító keverékek címkézésére vonatkozó követelmények;

e)      a származási régió azonosítására vonatkozó szabályok;

f)       a vállalkozók arra vonatkozó kötelezettsége, hogy jelentést tegyenek a megőrzést biztosító keverékek előállításáról és forgalomba hozataláról;

g)      a tagállamok arra vonatkozó kötelezettsége, hogy a Bizottságnak jelentést tegyenek e cikk rendelkezéseinek alkalmazásáról.

V. FEJEZET Eltérések

1. szakasz eltérés a bejegyzésre vonatkozó követelményektől

34. cikk Olyan fajtájú növényi szaporítóanyagok, amelyek bejegyzése folyamatban van

(1)          A 14. cikk (1) bekezdésétől eltérve az illetékes hatóságok engedélyezhetik a vállalkozók számára, hogy – meghatározott ideig – szántóföldi vagy a termelésre használt egyéb helyiségekben történő vizsgálat és kísérlet céljából forgalomba hozzanak olyan növényi szaporítóanyagokból maximális mennyiségeket, amelyek a 79. cikk alapján nemzeti fajtanyilvántartásba vagy a 94. cikk (1) bekezdése alapján az uniós fajtanyilvántartásba nem bejegyzett fajtához tartoznak.

(2)          Az (1) bekezdésben említett engedély csak akkor adható meg, ha a növényi szaporítóanyag olyan fajtához tartozik, amelyre vonatkozóan benyújtottak kérelmet a 66. cikk alapján a nemzeti fajtanyilvántartásba, illetve a 94. cikk alapján az uniós fajtanyilvántartásba történő bejegyzés iránt.

(3)          Az (1) bekezdésben említett engedély megszerzéséhez a vállalkozónak kérelmet kell benyújtania azoknak a tagállamoknak az illetékes hatóságaihoz, ahol az érintett vizsgálatokra és kísérletekre sor fog kerülni. A kérelemben fel kell tüntetni az alábbi információkat:

a)      a javasolt vizsgálatok és kísérletek leírása;

b)      a javasolt vizsgálatok és kísérletek célja;

c)      azok a helyek, ahol a szóban forgó vizsgálatokat és kísérleteket lefolytatják;

d)      a bejegyzési kérelemben feltüntetett fajta ideiglenes elnevezése;

e)      a fajtamegőrzésre irányuló eljárás;

f)       arra a hatóságra vonatkozó információk, amelynél a fajta bejegyzésére irányuló kérelem feldolgozása folyamatban van, valamint a kérelem hivatkozási száma;

g)      a kért engedély időtartama;

h)      a forgalomba helyezendő szaporítóanyag mennyisége.

(4)          Azok a tagállamok, amelyeknek az illetékes hatóságai megadták az (1) bekezdésben említett engedélyt, tájékoztatják erről a többi tagállamot, a Bizottságot, valamint az Európai Növényfajta-ügynökséget (a továbbiakban: „Ügynökség”).

(5)          Az Ügynökség minden év március 31-ig jelentést tesz a Bizottságnak és a tagállamoknak az (1) bekezdés alapján kiadott engedélyekről, valamint a megelőző évben a (3) bekezdés alapján benyújtott információkról.

(6)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 140. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1), (2) és (3) bekezdés kiegészítése céljából a következő aspektusokra vonatkozó követelmények meghatározásával:

a)      a csomagolás címkézése; valamint

b)      az a maximális mennyiség, amelyet az egyes nemzetségek vagy fajok esetében az (1) bekezdés alapján forgalomba lehet hozni.

35. cikk Eltérés a bejegyzésre vonatkozó követelményektől átmeneti ellátási nehézségek esetén

(1)          A 14. cikk (1) bekezdésétől eltérve, valamint az Unióban a növényi szaporítóanyagok általános ellátásában bekövetkező átmeneti zavarok megszüntetése érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megengedheti a tagállamoknak, hogy legfeljebb egy évig engedélyezzék olyan növényi szaporítóanyagok előállítását és forgalomba hozatalát, amelyek nemzeti fajtanyilvántartásba vagy az uniós fajtanyilvántartásba nem bejegyzett fajtához tartoznak. Az említett végrehajtási jogi aktusok tartalmazhatják a nemzetségenként vagy fajonként forgalomba hozható maximális mennyiségeket.

(2)          Az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok elfogadása a 141. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás szerint történik.

(3)          Az (1) bekezdésben említett engedély az érintett tagállam által benyújtott indokolt kérelem alapján adható meg.

(4)          A szóban forgó engedély csak akkor adható meg, ha az (1) bekezdésben említett eltérés az érintett növényi szaporítóanyag általános ellátásában fellépő átmeneti nehézségek megszüntetésére irányuló célkitűzés szempontjából szükséges és arányos.

(5)          Az (1) bekezdés alapján forgalomba hozott növényi szaporítóanyagokat barna címkével kell ellátni. A címkén fel kell tüntetni, hogy a szóban forgó szaporítóanyag nem bejegyzett fajtához tartozik.

36. cikk Eltérés a bejegyzésre vonatkozó követelményektől a réspiaci növényi szaporítóanyagok esetében

(1)          A 14. cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó az olyan növényi szaporítóanyagra, amely esetében a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)      kis mennyiségben hozzák forgalomba vállalkozótól eltérő személyek vagy olyan vállalkozók, amelyek legfeljebb tíz személyt foglalkoztatnak és éves forgalmuk vagy mérlegfőösszegük nem haladja meg a 2 millió EUR-t;

b)      címkéjén fel van tüntetve a „réspiaci szaporítóanyag” kifejezés.

Az ilyen növényi szaporítóanyag a továbbiakban „réspiaci szaporítóanyag”.

(2)          A réspiaci szaporítóanyag előállítóinak nyilvántartást kell vezetniük a szaporítóanyag előállított és forgalomba hozott mennyiségeiről, nemzetség, faj vagy típus szerinti lebontásban. Kérésre ezeket a nyilvántartásokat az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátják.

(3)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 140. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben az egyes nemzetségekhez vagy fajokhoz tartózó réspiaci szaporítóanyagok előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozóan meghatározza a következő aspektusok legalább egyikét:

a)      a csomagok, termesztő-/tárolóedények vagy kötegek maximális mérete;

b)      a réspiaci szaporítóanyagok nyomonkövethetőségére, tételeire és címkézésére vonatkozó követelmények;

c)      a forgalomba hozatal feltételei.

2. szakasz Eltérés az előállításra és minőségre vonatkozó követelményektől

37. cikk A csírázásra vonatkozó követelmények és más minőségi követelmények csökkentése átmeneti ellátási nehézségek esetén

(1)          A tagállamokban a növényi szaporítóanyagok általános ellátásában bekövetkező átmeneti nehézségek orvoslása érdekében az érintett tagállam illetékes hatósága engedélyezheti kisebb csírázási aránnyal rendelkező vetőmag forgalomba hozatalát abban az esetben, ha a szóban forgó arány a 16. cikk (2) bekezdése alapján előírt csírázási arányhoz képest kevesebb mint 5%-os csökkenést jelent.

Az említett engedély az érintett vállalkozó által benyújtott indokolt kérelem alapján, legfeljebb négy hónapos meghatározott időtartamra adható meg.

Az (1) bekezdésben említett vetőmag címkéjén fel kell tüntetni a tényleges alacsonyabb csírázási arányt.

(2)          A tagállamokban a növényi szaporítóanyagok általános ellátásában bekövetkező átmeneti nehézségek orvoslása érdekében az érintett tagállam illetékes hatósága engedélyezheti a 16. cikk (2) bekezdése alapján alkalmazandó minőségi követelményekhez képest alacsonyabb, az (1) bekezdésben említett csökkentett csírázási követelményektől eltérő minőségi követelményeknek megfelelő növényi szaporítóanyagok forgalomba hozatalát.

Az említett engedély az érintett vállalkozó által benyújtott indokolt kérelem alapján, legfeljebb négy hónapos meghatározott időtartamra adható meg.

Az e bekezdés alapján forgalomba hozott növényi szaporítóanyagokat barna címkével kell ellátni. A címkén fel kell tüntetni, hogy a szóban forgó szaporítóanyag a 16. cikk (2) bekezdésében említetteknél alacsonyabb szintű minőségi követelményeknek tesz eleget.

(3)          A tagállamok értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot az (1) és (2) bekezdés alapján adott valamennyi engedélyről.

(4)          A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján úgy dönthet, hogy az (1) vagy (2) bekezdésben említett engedélyeket vissza kell vonni vagy módosítani kell abban az esetben, ha az említett intézkedések nincsenek összhangban a szóban forgó bekezdésekben szereplő feltételekkel vagy nem megfelelőnek, illetve aránytalannak tűnnek az említett bekezdések céljának elérése szempontjából. Ezek a végrehajtási jogi aktusok a 141. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kerülnek elfogadásra.

3. szakasz Eltérés a címkézésre, tanúsításra és azonosításra vonatkozó követelményektől

38. cikk A véglegesen még nem tanúsított növényi szaporítóanyagok

(1)          Azok a 39. cikkben említett vetőmagoktól eltérő növényi szaporítóanyagok, amelyek egy tagállamban betakarításra kerültek, de a 19. cikk (1) bekezdése alapján prebázis, bázis vagy tanúsított szaporítóanyagként történő végleges tanúsításukra még nem került sor, forgalomba hozhatók az említett kategóriákra való hivatkozással, amennyiben:

a)      a betakarítást megelőzően az illetékes hatóság szántóföldi ellenőrzést hajtott végre és megerősítette, hogy az érintett szaporítóanyag megfelel a 16. cikk (2) bekezdésében említett, előállításra és minőségre vonatkozó követelményeknek;

b)      a növényi szaporítóanyag a 19. cikk alapján véglegesen még nem tanúsított anyagként került azonosításra; valamint

c)      a (2)–(6) bekezdésben előírt követelmények teljesülnek.

(2)          Az (1) bekezdésben említett növényi szaporítóanyagok csak egyszer, két vállalkozó között kerülhetnek forgalomba, másnak nem adhatók tovább.

(3)          A vállalkozó előre értesíti az érintett illetékes hatóságot arról, hogy az (1) bekezdésben említett növényi szaporítóanyagot szándékozik forgalomba hozni.

(4)          Ha a növényi szaporítóanyag betakarításának helye szerinti tagállam (a továbbiakban: „előállító tagállam”) és a növényi szaporítóanyag 19. cikk (1) bekezdésének alapján történő tanúsításának helye szerinti tagállam (a továbbiakban: „tanúsító tagállam”) eltér, az érintett tagállamok illetékes hatóságai megosztják egymással az említett szaporítóanyag forgalomba hozatalával kapcsolatos vonatkozó információkat.

(5)          Az előállító tagállam kérésre az előállítással kapcsolatos minden vonatkozó információt a tanúsító tagállam rendelkezésére bocsát. A tanúsító tagállam az előállító tagállamot tájékoztatja a tanúsított mennyiségekről.

(6)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 140. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben egyedi szabályokat határoz meg az (1) bekezdésben említett növényi szaporítóanyagok tekintetében a következő aspektusok vonatkozásában:

a)      csomagok, termesztő-/tárolóedények és kötegek, valamint a kis kiszerelésű csomagok és termesztő-/tárolóedények;

b)      a szaporítóanyag címkézése.

(7)          Azok a 39. cikkben említett vetőmagoktól eltérő növényi szaporítóanyagok, amelyek harmadik országban kerültek betakarításra, de a 19. cikk (1) bekezdése alapján prebázis, bázis vagy tanúsított szaporítóanyagként történő végeleges tanúsításukra még nem került sor, forgalomba hozhatók az említett kategóriákra való hivatkozással, amennyiben:

a)      az érintett harmadik ország tekintetében a 44. cikk alapján egyenértékűségre vonatkozó határozat került elfogadásra,

b)      a (6) bekezdés alapján elfogadott, az (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a (2) és a (3) bekezdésben előírt követelmények teljesülnek,

c)      az érintett tagállam és harmadik ország illetékes hatóságai megosztják a szóban forgó szaporítóanyag forgalomba hozatalával kapcsolatos vonatkozó információkat, valamint

d)      az érintett harmadik ország illetékes hatóságai kérésre az előállítással kapcsolatos minden vonatkozó információt a tanúsító tagállam rendelkezésére bocsátanak.

(8)          Ebből a célból az említett bekezdésekben az előállító tagállamokra tett hivatkozásokat az érintett harmadik tagállamra utaló hivatkozásnak, valamint az említett bekezdésekben a 16. cikk (2) bekezdése szerinti követelményekre tett hivatkozásokat az egyenértékű követelményekre utaló hivatkozásnak kell tekinteni.

39. cikk Az alkalmazandó csírázási követelményeknek megfelelő magként nem tanúsított vetőmagok

(1)          Az illetékes hatóságok engedélyezhetik, hogy vetőmagok meghatározott ideig prebázis, bázis vagy tanúsított szaporítóanyagként forgalomba kerüljenek a 16. cikk (2) bekezdése szerinti csírázási követelmények megerősítése előtt abban az esetben, ha úgy ítélik meg, hogy szükség van a vetőmag gyors forgalomba hozatalára.

(2)          Az (1) bekezdésben említett mag a csírázásra vonatkozó ideiglenes analitikai jelentés alapján csak egyszer, két vállalkozó között kerülhet forgalomba, másnak nem adható tovább.

(3)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 140. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén az egyes nemzetségekhez vagy fajokhoz tartozó magok prebázis, bázis vagy tanúsított szaporítóanyagként az (1) és (2) bekezdés alapján forgalomba hozhatók. Az említett feltételek az alábbiakra vonatkoznak:

a)      címkézési követelmények;

b)      az az időtartam, amely alatt az érintett vetőmagok forgalomba hozhatók; valamint

c)      a csírázásra vonatkozó ideiglenes analitikai jelentés tartalma.

4. szakasz Eltérés egyéb különböző követelményektől

40. cikk Szigorúbb minőségi követelmények

(1)          A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján felhatalmazhatja a tagállamokat arra, hogy az előállításra és minőségre vonatkozóan a 16. cikk (2) bekezdésében említetteknél szigorúbb követelményeket, illetve a 20. cikk (1) bekezdésében említetteknél szigorúbb tanúsítási szabályokat fogadjanak el.

Ezek a végrehajtási jogi aktusok a 141. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kerülnek elfogadásra.

(2)          Az (1) bekezdésben említett engedélyhez a tagállamoknak kérelmet kell benyújtaniuk a Bizottsághoz, amelyben feltüntetik:

a)      a javasolt követelményeket tartalmazó rendelkezések tervezetét;

b)      a szóban forgó követelmények szükségességére és arányosságára vonatkozó indokokat; valamint

c)      azt, hogy a javasolt követelmények határozatlan időre vagy meghatározott időszakra vonatkoznak-e.

(3)          Az (1) bekezdésben említett engedély csak a következő feltételek teljesülése esetén adható meg:

a)      a (2) bekezdés a) pontjában említett tervezett rendelkezések alkalmazásával biztosítható az érintett növényi szaporítóanyag minőségének javítása, a környezet védelme vagy a mezőgazdaság fenntartható fejlődése; valamint

b)      a tervezett rendelkezések szükségesek és arányosak a célkitűzéseik megvalósítása szempontjából.

41. cikk Sürgősségi intézkedések

(1)          Amennyiben a növényi szaporítóanyag súlyos kockázatot jelenthet az emberek, az állatok és a növények egészségére, illetve a környezetre, és az említett kockázat az érintett tagállam által hozott intézkedésekkel nem orvosolható kielégítő módon, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján haladéktalanul meghozza a megfelelő ideiglenes sürgősségi intézkedéseket. Az intézkedések között – a helyzet súlyosságától függően – szerepelhetnek az érintett növényi szaporítóanyag forgalomba hozatalát korlátozó vagy megtiltó rendelkezések.

(2)          Az (1) bekezdésben említett intézkedéseket a Bizottság saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam kérelmére hozza meg. Az intézkedések elfogadása a 141. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás szerint történik.

(3)          Kellően indokolt esetben, amikor az emberi egészséggel szembeni kockázatot rendkívül sürgősen kell kezelni, a Bizottság a 141. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

(4)          Ha valamely tagállam hivatalosan tájékoztatja a Bizottságot sürgősségi intézkedések meghozatalának a szükségességéről, de a Bizottság nem jár el az (1) bekezdésnek megfelelően, a tagállam megfelelő ideiglenes sürgősségi intézkedéseket fogadhat el. Az intézkedések között – a helyzet súlyosságától függően – szerepelhetnek az érintett növényi szaporítóanyag forgalomba hozatalát az adott tagállam területén belül korlátozó vagy megtiltó rendelkezések. Az érintett tagállam haladéktalanul tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot az elfogadott intézkedésekről és döntését megindokolja.

(5)          A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján úgy dönthet, hogy a (4) bekezdésben említett nemzeti ideiglenes sürgősségi intézkedéseket hatályon kívül kell helyezni vagy módosítani kell. Ezek a végrehajtási jogi aktusok a 141. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kerülnek elfogadásra. Az érintett tagállam az ebben a bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok hatályba lépésének időpontjáig fenntarthatja saját ideiglenes sürgősségi intézkedéseit.

(6)          E cikk a 2001/18/EK irányelv 23. cikkének (2) bekezdése vagy az 1829/2003/EK rendelet 34. cikke alapján elfogadott, a géntechnológiával módosított szervezetek termesztését megtiltó vagy korlátozó intézkedések sérelme nélkül alkalmazandó.

42. cikk Ideiglenes kísérletek

(1)          A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján úgy dönthet, hogy az e részben meghatározott, illetve az e rész értelmében elfogadott intézkedéseknél jobb alternatívák keresése céljából ideiglenes kísérleteket kell végrehajtani. Az említett végrehajtási jogi aktusok rendelkezhetnek az e rész rendelkezéseitől való eltérésről. Az intézkedések elfogadása a 141. cikk (3) bekezdése szerinti említett vizsgálóbizottsági eljárás szerint történik.

(2)          Az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokban meghatározásra kerül az érintett nemzetség vagy faj, a kísérletekre vonatkozó feltételek nemzetségenként, illetve fajonként, a kísérletek időtartama, valamint a részt vevő tagállamokra vonatkozó felügyeleti és beszámolási kötelezettség. Az említett jogi aktusok figyelembe veszik az érintett növényi szaporítóanyagok szaporításával, előállításával és ellenőrzésével kapcsolatos technológiai fejlődést.

(3)          A kísérlet időtartama nem haladhatja meg az érintett növényi szaporítóanyag hét növekedési ciklusát, de semmiképpen sem tarthat hét évnél tovább.

VI. FEJEZET Harmadik országokból érkező import és harmadik országokba irányuló export

1. szakasz Import

43. cikk Uniós egyenértékűségen alapuló behozatal

Növényi szaporítóanyag harmadik országból csak akkor hozható be, ha a 44. cikk szerint megállapítást nyer, hogy az Unióban előállított és forgalomba hozott növényi szaporítóanyagokra vonatkozókkal egyenértékű követelményeknek felel meg.

44. cikk A Bizottság egyenértékűségre vonatkozó határozata

(1)          A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján határozhat arról, hogy egy adott nemzetséghez, fajhoz vagy kategóriához tartozó, harmadik országban vagy egy harmadik ország meghatározott területein előállított növényi szaporítóanyag megfelel-e az Unióban előállított és forgalomba hozott növényi szaporítóanyagokra vonatkozókkal egyenértékű követelményeknek; ehhez az alábbiakra támaszkodik:

a)      az érintett harmadik ország által a(z) …/…/EU rendelet [Office of Publications, please insert the number of the Regulation on official controls] 124. cikkének (1) bekezdése alapján szolgáltatott információk és adatok alapos vizsgálata; valamint

b)      a(z) …/…/EU rendelet [Office of Publications, please insert the number of the Regulation on official controls] 119. cikkének (1) bekezdésével összhangban elvégzett ellenőrzések eredménye, amennyiben az kielégítő.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 141. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)          Az (1) bekezdésben említett határozatok elfogadásakor a Bizottság a következőket mérlegeli:

a)      a harmadik országban a fajtafenntartásra vonatkozóan elvégzett ellenőrzések a 86. cikkben előírttal megegyező biztonságot nyújtanak-e abban az esetben, ha nemzeti fajtanyilvántartásba vagy az uniós fajtanyilvántartásba bejegyzett fajtákat az érintett harmadik országban kell fenntartani; valamint

b)      a harmadik országban a növényi szaporítóanyag előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozóan érvényes követelmények:

i.        az előállításra vonatkozóan a II. melléklet A. részében előírt követelményekkel, valamint a 16. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott követelményekkel egyenértékű garanciát nyújtanak-e;

ii.       a minőségre vonatkozóan a II. melléklet B. részében előírt követelményekkel, valamint a 16. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott követelményekkel egyenértékű garanciát nyújtanak-e;

iii.      a II. melléklet C. része szerinti tanúsítási rendszerekkel és a 20. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott követelményekkel egyenértékű garanciát nyújtanak-e;

iv.      a(z) …/…/EU rendelet [Office of Publications, please insert number of Regulation on Official Controls] szerint elvégzett ellenőrzésekkel egyenértékű garanciát nyújtanak-e.

(3)          Az (1) bekezdésben említett határozatok elfogadása céljából a Bizottság alkalmazhatja a(z) …/…/EU rendeletnek [Office of Publication, please insert number of Regulation on Official Controls] a harmadik országok által a kivitel előtt végzett ellenőrzések jóváhagyására vonatkozó 71. cikkének rendelkezéseit.

            45. cikk Import esetén szolgáltatandó információk

(1)          A harmadik országokból behozott növényi szaporítóanyagok forgalomba hozatalakor fel kell tüntetni a következő információkat:

a)      annak feltüntetése, hogy az érintett növényi szaporítóanyag „megfelel az uniós szabályoknak és szabványoknak”;

b)      az érintett növényi szaporítóanyag faja, fajtája, kategóriája és tételszáma;

c)      a hatóságilag történő lezárás időpontja termesztő-/tárolóedényben, csomagban vagy kötegben való forgalomba hozatal esetén;

d)      az előállító harmadik tagállam és az érintett illetékes hatóság;

e)      adott esetben az az utolsó harmadik ország, ahonnan az importált növényi szaporítóanyagot behozták;

f)       az importált növényi szaporítóanyag bejelentett nettó, illetve bruttó tömege vagy a növényi szaporítóanyag importált tételeinek bejelentett száma;

g)      az a személy, aki a növényi szaporítóanyagot importálja.

(2)          Az (1) bekezdésben említett információk feltüntetése:

a)      prebázis, bázis vagy tanúsított szaporítóanyag esetében hivatalos okmányban vagy kiegészítő hatósági címkén;

b)      standard szaporítóanyag esetében a vállalkozó címkéjén történik.

2. szakasz Export

46. cikk Az Unióból történő kivitel

(1)          Ha a növényi szaporítóanyag harmadik országba irányuló kivitelére az érintett harmadik országgal kötött megállapodás vonatkozik, a kivitelnek meg kell felelnie a szóban forgó megállapodásnak.

(2)          Ha a növényi szaporítóanyag harmadik országba irányuló kivitelére nem vonatkozik az érintett harmadik országgal kötött megállapodás, a kivitelnek az abban a harmadik országban érvényes szabályoknak kell megfelelnie, ahová a növényi szaporítóanyag kivitele irányul.

(3)          Ha a növényi szaporítóanyag harmadik országba irányuló kivitelére nem vonatkozik sem a harmadik országgal kötött megállapodás, sem az abban a harmadik országban érvényes szabály, ahová a növényi szaporítóanyag kivitele irányul, a növényi szaporítóanyagoknak az Unió területén történő előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozóan a 13–42. cikkben meghatározott követelmények alkalmazandók.

III. CÍM Nem az I. mellékletben szereplő nemzetségekhez és fajokhoz tartózó növényi szaporítóanyagok előállítása és forgalomba hozatala

47. cikk Hatály

E cím az I. mellékletben szereplőktől eltérő nemzetségekhez és fajokhoz tartózó növényi szaporítóanyagok előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozik.

48. cikk Alapvető követelmények

(1)          A növényi szaporítóanyagnak forgalomba hozatala érdekében meg kell felelnie a következő követelményeknek:

a)      nincs rajta olyan látható hiányosság, amelynek következtében a rendeltetése szempontjából csökkenne a hasznosíthatósága;

b)      az érintett nemzetséghez és fajhoz viszonyítva jó növekedési erélyű és megfelelő méretű ahhoz, hogy megvalósuljon rendeltetéséből adódó hasznosíthatósága;

c)      vetőmag esetében az érintett nemzetséghez és fajhoz viszonyítva megfelelő a csírázása ahhoz, hogy a vetést követően területenként megfelelő számú növény álljon rendelkezésre és biztosítható legyen a maximális hozam és minőség;

d)      ha forgalomba hozatala során hivatkozás történik a fajtára, az érintett nemzetséghez és fajhoz viszonyítva megfelelő fajtaazonossággal és fajtatisztasággal rendelkezik ahhoz, hogy felhasználói megalapozott vásárlói döntést hozhassanak;

e)      legalább a szemrevételezéses ellenőrzés alapján alapvetően mentes a minőséget rontó bármely károsítótól, vagy annak bármiféle jelétől vagy tünetétől, ami hasznosíthatóságát csökkenti.

(2)          Az (1) bekezdés a), b), d) és e) pontjában szereplő követelményeknek való megfelelés értékelése a következő nemzetközi szabványokra vonatkozó ajánlások alapján történik:

a) az OECD-vetőmagrendszerek szabályai és előírásai;

b)      az ENSZ-EGB vetőburgonyára vonatkozó előírásai;

c)      az érintett nemzetségekre vagy fajokra vonatkozóan az ISTA mintavételezéssel és vizsgálattal kapcsolatos szabályai;

d)      az EPPO szabályai.

(3)          Amennyiben az érintett nemzetségekre vagy fajokra vonatkozóan nincs nemzetközi szabványokra vonatkozó ajánlás, az (1) bekezdés a), b), c), d) és e) pontjában szereplő követelményeknek való megfelelés értékelése annak a tagállamnak a vonatkozó nemzeti szabványai alapján történik, ahol a növényi szaporítóanyagot először forgalomba hozták.

(4)          A növényi szaporítóanyagok tételekben kerülnek forgalomba. Amennyiben a növényi szaporítóanyag különböző eredetű tételeit és a csomagolás, tárolás, szállítás során vagy kiszállításkor új tételbe egyesítik, a vállalkozó nyilvántartást vezet, amelyben feltünteti többek között az új tételek összetételére és az egyes komponenseinek eredetére vonatkozó adatokat.

Amennyiben egy tétel több tételre oszlik, a vállalkozó nyilvántartást vezet minden egyes új tételről és azok eredetéről.

49. cikk Címkézés

(1)          A növényi szaporítóanyagokat forgalomba hozatalkor címkével kell ellátni, amely tartalmazza a III. melléklet B. részében szereplő információkat.

(2)          Az (1) bekezdésben említett címkét a vállalkozó állítja elő; a címke olvasható és eltávolíthatatlan. A címke a növényi szaporítóanyagot tartalmazó csomag, termesztő-/tárolóedény vagy köteg külsején kerül elhelyezésre. A címkén az Unió hivatalos nyelveinek legalább egyikén szerepelnek a feliratok.

(3)          Ha a szaporítóanyagot a fajta helyett nemzetségre vagy fajra való hivatkozással hozzák forgalomba, a vállalkozó az érintett fajt vagy fajcsoportot feltünteti az (1) bekezdésben említett címkén oly módon, hogy kizárható legyen a más fajtaelnevezéssel való összetéveszthetőség.

(4)          A címke színének és formájának lényegesen különböznie kell a 19. cikk (1) bekezdésében említett hatósági címkék színétől és formájától.

(5)          E cikk az 1107/2009/EK rendelet 49. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül alkalmazandó az említett rendelet értelmében vett, kezelt vetőmagokat kísérő címke és dokumentumok tekintetében.

50. cikk Forgalomba hozatal a fajtára való hivatkozással

(1)          Növényi szaporítóanyag fajtára való hivatkozással csak az alábbi egy vagy több esetben hozható forgalomba:

a)      a fajta növényfajta-oltalom által a 2100/94/EK rendelet rendelkezéseinek vagy nemzeti rendelkezéseknek megfelelően jogilag védett;

b)      a fajta be van jegyezve az 51. cikkben említett nemzeti fajtanyilvántartásba vagy az 52. cikkben említett uniós fajtanyilvántartásba;

c)      a fajta szerepel egy másik nyilvános vagy magánjegyzékben, hivatalos vagy hivatalosan elismert fajtaleírás vagy elnevezés kíséretében.

(2)          Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján forgalomba hozott növényi szaporítóanyag minden tagállamban ugyanazt a fajtaelnevezést viseli.

Amennyiben a fajta nem áll növényfajta-oltalom alatt vagy nincs a IV. cím alapján bejegyezve az (1) bekezdés a) és b) pontja szerint, de az (1) bekezdés b) és c) pontja szerint hivatalos vagy hivatalosan elismert fajtaleírással és elnevezéssel szerepel nyilvános vagy magánjegyzékben, a vállalkozó kikérheti az Ügynökség véleményét a 64. cikk rendelkezései szerinti elnevezés megfelelőségéről. A megkeresésre az Ügynökség ajánlást tesz a megkeresőnek az általa kért fajtaelnevezés megfelelőségéről; ennek során figyelembe veszi a 64. cikkben meghatározott követelményeket.

IV. CÍM Fajtabejegyzés a nemzeti és az uniós fajtanyilvántartásba

I. FEJEZET A nemzeti fajtanyilvántartások és az uniós fajtanyilvántartás létrehozása

51. cikk A nemzeti fajtanyilvántartások létrehozása

(1)          Minden tagállam egyetlen nemzeti nyilvántartást hoz létre a fajtákról és klónokról („nemzeti fajtanyilvántartás”) és azt közzéteszi, valamint naprakészen tartja.

