[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 2.10.2007

COM(2007) 559 végleges

2007/0200 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

a 76/769/EGK tanácsi irányelvnek az egyes veszélyes anyagok és készítmények, 2-(2-metoxietoxi)etanol, 2-(2-butoxietoxi)etanol, metilén-difenil-diizocianát, ciklohexán és ammónium-nitrát forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásai tekintetében történő módosításáról (A 76/769/EGK tanácsi irányelv módosítása)

(előterjesztő: a Bizottság){SEC(2007) 1237}{SEC(2007) 1238}

INDOKOLÁS

1. A JAVASLAT HÁTTERE

Az egyes veszélyes anyagok és készítmények forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásaira vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1976. július 27-i 76/769/EGK tanácsi irányelv egyes veszélyes anyagok és készítmények forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozóan harmonizált szabályozási keretrendszert hoz létre az Európai Unióban.

A 76/769/EGK irányelv a veszélyes anyagok az emberi egészséget és a környezetet érintő kockázatainak kezelésére szolgál. A 76/769/EGK irányelv I. mellékletében felsorolt veszélyes anyagok és készítmények csak meghatározott feltételek mellett hozhatók forgalomba és használhatók fel.

A következő öt anyag által jelentett kockázatokat javasolt a 76/769/EGK irányelv I. mellékletébe való felvétellel kezelni:

- 2-(2-metoxietoxi)etanol (DEGME)

- 2-(2-butoxietoxi)etanol (DEGBE)

- metilén-difenil-diizocianát (MDI)

- ciklohexán

- ammónium-nitrát (AN).

A létező anyagok kockázatainak értékeléséről és ellenőrzéséről szóló, 1993. március 23-i 793/93/EGK rendelet keretein belül a DEGME, DEGBE, MDI és ciklohexán estében végeztek kockázatértékelést. A kockázatértékelés megállapította, hogy a fenti négy anyagot tartalmazó készítmények használata ártalmas a fogyasztók egészségére. A 793/93/EGK rendelet keretében elfogadott 1999/721/EK[1] és 2007/xxx/EK[2] bizottsági ajánlások a 76/769/EGK tanácsi irányelv értelmében a fogyasztókat érintő kockázatok csökkentésének legmegfelelőbb stratégiájaként a közösségi szintű forgalomba hozatal és felhasználás korlátozását javasolták.

Az ammónium-nitrát olyan anyag, amely oxidánsként viselkedhet, és a kezelendő kockázat abból adódik, hogy más anyagokkal keveredve robbanóképessé válik. Az ammónium-nitrát műtrágyaként való használata az EU-ban igen elterjedt, és az ammónium-nitrát műtrágyáknak bizonyos biztonsági minimum-előírásokat kell teljesíteniük mielőtt forgalomba hozzák őket.

1.1. Kémiai anyagok bemutatása (kémiai összetétel és használat)

1.1.1. 2-(2-metoxietoxi)etanol (DEGME)

A 2-(2-methoxiethoxi)etanol (DEGME) a glikol-éterek csoportjába tartozik, amelyet főleg társoldószerként használnak igen változatos célokra. Az anyag CAS nyilvántartási száma 111-77-3, EINECS száma 203-906-6.

A DEGME-t főleg jegesedésgátlóként használják sugárhajtómű-üzemanyaghoz. A DEGME további felhasználása közbenső vegyi anyagként, kémiai alapanyagként (technológiai oldószer) oldószerként festékek és lakkok, festékeltávolító szerek, tisztítószerek, önfényező emulziók, padlóápoló szerek, ablaktisztító folyadékok, bőrtisztító (szappan) és bőrápolási termékek[3] esetében ismeretes.

1.1.2. 2-(2-butoxietoxi)etanol (DEGBE)

A 2-(2-butoxiethoxi)etanol (DEGBE) a glikol-éterek csoportjába tartozik, amelyet főleg társoldószerként használnak igen változatos célokra. Az anyag CAS nyilvántartási száma 112-34-5, EINECS száma 203-961-6.

A DEGBE-t festékekhez, színezékekhez, tintákhoz, mosószerekhez és tisztítószerekhez használják. Az anyag fő funkciója a keverékek különböző összetevőinek oldása mind vizes és nem vizes rendszerekben[4].

1.1.3. Metilén-difenil-diizocianát (MDI)

A metilén-difenil-diizocianát (MDI) számos izomer vegyületre utal, amelyek kémiai képlete C15H10N2O2. A 247-714-0 EINECS számon és 26447-40-5 CAS számon nyilvántartott anyag tartalmazza az összes izomer-keveréket és az összes specifikus izomert, még azokat is, amelyek külön CAS vagy EINECS számmal rendelkeznek.

Az MDI világszerte használatos, főleg merev poliuretán habok ipari előállításához. Számos egyéb célra is használják, a festékek és bevonatok, ragasztók, tömítőanyagok (beleértve az időjárásnak ellenálló tömítőanyagot), elasztomerek és lábbelik gyártásához. Ismeretes a használata ezen kívül a forgácslemezek (a fadarabkák megkötésére) és az öntödei iparágban öntvényformák előállításánál is[5].

1.1.4. Ciklohexán

A ciklohexán egy ciklikus alkán, amelynek molekuláris képlete C6H12. CAS nyilvántartási száma 110-82-7, EINECS száma 203-806-2.

Főleg oldószerként használják ragasztókban (ciklohexán más oldószerekkel kombinálva). Ezek főként a bőriparban (cipőgyártás), az építőiparban (padlóbevonatok) és az autóalkatrész-gyártásban használt „neoprén” (polikloroprén) alapú ragasztók. A ciklohexán alapú ragasztókat főleg kézművesek használják, de lakossági használatuk is elterjedt a háztartási és barkácstermékeknél[6].

1.1.5. Ammónium-nitrát (AN)

Az ammónium-nitrát molekuláris képlete NH4NO3, CAS nyilvántartási száma 6484-52-2, EINECS száma 229-347-8. Bár hivatalosan nem mindősül oxidáló anyagnak, bizonyos körülmények között erős oxidáló tulajdonságokkal bír.

