[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 6.11.2007

COM(2007) 650 végleges

2007/0236 (CNS)

Javaslat

A TANÁCS KERETHATÁROZATA

a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2002/475/IB kerethatározat módosításáról

(előterjesztő: a Bizottság) {SEC(2007) 1424}{SEC(2007) 1425}

INDOKOLÁS

1. A javaslat háttere

- A javaslat indokai és célkitűzései

A terrorizmus jelenti az egyik legsúlyosabb fenyegetést a demokráciára, az emberi jogok szabad gyakorlására, valamint a gazdasági és társadalmi fejlődésre.

Az Európai Unióról szóló szerződésben maga az Európai Unió tűzte ki célul, hogy az állampolgároknak magas szintű biztonságot nyújtson a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségen belül. Lényegbevágóan fontos, hogy a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos célkitűzések megvalósítása érdekében az Európai Unió tagállamai hatékony büntető törvénykönyvvel rendelkezzenek. Az is elengedhetetlen, hogy intézkedéseket hozzanak az e területen folytatott nemzetközi együttműködés fokozására.

A modern információs és távközlési technológiák fontos szerepet játszanak a terrorista fenyegetés terjesztésében. Elsősorban az internet az, amely olcsó, gyors, könnyen hozzáférhető, továbbá gyakorlatilag a világ minden táján elérhető. Azok a törvénytisztelő állampolgárok, akiknek a mindennapi életük során hasznára válik az internet, nagyra értékelik mindezeket az előnyöket, amelyekkel a terroristák sajnos visszaélnek. A mozgósítási és toborzási célú propaganda, valamint a kiképzésre és merényletek tervezésére vonatkozó oktatás és on-line kézikönyvek terjesztésének eszközeként használják az internetet. Mindkettő címzettjei a jelenlegi és potenciális támogatók.

Ily módon az internet radikalizálódási folyamatok és a toborzás egyik legfőbb elősegítője, valamint a terroristák eszközeire és módszereire vonatkozó információforrásul is szolgál, vagyis „virtuális kiképző táborként” működik. A terrorista propaganda és szakismeret interneten keresztül történő terjesztése kiegészíti és megerősíti a hálózaton kívüli elkötelezést és kiképzést, valamint hozzájárul ahhoz, hogy a terrorista aktivisták és támogatóik erősebb és szélesebb bázist építsenek ki.

Politikai prioritást élvez e növekvő fenyegetés meggátolása. Az Uniónak a hagyományos terrorizmus elleni küzdelemben mutatotthoz hasonló elszántsággal kell küzdenie a modern terrorizmus és az új elkövetési módok ellen. E javaslat naprakésszé teszi a terrorizmus elleni küzdelemről szóló kerethatározatot [HL L 164., 2002.6.22., 3-7. o.], valamint – azáltal, hogy a terrorizmus kerethatározat szerinti fogalmába belefoglalja a terrorista bűncselekmény elkövetése érdekében folytatott nyilvános izgatást, a terroristák toborzását és a terroristák kiképzését – összehangolja azt az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló egyezményével.

Főként az alábbi indokokból fontos e bűncselekményeket is beilleszteni a terrorizmus elleni küzdelemről szóló kerethatározatba:

- maga után vonja az Európai Unió integráltabb intézményi keretének előnyeit (különösen: az Európa Tanács egyezményeihez hasonló hosszadalmas aláírási és megerősítési eljárások hiánya, megfelelő nyomonkövetési mechanizmus alkalmazása, a Bíróság egységes értelmezése);

- a kerethatározat – különösen a büntetőjogi szankciók típusa és szintje, valamint a joghatóságra vonatkozó kötelező szabályok tekintetében – sajátos jogi szabályozást nyújt, amely az újonnan beillesztett bűncselekményekre is alkalmazandó lesz;

- a kerethatározat az Unión belül a terrorizmus elleni küzdelem kulcsfontosságú eszköze: ezen egyedi előkészületi cselekményeknek abba való közvetlen belefoglalása ennélfogva működésbe hozza a kerethatározatban említett európai uniós együttműködési mechanizmust.