(2)          A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a nemzeti fajtanyilvántartások formátumát. Ezek a végrehajtási jogi aktusok a 141. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kerülnek elfogadásra.

52. cikk Uniós fajtanyilvántartás létrehozása

(1)          Az Ügynökség egyetlen nyilvántartást hoz létre a fajtákról és klónokról („uniós fajtanyilvántartás”) és azt közzéteszi, valamint naprakészen tartja.

Az uniós fajtanyilvántartás a következőket tartalmazza:

a)      azok a fajták és klónok, amelyek az V. fejezetnek megfelelően közvetlenül be lettek jegyezve az uniós fajtanyilvántartásba; valamint

b)      azok a fajták és klónok, amelyek a IV. fejezetnek megfelelően be lettek jegyezve a nemzeti nyilvántartásba, és erről a tagállam a VI. fejezetnek megfelelően tájékoztatta az Ügynökséget.

(2)          A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az uniós fajtanyilvántartás formátumát. Ezek a végrehajtási jogi aktusok a 141. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kerülnek elfogadásra.

II. FEJEZET A nemzeti fajtanyilvántartások és az uniós fajtanyilvántartás tartalma

53. cikk A fajtákkal kapcsolatos adatok

(1)          A fajtákra vonatkozóan a nemzeti fajtanyilvántartások és az uniós fajtanyilvántartás legalább a következőket tartalmazzák:

a)      annak a nemzetségnek vagy fajnak a neve, amelyhez a fajta tartozik;

b)      a fajta elnevezése, és az e rendelet hatálybalépését megelőzően forgalomba hozott fajtákra vonatkozóan adott esetben az elnevezés szinonimái;

c)      a kérelmező neve és adott esetben azonosító száma;

d)      a fajta bejegyzésének és adott esetben a bejegyzés megújításának időpontja;

e)      a bejegyzés érvényességének lejárati időpontja;

f)       a fajta hivatalos fajtaleírása vagy adott esetben hivatalosan elismert fajtaleírása annak a régiónak, illetve azoknak a régióknak a feltüntetésével, ahol a fajtát hagyományosan termesztik és amely(ek)hez a fajta természetes módon alkalmazkodott („származási régió(k)”);

g)      a fajtafenntartásért felelős vállalkozó neve;

h)      adott esetben annak feltüntetése, hogy a fajta géntechnológiával módosított szervezetet tartalmaz;

i)       adott esetben annak feltüntetése, hogy a fajta egy másik bejegyzett fajta komponens fajtája;

j)       adott esetben annak feltüntetése, hogy a fajtához tartozó növényi szaporítóanyagot csak alanyként állítják elő és hozzák forgalomba;

k)      adott esetben az 58. cikkben említett kielégítő termesztési és/vagy használati értékre vagy az 59. cikkben említett fenntartható termesztési és/vagy használati értékre vonatkozó vizsgálati eredmények összefoglalása.

(2)          Az (1) bekezdés g) pontjának sérelme nélkül a vállalkozók nevét nem kell feltüntetni a nyilvántartásban, ha a fajtafenntartásért több vállalkozó felel. Ebben az esetben a nemzeti fajtanyilvántartások és az uniós fajtanyilvántartás feltünteti azt az illetékes hatóságot, amely rendelkezik a fajtafenntartásért felelős vállalkozók nevét tartalmazó jegyzékkel.

54. cikk A klónokra vonatkozó adatok

A klónokra vonatkozóan a nemzeti fajtanyilvántartások és az uniós fajtanyilvántartás legalább a következőket tartalmazzák:

a)           annak a nemzetségnek vagy fajnak a neve, amelyhez a klón tartozik;

b)           hivatkozás, amely alatt bejegyezték a nemzeti vagy az uniós fajtanyilvántartásba azt a fajtát, amelyhez a klón tartozik;

c)           annak a fajtának az elnevezése, amelyhez a klón tartozik és az e rendelet hatálybalépését megelőzően forgalomba hozott fajtákra vonatkozóan adott esetben az elnevezés szinonimái;

d)           a klón bejegyzésének és adott esetben a bejegyzés megújításának az időpontja;

e)           a bejegyzés érvényességének lejárta;

f)            adott esetben annak feltüntetése, hogy az a fajta, amelyhez a klón tartozik, hivatalosan elismert fajtaleírással – többek között a fajta származási régiójának feltüntetésével – bejegyzésre került;

g)           adott esetben annak feltüntetése, hogy a klón géntechnológiával módosított szervezetet tartalmaz vagy abból áll.

55. cikk Az uniós fajtanyilvántartásban feltüntetendő további adatok

Azon fajta vagy klón esetében, amelyről a tagállam a VI. fejezetnek megfelelően értesítette az Ügynökséget, az uniós fajtanyilvántartás az 53. és 54. cikk alapján előírt adatokon kívül tartalmazza a következőket is:

a)           az érintett nemzeti fajtanyilvántartást, illetve fajtanyilvántartásokat létrehozó tagállamok neve; valamint

b)           hivatkozás, amely alatt a fajtát vagy klónt bejegyezték a nemzeti fajtanyilvántartásba, illetve fajtanyilvántartásokba.

III. FEJEZET A nemzeti fajtanyilvántartásokba és az uniós fajtanyilvántartásba való bejegyzésre vonatkozó követelmények

1. szakasz Fajták

56. cikk A fajták bejegyzésére vonatkozó követelmények

(1)          Csak azt a fajtát lehet bejegyezni a IV. fejezet alapján nemzeti fajtanyilvántartásba vagy az V. fejezet alapján az uniós fajtanyilvántartásba, amely megfelel a következő követelményeknek:

a)      a 64. cikk alapján megfelelőnek számító elnevezéssel rendelkezik;

b)      nem jelent elfogadhatatlan kockázatot az emberek, az állatok vagy a növények egészségére, illetve a környezetre;

c)      a géntechnológiával módosított szervezethez tartozó fajták esetében a 2001/18/EK irányelv, illetve az 1829/2003/EK rendelet alapján az érintett géntechnológiával módosított szervezet termesztési céllal engedélyezett.

(2)          A IV. fejezet alapján nemzeti fajtanyilvántartásba való bejegyzéshez a fajtának az (1) bekezdésben meghatározott követelményeken kívül meg kell felelnie a következő követelményeknek is:

a)      olyan hivatalos fajtaleírással rendelkezik, amelyből kiderül, hogy a fajta megfelel a 60., 61. és 62. cikkben meghatározott, megkülönböztethetőségre, egyneműségre és állandóságra vonatkozó követelményeknek, vagy az 57. cikk alapján hivatalosan elismert fajtaleírással rendelkezik;

b)      ha a fajta az (5) bekezdésben említettek szerint az Unió mezőgazdaságának kielégítő fejlődése szempontjából különösen fontos nemzetséghez vagy fajhoz tartozik, az 58. cikk szerinti kielégítő termesztési és/vagy használati értékkel rendelkezik;

c)      ha a fajta a (6) bekezdésben említettek szerint az Unió mezőgazdaságának fenntartható fejlődése szempontjából különösen fontos nemzetséghez vagy fajhoz tartozik, az 59. cikk szerinti fenntartható termesztési és/vagy használati értékkel rendelkezik.

(3)          A (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott követelmények nem alkalmazandók a következő fajtákra:

a)      csak hivatalosan elismert fajtaleírással rendelkező fajták;

b)      csak más fajták létrehozásához vagy előállításához komponensként használt fajták.

(4)          Az V. fejezet alapján az uniós fajtanyilvántartásba való bejegyzéshez a fajtának az (1) bekezdésben meghatározott követelményeken kívül meg kell felelnie a következő követelményeknek is:

a)      olyan hivatalos fajtaleírással rendelkezik, amelyből kiderül, hogy a fajta megfelel a 60., 61. és 62. cikkben meghatározott, megkülönböztethetőségre, egyneműségre és állandóságra vonatkozó követelményeknek;

b)      nem tartozik az (5) bekezdésben említettek szerint az Unió mezőgazdaságának kielégítő fejlődése szempontjából különösen fontos nemzetséghez vagy fajhoz;

c)      ha a fajta a (6) bekezdésben említettek szerint az Unió mezőgazdaságának fenntartható fejlődése szempontjából különösen fontos nemzetséghez vagy fajhoz tartozik, az 59. cikk szerinti fenntartható termesztési és/vagy használati értékkel rendelkezik;

d)      nem használják csupán komponensként más fajták létrehozásához vagy előállításához.

(5)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 140. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben jegyzékbe foglalja azokat a nemzetségeket vagy fajokat, amelyek különösen fontosak az Unió mezőgazdaságának kielégítő fejlődése szempontjából. A jegyzékbe kerülő nemzetségeknek és fajoknak meg kell felelniük a IV. melléklet A. részében meghatározott kritériumoknak.

(6)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 140. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben jegyzékbe foglalja azokat a nemzetségeket vagy fajokat, amelyek különösen fontosak az Unió mezőgazdaságának fenntartható fejlődése szempontjából. A jegyzékbe kerülő nemzetségeknek és fajoknak meg kell felelniük a IV. melléklet B. részében meghatározott kritériumoknak.

57. cikk A hivatalosan elismert fajtaleírással rendelkező fajták bejegyzése

(1)          A fajta hivatalosan elismert fajtaleírás alapján bejegyezhető nemzeti fajtanyilvántartásba, ha a következő feltételek egyike teljesül:

a)      amennyiben a fajtát nem jegyezték be nemzeti fajtanyilvántartásba vagy az uniós fajtanyilvántartásba és a szóban forgó fajtához tartozó növényi szaporítóanyagot e rendelet hatálybalépését megelőzően hozták forgalomba;

b)      amennyiben a fajtát a 71. cikk alkalmazásában technikai vizsgálat alapján korábban már bejegyezték nemzeti fajtanyilvántartásba vagy az uniós fajtanyilvántartásba, de onnan az új kérelmet megelőző több mint öt évvel törölték és a fajta nem felelne meg a 60., 61. és 62. cikkben, valamint adott esetben az 58. cikk (1) bekezdésében és az 59. cikk (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(2)          Hivatalosan elismert fajtaleírás alapján történő bejegyzéshez a fajtának az (1) bekezdésben szereplőkön túl meg kell felelnie a következő feltételeknek is:

a)      a származási régióban, illetve régiókban állították elő;

b)      nincs bejegyezve sem nemzeti fajtanyilvántartásba, sem az uniós fajtanyilvántartásba hivatalos fajtaleírással rendelkező fajtaként;

c)      a 2100/94/EK tanácsi rendelet 62. cikkének előírásai szerinti uniós növényfajta-oltalmi jog vagy nemzeti növényfajta-oltalmi jog nem védi, és az említett oltalom iránti kérelem nincs folyamatban.

(3)          Miután a fajtát a (2) bekezdés a) pontja alapján bejegyezték nemzeti nyilvántartásba, az illetékes hatóságok további származási régiót, illetve régiókat hagyhatnak jóvá az érintett fajta esetében.

(4)          A hivatalosan elismert fajtaleírásnak meg kell felelnie a következő követelményeknek:

a)      a növénygenetikai erőforrásokkal foglalkozó hatóságoktól vagy a tagállamok által e célra elismert szervezetektől származó információkon alapul, ha rendelkezésre áll ilyen információ; valamint

b)      pontossága alátámasztható korábbi hatósági ellenőrzések, nem hivatalos vizsgálatok eredményei vagy a termesztés, a szaporítás és a felhasználás során szerzett gyakorlati tapasztalatokból származó ismeretek alapján.

58. cikk Kielégítő termesztési és/vagy használati érték

(1)          Az 56. cikk (2) bekezdésének b) pontja alkalmazásában a fajtáról vélelmezni kell, hogy kielégítő termesztési és/vagy használati értékkel rendelkezik, ha a hasonló mezőgazdasági-éghajlati feltételek és termesztési rendszerek mellett megvizsgált más fajtákhoz képest jellemzői összességükben – legalább egy adott régióban történő előállítás tekintetében – lehetővé teszik általában a termesztés, vagy a fajtából származó termények, illetve termékek megfelelő hasznosításának egyértelmű javulását.

(2)          A tagállamok szabályokat fogadnak el a nemzeti fajtanyilvántartásukba bejegyzendő fajták kielégítő termesztési és/vagy használati értékének meghatározására szolgáló vizsgálatokra vonatkozóan. Az említett szabályok a fajták jellemzőire vonatkoznak a következő egy vagy több aspektus tekintetében:

a)      minőségi és agronómiai jellemzők, többek között a terméshozam;

b)      termeszthetőségi alkalmasság az ellenálló és kis ráfordítású termelési rendszerek, többek között biogazdálkodás esetében.

Az említett szabályokat valamennyi tagállam közzéteszi és bejelenti az Ügynökségnek, a Bizottságnak, valamint a többi tagállamnak.

59. cikk Fenntartható termesztési és/vagy használati érték

(1)          Az 56. cikk (2) bekezdésének c) pontja és (3) bekezdésének c) pontja alkalmazásában a fajtáról vélelmezni kell, hogy fenntartható termesztési és/vagy használati értékkel rendelkezik, ha a hasonló mezőgazdasági-éghajlati feltételek és termesztési rendszerek mellett megvizsgált más fajtákhoz képest jellemzői összességükben – legalább a károsítókkal szembeni fogékonyság, a forrásbevitel, a nemkívánatos anyagoknak való kitettség vagy eltérő mezőgazdasági-éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodás tekintetében – lehetővé teszik általában a termesztés, vagy a fajtából származó termények, illetve termékek megfelelő hasznosításának egyértelmű javulását.

(2)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 140. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben szabályokat állapít meg a fajták fenntartható termesztési és/vagy használati értékének meghatározására szolgáló vizsgálatokra vonatkozóan. Az említett szabályok a fajták jellemzőire vonatkoznak a következő egy vagy több aspektus tekintetében:

a)      károsítókkal szembeni ellenálló képesség;

b)      kisebb beviteli igény az egyes erőforrásokból;

c)      kisebb mértékű nemkívánatosanyag-tartalom; vagy

d)      jobb alkalmazkodóképesség az eltérő mezőgazdasági-éghajlati környezethez.

Az említett szabályok adott esetben figyelembe veszik a rendelkezésre álló szakmai protokollokat.

60. cikk Megkülönböztethetőség

(1)          Az 56. cikk (2) bekezdésének a) pontjában és (3) bekezdésének a) pontjában említett hivatalos fajtaleírás céljából valamely fajtát megkülönböztethetőnek kell tekinteni, ha egy adott genotípusból vagy genotípusok kombinációjából adódó kifejeződött jellemzőiben egyértelműen eltér bármely más, a 70. cikknek megfelelően meghatározott bejelentési napon közismert fajtától.

(2)          Az (1) bekezdésben említett más fajtáról vélelmezni kell, hogy közismert, ha a 70. cikknek megfelelően meghatározott bejelentési napon a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

a)      az érintett fajta be van jegyezve nemzeti fajtanyilvántartásba vagy az uniós fajtanyilvántartásba;

b)      kérelmet nyújtottak be az érintett fajtának a 66. cikk alapján nemzeti fajtanyilvántartásba, illetve a 95. cikk (1) bekezdése alapján az uniós fajtanyilvántartásba való bejegyzése iránt vagy az érintett fajtára vonatkozóan uniós szintű növényfajta-oltalom megadása iránt;

c)      az érintett fajta hivatalos fajtaleírását elkészítették az Unióban és a 69. cikk, a 71. cikk és adott esetben a 73. cikk rendelkezései alapján sor került a technikai vizsgálatra.

(3)          Amennyiben a (2) cikk c) pontja alkalmazandó, a technikai vizsgálatért felelős személyek az illetékes hatóságok és az Ügynökség rendelkezésére bocsátják az általuk megvizsgált fajta hivatalos fajtaleírását.

61. cikk Egyneműség

Az 56. cikk (2) bekezdésének a) pontjában és (3) bekezdésének a) pontjában említett hivatalos fajtaleírás céljából valamely fajtát egyneműnek kell tekinteni, ha – a szaporításának és típusának egyedi tulajdonságai révén várható változatosság ellenére – elégségesen egynemű a különbözőség vizsgálatánál figyelembe vett, illetve a fajta hivatalos fajtaleírására használt egyéb kifejeződött jellemzők alapján.

62. cikk Állandóság

Az 56. cikk (2) bekezdésének a) pontjában és (3) bekezdésének a) pontjában említett hivatalos fajtaleírás céljából valamely fajtát állandónak kell tekinteni, ha a megkülönböztethetőség vizsgálatánál figyelembe vett, illetve a fajtaleírásnál alkalmazott egyéb kifejeződött jellemzői ismételt szaporítás után, vagy szaporítási ciklusok esetén minden egyes ciklus végén változatlanok maradnak.

63. cikk Megadott növényfajta-oltalmi jogok

Ha egy fajta a 2100/1994/EK rendelet 62. cikke vagy egy tagállam jogszabálya alapján növényfajta-oltalomban részesült, a fajtáról vélelmezni kell, hogy az az 56. cikk (2) bekezdésének a) pontjában és (3) bekezdésének a) pontjában említett hivatalos fajtaleírás céljából megkülönböztethető, egynemű és állandó, valamint az 56. cikk (1) bekezdésének a) pontja alkalmazásában megfelelő elnevezéssel rendelkezik.

64. cikk Fajtaelnevezés

(1)          Az 56. cikk (1) bekezdésének a) pontja alkalmazásában egy fajtaelnevezés nem tekinthető megfelelőnek, ha:

a)      az Unió területén történő használatát harmadik fél korábban szerzett joga kizárja;

b)      felismerése és reprodukálása általában nehézséget okozhat a felhasználók számára;

c)      azonos vagy összetéveszthető olyan fajtanévvel, amely alatt ugyanazon vagy közeli rokonságban lévő faj másik fajtája be van jegyezve tagállami fajtajegyzékbe vagy az uniós fajtajegyzékbe, vagy amely alatt másik fajta szaporítóanyagát forgalomba hozták valamely tagállamban vagy a Nemzetközi újnövényfajta-oltalmi Unióhoz tartozó államok egyikében, kivéve, ha a másik fajta már nem létezik és neve nem tett szert különleges jelentőségre;

d)      azonos vagy összetéveszthető olyan egyéb megjelölésekkel, amelyeket az áruk forgalomba hozatalakor általában használnak, vagy amelyeket más uniós jogszabályok értelmében szabadon kell tartani;

e)      valamely tagállamban jogsértésnek minősülhet vagy ellentétes a közrenddel;

f)       a jellemzők, a fajta azonossága vagy értéke, illetőleg a nemesítő kiléte tekintetében félrevezető vagy megtévesztő lehet.

(2)          Az (1) bekezdés sérelme nélkül, ha egy fajta már be van jegyezve más nemzeti fajtanyilvántartásba vagy az uniós fajtanyilvántartásba, az elnevezés csak akkor tekinthető megfelelőnek, ha megegyezik az érintett nyilvántartásokban szereplő elnevezéssel.

(3)          Az (2) bekezdés nem alkalmazandó, ha:

a)      az elnevezés az egy vagy több tagállamban érintett fajta vonatkozásában megtévesztő vagy összetévesztésre alkalmas lehet; vagy

b)      harmadik fél joga akadályozza a szóban forgó fajtára vonatkozóan az elnevezés szabad használatát.

(4)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 140. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben egyedi szabályokat határoz meg a fajtaelnevezés megfelelőségére vonatkozóan. A szabályok a következőkre vonatkozhatnak:

a)      kapcsolata a védjegyek elnevezéseivel;

b)      kapcsolata a mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajzi árujelzőkkel és eredetmegjelölésekkel;

c)      korábbi jogosultak írásbeli hozzájárulása egy elnevezés alkalmasságával szembeni akadályok megszüntetése érdekében;

d)      egyedi kritériumok annak meghatározásához, hogy az elnevezés az (1) bekezdés f) pontjában leírtak szerint megtévesztő vagy összetévesztésre alkalmas-e; valamint

e)      az elnevezés kód formájában való használata.

2. szakasz Klónok

65. cikk A klónok bejegyzésére vonatkozó követelmények

(1)          Klón nemzeti fajtanyilvántartásba vagy az uniós fajtanyilvántartásba csak akkor jegyezhető be, ha megfelel a következő követelményeknek:

a)      olyan nemzetséghez vagy fajhoz tartozik, amely egyes piaci ágazatok tekintetében különös értékkel bír és szerepel a (3) bekezdés alapján összeállított jegyzékben;

b)      a IV. fejezet alapján nemzeti fajtanyilvántartásba vagy az V. fejezet alapján az uniós fajtanyilvántartásba bejegyzett fajtához tartozik;

c)      genetikai kiválasztás útján állították elő;

d)      megfelelő elnevezéssel rendelkezik.

(2)          Egy elnevezés e cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti alkalmasságának megállapítása céljából a 64. cikk rendelkezései alkalmazandók a szükséges kiigazításokkal. A 64. cikkben szereplő, fajtára való hivatkozásokat klónra utaló hivatkozásnak kell tekinteni.

(3)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 140. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben jegyzékbe foglalja azokat a nemzetségeket vagy fajokat, amelyek klónjai egyes piaci ágazatok tekintetében különös értékkel bírnak.

(4)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 140. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a következőket:

a)      egy adott nemzetséghez vagy fajhoz tartozó klónra vonatkozó azon követelmény, hogy nemzeti fajtanyilvántartásba vagy az uniós fajtanyilvántartásba való bejegyzés céljából növény-egészségügyi szelekció útján kerüljön előállításra; valamint

b)      az a) pontban említett növény-egészségügyi szelekcióra vonatkozó követelmények.

IV. FEJEZET A nemzeti fajtanyilvántartásokkal kapcsolatos eljárások

1. szakasz Fajtaelismerési eljárás

66. cikk A kérelmek benyújtása

(1)          Az illetékes hatósághoz bárki kérelmet nyújthat be egy fajta nemzeti fajtanyilvántartásba való bejegyzése iránt.

(2)          Az (1) bekezdésben említett kérelmet írásban kell benyújtani. A benyújtás történhet elektronikus úton.

67. cikk A kérelem tartalma

(1)          Valamely fajta nemzeti fajtanyilvántartásba való bejegyzése iránti kérelem a következőket tartalmazza:

a)      kérelem a bejegyzés iránt;

b)      annak a növényrendszertani taxonnak (nemzetségnek vagy fajnak) a megnevezése, amelyhez a fajta tartozik;

c)      a bejelentő azonosító száma (ha van ilyen), valamint neve és címe, vagy – adott esetben – az együttes bejelentők neve és címe, továbbá az eljárási képviselő meghatalmazása;

d)      az ideiglenes elnevezés;

e)      a fajtafenntartásért felelős személy neve és címe, valamint – adott esetben – azonosító száma;

f)       a fajta fő jellemzőinek leírása, valamint – ha rendelkezésre áll – a kitöltött technikai kérdőív;

g)      a fajtafenntartási eljárás leírása;

h)      a fajta földrajzi eredete;

i)       arra vonatkozó információ, hogy a fajta be van-e jegyezve más nemzeti fajtanyilvántartásba vagy az uniós fajtanyilvántartásba, és hogy a bejelentőnek tudomása van-e arról, hogy az említett nyilvántartások valamelyikébe való bejegyzés folyamatban van;

j)       amennyiben a fajta géntechnológiával módosított szervezetet tartalmaz vagy abból áll, arra vonatkozó bizonyíték, hogy az érintett géntechnológiával módosított szervezet a 2001/18/EK irányelv vagy az 1829/2003/EK rendelet alapján termesztési céllal engedélyezett;

k)      ha a kérelem alapja a fajta hivatalosan elismert fajtaleírása, a leírást és az azt alátámasztó dokumentumokat vagy kiadványokat tartalmazó dosszié;

l)       a 63. cikkben említett növényfajta-oltalmi jog alá eső fajtákra vonatkozó kérelmek esetében arra vonatkozó bizonyíték, hogy a fajtát az említett jog védi, valamint a vonatkozó hivatalos fajtaleírás;

m)     adott esetben nyilatkozat arról, hogy a fajta az 58. cikk (1) bekezdésében említett kielégítő termesztési és/vagy használati értékkel vagy az 59. cikk (1) bekezdésében említett fenntartható termesztési és/vagy használati értékkel rendelkezik.

(2)          Egy fajta nemzeti fajtanyilvántartásba való bejegyzése iránti kérelemmel együtt be kell nyújtani az illetékes hatóság által meghatározottak szerint a fajta minőségileg és mennyiségileg kielégítő mintáját.

(3)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 140. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben további olyan elemeket határoz meg, amelyeknek egy adott nemzetségre vagy fajra vonatkozó kérelemben az azokhoz tartozó fajták egyedi tulajdonságaival összefüggésben szerepelniük kell.

68. cikk A kérelem formátuma

A Bizottság végrehajtási aktusok útján meghatározza a 66. cikkben említett kérelem formátumát. Ezek a végrehajtási jogi aktusok a 141. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kerülnek elfogadásra.

69. cikk A kérelem formai vizsgálata

(1)          Az illetékes hatóság a nemzeti fajtanyilvántartásba való bejegyzés iránt beérkezett minden egyes kérelmet nyilvántartásba vesz és elvégzi a kérelem formai vizsgálatát. A kérelem formai vizsgálata során azt kell vizsgálni, hogy a kérelem megfelel-e:

a)      a 67. cikkben meghatározott tartalmi követelményeknek; valamint

b)      a 68. cikk szerint megállapított formátumnak.

(2)          Amennyiben a kérelem nem felel meg a 67. cikkben meghatározott követelményeknek vagy a 68. cikk alapján megállapított formátumnak, az illetékes hatóság lehetővé teszi a bejelentő számára, hogy kérelmét meghatározott időn belül összhangba hozza a követelményekkel.

70. cikk A kérelem időpontja

A bejegyzési iránti kérelem időpontja az a nap, amikor a 67. cikkben meghatározott tartalmi követelményeknek és a 68. cikk alapján elfogadott formátumnak megfelelő kérelmet benyújtották az illetékes hatóságnak.

71. cikk Technikai vizsgálat

(1)          Amennyiben a formai vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a kérelem megfelel a 67. cikkben említett tartalmi követelményeknek és a 68. cikk alapján elfogadott formátumnak, a fajta hivatalos fajtaleírásának elkészítése céljából a fajtát technikai vizsgálatnak kell alávetni.

(2)          Az (1) bekezdésben említett technikai vizsgálat során ellenőrizni kell, hogy a fajta:

a)      megfelel-e a 60., 61. és 62. cikkben meghatározott, megkülönböztethetőségére, egyneműségére és állandóságára vonatkozó követelményeknek;

b)      adott esetben az 58. cikk (1) bekezdésének megfelelően kielégítő termesztési és/vagy használati értékkel, valamint az 59. cikk (1) bekezdésének megfelelően fenntartható termesztési és/vagy használati értékkel rendelkezik-e.

(3)          Az (1) bekezdésben említett technikai vizsgálatot az illetékes hatóságok hajtják végre a 74. cikkben említett követelményeknek megfelelően.

Amennyiben a bejelentő az illetékes hatóságtól kéri, a technikai vizsgálatot vagy annak egy részét elvégezheti a bejelentő a 73. cikk rendelkezéseinek és a 74. cikkben említett követelmények szerint.

(4)          Amennyiben már rendelkezésre áll a fajtának az Ügynökség vagy egy illetékes hatóság által elkészített hivatalos fajtaleírása, az illetékes hatóság úgy dönt, hogy nincs szükség az (1) bekezdésben említett technikai vizsgálatra.

(5)          A (4) bekezdéstől eltérve az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy az (1) bekezdésben említett technikai vizsgálatra szükség van egy olyan fajta esetében, amelynek az 57. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján történő bejegyzését kérelmezték.

72. cikk Az illetékes hatóság helyiségeinek és munkaszervezésének auditja

(1)          Az illetékes hatóság csak akkor végezheti el a 71. cikk (1) bekezdésben említett technikai vizsgálatot, ha erre a célra szánt helyiségeit és munkaszervezését az Ügynökség auditálta.

Az audit során az Ügynökség ellenőrzi, hogy az illetékes hatóság helyiségei és munkaszervezése megfelel-e a technikai vizsgálat végrehajtására a következők tekintetében:

a)      a 60., 61. és 62. cikkben meghatározott, megkülönböztethetőségére, egyneműségére és állandóságára vonatkozó követelményeknek való megfelelés; valamint

b)      a fenntartható termesztési és/vagy használati értékre vonatkozóan az 59. cikk (1) bekezdésben említett követelményeknek való megfelelés.

(2)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 140. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza az (1) bekezdésben említett auditra vonatkozó szabályokat.

(3)          Az (1) bekezdésben említett audit alapján az Ügynökség adott esetben intézkedéseket javasolhat az illetékes hatóság számára, hogy az illetékes hatóságok helyiségei és munkaszervezése a célnak megfelelők legyenek. Az (1) bekezdésben említett auditon kívül az Ügynökség további auditokat végezhet és adott esetben kiigazító intézkedéseket javasolhat az illetékes hatóság számára, hogy az illetékes hatóság helyiségei és munkaszervezése megfelelők legyenek.

73. cikk A bejelentő által végzett technikai vizsgálat

(1)          A bejelentő csak akkor végezheti el a 71. cikk (1) bekezdésben említett technikai vizsgálatot vagy annak egy részét, ha azt az illetékes hatóság azt engedélyezte. A bejelentő a technikai vizsgálatot az erre a célra szolgáló helyiségekben végzi.

