[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 22.12.2006

COM(2006) 866 végleges

2006/0290 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló 515/97/EK tanácsi rendelet módosításáról

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKOLÁS

1. TÁRGY

A kereskedelem megkönnyítése, amely a kibővített Európai Unió új piacok megszerzésére irányuló kereskedelempolitikájának lényeges eleme, szükségszerűen a nemzetközi gazdasági és pénzügyi bűnözés növekedésével jár, ami egyaránt sérti az Európai Közösség pénzügyi érdekeit és a bizonyos közösségi politikák keretében elrendelt tiltó, korlátozó és ellenőrzési intézkedéseket.

A csalások és a közösségi pénzügyi érdekek tekintetében hátrányt okozó egyéb illegális tevékenységek között a vám- és mezőgazdasági szabályozással ellentétes műveletek váltak a csalással foglalkozó szervezetek kiemelt tevékenységévé, mivel itt nagy összegek forognak kockán. A behozatali vámok, a mezőgazdasági pénzek, valamint a behozatali HÉA, amelyek beszedését a tagállamok végzik a vámügyi előírások teljesítésekor, a közösségi költségvetés bevételeinek közel egynegyedét jelentik. Így tehát e csalással foglalkozó szervezetek számára nagy a kísértés arra, hogy kikerüljék az ellenőrzést, vagy megkerüljék a fizetési kötelezettséget, illetve hogy jogosulatlanul részesüljenek vámcsökkentésben vagy annak teljes elengedésében.

A kiadásokat tekintve a mezőgazdasági termékek és feldolgozott termékek export-visszatérítéseire szánt közös költségvetés – amelyek ellenőrzését a vámhatóságok végzik a kiviteli vámügyi előírások teljesítésekor és a közösségi vámterületről való kilépéskor – szintén a csalással foglalkozó szervezetek célpontjává vált.

Mindazonáltal a maximális profit érdekében e szervezetek a dömpingellenes intézkedéseket és a tiltó illetve korlátozó intézkedéseket is kijátsszák. Noha ezen intézkedések kijátszásának a közösségi költségvetésre nézve nincsen közvetlen hatása, káros következményekkel járhat a gazdaságra, a foglalkoztatásra, és a fogyasztók egészségére nézve, és így közvetetten káros hatást gyakorol a közösségi költségvetésre (mint pl.: a BSE-válság).

Az e területen elkövetett szabálytalanságok jobb megértése, valamint a vámellenőrzések jobb szervezésével kapcsolatos „megelőzési” ág teljes körű alkalmazása érdekében az Európai Közösség rendelkezésére áll a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló, 1997. március 13-i 515/97/EK tanácsi rendelet.

E rendelet a hatóságok közötti segítségkérések jogalapja az említett közösségi jogszabályokat érintő szabálytalanságok és csalások elleni harcban, amelyek pénzügyi hatást gyakorolnak a Közösségek költségvetésére, vagy kihatnak a közös kereskedelmi politikára.

Ugyanezen jogi rendelkezés keretében egy külön adatbázis, a váminformációs rendszer (VIR) kifejlesztése is megtörtént. E 2003. március 24-én működésbe helyezett rendszer segítségével az érintett hatóságok figyelmeztetni tudják európai partnereiket a szabálytalan műveletek kockázataira, a megfigyelési, jelentéstételi, leplezett megfigyelési és célzott ellenőrzésekkel kapcsolatos információk átadásának köszönhetően.

2. LEGFONTOSABB INTÉZKEDÉSEK

A közös vám- és mezőgazdasági jogszabályok terén elkövetett csalások elleni küzdelemben elért jó eredmények dacára számos ok miatt szükséges az 515/97/EK rendelet módosítása.

( Egy működőképesebb együttműködés szükségessége:

Az Európai Unió bővítésével áthelyezett és kitolt szárazföldi és tengeri határok miatt, amely egyébként párhuzamosan a csalárd tevékenységek intenzívebbé és diverzifikáltabbá válását eredményezi, a hatályos jogi eszközt ki kell igazítani annak megakadályozása érdekében, hogy a csalással foglalkozó szervezetek kihasználják a helyzetet. Tekintettel a gazdasági és pénzügyi bűnözés határokon átívelő és sokoldalú jellegére, az egyetlen megközelítés, amellyel a lehetőségekhez mérten csökkenthető a csalás e területeken, a tagállamok egymás közötti és a Bizottsággal folytatott együttműködésének megerősítése, melyben elsősorban az együttműködés operatív vetületére helyezendő a hangsúly. A csalás elleni harc szereplői új igényeket fogalmaztak meg az európai szintű együttműködés és támogatás terén, melyekhez szilárd és megfelelő jogalapot kell nyújtani.

( A jogi szövegkörnyezet és az intézményi egyensúly módosítása:

Az 515/97/EK rendelet elfogadásakor a Szerződés nem rendelkezett külön cikkben a közös vámügyi együttműködésről. A tagállamoknak az EKSz. 5. cikkében megállapított általános együttműködési kötelezettsége, valamint a tagállamok fellépéseinek a Közösség pénzügyi érdekeinek védelme címén az EKSz. 209. cikkével összhangban történő összehangolása a Közösség számára nem adott lehetőséget intézkedések meghozatalára többek között a közös vámügyi együttműködés területén sem.

Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés vámügyi együttműködésről szóló 135. cikke, valamint a Közösség pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 280. cikke jelenleg e területeken közösségi hatáskörről rendelkezik. E hatáskört ugyanakkor az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 5. cikke szerint kell gyakorolni, tehát akkor és abban az esetben, ha a közösségi szinten megvalósított fellépés mértékét és hatásait tekintve egy tagállami szinten megvalósított fellépéshez képest nyilvánvaló előnyökkel jár. A rendeletjavaslat e feltételeknek tesz eleget.

Az új rendelettervezet céljai között szerepel az, hogy jogalapot teremtsen egyrészt a közösségi vámügyirat-azonosítási adatbázis (FIDE) tekintetében, másrészt pedig a tagállamok és a Bizottság által kifejezett igényeknek megfelelően kifejlesztett projektek számára, a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának felügyeletében illetékes közigazgatási szervek közötti együttműködés erősítése céljából.

E projektnek néhány intézményi változást is figyelembe kell vennie, mindenekelőtt az Európai Unió szerveivel és ügynökségeivel, valamint a nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködés erősítését.

Szubszidiaritás

A nemzeti közigazgatási hatóságok egyedül nem képesek közösségi szintű infrastruktúra létrehozására és a vámügy és a mezőgazdaság terén kölcsönös igazgatási segítségnyújtás teljes körű és integrált európai összehangolásának biztosítására. Ezért tehát egy szolgáltatási platformot kell létrehozni e közigazgatások egymás közötti operatív együttműködésének javítása céljából. A harmadik országokban végrehajtott közösségi küldetések kivételével a hivatali nyomozások tényleges végrehajtása kizárólag a tagállamok hatáskörébe tartozik.

Arányosság

E rendelettervezet célja változatlan. Mivel az 515/97/EK rendelethez hasonlóan, amelyet módosít, a rendelettervezet célja a közös vám- és mezőgazdasági jogszabályok megfelelő alkalmazása, melyek tekintetében a Bizottság jól meghatározott hatáskörökkel rendelkezik ugyanazon a címen, mint a vámhatóságok és a tagállamok többi illetékes hatósága.

3. A JAVASLAT TARTALMA

3.1. A vámjogszabályok meghatározásának összehangolása a II. Nápolyi Egyezménnyel (2. cikk, (2) bekezdés, első francia bekezdés)

A vámjogszabályok 515/97/EK rendelet szerinti meghatározását az EU-Szerződés K.3. cikke alapján létrehozott, a vámhatóságok közötti kölcsönös segítségnyújtásról és együttműködésről szóló egyezménnyel (II. Nápolyi Egyezmény) hangolták össze a közösségi támogatások és az EUSz. VI. címéhez tartozó támogatások közötti koherencia fokozása céljából a közös vámügyi jogszabályokkal ellentétes műveleteket érintő eljárások terén.

A 2003. október 7-i 1798/2003/EK tanácsi rendelet a HÉA területén történő közigazgatási együttműködésről szóló rendelkezéseinek sérelme nélkül[1] a vámjogszabályok továbbra is hatályban maradnak a Közösség vámterületére belépő és az onnan kilépő áruk tekintetében, még akkor is, ha az áruk nem vámkötelesek, vagy ha vámmentesek. A tiltó, korlátozó és ellenőrzési intézkedéseknek a Közösség külső határain való alkalmazásával és különösen az alkohol- és cigarettahamisítás vagy kettős felhasználású anyagok vagy a prekurzorok tiltott kereskedelmének felderítésével összefüggésben a vámhatóságoknak biztosítani kell azon információk cseréjét, amelyek segítségével gyorsan ellenőrizhető egy tagállamban, hogy az ott működő vállalkozás létezik-e, vagy csak a HÉA-azonosító szerint aktív. Ezenkívül a vámhatóságoknak a HÉA és/vagy és/vagy a jövedéki adó alakiságainak és/vagy beszedésének feladatai mellett hatékony vámügyi együttműködés mellett képesnek kell lenniük megelőzni és kiszűrni a magas adókulcsú termékek harmadik országokba irányuló fiktív kivitelét.

A HÉA terén folytatott igazgatási együttműködésért felelős központi összekötő irodák és összekötő szolgálatok kétségkívül hatékony együttműködést biztosítanak a többi tagállamban működő hasonló irodákkal és szolgálatokkal. Mindazonáltal az átfogó együttműködés egyrészről e központi kapcsolattartó irodák és szolgálatok, másrészről az 515/97/EK rendelet alkalmazásáért felelős illetékes hatóságok között az egyes tagállamokra jellemző szervezési vagy materiális, illetve operatív okokból, valamint a kommunikációs hálózathoz és az ügyelet hiányához (éjszaka és hétvége) kapcsolódó okok miatt nem lehetséges. Ezzel szemben a vámhatóságok minimális információval rendelkeznek egy gazdasági szereplő létezését és HÉA-státuszát illetően, amikor a többi tagállam vámhatóságaitól érkező sürgős megkereséseknek kell eleget tenniük.

3.2. Automatikus adatcsere (15. cikk)

A jelenlegi, eseti spontán adatcserére vonatkozó rendelkezés kiegészült egy automatikus és/vagy strukturált információcserére vonatkozó rendelkezéssel, amelyhez nem szükséges a célország előzetes kérelme. E rendelkezést a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről szóló, 2003. október 7-i 1798/2003/EK tanácsi rendelet[2] és a jövedéki adó területén való közigazgatási együttműködésről szóló, 2004. november 16-i 2073/2004/EK tanácsi rendelet[3] keretében hozott rendelkezés analógiájára alkották.