Az ammónium-nitrát használata EU-szerte elterjedt műtrágyaként, ugyanakkor a kereskedelmi forgalomban lévő ANFO (ammónium-nitrát és fűtőolaj keverék) robbanószer fő alkotórésze. Az ammónium-nitrátot a műtrágyákban használják mind önállóan, mind más tápanyagokkal keverve. A műtrágyaipari terminológiában erre a két kategóriára, mint egyszerű és összetett műtrágyákra utalnak, míg a megfelelő terminológia a vegyi anyagokkal kapcsolatos jogszabályokban az anyagok és készítmények. A 28%-nál magasabb nitrogéntartalmú műtrágyák „magas nitrogéntartalmú ammónium-nitrát műtrágyák” néven ismertek.

1.2. Kockázatértékelési és kockázatkezelési intézkedések

1.2.1. 2-(2-metoxietoxi)etanol (DEGME)

A 793/93/EGK tanácsi rendelettel összhangban Hollandiában elvégzett kockázatértékelés alapján arra a következtetésre jutottak, hogy szükséges az emberi egészségre (dolgozók és fogyasztók) jelentett kockázatokat mérsékelni. Feltételezték, hogy a DEGME-t tartalmazó festékek és festékeltávolító szerek használata a fogyasztók egészségére ártalmas lehet.

A kockázatértékelési jelentést benyújtották a toxicitási, ökotoxicitási és környezetvédelmi tudományos bizottsághoz (CSTEE), amely az 1998. november 27-i 6. plenáris ülésén[7] arról véleményt fogadott el. A kapott egészségalapú foglalkoztatási referenciaértékek (Health Based Occupational Reference Values) kapcsolatos általános észrevételen kívül – amelyekkel a CSTEE nem értett egyet teljes mértékben – a kockázatértékelési jelentést jó minőségűnek tekintették.

Az 1999/721/EK bizottsági ajánlás[8] a fogyasztókat érintő kockázatok csökkentését célzó stratégiát fogalmazott meg a DEGME-tartalmú festékek és festékeltávolító szerek emberi bőrrel való érintkezésének megelőzése céljából. A dolgozók esetében a már érvényben levő 98/24/EK tanácsi irányelv[9] megfelelő védelmet nyújt a DEGME-vel kapcsolatos kockázatokkal szemben.

A Festék-, Nyomdafesték- és Művészfestékipar Európai Tanácsa (European Council of the Paint, Printing Ink and Artists’ Colours Industry, CEPE) által 2000-ben végzett tanulmány szerint a kereskedelmi forgalomba hozott festékek csak elhanyagolható mennyiségben tartalmaztak DEGME-t. A CEPE tagvállalatainak azt ajánlotta, hogy a DEGME-t helyettesítsék más anyagokkal az összes fogyasztóknak szánt festék esetében, illetve hogy a jövőben kerüljék a szándékos használatát a kereskedelmi forgalomba hozott festékekben.

2006 decemberében a Bizottság kapcsolatba lépett az európai festékeltávolítószer-gyártókkal, akik megerősítették, hogy a DEGME fogyasztói felhasználásra már nincs forgalomban.

1.2.2. 2-(2-butoxietoxi)etanol (DEGBE)

A 793/93/EGK tanácsi rendelettel összhangban Hollandiában elvégzett kockázatértékelés alapján arra a következtetésre jutottak, hogy szükséges az emberi egészséget (dolgozók és fogyasztók) érintő kockázatokat mérsékelni. A következtetés szerint a fogyasztókat érintő kockázatok csökkentését főleg a DEGBE festékszórókban való használata indokolja.

A kockázatértékelési jelentést benyújtották a toxicitási, ökotoxicitási és környezetvédelmi tudományos bizottsághoz (CSTEE), amely az 1998. november 27-i 6. plenáris ülésén[10] arról véleményt fogadott el. A kapott egészségalapú foglalkoztatási referenciaértékekkel kapcsolatos általános észrevételeken kívül – amelyekkel a CSTEE nem értett egyet teljes mértékben – a kockázatértékelési jelentést jó minőségűnek tekintették.

Az 1999/721/EK bizottsági ajánlás kockázatcsökkentési stratégiát fogalmazott meg a DEGBE-re vonatkozóan[11]. A stratégia javaslata szerint a DEGBE-tartalmú, szórásra szánt festékeket a fogyasztók számára festékek nem hozhatók kereskedelmi forgalomba. Továbbá, a DEGBE-tartalmú nyilvános kereskedelmi forgalomba hozott festékeken világosan fel kell tüntetni, hogy a festék szórása nem alkalmas. A dolgozók esetében a már érvényben levő 1998. április 7-i 98/24/EK tanácsi irányelv megfelelő védelmet nyújt a DEGBE-vel kapcsolatos kockázatokkal szemben.

2001 októberében a Bizottság tanulmányt végzett „a DEGBE forgalmazásával és használatával kapcsolatos közösségi szintű korlátozások bevezetésének előnyei és hátrányai” témában. A tanulmány megvizsgálta a lehetséges korlátozásokkal járó előnyöket és (gazdasági vagy egyéb) hátrányokat, a helyettesítő vegyi anyagok alkalmasságát, valamint a kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatásokat. A tanulmány folyamán fontolóra vettek számos lehetséges bevezethető kockázatcsökkentő intézkedést, például a DEGBE-t tartalmazó szórófestékek betiltását, vagy kiegészítő címkézési követelmények alkalmazását. A festékekben a DEGBE-koncentráció maximálisan engedélyezhető küszöbértékének meghatározását a festékszóró berendezések fogyasztókra jelentett kockázatainak elhárítására megfelelő intézkedésnek tekintették.