(2)          A technikai vizsgálat elvégzésének engedélyezése előtt az illetékes hatóság auditálja a bejelentő helyiségeit és munkaszervezését. Az audit során az illetékes hatóság ellenőrzi, hogy a bejelentő helyiségei és munkaszervezése alkalmasak-e a következőkre irányuló technikai vizsgálat végrehajtására:

a)      a 60., 61. és 62. cikkben meghatározott, megkülönböztethetőségére, egyneműségére és állandóságára vonatkozó követelményeknek való megfelelés; valamint

b)      a kielégítő termesztési és/vagy használati értékre vonatkozóan az 58. cikk (1) bekezdésben említett követelményeknek való megfelelés;

c)      a fenntartható termesztési és/vagy használati értékre vonatkozóan az 59. cikk (1) bekezdésben említett követelményeknek való megfelelés.

(3)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 140. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a (2) bekezdésben említett auditra vonatkozó szabályokat.

(4)          Az (1) bekezdésben említett audit alapján az illetékes hatóság adott esetben intézkedéseket javasolhat a bejelentő számára, hogy a bejelentő helyiségei és munkaszervezése megfelelők legyenek.

(5)          Az (1) bekezdésben említett engedélyen és auditon kívül az illetékes hatóság további auditokat végezhet és adott esetben meghatározott időn belül hozandó kiigazító intézkedéseket javasolhat a bejelentő számára, hogy a bejelentő helyiségei és munkaszervezése megfelelők legyenek.

Amennyiben az illetékes hatóság arra a következtetésre jut, hogy a bejelentő helyiségei és munkaszervezése nem megfelelők, az (1) bekezdésben említett engedélyt visszavonhatja vagy módosíthatja.

74. cikk A technikai vizsgálatra vonatkozó kiegészítő szabályok

(1)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 140. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben kiegészíti a 71., 72. és 73. cikkben meghatározott követelményeket a technikai vizsgálatra vonatkozóan. Az említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok a következőkre vonatkozhatnak:

a)      az illetékes hatóság vagy a bejelentő alkalmazottainak a 71. cikk (1) bekezdésben említett technikai vizsgálattal kapcsolatos képesítése, képzése és feladatai;

b)      a technikai vizsgálat elvégzéséhez szükséges felszerelés, beleértve a betegségekkel szembeni rezisztenciatulajdonságok vizsgálatára alkalmas laboratóriumokat is;

c)      referencia fajtagyűjtemény létrehozása a megkülönböztethetőség értékeléséhez, valamint a referenciagyűjtemény tárolásának lebonyolítása;

d)      a technikai vizsgálat során alkalmazandó minőségbiztosítási rendszerek – többek között az egyes tevékenységek feljegyzése, protokollok vagy iránymutatások – létrehozása;

e)      az egyes nemzetségekre vagy fajokra vonatkozó fajtakísérletek és laboratóriumi vizsgálatok elvégzése.

A szóban forgó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok figyelembe veszik a rendelkezésre álló technikai és tudományos protokollokat.

(2)          Ha nem került sor az (1) bekezdés alapján követelmények elfogadására, a techniaki vizsgálatot az (1) bekezdés a)–e) pontjában említett aspektusok tekintetében a nemzeti protokollok szerint kell elvégezni.

75. cikk Az adatok bizalmas kezelése

(1)          Ha a 71. cikk (1) bekezdésében említett technikai vizsgálat keretében szükséges a genealógiai komponensek vizsgálata, e vizsgálat eredményeit, valamint a genealógiai komponensek leírását bizalmasan kell kezelni, amennyiben a bejelentő azt kéri.

(2)          A kizárólag ipari célra használt mezőgazdasági nyersanyag előállítására szánt növényi szaporítóanyag fajtái esetében – amennyiben a bejelentő azt kéri – a 71. cikk (1) bekezdésében említett technikai vizsgálat eredményeit és az érintett fajták tervezett felhasználását bizalmasan kell kezelni.

76. cikk Ideiglenes vizsgálati jelentés és ideiglenes hivatalos fajtaleírás

(1)          A 71. cikk (1) bekezdésében említett technikai vizsgálatot követően az illetékes hatóság ideiglenes vizsgálati jelentést, valamint – ha úgy ítéli meg, hogy a 60., 61. és 62. cikkben említett, megkülönböztethetőségre, egyneműségre és állandóságra vonatkozó követelmények teljesülnek – a jelentés alapján ideiglenes hivatalos fajtaleírást készít.

(2)          Az ideiglenes vizsgálati jelentés hivatkozhat az adott fajtára vonatkozóan az érintett illetékes hatóság, más illetékes hatóságok vagy az Ügynökség által készített más vizsgálati jelentés megállapításaira.

(3)          Az illetékes hatóság az ideiglenes vizsgálati jelentést és a fajta ideiglenes hivatalos fajtaleírását megküldi a bejelentőnek.

(4)          Ha az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a vizsgálati jelentés nem elegendő a fajta bejegyzésére vonatkozó határozat megalapozott meghozatalához, a bejelentő meghallgatását követően hivatalból vagy a bejelentő kérelmére kiegészítő vizsgálatot rendel el. A 79. cikk (1) bekezdése alapján hozott határozat előtt elvégzett kiegészítő vizsgálatok a 71. cikk (1) bekezdésében említett technikai vizsgálat részének tekintendők.

77. cikk Vizsgálati jelentés és hivatalos fajtaleírás

(1)          Miután az illetékes hatóság lehetővé tette a bejelentő számára, hogy megtegye észrevételeit az ideiglenes vizsgálati jelentésről és az ideiglenes hivatalos fajtaleírásról, elkészíti a végleges vizsgálati jelentést és a végleges hivatalos fajtaleírást.

(2)          Indokolt kérésre az illetékes hatóság harmadik fél rendelkezésére bocsátja a vizsgálati jelentést az adatvédelemre vonatkozó nemzeti és uniós rendelkezések, valamint az adatok bizalmas kezelésére vonatkozó szabályok betartása mellett.

78. cikk Az elnevezés vizsgálata

(1)          A 69. cikkben említett, a kérelem formai vizsgálatát követően, de a fajtának a 79. cikk alapján nemzeti fajtanyilvántartásba való bejegyzését megelőzően az illetékes hatóság konzultál az Ügynökséggel a bejelentő által javasolt fajtaelnevezésről.

(2)          Az Ügynökség ajánlást tesz az illetékes hatóság részére a bejelentő által javasolt fajtaelnevezés alkalmasságára vonatkozóan a 64. cikkben meghatározott követelményekkel összhangban. Az illetékes hatóság tájékoztatja a bejelentőt az említett ajánlásról.

79. cikk A bejegyzésről szóló határozat

(1)          Ha a 66–78. cikkben meghatározott eljárás alapján az a következtetés születik, hogy a fajta megfelel az 56. cikkben meghatározott alkalmazandó követelményeknek, az illetékes hatóság határozatot hoz a fajta nemzeti fajtanyilvántartásba való bejegyzéséről.

(2)          Az illetékes hatóság a fajta nemzeti fajtanyilvántartásba való bejegyzésének elutasításáról szóló határozatot hoz abban az esetben, ha:

a)      megállapítja, hogy az 56. cikkben meghatározott alkalmazandó követelmények nem teljesülnek; vagy

b)      a bejelentő nem tett eleget a 66–74. cikkben meghatározott valamely kötelezettségnek.

(3)          A bejegyzést elutasító határozatnak tartalmaznia kell az elutasítás indokát.

(4)          Az illetékes hatóság eljuttatja a bejelentőnek az (1) és (2) bekezdésben említett határozat egy példányát.

80. cikk Már bejegyzett fajták és klónok

(1)          A 66–79. cikktől eltérve az illetékes hatóságok nemzeti fajtanyilvántartásukba bejegyeznek minden, hivatalosan elfogadott vagy az e rendelet hatályba lépése előtt a tagállamok által a 2002/53/EK irányelv 3. cikke, a 2002/55/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése, a 2008/90/EK irányelv 7. cikkének (4) bekezdése és a 68/193/EGK irányelv 5. cikke alapján létrehozott katalógusokba, jegyzékekbe vagy nyilvántartásokba bejegyzett fajtát, valamint a 68/193/EGK irányelv 5. cikke, a 2008/90/EK irányelv 7. cikkének (4) bekezdése, a 2008/62/EK irányelv II. fejezete és a 2009/145/EK irányelv II. fejezetének I. szakasza és III. fejezetének I. szakasza alapján bejegyzett valamennyi klónt.

(2)          A 2008/62/EK irányelv 3. cikkének és a 2009/145/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének megfelelően elfogadott fajtákat a nemzeti fajtanyilvántartásba hivatalosan elfogadott fajtaleírással rendelkező fajtaként kell bejegyezni.

81. cikk Új elnevezés a bejegyzést követően

Ha a fajta bejegyzését követően az illetékes hatóság megállapítja, hogy a bejegyzés időpontjában a fajtaelnevezés a 64. cikk értelmében nem volt megfelelő, a bejelentőnek új elnevezés iránti kérelmet kell benyújtania. Az illetékes hatóság az Ügynökséggel folytatott konzultációt követően dönt a kérelemről. Az illetékes hatóság engedélyezheti, hogy az előző elnevezés átmenetileg használatban maradjon.

2. szakasz A bejegyzés érvényességi ideje és a fajtafenntartás

82. cikk A bejegyzés érvényességi ideje

(1)          A fajta nemzeti fajtanyilvántartásba való bejegyzésének érvényességi ideje 30 év.

(2)          A géntechnológiával módosított szervezetet tartalmazó vagy abból álló fajták esetében a bejegyzés érvényességi ideje arra az időtartamra korlátozódik, amelyre az érintett géntechnológiával módosított szervezetet a 2001/18/EK irányelv vagy az 1829/2003/EK rendelet alapján termesztési céllal engedélyezték.

83. cikk A hosszabbítási időszak tartama

(1)          A fajta nemzeti fajtanyilvántartásba való bejegyzését további 30 évvel meg lehet hosszabbítani a 84. cikkben meghatározott eljárással és feltételekkel összhangban.

(2)          A géntechnológiával módosított szervezetet tartalmazó vagy abból álló fajták esetében a bejegyzés csak azzal az időtartammal hosszabbítható meg, amelyre az érintett géntechnológiával módosított szervezetet a 2001/18/EK irányelv vagy az 1829/2003/EK rendelet alapján termesztési céllal engedélyezték.

84. cikk A bejegyzés meghosszabbítására vonatkozó eljárás és feltételek

(1)          Aki meg kívánja hosszabbítani egy fajta bejegyzésének érvényességét, annak a 82. cikkben említett érvényességi idő lejárta előtt legkorábban 12 hónappal, de legkésőbb hat hónappal erre vonatkozó kérelmet kell benyújtania.

(2)          A kérelmet írásban kell benyújtani. A benyújtás történhet elektronikus úton. A kérelemmel együtt arra vonatkozó bizonyítékot is be kell nyújtani, hogy a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek.

(3)          Egy fajta nemzeti fajtanyilvántartásba való bejegyzésének meghosszabbítása csak akkor engedélyezhető, ha a következő feltételek teljesülnek:

a)      a fajta továbbra is megfelel az 56. cikkben és adott esetben az 57. cikkben szereplő követelményeknek;

b)      az illetékes hatóság megállapítja, hogy van a 86. cikk rendelkezéseinek megfelelő fajtafenntartásért felelős személy.

(4)          Az illetékes hatóság a fajta nemzeti fajtanyilvántartásba való bejegyzését az (1) és (2) bekezdés alapján benyújtott hosszabbítás iránti kérelem nélkül meghosszabbíthatja, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az adott bejegyzés meghosszabbítása a fenntartható mezőgazdasági termelést és a genetikai sokféleség megőrzését szolgálja, valamint hogy a (3) bekezdésben szereplő feltételek teljesülnek.

85. cikk Törlés a nemzeti fajtanyilvántartásokból

(1)          Az illetékes hatóság a következő esetekben úgy dönt, hogy a fajtát törli a nemzeti fajtanyilvántartásból:

a)      ha az illetékes hatóság új bizonyíték alapján arra a következtetésre jut, hogy a bejegyzésre vonatkozóan az 56. cikkben meghatározott követelmények már nem teljesülnek;

b)      ha a bejelentő kérelmezte a fajta törlését a nemzeti fajtanyilvántartásból;

c)      ha a bejelentő nem fizeti meg a 87. cikk (1) cikkének e) pontja szerinti éves díjat;

d)      ha a 86. cikk (1) bekezdésben említett, fajtafenntartásért felelős személy azt kérelmezi és a fajtafenntartást nem látja el másik személy;

e)      a fajta 86. cikk szerinti követelményeknek megfelelő fenntartása már nem biztosított;

f)       ha a fajta fenntartására harmadik országban kerül sor, és az érintett harmadik ország nem nyújtott a 86. cikk (8) bekezdése alapján segítséget a fenntartás ellenőrzéséhez;

g)      a kérelem időpontjában valótlan vagy megtévesztő adatokat szolgáltattak azokról a tényekről, amelyek alapján a fajta bejegyzéséről határozat született;

h)      ha a 84. cikk (1) bekezdésében említett, hosszabbítás iránti kérelem benyújtási határidejéig a bejelentő nem nyújtotta be az illető kérelmet és a 82. cikk (1) bekezdésében említett érvényességi idő lejárt.

(2)          A bejelentő kérésére az illetékes hatóság engedélyezheti, hogy a nemzeti fajtanyilvántartásból az (1) bekezdés b) pontjának megfelelően törölt fajtát a törlést követő harmadik év június 30-ig továbbra is forgalomba hozzák.

Az erre vonatkozó kérelmet legkésőbb a bejegyzés érvényességi idejének lejártáig be kell nyújtani.

(3)          Miután egy fajtát törölt a nemzeti fajtanyilvántartásból, az illetékes hatóság a fajtából vett mintát és a fajtaleírást eljuttatja egy genetikai erőforrások megőrzését ellátó génbanknak.

86. cikk Fajtafenntartás

(1)          Nemzeti fajtanyilvántartásba bejegyzett fajták fenntartását a bejelentő vagy a bejelentővel közös megegyezés szerint eljáró más személy látja el. Más személy esetében a bejelentő tájékoztatja az illetékes hatóságot e személyről.

(2)          A fajtafenntartás – esettől függően – az adott nemzetségre, fajra vagy fajtatípusra vonatkozó elfogadott gyakorlat szerint történik.

(3)          Az (1) bekezdésben említett személyek nyilvántartást vezetnek a fajtafenntartásról. Az illetékes hatóság az említett nyilvántartások alapján akármikor ellenőrizheti a fajtafenntartást. A nyilvántartás kiterjed a prebázis, bázis, tanúsított és standard szaporítóanyagok előállítására, valamint az előállítás prebázis szaporítóanyag előtti szakaszaira is.

(4)          A hivatalosan elismert fajtaleírással rendelkező fajták fenntartása a származási régióban, illetve régiókban történik.

(5)          Az illetékes hatóság ellenőrzi a fajtafenntartás megvalósítási módját és ebből a célból az érintett fajtából mintát vehet.

(6)          Ha az illetékes hatóság úgy találja, hogy a fajtafenntartásért felelős személy nem felel meg az (1)–(4) bekezdésben leírtaknak, lehetőséget ad az érintett személynek, hogy kiigazító intézkedéseket hozzon.

(7)          Ha a fajtafenntartás a fajta nemzeti fajtanyilvántartásba vétele szerinti tagállamtól eltérő tagállamban történik, az érintett két tagállam illetékes hatóságai kölcsönösen segítik egymást a fajtafenntartás ellenőrzésében.

(8)          Ha a fajtafenntartás harmadik országban történik, annak a tagállamnak az illetékes hatóságai, amelynek nemzeti fajtanyilvántartásába a fajtát bejegyezték, a fajtafenntartás ellenőrzéséhez segítséget kér a harmadik ország hatóságaitól.

3. szakasz Bejegyzési díjak

87. cikk Bejegyzési díjak

(1)          Az illetékes hatóság díjat szab ki a következő tevékenységek során felmerülő szükséges költségek fedezésére:

a)      a kérelem 69. cikkben említett formai vizsgálata;

b)      a 71. cikkben és a 73. cikk (1) bekezdésében említett technikai vizsgálat és auditok;

c)      a 78. cikkben említett fajtaelnevezés vizsgálata;

d)      a 79. cikkben említett, a bejegyzésről szóló határozat, valamint a határozat ellen a nemzeti szabályok alapján benyújtott közigazgatási panasz;

e)      a fajta vagy adott esetben a klón nemzeti fajtanyilvántartásban való szerepeltetése a bejegyzés érvényességi idejének minden egyes éve vonatkozásában;

f)       a fajtafenntartás ellenőrzése a 86. cikk (5) bekezdése szerint.

(2)          Az (1) bekezdésben említett tevékenységek végrehajtására csak akkor kerülhet sor, ha a bejelentő kérelmet nyújtott be az illetékes hatósághoz és megfizette a vonatkozó díjakat. Úgy kell tekinteni, hogy nem nyújtottak be kérelmet, ha az illetékes hatóság által küldött díjfizetési felszólítás – amely felszólításban szerepelnek a díj megfizetésének elmaradásával járó következmények – keltétől számított egy hónapon belül nem került sor a díj megfizetésére.

(3)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 140. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza az (1) bekezdés a)–f) pontja alapján fedezendő egyes költségtételeket.

88. cikk A hivatalosan elismert fajtaleírással rendelkező fajták díjai

(1)          A hivatalosan elismert fajtaleírással rendelkező fajták esetében a 87. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett tevékenységekért nem kerül sor díj kiszabására.

(2)          A hivatalosan elismert fajtaleírással rendelkező fajták esetében az illetékes hatóságok csökkentik a 87. cikk (1) bekezdésének a), c), d) és f) pontjában említett tevékenységekért kiszabott díjat. A csökkentés oly módon történik, hogy a díj ne akadályozza az érintett fajta bejegyzését.

89. cikk A bejegyzési díj megfizetése alóli mentesség

(1)          A 87. és 88. cikkben említett díjak sem közvetlen, sem közvetett módon nem téríthetők vissza, kivéve, ha beszedésükre indokolatlanul került sor.

(2)          Mentesülnek a 87. és 88. cikkben meghatározott díjak megfizetése alól azok a bejelentők, akik kevesebb mint 10 alkalmazottat foglalkoztatnak, és éves forgalmuk vagy éves mérlegfőösszegük nem haladja meg a 2 millió EUR-t.

(3)          A 87. és 88. cikkben említett költségek nem tartalmazzák a (2) bekezdésben említett bejelentők hivatalos ellenőrzésének elvégzésével járó költségeket.

4. szakasz A klónok bejegyzése

90. cikk Alkalmazandó rendelkezések

(1)          Egy klón nemzeti fajtanyilvántartásba való bejegyzésére az 1., 2. és 3. szakasz alkalmazandó a szükséges kiigazításokkal, kivéve a következő rendelkezéseket:

a)      a kérelem 67. cikkben meghatározott tartalmára vonatkozó rendelkezések;

b)      a hivatalosan elismert fajtaleírással rendelkező fajtákra vonatkozó rendelkezések;

c)      a fenntartható vagy kielégítő termesztési és/vagy használati értékkel rendelkező fajtákra vonatkozó rendelkezések.

(2)          A kérelmek tartalmára vonatkozóan a 67. cikk helyett a 92. cikk alkalmazandó.

91. cikk Hivatkozások

A klónok nemzeti fajtanyilvántartásba való bejegyzésére vonatkozóan az 1., 2. és 3. szakasz alkalmazásakor a hivatkozások a következőképpen értendők:

a)           a fajtákra való hivatkozásokat klónokra utaló hivatkozásnak kell tekinteni;

b)           az 56. cikkre való hivatkozásokat a 65. cikkre utaló hivatkozásnak kell tekinteni;

c)           a 60., 61. és 62. cikkben meghatározott követelményekre való hivatkozásokat a 65. cikk (1) bekezdésének b) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott követelményekre utaló hivatkozásnak kell tekinteni;

d)           a kérelem tartalmára vonatkozóan a 67. cikkre való hivatkozásokat a 92. cikkre utaló hivatkozásnak kell tekinteni.

92. cikk A kérelem tartalma

(1)          Valamely klón nemzeti fajtanyilvántartásba való bejegyzése iránti kérelem a következőket tartalmazza:

a)      kérelem a bejegyzés iránt;

b)      annak a fajtának a megnevezése, amelyhez a klón tartozik;

c)      a bejelentő – vagy adott esetben – az együttes bejelentők neve és címe, valamint az eljárási képviselő meghatalmazása;

d)      az ideiglenes elnevezés;

e)      a klón fenntartásáért felelős személy neve és címe, valamint – adott esetben – azonosító száma;

f)       a klón fő jellemzőinek leírása, valamint – ha rendelkezésre áll – a kitöltött technikai kérdőív;

g)      a klón földrajzi eredete;

h)      arra vonatkozó információ, hogy a klón be van-e jegyezve más nemzeti fajtanyilvántartásba vagy az uniós fajtanyilvántartásba, és hogy a bejelentőnek tudomása van-e arról, hogy a klónnak az említett nyilvántartások valamelyikébe való bejegyzése folyamatban van;

i)       amennyiben a klón géntechnológiával módosított szervezetet tartalmaz vagy abból áll, arra vonatkozó bizonyíték, hogy az érintett géntechnológiával módosított szervezet a 2001/18/EK irányelv vagy az 1829/2003/EK rendelet alapján termesztési céllal engedélyezett.

(2)          Egy klón nemzeti fajtanyilvántartásba való bejegyzése iránti kérelemmel együtt be kell nyújtani a klón minőségileg és mennyiségileg kielégítő mintáját.

V. FEJEZET Az uniós fajtanyilvántartással kapcsolatos eljárások

1. szakasz A fejezet hatálya

93. cikk Érintett fajták és klónok

E fejezet az olyan fajtákra és klónokra vonatkozik, amelyek nincsenek a 79. cikk alapján bejegyezve nemzeti fajtanyilvántartásba.

2. szakasz Bejegyzési eljárás

94. cikk Alkalmazandó rendelkezések

(1)          A fajták vagy klónok uniós fajtanyilvántartásba való bejegyzésére a IV. fejezet alkalmazandó a szükséges kiigazításokkal, kivéve a következő rendelkezéseket:

a)      a 78. cikkben az elnevezés vizsgálatára vonatkozóan meghatározott rendelkezések;

b)      a 86. cikkben a fajtafenntartásra vonatkozóan meghatározott rendelkezések;

c)      a hivatalosan elismert fajtaleírással rendelkező fajtákra vonatkozó rendelkezések;

d)      a 89. cikk (2) és (3) bekezdésében a bejegyzési díjak megfizetése alóli mentességre vonatkozóan meghatározott rendelkezések.

(2)          Az elnevezések vizsgálata, a fajta és klón fenntartása és a bejegyzési díj megfizetése alóli mentesség tekintetében a 95., a 96. és a 97. cikk alkalmazandó az (1) bekezdés a), b) és d) pontjában említett rendelkezések helyett.

(3)          A fajták vagy klónok uniós fajtanyilvántartásba való bejegyzése tekintetében a IV. fejezet alkalmazásakor a hivatkozások a következőképpen értendők:

a)      az illetékes hatóságra való hivatkozásokat az Ügynökségre utaló hivatkozásnak kell tekinteni;

b)      a nemzeti fajtanyilvántartásokra való hivatkozásokat az uniós fajtanyilvántartásra utaló hivatkozásnak kell tekinteni;

c)      a 78. cikkre való hivatkozásokat a 95. cikkre utaló hivatkozásnak kell tekinteni;

d)      a 86. cikkre való hivatkozásokat a 96. cikkre utaló hivatkozásnak kell tekinteni;

e)      egy adott határozat ellen a nemzeti szabályok alapján benyújtott közigazgatási panaszra történő hivatkozásokat a 98. cikkben említett fellebbezésre utaló hivatkozásnak kell tekinteni.

95. cikk Az elnevezés vizsgálata

(1)          A kérelem 69. cikkben említett, a 94. cikk alapján elvégzett formai vizsgálatát követően, a fajta vagy klón uniós fajtanyilvántartásba való bejegyzését megelőzően az Ügynökség megvizsgálja a fajta, illetve klón bejelentő által javasolt elnevezését.

(2)          Az Ügynökség a 64. cikkben meghatározott követelményekkel összhangban dönt a fajta, illetve a klón elnevezésének alkalmasságáról.

96. cikk A fajták és klónok fenntartása

(1)          Az uniós fajtanyilvántartásba bejegyzett fajták és klónok fenntartását a bejelentő vagy a bejelentővel közös megegyezés szerint eljáró más személy látja el. Más személy esetében a bejelentő tájékoztatja az Ügynökséget e személyről.

(2)          A fenntartás – esettől függően – az adott nemzetségre, fajra, illetve fajtatípusra vonatkozó elfogadott gyakorlat szerint történik.

(3)          Az (1) bekezdésben említett személy nyilvántartást vezet a fajta vagy klón fenntartásáról. Az Ügynökség az említett nyilvántartások alapján bármikor ellenőrizheti a fajta vagy klón fenntartását. A nyilvántartások kiterjednek a prebázis, bázis, tanúsított és standard szaporítóanyagok előállítására és az előállítás prebázis szaporítóanyag előtti szakaszaira is.

(4)          Az Ügynökség ellenőrzi a fenntartás elvégzésének módját és e célból a fajtákból és a klónokból mintát vehet.

(5)          Annak a tagállamnak az illetékes hatóságai, ahol az érintett fajta vagy klón fenntartására sor kerül, segítséget nyújtanak az Ügynökségnek a fenntartás ellenőrzésében.

(6)          Ha az Ügynökség úgy találja, hogy a fenntartásért felelős személy nem felel meg az (1), (2) és (3) bekezdés rendelkezéseinek, lehetőséget ad az érintett személynek, hogy kiigazító intézkedést hozzon.

97. cikk A díjak összege

(1)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 140. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a 87. cikk (1) bekezdésében említett, 94. cikk alapján alkalmazott díjak összegét.

(2)          A díjak (1) bekezdés alapján meghatározandó szintje tükrözi a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét, hogy ezáltal az Ügynökség kiegyensúlyozott költségvetést tudjon fenntartani.

3. szakasz Fellebbezés

98. cikk A jogorvoslathoz való jog

Az Ügynökség 2. szakasz alapján hozott határozatai ellen fellebbezésnek helye van. A fellebbezést az Ügynökségnek a 2100/1994/EK rendelet 46. cikkében említett fellebbezési tanácsa bírálja el.

99. cikk A fellebbezésre vonatkozó rendelkezések

(1)          A 98. cikkben említett fellebbezésre a 2100/1994/EK rendelet negyedik részének V. és VI. fejezete alkalmazandó a szükséges kiigazításokkal.

(2)          E cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül a 2100/1994/EK rendelet negyedik része V. és VI. fejezetének következő rendelkezései nem alkalmazandók a 98. cikkben említett fellebbezés esetében:

a)      67. cikk (1) és (3) bekezdés;

b)      74. cikk;

c)      80. cikk (5) bekezdés.

100. cikk Hivatkozások

A 99. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában a 2100/1994/EK rendelet negyedik részének V. és VI. fejezetében szereplő hivatkozások a következőképpen értendők:

a)           a 68. és a 82. cikkre tett hivatkozásokat figyelmen kívül kell hagyni;

b)           a 70. cikk (1) bekezdésében „a Hivatal azon testülete, amelyik a határozatot hozta” hivatkozást az Ügynökségre utaló hivatkozásnak kell tekinteni;

c)           a 76. cikkben „az 54. és 55. cikk rendelkezései szerint vizsgálandó” hivatkozást az Ügynökség által e rendelet értelmében a bejegyzés iránti kérelem technikai vizsgálatára utaló hivatkozásnak kell tekinteni;

d)           a 78. cikk (3) és (4) bekezdésében a 90. cikk (2) bekezdésére tett hivatkozást figyelmen kívül kell hagyni;

e)           a 79. cikkben az illetékes fajtahivatalokra tett hivatkozást az illetékes hatóságokra utaló hivatkozásnak kell tekinteni;

f)            a 80. cikk (1) bekezdésében „a közösségi növényfajta-oltalmi jog bejelentője vagy jogosultja” hivatkozást a bejegyzés iránti kérelmet benyújtó bejelentőre utaló hivatkozásnak kell tekinteni;

g)           a 80. cikk (3) bekezdésében „az 52. cikk (2), (4) és (5) bekezdésében foglalt határidőkre” tett hivatkozást figyelmen kívül kell hagyni;

h)           a 81. cikkben „a vizsgáló hivatalok alkalmazottaira” tett hivatkozást figyelmen kívül kell hagyni.

VI. FEJEZET Fajtákra vonatkozó értesítés az uniós fajtanyilvántartás felé

101. cikk Értesítési eljárás

(1)          Minden illetékes hatóság öt munkanapon belül értesíti az Ügynökséget a fajtabejegyzés iránt benyújtott kérelemről, a 79. cikkben említett határozat elfogadásáról, a 81. cikkben említett, a bejegyzést követő új elnevezésről, a bejegyzés 83. cikk alapján történő meghosszabbításáról, valamint a fajta 85. cikk alapján történő törléséről.

(2)          Minden illetékes hatóság értesíti az Ügynökséget a 86. cikk szerinti fajtanyilvántartásért felelős személyről. Az értesítésre attól az időponttól számított öt munkanapon belül kerül sor, amikor az illetékes hatóság tudomást szerzett az érintett személyről.

(3)          A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapítja a (1) bekezdésben említett értesítések benyújtására vonatkozó eljárásokat. Ezek a végrehajtási jogi aktusok a 141. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kerülnek elfogadásra.

VII. FEJEZET Az információk megőrzése és kezelése

102. cikk A nemzeti fajtanyilvántartásokra és az uniós fajtanyilvántartásra vonatkozó dokumentáció

(1)          Az illetékes hatóság a nemzeti fajtanyilvántartásba bejegyzett minden egyes fajtára vonatkozóan dossziét vezet, amely tartalmazza a hivatalos fajtaleírást, a vizsgálati jelentést és a 76. cikk szerinti egyéb vizsgálati jelentést. A dosszié adott esetben csak a hivatalosan elismert fajtaleírást és az azt alátámasztó dokumentumokat tartalmazza.

