[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 15.11.2007

COM(2007) 709 végleges

2007/0243 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a számítógépes helyfoglalási rendszerek ügyviteli szabályzatáról

(előterjesztő: a Bizottság) {SEC(2007)1496}{SEC(2007)1497}

INDOKLÁS

1. A JAVASLAT HÁTTERE

- A javaslattétel okai és a javaslat célkitűzései

A számítógépes helyfoglalási rendszerek ügyviteli szabályzata 1989-ben, a Tanács 2299/89/EGK rendelete keretében született, amikor a repülőgépes helyfoglalások többsége még számítógépes helyfoglalási rendszereken (Computerised Reservation Systems – a továbbiakban: CRS) keresztül történt és a CRS-ek a légitársaságok tulajdonában és ellenőrzése alatt voltak. A piacon azóta végbement jelentős fejlesztések, például az alternatív helyfoglalási csatornák megjelenése következtében az ügyviteli szabályzat egyre kevésbé felel meg a piaci feltételeknek, ugyanis akadályozza a versenyt és ezáltal hozzájárul az értékesítési költségek szükségesnél magasabb szinten tartásához.

A javaslat az ügyviteli szabályzat jelentős mértékű egyszerűsítését és a CRS-szolgáltatók közötti verseny ösztönzését tűzi ki célul, miközben továbbra is fenntartja a versennyel kapcsolatos, különösen a CRS-ek és a légitársaságok közötti szoros kapcsolat esetén kialakuló esetleges visszaélések elleni alapvető biztonsági elemeket, továbbá biztosítja a fogyasztók számára a semleges információkhoz való hozzáférést.

- Általános háttér

A számítógépes helyfoglalási rendszerek (CRS-ek) segítségével az ügyfelek azonnali információkhoz juthatnak a légi közlekedési szolgáltatásokról és az ezekhez kapcsolódó díjtételekről, továbbá lehetővé teszik mind a hagyományos, mind az online utazási irodák számára azt, hogy a fogyasztók részére azonnal visszaigazolt foglalásokat végezzenek.

A számítógépes helyfoglalási rendszerek ügyviteli szabályzatát („ügyviteli szabályzat”) először 1989-ben, a 2299/89/EGK rendelet elfogadásával vezették be. Ebben az időben a repülőgépes helyfoglalások jelentős többségét még CRS-eken keresztül végezték. A légi közlekedés vonatkozásában a fogyasztók gyakorlatilag csak egy egységes információs és forgalmazási csatornára hagyatkozhattak, azaz a CRS-ekre és az utazási irodákra. A CRS-ek többsége ráadásul a légitársaságok tulajdonában volt és azokat ők ellenőrizték. E tények együttes fennállása a versennyel kapcsolatos visszaélések terén speciális kockázatok kialakulásához vezetett, amelyek kezelésére az általános versenyszabályok nem voltak elegendőek és emiatt egyedi, eseti szabályokat kellett hozni, méghozzá egy ügyviteli szabályzat formájában. Az ügyviteli szabályzatot azzal a céllal vezették be, hogy növelje az átláthatóságot és akadályozza meg a hátrányos megkülönböztetést mind maguk a rendszerszolgáltatók, mind a légitársaságok (elsősorban a CRS-ek tulajdonos fuvarozói) részéről. Egyrészről azt követelte meg a rendszerszolgáltatóktól, hogy valamennyi légi fuvarozót és utazási irodát részesítsék egyenlő bánásmódban, másrészről a tulajdonos fuvarozóktól pedig azt, hogy ne részesítsék előnyben saját CRS-üket más rendszerekkel szemben.

Az ügyviteli szabályzat sikeresnek bizonyult abban a tekintetben, hogy megakadályozta a piaci erővel való visszaéléseket, ugyanakkor, tekintettel arra, hogy egyre kevésbé felel meg a változó piaci feltételeknek, néhány előre nem látható következménnyel is járt. Egyrészről több légitársaság is eladta CRS-részesedését. A négy CRS közül háromnak már nem légitársaság a tulajdonosa, a negyedikben pedig három légitársaságnak van kisebbségi részesedése. Másrészről, az alternatív helyfoglalási csatornák, például a légitársaságok internetes oldalai és call-centerei fejlődésének következtében a légi közlekedési szolgáltatásokra vonatkozóan a fogyasztók ma már információs és helyfoglalási csatornák sokaságához férhetnek hozzá. Az EU-ban az összes repülőjegy körülbelül 40 %-át alternatív csatornákon keresztül, körülbelül 60 %-át pedig utazási irodákon és CRS-eken keresztül foglalják.

A szabályzat hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó előírásai elfojtják az árversenyt és az innovációt, mivel szigorúan korlátozzák a légitársaságok és a CRS-szolgáltatók szabadságát abban a tekintetben, hogy a helyfoglalási díjakról és a CRS-eken keresztül felkínált díjtartalmakról tárgyalásokat folytassanak. Ennek eredményeképpen nem tud kialakulni verseny, a helyfoglalási díjak tehát a szükségesnél magasabb szinten állnak. Következésképpen a légitársaságok a jegyek egyre nagyobb részét értékesítik alternatív csatornákon, például saját internetes oldalaikon keresztül, amelyek alacsonyabb költséggel működnek és műszaki szempontból rugalmasabbak.

Továbbá tekintettel arra, hogy a CRS-piacokon a világ többi részén már egyszerűsítették a szabályozási környezetet, biztosítani kell azt, hogy az EU-n belül és kívül működő légitársaságok és CRS-szolgáltatók azonos feltételek mellett versenyezhessenek.

A nyilvános konzultáció arra világított rá, hogy az érdekeltek egyetértenek az ügyviteli szabályzat egyszerűsítésével és annak a jelenlegi feltételekhez szabásával, ugyanakkor azt is támogatják, hogy megmaradjanak azok a kulcsfontosságú rendelkezések, amelyek biztosítják az előfizetők részére a semleges információkhoz való hozzáférést, illetve azok a biztonsági elemek, amelyek nélkül a légitársaságok és a CRS-szolgáltatók közötti szoros kapcsolat visszaélésekhez vezethet.

- Hatályos rendelkezések a javaslat területén

E javaslat a 3089/93/EGK és 323/99/EK rendelettel módosított 2299/89/EGK rendelet helyébe fog lépni.

- Az Unió egyéb politikáival és célkitűzéseivel fennálló összhang

Nem alkalmazható.

2. KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL ÉS HATÁSVIZSGÁLAT

- Konzultáció az érdekelt felekkel

Konzultációs módszerek, megcélzott fő ágazatok és a válaszadók általános profilja

E javaslat elkészítését nyilvános konzultáció előzte meg azzal a céllal, hogy az érintett személyek és szervezetek minél több észrevételt és javaslatot tehessenek. A konzultáció során figyelembe vették a Bizottság 2002. december 11-i közleményében (COM(2002) 704 végleges) az érdekelt felekkel folytatott konzultáció tekintetében meghatározott minimális előírásokat.

2007. február 23. és április 27. között nyilvános internetes konzultációra került sor. A Bizottság 48 hozzászólást kapott a következő bontásban:

- Légi fuvarozók és képviseleti szerveik: 18

- CRS-szolgáltatók és IT-szolgáltatók: 5

- Fogyasztók/utazók és képviseleti szerveik: 9

- Utazási irodák és képviseleti szerveik: 10

- Vasúti közlekedési ágazat: 1

- Egyebek: 5

2007. május 2-án az érdekelteket, illetve az érdekeltekből álló szervezeteket találkozóra hívták Brüsszelbe, amelyen észrevételeiket ismertethették.

A válaszok összefoglalása és figyelembevételük módja

A konzultáció során az derült ki, hogy csupán néhány érdekelt – a légitársaságok és a CRS-szolgáltatók közül néhányan – támogatják az ügyviteli szabályzat teljes eltörlését. A legtöbb érdekelt fenntartaná az ügyviteli szabályzatot, de támogatja a jelenlegi szabályzat felülvizsgálatát annak a piaci fejleményekhez való igazítása érdekében, oly módon, hogy a légitársaságok és a CRS-szolgáltatók nagyobb szabadságot kapjanak a helyfoglalási díjakról és díjtartalmakról való tárgyalások terén.

Az utazási irodák tartanak az ármegállapítás terén biztosítandó nagyobb szabadságtól és támogatják a szabályzat módosítását annak biztosítása érdekében, hogy többletköltség nélkül férhessenek hozzá a légitársaságok árainak teljes tartalmához.

A fogyasztóvédelmi szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a módosítást megfelelő óvatossággal kell végezni, annak érdekében, hogy a fogyasztók számára biztosítható legyen a semleges és teljes körű információkhoz való hozzáférés.

Az érdekeltek többsége egyértelmű támogatásának adott hangot abban a tekintetben, hogy a jelenlegi szabályok továbbra is érvényesek maradjanak a CRS-szolgáltatók tulajdonos fuvarozóira, vagyis a tulajdonos fuvarozók kötelezően vegyenek részt valamennyi CRS-ben (a szabályzat 4a. cikke), továbbá annak tilalmát is támogatták, hogy egyes ösztönző és visszatartó tényezőket egy adott CRS használatához lehessen kötni (8. cikk).

Az érdekeltek által kifejtett véleményekről és azok figyelembevételének módjáról részletesebb áttekintés található az e javaslathoz mellékelt hatásvizsgálatban.

A nyilvános internetes konzultáció eredményei a http://ec.europa.eu/transport/air_portal/consultation/2007_04_27_en.htm címen olvashatók.

- A szakvélemények összegyűjtése és felhasználása

Nem volt szükség külső szakértők bevonására.

- Hatásvizsgálat

Ebben a hatásvizsgálatban két módosítási lehetőség – a részleges és a teljes deregularizáció – került összehasonlításra a jelenlegi állapot alaphelyzetével. Az első lehetőséget, azaz a részleges deregularizációt további három lehetőségre bontották, amelyek a légitársaságok és a CRS-ek közötti szoros kapcsolat esetén alkalmazandó biztonsági elemek tekintetében térnek el egymástól. Az összes lehetőség célja a CRS-piacon való verseny növelése:

- 0. lehetőség: A jelenlegi állapot fenntartása

- 1. lehetőség: Részleges deregularizáció

- 1a. lehetőség: részleges deregularizáció a légitársaságok és a CRS-ek feletti ellenőrzés szétválasztásával,

- 1b. lehetőség: részleges deregularizáció a tulajdonos fuvarozókra vonatkozó egyedi rendelkezésekkel,

- 1c. lehetőség: részleges deregularizáció a tulajdonos fuvarozókra vonatkozó egyedi rendelkezések nélkül,

- 2. lehetőség: Teljes deregularizáció (az ügyviteli szabályzat megszüntetése).

A jelenlegi állapot fenntartását (0. lehetőség) elvetették, mivel a hatályos rendeletben található, az ár-megállapítási és tárgyalási szabadságra vonatkozó korlátozások egyre kedvezőtlenebb hatással járnak, elsősorban a magas értékesítési költségek terén.

A piac jelenlegi állapotában a teljes deregularizációt (2. lehetőség) szintén elvetették. Sok üzleti utas továbbra is jelentős mértékben egyetlen forgalmazási csatornától, vagyis az utazási irodáktól és a CRS-ektől függ. Ugyanez igaz az olyan tagállamok utasaira is, ahol alacsony az internet elterjedtsége: az EU lakosságának csak kevesebb mint a fele rendelkezik internet-hozzáféréssel, miközben ez a legfontosabb alternatív forgalmazási csatorna.

Ilyen körülmények között a versennyel kapcsolatos visszaélések kockázata magasabb, mint a gazdaság más területein és ezért nem lehet csupán az általános versenyszabályokra hagyatkozni, különösen a CRS-ek és a légitársaságok közötti szoros kapcsolat esetén. Továbbá a CRS-ek bizonyos piaci magatartásai (pl. a képernyőn megjelenített információk terén való részlehajlás) a fogyasztók számára káros hatással járnának még akkor is, ha azok nem a versennyel kapcsolatos visszaélésekből erednek.

A hatásvizsgálat azt mutatja, hogy a verseny növelése, a versennyel kapcsolatos visszaélések elleni biztonsági elemek, a fogyasztók részére semleges, átlátható és teljes körű információk biztosítása, valamint a vasúti összeköttetések CRS- képernyőn való megjelenítésének elősegítése szempontjából az 1b. lehetőség kínálja a legkedvezőbb eredményt.

