[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 13.11.2007

COM(2007) 697 végleges

2007/0247 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv, az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló 2002/19/EK irányelv és az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló 2002/20/EK irányelv módosításáról

(előterjesztő: a Bizottság) {SEC(2007) 1472}{SEC(2007) 1473}

INDOKOLÁS

1. A JAVASLAT HÁTTERE

- A javaslat alapja és célkitűzései

Az elektronikus hírközlési ágazatra irányuló beruházások és innováció fellendítése, valamint a fogyasztók helyzetének javítása érdekében Európának olyan következetes keretszabályozásra van szüksége a digitális gazdaság területén, amely időtálló, piacorientált és élni tud a belső piac kiteljesítésében rejlő lehetőségekkel.

Ez a javaslat a hatályos keretszabályozás módosítására irányuló három reformjavaslat egyike, és a keretirányelv,[1] az engedélyezési irányelv[2] és a hozzáférési irányelv[3] módosításait tartalmazza. Külön jogalkotási reformjavaslat[4] tartalmazza a két másik irányelvben eszközölni javasolt változtatásokat. A javaslatcsomag harmadik eleme az új Európai Elektronikus Hírközlési Piacfelügyeleti Hatóság létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat.[5] A három jogalkotási reformjavaslatot hatásvizsgálat[6] és egy, a főbb politikai irányvonalakat meghatározó és a nyilvános konzultációról beszámoló közlemény[7] kíséri. A Bizottság ezen túlmenően elfogadta az érintett termék- és szolgáltatáspiacokról szóló ajánlása második változatát, amelyben az előzetes szabályozás alá vonható piacok számát 18-ról 7-re csökkentette.

E jogalkotási reformjavaslat célja az elektronikus hírközlés keretszabályozásának kiigazítása oly módon, hogy javuljon hatékonysága, csökkenjenek a gazdaságszabályozás megvalósításához (piacelemzési eljárás) szükséges igazgatási erőforrások, valamint egyszerűbbé és hatékonyabbá váljon a rádiófrekvenciához férés. Mindez összhangban áll a Bizottság jobb szabályozásra irányuló programjával, amelynek célja annak biztosítása, hogy a jogalkotás mindenkor arányos legyen a kitűzött politikai célokkal, és amely a belső piac megerősítésére és kiteljesítésére irányuló átfogó bizottsági stratégia részét képezi.

Ez a javaslat ezen belül a következő három célkitűzésre összpontosít:

1. hatékonyabb spektrumgazdálkodás, ezáltal a gazdasági szereplők spektrumhoz férésének megkönnyítése és az innováció előmozdítása;

2. azokon a területeken, ahol szükség van szabályozásra, hatékonyabb és egyszerűbb szabályozás mind a gazdasági szereplők, mind a nemzeti szabályozó hatóságok számára;

3. az elektronikus távközlés belső piacának kiteljesítése érdekében döntő lépés az európai uniós szabályok összehangoltabb alkalmazása felé.

- Általános összefüggések

A gazdasági növekedést és a foglalkoztatást zászlajára tűző megújult lisszaboni stratégia részeként a Bizottság 2005 júniusában új stratégiára tett javaslatot „i2010 kezdeményezés: európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért” címmel, amely széles hatókörű politikai irányvonalakat tartalmaz a nyílt és versenyalapú digitális gazdaság előmozdítására. Az i2010 kezdeményezés egyik alappillére az egységes európai információs tér, amelynek létrehozásához alapvetően fontos a keretszabályozás reformja. Az i2010 kezdeményezés hangsúlyozza továbbá, hogy a hatékonyabb spektrumgazdálkodás fellendítheti az információs és kommunikációs technológiákra irányuló innovációt, és segítheti, hogy az európai polgárok megfizethető szolgáltatásokhoz jussanak.

A jobb szabályozás elveivel összhangban a keretszabályozás időszakos felülvizsgálatot ír elő annak biztosítása céljából, hogy a szabályozás lépést tartson a technológiai változással és a piaci fejleményekkel.

2006 júniusában a Bizottság jelentést[8] nyújtott be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások keretszabályozásának működéséről. A jelentés megállapította, hogy a keretszabályozás jelentős eredményeket hozott, azonban az elektronikus távközlés belső piaca még nem teljes, mivel számos kérdést továbbra is nemzeti szinten szabályoznak.

Ez a helyzet ellentétes a technológiai változásokkal és a piaci fejleményekkel, amelyeket nemzeti határok nem korlátoznak, és amelyek ezért az egész Európai Unióban közös szemléletű szabályozást igényelnek. A jelenlegi széttagoltság gátolja a beruházásokat, és hátrányos a fogyasztók és a gazdaság szereplői számára. Mindez a belső piac megerősítése és kiteljesítése érdekében a keretszabályozás alapvető reformját teszi szükségessé.

- Hatályos rendelkezések a javaslattal érintett területen

E javaslat célja három irányelv: a keretirányelv, az engedélyezési irányelv és a hozzáférési irányelv módosítása.

- Összhang az Unió egyéb politikáival és célkitűzéseivel

A keretirányelvnek a biztonságot és az integritást érintő módosítására irányuló javaslat célja a jelenlegi elektronikus hírközlő hálózatok és rendszerek rugalmasságának erősítése. A javaslat kapcsolódik az informatikai rendszerek elleni támadásokról szóló 2005/222/IB kerethatározathoz,[9] amely bizonyos tevékenységeket bűncselekménynek minősít. Az engedélyezési irányelvet egy közös kiválasztási eljárás létrehozásával módosító javaslat – az európai világűr-politika[10] egyik célkitűzésével összhangban – bizonyos páneurópai műholdas szolgáltatások engedélyezését könnyíti majd meg.

2. KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELTEKKEL ÉS HATÁSVIZSGÁLAT

- Konzultáció az érdekeltekkel

A konzultáció módszerei, a megcélzott főbb ágazatok és a válaszadók általános bemutatása

A Bizottság szervei 2005 végén két szakaszból álló konzultációt indítottak. Az első szakasz lényegében igényfelmérést tartalmazott, amelynek keretében több mint 440 résztvevő közmeghallgatáson vett részt 2006 januárjában, és az érdekeltek mintegy 160 írásos észrevételt tettek. A felhívás arra kérte az érdekelteket, hogy fejtsék ki álláspontjukat az elektronikus hírközlés szabályozásával kapcsolatos általános témákban. A beérkező észrevételeket a Bizottság figyelembe vette a felülvizsgálatról 2006. június 29-én elfogadott közlemény,[11] valamint a kapcsolódó munkadokumentum és hatásvizsgálat elkészítése során. E dokumentumok közzététele indította útjára a nyilvános konzultáció második szakaszát, amely 2006 októberéig tartott. 2006 októberében nyilvános műhelytalálkozóra került sor, ahol az érdekeltek kifejthették véleményüket a konzultációs dokumentumokról. Az Európai Unión belülről és kívülről 224 hozzászólás érkezett a különböző érdekeltektől. 52 ipari szövetség, 12 szakmai szövetség és munkavállalói egyesület, valamint 15 felhasználói szövetség nyújtott be írásos észrevételeket, és 18 tagállam és az Európai Szabályozási Csoport (ERG) is kifejtette álláspontját. Az ERG észrevételeit a Bizottság 2006 novembere és 2007 februárja között a szabályozó hatóságok részvételével lefolytatott párbeszéd révén gondolta tovább, arra törekedve, hogy – a jobb szabályozás szellemében – feltárja a szabályozás következetlenségeinek kiküszöbölésére és az egységes piac kialakulását hátráltató tényezők mérséklésére rendelkezésre álló lehetőségeket

A válaszok összefoglalása és figyelembevételük módja

A spektrumgazdálkodás és a piacelemzés ésszerűsítése területén megfogalmazott javaslatokat a tagállamok és az ágazat széles körűen támogatta. Az iparág által benyújtott számos észrevétel valódi belső piacot sürgetett az elektronikus hírközlésben. Néhányan aggodalmukat fejezték ki a korrekciós intézkedések felett a nemzeti szabályozó hatóságok bevonása nélkül gyakorolt esetleges bizottsági felügyelet bizonyos vonatkozásaival, valamint a fellebbezési eljárások változásaival kapcsolatban. Az észrevételek a biztonság területén széles körben támogatták az átfogó célokat, azonban az ezek elérése érdekében javasolt eszközök tekintetében már árnyaltabbak voltak. Az új szolgáltatók és az ERG a funkcionális szétválasztás bevezetésének lehetőségére hívta fel a figyelmet. A páneurópai dimenziójú szolgáltatások engedélyezését érintő javaslat széles körű támogatást élvezett. A nyilvános konzultáció eredményeit ez a javaslat figyelembe veszi.

- Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

Érintett tudományágak, szakterületek

- A következő tanulmány: Preparing the next steps in regulation of electronic communications – a contribution to the review of the electronic communications regulatory framework („A következő lépések előkészítése az elektronikus hírközlés szabályozásában: hozzájárulás az elektronikus hírközlés keretszabályozásának felülvizsgálatához”), a Hogan & Hartson elemzése, 2006.

A beérkezett és a felhasznált tanácsok összefoglalása

Az említett tanulmány megerősítette, hogy a keretszabályozás és annak célkitűzései helyesek. Rámutatott ugyanakkor, hogy szükség lenne néhány kiigazításra.

- A tanulmány széles körűen áttekintette a szabályozás egyes vonatkozásait, a belső piac akadályaival összefüggésben elemezte a piaci szereplőket, és értékelte a 7. cikkben előírt piacelemzési eljárást. Számos ajánlást fogalmazott meg a változtatásokra, így egyebek mellett a piac-felülvizsgálati eljárás ésszerűsítésének módjára és a nemzeti bíróságok előtti fellebbezés lehetőségének javítására vonatkozóan, ugyanakkor egyetlen észrevétel sem igényli a keretszabályozás alapjainak megváltoztatását. A tanulmány vétójogot javasolt a Bizottság számára a korrekciós intézkedések körében, ha ezen intézkedések belső piaci dimenziója ezt indokolja, és tanácsolta a funkcionális szétválasztás felvételét a nemzeti szabályozó hatóságok által alkalmazható korrekciós intézkedések jegyzékébe.

A szakértői vélemény nyilvánosságra hozatalának eszközei

A tanulmány a következő honlapon érhető el:

http://ec.europa.eu/information_society/policy/ecomm/library/ext_studies/index_en.htm#2006

- Hatásvizsgálat

A 2006. júniusi hatásvizsgálat számos, tágabb értelemben vett politikai lehetőség előzetes elemzését tartalmazta. A nyilvános konzultációt követően részletesebb elemzésre nyílt mód. Az e javaslat kíséretében közzétett második hatásvizsgálat a legnagyobb horderejű javaslatokra adódó konkrétabb lehetőségekre összpontosít. Ez a vizsgálat különösen egy, a hatékonyabb spektrumgazdálkodást célul kitűző módosítási lehetőséggel foglalkozó tanulmányból merített sokat.

A javasolt módosítások által leginkább érintett csoportok: a vállalkozások (az elektronikus hírközlési ágazat hagyományos és új szereplői, az elektronikus hírközlési szolgáltatások üzleti felhasználói), a közigazgatási szervek, a polgárok és az egész európai társadalom, akik valamennyien az elektronikus hírközlés felhasználói. A kulcsfontosságú szereplők közül ez a javaslat elsősorban a nemzeti szabályozó hatóságokat, az elektronikus hírközlési szolgáltatókat és a műsorszolgáltatókat érinti. Nem homogén csoportról van szó: tagjainak érdekei gyakran egymással ellentétesek. A hatásvizsgálat a következő honlapon érhető el:

http://ec.europa.eu/information_society/policy/ecomm/library/public_consult/index_en.htm#communication_review

3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI

- A javasolt fellépés összefoglalása

A javaslat célja a hatályos keretirányelv, engedélyezési irányelv és hozzáférési irányelv korszerűsítése és módosítása.

A keretirányelv legfontosabb javasolt módosításai a következők:

- A spektrumgazdálkodás reformja, alkalmazva a spektrumgazdálkodásról 2005 szeptemberében elfogadott bizottsági közleményben[12] foglaltakat. A műszaki fejlődés és konvergencia következtében megnőtt a spektrum fontossága, az Európai Unióban azonban a spektrumgazdálkodás nem tartott lépést ezzel a fejlődéssel. Ezért a gazdasági potenciál kiaknázása, valamint a spektrum jobb felhasználásában rejlő társadalmi és környezeti előnyök realizálása érdekében rugalmasabb rendszerre van szükség.

- Az elektronikus hírközlés belső piacára irányadó szabályozás következetesebbé tétele. Ennek érdekében, hogy hatékonyan hasznosítani lehessen és figyelembe lehessen venni a nemzeti szabályozó hatóságok együttes szakértelmét a Bizottság végleges döntéseinek meghozatala során, a javaslat megerősíti a Bizottság jogkörét a nemzeti szabályozó hatóságok által alkalmazott korrekciós intézkedésekkel kapcsolatban, és a javaslat értelmében az újonnan létrehozandó Elektronikus Hírközlési Piacfelügyeleti Hatóság közvetlenül is bekapcsolódik a 7. cikk szerinti eljárásba.

- A biztonság és az integritás megerősítése az elektronikus hírközlés felhasználóinak javára. Ez alapvető fontosságú az elektronikus hírközlést igénybe vevő vállalkozások és polgárok bizalmának megerősítése érdekében.

Az engedélyezési irányelv legfontosabb javasolt módosításai a következők:

- az irányelv hozzáigazítása az új spektrumpolitikához,

- hatékony eljárás létrehozása az európai hatókörű szolgáltatások nyújtásához használati jogokat igénylő vállalkozások számára,

- zökkenőmentes átmenet biztosítása a spektrumkereskedelem bevezetéséhez.

A hozzáférési irányelv legfontosabb javasolt módosítása abban áll, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok korrekciós intézkedésként funkcionális szétválasztást is megkövetelhetnek, feltéve, hogy ezt a Bizottság – az újonnan létrehozandó hatóság tanácsának kikérése után – jóváhagyja.

- Jogalap

Az EK-Szerződés 95. cikke.320

- A szubszidiaritás elve

A javasolt intézkedés a hatályos európai uniós keretszabályozás módosításával jár, ennélfogva olyan területet érint, amely már eddig is a Közösség hatáskörébe tartozott. A javaslat tehát megfelel az EK-Szerződés 5. cikkében előírt szubszidiaritás elvének. A keretszabályozás modellje a decentralizált tagállami szabályozás elvén alapul, ennek megfelelően a piacok felülvizsgálatát – közös elvek és eljárások szerint – a nemzeti hatóságok feladatkörébe utalja.

- Az arányosság elve

Ez a javaslat megfelel az arányosság elvének, mert csak minimális szintű harmonizációt valósít meg, a végrehajtási intézkedések meghatározását pedig a nemzeti szabályozó hatóságokra, illetve a tagállamokra hagyja például a következő területeken:

- a 7. cikkben előírt eljárás egyszerűsítése – a Bizottság jobb szabályozásra irányuló politikájával összhangban – módot ad a piaci szereplők és a nemzeti szabályozó hatóságok adminisztratív terheinek ésszerűsítésére, ugyanakkor biztosítja, hogy a kulcsfontosságú területeken, ahol konzisztens belső piaci szabályozásra van szükség, hatékony közösségi mechanizmus működjön;

- a biztonság és az integritás megerősítésére irányuló intézkedések nem határoznak meg részletes európai uniós szintű kötelezettségeket, inkább bővítik a nemzeti szabályozó hatóságok jogalkalmazói hatáskörét, e kérdések tényleges szabályozása pedig továbbra is tagállami feladat marad.

A javasolt módosítások nem terjednek túl az ágazat jobb szabályozásának eléréséhez szükséges mértéken. A módosítások tehát megfelelnek az EK-Szerződés 5. cikkében előírt arányosság elvének.

- Az eszköz megválasztása

Javasolt eszköz: irányelv.

Más eszköz nem lenne megfelelő, mert három hatályos irányelvet kell módosítani.

4. KÖLTSÉGVETÉSI VONATKOZÁSOK

A javaslatnak nincs kihatása a közösségi költségvetésre.

5. TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

- Egyszerűsítés és az adminisztratív költségek csökkentése

Számos módosításnak az a célja, hogy csökkenjenek a nemzeti szabályozó hatóságok és a piaci szereplők adminisztratív terhei:

- A spektrumgazdálkodási feladatok terén érvényesülő nagyobb rugalmasság egyszerűbbé teszi a nemzeti szabályozó hatóságok adminisztratív eljárásait, és megkönnyíti a spektrum használatát a szolgáltatók és a fogyasztók számára. A javasolt mechanizmus szerint minimálisra csökkennek a szabályozási korlátozások (például az engedélyezési feltételek).

- A javaslat olyan rendelkezéseket vezet be, amelyek könnyítik a nemzeti szabályozó hatóságoknak a keretirányelv 7. cikke értelmében az intézkedéstervezetek bejelentésével kapcsolatban fennálló kötelezettségeit. Ilyen könnyítés például, hogy egyes intézkedéstervezeteket (például a stabil piacokra vonatkozó intézkedéseket vagy a korábban már bejelentett intézkedések kisebb módosításait) elegendő „rövidített” eljárás szerint bejelenteni, azaz a nemzeti szabályozó hatóság csak értesíti a Bizottságot a tervezett intézkedésről, röviden ismertetve annak tartalmát; egyes olyan kategóriákban pedig, amelyek várhatóan nem fognak okot adni aggályra a versennyel kapcsolatban, megszűnik a bejelentési kötelezettség, azaz a nemzeti szabályozó hatóság a továbbiakban nem lesz köteles bejelenteni intézkedéstervezeteit a Bizottságnak.

A Bizottság emellett javasolja néhány elavult rendelkezés, így különösen az 1998. évi „régi” és a 2002. évi keretszabályozás közötti átmenetet szabályozó átmeneti intézkedések hatályon kívül helyezését.

A javaslat szerepel mind a közösségi joganyag korszerűsítésére és egyszerűsítésére irányuló, folyamatosan aktualizált bizottsági programban, mind a Bizottság jogalkotási és munkaprogramjában (hivatkozási szám: 2007/INFSO/001).

Ezzel párhuzamosan az érintett piacokról szóló ajánlás módosítása következtében az előzetes szabályozás alá vonható piacok száma 18-ról 7-re csökken.

- Hatályos jogszabályok hatályon kívül helyezése

A javaslat elfogadása következtében a helyi hurok átengedéséről szóló, 2000. december 18-i 2887/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[13] hatályát veszti.

- Felülvizsgálati/módosító/megszüntetési rendelkezés

A módosítandó irányelvek már tartalmaznak rendszeres felülvizsgálati rendelkezést.

- Megfelelési táblázat

A tagállamok kötelesek megküldeni a Bizottságnak az irányelvet átültető nemzeti rendelkezések szövegét, valamint táblázatos formában az átültető rendelkezések és ezen irányelv közötti megfeleléseket.

- Európai Gazdasági Térség

A javasolt jogi aktus EGT-vonatkozású, ezért hatályának a teljes EGT-re ki kell terjednie.

- A javaslat részletes magyarázata

Az 1. cikk a keretirányelv módosításait tartalmazza.

A javasolt módosítások céljai a következők:

Új szemléletű spektrumgazdálkodás

- A 6. cikkben: a módosítás biztosítja, hogy a tagállamok az érdekeltekkel is konzultáljanak, amikor mérlegelik a technológia- és a szolgáltatássemlegesség elvétől való eltérés lehetőségét.

- A 8. cikk (1) bekezdésében: a módosítás egyértelműbbé teszi a jelenlegi szöveget.

- A 9. cikkben: a piaci igények figyelembevételével, a rugalmasság növelése céljából a módosítás kötelező elvvé teszi a technológiasemlegesség elvét (9. cikk (3) bekezdés), és bevezeti a szolgáltatássemlegesség elvét (9. cikk (4) bekezdés), bizonyos esetekben, például közérdekű célok elérése érdekében megengedve az ettől való eltérést. Közösen meghatározott frekvenciasávokban bevezethető a spektrummal való kereskedés lehetősége (9b.cikk). A módosítás átmeneti időszakot is bevezet (9a. cikk), a Bizottság számára pedig lehetővé teszi, hogy komitológiai eljárással végrehajtási intézkedéseket hozzon az új elvek (9c. cikk) belső piaci célokra történő alkalmazásának összehangolására.