(2)          Az Ügynökség az uniós fajtanyilvántartásba bejegyzett minden egyes fajtára vonatkozóan dossziét vezet, amely tartalmazza a hivatalos fajtaleírást és a 94. cikk (1) bekezdése alapján elkészített vizsgálati jelentést.

103. cikk A nemzeti fajtanyilvántartásokban szereplő információkhoz való hozzáférés

(1)          Minden tagállam tájékoztatja a többi tagállamot, az Ügynökséget és a Bizottságot a nemzeti fajtanyilvántartásához való hozzáférésről.

(2)          Minden illetékes hatóság az adott év március 31-ig értesíti a többi illetékes hatóságot és a Bizottságot az érintett nemzeti fajtanyilvántartásban az előző év során bekövetkezett valamennyi módosításról.

(3)          Minden illetékes hatóság kérésre egy másik illetékes hatóság, az Ügynökség vagy a Bizottság rendelkezésére bocsátja:

a)      adott esetben az érintett nemzeti fajtanyilvántartásba bejegyzett fajták 77. cikk (1) bekezdésében említett vizsgálati jelentését;

b)      adott esetben a 71. cikk (1) bekezdésében említett technikai ellenőrzés eredményét;

c)      azon fajták jegyzékét, amelyekre vonatkozóan a bejegyzés folyamatban van;

d)      a bejegyzett vagy törölt fajtákkal kapcsolatos egyéb rendelkezésre álló információkat.

(4)          Az illetékes hatóság meghozza a megfelelő intézkedéseket, hogy a nemzeti nyilvántartás részét képező dossziékban található információkhoz minden olyan személy hozzáférhessen, aki azt kéri. E rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, amikor az információkat a 75. cikk alapján bizalmasan kell kezelni.

104. cikk Az uniós fajtanyilvántartásban szereplő információkhoz való hozzáférés

(1)          Az Ügynökség értesíti az illetékes hatóságokat és a Bizottságot az uniós fajtanyilvántartáshoz való hozzáféréshez szükséges információkról.

(2)          Az Ügynökség minden egyes év március 31-ig értesíti az illetékes hatóságokat és a Bizottságot az előző évben a 94. cikk (1) bekezdése alapján bejegyzett fajták tekintetében az uniós fajtanyilvántartásban bekövetkezett minden módosításról.

(3)          Az Ügynökség a 94. cikk (1) bekezdése alapján az uniós fajtanyilvántartásba bejegyzett fajták tekintetében kérésre az illetékes hatóság vagy a Bizottság rendelkezésére bocsátja:

a)      a bejegyzett fajtákra vonatkozó vizsgálati jelentéseket vagy azok hivatalos fajtaleírását;

b)      a technikai vizsgálatok eredményét;

c)      azon fajták jegyzékét, amelyekre vonatkozóan a bejegyzés folyamatban van;

d)      a bejegyzett vagy törölt fajtákkal kapcsolatos egyéb rendelkezésre álló információkat.

(4)          Az Ügynökség meghozza a megfelelő intézkedéseket, hogy az uniós fajtanyilvántartás részét képező dossziékban található információkhoz minden olyan személy hozzáférhessen, aki azt kéri. E rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, amikor az információkat a 75. cikk alapján bizalmasan kell kezelni.

IV. RÉSZ AZ ERDÉSZETI SZAPORÍTÓANYAGOK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS FORGALOMBA HOZATALA

I. CÍM Általános rendelkezések

105. cikk Hatály

Ez a rész az erdészeti szaporítóanyagok előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozik.

106. cikk Fogalommeghatározások

(1)          E rész alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a)      „erdészeti szaporító alapanyag”: magforrás, állomány, magtermesztő ültetvény, testvérvonalak szülei, klón vagy klónkeverék;

b)      „magforrás”: behatárolt területen belül található fák, amelyekről a magokat begyűjtik;

c)      „állomány”: kielégítően egységes összetételű, más faállományoktól elhatárolt faállomány;

d)      „magtermesztő ültetvény”: kiválasztott klónok vagy családok ültetvénye, amely megfelelően izolált vagy úgy van kialakítva, hogy elkerülhető vagy mérsékelhető legyen az idegen forrásból történő beporzás; továbbá megfelelően kezelik a gyakori, bőséges és könnyen betakarítható magtermés előállításához;

e)      „testvérvonalak szülei”: olyan fák, amelyeket utódok nyerésére használnak ellenőrzött beporzás vagy szabadbeporzás útján oly módon, hogy a nőivarú szülő beazonosított, a pollen pedig vagy egy másik szülőről (valódi testvér) vagy pedig több beazonosított vagy nem beazonosított szülőről származik (féltestvérek);

f)       „klón”: eredetileg egyetlen egyedből (tőegyed) vegetatív szaporítással, többek között dugványozással, mikroszaporítással, oltással, bujtással vagy tőosztással előállított egyedek csoportja (klónszaporulat);

g)      „klónkeverék”: beazonosított klónok ismert arányú keveréke;

h)      „őshonos állomány” vagy „őshonos magforrás”: olyan állomány, illetve magforrás, amely:

i.        természetes úton folyamatosan felújul; vagy

ii.       ugyanabból az állományból, illetve magforrásból gyűjtött szaporítóanyaggal mesterségesen felújított; vagy

iii.      a közvetlen közelben található, az i. és ii. pontban leírtaknak megfelelő állományból, illetve magforrásból gyűjtött szaporítóanyaggal mesterségesen felújított;

i)       „bennszülött állomány” vagy „bennszülött magforrás”: olyan, magról mesterségesen nevelt állomány vagy magforrás, amelynek eredete ugyanabban a származási régióban található;

j)       „eredet”:

i.        őshonos állomány vagy magforrás esetében az a hely, ahol a fák tenyésznek;

ii.       nem őshonos állomány vagy magforrás esetében az a hely, ahonnan a magot vagy növényeket eredetileg behozták;

k)      „származás”: az a hely, ahol valamely állomány tenyészik;

l)       „származási régió”: fajok vagy alfajok esetében olyan, kielégítően egységes ökológiai feltételekkel rendelkező terület vagy területek csoportja, ahol a hasonló fenotípusú vagy genetikai jellemzőket mutató állományok vagy magforrások találhatók, és amely adott esetben tengerszint feletti magassági határok által körülhatárolható;

m)     „kategória”: a következő származtatott erdészeti szaporítóanyagok valamely csoportja: származásazonosított, kiválasztott, kiemelt vagy vizsgált szaporítóanyag;

n)      „származásazonosított”: olyan erdészeti szaporító alapanyagból származó szaporítóanyag, amely egyetlen származási régión belül található magforrás vagy állomány;

o)      „kiválasztott”: olyan erdészeti szaporító alapanyagból származó, amely alapanyag egyetlen származási régión belül található, a fenotípus alapján végzett populációszelekción átesett állomány;

p)      „kiemelt”: olyan erdészeti alapanyagból származó, amely alapanyag magtermesztő ültetvény, testvérvonalak szülei, klón vagy klónkeverék, amelynek komponensei fenotípus alapján végzett egyedszelekción estek át;

q)      „vizsgált”: olyan erdészeti szaporító alapanyagból származó, amely alapanyag kiváló minőségű állomány, magtermesztő ültetvény, testvérvonalak szülei, klón vagy klónkeverék;

r)       „ültetési anyag”: a következők egyike:

i.        vetőmagból nevelt növények;

ii.       növényi részekből nevelt növények; vagy

iii.      természetes újulatból nevelt növények;

s)       „vetőmag”: ültetési anyag előállítására szánt tobozok, termések, gyümölcsök és magok;

t)       „növényi részek”: szárdugványok, levéldugványok és gyökérdugványok, mikroszaporításra szánt szövetdarabok vagy embriók, ültetési anyag előállítására szánt rügyek, bujtványok, gyökérrészek, oltóágak, dugványok, illetve bármely más növényi részek;

u)      „felhasználási terület”: az a terület, ahol az erdészeti szaporítóanyagot egy adott célból felhasználják.

II. CÍM Erdészeti szaporító alapanyag

107. cikk Az erdészeti szaporító alapanyag engedélyezése

(1)          Ha az erdészeti szaporító alapanyag megfelel az V., VI., VII. vagy VIII. mellékletben meghatározott követelményeknek, azt az illetékes hatóság az erdészeti szaporítóanyag érintett kategóriáinak előállítása céljából engedélyezi.

(2)          Az engedélyezett erdészeti szaporító alapanyag minden egyes egységét (a továbbiakban: „engedélyezési egység”) a 112. cikk (1) bekezdésében említett egyedi nyilvántartási számmal kell azonosítani.

(3)          Az engedély visszavonásra kerül, ha az (1) bekezdésben említett követelmények már nem teljesülnek.

(4)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 140. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, hogy kiegészítse a VII. melléklet 3. pontjában a klónokra és 4. pontjában a klónkeverékekre vonatkozóan meghatározott követelményeket azáltal, hogy megállapítja azon évek vagy tőegyedek maximális számát, amelyre a klónok, illetve klónkeverékek engedélyezését korlátozni kell.

108. cikk A vizsgált szaporítóanyag előállítására szánt erdészeti szaporító alapanyag ideiglenes engedélyezése

(1)          A „vizsgált” kategóriájú erdészeti szaporítóanyag előállítására szánt erdészeti szaporító alapanyagot, amelynek esetében a 107. cikk (1) bekezdésében említett követelményeknek való megfelelés nem került megállapításra, az illetékes hatóságok ideiglenesen, legfeljebb tíz éves időtartamra engedélyezhetik, amennyiben feltételezhető, hogy az érintett erdészeti alapanyag a vizsgálatok befejezésének időpontjában meg fog felelni az engedélyezési követelményeknek. A feltételezésnek a VIII. mellékletben említett genetikai értékelés vagy összehasonlító vizsgálatok előzetes eredményein kell alapulnia.

(2)          Az (1) bekezdésben említett ideiglenes engedély az érintett tagállam egészére vagy egy részére vonatkozhat.

109. cikk Az engedélyezést követő ellenőrzések

A 107. és 108. cikkben említett engedélyezést követően a kiválasztott, kiemelt vagy vizsgált kategóriájú erdészeti szaporítóanyag előállítására szánt erdészeti szaporító alapanyagot az illetékes hatóság rendszeres időközönként újra ellenőrzi, hogy megbizonyosodjon az említett cikkeknek való megfeleléséről.

110. cikk A származási régiók körülhatárolása

(1)          A tagállamok körülhatárolják az állományból vagy magforrásból álló, a „származásazonosított” és a „kiválasztott” kategóriájú erdészeti szaporítóanyag előállítására szánt erdészeti szaporító alapanyagok származási régióit.

(2)          A tagállamok olyan térképeket készítenek és tesznek közzé, amelyek feltüntetik a származási régiók határvonalait. A térképeket eljuttatják a Bizottsághoz és a többi tagállamhoz.

111. cikk Engedélyezett erdészeti szaporító alapanyag begyűjtésére irányuló szándék bejelentése

A vállalkozók kellő időben tájékoztatják az illetékes hatóságokat arról a szándékukról, hogy engedélyezett erdészeti szaporító alapanyagról szaporítóanyagot kívánnak begyűjteni.

112. cikk Az engedélyezett erdészeti szaporító alapanyagokat tartalmazó nemzeti nyilvántartás és nemzeti jegyzék

(1)          A tagállamok a területükön a 107. és a 108. cikk alapján engedélyezett erdészeti szaporító alapanyagokról nemzeti nyilvántartást hoznak létre. Az említett nyilvántartás tartalmazza az engedélyezési egységekre vonatkozó információkat, beleértve az egyedi nyilvántartási számokat.

(2)          Minden tagállam nemzeti jegyzék formájában létrehozza, közzéteszi és naprakészen tartja a nemzeti nyilvántartás összefoglalóját.

(3)          A (2) bekezdésben említett nemzeti jegyzék egységes forma szerint készül. Minden egyes engedélyezési egységet felsorol. A „származásazonosított” és a „kiválasztott” kategóriába szánt erdészeti szaporító alapanyag esetében megengedett a származási régión alapuló tömörebb összefoglaló készítése.

(4)          A (2) bekezdésben említett nemzeti jegyzék a következő információkat tartalmazza:

a)      botanikai név;

b)      az az előállítási kategória, amelyre az erdészeti szaporító alapanyagot szánják;

c)      annak az erdészeti szaporítóanyagnak a rendeltetése, amely az erdészeti szaporító alapanyagból fog származni;

d)      az erdészetei szaporító alapanyag típusa (magforrás, állomány, magtermesztő ültetvény, testvérvonalak szülei, klón vagy klónkeverék);

e)      az engedélyezési egység nyilvántartási száma vagy adott esetben arra vonatkozó összefoglaló, illetve a származási régió azonosító kódja;

f)       elhelyezkedés: adott esetben rövid megnevezés és a következő adatcsoportok egyike:

i.        a „származásazonított” kategória előállítására szánt erdészeti szaporító alapanyagok esetében a származási régió és a földrajzi helyzet a szélességi és hosszúsági kiterjedés alapján meghatározva;

ii.       a „kiválasztott” kategória előállítására szánt erdészeti szaporító alapanyagok esetében a származási régió és a földrajzi helyzet a földrajzi szélesség és hosszúság vagy a szélességi és hosszúsági kiterjedés alapján meghatározva;

iii.      a „kiválasztott” kategória előállítására szánt erdészeti szaporító alapanyagok esetében annak a helynek, illetve azoknak a helyeknek a pontos földrajzi helyzete, ahol a szaporító alapanyag fenntartását végzik;

iv.      a „vizsgált” kategória előállítására szánt erdészeti szaporító alapanyagok esetében annak a helynek, illetve azoknak a helyeknek a pontos földrajzi helyzete, ahol a szaporító alapanyag fenntartását végzik;

g)      tengerszint feletti magasság vagy magassági kiterjedés;

h)      terület: a magforrás(ok), állomány(ok) vagy magtermesztő ültetvény(ek) mérete;

i.        eredet: annak feltüntetése, hogy a szaporító alapanyag őshonos/bennszülött, nem őshonos/nem bennszülött vagy az eredet ismeretlen. A nem őshonos/nem bennszülött szaporító alapanyag esetében az eredetet fel kell tüntetni, ha ismert.

j)       a „vizsgált” kategóriájú erdészeti szaporító alapanyagok esetében annak feltüntetése, hogy géntechnológiával módosított-e.

(5)          A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a (3) bekezdésben említett, nemzeti jegyzékek egységes formáját. Ezek a végrehajtási jogi aktusok a 141. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kerülnek elfogadásra.

113. cikk Az engedélyezett erdészeti szaporító alapanyagok uniós jegyzéke

(1)          A tagállamok öt munkanapon belül értesítik az Ügynökséget, a Bizottságot és a többi tagállamot a 112. cikk (2) bekezdésében említett nemzeti jegyzékről, valamint annak bármely frissítéséről.

(2)          Az egyes tagállamok által bejelentett nemzeti jegyzékek alapján az Ügynökség létrehozza, közzéteszi és naprakészen tartja „az erdészeti szaporítóanyagok előállítására szolgáló engedélyezett erdészeti szaporító alapanyagok uniós jegyzéke” elnevezésű jegyzéket.

Az Ügynökség felveszi az említett nyilvántartásba az 1999/105/EK irányelv 11. cikkének (1) bekezdése alapján közzétett, az erdészeti szaporítóanyagok előállítására szolgáló engedélyezett alapanyagok közösségi jegyzékében szereplő valamennyi elemet.

(3)          Az uniós jegyzék tükrözi a 112. cikkben említett nemzeti jegyzékekben szereplő adatokat, valamint feltünteti a felhasználási területet, valamint a 128. cikk alapján adott engedélyeket.

(4)          A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az (1) bekezdésben említett értesítés és a (2) bekezdésben említett nyilvántartás formátumát. Ezek a végrehajtási jogi aktusok a 141. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kerülnek elfogadásra.

III. CÍM Az erdészeti szaporító alapanyagokból származó szaporítóanyagok forgalomba hozatala

114. cikk Hatály

E cím az erdészeti szaporító alapanyagokból származó erdészeti szaporítóanyagok forgalomba hozatalára vonatkozik.

I. FEJEZET A követelmények felsorolása

115. cikk Az erdészeti szaporítóanyagok forgalomba hozatalára vonatkozó követelmények

Erdészeti szaporítóanyag csak akkor hozható forgalomba, ha megfelel:

a)           a II. fejezetben meghatározott bejegyzési követelményeknek;

b)           az érintett kategóriára vonatkozóan a III. fejezetben meghatározott minőségi követelményeknek;

c)           a IV. fejezetben a kezelésre vonatkozóan meghatározott követelményeknek;

d)           az V. fejezetben meghatározott tanúsítási és azonosítási követelményeknek.

II. FEJEZET Bejegyzési követelmények

116. cikk A nemzeti nyilvántartásba bejegyzett erdészeti szaporító alapanyagokból származó erdészeti szaporítóanyagok

Erdészeti szaporítóanyag csak akkor hozható forgalomba, ha olyan engedélyezett erdészeti szaporító alapanyagból származik, amelyet a 112. cikk (1) bekezdése szerinti nemzeti nyilvántartásba bejegyeztek és a II. címnek megfelelő érintett kategória tekintetében engedélyeztek.

III. FEJEZET Minőségi követelmények

117. cikk Minőségi követelmények

(1)          Az erdészeti szaporítóanyagok „származásazonosított”, „kiválasztott”, „kiemelt” vagy „vizsgált” kategóriában kerülnek forgalomba.

(2)          A IX. mellékletben felsorolt fajokhoz és mesterséges hibridekhez tartozó erdészeti szaporítóanyagokat nem lehet származásazonosított kategóriában forgalomba hozni, ha azokat más erdészeti szaporítóanyagok vegetatív szaporítása révén nyertek.

(3)          A IX. mellékletben felsorolt mesterséges hibridekhez tartozó erdészeti szaporítóanyagok csak „kiválasztott”, „kiemelt” vagy „vizsgált” kategóriában hozhatók forgalomba.

(4)          A IX. mellékletben felsorolt fajokhoz és mesterséges hibridekhez tartozó erdészeti szaporítóanyagok „kiválasztott” kategóriában csak akkor hozhatók forgalomba, ha azokat magról történő üzemi szaporítással állították elő.

(5)          Az (1) és (2) bekezdés sérelme nélkül a IX. mellékletben felsorolt fajokhoz és mesterséges hibridekhez tartozó olyan erdészeti szaporítóanyagok, amelyek egészben vagy részben géntechnológiával módosított szervezetből állnak, csak „vizsgált” kategóriában hozhatók forgalomba.

(6)          A IX. mellékletben felsorolt fajokhoz és mesterséges hibridekhez tartozó erdészeti szaporítóanyag különböző kategóriáinak előállításához használandó erdészeti szaporító alapanyag típusait a X. melléklet tartalmazza.

118. cikk Az erdészeti szaporítóanyag egyes formáira vonatkozó kiegészítő követelmények

A IX. mellékletben felsorolt fajokhoz és mesterséges hibridekhez tartozó, a XI. mellékletben említett erdészeti szaporítóanyag csak akkor hozható forgalomba, ha a 117. cikk alapján alkalmazandókon kívül megfelel a XI. mellékletben meghatározott minőségi követelményeknek.

119. cikk Egyes növényi részekre és ültetési anyagra vonatkozó kiegészítő követelmények

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 140. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben a 117. és 118. cikkben említett követelmények kiegészítése céljából minőségi követelményeket ír elő a IX. mellékletben felsorolt fajok és mesterséges hibridek meghatározott növényi részeinek és ültetési anyagának forgalomba hozatalára vonatkozóan. Az említett követelmények tekintetbe veszik a tudományos és technikai ismeretekben bekövetkező változásokat.

IV. FEJEZET A kezelésre vonatkozó követelmények

120. cikk Tételek

(1)          Az erdészeti szaporítóanyagot az előállítás összes szakaszában különálló tételekben tartják azoknak az engedélyezési egységekre vonatkozó azonosító számoknak a segítségével, amelyekből a szaporítóanyag származik.

(2)          Az erdészeti szaporítóanyagok tételekben kerülnek forgalomba.

121. cikk A vetőmagok csomagolása

A vetőmagok csak lezárt csomagolásban hozhatók forgalomba. A zárószerkezet úgy van kialakítva, hogy a csomagolóanyag megbontásakor használhatatlanná válik.

V. FEJEZET Tanúsítási és azonosítási követelmények

122. cikk Alap származási igazolvány

(1)          Betakarítás után az illetékes hatóság minden, engedélyezett erdészeti szaporító alapanyagból származó erdészeti szaporítóanyagra alap származási igazolványt állít ki, amelyben fel van tüntetve a 112. cikk (4) bekezdésének e) pontjában említett nyilvántartási szám.

(2)          Az alap származási igazolvány tartalmazza – esettől függően – a XII. melléklet A., B., illetve C. részében meghatározott vonatkozó információkat.

(3)          A 117. cikk (2) bekezdése szerinti későbbi vegetatív szaporítás esetében új alap származási igazolványt kell kiállítani.

(4)          Ha a 126. cikk (1), (2), (3) vagy (5) bekezdése szerinti keverék előállítására kerül sor, olyan új alap származási igazolványt vagy egyéb dokumentumot kell kiállítani, amelyben a keveréket alkotó szaporítóanyagok előző általános bizonyítványai azonosítva vannak.

(5)          A Bizottság végrehajtási aktusok útján meghatározza az (1) bekezdésben említett alap származási igazolvány mintaformátumát. Ezek a végrehajtási jogi aktusok a 141. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kerülnek elfogadásra.

123. cikk A tételek azonosítása

(1)          Minden egyes tételnek a begyűjtéstől a végfelhasználóig való kiszállításig tartó egész folyamat során egyértelműen azonosíthatónak kell maradnia.

(2)          Az erdészeti szaporítóanyag egyes tételeinek azonosítása a következő információk révén történik:

a)      az alap származási igazolvány kódja és száma;

b)      botanikai név;

c)      az erdészeti szaporítóanyag kategóriája;

d)      rendeltetés;

e)      annak az erdészetei szaporító alapanyagnak a típusa, amelyből az erdészeti szaporítóanyag származik (magforrás, állomány, magtermesztő ültetvény, szülők vagy család, klón vagy klónkeverék);

f)       az erdészeti szaporító alapanyag nyilvántartási száma vagy az erdészeti szaporító alapanyag származási régiójának azonosító száma;

g)      annak az erdészetei szaporító alapanyagnak az eredete, amelyből az erdészeti szaporítóanyag származik (őshonos vagy bennszülött, nem őshonos vagy nem bennszülött, illetve eredete ismeretlen);

h)      vetőmagok esetében a beérés éve;

i)       az ültetési anyag – a magoncok vagy a dugványok – kora;

j)       az ültetési anyag típusa (akár szabad gyökerű, földlabdás vagy termesztőedényes);

k)      adott esetben az a tény, hogy géntechnológiával módosított;

l)       adott esetben az a tény, hogy vegetatív módon szaporították.

124. cikk Címkézés

(1)          Minden egyes tétel a vállalkozó által előállított címkével (a következőkben: „a vállalkozó címkéje”) van ellátva. A vállalkozó címkéje a 123. cikkben előírt információkon kívül a következőket tartalmazza:

a)      a 122. cikk (1) bekezdése alapján kiállított alap származási igazolvány száma vagy a 122. cikk (4) bekezdése értelmében rendelkezésre álló más dokumentumra való hivatkozás;

b)      a vállalkozó azonosító száma – ha van ilyen –, valamint neve;

c)      a szállított mennyiség;

d)      a 108. cikk (1) bekezdése szerint ideiglenesen engedélyezett erdészeti szaporító alapanyagokból származó, „vizsgált” kategóriájú erdészeti szaporítóanyagok esetében az „ideiglenesen engedélyezett” felirat.

(2)          Vetőmag esetében a vállalkozó címkéje a következő információkat is tartalmazza:

a)      a tiszta vetőmag, más magvak és az inert anyag tömegszázalékos aránya;

b)      a tiszta vetőmag csírázási aránya vagy – ha a csírázási arány meghatározása nem lehetséges vagy nem célszerű – életképessége, megadva a meghatározási módszert is;

c)      1 000 darab tiszta vetőmag tömege;

d)      a csíraképes vetőmagok darabszáma a vetőmagként forgalomba hozott termék 1 kilogrammjában vagy – ha a csíraképes vetőmagok darabszámának meghatározása nem lehetséges vagy nem célszerű – az életképes vetőmagok kilogrammonkénti darabszáma.

(3)          A vállalkozó címkéjének színe a „származásazonosított” szaporítóanyagok esetében sárga, a „kiválasztott” szaporítóanyagok esetében zöld, a „kiemelt” szaporítóanyagok esetében rózsaszín és a „vizsgált” szaporítóanyagok esetében kék.

(4)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 140. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a vállalkozó címkéjén kívül a vállalkozó által kiállított más dokumentumra is szükség van. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok meghatározzák azokat az információkat, amelyeket az említett dokumentumnak tartalmaznia kell.

125. cikk A Populus spp. fajokhoz tartozó erdészeti szaporítóanyagok címkézése

A Populus spp. fajok esetében növényi részek csak akkor hozhatók forgalomba, ha a vállalkozó címkéjén fel van tűntetve a XI. melléklet C. részének 2b) pontja szerinti uniós méretosztályozási szám.

126. cikk Az erdészeti szaporítóanyagok keverékei

(1)          Az erdészeti szaporítóanyagok keverékeinek előállítása és forgalomba hozatala e cikk rendelkezéseinek megfelelően történik.

(2)          A „származásazonosított”, illetve a „kiválasztott” kategórián belül két vagy több engedélyezési egységből származó erdészeti szaporítóanyagokból keveréket akkor lehet előállítani, ha az engedélyezési egységek ugyanabban a származási régióban találhatók.

(3)          A „származásazonosított” kategórián belül különböző magforrásból és állományból származó erdészeti szaporítóanyagok keverékei esetében az új összetételű tétel „magforrásból származó szaporítóanyagként” kerül tanúsításra.

(4)          A nem őshonos vagy nem bennszülött erdészeti szaporító alapanyagból származó erdészeti szaporítóanyag és az ismeretlen eredetű erdészeti szaporító alapanyagból származó erdészeti szaporítóanyag (2) bekezdés szerinti keverékei esetében az új összetételű tétel „ismeretlen eredetűként” kerül tanúsításra.

(5)          A (4) bekezdés szerinti keverék előállításakor a származási régió azonosító száma nem helyettesíthető a nyilvántartási számmal a 123. cikk f) pontja szerint.

(6)          A különböző beérési évű egyetlen engedélyezési egységből származó erdészeti szaporítóanyagok keverékeinek előállításakor a vállalkozó nyilvántartásba veszi az egyes beérési éveket és az egyes évekből származó szaporítóanyag arányát.

127. cikk Az V–XII. melléklet módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 140. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V–XII. melléklet módosítására vonatkozóan. Az említett módosítások tekintetbe veszik a tudományos vagy technikai ismeretekben bekövetkező változásokat, valamint a gazdasági adatokat.

IV. CÍM Eltérések

128. cikk Szigorúbb követelmények és tilalmak

(1)          A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján engedélyezheti a tagállamoknak, hogy:

a)      a 117. és 118. cikkben említetteknél szigorúbb minőségi követelményeket fogadjanak el; valamint

b)      egyes erdészeti szaporítóanyagok vetés vagy ültetés céljából történő forgalomba hozatalát területük egészén vagy egy részén megtiltsák.

A b) pontban említett tilalom a végfelhasználó részére történő forgalomba hozatalra korlátozható.

Ezek a végrehajtási jogi aktusok a 141. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kerülnek elfogadásra.

(2)          Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett engedély céljából a tagállamok kérelmet nyújtanak be a Bizottsághoz, amely tartalmazza:

a)      a javasolt követelményekre vagy tilalmakra vonatkozó rendelkezések tervezetét;

b)      a szóban forgó követelmények vagy tilalmak szükségességére és arányosságára vonatkozó érveket;

c)      azt, hogy a javasolt követelmények vagy tilalmak határozatlan időre vagy meghatározott időszakra vonatkoznak.

(3)          Az (1) bekezdésben említett engedély a következő feltételek teljesülése esetén adható meg:

a)      az (1) bekezdésben említett korlátozások vagy tilalmak alkalmazása révén biztosítható az érintett erdészeti szaporítóanyag minőségi javulása, a környezet védelme vagy a genetikai erőforrások megőrzése; valamint

b)      az (1) bekezdésben említett korlátozások vagy tilalmak szükségesek és arányosak az általuk elérni kívánt cél szempontjából.

(4)          Az (1) bekezdésben említett engedély megadása a következők alapján történik:

a)      a szaporítóanyag származási régiójára vagy eredetére vonatkozó bizonyíték, valamint a vonatkozó éghajlati és ökológiai adatokban megnyilvánuló különbségeket bemutató dokumentáció; vagy

b)      a morfológiai és fiziológiai jellemzőkkel összefüggésben az ismert, kísérleti és tudományos kutatási eredmények vagy az ültetési anyag túlélésével és fejlődésével – többek között növekedésével – kapcsolatos erdészeti módszerekkel kapott eredmények.

129. cikk Átmeneti ellátási nehézségek

(1)          A tagállamokban az erdészeti szaporítóanyagok általános ellátásában bekövetkező átmeneti nehézségek megszüntetése érdekében az érintett tagállam illetékes hatósága engedélyezheti a IX. mellékletben felsorolt fajokhoz és mesterséges hibridekhez tartozó erdészeti szaporítóanyagok forgalomba hozatalát a 117. cikkben, valamint adott esetben a 118. és a 119 cikkben előírtakhoz képest csökkentett követelmények alkalmazása mellett.

Az említett engedély az érintett vállalkozó által benyújtott indokolt kérelem alapján, meghatározott időtartamra adható meg.