A Bizottság által elvégzett és a munkaprogramban szereplő hatásvizsgálatról szóló jelentés megtekinthető a következő weboldalon:http://ec.europa.eu/transport/air_portal/sesame/index_en.htm

3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI

- A javasolt intézkedés összefoglalása

E javaslat a 3089/93/EGK és 323/99/EK rendelettel módosított 2299/89/EGK rendelet helyébe lépne.

- Jogalap

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 71. cikke és 80. cikkének (2) bekezdése.

- A szubszidiaritás elve

A javaslat a Közösség kizárólagos hatáskörébe tartozik. A szubszidiaritás elve ennélfogva nem alkalmazható.

- Az arányosság elve

A javaslat a következők miatt felel meg az arányosság elvének:

A 2299/89/EGK rendelet a Bizottságot kizárólagos hatáskörrel ruházza fel. Tekintettel a CRS-műveletek nemzetközi jellegére, valamint e tevékenységek nemzeti szintű nyomon követésének nehézségére, a rendelet javasolt módosítása és egyszerűsítése a hatáskört továbbra is EU-szinten határozza meg.

A rendelet javasolt módosítása és egyszerűsítése nem érinti a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat és tovább csökkenti a gazdasági szereplőkre háruló, már eddig is korlátozott adminisztrációs terheket.

- Az eszközök megválasztása

A javasolt eszköz: rendelet.

Más eszközök nem lennének megfelelőek a következő ok(ok) miatt:

A rendelet a legmegfelelőbb eszköz a következő ok(ok) miatt:

- a javaslat egy hatályos rendelet felülvizsgálatára vonatkozik,

- a rendelet olyan nemzetközi jellegű gazdasági tevékenységre vonatkozik, amelyet nemzeti szinten nehezen lehetne szabályozni.

4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslat nincs hatással a Közösség költségvetésére.

5. TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

- Egyszerűsítés

A javaslat a jogszabályok egyszerűsítéséről rendelkezik.

A CRS-ek módosított ügyviteli szabályzata az érthetőséget és az áttekinthetőséget szem előtt tartva került kidolgozásra. A 2299/89/EGK rendeletből törlése kerültek a felesleges, különösen a piac nagyobb hatékonyságát gátló rendelkezések.

A javaslat szerepel a közösségi vívmányok naprakésszé tételére és egyszerűsítésére irányuló folyamatosan zajló bizottsági programban, illetve a 2002/TREN/29 hivatkozási szám alatt a Bizottság munka- és jogalkotási programjában.

- Hatályos jogszabályok hatályon kívül helyezése

A javaslat elfogadása hatályos jogszabályok hatályon kívül helyezését eredményezi.

- Felülvizsgálati/módosítási/megszüntetési záradék

A javaslat felülvizsgálati záradékot tartalmaz.

- Európai Gazdasági Térség

A javasolt jogi aktus EGT vonatkozású ügyet érint, ezért azt ki kell terjeszteni az Európai Gazdasági Térségre.

- A javaslat részletes magyarázata

A CRS-piac részleges deregularizációja

A javaslat a CRS-ek ügyviteli szabályzatát módosítja azzal a céllal, hogy azt a jelenlegi piaci környezethez – különösen az alternatív forgalmazási csatornák fejlődéséhez – igazítsa, illetve ösztönözze a CRS-szolgáltatók közötti versenyt. A javaslat azáltal, hogy nagyobb rugalmasságot biztosít a CRS-eknek és a légitársaságoknak, lehetővé teszi a CRS-ek számára, hogy hatékonyabban versenyezzenek az alternatív forgalmazási csatornákkal mind az árak, mind a szolgáltatások tekintetében.

A szabályzat egyszerűsítése következtében jelentősen nő a piaci szereplők tárgyalási szabadsága: a légitársaságok és a CRS rendszerszolgáltatók szabadon tárgyalhatnak a CRS-ek által felszámított helyfoglalási díjakról és a légi társaságok által nyújtott díjtartalmakról. A jelenlegi ügyviteli szabályzatban található, a díjtartalomra, a terjesztési eszközökhöz való hozzáférésre és a helyfoglalási díjakra vonatkozó korlátozások megszüntetésre kerülnek (kivéve az alábbiakban említett biztonsági elemeket).

Biztonsági elemek

A javaslat megőriz számos, a versennyel kapcsolatos esetleges visszaélések elleni biztonsági elemet, különös tekintettel azokra, amelyek a CRS-ek és a közlekedési szolgáltatók közötti szoros kapcsolatra vonatkoznak. Ezek a biztonsági elemek azt a számos érdekelt által kifejtett és a hatásvizsgálat által is megerősített véleményt tükrözik, amely szerint a jelenlegi piaci körülmények között az előbbiekben említett szoros kapcsolat még mindig a versennyel kapcsolatos kockázatokat rejt magában, amelyek kezelése az általános versenyszabályokon túl egyedi szabályokat igényel.

Az egyszerűsített ügyviteli szabályzat az alábbi rendelkezéseket tartja fenn a versennyel kapcsolatos visszaélések megakadályozása és a fogyasztók számára a semleges információkhoz való hozzáférés biztosítása érdekében:

- Az utazási irodák által nyújtott információk semlegességét védő biztonsági elemek (6. cikk), például annak tilalma, hogy a rendszerszolgáltatók kizárólagossági feltételeket rögzítsenek az utazási irodákkal kötött szerződéseikben. A javaslat ezt azzal a tilalommal egészíti ki, amely szerint a rendszerszolgáltatók nem azonosíthatják be az utazási irodákat az értékesítési adatokat tároló szalagokon (Marketing Information Data Tapes – MIDT). Ezzel a rendelkezéssel el lehet kerülni, hogy a légitársaságok a megszerzett adatokkal arra kényszerítsék az utazási irodákat, hogy csökkentsék foglalásaikat a konkurens légitársaságoknál.

- A rendszerszolgáltatók azon kötelezettsége, hogy egyértelműen elválasszák a CRS-rendszereket a légitársaságok belső foglalási rendszereitől (4. cikk, (2) bekezdés), annak érdekében, hogy a tulajdonos fuvarozók ne élvezzenek elsőbbséget a CRS-rendszerhez való hozzáféréskor.

- A rendszerszolgáltatókra vonatkozó azon tilalom, hogy bizonyos terjesztési eszközöket saját tulajdonos fuvarozójuk számára tartsanak fenn (4. cikk, (1) bekezdés). A tilalom célja annak elkerülése, hogy a tulajdonos fuvarozók versenyelőnyhöz jussanak a részt vevő fuvarozókkal szemben.