A belső piac megszilárdítása és követekezetesebbé tétele

- A 7. cikk (4) bekezdésében: ez a módosítás kiterjeszti a Bizottság felügyeleti jogkörét a nemzeti szabályozó hatóság által a jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásokkal szemben javasolt korrekciós intézkedésekre.

- A 7. cikk (5) és (7) bekezdésében: a módosítás célja a belső piaci szabályozás összehangolásának megerősítése. A Bizottságot a Hatóság tanácsadással segíti.

- A 7. cikk (5) és (6) bekezdésében, a 7a. cikkben, valamint a 16. cikk (6) és (7) bekezdésében: a módosítás a piaci szereplők által érzékelhető bizonytalanság csökkentése érdekében ésszerűsíti a piac-felülvizsgálati eljárás egyes eljárási elemeit. A 16. cikk (7) bekezdése lehetővé teszi, hogy a Bizottság – a Hatóság segítségével – magához vonja a piacelemzés feladatát, ha a nemzeti szabályozó hatóság jelentős késedelembe esik feladatainak teljesítésében. A 7. cikk (8) bekezdése lehetővé teszi, hogy a Bizottság – a Hatóság segítségével – konkrét kötelezettségeket állapítson meg az ismételten bejelentett intézkedéstervezetekre vonatkozóan.

- A 16. cikk (6) bekezdésében: ez a módosítás a piacelemzés elvégzésének időütemezéséről rendelkezik.

- A 10. cikk (4) bekezdésében: a módosítás egyértelművé teszi a Bizottság számozással kapcsolatos hatásköreit bizonyos, belső piaci dimenziójú szolgáltatások területén. A „116” hívószám esete bizonyítja, hogy egyes hívószámok használati díjai tekintetében a Bizottságot bizonyos hatáskörökkel kell felruházni. A Bizottság által elfogadott intézkedések alkalmazásában a Hatóság végrehajtási jellegű feladatokat kaphat.

- A 15. cikk (4) bekezdésében és a 16. cikk (5) bekezdésében: a Bizottság meghatározza, hogy a transznacionális piacokon mely vállalkozások rendelkeznek jelentős piaci erővel, és egyedi kötelezettségeket ró rájuk, figyelemmel a Hatóság véleményére.

- A 19. cikkben: a módosítás néhány terület közösségi szintű harmonizációja vagy összehangolása érdekében egyértelművé teszi a Bizottság jelenlegi hatásköreit. Ezáltal lehetővé válik a műszaki szabályozási kérdések és a technológiai változások következtében felmerülő kérdések időbeli, összehangolt kezelése, és megelőzhető a széttagoltság.

- Az új 21a. cikkben: a módosítás javítja a nemzeti szabályozó hatóságok rendelkezésére álló jogalkalmazói jogköröket.

A biztonság és a hálózat integritásának javítása

- A módosítás új, a hálózatok és a szolgáltatások biztonságáról és integritásáról szóló fejezettel egészíti ki a szöveget. Az elektronikus hírközlés megbízható és biztonságos használatának biztosítása érdekében megerősíti az e területen fennálló kötelezettségeket (13a. cikk (1) bekezdés). A Hatóság szakmai tanácsadást nyújt a Bizottságnak, és ezzel hozzájárul a műszaki és a szervezeti jellegű biztonsági intézkedések harmonizációjához. Az új rendelkezések a telefonhálózatokon túl a mobil- és az IP-hálózatokra is kiterjesztik az integritásra vonatkozó követelmények hatályát (13a. cikk (2) bekezdés). A 13b. cikk végrehajtási hatáskört biztosít a nemzeti szabályozó hatóságok részére ezen a területen.

A szabályozó hatóságok függetlensége, jogorvoslati jog

- A 3. cikk (3) bekezdésében: a módosítás a nemzeti szabályozó hatóság függetlenségének megerősítése érdekében szabályokat állapít meg a nemzeti szabályozó hatóság vezetőjének felmentésére vonatkozóan, korlátozza más közszervek lehetséges befolyását a nemzeti szabályozó hatóság napi irányítására, és saját önálló költségvetést és elegendő humánerőforrást biztosít a nemzeti szabályozó hatóság számára.

- A 4. cikk (1) bekezdésében: a módosítás az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatával összhangban minimumkövetelményt (az érintett félnek okozott súlyos, helyrehozhatatlan kár megelőzésének sürgős szükségessége) állapít meg a nemzeti szabályozó hatóság által meghozott intézkedések felfüggesztésére.

- A 4. cikk (3) bekezdésében: a módosítás kötelezővé teszi, hogy a tagállamok tájékoztassák a Hatóságot és a Bizottságot a fellebbezésekről.

- Az 5. cikk (1) bekezdésében: a módosítás lehetővé teszi, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok tájékoztatást kapjanak azokról a hálózati fejlesztésekről (például NGN-architektúra), amelyek hatást gyakorolhatnak a versenytársaknak nyújtott nagykereskedelmi szolgáltatásokra.

Technikai kiigazítások az irányelv szövegében

- Az 1. cikk (1) bekezdésében: a módosítás a végberendezéseket is a keretszabályozás hatálya alá vonja. Ez összhangban áll a felülvizsgált egyetemes szolgáltatási irányelvben javasolt változtatásokkal, amelyek egyik célja, hogy javítsák az elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz való hozzáférést a fogyatékkal élő végfelhasználók számára.

- A 2. cikkben: a módosítások több meghatározást korszerűsítenek: d) és e) pont, másokat egyértelműbbé tesznek: b), q), r) és s) pont.

- A 8. cikkben: a módosítás korszerűsíti a nemzeti szabályozó hatóságok által követendő célokat különösen az idős korú és a szociálisan rászoruló felhasználók vonatkozásában. A g) pont a végfelhasználóknak az információs társadalommal összefüggő szabadságával foglalkozik.

- A 10. cikk (2) bekezdésében: a módosítás korrigálja a hatályos szövegben található ellentmondást.

- A 11. cikkben: a módosítás segíti a létesítmények és a tulajdon megosztását, illetőleg az építési munkák összehangolását. A törlés a 12. cikk (2) bekezdésének elhagyásával együtt értendő.

- A 12. cikkben: a módosítás lehetővé teszi a nemzeti szabályozó hatóságok számára, hogy kötelezettséget állapítsanak meg az alépítmények és az épületekbe való becsatlakozások közös használatára. A módosítás célja a hálózati szálberuházások egyszerűsítése különösen a városi térségeken kívül.

- A 14. cikk (3) bekezdésében: a bekezdést el kell hagyni, mert szükségtelennek bizonyult. Az egyik piacon fennálló piaci erő által a másik piacra kifejtett hatás kérdését azon a piacon kell kezelni, ahol a piaci erő eredetileg fennáll.

- A 20. cikkben: a módosítás egyértelművé teszi, hogy a tartalomszolgáltatók (például a műsorszolgáltatók) és az elektronikus hírközlési szolgáltatók közötti jogviták a 20. cikk hatálya alá tartoznak.

- A 21. cikkben: az új Hatóság véleményeket bocsát ki a nemzeti szabályozó hatóságok felé a megteendő intézkedésről, utóbbiak ezeket kötelesek figyelembe venni.

- Az irányelv I. és II. mellékletét el kell hagyni, mert szükségtelenek.

Elavult és okafogyott rendelkezések hatályon kívül helyezése

- A 18. cikk (3) bekezdésében: erre a rendelkezésre már nincs szükség.

- A 27. cikkben: a cikk az 1998. évi régi keretszabályozásról a 2002. évi új keretszabályozásra való áttérésre vonatkozó átmeneti intézkedéseket tartalmazta. Ezek a rendelkezések ma már szükségtelenek, ezért hatályon kívül helyezhetők.

A 2. cikk a hozzáférési irányelv módosításait tartalmazza.

A javasolt módosítások céljai a következők:

- Az 5. cikk (4) bekezdésében: a szöveg átfedéseket tartalmaz több más rendelkezéssel, ezért hatályon kívül kell helyezni.

- A 7. cikkben: az elavult rendelkezéseket hatályon kívül kell helyezni.

- A 13a. cikkben: a módosítás lehetővé teszi, hogy a nemzeti szabályozó hatóság funkcionális szétválasztást írjon elő, és megállapítja az alkalmazás körülményeit, különösen a vállalatvezetésre vonatkozó szabályokat. A funkcionális szétválasztás előírásához a Bizottság előzetes egyetértése szükséges.

- A 13b. cikkben: ez a módosítás az önkéntes szétválás esetét szabályozza.

- A 12. cikk (1) bekezdésének f) és j) pontjában: az f) pont egyértelművé teszi a közös eszközhasználatra vonatkozó rendelkezéseket, a j) pont kizárja a diszkrimináció lehetőségét az IP-hálózatok összekapcsolása szintjén.

A Bizottság technikai kiigazítást javasol az 5. cikk (2) bekezdésében (ez a rendelkezés a 12. cikk (3) bekezdésébe, a 2. cikk a) pontjába és a 4. cikk (1) bekezdésébe került át). Ide tartozik az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelvre való hivatkozás aktualizálása (8. cikk (3) bekezdés), valamint a szöveg hozzáigazítása az új komitológiai határozathoz (6. cikk (2) bekezdés, 5. és 14. cikk).

A 3. cikk az engedélyezési irányelv módosításait tartalmazza.

A javasolt módosítások céljai a következők:

A spektrumgazdálkodás reformja

- Az 5. cikkben: a módosítás megkönnyíti a spektrumhoz való hozzáférést. Egyértelművé teszi a spektrum műsorszolgáltatók részére történő kijelölését szabályozó rendelkezéseket, miközben a hatályos rendelkezéseket érdemben nem érinti. Eljárást hoz létre annak érdekében, hogy a spektrumkereskedelem teljes körű megvalósulását megelőzően zökkenőmentes, öt év időtartamú átmenet álljon rendelkezésre (5. cikk (2) bekezdés). A tagállamok intézkedéseket tehetnek az indokolatlan spektrumfelhalmozás megakadályozására (5. cikk (6) bekezdés).

- Az 5. cikk (2) bekezdésében, a 6. cikkben, a 7. cikk (3) bekezdésében és a mellékletben: a módosítások a rugalmasabb spektrumhasználat biztosítására, azaz a technológiasemlegesség (egy adott spektrumsávban bármely technológia használható), a szolgáltatássemlegesség (a spektrum bármely szolgáltatás nyújtására felhasználható) és a spektrumkereskedelem megvalósítására vonatkozóan állapítanak meg rendelkezéseket.

Frekvenciák és számok az európai hatókörű szolgáltatások számára

- A 6a. és a 6b. cikkben: annak érdekében, hogy az összes tagállamban használati jogot igénylő vállalkozások (például a műholdas szolgáltatók) számára könnyebbé váljon a spektrumhoz való hozzáférés, a Bizottság – a Hírközlési Bizottság segítségével – koordinálhatja vagy összehangolhatja az egyedi jogokra (II. melléklet), a kiválasztási eljárásokra és a vállalkozás(ok) kiválasztására vonatkozó feltételeket. A Hatóság vélemények kiadásával nyújt segítséget a Bizottságnak. Ezek a cikkek a 8. cikk rendelkezéseit váltják fel, amelyek nem bizonyultak hatékonynak.

A nemzeti szabályozó hatóságok jogalkalmazói hatásköre

- A 10. cikkben: a módosítás a keretszabályozás hatékonyabb végrehajtása érdekében erősíti a nemzeti szabályozó hatóságok jogalkalmazói jogköreit.

Jobb hozzáférés a fogyatékkal élő végfelhasználók számára

- A melléklet A.8. pontjában: a módosítás lehetővé teszi, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok olyan egyedi feltételeket szabjanak meg az általános felhatalmazásokra vonatkozóan, amelyek biztosítják, hogy a fogyatékkal élő végfelhasználók is hozzáférjenek a szolgáltatásokhoz.

Jobb vészhelyzeti kommunikáció a nyilvánosság felé

- A melléklet A.11a. pontjában: a módosítás lehetővé teszi, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok közvetlen veszély esetén általános felhatalmazási feltételeket határozzanak meg az állami hatóságok által a nyilvánossághoz intézett közleményekre vonatkozóan.

Egyéb kérdések

- A melléklet A.19 pontjában: a módosítás lehetővé teszi, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok általános felhatalmazási feltételeket határozzanak meg a szerzői jogra és a szellemi tulajdonjogokra vonatkozóan.

Technikai kiigazítások az irányelv szövegében

- A Bizottság technikai kiigazításokat javasol a 7. cikk (1) bekezdésében, a 14. és a 14a. cikkben, valamint a mellékletben. A korábbi magánélet-védelmi irányelvre (97/66/EK irányelv) történő hivatkozások helyébe az új irányelvre (2002/58/EK irányelv[14]) történő hivatkozások lépnek.

A 4. cikk hatályon kívül helyezi a helyi hurok átengedéséről szóló 2887/2000/EK rendeletet.

Ez a rendelet a piacnyitás első szakaszában hatékonynak bizonyult. A 2002. évi keretszabályozás szerint a nemzeti szabályozó hatóságok a szabályozási intézkedések bevezetése előtt kötelesek voltak piacelemzést végezni. A rendelet azonban mára feleslegessé vált, így hatályon kívül helyezhető.

5.,6. és 7. cikk

Az 5., a 6. és a 7. cikk a szokásos eljárási szabályokat tartalmazza (átültetés, felülvizsgálat, hatálybalépés stb.).

Az I. és a II. melléklet az engedélyezési irányelv mellékletének módosításait tartalmazza.

2007/0247 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv, az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló 2002/19/EK irányelv és az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló 2002/20/EK irányelv módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg) |

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,[15]

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,[16]

tekintettel a Régiók Bizottsága véleményére,[17]

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően,[18]

mivel:

(1) Az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások hatályos keretszabályozását alkotó öt irányelv – az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[19] (keretirányelv), az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[20] (hozzáférési irányelv), az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló, 2002. március 7-i 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[21] (engedélyezési irányelv), az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló, 2002. március 7-i 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[22] (egyetemes szolgáltatási irányelv), valamint az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[23] (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) – működését a Bizottság köteles rendszeresen felülvizsgálni annak meghatározása céljából, hogy a technológiai változások és a piaci fejlemények tükrében igényelnek-e módosítást.

(2) Ebben a tekintetben a Bizottság az elektronikus hírközlő hálózatokra és az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó európai uniós keretszabályozás felülvizsgálatáról 2006. június 29-én elfogadott, a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett közleményében bemutatta előzetes megállapításait. Ezen előzetes megállapítások alapján a Bizottság nyilvános konzultációt szervezett, amelyből kiderült, hogy elsősorban az elektronikus hírközlés belső piacának továbbra is meglévő hiányosságaival kell foglalkozni. A konzultáció résztvevői megállapították különösen, hogy a szabályozás széttagoltsága és a nemzeti szabályozó hatóságok tevékenységében meglévő következetlenségek nemcsak az ágazat versenyképességét veszélyeztetik, hanem a fogyasztók oldalán a határokon átnyúló versenytől remélhető alapvető előnyöket is.

(3) Az elektronikus hírközlés belső piacának kiteljesítéséhez ennek megfelelően meg kell reformálni az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások európai uniós keretszabályozását, ennek érdekében, a hatékony verseny biztosítása céljából meg kell erősíteni a kulcsfontosságú piacokon jelentős piaci erővel rendelkező piaci szereplők szabályozására vonatkozó közösségi mechanizmust. Ezt a mechanizmust egészíti ki az Európai Elektronikus Hírközlési Piacfelügyeleti Hatóságnak (a továbbiakban: Hatóság) a [dátum]-i […/…./EK] európai parlamenti és tanácsi rendelettel[24] történő létrehozása. A reform tartalmazza továbbá az egységes európai információs tér megvalósítása érdekében egy hatékony spektrumgazdálkodási stratégia meghatározását, valamint a minden felhasználó előtt nyitott információs társadalom megvalósítása érdekében a fogyatékkal élő felhasználókra vonatkozó rendelkezések megerősítését.

(4) Annak érdekében, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok – különösen a végberendezéstől végberendezésig érvényesülő műszaki átjárhatóság tekintetében – teljesíthessék a keretirányelvben és a különös irányelvekben kitűzött célokat, a keretirányelv hatályát ki kell terjeszteni a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint a megfelelőségük kölcsönös elismeréséről szóló, 1999. március 9-i 1999/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[25] értelmében vett rádióberendezésekre és távközlő végberendezésekre, valamint a digitális televíziózás céljára használt fogyasztói berendezésekre.

(5) Figyelemmel a piaci fejleményekre és a technológiai változásokra, továbbá a keretszabályozás végrehajtása során tapasztalt értelmezési bizonytalanságok kiküszöbölése érdekében egyes fogalommeghatározásokat egyértelművé kell tenni, illetőleg módosítani kell.

(6) A keretszabályozás hatékonyabb alkalmazásának biztosítása, továbbá a nemzeti szabályozó hatóságok jogkörének megerősítése és döntéseinek kiszámíthatósága érdekében meg kell erősíteni e hatóságok függetlenségét. Ebből a célból kívánatos, hogy a nemzeti jog olyan kifejezett rendelkezéseket tartalmazzon, amelyek biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok feladataik ellátása során védve legyenek az eléjük kerülő kérdések független elbírálásának veszélyeztetésére alkalmas külső beavatkozással vagy politikai nyomással szemben. E külső befolyás miatt a nemzeti törvényhozó szerv nem alkalmas a keretszabályozás szerinti nemzeti szabályozó hatóság feladatainak ellátására. Ebből a célból, hogy ne merülhessen fel ésszerű kétség a nemzeti szabályozó hatóság pártatlansága és külső tényezőktől való befolyásolhatatlansága felől, előre meg kell határozni, milyen alapon menthető fel tisztségéből a nemzeti szabályozó hatóság vezetője. Fontos, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok saját költségvetéssel rendelkezzenek, amely lehetővé teszi különösen elegendő számú szakképzett alkalmazott felvételét. Az átláthatóság biztosítása érdekében ezt a költségvetést évente nyilvánosságra kell hozni.

(7) A fellebbezési szervek igen különböző módon élnek a nemzeti szabályozó hatóságok határozatait felfüggesztő ideiglenes intézkedések alkalmazásának lehetőségével. A következetesség növelése érdekében közös, a közösségi ítélkezési gyakorlattal összhangban lévő normát kell követni. Mivel a fellebbezési jog nagyon fontos a keretszabályozás egészének működése szempontjából, valamennyi tagállamra kiterjedő mechanizmust kell létrehozni a fellebbezésekre és a szabályozó hatóságok határozatait felfüggesztő határozatokra vonatkozó információk összegyűjtésére és Bizottságnak történő jelentésére.

(8) Annak érdekében, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok hatékonyan láthassák el szabályozási feladataikat, az általuk összegyűjtendő adatoknak számviteli adatokat is tartalmazniuk kell azokról a kiskereskedelmi piacokról, amelyek olyan nagykereskedelmi piacokhoz kapcsolódnak, amelyeken valamely gazdasági szereplő jelentős piaci erővel rendelkezik és ennek folytán működését a nemzeti szabályozó hatóság szabályozza, továbbá olyan adatokat is tartalmazniuk kell, amelyek alapján a nemzeti szabályozó hatóság értékelni tudja a tervezett műszaki fejlesztéseknek vagy a hálózat topológiáján elvégezni kívánt módosításoknak a verseny alakulására, illetve a másoknak kínált nagykereskedelmi termékekre gyakorolt lehetséges hatását.

(9) A keretirányelv 6. cikkében előírt nemzeti konzultációt a keretirányelv 7. cikkében előírt közösségi konzultáció előtt kell megtartani annak érdekében, hogy a közösségi konzultáció során megjelenhessen az érdekeltek álláspontja. Ezzel elkerülhető lenne a második közösségi konzultáció szükségessége abban az esetben, ha a tervezett intézkedés a nemzeti konzultáció eredményeként módosul.

(10) Annak érdekében, hogy a keretszabályozás valóban hozzájárulhasson a belső piac kialakításához és kiteljesítéséhez, a nemzeti szabályozó hatóságok mérlegelési szabadságát össze kell egyeztetni a koherens szabályozási gyakorlat kialakításának és a keretszabályozás következetes alkalmazásának igényével. Ezért kívánatos, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok támogassák a Bizottság és a Hatóság belső piaccal összefüggő tevékenységét; kívánatos továbbá, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok a keretszabályozásban előírt feladataikkal összefüggésben kizárólag a Hatóság keretei között működjenek együtt.