A terrorista bűncselekmények elkövetése érdekében folytatott nyilvános izgatásnak, a terroristák toborzásának és a terroristák kiképzésének a terrorizmus uniós fogalmába való belefoglalása által képviselt hozzáadott érték további részleteit a hatásvizsgálat tartalmazza.

A terrorizmus elleni küzdelemről szóló kerethatározat azokra a magatartásokra is alkalmazandó, amelyek hozzájárulhatnak a harmadik országokban elkövetett terrorista cselekményekhez. Ez a rendelkezés a Bizottság elkötelezettségét tükrözi, hogy globális és európai uniós szinten is felvegye a harcot a terrorizmussal. E javaslat fenntartja ezt a megközelítést, továbbá hangsúlyozza a meglévő szervezetek és együttműködési mechanizmusok keretében folytatott nemzetközi együttműködés jelentőségét.

Az Európai Unió és tagállamai – az egyénekre és intézményekre vonatkozóan egyaránt – az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának, az emberi méltóság garantálásának, valamint e jogok védelmének alapján állnak.

- Általános háttér

Európai Unió

A terrorizmus elleni küzdelemről szóló kerethatározat közelíti a terrorista bűncselekmények fogalmát valamennyi tagállamban, valamint biztosítja, hogy az utóbbiak az e bűncselekmények súlyának megfelelő szankciókat írjanak elő az azokat elkövető vagy azokért felelős természetes és jogi személyek vonatkozásában. A kerethatározat meghatározza azokat az eseteket, amikor a tagállamok kötelesek vállalni a terrorista bűncselekmények feletti joghatóságot annak érdekében, hogy azok hatékonyan üldözhetők legyenek; továbbá – sebezhetőségük miatt – különleges intézkedéseket tartalmaz a terrorista bűncselekmények sértettjeinek védelme és támogatása érdekében.

A terrorizmus elleni küzdelemről szóló kerethatározatról szóló első értékelő jelentés [2004.06.08-i COM (2004)409 végleges, valamint a Bizottság szolgálatainak 2004.06.08-i munkadokumentuma SEC (2004)688] áttekintette az akkori nemzeti végrehajtást. A Bizottság második, e javaslattal egyidejűleg elfogadott értékelő jelentése az előző jelentésben már értékelt tagállamok tekintetében naprakésszé teszi az értékelést, valamint az első ízben értékelt tagállamok végrehajtására vonatkozó teljes körű és eredeti értékelést tartalmaz. Mindkét jelentés bemutatja az Unión belüli összehangolásnak a terrorizmus elleni küzdelemről szóló kerethatározat elfogadását követően elért szintjét, továbbá hasznos értelmezési iránymutatásokat, illetve a tagállamok terrorizmus elleni jogszabályairól szóló értékes áttekintést nyújt.

A hágai program alapján az Európai Tanács hangsúlyozza, hogy a terrorizmus hatékony megakadályozása és az ellene való hatékony küzdelem – az alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett – megkívánja a tagállamoktól, hogy ne korlátozzák tevékenységüket saját biztonságuk fenntartására, hanem az Unió egészének biztonságára is koncentráljanak.

Az Unió az internet terrorista célokra történő felhasználása elleni intézkedések megtételére hív fel a 2005. decemberi IB Tanács által elfogadott, a radikalizálódás és terroristák toborzása elleni küzdelemmel kapcsolatos uniós stratégia és cselekvési terv alapján. Azt is kiemeli, hogy a tagállamok tevékenységeit uniós szintű fellépésnek kell kísérnie.

Az Európai Tanács 2006. június 15-i és 16-i következtetéseiben kifejezetten kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy – az alapvető jogok és elvek betartásával – dolgozzon ki intézkedéseket az internettel való terrorista célú visszaélés megelőzésére.

Nemzetközi vonatkozások

Az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló egyezménye (Varsó, 2005. május 16.) előírja, hogy a részes államoknak biztosítaniuk kell a terrorista bűncselekmény elkövetése érdekében folytatott nyilvános izgatás, a terroristák toborzása és a terroristák kiképzése büntethetőségét.

