2.3.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 68/34 |
A Törvényszék (kilencedik tanács) T-310/18. sz., EPSU és Goudriaan kontra Európai Bizottság ügyben 2019. október 24-én hozott ítélete ellen a European Federation of Public Service Union által 2019. december 19-én benyújtott fellebbezés
(C-928/19. P. sz. ügy)
(2020/C 68/37)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Fellebbező: European Federation of Public Service Union (képviselők: R. Arthur solicitor, K. Apps barrister)
A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Jan Willem Goudriaan
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:
— |
a fellebbezést nyilvánítsa megengedhetőnek; |
— |
a megtámadott ítéletet helyezze hatályon kívül; |
— |
a Bizottság 2018. március 6-i határozatát semmisítse meg; |
— |
a Bizottságot kötelezze a fellebbezés és a Törvényszék előtti eljárás költségeinek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A fellebbező álláspontja szerint a jelen fellebbezést megengedhetőnek kell nyilvánítani, mivel a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot.
ELSŐ JOGALAP: az EUMSZ 155. cikk (2) bekezdése alapján a Tanács határozata útján elfogadott irányelvek jogalkotási jellegűek
A Törvényszék az EUMSZ 154. cikk és az EUMSZ 155. cikk alapján lefolytatott eljárást tévesen jellemezte úgy, hogy az nem eredményezhet jogalkotási jellegű jogi aktusokat.
a. |
Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint a második eljárás során elfogadott intézkedéseknek ugyanolyan jogkövetkezményei vannak mint a többi irányelvnek. |
b. |
A Lisszaboni Szerződés nem csökkentette a szociális partnerek szerepét, és nem is változtatta meg a második eljárás során elfogadott intézkedések jellegét. |
c. |
A Tanács határozata útján irányelvvel elfogadott intézkedések megőrzik jogalkotási természetüket. |
d. |
A Tanács határozata útján irányelvvel elfogadott intézkedések jogalkotási aktusok. |
e. |
Másodlagosan: annak feltételezése esetén, hogy a Tanács határozata útján elfogadott irányelvek nem jogalkotási aktusok (ami vitatott):
|
MÁSODIK JOGALAP: az EUMSZ 154. cikk és az EUMSZ 155. cikk értelmezése
A Törvényszék tévedett az EUMSZ 154. cikk és az EUMSZ 155. cikk (2) bekezdésének szó szerinti, rendszertani és teleologikus értelmezése során.
a. |
Az EUMSZ 155. cikk (2) bekezdésének Törvényszék általi értelmezése nem követi e rendelkezés konkrét szövegét. |
b. |
A Törvényszéknek azt kellett volna megállapítania, hogy amikor a reprezentatív szociális partnerek között szociális partneri megállapodás megkötésére kerül sor, és ez a megállapodás nem jogellenes, a Bizottság ezt a szöveget köteles az EUMSZ 155. cikk (2) bekezdésének második albekezdése alapján, határozat elfogadása céljából, a Tanácshoz javaslatként előterjeszteni. |
c. |
A Törvényszéknek azt kellett volna megállapítania, hogy a szociális partnerek közötti megállapodások végrehajtásának módszerét a szociális partnerek, és nem a Bizottság döntik el. |
d. |
A Törvényszéknek azt kellett volna megállapítania, hogy a Tanácsnak hatásköre van úgy dönteni, hogy nem fogad el határozatot az EUMSZ 155. cikk (2) bekezdésének második albekezdése alapján, a Bizottság azonban nem rendelkezik hasonló hatáskörrel. |
e. |
A Törvényszék tévesen értelmezte az EUMSZ 154. cikk és az EUMSZ 155. cikk intézményi egyensúlyát azáltal, hogy a Bizottság hatáskörét e rendelkezések kifejezett szövegén túlmenően is kiterjesztette, és tévesen értelmezte az EUSZ 13. cikk és az EUSZ 17. cikk hatását. |
f. |
A Törvényszék értelmezése ellentétes az EUMSZ szociálpolitikáról szóló X. címének kontextusával és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 28. cikkével. |
g. |
A Törvényszék tévesen értelmezte a Törvényszék UEAPME ügyben hozott ítéletét, mivel nagyobb politikai mérlegelési jogkört biztosított a Bizottságnak, mint amellyel a Bizottság a helyes értelmezés esetén rendelkezik. |
h. |
A Törvényszék tévesen értékelte azt a szerepet, amellyel a Parlament az EUMSZ 154. cikk és az EUMSZ 155. cikk szerinti eljárásban rendelkezik. A Törvényszék tehát tévesen utasította el a fellebbező első jogalapját. |
HARMADIK JOGALAP: a Bizottság határozatával kapcsolatos tiszteletteljes megközelítés
A Törvényszék tévesen vélte úgy, hogy a Bizottság a határozat elfogadása során széles politikai mérlegelési jogkörrel rendelkezik. Ennek során a Törvényszék:
a. |
tévesen értelmezte az EUMSZ 154. és az EUMSZ 155. cikket, valamint a szociális partnerek eljárásának természetét, és |
b. |
tévesen állapított meg párhuzamot az európai polgári kezdeményezéssel. A Törvényszék tehát tévesen utasította el a fellebbező második jogalapját. |
NEGYEDIK JOGALAP: a Bizottság határozatában szereplő bizottsági érvelés megközelítése
A Törvényszék tévesen hagyta helyben a Bizottság határozatában szereplő rövid indoklás jogszerűségét.
a. |
A Bizottság által a 2018. március 6-i levélben közölt indokok ténybelileg és jogilag tévesek. |
b. |
A Bizottság nem tudta megmagyarázni, hogy miért tér el a korábbi leveleiben és a közzétett közleményeikben adott biztosítékoktól. |
c. |
A levélben közölt indokok nem az ellenkérelemben vagy a tárgyaláson a Bizottság által alapul vett indokok voltak. Ezek az okok tehát ténybeli és jogi szempontból is tévesek. A Bizottság nem az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikkével összhangban járt el. |