2007. februárban a 76/769/EGK irányelv végrehajtásáért felelős illetékes hatóságok munkacsoportja (Korlátozások Munkacsoport, Limitations Working Group) megbeszélését követően az Oxygenated Solvents Producers Association (Oxigéntaralmú Oldószergyártók Szövetsége, OSPA) új információkkal szolgált a DEGBE toxicitásával és az expozícióval kapcsolatban[12], amelyeket az EU kockázatértékelésre kijelölt referens tagállama, Hollandia értékelt. Egy ivóvíz-vizsgálat eredményeit felhasználva, egy inhalációs vizsgálatban a tüdőre gyakorolt hatásokat inkább lokális akut jellegűnek értékelték mint szisztémikusnak, és az aeroszolok által kibocsátott belélegezhető részre és részecskeméret-eloszlásra való tekintettel óvatos feltevések alapján megállapították, hogy a szórófestékekben a biztonságos DEGBE koncentráció-küszöb 3%. Hasonló felmérést végeztek más DEGBE-tartalmú festékekkel, és úgy találták, hogy az ecsettel vagy festőhengerrel festett felületek DEGBE párolgása nem jelentett toxikológiai veszélyt. Következésképpen, az ecset vagy festőhenger alkalmazása esetében nem állapítottak meg kockázatokat.

1.2.3. Metilén-difenil-diizocianát (MDI)

A 793/93/EGK tanácsi rendelettel összhangban Belgiumban elvégzett kockázatértékelés alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az emberi egészségre (dolgozók és fogyasztók) jelentett kockázatokat mérsékelni szükséges.

A kockázatértékelési jelentést benyújtották a toxicitási, ökotoxicitási és környezetvédelmi tudományos bizottsághoz (CSTEE), amely a 2004. január 8-i 41. plenáris ülésén[13] arról véleményt fogadott el. A CSTEE a kockázatértékelés eredményeit megerősítette.

Az ECOLAS 2004 novemberében a belga referens tagállam nevében elkészítette az MDI emberi egészséget érintő kockázatának csökkentési stratégiáját. A tanulmány következtetése szerint a lakosságnak árusított MDI-t tartalmazó készítmények esetében személyi védőfelszerelés és megfelelő használati utasítás szükséges.

A belga referens tagállam nevében 2006 júniusában a BIPRO is folytatott egy tanulmányt az MDI forgalmazásának és használatának korlátozásával kapcsolatos lehetséges intézkedések előnyeiről és hátrányairól. A tanulmány következtetése szerint az MDI-t tartalmazó készítmények kereskedelmi forgalomba hozatalát és használatát azokra a készítményekre kell korlátozni, amelyek megfelelő személyi védőfelszereléssel és kiegészítő kezelési és használati útmutatóval együtt kerülnek forgalomba.

A 2007/xxx/EK bizottsági ajánlás[14] stratégiát fogalmazott meg az MDI kockázatainak csökkentésére. A stratégia szerint az MDI-t tartalmazó fogyasztási cikkek forgalomba hozatalát és felhasználását korlátozó intézkedéseket szükséges elfogadni. A dolgozók esetében a stratégia közösségi szintű MDI foglalkozási expozíciós határértékek meghatározását javasolta a 98/24/EK tanácsi irányelvvel összhangban.

1.2.4. Ciklohexán

A 793/93/EGK tanácsi rendelettel összhangban Franciaországban elvégzett kockázatértékelés alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a ciklohexánt tartalmazó ragasztók használata során fennálló expozíció által az emberi egészséget (dolgozók és fogyasztók) érintő kockázatokat csökkenteni kell. A ciklohexánt tartalmazó ragasztók a legelterjedtebb ciklohexánt tartalmazó fogyasztói termékek, és a kockázatértékelés a feltételezhetően legnagyobb expozíciót jelentő padlószőnyeg-ragasztókra összpontosított.

A kockázatértékelési jelentést benyújtották a toxicitási, ökotoxicitási és környezetvédelmi tudományos bizottsághoz (SCTEE), amely a 2002 január 9-i 29. plenáris ülésén[15] arról véleményt fogadott el. A CSTEE a kockázatértékelés eredményeit megerősítette.

A 2007/xxx/EK bizottsági ajánlás[16] kockázatcsökkentési stratégiát fogalmazott meg a fogyasztókra vonatkozóan, és a ciklohexán forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozását javasolta a lakossági használatra szánt neoprén-alapú ragasztók esetében. A dolgozók esetében a már érvényben levő 1998. április 7-i 98/24/EK tanácsi irányelv megfelelő védelmet nyújt a ciklohexán ipari felhasználásával kapcsolatos kockázatokkal szemben.

1.2.5. Ammónium-nitrát (AN)

Az AN-műtrágyák véletlen robbanásának lehetősége csak abban az esetben áll fenn, ha az ammónium-nitrát tartalom, illetve pontosabban az összes nitrogéntartalom meghalad egy kritikus értéket. Az ilyen magas nitrogéntartalmú AN műtrágyák a műtrágyákról szóló 2003/2003/EK rendelet fogalommeghatározása szerint azok, amelyek az ammónium-nitrátra vetítve több mint 28 tömegszázalék nitrogént tartalmaznak. A 28%-nál kevesebb nitrogént tartalmazó ammónium-nitrát alapú műtrágyák a szokásos kezelési és használati körülmények között nem jelentenek robbanásveszélyt.

A belső piacon való szabad forgalomba hozatal előtt valamennyi magas nitrogéntartalmú ammónium-nitrát műtrágyát a 2003/2003/EK rendeletben előírt robbanékonysági vizsgálatnak vetnek alá. A műtrágyáknak számos technikai követelményt is teljesíteniük kell a porozitás, részecskeméret, pH és szennyezőanyag-tartalom tekintetében.

A 2003/2003/EK rendelet azonban csak a hatálya alá tartozó műtrágyákra vonatkozik, azaz az „EK-műtrágya” néven forgalmazott műtrágyákra, tehát a nem-EK-műtrágyákra nem alkalmazható. A nem-EK-műtrágyák gyártói a rendeletet önkéntes alapon betarthatják.

A csak egyetlen tagállamban forgalmazandó műtrágyák esetében a gyártó választhatja a nemzeti szintű követelményeknek való megfelelést. Ezért ezek a műtrágyák nem felelnek meg minden esetben a közösségi szintű biztonsági követelményeknek. Az EU területén egységes biztonsági szint eléréséhez minden ammónium-nitrát műtrágyának ugyanazokat a biztonsági követelményeket kellene teljesítenie.