3.3. Vámügyi szolgáltatási platform létrehozása

3.3.1. Európai adatnyilvántartás (18a. cikk)

A vámeljárások számítógépesítése és a szállítóeszközök műholdas rendszeren keresztül, valós időben történő nyomon követése a vámhatóságok és/vagy gazdasági szereplők közötti papír alapú információcsere csökkenését eredményezi. Ezért megsokszorozódott azon magán- vagy közszolgáltatók által kezelt adatbázisok száma, amelyek tevékenysége a logisztikához vagy az áruszállításhoz kapcsolódik.

A csalás elleni küzdelemben, amely mindenekelőtt olyan áruk azonosítását célozza, amelyek a vám- és/vagy mezőgazdasági jogszabályokkal ellentétes műveletek tárgyát képezhetik, és/vagy az e célra használt szállítóeszközök azonosítását – ideértve a konténereket is –, a szolgáltatók is nyitottak azon gondolat előtt, hogy az illetékes hatóságok is kapjanak hozzáférést, amennyiben a hozzáférési kérelmek száma korlátozott és nem okoz többletterheket. Ennélfogva az a gondolat, hogy a Bizottság (OLAF) általános és egységes hozzáférést kap bizonyos adatbázisokhoz vagy helyekhez, a szolgáltatók számára biztosítékot jelent a tagállamok számos és ismétlődő kéréseivel szemben. Következésképpen gazdasági nézőpontból indokolható hogy a Bizottság (OLAF) lehetőséget kapjon arra, hogy tárgyaljon a szolgáltatókkal az adatoknak egy tagállamok számára rendelkezésre álló egységes nyilvántartásban történő kölcsönössé tételéről, vagy a hozzáféréseknek az e szolgáltatók által kezelt helyekre történő irányításáról.

E nyilvántartás célja a nemzetközi kereskedelemben szokás szerint használt adatok elemzés céljából való összegyűjtése, hogy az áruk fizikai ellenőrzésén túl felderítsék azokat a műveleteket, amelyek a vám- és mezőgazdasági jogszabályokkal szemben szabálytalanok lehetnek.

E nyilvántartás keretében a Bizottságnak felhatalmazással kell rendelkeznie arra, hogy eljárjon ezen adatbázisoknak az érintett információkra vonatkozó jogok birtokosainak egyetértésével, ingyen vagy díjazás ellenében történő teljes vagy részleges átadását illetően, a szellemi tulajdonjogokra alkalmazandó jogszabályok tiszteletben tartásával. Az ily módon nyert információk indexálhatóak és elemezhetőek lesznek.

A tagállamok állandó együttműködési egységbe delegált összekötő tisztviselőinek és az 515/97/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésében említett illetékes hatóságoknak a rendelkezésére áll majd az európai nyilvántartás.

3.3.2. Az operatív együttműködés koordinációs szerkezete (18b. cikk)

Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökségnek a 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendeletben[4] előírt létrehozása, valamint az Europol megbízatásának a nemzetközi bűnözés súlyos formáira való kiterjesztése (a 2001. december 6-i tanácsi határozat), és egyes nemzetközi vagy regionális szervezetek operatív tevékenysége miatt szükséges a Bizottság, a tagállamok és az Európai Unió más szervei vagy ügynökségei közötti együttműködés megerősítése.

Az új projekt annak a gondolatnak az előmozdításához kötődik, mely szerint a Bizottság egy olyan felhasználói felületet fejleszt ki, amellyel javítható a tagállamok egymás közötti és a Bizottsággal folytatott operatív együttműködésének összehangolása, valamint szélesebb körű operatív társulás jön létre az európai, regionális vagy nemzetközi szervezetekkel és ügynökségekkel, az érintett testületek hatáskörén belül.

Az Európai Unió Tanácsa a vámügyi együttműködés stratégiájáról szóló 2003. október 2-i állásfoglalásában elismerte, hogy a bűnözés elleni küzdelem olyan integrált megközelítésének, amely magában foglalja a terrorizmus elleni küzdelem előmozdítását a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térségén belül, tartalmaznia kell vámügyi együttműködést is, egy kiterjedt és hatékony, többoldalú együttműködést a vámhatóságok, valamint a többi bűnüldöző hatóság, vagy akár az Európai Unió más szervei és ügynökségei, például a Bizottság, az Europol és az Eurojust között.

Ezek alapján a közösségi szinten létrehozott eszközös és fejlesztéseket újra fel lehetne használni az EU-Szerződés VI. címében meghatározott vámügyi együttműködés keretében, az Europol és az Eurojust megbízatásának sérelme nélkül.

Ilyen körülmények között egy közvetlenül alkalmazandó jogi eszköz, úgymint egy rendelet igen nagy lendületet adna a vámügyeknek anélkül, hogy új hatáskörökkel ruházná fel a Bizottság tisztségviselőit. Az 515/97/EK rendelet új 18a. cikke lehetőséget nyújt a tagállamoknak arra, hogy szakértői minőségben bevonják a Bizottság (OLAF) tisztségviselőit, és hogy felhasználják a Bizottság szolgáltatási „platformját” az 515/97/EK rendelet szerint elindított ügyekben, amikor egy közös közösségi csoportot kell felállítani.

3.4. 19. cikk (harmadik országok)

Jelenleg ha egy tagállam tájékoztatást kap egy másik tagállamtól, és azután ezt az információt egy kölcsönös vámügyi adminisztratív segítségnyújtási megállapodás vagy jegyzőkönyv keretében egy harmadik országgal kell közölni, a címzett tagállamnak engedélyt kell kérnie az információt szolgáltató tagállamtól egyeztetés keretében még akkor is, ha az információt szolgáltató tagállam korábban már beleegyezett abba, hogy a címzett tagállam felhasználja ezt az információt.

Javasolt tehát a jelenlegi eljárás olyan intézkedéssel történő kiegészítése, amely a Bizottság vagy egy tagállam számára engedélyezi egy másik tagállamból származó információnak egy harmadik ország részére történő kiadását, feltéve hogy az információkat elsőként szolgáltató tagállam ehhez előzőleg hozzájárult. Ez esetben többé nem szükséges az információcsere közös fellépés keretében jóváhagyása. Ezt csak a több mint két tagállam által kezelt információk cseréjére tartanák fenn.

3.5. 20. cikk, második albekezdés, d) pont

A 20. cikk második albekezdésének d) pontjában a harmadik országokba szóló közösségi kiküldetések költségeinek kifizetésére vonatkozóan foglalt rendelkezéseket is a finanszírozásról szóló 42a. új cikkbe kerülnek át.

3.6. V. cím: 23–37. cikk A rendelet személyes adatok ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseinek naprakésszé tétele a váminformációs rendszer keretében

Az 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv tagállami végrehajtása feltételezi a rendelet személyes adatok nemzeti szintű kezelésére vonatkozó rendelkezéseinek módosítását. A 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása és egy független ellenőrző hatóság, az európai adatvédelmi biztos létrehozása ugyanilyen módon módosítja az 515/97/EK irányelvnek a közösségi intézmények és szervek által kezelt személyes adatokra vonatkozó cikkeit.

Az 515/97/EK rendelet valamennyi személyes adatok védelmére vonatkozó kérdésekkel foglalkozó rendelkezését a hatályba lépésétől alkalmazandó új jogi környezethez igazították, mindenekelőtt a közösségi intézményekre alkalmazandó adatvédelmi szabályokat, a Szerződés 286. cikke, a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről valamint az ilyen adatok szabad mozgásáról szóló 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[5], valamint a személyes adatok feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[6] alapján a tagállamokban alkalmazandó szabályok szerint.

3.7. A VIR adatok elemzési célokra való felhasználása (27. cikk)

Tekintettel a váminformációs rendszer jelenlegi készenléti fokára, a rendszer nem képes a rendeletben kijelölt összes célkitűzést, vagyis a vám- és mezőgazdasági jogszabályokba ütköző műveletek megelőzésének, kivizsgálásának és az ellenintézkedéseknek a támogatását elérni. A jelenlegi rendelkezés szerint a VIR-be bevitt adatok csak az ellenőrzésék erősítését teszik lehetővé. Következésképpen csak a csalás megelőzésének célkitűzése tekinthető elértnek. Viszont a vám- és mezőgazdasági jogszabályokba ütköző műveletek kivizsgálásának és a vádemelés támogatására irányuló célkitűzéseknek a terén új végcélokat és funkciókat kell kialakítani, amelyekhez már önmagában szükséges az 515/97/EK rendelet módosítása.

Ezért a 27. cikket módosítani kell az elemzésnek a rendszer új végcéljává való alakítása érdekében függetlenül attól, hogy az stratégiai vagy operatív jellegű.

A rendszer működésének kiterjesztéséhez a rendelkezésre álló információk új kategóriája jött létre a visszatartott, lefoglalt vagy elkobozott árukra vonatkozóan.

3.8. Va. cím, 41a–41d. cikk – Közösségi vámügyirat-azonosítási adatbázis

Az együttműködési mechanizmusok optimalizálása érdekében célszerűnek tűnt, hogy a tagállamok a közigazgatási hatóságainak olyan adatbázis álljon a rendelkezésére, amellyel jobban megcélozhatják az adminisztratív segítségnyújtási kérelmek címzettjeit. Ez a FIDE célkitűzése, amely az egyes tagállamokban korábban végzett vagy éppen folyamatban lévő nyomozások adatait veszi számba, és mely lehetővé teszi minden erre felhatalmazott hatóság számára, hogy kérésre megtudhassa, hogy mely szolgálatok végeztek nyomozást hasonló tárgyban.

A FIDE-nek az 515/97/EK rendeletet módosító rendelettervezetben történő szerepeltetése annak a kormányközi keretben meghozott azonos kezdeményezésnek a kiegészítését szolgálja, amelyet a 2003. május 8-i tanácsi határozat öntött konkrét formába az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló egyezménynek egy vámügyirat-azonosítási adatbázis létrehozása tekintetében történő módosításáról szóló jegyzőkönyv létrehozásával.

3.9. VI. cím: 42. cikk, Adatvédelem

Az 515/97/EK rendelet V. címe 23–40. cikkeiben a VIR és FIDE adatbázisok használatára vonatkozóan meghatározott, a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről szóló külön rendelkezések sérelme nélkül szükségesnek ítélték a 45/2001/EK rendeletre és a 95/46/EK irányelvre való hivatkozást az 515/97/EK rendelet I–IV. címében említett automatikus vagy nem automatikus adatcserére és adatkezelésre vonatkozóan.

