7.5.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 161/59


2018. március 1-jén benyújtott kereset –BNP Paribas kontra EKB

(T-150/18. sz. ügy)

(2018/C 161/69)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek: BNP Paribas (Párizs, Franciaország) (képviselők: A. Gosset-Grainville, M. Trabucchi és P. Kupka ügyvédek)

Alperes: Európai Központi Bank

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg részlegesen az EKB ECB/SSM/2017 – R0MUWSFPU8MPRO8K5P83/248. sz., 2017. december 19-i határozatának 9. cikkét, amennyiben az előírja az Egységes Szanálási Alap, a nemzeti szanálási alapok és a nemzeti betétbiztosítási rendszerek felé fennálló visszavonhatatlan fizetési kötelezettségvállalásoknak az elsődleges alapvető tőkéből való, egyedi, összevont és szubkonszolidált szinten való levonását, és semmisítse meg különösen a 9.1, 9.2 és 9.3 pontokat;

az EKB-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

1.

Az első jogalap, amelyet a felperes a megtámadott határozat elfogadása jogalapjának a hiányára alapít, mivel az EKB a prudenciális felügyeletet érintő jogkörét alkalmazva olyan, általános hatályú intézkedéseket írt elő, amelyek a jogalkotó hatáskörébe tartoznak, és túllépte azokat a jogköröket, amelyeket számára az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendelet (HL 2013. L 287., 63. o.) 4. cikke (1) bekezdésének f) pontja és 16. cikke előír.

2.

A második jogalap, amelyet a felperes a megtámadott határozat tekintetében felmerült téves jogalkalmazásra alapít, mivel a BKE a jogalkotó szándékával ellentétes módon értelmezte azokat az uniós jogszabályokat, amelyek engedélyezik a hitelintézetek számára, hogy visszavonhatatlan fizetési kötelezettségvállalásokat alkalmazzanak annak érdekében, hogy az Egységes Szanálási Alap, a nemzeti szanálási alapok és a nemzeti betétbiztosítási rendszerek felé fennálló kötelezettségeik egy részét teljesítsék, és így az érintett rendelkezéseket megfosztotta a hatékony érvényesüléstől. Az EKB ezenfelül a határozatát a visszavonhatatlan fizetési kötelezettségvállalásokat érintő uniós jogi és nemzeti jogi átültetési keret téves értelmezésére alapította.

3.

A harmadik jogalap, amelyet a felperes az arányosság elvének a megsértésére alapít.

4.

A negyedik jogalap, amelyet a felperes arra alapít, hogy a megtámadott határozat értékelési hibán alapul, és megsérti a megfelelő ügyintézés elvét.