A szokásos mezőgazdasági kezelési és használati körülmények között fennálló robbanásveszélyen kívül az AN-műtrágyákat a terroristák is használják robbanóanyagok előállításához. A magas nitrogéntartalmú AN-műtrágyák szándékos visszaélés céljából történő beszerzésének megnehezítése érdekében a lakosságnak árusított műtrágyák nitrogéntartalmát a legfeljebb 20%-os határértékre kell korlátozni.

1.3. Az EU-jogszabályok célkitűzései

Tekintettel a fogyasztókat érintő kockázatok csökkentésének szükségességére és különösen a barkácstermék-felhasználók védelme biztosításának érdekében bizonyos korlátozásokat kell bevezetni a lakossági forgalomba kerülő DEGME, DEGBE, MDI vagy ciklohexán tartalmú készítmények esetében.

Ez a határozat a 76/769/EGK irányelvet I. mellékletét módosítja, az alábbi vegyi anyagokkal kiegészítve: DEGME, DEGBE, MDI és ciklohexán. Az ezeket az anyagokat tartalmazó készítmények nyilvános kereskedelmi forgalomba hozatalát bizonyos alkalmazásokra korlátozzák.

A határozat rendelkezései alapján a vonatkozó intézkedések, például az anyag maximális koncentrációja (pl. DEGME és DEGBE), a csomagolás maximális méretének korlátozása (pl. ciklohexán), a termékkel kötelezően együtt árusított kesztyű (pl. MDI), valamint a termékről szóló kiegészítő használati utasítás (pl. DEGBE, MDI, ciklohexán) alkalmazása szükséges az ezeket az anyagokat tartalmazó készítmények használata során a fogyasztókat érintő kockázatok csökkentése érdekében.

Az EU területén a mezőgazdasági termelők és a forgalmazók számára az összes ammónium-nitrát műtrágyára vonatkozó egységes biztonsági szint biztosításának, illetve a magas nitrogéntartalmú műtrágyák hozzáférhetőségének a mezőgazdaságban tevékenykedő foglalkozásszerű felhasználókra való korlátozása érdekében a 76/769/EGK irányelv I. mellékletét is módosítani kell. A módosítás célja, hogy az EU területén forgalmazott összes ammónium-nitrát műtrágyára egységes biztonsági követelmények vonatkozzanak, és hogy a lakosságnak árusított ammónium-nitrát műtrágyák nitrogéntartalmát korlátozzák.

2. AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI ÉS A HATÁSVIZSGÁLAT

2.1. Konzultációk

A DEGME, DEGBE, MDI és ciklohexán esetében a javaslat elkészítéséről az előző fejezetben említett különböző tanulmányok mellett a 76/769/EGK irányelv végrehajtásáért felelős illetékes hatóságok munkacsoportjának számos ülésén tanácskoztak. Konzultációk folytak iparági szakértőkkel, az Európai Vegyipari Tanáccsal (Cefic) és más iparági szervezetekkel, valamint az Európai Fogyasztók Szervezetével (BEUC).

Az ammónium-nitrát esetében a javaslat elkészítéséről a Bizottság műtrágya munkacsoportjának 2006. március 24-i ülésén tanácskoztak, az illetékes hatóságok és iparági szakértők EFMA[17] által képviselt résztvevőivel, ahol az alábbi következtetésre jutottak: „… az ammónium-nitrát műtrágyák szokásos felhasználása biztonságát javító számos intézkedést szükséges megfontolni. … a 76/769/EGK irányelv módosítása révén minden ammónium-nitrát műtrágyát a jelenleg csak az „EK-műtrágyákat” szabályozó műtrágya rendelet hatálya alá kell helyezni.”

2.2. Hatásvizsgálat

2007. május 27-én egy részletes hatásvizsgálat eredményeit küldték el a Hatásvizsgáló Bizottságnak (HB), amely a 2007. június 13-i ülését követően 2007. június 15-én nyilvánított arról véleményt.

A Hatásvizsgáló Bizottság minden észrevétele (HB minőségi jegyzék és végleges állásfoglalás) szerepel a hatásvizsgálat végleges változatában[18].

A hatásvizsgálat főbb megállapításait a következőkben ismertetjük.

2.2.1. A hatásvizsgálat következtetései

DEGME:

A fogyasztói felhasználásra szánt DEGME-tartalmú festékek és festékeltávolító szerek forgalomba hozatalának teljes tilalma a fogyasztókra jelentett kockázatok elhárítása céljából hatékony és eredményes intézkedésnek tekinthető. Az elvégzett elemzés szerint az intézkedés az iparágra nem ró többletköltségeket, ezért arányosnak minősül.

DEGBE:

A lakosságnak árusított szórófestékek DEGBE-tartalmának 3%-ra történő korlátozása a fogyasztókra jelentett kockázatok elhárítása céljából hatékony és eredményes intézkedésnek tekinthető. Az intézkedés az iparágra nem ró jelentős költségeket, mivel a legtöbb szórófesték DEGBE-tartalma már jelenleg is 3% körül vagy az alatt van. A festék helytelen fogyasztói használata elkerülhető a minden 3%-nál magasabb DEGBE-tartalmú festéken feltüntetett „Ne használja a festéket szórásra” kiegészítő használati utasítással. A címkézés megváltoztatása által az iparágra rótt költségek korlátozottak és csökkenthetők a intézkedések bevezetése előtt hosszabb átmeneti időszak biztosítása által. Ezért az intézkedés arányosnak minősül.

MDI:

A lakosságnak árusított MDI-t tartalmazó termékhez mellékelt polietilén kesztyű, valamint specifikus figyelmeztetés és használati utasítás a fogyasztókra jelentett kockázatok csökkentése céljából hatékony és eredményes intézkedésnek tekinthető. Így a fogyasztók csökkenthetik a bőrexpozíciót és kellő információval rendelkeznek az MDI tartalmú termékek helytelen használatának elkerüléséhez. A polietilén kesztyűk ára a termék árához viszonyítva alacsony, és a címkézés megváltoztatásának költségei csökkenthetők, amennyiben az intézkedések bevezetése előtt hosszabb átmeneti időszakkal számolnak. Ezért a kesztyűk és specifikusabb használati utasítások kiegészítő követelménye arányos intézkedésnek minősül.