Különösen fontos továbbá az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1624. határozata (2005. szeptember 14.), és az ENSZ Globális Terrorizmusellenes Stratégiája (2006. szeptember 8.). Szintén figyelembe kell venni a G8 csúcstalálkozót (Szentpétervár, Orosz Föderáció, 2006. július 16.), illetve az EBESZ Miniszteri Tanácsának (2006. december 5.) „Az internet terrorista célokra való felhasználása elleni küzdelemről” szóló 7/06 sz. határozatát.

- Meglévő rendelkezések a javaslat által szabályozott területen

A terrorizmus elleni küzdelemről szóló kerethatározat 4. cikke a tagállamok által büntetendőnek nyilvánítja a terrorista bűncselekményekre való felbujtást, illetve az ahhoz nyújtott bűnsegélyt. Ugyanazon jogi eszköz 2. cikke arra kötelezi a tagállamokat, hogy büntetőjogilag felelősségre vonják a terrorista csoportot irányító vagy annak tevékenységében részt vevő személyeket. E rendelkezések azonban közvetlenül nem vonatkoznak a terrorista propaganda és szakismeret – elsősorban az interneten keresztül történő – terjesztésére.

Az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló egyezményének 5-7. cikke előírja, hogy – jogellenes és szándékos elkövetés esetén – a részes államoknak biztosítaniuk kell a terrorista bűncselekmény elkövetése érdekében folytatott nyilvános izgatás, a terroristák toborzása és a terroristák kiképzése büntethetőségét. A 9. cikk előírja továbbá a részes államok számára, hogy állapítsák meg az 5-7. cikkben említett bűncselekmények büntetendő utócselekményeit.

- Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

A javaslat összhangban van a radikalizálódás és terroristák toborzása elleni küzdelemmel kapcsolatos uniós stratégiával és cselekvési tervvel, valamint naprakésszé teszi és kiegészíti az Unió terrorizmus elleni jogi keretét, illetve megfelel az Európai Unió Alapjogi Chartájának [HL C 364., 2000.12.18., 1. o.].

A terrorizmus elleni küzdelmet az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmével együtt kell folytatni. E javaslat a szabadságok – így a véleménynyilvánítás, az egyesülési vagy a vallásszabadság – jogszerű gyakorlása és a bűncselekmény közötti határterületet szabályozza. Ezért a javaslat az emberi jogok és alapvető szabadságok gondos tanulmányozása alapján került kidolgozásra. Elsősorban a véleménynyilvánítás szabadságának a terrorista bűncselekmény elkövetése érdekében folytatott nyilvános izgatás új bűncselekménye általi korlátozása áll összhangban az EJEE 10. cikkével .

2. Konzultáció az érdekelt felekkel és hatásvizsgálat

- Konzultáció az érdekelt felekkel

A konzultáció módszerei, a megcélzott főbb ágazatok és a válaszadók általános bemutatása

A Bizottság 2006-ban három különböző kérdőívet adott ki: 2006. június 26-án az elsőt a tagállamok részére; 2006. november 20-án egy továbbit a média, az érintett iparágak és a civil társadalom, az emberi jogi kérdésekkel foglalkozó nemzeti, európai és nemzetközi nem kormányzati szervezetek, ügyvéd és jogászegyesületek, kiadók, műsorszolgáltatók és újságírók egyesületei, internet szolgáltatók, távközlési vállalatok, valamint egyéb érintett iparágak számára, illetve 2006. december 11-én egy harmadikat az Europol, a Cepol, valamint az Eurojust részére. Ezenfelül megbeszéléseket és találkozókat tartottak az európai média és az internet szolgáltatók képviselőivel. Végül – a 2007. március 20-án tartott konferencia keretében – a kérdőívek eredményeinek bemutatása, és az internet terrorista célokra való felhasználása elleni küzdelem lehetséges megoldásainak megvitatása céljából összehívták a tagállamok, az Europol és a Cepol képviselőit.