(11) Az a közösségi mechanizmus, amelynek révén a Bizottság megkövetelheti, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok az előzetes szabályozással szabályozni kívánt piacok meghatározásával és a jelentős piaci erővel rendelkező gazdasági szereplők megállapításával kapcsolatban tervezett intézkedésüket visszavonják, nagymértékben hozzájárult az egységes szemléletmód kialakításához azon körülmények azonosításában, amelyek fennállása esetén előzetes szabályozás alkalmazható és amelyek fennállása esetén a gazdasági szereplők e szabályozás hatálya alá tartoznak. Nincs ugyanakkor ugyanilyen mechanizmus az alkalmazható korrekciós intézkedésekre vonatkozóan. A Bizottság által végzett piacfigyelés, illetőleg különösen a keretirányelv 7. cikkében előírt eljárás kapcsán szerzett tapasztalatok szerint a korrekciós intézkedések nemzeti szabályozó hatóságok általi alkalmazásában – hasonló piaci feltételek fennállása esetén is – meglévő következetlenségek aláássák az elektronikus hírközlés belső piacát, nem biztosítanak egyenlő versenyfeltételeket a különböző tagállamokban székhellyel rendelkező gazdasági szereplők számára, és megakadályozzák a fogyasztók oldalán a határokon átnyúló versenytől és szolgáltatásoktól remélt előnyök érvényesülését. Lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság jogosult legyen kötelezni a nemzeti szabályozó hatóságot a korrekciós intézkedés tervezetének visszavonására. A keretszabályozás következetes közösségi alkalmazása érdekében elő kell írni, hogy a Bizottság a döntésének meghozatala előtt köteles konzultálni a Hatósággal.

(12) Fontos, hogy a keretszabályozás végrehajtása kellő időben történjen. Ha a Bizottság olyan határozatot hozott, amelyben valamelyik nemzeti szabályozó hatóságot egy tervezett intézkedés visszavonására kötelezte, a nemzeti szabályozó hatóságnak be kell nyújtania a Bizottságnak az átdolgozott intézkedést. Annak érdekében, hogy a piaci szereplők tisztában lehessenek a piac-felülvizsgálat időtartamával, továbbá a jogbiztonság növelése érdekében az átdolgozott intézkedés Bizottságnak történő, a keretirányelv 7. cikke szerinti bejelentésére határidőt kell megállapítani.

(13) Hasonlóképpen, hogy ebben a gyorsan változó ágazatban ne alakulhasson ki joghézag, abban az esetben, ha az ismételten bejelentett intézkedéstervezet még mindig akadályozná az egységes piac működését vagy ellentétes lenne a közösségi joggal, a Bizottságnak jogosultnak kell lennie arra, hogy – a Hatósággal való konzultációt követően – a kérdéses nemzeti szabályozó hatóságot egy adott korrekciós intézkedés meghatározott időn belül történő meghozatalára kötelezze.

(14) A közösségi konzultációs mechanizmus rövid határidőket tartalmaz, ezért a Bizottságnak jogosultnak kell lennie végrehajtási intézkedések elfogadására egyrészről a Bizottság és a nemzeti szabályozó hatóságok közötti információcsere eljárásainak egyszerűsítése céljából, például a stabil piacok tekintetében vagy azon esetek tekintetében, amikor egy korábban bejelentett intézkedést csupán kisebb mértékben kívánnak módosítani, másrészről – bizonyos esetekben az eljárások egyszerűsítése céljából – az értesítési eljárás alóli mentesítés bevezetése tekintetében.

(15) Az Európai Unió Alapjogi Chartája és az Egyesült Nemzetek Szervezetének a fogyatékkal élők jogairól szóló egyezménye célkitűzéseivel összhangban a keretszabályozásnak biztosítania kell, hogy valamennyi felhasználó – beleértve a fogyatékkal élő végfelhasználókat, az idős korú és a szociális szempontból rászoruló felhasználókat is – könnyen magas színvonalú, megfizethető szolgáltatásokhoz férjen. Az Amszterdami Záróokmányhoz csatolt 22. nyilatkozat értelmében a Szerződés 95. cikke szerinti intézkedések kidolgozása során a közösségi intézmények kötelesek figyelembe venni a fogyatékkal élők szükségleteit.

(16) A rádiófrekvenciákat szűkös, jelentős társadalmi és piaci értékű közjavaknak kell tekinteni. A gazdasági, társadalmi és környezeti értelemben vett lehető leghatékonyabb és legtakarékosabb spektrumgazdálkodás, valamint a hatékony spektrumhasználatot gátló akadályok fokozatos felszámolása közérdek.

(17) A rádiófrekvenciákkal való gazdálkodás során gondoskodni kell a káros zavarás elkerüléséről. Ennek megfelelően, hogy a szabályozói beavatkozás a káros zavarás megelőzéséhez szükséges mértékre szorítkozhasson, pontos meghatározást kell adni a káros zavarás fogalmára.

(18) A spektrumgazdálkodás és -felosztás jelenlegi rendszere általánosságban olyan közigazgatási határozatokon alapszik, amelyek nem eléggé rugalmasak ahhoz, hogy lépést tartsanak a technológia és a gazdaság változásaival, különösen a vezeték nélküli technológia gyors fejlődésével és a sávszélesség iránti növekvő kereslettel. A nemzeti politikák között fennálló indokolatlan széttagoltság miatt a spektrum felhasználói nagyobb költségeket viselnek a szükségesnél és piaci lehetőségektől esnek el, miközben – a belső piac, a fogyasztók és a gazdaság egésze kárára – lelassul az innováció. Emellett a rádiófrekvenciákhoz férés és a spektrumhasználat feltételei az adott vállalkozás jellegétől függően eltérőek lehetnek, míg az e szolgáltatók által kínált elektronikus szolgáltatások egyre nagyobb átfedést mutatnak, ami feszültséget kelt a jogtulajdonosok között, ellentmondásos helyzetet teremt a spektrumhasználat költségei tekintetében, és torzíthatja a belső piac működését.

(19) A rádióspektrum-használat optimumának meghatározása egyre kevésbé igazodik országhatárokhoz. A spektrumjogokhoz jutás rendszerének széttagoltsága korlátozza a beruházásokat és az innovációt, és sem a szolgáltatóknál, sem a berendezések gyártóinál nem teszi lehetővé a méretgazdaságosság kihasználását, ami akadályozza a rádióspektrumot használó elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások belső piacának fejlődését.

(20) A technológia- és szolgáltatássemleges engedélyezésen – azaz annak lehetővé tételén, hogy a spektrum felhasználói maguk választhassák meg az adott frekvenciasávban alkalmazandó legjobb technológiákat és szolgáltatásokat (a továbbiakban: technológia- és szolgáltatássemlegesség elve) – keresztül fokozni kell a spektrumgazdálkodás és a spektrumhoz jutás rugalmasságát. El kell érni, hogy a technológiák és a szolgáltatások állami előírására csak kivételes esetekben kerüljön sor, azt egyértelműen meg kelljen indokolni, és rendszeres időközönként felül kelljen vizsgálni.

(21) Kívánatos, hogy a technológiasemlegesség elvétől csak korlátozott körben legyen mód eltérni, és csak akkor, ha azt a káros zavarás elkerülésének szükségessége (például emissziós maszkok és energiaszint előírásával), a közegészségügy védelme (például a lakosságot érő elektromágneses sugárzás korlátozásával) vagy a méltányos spektrumfelosztás igénye (különösen ha a spektrumhasználatot kizárólag általános engedélyek szabályozzák) indokolja, illetőleg ha az a szolgáltatássemlegesség elve alól tett valamely kivétel érvényesítéséhez feltétlenül szükséges.

(22) Kívánatos, hogy a spektrum felhasználói – a korábban szerzett jogokkal kapcsolatos átmeneti intézkedésekhez igazodva – szabadon megválaszthassák azokat a szolgáltatásokat is, amelyeket a spektrumban kínálni kívánnak. Lehetővé kell tenni, hogy a szolgáltatássemlegesség elve alól a szükségesnek ítélt körben és az arányosság szem előtt tartásával engedélyezhetők legyenek olyan kivételek, amelyek egyértelműen meghatározott közérdekű célból, így például az életbiztonság fenntartásához, a társadalmi, a regionális vagy a területi kohézió elősegítéshez vagy a spektrum elégtelen kihasználásának elkerüléséhez szükségesek. Kívánatos, hogy az említett célok – a közösségi joggal összhangban a nemzeti jogban előírt fogalommeghatározásokhoz igazodva – magukban foglalják a kulturális és a nyelvi sokszínűség, valamint a médiapluralizmus előmozdítását. Az életbiztonság védelméhez szükséges kört kivéve a kivételek nem eredményezhetik bizonyos szolgáltatások kizárólagos használatát, hanem oly módon kell elsőbbséget biztosítaniuk, hogy ugyanabban a sávban – a lehetőségekhez mérten – egyidejűleg más szolgáltatások is nyújthatók, illetve más technológiák is alkalmazhatók legyenek. Annak érdekében, hogy a rádiófrekvencia-használati engedély jogosultja szabadon megválaszthassa a rádiófrekvencián nyújtott tartalom szolgáltatásának leghatékonyabb módját, az engedély a tartalmat nem szabályozhatja.

(23) A kulturális és a nyelvi sokszínűség, valamint a médiapluralizmus előmozdításával kapcsolatos esetleges kivételek körének és természetének meghatározása tagállami hatáskör, korlátait az adott tagállam nemzeti joga szabja meg.

(24) Mivel a spektrum konkrét technológiák és szolgáltatások számára történő kiosztása kivételt képezne a technológia- és a szolgáltatássemlegesség elve alól és korlátozná a szolgáltatás, illetőleg az alkalmazott technológia megválasztásának szabadságát, a kiosztásra irányuló javaslatoknak minden esetben átláthatónak kell lenniük, és nyilvános konzultációra kell őket bocsátani.

(25) A rugalmasság és a hatékonyság érdekében a nemzeti szabályozó hatóságoknak – harmonizált módon kijelölendő sávokban – azt is lehetővé kell tenniük, hogy a spektrumfelhasználók használati jogaikat harmadik félre szabadon átruházhassák és harmadik félnek szabadon haszonbérbe adhassák, ami lehetővé teszi, hogy a spektrumot a piac értékelje. A hatékony spektrumhasználat biztosításával kapcsolatos hatáskörükre tekintettel kívánatos, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok fellépjenek annak érdekében, hogy a kereskedés következtében a verseny ne torzuljon ott, ahol a spektrum kihasználatlan marad.

(26) Mivel a kivételek kihatnak az elektronikus hírközlési szolgáltatások belső piacának fejlődésére, kívánatos, hogy a Bizottságnak – figyelemmel az Európai Közösség rádióspektrum-politikájának keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 676/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban (rádióspektrum-határozat)[26] a rádiófrekvenciák rendelkezésre állására és hatékony kihasználására vonatkozóan meghatározott összehangolt műszaki feltételekre – lehetősége legyen harmonizálni a technológia- és a szolgáltatássemlegesség elve alóli, a kulturális és a nyelvi sokszínűség, valamint a médiapluralizmus biztosítását célzó kivételektől eltérő kivételek alkalmazási körét és mibenlétét.

(27) Belső piaci okok miatt szükséges lehet közösségi szinten harmonizálni továbbá az átruházható frekvenciasávok kijelölését, egyes sávok tekintetében az átruházhatóság feltételeit vagy az átruházható jogokra való áttérést, az átruházható jogok minimumformátumát, a spektrumkereskedelemhez szükséges adatok központi rendelkezésre állását, hozzáférhetőségét és megbízhatóságát biztosító követelményeket, valamint a verseny védelmét és az indokolatlan spektrumhalmozás megelőzését szolgáló követelményeket. A Bizottságnak ezért hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy e harmonizáció céljából végrehajtási intézkedéseket fogadjon el. Ezeknek a végrehajtási intézkedéseknek kellőképpen figyelembe kell venniük, hogy az egyedi használati jogok megadása kereskedelmi vagy nem kereskedelmi alapon történt-e.

(28) A technológia- és a szolgáltatássemlegesség, valamint a meglévő spektrumhasználati jogokkal való kereskedés átmeneti szabályok alkalmazását teheti szükségessé, ideértve a tisztességes verseny biztosítását célzó intézkedéseket is, mivel az új rendszerben egyes spektrumfelhasználók olyan spektrumfelhasználókkal szemben bocsátkozhatnak versenybe, akik hátrányosabb szerződési feltételekkel jutottak spektrumhasználati joghoz. Hasonlóképpen, ha – közérdekű célok elérése érdekében – egy gazdasági szereplő az általános szabályoktól való eltéréssel vagy nem objektív, átlátható, arányos és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján szerzett jogot, akkor helyzetét az új versenytársai rovására az említett közérdekű célok eléréséhez szükséges mértéken túl nem indokolt javítani. A közérdekű cél eléréséhez esetleg szükségtelenné váló spektrumot vissza kell venni, és az engedélyezési irányelvnek megfelelően ismételten ki kell jelölni.

(29) A belső piac működésének előmozdítása és a határokon átnyúló szolgáltatások kialakításának támogatása érdekében a Bizottságot fel kell jogosítani arra, hogy a Hatóságra a számkiosztás területén egyedi feladatokat ruházzon. Annak érdekében továbbá, hogy a tagállamok állampolgárai, ideértve az úton lévőket és a fogyatékkal élőket is, bizonyos szolgáltatásokat ugyanazokon a könnyen megjegyezhető számokon, hasonló árakon érjenek el valamennyi tagállamban, indokolt, hogy a Bizottság a műszaki végrehajtási intézkedések elfogadása körében, a szükségesnek mutatkozó mértékben jogosult legyen a díjkalkuláció elveinek vagy mechanizmusának szabályozására.

(30) Az elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető és az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások részére kiadott, a köz- vagy a magántulajdonban lévő ingatlanok igénybevételére feljogosító engedélyek alapvető tényezőt képeznek az elektronikus hírközlő hálózatok, illetve az új hálózati elemek létesítése szempontjából. A szolgalmi jogok engedélyezésére vonatkozó eljárások feleslegesen bonyolult és hosszadalmas volta jelentősen akadályozza a verseny kialakulását. Ennek megfelelően egyszerűsíteni kell azt az eljárást, amelynek révén az engedéllyel rendelkező vállalkozások szolgalmi jogokhoz jutnak. Lehetővé kell tenni, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok koordinálják a szolgalmi jogok megszerzését, ennek érdekében a vonatkozó információkat saját honlapjukon hozzáférhetővé tegyék.

(31) Annak érdekében, hogy az új hálózatok kialakítása és a hálózatbővítés környezettudatos módon, a jelentős piaci erővel rendelkező gazdasági szereplőket az általuk üzemeltetett elektronikus hírközlő hálózatokhoz való hozzáférés biztosítása tekintetében terhelő kötelezettségektől függetlenül legyen lehetséges, meg kell erősíteni a tagállamok jogait a szolgalmi jogok birtokosaival szemben. Lehetővé kell tenni, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok eseti alapon előírhassák az alépítmények, a tartóoszlopok és az antennatartók megosztását, az épületekbe való bejutást, valamint az építési munkák jobb összehangolását. A létesítményeken való osztozás fokozása jelentősen javíthatja a versenyt, és csökkentheti a vállalkozásoknál az elektronikus hírközlő infrastruktúra kiépítése kapcsán jelentkező pénzügyi és környezeti összköltséget.

(32) Az elektronikus hírközlő hálózatokon keresztül megvalósuló megbízható és biztonságos információközlés egyre inkább központi kérdés a gazdaság és a társadalom egésze számára. A rendszerek összetettsége, a műszaki hibák és az emberi tévedések, a balesetek és a támadások mind következményekkel járhatnak a fizikai infrastruktúra azon elemeinek működésére és rendelkezésre állására nézve, amelyek fontos szolgáltatásokat – beleértve az elektronikus kormányzati szolgáltatásokat is – tesznek elérhetővé az Európai Unió polgárai számára. A nemzeti szabályozó hatóságoknak ezért gondoskodniuk kell a nyilvános hírközlő hálózatok integritásának és biztonságának fenntartásáról. A Hatóságnak – egyebek mellett szakértői tevékenységgel és tanácsadással, valamint a bevált gyakorlati megoldások cseréjének elősegítésével – hozzá kell járulnia az elektronikus hírközlés biztonságának fokozásához. Mind a Hatóságnak, mind a nemzeti szabályozó hatóságoknak rendelkezniük kell a feladataik ellátásához szükséges eszközökkel, beleértve a hálózatok és a szolgáltatások biztonsága mértékének meghatározásához elegendő mennyiségű információhoz, valamint a hálózatok és a szolgáltatások működésére nézve jelentős hatással járó, múltbéli, valós biztonsági eseményekkel kapcsolatos, átfogó és megbízható adatokhoz való hozzájutásra vonatkozó jogosultságot is. Minthogy a megfelelő mértékű biztonság biztosítása nem egyszeri feladat, hanem folyamatos megvalósítást, ellenőrzést és korszerűsítést igényel, az elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető és az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat a meghatározott kockázatnak megfelelően – figyelembe véve az ezen intézkedések területén elért legújabb eredményeket – intézkedések megtételére kell kötelezni az integritás és a biztonság fenntartása érdekében.

(33) Azokon a területeken, ahol közösen megállapított biztonsági követelményeket kell megállapítani, a Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie olyan műszaki végrehajtási intézkedések elfogadására, amelyek célja a belső piaci elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások megfelelő mértékű biztonságának elérése. A Hatóságnak szaktanácsadással kell hozzájárulnia a megfelelő technikai és szervezeti biztonsági intézkedések harmonizációjához. A nemzeti szabályozó hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy a keretirányelv alapján elfogadott műszaki végrehajtási intézkedésekkel kapcsolatban kötelező erejű utasításokat adjanak ki. Feladataik ellátása érdekében a nemzeti hatóságoknak arra is hatáskörrel kell rendelkezniük, hogy ellenőrzéseket végezzenek, és nem teljesítés esetén szankciókat alkalmazzanak.

(34) A keretszabályozás alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy a jelentős piaci erő hatása alatt álló piac nem problémaforrás, hanem csupán elszenvedi a hatást. Ezért az egyik piacon fennálló jelentős piaci erőt a nemzeti szabályozó hatóságoknak a forrásnál kell kezelniük, nem pedig a szomszédos piacokon, ahol hatásai érezhetőek.

(35) A transznacionálisnak minősített piacok esetében a piac-felülvizsgálati eljárást egyszerűsíteni kell és hatékonyabbá kell tenni, ennek érdekében lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság – a Hatóság véleményének figyelembevételével – megnevezze a jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozás(oka)t, és egy vagy több egyedi kötelezettséget írjon elő számukra, aminek következtében lehetővé válik a transznacionális vonatkozású szabályozási kérdések közvetlenül a Közösség szintjén történő kezelése.

(36) Annak érdekében, hogy a piaci szereplők számára kiszámíthatóak legyenek a szabályozási feltételek, határidőt kell kitűzni a piac-felülvizsgálatokra. Fontos, hogy a piacelemzés rendszeres jelleggel, ésszerű és alkalmas határidőhöz igazodva történjen. A határidőnek figyelembe kell vennie, hogy az adott piacon végeztek-e már korábban piacelemzést; a határidőt kellő időben be kell jelenteni. Ha a nemzeti szabályozó hatóság a határidőn belül nem végzi el a piacelemzést, az veszélyeztetheti a belső piacot, és azt eredményezheti, hogy a rendes jogsértési eljárások esetleg nem érik el időben a kívánt joghatást. Ezért gondoskodni kell arról, hogy a Bizottságnak módjában álljon felkérni a Hatóságot a kérdéses nemzeti szabályozó hatóság feladatainak ellátásában – különösen egy intézkedéstervezetet, az érintett piac elemzését és a Bizottság által kiróható kötelezettségeket tartalmazó vélemény kibocsátásával – való segítségnyújtásra.

(37) Az intenzív technológiai innováció és a piacok jelentős dinamizmusa miatt, mivel a tapasztalatok szerint akadályozhatja a belső piac fejlődését, ha a nemzeti szabályozó hatóságok eltérően hajtják végre a keretszabályozást, az elektronikus hírközlési ágazatban a szabályozást gyorsan, összehangolt és harmonizált módon, európai szinten kell tudni a változó piacokhoz és technológiához igazítani. Ezért kívánatos, hogy a Bizottság hatáskörrel rendelkezzen végrehajtási intézkedések elfogadására egyebek mellett az új szolgáltatásokra, a szám-, a név- és a címkiosztásra, a fogyasztói kérdésekre és különösen az elektronikus szolgáltatásokhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályozás, valamint a számviteli szabályozási intézkedések területén.