A Korlátozások Munkacsoport ülésein a tagállamok illetékes hatóságai, az érintett felek és a Bizottság megállapodtak egy tanulmány készítésében, amely célja az adatgyűjtés az MDI-tartalmú termékek okozta légúti allergia lehetséges eseteiről. A tanulmány szakosított központok közreműködésével és a Bizottság jóváhagyásával készül. Amennyiben a tanulmány eredményei alapján a fogyasztókat érintő kockázat beigazolódik, költség-haszon elemzést követően további védelmi intézkedéseket kell megfontolni.

Ciklohexán:

A lakosságnak árusított ciklohexánt tartalmazó neoprén-alapú ragasztók esetében a „Padlószőnyeg ragasztásra nem használható” és „Elégtelen szellőzési feltételek mellett nem használható” kiegészítő címkézési követelmények, valamint a 650g-ra csökkentett csomagolási méret a fogyasztókat érintő kockázatok csökkentése céljából hatékony és eredményes intézkedésnek tekinthető. A címkézés megváltoztatása által az iparágra rótt költségek nem túl magasak, és csökkenthetők a intézkedések bevezetése előtt hosszabb átmeneti időszak biztosítása által. Ezért az intézkedések arányosnak minősülnek.

Ammónium-nitrát (AN):

Az AN-műtrágyák forgalmazásának olyan módon történő korlátozása, hogy a 28%-nál több nitrogént tartalmazó műtrágyák csak abban az esetben hozhatók forgalomba, ha teljesítik a 2003/2003/EK rendeletben foglalt biztonsági követelményeket, a legeredményesebb és költséghatékonyabb módja annak biztosítására, hogy az AN-műtrágyák megfeleljenek a harmonizált és elismert biztonsági előírásoknak. Jelenleg a tagállamok különböző intézkedéseket alkalmaznak a nemzeti műtrágyáik esetében. Ez az intézkedés szükséges az érvényben lévő szabályozás hézagainak a betöltéséhez, amely lehetővé teszi a nemzeti műtrágyák és a 2003/2003/EK rendelet szerinti „EK-műtrágyák” párhuzamos értékesítését. A lakosságnak történő árusítást a 20%-nál kisebb nitrogéntartalmú műtrágyákra kell korlátozni. A 20%-nál nagyobb nitrogéntartalmú műtrágyák lakossági értékesítésének megszűnése miatti veszteség elhanyagolható, és azt kompenzálja a más típusú, azonos teljesítményű műtrágyák hasonló áron való értékesítése.

3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI

3.1. Jogalap

A javaslat jogalapja a Szerződés 95. cikke.

Ez a határozat a lakosság részére értékesített DEGME, DEGBE, MDI és ciklohexán tartalmú készítmények forgalomba hozatalának és használatának harmonizált szabályozását célozza. Harmonizált szabályokat állítana fel az AN önálló anyagként és műtrágyaként használt készítmény formájában történő forgalomba hozatalára.

A határozat egységes szabályokat vezetne be a termékek forgalomba hozatalára, és megszüntetné a tagállamok eltérő jogi szabályozásából fakadó kereskedelmi akadályokat. A 76/769/EGK irányelv javasolt módosítása javítaná a belső piac működésének feltételeit és az emberi egészség védelmének magas szintjét biztosítaná.

3.2. A szubszidiaritás és arányosság elve

Az egyes veszélyes anyagok és készítmények forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásáról szóló 76/769/EGK tanácsi irányelv célja az Európai Unióban egy harmonizált szabályozási keretrendszer létrehozása, illetve a Közösségen belüli kereskedelmet akadályozó eltérő nemzeti szabályozás megszüntetése. Ez nem érhető el a tagállami szinten hozott intézkedésekkel.

A határozatban javasolt intézkedések arányosak abban az értelemben, hogy nem lépik túl azokat a kereteket, amelyek szükségesek az emberi egészségvédelem javításának eléréséhez, ugyanakkor az összes meghatározott intézkedéssel kapcsolatos, az iparág és a szélesebb értelemben vett társadalom által viselt gazdasági költség korlátozott.

3.3. Az eszközök megválasztása

A Bizottság a 76/769/EGK tanácsi irányelvet tartja a legjobb eszköznek a belső piac működésének és egyben az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének biztosítására. Ezért összhangban van a Szerződés 95. cikkének (3) bekezdésével.

A 76/769/EGK irányelvet 2009. június 1-jén hatályon kívül helyezi a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet. A 76/769/EGK irányelv I. mellékletének e határozat értelmében tervezett módosítása 2009. június 1. után alkalmazandó, és az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletébe kerül bevezetésre

A 76/769/EGK irányelv I. mellékletének módosítására a határozat célravezetőbb eszköz mint az irányelv, mivel a javasolt korlátozások nemzeti jogba való átültetése már pár hónappal a 76/769/EGK irányelv hatályon kívül helyezése előtt fejeződne be. Az átültetés így semmilyen haszonnal nem járna. Ebben a helyzetben a határozat célravezetőbb jogi eszköz mint az irányelv.

4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZAT

Ez a határozat nincs hatással a költségvetésre.

2007/0200 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

a 76/769/EGK tanácsi irányelvnek az egyes veszélyes anyagok és készítmények, 2-(2-metoxietoxi)etanol, 2-(2-butoxietoxi)etanol, metilén-difenil-diizocianát, ciklohexán és ammónium-nitrát forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásai tekintetében történő módosításáról (A 76/769/EGK tanácsi irányelv módosítása)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[19],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[20],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően[21],

mivel:

(1) A 2-(2-metoxietoxi)etanol (DEGME), a 2-(2-butoxietoxi)etanol (DEGBE), a metilén-difenil-diizocianát (MDI) és a ciklohexán emberi egészségre jelentett kockázatait a létező anyagok kockázatainak értékeléséről és ellenőrzéséről szóló, 1993 március 23-i 793/93/EGK tanácsi rendelettel[22] összhangban értékelték A kockázatértékelés megállapította, hogy csökkenteni kell a fenti anyagok emberi egészséget érintő kockázatait. A következtetéseket a toxicitási, ökotoxicitási és környezetvédelmi tudományos bizottság (CSTEE) is megerősítette.

