Javaslat: a Tanács rendelete a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 1234/2007/EK rendelet („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) módosításáról /* COM/2007/0854 végleges - CNS 2007/0290 */
[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA | Brüsszel, 20.12.2007 COM(2007) 854 végleges 2007/0290 (CNS) Javaslat: A TANÁCS RENDELETE a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 1234/2007/EK rendelet („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) módosításáról (előterjesztő: a Bizottság) INDOKOLÁS 1. Háttér - A javaslat indokai és célkitűzései: a KAP új jogi keretét alkotó, az egységes közös piacszervezésről szóló 1234/2007/EK rendelet végleges formába öntése A mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 1234/2007/EK tanácsi rendelet („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) felülvizsgálta az ágazatspecifikus közös piacszervezésekről (kpsz) szóló 21 hatályos rendeletet, és ezeket egyetlen átfogó rendeletben egyesítette azzal a céllal, hogy a jogi keret a háttérben meghúzódó szakpolitikák módosítása nélkül legyen ésszerűsíthető és egyszerűsíthető, így tehát a piaci szakpolitikák hagyományos területein – például intervenció, magántárolás, behozatali vámkontingensek, export-visszatérítés, védintézkedések, az állami támogatásra vonatkozó és versenyszabályok, valamint az adatközlés és -szolgáltatás – egyetlen harmonizált szabályrendszer kidolgozására került sor. Az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletjavaslatot a Bizottság 2006 decemberében nyújtotta be, a javaslat megszövegezése során a KAP területével kapcsolatban az elmúlt évek alatt meghozott politikai döntéseket nem kérdőjelezték meg. A javaslat, illetve a Tanács által később elfogadott rendelet ennélfogva a 2006. decemberi jogi helyzetre épülő technikai egyszerűsítésnek tekinthető. Az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet elfogadásakor még nem volt mód figyelembe venni a cukor-, a gyümölcs- és zöldség-, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, a vetőmag, a marhahúságazatot, valamint a tej- és tejtermékágazatot érintő jelentős – azóta a Tanács által elfogadott – módosításokat, így ezeket most kell a rendeletbe belefoglalni. - Általános háttér Ez a javaslat nélkülözhetetlen része a közös agrárpolitika (KAP) ésszerűsítésére és egyszerűsítésére irányuló bizottsági terveknek. A Bizottság szemléletmódjának sarkalatos pontjait a közös agrárpolitika egyszerűsítéséről és jobb szabályozásáról szóló 2005. évi bizottsági közlemény (a továbbiakban: a közlemény)[1] tartalmazza. Az említett dokumentumban a Bizottság hangsúlyozta: „A mezőgazdasági ágazat terén tapasztalható bürokráciának a szabályozás átláthatóbbá, érthetőbbé és egyszerűbbé tételével történő csökkentése mérsékelni fogja a vállalkozások költségeit, és biztosítani fogja, hogy az európai polgárok értékes ellenszolgáltatást kapjanak a pénzükért”. - Hatályos rendelkezések a javaslat által szabályozott területen A cukor, a vetőmagok, illetve a tej és tejtermékek közös piacszervezése tekintetében az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet már új jogi keretet hozott létre, és hatályon kívül fogja helyezni a hatályos ágazatspecifikus közös piacszervezésről szóló rendeleteket attól az időponttól kezdve, hogy az említett ágazatokban az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletet kell alkalmazni, ez az időpont a vetőmagok, illetve a tej és tejtermékek esetében 2008. július 1-je, a cukor esetében pedig 2008. október 1-je. A gyümölcs- és zöldségfélék és a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék esetében a közös piacszervezések az egységes közös piacszervezésről szóló rendelettel párhuzamosan hatályban maradnak, hatályon kívül helyezésükre e javaslat keretében kerül sor, gondoskodva arról, hogy lényegi elemeik maradéktalanul belekerüljenek az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletbe. Végezetül pedig, a marha- és borjúhús közös piacszervezése már teljes egészében belekerült az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletbe, és már csak a 700/2007/EK rendelet értékesítéssel kapcsolatos új szabályainak az új horizontális jogi keretbe való belefoglalása van hátra. - Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel Ez a mezőgazdasággal kapcsolatos javaslat szervesen illeszkedik a Bizottságnak a jobb szabályozással és egyszerűsítéssel kapcsolatos általános szemléletébe, ahogy azt „A Közösség lisszaboni programjának végrehajtása: a szabályozási környezet egyszerűsítésére irányuló stratégiáról” című 2005. október 25-i közleményében[2] kifejti, és a jogalkotás javításáról szóló 2003. december 16-i intézményközi megállapodással[3] magáénak vallja. 2. Konzultáció az érdekelt felekkel és hatásvizsgálat - Konzultáció az érdekelt felekkel Az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet előkészítése során konzultációt folytattak az érdekelt felekkel, akik a rendeletet általában olyan pozitív lépésnek tartották, amely a KAP piaci szakpolitikái területén alkalmazandó jogszabályokat átláthatóbbá és könnyebben hozzáférhetővé teszi. További konzultációra nincs szükség, mivel ez a javaslat csupán kiegészíti az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletet, és nem vezet be jelentős módosításokat. - Szakvélemények összegyűjtése és felhasználása Külső szakértők bevonására nem volt szükség. - Hatásvizsgálat Nem alkalmazható. A hatásvizsgálat követelményei nem vonatkoznak a szóban forgó javaslatra, mivel ez utóbbi nem része a Bizottság jogalkotási és munkaprogramjának. 3. a horizontális közös piacszervezés (kpsz) jogi alkotóelemei és fő jellemzői - Jogalap A Szerződés 36. és 37. cikke - A javaslat tartalma Az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletjavaslat benyújtása óta jelentős módosításokat fogadtak el a cukor, a vetőmagok, illetve a tej és tejtermékek ágazatát érintő korábbi közös piacszervezések vonatkozásában. A fenti módosítások még nem kerültek bele az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletbe. Ezeket tehát most bele kell foglalni a rendeletbe annak elkerülése érdekében, hogy az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet alkalmazásának kezdetével a már elavult jogszabályok újra alkalmazandók legyenek. Ezen túlmenően az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletben még nem szerepel a gyümölcs- és zöldség-, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség- valamint a borágazat (az említett ágazatokkal kapcsolatban az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet csak az irányítóbizottsági eljárás alkalmazásáról rendelkezik), mert ezen ágazatok vonatkozásában általános politikai reform van vagy volt folyamatban. Az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet (8) preambulumbekezdése értelmében az említett ágazatokat a vonatkozó szakpolitikai reformok jogszabályba foglalását követően maradéktalanul bele kell foglalni a rendeletbe. Ez a helyzet a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat esetében, amelyekkel kapcsolatban a gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében különleges szabályok megállapításáról, a 2001/112/EK és a 2001/113/EK irányelv, valamint a 827/68/EGK, a 2200/96/EK, a 2201/96/EK, a 2826/2000/EK, az 1782/2003/EK és a 318/2006/EK rendelet módosításáról, továbbá a 2202/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. szeptember 26-i 1182/2007/EK tanácsi rendelet[4] jelentős módosításokat vezetett be. Végezetül a 2007. június 11-i 700/2007/EK rendelettel[5] a Tanács a legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsának értékesítésével kapcsolatos szabályokat fogadott el. Mivel az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet általános célja az, hogy egységes horizontális jogi keret jöjjön létre a KAP összes piaccal kapcsolatos szabálya vonatkozásában, ezeket a rendelkezéseket is bele kell foglalni a rendeletbe. - A szubszidiaritás elve A javaslat célja megegyezik az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet céljával, azaz egyszerűsíteni kívánja a közös piacszervezések jogi keretét anélkül, hogy változtatna a háttérben meghúzódó politikai irányvonalakon. - Az eszköz kiválasztása Javasolt eszköz: rendelet. Más eszköz nem felelne meg, mivel a javaslat célja, hogy horizontális, a tagállamokban közvetlenül alkalmazandó közös piacszervezést hozzon létre. 4. Költségvetési vonatkozások Mivel a javaslat nem jár a fennálló KAP-intézkedések módosulásával, nincs költségvetési kihatása. 5. Egyszerűsítés A javaslat további kiegészítéseket tesz egy olyan jogszabályhoz, amelyet eredetileg is a technikai egyszerűsítés érdekében fogadtak el. A javaslat tovább egyszerűsíti a KAP jogszabályi környezetét azzal, hogy eddig hiányzó szabályokkal egészíti ki az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletet. Hatására a hatályos jogszabályok jelentős mértékű egyszerűsödése várható. Jogszabályok hatályon kívül helyezése A javaslat elfogadása négy tanácsi rendelet hatályon kívül helyezését eredményezi. 2007/0290 (CNS) Javaslat: A TANÁCS RENDELETE a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 1234/2007/EK rendelet („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 36. és 37. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára[6], tekintettel az Európai Parlament véleményére[7], mivel: (1) A közös agrárpolitika (KAP) jogszabályi környezetének egyszerűsítése érdekében az 1234/2007/EK tanácsi rendelet („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”)[8] hatályon kívül helyezte a KAP bevezetése óta a mezőgazdasági termékekre vagy termékcsoportokra kiterjedő közös piacszervezések létrehozásának keretében a Tanács által elfogadott összes rendeletet és azok helyébe egyetlen jogszabályt léptetett. (2) Mivel az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet (7) preambulumbekezdésében kimondottak szerint az egyszerűsítést megvalósító jogszabály nem kérdőjelezheti meg az évek során a KAP keretében hozott politikai döntéseket, következésképpen az nem is rendelkezett új eszközökről vagy intézkedésekről. Az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet ennek megfelelően az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet szövegének a Bizottság által történő előterjesztése időpontjáig tükrözi a szakpolitikai döntéseket. (3) A Tanácson belül az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet elfogadásával kapcsolatban zajló tárgyalásokkal párhuzamosan a Tanács több ágazat tekintetében egy sor politikai döntést tárgyalt meg, és fogadott el. Erre került sor a cukor, a vetőmagok, valamint a tej és tejtermékek ágazata esetében. (4) A cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK tanácsi rendeletet[9] elsősorban annak érdekében módosították, hogy az érintett piac strukturális egyensúlyba kerüljön. Ezeknek a módosításoknak az elfogadására és közzétételére csak kevéssel az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet közzétételét megelőzően került sor. (5) A vetőmagok piacának közös szervezéséről szóló, 2005. november 23-i 1947/2005/EK tanácsi rendelet[10] módosítására az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet elfogadásával egy időben került sor. E módosítás következtében Finnország a továbbiakban nem nyújthat nemzeti támogatást a vetőmagok és a gabonavetőmagok esetében, és annak érdekében, hogy a finn mezőgazdasági termelők fel tudjanak készülni a nemzeti támogatás nélküli helyzetre, a módosítás egy végső, kiegészítő átmeneti időszakot állapít meg, amely alatt Finnország a timótfű-vetőmag kivételével nemzeti támogatást nyújthat a vetőmagok és a gabonavetőmagok termeléséhez. (6) A tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1255/1999/EK tanácsi rendelet[11] módosítása – amelyre kevéssel az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet elfogadását megelőzően került sor – különböző módosításokat vezetett be a vajra és a sovány tejporra vonatkozó állami intervenció és magántárolás esetében, hatályon kívül helyezte azt a lehetőséget, hogy a hadseregek csökkentett áron vásárolhatnak fel vajat és az oktatási intézmények tanulóinak biztosított tej valamennyi kategóriája esetében átalánytámogatást határozott meg. Ezen túlmenően a tej- és tejtermékpiac közös szervezésének a fogyasztói tejre vonatkozó kiegészítő szabályairól szóló, 1997. december 18-i 2597/97/EK tanácsi rendeletet[12] ugyanakkor módosították, mint az 1255/1999/EK rendeletet, lehetővé téve a rendelet korábbi rendelkezéseitől eltérő zsírtartalommal rendelkező termékek fogyasztói tejként történő értékesítését. (7) Ezeket a módosításokat bele kell foglalni az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletbe annak érdekében, hogy az említett szakpolitikai döntések az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletnek az említett ágazatokra történő alkalmazása megkezdésétől is érvényben maradjanak . (8) Az egységes közös piacszervezésről szóló rendelettel kapcsolatos tárgyalásokkal, illetve a rendelet elfogadásával párhuzamosan a Tanács a gyümölcs- és zöldségágazat, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat vonatkozásában is szakpolitikai tárgyalásokat folytatott, és reformot fogadott el. Ennek érdekében elfogadták a gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében különleges szabályok megállapításáról, a 2001/112/EK és a 2001/113/EK irányelv, valamint a 827/68/EGK, a 2200/96/EK, a 2201/96/EK, a 2826/2000/EK, az 1782/2003/EK és a 318/2006/EK rendelet módosításáról, továbbá a 2202/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. szeptember 26-i 1182/2007/EK tanácsi rendeletet[13]. Az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet (8) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint a fent említett két ágazat területét érintő rendelkezések közül csak azok kerültek bele a kezdetektől az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletbe, amelyek tekintetében nem volt folyamatban szakpolitikai reform, a szakpolitikai módosítások által