(38) A hatóság fontos feladatai közé tartozik, hogy a határokon átnyúló vitákkal kapcsolatban az adott esetnek megfelelően véleményeket bocsásson ki. Ilyen esetekben a nemzeti szabályozó hatóságoknak figyelembe kell venniük a Hatóság véleményét.

(39) A keretszabályozás végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok szerint a nemzeti szabályozó hatóságokat pénzbírság kiszabására feljogosító hatályos rendelkezések nem ösztönzik kellőképpen a szabályozási követelmények betartását. A megfelelő jogalkalmazói hatáskör hozzájárulhat a keretszabályozás kellő időben történő végrehajtásához, és ezáltal elősegítheti a szabályozás terén a jogbiztonságot, ami a beruházások egyik fontos hajtóereje. A keretszabályozás teljes egészében hiányoznak a nem teljesítés esetére rendelkezésre álló, valós megoldást kínáló hatáskörök. Ezért a keretirányelvben és a különös irányelvekben foglalt kötelezettségek megsértésével kapcsolatban olyan új rendelkezéssel kell a keretirányelvet kiegészíteni, amely biztosítja, hogy a jogalkalmazás és a jogkövetkezmények megállapítása a keretszabályozás teljes egészében összehangolt, következetes elvek alapján történjen.

(40) A hatályos keretszabályozás egyes rendelkezései az 1998. évi régi keretszabályozásról a 2002. évi új keretszabályozásra történő átmenetet segítették elő. Az átmenet valamennyi tagállamban lezárult; ezek az intézkedések feleslegessé váltak, ezért hatályon kívül kell őket helyezni.

(41) A keretirányelv I. melléklete meghatározta az érintett termékek és szolgáltatások piacáról szóló ajánlásba felveendő azon piacok jegyzékét, amelyek előzetes szabályozást igényelhetnek. Ezt a mellékletet hatályon kívül kell helyezni, mert betöltötte azt a célját, hogy alapul szolgáljon az ajánlás első változatának[27] kidolgozásához.

(42) A keretirányelv II. melléklete – a keretirányelv 14. cikke (2) bekezdésének második albekezdése alkalmazásában – felsorolta a nemzeti szabályozó hatóságok által a közös erőfölény megállapítása során alkalmazandó kritériumokat. Mivel a II. mellékletben szereplő jegyzék nem szükséges és nem kimerítő, félrevezetheti a piacelemzést végző nemzeti szabályozó hatóságokat. A közös erőfölény fogalma továbbá az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatától is függ. Ezért a II. melléklet felesleges, így hatályon kívül helyezhető.

(43) A funkcionális szétválasztásnak, amely a vertikálisan integrált gazdasági szereplőket működési szempontból önálló vállalkozások létesítésére kötelezi, az a célja, hogy az értéklánc következő szintjén lévő piacon működő szolgáltatók, így a vertikálisan integrált gazdasági szereplő saját szervezeti egységei is, teljes mértékben egyenértékű hozzáférési termékekhez jussanak. A funkcionális szétválasztás, azáltal, hogy kevésbé ösztönöz a megkülönböztetésmentesség mellőzésére, és segíti a megkülönböztetésmentességet megkövetelő kötelezettségek betartásának ellenőrzését és kikényszerítését, számos érintett piacon javíthatja a versenyt. Kivételes esetekben, ha a megkülönböztetésmentesség több érintett piacon folytatólagosan nem valósult meg ténylegesen, illetőleg ha a korábban megfelelőnek ítélt egy vagy több korrekciós intézkedés igénybevételét követően ésszerű időn belül egyáltalán nincs vagy csekély a kilátás az infrastruktúra-szintű versenyre, indokolt lehet korrekciós intézkedésként funkcionális szétválasztást alkalmazni. Különösen fontos azonban biztosítani, hogy az intézkedés ne vegye el az érintett vállalkozás kedvét a hálózati beruházásoktól, és ne járjon hátrányos következményekkel a fogyasztók jólétével kapcsolatban. Az intézkedés alkalmazása – a keretirányelv 16. cikkében előírt piacelemzési eljárásnak megfelelően – szükségessé teszi a hozzáférési hálózathoz kapcsolódó különböző érintett piacok összehangolt elemzését. Kívánatos, hogy a piacelemzés és a funkcionális szétválasztás részletszabályainak megállapítása során a nemzeti szabályozó hatóságok – figyelemmel a hálózat kiépítettségének mértékére és a technológiai fejlettség fokára, amely befolyásolhatja a vezetékes és a vezeték nélküli szolgáltatások helyettesíthetőségét – különös figyelmet fordítsanak arra, hogy mely termékek mely önálló vállalkozás kezelésébe kerülnek. A belső piaci verseny torzulásainak megelőzése érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy a funkcionális szétválasztásra vonatkozó javaslatokat a Bizottságnak előzetesen jóvá kell hagynia.

(44) Az anyavállalat gazdasági és vállalatvezetési felügyeleti jogainak megóvása érdekében a funkcionális szétválasztás alkalmazása nem akadályozhatja az egyes önálló vállalkozások közötti, megfelelő koordinációs mechanizmusokat.

(45) Abban az esetben, ha egy vertikálisan integrált vállalkozás úgy dönt, hogy helyi hozzáférési hálózati eszközeinek jelentős részét vagy teljes egészét valamely, más tulajdonában lévő, önálló jogalanyra átruházza vagy a hozzáférési termékekkel folytatandó kereskedelmi tevékenység céljára önálló vállalkozást létesít, akkor a nemzeti szabályozó hatóságnak – annak érdekében, hogy az új rendszer megfeleljen a 2002/19/EK irányelv (a hozzáférési irányelv) és a 2002/22/EK irányelv (az egyetemes szolgáltatási irányelv) rendelkezéseinek – fel kell mérnie, hogy a tervezett ügylet hogyan befolyásolja a vertikálisan integrált vállalkozás fennálló szabályozási kötelezettségeit. A nemzeti szabályozó hatóságnak újonnan elemeznie kell azokat a piacokat, amelyeken az önálló jogalany működik, és ennek megfelelően kell a kötelezettségeket megállapítania, fenntartania, módosítania vagy megszüntetnie. Ebből a célból lehetővé kell tenni, hogy a nemzeti szabályozó hatóság a vállalkozástól tájékoztatást kérhessen.

(46) Miközben olyan célok elérése érdekében, mint a végberendezéstől végberendezésig megvalósuló összekapcsolhatóság vagy a szolgáltatások átjárhatósága, bizonyos körülmények között helyénvaló, ha a nemzeti szabályozó hatóság jelentős piaci erővel nem rendelkező üzemeltetőkre is ró kötelezettségeket, gondoskodni kell arról, hogy e kötelezettségek megállapítása a keretszabályozással, különösen pedig a keretszabályozásban előírt bejelentési eljárásokkal összhangban történjék.

(47) A Bizottság jogosult végrehajtási intézkedéseket elfogadni abból a célból, hogy a digitális televíziós és rádiós szolgáltatásokhoz való hozzáférésre vonatkozóan az I. mellékletben megállapított feltételeket hozzáigazítsa a piaci fejleményekhez és a technológiai változásokhoz. Ugyanez érvényes a II. mellékletben található, az átláthatósági kötelezettség teljesítése érdekében nyilvánosságra hozandó információkat előíró minimumjegyzékre is.

(48) A piaci szereplők rádiófrekvenciához mint erőforráshoz való hozzáférésének megkönnyítése hozzájárul a piacra jutás akadályainak felszámolásához. A műszaki fejlődés egyes frekvenciasávokban csökkenti a káros zavarás kockázatát, ezért egyre kevésbé van szükség egyedi használati jogokra. Az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása céljából megvalósuló spektrumhasználat feltételeit tehát rendszerint általános felhatalmazásokban indokolt megállapítani, kivéve akkor, ha – a spektrum használatára tekintettel – a káros zavarás elleni védelem vagy valamely különös közérdekű cél érdekében egyedi jogokra van szükség. Az egyedi jogok szükségességéről az átláthatóság és az arányosság elvének szem előtt tartásával kell dönteni.

(49) Kívánatos, hogy a kijelölésre és a kiosztásra vonatkozó döntések körében a szolgáltatás- és a technológiasemlegesség követelményeinek bevezetése, valamint a vállalkozások közötti jogátruházás lehetőségének bővülése nyomán megnőjön a nagyközönségnek szánt elektronikus hírközlési szolgáltatások és audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtásának szabadsága, és bővüljenek az erre rendelkezésre álló eszközök; ez egyben a közérdekű célok elérését is segíti. Ezért az audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtásával kapcsolatban a műsorszolgáltatókra rótt egyes közérdekű kötelezettségek egyedi spektrumhasználati jogok biztosítása nélkül is egyre inkább teljesíthetők. A spektrum műsorszolgáltatók részére történő kijelölése során kizárólag akkor indokolt egyedi kritériumokat felállítani, ha ez alapvető fontosságú egy adott, a nemzeti jogban kitűzött közérdekű cél eléréséhez. A közérdekű célok eléréséhez kapcsolódó eljárásoknak mindenkor átláthatónak, objektívnek, arányosnak és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük.

(50) Az egyenlő bánásmód érdekében egyetlen spektrumfelhasználó sem mentesíthető a spektrumhasználat vonatkozásában megállapított rendes díjak megfizetésének kötelezettsége alól.

(51) A nem forgalomképes egyedi használati jogoknak határozott időtartamra kell szólniuk, mert korlátozzák a szabad rádiófrekvenciához férést. Abban az esetben, ha a használati jog az időtartam meghosszabbításáról is rendelkezik, kívánatos, hogy a tagállam először – a piaci fejlemények, a lefedettség alakulása és a technológiai változások figyelembevételével – nyilvános konzultációval egybekötött felülvizsgálatot tartson. Mivel a spektrum szűkös erőforrás, a vállalkozásoknak biztosított egyedi jogokat rendszeresen felül kell vizsgálni. E felülvizsgálat során a tagállamoknak egyensúlyt kell teremteniük a jogtulajdonosok érdekei, a spektrumkereskedelem bevezetése elősegítésének szükségessége, valamint – lehetőség szerint – az általános felhatalmazásokkal megvalósuló rugalmasabb spektrumhasználat között.

(52) A nemzeti szabályozó hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy biztosítsák a hatékony spektrum- és számkihasználást, és abban az esetben, ha a spektrum vagy a számok kihasználatlanok, intézkedjenek az új piaci szereplők megjelenését veszélyeztető, versenyellenes erőforrás-halmozás megelőzése érdekében.

(53) Az európai hatókörű általános felhatalmazással, spektrumhasználati jogokkal és számhasználati jogokkal szembeni jogi és adminisztratív akadályok felszámolása várhatóan támogatni fogja a technológiafejlesztést és az új szolgáltatások kidolgozását, és hozzájárul a verseny javításához. A rádiófrekvenciák rendelkezésre állására és hatékony kihasználására vonatkozó műszaki feltételeknek a rádióspektrum-határozat[28] alapján történő összehangolásán túlmenően a belső piaci célkitűzések szükségessé tehetik az egyes sávokra vonatkozó jogokkal és engedélyekkel, a számhasználati jogokkal, valamint az általános felhatalmazással összefüggő kiválasztási eljárások és feltételek összehangolását vagy harmonizálását is. Ez különösen igaz azokra az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra, amelyek jellegüknél fogva belső piaci dimenzióval rendelkeznek vagy határokon átnyúló lehetőségeket rejtenek magukban, így például a műholdas szolgáltatásokra, mert ezek fejlesztését akadályoznák a spektrumkijelölés tagállamok közötti ellentmondásai. A Bizottságnak ezért a felsorolt célok elérése érdekében – a Hírközlési Bizottság segítségével és a Hatóság véleményének kiemelt figyelembevételével – hatáskörrel kell rendelkeznie műszaki végrehajtási intézkedések elfogadására. A Bizottság által elfogadott végrehajtási intézkedések kötelezhetik a tagállamokat teljes területüket illetően spektrum- és/vagy számhasználati jogok rendelkezésre bocsátására, és szükség esetén a már esetleg meglévő országos használati jogok visszavonására. Ilyen esetekben a tagállamok nemzeti eljárással a kérdéses spektrumsávban vagy számtartományban nem adhatnak ki új spektrumhasználati jogokat.

(54) A technológiai változások és a piaci fejlemények következtében lehetővé vált a tagállamok földrajzi határain átnyúló elektronikus hírközlési szolgáltatások bevezetése. Az engedélyezési irányelv 16. cikke előírta a Bizottság számára, hogy vizsgálja felül a nemzeti engedélyezési rendszerek működését és a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás Közösségen belüli fejlődését. Az engedélyezési irányelv 8. cikkében foglalt, a rádiófrekvenciák harmonizált kijelölését szabályozó rendelkezések nem bizonyultak hatékonynak az egész Közösség területén szolgáltatni kívánó vállalkozások igényeinek teljesítésében, ezért módosításra szorulnak.

(55) Míg az engedélyezésnek és a használati feltételek betartása figyelemmel kísérésének tagállami feladatkörben kell maradnia, kívánatos, hogy a tagállamok tartózkodjanak további olyan feltételek, kritériumok és eljárások előírásától, amelyek korlátozzák, módosítják vagy késleltetik a harmonizált vagy összehangolt kiválasztási, illetve engedélyezési eljárások megfelelő végrehajtását. Ha a végrehajtás megkönnyítése érdekében indokolt, az említett koordinációs vagy harmonizációs intézkedések olyan átmeneti eltéréseket vagy – a spektrum esetében – átmeneti közös spektrumhasználati mechanizmusokat is tartalmazhatnak, amelyek valamely tagállamot mentesítenek ezen intézkedések alkalmazása alól, feltéve, hogy ezáltal nem keletkeznek a tagállamok között indokolatlan különbségek a versenyhelyzet vagy a szabályozási környezet tekintetében.

(56) Lehetővé kell tenni, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok hatékonyan felléphessenek az általános felhatalmazásra, illetve a használati jogokra vonatkozó feltételek figyelemmel kísérése és kielégítésének biztosítása érdekében, e célból különösen hatáskörrel rendelkezzenek arra, hogy e feltételek megsértése esetén hatékony pénzbírságot és/vagy közigazgatási szankciókat szabhassanak ki.

(57) Kívánatos, hogy az engedélyben megszabható feltételek tartalmazzanak a fogyatékkal élő felhasználók javát szolgáló különös hozzáférési feltételeket, továbbá tartalmazzák azt az igényt, hogy a hatóságok jelentős katasztrófák előtt, közben és után tájékoztathassák a nagyközönséget. Figyelemmel továbbá a műszaki innováció fontosságára, lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok – szigorúan olyan egyedi korlátozásokkal és feltételekkel, amelyeket e jogok kísérleti jellege indokol – kísérleti célra is kiadhassanak spektrumhasználati engedélyeket.

(58) A helyi hurok átengedéséről szóló, 2000. december 18-i 2887/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[29] a piacnyitás első szakaszában hatékonynak bizonyult. A keretirányelv értelmében a Bizottság köteles figyelemmel kísérni az 1998. éviről a 2002. évi keretszabályozásra való átmenetet, és megfelelő időben javaslatot előterjeszteni az említett rendelet hatályon kívül helyezésére. A 2002. évi keretszabályozás értelmében, az érintett termék- és szolgáltatáspiacokról szóló ajánlásban előírt fogalommeghatározásokkal összhangban a nemzeti szabályozó hatóságok kötelesek elemezni a fémhurkokhoz és a fém alhurkokhoz széles sávú és hangátviteli szolgáltatások céljából megvalósuló hozzáférés nagykereskedelmi piacát. Mivel valamennyi tagállam legalább egy alkalommal már elemezte ezt a piacot, és a 2002. évi keretszabályozáson alapuló megfelelő kötelezettségek hatályban vannak, a 2887/2000/EK rendelet feleslegessé vált, ezért hatályon kívül kell helyezni.

(59) A keretirányelv, a hozzáférési irányelv és az engedélyezési irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal[30] összhangban indokolt elfogadni.

(60) A Bizottságot végrehajtási intézkedések elfogadására feljogosító hatáskörrel kell felruházni különösen a keretirányelv 7. cikke szerinti bejelentésekkel; a spektrummal és a számokkal, valamint a hálózatok és a szolgáltatások biztonságával kapcsolatos kérdések harmonizálásával; a transznacionális piacok meghatározásával; a szabványalkalmazással; valamint a keretszabályozás rendelkezéseinek harmonizált alkalmazásával összefüggésben. A Bizottságot végrehajtási intézkedések elfogadására feljogosító hatáskörrel kell felruházni továbbá a hozzáférési irányelv I. és II. mellékletének a piaci fejleményekhez és a technológiai változásokhoz való hozzáigazításával összefüggésben, valamint az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezésére vonatkozó engedélyezési szabályok, eljárások és feltételek harmonizálása érdekében. A felsorolt intézkedések általános hatályúak és az irányelvek új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésére irányulnak, ezért az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében előírt ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell őket elfogadni. Amennyiben – a rendkívüli sürgősségre tekintettel – az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó rendes határidők nem tarthatók be, a Bizottság számára lehetőséget kell biztosítani az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (6) bekezdésében meghatározott sürgősségi eljárás alkalmazására,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk A 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) módosítása

A 2002/21/EK irányelv a következőképpen módosul:

1. Az 1. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Ez az irányelv létrehozza az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra, az elektronikus hírközlő hálózatokra, a kapcsolódó eszközökre és a kapcsolódó szolgáltatásokra, valamint a végberendezésekkel kapcsolatos egyes kérdésekre vonatkozó szabályozás harmonizált keretét. Megállapítja a nemzeti szabályozó hatóságok feladatait, és eljárásokat alakít ki a keretszabályozásnak a Közösség egészében történő harmonizált alkalmazására.”

2. A 2. cikk a következőképpen módosul:

a) A b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b) »transznacionális piac«: a Közösségben vagy annak jelentős részében elhelyezkedő, több tagállamra kiterjedő piac;”.

b) A d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d) »nyilvános hírközlő hálózat«: teljes egészében vagy nagyrészt nyilvánosan elérhető, a hálózati végpontok közötti adatátvitelt támogató elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására használt, inaktív elemeket is tartalmazó elektronikus hírközlő hálózat;”.

c) Az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e) »kapcsolódó eszközök«: azon, elektronikus hírközlő hálózathoz, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz kapcsolódó eszközök, amelyek lehetővé teszik, illetve támogatják az adott hálózat, illetve szolgáltatás útján történő szolgáltatásnyújtást, vagy erre alkalmasak; ide tartoznak a szám- és a címfordítási rendszerek, a feltételes hozzáférésű rendszerek és az elektronikus műsortájékoztatók, valamint a fizikai infrastruktúra, ezen belül különösen az alépítmények, a tartóoszlopok, az utcai szekrények és az épületek;”.

d) Az l) pont helyébe a következő szöveg lép:

„l) »különös irányelvek«: a 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (engedélyezési irányelv), a 2002/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (hozzáférési irányelv), a 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (egyetemes szolgáltatási irányelv) és a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[31] (a továbbiakban: 2002/58/EK irányelv [elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv]);”.

e) A cikk a következő q), r) és s) pontokkal egészül ki:

„q) »kiosztás«: egy adott frekvenciasáv vagy számtartomány elkülönítése egy vagy több szolgáltatásfajta általi használatra, szükség esetén meghatározott feltételekkel;

r) »kijelölés«: a nemzeti szabályozó hatóság által valamely jogi vagy természetes személynek valamely rádiófrekvencia vagy rádiófrekvencia-csatorna, illetve szám (vagy számtartomány) használatára kiadott engedély;

s) »káros zavarás«: olyan zavarás, amely veszélyezteti valamely rádiónavigáció-szolgáltatás vagy más biztonsági szolgáltatások működését, valamint amely egyébként akadályoz vagy többször ismételten megszakít valamely, az alkalmazandó közösségi vagy nemzeti jogi rendelkezéseknek megfelelően működő rádiótávközlési szolgáltatást, illetőleg ilyen szolgáltatásban súlyos minőségromlást okoz.”