(2) A 793/93/EGK rendelet keretében elfogadott, a következő anyagok: a 2-(2-butoxi-etoxi)-etanol; 2-(2-metoxi-etoxi)-etanol; a C10-13 klórozott alkánok, a benzol C10-13 alkil-származékai tekintetében a kockázatértékelés eredményeiről és a kockázatcsökkentési stratégiákról szóló, 1999. október 12-i 1999/721/EK bizottsági ajánlás[23] . és a következő anyagok: : a piperazin; a ciklohexán; a metilén-difenil-diizocianát; a but-2-in-1,4-diol; a metil-oxirán; az anilin; a 2-etilhexilakrilát; a 1,4-diklórbenzén; a 3,5-dinitro-2,6-dimetil-4-tercbutil-aceto-fenon; a di-(2-etilhexil)-ftalát; a fenol; a bisz(pentabrómfenil)éter az 5-tercbutil-2,4,6-trinitro-m-xilén[24]tekintetében a kockázatértékelés eredményeiről és a kockázatcsökkentési stratégiákról szóló 2007/xxx/EK bizottsági ajánlás kockázatcsökkentési stratégiát javasolt a DEGME, DEGBE, MDI és ciklohexán vonatkozásában, ajánlva, hogy az egyes veszélyes anyagok és készítmények forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásaira vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1976. július 27-i 76/769/EGK tanácsi irányelv[25] szerint alkalmazzanak korlátozó intézkedéseket az ezeket az anyagokat tartalmazó, kereskedelmi forgalomba hozotott, a lakosság részére értékesített készítményekre .

(3) A fogyasztók védelme érdekében ezért szükségesnek tűnik a DEGME, DEGBE, MDI és ciklohexán tartalmú készítmények forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozása bizonyos alkalmazások során.

(4) A DEGME-t fogyasztóknak szánt festékekben és festékeltávolító szerekben már nem használják. Az előbbiekben említett kockázatértékelés kimutatta, hogy a DEGME-tartalmú festékek és festékeltávolító szerek a bőrrel való érintkezés által a fogyasztók egészségére ártalmasak lehetnek. A festékekben és festékeltávolító szerekben alkalmazott DEGME tartalmú készítmények ezért a lakosság részére nem hozhatók forgalomba. Piacfelügyeleti célból a DEGME tartalmú készítményekben 0,1%-os határértéket kell elfogadni.

(5) A DEGBE-t festékek összetevőjeként használják. Az előbbiekben említett kockázatértékelés kimutatta, hogy a DEGBE-tartalmú festékek szórófestékként alkalmazva a fogyasztók egészségére a belégzés által ártalmasak lehetnek. A fogyasztók egészségét a belégzés által veszélyeztető kockázat megelőzéséhez kalkulált biztonságos DEGBE koncentráció-határérték a szórófestékekben 3%.

(6) Amennyiben az egyéb festékek DEGBE koncentráció legalább3%, ezeken figyelmeztetést kell feltüntetni, hogy ne használják az ilyen festéket szórásra.

(7) A megfelelő DEGBE koncentráció-határértéket nem teljesítő festékek piacról való kivonásának megfelelő ütemezése érdekében különböző időpontokat kell kijelölni a korlátozás alkalmazása tekintetében a DEGBE-tartalmú szórófestékek forgalomba hozatalának kezdetét és végét illetően.

(8) Az MDI kockázatértékelése megállapította, hogy az MDI-t tartalmazó készítmények fogyasztói alkalmazása során fellépő kockázatokat csökkenteni kell a bőrrel való érintkezéssel és belégzéssel kapcsolatos aggályok miatt. A kockázatok megelőzése és elhárítására céljából az MDI tartalmú készítmények nyilvános kereskedelmi forgalomba hozatalát csak bizonyos feltételek mellett, például a csomagolásban polietilén kesztyűk kötelező elhelyezése, illetve a csomagoláson kiegészítő használati utasítás feltüntetése esetén lehet engedélyezni. Mivel a védőfelszereléssel való ellátás és a megfelelő utasítások nyomtatása a gyártók részéről külön erőfeszítéseket igényel, számukra hosszabb átmeneti időszakot kell biztosítani.

(9) Az MDI használata igen elterjedt az olyan fogyasztási cikkekben, mint az egykomponensű hab (One Component Foam, OCF). A fogyasztóknál fellépő légúti allergiás megbetegedések esetei a mai napig nincsenek számszerűsítve. További adatok gyűjtése szükséges az MDI tartalmú készítmények belégzése következtében fellépő légúti allergiás megbetegedések lehetséges esetivel kapcsolatban. Az adatgyűjtést a Bizottság által jóváhagyott kutatási jegyzőkönyv alapján kell folytatni, a légúti allergiák szakosított központjainak közreműködésével. Amennyiben az új adatgyűjtés eredményei szerint további megszorító intézkedésekre van szükség, a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[26] 69 cikke (1) és (3) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően kell eljárni az adatok alapján.

(10) A ciklohexánnal kapcsolatos kockázatértékelés a fogyasztók ciklohexán tartalmú padlószőnyeg-ragasztó készítmények használata során fennálló expozíciójára helyezte a hangsúlyt, és arra a következtetésre jutott, hogy szükséges a fogyasztói fellépő kockázatokat csökkenteni az ilyen alkalmazás során. A ciklohexánt tartalmazó neoprén-alapú ragasztók ezért a lakosság részére csökkentett csomagolási méretben hozhatók forgalomba. A terméken a fogyasztók számára elhelyezett harmonizált használati utasítások megelőzik a termék helytelen feltételekkel pl. elégtelen szellőzés melletti, illetve helytelen célra, pl. padlószőnyeg ragasztásra történő használatát.

(11) Az EU-szerte széles körben műtrágyaként használt ammónium-nitrát oxidálószerként viselkedhet. Mindenekelőtt bizonyos más anyagokkal keveredve robbanóképes. Ezért az ammónium-nitrát műtrágyáknak a véletlen robbanás elkerülése végett a forgalomba hozatal előtt bizonyos követelményeknek kell megfelelniük.