érintett főbb rendelkezéseket pedig akkor kell az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletbe belefoglalni, ha azokat már jogszabályba foglalták. Mivel ez már megtörtént, a gyümölcs- és zöldségágazatot, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatot most maradéktalanul bele kell foglalni az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletbe azzal, hogy az 1182/2007/EK rendeletben az említett két ágazatba tartozó termékek közös piacszervezése tekintetében meghozott szakpolitikai döntések bekerülnek az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletbe. (9) A legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsának értékesítéséről szóló, 2007. június 11-i 700/2007/EK tanácsi rendelet[14] az érintett termékek vonatkozásában új értékesítési szabályokat vezetett be. Az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet a közös piacszervezés vonatkozásában hatályban lévő összes szabály egyetlen jogi keretben történő egyesítését és az ágazati megközelítéseknek a horizontális megközelítéssel való felcserélését tűzte ki célul. Az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet több ágazat vonatkozásában határoz meg értékesítési szabályokat, következésképpen a 700/2007/EK rendelet által bevezetett új értékesítési szabályokat is helyénvaló belefoglalni az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletbe. (10) Az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletet ennek megfelelően módosítani kell. (11) A módosításokat legkésőbb attól az időponttól kezdődően kell alkalmazni, amikortól az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletet annak 204. cikke (2) bekezdésével összhangban az érintett ágazatok esetében alkalmazni kell. A vetőmag-, a marha- és borjúhús-, valamint a tej és tejtermékágazatok vonatkozásában a 204. cikk (2) bekezdése második albekezdésének a) és f) pontja 2008. július 1-jét határozza meg az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet alkalmazásának kezdőidőpontjaként. Következésképpen az említett ágazatok vonatkozásában ebben a rendeletben is 2008. július 1-jét kell az alkalmazás kezdőidőpontjaként megjelölni. (12) Azt a néhány rendelkezést, amely a gyümölcs- és zöldségágazatot, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatot illetően már belekerült az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletbe, az említett rendelet 204. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban 2008. január 1-jétől kell alkalmazni. Az ebben a rendeletben előírt módosításokat tehát ugyanattól az időponttól kezdve kell alkalmazni, mint a vetőmag-, a marha- és borjúhús-, valamint a tej és tejtermékágazat esetében, azaz 2008. július 1-jétől. (13) Az 1152/2007/EK rendelet 2. cikke második bekezdésének második mondata előírja, hogy az említett rendelet által a tejágazatban bevezetett módosítások közül néhányat csak 2008. szeptember 1-jétől kell alkalmazni. Az e rendelet összefüggésében érintett módosítások tekintetében ugyanezt az időpontot kell megjelölni az alkalmazás kezdőidőpontjaként. (14) A cukorágazat vonatkozásában az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletet annak 204. cikke (2) bekezdése második albekezdésének c) pontjával összhangban 2008. október 1-jétől kell alkalmazni. Következésképpen az e rendeletben az említett ágazat vonatkozásában megállapított rendelkezéseket is 2008. október 1-jétől kezdődően kell alkalmazni, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk Az 1234/2007/EK rendelet a következőképpen módosul: 1. Az 1. cikk a következőképpen módosul: a) A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „A borágazat tekintetében kizárólag e rendelet 195. cikke alkalmazandó.”; b) A cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(4) A 0701 KN-kód alá tartozó, friss vagy hűtött burgonya esetében a IV. rész II. fejezete alkalmazandó.” 2. A 3. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „A gyümölcs- és zöldségágazati, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazati termékek vonatkozásában szükség esetén a Bizottság határozza meg a gazdasági éveket.” 3. A 6. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő szöveg lép: „c) „tejszín”: a közvetlenül és kizárólag tejből nyert tejszín.”; 4. A 8. cikk (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontja helyébe a következő szöveg lép: „ii. 169,80 EUR/100 kg a sovány tejpor esetében;” 5. A 10. cikk (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő szöveg lép: „f) jóváhagyott közösségi vállalkozás által tejből porlasztásos eljárással előállított kiváló minőségű sovány tejpor, amelynek minimális fehérjetartalma a zsírmentes szárazanyag 34,0 tömegszázaléka.” 6. A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép: „15. cikk Vaj 1. A vaj esetében az állami intervenció minden évben a március 1-jétől augusztus 31-ig tartó időszakban áll nyitva. 2. Ha az ebben az időszakban intervencióra felkínált mennyiségek meghaladják a 30 000 tonnát, a Bizottság felfüggesztheti az állami intervenció keretében történő felvásárlást. Ebben az esetben a felvásárlást a Bizottság által meghatározandó előírásoknak megfelelő pályázati eljárás alapján kell végrehajtani.” 7. A 23. cikk második bekezdését el kell hagyni. 8. A 26. cikk a) pontja ii. alpontjának helyébe a következő szöveg lép: „ii. exportra szánják, akár további feldolgozás nélkül, akár a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékekké vagy e rendelet XX. mellékletének III. részében felsorolt árukká való feldolgozást követően, vagy iii. a 62. cikkben említett ipari felhasználásra szánják.” 9. A 28. cikk a) pontja helyébe a következő szöveg lép: „a) a következők tekintetében: i. sózatlan vaj, amely a Közösség területén lévő, jóváhagyott vállalkozásban tejszínből vagy tejből készült, és amelynek minimális vajzsírtartalma 82 tömegszázalék, maximális zsírmentes tejszárazanyag-tartalma 2 tömegszázalék, maximális víztartalma pedig 16 tömegszázalék; ii. sózott vaj, amely a Közösség területén lévő, jóváhagyott vállalkozásban tejszínből vagy tejből készült, és amelynek minimális vajzsírtartalma 80 tömegszázalék, maximális zsírmentes tejszárazanyag-tartalma 2 tömegszázalék, maximális víztartalma 16 tömegszázalék, maximális sótartalma pedig 2 tömegszázalék.” 10. A 29. cikk helyébe a következő szöveg lép: „29. cikk A vajra vonatkozó feltételek és támogatási szint A vaj esetében nyújtott támogatás összegét a Bizottság a tárolási költségekre, valamint a friss vaj és a készletezett vaj árának valószínű változására figyelemmel határozza meg. A támogatást növelni lehet, amennyiben a kitárolás idején a betároláskor előre nem látható kedvezőtlen változás következett be a piacon.” 11. A 31. cikk a következőképpen módosul: a) Az (1) bekezdés d)–g) pontja helyébe a következő szöveg lép: „d) tartós sajtok, valamint juh- és/vagy kecsketejből készült és legalább hat hónapos érlelést igénylő sajtok; e) sertéshús; f) juh- és kecskehús.”; b) A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(2) A Bizottság előre vagy pályázati eljárások útján határozza meg az (1) bekezdésben meghatározott magántárolási támogatást. Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott sajtok esetében a támogatás meghatározása során figyelembe veszik a tárolási költségeket és a támogatásban részesülő és a piacon forgalmazott egyéb sajtok közötti egyensúly fenntartásának szükségességét.” 12. A 35. cikket el kell hagyni. 13. A 36. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(1) A Bizottság határozhat magántárolási támogatás nyújtásáról, ha a 31. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett sajttermékek esetében az árak alakulása és a készletek helyzete a piac egyensúlyának súlyos zavarára utalnak, amely szezonális tárolással felszámolható vagy csökkenthető.” 14. Az 50. cikk (5) és (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(5) Azok a cukorgyártó vállalkozások, amelyek nem kötöttek vetés előtti szállítási szerződéseket a kvóta-cukorrépa minimálárán olyan cukorrépa-mennyiségre vonatkozóan, amely megegyezik a birtokukban lévő cukorkvótával, és amelyet adott esetben az 52. cikk (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban a megelőző kivonásra megállapított együtthatóval kiigazítottak, az általuk cukorrá feldolgozott cukorrépa teljes mennyiségéért legalább a kvóta-cukorrépa minimálárát kötelesek fizetni. (6) A szakmán belüli megállapodások – az érintett tagállam általi jóváhagyás mellett – eltérhetnek a (3), (4) és az (5) bekezdéstől.” 15. Az 52. cikk helyébe a következő szöveg lép: „52. cikk A cukor kivonása (1) A piac szerkezeti egyensúlyának a referenciaárhoz közeli árszinten történő megőrzése érdekében, figyelembe véve a Közösségnek a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött megállapodásokból eredő kötelezettségeit, a Bizottság dönthet úgy, hogy egy adott gazdasági évben kivonja a piacról azokat a kvótacukor- vagy kvótaizoglükóz-mennyiségeket, amelyek meghaladják az e cikk (2) bekezdésével összhangban kiszámított küszöbértéket. (2) Az e cikk (1) bekezdésében említett kivonási küszöbértéket a kvótával rendelkező valamennyi vállalkozás esetében úgy kell kiszámítani, hogy annak kvótáját megszorozzák a Bizottság által, a várható piaci tendenciák alapján legkésőbb az előző gazdasági év március 16-ig megállapítandó együtthatóval. A 2008/2009. gazdasági évre vonatkozóan az említett együtthatót a 320/2006/EK rendelettel összhangban legkésőbb 2008. március 15-ig engedélyezett lemondásokat követően meglévő kvótára kell alkalmazni. A Bizottság az aktualizált piaci tendenciák alapján az adott gazdasági év október 31-ig úgy határozhat, hogy vagy kiigazítja, vagy – amennyiben az e bekezdés első albekezdésnek megfelelően korábban nem hoztak ilyen döntést – megállapítja az együtthatót. (3) Valamennyi kvótával rendelkező vállalkozás a következő gazdasági év kezdetéig a saját költségén tárolja a (2) bekezdéssel összhangban kiszámított küszöbértéket meghaladóan a kvótán belül termelt cukrot. A valamely gazdasági év folyamán kivont cukor- vagy izoglükóz-mennyiségeket a következő gazdasági évre szóló kvóta alapján elsőként termelt mennyiségeknek kell tekinteni. Az e bekezdés első albekezdésétől eltérve, a várható cukorpiaci tendenciákat figyelembe véve a Bizottság dönthet úgy, hogy a folyó és/vagy a következő gazdasági évre vonatkozóan a kivont cukor vagy izoglükóz teljes egészét vagy egy részét: a) olyan többlet cukornak vagy többlet izoglükóznak tekinti, amely ipari cukorrá vagy ipari izoglükózzá való feldolgozásra rendelkezésre áll, vagy b) ideiglenes kvótába tartozó termelésnek tekinti, amelynek egy részét fenn lehet tartani exportra, tiszteletben tartva a Közösségnek a Szerződés 300. cikke értelmében megkötött megállapodásokból származó kötelezettségvállalásait. (4) Ha a Közösségben a cukorellátás nem megfelelő, a Bizottság úgy határozhat, hogy a kivont cukor egy bizonyos mennyisége a közösségi piacon a kivonás időtartamának vége előtt eladható legyen. (5) Abban az esetben, ha a kivont cukrot a következő gazdasági év első termeléseként kezelik, a cukorrépa-termelők részére az abban a gazdasági évben alkalmazandó minimálárat kell fizetni. Abban az esetben, ha a kivont cukorból ipari cukor lesz vagy az e cikk (3) bekezdése a) és b) pontjának megfelelően kivitelre kerül, a 49. cikk minimálárra vonatkozó követelményeit nem kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a kivont cukrot a (4) bekezdés szerint a kivonás időtartamának vége előtt értékesítik a közösségi piacon, a cukorrépa-termelőknek a folyó gazdasági évben alkalmazandó minimálárat kell fizetni. 52a. cikk Cukorkivonás a 2008-2009-es és a 2009-2010-es gazdasági évben (1) Az e rendelet 52. cikke (2) bekezdésétől eltérve, azon tagállamok esetében, amelyek nemzeti kvótáját a 320/2006/EK rendelet 3. cikkének és 4a. cikke (4) bekezdésének megfelelő kvótalemondás eredményeként csökkentették, a 2008-2009-es és a 2009-2010-es gazdasági évre vonatkozó együtthatót a Bizottság e rendelet VIIc. mellékletének alkalmazásával állapítja meg. (2) Az e rendelet 52. cikkének (2) bekezdésében említett együtthatókat a vállalkozás kérelmére nem kell alkalmazni arra a vállalkozásra, amely a 320/2006/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) vagy b) pontjával összhangban a következő gazdasági évtől kezdődően lemond a neki juttatott teljes kvótáról. Az erre vonatkozó kérelmet a kivonás által érintett gazdasági év vége előtt kell benyújtani.” 16. Az 59. cikk helyébe a következő szöveg lép: „59. cikkKvótakezelés (1) A Bizottság a VI. mellékletben meghatározott kvótákat a 2008/2009. gazdasági évre vonatkozóan 2008. április 30-ig, a 2009/2010. és a 2010/2011. gazdasági évre vonatkozóan pedig 2009, illetve 2010 februárjának végéig igazítja ki. A kiigazítások e cikk (2) bekezdésének és e rendelet 58. cikkének, valamint a 320/2006/EK rendelet 3. cikkének és 4a. cikke (4) bekezdésének alkalmazásából következnek. (2) Figyelembe véve a 320/2006/EK rendeletben előírt szerkezetátalakítási rendszer eredményeit, a Bizottság legkésőbb 2010 februárjának végéig határoz arról, hogy milyen közös százalékérték szükséges a tagállamonként vagy régiónként fennálló cukor- és izoglükóz-kvóták csökkentéséhez annak érdekében, hogy a 2010/2011. gazdasági évtől kezdődően a piaci egyensúlyhiányt el lehessen kerülni. A tagállamok az egyes vállalkozások kvótáját ennek megfelelően kiigazítják. Az e bekezdés első albekezdésétől eltérve, azon tagállamok esetében, amelyek nemzeti kvótáját a 320/2006/EK rendelet 3. cikkének és 4a. cikke (4) bekezdésének megfelelő kvótalemondás eredményeként csökkentették, a Bizottság a százalékértéket e rendelet VIIa. mellékletének alkalmazásával állapítja meg. Az említett tagállamok a területükön lévő, kvótával rendelkező valamennyi vállalkozás tekintetében e rendelet VIIb. mellékletének megfelelően kiigazítják a százalékértéket. E bekezdés első és a második albekezdését nem kell alkalmazni a Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésében említett legkülső régiókra.” 