Az e bekezdés alapján forgalomba hozott erdészeti szaporítóanyagokat barna címkével kell ellátni. A címkén fel kell tüntetni, hogy az erdészeti szaporítóanyag a 117. cikkben, valamint adott esetben a 118. és a 119 cikkben említettekhez képest csökkentett követelményeknek felel meg.

A tagállamok értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot az e bekezdése alapján adott valamennyi engedélyről.

(2)          A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján előírhatja egy tagállam számára, hogy az (1) bekezdés alapján nyújtott engedélyt visszavonja vagy módosítsa, ha a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a szóban forgó engedély nem szükséges vagy nem arányos az erdészeti szaporítóanyagok általános ellátásában bekövetkezett átmeneti nehézségek megszüntetésére irányuló célkitűzés szempontjából. Ezek a végrehajtási jogi aktusok a 141. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kerülnek elfogadásra.

130. cikk Vetőmagok gyors forgalomba hozatala

A folyó évben betakarított termés vetőmagjainak gyors forgalomba hozatala érdekében az erdészeti szaporítóanyag az első vásárló esetében forgalomba hozható anélkül, hogy a vállalkozó címkéjén a 124. cikk (2) bekezdésének b) és d) pontjában említett, csírázásra és életképességre vonatkozó információ fel lenne tüntetve. A vállalkozó a 124. cikk (2) bekezdésének b) és d) pontjában említett információkat a lehető leghamarabb feltünteti.

131. cikk A kis mennyiségekre vonatkozó mentesség

(1)          A kis mennyiségekben forgalomba hozott vetőmagra a 124. cikk (2) bekezdésének b) és d) pontjában meghatározott, csírázásra, illetve életképességre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség nem vonatkozik.

(2)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 140. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza az erdészeti szaporítóanyagok egyes kategóriáira vagy fajaira vonatkozóan az (1) bekezdésben említett kis mennyiségek maximális mértékét annak biztosítására, hogy az (1) bekezdésben leírt mentesség alkalmazása arányos módon történjen.

132. cikk Sürgősségi intézkedések

(1)          Abban a nyilvánvaló esetben, ha az erdészeti szaporítóanyag súlyos kockázatot jelenthet az emberek, az állatok és a növények egészségére, illetve a környezetre, és az említett kockázat az érintett tagállam(ok) által hozott intézkedésekkel nem orvosolható kielégítő módon, a Bizottság – saját kezdeményezésére vagy tagállami kérésre – haladéktalanul meghozza a megfelelő ideiglenes sürgősségi intézkedéseket, amelyek között a helyzet súlyosságától függően szerepelhetnek az érintett növényi szaporítóanyag forgalomba hozatalának korlátozására, illetve megtiltására irányuló intézkedések. Ezek az intézkedések végrehajtási jogi aktusok útján a 141. cikk (3) bekezdésében meghatározott vizsgálóbizottsági eljárás keretében kerülnek elfogadásra.

(2)          Kellően indokolt esetben, amikor az emberi egészséggel szembeni kockázatot rendkívül sürgősen kell kezelni, a Bizottság a 141. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

(3)          Ha egy tagállam hivatalosan tájékoztatja a Bizottságot sürgősségi intézkedések meghozatalának a szükségességéről, de a Bizottság nem járt el az (1) bekezdés szerint, a tagállam megfelelő ideiglenes sürgősségi intézkedéseket fogadhat el, amelyekben a helyzet súlyosságától függően területén korlátozhatja vagy megtilthatja az érintett erdészeti szaporítóanyag forgalomba hozatalát. Döntéséről és annak okairól haladéktalanul tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot. A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyben előírja a tagállam számára a nemzeti ideiglenes sürgősségi intézkedések módosítását vagy hatályon kívül helyezését. Ezek a végrehajtási jogi aktusok a 141. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kerülnek elfogadásra. A tagállam az ebben a bekezdésben említett jogi aktusok hatályba lépésének időpontjáig fenntarthatja saját ideiglenes sürgősségi intézkedéseit.

(4)          E cikk a 2001/18/EK irányelv 23. cikkének (2) bekezdése vagy az 1829/2003/EK rendelet 34. cikke alapján elfogadott, a géntechnológiával módosított szervezetek termesztését megtiltó vagy korlátozó intézkedések sérelme nélkül alkalmazandó.

133. cikk Ideiglenes kísérletek

(1)          A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján úgy dönthet, hogy ideiglenes kísérleteket szervez azért, hogy feltárja a 107., a 117., valamint adott esetben a 118. és a 119. cikkben meghatározott rendelkezéseknél jobb alternatívákat. Ezek a végrehajtási jogi aktusok a 141. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kerülnek elfogadásra.

(2)          Az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokban meghatározásra kerül az érintett nemzetség vagy faj, a kísérletekre vonatkozó feltételek nemzetségenként, illetve fajonként, a kísérletek időtartama, valamint a részt vevő tagállamokra vonatkozó felügyeleti és beszámolási kötelezettség. Az említett jogi aktusok figyelembe veszik az érintett szaporítóanyag szaporításával, előállításával és ellenőrzésével kapcsolatos technológiai fejlődést.

A kísérlet időtartama nem haladhatja meg a hét évet.

134. cikk Kevésbé szigorú követelmények a genetikai erőforrások megőrzése céljából

(1)          A tagállamok az erdészeti genetikai erőforrások megőrzése és fenntartható hasznosítása érdekében a 107., a 117., valamint adott esetben a 118. és a 119. cikkben meghatározottaknál kevésbé szigorú követelményeket fogadhatnak el. Ennek során tekintettel kell lenniük a helyi és regionális feltételekhez természetes módon alkalmazkodott és génerózió által veszélyeztetett erdészeti szaporítóanyagok előállítása és forgalomba hozatala iránti igényre.

A tagállamok az említett intézkedésekről indoklással ellátott értesítést küldenek a Bizottságnak és a többi tagállamnak.

(2)          A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján előírhatja egy tagállam számára, hogy helyezze hatályon kívül vagy módosítsa az (1) bekezdésben említett intézkedéseket, ha arra a következtetésre jut, hogy az említett intézkedések nem szükségesek vagy nem arányosak az erdészeti genetikai erőforrások megőrzésére és fenntartható hasznosítására irányuló célkitűzés szempontjából. Ezek a végrehajtási jogi aktusok a 141. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kerülnek elfogadásra.

V. CÍM Díjak

135. cikk Bejegyzési és tanúsítási díj

(1)          Az illetékes hatóságok díjat szabnak ki a következő tevékenységekre:

a)      engedélyezett erdészeti szaporító alapanyagok bejegyzése a 112. cikk alapján; valamint

b)      alap származási igazolvány kiállítása a 122. cikk alapján.

(2)          Az (1) bekezdésben említett tevékenységek végrehajtására csak akkor kerülhet sor, ha a bejelentő kérelmet nyújtott be az illetékes hatósághoz. Úgy kell tekinteni, hogy nem nyújtottak be kérelmet, ha az illetékes hatóság által küldött díjfizetési felszólítás – amely felszólításban szerepelnek a díjak megfizetésének elmaradásával járó következmények – keltétől számított egy hónapon belül nem került sor a díjak megfizetésére.

(3)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 140. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján fedezendő egyes költségtételeket.

136. cikk A bejegyzési díjak megfizetése alóli mentesség

(1)          A 135. cikk (1) bekezdésében előírt díjak sem közvetlen, sem közvetett módon nem téríthetők vissza, kivéve, ha beszedésükre indokolatlanul került sor.

(2)          Mentesülnek a 135 cikk (1) bekezdésében meghatározott díjak megfizetése alól azok a bejelentők, akik kevesebb mint 10 alkalmazottat foglalkoztatnak és éves forgalmuk vagy éves mérlegfőösszegük nem haladja meg a 2 millió EUR-t.

(3)          A 135. cikk (3) bekezdésben említett költségek nem tartalmazzák az (1) bekezdésben említett, az engedélyezett erdészeti szaporító alapanyagok bejegyzésével és az alap származási igazolvány kiállításával járó költségeket.

VI. CÍM Az erdészeti szaporítóanyagok harmadik országokból érkező importja és harmadik országokba irányuló exportja

137. cikk Uniós egyenértékűségen alapuló behozatal

(1)          Erdészeti szaporítóanyag harmadik országból csak akkor hozható be, ha a 138. cikk szerint megállapítást nyer, hogy megfelel az Unióban előállított és forgalomba hozott erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozókkal egyenértékű követelményeknek.

(2)          Vetőmag és ültetési anyag Unióba történő behozatala esetében a szóban forgó erdészeti szaporítóanyagot importáló vállalkozó előre tájékoztatja az érintett illetékes hatóságot a behozatalról.

(3)          A behozott erdészeti szaporítóanyagot a származási harmadik ország által kiállított alap származási igazolvány vagy hatósági igazolás, valamint az érintett harmadik országbeli vállalkozó által kiállított, a szaporítóanyaggal kapcsolatos információkat tartalmazó jegyzőkönyv kíséri.

138. cikk A Bizottság egyenértékűségre vonatkozó határozata

(1)          A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján határozhat arról, hogy egy adott nemzetséghez, fajhoz vagy kategóriához tartozó, harmadik országban vagy egy harmadik ország meghatározott területén előállított erdészeti szaporítóanyag megfelel-e az Unióban előállított és forgalomba hozott növényi szaporítóanyagokra vonatkozókkal egyenértékű követelményeknek; ehhez az alábbiakra támaszkodik:

a)      az érintett harmadik ország által a(z) …/…/EU rendelet [Office of Publications, please insert number of Regulation on Official Controls] 124. cikkének (1) bekezdése alapján szolgáltatott információk és adatok alapos vizsgálata; valamint

b)      adott esetben (z) …/…/EU rendelet [Office of Publications, please insert number of Regulation on Official Controls] 119. cikkének (1) bekezdésével összhangban elvégzett ellenőrzések eredménye, amennyiben az kielégítő.

Ezek a végrehajtási jogi aktusok a 141. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kerülnek elfogadásra.

(2)          Az (1) bekezdésben említett határozatok elfogadásakor a Bizottság mérlegeli, hogy az érintett harmadik országban az erdészeti szaporító alapanyagok engedélyezési és bejegyzési rendszerei, valamint az érintett erdészeti szaporító alapanyagokból származó erdészeti szaporítóanyagok későbbi előállítása a 107. és 117., valamint adott esetben a 118. és a 119 cikkben előírttal megegyező biztonságot nyújtanak-e a „származásazonosított”, a „kiválasztott” és a „vizsgált” kategóriák vonatkozásában.

(3)          Az (1) bekezdésben említett határozatok elfogadása céljából a Bizottság alkalmazhatja a(z) …/…/EU rendeletnek [Office of Publication, please insert number of Regulation on Official Controls] a harmadik országok által a kivitel előtt végzett ellenőrzések jóváhagyására vonatkozó 71. cikkének rendelkezéseit.

139. cikk Az Unióból történő kivitel

(1)          Ha az erdészeti szaporítóanyag harmadik országba irányuló kivitelére az érintett harmadik országgal kötött megállapodás vonatkozik, a kivitelnek meg kell felelnie a szóban forgó megállapodásnak.

(2)          Ha az erdészeti szaporítóanyag harmadik országba irányuló kivitelére nem vonatkozik az érintett harmadik országgal kötött megállapodás, a kivitelnek az abban a harmadik országban érvényes szabályoknak kell megfelelnie, ahová az erdészeti szaporítóanyag kivitele irányul.

(3)          Ha az erdészeti szaporítóanyag harmadik országba irányuló kivitelére nem vonatkozik sem a harmadik országgal kötött megállapodás, sem az abban a harmadik országban érvényes szabályok, ahová az erdészeti szaporítóanyag kivitele irányul, az erdészeti szaporítóanyagoknak az Unió területén történő előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozóan a 105–134. cikkben meghatározott követelmények alkalmazandók.

V. RÉSZ ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

140. cikk Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)          E cikk meghatározza a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit.

(2)          A Bizottság 11. cikk (3) bekezdésében, 13. cikk (3) bekezdésében, 14. cikk (3) bekezdésében, 15. cikk (5) bekezdésében, 16. cikk (2) bekezdésében, 17. cikk (4) bekezdésében, 18. cikk (4) bekezdésében, 18. cikk (6) bekezdésében, 20. cikk (4) bekezdésében, 21. cikk (5) bekezdésében, 23. cikk (3) bekezdésében, 30. cikk (4) bekezdésében, 32. cikk (1) bekezdésében, 33. cikk (3) bekezdésében, 34. cikk (6) bekezdésében, 36. cikk (4) bekezdésében, 38. cikk (4) bekezdésében, 39. cikk (3) bekezdésében, 44. cikk (1) bekezdésében, 56. cikk (5) bekezdésében, 56. cikk (6) bekezdésében, 59. cikk (2) bekezdésében, 64. cikk (4) bekezdésében, 65. cikk (3) bekezdésében, 67. cikk (2) bekezdésében, 72. cikk (2) bekezdésében, 74. cikk (1) bekezdésében, 119. cikkben, 124. cikk (4) bekezdésében, 127. cikkben, 131. cikk (2) bekezdésében, 135. cikk (4) bekezdésében és a 138. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazása e rendelet hatálybalépésének időpontjától határozatlan időre szól.

(3)          Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 11. cikk (3) bekezdésében, a 13. cikk (3) bekezdésében, a 14. cikk (3) bekezdésében, a 15. cikk (5) bekezdésében, a 16. cikk (2) bekezdésében, a 17. cikk (4) bekezdésében, a 18. cikk (4) bekezdésében, a 18. cikk (6) bekezdésében, a 20. cikk (4) bekezdésében, a 21. cikk (5) bekezdésében, a 23. cikk (3) bekezdésében, a 30. cikk (4) bekezdésében, a 32. cikk (1) bekezdésében, a 33. cikk (3) bekezdésében, a 34. cikk (6) bekezdésében, a 36. cikk (4) bekezdésében, a 38. cikk (4) bekezdésében, a 39. cikk (3) bekezdésében, a 44. cikk (1) bekezdésében, az 56. cikk (5) bekezdésében, az 56. cikk (6) bekezdésében, az 59. cikk (2) bekezdésében, a 64. cikk (4) bekezdésében, a 65. cikk (3) bekezdésében, a 67. cikk (2) bekezdésében, a 72. cikk (2) bekezdésében, a 74. cikk (1) bekezdésében, a 119. cikkben, a 124. cikk (4) bekezdésében, a 127. cikkben, a 131. cikk (2) bekezdésében, a 135. cikk (4) bekezdésében és a 138. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)          A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)          A 11. cikk (3) bekezdése, a 13. cikk (3) bekezdése, a 14. cikk (3) bekezdése, a 15. cikk (5) bekezdése, a 16. cikk (2) bekezdése, a 17. cikk (4) bekezdése, a 18. cikk (4) bekezdése, a 18. cikk (6) bekezdése, a 20. cikk (4) bekezdése, a 21. cikk (5) bekezdése, a 23. cikk (3) bekezdése, a 30. cikk (4) bekezdése, a 32. cikk (1) bekezdése, a 33. cikk (3) bekezdése, a 34. cikk (6) bekezdése, a 36. cikk (4) bekezdése, a 38. cikk (4) bekezdése, a 39. cikk (3) bekezdése, a 44. cikk (1) bekezdése, az 56. cikk (5) bekezdése, az 56. cikk (6) bekezdése, az 59. cikk (2) bekezdése, a 64. cikk (4) bekezdése, a 65. cikk (3) bekezdése, a 67. cikk (2) bekezdése, a 72. cikk (2) bekezdése, a 74. cikk (1) bekezdése, a 119. cikk, a 124. cikk (4) bekezdése, a 127. cikk, a 131. cikk (2) bekezdése, a 135. cikk (4) bekezdése és a 138. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlament vagy a Tanács az értesítést követő két hónapos időtartamon belül nem emel ellene kifogást, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbítható.

141. cikk Bizottsági eljárás

(1)          A Bizottság munkáját a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 58. cikkének (1) bekezdésével létrehozott Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2)          Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

Amikor a bizottság szakvéleményét írásbeli eljárás keretében kell megkérni, az írásbeli eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a szakvélemény benyújtásához rendelkezésre álló határidőn belül a bizottság elnöke így dönt, vagy a bizottsági tagok többsége ezt kéri.

(3)          Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó.

Amikor a bizottság szakvéleményét írásbeli eljárás keretében kell megkérni, az írásbeli eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a szakvélemény benyújtásához rendelkezésre álló határidőn belül a bizottság elnöke így dönt, vagy a bizottsági tagok többsége ezt kéri.

(4)          Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikkével összefüggésben értelmezett 8. cikke alkalmazandó.

VI. RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

142. cikk A 2100/94/EK rendelet módosítása

A 2100/94/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.           A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4 cikk Uniós ügynökség

(1)     E rendelet végrehajtása céljából létrejön az Európai Növényfajta-ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség).

(2)     Az Ügynökség a következő feladatokat látja el:

a)       kérésre fajtaelnevezésre vonatkozó ajánlásokat tesz a(z) …/…/EU rendelet [Office of Publications, please insert number of this Regulation] 50. cikkének (2) bekezdése és 78. cikkének (2) bekezdése alapján;

b)      ösztönzi és koordinálja a 71. cikk és adott esetben a(z) …/…/EU rendelet [Office of Publications, please insert number of this Regulation] 74. cikke értelmében elfogadott jogi aktusok alapján elvégzett, egységes technikai fajtavizsgálatot, többek között protokollok kidolgozását;

c)       auditálja az illetékes hatóságokat, többek között helyiségeiket és munkaszervezésüket, valamint technikai vizsgálatokat hajt végre a növényi szaporítóanyagokról szóló rendelet 72. cikkében említetteknek megfelelően;

d)      feladatkörén belül képzéseket nyújt, valamint azokon közreműködik;

e)       feladatkörén belül szakmai segítséget nyújt a Bizottságnak;

f)       a feladata teljesítéséhez szükséges tanulmányokat rendel;

g)       a feladatköréhez tartozó területeken szakmai információkat kutat fel, gyűjt össze, valamint rendszerezi és összegzi azokat;

h)       biztosítja, hogy a feladatköréhez tartozó területeken a nyilvánosság és az érdekelt felek gyors, megbízható, tárgyilagos és érthető tájékoztatásban részesüljenek;

i)        a Bizottság kérésére szakmai támogatást nyújt az Unió, a csatlakozni kívánó országok, a nemzetközi szervezetek és harmadik országok közötti együttműködés javítása céljából;

j)       létrehozza, közzéteszi és naprakészen tartja a referencia fajtagyűjteményeket.

(3)     Az Ügynökség továbbá vezeti a(z) …/…/EU rendelet [Office of Publications, please insert number of this Regulation] 52. cikkének megfelelően létrehozott uniós fajtanyilvántartást és elősegíti működését. Az Ügynökség végrehajtja a fajták uniós fajtanyilvántartásba való bejegyzésére vonatkozó eljárást a(z) …/…/EU rendelet [Office of Publications, please insert number of this Regulation] IV. címének V. fejezetével összhangban.”

2.           A rendelet a következő 4a. cikkel egészül ki:

„4a. cikk Hivatkozás a Közösségi Növényfajta-hivatalra (Hivatal)

Az e rendeletben a Hivatalra tett hivatkozásokat, valamint az uniós jogszabályokban a Közösségi Növényfajta-hivatalra tett hivatkozásokat a 4. cikkel létrehozott Európai Növényfajta-ügynökségre utaló hivatkozásnak kell tekinteni.”

143. cikk Szankciók

A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megszegése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és megtesznek minden szükséges intézkedést azok végrehajtásának biztosítására. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

A tagállamok az e rendelet hatályba lépését követő egy éven belül tájékoztatják a Bizottságot az említett rendelkezésekről, és ezt követően haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az azokat érintő bármely módosításokról.

144. cikk Hatályon kívül helyezés

(1)          A XIII. mellékletben említett jogi aktusok hatályukat vesztik.

(2)          A hatályon kívül helyezett jogi aktusokra tett hivatkozásokat erre a rendeletre utaló hivatkozásnak kell tekintetni, a XIV. mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően.

145. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)          A tagállamok [Office of Publications, please insert date of application of this Regulation]-ig felülvizsgálják a 66/401/EGK irányelv 5. cikke, a 66/402/EGK irányelv 5. cikke, a 68/193/EGK irányelv 4. cikkének (1) bekezdése, a 2002/54/EK irányelv 7. cikke, a 2002/55/EK irányelv 24. cikke, a 2002/56/EK irányelv 5. cikke és a 2002/57/EK irányelv 7. cikke értelmében elfogadott rendelkezéseket, és megteszik a következő lépések egyikét:

a)      a szóban forgó intézkedéseket hatályon kívül helyezik; vagy

b)      a szóban forgó intézkedéseket módosítják, hogy összhangban legyenek az érintett növényi szaporítóanyagra vonatkozó uniós jogszabályokkal.

(2)          A tagállamok értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot:

a)      [Office of Publications, please insert date of application of this Regulation]-ig az (1) bekezdésben említett irányelvek alapján elfogadott valamennyi intézkedésről; valamint

b)      az (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján tett lépésekről.

146. cikk Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet [Office of Publications please insert date counting 36 months from the entry into force]-tól/-(jé)től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

Az Európai Parlament részéről                     a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

I. MELLÉKLET A 11. CIKKBEN EMLÍTETT NEMZETTSÉGEK ÉS FAJOK

Abies alba Mill.

Abies cephalonica Loudon

Abies grandis Lindl.

Abies pinsapo Boiss.

Acer platanoides L.

Acer pseudoplatanus L.

Agrostis canina L.

Agrostis capillaris L.

Agrostis gigantea Roth.

Agrostis stolonifera L.

Allium cepa L.

Allium fistulosum L.

Allium porrum L.

Allium sativum L.

Allium schoenoprasum L.

Alnus glutinosa Gaertn.

Alnus incana Moench.

Alopecurus pratensis L.

Anthriscus cerefolium (L.) Hoffm.

Apium graveolens L.

Arachis hypogaea L.

Arrhenatherum elatius (L.) P. Beauv. ex J. Presl & C. Presl.

Asparagus officinalis L.

Avena nuda L.

Avena sativa L. (A. byzantina K. Koch is)

Avena strigosa Schreb.

Beta vulgaris L.

Betula pendula Roth.

Betula pubescens Ehrh.

Brassica juncea (L.) Czern.

Brassica napus L.

Brassica nigra (L.) W.D.J. Koch

Brassica oleracea L.

Brassica rapa L.

Bromus catharticus Vahl

Bromus sitchensis Trin.

Cannabis sativa L.

Capsicum annuum L.

Carpinus betulus L.

Carthamus tinctorius L.

Carum carvi L.

Castanea sativa Mill.

Castanea Mill. (alanyok)

Cedrus atlantica (Endl) Manetti ex Carr.

Cedrus libani A. Richard

Cichorium endivia L.

Cichorium intybus L.

Citrullus lanatus (Thunb.) Matsum. & Nakai

Citrus L.

Corylus avellana L.

Corylus L. (alanyok)

Cucumis melo L.

Cucumis sativus L.

Cucurbita maxima Duchesne

Cucurbita pepo L.

Cydonia oblonga Mill.

Cynara cardunculus L.

Cynodon dactylon (L.) Pers.

Dactylis glomerata L.

Daucus carota L.

Fagus sylvatica L.

Festuca arundinacea Schreb.

Festuca filiformis Pourr.

Festuca ovina L.

Festuca pratensis Huds.

Festuca rubra L.

Festuca trachyphylla (Hack.) Krajina

xFestulolium Asch. et Graebn.

Ficus carica L.

Foeniculum vulgare Mill.

Fortunella Swingle

Fragaria L.

Fraxinus angustifolia Vahl.

Fraxinus excelsior L.

Galega orientalis Lam.

Glycine max (L.) Merrill

Gossypium L.

Hedysarum coronarium L.

Helianthus annuus L.

Hordeum vulgare L.

Juglans regia L.

Juglans L. (alanyok)

Lactuca sativa L.

Larix decidua Mill.

Larix kaempferi (Lamb.) Carr.

Larix sibirica Ledeb.

Larix x eurolepis Henry

Linum usitatissimum L.

Lolium × boucheanum Kunth

Lolium multiflorum Lam.

Lolium perenne L.

Lotus corniculatus L.

Lupinus albus L.

Lupinus angustifolius L.

Lupinus luteus L.

Malus domestica Borkh.

Malus Mill. (alanyok)

Medicago lupulina L.

Medicago sativa L.

Medicago × varia T. Martyn

Olea europaea L.

Onobrychis viciifolia Scop.

Oryza sativa L.

Papaver somniferum L.

Petroselinum crispum (Mill.) Nyman ex A. W. Hill

Phacelia tanacetifolia Benth.

Phalaris aquatica L.

Phalaris canariensis L.

Phaseolus coccineus L.

Phaseolus vulgaris L.

Phleum nodosum L. (korábban Phleum bertolonii DC.)

Phleum pratense L.

Picea abies (L.) H. Karst.

Picea sitchensis (Bong.) Carr.

Pinus brutia Ten.

Pinus canariensis C. Smith

Pinus cembra L.

Pinus contorta Douglas ex Loud.

Pinus halepensis Mill.

Pinus leucodermis Antoine

Pinus nigra Arnold

Pinus pinaster Aiton

Pinus pinea L.

Pinus radiata D. Don

Pinus sylvestris L.

Pistacia vera L.

Pistacia L. (alanyok)

Pisum sativum L.

Poa annua L.

Poa nemoralis L.

Poa palustris L.

Poa pratensis L.

Poa trivialis L.

Poncirus Raf.

Populus spp. és e fajok mesterséges hibridjei

Prunus amygdalus Batsch

Prunus armeniaca L.

Prunus avium (L.) L.

Prunus cerasus L.

Prunus domestica L.

Prunus persica (L.) Batsch

Prunus salicina Lindley

Prunus L. (alanyok)

Pseudotsuga menziesii (Mirb.) Franco

Pyrus communis L.

Pyrus L. (alanyok)

Quercus cerris L.

Quercus ilex L.

Quercus petraea (Matt.) Liebl.

Quercus pubescens Willd.

Quercus robur L.

Quercus rubra L.

Quercus suber L.

Raphanus sativus L.

Rheum rhabarbarum L.

Ribes L.

Robinia pseudoacacia L.

Rubus L.

Scorzonera hispanica L.

Secale cereale L.

Sicyos angulatus L. (alanyok)

Sinapis alba L.

Solanum lycopersicum Lam. (korábban Lycopersicon esculentum Mill.)

Solanum lycopersicum Lam.x Solanum spp. (alanyok)

Solanum melongena L.

Solanum tuberosum L.

Sorghum bicolor (L.) Moench

Sorghum bicolor (L.) Moench × Sorghum sudanense (Piper) Stapf.

Sorghum sudanense (Piper) Stapf

Spinacia oleracea L.

Tilia cordata Mill.

Tilia platyphyllos Scop.

Trifolium alexandrinum L.

Trifolium hybridum L.

Trifolium incarnatum L.

Trifolium pratense L.

Trifolium repens L.

Trifolium resupinatum L.

Trigonella foenum-graecum L.

Trisetum flavescens (L.) P. Beauv.

xTriticosecale Wittm. ex A. Camus

Triticum aestivum L.

Triticum durum Desf.

Triticum spelta L.

Vaccinium L.

Valerianella locusta (L.) Laterr.

Vicia faba L.

Vicia pannonica Crantz

Vicia sativa L.

Vicia villosa Roth.

Vitis L.

Zea mays L.

II. MELLÉKLET A PREBÁZIS, BÁZIS, TANÚSÍTOTT ÉS STANDARD SZAPORÍTÓANYAGOKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK, VALAMINT AZ AZOK ELFOGADÁSÁRA VONATKOZÓ SZEMPONTOK

A. RÉSZ

A 16. cikk (2) bekezdésében említett, a növényi szaporítóanyagok előállítására vonatkozó követelmények

A földekre és a növénykultúrákra az egyes nemzetségek és fajok tulajdonságaitól függően a következő követelmények alkalmazandók:

1.           Vetés vagy ültetés:

a)      A növényi szaporítóanyag nyomonkövethetőségének biztosítása érdekében meg kell határozni a növényi szaporítóanyag – beleértve adott esetben az anyanövényeket is – azonosságát. A szaporítóanyag címkéjét vagy az anyanövényre vonatkozó feljegyzéseket meg kell őrizni.

b)      A szaporítóanyagot úgy kell elültetni és/vagy elvetni, hogy biztosítva legyenek az alábbiak:

i.        a botanikai tulajdonságok és nemesítési módszerek alapján történő izolációra vonatkozó szabályokkal összhangban elegendő távolság az azonos fajokhoz és/vagy fajtákhoz tartozó pollenforrások között a nemkívánatos idegen megporzással szembeni védelem és a más növényekkel való keresztbeporzás elkerülése érdekében;

ii.       megfelelő pollenforrás és beporzási intenzitás a későbbi szaporodás érdekében;

iii.      a szennyeződés elkerülése érdekében megfelelő rotáció (korábbi vetemény és az azonos fajták termesztése közötti időtartam).

c)      Megfelelően meg kell vizsgálni a gyomok és az olyan fajták jelenlétének kiküszöbölésére szolgáló gépeket és felszereléseket, amelyeknek magjai a laboratóriumi vizsgálatok során nehezen megkülönböztethetők.

d)      Vetéskor és ültetéskor meg kell bizonyosodni arról, hogy a(z) …/…/EU rendelet (Office of Publications, please insert number of Regulation on protective measures against pests of plants) 37. cikke (2) bekezdésének megfelelően elfogadott végrehajtási jogi aktusban felsorolt, minőséget hátrányosan befolyásoló uniós károsítók vagy azok vektorjainak jelenléte megfeleljen az érintett jogi aktus rendelkezéseinek.