A válaszok összefoglalása és figyelembevételük módja

A három kérdőívre adott válaszokat az e javaslathoz csatolt hatásvizsgálat I., II. és III. mellékletében foglalták össze.

A 2007. március 20-án tartott konferencia megerősítette, hogy – amennyiben a bűncselekménnyé nyilvánítás nem borítja fel az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló egyezményében elért egyensúlyt – kellő támogatással rendelkezik a terrorizmus elleni küzdelemről szóló kerethatározatnak a terrorista bűncselekmény elkövetése érdekében folytatott nyilvános izgatás, a terroristák toborzása és a terroristák kiképzése – akár az interneten útján elkövetett – új bűncselekményeinek beiktatása érdekében történő módosítása.

A mostani javaslat olyan kiegyensúlyozott megközelítést alkot, amely figyelembe veszi a három kérdőívre adott válaszokat, és a konzultációs folyamat során kifejtett álláspontokat, illetve a mellékelt hatásvizsgálatra támaszkodik. A javaslat elsősorban az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló egyezményével bevezetetteknek megfelelő bűncselekményeket tartalmaz. Ily módon a javaslat – internet útján történő elkövetetés esetében is – megfelelő jogi intézkedéseket ír elő a terrorista bűncselekmény elkövetése érdekében folytatott nyilvános izgatás, a terroristák toborzása és a terroristák kiképzése elleni küzdelem érdekében. A javaslat teljes mértékben megfelel az emberi jogoknak, és nem módosítja a szolgáltatóknak az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv alapján megállapított felelősségi rendszerét.

- A szakvélemények összegyűjtése és felhasználása

Nem volt szükség külső szakértők bevonására.

- Hatásvizsgálat

1. A politika változatlanul hagyása (vagyis vitatható status quo az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló egyezmény, és az ahhoz kapcsolódó, folyamatban lévő aláírási és megerősítési eljárás miatt) .

2. Annak megtiltása, hogy az internet szolgáltatók hozzáférést biztosítsanak a terrorista bűncselekmény elkövetése érdekében folytatott nyilvános izgatásra, a terroristák toborzására és a terroristák kiképzésére irányuló tartalmakhoz.

3. A bűnüldöző hatóságok képességeinek és szakismeretének fokozása annak érdekében, hogy megakadályozzák az internet terrorista célokra való felhasználását (lehetőleg a Bizottság által finanszírozott megfelelő képzés, szakértői támogatás és hatékony felszerelés segítségével).

4. A tagállamok ösztönzése, hogy aláírják és/vagy megerősítsék Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló egyezményét (politikai nyilatkozat segítségével).

5. A terrorizmus elleni küzdelemről szóló kerethatározat felülvizsgálata annak érdekében, hogy az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló egyezménye alapján előírtakhoz hasonló büntetendő cselekményeket vezessenek be, valamint hogy – az internet útján való elkövetés esetében is – büntethetővé nyilvánítsák a terrorista bűncselekmény elkövetése érdekében folytatott nyilvános izgatást, terroristák toborzását és terroristák kiképzését.

Az egyes lehetőségeknek a közbiztonságra, a gazdaságra, valamint az emberi jogokra gyakorolt hatásának gondos elemzését, valamint az előnyök és hátrányok mérlegelését követően úgy látszik, hogy az 5. és 3. lehetőség ötvözete a leghatékonyabb politika az internet terrorista célokra való felhasználása elleni, az emberi jogok teljes mértékű tiszteletben tartásával folytatott küzdelemben.

A Bizottság által elvégzett és a munkaprogramban szereplő hatásvizsgálatról szóló jelentés a következő weboldalon tekinthető meg: www.europa.eu.int.