3. A 3. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok függetlenül, pártatlanul és átlátható módon gyakorolják hatáskörüket. A nemzeti szabályozó hatóságok a közösségi jogi aktust végrehajtó nemzeti jogszabály értelmében rájuk ruházott feladatok napi teljesítésével kapcsolatban más szervtől nem kérhetnek vagy fogadhatnak el utasításokat. A nemzeti szabályozó hatóságok határozatainak felfüggesztésére és felülbírálására kizárólag a 4. cikk szerint létrehozott fellebbezési testületek, illetve a nemzeti bíróságok rendelkeznek hatáskörrel.

A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóság vezetője, illetve annak helyettese kizárólag akkor legyen elbocsátható, ha már nem felel meg a feladatainak teljesítésére a nemzeti jogban előzetesen megállapított feltételeknek, vagy ha súlyos kötelességszegést követett el. A nemzeti szabályozó hatóság vezetőjének elbocsátásáról szóló határozatnak indokolást is tartalmaznia kell, és a határozatot az elbocsátás időpontjában nyilvánosságra kell hozni.

A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok megfelelő pénzügyi és humánerőforrásokkal rendelkezzenek feladataik elvégzéséhez, továbbá hogy elkülönített éves költségvetéssel rendelkezzenek. A költségvetést nyilvánosságra kell hozni.”

4. A 4. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy nemzeti szinten létezzenek olyan hatékony mechanizmusok, amelyek keretében a nemzeti szabályozó hatóság határozata által érintett minden felhasználó, illetve elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás a határozat ellen a felektől független jogorvoslati szervnél jogorvoslattal élhet. E szervnek, amely lehet bíróság, rendelkeznie kell a feladatai elvégzését lehetővé tevő megfelelő szakértelemmel. A tagállamok gondoskodnak az ügyek érdemi elbírálásáról, továbbá arról, hogy hatékony jogorvoslati mechanizmus álljon rendelkezésre.

A jogorvoslat elbírálásáig a nemzeti szabályozó hatóság határozata hatályban marad, kivéve akkor, ha ideiglenes intézkedéseket hoznak. Ideiglenes intézkedések akkor hozhatók, ha a határozat hatályának felfüggesztésére az intézkedést kérő félnek okozott súlyos, helyrehozhatatlan kár megelőzése és az érdekek kiegyenlítése érdekében van sürgősen szükség.”

b) A cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A tagállamok adatokat gyűjtenek a fellebbezések tárgyáról, a fellebbezési kérelmek számáról, a fellebbezési eljárás időtartamáról, az (1) bekezdésnek megfelelően meghozott, ideiglenes intézkedéseket elrendelő határozatok számáról, valamint e határozatok indokolásáról. A tagállamok ezeket az adatokat évente a Bizottság és az Európai Hírközlési Piacfelügyeleti Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) rendelkezésére bocsátják.”

5. Az 5. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok biztosítják, hogy az elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató és az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások minden olyan adatot – köztük pénzügyi adatot is – megadjanak, amelyre a nemzeti szabályozó hatóságoknak szükségük van ahhoz, hogy biztosítsák az ezen irányelv és a különös irányelvek rendelkezéseinek, illetve az ezekkel összhangban hozott határozatoknak való megfelelést. Ezek a vállalkozások kötelesek továbbá adatokat szolgáltatni azokról a jövőbeni hálózat- és szolgáltatásfejlesztésekről, amelyek hatással lehetnek a versenytársaknak nyújtott nagykereskedelmi szolgáltatásokra. Ezek a vállalkozások kérésre az adatokat kötelesek gyorsan, a nemzeti szabályozó hatóság által előírt határidőn belül és részletességgel szolgáltatni. A nemzeti szabályozó hatóság által kért adatszolgáltatásnak az említett feladat elvégzésével arányosnak kell lennie. A nemzeti szabályozó hatóság az adatszolgáltatás iránti kérését köteles megindokolni.”

6. A 6. és a 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„ 6. cikk A konzultáció és az átláthatóság mechanizmusa

A 7. cikk (10) bekezdése, a 20. cikk és a 21. cikk hatálya alá tartozó eseteket kivéve, és amennyiben a 9c. cikk értelmében elfogadott végrehajtási intézkedések másként nem rendelkeznek, a tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a nemzeti szabályozó hatóságok ezzel az irányelvvel vagy a különös irányelvekkel összhangban olyan intézkedéseket kívánnak tenni, amelyek jelentősen befolyásolják az érintett piacot, illetőleg amennyiben a 9. cikk (3) és (4) bekezdésével összhangban korlátozásokat kívánnak előírni, ezek a hatóságok lehetőséget adjanak az érdekelt feleknek az intézkedéstervezettel kapcsolatos észrevételeik ésszerű időn belül történő megtételére.

A nemzeti szabályozó hatóságok közzéteszik nemzeti konzultációs eljárásaikat.

A tagállamok gondoskodnak egy olyan információs pont létrehozásáról, ahonnan minden, folyamatban lévő konzultáció elérhető.

A nemzeti szabályozó hatóság a konzultációs eljárás eredményeit – az üzleti titokra vonatkozó közösségi és nemzeti jogi rendelkezések szerint bizalmasnak minősülő információk kivételével – nyilvánosan elérhetővé teszi.

7 . cikk Az elektronikus hírközlés belső piacának konszolidációja

(1) Ezen irányelv és a különös irányelvek szerinti feladataik elvégzése során a nemzeti szabályozó hatóságok a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik a 8. cikkben meghatározott célokat, beleértve azokat, amelyek a belső piac működéséhez kapcsolódnak.

(2) A nemzeti szabályozó hatóságok, azáltal, hogy a Bizottsággal és a Hatósággal átlátható együttműködést folytatnak annak érdekében, hogy ezen irányelv és a különös irányelvek rendelkezéseinek következetes alkalmazása minden tagállamban biztosított legyen, hozzájárulnak a belső piac fejlődéséhez. E célból különösen együttműködnek a Bizottsággal és a Hatósággal a piacon felmerülő különböző típusú helyzetek kezelésére legalkalmasabb eszközök és korrekciós intézkedések típusának meghatározásában.

(3) Ha a 7a. cikk szerint elfogadott végrehajtási rendelkezések másként nem rendelkeznek, a 6. cikkben előírt konzultációt követően, amennyiben valamely nemzeti szabályozó hatóság olyan intézkedést kíván tenni, amely:

a) ezen irányelv 15. vagy 16. cikkének, vagy a 2002/19/EK irányelv (hozzáférési irányelv) 5. vagy 8. cikkének hatálya alá tartozik, és

b) befolyásolná a tagállamok közötti kereskedelmet,

a hatóság az 5. cikk (3) bekezdésével összhangban az intézkedéstervezetet az azt megalapozó indokolással együtt a Bizottság, a Hatóság és a többi tagállam nemzeti szabályozó hatóságai rendelkezésére bocsátja, és tájékoztatja a Bizottságot és a többi nemzeti szabályozó hatóságot. A nemzeti szabályozó hatóságok és a Bizottság az érintett nemzeti szabályozó hatóságnak csak egy hónapon belül küldhetnek észrevételeket. Az egy hónapos időtartam nem hosszabbítható meg.

(4) Ha a (3) bekezdés alapján tervezett intézkedés célja:

a) olyan érintett piac meghatározása, amely különbözik a 15. cikk (1) bekezdése szerinti ajánlásban meghatározott piacoktól; vagy

b) annak eldöntése, hogy valamely vállalkozás – a 16. cikk (3), (4) vagy (5) bekezdésének megfelelően – önállóan vagy másokkal közösen jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősül-e; vagy

c) a 16. cikk alkalmazásában, a 2002/19/EK irányelv (hozzáférési irányelv) 5. és 9–13. cikkével, valamint a 2002/22/EK irányelv (egyetemes szolgáltatási irányelv) 17. cikkével összefüggésben kötelezettség szolgáltatóra történő kiszabása, módosítása vagy visszavonása,

és az intézkedés befolyásolná a tagállamok közötti kereskedelmet, továbbá a Bizottság a nemzeti szabályozó hatóságnak jelezte, hogy megítélése szerint az intézkedéstervezet akadályozná az egységes piacot, illetőleg hogy komoly kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy az intézkedéstervezet összeegyezethető-e a közösségi joggal és különösen a 8. cikkben előírt célokkal, akkor az intézkedéstervezet további két hónapig nem fogadható el. Ez az időtartam nem hosszabbítható meg.

(5) A (4) bekezdésben előírt két hónapos időszakon belül a Bizottság határozatban kötelezheti az érintett nemzeti szabályozó hatóságot az intézkedéstervezet visszavonására. A Bizottság a határozat kiadása előtt a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a Hatóság által a(z) […/…/EK] rendelet 5. cikkével összhangban benyújtott véleményt. A határozathoz – az intézkedéstervezet módosítására vonatkozó konkrét javaslatokkal együtt – csatolni kell annak részletes és tárgyilagos elemzését, hogy a Bizottság miért véli úgy, hogy a tervezett intézkedés nem fogadható el.

(6) A nemzeti szabályozó hatóságot az (5) bekezdéssel összhangban az intézkedéstervezet visszavonására kötelező bizottsági határozat kibocsátásától számított három hónapon belül a nemzeti szabályozó hatóság módosítja vagy visszavonja az intézkedéstervezetet. Ha az intézkedéstervezetet módosítja, a nemzeti szabályozó hatóság a 6. cikkben előírt eljárásokkal összhangban nyilvános konzultációt tart, és a (3) bekezdés rendelkezéseivel összhangban ismételten megküldi a Bizottságnak a módosított intézkedéstervezetet.

(7) Az érintett nemzeti szabályozó hatóság a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a többi nemzeti szabályozó hatóság és a Bizottság észrevételeit, és – a (4) bekezdés hatálya alá tartozó eseteket kivéve – jogosult elfogadni az ennek eredményeként előálló intézkedéstervezetet; amennyiben elfogadja, erről tájékoztatja a Bizottságot. Az ezen irányelv vagy a különös irányelvek alapján feladatokat ellátó más nemzeti szervek szintén a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik a Bizottság észrevételeit.

(8) Amennyiben az intézkedéstervezetet a (6) bekezdéssel összhangban módosították, a Bizottság – a 2002/19/EK irányelv (hozzáférési irányelv) 9–13a. cikkével és a 2002/22/EK irányelv (egyetemes szolgáltatási irányelv) 17. cikkével összhangban – határozatban konkrét kötelezettség meghatározott határidőn belül történő előírására kötelezi a nemzeti szabályozó hatóságot.

Ennek során a Bizottság a nemzeti szabályozó hatóságok számára a 8. cikkben előírt politikai célok szerint jár el. A Bizottság – különösen a kirovandó kötelezettség(ek) részletes kidolgozása során – a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a Hatóság által a(z) […/…/EK] rendelet 6. cikkével összhangban benyújtott véleményt.

(9) A nemzeti szabályozó hatóság a 7. cikk (3) bekezdésében megjelölt a) és b) feltétel alá tartozó végleges intézkedéseket megküldi a Bizottságnak.

(10) Kivételes körülmények között, amennyiben valamely nemzeti szabályozó hatóság úgy ítéli meg, hogy a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott eljárástól eltérve sürgős lépésre van szükség a verseny megóvása és a felhasználók érdekeinek védelme érdekében, haladéktalanul elfogadhat arányos és átmeneti intézkedéseket. Ezekről az intézkedésekről teljes körű indokolás mellett haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot, a többi nemzeti szabályozó hatóságot és a Hatóságot. A nemzeti szabályozó hatóság minden olyan határozata, amelynek célja az említett intézkedések véglegesítése vagy alkalmazásuk idejének meghosszabbítása, a (3) és a (4) bekezdés rendelkezéseinek hatálya alá tartozik.”

7. Az irányelv a következő 7a. cikkel egészül ki:

„ 7a. cikk Végrehajtási rendelkezések

(1) A Bizottság a 7. cikkel kapcsolatban végrehajtási rendelkezéseket állapíthat meg, amelyben meghatározza a 7. cikk (3) bekezdésével összhangban előírt bejelentések formátumát, tartalmát és a bennük feltüntetendő adatokat, azokat a körülményeket, amelyek esetén a bejelentések nem kötelezőek, valamint a határidők számítását.

(2) Az (1) bekezdésben előírt intézkedések ezen irányelv nem alapvető elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányulnak, ezért a 22. cikk (3) bekezdésében előírt ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell őket elfogadni. Rendkívül sürgős esetekben a Bizottság alkalmazhatja a 22. cikk (4) bekezdésében előírt sürgősségi eljárást.”

8. A 8. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Ha a rádiófrekvenciákról szóló 9. cikk másként nem rendelkezik, a tagállamok a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik a technológiasemleges szabályozás kívánalmát, és biztosítják, hogy – az ezen irányelvben és a különös irányelvekben meghatározott és különösen a tényleges verseny biztosítását célzó szabályozói feladatok elvégzése során – a nemzeti szabályozó hatóságok is így járnak el.”

b) A (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a) biztosítják, hogy a felhasználók, köztük a fogyatékkal élő, az idős korú és a szociálisan rászoruló felhasználók a választék, az ár és a minőség tekintetében maximális előnyhöz jussanak;

b) biztosítják, hogy az elektronikus hírközlési ágazatban, különösen pedig a tartalomszolgáltatás vonatkozásában ne legyen versenytorzulás vagy versenykorlátozás;”.

c) A (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d) együttműködnek a Bizottsággal és a Hatósággal a következetes szabályozási gyakorlat kialakulása, valamint ezen irányelv és a különös irányelvek következetes alkalmazásának biztosítása érdekében.”

d) A (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„e) kielégítik meghatározott társadalmi csoportok, különösen a fogyatékkal élő, az idős korú és a szociálisan rászoruló felhasználók igényeit;”.

e) A (4) bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:

„g) alkalmazzák azt az elvet, hogy a végfelhasználók számára lehetővé kell tenni, hogy bármilyen jogszerű tartalomhoz hozzáférjenek és azt egymásnak átadják, valamint hogy bármely, általuk választott jogszerű alkalmazást és/vagy szolgáltatást használjanak.”

9. A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk Gazdálkodás az elektronikus hírközlési szolgáltatások rádiófrekvenciáival

(1) A tagállamok a 8. cikkel összhangban biztosítják területükön az elektronikus hírközlési szolgáltatások vonatkozásában a rádiófrekvenciákkal történő hatékony gazdálkodást. Biztosítják, hogy a rádiófrekvenciák kiosztását és kijelölését a nemzeti szabályozó hatóságok tárgyilagos, átlátható, megkülönböztetéstől mentes és arányos kritériumok alapján végezzék.

(2) A tagállamok – összhangban a rádiófrekvenciák eredményes és hatékony használatának szükségességével, a 676/2002/EK határozatnak (rádióspektrum-határozat) megfelelően – a Közösség egészében előmozdítják a rádiófrekvenciák használatának harmonizációját.

(3) Ha a második albekezdés vagy a 9c. cikk szerint elfogadott intézkedések másként nem rendelkeznek, a tagállamok biztosítják, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatások céljára nyitva álló rádiófrekvencia-sávokban minden típusú rádiós hálózat vagy vezeték nélküli hozzáférési technológia használható legyen.

A tagállamok ugyanakkor jogosultak arányos és megkülönböztetésmentes korlátozásokat előírni a használt rádiós hálózatok vagy vezeték nélküli hozzáférési technológiák típusaira, amennyiben az szükséges:

a) a káros zavarás elkerüléséhez;

b) a lakosság egészségének az elektromágneses mezőkkel szembeni védelméhez;

c) a rádiófrekvenciák közös használatának maximalizálásához, amennyiben a frekvenciák használatára általános felhatalmazás vonatkozik; vagy

d) az alábbi (4) bekezdéssel összhangban egy adott korlátozás betartásához.

(4) Ha a második albekezdés vagy a 9c. cikk szerint elfogadott intézkedések másként nem rendelkeznek, a tagállamok biztosítják, hogy az elektronikus hírközlés céljára nyitva álló rádiófrekvencia-sávokban minden típusú elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtható legyen. A tagállamok ugyanakkor jogosultak arányos és megkülönböztetésmentes korlátozásokat előírni az elektronikus hírközlési szolgáltatások típusára.

Az egy bizonyos szolgáltatás egy adott sávban való nyújtására kötelező korlátozást csak a következő megfontolások valamelyike indokolhatja:

a) a közösségi jognak megfelelő közérdekű célok, például az életbiztonság, a társadalmi, a regionális vagy a területi kohézió, a rádiófrekvenciák nem kellő kihasználásának elkerülése;

b) a közösségi joggal összhangban a nemzeti jogban előírt fogalommeghatározásokhoz igazodva a kulturális és a nyelvi sokszínűség, illetőleg a médiapluralizmus előmozdítása.

Olyan korlátozás, amely egy adott sávban más szolgáltatás nyújtását tiltja, kizárólag akkor írható elő, ha azt életbiztonság védelmét szolgáló szolgáltatás iránti igény indokolja.

(5) A tagállamok rendszeresen felülvizsgálják a (3) és a (4) bekezdésben előírt korlátozások szükségességét.

(6) A (3) és a (4) bekezdést a rádiófrekvenciák kiosztása és kijelölése tekintetében 2009. december 31-től kell alkalmazni.”

10. Az irányelv a következő 9a., 9b. és 9c. cikkel egészül ki:

„ 9a. cikk A meglévő jogokra vonatkozó korlátozások felülvizsgálata

(1) A tagállamok [2010. január 1-től] kezdődően öt éven át biztosítják, hogy az ezen időpont előtt odaítélt rádiófrekvencia-használati jogok jogosultjai kérhessék, hogy a jogaikra vonatkozó korlátozásokat a hatáskörrel rendelkező nemzeti szabályozó hatóság a 9. cikk (3) és (4) bekezdésével összhangban újraértékelje.

A hatáskörrel rendelkező nemzeti szabályozó hatóság, mielőtt elfogadná határozatát, értesíti a jogosultat a korlátozások újraértékeléséről, ennek keretében megjelöli a jogok terjedelmét az újraértékelést követően, és ésszerű határidőt ír elő a kérelem visszavonására.

Ha a jogosult visszavonja kérelmét, a jog a lejártáig, de legkésőbb az ötéves időszak végéig változatlan formában fennmarad.

(2) Ha az (1) bekezdés alkalmazásában a jogosult rádiós vagy televíziós tartalomszolgáltató, és a rádiófrekvenciák használatára vonatkozó jogot egy meghatározott közérdekű célból kapta, újraértékelés csak a rádiófrekvenciáknak a közérdekű cél eléréséhez szükséges része tekintetében kérhető. A rádiófrekvenciák azon részét, amely a közérdekű cél eléréséhez a 9. cikk (3) és (4) bekezdésének alkalmazása eredményeként szükségtelenné válik, az engedélyezési irányelv 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban új kijelölési eljárásnak kell alávetni.

(3) Az (1) bekezdésben előírt ötéves időszak után a tagállamok minden megfelelő intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy valamennyi olyan további rádiófrekvencia-kijelölésre és -kiosztásra, amely ezen irányelv hatálybalépésekor már hatályban volt, a 9. cikk (3) és (4) bekezdése legyen irányadó.

(4) E cikk alkalmazásában a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a tisztességes verseny biztosítása érdekében.

9b. cikk Egyedi rádiófrekvencia-használati jogok átruházása

(1) A tagállamok biztosítják, hogy – azokban a sávokban, amelyekre vonatkozóan erről a 9c. cikk szerint elfogadott végrehajtási intézkedések rendelkeznek – a vállalkozások a nemzeti szabályozó hatóság előzetes hozzájárulása nélkül is átruházhassanak más vállalkozásokra, illetve haszonbérbe adhassak más vállalkozásoknak egyedi rádiófrekvencia-használati jogokat.

A tagállamok más sávok tekintetében is rendelkezhetnek úgy, hogy a vállalkozások más vállalkozásokra átruházhatnak, illetve más vállalkozásoknak haszonbérbe adhatnak egyedi rádiófrekvencia-használati jogokat.

(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vállalkozások a rádiófrekvencia-használati jog átruházására vonatkozó szándékukat a spektrumkijelölésért felelős nemzeti szabályozó hatóságnak bejelentsék és nyilvánosságra hozzák. Ha a rádiófrekvencia használata a rádióspektrum-határozat vagy más közösségi intézkedés alkalmazása révén harmonizálva van, ennek az átruházásnak meg kell felelnie a harmonizált használatnak.