17. A 60. cikk a következőképpen módosul: a) A cím helyébe a következő szöveg lép: „60. cikkA nemzeti kvóta újrakiosztása és kvótacsökkentés”; b) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(1) A tagállamok – a vállalkozásoknak a 320/2006/EK rendelettel létrehozott mechanizmusokban történő részvételre vonatkozó szabadságának tiszteletben tartásával – a 2008/2009. gazdasági évre és azt követően legfeljebb 10%-kal csökkenthetik a területükön letelepedett vállalkozásoknak kiosztott cukor- vagy izoglükóz-kvótát. Ennek során a tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumokat alkalmaznak.”; c) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(4) E cikk (3) bekezdésétől eltérve, amennyiben a 320/2006/EK rendelet 4a. cikkét alkalmazzák, a tagállamok az említett cikk (4) bekezdésében meghatározott csökkentés alkalmazásával, az e cikk (1) bekezdésében rögzített százalékon belül kiigazítják az érintett vállalkozásoknak kiosztott cukorkvótát.” 18. A 64. cikk c) pontjának helyébe az következő szöveg lép: „c) azok a cukor- és izoglükóz-mennyiségek, amelyeket a piacról az 52. és az 52a. cikkel összhangban kivontak, és amelyek tekintetében az 52. cikk (3) bekezdésében előírt kötelezettségeket nem teljesítik.” 19. A 101. cikk b)–e) pontja helyébe a következő szöveg lép: „b) cukrászati termékek és jégkrémek gyártói részére; c) egyéb, a Bizottság által meghatározandó élelmiszerek előállítói részére; d) a vajkoncentrátum közvetlen fogyasztására.” 20. A 102. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(3) A közösségi támogatás összege 100 kilogrammonként 18,15 EUR minden tejkategória esetében. Egyéb támogatásra jogosult tejtermékek esetében a támogatások összegét az érintett termék tejalkotórészeinek figyelembevételével kell meghatározni.” 21. A II. rész I. címe IV. fejezetének IV. szakasza után a szöveg a következő IVa. szakasszal egészül ki: „IVa. SZAKASZTámogatások a gyümölcs- és zöldségágazatban I. ALSZAKASZTERMELőI CSOPORTOK „103A. CIKK TERMELőI CSOPORTOK TÁMOGATÁSA (1) A 125e. cikk értelmében engedélyezett átmeneti időszak alatt a tagállamok a gyümölcs- és zöldségágazatban a termelői szervezetként való elismerés céljából létrejött termelői csoportok részére biztosíthatnak: a) támogatást létrejöttük ösztönzésére és adminisztratív működésük elősegítésére; b) támogatást, közvetlenül vagy hitelintézeteken keresztül egyaránt, azon beruházások részleges fedezésére, amelyek az elismerés megszerzéséhez szükségesek, és a 125e. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében említett elismerési tervben bemutatásra kerültek. (2) Az (1) bekezdésben említett támogatást a Közösség visszatéríti a Bizottság által az ilyen intézkedések finanszírozását – beleértve a küszöbértékeket és felső határokat és a közösségi finanszírozás mértékét – illetően elfogadandó szabályokkal összhangban. (3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett támogatás minden egyes termelői csoport tekintetében annak értékesített termelése alapján kerül meghatározásra, és az összege az első, második, harmadik, negyedik és ötödik évben: a) az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén vagy ezen időpontot követően csatlakozott tagállamokban az értékesített termelés értéke 10%, 10%, 8%, 6% és 4%-ának felel meg; és b) a Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésében említett legkülső régiókban, illetve az 1405/2006/EK tanácsi rendelet* 1. cikkének (2) bekezdésében említett kisebb égei-tengeri szigeteken az értékesített termelés értéke 5%, 5%, 4%, 3% és 2%-ának felel meg. A küszöbértékeket meghaladó értékű forgalmazott termelés tekintetében csökkenteni lehet ezeket az értékeket. A termelői csoportok számára egy adott évben fizethető támogatásra felső határ alkalmazható. II. ALSZAKASZMűKÖDÉSI ALAPOK ÉS OPERATÍV PROGRAMOK 103B. CIKK MűKÖDÉSI ALAPOK (1) A gyümölcs- és zöldségágazat termelői szervezetei működési alapot hozhatnak létre. Az alapot a következőkből finanszírozzák: a) a tagoknak vagy magának a termelői szervezetnek a pénzügyi hozzájárulása; b) a termelői szervezeteknek nyújtható közösségi pénzügyi támogatás. (2) A működési alapokat kizárólag a tagállamok által a 103f. cikkel összhangban jóváhagyott operatív programok finanszírozására szabad felhasználni. 103c. cikk Operatív programok (1) Az operatív programok a 122. cikk c) pontjában említett, vagy az alábbiakban felsorolt célkitűzések közül kettőnek vagy többnek a megvalósítására irányulnak: a) a termelés megtervezése; b) a termékek minőségének javítása; c) a termékek kereskedelmi értékének növelése; d) a friss vagy a feldolgozott termékek promóciója; e) környezetvédelmi intézkedések és a környezetet kímélő termelési módszerek, a biogazdálkodást is beleértve; f) válságmegelőzés és -kezelés. (2) A válságmegelőzésnek és -kezelésnek a gyümölcs- és zöldségpiacok válságainak elkerülésével és kezelésével kell kapcsolatosnak lennie, és ebben az összefüggésben a következőkre terjed ki: a) piacról történő árukivonás; b) zöld szüret vagy a gyümölcs- és zöldségfélék be nem takarítása; c) promóció és kommunikáció; d) képzési intézkedések; e) betakarítási biztosítás; f) a kölcsönös alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek támogatása. A válságmegelőzési és -kezelési intézkedések – beleértve bárminemű tőke- és kamat-visszafizetést a harmadik albekezdésben említetteknek megfelelően – az operatív program keretében felmerülő kiadások legfeljebb egyharmadát tehetik ki. A válságmegelőzési és -kezelési intézkedések finanszírozása érdekében a termelői szervezetek piaci feltételekkel kölcsönt vehetnek fel. Ebben az esetben a tőke és a kölcsön után járó kamatok visszafizetése az operatív program részét képezheti, és így jogosult lehet a 103d. cikk szerinti közösségi pénzügyi támogatásra. A válságmegelőzés és -kezelés keretében tett bármely konkrét intézkedés vagy ilyen kölcsönökből vagy közvetlenül finanszírozható, de egyszerre mindkét módon nem. (3) A tagállamok előírják, hogy: a) az operatív programoknak tartalmazniuk kell két vagy több környezetvédelmi intézkedést; vagy b) az operatív programok kiadásainak legalább 10%-át környezetvédelmi intézkedésekre kell fordítani. A környezetvédelmi intézkedések tiszteletben tartják az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet** 39. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében foglalt, az agrár-környezetvédelmi kifizetésekre vonatkozó követelményeket. Amennyiben egy termelői szervezet termelő tagjainak legalább 80%-a az említett rendelkezés szerinti egy vagy több azonos agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalást tett, e kötelezettségvállalások mindegyike az első albekezdés a) pontjában említett környezetvédelmi intézkedésnek számít. Az első albekezdésben említett környezetvédelmi intézkedések támogatása fedezi az intézkedésből származó többletköltségeket és bevételkiesést. (4) A (3) bekezdést Bulgáriában és Romániában csak 2011. január 1-jétől kell alkalmazni. (5) A környezeti terhelést növelő beruházások csak olyan esetekben engedélyezhetők, amikor hatékony védintézkedések óvják a környezetet az ilyen terheléssel szemben. 103d. cikk Közösségi pénzügyi támogatás (1) A közösségi pénzügyi támogatás megegyezik a 103b. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulások ténylegesen befizetett összegével, de legfeljebb a felmerült tényleges kiadások 50%-áig terjedhet. (2) A közösségi pénzügyi támogatás maximális mértéke az egyes termelői szervezetek által értékesített termelés értékének 4,1%-a. Ez a százalékarány mindazonáltal az értékesített termelés értékének 4,6%-ára növelhető, amennyiben az értékesített termelés értékének 4,1%-át meghaladó összeget csak válságmegelőzési és -kezelési intézkedések céljaira használják fel. (3) A termelői szervezet kérésére – egy operatív program vagy az operatív program egy része tekintetében – az (1) bekezdésben előírt százalékarány elérheti a 60%-ot, amennyiben a szóban forgó program az alábbi feltételek legalább egyikét teljesíti: a) azt különböző tagállamokban, több államot érintő rendszerekben együttműködő, több közösségi termelői szervezet nyújtja be; b) azt akár egy vagy több, szakmaközi alapon működő rendszerbe bekapcsolódott termelői szervezet nyújtja be; c) az kizárólag az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendelet*** hatálya alá tartozó ökológiai termékek termelésére vonatkozó egyedi támogatást érinti; d) azt az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén vagy azt követően csatlakozott valamely tagállam termelői szervezete nyújtja be a legkésőbb 2013 végéig futó intézkedésekre; e) az egy olyan elismert termelői szervezet első benyújtandó operatív programja, amely egy másik elismert termelői szervezettel egyesült; f) az a termelői szervezetek egy elismert társulásának első benyújtandó operatív programja; g) olyan tagállamok termelői szervezetei nyújtják be, amelyekben a termelői szervezetek a gyümölcs- és zöldségtermés kevesebb mint 20%-át forgalmazzák; h) azt a Közösség egyik legkülső régiójának termelői szervezete nyújtja be; i) az kizárólag az oktatási intézményekben tanuló gyermekek gyümölcs- és zöldségfogyasztásának előmozdítását célzó intézkedések egyedi támogatást érinti. (4) Az (1) bekezdésben előírt százalékarány 100 % a gyümölcs- és zöldségfélék piacról történő kivonása esetében, amely nem haladhatja meg az egyes termelői szervezetek által értékesített termelés mennyiségének 5%-át, és amellyel az alábbiak szerint rendelkeznek: a) ingyenes szétosztás a tagállamok által elismerten működő jótékonysági szervezetek és alapítványok körében a tevékenységük során történő felhasználásra, olyan személyek megsegítésére, akiknek a közsegélyezéshez való jogát a nemzeti jog elismeri, különösen azért, mert a létszükségletek terén hiányt szenvednek; b) ingyenes szétosztás a tagállamok által kijelölt olyan büntetés-végrehajtási intézmények, iskolák, közoktatási intézmények és gyermeküdültetési táborok, valamint kórházak és idősotthonok körében, amelyek minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítására, hogy az így szétosztott árumennyiségek csak az ilyen létesítmények által szokásosan vásárolt mennyiségek kiegészítését képezzék. 103e. cikk Nemzeti pénzügyi támogatás (1) A tagállamok olyan régióiban, ahol a termelők szervezettségének foka különösen alacsony, a Bizottság – kellően indokolt kérésre – engedélyezheti a tagállamoknak, hogy a termelői szervezetek számára a 103b. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulás legfeljebb 80%-át kitevő nemzeti pénzügyi támogatást fizessenek. Ez a támogatás a működési alapot egészíti ki. A tagállamok olyan régiói számára, amelyekben a termelői szervezetek a gyümölcs- és zöldségtermelés mennyiségének kevesebb mint 15%-át értékesítik, és amelyekben a gyümölcs- és zöldségtermelés részesedése a teljes mezőgazdasági termelésből legalább 15%, az első albekezdésben említett támogatást a Közösség az érintett tagállam kérésére megtérítheti. (2) E rendelet 180. cikkétől eltérve, a Szerződés 87., 88. és 89. cikke nem alkalmazandó az (1) bekezdés szerint engedélyezett nemzeti pénzügyi támogatásra. 103f. cikk Az operatív programokra vonatkozó nemzeti keret és nemzeti stratégia (1) A tagállamok nemzeti keretet állítanak fel a 103c. cikk (3) bekezdésében említett intézkedésekkel kapcsolatos általános feltételek meghatározása érdekében. Ez a keret különösen arról rendelkezik, hogy ezen intézkedéseknek teljesíteniük kell az 1698/2005/EK tanácsi rendelet**** megfelelő követelményeit, beleértve az annak 5. cikkében foglalt, a kiegészítő jelleggel, az összhanggal és a megfeleléssel kapcsolatos követelményeket is. A tagállamok benyújtják a Bizottságnak az általuk javasolt keretet, és a Bizottság három hónapon belül módosításokat írhat elő, amennyiben úgy véli, hogy a javaslat nem teszi lehetővé a Szerződés 174. cikkében, valamint a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési programban***** rögzített célkitűzések elérését. Az egyéni gazdaságokat érintő, operatív programok által támogatott beruházásoknak is tiszteletben kell tartaniuk a szóban forgó célkitűzéseket. (2) A tagállamok létrehozzák a gyümölcs- és zöldségpiachoz kapcsolódó fenntartható operatív programokra vonatkozó nemzeti stratégiájukat. Egy ilyen stratégia a következőkről rendelkezik: a) helyzetelemzés az erős és a gyenge pontok kiemelésével, valamint a fejlesztési lehetőségek elemzése; b) a választott prioritások indoklása; c) az operatív programok célkitűzései és az eszközök, valamint a teljesítménymutatók; d) az operatív programok értékelése; e) a termelői szervezetek jelentéstételi kötelezettségei. A nemzeti stratégia az (1) bekezdésben említett nemzeti keretet is magában foglalja. (3) Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazható az elismert termelői szervezetekkel nem rendelkező tagállamokra. 