3.10. VIa. cím: 42. cikk, Finanszírozás

A konzultációs eljárással (egyhangúlag) elfogadott tanácsi határozatokban[7] meghatározott, a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlását segítő bizottságokra vonatkozó 1999/468/EK határozat rendelkezéseinek kiigazításáról rendelkező, 2003. április 14-i 807/2003/EK tanácsi rendelettel módosított, a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló 1997. március 13-i 515/97/EK tanácsi rendelet 23. cikke (3) bekezdésének második albekezdése[8], arról volt ismert, hogy létrehozta a Csalás Elleni Információs Rendszernek (AFIS) megfelelő operatív kiadások végrehajtására irányuló pénzügyi rendelet 49. cikke (1) bekezdése által előírt alapjogiaktust.

E rendelkezés egyszerre fedte le az AFIS első pillérhez tartozó (515/97/EK rendelet) finanszírozási tevékenységeit és az AFIS harmadik pilléhez tartozó finanszírozási tevékenységeit (az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló, az EU-Szerződés K.3. cikke alapján létrehozott, 1995. július 26-i egyezmény (VIR-egyezmény[9])), amikor e tevékenységek egymástól elválaszthatatlanok.

E tekintetben a VIR-egyezmény 22. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére és a Tanács és a Bizottság az említett egyezmény 22. cikke (2) bekezdéséről kiadott, 1995.7.13-i közös nyilatkozatára[10] és a Bizottság által az 1994.5.6-i SEC(94)813 dokumentumban felállított, a közösségi VIR technikai infrastruktúrájának az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló egyezmény címén történő használatának költségvetési vonzataira vonatkozó elválaszthatatlan informatikai kiadások listájára hivatkozott.

A pénzügyi rendeletben megfogalmazott elvárásoknak történő világos megfelelés céljából szükségessé vált az 515/97/EK rendeletről mint alapjogiaktusról szóló cikk beillesztése az ugyanezen cikkben meghatározott adminisztratív kiadások végrehajtásakor.

3.11. VII. cím: 43. cikk, Komitológia

A „komitológia” kérdésével foglalkozó 43. cikket az előző cikkekben javasolt módosításokhoz igazították. Egyébként a Tanács által az EUSz. 286. cikke szerint a közösségi intézmények és szervek ellenőrzésére a személyes adatok feldolgozásától a külön e célra létrehozott hatóság kinevezéséig terjedően európai ombudsman helyébe a személyek védelme tekintetében az európai adatvédelmi biztos lépett a 45/2001/EK rendelet hatályba lépése óta. Következésképpen a 43. cikk (5) bekezdése ennek megfelelően módosult.

2006/0290 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló 515/97/EK tanácsi rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 135. és 280. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[11],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[12],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[13],

a Szerződés 251. cikkében említett eljárásnak megfelelően,

mivel:

(1) Az 515/97/EK tanácsi rendelet[14] a korábbi jogi eszközt javította elsősorban a Váminformációs Rendszer (VIR) közösségi adatbázisban való információtárolás lehetővé tételével.

(2) Mindamellett az 515/97/EK rendelet hatályba lépése óta megszerzett tapasztalat azt mutatja, hogy a VIR kizárólag megfigyelési és jelentéstételi, leplezett megfigyelési és célzott ellenőrzésre történő használatával a rendszer célkitűzése, vagyis a vám- és mezőgazdasági jogszabályokba ütköző műveletek megelőzésének, kivizsgálásának és az ellenintézkedéseknek a támogatása teljes mértékben nem teljesíthető.

(3) Az 515/97/EK rendelet jelenlegi elégtelenségén túl az Európai Unió 25 tagállamra történő kibővítésével járó változások miatt is felül kell vizsgálni a közös vámügyi együttműködés kibővített keretben és megújított rendelkezéssel történő működését.

(4) A Bizottság az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) létrehozásáról szóló, 1999. április 28-i 1999/352/EK, ESZAK, Euratom határozatának 1. cikke[15] és az 1995. július 26-i tanácsi határozattal[16] létrehozott, az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló egyezmény[17] hatályba lépése módosította a tagállamok és a Bizottság közötti, a vám- és mezőgazdasági jogszabályokba ütköző műveletek megelőzésének, a kivizsgálásának és vádemelésének területére vonatkozó együttműködés általános keretét.

(5) Egy stratégiai elemzés eredményének segítenie kell a felsőbb szintű vezetőket a tervek, a célok és a csalás elleni küzdelem politikájának meghatározásában, a tevékenységek tervezésében és a gyakorlati célok eléréséhez szükséges források felhasználásában.

(6) A jogszabályokat sértő személyek vagy vállalkozások tevékenységeire, eszközeire és szándékaira vonatkozó gyakorlati elemzésnek segítenie kell a nyomozást végző szerveket az adott eseteknek megfelelő intézkedések meghozatalában, a csalás elleni küzdelem területén kitűzött célok elérése érdekében.

(7) A jelenlegi rendelkezésben a tagállam által bevitt személyes adatok csak annak a VIR-partnernek az előzetes engedélyével másolhatóak ki a VIR-ből más adatkezelő rendszerekbe, aki azokat felvitte a rendszerbe, és a 30. cikk (1) bekezdése szerint csak az általa megszabott feltételek mellett. A rendelet módosításának célja az előzetes engedély elve alóli mentesség kizárólag akkor történő megadása, amikor az adatokat a kockázatkezeléssel megbízott illetékes hatóságok dolgozzák fel az áruellenőrzések irányítása céljából.

(8) A jelenlegi rendelkezést mindenképpen ki kell egészíteni egy a korábbi vagy folyamatban lévő közösségi vámügyirat-azonosítási adatbázis létrehozásáról szóló jogi kerettel. Az ilyen adatbázis létrehozása illeszkedik a kormányközi vámügyi együttműködés keretében született kezdeményezések meghosszabbításába, melynek eredményeképpen az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló egyezményt[18] a közösségi vámügyirat-azonosítási adatbázis létrehozása tekintetében módosító jegyzőkönyvet létrehozó 2003. május 8-i tanácsi határozat megszületett.

(9) E rendeletet kell alkalmazni a 2003. október 7-i a HÉA területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 1798/2003/EK tanácsi rendelet[19] sérelme nélkül a közösségi szinten a behozatal és kivitel, valamint az ezeket végrehajtó nemzeti rendelkezések tekintetében a minden tagállamra egységes mértékű harmonizált hozzáadottértékadó-alapból származó bevételekről meghozott minden rendelkezésre.

(10) Ezen kívül biztosítani kell a kormányközi és az Európai Unió más szerveivel és ügynökségeivel folytatott vámügyi együttműködés, valamint más nemzetközi vagy regionális szervezetekkel folytatott együttműködés szintjén a fellépések fokozottabb kiegészítését. Ez a fellépés a Tanács vámügyi együttműködési stratégiáról[20] szóló 2003. október 2-i állásfoglalása és az Europol megbízatásának a nemzetközi bűnözés – az Europol-egyezmény mellékletében felsorolt[21] – súlyos formáira való kiterjesztéséről szóló 2001. december 6-i tanácsi határozat meghosszabbításának részét képezi.

(11) Az 515/97/EK rendelet keretében létre kell hozni a közös vámműveletek közösségi égisz alatt történő megvalósításához szükséges feltételeket. Az 515/97/EK rendelet 43. cikkében előírt bizottságnak felhatalmazással kell rendelkeznie az együttes közösségi vámműveletekre vonatkozó mandátum megállapítására.

(12) A Bizottságon belül létre kell hozni egy állandó infrastruktúrát az együttes vámműveletek egész naptári év során való végrehajtására, és a tagállamok képviselőinek egy vagy több külön művelet végrehajtásához szükséges ideig történő fogadására, valamint adott esetben harmadik országok, európai vagy nemzetközi szervezetek és ügynökségek, elsősorban az Europol, a Vámigazgatások Világszervezete (WCO) és az Interpol összekötő tisztviselőinek fogadására.

(13) A tagállamok számára biztosítani kell a lehetőséget az infrastruktúra ismételt használatára az EU-Szerződés 29. és 30. cikkében említett vámügyi együttműködés területén szervezett együttes vámműveletek keretében, az Europol szerepének sérelme nélkül. Ebben az esetben az együttes vámműveleteket a Tanács EU-Szerződés VI. címéhez tartozó vámügyi együttműködésben illetékes csoportja számára megállapított megbízatás keretében kell végrehajtani.

(14) Másfelől az új piacok fejlesztése, a kereskedelem egyre növekvő nemzetközi jellege, valamint az áruszállítások felgyorsulásával együtt járó gyors mennyiségi növekedése megköveteli, hogy a vámhatóságok figyelemmel kísérjék e mozgást, hogy az ne legyen káros hatással az európai gazdaság fejlődésére. Ennek elérésére a Bizottság 2005. novemberében már terjesztett elő javaslatokat a vámeljárások modernizálásáról és az informatikai rendszerek legális alapjáról, melyekkel az egész Európai Unióban megvalósulhat a teljes elektronikus vámkezelés (COM(2005)608 és 609).

(15) A hosszú távú célkitűzés tehát annak elérése, hogy minden szereplő előre rendelkezésre bocsáthasson minden szükséges okmányt és hogy a vámhatóságokkal való kapcsolataik teljesen számítógépesítettek legyenek. Addig, amíg ez megvalósul, a nemzeti szintű információs rendszerek továbbra is különböző fejlettségi szintűek, és a csalás elleni küzdelem mechanizmusainak javítására is lehetőséget kell találni, mert a kereskedelem még mindig eltéríthető.

(16) A csalás elleni küzdelemben a vámrendszerek reformjával és modernizálásával együtt a lehető legmagasabb szintű információt is fel kell deríteni. Ezenkívül annak érdekében, hogy a tagállamok illetékes hatóságainak segítséget kapjanak olyan áruk és/vagy felhasznált szállítóeszközök – beleértve a konténereket is – felderítésében, amelyek a vám- és/vagy mezőgazdasági jogszabályokkal ellentétes műveletek tárgyát képezhetik, egy központi európai adatnyilvántartásban kölcsönössé kell tenni a nemzetközi áru- és konténerszállítási ágazatban működő fő magán- vagy közszolgáltatóktól származó adatokat.