- A rendszerszolgáltatókra vonatkozó azon kötelezettség, hogy az információkat semleges és megkülönböztetésmentes módon jelenítsék meg a képernyőn (5. cikk) annak érdekében, hogy a fogyasztók semleges információkhoz jussanak és elkerülhető legyen az, hogy a semleges megjelenítés hiánya miatt bizonyos légitársaságok indokolatlan előnyben részesüljenek.

- A rendszerszolgáltatókra vonatkozó azon kötelezettség, hogy az értékesítési adatokat tároló szalagokat megkülönböztetésmentesen biztosítsák (7.cikk).

- A tulajdonos fuvarozókra vonatkozó azon kötelezettség, hogy közlekedési szolgáltatásaikról a sajátjukon kívül a többi CRS-nek is biztosítsák ugyanazokat az információkat, vagy a sajátjukon kívül más CRS-en végzett helyfoglalásokat is fogadjanak el (10. cikk, (1) bekezdés), annak érdekében, hogy a tulajdonos fuvarozók ne gátolhassák a CRS-ek közötti versenyt.

- A tulajdonos fuvarozókra vonatkozó azon tilalom, hogy egyes ösztönző és visszatartó tényezőket egy adott CRS használatához kössenek (10. cikk, (3) bekezdés), annak érdekében, hogy ne részesíthessék előnyben saját CRS-üket.

- Olyan biztonsági elemek, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy lépéseket tegyen annak biztosítására, hogy az EU légitársaságait a CRS-rendszerek vonatkozásában harmadik országokban egyenlő bánásmódban részesítsék (8. cikk).

- A személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezések, amelyek a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltakat részletezik és egészítik ki (11. cikk).

Vasúti szolgáltatások

Az ügyviteli szabályzat a légi közlekedési CRS-ekbe integrált vasúti szolgáltatásokra is vonatkozik (azonban nem vonatkozik a „csak vasúti” rendszerekre) és biztosítja azt, hogy a vasúti szolgáltatásokat a CRS-ek megkülönböztetésmentesen kezeljék. Azonban a megkülönböztetésmentes ármegállapításra vonatkozó jelenlegi rendelkezések a vasúti szolgáltatások de facto hátrányos megkülönböztetéséhez vezettek, mivel ezeket azonos helyfoglalási díjak terhelik annak ellenére, hogy átlagos jegyáraik alacsonyabbak. A helyfoglalási díjakra vonatkozó ár-megállapítási szabadság bevezetésén keresztül a javaslat lehetővé teszi a vasúttársaságok számára, hogy tárgyalások során a jegyek árához jobban illeszkedő helyfoglalási díjakat alkudjanak ki, ezáltal pedig arra ösztönzi őket, hogy szolgáltatásaikat a CRS-eken keresztül is felajánlják értékesítésre. A tulajdonos fuvarozókra és a megjelenített információk semlegességére vonatkozó rendelkezések a vasúti szolgáltatásokra is vonatkoznak.

2007/0243 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a számítógépes helyfoglalási rendszerek ügyviteli szabályzatáról (EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 71. cikkére és 80. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[1],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[2],

tekintettel az Európai Adatvédelmi Biztos véleményére,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően[3],

mivel:

(1) A számítógépes helyfoglalási rendszerek ügyviteli szabályzatáról szóló, 1989. július 24-i 2299/89/EGK rendelet[4] jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a légi fuvarozók számára tisztességes és pártatlan feltételeket lehessen biztosítani a számítógépes helyfoglalási rendszerekben (a továbbiakban: „CRS”), ezáltal védve a fogyasztók érdekeit.

(2) A légiforgalmi helyfoglalások jelentős része továbbra is számítógépes helyfoglalási rendszereken keresztül történik.

(3) A technológiai és piaci fejlődés következtében lehetőség nyílik arra, hogy jelentős mértékben egyszerűsödjön a jogszabályi környezet azáltal, hogy a helyfoglalási díjakról és díjtartalmakról való tárgyalások terén a CRS-szolgáltatók és a légi fuvarozók számára nagyobb rugalmasságot biztosítunk. Ez lehetővé fogja tenni számukra az utazási irodák és a fogyasztók igényeihez való rugalmasabb alkalmazkodást és utazási termékeik hatékonyabban terjesztését.

(4) A jelenlegi piaci körülmények között ugyanakkor a közlekedési termékeket tartalmazó CRS-rendszerekre vonatkozóan továbbra is fenn kell tartani bizonyos rendelkezéseket annak érdekében, hogy meg lehessen akadályozni a versennyel kapcsolatos visszaéléseket és biztosítani a fogyasztók számára a semleges információkhoz való hozzáférést.

(5) Ha a tulajdonos fuvarozók megtagadják a saját rendszerüktől eltérő rendszerek részére ugyanazon információk biztosítását a járatokra, díjakra és szabad kapacitásra vonatkozóan, valamint megtagadják az ilyen rendszereken végzett foglalások elfogadását, az súlyosan torzíthatja a számítógépes helyfoglalási rendszerek közötti versenyt.

(6) A rendszerszolgáltatóknak egyértelműen el kell választaniuk a CRS-eket a légitársaságok belső foglalási rendszereitől és tartózkodniuk kell attól, hogy bizonyos terjesztési eszközöket saját tulajdonos fuvarozójuk számára tartsanak fenn, annak érdekében, hogy a tulajdonos fuvarozók ne élvezhessenek elsőbbséget a CRS-hez való hozzáféréskor.

(7) A fogyasztók érdekeinek védelme érdekében a CRS felhasználói részére biztosítani kell azt, hogy a képernyőn az információk részlehajlás nélkül kerüljenek megjelenítésre, továbbá azt, hogy az adatok valamennyi részt vevő fuvarozó számára elérhetők legyenek, azaz egyik részt vevő fuvarozó se élvezzen előnyöket a többivel szemben.

(8) A rendszerszolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a CRS értékesítési adatai valamennyi részt vevő légi fuvarozó számára hátrányos megkülönböztetéstől mentesen rendelkezésre álljanak, a közlekedési szolgáltatók pedig ne használhassák ezeket az adatokat arra, hogy jogtalanul befolyásolják az utazási iroda választását.

(9) Elő kell segíteni, hogy a vasútra és a vasúti-légi szolgáltatásokra vonatkozó információk a CRS képernyőn megjelenítésre kerüljenek.