103g. cikk Az operatív programok jóváhagyása (1) Az operatív programok tervezetét az illetékes nemzeti hatóságokhoz kell benyújtani, amelyek ezen alszakasz rendelkezéseivel összhangban vagy jóváhagyják, vagy elutasítják azt, vagy kérik annak módosítását. (2) A termelői szervezetek minden egyes évre vonatkozóan közlik a tagállammal a működési alap becsült összegét, és arra vonatkozóan megfelelő indoklást nyújtanak be a működésiprogram-becslések, a tárgyév és – lehetőség szerint – a korábbi évek kiadásai, valamint – amennyiben szükséges – a következő év termelésének becsült mennyiségei alapján. (3) A tagállam értesíti a termelői szervezetet vagy a termelői szervezetek társulását a közösségi pénzügyi támogatásnak a 103d. cikkben meghatározott korlátokkal összhangban megbecsült összegéről. (4) A közösségi pénzügyi támogatások kifizetése az operatív program terveihez kapcsolódó kiadások alapján történik. Ugyanezen tervekre – garancia vagy biztosíték letétbe helyezése esetén – előleg fizethető. (5) A termelői szervezet – a szükséges igazoló dokumentumok kíséretében – értesíti a tagállamot az előző évi kiadásainak végleges összegéről, hogy megkaphassa a közösségi pénzügyi támogatás fennmaradó összegét. (6) Az operatív programok végrehajtása, valamint azoknak egyrészről a termelők és termelői szervezetek, másrészről a közösségi alapok általi finanszírozása legalább hároméves és legfeljebb ötéves időtartamra terjed ki. 103h. cikk Végrehajtási szabályok A Bizottság megállapítja az e szakasz alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat, különösen a következőket: a) a 103a. cikkben említett intézkedések finanszírozására vonatkozó szabályokat, beleértve a támogatások küszöb- és felső értékeit, valamint a támogatás közösségi társfinanszírozásának mértékét; b) a 103e. cikk (1) bekezdésében említett intézkedések visszatérítésének mértékét és szabályait; c) az egyéni gazdaságokat érintő beruházásokra vonatkozó szabályokat; d) a 103g. cikkben említett közlések és értesítések időpontjainak meghatározását; e) a 103g. cikkben említett közösségi pénzügyi támogatás részleges fizetésekre vonatkozó szabályait; * HL L 265., 2006.9.26., 1. o. ** HL L 277., 2005.10.21., 1. o. *** HL L 189., 2007.7.20., 1. o. **** HL L 277., 2005.10.21., 1. o. ***** A hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program megállapításáról szóló, 2002. július 22-i 1600/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 242., 2002.9.10., 1. o.).” 22. A 113. cikk a következőképpen módosul: a) Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(1) A Bizottság rendelkezhet forgalmazási előírások bevezetéséről az alábbi ágazatok egy vagy több termékére vonatkozóan: a) az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatán belül az I. melléklet VII. részének a) pontjában említett termékek tekintetében; b) gyümölcs- és zöldségfélék; c) feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék; d) banán; e) élő növény.” b) A (2) bekezdés a következőképpen módosul: i. az a) pont a következőképpen módosul: i a . az iii. pont helyébe a következő szöveg lép: „iii. a termékre vonatkozó kielégítő és átlátható tájékoztatással kapcsolatos fogyasztói igény, különösen a termék származási országa, minőségi osztálya és – ahol indokolt – fajtája (vagy kereskedelmi típusa) vonatkozásában;” i b . a bekezdés a következő ponttal egészül ki: „v. a gyümölcs- és zöldségágazat és a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat tekintetében az Egyesült Nemzetek Szervezetének Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB) által elfogadott ajánlások.” ii. a b) pont helyébe a következő szöveg lép: „b) az előírások vonatkozhatnak a minőségre, az osztályokba sorolásra, a súlyra, a méretre, a csomagolásra, a védőcsomagolásra, a tárolásra, a szállításra, a kiszerelésre, az értékesítésre, a származásra és a címkézésre.” 23. A rendelet a 113. cikk után a következő 113a. és 113b. cikkekkel egészül ki: „113a. cikk A gyümölcs- és zöldségágazat termékeinek forgalmazására vonatkozó kiegészítő követelmények (1) A fogyasztók részére frissen történő árusításra szánt gyümölcs- és zöldségágazati termékeket kizárólag akkor lehet forgalmazni, ha azok épek, egészségesek és kereskedelmi minőségűek, továbbá ha fel van tüntetve a származási ország. (2) A forgalmazási előírások hatálya alá tartozó gyümölcs- és zöldségágazati és feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazati termékek birtokosa felelős a 113. cikk (3) bekezdése első albekezdésének való megfelelés biztosításáért. (3) A 113. cikk (3) bekezdésének második albekezdése alapján és a Bizottság által a 194. cikkben foglaltaknak megfelelően esetlegesen elfogadott bármely, nevezetesen a megfelelőségi ellenőrzések következetes alkalmazásával kapcsolatos különös rendelkezés sérelme nélkül, a tagállamok a gyümölcs- és zöldségágazat és a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat tekintetében kockázatelemzés alapján szelektív módon ellenőrzik, hogy a termékek megfelelnek-e a vonatkozó forgalmazási előírásoknak. Ezeket az ellenőrzéseket a termőterületekről történő elszállítást megelőző szakaszra kell összpontosítani, amikor a termékeket csomagolják vagy rakodják. A harmadik országokból származó termékek esetében az ellenőrzéseket a szabad forgalomba bocsátást megelőzően kell elvégezni. 113b. cikk A legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsának értékesítése (1) A 42. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és (2) bekezdésében, valamint az V. melléklet A. pontjában meghatározott rendelkezések sérelme nélkül, a XIa. mellékletben meghatározott feltételeket, és különösen az annak III. pontjában meghatározott használandó kereskedelmi megnevezéseket, mind a Közösségben termelt, mind a Közösségbe harmadik országokból behozott, legfeljebb tizenkét hónapos, 2008. július 1-jét követően levágott szarvasmarhákból származó húsra alkalmazni kell. A legfeljebb tizenkét hónapos és 2008. július 1-jét megelőzően levágott szarvasmarhákból származó hús azonban továbbra is forgalomba hozható anélkül, hogy megfelelne a XIa. mellékletben meghatározott feltételeknek. (2) Az (1) bekezdésben említett feltételek nem alkalmazandók olyan szarvasmarhák húsára, amelyekre 2007. június 29. előtt oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést jegyeztek be az 510/2006/EK rendeletnek megfelelően.” 24. A 121. cikk a következőképpen módosul: a) Az a) pont helyébe a következő szöveg lép: „a) a 113. és a 113a. cikkben említett forgalmazási előírások, beleértve a következőkkel kapcsolatos szabályokat: i. az előírások alkalmazásától való eltérések vagy kivételek, ii. az előírások által megkövetelt adatok feltüntetése, valamint a forgalmazás és a címkézés; iii. az előírásoknak a Közösségbe behozott és az onnan kivitt termékekre történő alkalmazása; iv. a 113a. cikk (1) bekezdése tekintetében annak meghatározásával kapcsolatos szabályok, hogy milyen szempontok alapján tekinthető egy termék épnek, egészségesnek és kereskedelmi minőségűnek;” b) A cikk a következő j) ponttal egészül ki: „j) a 113b. cikknek megfelelően a legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsának értékesítése során alkalmazandó feltételek tekintetében: i. a XIa. melléklet II. pontjában meghatározott, a kategóriát azonosító betű feltüntetésének gyakorlati módja a használt írásjegyek elhelyezése és mérete tekintetében; ii. a hús harmadik országokból történő, a XIa. melléklet VIII. pontjában említett behozatala, az e rendelet betartására irányuló ellenőrzések módja tekintetében.” c) A cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „A Bizottság módosíthatja a XIa. melléklet III.2. pontjában meghatározott táblázat B. részét.” 25. A 122. cikk a következőképpen módosul: a) Az a) pont helyébe a következő szöveg lép: „a) a következő ágazatok valamelyikében működő termelőkből állnak: i. komlóágazat; ii. az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazata; iii. gyümölcs- és zöldségágazat azon mezőgazdasági termelők vonatkozásában, akik az érintett ágazatba tartozó egy vagy több terméket termesztenek és/vagy a kizárólag feldolgozásra szánt ilyen termékek vonatkozásában; iv. selyemhernyó-ágazat;” b) A c) pont iii. alpontja helyébe a következő szöveg lép: „iii. a termelés ésszerűsítésének és gépesítésének előmozdítása, különösen a termelési költségek optimalizálása és a termelői árak stabilizálása céljából.” 26. A 123. cikk a következőképpen módosul: a) Az első bekezdés (1) bekezdésre változik. b) A második bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(2) Azokban az esetekben, amikor az (1) bekezdésben említett szakmaközi szervezetek több tagállam területén folytatják tevékenységüket, az elismerést – a 195. cikkben említett bizottság segítsége nélkül – a Bizottság adja meg. (3) Az (1) bekezdésben említett eseteken kívül a tagállamok azokat a szakmaközi szervezeteket is elismerik, amelyek: a) a gyümölcs- és zöldségágazat termékeinek előállításához, forgalmazásához és/vagy feldolgozásához kapcsolódó gazdasági tevékenységek képviselőiből állnak; b) az azokat alkotó valamennyi szervezetnek vagy egyesületnek, vagy ezek egy részének a kezdeményezésére jönnek létre; c) amelyek a Közösség egy vagy több régiójában az alább felsorolt tevékenységek közül kettőt vagy annál többet folytatnak, a fogyasztók érdekeinek figyelembevételével: i. a termelés és a piac ismeretének és átláthatóságának növelése; ii. a gyümölcs- és zöldségfélék forgalombahozatala koordinációjának javítása, különösen kutatás és piacelemzés által; iii. a közösségi szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozása; iv. a termesztett gyümölcs- és zöldségfélékben rejlő lehetőségek teljesebb körű kiaknázása; v. azon információk biztosítása és kutatások elvégzése, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a termelés a piaci igényeknek, valamint a fogyasztói ízlésnek és elvárásoknak megfelelőbb termékekhez igazodjon, különös tekintettel a termékminőségre és a környezetvédelemre; vi. a növényvédő szerek és egyéb adalékok használatának csökkentését célzó lehetőségek felkutatása, a termékek minőségének biztosítása, valamint a talaj- és vízminőség megőrzése; vii. a termékminőség javítását célzó eljárások és eszközök kifejlesztése; viii. a biogazdálkodás, valamint az eredetmegjelölések, a minőséget igazoló címkék és a földrajzi árujelzők védelme, és a bennük rejlő lehetőségek hasznosítása; ix. az integrált termesztés vagy egyéb környezetbarát termesztési módszerek elősegítése; x. a XVIa. melléklet 2. és 3. pontjában említett termesztési és forgalombahozatali szabályok vonatkozásában olyan szabályok meghatározása, amelyek szigorúbbak, mint a közösségi vagy nemzeti szabályok; 27. A II. rész II. címe II. fejezetének I. szakasza után a szöveg a következő Ia. szakasszal egészül ki: „IA. SZAKASZ A GAZDASÁGI SZEREPLőK SZERVEZETEIVEL ÉS A SZAKMAKÖZI SZERVEZETEKKEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK A GYÜMÖLCS- ÉS ZÖLDSÉGÁGAZATBAN I. ALSZAKASZ A TERMELőI SZERVEZETEK ALAPSZABÁLYA ÉS ELISMERÉSE 125a. cikk A termelői szervezetek alapszabálya (1) A gyümölcs- és zöldségágazatban a termelői szervezet alapszabálya különösen a következőket követeli meg tagjaitól: a) a termelői szervezet által elfogadott szabályok alkalmazása a termelési jelentéstétellel, a termeléssel, a forgalmazással és a környezetvédelemmel kapcsolatban; b) a 122. cikk a) pontjának iii. alpontjában említett bármely terméket termelő adott gazdaság termelése tekintetében egyetlen termelői szervezethez való tartozás; c) az érintett teljes termésüknek a termelői szervezeten keresztül történő forgalmazása; d) a termelői szervezet által statisztikai célokra igényelt adatok biztosítása, különösen a termőterületet, a betakarított mennyiségeket, a hozamokat és a közvetlen eladásokat illetően; e) az alapszabály által meghatározott pénzügyi hozzájárulások befizetése a 103b. cikkben előírt működési alap létrehozása és feltöltése érdekében. (2) Az (1) bekezdés c) pontja ellenére – amennyiben a termelői szervezet engedélyezi, és amennyiben ez összhangban áll a termelői szervezet által meghatározott feltételekkel – a termelő tagok: a) termésük és/vagy termékeik rögzített százalékánál – mely százalékot a tagállamok rögzítik legalább 10%-os szinten – többet nem értékesíthetnek közvetlenül a gazdaságukban és/vagy azon kívül a fogyasztók személyes szükségleteinek kielégítésére; b) a szervezetük által forgalmazható termelési mennyiséghez képest csekély jelentőségű termékmennyiségeket értékesíthetnek, akár saját maguk, akár a saját termelői szervezetük által kijelölt másik termelői szervezeten keresztül; c) akár saját maguk, akár a saját termelői szervezetük által kijelölt másik termelői szervezeten keresztül olyan termékeket értékesíthetnek, amelyek tulajdonságaik révén rendszerint nem tartoznak az érintett termelői szervezet kereskedelmi tevékenységébe. (3) A termelői szervezet alapszabálya az alábbiakról is rendelkezik: a) az (1) bekezdésben említett szabályok meghatározására, elfogadására és módosítására szolgáló eljárások; b) a termelői szervezet finanszírozásához szükséges pénzügyi hozzájárulások kiszabása a tagokra; c) olyan szabályok, amelyek a termelő tagok számára lehetővé teszik a termelői szervezet tevékenységének és döntéseinek demokratikus módon történő, alapos vizsgálatát; d) az alapszabályban meghatározott kötelezettségek megszegéséért – különösen a pénzügyi hozzájárulások be nem fizetéséért – vagy a termelői szervezet által megállapított szabályok megsértéséért kiróható szankciók; e) az új tagok belépésére – különösen a minimális tagsági időtartamra – vonatkozó szabályok; f) a szervezet működéséhez szükséges számviteli és költségvetési szabályok. (4) A gyümölcs- és zöldségágazat termelői szervezeteire úgy kell tekinteni, mint amelyek tagjaik nevében és megbízásából járnak el gazdasági ügyekben. 