(17) A személyes adatok feldolgozása tekintetében az egyének védelmét a személyes adatok feldolgozása tekintetében az egyének védelméről valamint az ilyen adatok szabad mozgásáról szóló 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[22], valamint a személyes adatok feldolgozásáról és a magánéletnek az elektronikus kommunikációban történő védelméről szóló 1997. december 15-i 97/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet[23] hatályon kívül helyező, a személyes adatok feldolgozásáról és a magánéletnek az elektronikus kommunikációban történő védelméről szóló 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[24] (magánélet és elektronikus kommunikáció irányelv) szabályozza, melyek teljes mértékben alkalmazhatóak az információs társadalom szolgáltatásaira. Mostantól ezek az irányelvek alkotják a személyes adatok tekintetében a közösségi jogi keretet, és következésképpen e rendeletben e kérdéssel nem kell foglalkozni a belső piac megfelelő működésének és mindenekelőtt a személyes információk tagállamok közötti szabad mozgása biztosítása céljából. E rendelet végrehajtásának és alkalmazásának a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok betartásával kell történnie, különösen az információcsere és adattárolás terén, amikor az a csalás megelőzésére és azonosítására irányuló fellépéseket célozza.

(18) Mivel az 515/97/EK rendelet elfogadása óta a 95/46/EK irányelvet átültették a tagállamokban és a Bizottság létrehozott egy független hatóságot azzal a feladattal, hogy őrködjön a személyek szabadsága és alapvető jogainak tiszteletben tartása felett a közösségi intézmények és szervek részéről a személyes adatok feldolgozása során, a 45/2001/EK rendelet rendelkezései szerint, a személyes adatok védelmének ellenőrzését szolgáló intézkedéseket össze kell hangolni és az európai ombudsmanra történő hivatkozást az európai adatvédelmi biztosra való hivatkozással kell felváltani, az ombudsman hatásköreinek sérelme nélkül.

(19) Következésképpen az 515/97/EK rendeletet módosítani kell.

(20) Mivel a tervezett fellépések célkitűzéseit, vagyis a csalás és minden egyéb a Közösség pénzügyi érdekeit sértő tevékenység elleni küzdelmet a tagállamok nem képesek megfelelő módon megvalósítani, az intézkedések tehát alkalmazási körük és hatásaik okán közösségi szinten jobban megvalósíthatóak, és a Közösség a Szerződés 5. cikkében említett szubszidiaritás elve szerint intézkedéseket hozhat. Az arányosság elvének megfelelően, az említett cikkben foglaltak szerint, e rendelet nem lépi túl az e célkitűzések megvalósításához szükséges mértéket.

(21) (14) E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és mindenekelőtt az Európai Unió alapjogi chartája által elismert elveket[25]. E rendeletnek kiemelt célja a személyes adatok védelméhez való jog teljes körű biztosítása (az Európai Unió Alapjogi Chartájának 8. cikke).

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 515/97/EK rendelet a következőképpen módosul:

1) A 2. cikk (1) bekezdésének első francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

- „Vámjogszabályok”

a) azon közösségi rendelkezések és kapcsolódó végrehajtási rendelkezések, amelyek az áruk behozatalát, kivitelét, továbbítását és jelenlétét, illetve a tagállamok közötti forgalmát szabályozzák a tagállamok és harmadik országok közötti kereskedelemben olyan áruk esetében, amelyek nem rendelkeznek közösségi vámjogi helyzettel a Szerződés 23. cikkének (2) bekezdése szerint, vagy olyan áruk esetében, amelyeknél további ellenőrzés vagy vizsgálat szükséges a közösségi helyzet elnyeréséhez,

b) a közösségi szinten a behozatal és kivitel, valamint az ezeket végrehajtó nemzeti rendelkezések tekintetében a minden tagállamra egységes mértékű harmonizált hozzáadottértékadó-alapból származó bevételekről meghozott minden rendelkezés.

2) A 2. cikk (1) bekezdése a következő szöveggel egészül végül ki:

- „gyakorlati elemzés”:

azon műveletekre vonatkozó elemzés, amelyek a vám- és mezőgazdasági jogszabályokkal ellentéteseknek tűnnek, és mely az alábbi egymást követő szakaszokból áll:

- információgyűjtés, beleértve a személyes adatokat

- az információforrás és az információk megbízhatóságának értékelése

- a kutatás, a módszeres bizonyítás és az ezen információk közötti vagy ezen információk és más jelzésértékű adatok közötti kapcsolatok értelmezése,

- megállapítások, hipotézisek vagy ajánlások megfogalmazása, melyeket az illetékes hatóságok és a Bizottság közvetlenül felhasználhatnak más a vám- és/vagy mezőgazdasági jogszabályokkal ellentétes műveletek felderítésére, és/vagy az e műveletekben résztvevő természetes vagy jogi személy(ek) azonosítására.

- „stratégiai elemzés”:

a vámok és a mezőgazdaság területén elkövetett szabálytalanságok és csalások általános tendenciáinak kivizsgálása és bizonyítása a vám- és mezőgazdasági jogszabályokba ütköző műveletek bizonyos formái által jelentett fenyegetés, e műveletek mélységének és hatásának felmérése, a prioritások későbbi meghatározása, a jelenség vagy fenyegetés jobb megértése, a megelőző fellépések irányítása, valamint a csalás felderítése és a szolgáltatások szervezésének felülvizsgálata céljából. Ez a cél kizárólag anonim adatokkal valósul meg.

3) A 15. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„2. Valamennyi tagállam illetékes hatóságai adhatnak át olyan műveletekre vonatkozó információkat is, amelyek a vám- vagy mezőgazdasági jogszabályokkal ellentétesek, vagy annak tűnnek, alkalmanként vagy rendszeres időközönként, strukturált vagy strukturálatlan formában.”

4) A 18. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdés első francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„- ha az más tagállamban vagy harmadik országokban is következménnyel jár vagy járhat, vagy”

b) A következő (7) bekezdéssel egészül ki:

« 7. A közösségi vámkódex a kockázatkezelés közös keretének felállítására vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül a Bizottság és a tagállamok között a 17. és 18. cikkek alkalmazásában kicserélt adatok tárolhatóak és felhasználhatóak stratégiai vagy gyakorlati elemzések céljára. Ha ezek az adatok személyes adatokat tartalmaznak, akkor az e rendelet VI. címében említett, személyes adatok feldolgozása esetén a természetes személyek védelmére vonatkozó különleges intézkedéseket kell alkalmazni.”

5) A III. cím a 18a. és 18b. cikkel egészül ki:

„18a. cikk

1. Az 1. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóságoknak a vám- és/vagy mezőgazdasági jogszabályokkal ellentétes műveletek tárgyát képezhető áruk és/vagy az e célra használt szállítóeszközök – beleértve a konténereket is – azonosítására vonatkozóan a Bizottság nyilvántartást hoz létre és kezel nemzetközi áru- és konténerszállítási ágazatban működő magán- vagy közszolgáltatóktól származó adatokról.

2. E nyilvántartás kezelése keretében a Bizottság jogosult:

a) az adatok lényeges tartalmának egészéhez vagy egy részéhez való hozzáférésre vagy annak a jog tulajdonosának engedélyével annak eszközétől és formájától függetlenül történő kivonására, valamint az adatoknak az e szolgáltatók működési helye szerinti tagállamban vagy más országban hatályos szellemi tulajdonjogokra vonatkozó jogszabályok tiszteletben tartásával történő felhasználására, indokolt esetekben az adatokhoz való hozzáférés feltételei és szabályai a Közösség nevében eljáró Bizottság és a szolgáltató közötti szerződés tárgyát képezik;

c) a hozzáférhetővé tett vagy kivont adatok nyilvántartásban történő közelítésére, azok indexálására, más adatforrásokból történő bővítésére és elemzésére 45/2001/EK rendelet rendelkezéseinek tiszteletben tartása mellett,

d) e nyilvántartásnak az 1. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóságok részére történő rendelkezésre bocsátására, kizárólag e rendelet célkitűzéseinek elérésére a 95/46/EK irányelv végrehajtására irányuló nemzeti rendelkezések tiszteletben tartásával,

3. Az e cikkben említett adatok elsősorban a konténerek és/vagy szállítóeszközök, áruk mozgására, és az e mozgásokban érintett személyekre vonatkoznak. A következő adatokról van szó:

a) a konténerek mozgásánál az alábbi adatok:

- a konténer száma

- a konténer rakományának státusza

- a mozgás napja;

- a mozgás jellege (megrakva, üres, határon áthaladt, beérkezett, kiment stb.)

- a hajó neve, vagy a szállítóeszköz rendszáma

- az út száma

- hely

- fuvarlevél vagy más szállítási okmány

b) szállítóeszközök mozgásánál:

- a hajó neve vagy a szállítóeszköz rendszáma

- fuvarlevél vagy más szállítási okmány

- a konténer száma

- a rakomány súlya

- az áruk leírása és/vagy kódja

- foglalás száma

- vámzárak száma

- az első rakodási hely

- végső kirakodási hely

- határátlépési helyek

- a végső kirakodási helyre érkezés feltételezett időpontja

c) az a) és b) pontban említett mozgásokban közreműködő természetes vagy jogi személyek esetében az e cikkben említett személyes adatok szigorúan a névre, leánykori névre, utónévre, felvett névre, születési időre és helyre, állampolgárságra, nemre, valamint a tulajdonosokra, feladókra, speditőrökre, szállítókra és a nemzetközi logisztikai láncban és áruszállításban közreműködő más közvetítőkre, vagy személyekre korlátozódik.

4. Kizárólag a Bizottságon belül erre kijelölt elemzők rendelkeznek felhatalmazással a 2a) és 2b) pontokban említett személyes adatok feldolgozására.

Azokat a személyes adatokat, amelyek nem szükségesek a célkitűzés eléréséhez, azonnal törölni kell, vagy névtelenné kell tenni. Az adatok legfeljebb egy évig tárolhatóak.

18b. cikk

Abban az esetben, ha a Bizottság szakértői vizsgálatot, technikai vagy logisztikai segítségnyújtást, képzést vagy kommunikációt, illetve minden egyéb gyakorlati támogatást bocsát a tagállamok rendelkezésére, a tagállamok engedélyt kérnek a Bizottságtól a szolgáltatási platform lehetőségekhez mért használatára, az EU-Szerződés VI. címében megállapított vámügyi együttműködés megvalósításának keretében is.”

6) A 19. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„19. cikk

Fenntartva, hogy az érintett harmadik ország jogszabályilag kizárólag azt vállalja, hogy megadja a szükséges segítséget azon műveletek szabálytalan jellegét bizonyító elemek összegyűjtéséhez, amelyekről megállapították, hogy e jogszabályokba ütköznek, az e rendelet alkalmazásában megszerzett információk részére átadhatóak:

- vagy a Bizottságon illetve az érintett tagállamon keresztül, adott esetben azon tagállam illetékes hatóságainak előzetes beleegyezésével, amelyektől az adatok származnak,

- vagy összehangolt fellépés keretében a Bizottságon illetve az érintett tagállamon keresztül, ha az információk egynél több tagállamtól származó adatok elemzéséből származnak, azon tagállamok illetékes hatóságainak előzetes beleegyezésével, amelyektől az adatok származnak.