2.           Termesztés:

a)      A fajtaazonosság és a fajtatisztaság, valamint a hatékony termesztés érdekében fajtaidegen növény nem fordulhat elő. Amennyiben erre az érintett növényi szaporítóanyag jellemzői miatt nincs lehetőség, a fajtaidegen növényeknek csak a lehető legkisebb mértékben szabad előfordulniuk.

A fajtaazonosság és a fajtatisztaság érdekében fajtaidegen növények vagy más növényfajták előfordulásakor gondoskodni kell a megfelelő kezelésről és/vagy azok eltávolításáról.

b)      Az anyanövényeket kezelni kell vagy szaporítóanyagként nem használhatók fel abban az esetben, ha károsítók vagy hiányosságok tekintetében a vizsgálatok pozitív eredménnyel zárulnak vagy a károsítóknak vagy a hiányosságoknak látható tünetei vannak.

c)      Betakarítás:

A növényi szaporítóanyagot különálló növényként vagy nagyobb egységben kell betakarítani attól függően, hogy miként biztosítható megfelelően a betakarított szaporítóanyag azonossága és tisztasága.

d)      Fenntartás:

A növényi szaporítóanyag – beleértve adott esetben az anyanövényeket is – fenntartása oly módon történik, hogy biztosítva legyen a fajtaazonosság. A fenntartás alapja a fajta hivatalos fajtaleírása vagy hivatalosan elismert fajtaleírása.

(e)     A minőséget hátrányosan befolyásoló uniós károsítók

A növényi szaporítóanyagot úgy kell termeszteni, hogy a(z) …/…/EU rendelet (Office of Publications, please insert number of Regulation on protective measures against pests of plants) 37. cikke (2) bekezdésének említett végrehajtási jogi aktusban felsorolt, minőséget hátrányosan befolyásoló uniós károsítók jelenléte az érintett növényi szaporítóanyagban megfeleljen az érintett jogi aktus rendelkezéseinek.

f)       Adott esetben a növényi szaporítóanyag termesztését annak egészségessége érdekében az azonos nemzetségekhez vagy fajokhoz tartozó szaporítóanyagok élelmiszer- vagy takarmánycélú termesztésétől elkülönülten kell végezni.

g)      Adott esetben a növényi szaporítóanyagok szaporítása történhet mikroszaporítással is.

B. RÉSZ

A 16. cikk (2) bekezdésében említett, a növényi szaporítóanyagok minőségére vonatkozó követelmények

A növényi szaporítóanyagoknak az egyes nemzetségek és fajok tulajdonságaitól függően meg kell felelniük a következő egy vagy több követelménynek:

a)           minimális csírázóképesség, hogy a vetést követően négyzetméterenként megfelelő számú növény álljon rendelkezésre, és ezáltal biztosítható legyen a terméshozam és a termesztés minősége;

b)           maximális keménymagtartalom, hogy négyzetméterenként megfelelő számú növény legyen;

c)           minimális tisztaság a legnagyobb fokú fajtaazonosság biztosítása érdekében;

d)           maximális nedvességtartalom, hogy biztosítható legyen a szaporítóanyag feldolgozás, tárolás és forgalomba hozatal alatt történő megőrzése;

e)           maximális tartalom az olyan növényi szaporítóanyagokból, amelyek más nemzetséghez vagy fajhoz tartoznak, hogy a tétel a lehető legkevesebb nemkívánatos növényt tartalmazzon;

f)            minimális növekedési erély, meghatározott méret és egyedi osztályozás, hogy a szaporítóanyag megfelelő, valamint a vetésre vagy ültetésre szánt tétel kellően homogén legyen;

g)           föld vagy idegen anyag jelenlétének maximális aránya a csalárd gyakorlatok és a technológiai eredetű szennyező anyagok megelőzése érdekében;

h)           meghatározott hibáktól és sérülésektől mentes a szaporítóanyag minőségének és egészségességének biztosítása érdekében;

i)            a növénykárosítókkal szembeni védekezési intézkedésekről szóló …/…/EU rendelet 37. cikkének (2) bekezdésében említett végrehajtási jog aktus révén felsorolt, minőséget hátrányosan befolyásoló uniós károsítók jelenléte az érintett növényi szaporítóanyagban megfelel az említett jogi aktus rendelkezéseinek.

C. RÉSZ

A 20. cikk (1) bekezdésében említett, a növényi szaporítóanyagok tanúsítására vonatkozó követelmények

A.           A szántóföldi ellenőrzések gyakorisága és módszerei

Az ellenőrzések gyakoriságának és a növényi szaporítóanyagoknak az ellenőrzés szempontjából releváns növekedési szakasza(i)nak lehetővé kell tenniük a hatékony megfigyelést és ellenőrzést.

Az ellenőrzési módszereknek biztosítaniuk kell a megfigyelések megbízhatóságát.

Adott esetben az anyanövényeket legalább szemrevételezés útján ellenőrizni kell az év legalkalmasabb időszakában, illetve időszakaiban, hogy tartalmaznak-e károsítókat vagy azok vektorjait.

Az anyanövények fenntartását a termesztés valamennyi szakaszában olyan feltételek mellett kell végezni, amelyek lehetővé teszik a növényi szaporítóanyagok előállítását, valamint a fajtaleírás alapján az azonosság ellenőrzését.

Az ellenőrzések adott esetben vizsgálják az érintett növényi szaporítóanyagok tekintetében a minőséget hátrányosan befolyásoló károsítók jelenlétére vonatkozóan a(z) …/…/EU rendelet [Office of Publications, please insert number of Regulation on protective measures against plants] 37. cikkének (2) bekezdése alapján meghatározott szabályoknak való megfelelést. Meg kell vizsgálni a talajminőséget, a szubsztrátokat, az anyanövényeket és a közvetlen környezetet, hogy elkerülhető legyen a minőséget hátrányosan befolyásoló károsítók és azok vektorjainak jelenléte.

B.           Mintavétel és vizsgálat

1.      A mintavételi módszernek meg kell felelnie a következő követelményeknek:

a)       a tételből veendő mintának megfelelő minimális tömeggel kell rendelkeznie ahhoz, hogy meg lehessen határozni bizonyos gyomok arányát és ezáltal reprezentatív mintavételezés és a szaporítóanyag elemzéséhez szükséges megfelelő nagyságú minta álljon rendelkezésre annak értékeléséhez, hogy teljesülnek-e a minőségi követelmények;

b)      a mintavételi arány, a mintavételre szolgáló eszközök és az alkalmazandó módszerek révén biztosítani kell, hogy a vizsgálat céljából megbízható mintákat lehessen venni.

2.      A vizsgálatokat az egyes fajtákra – és a tisztasági ellenőrzés esetében a referenciagyűjteményre – vonatkozóan megállapított módszerek, eszközök és termesztőközeg alkalmazásával kell elvégezni, hogy teljesüljenek a minőségi követelmények. A vizsgálat során adott esetben a csírázási arányt újból meg kell vizsgálni, hogy a megfelelő csírázást meghatározott idő után, illetve a növényi szaporítóanyagok keverékeinek előállítását követően is biztosítani lehessen.

3.      Az ellenőrzések adott esetben vizsgálják az érintett növényi szaporítóanyagok tekintetében a minőséget hátrányosan befolyásoló károsítók jelenlétére vonatkozóan a(z) …/…/EU rendelet [Office of Publications, please insert number of Regulation on protective measures against plants] 37. cikkének (2) bekezdése alapján meghatározott szabályoknak való megfelelést. Meg kell vizsgálni a talajminőséget, a szubsztrátokat, az anyanövényeket és a közvetlen környezetet, hogy elkerülhető legyen a minőséget hátrányosan befolyásoló károsítók és azok vektorjainak jelenléte.

D. RÉSZ

A 16. cikk (2) bekezdésében említett, a növényi szaporítóanyagok előállításával és minőségével, valamint a 20. cikk (1) bekezdésében említett, a szaporítóanyagok tanúsításával kapcsolatos követelmények elfogadására vonatkozó szempontok

Az előállításra és a minőségre vonatkozóan az A. és a B. részben említett követelmények, valamint a C. részben említett tanúsítási rendszerek megállapítása a következő egy vagy több szempont alapján történhet:

a)           nemzetségek, fajok, kategóriák és a kategórián belüli alegységek, beleértve a generációkat is;

b)           a fajta vagy a növényi szaporítóanyag típusa (heterogén szaporítóanyag vagy réspiaci szaporítóanyag), beleértve az intraspecifikus vagy interspecifikus hibrideket is;

c)           a nemzetségek, fajok vagy az érintett növényi szaporítóanyag típusainak specifikus felhasználása;

d)           a szaporítás típusa.

III. MELLÉKLET

A. RÉSZ

A 21. cikk (1) bekezdésében említett hatósági cimkének és vállalkozó cimkéjének a tartalma

A hatósági címke és a vállalkozó címkéje a következőket tartalmazza:

a)           az érintett növényfaj botanikai neve, illetve keverék esetében botanikai nevek latin betűkkel;

b)           az érintett növényfaj közhasználatú neve, illetve keverék esetében közhasználatú elnevezések latin betűkkel;

c)           a tagállam ISO 3166-1 alpha 2 szabványban[22] szereplő kétbetűs kódja, valamint adott esetben annak az érintett illetékes hatóságnak, illetve hatóságoknak a neve vagy rövidített elnevezése; amely a vállalkozó regisztrálását végezte, illetve amelyek azt végezték;

d)           a regisztrált vállalkozó nyilvántartási száma vagy ennek hiányában a vállalkozó neve és címe;

e)           az érintett növényi szaporítóanyag tételszáma és adott esetben egyedi hivatkozás a nyomon követést szolgáló adathordozóra (például vonalkód, hologram vagy chip);

f)            fajtaelnevezés, illetve keverékkomponensek esetében fajtaelnevezések, ha a forgalomba hozatal fajtára való hivatkozással történik;

g)           az „uniós szabályok és szabványok” felirat;

h)           az előállítási ország, illetve keverékek esetében országokra való hivatkozás a c) pontban említett kétbetűs kód kíséretében;

i)            a vetőmagok, alanyok vagy a szaporítóanyag egyéb egységeinek bejelentett számára történő hivatkozások, valamint adott esetben nettó vagy bruttó tömeg;

j)            a növényi szaporítóanyag kategóriájára és adott esetben a kategóriák alegységeire vonatkozó jelölések;

k)           a címkézés évére és hónapjára vagy a mintavételezés évére és hónapjára való hivatkozások;

l)            adott esetben annak feltüntetése, hogy a növényi szaporítóanyag csak hivatalosan elismert fajtaleírással rendelkező fajtához tartozik, valamint az érintett fajta származási régiójának feltüntetése;

m)          adott esetben annak feltüntetése, hogy az érintett növényi szaporítóanyag klón vagy alany;

n)           adott esetben annak feltüntetése, hogy a növényi szaporítóanyag géntechnológiával módosított szervezetekből áll vagy azokat tartalmaz.

B. RÉSZ

A 47. cikkben említett, az I. mellékletben felsorolt fajoktól eltérő nemzetségekre és fajokra vonatkozóan a címkén feltüntetendő információk

A címke a következőket tartalmazza:

a)           a fajok botanikai nevükön, latin betűkkel feltüntetve;

b)           a közhasználatú név az Unió egyik hivatalos nyelvén;

c)           a fajtaelnevezés, ha a növényi szaporítóanyagot a fajtára való hivatkozással hozták forgalomba;

d)           a vállalkozó neve és címe, valamint nyilvántartási száma;

e)           a tétel vállalkozó által adott azonosítási száma;

f)            a vetőmagok, az alanyok vagy a szaporítóanyag egyéb egységeinek bejelentett száma, valamint adott esetben a nettó vagy a bruttó tömeg;

g)           az „uniós minőség” megjelölés;

h)           a címke kiállításának időpontja;

i)            a harmadik országokból érkező import esetében a betakarítás helye szerinti ország feltüntetése az A. rész h) pontjában említett kétbetűs kóddal;

j)            az előállítás helye;

k)           adott esetben annak feltüntetése, hogy az érintett növényi szaporítóanyag klónhoz vagy alanyhoz tartozik, valamint annak a fajtának az elnevezése, amelyhez a szóban forgó klón, illetve alany tartozhat;

l)            ha növényi szaporítóanyag erdészeti szaporítóanyaggal együtt kerül előállításra és forgalomba, a növényi szaporítóanyag címkéjén fel kell tüntetni a „nem erdészeti célra” feliratot.

IV. MELLÉKLET

A. RÉSZ

Kielégítő termesztési és/vagy használati értékkel rendelkező nemzetségekre és fajokra vonatkozó kritériumok

Az 58 cikk (2) bekezdésében a kielégítő termesztési és/vagy használati értékre vonatkozóan meghatározott követelmények alkalmazandók azoknak a nemzettségeknek és fajoknak az esetében, amelyek megfelelnek a következő egy vagy több kritériumnak:

a)           alapvető fontosságúak az élelmiszer- és takarmány-biztonság szempontjából;

b)           alapvető fontosságúak az élelmiszer-feldolgozás, a takarmány-feldolgozás vagy az ipari feldolgozás szempontjából;

c)           alapvető fontosságúak az ellenálló és kis ráfordítású mezőgazdaság, többek között a biogazdálkodás szempontjából.

B. RÉSZ

A fenntartható termesztési és/vagy használati értékkel rendelkező nemzetségekre és fajokra vonatkozó kritériumok

Az 59 cikk (1) bekezdésében a fenntartható termesztési és/vagy használati értékre vonatkozóan meghatározott követelmények alkalmazandók azoknak a nemzettségeknek és fajoknak az esetében, amelyek megfelelnek a következő egy vagy több kritériumnak:

a)           alapvetően fogékonyak a károsítókkal szemben;

b)           a forráshatékonyság tekintetében egyedi követelményeknek kell megfelelniük;

c)           fogékonyak a nemkívánatos anyagokra;

d)           fogékonyak az eltérő mezőgazdasági-éghajlati környezethez való alkalmazkodásra.

V. MELLÉKLET A „SZÁRMAZÁSAZONOSÍTOTTKÉNT” TANÚSÍTANDÓ ERDÉSZETI SZAPORÍTÓANYAG ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT SZAPORÍTÓ ALAPANYAGOK ENGEDÉLYEZÉSÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1.           A szaporító alapanyag egyetlen származási régión belül elhelyezkedő magforrás vagy állomány. Ha a szaporító alapanyagot meghatározott erdészeti célra szánják, szakmai szempontok szerinti vizsgálatot kell végezni.

2.           A vállalkozó közli az illetékes hatósággal a származási régiót, valamint annak a helynek, illetve azoknak a helyeknek az elhelyezkedését, tengerszint feletti magasságát vagy magassági kiterjedését, ahol a szaporítóanyagot gyűjtötték. Fel kell tüntetni, hogy a szaporító alapanyag:

a)      őshonos vagy nem őshonos vagy az eredete ismeretlen; vagy

b)      bennszülött vagy nem bennszülött vagy az eredete ismeretlen. Nem őshonos vagy nem bennszülött szaporító alapanyag esetében fel kell tüntetni az eredetet, amennyiben az ismert.

VI. MELLÉKLET A „KIVÁLASZTOTTKÉNT” TANÚSÍTANDÓ ERDÉSZETI SZAPORÍTÓANYAGOK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT SZAPORÍTÓ ALAPANYAGOK ENGEDÉLYEZÉSÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

Általános követelmények: Az állomány arra a meghatározott bejelentett célra tekintettel kerül elbírálásra, amelyre a szaporítóanyagot használni kívánják, a meghatározott rendeltetés függvényében megfelelő fontosságot tulajdonítva az 1–9. követelményeknek. Az erdészeti szaporítóanyagok szelekciójára vonatkozó kritériumokat és a szaporítóanyag rendeltetését fel kell tüntetni a nemzeti nyilvántartásban.

1.           Eredet: Történelmi bizonyítékokkal vagy más megfelelő eszközökkel meg kell határozni, hogy az állomány őshonos/bennszülött, nem őshonos/nem bennszülött vagy az eredete ismeretlen, továbbá a nem őshonos/nem bennszülött szaporító alapanyag esetében fel kell tüntetni az eredetet, amennyiben az ismert.

2.           Izoláció: Az állománynak elegendő távolságra kell elhelyezkednie ugyanazon faj rossz minőségű – többek között a nem őshonos/nem bennszülött vagy ismeretlen eredetű – állományaitól vagy olyan rokon fajok, illetve fajták állományaitól, amelyek hibridet alkothatnak a szóban forgó fajjal.

3.           A populáció hatékony nagysága: Az állományoknak jól elszórt és elegendően nagyszámú egy vagy több facsoportból kell állniuk a megfelelő köztes megporzódás biztosítása érdekében. A beltenyésztés kedvezőtlen hatásainak elkerülésére a szelektált állományoknak egy adott területen belül elegendő számú és sűrűségű egyedből kell állniuk.

4.           Kor és fejlődési állapot: Az állományoknak olyan korú vagy fejlettségű fákból kell állniuk, hogy a szelekcióra vonatkozó kritériumok egyértelműen elbírálhatók legyenek.

5.           Egyneműség: Az állományoknak morfológiai tulajdonságaikban szokványos mértékű egyedi változatosságot kell mutatniuk. Szükség szerint a rosszabb minőségű fákat el kell távolítani.

6.           Alkalmazkodottság: A származási régióban uralkodó ökológiai feltételekhez alkalmazkodásnak nyilvánvalónak kell lennie.

7.           Fahozam: A szelektált állományok engedélyezéséhez a fahozamnak alapesetben a hasonló ökológiai és gazdálkodási feltételek mellett az elfogadott átlag felettinek kell lennie.

8.           Faminőség: A fa minőségét figyelembe kell venni.

9.           Alak vagy növekedési habitus: Az állományok fáinak kiemelten jó morfológiai tulajdonságokkal kell rendelkezniük, többek között a törzsek egyenességére, hengerességére, a finom és jól tisztuló ágrendszerre, az ágak kis méretére és a megfelelő természetes ritkulásra tekintettel. Ezen túlmenően a villás és a spirális erezetet mutató fák arányának alacsonynak kell lennie.

VII. MELLÉKLET AZ „AZONOSÍTOTT SZÁRMAZÁSÚKÉNT” TENÚSÍTANDÓ ERDÉSZETI SZAPORÍTÓANYAGOK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT SZAPORÍTÓ ALAPANYAGOK ENGEDÉLYEZÉSÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1.           Magtermesztő ültetvények

a)      A típust, a rendeltetést, a keresztezés tervét és a területi elrendezést, a komponenseket, az izolációt és a helyszínt, valamint ezek bármely változását engedélyeztetni kell és be kell jegyeztetni az illetékes hatósággal.

b)      A komponens klónok vagy családok kiválasztása kiemelkedő tulajdonságaik alapján történik, különös figyelemmel a III. melléklet 4., 6., 7., 8., 9. és 10. követelményére.

c)      A komponens klónokat vagy családokat az illetékes hatóság által jóváhagyott terv szerint telepítik vagy telepítették oly módon, hogy valamennyi alkotóelem azonosítható legyen.

d)      A magtermesztő ültetvényeken végzett gyérítést az ilyen gyérítésekre használt szelekciós kritériumokkal együtt írják le és bejegyeztetik az illetékes hatósággal.

e)      A magtermesztő ültetvényeket úgy kezelik és a magokat oly módon takarítják be, hogy az ültetvények rendeltetése megvalósuljon. A mesterséges hibridek előállítására szánt magtermesztő ültetvények esetében ellenőrző vizsgálattal határozzák meg a hibridek százalékát a szaporítóanyagban.

2.           Testvérvonal(ak) szülei

a)      A szülők kiválasztása kiemelkedő tulajdonságaik alapján a III. melléklet 4., 6., 7., 8., 9. és 10. követelményeivel összhangban, vagy kombinálhatóságuk alapján történik;

b)      A rendeltetést, a keresztezési tervet és a beporzási rendszert, a komponenseket, az izolációt és a helyszínt, valamint ezek bármely jelentős változását jóvá kell hagyatni és be kell jegyeztetni az illetékes hatósággal;

c)      Az egy keverékben található szülők azonosságát, számát és arányát jóvá kell hagyatni és be kell jegyeztetni az illetékes hatósággal;

d)      A mesterséges hibridek előállítására szánt szülők esetében ellenőrző vizsgálattal határozzák meg a hibridek százalékát a szaporítóanyagban.

3.           Klónok

a)      A klónoknak az illetékes hatóság által jóváhagyott és bejegyzett megkülönböztető tulajdonságok révén azonosíthatóknak kell lenniük.

b)      Az egyes klónok értékét tapasztalat alapján állapítják meg vagy kellőképpen hosszas kísérletekkel bizonyítják be.

c)      A klónok előállítására használt törzsfák kiválasztása kiemelkedő tulajdonságaik alapján, a III. melléklet 4., 6., 7., 8., 9. és 10. követelményeivel összhangban történik.

4.           Klónkeverékek

a)      A klónkeveréknek meg kell felelnie a 3a), 3b) és 3c) pontok követelményeinek.

b)      Az egy keverék komponens klónjainak azonosságát, számát és arányát, valamint a szelekció módszerét és az alapállományt engedélyeztetni kell és be kell jegyeztetni az illetékes hatósággal. Minden keveréknek kielégítő genetikai változatossággal kell rendelkeznie.

VIII. A „VIZSGÁLTKÉNT” TANÚSÍTANDÓ ERDÉSZETI SZAPORÍTÓANYAGOK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT SZAPORÍTÓ ALAPANYAGOK ENGEDÉLYEZÉSÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1.           Az összes vizsgálatra vonatkozó követelmények

a)      Általános szempontok

A szaporító alapanyagnak meg kell felelnie az V. vagy a VI. melléklet alkalmazandó követelményeinek.

A szaporító alapanyag engedélyezésére szolgáló vizsgálatok előkészítése kidolgozása, elvégzése, valamint eredményeinek értelmezése nemzetközileg elfogadott eljárások szerint történik. Összehasonlító vizsgálatoknál a vizsgált erdészeti szaporítóanyagot egy vagy lehetőség szerint több elismert vagy előre kiválasztott szabvánnyal kell összehasonlítani.

b)      Vizsgálandó tulajdonságok

i.        A vizsgálatokat úgy kell kialakítani, hogy meghatározott tulajdonságokat értékeljenek, és ezeket minden vizsgálatra vonatkozóan fel kell tüntetni.

ii.       Súlyt kell helyezni az adaptációra, növekedésre, valamint a fontos biotikus és abiotikus tényezőkre. Ezen felül más, a tervezett meghatározott rendeltetés szempontjából fontosnak tartott tulajdonságokat is értékelni kell annak a régiónak az ökológiai feltételeivel kapcsolatban, ahol a vizsgálatot végzik.

c)      Dokumentáció

A nyilvántartásoknak ismertetniük kell a vizsgálat helyszínét – többek között az elhelyezkedést, az éghajlatot, a talajt, a korábbi használatot, a telepítést, a terület kezelését és az abiotikus/biotikus tényezők miatti bármiféle károsodást – és az illetékes hatóság rendelkezésére kell állniuk. A szaporítóanyag korát és az értékelés idején rendelkezésre álló eredményeket nyilvántartásba kell venni az illetékes hatóságnál.

d)      A vizsgálatok összeállítása

i.        A szaporítóanyag valamennyi mintáját – amennyire azt a növényi anyag típusa megengedi – azonos módon termelik, ültetik és gondozzák.

ii.       Valamennyi kísérletet elfogadott statisztikai koncepció szerint, elegendő számú fával kell lefolytatni annak érdekében, hogy valamennyi vizsgálandó komponens egyedi tulajdonságait értékelni lehessen.

e)      Elemzés és az eredmények érvényessége

i.        A kísérletekből származó adatokat nemzetközileg elfogadott statisztikai módszerekkel kell értékelni és az eredményeket minden vizsgált tulajdonságra vonatkozóan fel kell tüntetni.

ii.       A vizsgálathoz használt módszert és a kapott részletes eredményeket ingyenesen hozzáférhetővé kell tenni.

iii.      Nyilatkozni kell továbbá arról, hogy a vizsgálat lefolytatása szerinti országon belül mely régióban valószínűsíthető az alkalmazkodás, és meg kell adni a hasznosíthatóságot esetleg korlátozó tulajdonságokat is.

iv.      Ha a vizsgálatok során a szaporítóanyagról bebizonyosodik, hogy nem rendelkezik legalább a szaporító alapanyag tulajdonságával, az érintett szaporítóanyagot ki kell zárni a vizsgálatból.

2.           A szaporító alapanyag komponenseinek genetikai értékelésére vonatkozó előírások

a)      A következő szaporító alapanyagok komponensei genetikailag értékelhetőek: magtermesztő ültetvények, testvérvonal(ak) szülei, klónok és klónkeverékek.

b)      Dokumentáció

A szaporító alapanyag engedélyezéséhez az alábbi kiegészítő dokumentáció szükséges:

i.        Az értékelt komponensek azonossága, eredete és törzskönyve;

ii.       Az értékelési vizsgálatokban használt szaporítóanyagok előállításánál alkalmazott keresztezési terv.

c)      Vizsgálati eljárások

Az alábbi követelményeket kell teljesíteni:

i.        Minden komponens genetikai értékét fel kell mérni két vagy több értékelési vizsgálati helyszínen, amelyek közül legalább egynek a szaporítóanyag javasolt felhasználásához kapcsolódó környezetben kell lennie.

ii.       A forgalomba hozandó szaporítóanyag becsült magasabb minőségét az említett genetikai értékek és a vonatkozó keresztezési terv alapján kell számítani.

iii.      Az értékelési vizsgálatokat és a genetikai számításokat jóvá kell hagyatni az illetékes hatósággal.

d)      Értelmezés

i.        A szaporítóanyag becsült magasabb minőségét referencia populációhoz képest, egy vagy több tulajdonságra vonatkoztatva kell kiszámítani.

ii.       Nyilatkozni kell arról, hogy a szaporítóanyag becsült genetikai értéke a referencia populációhoz képest alacsonyabb-e bármely fontos tulajdonságra nézve.

3.           A szaporítóanyagok összehasonlító vizsgálatára vonatkozó követelmények

a)      Mintavétel a szaporítóanyagból

i.        Az összehasonlító vizsgálatra szolgáló szaporítóanyag mintájának ténylegesen reprezentatívnak kell lennie az engedélyezendő szaporító alapanyagból származó szaporítóanyagra nézve.

ii.       Az összehasonlító vizsgálatra szolgáló, ivarosan előállított szaporítóanyag:

jó virágzási és jó gyümölcs-/magtermő években betakarított; mesterséges beporzás alkalmazható;

olyan módszerrel betakarított, amellyel biztosítható a kapott minták reprezentativitása.

b)      Mintaanyag

i.        A vizsgálatokban összehasonlítási célra használt mintaanyag teljesítményének lehetőség szerint kellőképpen hosszú ideje ismertnek kell lennie abban a régióban, ahol a vizsgálatot el kell végezni. A mintaanyag reprezentatív az olyan szaporítóanyagra nézve, amely az erdészet számára hasznosnak bizonyult a vizsgálat kezdetekor, mégpedig olyan ökológiai feltételek mellett, amelyekre javasolják az anyag tanúsítását. A mintaanyagnak lehetőség szerint a III. mellékletben szereplő kritériumoknak megfelelően kiválasztott állományokból vagy a vizsgált anyag előállítására hatóságilag jóváhagyott szaporító alapanyagból kell származnia.

ii.       A mesterséges hibridek összehasonlító vizsgálata esetében lehetőség szerint mindkét szülőnek az összehasonlításhoz használt mintaanyag részét kell képeznie.

iii.      Lehetőség szerint több mintaanyagot kell használni. Amennyiben szükséges és indokolt, a mintaanyag helyettesíthető a vizsgált anyagok közül legalkalmasabbal vagy a vizsgált komponensek reprezentatív átlagával.

iv.      Valamennyi vizsgálatnál ugyanazt a mintaanyagot kell használni, a lehető legszélesebb körű termőhelyi viszonyok között.

c)      Értelmezés

i.        A mintaanyaghoz viszonyított statisztikailag jelentős magasabb minőséget legalább egy fontos tulajdonságra nézve bizonyítani kell.

ii.       Egyértelműen jelezni kell, ha van olyan gazdasági vagy környezeti jelentőséggel bíró tulajdonság, amely jelentősen gyengébb eredményeket mutat a mintaanyaghoz képest, és amelynek hatását kedvező tulajdonságokkal kell ellensúlyozni.

4.           Ideiglenes engedélyezés

A kezdeti kísérletek előzetes értékelése alapul szolgálhat az ideiglenes engedélyezéshez. A kezdeti szakaszban elvégzett értékelésen alapuló magasabb minőség iránti igényeket legfeljebb tíz évenként felül kell vizsgálni.

5.           A kezdeti szakaszban elvégzett vizsgálatok

Az illetékes hatóság ideiglenes vagy végleges engedélyezés céljából elfogadhatja a csemetekerti, üvegházi és laboratóriumi vizsgálatokat abban az esetben, ha kimutatható, hogy szoros összefüggés van a mért sajátosság és azok között a tulajdonságok között, amelyeknek az értékelése rendszerint erdészeti terepvizsgálatok során történik. Az egyéb vizsgálandó tulajdonságoknak a 3. pontban meghatározott követelményeknek kell megfelelniük.

IX. MELLÉKLET A FAFAJOK ÉS MESTERSÉGES HIBRIDEK JEGYZÉKE

Abies alba Mill.

Abies cephalonica Loud.

Abies grandis Lindl.

Abies pinsapo Boiss.

Acer platanoides L.

Acer pseudoplatanus L.

Alnus glutinosa Gaertn.

Alnus incana Moench.

Betula pendula Roth.

Betula pubescens Ehrh.

Carpinus betulus L.

Castanea sativa Mill.

Cedrus atlantica Carr.

Cedrus libani A. Richard

Fagus sylvatica L.