(10) A Közösségben és harmadik országokban működő légi fuvarozók a CRS szolgáltatások vonatkozásában egyenlő bánásmódban kell, hogy részesüljenek.

(11) E rendelet helyes alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottságnak megfelelő végrehajtási jogkörrel kell rendelkeznie, ezen belül saját kezdeményezésére vagy panasz alapján jogsértésekkel kapcsolatos vizsgálatokat végezhet, az érintett vállalkozást felszólíthatja a jogsértés megszüntetésére, valamint bírságot szabhat ki.

(12) Ez a rendelet nem sérti a Szerződés 81. és 82. cikkének alkalmazását.

(13) A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelmét a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK irányelv[5] biztosítja. Az e rendeletben található rendelkezések a 95/46/EK irányelvben foglaltakat részletezik és egészítik ki a CRS-ek tevékenységére vonatkozóan.

(14) A 2299/89/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. szakasz

Bevezető rendelkezések

1. cikk

Tárgy és hatály

Ezt a rendeletet légi közlekedési termékeket tartalmazó számítógépes helyfoglalási rendszerekre (a továbbiakban: „CRS”) kell alkalmazni, amennyiben azokat a Közösség területén kínálják.

Ezt a rendeletet azokra a vasúti közlekedési termékekre is alkalmazni kell, amelyek a CRS-ek fő megjelenítő képernyőjén a légi közlekedési termékek mellett feltüntetésre kerülnek.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a) „közlekedési termék”: az utas két repülőtér vagy pályaudvar közötti szállítása;

b) „menetrend szerinti légi szállítási szolgáltatás”: olyan rendszeres légijáratok, amelyek megfelelnek az alábbi jellemzőknek:

i. az egyes járatokon a helyeket és/vagy légi áru és/vagy postai küldemény szállítására vonatkozó kapacitást az utazók egyénileg megvásárolhatják (közvetlenül a légi fuvarozótól vagy annak felhatalmazott ügynökétől);

ii. ugyanaz a két vagy több repülőtér közötti forgalmat bonyolítanak le:

- közzétett menetrend szerint, vagy

- olyan rendszerességgel vagy gyakorisággal működtetett járatokkal, hogy azok felismerhetően sorozatot alkotnak;

c) „díjtétel”: az utasok által a légi fuvarozók, a vasúttársaságok, ügynökeik és egyéb jegyértékesítők részére egy adott szállítási eszközön való szállításért fizetendő ár, továbbá ezen ár alkalmazási feltételei, beleértve az ügynökségnek nyújtott díjazást és feltételeket, valamint egyéb kiegészítő szolgáltatásokat;

d) „számítógépes helyfoglalási rendszer”: olyan számítógépes rendszer, amely tájékoztatást nyújt többek között egynél több légi fuvarozó menetrendjéről, szabad kapacitásáról, díjtételeiről és egyéb kapcsolt szolgáltatásáról olyan eszközökkel vagy azok nélkül, amelyeken keresztül helyfoglalás végezhető, vagy repülőjegyek adhatók ki olyan módon, hogy ezeknek a szolgáltatásoknak némelyike vagy mindegyike az előfizetők rendelkezésére áll;

e) „terjesztési eszközök”: olyan eszközök, amelyeket a rendszerszolgáltató biztosít a légi fuvarozók és a vasúttársaságok menetrendjével, szabad kapacitásáról, díjtételeivel és kapcsolt szolgáltatásaival összefüggő információk szolgáltatására, továbbá, amelyek segítségével helyfoglalás, illetve jegykiállítás és bármely más kapcsolt szolgáltatás végezhető;

f) „rendszerszolgáltató”: a CRS-szolgáltatás üzemeltetéséért vagy forgalomba hozatalért felelős vállalkozás és annak leányvállalatai;

g) „tulajdonos fuvarozó”: olyan légi fuvarozó vagy vasúttársaság, amely közvetve vagy közvetlenül, egyedül vagy másokkal együttesen tulajdonosa egy rendszerszolgáltatónak, vagy tényleges ellenőrzése alatt tart egy rendszerszolgáltatót, valamint az általa tulajdonolt vagy tényleges ellenőrzése alatt tartott légi fuvarozó vagy vasúttársaság;

h) „tényleges ellenőrzés”: olyan kapcsolat, amely olyan jogokon, szerződéseken vagy bármely más eszközön alapul, amelyek külön-külön vagy együttesen a ténybeli, illetve jogi feltételek figyelembe vételével lehetőséget nyújtanak egy vállalkozás feletti közvetett vagy közvetlen döntő befolyás gyakorlására, különösen:

i. a vállalkozás vagyontárgyainak összességére vagy azok egy részére kiterjedő használati jog biztosításával;

ii. olyan jogok vagy szerződések révén, amelyek döntő befolyást biztosítanak egy vállalkozás irányító testületeinek összetételére, az azokban folyó szavazásra vagy döntéseikre, vagy bármilyen más módon döntő befolyást biztosítanak egy vállalkozás vezetésére;

i) „részt vevő fuvarozó”: olyan légi fuvarozó vagy vasúttársaság, amely egy rendszerszolgáltatóval kötött megállapodás alapján közlekedési termékeket CRS-en keresztül értékesít;

j) „előfizető”: olyan, fogyasztónak nem minősülő személy, illetve részt vevő fuvarozónak nem minősülő vállalkozás, amely egy rendszerszolgáltatóval kötött szerződés vagy egyéb pénzügyi megállapodás alapján használ egy számítógépes helyfoglalási rendszert; „pénzügyi megállapodás” alatt az értendő, ha a rendszerszolgáltató részére a szolgáltatásaiért meghatározott fizetést teljesítenek, vagy ha egy légiközlekedési terméket vásárolnak;

k) „fő megjelenítő képernyő”: a várospárok közötti meghatározott időtartamon belüli szállítási szolgáltatásokra vonatkozó átfogó, semleges adatbemutatás;

l) „jegy”: a fuvarozási szolgáltatás igénybevételére jogosító olyan érvényes dokumentum vagy ezzel egyenértékű papír nélküli jogosítás, amelyet a légi fuvarozó, a vasúti fuvarozó vagy ezek hivatalos ügynöke adott ki, illetve érvényesített.