(12) A műtrágyákról szóló, 2003. október 13-i 2003/2003/EK európai parlmenti és tanácsi rendelet[27] előírja az ammónium-nitrát műtrágyákra vonatkozó harmonizált követelmények, beleértve a biztonsági követelmények alkalmazását. A követelményeknek megfelelő műtrágyákat „EK-műtrágya” címkével lehet ellátni, és a belső piacon szabadon forgalomba hozhatók.

(13) A csak egyetlen tagállamban forgalmazott műtrágyák esetében a gyártó választhatja a nemzeti szintű szabályoknak való megfelelést. Ezért ezek a műtrágyák nem felelnek meg minden esetben a közösségi szintű biztonsági követelményeknek. A Közösség területén az egységes biztonsági szint eléréséhez minden ammónium-nitrát műtrágyának ugyanazokat a biztonsági követelményeket kell teljesítenie.

(14) A 2003/2003/EK rendelet a III. mellékletében előírja a 28%-nál több nitrogént tartalmazó ammónium-nitrát műtrágyák robbanékonysági vizsgálatát. Az ilyen műtrágyák esetében a robbanás kockázatának minimálisra csökkentése érdekében számos fizikai jellemzőt és szennyezőanyag-tartalom határértéket is meghatározza. A követelményeket teljesítő, vagy a 28%-nál kevesebb nitrogént tartalmazó ammónium-nitrát műtrágyákat az összes tagállam elfogadja mezőgazdasági célokra biztonságosan használható műtrágyaként.

(15) Ezért a Közösség területén forgalmazott összes ammónium-nitrát műtrágyának meg kell felelni a 2003/2003/EK rendeletben meghatározott biztonsági követelményeknek.

(16) Az ammónium-nitrát műtrágyákat robbanóanyagok tiltott előállításához is használják. Az ilyen célú visszaélésre alkalmas műtrágyák legalacsonyabb nitrogéntartalma 20%. Az ilyen műtrágyák felhasználásának mezőgazdasági szakmai célokra való korlátozása érdekében a lakosságnak árusított ammónium-nitrát készítmények nitrogéntartalmát a 20%-os határérték alattira kell korlátozni.

(17) A 76/769/EGK irányelvet ennek megfelelően módosítani kell,

(18) Az irányelv nem sérti a munkavállalók védelmére vonatkozó minimumkövetelményeket meghatározó közösségi jogszabályokat, így a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelvet[28], valamint az ezen alapuló egyedi irányelveket, különösen a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (hatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK tanácsi irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (kodifikált változat) szóló, 2004. április 29-i 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet[29] és a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről (tizennegyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) szóló, 1998. április 7-i 98/24/EK tanácsi irányelvet[30].

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 76/769/EGK irányelv I. melléklete e határozat mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

Az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

Az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

Az elnök az elnök

MELLÉKLET

A 76/769/EGK irányelv I. melléklete a következő 53–57. pontokkal egészül ki:

(53) 2-(2-metoxietoxi)etanol (DEGME) CAS-szám: 111-77-3 EINECS-szám: 203-906-6 | Nem hozható kereskedelmi forgalomba a lakosság részére [a határozat hatálybalépését követő 18 hónappal] festékek és festékeltávolító szerek összetevőjeként 0,1 tömegszázalékos vagy annál magasabb koncentrációban. |

(54) 2-(2-butoxietoxi)etanol (DEGBE) CAS-szám: 112-34-5 EINECS-szám: 203-961-6 | Nem hozható kereskedelmi forgalomba a lakosság részére [a határozat hatálybalépését követő 18 hónappal] szórásra használt festékek összetevőjeként 3 tömegszázalékos vagy annál magasabb koncentrációban Az 1. pontban meghatározott koncentráció-határértéknek meg nem felelő festék nem hozható kereskedelmi forgalomba a lakosság részére [a határozat hatálybalépését követő 24 hónappal]. A veszélyes anyagok és készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó közösségi jogszabályok sérelme nélkül, a lakosság részére kereskedelmi forgalomba hozott, 3 tömegszázalékos vagy annál magasabb koncentrációban DEGBE-t tartalmazó nem szórófestékek csomagolásán [a határozat hatálybalépését követő 24 hónappal] olvashatóan és eltávolíthatatlanul fel kell tüntetni a következő szöveget: „Ne használja a festéket szórásra” |

(55) metilén-difenil-diizocianát (MDI) CAS-szám: 26447-40-5 EINECS-szám: 247-714-0 | Nem hozható kereskedelmi forgalomba a lakosság részére [a határozat hatálybalépését követő 24 hónappal] készítmények összetevőjeként 0,1 tömegszázalékos vagy annál magasabb koncentrációban, kivéve, ha a csomagolásban polietilén kesztyűt is elhelyeztek, valamint csomagoláson olvashatóan és eltávolíthatatlanul, a veszélyes anyagok és készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó közösségi jogszabályok sérelme nélkül, fel van tüntetve a következő szöveg: „Allergiás reakciót válthat ki az MDI-től különböző diizocianátokra már szenzibilizált személyeknél. Asztma-szerű reakciót válthat ki az asztmában szenvedő személyeknél. Bőrreakciókat válthat ki bőrproblémákkal rendelkező személyeknél. Elégtelen szellőzési feltételek mellett használjon gázmaszkot (pl. EN 14387:2004 típusú maszkot, A1 típusú filterrel)” Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően ez nem vonatkozik az olvadékragasztókra (hot-melt). Az MDI tartalmú készítményeket először forgalomba hozó természetes vagy jogi személyek az (1) bekezdésben előírt korlátozások bevezetésétől számított 3 éven belül adatokat gyűjtenek az MDI tartalmú készítmények használata során fellépő légúti allergiás megbetegedések lehetséges esetivel kapcsolatban, és az adatokat eljuttatják a Bizottság részére. Az adatgyűjtést kutatási jegyzőkönyv alapján kell folytatni, szakosított központok közreműködésével, és a Bizottság jóváhagyásával. Az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet* 69 cikke (1) és (3) bekezdését egységes módon kell alkalmazni, kivéve ha az összegyűjtött adatok bizonyítják, hogy nincs szükség további megszorító intézkedésekre azokon kívül, amelyeket már alkalmaznak. |