E tájékoztatások a személyes adatok harmadik országoknak történő átadására alkalmazandó belső szabályok tiszteletben tartásával történnek.

Bármelyik esetben megfelelő lépéseket kell tenni az érintett harmadik országban, hogy a védelmet a 45. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározottal azonos szinten biztosítsák.”

7) A 20. cikk (2) bekezdésének d) pontját el kell hagyni.

8) A 23. cikk a következőképpen módosul:

a) A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„2. E rendelet rendelkezéseivel összhangban a VIR célja az, hogy segítse a vám- vagy mezőgazdasági jogszabályokat sértő tevékenységek megelőzését, kivizsgálását és az ellenintézkedések meghozatalát az adatok gyorsabb hozzáférhetővé tétele, és ily módon az e rendeletben említett illetékes hatóságok együttműködése és ellenőrzési eljárásai hatékonyságának fokozása révén.”

b) A (3) bekezdés „a K.1. cikk 8. pontjában” kifejezés helyébe a következő kifejezés lép: „a 29. és 30. cikkben”

c) Az 5. bekezdés törölve.

9) A 24. cikk a következő g) és h) pontokkal egészül ki:

„g) visszatartott, lefoglalt vagy elkobozott áruk;

h) visszatartott, lefoglalt vagy elkobozott készpénz a 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke szerint[26].”

10) A 25. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„25. cikk

1. A 24. cikk a)–h) kategóriájában a VIR-be felvehető adatokat a 43. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással összhangban kell meghatározni amennyiben az a rendszer céljának eléréséhez szükséges. Személyes adat semmilyen esetben sem vehető fel a 24. cikk e) kategóriájába.

A 24. cikk a)–d) kategóriájába csak a következő személyes adatokat lehet felvenni:

a) név, leánykori név, utónév és felvett név;

b) születési idő és hely;

c) állampolgárság;

d) nem;

e) a személyazonosító okmány száma, kiadásának helye és ideje;

f) cím;

g) bármilyen különös objektív és állandó fizikai jellemző;

h) az adatfelvétel oka;

i) javasolt intézkedés;

j) figyelmeztető kód, amely korábbi fegyveres, erőszakos cselekményre vagy szökésre utal;

k) szállítóeszköz rendszáma.

2. A 24. cikk f) pontjában szereplő kategóriába csak a szakértők nevét és utónevét lehet felvenni:

3. A 24. cikk g) és h) pontjaiban szereplő kategóriákba csak a következő személyes adatokat lehet felvenni:

a) név, leánykori név, utónév és felvett név;

b) születési idő és hely;

c) állampolgárság;

d) nem;

e) cím.

Semmilyen esetben sem lehet olyan személyes adatokat felvenni, amelyek faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallásos vagy filozófiai meggyőződésre, szakszervezeti tagságra, egészségi állapotra vagy szexuális életre utalnak.”

11) A 27. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„27. cikk

1. A 24. cikkben említett kategóriákban szereplő személyes adatokat a VIR-be csak az alábbi javasolt fellépések céljából lehet felvenni: megfigyelés és jelentéstétel, leplezett megfigyelés, célzott ellenőrzés vagy gyakorlati elemzés.

2. A 24. cikkben említett kategóriákban szereplő személyes adatokat a VIR-be csak akkor lehet felvenni, ha különösen korábbi jogellenes cselekmények vagy egy önkéntes segítségnyújtás keretében szolgáltatott információ alapján, ténylegesen jelek utalnak arra, hogy az érintett személy olyan cselekményt követett el, követ el vagy fog elkövetni, amely sérti a vám- vagy mezőgazdasági jogszabályokat, és amely különösen fontos közösségi szinten.”

12) A 34. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„34. cikk

3. E rendelet személyes adatok védelmére irányuló rendelkezéseinek helyes alkalmazása céljából minden tagállam és a Bizottság személyes adatok kezelésére szolgáló rendszerként tekinti a VIR-t, melyre az alábbi szabályok vonatkoznak:

- a 95/46/EK irányelv végrehajtására irányuló nemzeti rendelkezések,

- a 45/2001/EK rendelet rendelkezései,

- és az e rendeletben meghatározott szigorúbb rendelkezések.”

13) A 35. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„35. cikk

1. A 30. cikk (1) bekezdésére is figyelemmel a VIR-partnerek a VIR-ből lehívott személyes adatokat kizárólag a 23. cikk (2) bekezdésében meghatározott célra használhatják.

2. Az adatokat csak technikai célra lehet sokszorosítani, feltéve, hogy az ilyen másolás szükséges a 29. cikkben említett hatóságok részéről történő kereséshez.

3. Egy tagállam vagy a Bizottság által a VIR-be felvett személyes adatok nem másolhatóak ki olyan adatkezelő rendszerekbe, amelyek felügyelete a tagállamokhoz vagy a Bizottsághoz tartozik, kivéve a nemzeti szintű vámellenőrzések irányításáért felelős kockázatkezelő rendszereket, illetve a fellépések közösségi szintű irányítását lehetővé tevő operatív elemzési rendszert.

Ebben az esetben kizárólag az egyes tagállamok nemzeti hatóságai által, valamint a Bizottság által kijelölt elemzőknek van joguk a VIR-ből származó személyes adatok feldolgozására, a nemzeti szintű vámellenőrzések irányításáért felelős kockázatkezelési rendszerekben, illetve a fellépések közösségi szintű irányítását lehetővé tevő operatív és/vagy stratégiai elemzési rendszer keretében.

Minden tagállam elküldi azoknak a kockázatkezelési szolgáltatásoknak a listáját, amelyek a VIR-be felvett személyes adatok kivonására és feldolgozására engedéllyel rendelkező elemzőkhöz tartoznak. A Bizottság erről tájékoztatja a többi tagállamot. A Bizottság a gyakorlati és/vagy stratégiai elemzéssel megbízott szervezeti egységeire vonatkozó megfelelő részletekről is tájékoztatja az összes tagállamot.

A nemzeti hatóságok és a Bizottság így kijelölt szervezeti egységeinek jegyzékét a Bizottság tájékoztatás céljából közzéteszi az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában.

A VIR-ből kivont személyes adatok legfeljebb egy évig tárolhatók. Azokat a személyes adatokat, amelyek nem szükségesek az elemzéshez, azonnal törölni kell, vagy névtelenné kell tenni.

14) A 36. cikk (2) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A hozzáférés iránti kérelmet minden személyre nézve mindenképpen el kell utasítani, függetlenül attól, hogy az adott személy adatait feldolgozzák-e vagy sem, olyan időszakban, amikor megfigyelés és jelentéstétel, vagy leplezett megfigyelés céljából intézkedést hajtanak végre, valamint a gyakorlati ellenőrzés vagy a vizsgálat ideje alatt.”

15). A 37. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

« 2. Bármely személy kérhet hozzáférési engedélyt aszerint, hogy az adatokat egy tagállam vagy a Bizottság vette fel a VIR-be, a 95/46/EK irányelv 28. cikkében meghatározott bármely nemzeti hatóságtól, vagy a 45/2001/EK rendelet 41. cikke (2) bekezdésében meghatározott európai adatvédelmi biztostól, a rá vonatkozó személyes adatokat illetően, hogy meggyőződjön az adatok pontosságáról, valamint arról, hogy azokat kik használják, vagy használták fel. E jogot sorrendben azon tagállam törvényei, rendeletei és eljárásai szabályozzák, ahol a kérelmet benyújtották, valamint a 45/2001/EK rendelet. Ha az adatokat más tagállam vagy a Bizottság vette fel, az ellenőrzést e tagállam nemzeti felügyeleti hatóságával vagy az európai adatvédelmi biztossal szorosan együttműködve kell végezni.”

b) a (4) bekezdést el kell hagyni

16) A 38. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

1. Minden, a biztonság fenntartásához szükséges, alkalmas technikai és szervezeti intézkedést meg kell tenniük:

a) a tagállamoknak és a Bizottságnak – amennyiben az rájuk tartozik – a területükön és a Bizottság szervezeti egységeiben található VIR-terminálok tekintetében;

b) a 43. cikkben említett bizottságnak, a VIR és azon terminálok tekintetében, amelyek ugyanazokban a helyiségekben találhatók, mint a VIR, és amelyeket a (3) bekezdésben előírt technikai célokra és ellenőrzésekre használnak;

c) a Bizottságnak a közös kommunikációs hálózat közösségi elemei tekintetében.

17) a következő Va. cím kerül beillesztésre:

„Va. cím

ÜGYIRAT-AZONOSÍTÁSI ADATBÁZIS

1. fejezet

Ügyirat-azonosítási adatbázis létrehozása

42a. cikk

1. A VIR tartalmaz egy külön adatbázist is, amelyet „ügyirat-azonosítási adatbázisnak” hívnak, a továbbiakban „FIDE”. E cím rendelkezéseinek fenntartása mellett e rendelet valamennyi VIR-re vonatkozó rendelkezése alkalmazandó a FIDE-re is, és minden VIR-re történő hivatkozás tartalmazza az említett adatbázisra is vonatkozik.

2. A FIDE célja a vám- és mezőgazdasági jogszabályokat sértő műveletek kivizsgálásának és az ellene történő vádemelésnek a meggyorsítása.

3. A FIDE célja az, hogy a Bizottság, amikor a 18. cikk szerint megnyit egy együttműködési ügyet, vagy a 20. cikk szerint egy harmadik országba szóló közösségi missziót készít elő, valamint, hogy egy tagállam hatóságai, amelyek a 29. cikk szerint a leírt vizsgálatokban illetékesek és vizsgálatot indítanak, illetve egy vagy több egyénről vagy vállalkozásról vizsgálatot folytatnak, azonosítani tudják más tagállamok vagy a Bizottság azon illetékes hatóságait, amelyek vizsgálatot folytatnak vagy folytattak az érintett egyénekkel vagy vállalkozásokkal kapcsolatban, a (2) bekezdésben említett céloknak az ügyiratok meglétére vonatkozó információk útján való elérése céljából,

4. Ha FIDE-ben vizsgálatot végző a tagállamnak vagy a Bizottságnak részletesebb információkra van szüksége az egyénekre vagy vállalatokra vonatkozóan rögzített ügyiratokról, akkor e rendlelet alapján attól a tagállamtól kér segítséget, amelyiktől az információk származnak.

5. A tagállamok vámhatóságai a FIDE-t az EU-Szerződés IV. címében meghatározott vámügyi együttműködés keretében használhatják. Ilyen esetben a Bizottság biztosítja az adatbázis technikai üzemeltetését.