3. A javaslat jogi elemei

- A javasolt fellépés összefoglalása

A terrorizmus elleni küzdelemről szóló, 2002. június 13-i tanácsi kerethatározat módosításának célja, hogy összehangolja a terrorista bűncselekmény elkövetése érdekében folytatott nyilvános izgatásra, a terroristák toborzására és a terroristák kiképzésére vonatkozó tagállami rendelkezéseket annak érdekében, hogy ezek a magatartásformák – az interneten keresztül való elkövetés esetében is – az egész Unióban büntethetőek legyenek, és annak biztosítása céljából, hogy a szankciókra, a jogi személyek felelősségére, a terrorista bűncselekményekre alkalmazandó joghatóságra, illetve büntetőeljárásra vonatkozó meglévő rendelkezések e magatartásformákra is alkalmazandók legyenek.

- Jogalap

Az EU-Szerződés 29. cikke, 31. cikke (1) bekezdésének e) pontja, valamint 34. cikke (2) bekezdésének b) pontja.

- A szubszidiaritás elve

Az Unió fellépésére a szubszidiaritás elve alkalmazandó.

A javaslat célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani a következő ok(ok) miatt.

A modern terrorizmus elsősorban globális jelenség. A mozgósításra és toborzásra irányuló propaganda, illetve a kiképzésre és támadások tervezésére szánt oktatás és on-line kézikönyvek internet útján történő terjesztése sajátosan nemzetközi és több országot érintő jellegű. A veszély nemzetközi jellegű, ezért – legalábbis részben – a válasznak is ilyennek kell lennie.

Célkitűzéseinek elérése érdekében mind az Unió terrorizmus elleni, mind számítástechnikai bűnözésre vonatkozó politikája szükségessé teszi a tagállamok összehangolt erőfeszítéseit, valamint a nemzetközi szintű együttműködést. A különböző tagállamok eltérő jogi szabályozása akadályozza az uniós szinten szükséges összehangolt erőfeszítéseket, valamint megnehezíti a nemzetközi szintű együttműködést.

A javaslat célkitűzéseit uniós fellépés segítségével hatékonyabban lehet majd megvalósítani a következő ok(ok) miatt:

Egyértelműen szükség van a terrorizmus elleni küzdelem mostani, nemzeti és uniós szintű egymást kiegészítő erőfeszítéseknek a terroristák új elkövetési módjaira történő kiterjesztésére. A terrorizmus jelenlegi fogalommeghatározásának kiterjesztése meg fogja akadályozni, hogy a terroristák hasznot húzzanak a nemzeti jogszabályok joghézagaiból és eltéréseiből. Jelentős mértékben megkönnyíti majd a határokon átnyúló bűnözőzés elleni operatív bűnüldözői munkát. A valamennyi tagállam által elfogadott közös alap szintén elősegíti majd a nemzetközi szintű együttműködést, és megerősíti az Unió helyzetét a nemzetközi fórumokon.

A nemzetközi és uniós szinten megerősített bűnüldözési együttműködés eredményeként javul majd a nyomozások és büntetőeljárások hatékonysága, és ez fokozottabb közbiztonsághoz fog vezetni.

A javaslat ezért megfelel a szubszidiaritás elvének.

- Az arányosság elve

A javaslat a következők miatt felel meg az arányosság elvének:

E javaslat nem lépi túl az uniós szinten szükséges és hozzáadott értéket képviselő szintet. A kerethatározat az elérendő célokat illetően kötelező a tagállamokra, azonban a végrehajtás formájának és az eszközeinek megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja.

Az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv, valamint az adatok megőrzéséről szóló irányelv rendelkezései változatlanul maradtak, tehát a távközlési szolgáltatókra vagy üzemeltetőkre nem szabtak ki új kötelezettségeket. A javaslat nem rója az iparágra új együttműködési mechanizmus létrehozásának terhét. Pusztán az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv, és az adatok megőrzéséről szóló irányelv szerinti, meglévő mechanizmusok fokozottabb felhasználásához vezet. Az e javaslatból származó közvetett költségek az új bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozások következtében létrejövő további munkateherre korlátozódnak. Figyelembe véve az Unión belül évente terroristák ügyében folytatott büntetőeljárások számát, ez a költség nem tűnik jelentősnek.

- Az eszköz megválasztása

A javasolt eszköz: A kerethatározat az EU-Szerződés 34. cikke (2) bekezdésének b) pontján alapul. Mivel a cél a tagállamok jogszabályainak közelítése, más jogi eszköz nem megfelelő.