9c. cikk Harmonizációs intézkedések a rádiófrekvenciákkal való gazdálkodás körében

A belső piac fejlődéséhez való hozzájárulás érdekében, az e cikkben felsorolt elvek megvalósítása tekintetében a Bizottság megfelelő végrehajtási intézkedéseket fogadhat el:

a) azon sávok meghatározásának harmonizálására, amelyekben a használati jogokat a vállalkozások egymásra átruházhatják vagy egymásnak haszonbérbe adhatják;

b) az e jogokhoz fűződő feltételek, valamint ezen átruházás, illetve haszonbérbe adás feltételeinek, eljárásainak, korlátainak, korlátozásainak, visszavonásának és átmeneti szabályainak összehangolására;

c) az egyedi jogok átruházásával összefüggésben a tisztességes verseny biztosítását célzó egyedi intézkedések összehangolására;

d) a 9. cikk (3) és (4) bekezdésének megfelelően a szolgáltatás- vagy a technológiasemlegesség elve alóli, a kulturális és a nyelvi sokszínűség, valamint a médiapluralizmus biztosítását célzó kivételektől eltérő kivétel meghatározására, valamint e kivétel hatályának és jellegének a felsorolt elvekkel történő összehangolására.

Ezek az intézkedések ezen irányelv nem alapvető elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányulnak, ezért a 22. cikk (3) bekezdésében előírt ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell őket elfogadni. Rendkívül sürgős esetekben a Bizottság alkalmazhatja a 22. cikk (4) bekezdésében előírt sürgősségi eljárást. E bekezdés rendelkezéseinek végrehajtásában a Hatóság a(z) [.../.../EK] rendelet 10. cikkével összhangban segítséget nyújthat a Bizottságnak.”

11. A 10. cikk a következőképpen módosul:

a) A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A nemzeti szabályozó hatóságok gondoskodnak arról, hogy a számozási tervek és eljárások alkalmazása során a nyilvánosan elérhető hírközlési szolgáltatások minden szolgáltatója egyenlő bánásmódban részesüljön. A tagállamok gondoskodnak különösen arról, hogy az a vállalkozás, amelynek részére számtartományt jelöltek ki, elektronikus hírközlési szolgáltatások más szolgáltatóival szemben ne alkalmazzon megkülönböztetést a szolgáltatásaikhoz hozzáférést biztosító számsorozatok tekintetében.”

b) A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A tagállamok támogatják a számozás Közösségen belüli harmonizációját, amennyiben ez elősegíti a belső piac működését vagy támogatja páneurópai szolgáltatások kifejlesztését. A Bizottság ez ügyben megfelelő műszaki végrehajtási intézkedéseket hozhat, ennek körében konkrét számokra vagy számtartományokra vonatkozóan díjszabási elveket állapíthat meg. A végrehajtási intézkedésekben, e végrehajtási intézkedések alkalmazásában a Bizottság különös hatáskörökkel ruházhatja fel a Hatóságot.

Az ezen irányelv nem alapvető elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló intézkedéseket a 22. cikk (3) bekezdésében előírt ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Rendkívül sürgős esetekben a Bizottság alkalmazhatja a 22. cikk (4) bekezdésében előírt sürgősségi eljárást.”

12. A 11. cikk (1) bekezdésében a „megkülönböztetés és késedelem nélkül alkalmazott átlátható és nyilvános eljárások alapján járjon el, és” szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„megkülönböztetés és késedelem nélkül alkalmazott, egyszerű, átlátható és nyilvános eljárások alapján járjon el, és határozatát minden esetben a kérelem benyújtásától számított négy hónapon belül hozza meg, és”

13. A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk Helymegosztás és közös eszközhasználat az elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatói számára

(1) Ha egy elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató vállalkozás a nemzeti jogszabályok értelmében jogosult köztulajdonban vagy magántulajdonban lévő ingatlanon, ingatlan felett vagy ingatlan alatt eszközöket kiépíteni, vagy az ingatlan kisajátítására vagy használatára vonatkozó eljárásból előnyt szerezhet, a nemzeti szabályozó hatóságok előírhatják az ilyen eszközök, illetve ingatlan, így különösen az épületekbe való becsatlakozások, a tartóoszlopok, az antennatartók, az alépítmények, az ellenőrzőaknák és az utcai szekrények közös használatát.

(2) A környezet, a közegészség vagy a közbiztonság védelmének szükségessége, illetőleg település- vagy területrendezési célok megvalósítása érdekében a tagállamok kizárólag azt követően kötelezhetik az (1) bekezdésben említett jogok tulajdonosait az eszköz vagy ingatlan megosztására (beleértve a fizikai helymegosztást is), illetve az állami építési munkák összehangolását megkönnyítő intézkedések megtételére, hogy megfelelő időt fordítottak nyilvános konzultációra, amelynek keretében minden érdekeltnek megadták a lehetőséget nézetei kifejtésére. Ez a megosztás vagy összehangolás magában foglalhatja különösen a közös eszköz-, illetve ingatlanhasználattal összefüggésben felmerülő költségek megosztására vonatkozó szabályok megállapítását.

(3) A nemzeti szabályozó hatóság által az (1) bekezdésnek megfelelően tett intézkedéseknek objektívnek, átláthatónak és arányosnak kell lenniük.”

14. Az irányelv a következő IIIa. fejezettel egészül ki:

„IIIa. fejezet

A HÁLÓZATOK ÉS A SZOLGÁLTATÁSOK BIZTONSÁGA ÉS INTEGRITÁSA

13a. cikk Biztonság és integritás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvános hírközlő hálózatokat szolgáltató és a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások megfelelő műszaki és szervezeti intézkedésekkel védjék hálózataikat, illetve szolgáltatásaikat. Az ezen intézkedések által biztosított biztonsági szintnek – figyelembe véve az ezen intézkedések területén elért legújabb eredményeket – meg kell felelnie a kockázat mindenkori mértékének. Intézkedéseket kell hozni különösen a váratlan biztonsági események felhasználókra és összekapcsolt hálózatokra gyakorolt hatásának megelőzésére, illetőleg minimalizálására.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvános hírközlő hálózatokat szolgáltató vállalkozások – az általuk szolgáltatott hálózaton keresztül nyújtott szolgáltatások folytonosságának biztosítása érdekében – megtegyenek minden szükséges lépést hálózataik integritásának biztosítására.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvános hírközlő hálózatokat szolgáltató és a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások értesítsék a nemzeti szabályozó hatóságot a biztonság és az integritás megsértésének minden olyan esetéről, amely jelentős hatással volt a hálózatok, illetve a szolgáltatások működésére.

Az érintett nemzeti szabályozó hatóság szükség szerint tájékoztatja más tagállamok nemzeti szabályozó hatóságait és a Hatóságot. Ha az esemény nyilvánosságra hozatalához közérdek fűződik, a nemzeti szabályozó hatóság tájékoztathatja a nyilvánosságot.

A nemzeti szabályozó hatóság a beérkező bejelentésekről és az e bekezdésnek megfelelően tett intézkedésekről háromhavonta összefoglaló jelentést nyújt be a Bizottságnak.

(4) A Bizottság – a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve a Hatóság által a(z) […/…/EK] rendelet 4. cikke (3) bekezdésének b) pontjával összhangban benyújtott véleményt – az (1), a (2) és a (3) bekezdésben előírt intézkedések harmonizálása céljából megfelelő műszaki végrehajtási intézkedéseket fogadhat el, így különösen előírhatja az értesítés körülményeit, és az értesítésre vonatkozóan alaki és eljárási követelményeket állapíthat meg.

Ezek a végrehajtási intézkedések ezen irányelv nem alapvető elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányulnak, ezért a 22. cikk (3) bekezdésében előírt ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell őket elfogadni. Rendkívül sürgős esetekben a Bizottság alkalmazhatja a 22. cikk (4) bekezdésében előírt sürgősségi eljárást.

13b . cikk Végrehajtás, a jogkövető magatartás kikényszerítése

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok jogosultak legyenek a 13a. cikk végrehajtása érdekében kötelező utasításokat kiadni a nyilvános hírközlő hálózatokat szolgáltató és a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások részére.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok jogosultak legyenek kötelezni a nyilvános hírközlő hálózatokat szolgáltató és a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat:

a) a szolgáltatásaik és a hálózataik biztonsági szintjének megállapításához szükséges adatok szolgáltatására, ideértve írásos biztonsági stratégiájuk átadását is; és

b) arra, hogy minősített független szervet biztonsági ellenőrzés elvégzésére utasítsanak, és az ellenőrzés eredményeit a nemzeti szabályozó hatóság rendelkezésére bocsássák.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok rendelkezzenek a szabályok be nem tartásának kivizsgálásához szükséges hatáskörökkel.

(4) Ezeket a rendelkezéseket az ezen irányelv 3. cikkében foglalt rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni.”

15. A 14. cikk a következőképpen módosul:

a) A (2) bekezdés második albekezdésében a második mondatot el kell hagyni.

b) A (3) bekezdést el kell hagyni.

16. A 15. cikk a következőképpen módosul:

a) A cím helyébe a következő szöveg lép:

„Eljárás piacok beazonosítására és meghatározására”.

b) Az (1) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Nyilvános konzultációt és a Hatósággal folytatott konzultációt követően a Bizottság ajánlást fogad el az érintett termék- és szolgáltatáspiacokról (a továbbiakban: ajánlás). Az ajánlásban meghatározza az elektronikus hírközlési ágazaton belül azokat a termék- és szolgáltatáspiacokat, amelyek sajátosságai – a versenyjog hatálya alatt konkrét esetekben esetleg meghatározott piacok sérelme nélkül – indokolttá tehetik a különös irányelvekben foglalt szabályozói kötelezettségek kirovását. A Bizottság ezeket a piacokat a versenyjog elvei szerint határozza meg.”

c) A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az ajánlást és az iránymutatásokat a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve a nemzeti szabályozó hatóságok a versenyjog elveivel összhangban meghatározzák a nemzeti körülményeknek megfelelő érintett piacokat, különösen a területükön található érintett földrajzi piacokat. A nemzeti szabályozó hatóságok az ajánlásban meghatározottól eltérő piacok meghatározását megelőzően a 6. és a 7. cikkben említett eljárásokat alkalmazzák.”

(d) A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A Bizottság – a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve a Hatóság által a(z) […/…/EK] rendelet 7. cikkével összhangban benyújtott véleményt – határozatban transznacionális piacokat határozhat meg.

Ez a határozat ezen irányelv nem alapvető elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányul, ezért a 22. cikk (3) bekezdésében előírt ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Rendkívül sürgős esetekben a Bizottság alkalmazhatja a 22. cikk (4) bekezdésében előírt sürgősségi eljárást.”

17. A 16. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) és a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A nemzeti szabályozó hatóságok – az iránymutatásokat a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve – elvégzik az ajánlásban felsorolt érintett piacok elemzését. A tagállamok biztosítják, hogy ennek az elemzésnek az elvégzésére szükség szerint a nemzeti versenyhatóságokkal együttműködésben kerüljön sor.

(2) Amikor a 2002/22/EK irányelv (egyetemes szolgáltatási irányelv) 17. cikkének (3) vagy (4) bekezdése alapján vagy a 2002/19/EK irányelv (hozzáférési irányelv) 8. cikke alapján a nemzeti szabályozó hatóság kötelezettségeknek vállalkozásokra történő kirovásáról, ilyen kötelezettségek fenntartásáról, módosításáról vagy megszüntetéséről dönt, az e cikk (1) bekezdésében előírt piacelemzés alapján megállapítja, hogy az adott érintett piacon tényleges verseny valósul-e meg.”

b) Az (5) és a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A 15. cikk (4) bekezdésében előírt határozatban meghatározott transznacionális piacok esetében a Bizottság felkéri a Hatóságot arra, hogy az iránymutatások lehető legnagyobb mértékű figyelembevételével végezzen piacelemzést, és adjon véleményt az e cikk (2) bekezdése szerinti szabályozói kötelezettségek bevezetéséről, fenntartásáról, módosításáról vagy megszüntetéséről.

A Bizottság – a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve a Hatóság véleményét – határozatban egy vagy több vállalkozást jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősíthet, és a 2002/19/EK irányelv (hozzáférési irányelv) 9–13a. cikke, illetőleg a 2002/22/EK irányelv (egyetemes szolgáltatási irányelv) 17. cikke alapján ezekre a vállalkozásokra egy vagy több egyedi kötelezettséget róhat. Ennek során a Bizottság a nemzeti szabályozó hatóságok számára a 8. cikkben megállapított politikai célkitűzéseknek megfelelően jár el.

(6) Az e cikk (3) és (4) bekezdésének rendelkezései szerint hozott intézkedésekre a 6. és 7. cikkben előírt eljárások alkalmazandók. A nemzeti szabályozó hatóságok az érintett piac elemzését a következő határidőkhöz igazodva végzik el:

a) az adott piacra vonatkozóan korábban bejelentett intézkedéstervezet beérkezésétől számítva két éven belül;

b) a Bizottságnak korábban be nem jelentett piacok esetében az érintett piacokra vonatkozó felülvizsgált ajánlás elfogadásától számítva egy éven belül; illetőleg

c) az Unióhoz újonnan csatlakozott tagállamok esetében a csatlakozástól számítva egy éven belül.”

(c) A cikk a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a nemzeti szabályozó hatóság a 16. cikk (6) bekezdésében előírt határidőn belül nem végezte el az ajánlásban meghatározott valamely érintett piac elemzését, a Bizottság felkérheti a Hatóságot, hogy bocsásson ki véleményt az adott piac elemzéséről és a kirovandó egyedi kötelezettségekről, és ehhez mellékeljen intézkedéstervezetet. A Hatóság az intézkedéstervezetről nyilvános konzultációt tart.

A Bizottság – a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve a Hatóság által a(z) […/…/EK] rendelet 6. cikke alapján kibocsátott véleményt – határozatban egy vagy több vállalkozást jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősíthet, és a 2002/19/EK irányelv (hozzáférési irányelv) 8. cikke és 9–13a cikke, illetőleg a 2002/22/EK irányelv (egyetemes szolgáltatási irányelv) 17. cikke alapján ezekre a vállalkozásokra egy vagy több egyedi kötelezettséget róhat. Ennek során a Bizottság a nemzeti szabályozó hatóságok számára a 8. cikkben megállapított politikai célkitűzések szerint jár el.”

18. A 17. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdés második mondatában az „– a 22. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően és” szövegrész helyébe a „megfelelő végrehajtási intézkedéseket hozhat, és –” szöveg lép.

b) A (6) bekezdésben az „a 22. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően törli azokat az (1) bekezdésben említett szabvány-, illetve előírásjegyzékből” szövegrész helyébe az „akkor megfelelő végrehajtási intézkedéseket hoz, majd a kérdéses szabványokat és előírásokat törli az (1) bekezdésben előírt szabvány-, illetve előírásjegyzékből” szöveg lép.

c) A szöveg a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A (4) és a (6) bekezdésben előírt végrehajtási intézkedések ezen irányelv nem alapvető elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányulnak, ezért a 22. cikk (3) bekezdésében előírt ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell őket elfogadni. Rendkívül sürgős esetekben a Bizottság alkalmazhatja a 22. cikk (4) bekezdésében előírt sürgősségi eljárást.”

19. A 18. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:

„c) a digitális televíziós szolgáltatások és készülékek szolgáltatóit arra, hogy működjenek együtt a műszakilag átjárható televíziós szolgáltatásoknak a fogyatékkal élő végfelhasználók részére történő szolgáltatásában.”

(b) A (3) bekezdést el kell hagyni.

20. A 19. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„19. cikk Harmonizációs eljárások

(1) Az ezen irányelv 9. cikkében, valamint a 2002/20/EK irányelv (engedélyezési irányelv) 6. és 8. cikkében foglalt rendelkezések sérelme nélkül, ha a Bizottság megállapítja, hogy az ezen irányelvben és a különös irányelvekben meghatározott szabályozási feladatok nemzeti szabályozó hatóságok általi végrehajtásában meglévő eltérések az egységes piac akadályát képezhetik, akkor a Bizottság a 8. cikkben foglalt célok elérésének előmozdítása érdekében – a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve a Hatóság esetleges véleményét – ajánlást adhat ki vagy határozatot fogadhat el ezen irányelv és a különös irányelvek rendelkezéseinek harmonizált alkalmazásáról.

(2) Ha a Bizottság az (1) bekezdés szerint ajánlást ad ki, akkor köteles a 22. cikk (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban eljárni.

A tagállamok biztosítják, hogy feladataik elvégzése során a nemzeti szabályozó hatóságok a lehető legnagyobb mértékben figyelembe vegyék ezeket az ajánlásokat. Ha egy nemzeti szabályozó hatóság úgy dönt, hogy nem követ egy ajánlást, erről tájékoztatja a Bizottságot, és megindokolja álláspontját.

(3) Az (1) bekezdésben előírt határozat ezen irányelv nem alapvető elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányul, ezért a 22. cikk (3) bekezdésében előírt ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Rendkívül sürgős esetekben a Bizottság alkalmazhatja a 22. cikk (4) bekezdésében előírt sürgősségi eljárást.

(4) Az (1) bekezdés szerint elfogadott intézkedések körében a Bizottság harmonizált vagy összehangolt elveket állapíthat meg különösen a következő kérdésekre vonatkozóan:

a) a szabályozási elvek következetes végrehajtása, beleértve az új szolgáltatások szabályozásának módját is;

b) a szám-, a név- és a címkiosztás egyes vonatkozásai, beleértve a számtartományokat, a számok és az azonosítók hordozhatóságát, a szám- és a címfordítási rendszereket és a »112« hívószámon elérhető segélyhívó szolgáltatásokhoz való hozzáférést is;

c) a fogyasztókkal kapcsolatos kérdések, beleértve az elektronikus hírközlési szolgáltatások és készülékek fogyatékkal élő végfelhasználók általi hozzáférhetőségét is;

d) a szabályozó hatóságok számvitele.

(5) A Hatóság saját kezdeményezésére tanácsot adhat a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy az (1) bekezdés alapján szükséges-e intézkedni.”

21. A 20. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Ha az ezen irányelv vagy a különös irányelvek alapján kirótt kötelezettségekkel kapcsolatban jogvita keletkezik olyan szolgáltatók között, amelyek egyike egy adott tagállamban elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás, akkor az érintett nemzeti szabályozó hatóság – bármelyik fél kérésére és a (2) bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül – a jogvita lehető legrövidebb időn belül, a kivételes körülmények esetét kivéve minden esetben legkésőbb négy hónapon belül történő megoldása végett kötelező erejű határozatot bocsát ki. Az érintett tagállam megköveteli, hogy minden fél teljes mértékben működjön együtt a nemzeti szabályozó hatósággal.”

22. A 21. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„21. cikk Határon átnyúló jogviták rendezése

(1) Ha ezen irányelv vagy a különös irányelvek alapján határon átnyúló jogvita keletkezik olyan felek között, amelyek különböző tagállamokban rendelkeznek székhellyel, és a jogvita elbírálására több tagállam nemzeti szabályozó hatósága is rendelkezik hatáskörrel, akkor a (2), a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott rendelkezések szerint kell eljárni.

(2) A jogvitát bármely fél az érintett nemzeti szabályozó hatóságok elé terjesztheti. A hatáskörrel rendelkező nemzeti szabályozó hatóságok összehangolják erőfeszítéseiket a jogvitának a 8. cikkben meghatározott célokkal összhangban történő megoldása érdekében.

A jogvitára hatáskörrel rendelkező bármely nemzeti szabályozó hatóság felkérheti a Hatóságot, hogy a(z) […/…/EK] rendelet 18. cikke szerint adjon ki ajánlást azokról az intézkedésekről, amelyeket a keretirányelv, illetőleg a különös irányelvek rendelkezéseinek megfelelően a jogvita rendezése érdekében meg kell tenni.

Ha a Hatósághoz ilyen kérelmet nyújtottak be, a jogvita bármely vonatkozásában hatáskörrel rendelkező valamennyi nemzeti szabályozó hatóság a jogvita rendezésére irányuló intézkedések megtétele előtt – a nemzeti szabályozó hatóságok által megtehető sürgős intézkedések sérelme nélkül – megvárja a Hatóság által a(z) […/…/EK] rendelet 18. cikke szerint kiadott ajánlást.

A nemzeti szabályozó hatóság által a jogvita rendezése érdekében vállalkozásokra kirótt kötelezettségeknek igazodniuk kell ezen irányelv, illetve a különös irányelvek rendelkezéseihez, és a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venniük a Hatóság által a(z) […/…/EK] rendelet 18. cikke szerint kiadott ajánlást.