2. fejezet

A FIDE működése és használata

41b. cikk

1. Az illetékes hatóságok veszik fel a FIDE-be a ügyiratokből származó adatokat a 41a. cikk (3) bekezdésében megállapított célokból. Ezen adatok csak a következő kategóriákat tartalmazzák:

a) olyan személyek vagy vállalkozások, akikkel szemben egy tagállam illetékes hivatala vizsgálatot folytat vagy folytatott, és:

- akikről feltételezhető, hogy elkövetnek, elkövettek olyan műveletet, illetve részt vesznek, vagy részt vettek olyan művelet elkövetésében, amely ellentétes a vámjogszabályokkal és a mezőgazdasági jogszabályokkal, vagy

- akik egy ilyen művelettel kapcsolatos ténymegállapítás alanyai voltak, vagy

- akik egy ilyen műveletet követő közigazgatási vagy jogi szankciójának alanyai voltak.

b) az ügyiratban érintett terület,

c) név, állampolgárság és a kezelő tagállam hivatalának elérhetőségei, valamint az ügyszám.

Az a), b) és c) pontokban említett adatok felvétele személyenként, illetve vállalkozásonként külön történik. Az adatok közötti kapcsolatok létrehozása nem engedélyezett.

2. Az (1) bekezdés a) pontjában említett személyes adatok csak a következőket tartalmazzák:

a) magánszemélyeknél: név, leánykori név, utónév és felvett név, születési idő és hely, állampolgárság és nem,

b) vállalkozásoknál: cégbejegyzés, a vállalkozási tevékenység keretében használt név, a vállalkozás székhelye és HÉA-azonosítója.

3. Az adatok felvétele a 41d. cikk szerint korlátozott időre történik.

41c. cikk

1. Az adatok FIDE-be történő felvételére és az azokba való betekintésre kizárólag a 41a. cikkben említett hatóságoknak van joguk.

2. A FIDE-be való betekintésnek minden esetben tartalmaznia kell a következő személyes adatokat:

a) magánszemélyeknél: utónév és/vagy név és/vagy leánykori név és/vagy felvett név és/vagy születési idő,

b) vállalkozásoknál: cégbejegyzés, a vállalkozás tevékenysége keretében használt név, és/vagy HÉA-azonosító.

3. fejezet

Az adattárolás időtartama

41d. cikk

1. Az adatok tárolásának időtartama az azokat szolgáltató tagállam törvényeitől, jogszabályaitól és eljárásaitól függ. Az itt megjelölt, a vizsgálat adatainak felvétele napjától számított időtartamok nem léphetők túl.

a) a folyamatban lévő vizsgálatokra vonatkozó adatok tárolásának ideje nem lehet több három évnél, amennyiben nem állapítottak meg semmilyen szabálytalan műveletet, az adatokat ki kell törölni, ha a legutolsó megállapítás óta eltelt ez az idő,

b) azon ügyiratokre vonatkozó adatok, amelyeknél szabálytalan művelet megállapítására került sor, és amelyekben még nem született ítélet törvénysértés miatt, nem állapítottak meg büntető bírságot vagy nem alkalmaztak közigazgatási szankciót, 6 évnél tovább nem tárolhatók,

c) azon ügyiratokre vonatkozó adatok, amelyekben törvénysértés miatt született ítélet, büntető bírságot állapítottak meg, vagy közigazgatási szankciót alkalmaztak, 10 évnél tovább nem tárolhatók,

2. Ha az adatokat szolgáltató tagállam törvényei, a jogszabályai és eljárásai értelmében egy személlyel szemben a 41b. cikk szerint megszűnik a vád az ügyiratok kezelésének bármely szakaszában az (1) bekezdés a), b) és c) pontjai szerint, az e személyre vonatkozó adatokat azonnal törölni kell.

3. A FIDE automatikusan törli az adatokat, amikor lejár az (1) bekezdés szerinti tárolási határidő. Az (1) bekezdésben említett halmozott határidők semmi esetre sem léphetik túl a 10 évet.”

18) A VI. cím helyébe a következő szöveg lép:

„VI. cím:

ADATVÉDELEM

42. cikk

1. Amikor a Bizottság és a tagállamok személyes adatokat dolgoznak fel e rendelet alkalmazásában, őrködnek a hatályos közösségi és nemzeti adatvédelmi rendelkezések szigorú betartása felett, a 95/46/EK irányelvben és a 45/2001/EK rendeletben megállapítottak szerint.

Az e rendelet keretében meghatározott végrehajtási intézkedések elfogadása előtt konzultálni kell az Európai adatvédelmi biztossal.

2. Az automatikus adatcserére és adatfeldolgozásra vonatkozó rendelkezések értelemszerűen vonatkoznak a nem automatikus adatcserére és adatfeldolgozásra is.”

19) a szöveg a következő VIa. cím egészül ki:

„VIa. cím

FINANSZÍROZÁS

42a. cikk

1. E rendelet az alapokmány, amelyen az alább felsorolt kiadások finanszírozása nyugszik:

a) az állandó technikai infrastruktúra telepítési és karbantartási költségei, melyek a tagállamok rendelkezésére bocsátják az együttes vámműveletek összehangolásához, elsősorban a 7. cikkben említett különleges megfigyelésekhez szükséges logisztikai, irodai és informatikai eszközöket,

b) a tagállamok 20. cikkben említett közösségi küldetésekben, a Bizottság által szervezett vagy közösen szervezett közös vámműveletekben, valamint a képzésekben, ad hoc üléseken közigazgatási vizsgálatot előkészítő üléseken, vagy a tagállamok által folytatott, a Bizottsággal együttműködésben megszervezett operatív fellépésekben résztvevő képviselőinek az utazási költségek, a szállásköltség és a napidíj megtérítése.

Ha az a) pontban említett állandó technikai infrastruktúra használata az EU-Szerződés VI. címében meghatározott vámügyi együttműködés keretében történik, a tagállamok képviselőinek utazási és a szállásköltsége, valamint a napidíja a tagállamokat terheli.

c) az informatikai infrastruktúra (hardware), és a megelőzést, a csalás elleni küzdelmet, valamint az erre vonatkozó előállító, támogató és képző szolgáltatásokra szánt programok beszerzéséhez, tanulmányozásához, fejlesztéséhez és karbantartásához kapcsolódó kiadások,

d) az információszolgáltatáshoz kapcsolódó kiadások és az információkhoz, adatokhoz és adatforrásokhoz a pénzügyi érdekek és más közösségi érdekek terén folytatott csalás elleni küzdelem keretében való hozzáférést biztosító megfelelő fellépések kiadásai.

e) Az Európai Unióról szóló szerződés VI. címe alapján elfogadott eszközök, különösen az 1995. július 26-i tanácsi jogi aktussal[27] létrehozott, az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló egyezmény által megszabott, vámügyi információs rendszer használatához kapcsolódó kiadások, amennyiben ezen eszközök rendelkeznek arról, hogy a fenti kiadások a közösségi költségvetést terhelik.

2. A Bizottság, a 43. cikkben említett bizottsággal folytatott konzultációt követően határozhat más, szükségesnek ítélt kommunikációs és információcsere-rendszerek létrehozásáról vagy beszerzéséről.

3. Az (1) bekezdés c) pontjában említett rendszerek által használt közös kommunikációs hálózat közösségi elemeinek beszerzéséhez, tanulmányozásához, fejlesztéséhez és karbantartásához kapcsolódó kiadások szintén a közösségi költségvetést terhelik. A Bizottság a Közösség nevében megköti azokat a szerződéseket, amelyek ezen elemek operatív jellegének biztosításához szükségesek.

4. A VIR működéséhez kapcsolódó költségek, valamint a 40. cikkben kártérítés címén meghatározott összegek sérelme nélkül a tagállamok és a Bizottság lemondanak minden reklamációról az információk és dokumentumok szolgáltatásához, közigazgatási vizsgálat vagy bármilyen más e rendelet alkalmazásából eredő, olyan operatív fellépés lefolytatásához kapcsolódó költségek visszatérítése érdekében, amelyeket egy tagállam vagy a Bizottság kérésére hajtanak végre, a szakértőknek kifizetett illetmények kivételével.

20) a 43. cikk a következőképpen módosul:

a) a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„4. A bizottság az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos minden olyan kérdést megvizsgál, amelyet az elnök vet fel mely saját, vagy valamely tagállam képviselőjének kezdeményezésére merül fel, különös tekintettel a következőkre:

- az e rendeletben előírt kölcsönös segítségnyújtási megállapodások általános működése,

- a 15–17. cikkben említett információk továbbítására vonatkozó gyakorlati intézkedések elfogadása,

- a 17–18. cikk szerint a Bizottságnak küldött információ, tekintettel arra, hogy levonható-e abból következtetés a vám- vagy mezőgazdasági jogszabályokat sértőnek minősített gyakorlat megszüntetéséhez szükséges intézkedések meghozatala és adott esetben a fennálló közösségi rendelkezések módosítása vagy további tervezetek kidolgozására vonatkozó javaslatok elkészítése érdekében,

- a közös vámműveletek szervezése, elsősorban a 7. cikkben említett különleges megfigyelések,

- a Bizottság pozíciója a vámügy területén történő kölcsönös segítségnyújtáshoz kapcsolódó nemzetközi megállapodásokkal vagy azok alkalmazásában létrehozott bizottságokban és munkacsoportokban,

- a tagállamok által végzett és a Bizottság által koordinált vizsgálatok és a közösségi küldetések előkészítése a 20. cikk szerint,

- az információk, különösen az e rendelet szerint cserélt személyes adatok bizalmas jellegének védelmét célzó intézkedések, eltekintve az V. címben meghatározottaktól,

- a VIR megvalósítása és megfelelő működtetése és a rendszer biztonságához szükséges összes technikai és üzemeltetési intézkedés,

- a VIR-ben történő információtárolás szükségessége,

- a VIR-be e rendelet szerint felvett információk, különösen a személyes adatok bizalmasságának védelmét célzó, valamint a feldolgozásért felelős személyek kötelezettségeinek betartását biztosító intézkedések,

- a 38. cikk (2) bekezdése szerint elfogadott intézkedések.”

b) az (5) bekezdés harmadik mondatában az „ombudsman” kifejezés helyébe a következő kifejezés lép:„az európai adatvédelmi biztos a 45/2001/EK rendelet 41. cikke (2) bekezdésében meghatározottak szerint”,

21) A 44. cikkben és a 45. cikk (2) bekezdésében a „VIR-ről szóló cím” kifejezés helyébe a következő kifejezés lép: „V. és Va. cím”.