Fraxinus angustifolia Vahl.

Fraxinus excelsior L.

Larix decidua Mill.

Larix x eurolepis Henry

Larix kaempferi Carr.

Larix sibirica Ledeb.

Picea abies Karst.

Picea sitchensis Carr.

Pinus brutia Ten.

Pinus canariensis C. Smith

Pinus cembra L.

Pinus contorta Loud.

Pinus halepensis Mill.

Pinus leucodermis Antoine

Pinus nigra Arnold

Pinus pinaster Ait.

Pinus pinea L.

Pinus radiata D. Don

Pinus sylvestris L.

Populus spp. és e fajok mesterséges hibridjei

Prunus avium L.

Pseudotsuga menziesii Franco

Quercus cerris L.

Quercus ilex L.

Quercus petraea Liebl.

Quercus pubescens Willd.

Quercus robur L.

Quercus rubra L.

Quercus suber L.

Robinia pseudoacacia L.

Tilia cordata Mill.

Tilia platyphyllos Scop.

X. MELLÉKLET KATEGÓRIÁK, AMELYEKBEN A KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSÚ SZAPORÍTÓ ALAPANYAGOKBÓL SZÁRMAZÓ SZAPORÍTÓANYAGOK FORGALOMBA HOZHATÓK

A szaporító alapanyag típusa || Az erdészeti szaporítóanyag kategóriája (Színes címkék vagy dokumentumok használata esetén a címke színe)

származás­azonosított (sárga) || kiválasztott (zöld) || kiemelt (rózsaszín) || vizsgált (kék)

Magforrás || x || || ||

Állomány || x || x || || x

Magtermesztő ültetvény || || || x || x

Testvérvonal(ak) szülei || || || x || x

Klón || || || x || x

Klónkeverék || || || x || x

XI. MELLÉKLET

A. RÉSZ A IX. mellékletben felsorolt fajok gyümölcs- és vetőmagtételeivel szembeni követelmények

1.           A IX. mellékletben felsorolt fajok gyümölcs- és vetőmagtételei csak akkor forgalmazhatók, ha a gyümölcs- vagy vetőmagtétel eléri a legalább 99%-os fajtisztasági szintet.

2.           Az (1) bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül a IX. mellékletben felsorolt, közeli rokonságban álló fajok esetében – a mesterséges hibridek kivételével – fel kell tüntetni, ha a gyümölcs- vagy vetőmagtétel fajtisztasága nem éri el a 99%-ot.

B. RÉSZ A IX. mellékletben felsorolt fajok és mesterséges hibridek növényi részeivel szembeni követelmények

A IX. mellékletben felsorolt fajok és mesterséges hibridek növényi részeinek elfogadható forgalmazhatósági minőséggel kell rendelkezniük. Az elfogadható forgalmazhatósági minőséget az általános tulajdonságokra, az egészségességre és a megfelelő méretre hivatkozással határozzák meg. A Populus spp. fajok esetében feltüntethető, hogy a C. részben meghatározott további követelmények teljesülnek.

C. RÉSZ A szárdugványokkal vagy csemetékkel szaporított Populus spp. külső minőségi szabványaira vonatkozó követelmények

1.           Szárdugványok

a)      A szárdugványok a B. rész értelmében nem tekinthetők megfelelő forgalmazhatósági minőségűnek, ha az alábbi hiányosságok valamelyike fennáll:

i.        hajtásrészük több mint két éves;

ii.       kettőnél kevesebb jól fejlett rügyük van;

iii.      nekrózissal érintettek;

iv.      kiszáradás, túlhevülés, penészedés vagy rothadás jeleit mutatják.

b)      A szárdugványok minimális mérete

-           legkisebb hosszúság: 20 cm, ||

-           legkisebb átmérő a felső részen: || EC 1 osztály: 8 mm EC 2 osztály: 10 mm.

2.           Csemeték

a)      A csemeték nem tekinthetők megfelelő forgalmazhatósági minőségűnek, ha az alábbi hiányosságok bármelyike fennáll:

i.        hajtásrészük több mint három éves,

ii.       ötnél kevesebb jól fejlett rügyük van;

iii.      nekrózissal érintettek;

iv.      kiszáradás, túlhevülés, penészedés vagy rothadás jeleit mutatják;

v.       metszési vágásokon kívüli sérüléseik vannak;

vi.      több törzsük van;

vii.     törzsük túlzottan görbe.

b)      A csemeték méretosztályai

Osztály || Legkisebb átmérő középtájt (mm) || Minimális magasság (m)

Nem mediterrán térség || ||

N1 || 6 || 1,50

N2 || 15 || 3,00

Mediterrán térség || ||

S1 || 25 || 3,00

S2 || 30 || 4,00

D. RÉSZ A IX. mellékletben felsorolt fajok és mesterséges hibridek ültetési anyagával szembeni követelmények

Az ültetési anyagnak elfogadható forgalmazhatósági minőséggel kell rendelkeznie. Az elfogadható forgalmazhatósági minőség az általános tulajdonságokra, egészségességre, életképességre és fiziológiai minőségre való hivatkozással kerül meghatározásra.

E. RÉSZ A mediterrán éghajlatú térség végfelhasználói számára forgalmazott ültetési anyagokkal szembeni követelmények

Az ültetési anyag csak akkor forgalmazható, ha az egyes tételek 95%-a megfelelő forgalmazhatósági minőségű.

1.           Az ültetési anyagok nem tekinthetők megfelelő forgalmazhatósági minőségűnek, ha az alábbi hiányosságok bármelyike fennáll:

a)      a metszési vágásokon kívüli vagy a kiemelésből származó sérülések;

b)      vezérhajtás kialakítására lehetőséget biztosító rügyek hiánya;

c)      több törzs;

d)      deformált gyökérrendszer;

e)      kiszáradás, túlhevülés, penészedés vagy rothadás jelei;

f)       a növények nem rendelkeznek megfelelő gyökér-törzs aránnyal.

2.           A növények mérete

Faj || Felső korhatár (év) || Minimális magasság (cm) || Maximális magasság (cm) || Minimális gyökérnyak-átmérő (mm)

|| || || ||

Pinus halepensis || 1 || 8 || 25 || 2

|| 2 || 12 || 40 || 3

|| || || ||

Pinus leucodermis || 1 || 8 || 25 || 2

|| 2 || 10 || 35 || 3

|| || || ||

Pinus nigra || 1 || 8 || 15 || 2

|| 2 || 10 || 20 || 3

|| || || ||

Pinus pinaster || 1 || 7 || 30 || 2

|| 2 || 15 || 45 || 3

|| || || ||

Pinus pinea || 1 || 10 || 30 || 3

|| 2 || 15 || 40 || 4

|| || || ||

Quercus ilex || 1 || 8 || 30 || 2

|| 2 || 15 || 50 || 3

|| || || ||

Quercus suber || 1 || 13 || 60 || 3

3.           A termesztőedény mérete, amennyiben használatos:

Faj || A termesztőedény minimális térfogata (cm³)

Pinus pinaster más fajok || 120 200

XII. MELLÉKLET

A. RÉSZ A magforrásból vagy állományból származó szaporítóanyag azonosságára vonatkozó alap származási igazolványban feltüntetendő információk

1.           Cím a következő szöveg kíséretében „A(z) …/…/EU rendelettel [Office of Publications, please insert number of this Regulation] összhangban kiállítva”

2.           Tagállam

3.           Az igazolvány száma és a tagállam kódja

4.           A következő megjegyzés: „Igazoljuk, hogy az alább leírt erdészeti szaporítóanyag előállítása: a) a(z) …/.../EU rendeletnek [Office of Publications, please insert number of this Regulation]; b) átmeneti rendelkezéseknek megfelelően történt.”

5.           Botanikai név

6.           Az erdészeti szaporítóanyag jellege (vetőmag, növényrész vagy ültetési anyag)

7.           Az erdészeti szaporítóanyag kategóriája (származásazonosított, kiválasztott vagy vizsgált)

8.           A szaporító alapanyag típusa (magforrás vagy állomány)

9.           Rendeltetés

10.         A szaporító alapanyagra vonatkozóan a nemzeti nyilvántartásban szereplő bejegyzés vagy azonosítás

11.         Az „őshonos”, „nem őshonos”, „bennszülött”, „nem bennszülött” vagy „nem ismert” megjelölés

12.         A szaporító alapanyag eredete (a nem őshonos/nem bennszülött szaporítóanyag esetében, ha ismert)

13.         A szaporító alapanyag szerinti tagállam vagy származási régió

14.         A szaporító alapanyag helyének tengerszint feletti magassága vagy magassági kiterjedése

15.         A vetőmag beérési éve

16.         Az erdészeti szaporítóanyag mennyisége

17.         Annak feltüntetése, hogy az igazolvány tárgyát képező szaporítóanyag egy nagyobb, már korábban uniós tanúsítvánnyal rendelkező tétel felosztásának az eredménye, valamint adott esetben az előző tanúsítvány száma vagy a kiindulási tétel szerinti mennyiség

18.         A szaporítóiskolai termesztési idő hossza

19.         Annak feltüntetése, hogy sor került-e a magból származó szaporítóanyag későbbi vegetatív szaporítására

20.         Egyéb lényeges információk

21.         A vállalkozó neve és címe

22.         Az illetékes hatóság neve és címe

23.         Az illetékes hatóság bélyegzője és a keltezés

B. RÉSZ A magtermesztő ültetvényből vagy a testvérvonal(ak) szüleitől származó szaporítóanyag azonosságára vonatkozó alap származási igazolványban feltüntetendő információk

1.           Cím a következő szöveg kíséretében „A(z) …/…/EU rendelettel [Office of Publications, please insert number of this Regulation] összhangban kiállítva”

2.           Tagállam

3.           Az igazolvány száma és a tagállam kódja

4.           A következő megjegyzés: „Igazoljuk, hogy az alább leírt erdészeti szaporítóanyag előállítása: a) a(z) …/.../EU rendeletnek [Office of Publications, please insert number of this Regulation]; b) átmeneti rendelkezéseknek megfelelően történt.”

5.           Botanikai név

6.           A szaporító alapanyag jellege (ahogy a fajtajegyzékben említik)

7.           Az erdészeti szaporítóanyag jellege (vetőmag, növényrész vagy ültetési anyag)

8.           Az erdészeti szaporítóanyag kategóriája (tanúsított vagy vizsgált)

9.           A szaporító alapanyag típusa (magtermesztő ültetvény vagy testvérvonal(ak) szülei)

10.         Rendeltetés

11.         A szaporító alapanyagra vonatkozóan a nemzeti nyilvántartásban szereplő bejegyzés vagy azonosítás

12.         Adott esetben az „őshonos”, „nem őshonos”, „bennszülött”, „nem bennszülött” vagy „nem ismert” megjelölés

13.         A szaporító alapanyag eredete (a nem őshonos/nem bennszülött szaporítóanyag esetében, ha ismert)

14.         A szaporító alapanyag szerinti tagállam és származási régió vagy a szaporító alapanyag elhelyezkedése

15.         Annak feltüntetése, hogy a mag szabadbeporzás, kiegészítő beporzás vagy ellenőrzött beporzás útján jött-e létre

16.         A vetőmag beérési éve

17.         Az erdészeti szaporítóanyag mennyisége

18.         Annak feltüntetése, hogy az igazolvány tárgyát képező szaporítóanyag egy nagyobb, már korábban uniós tanúsítvánnyal rendelkező tétel felosztásának az eredménye(az előző tanúsítvány számára és a kiindulási tétel szerinti mennyiségre való hivatkozással)

19.         A szaporítóiskolai termesztési idő hossza

20.         A komponensek száma (a családok és klónok feltüntetésével)

21.         A szaporító alapanyag helyének tengerszint feletti magassága vagy magassági kiterjedése

22.         Annak feltüntetése, hogy a szaporító alapanyag előállításakor sor került-e genetikai módosításra

23.         A testvérvonal(ak) szüleitől származó erdészeti szaporítóanyag esetében a keresztezési terv feltüntetése, valamint a komponens családok százalékos megoszlása

24.         Annak feltüntetése, hogy sor került-e a magból származó szaporítóanyag későbbi vegetatív szaporítására, a szaporítási eljárás és a szaporítási ciklus számának feltüntetésével

25.         „Egyéb lényeges információk” szöveg

26.         A vállalkozó neve és címe

27.         Az illetékes hatóság neve és címe

28.         Az illetékes hatóság bélyegzője és a keltezés

29.         A felelős tisztviselő neve és aláírása

C. RÉSZ A klónokból és klónkeverékekből származó szaporítóanyag azonosságára vonatkozó alap származási igazolványban feltüntetendő információk

1.           Cím a következő szöveg kíséretében „A(z) …/…/EU rendelettel [Office of Publications, please insert number of this Regulation] összhangban kiállítva”

2.           Tagállam

3.           Az igazolvány száma és a tagállam kódja

4.           A következő megjegyzés: „Igazoljuk, hogy az alább leírt erdészeti szaporítóanyag előállítása: a) a(z) …/.../EU rendeletnek [Office of Publications, please insert number of this Regulation]; b) átmeneti rendelkezéseknek megfelelően történt.”

5.           Botanikai név

6.           A klón vagy klónkeverék neve

7.           Az erdészeti szaporítóanyag jellege (növényrész vagy ültetési anyag)

8.           Az erdészeti szaporítóanyag kategóriája (tanúsított vagy vizsgált)

9.           A szaporító alapanyag típusa (klónok vagy klónkeverékek)

10.         Rendeltetés

11.         A szaporító alapanyagra vonatkozóan a nemzeti nyilvántartásban szereplő bejegyzés vagy azonosítás

12.         Adott esetben az „őshonos”, „nem őshonos”, „bennszülött”, „nem bennszülött” vagy „nem ismert” megjelölés

13.         Az alapanyag eredete (a nem őshonos/nem bennszülött szaporítóanyag esetében, ha ismert)

14.         A szaporító alapanyag szerinti tagállam és származási régió vagy a szaporító alapanyag elhelyezkedése

15.         Annak feltüntetése, hogy a mag szabadbeporzás, kiegészítő beporzás vagy ellenőrzött beporzás útján jött-e létre

16.         A vetőmag beérési éve

17.         Az erdészeti szaporítóanyag mennyisége

18.         Annak feltüntetése, hogy az igazolvány tárgyát képező szaporítóanyag egy nagyobb, már korábban uniós tanúsítvánnyal rendelkező tétel felosztásának az eredménye, valamint adott esetben az előző tanúsítvány száma vagy a kiindulási tétel szerinti mennyiség

19.         A szaporítóiskolai termesztési idő hossza

20.         Az alapanyag helyének tengerszint feletti magassága vagy magassági kiterjedése

21.         Annak feltüntetése, hogy az alapanyag előállításakor sor került-e genetikai módosításra

22.         A testvérvonal(ak) szüleitől származó erdészeti szaporítóanyagok esetében a keresztezési terv feltüntetése, valamint a komponens családok százalékos megoszlása

23.         Annak feltüntetése, hogy sor került-e a magból származó szaporítóanyag későbbi vegetatív szaporítására

24.         „Egyéb lényeges információk” szöveg

25.         A vállalkozó neve és címe

26.         Az illetékes hatóság neve és címe

27.         Az illetékes hatóság bélyegzője és a keltezés

XIII. MELLÉKLET A 144. CIKKBEN EMLÍTETT, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT JOGI AKTUSOK

1.           66/401/EGK irányelv

2.           66/402/EGK irányelv

3.           68/193/EGK irányelv

4.           98/56/EK irányelv

5.           1999/105/EK irányelv

6.           2002/53/EK irányelv

7.           2002/54/EK irányelv

8.           2002/55/EK irányelv

9.           2002/56/EK irányelv

10.         2002/57/EK irányelv

11.         2008/72/EK irányelv

12.         2008/90/EK irányelv

XIV. MELLÉKLET MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

1.           66/401/EGK tanácsi irányelv

66/401/EGK tanácsi irányelv || E rendelet || …/…/EU rendelet (Office of Publication, please insert number of Regulation on Official Controls) || …/…/EU rendelet (Office of Publication, please insert number of Regulation on protective measures against pests of plants)

1. cikk 1a. cikk 2. cikk, (1) bekezdés, A. pont 2. cikk, (1) bekezdés, B., C., D. és E. pont 2. cikk, (1) bekezdés, F. és G. pont 2. cikk, (1a) bekezdés 2. cikk, (1b) bekezdés 2. cikk, (1d) bekezdés 2. cikk, (2) bekezdés 2. cikk, (3) és (4) bekezdés 3. cikk, (1) bekezdés 3. cikk, (1a) bekezdés 3. cikk, (2) bekezdés 3. cikk, (3) bekezdés 3. cikk, (4) bekezdés 3a. cikk 4. cikk, a) pont 4. cikk, b) pont 4a. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés 4a. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés 4a. cikk, (2) bekezdés 4a. cikk, (3) bekezdés 5. cikk 5a. cikk 6. cikk 7. cikk 8. cikk, (1) bekezdés 8. cikk, (2) bekezdés 9. cikk 10. cikk 10a. cikk 10b. cikk 10c. cikk 10d. cikk 11. cikk 11a. cikk 12. cikk 13. cikk 13a. cikk 14. cikk, (1) bekezdés 14. cikk, (1a) bekezdés 14a. cikk 15. cikk 16. cikk 17. cikk 18. cikk 19. cikk, (1) bekezdés 19. cikk, (2) bekezdés 20. cikk 21. cikk 21a. cikk 22. cikk 23. cikk 23a. cikk 24. cikk || 1. cikk 3. cikk, 2. cikk 11. cikk, (1) és (2) bekezdés 16. cikk (2) bekezdés; 20. cikk (2) bekezdés 18. cikk, (5) bekezdés 11. cikk, (3) bekezdés ─ ─ ─ 20. cikk, (2) bekezdés; 24. cikk 12. cikk, (1) bekezdés ─ 12. cikk, (2) bekezdés 12. cikk, (3) bekezdés 16. cikk, (3) bekezdés 12. cikk, (1) bekezdés 38. cikk 39. cikk 2. cikk 4. cikk ─ ─ 40. cikk 20. cikk, (2) bekezdés 75. cikk 20. cikk, (2) bekezdés; 24. cikk 17. cikk, (1) bekezdés 17. cikk, (4) bekezdés; 18. cikk, (5) bekezdés 18. cikk 19. cikk; 21. cikk, (1) bekezdés 18. cikk, (5) bekezdés 18. cikk, (5) bekezdés 18. cikk, (5) bekezdés 18. cikk, (4) bekezdés 19. cikk, (4) és (5) bekezdés 21. cikk, (1) bekezdés 21. cikk, (6) bekezdés 32. cikk, 33. cikk 42. cikk 4. cikk 40. cikk 20. cikk, (2) bekezdés; 21. cikk 38. cikk 44. cikk 35. cikk, 37. cikk 46. cikk ─ ─ ─ 141. cikk 16. cikk, (2) bekezdés 16. cikk, (2) bekezdés; 20. cikk, (2) bekezdés 12. cikk, (4) bekezdés, a) pont 145. cikk, (1) és (2) bekezdés ─ ─ || ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ 8. cikk ─ 93. cikk ─ ─ ─ ─ ─ ─ || ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

2.           66/402/EGK tanácsi irányelv

66/402/EGK tanácsi irányelv || E rendelet || …/…/EU rendelet (Office of Publication, please insert number of Regulation on Official Controls) || …/…/EU rendelet (Office of Publication, please insert number of Regulation on protective measures against pests of plants)

1. cikk 1a. cikk 2. cikk, (1) bekezdés, A. pont 2. cikk, (1) bekezdés, B. pont 2. cikk, (1) bekezdés, C., Ca., D., E., F., G. és H. pont 2. cikk, (1a) bekezdés 2. cikk, (1b) bekezdés 2. cikk, (1c) bekezdés 2. cikk, (1e) bekezdés 2. cikk, (2) bekezdés 2. cikk, (3) és (4) bekezdés 3. cikk, (1) bekezdés 3. cikk, (2) bekezdés 3. cikk, (3) bekezdés 3a. cikk 4. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, a) pont 4. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, b) pont 4. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés 4. cikk, (4) bekezdés 4a. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés 4a. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés 4a. cikk, (2) bekezdés 4a. cikk, (3) bekezdés 5. cikk 5a. cikk 6. cikk 7. cikk 8. cikk, (1) bekezdés 8. cikk, (2) bekezdés 9. cikk 10. cikk 10a. cikk 11. cikk 11a. cikk 12. cikk 13. cikk 13a. cikk 14. cikk, (1) bekezdés 14. cikk, (1a) bekezdés 14a. cikk 15. cikk 16. cikk 17. cikk 18. cikk 19. cikk, (1) bekezdés 19. cikk, (2) bekezdés 20. cikk 21. cikk 21a. cikk, 21b. cikk 22. cikk 22a. cikk 23. cikk 23a. cikk 24. cikk || 1. cikk 3. cikk, 2. cikk 11. cikk, (1) és (2) bekezdés 10. cikk, (1) bekezdés 16. cikk, (2) bekezdés; 20. cikk, (2) bekezdés 11. cikk, (3) bekezdés 16. cikk, (2) bekezdés; 20. cikk, (2) bekezdés ─ ─ 16. cikk, (2) bekezdés; 20. cikk, (2) bekezdés 20. cikk, (2) bekezdés; 24. cikk 12. cikk, (1) és (2) bekezdés 16. cikk, (2) bekezdés 20. cikk, (2) bekezdés 12. cikk, (1) bekezdés 38. cikk 39. cikk 39. cikk 2. cikk 4. cikk ─ ─ 40. cikk 20. cikk, (2) bekezdés 75. cikk 20. cikk, (2) bekezdés; 24. cikk 17. cikk, (1) bekezdés 17. cikk, (4) bekezdés; 18. cikk, (5) bekezdés 18. cikk 19. cikk; 21. cikk, (1) bekezdés 18. cikk, (5) bekezdés 19. cikk, (4) és (5) bekezdés 21. cikk, (1) bekezdés 21. cikk, (6) bekezdés 32. cikk, 33. cikk 42. cikk 4. cikk 40. cikk 20. cikk, (2) bekezdés; 21. cikk 38. cikk 44. cikk 35. cikk, 37. cikk 46. cikk ─ ─ ─ 141. cikk 16. cikk, (2) bekezdés; 20. cikk, (2) bekezdés 12. cikk, (4) bekezdés, a) pont 57. cikk 145. cikk, (1) és (2) bekezdés ─ ─ || ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ 20. cikk, c) pont ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ 8. cikk ─ 93. cikk ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ || ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

3.           68/193/EGK tanácsi irányelv

68/193/EGK tanácsi irányelv || E rendelet || …/…/EU rendelet (Office of Publication, please insert number of Regulation on Official Controls) || …/…/EU rendelet (Office of Publication, please insert number of Regulation on protective measures against pests of plants)

1. cikk 2. cikk, (1) bekezdés 2. cikk, (2) bekezdés 3. cikk, (1) bekezdés 3. cikk, (2) bekezdés 3. cikk, (3) bekezdés, első albekedés, a) és b) pont és második albekezdés 3. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés, c) pont 3. cikk, (3) bekezdés, harmadik albekezdés 3. cikk, (4) bekezdés 3. cikk, (5) bekezdés 4. cikk 5. cikk, (1) bekezdés 5. cikk, (2) bekezdés 5. cikk, (3) bekezdés 5a. cikk 5b. cikk, (1) bekezdés 5b. cikk, (2) bekezdés 5b. cikk, (3) bekezdés 5ba. cikk 5c. cikk 5d. cikk, (1) és (2) bekezdés 5d. cikk, (3) bekezdés 5e. cikk, (1) bekezdés 5e. cikk, (2) bekezdés, első mondat 5e. cikk, (2) bekezdés, második mondat 5f. cikk 5g. cikk 7. cikk 8. cikk, (1) bekezdés 8. cikk, (2) bekezdés 9. cikk 10. cikk, (1) bekezdés 10. cikk, (2) bekezdés 10. cikk, (3) bekezdés 10. cikk, (4) bekezdés 10. cikk, (5) bekezdés 10. cikk, (6) bekezdés 10a. cikk 11. cikk, (1) bekezdés 11. cikk, (2) bekezdés 12. cikk 12a. cikk 13. cikk 14. cikk 14a. cikk 15. cikk, (1) bekezdés 15. cikk, (2) bekezdés 16. cikk 16a. cikk 16b. cikk 17. cikk 17a. cikk 18. cikk 18a. cikk 18b. cikk 19. cikk 20. cikk || 1. cikk 3. cikk ─ 12. cikk, (1) és (2) bekezdés ─ 12. cikk, (1) és (2) bekezdés 12. cikk, (4) bekezdés, a) pont 4. cikk 16. cikk, (2) bekezdés 12. cikk, (1) és (2) bekezdés 40. cikk 51. cikk 14. cikk, (1) bekezdés 15. cikk, (1) bekezdés; 51. cikk 56. cikk, (2) bekezdés, a) pont 60. cikk 61. cikk 62. cikk 4. cikk; 56. cikk (1) bekezdés, b) pont 4. cikk 71. cikk, 74. cikk 64. cikk, (2) bekezdés 85. cikk, (1) bekezdés 103. cikk, (3) bekezdés 52. cikk 53. cikk, (1) bekezdés, h) pont 86. cikk 17. cikk, (1) bekezdés 18. cikk. (1), (2), (3) és (4) bekezdés 18. cikk, (5) bekezdés 18. cikk 19. cikk, (1) bekezdés; 22. cikk 17. cikk, (2) bekezdés; 29. cikk, (2) bekezdés ─ 21. cikk, (4) bekezdés ─ ─ 21. cikk, (1) bekezdés ─ 45. cikk 4. cikk 4. cikk 38. cikk 35. cikk, 36. cikk 42. cikk 46. cikk 44. cikk ─ ─ ─ 141. cikk ─ ─ ─ ─ ─ 145. cikk || ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ 8. cikk ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ 93. cikk ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ || ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

4.           98/56/EK tanácsi irányelv

98/56/EK tanácsi irányelv || E rendelet || …/…/EU rendelet (Office of Publication, please insert number of Regulation on Official Controls) || …/…/EU rendelet (Office of Publication, please insert number of Regulation on protective measures against pests of plants)

1. cikk, (1) bekezdés 1. cikk, (2) és (3) bekezdés 2. cikk 3. cikk 4. cikk 5. cikk, (1) bekezdés 5. cikk, (2) bekezdés 5. cikk, (3) és (4) bekezdés 5. cikk, (5) bekezdés 6. cikk 7. cikk, (1) bekezdés 7. cikk, (2) bekezdés 7. cikk, (3) bekezdés 7. cikk, (4) bekezdés 8. cikk, (1) bekezdés 8. cikk, (2) és (3) bekezdés 8. cikk, (4) bekezdés 9. cikk, (1) bekezdés 9. cikk, (2) bekezdés 9. cikk, (3) bekezdés 9. cikk, (4) bekezdés 10. cikk 11. cikk, (1) bekezdés 11. cikk, (2) bekezdés 11. cikk, (3) bekezdés 11. cikk, (4) bekezdés 12. cikk 13. cikk 14. cikk 15. cikk 16. cikk 17. cikk 18. cikk 19. cikk 20. cikk 21. cikk || 1. cikk 2. cikk 3. cikk 6. cikk 4. cikk 16. cikk, (2) bekezdés; 48. cikk, (1) bekezdés 64. cikk, (1) bekezdés 16. cikk, (2) bekezdés ─ 5. cikk 7. cikk ─ 8. cikk ─ 17. cikk; 48. cikk, (2) bekezdés 19. cikk, (4) bekezdés; 49. cikk ─ 50. cikk 50. cikk, (2) bekezdés; 64. cikk, (4) bekezdés ─ ─ 35. cikk, 37. cikk 44. cikk 43. cikk ─ ─ ─ ─ ─ 4. cikk ─ 141. cikk 141. cikk ─ ─ 145. cikk || ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ 8. cikk 64. cikk, (1) bekezdés 93. cikk ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ || ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ 9. cikk ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

5.           1999/105/EK tanácsi irányelv

1999/105/EK tanácsi irányelv || E rendelet || …/…/EU rendelet (Office of Publication, please insert number of Regulation on Official Controls) || …/…/EU rendelet (Office of Publication, please insert number of Regulation on protective measures against pests of plants)

1. cikk 2. cikk 3. cikk, (1) bekezdés 3. cikk, (2) bekezdés 3. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés 3. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés 3. cikk, (4) bekezdés 4. cikk, (1) bekezdés 4. cikk, (2) bekezdés 4. cikk, (3) bekezdés, a) pont 4. cikk, (3) bekezdés, b) pont 4. cikk, (4) bekezdés 4. cikk, (5) bekezdés 5. cikk 6. cikk, (1) bekezdés 6. cikk, (2) bekezdés 6. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés 6. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés 6. cikk, (4) bekezdés 6. cikk, (5) bekezdés 6. cikk, (6) bekezdés 6. cikk, (7) bekezdés 6. cikk, (8) bekezdés 7. cikk 8. cikk 9. cikk 10. cikk 11. cikk 12. cikk 13. cikk, (1) bekezdés 13. cikk, (2) bekezdés 13. cikk, (3) bekezdés 14. cikk, (1) és (2) bekezdés 14. cikk, (3) bekezdés 14. cikk, (4) bekezdés 14. cikk, (5) bekezdés 14. cikk, (6) bekezdés 14. cikk, (7) bekezdés 15. cikk 16. cikk, (1) bekezdés 16. cikk, (2) bekezdés 16. cikk, (3), (4) és (5) bekezdés 16. cikk, (6) bekezdés 17. cikk, (1) bekezdés 17. cikk, (2) bekezdés 17. cikk, (3) bekezdés 17. cikk, (4) bekezdés 18. cikk 19. cikk 20. cikk 21. cikk 22. cikk 23. cikk 24. cikk 25. cikk 26. cikk 27. cikk 28. cikk 29. cikk 30. cikk 31. cikk || 105. cikk 106. cikk 119. cikk 4. cikk 105. cikk; 3. cikk, (9) bekezdés 8. cikk, (4) bekezdés 139. cikk 114. cikk 107. cikk, (1) és (2) bekezdés 107. cikk, (3) bekezdés 109. cikk 134. cikk 108. cikk 4. cikk 115. cikk, b) pont 117. cikk, (5) bekezdés 118. cikk ─ 5. cikk 2. cikk, a) pont ─ 134. cikk ─ 128. cikk ─ 110. cikk 112. cikk 113. cikk 122. cikk 123. cikk 117. cikk, (2) bekezdés 126. cikk 124. cikk, (1) és (2) bekezdés 130. cikk 131. cikk 125. cikk 124. cikk, (3) bekezdés 4. cikk 121. cikk ─ ─ ─ ─ 4. cikk 128. cikk ─ 128. cikk, (1) bekezdés, b) pont 129. cikk 137. cikk, 138. cikk ─ 133. cikk 4. cikk 127. cikk ─ ─ 141. cikk ─ ─ 144. cikk 145. cikk, (1) és (2) bekezdés ─ || ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ 8. cikk 100. cikk, (1) bekezdés ─ 106. cikk, (2) bekezdés ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ || ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