4. Költségvetési vonatkozások

A javaslat nincs kihatással a Közösség költségvetésére.

2007/0236 (CNS)

Javaslat

A TANÁCS KERETHATÁROZATA

a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2002/475/IB kerethatározat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, és különösen annak 29. cikkére, 31. cikke (1) bekezdésének e) pontjára és 34. cikke (2) bekezdésének b) pontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára[1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére[2],

mivel:

(1) A terrorizmus jelenti az egyik legsúlyosabb megsértését az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása egyetemes értékeinek, amelyek alapján az Európai Unió áll. A terrorizmus jelenti a demokrácia és jogállamiság elve elleni egyik legsúlyosabb támadást is. Ezek a tagállamok közös elvei, amelyeken az Európai Unió alapul.

(2) A terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2002/475/IB tanácsi kerethatározat képezi az alapját az Európai Unió terrorizmus elleni politikájának. Valamennyi tagállam közös jogi keretének, különösen a terrorista bűncselekmények összehangolt fogalommeghatározásának a megvalósítása révén lehetővé vált, hogy – szem előtt tartva az alapvető jogok és a jogállamiság tiszteletben tartását – kidolgozzák és kibővítsék az Európai Unió terrorizmus elleni politikáját.

(3) Az elmúlt években növekedett és gyorsan változott a terrorista fenyegetés. Megváltozott a terrorista aktivisták és a támogatóik által alkalmazott elkövetési mód, így a szervezett, alá-fölé rendeltségen alapuló csoportok helyébe egymáshoz lazán kötődő részben önálló sejtek léptek. Ezek a sejtek nemzetközi hálózattá kapcsolódnak össze, és fokozott mértékben alkalmazzák az új technológiákat, különösen az internetet.

(4) Az internetet Európában a helyi terrorista hálózatok és egyének ösztönzésére és mozgósítására használják, valamint a terroristák eszközeire és módszereire vonatkozó információforrásul is szolgál, vagyis „virtuális kiképző táborként” működik Alacsony költséggel és kockázattal sokszorozza meg a terrorista bűncselekmény elkövetése érdekében folytatott nyilvános izgatásra, a terroristák toborzására és a terroristák kiképzésére irányuló tevékenységeket.

(5) A hágai program hangsúlyozza, hogy a terrorizmus hatékony megakadályozása és az ellene való hatékony küzdelem – az alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett – megkívánja a tagállamoktól, hogy ne korlátozzák tevékenységüket saját biztonságuk fenntartására, hanem az Unió egészének biztonságára is koncentráljanak.

(6) A hágai programot végrehajtó cselekvési terv emlékeztet arra, hogy a terrorizmussal szemben átfogó válaszra van szükség, illetve hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni a polgárok Unióval szembeni elvárásait, és az Unió sem engedheti meg magának, hogy ezen elvárásokra ne adjon választ. Ezenfelül megállapítja, hogy figyelmet kell fordítani a megelőzés, felkészültség és válaszadás különböző aspektusaira a terrorizmus elleni küzdelemhez rendelkezésre álló tagállami kapacitások további növelése, illetve adott esetben kiegészítése érdekében, elsősorban a következő területeken: emberi erőforrás, finanszírozás, kockázatvizsgálat, veszélyeztetett infrastruktúrák védelme és a következmények kezelése.

(7) E javaslat a terrorizmushoz kapcsolódó bűncselekmények büntetendővé nyilvánítását írja elő annak érdekében, hogy az egyes személyeket terrorista támadások elkövetésére ösztönző anyagok terjesztésének korlátozása révén hozzájáruljon a terrorizmus megelőzésére vonatkozó általánosabb politikai célkitűzés eléréséhez.