(3) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a hatáskörrel rendelkező nemzeti szabályozó hatóságok utasítsák el a jogvita rendezésére irányuló kérelmet abban az esetben, ha léteznek más mechanizmusok, beleértve a közvetítést, amelyek jobban hozzájárulnak a jogvita kellő időben és a 8. cikk rendelkezéseivel összhangban történő rendezéséhez.

A nemzeti szabályozó hatóság erről haladéktalanul tájékoztatja a feleket. Ha a jogvita rendezése négy hónap elteltével nem történt meg, ha a jogvita megoldása érdekében a sérelmet szenvedett fél nem fordult bírósághoz, valamint bármelyik fél kérésére a nemzeti szabályozó hatóságok – a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve a Hatóság által a(z) […/…/EK] rendelet 18. cikke szerint kiadott ajánlást – összehangolják erőfeszítéseiket a jogvitának a 8. cikk rendelkezéseivel összhangban történő megoldása érdekében.

(4) A (2) bekezdésben előírt eljárás nem zárja ki, hogy a felek valamelyike bíróság előtt keresetet indítson.”

23. Az irányelv a következő 21a. cikkel egészül ki:

„21a. cikk Jogkövetkezmények

A tagállamok megállapítják az ezen irányelv és a különös irányelvek szerint elfogadott nemzeti rendelkezések megsértésének jogkövetkezményeit, és minden szükséges intézkedést megtesznek az említett irányelvek végrehajtásának biztosítása érdekében. Az előírt jogkövetkezményeknek hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok ezeket a rendelkezéseket legkésőbb [ a módosító jogi aktus végrehajtására megállapított határidő ]-ig bejelentik a Bizottságnak, és haladéktalanul értesítik a Bizottságot a rendelkezéseket érintő minden későbbi módosításról.”

24. A 22. cikk a következőképpen módosul:

a) A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Erre a bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, a határozat 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

b) A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Erre a bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, a határozat 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

25. A 27. cikket el kell hagyni.

26. Az I. és a II. mellékletet el kell hagyni.

2 . cikk A 2002/19/EK irányelv (hozzáférési irányelv) módosítása

A 2002/19/EK irányelv a következőképpen módosul:

1. A 2. cikk a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a) »hozzáférés«: eszközök és/vagy szolgáltatások rendelkezésre bocsátása más vállalkozás számára, meghatározott feltételek mellett, kizárólagos vagy nem kizárólagos jelleggel, elektronikus hírközlési szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások vagy műsorszolgáltatói tartalomszolgáltatás nyújtása céljából. Magában foglalja többek között: a hálózati elemekhez és a kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférést, amely tartalmazhatja a berendezések helyhez kötött vagy nem helyhez kötött módon történő csatlakoztatását (ez tartalmazza különösen a helyi hurokhoz való hozzáférést és a helyi hurok révén történő szolgáltatásnyújtáshoz szükséges eszközökhöz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést), továbbá a fizikai infrastruktúrához való hozzáférést, beleértve az épületeket, az alépítményeket és az antennatartókat; a megfelelő szoftverrendszerekhez – köztük a működést támogató rendszerekhez – való hozzáférést, a számfordításhoz, illetve az azzal egyenértékű funkcióval rendelkező rendszerekhez való hozzáférést, a helyhez kötött és a mobil rendszerekhez való hozzáférést különösen barangolás céljából, a digitális televíziós szolgáltatások feltételes hozzáférésű rendszereihez való hozzáférést; a virtuális hálózati szolgáltatásokhoz való hozzáférést;”.

2. A 4. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A nyilvános hírközlő hálózatok üzemeltetői jogosultak és – amennyiben a 2002/20/EK irányelv (engedélyezési irányelv) 4. cikkének megfelelően arra felhatalmazott más vállalkozások kérik – kötelesek a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása végett egymással az összekapcsolásról tárgyalásokat folytatni annak érdekében, hogy a szolgáltatások nyújtását és együttműködési képességét a Közösség egészében biztosítsák. Az üzemeltetők más vállalkozásoknak olyan feltételek mellett kötelesek kínálni a hozzáférést és az összekapcsolást, amelyek összhangban vannak a nemzeti szabályozó hatóság által az 5., 6., 7. és 8. cikk alapján előírt kötelezettségekkel.”

3. Az 5. cikk a következőképpen módosul:

a) A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az (1) bekezdés alapján előírt kötelezettségeknek és feltételeknek objektívnek, átláthatónak, arányosnak és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük, és a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 6. és 7. cikkében előírt eljárással összhangban kell őket alkalmazni.”

c) A (3) és a (4) bekezdést el kell hagyni.

4. A 6. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A piaci folyamatok és a technológiai fejlődés fényében a Bizottság az I. melléklet módosítása céljából végrehajtási intézkedéseket fogadhat el. Ezek az intézkedések ezen irányelv nem alapvető elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányulnak, ezért a 14. cikk (3) bekezdésében előírt ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell őket elfogadni. Rendkívül sürgős esetekben a Bizottság alkalmazhatja a 14. cikk (4) bekezdésében előírt sürgősségi eljárást.

Az e bekezdésben előírt rendelkezések előkészítésében az Európai Elektronikus Hírközlési Piacfelügyeleti Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) segítséget nyújthat a Bizottságnak.”

5. A 7. cikket el kell hagyni.

6. A 8. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdésben az „a 9–13. cikkben” szövegrész helyébe az „a 9–13a. cikkben” szöveg lép.

b) A (3) bekezdés a következőképpen módosul:

i. az első albekezdés a következőképpen módosul:

– az első bekezdésben az „az 5. cikk (1) bekezdésének, az 5. cikk (2) bekezdésének és a 6. cikknek” szövegrész helyébe az „az 5. cikk (1) bekezdésének és a 6. cikknek” szöveg lép,

– a második bekezdésben az „a távközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről és a magánélet védelméről szóló, 1997. december 15-i 97/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek[32]” szövegrész helyébe az „az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek[33] (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv)” szöveg lép;

ii. a második albekezdés kiegészül a következő második mondattal:

„A Bizottság a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a Hatóság által a(z) [.../.../EK] rendelet 4. cikke (3) bekezdésének m) pontjával összhangban benyújtott véleményt.”

7. A 9. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A Bizottság a piaci folyamatokkal és a technológiai fejlődéssel összhangban módosításokat hajthat végre a II. mellékleten. Ezek az intézkedések ezen irányelv nem alapvető elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányulnak, ezért a 14. cikk (3) bekezdésében előírt ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell őket elfogadni. Rendkívül sürgős esetekben a Bizottság alkalmazhatja a 14. cikk (4) bekezdésében előírt sürgősségi eljárást. E bekezdés rendelkezéseinek végrehajtásában a Hatóság segítséget nyújthat a Bizottságnak.”

8. A 12. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„f) helymegosztást vagy más formában közös eszközhasználatot biztosítsanak, így különösen biztosítsák az alépítmények, az épületek, az épületeke való becsatlakozások, az antennák, az antennatartók, az ellenőrzőaknák és az utcai szekrények közös használatát;”.

b) Az (1) bekezdés a következő j) ponttal egészül ki:

„j) biztosítsanak hozzáférést a kapcsolódó szolgáltatásokhoz, így egyebek mellett az azonosítási, a helymeghatározási és a jelenlét-ellenőrző funkciókhoz.”

c) A cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Amikor a nemzeti szabályozó hatóságok e cikk rendelkezéseivel összhangban hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettségeket írnak elő egy üzemeltető számára, akkor a szükségesnek ítélt körben, a hálózat szabályos működésének biztosítása céljából műszaki vagy üzemeltetési feltételeket állapíthatnak meg a szolgáltató és/vagy a hozzáférés kedvezményezettjei számára. A konkrét műszaki normák, illetve előírások betartására irányuló kötelezettségeknek összhangban kell lenniük a 2002/21/EK irányelv 17. cikke (1) bekezdésének megfelelően megállapított szabványokkal és előírásokkal.”

9. Az irányelv a következő 13a. és 13b. cikkel egészül ki:

„ 13a. cikk Funkcionális szétválasztás

(1) A nemzeti szabályozó hatóság a 8. cikkben, különösen a 8. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban a vertikálisan integrált vállalkozásokat arra kötelezheti, hogy a hozzáférési termékek nagykereskedelmi szolgáltatásával kapcsolatos tevékenységüket önállóan működő gazdasági egység keretében végezzék.

Ez a gazdasági egység valamennyi vállalkozásnak, ideértve az anyavállalat más gazdasági egységeit is, egységes határidővel és szerződési feltételekkel, ideértve az árat és a szolgáltatás színvonalát is, továbbá azonos rendszerek és folyamatok révén köteles nyújtani a hozzáférési termékeket és szolgáltatásokat.

(2) Ha a nemzeti szabályozó hatóság funkcionális szétválasztásra irányuló kötelezettséget kíván előírni, kérelmet nyújt be a Bizottsághoz, amely tartalmazza:

a) annak igazolását, hogy az érintett piacoknak a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 16. cikkében megállapított piacelemzési eljárással összhangban lefolytatott, a tényleges verseny megvalósíthatóságát vizsgáló összehangolt elemzését követően a 9–13. cikkben meghatározott kötelezettségek közül előírt valamely kötelezettség nem eredményezett, és tartósan nem eredményezne tényleges versenyt, továbbá hogy e termékpiacok közül több jelentős mértékű és tartós versenyproblémákat, illetve piaci hiányosságokat mutat;

b) a szabályozó hatóságra, a vállalkozásra és ennek a hálózatfejlesztési beruházásokkal kapcsolatos ösztönzésére, valamint más érdekeltekre gyakorolt várható hatás, így különösen az infrastruktúra-szintű versenyre gyakorolt várható hatás és a fogyasztókkal kapcsolatos esetleges hatások elemzését;

c) a javasolt intézkedés tervezetét.

(3) Az intézkedéstervezetnek tartalmaznia kell:

a) a szétválasztás pontos jellegét és mértékét, meg kell határoznia különösen az önálló gazdasági egység jogállását;

b) az önálló gazdasági egység eszközei, valamint az egység által szolgáltatandó termékek, illetve szolgáltatások megjelölését;

c) az önálló gazdasági egység által foglalkoztatott személyzet függetlenségét biztosító vezetési szabályokat és a kapcsolódó ösztönzőrendszert;

d) a kötelezettségek teljesítését biztosító szabályokat;

e) a működési eljárások – különösen más érdekeltekkel szembeni – átláthatóságát biztosító szabályokat;

f) a kötelezettségek teljesítését biztosító monitoringprogramot, beleértve az éves jelentés közzétételét is.

(4) A Bizottság által a 8. cikk (3) bekezdésének megfelelően az intézkedéstervezetről meghozott határozatot követően a nemzeti szabályozó hatóság a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 16. cikkében megállapított eljárással összhangban elvégzi a hozzáférési hálózattal kapcsolatos különböző piacok összehangolt elemzését. Az értékelés alapján a nemzeti szabályozó hatóság a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 6. és 7. cikkével összhangban dönt kötelezettségek megállapításáról, fenntartásáról, módosításáról, illetőleg visszavonásáról.

(5) Ha a funkcionális szétválasztásra kötelezett vállalkozás a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 16. cikke szerint meghozott döntés alapján valamely piacon jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősül, akkor vele szemben e piac tekintetében megállapítható bármely, a 9–13. cikkben meghatározott kötelezettség, illetőleg vele szemben megállapíthatók a Bizottság által a 8. cikk (3) bekezdése szerint engedélyezett bármely egyéb kötelezettségek.

13b. cikk Vertikálisan integrált vállalkozás önkéntes szétválása

(1) A 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 16. cikke szerint meghozott döntés alapján egy vagy több érintett piacon jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősülő vállalkozások kötelesek előzetesen tájékoztatni a nemzeti szabályozó hatóságot, ha helyi hozzáférési hálózati eszközeik jelentős részét vagy teljes egészét más tulajdonában lévő, önálló jogi személyre kívánják átruházni, vagy ha önálló gazdasági egységet kívánnak létrehozni abból a célból, hogy valamennyi kiskereskedelmi szolgáltató részére – saját kiskereskedelmi részlegüket is beleértve – teljes mértékben egyenértékű hozzáférési termékeket biztosítsanak.

(2) A nemzeti szabályozó hatóság felméri, hogy a tervezett ügylet hogyan befolyásolja a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) alapján kirótt, hatályos szabályozási kötelezettségeket.

Ebből a célból a nemzeti szabályozó hatóság a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 16. cikkében megállapított eljárással összhangban elvégzi a hozzáférési hálózattal kapcsolatos különböző piacok összehangolt elemzését.

Vizsgálatai alapján a nemzeti szabályozó hatóság a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 6. és 7. cikkével összhangban dönt kötelezettségek megállapításáról, fenntartásáról, módosításáról, illetőleg visszavonásáról.

(3) Ha a jogilag és/vagy működését tekintve önálló gazdasági egység a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 16. cikke szerint meghozott döntés alapján valamely piacon jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősül, akkor vele szemben e piac tekintetében megállapítható bármely, a 9–13. cikkben meghatározott kötelezettség, illetőleg vele szemben megállapíthatók a Bizottság által a 8. cikk (3) bekezdése szerint engedélyezett bármely egyéb kötelezettségek.”

10. A 14. cikk a következőképpen módosul:

a) A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Erre a bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, a határozat 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

b) A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Erre a bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, a határozat 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

3 . cikk A 2002/20/EK irányelv (engedélyezési irányelv) módosítása

A 2002/20/EK irányelv a következőképpen módosul:

1. A 2. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A következő fogalommeghatározást szintén alkalmazni kell:

»általános felhatalmazás«: a tagállam által létrehozott jogi keretszabályozás, amely ennek az irányelvnek megfelelően biztosítja az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására vonatkozó jogokat, és az elektronikus hírközlő hálózatok, az illetve elektronikus hírközlési szolgáltatások valamennyi típusára vagy egyes típusaira alkalmazandóan ágazatspecifikus kötelezettségeket állapít meg.”

2. A 3. cikk (2) bekezdésében az „5., 6. és 7. cikk” szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„5., 6., 6a. és 7. cikk”.

3. Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk Rádiófrekvencia- és számhasználati jogok

(1) A tagállamok a rádiófrekvenciák használatát nem tehetik egyedi használati jogok megadásától függővé, hanem az ilyen rádiófrekvenciák használati feltételeit az általános felhatalmazásban szabályozzák, kivéve akkor, ha egyedi használati jogok megadása a következők érdekében indokolt:

a) a káros zavarás súlyos kockázatának elkerülése; vagy

b) más közérdekű cél elérése.

(2) Ha egyedi rádiófrekvencia- és számhasználati jogok megadása szükséges, a tagállamok – kérelemre, figyelemmel az ezen irányelv 6., 6a. és 7. cikkében és 11. cikke (1) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezésekre, továbbá a szóban forgó erőforrások hatékony felhasználását a 2002/21/EK irányelvnek (keretirányelv) megfelelően biztosító bármely más szabályra – minden olyan vállalkozásnak megadják ezt a jogot, amely az általános felhatalmazás alapján hálózatokat vagy szolgáltatásokat szolgáltat vagy vesz igénybe.

Ezeket a jogokat – a rádiós és a televíziós tartalomszolgáltatók részére közérdekű célból, a közösségi joggal összhangban biztosított rádiófrekvencia-használati jogokkal kapcsolatos, a tagállamok által előre meghatározott különös kritériumok sérelme nélkül – objektív, átlátható, megkülönböztetésmentes és arányos eljárások révén, rádiófrekvenciák esetében a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 9. cikkében foglalt rendelkezésekkel összhangban kell megadni. Nyílt eljárást kell követni, kivéve akkor, ha bizonyítható, hogy a rádiófrekvenciák használatára irányuló egyedi jogok rádiós vagy televíziós tartalomszolgáltatók részére való megadása a közösségi joggal összhangban egy, valamely közérdekű cél eléréséhez szükséges, a tagállam által előre meghatározott kötelezettség teljesítése szempontjából alapvetően fontos.

A használati jogok megadása során a tagállamok meghatározzák, hogy a kérdéses jogokat a jogosult átruházhatja-e, továbbá megállapítja az átruházás feltételeit. Rádiófrekvenciák esetében ezeknek a rendelkezéseknek összhangban kell lenniük a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 9b. cikkével.

Ha a tagállamok határozott időtartamra adnak jogokat, ennek a határozott időtartamnak – figyelemmel az elérni kívánt, előre meghatározott célra – meg kell felelnie a nyújtani kívánt szolgáltatás igényeinek.

A tíz évre vagy tíz évnél hosszabb időtartamra megadott olyan egyedi rádiófrekvencia-használati jogokat, amelyeket a keretirányelv 9b. cikke alapján a vállalkozások egymásra nem ruházhatnak át és egymásnak nem adhatnak haszonbérbe, ötévente, első alkalommal öt évvel a megadást követően, figyelemmel az (1) bekezdésben előírt kritériumokra, felül kell vizsgálni. Ha az egyedi használati jogok odaítélési kritériumai már nem alkalmazandók, az egyedi használati jogot vagy az adott rádiófrekvenciákra vonatkozó általános felhatalmazássá kell alakítani, a felülvizsgálat befejezésétől számítva legfeljebb öt éven belül a jogosultat előzetesen értesítve, vagy a vállalkozások között szabadon átruházhatóvá vagy haszonbérbe adhatóvá kell tenni.

(3) A használati jogra vonatkozó határozatot a teljes kérelemnek a nemzeti szabályozó hatósághoz való beérkezését követően a lehető leghamarabb kell meghozni, kézbesíteni és nyilvánosságra hozni; a határidő három hét olyan számok esetében, amelyeket a nemzeti számozási terv meghatározott célra osztott ki, és hat hét olyan rádiófrekvenciák esetében, amelyeket a nemzeti frekvenciaterv az elektronikus hírközlés céljára osztott ki. Ez utóbbi határidőt a rádiófrekvenciák, illetve a műholdpozíciók használatára irányadó nemzetközi megállapodásokra figyelemmel kell alkalmazni.

(4) Ha az érdekeltekkel a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 6. cikkének megfelelően folytatott konzultációt követően arról születik döntés, hogy a kivételes gazdasági értéket képviselő számok használatára vonatkozó jogok megadására versenyeztetési vagy összehasonlító kiválasztási eljárás keretében kerüljön sor, a tagállamok a legfeljebb háromhetes határidőt legfeljebb további három héttel meghosszabbíthatják.

Rádiófrekvenciák esetében a versenyeztetési, illetve az összehasonlító kiválasztási eljárásokra a 7. cikk rendelkezései irányadók.

(5) A tagállamok nem korlátozhatják a megadandó használati jogok számát, kivéve akkor, ha ez a 7. cikknek megfelelően a rádiófrekvenciák hatékony kihasználásához szükséges.

(6) A nemzeti szabályozó hatóságok a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 9. cikkének (2) bekezdésével összhangban biztosítják a rádiófrekvenciák tényleges és hatékony kihasználását. Biztosítják továbbá, hogy a rádiófrekvencia-használati jogok átruházása vagy felhalmozása következtében ne torzuljon a verseny. Ebből a célból a tagállamok megfelelő intézkedéseket tehetnek a rádiófrekvencia-használati jogok korlátozására, visszavonására vagy kényszerértékesítésére.”

4. A 6. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására vonatkozó általános felhatalmazás, valamint a rádiófrekvencia-használati és a számhasználati jog csak az I. mellékletben felsorolt feltételekhez köthető. E feltételeknek megkülönböztetéstől mentesnek, arányosnak és átláthatónak kell lenniük, és a rádiófrekvencia-használati jogok tekintetében összhangban kell lenniük a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 9. cikkével.”

b) A (2) bekezdésben a „2002/22/EK irányelv (»egyetemes szolgáltatási irányelv«) 16., 17., 18. és 19. cikke” szövegrész helyébe a „2002/22/EK irányelv (»egyetemes szolgáltatási irányelv«) 17. cikke” szöveg lép.

c) A (3) bekezdésben az „a melléklet” szövegrész helyébe az „az I. melléklet” szöveg lép.