(56) ciklohexán CAS-szám: 110-82-7 EINECS-szám: 203-806-2 | Nem hozható kereskedelmi forgalomba a lakosság részére [a határozat hatálybalépését követő 18 hónappal] neoprén alapú ragasztók összetevőjeként 0,1 tömegszázalékos vagy annál magasabb koncentrációban, és 650g-nál nagyobb méretű csomagolásban. Az (1) bekezdésnek meg nem felelő ciklohexánt tartalmazó neoprén alapú ragasztók nem hozhatók kereskedelmi forgalomba a lakosság számára történő értékesítésre [a határozat hatálybalépését követő 24 hónappal]. A veszélyes anyagok és készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó közösségi jogszabályok sérelme nélkül, a lakosság részére [a határozat hatálybalépését követő 24 hónappal] kereskedelmi forgalomba hozott 0,1 tömegszázalékos vagy annál magasabb koncentrációban ciklohexánt tartalmazó neoprén alapú ragasztók csomagolásán olvashatóan és eltávolíthatatlanul fel kell tüntetni a következő szöveget: „Elégtelen szellőzési feltételek mellett nem használható. Padlószőnyeg ragasztásra nem használható” |

(57) ammónium-nitrát (AN) CAS-szám 6484-52-2 EINECS-szám 229-347-8 | Első alkalommal nem hozható kereskedelmi forgalomba [a határozat hatálybalépését követő 18 hónappal] anyag vagy készítmény formájában egyszerű vagy összetett szilárd műtrágyaként az ammónium-nitrátra vetítve több mint 28 tömegszázalék nitrogént tartalmazó műtrágya, kivéve ha megfelel a műtrágyákról szóló 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. mellékletében megállapított, az ammónium-nitrát műtrágyákra vonatkozó műszaki rendelkezéseknek**. Nem hozható kereskedelmi forgalomba a lakosság számára történő értékesítésre [a határozat hatálybalépését követő 18 hónappal] olyan anyag vagy készítmény formájában, amely az ammónium-nitrátra vetítve legalább 20 tömegszázalék nitrogént tartalmaz. |

* HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

** HL L 304., 2003.11.21.[pic][pic][pic][pic][pic][pic]

[1]A Bizottság 1999. október 12-i 1999/721/EK ajánlásai a kockázatértékelés eredményeiről és a kockázatcsökkentési stratégiákról a következő anyagok esetében: 2-(2-butoxietoxi)etanol; 2-(2-metoxiethoxi)etanol; alkánok, C10-13, klór; benzol, C10-13-alkil származékok.

[2]A Bizottság ajánlásai a kockázatértékelés eredményeiről és a kockázatcsökkentési stratégiákról a következő anyagok esetében:: piperazin; ciklohexán; metilén-difenil-diizocianát; but-2-in-1,4-diol; metil-oxirán; anilin; 2-etilhexilakrilát; 1,4-diklórbenzén; 3,5-dinitro-2,6-dimetil-4-tercbutil-aceto-fenon; di-(2-etilhexil)-ftalát; fenol; bisz(pentabrómfenil)éter 5-tercbutil-2,4,6-trinitro-m-xilén. Közzé fogják tenni.

[3] Az 1999-ben közzétett, a 793/93/EGK tanácsi rendelet szerinti kockázatértékelési jelentés, elérhető: http://ecb.jrc.it/esis

[4] Az 1999-ben közzétett, a 793/93/EGK tanácsi rendelet szerinti kockázatértékelési jelentés, elérhető: http://ecb.jrc.it/esis

[5] A 2005-ben közzétett, a 793/93/EGK tanácsi rendelet szerinti kockázatértékelési jelentés, elérhető: http://ecb.jrc.it/esis

[6] A 2004-ben közzétett, a 793/93/EGK tanácsi rendelet szerinti kockázatértékelési jelentés, elérhető: http://ecb.jrc.it/esis

[7] A vélemény a következő weboldalon érhető el: http://ec.europa.eu/health/ph_risk/committees/sct/sct_opinions_en.htm

[8] HL L 292., 1999.11.13., 42. o.

[9] A Tanács 98/24/EK irányelve (1998. április 7.) a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről (tizennegyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében). HL L 131, 1998.5.5., 11. o.

[10] A vélemény a következő weboldalon érhető el: http://ec.europa.eu/health/ph_risk/committees/sct/sct_opinions_en.htm

[11] HL, L 292 1999.11.13., 42.o

[12] Az „Oxigéntaralmú Oldószergyártók Szövetsége, OSPA” a Bizottsághoz és a Korlátozások Munkacsoporthoz benyújtott állásfoglalása, 2007. május.

[13] A vélemény a következő weboldalon érhető el: http://ec.europa.eu/health/ph_risk/committees/sct/sct_opinions_en.htm

[14] HL C […]., […],[…]. o.

[15] A vélemény a következő weboldalon érhető el: http://ec.europa.eu/health/ph_risk/committees/sct/sct_opinions_en.htm

[16] HL C […]., […],[…]. o.

[17] EFMA: Európai Műtrágyagyártók Szövetsége

[18] Bizottsági munkadokumentum: A „Hatásvizsgálti jelentés” elérhető a következő címen: http://ec.europa.eu/enterprise/chemicals/studies_en.htm

[19] HL C […]., [ …]., […]. o.

[20] HL C […]., [ …]., […]. o.

[21] HL C […]., [ …]., […]. o.

[22] HL L 84., 1993.4.5., 1. o. Az 1882/2003/EK rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

[23] HL L 292, 1999.11.13., 42. o.

[24] HL C […]., [ …]., […]. o.

[25] HL L 262., 1976.9.27., 201. o. A legutóbb a 2006/139/EK bizottsági határozattal ( HL L 384., 2006.12.29., 94. o. ) módosított irányelv.

[26] HL L 396., 1996.12.30., 1. o.

[27] HL L 304., 2003.11.24., 1. o. A legutóbb a 162/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 51., 2007.2.20., 7. o.) módosított rendelet.

[28] HL L 183., 1989.6.29., 1. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

[29] HL L 158., 2004.4.30., 50. o.

[30] HL L 131., 1998.5.5., 11. o.