125b. cikk Elismerés (1) A tagállamok termelői szervezetként ismernek el minden olyan elismerést kérelmező jogi személyt vagy jogi személyek egyértelműen meghatározott részét, amely teljesíti az alábbi feltételeket: a) célja a környezetbarát termesztési gyakorlatok, termesztési technológiák és hulladékkezelési módszerek használata, különös tekintettel a vízminőség-, a talaj- és a tájvédelemre, valamint a biológiai sokféleség megőrzésére vagy ösztönzésére, valamint megfelel a 122. és a 125a. cikkben meghatározott követelményeknek és ezt megfelelően bizonyítani tudja; b) tagjaik száma, valamint értékesíthető termékeik mennyisége vagy értéke elér egy, a tagállamok által meghatározandó alsó határt, és mindezt megfelelőképpen bizonyítani is tudják; c) elegendő bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy megfelelően végzik tevékenységüket mind a ráfordított idő, mind pedig a hatékonyság és a kínálat koncentrációja tekintetében, mely célból a tagállamok eldönthetik, hogy a 122. cikk a) pontjának iii. alpontjában említett termékek vagy termékcsoportok közül melyek tartozzanak a termelői szervezet kereskedelmi tevékenységébe; d) hatékonyan lehetővé teszik tagjaik számára a technikai segítségnyújtás elérését a környezetbarát termesztési eljárások használatában; e) szükség esetén hatékonyan biztosítják tagjaik részére a termésük begyűjtéséhez, tárolásához, csomagolásához és forgalmazásához a technikai eszközöket; f) biztosítják tevékenységeik megfelelő kereskedelmi és számviteli irányítását; valamint g) egy adott piacon csak akkor kerülhetnek gazdasági erőfölénybe, ha az a Szerződés 33. cikkében megfogalmazott célkitűzések eléréséhez szükséges. (2) A tagállamok: a) a kérelem és valamennyi vonatkozó bizonyíték benyújtásától számított három hónapon belül határoznak a termelői szervezet elismeréséről; b) rendszeres időközönként ellenőrzik, hogy a termelői szervezetek betartják-e az e címben foglaltakat, e rendelet rendelkezéseinek be nem tartása vagy az azokat érintő szabálytalanságok esetén alkalmazzák az ezekre a szervezetekre vonatkozó szankciókat, és – amennyiben szükséges – döntenek az elismerés visszavonásáról; c) évente egyszer értesítik a Bizottságot minden olyan döntésről, amely az elismerés megadásáról, megtagadásáról vagy visszavonásáról szól. II. AlszakaszTermelői szervezetek és termelői csoportok társulása 125c. cikk Termelői szervezetek társulása a gyümölcs- és zöldségágazatban A gyümölcs- és zöldségágazatban a termelői szervezetek társulásai elismert termelői szervezetek kezdeményezésére jönnek létre, és azok a termelői szervezetek bármely e rendeletben említett tevékenységét végezhetik. E célból a tagállamok kérelemre elismerhetik a termelői szervezetek társulásait, amennyiben: a) a tagállam úgy véli, hogy a társulás képes az említett tevékenységek hatékony elvégzésére, és b) a társulás egy adott piacon nincs gazdasági erőfölényben, kivéve ha a Szerződés 33. cikkében megfogalmazott célkitűzések elérése ezt szükségessé teszi. A 125a. cikk (4) bekezdését értelemszerűen kell alkalmazni. 125d. cikk A tevékenységek kiszervezése A tagállamok engedélyezhetik, hogy a gyümölcs- és zöldségágazatba tartozó elismert termelői szervezetek vagy az említett ágazatba tartozó elismert termelői szervezetek társulásai kiszervezzék tevékenységeiket – többek között leányvállalatokhoz –, feltéve hogy elegendő bizonyítékot szolgáltatnak a tagállam részére arra vonatkozóan, hogy ez a kiszervezés az érintett termelői szervezet vagy a termelői szervezetek érintett társulása célkitűzései megvalósításának megfelelő módja. 125e. cikk Termelői csoportok a gyümölcs- és zöldségágazatban (1) Az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén vagy ezen időpontot követően csatlakozott tagállamokban, a Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésében említett legkülső régiókban, illetve az 1405/2006/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett kisebb égei-tengeri szigeteken termelői csoportot létre lehet hozni olyan mezőgazdasági termelők kezdeményezésére, akik a gyümölcs- és zöldségágazatba tartozó egy vagy több terméket termesztenek és/vagy a kizárólag feldolgozásra szánt ilyen termékeket termesztenek, azzal a céllal, hogy azt termelői szervezetként elismerjék. Az ilyen termelői csoportok számára átmeneti időszak engedélyezhető, amely alatt teljesíteni kell a termelői csoportként való elismeréshez a 122. cikkben meghatározott feltételeket. Az elismerés megszerzése céljából az említett termelői csoportok benyújtanak egy ütemezett elismerési tervet az érintett tagállam részére, amely terv elfogadásakor megkezdődik a második albekezdésben említett átmeneti időszak, és megtörténik az előzetes elismerés. Az átmeneti időszak nem lehet hosszabb öt évnél. (2) Az elismerési terv elfogadását megelőzően a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot szándékaikról és azok várható pénzügyi vonatkozásairól. III. AlszakaszA szabályok kiterjesztése egy adott gazdasági térség termelőire 125f. cikk A szabályok kiterjesztése (1) Olyan esetekben, amikor valamely adott gazdasági térségben működő, a gyümölcs- és zöldségágazatba tartozó termelői szervezetet egy adott termék tekintetében, az adott térség termelése és termelői vonatkozásában reprezentatívnak tekintenek, az érintett tagállam a termelői szervezet kérésére kötelezővé teheti az alábbi szabályokat az adott gazdasági térségben letelepedett, de a termelői szervezethez nem tartozó termelők számára: a) a 125a. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett szabályok, b) a 103c. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett intézkedések végrehajtásához szükséges szabályok. Az első albekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a szabályok: a) legalább egy gazdasági év óta hatályban vannak, b) a XVIa. mellékletben foglalt kimerítő felsorolásban szerepelnek, c) legfeljebb három gazdasági évre kerülnek kötelező jelleggel bevezetésre. Mindazonáltal a második albekezdés a) pontjában említett feltételt nem kell alkalmazni, ha az érintett szabályok azok, amelyek a XVIa. melléklet 1., 3. és 5. pontjában kerültek felsorolásra. Ebben az esetben a szabályok kiterjesztése legfeljebb egy gazdasági évre alkalmazható. (2) Ezen alszakasz alkalmazásában a „gazdasági térség” csatlakozó vagy szomszédos termelési régiókból álló olyan földrajzi zónát jelent, amelyekben a termelési és piaci értékesítési körülmények azonosak. A tagállamok értesítik a Bizottságot a gazdasági térségek listájáról. Az értesítéstől számított egy hónapon belül a Bizottság jóváhagyja a listát, vagy az érintett tagállammal folytatott konzultációt követően meghatározza az utóbbi által a listán elvégzendő módosításokat. A Bizottság a jóváhagyott listát az általa megfelelőnek ítélt módon közzéteszi. (3) Egy termelői szervezet akkor minősül az (1) bekezdés értelmében vett reprezentatív termelői szervezetnek, amennyiben a működési területéül szolgáló gazdasági térség termelőinek legalább 50%-a a tagjai közé tartozik, és a terület termésmennyiségének legalább 60%-át lefedi. Az (5) bekezdés sérelme nélkül, e százalékarányok kiszámításakor nem kell figyelembe venni a 834/2007/EK rendelet hatálya alá tartozó ökológiai termelőket és ökológiai termelést. (4) Az adott gazdasági térség összes termelőjére kötelezően vonatkozó szabályok: a) az érintett tagállamban vagy a Közösségben nem okozhatnak semmilyen kárt más termelőknek; b) a 125a. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, a termelési jelentéstétellel kapcsolatos szabályok kivételével nem érvényesek azokra a termékekre, amelyeket feldolgozás céljából szállítanak a gazdasági év kezdete előtt aláírt szerződés alapján, kivéve ha kifejezetten vonatkoznak rájuk; c) nem lehetnek összeegyeztethetetlenek a hatályban lévő közösségi és nemzeti szabályokkal. (5) A szabályok nem tehetők kötelezővé a 834/2007/EK rendelet hatálya alá tartozó ökológiai termékeket termelők számára, kivéve ha abban a gazdasági térségben, amelyben a termelői szervezet működik, az érintett termelők legalább 50%-a beleegyezett az intézkedésbe, és a termelői szervezet a szóban forgó terület ilyen jellegű termelésének legalább 60%-át lefedi. 125g. cikk Értesítés A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot azokról a szabályokról, amelyeket a 125f. cikk (1) bekezdésének megfelelően az egyes gazdasági térségekben az összes termelő részére kötelezővé tettek. A Bizottság ezeket a szabályokat az általa megfelelőnek ítélt módon közzéteszi. 125h. cikk A szabályok kiterjesztésének hatályon kívül helyezése A Bizottság dönt arról, hogy egy tagállamnak hatályon kívül kell-e helyeznie a szabályoknak a 125f. cikk (1) bekezdése szerinti kiterjesztéséről hozott döntését: a) amennyiben úgy találja, hogy a szóban forgó, más termelőkre történő kiterjesztés kizárja a versenyt a belső piac jelentős részén, vagy veszélyezteti a szabad kereskedelmet, vagy a Szerződés 33. cikkének célkitűzései veszélybe kerülnek; b) amennyiben megállapítja, hogy a Szerződés 81. cikkének (1) bekezdése vonatkozik az egyéb termelőkre kiterjesztett szabályokra. A Bizottság e szabályokra vonatkozó döntését csak a szóban forgó megállapítás időpontjától kell alkalmazni; c) amennyiben ellenőrzéseket követően úgy találja, hogy az ezen alszakaszban foglaltakat nem tartották be. 125i. cikk A tagsági viszonnyal nem rendelkező termelők pénzügyi hozzájárulásai A 125f. cikk (1) bekezdésének alkalmazása esetén az érintett tagállam – a bemutatott bizonyíték alapos vizsgálatát követően – úgy dönthet, hogy a tagsági viszonnyal nem rendelkező termelők kötelesek befizetni a termelői szervezetnek a tagok által fizetett pénzügyi hozzájárulás egy részét, amennyiben a pénzügyi hozzájárulás az alábbi költségek fedezésére szolgál: a) a 125f. cikk (1) bekezdésében említett szabályok alkalmazásából származó adminisztratív költségek; b) a szervezet vagy társulás által vállalt és a térség valamennyi termelője számára hasznos kutatások, piaci tanulmányok és eladásösztönzési tevékenységek költségei. 125j. cikk A termelői szervezetek társulásai szabályainak kiterjesztése Ezen alszakasz alkalmazásában a termelői szervezetekre történő bármely hivatkozást úgy kell tekinteni, mint amely a termelői szervezetek elismert társulásaira is vonatkozik. IV. AlszakaszSzakmaközi szervezetek a gyümölcs- és zöldségágazatban 125k. cikk Elismerés és az elismerés visszavonása (1) Amennyiben a tagállam struktúrái ezt biztosítják, a tagállamok szakmaközi szervezetként ismerhetnek el minden olyan, a területükön alapított szervezetet, amelyek megfelelő kérvényt nyújtanak be, azzal a feltétellel, hogy: a) az érintett tagállam egy vagy több régiójában fejtik ki tevékenységüket; b) a gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélékből készült termékek előállításának és/vagy kereskedelmének és/vagy feldolgozásának jelentős arányát képviselik a szóban forgó régióban vagy régiókban, és – egynél több régió esetén – mindegyik régióban igazolni tudják a reprezentativitás minimális szintjét az általuk összefogott ágazatok mindegyikében; c) a 123. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett tevékenységek közül kettőt vagy annál többet folytatnak; d) saját maguk nem vesznek részt a gyümölcs- és zöldségfélék, vagy a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélékből készített termékek előállításában, feldolgozásában vagy forgalmazásában; e) nem vesznek részt a 176a. cikk (4) bekezdésében említett megállapodások, döntések vagy összehangolt magatartások egyikében sem. (2) Az elismerést megelőzően a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az elismerésüket kérvényező szakmaközi szervezetekről, megadva a reprezentativitásuk mértékére és a különböző tevékenységi köreikre vonatkozó minden lényeges tájékoztatást, a kiértékeléshez szükséges minden egyéb információval együtt. A Bizottság az értesítést követő két hónapon belül kifogást emelhet az elismerést illetően. (3) A tagállamok: a) a kérvénynek az összes vonatkozó igazoló dokumentummal együtt történő benyújtásától számított három hónapon belül döntenek arról, hogy megadják-e az elismerést; b) rendszeres időközönként ellenőrzik, hogy a szakmaközi szervezetek betartják-e az elismeréshez szükséges feltételeket; azok be nem tartása vagy e rendelet előírásait érintő szabálytalanságok esetén szankciókat vetnek ki az érintett szervezetekre, és – amennyiben szükséges – döntenek az elismerés visszavonásáról; c) visszavonják az elismerést, amennyiben: i. az elismerés tekintetében az ebben az alszakaszban meghatározott követelmények és feltételek már nem teljesülnek; ii. a szakmaközi szervezet részt vesz bármely, a 176a. cikk (3) bekezdésében említett megállapodásban, döntésben vagy összehangolt magatartásban, bármely egyéb – a nemzeti törvényből következő – szankció alkalmazásának sérelme nélkül; iii. a szakmaközi szervezet elmulaszt eleget tenni a 176a. cikk (2) bekezdésében említett értesítési kötelezettségnek; d) két hónapon belül értesítik a Bizottságot a valamely szervezetnek megítélt, attól megtagadott vagy visszavont elismerésről. (4) A Bizottság meghatározza a tagállamoknak a szakmaközi szervezetek tevékenységét illető, a Bizottság felé történő jelentési kötelezettségének feltételeire és gyakoriságára vonatkozó szabályokat. A Bizottság az ellenőrzések eredményei alapján felkérheti a tagállamot az elismerés visszavonására. (5) E rendelet feltételeinek megfelelően az elismerés a 123. cikk (3) bekezdésének c) pontjában felsorolt tevékenységek végzésének engedélyezését jelenti. (6) A Bizottság – az általa megfelelőnek ítélt módon – közzéteszi az elismert szakmaközi szervezetek jegyzékét, feltüntetve tevékenységeik gazdasági szféráját vagy területét, és a 125l. cikk értelmében végzett tevékenységeket. Az elismerés visszavonása szintén közzétételre kerül. 125l. cikk A szabályok kiterjesztése (1) Az olyan esetekben, amikor egy tagállam adott régiójában vagy régióiban működő valamely szakmaközi szervezet egy adott termék előállításának, kereskedelmének vagy feldolgozásának tekintetében reprezentatívnak tekinthető, akkor az érintett tagállam az említett szakmaközi szervezet kérésére – korlátozott időszakra – kötelezővé teheti a szóban forgó régióban vagy régiókban működő egyéb, a szervezethez nem tartozó gazdasági szereplők – egyének vagy csoportok – számára az említett szervezeten belüli egyes megállapodásokat, döntéseket vagy összehangolt magatartásokat. (2) Egy szakmaközi szervezet akkor minősül az (1) bekezdés értelmében vett reprezentatív szakmaközi szervezetnek, amennyiben a tagállam adott régiójában vagy régióiban a kérdéses termék vagy termékek előállításának, kereskedelmének vagy feldolgozásának legalább kétharmad részében érintett. Amennyiben a szakmaközi szervezet szabályainak az egyéb gazdasági szereplőkre történő kiterjesztése iránti kérelem egynél több régiót érint, a szakmaközi szervezetnek igazolnia kell a reprezentativitás minimális szintjét az összes általuk összefogott ágazatban, az érintett régiók mindegyikében. (3) Azok a szabályok, amelyek kiterjesztése kérhető az egyéb gazdasági szereplőkre: a) az alábbi célok egyikére irányulnak: i. az előállításra vonatkozó és piaci jelentéstétel; ii. a közösségi vagy nemzeti szabályokban meghatározottaknál szigorúbb előállítási szabályok; iii. a közösségi szabályoknak megfelelő szabványszerződések készítése; iv. forgalmazási szabályok; v. környezetvédelmi szabályok; vi. a termékekben rejlő lehetőségek javítását és hasznosítását szolgáló intézkedések; vii. a biogazdálkodás, valamint az eredetmegjelölések, a minőséget igazoló címkék és a földrajzi árujelzők védelmét szolgáló intézkedések; b) már legalább egy gazdasági év óta hatályban vannak; c) legfeljebb három gazdasági évre tehetők kötelezővé; d) az érintett tagállamban vagy a Közösségben nem okozhatnak semmilyen kárt más gazdasági szereplőknek. Mindazonáltal az első albekezdés b) pontjában említett feltételt nem kell alkalmazni, ha az érintett szabályok azok, amelyek a XVIa. melléklet 1., 3. és 5. pontjában kerültek felsorolásra. Ebben az esetben a szabályok kiterjesztése legfeljebb egy gazdasági évre alkalmazható. (4) A (3) bekezdés a) pontjának ii., iv. és v. alpontjában említett szabályok nem térhetnek el a XVIa. mellékletben meghatározott szabályoktól. A (3) bekezdés a) pontjának ii. alpontjában említett szabályokat nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben említett adott régión vagy régiókon kívül előállított termékekre. 