(8) Az ENSZ 1624(2005) sz. határozata felhívja az államokat, hogy a nemzetközi jog alapján viselt kötelezettségeikkel összhangban tegyék meg a szükséges és megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy jogszabályban tiltsák meg a terrorcselekmény vagy cselekmények elkövetésére való felbujtást, illetve előzze meg az ilyen magatartást. Az ENSZ főtitkárának 2006. április 27-i „Együtt a terrorizmussal szemben: ajánlások a terrorizmus elleni küzdelem globális stratégiájához” című jelentése úgy értelmezi a fent említett határozatot, hogy az – interneten keresztüli elkövetés esetében is – alapot nyújt a terrorcselekmények elkövetésére való felbujtás és a toborzás bűncselekménnyé nyilvánításához. Az ENSZ Globális Terrorizmusellenes Stratégiája (2006. szeptember 8.) említést tesz arról, hogy a tagállamok és az ENSZ feltárják a terrorizmus valamennyi formája és az interneten való megnyilvánulásai elleni erőfeszítések nemzetközi és regionális szinten történő összehangolásának módjait és eszközeit.

(9) Az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló egyezménye azt a kötelezettséget állapítja meg ezen egyezmény részes államai számára, hogy – jogellenes és szándékos elkövetés esetén – nyilvánítsák bűncselekménynek a terrorista bűncselekmény elkövetése érdekében folytatott nyilvános izgatást, a terroristák toborzását és a terroristák kiképzését.

(10) Valamennyi tagállamban tovább kell közelíteni a terrorista bűncselekmények – így a terrorista tevékenységhez kapcsolódó bűncselekmények – fogalommeghatározását annak érdekében, hogy az – szándékos elkövetés esetén – kiterjedjen a terrorista bűncselekmény elkövetése érdekében folytatott nyilvános izgatásra, a terroristák toborzására és a terroristák kiképzésére.

(11) Szándékos elkövetés esetén büntetéseket és szankciókat kell kiszabni a terrorista bűncselekmény elkövetése érdekében folytatott nyilvános izgatást, a terroristák toborzását és a terroristák kiképzését elkövető vagy ezekért felelős természetes és jogi személyekkel szemben. E magatartásformáknak valamennyi tagállamban egyaránt büntetendőnek kell lenniük, függetlenül attól, hogy az interneten keresztül követik-e el ezeket vagy sem.

(12) További joghatósági szabályokat kell megállapítani annak biztosítása érdekében, hogy hatékonyan üldözhetővé váljon a terrorista bűncselekmény elkövetése érdekében folytatott nyilvános izgatás, a terroristák toborzása és a terroristák kiképzése, amennyiben valamely tagállam joghatósága alá tartózó terrorista bűncselekmény elkövetésére irányul vagy ennek eredményeként követik el azt.

(13) Mivel a javasolt fellépés céljait a tagállamok egyoldalúan nem képesek megfelelően elérni, és mivel ezek a szükséges európai szinten összehangolt szabályok alapján uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió a szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Ez a kerethatározat az arányosság elvének megfelelően nem terjed túl a célok eléréséhez szükséges mértéken.

(14) Az Unió betartja az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkének (2) bekezdésében elismert és az Európai Unió alapjogi chartájában, különösen annak II. és VI. fejezetében megfogalmazott elveket. Ennek a kerethatározatnak egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, mintha szűkíteni vagy korlátozni szándékozna olyan alapvető jogokat, illetve szabadságokat, mint a véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezési vagy egyesülési jog, illetve a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jog, ideértve a levéltitok tiszteletben tartásához való jogot.

(15) A terrorista bűncselekmény elkövetése érdekében folytatott nyilvános izgatás, a terroristák toborzása, és a terroristák kiképzése szándékos bűncselekmények. Ezért ennek a kerethatározatnak egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, mintha szűkíteni vagy korlátozni szándékozna a tudományos, felsőoktatási vagy tájékoztatási célú információk terjesztését. Az érzékeny politikai témákról – így a terrorizmusról – folytatott nyilvános viták során kifejtett radikális, vitatkozó vagy vitatható álláspontok nem tartoznak e kerethatározat hatálya alá, illetve különösen a terrorista bűncselekmény elkövetése érdekében folytatott nyilvános izgatás fogalmába,