6.           2002/54/EK tanácsi irányelv

2002/54/EK tanácsi irányelv || E rendelet || …/…/EU rendelet (Office of Publication, please insert number of Regulation on Official Controls) || …/…/EU rendelet (Office of Publication, please insert number of Regulation on protective measures against pests of plants)

1. cikk, első albekezdés 1. cikk, második albekezdés 2. cikk, (1) bekezdés 2. cikk, (2) bekezdés 2. cikk, (3) bekezdés, A. pont 2. cikk, (3) bekezdés, B. pont 2. cikk, (4) bekezdés 3. cikk, (1) bekezdés 3. cikk, (2) bekezdés 4. cikk 5. cikk, első albekezdés, a) pont 5. cikk, első albekezdés, b) pont 5. cikk, második albekezdés 5. cikk, harmadik albekezdés 6. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, a) pont 6. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, b) pont 6. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés 6. cikk, (2) bekezdés 6. cikk, (3) bekezdés 7. cikk 8. cikk 9. cikk, (1) bekezdés 9. cikk, (1a) bekezdés 9. cikk, (1b) bekezdés 9. cikk, (2) bekezdés 10. cikk, (1) bekezdés 10. cikk, (2) bekezdés 11. cikk, (1) bekezdés 11. cikk, (2) bekezdés 11. cikk, (3) bekezdés 12. cikk, a) pont 12. cikk, b) pont 13. cikk 14. cikk 15. cikk 16. cikk 17. cikk 18. cikk 19. cikk 20. cikk 21. cikk 22. cikk, (1) bekezdés 22. cikk, (2) bekezdés 22. cikk, (3) bekezdés 23. cikk 24. cikk 25. cikk, (1) bekezdés 25. cikk, (2) bekezdés 26. cikk 27. cikk 28. cikk 29. cikk 30. cikk, (1) bekezdés, a) pont 30. cikk, (1) bekezdés, b) pont 30. cikk, (1) bekezdés, c) pont 30. cikk, (2) bekezdés 30A. cikk 31. cikk 32. cikk 33. cikk 34. cikk 35. cikk || 1. cikk 46. cikk 3. cikk, 10. cikk 20. cikk, (2) bekezdés 20. cikk, (2) bekezdés; 23. cikk 20. cikk, (2) bekezdés; 143. cikk 24. cikk 12. cikk, (1) és (2) bekezdés 20. cikk, (2) bekezdés 12. cikk, (1) bekezdés 37. cikk 39. cikk ─ ─ 2. cikk, a) és b) pont 34. cikk, (1) bekezdés 4. cikk 34. cikk, (6) bekezdés ─ 40. cikk 75. cikk, (1) bekezdés 20. cikk, (2) bekezdés; 24. cikk 23. cikk, (1) bekezdés 23. cikk, (1) bekezdés, a) pont 20. cikk, (2) bekezdés 17. cikk, (1) bekezdés 17. cikk, (4) bekezdés 18. cikk 18. cikk, (4) bekezdés 18. cikk, (5) bekezdés 19. cikk, 21. cikk ─ 18. cikk, (5) bekezdés 18. cikk, (5) bekezdés 18. cikk ─ 21. cikk, (1) bekezdés 21. cikk, (6) bekezdés 42. cikk 4. cikk 16. cikk, (2) bekezdés 38. cikk, (1) bekezdés 38. cikk, (6) bekezdés 44. cikk, (2) bekezdés, b) pont, iii. alpont 44. cikk 37. cikk ─ ─ ─ 16. cikk, (3) bekezdés 141. cikk 4. cikk 16. cikk, (2) bekezdés 12. cikk, (4) bekezdés, a) pont ─ ─ ─ ─ 144. cikk 145. cikk, (1) bekezdés ─ || ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ 100. cikk ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ 8. cikk ─ 93. cikk ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ || ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

7.           2002/55/EK tanácsi irányelv

2002/55/EK tanácsi irányelv || E rendelet || …/…/EU rendelet (Office of Publication, please insert number of Regulation on Official Controls) || …/…/EU rendelet (Office of Publication, please insert number of Regulation on protective measures against pests of plants)

1. cikk, első albekezdése 1. cikk, második albekezdés 2. cikk, (1) bekezdés, a) pont 2. cikk, (1) bekezdés, b) pont 2. cikk, (1) bekezdés, c) pont 2. cikk, (1) bekezdés, d) pont 2. cikk, (1) bekezdés, e) pont 2. cikk, (1) bekezdés, f) pont 2. cikk, (1) bekezdés, g) pont 2. cikk, (2) bekezdés 2. cikk, (3) bekezdés 2. cikk, (4) bekezdés 3. cikk, (1) bekezdés 3. cikk, (2) bekezdés 3. cikk, (3) bekezdés 3. cikk, (4) bekezdés 4. cikk, (1) bekezdés 4. cikk, (2) és (3) bekezdés 4. cikk, (4) bekezdés 5. cikk, (1) bekezdés 5. cikk, (2) bekezdés 5. cikk, (3) bekezdés 6. cikk 7. cikk, (1) bekezdés 7. cikk, (2) bekezdés 7. cikk, (3) bekezdés 7. cikk, (4) és (5) bekezdés 8. cikk 9. cikk, (1) bekezdés 9. cikk, (2) és (3) bekezdés 9. cikk, (4) bekezdés 9. cikk, (5) bekezdés 9. cikk, (6) bekezdés 10. cikk. (1), (2), (3) és (4) bekezdés 10. cikk, (5) bekezdés 11. cikk 12. cikk, (1) bekezdés 12. cikk, (2) bekezdés 12. cikk, (3) bekezdés 13. cikk, (1) bekezdés 13. cikk, (2) bekezdés 13. cikk, (3) bekezdés 13. cikk, (4) bekezdés 14. cikk, (1) és (2) bekezdés 15. cikk, (1) bekezdés 15. cikk, (2) bekezdés 15. cikk, (3) bekezdés 16. cikk, (1) bekezdés 16. cikk, (2) bekezdés 17. cikk 18. cikk 19. cikk 20. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés 20. cikk, (4) bekezdés 21. cikk 22. cikk, a) pont 22. cikk, b) pont 23. cikk, (1) bekezdés, a) pont 23. cikk, (1) bekezdés, b) pont 23. cikk, (2) bekezdés 23. cikk, (3) bekezdés 24. cikk 25. cikk, (1) bekezdés 25. cikk, (1a) bekezdés 25. cikk, (1b) bekezdés 25. cikk, (2) bekezdés 26. cikk, (1) bekezdés 26. cikk, (2) bekezdés 26. cikk, (3) bekezdés 27. cikk 28. cikk, (1) bekezdés 28. cikk, (2) bekezdés 28. cikk, (3) bekezdés 28. cikk, (4) bekezdés 29. cikk 30. cikk 31. cikk 32. cikk 33. cikk 34. cikk, (1) bekezdés 34. cikk, (2) bekezdés 35. cikk 36. cikk, (1) bekezdés 36. cikk, (2) bekezdés 36. cikk, (3) bekezdés 37. cikk 38. cikk 39. cikk 40. cikk 41. cikk 42. cikk 43. cikk 44. cikk 45. cikk 46. cikk 47. cikk 48. cikk 48. cikk, (1) bekezdés, b) pont 49. cikk 50. cikk 51. cikk 52. cikk 53. cikk || 1. cikk 46. cikk 3. cikk, (5) bekezdés 11. cikk, (2) bekezdés 10. cikk, (7) bekezdés 10. cikk, (8) bekezdés 10. cikk, (9) bekezdés ─ 18. cikk, (5) bekezdés 11. cikk, (3) bekezdés 53. cikk, (1) bekezdés, i) pont 20. cikk, (2) bekezdés; 24. cikk, (4) bekezdés 14. cikk, (1) bekezdés 51. cikk 52. cikk 14. cikk, (1) bekezdés 56. cikk, (2) bekezdés, a) pont 4. cikk 57. cikk 60. cikk 61. cikk 62. cikk 14. cikk, (1) bekezdés 71. cikk 74. cikk 75. cikk 4. cikk 66. cikk, 67. cikk 51. cikk, 86. cikk 64. cikk 102. cikk, (1) bekezdés 53. cikk, (1) bekezdés, h) pont 64. cikk, (1) bekezdés 103. cikk 76. cikk, (3) és (4) bekezdés 86. cikk 82. cikk 83. cikk 84. cikk, (4) bekezdés ─ 85. cikk, (1) bekezdés 81. cikk ─ 85. cikk, (1) bekezdés 85. cikk, (1) bekezdés 85. cikk, (2) bekezdés ─ 4. cikk 4. cikk; 56. cikk, (1) bekezdés, c) pont 52. cikk, 53. cikk 41. cikk ─ 12. cikk 20. cikk, (2) bekezdés 2. cikk 37. cikk 39. cikk 2. cikk 34. cikk, (1) bekezdés 34. cikk, (6) bekezdés ─ 40. cikk 16. cikk, (2) bekezdés; 20. cikk, (2) bekezdés 23. cikk, (1) bekezdés 23. cikk, (1) bekezdés, a) pont 20. cikk, (2) bekezdés 17. cikk, (1) bekezdés 18. cikk, (5) bekezdés 32. cikk, (1) bekezdés 18. cikk 19. cikk, (1) bekezdés; 21. cikk 18. cikk, (5) bekezdés 19. cikk, (4) bekezdés ─ 18. cikk, (5) bekezdés 21. cikk, (5) bekezdés 21. cikk, (1) bekezdés 21. cikk, (6) bekezdés 42. cikk 4. cikk 12. cikk, (1) és (2) bekezdés 20. cikk, (2) bekezdés; 21. cikk, (1) bekezdés ─ 19. cikk, (1) és (2) bekezdés ─ 44. cikk 35. cikk, 37. cikk ─ 30. cikk 20. cikk, (2) bekezdés; 28. cikk 31. cikk ─ 14. cikk, (4) bekezdés; 56. cikk 16. cikk, (2) bekezdés; 20. cikk, (2) bekezdés 141. cikk 4. cikk 32. cikk, 33. cikk 12. cikk, (4) bekezdés, a) pont ─ ─ 144. cikk 145. cikk, (1) és (2) bekezdés ─ || ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ 8. cikk ─ ─ ─ 93. cikk ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ || ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

8.           2002/56/EK tanácsi irányelv

2002/56/EK tanácsi irányelv || E rendelet || …/…/EU rendelet (Office of Publication, please insert number of Regulation on Official Controls) || …/…/EU rendelet (Office of Publication, please insert number of Regulation on protective measures against pests of plants)

1. cikk, első albekezdés 1. cikk, második albekezdés 2. cikk 3. cikk, (1) bekezdés, első mondat 3. cikk, (1) bekezdés, második mondat 3. cikk, (1) bekezdés, harmadik mondat 3. cikk, (2), (3) és (4) bekezdés 4. cikk 5. cikk 6. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés 6. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés 6. cikk, (2) bekezdés 6. cikk, (3) bekezdés 7. cikk 8. cikk 9. cikk 10. cikk, (1) bekezdés 10. cikk, (2) bekezdés 10. cikk, (3) bekezdés 11. cikk, (1) bekezdés 11. cikk, (2) bekezdés 12. cikk, (1) bekezdés 12. cikk, (2) bekezdés 12. cikk, (3) bekezdés 13. cikk, (1) bekezdés 13. cikk, (2) bekezdés 14. cikk 15. cikk 16. cikk 17. cikk, (1) bekezdés 17. cikk, (2) bekezdés, első mondat 17. cikk, (2) bekezdés, második mondat 18. cikk 19. cikk 20. cikk 21. cikk 22. cikk, (1) bekezdés 22. cikk, (2) bekezdés 22. cikk, (3) bekezdés 23. cikk, (1) bekezdés 23. cikk, (2) bekezdés 24. cikk 25. cikk 26. cikk 27. cikk, (1) bekezdés, a) pont 27. cikk, (1) bekezdés, b) pont 27. cikk, (1) bekezdés, c) pont 27. cikk, (2) bekezdés 28. cikk 29. cikk 30. cikk 31. cikk || 1. cikk 46. cikk 3. cikk 12. cikk, (1) bekezdés; 16. cikk (2) bekezdés ─ ─ 16. cikk, (2) bekezdés 12. cikk, (1) bekezdés 40. cikk 2. cikk 4. cikk ─ ─ 20. cikk, (2) bekezdés 16. cikk, (2) bekezdés 16. cikk, (2) bekezdés 16. cikk, (2) bekezdés 17. cikk, (4) bekezdés 17. cikk, (4) bekezdés 17. cikk, 18. cikk 18. cikk, (5) bekezdés 18. cikk, (2) és (4) bekezdés 18. cikk, (4) bekezdés 18. cikk, (5) bekezdés 19. cikk, (3) bekezdés; 21. cikk 18. cikk, (5) bekezdés ─ 21. cikk, (1) bekezdés 21. cikk, (6) bekezdés 4. cikk 40. cikk ─ 16. cikk, (2) bekezdés 42. cikk ─ 44. cikk 35. cikk, 37. cikk 34. cikk ─ ─ 45. cikk 16. cikk, (2) bekezdés 141. cikk 4. cikk 16. cikk, (2) bekezdés 12. cikk, (4) bekezdés, a) pont ─ 16. cikk, (2) bekezdés ─ 144. cikk 145. cikk, (1) bekezdés ─ || ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ 93. cikk ─ ─ ─ ─ 8. cikk ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ || ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ 16. cikk, 31. cikk ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

9.           2002/57/EK tanácsi irányelv

2002/57/EK tanácsi irányelv || E rendelet || …/…/EU rendelet (Office of Publication, please insert number of Regulation on Official Controls) || …/…/EU rendelet (Office of Publication, please insert number of Regulation on protective measures against pests of plants)

1. cikk, első albekezdés || 1. cikk || ─ || ─

1. cikk, második albekezdés || 46. cikk || ─ || ─

2. cikk, (1) bekezdés, a) pont || 3. cikk, 10. cikk || ─ || ─

2. cikk, (1) bekezdés, b) pont || 11. cikk, (1), (2) és (4) bekezdés || ─ || ─

2. cikk, (1) bekezdés, c), d), e), f), g), h), i), j) és k) pont || 16. cikk, 20. cikk || ─ || ─

2. cikk, (2) bekezdés || 11. cikk, (3) bekezdés || ─ || ─

2. cikk, (3) bekezdés || ─ || ─ || ─

2. cikk, (3a) bekezdés || ─ || ─ || ─

2. cikk, (4) bekezdés, a) pont || 16. cikk, (2) bekezdés || ─ || ─

2. cikk, (4) bekezdés, b) pont || 20. cikk, (2) bekezdés || ─ || ─

2. cikk, (5) bekezdés || 20. cikk, (2) bekezdés || ─ || ─

2. cikk, (6) bekezdés || 20. cikk, (2) bekezdés || ─ || ─

3. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés || 12. cikk, (3) bekezdés || ─ || ─

3. cikk, (4) bekezdés 4. cikk 5. cikk, első albekezdés, a) pont 5. cikk, első albekezdés, b) pont 5. cikk, második albekezdés 5. cikk, harmadik albekezdés 6. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, a) pont 6. cikk, első albekezdés, b) pont 6. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés 6. cikk, (2) bekezdés 6. cikk, (3) bekezdés 7. cikk 8. cikk 9. cikk 10. cikk, (1) bekezdés 10. cikk, (2) bekezdés 11. cikk 12. cikk, (1) bekezdés 12. cikk, (2) bekezdés 12. cikk, (3) bekezdés 13. cikk 14. cikk 15. cikk 16. cikk 17. cikk 18. cikk 19. cikk 19a. cikk 20. cikk 21. cikk, (1) bekezdés 21. cikk, (2) bekezdés 21. cikk, (3) bekezdés 22. cikk, (1) bekezdés 22. cikk, (2) bekezdés 23. cikk 24. cikk 25. cikk 26. cikk 27. cikk, (1) bekezdés, a) pont 27. cikk, (1) bekezdés, b) pont 27. cikk, (1) bekezdés, c) pont 27. cikk, (2) bekezdés 28. cikk 29. cikk 30. cikk 31. cikk 32. cikk 33. cikk || 16. cikk, (3) bekezdés 12. cikk, (1) bekezdés 37. cikk 39. cikk 44. cikk ─ 2. cikk 4. cikk 34. cikk ─ ─ 40. cikk 75. cikk, (1) bekezdés 20. cikk, (2) bekezdés 17. cikk, (1) bekezdés; 18. cikk (1) bekezdés 18. cikk, (5) bekezdés 18. cikk 19. cikk, (1) bekezdés; 20. cikk (1) bekezdés ─ 21. cikk, (5) bekezdés, g) pont ─ 21. cikk, (1) bekezdés 21. cikk, (6) bekezdés 42. cikk 4. cikk 20. cikk, (2) bekezdés ─ 20. cikk, (2) bekezdés 42. cikk 37. cikk 19. cikk ─ ─ ─ ─ 20. cikk, (2) bekezdés 141. cikk 4. cikk 16. cikk, (2) bekezdés 12. cikk, (4) bekezdés, a) pont ─ 57. cikk, (2) bekezdés ─ ─ ─ 144. cikk 145. cikk 145. cikk || ─ ─ ─ ─ 100. cikk, (1) bekezdés ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ || ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

10.         2008/90/EK tanácsi irányelv

2008/90/EK tanácsi irányelv || E rendelet || …/…/EU rendelet (Office of Publication, please insert number of Regulation on Official Controls) || …/…/EU rendelet (Office of Publication, please insert number of Regulation on protective measures against pests of plants)

1. cikk, (1) bekezdés || 1. cikk || ─ || ─

1. cikk, (2) bekezdés || 11. cikk, (2) bekezdés || ─ || ─

1. cikk, (3) bekezdés || 4. cikk || ─ || ─

1. cikk, (4) bekezdés || 46. cikk || ─ || ─

2. cikk || 3. cikk || ─ || ─

3. cikk, (1) bekezdés || 12. cikk, (1) bekezdés || ─ || ─

3. cikk, (2) bekezdés || 4. cikk || ─ || ─

3. cikk, (3) bekezdés || 4. cikk || ─ || ─

3. cikk, (4) bekezdés || 2. cikk || ─ || ─

4. cikk || 16. cikk, 20. cikk || ─ || ─

5. cikk || 5. cikk || ─ || ─

6. cikk, (1) bekezdés || 7. cikk || ─ || ─

6. cikk, (2) bekezdés || ─ || ─ || 9. cikk, (1) bekezdés

6. cikk, (3) bekezdés || 8. cikk || ─ || ─

6. cikk, (4) bekezdés || ─ || ─ || ─

7. cikk, (1) bekezdés || 14. cikk; 50. cikk (1) bekezdés || ─ || ─

7. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés 7. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés || 14. cikk; 50. cikk (1) bekezdés 12. cikk, (4) bekezdés, a) pont || ─ || ─

7. cikk, (3) bekezdés || 50. cikk, (2) bekezdés || ─ || ─

7. cikk, (4) bekezdés || 57. cikk || ─ || ─

7. cikk, (5) bekezdés || 56. cikk || ─ || ─

7. cikk, (6) bekezdés || 51. cikk, 52. cikk || ─ || ─

8. cikk, (1) bekezdés || 17. cikk, (1) bekezdés || ─ || ─

8. cikk, (2) bekezdés || 17. cikk, (2) bekezdés || ─ || ─

9. cikk, (1) bekezdés, a) pont || 19. cikk, (4) és (5) bekezdés || ─ || ─

9. cikk, (1) bekezdés, b) pont || 19. cikk, (1) és (2) bekezdés || ─ || ─

9. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés || 21. cikk, (5) bekezdés || ─ || ─

9. cikk, (2) bekezdés || ─ || ─ || ─

9. cikk, (3) bekezdés || 21. cikk, (1) bekezdés || ─ || ─

10. cikk || ─ || ─ || ─

11. cikk || 37. cikk || ─ || ─

12. cikk || 44. cikk || ─ || ─

13. cikk || ─ || 8. cikk és 20. cikk, b) pont || ─

14. cikk, (1) bekezdés 14. cikk, (2) bekezdés || ─ ─ || 13. cikk, (1) bekezdés 93. cikk || ─ ─

14. cikk, (3) bekezdés 14. cikk, (4) bekezdés 14. cikk, (5) bekezdés 14. cikk, (6) bekezdés 14. cikk, (7) bekezdés 15. cikk || ─ || 93. cikk, (3) bekezdés, d) pont 93. cikk, (3) bekezdés, b) pont 161. cikk, a) pont, ii. alpont és b) pont 161. cikk, a) pont, ii. alpont és b) pont 93. cikk 115. cikk || ─

16. cikk || ─ || 118. cikk || ─

17. cikk, (1) bekezdés || 4. cikk || ─ || ─

17. cikk, (2) bekezdés || 40. cikk || ─ || ─

18. cikk || 11. cikk, (3) bekezdés || ─ || ─

19. cikk || 141. cikk || ─ || ─

20. cikk || ─ || ─ || ─

21. cikk || ─ || ─ || ─

22. cikk || 144. cikk || ─ || ─

23. cikk || 145. cikk, (1) és (2) bekezdés || ─ || ─

24. cikk ||  ─ || ─ || ─

11.         2002/53/EK tanácsi irányelv

2002/53/EK tanácsi irányelv || E rendelet || …/…/EU rendelet (Office of Publication, please insert number of Regulation on Official Controls) || …/…/EU rendelet (Office of Publication, please insert number of Regulation on protective measures against pests of plants)

1. cikk, (1) bekezdés 1. cikk, (2) bekezdés 1. cikk, (3) bekezdés 2. cikk 3. cikk, (1) bekezdés 3. cikk, (2) bekezdés 3. cikk, (3) bekezdés 4. cikk, (1) bekezdés 4. cikk, (2) bekezdés 4. cikk, (3) bekezdés 4. cikk, (4) és (5) bekezdés 4. cikk, (6) bekezdés 5. cikk, (1) bekezdés 5. cikk, (2) bekezdés 5. cikk, (3) bekezdés 5. cikk, (4) bekezdés 6. cikk 7. cikk, (1) bekezdés 7. cikk, (2) bekezdés 7. cikk, (3) bekezdés 7. cikk, (4) bekezdés 7. cikk, (5) bekezdés 8. cikk 9. cikk, (1) bekezdés 9. cikk, (2) és (3) bekezdés 9. cikk, (4) bekezdés 9. cikk, (5) bekezdés 9. cikk, (6) bekezdés 10. cikk, (1), (2), (3) és (4) bekezdés 10. cikk, (5) bekezdés 11. cikk 12. cikk, (1) bekezdés 12. cikk, (2) bekezdés 12. cikk, (3) bekezdés 13. cikk, (1) bekezdés 13. cikk, (2) bekezdés 13. cikk, (3) bekezdés 13. cikk, (4) bekezdés 14. cikk 15. cikk 16. cikk, (1) bekezdés 16. cikk, (2) bekezdés 17. cikk 18. cikk 19. cikk 20. cikk, (1) bekezdés 20. cikk, (2) bekezdés; 20. cikk, (3) bekezdés, a) pont 20. cikk, (3) bekezdés, b) pont 21. cikk 22. cikk 23. cikk 24. cikk 25. cikk 26. cikk 27. cikk 28. cikk || 52. cikk, (1) bekezdés 52. cikk, (1) bekezdés, b) pont 46. cikk ─ 51. cikk 56. cikk, (3) és (4) bekezdés 4. cikk 56. cikk 56. cikk, (2) bekezdés ─ 4. cikk 57. cikk 60. cikk 61. cikk 62. cikk 58. cikk 4. cikk 71. cikk 74. cikk 75. cikk 4. cikk 4. cikk 67. cikk, (1) bekezdés, i) pont 53. cikk, (1) bekezdés 64. cikk 102. cikk, (1) bekezdés 53. cikk, (1) bekezdés, g) pont 64. cikk, (1) bekezdés 103. cikk 76. cikk, (3) bekezdés 86. cikk 82. cikk 83. cikk, (1) bekezdés; 84. cikk 84. cikk, (4) bekezdés ─ 85. cikk, (1) bekezdés 81. cikk ─ 85. cikk 85. cikk 4. cikk 4. cikk; 85. cikk, (1) bekezdés 52. cikk, 55. cikk 45. cikk; 85. cikk, (1) bekezdés 84. cikk, (4) bekezdés ─ 57. cikk ─ ─ 44. cikk 141. cikk ─ ─ 144. cikk 145. cikk, (1) és (2) bekezdés ─ || ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ || ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

12.       Council Directive 2008/72/EC

2008/72/EK tanácsi irányelv || E rendelet || …/…/EU rendelet (Office of Publication, please insert number of Regulation on Official Controls) || …/…/EU rendelet (Office of Publication, please insert number of Regulation on protective measures against pests of plants)

1. cikk, (1) bekezdés 1. cikk, (2) bekezdés 1. cikk, (3) bekezdés 2. cikk 3. cikk 4. cikk 5. cikk, (1) bekezdés 5. cikk, (2) bekezdés 5. cikk, (3) bekezdés 5. cikk, (4) bekezdés 6. cikk, (1) bekezdés 6. cikk, (2) bekezdés 6. cikk, (3) bekezdés 6. cikk, (4) bekezdés 7. cikk 8. cikk, (1) bekezdés 8. cikk, (2) bekezdés, a) és b) pont 8. cikk, (2) bekezdés, c) pont 8. cikk, (3) bekezdés 9. cikk, (1) és (2) bekezdés 9. cikk, (3) bekezdés 10. cikk, (1) bekezdés 10. cikk, (2) bekezdés 10. cikk, (3) bekezdés 11. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés 11. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés 11. cikk, (2) bekezdés 12. cikk 13. cikk 14. cikk 15. cikk 16. cikk 17. cikk 18. cikk 19. cikk 20. cikk 21. cikk 22. cikk 23. cikk, (1) bekezdés 23. cikk, (2) bekezdés 24. cikk 25. cikk 26. cikk 27. cikk || 1. cikk 11. cikk, (1), (2) és (4) bekezdés 11. cikk, (3) bekezdés 46. cikk 3. cikk, 10. cikk 16. cikk, (2) bekezdés 6. cikk 7. cikk, 8. cikk ─ ─ 5. cikk ─ ─ 24. cikk ─ 5. cikk 2. cikk 12. cikk, (4) bekezdés, a) pont ─ 14. cikk, (1) bekezdés 52. cikk 17. cikk, (1) bekezdés 17. cikk, (2) bekezdés ─ 17. cikk, (1) bekezdés; 28. cikk ─ ─ ─ 35. cikk, 37. cikk 4. cikk 4. cikk, 40. cikk 43. cikk, 44. cikk 24. cikk ─ 20. cikk, d) pont ─ 141. cikk ─ ─ 4. cikk ─ 144. cikk 145. cikk, (1) és (2) bekezdés ─ || ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ 36. cikk ─ ─ 115. cikk ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ 8. cikk ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ 8. cikk, 13. cikk 20. cikk ─ 93. cikk ─ ─ 8. cikk ─ ─ ─ ─ ─ || ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ 9. cikk, 15. cikk ─ ─ ─ 64. cikk ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

[1]               Az Európai Parlament …-i álláspontja és a Tanács …-i álláspontja első olvasatban Az Európai Parlament …-i álláspontja és a Tanács …-i határozata.

[2]               HL L 125., 1966.7.11., 2298. o.

[3]               HL L 125., 1966.7.11., 2309. o.

[4]               HL L 93., 1968.4.17., 15. o.

[5]               HL L 226., 1998.8.13., 16. o.

[6]               HL L 11., 2000.1.15., 17. o.

[7]               HL L 193., 2002.7.20., 1. o.

[8]               HL L 193., 2002.7.20., 12. o.

[9]               HL L 193., 2002.7.20., 33. o.

[10]             HL L 193., 2002.7.20., 60. o.

[11]             HL L 193., 2002.7.20., 74. o.

[12]             HL L 205., 2008.8.1., 28. o.

[13]             HL L 267., 2008.10.8., 8. o.

[14]             HL L 365., 1994.12.31., 10–23. o.

[15]             HL L 61., 1997.3.3., 1-69. o.

[16]             HL L 106., 2001.4.17., 1–39. o.

[17]             HL L 268., 2003.10.18., 1–23. o.

[18]             HL L 268., 2003.10.18., 24–28. o.

[19]             (Office of Publication, please insert OJ reference number of Regulation on protective measures against pest of plants).

[20]             HL L 162., 2008.6.21., 13–19. o.

[21]             HL L 312., 2009.11.27., 44–54. o.

[22]             ISO 3166-1:2006, Országok és igazgatási egységeik nevének kódjai – 1. rész: Országkódok. Nemzetközi Szabványügyi Szervezet, Genf.