22) Az 53. cikk (2) bekezdését el kell hagyni.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet ………..-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án

Az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT MEGNEVEZÉSE:

A tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló, 1997. március 13-i 515/97/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslat

2 ABM/EBA KERET (TEVÉKENYSÉGALAPÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZÉSI KERET)

Az érintett politikai terület(ek) és a kapcsolódó tevékenység(ek):

24 02. A csalás elleni küzdelem

3 KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK

3.1. Költségvetési tételek (működési tételek és kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtási (volt B.A) tételek) beleértve a következő megnevezéseket:

24 02 03. Csalás Elleni Információs rendszer (AFIS)

3.2. A fellépés és a pénzügyi kihatás időtartama:

A hatálybalépés időpontjától korlátlan

3.3. Költségvetési jellemzők (a táblázat szükség szerint további sorokkal bővíthető):

Költségvetési tétel | Kiadás típusa | Új | EFTA-hozzájárulás | Tagjelölt országok hozzájárulásai | A pénzügyi terv fejezete |

24.0203 | nem kötelező | differenciált előirányzatok | Nincs | Nincs | Nincs | 1a) alszám |

4. FORRÁSOK ÁTTEKINTÉSE

4.1. Pénzügyi források

4.1.1. A kötelezettségvállalási előirányzatok (CE) és a kifizetési előirányzatok (CP) áttekintése

millió EUR (3 tizedesjegyig)

Kiadás típusa | Szakasz száma | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012-2013 | Összesen |

Működési kiadások[28] |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | 8.1 | a | 5,750 | 6,000 | 6,000 | 6,500 | 6,500 | 14,000 | 44,750 |

Kifizetési előirányzatok | b | 4,900 | 5,100 | 5,300 | 5,500 | 5,700 | 22,500 | 44,750 |

A referenciaösszegbe beletartozó igazgatási kiadások[29] |

Technikai és igazgatási segítségnyújtás ATA | 8.2.4 | c |

TELJES REFERENCIAÖSSZEG |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | a+c | 5,750 | 6,000 | 6,000 | 6,500 | 6,500 | 14,000 | 44,750 |

Kifizetési előirányzatok | b+c | 4,900 | 5,100 | 5,300 | 5,500 | 5,700 | 22,500 | 44,750 |

Igazgatási kiadások, amelyek összegét a referenciaösszeg nem fedezi[30] |

Humán erőforrások és kapcsolódó kiadások | 8.2.5 | d | 0,659 | 0,659 | 0,659 | 0,659 | 0,659 | 1,318 | 4,613 |

A referenciaösszegbe nem beletartozó, a személyi és kapcsolódó kiadásoktól eltérő kiadások | 8.2.6 | e | 0,850 | 0,850 | 0,850 | 0,850 | 0,850 | 1,700 | 5,950 |

A fellépés indikatív összköltsége

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a humán erőforrások költségét | a+c+d+e | 7,259 | 7,509 | 7,509 | 8,009 | 8,009 | 17,018 | 55,313 |

TELJES KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZAT beleértve a humán erőforrások költségét | b+c+d+e | 6,409 | 6,609 | 6,809 | 7,009 | 7,209 | 21,268 | 55,313 |

A társfinanszírozás részletezése

Amennyiben a javaslat tartalmazza a tagállamok vagy más szervek (kérjük, nevezze meg) által biztosított társfinanszírozást, a társfinanszírozás becsült szintjét, a lent szereplő táblázatban meg kell jelölni (további sorok hozzáadása lehetséges, ha a társfinanszírozás biztosítására különböző szerveket irányoztak elő):

millió EUR (3 tizedesjegyig)

Társfinanszírozó szerv | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012-2013 | Összesen |

…………………… | f |

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT beleértve a társfinanszírozást | a+c+d+e |

4.1.2. A pénzügyi programozással való összeegyeztethetőség

X A javaslat összeegyeztethető a jelenlegi pénzügyi programozással.

( A javaslat miatt a pénzügyi terv vonatkozó fejezetének átdolgozása szükséges.

( A javaslat megkövetelheti az intézményközi megállapodás rendelkezéseinek alkalmazását[31] (azaz rugalmassági eszköz vagy a pénzügyi terv vonatkozásában).

A bevételre gyakorolt pénzügyi hatás

X A javaslatnak nincs pénzügyi hatása a bevételre.

( A javaslatnak van pénzügyi hatása - a bevételre gyakorolt hatás a következő:

Megjegyzés: A bevételre gyakorolt hatás számítási módszerével kapcsolatos minden részletet és észrevételt külön mellékletben kell bemutatni.

millió EUR (1 tizedesjegyig)

A fellépést megelőzően [n-1. év] | A cselekvés utáni helyzet |

A humán erőforrás teljes létszáma | 6,1 | 6,1 | 6,1 | 6,1 | 6,1 | 6,1 |

5. JELLEMZŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEK

Az indoklásban részletesen ismertetni kell a javaslat keretét A jogalkotási pénzügyi kimutatás ezen részében az alábbi kiegészítő információkat kell megadni:

5.1. Rövid vagy hosszú távon meg kell valósítani

Az AFIS műszaki felépítés aktualizálása (hardver és szoftver);

A jelenlegi adatcsere és -tároló rendszerek (a továbbiakban: AFIS/CIS) kiegészítéséhez szükséges a vámügyirat-azonosítási adatbázis (a továbbiakban: FIDE) kifejlesztése és beindítása, aminek az a célja, hogy lehetővé tegye az illetékes szolgálatok számára egymás kölcsönös tájékoztatását a folyamatban lévő vagy lezárt vizsgálatok ügyiratainak létezéséről;

Az AFIS/CIS alkalmazások felhasználói számára közös interfész kifejlesztése, valamint a kölcsönös segítségnyújtás kommunikációs moduljának (e-MA communication), a felhasználói jogok kezelési moduljának (URT), az együttműködési moduljának (virtuális OCU), az árulefoglalás bejelentési moduljának, valamint a CIS-adatok elemzési moduljának kifejlesztése;

Az információhoz, az adatokhoz és az adatok forrásaihoz való hozzáférés rendszerének kifejlesztése a közösségi pénzügyi érdekek és más érdekek védelme terén folytatott csalás elleni küzdelem keretében.

5.2. A Közösség részvétele által létrejövő hozzáadott érték és a javaslatnak az egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetősége és lehetséges szinergiája

A Közösség részvétele által létrejövő hozzáadott érték

Az Európai Unió költségvetését sértő csalás és a tiltott kereskedelem elleni küzdelem keretében az e területen illetékes nemzetközi hatóságok számítástechnikai architektúrái közötti kompatibilitásbeli és interoperabilitásbeli hiány korlátokat állított az igazgatási együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás mechanizmusainak megfelelő működése elé.

Ebben az összefüggésben fontosnak bizonyult, hogy közös nevezőre hozzák a nemzeti rendszereket. E célt a Csalás Elleni Információs Rendszer (a továbbiakban: AFIS) néven ismert egységes műszaki infrastruktúra létrehozásával érték el, amihez kapcsolódhatnak a csalás elleni küzdelemre szentelt különböző közösségi informatikai alkalmazások.

A közösségi vámügyi és mezőgazdasági szabályokra épülő ilyen jellegű informatikai alkalmazások ezentúl a nemzeti rendszerekkel közös interfészt biztosítanak, oly módon, hogy a tagállamok illetékes hatóságainak felhasználói számára könnyebben elérhetővé válnak.

Ezen ágazati szabályok révén a fenti infrastruktúra arra irányul, hogy segítse az illetékes hatóságokat a vámügyi és mezőgazdasági szabályokkal ellentétes műveletek megelőzésében, felderítésében és az ellenük való vizsgálat folytatásában, azáltal, hogy az információ gyorsabb terjesztése által megerősítik az együttműködési és ellenőrzési eljárások hatékonyságát, valamint hogy egyrészt e hatóságok között és másrészt e hatóságok, illetve az Európai Csaláselleni Hivatal (a továbbiakban: OLAF) között jobban megosztják az információkat.

A javaslatnak az egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetősége és lehetséges szinergiája

Az Európai Unió költségvetésének a 24 02 03. – Csalás Elleni Információs rendszer (AFIS) jogcímcsoportban szereplő teljes előirányzata az AFIS-infrastruktra fejlesztésére és fenntartására, továbbá annak használatára és a hozzá kapcsolódó termelési szolgáltatótevékenységekre irányul.

5.3 A javaslat céljai, az attól várt eredmények, illetve az azzal összefüggő mutatók a tevékenységalapú irányítás keretében

A cél egy új AFIS-infrastruktúra kifejlesztése és kialakítása, amely kombinálja az internetközpontú új technológiát (hardver) és az új alkalmazásokat (szoftver).

Teljesítési mutatók:

- Az új AFIS-portál és a hozzá tartozó igazgatási eszközök (pl. felhasználó-regisztrációs eszköz (User Registration Tool – URT) beindítása (célkitűzés elérve: igen vagy nem).

- Az alábbi új alkalmazások kifejlesztése és beindítása (célkitűzés elérve: igen vagy nem):

- nem strukturált információcsere (AFIS-levelezés)

- strukturált információcsere (MARINFO, YACHTINFO, CIGINFO, e-AM)

- együttműködési eszközök (Virtuális OCU: CONSUR, MARSUR, VIASUR)

- Információtárolás (FIDE és CIS web) (célkitűzés: igen – nem)

- az alábbi alkalmazások aktualizált változatainak beindítása (célkitűzés elérve: igen vagy nem):

- kölcsönös tájékoztatási rendszer (Mutual Information System – MIS)

- Elektronikus kommunikációs jegyzék (Electronic Communication Registry – ECR)

- a csaláselleni vámműveletek elemző rendszerének kifejlesztése és beindítása, valamint a váminformációs rendszer rendeltetésének kiterjesztése az EU-ba érkező vagy onnan távozó készpénz ellenőrzésére (célkitűzés elérve: igen vagy nem)

- az AFIS-infrastruktúra és annak alkalmazásainak karbantartása a javítások és a fejlesztések tekintetében (műszaki hibák vagy módosítási kérelmek száma)

- a külső adatbázisok felhasználói csoportjainak értékelése (bejelentések száma)

Hatásmutatók:

- az AFIS felhasználói hálózatában az együttműködés javítása (az elküldött vagy tárolt üzenetek száma)

- a tagállamokbeli felhasználók igényeinek kielégítése az új infrastruktúra tekintetében egy olyan alkalmazás révén, amely lehetővé teszi a felhasználók elégedettségi szintjének mérését.

- Az európai szintű tájékoztatásra épülő megközelítésmód hozzáadott értékének szemléltetése.