ELFOGADTA EZT A KERETHATÁROZATOT:

1. cikk

A terrorizmus elleni küzdelemről szóló, 2002. június 13-i kerethatározat a következőképpen módosul:

1. A 3. cikk helyébe a következő rendelkezés lép:

„ 3. cikk – Terrorista tevékenységekkel összefüggő bűncselekmények

1. E kerethatározat alkalmazásában:

2. „terrorista bűncselekmény elkövetése érdekében folytatott nyilvános izgatás”: valamely üzenet terjesztése, vagy egyéb módon a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele azzal a szándékkal, hogy az 1. cikk (1) bekezdésének a)-h) pontjában felsorolt cselekmények egyikének elkövetésére ösztönözzön, amennyiben ez a magatartás – akár a terrorista bűncselekmény közvetlen támogatásával, akár anélkül – annak veszélyével jár, hogy elkövethetnek egy vagy több ilyen bűncselekményt.

3. „terroristák toborzása”: más személyeknek az 1. cikk (1) bekezdésében vagy a 2. cikk (2) bekezdésében felsorolt cselekmények egyikének elkövetésére való felszólítása.

4. „terroristák kiképzése”: robbanóanyagok, lőfegyverek vagy más fegyverek vagy mérgező, illetve veszélyes anyagok, vagy más különleges módszerek vagy technikák készítésére vagy alkalmazására vonatkozó oktatás nyújtása az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt cselekmények egyikének elkövetése céljából, annak tudatában, hogy az átadott szakismeretet e célokra kívánják felhasználni.

5. Minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az alábbi szándékos cselekmények terrorista tevékenységgel összefüggő bűncselekményeknek minősüljenek:

6. terrorista bűncselekmény elkövetése érdekében folytatott nyilvános izgatás;

7. terroristák toborzása;

8. terroristák kiképzése;

9. minősített lopás az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt cselekmények egyikének elkövetése céljából;

10. zsarolás az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt cselekmények egyikének elkövetése céljából;

11. hivatalos okmányok hamisítása az 1. cikk (1) bekezdésének a)-h) pontjában és a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában felsorolt cselekmények egyikének elkövetése céljából.

12. Valamely cselekmény (2) bekezdés szerinti büntethetőségéhez nem szükséges a terrorista bűncselekmény tényleges elkövetése.

2. A 4. cikk (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„Minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy az 1. cikk (1) bekezdésében és a 3. cikkben említett bűncselekmények elkövetésének kísérlete, az 1. cikk (1) bekezdésének f) pontjában előírt birtoklás és az 1. cikk (1) bekezdésének i) pontjában, valamint a 3. cikk a)-c) pontjában említett bűncselekmények kivételével, büntetendő legyen.”

3. A 9. cikk a következő (1) bekezdés a) ponttal egészül ki:

„(1) a) Minden tagállam megállapítja joghatóságát a 3. cikk (2) bekezdésének a-c) pontjában említett bűncselekmények esetében is, amennyiben a bűncselekmény az 1. cikkben említett valamely bűncselekmény végrehajtására irányult, vagy ehhez vezetett, továbbá e bűncselekmény az e cikk (1) bekezdésének a)-e) pontjában megállapított kritériumok bármelyike alapján a tagállam joghatósága alá tartozik.”

2. cikk

1 A tagállamok meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek a kerethatározatnak legkésőbb [2008. december 31]-ig megfeleljenek.

2 A tagállamok [2008. december 31]-ig továbbítják a Tanács Főtitkárságának és a Bizottságnak azoknak a rendelkezéseknek a szövegét, amelyekkel az e kerethatározatból fakadó kötelezettségeket nemzeti jogukba átültetik. Az ezeken az információkon alapuló jelentés, valamint a Bizottság írásos jelentése alapján a Tanács [2009. december 31]-ig megvizsgálja, hogy a tagállamok megtették-e a szükséges intézkedéseket, hogy e kerethatározatnak megfeleljenek.

3. cikk

Ez a kerethatározat az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

a Tanács részéről

az elnök

[1] [...]

[2] [...]