2. szakasz

A rendszerszolgáltatókra vonatkozó ügyviteli szabályok

3. cikk

A közlekedési szolgáltatókkal való kapcsolat

(1) A rendszerszolgáltató:

a) nem támaszthat ésszerűtlen feltételeket a részt vevő fuvarozóval kötött szerződésben vagy nem követelheti meg olyan kiegészítő feltételek elfogadását, amelyek természetüknél fogva vagy a kereskedelmi gyakorlat szerint nincsenek kapcsolatban a CRS-ében való részvétellel;

b) nem támaszthatja a CRS-ében való részvétel feltételéül azt, hogy a részt vevő fuvarozó egyidejűleg nem vehet részt egy másik rendszerben.

(2) A rendszerszolgáltatónak a részt vevő fuvarozók által rendelkezésre bocsátott adatokat azonos gondossággal és gyorsasággal kell a számítógépes rendszer számára hozzáférhetővé tennie és feldolgoznia, csupán az adatbevitel – egyes részt vevő légi fuvarozók által választott – módszereinek korlátaitól függően.

4. cikk

Terjesztési eszközök

(1) A rendszerszolgáltató egyetlen meghatározott adatbeviteli és/vagy -feldolgozási eljárást, illetve bármilyen más terjesztési eszközt vagy annak fejlesztéseit sem tarthatja fenn egy vagy több tulajdonos fuvarozónak.

(2) A rendszerszolgáltatónak biztosítania kell, hogy terjesztési eszközei, legalább szoftverek útján, világosan és ellenőrizhető módon elkülönüljenek bármely fuvarozó saját helyfoglalási adatbázisától, valamint üzletvezetési és marketingeszközeitől.

5. cikk

Képernyők

(1) A rendszerszolgáltató biztosítja minden egyes, a CRS-én keresztül végzett ügylet során a fő megjelenítő képernyő(k) bemutatását, amelyek semleges és átfogó módon, hátrányos megkülönböztetés és részrehajlás nélkül tartalmazzák a részt vevő fuvarozók által szolgáltatott adatokat. A sorrend megállapításánál alkalmazandó követelmények nem alapulhatnak a fuvarozó azonosságához akár közvetlenül, akár közvetve kapcsolódó tényezőkön, és azokat megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni valamennyi részt vevő fuvarozóra. A fő megjelenítő képernyő(k) esetében be kell tartani az I. mellékletben található szabályokat.

(2) A CRS által szolgáltatott információk esetén az előfizetőknek az 1. cikknek megfelelően semleges megjelenítő képernyőt kell alkalmazniuk, hacsak nincs szükség valamilyen más megjelenítő képernyőre ahhoz, hogy a fogyasztó valamely kifejezett kívánságát teljesíthessék.

(3) E cikk nem alkalmazandó olyan CRS-re, amelyet valamely légi fuvarozó, vasúttársaság, légi fuvarozók egy csoportja vagy vasúttársaságok egy csoportja az egyértelműen sajátjaként azonosítható irodában vagy eladóhelyen használ.

6. cikk

Az előfizetőkkel való kapcsolat

(1) A rendszerszolgáltató semmiféle indokolatlan feltételt nem fűzhet az előfizetői szerződésekhez, például nem akadályozhat meg egy előfizetőt abban, hogy más rendszerre vagy rendszerekre is előfizessen, illetve azokat használja; nem követelheti meg olyan kiegészítő feltételek elfogadását, amelyek nincsenek kapcsolatban a CRS-re való előfizetéssel; illetve nem kényszerítheti az előfizetőt arra, hogy elfogadjon egy műszaki berendezésről vagy szoftverről szóló ajánlatot.

(2) Az az előfizető, amely olyan önálló vállalkozás, amely kevesebb mint 50 személyt foglalkoztat, és amelynek éves forgalma és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 10 millió eurót, a rendszerszolgáltatóval kötött szerződését írásban, legfeljebb három hónapos felmondási idővel felmondhatja, de a szerződés nem járhat le az első év végénél korábban. Ebben az esetben a rendszerszolgáltató a szerződés megszűnésével közvetlenül kapcsolatos költségein felüli költségei megtérítésére nem jogosult.

7. cikk

Az értékesítési adatokat tároló szalagok (Marketing Information Data Tapes -MIDT)

A marketing, helyfoglalási és értékesítési adatok rendelkezésre bocsátása az alábbi feltételek mellett történhet:

a) az adatokat egyidejűleg és megkülönböztetés nélkül kell felajánlani az összes részt vevő fuvarozónak, beleértve a tulajdonos fuvarozókat is. Az adatok kiterjedhetnek, és kérésre kiterjesztendők, valamennyi részt vevő fuvarozóra és/vagy előfizetőre;

b) ha ezek az adatok akkor keletkeznek, amikor egy, az Európai Unió területén bejegyzett előfizető valamely CRS terjesztési eszközeit használja, az adatok nem tartalmazhatnak közvetlen vagy közvetett utalást az adott előfizetőre vonatkozóan.

8. cikk

Egyenlő bánásmód harmadik országokban

A Közösség vagy a tagállamok által aláírt nemzetközi megállapodások sérelme nélkül, amennyiben a Közösség valamely légi fuvarozóját egy harmadik országban működő rendszerszolgáltató az e rendeletben szabályozott bármely kérdés vonatkozásában nem részesíti ugyanolyan elbánásban, mint amilyenben az adott harmadik ország részt vevő fuvarozói részesülnek, a Bizottság felszólíthatja a Közösségben működő összes rendszerszolgáltatót, hogy az érintett harmadik ország légi fuvarozóit részesítsék ugyanolyan elbánásban, amilyenben a Közösség légi fuvarozóit az érintett harmadik ország részesíti.

3. szakasz

A közlekedési szolgáltatókra vonatkozó ügyviteli szabályok

9. cikk

A részt vevő fuvarozók által szolgáltatott adatok

A részt vevő fuvarozóknak és az adatokat kezelő közvetítőknek biztosítaniuk kell, hogy a CRS-ekbe bevitt adatok pontosak és lehetővé teszik a rendszerszolgáltató számára az I. mellékletben előírt rendelkezések betartását.