125m. cikk Értesítés és a szabályok kiterjesztésének hatályon kívül helyezése (1) A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot azokról a szabályokról, amelyeket a 125l. cikk (1) bekezdésének megfelelően egy vagy több meghatározott régióban az összes gazdasági szereplő számára kötelezővé tettek. A Bizottság ezeket a szabályokat az általa megfelelőnek ítélt módon közzéteszi. (2) A szabályok közzététele előtt a Bizottság tájékoztatja a 195. cikk alapján felállított bizottságot a szakmaközi megállapodások kiterjesztéséről szóló bármely értesítésről. (3) A Bizottság dönt arról, hogy – a 125h. cikkben említett esetekben – valamely tagállamnak hatályon kívül kell-e helyeznie egy szabály kiterjesztéséről szóló, az adott tagállam által hozott döntést. 125n. cikk Tagsággal nem rendelkezők pénzügyi hozzájárulásai Azokban az esetekben, amikor az egy vagy több termékre vonatkozó szabályokat kiterjesztik, és amikor a 125l. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett egy vagy több tevékenységet egy elismert szakmaközi szervezet folytat, és e tevékenységek azoknak a személyeknek az általános gazdasági érdekét szolgálják, akiknek a tevékenysége kapcsolatban van egy vagy több érintett termékkel, az elismerést biztosító tagállam dönthet úgy, hogy azoknak az egyéneknek vagy csoportoknak, amelyek nem tagjai a szakmaközi szervezetnek, de amelyek az említett tevékenységek előnyeit élvezik, be kell fizetniük a szervezet tagjai által fizetett pénzügyi hozzájárulás teljes összegét vagy annak egy részét, amennyiben ezt a hozzájárulást a szóban forgó tevékenység végzésével kapcsolatos költségek közvetlen fedezésére szánják.” 28. A 127. cikk e) pontja helyébe a következő szöveg lép: „e) adott esetben a több tagállamban működő termelői szervezetekre, valamint a több tagállamban működő termelői szervezeteket átfogó társulásokra vonatkozó szabályokat, beleértve a nemzeteken átívelő együttműködés esetén az illetékes hatóság(ok) által biztosítandó adminisztratív segítségnyújtásra vonatkozókat is; f) adott esetben a szakmaközi szervezetként való elismerésből eredő bármiféle következmény.” 29. A 130. cikk g)–o) pontja helyébe a következő szöveg lép: „g) gyümölcs- és zöldségfélék; h) feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék; i) banán; j) élő növény; k) marha- és borjúhús; l) tej és tejtermékek; m) sertéshús; n) juh- és kecskehús; o) tojás; p) baromfihús; q) mezőgazdasági eredetű etil-alkohol.” 30. A 140. cikk után a rendelet a következő 140a. cikkel egészül ki: „140a. cikk Belépési árrendszer a gyümölcs- és zöldségágazatban és a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatban (1) Ha a közös vámtarifa vámtételének alkalmazása az importált szállítmány belépési árától függ, akkor ennek az árnak a valós voltát – termékenként és eredet szerint – a termékre vonatkozóan ellenőrzik a tagállamok reprezentatív behozatali piacain vagy – adott esetben – az egyéb piacokon megállapított árak súlyozott átlagai alapján, a Bizottság által kiszámított átalány-behozataliérték használatával. A Bizottság azonban különleges rendelkezéseket fogadhat el az elsősorban feldolgozás céljából importált termékek belépési árának igazolására. (2) Amennyiben a szóban forgó szállítmány bejelentett belépési ára magasabb, mint a Bizottság által meghatározott tűréshatárral megnövelt átalány-importérték – az említett tűréshatár nem haladhatja meg az átalányérték 10%-át –, az átalány-importérték alapján meghatározott importvámmal megegyező összegű biztosíték nyújtása szükséges. (3) Amennyiben a szóban forgó szállítmány belépési árát a vámkezelés időpontjában nem közlik, az alkalmazandó vámtétel az átalány-importértéktől függ, vagy a Bizottság által meghatározott feltételek mellett, a vonatkozó vámjogszabályok rendelkezései alapján kerül meghatározásra.” 31. A 141. cikk (1) bekezdésének bevezető szavai helyébe a következő szöveg lép: „Kiegészítő behozatali vámot kell alkalmazni a gabona-, a rizs-, a cukor-, a gyümölcs- és zöldség-, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, a marha- és borjúhús-, a tej- és tejtermék-, a sertéshús-, a juh- és kecskehús-, a tojás-, a baromfi-, valamint a banánágazat egy vagy több termékének a 135–140. cikkben megállapított vámtételek mellett történő behozatalára azoknak a káros hatásoknak a megelőzése vagy ellensúlyozása érdekében, amelyek a Közösség piacát a szóban forgó termékek behozatala következtében esetleg érhetik, amennyiben:” 32. A 153. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(1) A finomításra szánt cukor fehércukorban kifejezett, szokásos ellátási szükséglete a Közösségben 2 324 735 tonna gazdasági évenként.” 33. A 161. cikk (1) bekezdése a d) pont után a következő pontokkal egészül ki: „e) gyümölcs- és zöldségfélék; f) feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék; g) marha- és borjúhús; h) tej és tejtermékek; i) sertéshús; j) juh- és kecskehús; k) tojás; l) baromfihús; m) mezőgazdasági eredetű etil-alkohol.” 34. A 176. cikk után a rendelet a következő cikkel egészül ki: „176a. cikk Megállapodások és összehangolt magatartások a gyümölcs- és zöldségágazatban (1) A Szerződés 81. cikkének (1) bekezdését nem kell alkalmazni az elismert szakmaközi szervezetek azon megállapodásaira, döntéseire és összehangolt magatartásaira, amelyek az e rendelet 123. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett tevékenységek végzésének célját szolgálják. (2) Az (1) bekezdést csak akkor kell alkalmazni, ha: a) a megállapodásokról, döntésekről, illetve összehangolt magatartásokról értesítették a Bizottságot; b) az összes kért információ kézhezvételét követő két hónapon belül a Bizottság nem állapította meg, hogy a megállapodások, döntések és összehangolt magatartások összeegyeztethetetlenek a közösségi szabályokkal. (3) A megállapodások, döntések és összehangolt magatartások a (2) bekezdés b) pontjában említett időszak lejártáig nem léptethetők hatályba. (4) A következő megállapodásokat, döntéseket és összehangolt magatartásokat minden esetben a közösségi szabályokkal összeegyeztethetetlennek kell minősíteni: a) azon megállapodások, döntések és összehangolt magatartások, amelyek a Közösségen belül a piacok bármilyen formában történő felosztásához vezethetnek; b) azon megállapodások, döntések és összehangolt magatartások, amelyek befolyásolhatják a piacszervezés zavartalan működését; c) azon megállapodások, döntések és összehangolt magatartások, amelyek a verseny olyan torzulásait okozhatják, amelyek nem feltétlenül szükségesek a szakmaközi szervezet tevékenysége révén követett közös agrárpolitikai célok eléréséhez; d) azon megállapodások, döntések és összehangolt magatartások, amelyek maguk után vonják az árak rögzítését, a szakmaközi szervezetek egyedi közösségi szabályok alkalmazásában folytatott tevékenységeinek sérelme nélkül; e) azon megállapodások, döntések és összehangolt magatartások, amelyek megkülönböztetést teremthetnek vagy megszüntethetik a versenyt a szóban forgó termékek jelentős részére vonatkozóan. (5) Amennyiben a (2) bekezdés b) pontjában említett két hónapos időtartam lejártát követően a Bizottság azt állapítja meg, hogy az (1) bekezdés alkalmazására vonatkozó feltételek nem teljesültek, akkor határozatot hoz, amelyben kijelenti, hogy a Szerződés 81. cikkének (1) bekezdését kell alkalmazni a szóban forgó megállapodásokra, döntésekre vagy összehangolt magatartásokra. Ezt a bizottsági határozatot nem kell alkalmazni az érintett szakmaközi szervezet értesítésének időpontját megelőzően, kivéve ha a szóban forgó szakmaközi szervezet helytelen tájékoztatást adott vagy visszaélt az (1) bekezdésben biztosított mentességgel. (6) Több évre szóló megállapodások esetében az első évben tett előzetes értesítés érvényes a megállapodás következő éveire. Mindemellett ebben az esetben a Bizottság saját kezdeményezésére vagy egy másik tagállam kérésére bármikor összeférhetetlenséget állapíthat meg.” 35. A 179. cikk helyébe a következő szöveg lép: „179. cikk A gyümölcs- és zöldség- és a dohányágazatbeli megállapodásokra és összehangolt magatartásokra vonatkozó végrehajtási szabályok A Bizottság elfogadja a 176a., a 177. és a 178. cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat, beleértve az értesítésekkel és a közzététellel kapcsolatos szabályokat is.” 36. A 182. cikk a következőképpen módosul: a) A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(2) A Bizottság engedélye alapján Finnország a 2010. évi aratással bezárólag támogatást nyújthat meghatározott mennyiségű vetőmagra, a timótfű ( Phleum pratense L.) kivételével, illetve olyan meghatározott mennyiségű gabonavetőmagra, amelyet kizárólag ebben az országban termelnek. Finnország legkésőbb 2008. december 31-ig részletes jelentést nyújt be Bizottságnak az engedélyezett támogatások eredményeiről.” b) A szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki: „(5) A tagállamok 2011. december 31-ig bármely meglévő rendszer alapján továbbra is állami támogatást nyújthatnak a 0701 KN-kód alá tartozó, friss vagy hűtött burgonya termelésére és kereskedelmére; (6) A gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében a tagállamok 2010. december 31-ig állami támogatást nyújthatnak az alábbi feltételekkel: a) az állami támogatást csak olyan gyümölcs- és zöldségtermesztőknek lehet nyújtani, akik nem tagjai elismert termelői szervezeteknek, de olyan szerződést írnak alá egy elismert termelői szervezettel, amelyben elfogadják, hogy az érintett termelői szervezet válságmegelőzési és -kezelési intézkedéseit alkalmazzák; b) az ilyen termelőknek kifizetett támogatás összege nem lehet több az érintett termelői szervezet tagjai által kapott közösségi támogatás 75%-ánál; valamint c) az érintett tagállam legkésőbb 2010. december 31-ig jelentést nyújt be a Bizottságnak az állami támogatás hatékonyságáról és eredményességéről, különös tekintettel annak elemzésére, hogy az milyen mértékben támogatta az ágazat szervezését. A Bizottság megvizsgálja a jelentést és eldönti, tesz-e megfelelő javaslatokat.” 37. A 184. cikk a következő ponttal egészül ki: „4. 2013. december 31. előtt az Európai Parlament és a Tanács részére a gyümölcs- és zöldségágazatbeli termelői szervezetek, működési alapok és operatív programok tekintetében a II. rész I. címe IV. fejezetének IVa. szakaszában és a II. rész II. címének II. fejezetében meghatározott rendelkezések végrehajtásáról.” 38. A 203. cikk után a rendelet a következő cikkel egészül ki: „203a. cikk Átmeneti szabályok a gyümölcs- és zöldségágazatban és a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatban (1) A 2201/96/EK és a 2202/96/EK rendeletben meghatározott és az 1182/2007/EK rendelet által törölt támogatási rendszerek minden egyes érintett termék tekintetében alkalmazhatók maradnak az adott termékre vonatkozó, 2008-ban végződő gazdasági évben. (2) Az e rendelet hatálybalépésének időpontját megelőzően a 2200/96/EK rendelet alapján már elismert termelői szervezetek és a termelői szervezetek társulásai e rendelet alapján továbbra is elismertek maradnak. Ahol szükséges, 2010. december 31-ig igazodnak e rendelet követelményeihez. Az 1182/2007/EK rendelet alapján már elismert termelői szervezetek és a termelői szervezetek társulásai e rendelet alapján továbbra is elismertek maradnak. (3) Egy termelői szervezet kérésére egy, az 1182/2007/EK rendelet alkalmazásának időpontját megelőzően a 2200/96/EK rendelet alapján jóváhagyott operatív program: a) folytatódhat, amíg véget nem ér, vagy b) módosítható, hogy megfeleljen e rendelet követelményeinek, vagy c) helyettesíthető e rendelet alapján jóváhagyott, új operatív programmal. A 2007-ben benyújtott, de e rendelet hatálybalépésének időpontjáig még jóvá nem hagyott, e pontokban meghatározott feltételeit egyébként kielégítő operatív programokra a 103d. cikk (3) bekezdésének e) és f) pontját kell alkalmazni. (4) Azok a termelői csoportok, amelyek a 2200/96/EK rendelet alapján előzetes elismerést nyertek, e rendelet alapján továbbra is élvezik ezt az előzetes elismerést. A 2200/96/EK rendelet alapján elfogadott elismerési tervek e rendelet alapján továbbra is élvezik ezt az elismerést. Ugyanakkor – szükség esetén – a tervek módosításra kerülnek azért, hogy a termelői csoport számára lehetővé tegyék, hogy az megfelelhessen az e rendelet 125b. cikkében meghatározott termelői szervezetként történő elismeréshez szükséges kritériumoknak. Az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén vagy ezen időpontot követően csatlakozott tagállamok termelői csoportjait illetően az elismerési tervekre – e rendelet alkalmazásának időpontjától – a 103a. cikk (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott támogatási mértékeket kell alkalmazni. (5) A 2202/96/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében említett, a 2008. október 1-jén kezdődő – vagy az azt követő – gazdasági évekre vonatkozó, a citrusfélék feldolgozásához kapcsolódó támogatási rendszerben az egynél több gazdasági évet felölelő szerződések mindkét fél beleegyezésével – az említett rendeletnek az 1182/2007/EK rendelet általi hatályon kívül helyezésének figyelembevétele és a támogatások ennek megfelelő megszüntetése céljából – módosíthatók vagy megszüntethetők. A szerződéseket módosító vagy megszüntető felekre nem kell alkalmazni a szóban forgó rendelet vagy annak végrehajtási szabályai szerinti szankciókat. (6) Ha egy tagállam él az 1782/2003/EK rendelet 68b. cikke vagy a 143bc. cikke szerinti átmeneti intézkedésekkel, a 2201/96/EK rendelet 6. cikkének, vagy a 2202/96/EK rendelet 6. cikkének, a feldolgozásra szánt nyersanyag minimális minőségi követelményeire és a kész termékek minimális minőségi követelményeire vonatkozó cikkének értelmében elfogadott szabályok alkalmazhatóak maradnak az annak területén betakarított nyersanyagok tekintetében. (7) Amíg a gyümölcs- és zöldségfélék és a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék tekintetében a 113. és a 113a. cikk alapján új forgalmazási előírásokat fogadnak el, a 2200/96/EK és a 2201/96/EK rendelet alapján megfogalmazott forgalmazási előírásokat továbbra is alkalmazni kell. (8) A Bizottság elfogadhatja a 2200/96/EK, a 2201/96/EK, a 2202/96/EK és az 1182/2007/EK rendeletben előírt intézkedésekről az e rendeletben meghatározott intézkedésekre történő áttérés megkönnyítéséhez szükséges intézkedéseket, beleértve az e cikk (1)–(7) bekezdésében előírt rendelkezéseket is.” 39. A mellékletek a következőképpen módosulnak: a) A VII. melléklet után a rendelet a VIIa., VIIb. és VIIc. melléklettel egészül ki, ezek szövege e rendelet I. mellékletében szerepel. b) A VIII. mellékletben a VI. pont helyébe a következő szöveg lép: „VI. Az 59. cikk (2) bekezdésének alkalmazásakor a tagállamok a kiigazított kvótákat – e kvótáknak a következő gazdasági évben történő alkalmazása céljából – legkésőbb február végéig kiosztják.” c) A XI. melléklet után a rendelet a XIa. melléklettel egészül ki, ennek szövege e rendelet II. mellékletében szerepel. d) A XIII. melléklet III.1. pontja a következő bekezdéssel egészül ki: „Az első albekezdés b), c) és d) pontjában megállapított, zsírtartalomra vonatkozó követelményeknek nem megfelelő hőkezelt tej fogyasztói tejnek tekinthető, amennyiben zsírtartalmát világosan és könnyen olvasható formában, egy tizedesjegy pontossággal feltüntetik a csomagoláson »…% zsírtartalom« formában. Az ilyen típusú tej nem nevezhető teljes tejnek, félzsíros tejnek vagy fölözött tejnek.” e) A XVI. melléklet után a rendelet a XVIa. melléklettel egészül ki, ennek szövege e rendelet III. mellékletében szerepel. f) A XXII. melléklet e rendelet IV. mellékletének megfelelően módosul. 2. cikkHatályon kívül helyezés A 2200/96/EK rendelet, a 2201/96/EK rendelet, a 700/2007/EK rendelet és az 1182/2007/EK rendelet hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett rendeletekre való hivatkozásokat az 1234/2007/EK rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni, és az említett rendelet XXII. mellékletében foglalt megfelelési táblázatoknak megfelelően kell értelmezni. 3. cikk Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba. Rendelkezéseit 2008. július 1-jétől kell alkalmazni. Azonban: a) az 1. cikk 3., 4., 5., 7., 11. és 12. pontját 2008. szeptember 1-jétől kell alkalmazni; b) az 1. cikk 8., 13–17. és 30. pontját 2008. október 1-jétől kell alkalmazni. Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, […]-án/-én. a Tanács részéről az elnök I. MELLÉKLET „VIIa. MELLÉKLET Az 59. cikk (2) bekezdésének második albekezdésével összhangbanmegállapítandó százalék kiszámítása 1. A 2. pontban meghatározott számítás alkalmazásában: a) »tagállami szinten megállapított százalék«: a 2. ponttal összhangban, az érintett tagállam szintjén csökkentendő teljes mennyiség meghatározása céljából megállapítandó százalékérték; b) »közös százalék«: a Bizottság által az 59. cikk (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban megállapított közös százalék; c) »csökkentés«: a tagállamban az összes lemondott kvótának a 318/2006/EK rendelet III. mellékletének a 2006. július 1-jén alkalmazandó változatában rögzített nemzeti kvótával való elosztásával nyert szám. Azon tagállamok esetében, amelyek 2006. július 1-jén nem voltak tagjai a Közösségnek, az erre a mellékletre történő hivatkozás arra a változatra vonatkozik, amelyet a Közösséghez való csatlakozásuk időpontjában kell alkalmazni. 2. A tagállami szinten megállapított százalék egyenlő az 1 – [(1/0,6) x a csökkentés]-sel szorzott közös százalékkal. Amennyiben az eredmény nullánál kisebb, az alkalmazandó százalék nulla. VIIb. MELLÉKLET Az 59. cikk (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban a vállalkozásokra alkalmazandó százalék kiszámítása 1. A 2. pontban meghatározott számítás alkalmazásában: a) »alkalmazandó százalék«: a 2. ponttal összhangban megállapítandó, az egyes vállalkozások számára elosztott kvótákra alkalmazandó százalékérték; b) »tagállami szinten megállapított közös százalék«: az érintett tagállam tekintetében az alábbiak szerint kiszámított százalékérték: Qty / Σ [ (1- R/K ) x Q] ahol Qty = a VIIa. melléklet 1. pontjának a) alpontjában említett, tagállami szinten csökkentendő mennyiség, R = a c) alpontban említett, az adott vállalkozásra vonatkozó lemondás, Q = ugyanazon vállalkozás 2010. február végén fennálló kvótája, K = a d) alpont alapján számított érték, Σ a tagállam területén kvótával rendelkező minden egyes vállalkozásra kiszámított (1 – R/K) × Q szorzat nagysága; amennyiben a szorzat nullánál kisebb, akkor nulla; c) »lemondás«: az a szám, amelyet akkor kapunk, ha vállalkozás által lemondott kvótamennyiséget elosztjuk a vállalkozásnak az 56. és a 60. cikkel összhangban kiosztott kvótájával. d) »K« értékét az egyes tagállamok tekintetében úgy számítják ki, hogy az adott tagállamban lemondott teljes kvótamennyiséget (önkéntes lemondások, valamint a VIIa. melléklet 1. pontjának a) alpontjában említett, tagállami szinten csökkentendő mennyiség) elosztják a tagállamnak a 318/2006/EK rendelet III. mellékletének 2006. július 1-jén alkalmazandó változatában megállapított kezdeti kvótájával. Azon tagállamok esetében, amelyek 2006. július 1-jén nem voltak tagjai a Közösségnek, az erre a mellékletre történő hivatkozás arra a változatra vonatkozik, amelyet a Közösséghez való csatlakozásuk időpontjában kell alkalmazni. 2. Az alkalmazandó százalék egyenlő az 1 – [(1/K) × a lemondás]-sal szorzott tagállami szinten megállapított közös százalékkal. Amennyiben az eredmény nullánál kisebb, az alkalmazandó százalék nulla. VIIc. MELLÉKLET Az 59a. cikk (1) bekezdésével összhangban megállapítandó együttható kiszámítása 1. A 2. és 3. pontban meghatározott számítás alkalmazásában: a) »tagállami szinten megállapított együttható«: a 2. ponttal összhangban megállapítandó együttható; b) „csökkentés”: a tagállamban az összes lemondott cukorkvótának – beleértve a kivonással érintett gazdasági év lemondásait – a 318/2006/EK rendelet III. mellékletének a 2006. július 1-jén alkalmazandó változatában rögzített nemzeti cukorkvótával való elosztásával nyert szám. Azon tagállamok esetében, amelyek 2006. július 1-jén nem voltak tagjai a Közösségnek, az erre a mellékletre történő hivatkozás arra a változatra vonatkozik, amelyet a Közösséghez való csatlakozásuk időpontjában kell alkalmazni; c) »együttható«: a Bizottság által az 52. cikk (2) bekezdésével összhangban megállapított együttható. 2. A 2008/2009. és a 2009/2010. gazdasági évre a tagállami szinten megállapított együttható egyenlő az [(1/0,6) × a csökkentés] × (1 – az együttható)-val növelt együtthatóval. Amennyiben az eredmény 1-nél nagyobb, az alkalmazandó együttható 1.” II. MELLÉKLET „XIa. melléklet A legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsának a 113b. cikkel összhangban történő értékesítéséről I. Fogalommeghatározás E melléklet alkalmazásában „hús”: bármely, legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhákból származó, emberi fogyasztásra szánt hasított test, csontos vagy csont nélküli hús belsőségekkel vagy ezek nélkül, frissen, fagyasztva vagy mélyhűtve, csomagolva vagy kiszerelve. II. A legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák kategóriákba sorolása a vágóhídon Vágáskor a legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhákat a piaci szereplők az e melléklet VII.1. pontjában említett illetékes hatóság felügyelete alatt a következő kategóriák egyikébe sorolják: A. V kategória: nyolc hónapos vagy ennél fiatalabb szarvasmarhák A kategóriát azonosító betű: V; B. Z kategória: nyolc hónapnál idősebb, de legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák A kategóriát azonosító betű: Z. Ezt a besorolást a szarvasmarhák kísérőokmányában, a szarvasmarha-útlevélben szereplő adatok alapján, vagy ennek hiányában a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2000. július 17-i 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet* 5. cikkében előírt számítógépes adatbázis adatai alapján kell elvégezni. * HL L 204., 2000.8.11., 1. o. III. Kereskedelmi megnevezések 1. A kereskedelmi megnevezés az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv* 5. cikkének (1) bekezdése értelmében az élelmiszer árumegnevezését jelenti. 2. A legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsát a különböző tagállamokban csak a következő kereskedelmi megnevezéssel vagy megnevezésekkel szabad forgalmazni: A. A V kategóriába tartozó szarvasmarhák húsára vonatkozóan: Az eladás helye szerinti ország | Használandó kereskedelmi megnevezés | Belgium | veau, viande de veau / kalfsvlees / Kalbfleisch | Bulgária | месо от малки телета | Cseh Köztársaság | Telecí | Dánia | lyst kalvekød | Németország | Kalbfleisch | Észtország | Vasikaliha | Görögország | μοσχάρι γάλακτος | Spanyolország | ternera blanca, carne de ternera blanca | Franciaország | veau, viande de veau | Írország | Veal | Olaszország | vitello, carne di vitello | Ciprus | μοσχάρι γάλακτος | Lettország | teļa gaļa | Litvánia | veršiena | Luxemburg | veau, viande de veau / Kalbfleisch | Magyarország | Borjúhús | Málta | Vitella | Hollandia | Kalfsvlees | Ausztria | Kalbfleisch | Lengyelország | Cielęcina | Portugália | Vitela | Románia | carne de vițel | Szlovénia | Teletina | Szlovákia | teľacie mäso | Finnország | vaalea vasikanliha / ljust kalvkött | Svédország | ljust kalvkött | Egyesült Királyság | Veal | B. A Z kategóriába tartozó szarvasmarhák húsára vonatkozóan: Az eladás helye szerinti ország | Használandó kereskedelmi megnevezés | Belgium | jeune bovin, viande de jeune bovin / jongrundvlees / Jungrindfleisch | Bulgária | телешко месо | Cseh Köztársaság | hovězí maso z mladého skotu | Dánia | Kalvekød | Németország | Jungrindfleisch | Észtország | Noorloomaliha | Görögország | νεαρό μοσχάρι | Spanyolország | ternera, carne de ternera | Franciaország | jeune bovin, viande de jeune bovin | Írország | rosé Veal | Olaszország | vitellone, carne di vitellone | Ciprus | νεαρό μοσχάρι | Lettország | jaunlopa gaļa | Litvánia | Jautiena | Luxemburg | jeune bovin, viande de jeune bovin / Jungrindfleisch | Magyarország | növendék marha húsa | Málta | Vitellun | Hollandia | rosé kalfsvlees | Ausztria | Jungrindfleisch | Lengyelország | młoda wołowina | Portugália | Vitelão | Románia | carne de tineret bovin | Szlovénia | meso težjih telet | Szlovákia | mäso z mladého dobytka | Finnország | vasikanliha / kalvkött | Svédország | Kalvkött | Egyesült Királyság | Beef | 3. Az 1. pontban említett megnevezéseket ki lehet egészíteni az adott húsrész vagy belsőség megnevezésével vagy jelölésével. 4. A 2. pontban meghatározott táblázat A. pontjában a V kategória esetében szereplő kereskedelmi megnevezések, valamint az ezekből származtatott új megnevezések kizárólag abban az esetben használhatók, ha az e mellékletben foglalt valamennyi feltétel teljesül. Különösen a „veau”, a „telecí”, a „Kalb”, a „μοσχάρι”, a „ternera”, a „kalv”, a „veal”, a „vitello”, a „vitella”, a „kalf”, a „vitela” és a „teletina” kifejezés nem használható tizenkét hónapnál idősebb szarvasmarha húsának kereskedelmi megnevezéseként, illetve nem szerepelhet ilyen hús címkéjén. * HL L 109., 2000.5.6., 29. o. IV. A címkén kötelezően feltüntetendő információk 1. A 2000/13/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdése és az 1760/2000/EK rendelet 13., 14. és 15. cikkének sérelme nélkül a legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsának címkéjén a piaci szereplők a termelés és az értékesítés minden szakaszában feltüntetik a következő információkat: a) az állatok vágási korát, esettől függően a következő formában: „vágási kor: nyolc hónaposig” a legfeljebb nyolc hónapos állatok esetében, vagy „vágási kor: nyolctól tizenkét hónaposig” a nyolc hónaposnál idősebb, de legfeljebb tizenkét hónapos állatok esetében; b) a kereskedelmi megnevezést e melléklet III. pontja értelmében. Az a) ponttól eltérve azonban a termelés és az értékesítés minden szakaszában, kivéve a végső fogyasztónak való forgalomba hozatalt, a piaci szereplők a vágási kor helyett feltüntethetik a kategóriát jelölő betűt az e melléklet II. pontjában meghatározottak szerint. 2. Arra az esetre, ha legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsát a végső fogyasztó számára kiskereskedelmi eladási helyen előre nem csomagolt formában értékesítik, a tagállamoknak meg kell határozniuk az (1) bekezdésben említett információk feltüntetésének részletes szabályait. V. A címkén feltüntethető információk A piaci szereplők kiegészíthetik a IV. pontban említett, kötelezően feltüntetendő információkat az 1760/2000/EK rendelet 16. és 17. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően jóváhagyott, fakultatív információkkal. VI. Nyilvántartás A legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsának termelése és értékesítése valamennyi szakaszára vonatkozóan a piaci szereplők a IV. és V. pontban említett, címkén szereplő információk valósághűségének biztosítása érdekében különösen a következő adatokat veszik nyilvántartásba: a) az állatok azonosítási száma és születési ideje, kizárólag a vágóhíd szintjén; b) az a referenciaszám, amelynek segítségével összekapcsolható a húst adó állat azonosítója a hús címkéjén szereplő kereskedelmi megnevezéssel, vágási korral és a kategóriát azonosító betűvel; c) azok az időpontok, amikor az állatok vagy húsok beérkeztek a létesítménybe, illetve amikor ezek távoztak a létesítményből, annak érdekében, hogy szavatolni lehessen az érkezések és távozások közötti összefüggés megállapítását. VII. Hatósági ellenőrzések 1. A tagállamoknak 2008. július 1-je előtt ki kell jelölniük a 113a. cikk és e melléklet alkalmazásának ellenőrzése céljából végzett hatósági ellenőrzésekért felelős illetékes hatóságot vagy hatóságokat, és erről tájékoztatniuk kell a Bizottságot. 2. A hatósági ellenőrzéseket az illetékes hatóság a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben* meghatározott általános elveknek megfelelően végzi. 3. A Bizottság az illetékes hatóságokkal együtt ellenőrzi, hogy a tagállamok betartják-e a 113a. cikk és e melléklet rendelkezéseit. 4. A Bizottság szakértői – szükség esetén – az érintett illetékes hatóságokkal, és adott esetben a tagállamok szakértőivel együttműködve helyszíni ellenőrzést végeznek a 113a. cikkben és e mellékletben szereplő rendelkezések végrehajtásának biztosítása érdekében. 5. Minden tagállam, amelynek területén helyszíni ellenőrzésre kerül sor, a Bizottságnak a feladata teljesítéséhez kért minden szükséges segítséget megad. * HL L 165., 2004.4.30., 1. o. VIII. Harmadik országokból származó hús 1. Legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhákból származó, harmadik országból behozott hús e melléklet rendelkezéseinek megfelelően értékesíthető a közösségi piacon. 2. Ha egy harmadik országbeli piaci szereplő az (1) bekezdésben említett húst kíván a közösségi piacon forgalomba hozni, tevékenységét az adott harmadik ország által kijelölt illetékes hatóság, vagy – ennek hiányában – egy független harmadik szerv ellenőrzésének kell alávetnie. E független szervnek szavatolnia kell az EN 45011 európai szabvány vagy az ISO/IEC 65 iránymutatás (Terméktanúsítási rendszereket működtető szervezetekre vonatkozó általános követelmények) által megállapított feltételek betartását. 3. A kijelölt illetékes hatóság vagy – adott esetben – a független harmadik szerv szavatolja e melléklet rendelkezéseinek tiszteletben tartását. IX. Szankciók A Bizottság által az e rendelet 194. cikke alapján elfogadott különleges rendelkezések sérelme nélkül, a tagállamok megállapítják az e melléklet rendelkezéseinek megszegése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és megtesznek minden szükséges intézkedést e szabályok végrehajtásának biztosítására. A megállapított szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok a szankciókra vonatkozó szabályokról legkésőbb 2009. július 1-jéig tájékoztatják a Bizottságot, és haladéktalanul közlik a Bizottsággal az e szabályokat érintő minden későbbi módosítást is.” III. MELLÉKLET „XVIa. MELLÉKLET Azon szabályok kimerítő felsorolása, amelyek a 125f. és 125l. cikknek megfelelően kiterjeszthetők a tagsági viszonnyal nem rendelkező termelőkre is 1. A termelési információk szolgáltatásának szabályai: a) a termesztési szándékok közlése termékenként és – ahol alkalmazható – fajtánként; b) a vetések és palántázások közlése; c) a teljes termesztési területek közlése termékenként, és – ahol lehetséges – fajtánként; d) a termésmennyiségre vonatkozó előzetes becslés és a várható betakarítási időpontok közlése termékenként, és – ahol lehetséges – fajtánként; e) a betakarított termés és a rendelkezésre álló készletek mennyiségének rendszeres közlése, fajtánként; f) a tárolási kapacitások közlése. 2. Termelési szabályok: a) a szándékolt célnak (friss piaci értékesítés/ipari feldolgozás) megfelelően használandó vetőmag kiválasztása; b) ritkítás a gyümölcsösökben. 3. Forgalmazási szabályok: a) a betakarítás megkezdésének, a forgalmazás lépcsőzetes beindításának meghatározott időpontjai; b) minimális minőségi és méretkövetelmények; c) előkészítés, kiszerelés, csomagolás és jelölés a forgalmazás első szakaszában; d) a termék eredetének feltüntetése. 4. Környezetvédelmi szabályok: a) műtrágya és szerves trágya használata; b) növényvédőszerek és egyéb növényvédelmi eljárások használata; c) maximális növényvédőszer- és műtrágyamaradék a gyümölcs- és zöldségfélékben; d) a melléktermékek és a használt anyagok elhelyezésének szabályai; e) a piacról kivont termékekre vonatkozó szabályok. 5. A 103c. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett válságmegelőzés és -kezelés keretében történő promócióra és kommunikációra vonatkozó szabályok.” IV. MELLÉKLETAz 1234/2007/EK rendelet XXII. mellékletének módosításai (1) A 4. pontban a 2759/75/EGK rendelettel kapcsolatban meghatározott táblázatban az említett rendelet 3. cikke első bekezdésének első franciabekezdése és az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet vonatkozó rendelkezése közötti megfelelést feltüntető sor helyébe a következő lép: „a 3. cikk első bekezdésének első franciabekezdése | a 31. cikk (1) bekezdésének e) pontja” | (2) A 26. pontban az 1255/1999/EK rendelettel kapcsolatban meghatározott táblázatban az említett rendelet 6–9. cikke és az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet vonatkozó rendelkezései közötti megfelelést feltüntető sorok helyébe a következők lépnek: „a 6. cikk (1) bekezdésének első albekezdése | a 15. cikk (1) bekezdése és a 22. cikk | a 6. cikk (1) bekezdésének második és harmadik albekezdése | a 15.cikk (2) bekezdése | a 6. cikk (2) bekezdése első albekezdése a) pontjának első francia bekezdése | a 10. cikk (1) bekezdésének e) pontja | a 6. cikk (2) bekezdése első albekezdése a) pontjának második és harmadik francia bekezdése és b) pontja | a 10. cikk a 43. cikk a) pontjával összefüggésben | a 6. cikk (2) bekezdésének második albekezdése | a 10. cikk a 43. cikk a) pontjával összefüggésben | a 6. cikk (3) bekezdésének első albekezdése | a 28. cikk a) pontja | a 6. cikk (3) bekezdésének második albekezdése | 29. cikk | a 6. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdése | a 43. cikk d) pontjának i. alpontja | a 6. cikk (3) bekezdésének negyedik albekezdése | a 43. cikk d) pontjának iii. alpontja | a 6. cikk (4) bekezdése első albekezdése és második albekezdésének első mondata | 25. cikk és a 43. cikk f) pontja | a 6. cikk (4) bekezdése második albekezdésének második mondata | a 43. cikk d) pontjának iii. alpontja | a 6. cikk (5) bekezdése | – | a 6. cikk (6) bekezdése | a 6. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontja | a 7. cikk (1) bekezdésének első albekezdése | a 10. cikk (1) bekezdésének f) pontja, a 16. cikk első bekezdése és a 43. cikk a) pontja | a 7. cikk (1) bekezdésének második albekezdése | a 23. cikk és a 43. cikk a) pontja | a 7. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése | a 43. cikk l) pontja | a 7. cikk (2) bekezdése | a 16. cikk második bekezdése | a 7. cikk (4) bekezdése | a 25. cikk és a 43. cikk e) pontja | a 8. cikk (1) bekezdése | a 28. cikk b) pontja | a 8. cikk (2) és (3) bekezdése | a 30. cikk és a 43. cikk d) pontjának i. és iii. alpontja | a 9. cikk (1) bekezdése | a 31. cikk (1) bekezdésének d) pontja és a 36. cikk (1) bekezdése | a 9. cikk (2) bekezdése | a 31. cikk (2) bekezdése | a 9. cikk (3) bekezdése | a 43. cikk d) pontjának iii. alpontja | a 9. cikk (4) bekezdése | a 36. cikk (2) bekezdése” | (3) A 30. pontban a 2529/2001/EK rendelettel kapcsolatban meghatározott táblázatban az említett rendelet 12. cikke és az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet vonatkozó rendelkezése közötti megfelelést feltüntető sor helyébe a következő lép: „12. cikk | a 31. cikk (1) bekezdésének f) pontja és a 38. cikk” | (4) A 40. pontban a 318/2006/EK rendelettel kapcsolatban meghatározott táblázat az említett rendelet 19. cikkével kapcsolatos sor után a következő ponttal egészül ki: „19a. cikk | 52a. cikk” | (5) A szöveg a következő táblázatokkal egészül ki: „45. 700/2007/EK rendelet A 700/2007/EK rendelet | E rendelet | az 1. cikk (1) és (2) bekezdése | a 113b. cikk (1) bekezdésének első albekezdése | az 1.cikk (3) bekezdése | a 113b. cikk (2) bekezdése | 2. cikk | a XIa. melléklet I. pontja | 3. cikk | a XIa. melléklet II. pontja | 4. cikk | a XIa. melléklet III. pontja | 5. cikk | a XIa. melléklet IV. pontja | 6. cikk | a XIa. melléklet V. pontja | 7. cikk | a XIa. melléklet VI. pontja | 8. cikk | a XIa. melléklet VII. pontja | 9. cikk | a XIa. melléklet VIII. pontja | 10. cikk | a XIa. melléklet IX. pontja | a 11.cikk (1) bekezdése | a 121. cikk első bekezdésének j) pontja | a 11.cikk (2) bekezdése | a 121. cikk második bekezdése | 12. cikk | 195. cikk | 13. cikk | a 113b. cikk (1) bekezdésének második albekezdése | 46. Az 1182/2007/EK rendelet Az 1182/2007/EK rendelet | E rendelet | az 1. cikk (1) bekezdése | az 1. cikk (1) bekezdésének i) és j) pontja | az 1. cikk (2) bekezdése | az 1.cikk (4) bekezdése | a 2. cikk (1) bekezdése | a 113a. cikk (1) bekezdése | a 2. cikk (2) bekezdése | a 113. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontja | a 2. cikk (3) bekezdése | a 113. cikk (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontja | a 2. cikk (4) bekezdésének a) pontja | a 121. cikk a) pontja | a 2. cikk (4) bekezdésének b) pontja | a 113. cikk (2) bekezdésének a) pontja | a 2. cikk (4) bekezdésének c) pontja | a 113. cikk (2) bekezdésének b) pontja | a 2.cikk (5) bekezdése | a 113a. cikk (2) bekezdése | a 2.cikk (6) bekezdése | a 113a. cikk (3) bekezdése | a 2.cikk (7) bekezdése | a 203a. cikk (7) bekezdése | a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontja | a 122. cikk a) és b) pontja | a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontja | a 125b. cikk (1) bekezdésének a) pontja | a 3. cikk (1) bekezdése c) pontjának i. alpontja | a 122. cikk c) pontjának ii. alpontja | a 3. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii. alpontja | a 122. cikk c) pontjának i. alpontja | a 3. cikk (1) bekezdése c) pontjának iii. alpontja. | a 122. cikk c) pontjának iii. alpontja | a 3. cikk (1) bekezdésének d) pontja | a 125a. cikk (1) bekezdésének bevezető szövege | a 3. cikk (1) bekezdésének e) pontja | 122. cikk | a 3. cikk (2)–(5) bekezdése | a 125a. cikk | 4. cikk | 125b. cikk | 5. cikk | 125c. cikk | 6. cikk | 125d. cikk | a 7. cikk (1) és (2) bekezdése | 125e. cikk | a 7. cikk (3)–(5) bekezdése | a 103a. cikk | 8. cikk | 103b. cikk | 9. cikk | 103c. cikk | 10. cikk | 103d. cikk | 11. cikk | 103e. cikk | 12. cikk | 103f. cikk | 13. cikk | 103g. cikk | 14. cikk | 125f. cikk | 15. cikk | 125g. cikk | 16. cikk | 125h. cikk | 17. cikk | 125i. cikk | 18. cikk | 125j. cikk | 19. cikk | a 184. cikk (4) bekezdése | 20. cikk | a 123. cikk (3) bekezdése | 21. cikk | 125k. cikk | 22. cikk | 176a. cikk | 23. cikk | 125l. cikk | 24. cikk | 125m. cikk | 25. cikk | 125n. cikk | 26. cikk | 128. cikk | 27. cikk | 129. cikk | 28. cikk | a 130. cikk (1) bekezdésének g) és h) pontja | 29. cikk | 131. cikk | 30. cikk | 132. cikk | 31. cikk | 133. cikk | 32. cikk | 134. cikk | 33. cikk | 135. cikk | 34. cikk | 140a. cikk | a 35. cikk (1)–(3) bekezdése | 141. cikk | a 35. cikk (4) bekezdése | 143. cikk | 36. cikk | 144. cikk | a 37. cikk első bekezdése | 145. cikk | a 37. cikk második bekezdésének a), b) és c) pontja | 148. cikk | 38. cikk | 159. cikk | 39. cikk | 160. cikk | 40. cikk | a 161. cikk (1) bekezdésének e) és f) pontja | 41. cikk | 174. cikk | a 42. cikk a) pontjának i. alpontja | a 121. cikk a) pontja | a 42. cikk a) pontjának ii. alpontja | a 113a. cikk (3) bekezdése | a 42. cikk a) pontjának iii. alpontja | a 121. cikk a) pontjának i. alpontja | a 42. cikk a) pontjának iv. alpontja | a 121. cikk a) pontjának ii. alpontja | a 42. cikk a) pontjának v. alpontja | a 121. cikk a) pontjának iii. alpontja | a 42. cikk b) pontjának i. alpontja | a 127. cikk e) pontja | a 42. cikk b) pontjának ii. alpontja | a 103h. cikk a) pontja | a 42. cikk b) pontjának iii. alpontja | a 103h. cikk b) pontja | a 42. cikk b) pontjának iv. alpontja | a 103h. cikk c) pontja | a 42. cikk b) pontjának v. alpontja | a 103h. cikk d) pontja | a 42. cikk b) pontjának vi. alpontja | a 103h. cikk e) pontja | a 42. cikk c) pontja | a 127. és a 179. cikk | a 42. cikk d)–g) pontja | 194. cikk | a 42. cikk h) pontja | a 134. cikk, a 143. cikk b) pontja és a 148. cikk | a 42. cikk i) pontja | 192. cikk | a 42. cikk j) pontja | a 203a. cikk (8) bekezdése | a 43. cikk első bekezdése | az 1. cikk (4) bekezdése és a 180. cikk | a 43. cikk második bekezdésének a) pontja | a 182. cikk (5) bekezdése | a 43. cikk második bekezdésének b) pontja | - | a 43. cikk második bekezdésének c) pontja | a 182. cikk (6) bekezdése | 44. cikk | 192. cikk | 45. cikk | 190. cikk | 46–54. cikk | - | 55. cikk | a 203a. cikk (1)–(6) bekezdése | „ [1] COM (2005) 509 végleges. [2] COM (2005) 535 végleges. [3] HL C 321., 2003.12.31., 1. o. [4] HL L 273., 2007.10.17., 1. o. [5] HL L 161., 2007.6.22., 1. o. [6] HL C […], […], […]. o. [7] HL C […], […], […]. o. [8] HL L 299., 2007.11.16., 1. o. [9] HL L 58., 2006.2.28., 1. o. A legutóbb az 1260/2007/EK rendelettel (HL L 283., 2007.10.27., 1. o.) módosított rendelet. [10] HL L 312., 2005.11.29., 3. o. A legutóbb az 1247/2007/EK rendelettel (HL L 282., 2007.10.26., 1. o.) módosított rendelet. [11] HL L 160., 1999.6.26., 48. o. A legutóbb az 1152/2007/EK rendelettel (HL L 258., 2007.10.4., 3. o.) módosított rendelet. [12] HL L 351., 1997.12.23., 13. o. A legutóbb az 1153/2007/EK rendelettel (HL L 258., 2007.10.4., 6. o.) módosított rendelet. [13] HL L 273., 2007.10.17., 1. o. [14] HL L 161., 2007.6.22., 1. o.