5.4. Végrehajtási módszerek (indikatív)

Jelölje meg a cselekvés végrehajtásához választott módszert (módszereket)[33].

( Központosított irányítás

X közvetlenül a Bizottság által

( közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

( végrehajtó hivatalok,

( a Közösségek által létrehozott, a költségvetési rendelet 185. cikkében említettek szerinti szervek,

( tagállami közintézmények/közfeladatot ellátó szervek.

( Megosztott vagy decentralizált irányítás

( a tagállamokkal

( harmadik országokkal

( Nemzetközi szervezetekkel való közös irányítás (nevezze meg)

Megjegyzés:

6. FELÜGYELET ÉS ÉRTÉKELÉS

6.1. Felügyeleti rendszer

E rendelet hatálybalépését követően a Bizottság háromévente jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Számvevőszéknek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásának feltételiről.

6.2. Értékelés

6.2.1. Előzetes értékelés

A Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 2004-es bizottsági éves jelentés jelentős mértékben foglalkozott a kölcsönös igazgatási segítségnyújtásra vonatkozó intézkedések végrehajtásának értékelésével, amelyeket a tagállamok és a Bizottság a 2002-2004 közötti időszakban hoztak meg a vámügyek területén. La modification proposée vise à tirer les enseignements de cette évaluation.

6.2.2. A közbenső/utólagos értékelés után tett intézkedések (a hasonló múltbeli tapasztalatokból levont tanulságok)

A bizottság szükség esetén a komitológia szerinti eljárás értelmében fog rendeletet elfogadni a vonatkozó alkalmazási szabályok meghatározásához.

6.2.3. A jövőbeli értékelések feltételei és gyakorisága

A rendelet hatályba lépésének időpontjától számítva háromévente a Bizottság jelentést készít a Számvevőszéknek, valamint a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a rendelet által előírt intézkedések alkalmazásáról.

7. CSALÁS ELLENI INTÉZKEDÉSEK

A Közösség pénzügyi érdekeinek csalás és más szabálytalanságok elleni védelme érdekében a Bizottság e program alapján a 2185/96/EURATOM, EK tanácsi rendeletnek[34] megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet. Adott esetben az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) végzi a vizsgálatokat, amelyeket az 1073/1999/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet[35] rendelkezései szabályoznak.

A Bizottság szolgálatai rendszeres okmány- és helyszíni ellenőrzéseket végeznek.

8. FORRÁSOK RÉSZLETEZÉSE

8.1. A javaslat célkitűzéseinek pénzügyi költségei

Kötelezettségvállalási előirányzatok millió euróban (3 tizedesjegyig)

A CCN/CSI kommunikációs hálózat használata az AFIS információs alkalmazások számára | € 2,65 millió | € 3,05 millió | € 3,05 millió | € 3,05 millió | € 3,05 millió | € 3,4 millió |

8.2. Igazgatási kiadások

8.2.1 A humán erőforrás létszáma és típusa

Állások típusa | A cselekvés irányítására kijelölendő személyzet a meglévő és/vagy kiegészítő források alkalmazásával (állások száma/teljes munkaidős egyenérték) |

2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012-2013 |

Tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak[38] (24 02 03) | A*/adminisztrátor | 2,1A | 2,1A | 2,1A | 2,1A | 2,1A | 2,1A |

B*,C*/asszisztens | 3B 1C | 3B 1C | 3B 1C | 3B 1C | 3B 1C | 3B 1C |

A(z) XX 01 02 jogcímcsoportból finanszírozott személyzet[39] |

A(z) XX 01 04/05 jogcímcsoportból finanszírozott egyéb állomány[40] |

ÖSSZESEN | 6,1 | 6,1 | 6,1 | 6,1 | 6,1 | 6,1 |

8.2.2. A cselekvésből származó feladatok leírása

Az AFIS informatikai projektek irányítása, különösen a felhasználók („tulajdonos”) és a külső szerződéses megbízottak közötti interfészszerep biztosítása.

8.2.3. Humán erőforrás forrása (jogszabályban meghatározott)

(Amennyiben egynél több forrást tüntet fel, kérjük, jelölje meg az egyes forrásokból származó állások számát)

( A program irányítására jelenleg kijelölt állások, amelyeket újra be kell tölteni vagy a szerződést meg kell hosszabbítani

( Az n. évre a politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet keretében már kiosztott állások

( A következő éves politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet eljárásának a keretében igénylendő álláshelyek

( Az érintett szolgálaton belül meglévő állomány felhasználásával átcsoportosítandó álláshelyek (belső áthelyezés)

( Az n. évben szükséges, de az éves politikai stratégiában/előzetes költségvetés-tervezetben az adott évre nem előirányozott álláshelyek

8.2.4. Egyéb, a referenciaösszegben szereplő igazgatási kiadások (XX 01 04/05 – Igazgatási kiadások)

millió EUR (3 tizedesjegyig)

Költségvetési tétel (szám és megnevezés) | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012-2013 | ÖSSZESEN |

1. Technikai és igazgatási segítségnyújtás (beleértve a kapcsolódó személyzeti költségeket) |

Végrehajtó hivatalok[41] |

Egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtás |

intra muros |

extra muros |

Teljes technikai és igazgatási segítségnyújtás |

8.2.5. A humán erőforrások pénzügyi költsége és a kapcsolódó költségek, amelyek költségét nem fedezi a referenciaösszeg

millió EUR (3 tizedesjegyig)

Humán erőforrás típusa | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012-2013 |

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak (XX 01 01) | 0,659 | 0,659 | 0,659 | 0,659 | 0,659 | 1,318 |

A(z) XX 01 02 jogcímcsoportból finanszírozott személyzeti állomány (kisegítő alkalmazottak, kihelyezett tagállami szakértők, szerződéses alkalmazottak, stb.) (nevezze meg a költségvetési tételt) |

A humán erőforrások összköltsége és a kapcsolódó költségek (a referenciaösszeg NEM fedezi) | 0,659 | 0,659 | 0,659 | 0,659 | 0,659 | 1,318 |

Számítás – Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

Adott esetben a 8.2.1. pontra kell hivatkozni

6,1 x108 000 = € 658 800

Számítás – A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott személyzet

Adott esetben a 8.2.1. pontra kell hivatkozni

8.2.6. A referenciaösszegbe nem beletartozó egyéb igazgatási kiadások

millió EUR (3 tizedesjegyig)

2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012-2013 | ÖSSZESEN |

XX 01 02 11 01 – Kiküldetések |

XX 01 02 11 02 – Ülések és konferenciák |

24 01 06 0001 02 11 03 – Bizottságok[42] | 0,120 | 0,120 | 0,120 | 0,120 | 0,120 | 0,240 | 0,840 |

XX 01 02 11 04 - Tanulmányok és konzultációk |

XX 01 02 11 05 – Információs rendszerek |

2. Összes egyéb irányítási kiadás (XX 01 02 11) |

3. Egyéb igazgatási jellegű kiadások (a költségvetési tétel megadása mellett) 24 01 06 00 02 01 az OLAF ellenőrzései, tanulmányai, elemzései és speciális tevékenységei | 0,600 | 0,600 | 0,600 | 0,600 | 0,600 | 1,200 | 4,200 |

Összes igazgatási kiadás, az emberi erőforráson és kapcsolódó költségeken kívül (amelyeket a referenciaösszeg NEM fedez) | 0,720 | 0,720 | 0,720 | 0,720 | 0,720 | 1,440 | 5,040 |

Az 1997. március 13-i 515/97/EK rendelet 43. cikkében említett kölcsönös segítségnyújtási bizottság (az 1999/468/EK rendelet 5. és 6. cikkének alkalmazása).

Számítás – A referenciaösszegbe nem beletartozó egyéb igazgatási kiadások

A 2004. és 2005. évi végrehajtás, valamint a 2006-os évre való tervezés alapján.

[1] HL L 264/1., 2003.10.15.

[2] HL L264/1., 2003.10.15.

[3] HL L359., 2004.12.4.

[4] HL L 349., 2004.11.25.

[5] HL L 8., 2001.1.12. 1. o.

[6] HL L 281., 1995.11. 23., 31. o. A 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

[7] HL L 122., 2003.05.16.

[8] HL L 82., 1997.3.22.

[9] HL C 316., 1995.11.27.

[10] 7273/2/95 ENFOCUSTOM 17

[11] HL C ..., ... o.

[12] HL C ..., ... o.

[13] HL C ..., ... o.

[14] HL L 82., 1997.3.22., 1. o.

[15] HL L 136., 1999.5.31., 20. o.

[16] HL C 316., 1995.11.27., 33. o.

[17] HL C 316., 1995.11.27., 34. o.

[18] HL L 139., 2003.6.13., 1. o.

[19] HL L 264., 2003.10.15., 1. o. A 885/2004/EK rendelettel (HL L 168., 2004.5.1.) módosított rendelet

[20] HL C 247., 2003.10.15., 1. o.

[21] HL C 362., 2001.12.18., 1. o.

[22] HL L 281., 1995.11.28., 31. o.

[23] HL L 24., 1998.1.30., 1. o.

[24] HL L 201., 2002.7.31., 37. o.

[25] HL C 364., 200.12.18., 1. o.

[26] HL L 309., 2005.11.25., 9. o.

[27] HL L 316., 1995.11.27.

[28] Olyan kiadások, amelyek nem tartoznak az érintett xx cím xx 01 alcíme alá.

[29] A(z) xx cím xx 01 04 jogcímcsoport alá tartozó kiadások.

[30] A(z) xx 01 fejezetbe tartozó, a(z) xx 01 04 vagy xx 01 05 jogcímcsoportokon kívüli kiadások.

[31] Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[32] Szükség esetén további oszlopok adhatók hozzá, azaz abban az esetben, ha a cselekvés időtartama meghaladja a 6 évet.

[33] Egynél több módszer feltüntetése esetén kérjük, adja meg e pont „Vonatkozó megjegyzések” részében a további részleteket.

[34] HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

[35] HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

[36] Az 5.3. szakaszban leírtak szerint.

[37] E kiadásokhoz hozzáadódnak a közös kommunikációs hálózat/közös rendszerinterfész (CCN/CSI) használatához kapcsolódó kiadások, amelyeket a közösségi vámügyi cselekvési programról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló bizottsági javaslat (vám 2013) (COM(2006) 201 végleges, 2006. május 17.) keretében fedeznek.

[38] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg

[39] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg

[40] Amelynek költsége szerepel a referenciaösszegben.

[41] Az érintett végrehajtó hivatal(ok) esetében hivatkozni kell az adott jogalkotási pénzügyi kimutatásra.

[42] Nevezze meg a bizottság típusát és a csoportot, amelyhez tartozik.