10. cikk

A tulajdonos fuvarozókra vonatkozó egyedi szabályok

(1) A tulajdonos fuvarozó nem alkalmazhat hátrányos megkülönböztetést egy versenytárs CRS-sel szemben, visszautasítva azt, hogy kérésére a menetrendekről, a díjtételekről és a szabad kapacitásokról, a saját szolgáltatásaival azonos gyorsasággal, ugyanazokat az információkat bocsássa a rendelkezésére, mint saját CRS-e tekintetében tenné; közlekedési termékeit egy másik CRS-en keresztül terjessze; vagy a saját CRS-én keresztül forgalmazott bármilyen közlekedési termékére a versenytárs CRS-én tett helyfoglalást azonos gyorsasággal elfogadja vagy visszaigazolja. A tulajdonos fuvarozó csak azokat a helyfoglalásokat köteles elfogadni és visszaigazolni, amelyek megfelelnek díjtételeinek és feltételeinek.

(2) A tulajdonos fuvarozó nem köteles ezzel összefüggésben költségeket vállalni azokon kívül, amelyek a szolgáltatandó információ reprodukálásával és az elfogadott helyfoglalással kapcsolatban merülnek fel. Az elfogadott és az (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően elvégzett helyfoglalásért a CRS-nek fizetendő foglalási díj nem haladhatja meg azt a díjat, amelyet ugyanez a CRS egy azonos ügyletért a részt vevő fuvarozók számára számláz.

(3) A tulajdonos fuvarozók sem közvetve, sem közvetlenül nem köthetik adott CRS előfizető általi használatát jutalék vagy egyéb ösztönző vagy visszatartó tényező biztosításához a közlekedési termékek értékesítése érdekében.

(4) A tulajdonos fuvarozók sem közvetve, sem közvetlenül nem kötelezhetik előfizetőiket egy adott CRS használatára közlekedési termék értékesítése vagy jegykibocsátás céljából.

4. szakasz

A személyes adatok védelme

11. cikk

(1) A CRS-ek tevékenysége során a személyes adatok feldolgozása kizárólag közlekedési termékhez kapcsolódó helyfoglalás, illetve jegykiállítás céljából történik. Az ilyen adatok feldolgozása tekintetében a 95/46/EK irányelv 2. cikkének (d) pontja értelmében a CRS-ek adatkezelőknek minősülnek.

(2) A személyes adatok csak akkor kerülnek feldolgozásra, ha az adatfeldolgozás olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges.

(3) Amennyiben a 95/46/EK irányelv 8. cikkében említett különleges adatokról van szó, azokat csak abban az esetben lehet feldolgozni, ha az érintett kifejezett hozzájárulását adta az említett adatok feldolgozásához.

(4) A rendszerszolgáltató által ellenőrzött azonosítható egyedi helyfoglalásokra vonatkozó információkat az egyedi helyfoglalás utolsó részének lebonyolítását követő hetvenkét órán belül offline kell tárolni és három éven belül meg kell semmisíteni. A hozzáférés ezekhez az adatokhoz csak számlázási viták esetén engedélyezett.

(5) A CRS-eken rendelkezésre álló marketing, helyfoglalási és értékesítési adatok nem tartalmazhatnak sem közvetve, sem közvetlenül természetes személyek, vagy adott esetben az általuk képviselt szervezetek vagy vállalatok azonosítására szolgáló adatokat.

(6) Az előfizetőknek tájékoztatniuk kell a fogyasztókat a rendszerszolgáltató nevéről és címéről, a feldolgozás céljáról, a személyi adatok tárolásának időtartamáról, valamint azokról az eszközökről, amelyekkel az érintett személy a hozzáférési jogát gyakorolhatja.

(7) Az érintett személyek a rájuk vonatkozó adatokhoz díjmentesen és ténylegesen hozzáférhetnek, függetlenül attól, hogy azokat a CRS vagy az előfizető tárolja.

(8) Az e cikkben elismert jogok kiegészítik a 95/46/EK irányelvben és az annak végrehajtása céljából elfogadott nemzeti rendelkezésekben az adatkezeléssel érintett személyek jogaival kapcsolatosan rögzített jogokat, és azokkal együttesen érvényesek.

(9) Ennek a rendeletnek a rendelkezései az (1) bekezdésben említett célok érdekében pontosítják és kiegészítik a 95/46/EK irányelvet. Eltérő rendelkezés hiányában az irányelv fogalommeghatározásait kell alkalmazni. Ha a személyes adatoknak a CRS-ek tevékenysége során történő feldolgozása tekintetében ebben a cikkben meghatározott egyedi rendelkezések nem alkalmazhatók, akkor e rendelet nem érinti az említett irányelvben és az annak végrehajtása céljából elfogadott nemzeti rendelkezésekben foglaltakat.

5. szakasz

Jogsértések és szankciók

12. cikk

Jogsértések

Ha a Bizottság, panasz vagy saját kezdeményezése alapján eljárva, megállapítja e rendelet megsértését, határozatban felszólíthatja az érintett vállalkozásokat vagy vállalkozások társulásait, hogy szüntessék meg a jogsértést.

13. cikk

Vizsgálati hatáskör

A Bizottság az e rendeletben ráruházott feladatok teljesítése érdekében egyszerű kérés vagy határozat útján felkérheti a vállalkozásokat vagy vállalkozások társulásait, hogy bocsássanak rendelkezésre minden szükséges információt.

14. cikk

Bírságok

(1) A Bizottság határozat útján a vállalkozásokra és vállalkozások társulásaira az előző üzleti év teljes forgalmának 10 %-áig terjedő bírságot szabhat ki, ha azok szándékosan vagy gondatlanságból megsértik ezt a rendeletet.

(2) Bizottság határozat útján az előző üzleti év teljes forgalmának 1 %-áig terjedő bírságot szabhat ki a vállalkozásokra vagy a vállalkozások társulásaira, ha azok szándékosan vagy gondatlanságból a 13. cikk alapján benyújtott információ iránti kérésre téves vagy hiányos információkat szolgáltatnak vagy az előírt határidőre nem nyújtják be a kért információkat.

(3) A bírság összegét a jogsértés súlyossága és időtartama alapján kell megállapítani.

(4) A bírságok nem büntető jellegűek.

(5) A Bíróság korlátlan jogkörrel rendelkezik a Bizottság bírságot kiszabó határozatainak felülvizsgálatára. A Bíróság a bírságot kiszabó határozatot megsemmisítheti, illetve a bírságot csökkentheti vagy növelheti.

15. cikk

Eljárások

(1) A 12., illetve 14. cikkben szereplő határozatok meghozatala előtt a Bizottság az érintett vállalkozások vagy vállalkozási társulások számára eljuttatja kifogásközlését és lehetőséget biztosít számukra, hogy írásban, vagy ha úgy kívánják, meghallgatás során ismertessék álláspontjukat.