5. Az irányelv a következő 6a. és 6b. cikkel egészül ki:

„6a. cikk Harmonizációs intézkedések

(1) A Bizottság az (1) bekezdésben megállapított célkitűzések elérése érdekében, az 5. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezések sérelme nélkül végrehajtási intézkedéseket fogadhat el:

a) azon rádiófrekvencia-sávok meghatározása céljából, amelyek használata általános felhatalmazásoktól vagy egyedi rádiófrekvencia-használati jogoktól függ;

b) a közösségi szinten harmonizálandó számtartományok meghatározása céljából;

c) a rádiófrekvencia- vagy a számhasználatra vonatkozó általános felhatalmazások vagy egyedi jogok megadására szolgáló eljárások harmonizálása céljából;

d) a rádiófrekvencia- vagy a számhasználatra vonatkozó általános felhatalmazások vagy egyedi jogok tekintetében a II. mellékletben meghatározott feltételek harmonizálása céljából;

e) a felhatalmazások vagy a használati jogok módosítása vagy visszavonása céljából, valamint a d) ponttal kapcsolatos eljárások megállapítása céljából;

f) az azon vállalkozások kiválasztására szolgáló eljárások megállapítása céljából, amelyek számára a nemzeti hatóságok – az adott esetnek megfelelően a 6b. cikk rendelkezéseivel összhangban – egyedi rádiófrekvencia- vagy számhasználati jogokat adnak.

Az a)–d) és az f) pontban felsorolt intézkedések ezen irányelv nem alapvető elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányulnak, ezért a 14a. cikk (3) bekezdésében előírt ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell őket elfogadni. Rendkívül sürgős esetekben a Bizottság alkalmazhatja a 14a. cikk (4) bekezdésében előírt sürgősségi eljárást.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt intézkedésekkel kapcsolatban bizonyos esetekben szükségessé válhat, hogy a tagállamok indokolással ellátott kérelemben ezen intézkedések alól részleges mentesítést és/vagy átmeneti eltérést kérjenek.

A Bizottság a tagállamban fennálló sajátos helyzet figyelembevételével értékeli a kérelem megalapozottságát, és részleges mentesítést, átmeneti eltérést vagy mindkettőt adhat abban az esetben, ha ezzel nem késlelteti indokolatlanul az (1) bekezdésben felsorolt végrehajtási intézkedések végrehajtását, illetve a versenyhelyzet vagy a szabályozási környezet vonatkozásában nem hoz létre indokolatlan különbségeket a tagállamok között.

(3) E cikk rendelkezéseinek végrehajtásában az Európai Elektronikus Hírközlési Piacfelügyeleti Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) segítséget nyújthat a Bizottságnak. A Bizottság a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a Hatóság által a(z) […/…/EK] rendelet 11. cikkével összhangban kibocsátott véleményt.

6b . cikk A jogok megadására vonatkozó közös kiválasztási eljárás

(1) A 6a. cikk (1) bekezdésének f) pontja szerinti műszaki végrehajtási intézkedés előírhatja, hogy a Hatóság a(z) […/…/EK] rendelet 12. cikkével összhangban javaslatot tegyen azon vállalkozások kiválasztására, amelyek számára egyedi rádiófrekvencia- vagy számhasználati jogokat kell adni.

Ilyen esetekben az intézkedésben – a spektrum, illetve a számozási erőforrások optimális kihasználásának biztosítása érdekében – meg kell határozni azt a határidőt, amelyen belül a Hatóságnak el kell végeznie a kiválasztást, eleget kell tennie a kiválasztásra alkalmazandó eljárásnak, szabályoknak és feltételeknek, továbbá meg kell állapítania a jogosultak által a rádiófrekvencia- és/vagy számhasználatért fizetendő díjakat. A kiválasztási eljárásnak nyíltnak, átláthatónak, megkülönböztetésmentesnek és objektívnak kell lennie.

(2) A Bizottság – a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve a Hatóság véleményét – intézkedést fogad el azon egy vagy több vállalkozás kiválasztására vonatkozóan, amelynek egyedi rádiófrekvencia- vagy számhasználati jogok adhatók ki. Az intézkedésben meg kell határozni azt a határidőt, amelyen belül a nemzeti szabályozó hatóságok kötelesek kiadni ezeket a jogokat. Ennek érdekében a Bizottság a 14a. cikk (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban jár el.”

6. A 7. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i. A bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Amennyiben valamely tagállam a megadandó rádiófrekvencia-használati jogok számbeli korlátozásának lehetőségét vagy a meglévő jogok időtartamának a hozzájuk fűződő szerződéses feltételektől eltérő módon történő meghosszabbítását mérlegeli, többek között köteles:”;

ii. a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c) közzétenni minden olyan döntést – indokolással együtt –, amely a használati jogok megadásának vagy meghosszabbításának korlátozására vonatkozik;”.

c) A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Ha a rádiófrekvencia-használati jogok megadásának korlátozására van szükség, a tagállamok ezeket a jogokat tárgyilagos, átlátható, megkülönböztetéstől mentes és arányos kiválasztási feltételek alapján kötelesek megadni. Minden kiválasztási feltétel megállapításakor kellő mértékben figyelembe kell venni a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 8. cikkében foglalt célok elérését, továbbá az ugyanazon irányelv 9. cikkében előírt követelmények teljesülését.”

d) Az (5) bekezdésben a „9. cikkével” szövegrész helyébe a „9b. cikkével” szöveg lép.

7. A 8. cikket el kell hagyni.

8. A 10. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1), a (2) és a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A nemzeti szabályozó hatóságok a 11. cikknek megfelelően figyelemmel kísérik és ellenőrzik az általános felhatalmazáshoz és a használati jogokhoz fűzött feltételek, valamint a 6. cikk (2) bekezdésében említett egyedi kötelezettségek teljesítését.

A nemzeti szabályozó hatóságok hatáskörrel rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy a 11. cikkel összhangban kötelezhessék az elektronikus hírközlő hálózatokat működtető vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó, a rádiófrekvencia-használatra vonatkozóan általános felhatalmazással vagy rádiófrekvencia- vagy számhasználati jogokkal rendelkező vállalkozásokat az általános felhatalmazáshoz vagy a használati jogokhoz fűzött feltételek, illetve a 6. cikk (2) bekezdésében említett egyedi kötelezettségek teljesítése ellenőrzéséhez szükséges valamennyi információ rendelkezésre bocsátására.

(2) Ha egy nemzeti szabályozó hatóság azt állapítja meg, hogy egy vállalkozás az általános felhatalmazáshoz vagy a használati jogokhoz fűzött egy vagy több feltételt, illetve a 6. cikk (2) bekezdésében említett egyedi kötelezettségeket nem teljesíti, értesíti a vállalkozást e megállapításról, és lehetőséget biztosít a vállalkozás számára álláspontjának ésszerű időn belül történő kifejtésére.

(3) Az érintett hatóság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az érintett vállalkozást kötelezze a (2) bekezdésben említett kötelezettségszegés azonnali hatállyal vagy ésszerű határidőn belül történő megszüntetésére, és megteszi a megfelelés biztosítását célzó, megfelelő és arányos intézkedéseket.

E tekintetben a tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy az illetékes hatóságok az adott esetnek megfelelően jogosultak legyenek pénzbírságot kiszabni. Az intézkedést és az annak alapjául szolgáló indokokat az elfogadást követően haladéktalanul az érintett vállalkozás tudomására kell hozni, és ésszerű határidőt kell előírni a vállalkozás számára az intézkedés betartására.”

b) A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A (2) és a (3) bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül a tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy az illetékes hatóság jogosult legyen szükség szerint bírságot kiszabni olyan vállalkozásokra, amelyek az ezen irányelv 11. cikke (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában vagy a 2002/19/EK irányelv (hozzáférési irányelv) 9. cikkében előírt adatszolgáltatási kötelezettséget a nemzeti szabályozó hatóság által meghatározott, ésszerű határidőn belül nem teljesítik.”

c) Az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) Az általános felhatalmazáshoz fűzött feltételek, a használati jogokhoz fűzött feltételek, illetve a 6. cikk (2) bekezdésében említett egyedi kötelezettségek súlyos és többszöri megszegése esetén, ha az e cikk (3) bekezdése szerinti, a teljesítés biztosítását célzó intézkedések nem vezettek eredményre, a nemzeti szabályozó hatóságok magakadályozhatják, hogy a vállalkozás tovább folytassa az elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatását vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtását, illetve felfüggeszthetik vagy megvonhatják a használati jogokat. A kötelezettségszegés időtartamára hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók alkalmazhatók abban az esetben is, ha a kötelezettségszegést utólag orvosolták.”

d) A (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6) A (2), a (3) és a (5) bekezdés rendelkezéseitől függetlenül ha az illetékes hatóságnak az általános felhatalmazáshoz fűzött feltételek, a használati jogokhoz fűzött feltételek vagy a 6. cikk (2) bekezdésében említett egyedi kötelezettségek olyan megszegésére utaló bizonyítéka van, amely közvetlenül és súlyosan fenyegeti a közrendet, a közbiztonságot vagy a közegészséget, illetve súlyos gazdasági vagy működési gondokhoz vezet az elektronikus hírközlő hálózatok vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatások más szolgáltatói vagy felhasználói számára, az illetékes hatóság a végső döntés meghozatala előtt sürgősséggel ideiglenes intézkedést hozhat a helyzet orvoslására. Az érintett vállalkozás számára ezt követően ésszerű lehetőséget kell adni álláspontja kifejtésére és esetleges megoldási javaslatainak előterjesztésére. Szükség esetén az illetékes hatóság megerősítheti az ideiglenes intézkedést, amely legfeljebb három hónapig maradhat hatályban.”

9. A 11. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában az „a melléklet”, „a mellékletben” szövegrész helyébe az „az I. melléklet”, „az I. mellékletben” szöveg lép.

10. A 14. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„ 14. cikk Jogok és kötelezettségek módosítása

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az általános felhatalmazásokkal, a használati jogokkal, illetve az eszközök kiépítésére vonatkozó jogokkal összefüggő jogosultságokat, feltételeket és eljárásokat csak tárgyilagos mérce szerint, indokolt esetekben és arányos módon, szükség esetén az átruházható rádiófrekvencia-használati jogokra alkalmazandó egyedi feltételek figyelembevételével lehessen módosítani. Az ilyen módosításra irányuló szándékot megfelelő módon az érintettek tudomására kell hozni, és az érdekelt feleknek, köztük a felhasználóknak és a fogyasztóknak elegendő időt – hacsak kivételes körülmények nem állnak fenn, legalább négy hetet – kell biztosítani a javasolt módosításokkal kapcsolatos álláspontjuk kifejtésére.

(2) A tagállamok az eszközkiépítési és a rádiófrekvencia-használati jogokat a tárgyidőszak vége előtt nem korlátozhatják és nem vonhatják vissza, kivéve akkor, ha ez indokolt, és összhangban van a jogok visszavonása esetén nyújtandó kártalanításra irányadó nemzeti rendelkezésekkel.”

11. Az irányelv a következő 14a. cikkel egészül ki:

„14a. cikk Szakbizottság

(1) A Bizottság munkáját a Hírközlési Bizottság segíti.

(2) Erre a bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, a határozat 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(3) Erre a bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, a határozat 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(4) Erre a bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, a határozat 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

12. A 15. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Annak érdekében, hogy az általános felhatalmazásokkal, a használati jogokkal és az eszközkiépítési jogokkal összefüggő jogosultságokra, feltételekre, eljárásokra, díjakra és döntésekre vonatkozó minden lényeges információhoz minden érdekelt könnyen hozzáférhessen, a tagállamok gondoskodnak ezen információk megfelelő közzétételéről és rendszeres aktualizálásáról.”

13. A 17. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

1. (1) A 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 9a. cikkében foglalt rendelkezések sérelme nélkül a tagállamok a 2009. december 31-én hatályos felhatalmazásokat legkésőbb 2010. december 31-ig hozzáigazítják ezen irányelv 5., 6. és 7. cikkéhez, valamint I. mellékletéhez.

2. (2) Ha az (1) bekezdés alkalmazása szűkíti a hatályos felhatalmazások alapján fennálló jogokat vagy kiterjeszti a hatályos felhatalmazások alapján fennálló kötelezettségeket, a tagállamok legkésőbb 2011. szeptember 30-ig meghosszabbíthatják e jogok és kötelezettségek tárgyidőszakát abban az esetben, ha ez nem érinti más vállalkozásoknak a közösségi jog értelmében fennálló jogait. Ilyen meghosszabbítás esetén a tagállamok értesítik a Bizottságot, és az értesítéshez indokolást fűznek.

14. A melléklet ezen irányelv I. mellékletének megfelelően módosul.

15. Az irányelv kiegészül egy új II. melléklettel, amelynek szövegét ezen irányelv melléklete állapítja meg.

4. cikk Hatályon kívül helyezés

A 2887/2000/EK rendelet hatályát veszti.

5. cikk Átültetés

(1) A tagállamok legkésőbb […]-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Haladéktalanul közlik a Bizottsággal az említett rendelkezések szövegét, valamint az említett rendelkezések és az ezen irányelv közötti megfeleléseket tartalmazó táblázatot.

Ezeket a rendelkezéseket a tagállamok […]-tól/-től alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkoznak erre az irányelvre, vagy azokhoz kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást fűznek. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon fontosabb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen elfogadnak.

6. cikk Hatálybalépés

Ez az irányelv Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő […] napon lép hatályba.

7. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök [...] [...]

I. MELLÉKLET

A 2002/20/EK irányelv (engedélyezési irányelv) melléklete a következőképpen módosul:

1. A „Melléklet” címsor helyébe az „I. melléklet” címsor lép.

2. Az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az ebben a mellékletben található jegyzék kimerítően felsorolja az általános felhatalmazásokhoz (A. rész), a rádiófrekvencia-használati jogokhoz (B. rész) és a számhasználati jogokhoz (C. rész) a 6. cikk (1) bekezdése és a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontja értelmében a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 5., 6., 7., 8. és 9. cikkében kijelölt határokon belül fűzhető feltételeket.”

3. Az A. rész a következőképpen módosul:

a) A 4. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4. A nemzeti számozási terv, az ETNS (európai telefonszámozási tartomány) és az UIFN (nemzetközi ingyenes telefonvonal) számaihoz való hozzáférés lehetősége végfelhasználók számára, valamint a 2002/22/EK irányelvvel (egyetemes szolgáltatási irányelv) összhangban meghatározott feltételek.”

b) A 7. pont helyébe a következő szöveg lép:

„7. Az elektronikus hírközlési ágazaton belül a személyes adatok és a magánélet védelmére vonatkozó szabályok a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel[34] (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) összhangban.”

c) A 8. pont helyébe a következő szöveg lép:

„8. Az elektronikus hírközlési ágazaton belül a fogyasztóvédelemre vonatkozó szabályok, beleértve a 2002/22/EK irányelvvel (egyetemes szolgáltatási irányelv) összhangban meghatározott feltételeket, valamint a fogyatékkal élő felhasználók általi hozzáférhetőségre vonatkozó, az említett irányelv 7. cikkével összhangban meghatározott feltételeket.”

d) A 11. és a 16. pontban a „97/66/EK irányelvvel”, „97/66/EK irányelvnek” szövegrész helyébe a „2002/58/EK irányelvvel”, „2002/58/EK irányelvnek” szöveg lép.

e) A rész a következő 11a. ponttal egészül ki:

„11a. Használati feltételek a nyilvánosság közvetlen veszélyre történő figyelmeztetése, valamint a súlyos katasztrófák következményeinek enyhítése céljából a hatóságok felől a nyilvánosság felé megvalósuló kommunikációra vonatkozóan.”

f) A 12. pontban a „, valamint a műsorszolgáltatás biztosítása” szövegrészt el kell hagyni.

g) A rész a következő 19. ponttal egészül ki:

„19. Megfelelés a 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet[35] és a 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet[36] végrehajtó nemzeti intézkedéseknek.”

4. A B. rész a következőképpen módosul:

- Az 1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1. Azon szolgáltatás nyújtására vagy technológiatípus használatának biztosítására irányuló kötelezettség, amelyre vonatkozóan a frekvenciahasználati jogot megadták, beleértve szükség szerint a lefedettséggel kapcsolatos követelményeket is.”

- A 2. pontot el kell hagyni.

- A 4. pontban az „a nemzeti frekvenciaterv változásaira is figyelemmel” szövegrészt el kell hagyni:

- A 7. pont helyébe a következő szöveg lép:

„7. Olyan önkéntes kötelezettségvállalások, amelyeket a használati jogot megszerző vállalkozás a versenyeztetési vagy összehasonlító kiválasztási eljárás során tett.”

- A rész a következő 9. ponttal egészül ki:

„9. A kísérleti rádiófrekvencia-használatra vonatkozó különös kötelezettségek.”

5. A C. részben a 8. pont helyébe a következő szöveg lép:

„8. Olyan önkéntes kötelezettségvállalások, amelyeket a használati jogot megszerző vállalkozás a versenyeztetési vagy összehasonlító kiválasztási eljárás során tett.”

II. MELLÉKLET

A 2002/20/EK irányelv (engedélyezési irányelv) a következő II. melléklettel egészül ki:

„II. MELLÉKLET

A 6a. cikk (1) bekezdésének d) pontja alapján harmonizálható feltételek

1. 1. A rádiófrekvencia-használati jogokhoz fűződő feltételek:

a) a rádiófrekvencia-használati jogok tárgyidőszaka;

b) a jogok területi hatálya;

c) a jog más rádiófrekvencia-használókra történő átruházásának lehetősége, valamint az átruházás feltételei és eljárásai;

d) a rádiófrekvencia-használati díj meghatározásának módja;

e) az egyes vállalkozások számára adandó használati jogok száma;

f) az I. melléklet B. részében felsorolt feltételek.

2. 2. A számhasználati jogokhoz fűződő feltételek:

g) az érintett számhasználati jogok tárgyidőszaka;

h) a számhasználati jogok területi hatálya;

i) azok az esetleges egyedi szolgáltatások vagy alkalmazások, amelyek céljára a számokat fenn kell tartani;

j) a használati jogok átruházása és hordozhatósága;

k) az esetleges számhasználati díjak meghatározásának módja;

l) az I. melléklet C. részében felsorolt feltételek.”[pic][pic][pic][pic][pic][pic]

[1] Az Európai Parlament és a Tanács 2002/21/EK irányelve (2002. március 7.) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról, HL L 108., 2002. 4.24.

[2] Az Európai Parlament és a Tanács 2002/20/EK irányelve (2002. március 7.) az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről, HL L 108., 2002. 4.24.

[3] Az Európai Parlament és a Tanács 2002/19/EK irányelve (2002. március 7.) az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról, HL L 108., 2002. 4.24.

[4] COM(2007) 698.

[5] COM(2007) 699.

[6] SEC(2007) 1472.

[7] COM(2007) 696.

[8] COM(2006) 334 végleges.

[9] HL L 69., 2005.3.16., 67. o.

[10] A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek: Az európai űrpolitika, COM(2007) 212 végleges, 2007. április 26.

[11] L. 8. lábjegyzet.

[12] COM(2005) 400.

[13] HL L 336., 2000.12.30., 4. o.

[14] Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről, HL L 201., 2002.7.31., 37.o.

[15] HL C […]., […], […]. o.

[16] HL C […]., […], […]. o.

[17] HL C […]., […], […]. o.

[18] HL C […]., […], […]. o.

[19] HL L 108., 2002.4.24., 33. o.

[20] HL L 108., 2002.4.24., 7.o.

[21] HL L 108., 2002.4.24., 21.o.

[22] HL L 108., 2002.4.24., 51.o.

[23] HL L 201., 2002.7.31., 37.o.

[24] HL C […]., […], […]. o.

[25] HL L 91., 1999. 4.7., 10. o.

[26] HL L 108., 2002. 4.24., 1. o.

[27] A Bizottság ajánlása (2003. február 11.) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban az elektronikus hírközlés ágazatában az előzetes szabályozás alá eső érintett termék- és szolgáltatáspiacokról, C(2003) 497.

[28] HL L 108., 2002.4.24., 1. o.

[29] HL L 336., 2000.12.30., 4. o.

[30] HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

[31] HL L 201., 2002.7.31., 37. o. A legutóbb a 2006/24/EK irányelvvel (HL L 105., 2006.4.13., 54. o.) módosított irányelv.

[32] HL L 24., 1998.1.30., 1. o.

[33] HL L 201., 2002.7.31, 37. o. A legutóbb a 2006/24/EK irányelvvel (HL L 105., 2006.4.13., 54. o.) módosított irányelv.

[34] HL L 201., 2002.7.31., 37. o.

[35] HL L 167., 2001.6.22., 10. o.

[36] HL L 157., 2004.4.30., 45. o.