(2) A Bizottság az e rendelet keretében megszerzett, szakmai titoktartási kötelezettség alá tartozó információkat nem szolgáltatja ki.

Azon személyeknek, akik e rendelet rendelkezései szerint információkat nyújtottak be, egyértelműen meg kell jelölniük az általuk bizalmasnak tartott anyagokat, ennek okait, és csatolniuk kell a Bizottság által megjelölt határidőn belül az adatok egy másik, nem bizalmas változatát.

(3) Abban az esetben, ha a Bizottság úgy véli, hogy a birtokában levő információk nem szolgáltatnak elegendő alapot a panasszal kapcsolatos intézkedésre, közli a panaszossal az indokait, és határidőt állapít meg, amelyen belül a panaszos írásban ismertetheti álláspontját.

Amennyiben a panaszos a Bizottság által kitűzött határidőn belül közli álláspontját és a panaszos írásbeli beadványa nem vezet a panasz eltérő megítéléséhez, a Bizottság határozat útján elutasítja a panaszt. Amennyiben a panaszos a Bizottság által kitűzött határidőn belül nem ismerteti álláspontját, a Bizottság úgy tekinti, hogy a panaszt visszavonták.

Amennyiben a Bizottság kifogásközlést ad ki, annak egy nem bizalmas változatát eljuttatja a panaszosnak, és kitűzi azt a határidőt, amelyen belül a panaszos írásban ismertetheti álláspontját.

(4) A Bizottság kérésre betekintést nyújt az iratokba a panaszosnak, valamint azoknak a feleknek, akikhez kifogásközlést intézett. A betekintést a kifogásközlésről szóló értesítést követően biztosítják. Az iratokba való betekintés joga nem terjed ki az üzleti titkokra, egyéb bizalmas információkra és a Bizottság belső dokumentumaira.

(5) Ha a Bizottság ezt szükségesnek tartja, meghallgathat más természetes vagy jogi személyt is.

6. szakasz

Záró rendelkezések

16. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A 2299/89/EGK rendelet hatályát veszti.

(2) A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat úgy kell tekinteni, mintha erre a rendeletre vonatkoznának, és azokat a II. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell alkalmazni.

17. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság a hatálybalépést követő 5 éven belül jelentést készít a rendelet alkalmazásáról, amelyben értékelni fogja, hogy azt szükséges-e fenntartani, módosítani vagy hatályon kívül helyezni.

18. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

Az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

Az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

A fő megjelenítő képernyőre vonatkozó szabályok

1. Amikor a díjtételek megjelenítésre kerülnek a fő megjelenítő képernyőn és/vagy amikor a sorrendbe állítás a díjtételek szerint történik, a díjtételeknek tartalmazniuk kell a közlekedési szolgáltató felé fizetendő valamennyi vonatkozó, kötelezően fizetendő adót, illetéket és díjat.

2. Egy adott várospárra vonatkozó közlekedési termék kiválasztásának és összeállításának a fő megjelenítő képernyőn történő bemutatásakor tilos az ugyanazon várost kiszolgáló különböző repülőterek vagy vasútállomások közötti hátrányos megkülönböztetés.

3. Ha egy járat nem menetrend szerinti, ezt egyértelműen fel kell tüntetni. A fogyasztó jogosult kérni, hogy a fő megjelenítő képernyőn csupán a menetrend szerinti vagy a nem menetrend szerinti járatokra vonatkozó információkat jelenítsék meg.

4. Ha egy járat közbenső megállást tartalmaz, ezt egyértelműen fel kell tüntetni.

5. Olyan járatoknál, amelyeket nem a légifuvarozó-kódnál feltüntetett légi fuvarozó üzemeltet, a járatot ténylegesen üzemeltető légi fuvarozót egyértelműen fel kell tüntetni. Ezt az előírást a rövid távú, eseti megállapodások kivételével minden esetben alkalmazni kell.

6. A fő megjelenítő képernyőn nem lehet feltüntetni olyan információkat, amelyek kapcsolt termékekre, azaz a szállítási szolgáltatásnak más, nem kiegészítő szolgáltatásokkal együttesen előre meghatározott csomagban történő felajánlására és értékesítésére vonatkoznak.

II. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

2299/89/EGK rendelet | Ez a rendelet |

1. cikk | 1. cikk |

2. cikk | 2. cikk |

3. cikk (1) és (2) bekezdés | - |

3. cikk (3) bekezdés | 3. cikk (1) bekezdés |

3. cikk (4) bekezdés | 4. cikk (1) bekezdés |

3a. cikk | 10. cikk (1) és (2) bekezdés |

4. cikk (1) bekezdés | 9. cikk |

4. cikk (2) bekezdés | - |

4. cikk (3) bekezdés | 3. cikk (2) bekezdés |

4a. cikk (1) és (2) bekezdés, | 4. cikk (1) bekezdés |

4a. cikk (3) bekezdés | 4. cikk (2) bekezdés |

4a. cikk (4) bekezdés | - |

5. cikk | 5. cikk |

6. cikk | 7. és 11. cikk |

7. cikk | 8. cikk |

8. cikk | 10. cikk (3) és (4) bekezdés |

9. cikk | 6. cikk |

9a. cikk | 5. cikk (2) bekezdés és 11. cikk |

10. cikk | - |

11. cikk | 12. cikk |

12. cikk | 13. cikk |

13. cikk | 13. cikk |

14. cikk | 15. cikk (2) bekezdés |

15. cikk | 13. cikk |

16. cikk | 14. cikk |

17. cikk | - |

18. cikk | - |

19. cikk | 15. cikk (1) és (5) bekezdés |

20. cikk | - |

21. cikk | - |

21a. cikk | - |

21b. cikk | - |

22. cikk | 11. cikk |

23. cikk | 17. cikk |

I. melléklet | I. melléklet |

[pic][pic][pic][pic][pic][pic]

[1] HL C …

[2] HL C …

[3] HL C …

[4] HL L 220., 1989.7.29., 1.o. A legutóbb a 3089/93/EGK (HL L 278., 1993.11.11., 1.o.) és a 323/1999/EK (HL L 40., 1999.2.13., 1.o.) rendelettel módosított rendelet.

[5] HL L 281.,1995.11.23., 31. o.